Történelem | Középiskola » Kiss Attila - Forradalom és szabadságharc 1848-49

IV. Modern demokráciák / 11 Forradalom és szabadságharc 1848-1849 FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 1848-49 1. A forradalom előzményei A párizsi forradalom (1848. február 22) híre március 1-jén érkezett Pozsonyba Kossuth az alsótábla március 3-i ülésén általános támadást indított az abszolutizmus rendszere ellen. Felirati javaslatban követelte a kötelező örökváltságot. Új alkotmányt követelt nemcsak a magyaroknak, hanem a birodalom többi népének is Követelte még a népképviseletet, a független nemzeti kormányt, a jobbágyfelszabadítást és a törvény előtti egyenlőséget. Március 13-án kirobbant a bécsi forradalom. Az udvar az országgyűlés föloszlatását mérlegelte István nádort Bécsbe rendelték, hogy ne tudja összehívni a felsőtáblát. Kossuth ekkor a pesti radikálisokhoz fordult Arra bátorította őket, hogy követeléseikkel gyakoroljanak nyomást az országgyűlésre. A bécsi forradalom új helyzetet teremtett. Március

14-én Pozsonyban a felsőtábla elfogadta a Felirati javaslatot Másnap küldöttség vitte a föliratot Bécsbe. Március 15-én kirobban a pesti forradalom. A „márciusi ifjak”, Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Irányi Dániel, Irinyi József, Jókai Mór, Degré Alajos, Vidats János, Vajda János még március 14-én este a Pilvax kávéházban elhatározták, hogy a követeléseknek másnap utcai tüntetéssel adnak hangot. 2. A forradalom eseményei A „forradalmi csarnokból” (Pilvax) kilépve legföljebb tizenöten lehettek. Petőfi és társai elindultak az egyetemekre Az egyetemi ifjúság csatlakozása után mintegy ezren folytatták útjukat Landerer és Heckenast nyomdájához. A tömegben az egyetemi ifjúság, a pesti polgárok mellett ott voltak a József-napi vásárra érkező parasztok ezrei is. Itt Irinyi József „a nép nevében” lefoglalt egy gépet és kinyomtatták a Nemzeti dalt és a 12 pontot. Délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést

tartottak, majd a tízezres tömeg a Pest városi tanácshoz vonult, s rábírta a tanács tagjait, hogy csatlakozzanak követeléseikhez. Forradalmi választmány alakult, az ellenzéki nemesekből megalakult a Közcsendi Bizottmány, majd a tömeg megindult Budára, hogy a legfontosabb kormányszékkel is elfogadtassa követeléseit, s kiszabadítsa börtönéből Táncsics Mihályt. A Helytartótanács nem mert katonai erőszakot alkalmazni, hanem elfogadta a követeléseket és szabadon bocsátotta Táncsicsot. Pest forradalma – ellentétben Párizséval és Bécsével – vértelen forradalom volt. Este a Nemzeti Színházban a tömeg kérésére eljátszották a Bánk bánt. 3. A 12 pont értelmezése cenzúra = a sajtószabadság korlátozása: csak azt volt szabad kinyomtatni, amit a hatalom engedélyezett és a nyomdafelügyelő (= cenzor) lepecsételt. felelős minisztérium Buda-Pesten:  minisztérium = kormány (végrehajtó hatalom)  felelős = az

országgyűlésnek felel a törvények végrehajtásáért  független a királytól (a király nem szólhat bele a dolgaiba)  székhelye: Pest évenkénti országgyűlés Pesten  kötelező összehívni minden évben, akár tetszik a királynak, akár nem törvény előtti egyenlőség: polgári tekintetben = származás szerinti egyenlőség (jobbágy = nemes) vallási tekintetben = vallásszabadság nemzeti őrsereg = nemzetőrség: fegyveres csoport a forradalom védelmére közös teherviselés = a nemesség is adózzon úrbéri viszonyok eltörlése = jobbágyfelszabadítás (kötelező örökváltság) Nemzeti Bank  lehessen hitelt felvenni Magyarországon is magyar katonáinkat ne vigyék külföldre  szükség lesz majd rájuk a forradalom védelmére politikai státusfoglyok szabadon bocsáttassanak = azok szabadon engedése a börtönből, akiket haladó forradalmi nézeteik miatt börtönöztek be unió = egyesülés Erdéllyel (Erdélyt a Habsburgok az

1690-es Diploma Leopoldium értelmében külön tartományként kormányozták) 1 IV. Modern demokráciák / 11 Forradalom és szabadságharc 1848-1849 4. A Batthyány-kormány és az áprilisi törvények a) A kormány tagjai: a 12 pont értelmében kilenc taggal megalakult az első magyar kormány. Mindenkinek megvolt a maga külön feladata (tárcája): Batthyány Lajos – miniszterelnök Szemere Bertalan – belügy Kossuth Lajos – országos pénzügy Széchenyi István – közmunkák, közlekedésügy Eötvös József – nevelésügy (később átnevezve vallás- és közoktatásügyre) Deák Ferenc – igazságügy és kegyelem Mészáros Lázár – honvédelem, hadügy Esterházy Pál – a Felség (király) személye körüli miniszter (~külügy) b) Az áprilisi törvények: 1848. április 11 két hét alatt óriási munkával 31 törvényt dolgoznak ki Az utolsó rendi országgyűlés (1847-1848) által elfogadott áprilisi törvényeket az uralkodó, V. Ferdinánd

április 11-én szentesítette. Ez fordulópontot jelentett a magyar történelemben, az ország gazdasági-politikai-kormányzási rendszere óriási változáson ment keresztül. A törvények biztosították a polgári fejlődést, a felzárkózási lehetőséget nyugathoz Főbb törvények: Az önkéntes örökváltság következtében mindössze a parasztság 1%-a vált szabaddá. Az új törvény értelmében a kötelező örökváltságnak köszönhetően a parasztság felszabadult, és 40%-a földtulajdonossá vált (a többi zsellér volt). Eltörölte a földesúri adókat, a terményjáradékot, a pénzjáradékot, a robotot valamint a dézsmát A parasztok tehát telkeik tulajdonosai lettek. Meghatározták a földesúrnak járó kárpótlás összegét is, amit az állam vállalt át. [9-12 törvénycikk] Kimondta a közteherviselést. [8 törvénycikk] Eltörölték az ősiség törvényét [15. törvénycikk] Kimondták a keresztény felekezetűek egyenjogúságát

Eltűntek a származási előjogok, amely egyfajta jogegyenlőséget alakított ki. A törvényhozás a népképviseleti országgyűlés kezébe került. [5 törvénycikk] A népképviseleti országgyűlés szintén két házból állt: az egyre jelentéktelenebb felsőházból és az alsóházból, ahol ténylegesen megvalósult a népképviselet. Működése: Az országgyűlés évenként ülésezett Pest-Budán, és hozzájárulása nélkül nem lehetett feloszlatni, valamint tagjait (a követeket) 3 évenként választották. A választójog az áprilisi törvények értelmében cenzusos lett (vagyoni helyzethez kötötték). A korábban választójoggal rendelkezők megtarthatták ezen jogukat, továbbá választójogot nyertek azok a húsz év feletti férfiak, akik minimum egy telekkel rendelkeztek, vagy minimum egy segéddel dolgozó üzem tulajdonosai voltak, vagy egy legalább 300 forintot érő ingatlannal rendelkeztek. Választhatók azon a 25 év feletti férfiak voltak,

akik rendelkeztek választójoggal, és tudtak magyarul. Ez a rendelet kifejezetten liberális, az ország 7-9%-a vált választóvá, ami európai szinten is kiemelkedő volt ebben az időben. A végrehajtói hatalom élén a kormány állt. Székhelye Pest-Budán volt Az uralkodó továbbá nem adhatott, hirdethetett ki törvényt addig, amíg azt a szakminiszter aláírásával ellen nem jegyezte. Kimondták továbbá Erdély és a Partium csatlakozását Magyarországhoz [6.-7 törvénycikk] Eltörölték a cenzúra intézményét. A parlamentben és a megyegyűléseken folyó tanácskozásokról korlátlanul lehetett tudósítani, és zárt ülésen nem lehetett érvényes határozatot hozni. Rendeletet hoztak továbbá a nemzetőrség felállítására, amely a polgárok ideiglenes fegyveres szolgálatán alapuló katonai egység volt, és az alkotmányos rend védelmére szerveződött. Az állami önállóság kérdése: A magyarok körében az az elképzelés volt jellemző,

miszerint Magyarország és az Osztrák Császárság tiszta perszonáluniós kapcsolatban áll. Ez volt a nemzeti önállóság záloga Az elképzelést csak erősítette a szakminiszterek ellenjegyzési joga, és az, hogy az uralkodó távollétében az államfői jogokat István nádor gyakorolta, aki magyarbarát politikát folytatott (nem is Bécsben élt, hanem Budán volt háza). Külügy: ennek intézése továbbra is az uralkodói felségjog maradt. A magyar országgyűlésnek nem volt joga beleszólni, hogy a Habsburg birodalom milyen külpolitikát folytat, és mivel Magyarország is a Habsburg Birodalom része volt, ezért azonosulnia kellett a külpolitikájával, sőt támogatnia kellett azt. Ez komoly befolyást biztosított az uralkodónak a magyar ügyekbe. 2 IV. Modern demokráciák / 11 Forradalom és szabadságharc 1848-1849 Az áprilisi törvények hiányosságai: nem rendezték egyértelműen Magyarország és az Osztrák Császárság viszonyát. Nem

szervezte át kellően az igazságszolgáltatás rendszerét: eltörölte ugyan az úriszéket, ám az igazságszolgáltatásban még mindig sok feudális maradvány jelentkezett. Az úrbéri viszonyok eltörlése is okozott némi problémát, ugyanis a felszabadult jobbágyságnak csupán 40%-a lett telkének tulajdonosa, a többi föld nélküli zsellér maradt, ugyanis a törvény nem rendelkezett egyértelműen a földterületek állapotáról. A közhasznú területeket nem sorolták a telekállományba (ezt ugyan a parasztok megpróbálták elfoglalni, de nem sikerült nekik), a majorsági területeken dolgozó parasztság sem kapta meg az általa művelt parcellát, ugyanis az a földesúr magán kezelése birtoka volt, és nem tartoztak a telki állományba az irtásföldek és a telepített szőlők sem. Ezen kívül megmaradtak egyes földesúri kiváltságok is, mint például az italmérés, a mészárszéktartás, stb. kiváltsága, és bizonyos szolgáltatásokat sem

töröltek el, mint például a szőlődézsmát, ugyanis ezt nem a telek után fizették a parasztok. Az áprilisi törvények nem rendezték továbbá a nemzetiségi kérdést sem, és tovább élt az az illúzió, hogy a nemzetiségek megelégedve az egyéni jogokkal, elfogadják majd a magyar vezetést, és asszimilálódnak  a nemzetiségek Ausztria oldalán, a forradalom ellen fognak harcolni, mivel autonómia követeléseiket a magyar vezetés elutasította 5. A szabadságharc története a) Készülődés a várható háborúra, ebben Kossuth döntő szerepet vállalt: megszavazzák a honvédelmi törvényt: (beterjesztő: Kossuth Lajos)  42 millió Ft támogatás a hadseregnek  200 ezer újonc honvéd behívása a hadseregbe pénzkibocsátás: Kossuth-bankó (pénzügyminiszter: Kossuth Lajos) toborzó körutak (főszónok: Kossuth Lajos) b) A szabadságharc kitörése (1848. ősz) Az uralkodó visszavonta az önálló magyar had- és pénzügyminisztérium jogkörét

(mint a Pragmatica Sanctióval ellentétes rendelkezést). A magyar vezetés nem fogadta el a törvények visszavonását, ezért Jellacic horvát bán átlépte a magyar határt (szept.11) Az első támadásra a nemzetiségi követelések miatt az udvar a horvátokat használja ki. Az országgyűlés elrendelte az újoncozást, kormánybiztosokat küldött. A parasztság megnyerése érdekében eltörölték a szőlődézsmát. A kormány több tagja nem akarta az Ausztria elleni háborút, ezért lemondtak (pl Batthyány, Széchenyi). Kossuth elnökletével Országos Honvédelmi Bizottmányt (OHB) választottak, mely októbertől a végrehajtó hatalom szerepét töltötte be. A főváros felé előretörő horvát erőkkel magyar sorezredek sorakoztak fel. A főtiszti kar tagjai közül többen nem vállalták a császári és királyi erőkkel szembeni harcot. A magyar hadsereg vezetése Móga János altábornagyra szakadt. A magyar táborba folyamatosan érkezett erősítés

Jellacic garázdálkodó katonáival szemben népfelkelés robbant ki a csapatok hátában. Pákozdnál a magyar sereg visszaverte Jellacic csapatait (1848 szept 29), majd Ozoránál az utóvédjeit is megverték (okt. 6) A bán visszavonult, a magyar hadsereg időt nyert a felkészülésre Móga késve követte a bánt a határig, s az országgyűlés felhatalmazása nélkül nem lépte át azt. V. Ferdinánd nevében feloszlatták a magyar országgyűlést (okt4) Kossuth közbelépése után a magyar sereg megindult, ám az időközben Csehországból felvonult Windisch-Grätz csapatai Schwechatnál vereséget mértek a még csak alakulóban levő magyar hadakra (1848 okt. 30) c) A birodalmi hadsereg támadása 1848. december 2-án az lemondatják V Ferdinándot, utóda I Ferenc József Ürügy: Ferdinánd gyengeelméjű  nem képes a királyi teendőket ellátni, valódi ok: Ferenc József nem írta alá az áprilisi törvényeket  ezért elrendelheti az újabb támadást.

Ennek ellenére törvénytelen uralkodó: trónra lépését a magyarok nem szavazták meg (csak 1867-ben fog ez megtörténni). Ferenc József decemberben általános támadást indított Magyarország ellen. A főerők Windisch-Grätz vezetésével a Duna mentén indultak támadásra. Velük szemben a feldunai hadsereg állt Görgey Artúr vezetésével. Görgey a túlerő elől visszavonult s menet közben kovácsolta ütőképes erővé csapatait Kossuth és Görgey közt ellentét alakult ki: a fővezér kerülte a döntő ütközetet, hogy megtartsa a hadsereget, a politikus győzelmet követelt, hogy ébren tartsa a lelkesedést. 3 IV. Modern demokráciák / 11 Forradalom és szabadságharc 1848-1849 A főerők harc nélkül feladták Pestet (jan. 4) Az országgyűlés a harc folytatása mellett döntött A tél közepén (kihasználva az új Pest-Szolnok vasútvonalat) a kormányt és az országgyűlést Debrecenbe, a hadiipart Nagyváradra költöztették. Felvidéki

hadjárat: Görgey Vácon át a Felvidék irányába vonult, hogy elvonja Windisch-Gratz főerőit Debrecen megtámadásától. Február elején a Guyon Richard vezette hadosztály elfoglalta a Branyiszkói-hágót, s ezzel megnyílt az út Görgey serege előtt a Hernád völgyébe. Kassa vidékén egyesülhetett Klapka György seregével, és a Damjanich János vezette alakulatokkal együtt Windisch-Grätzcel szemben jelentős erők sorakoztak fel. Erdélyi helyzet: Az unió életbeléptetésekor már élesen szemben állt egymással a magyarság és románság. Az erdélyi főhadparancsnokság nyíltan fellépett a magyar kormány ellen (1848 okt.18) A császári katonaság a román határőrökre és népfelkelésre támaszkodva indított támadást a gyenge erdélyi magyar haderő ellen, de a kirobbanó székely népfelkelés megakadályozta, hogy az ellenség a kormány bázisát adó Alföldre kitörjön. A lengyel Józef Bem tábornok március végére kiverte az osztrákokat

Erdélyből: gyorsan mozgatta katonáit, folyamatosan alkalmazta a tüzérséget, és nem riadt vissza a merész vállalkozásoktól. Fontosabb ütközetek: Marosvásárhely (1849 jan.13), Nagyszeben, Piski (1849 febr9) Az egyesült magyar seregek élére Kossuth a szintén lengyel Henrik Dembinskit nevezte ki. A lengyel tábornok határozatlansága következtében Kápolnánál a magyar sereg vereséget szenvedett (1849 febr.26-27) WindischGrätz a csata jelentőségét eltúlozva a felkelés teljes szétverését jelentette a császárnak Így a Schwarzenbergkormány elérkezettnek látta az időt az olmützi alkotmány kiadására (1849 márc4), amely Magyarországot a centralizált birodalomba olvasztotta. A vereség kiélezte a honvéd tisztikaron belül az ellentéteket, Kossuth kénytelen volt Görgeyt kinevezni főparancsnokká. d) A tavaszi hadjárat Az új hadvezetés az ellenség bekerítését és egy döntő csapás rájuk mérését tűzte ki célul. Április folyamán a

honvédség fél tucat csatában legyőzte a császári haderőt, bár a bekerítésből mind Gödöllőnél, mind Komáromnál kicsúsztak az osztrák főerők, ami sajnos lehetővé tette későbbi újjászervezésüket. Jelentősebb ütközetek: Hatvan (1849 ápr. 2), Tápióbicske (ápr 4), Isaszeg (ápr 6), Vác (ápr 10), Nagysalló (ápr 19), Komárom (ápr. 26), Buda (máj 21) Az olmützi alkotmányra válaszként Debrecenben, április 14-én a magyar országgyűlés kimondta a Habsburg-ház (második) trónfosztását (az első Ónodon volt, 1707-ben, a harmadik 1921-ben lesz) és Magyarország függetlenségét. Az ország államformájáról nem döntöttek, Kossuth Lajost kormányzóvá választották, és Szemere Bertalan vezetésével új alkotmányos kormányt alakítottak. Mivel a nagyhatalmak a Habsburg Birodalmat az európai egyensúly alappillérének tekintették az oroszokkal szemben, a függetlenség kimondása nem segített az ország külpolitikai helyzetén. e)

A szabadságharc veresége 1849 tavaszán a magyarság és a nemzetiségek között érlelődött a megegyezés. Béketárgyalások kezdődtek a szerbekkel és a románokkal. Balcescu közvetítésével megszületett a megbékélési tervezet (1849 júl14), aminek a figyelembevételével alkotta meg a nemzetgyűlés a nemzetiségi határozatot. A határozat széles körű nyelvhasználatot tett lehetővé a közigazgatásban és az oktatásban, ugyanakkor elismerte a magyar államnyelvet, s nem biztosította a területi autonómiát. A további magyar sikerekhez a nagyhatalmak semlegességére lett volna szükség. Azonban Ferenc József segítséget kért I. Miklós cártól (1849 máj1), aki bejelentette hadai megindítását 200 000 fővel Görgey az egyetlen megoldást az erők összevonásában (az egyesült magyar sereg talán megverheti külön az osztrák, külön az orosz sereget) látta, bázisául Komárom térségét ajánlotta. Kossuth azonban Perczel és Dembinski

javaslata mellé állt, akik az erők egyesítését Szegedtől délre tervezték, ahol nem volt jelentős erőd és az osztrák és orosz seregek is egyesülhettek. Görgey elfogadta a haditerv megváltoztatását, de az osztrák erők legyőzése sikertelen volt. Vácnál már az orosz erőkön kellett utat törnie magának, több csatát vívott, mire elért Arad térségébe (1849 aug. 9) Kossuth a Délvidéken összpontosuló erők vezérévé Dembinski helyett végül Bemet nevezte ki, aki Temesváron teljes vereséget szenvedett Haynautól. A vereség hírére Kossuth lemondott, a hatalmat Görgeyre ruházta, aki Világosnál 1849 aug.13-án az oroszok előtt feltétel nélkül letette a fegyvert A többi harcoló alakulat megadta magát. Az osztrák kormányzat pedig a büntetlenséget biztosító ígérettel szemben a bosszút és a megtorlást választotta. 4