Politika, Politológia | Felsőoktatás » Politikai földrajz

POLITIKAI FÖLDRAJZ I. előadás (02. 15) A politikai földrajz nem más, mint a politikai jelenségek térbeli elrendeződése, vagy a politikai jelenségek, folyamatok földrajzi tanulmányozása. A klasszikus politikai földrajznak 3 fő kérdése van: 1., természeti erőforrások szerepe a gazdaság fejlődésében 2., az állam, mint önálló területi egység – mindig az állam fejlődését vizsgálják; hogyan változik, alakul egy állam (Teleki is ezzel foglalkozott) 3., a nagyhatalmi iskolák (No, GB) megismerése A geopolitika egy adott politikai cél érdekében végzi földrajzi megismerő tevékenységét. Ez különbözteti meg a politikai földrajztól. A klasszikus politikai földrajz a 90-es években jelentősen átalakul, paradigmaváltás következik be, melynek oka, hogy ekkor jelentősen változik a világ, domináns a globalizációs folyamat erősödése. Nagy szerepet kapnak a közgazdasági tudományok, amelyek a gazdaság növekedését vizsgálják,

és mindezeket előtérbe helyezik, és azok fontosságát vizsgálják és hangsúlyozzák. Miért kell a gazdasági növekedés? Mert társadalmi jólétet eredményez. A politikai földrajz a 90-es évek USA-jában húzóágazat, ugyanakkor a geopolitika is jelentős szerepet tölt be. A közgazdaság erősödése alapvetően megváltoztatja a politikai földrajz fő kérdéseit Előtérbe kerülnek a globális világgazdasági tendenciák, ugyanakkor az állam most is fő vizsgálódási pont. Fontos a multinacionális vállalatok megjelenése egy országon belül, azok hatása az adott ország, térség gazdaságára. A monetáris világpolitika meghatározó jelentőséggel van jelen napjainkban. Globális politikai földrajz újabb kérdése: a regionális, kistérségi, nagytérségi politikai kérdések megváltoztak. A politikai földrajzon belül jelentős lett a választási földrajz, főleg a 90-es évek USAjában. A 70-es években a világpolitika a nemzeti államok

politikáját jelentette. A gazdasági oldala a politikának viszont azt mutatja, hogy az egyes országok közötti különbségek már óriásiak. Hogyan jutott odáig a világ, hogy a t ransznacionális vállalatok szabják meg a gazdasági folyamatokat a világban? Globális világ:  különbségek az országok között  különbségek az egyes társadalmi rétegek között. 1997-ben a Global 500-ba bekerül a Microsoft, Bill Gates lesz a világ első leggazdagabb embere, a Brunei-i szultán a 2. helyre esik vissza Ugyan sok olyan ország van, amely kiesik ebből a globális játszmából. Érdekes megvizsgálni a csecsemőhalandósági ráta alapján az országokat.(% ° ) országcsoportok: 9% o  9-14% o 14-30% o } fejlődő 30% o < } országok WTO-Seattle- globalizáció ellenes tüntetők!!! A globalizáció erősödése az ezt előidéző országok erkölcsi felelőssége, mert ezek eredménye a társadalmi rétegek, országok közötti különbségek

növekedése. Breton Woods-i gazdasági gyűlés  rögzített árfolyam: minden egyes valuta árfolyam stabil; az országok tárgyalások útján rögzítik a valuták közötti árfolyamot IMF- a rögzített árfolyam fenntartását tartja feladatának Világbank-hitelek Óriási fellendülés tapasztalható a 7 0-es években. A világ GDP-je 8%-kal nő évente Nixon 1971-ben bejelenti, hogy az USA nem tudja fenntartani a rögzített árfolyamot. Az okát pontosan nem tudni. 1971-ben megszűnik a rögzített árfolyam Ezek után a lebegő árfolyam lép a helyébe, amely azt jelenti, hogy a v aluta árfolyamát a p iaci kereslet és kínálat változása és viszonya határozza meg. Ez alapot ad egy fajta spekulációs tevékenységekre is 1973 – kőolaj – árnövekedés => világméretű infláció Mivel erős az államok közötti függés, ezért az egyes nemzetállamok határain belül lezajló infláció világméretű hatással járhat. 1982 – új típusú

világgazdaság => globális világgazdaság, globális világpolitika Világgazdaság = n emzetgazdaságok összessége. Ezek alapja egy regionális földrajzi kép – egy adott ország vizsgálata a gazdasági fejlődés tükrében. Klasszikus gazdasági szektorok:  mezőgazdaság }a regionális  ipar } vizsgálat  szolgáltatás } alapja Ez a f elosztás a j elen gazdasági tendencia szerint már kevésbé helytálló, hiszen a v ilág GDP-jének 2/3-a a tercier szektorban képződik. Az 1982-től jelentkező gazdasági tendencia az, amelyből tőke és technológia központú gazdaság származik. Megváltozik a gazdaság és a politika viszonya. A gazdag országok gazdasági nagyhatalomnak számítanak, jelentős anyagi és szakmai háttérrel rendelkeznek. Gazdasági súlypontjuk miatt jelentős befolyással vannak a politikai életben is. A piac megváltozása is folyamatban van, monetáris-liberális világról van szó.  liberális ill. a piac van az első

helyen  „mindenható” piac Komparatív előny: két ország liberális helyzetből indul ki => relatív Kompetitív előny: egyetlen összehasonlítási alapja a világpiac. Ehhez a világpiachoz alkalmazkodnak az országok. (pl az országok csoportosulása a kompetitív jellegük szerint történik). Három mutató, amely az egyes országok gazdasági vizsgálatánál kerül elő. • egy főre eső GNP • GNP/fő növekedési rátája (Magyarország ilyen szempontból siker ország) Szingapúr az ázsiai kontinens pénzügyi fellegvára – GDP-jének 2/3-a pénzügyi, banki ügyletekből származik. • tőzsdeindex Kompetitív előnyök: gazdasági fejlettség (amely adott minden ország esetében) – pl. nem lehet akárhová egy elektronikai vállalatot telepíteni.  liberális gazdaságpolitika – egy állam milyen gazdaságpolitikát folytat ill. hogy megnyitja-e piacát a külső tőkebefektetőknek  stabil jogrendszer A világgazdaságnál fontos

szempont a konkurencia jelenléte, avagy nem léte. Magyaro a térség leginkább tőkeszerző országa; a legnagyobb egy főre jutó befektetés érkezik ide. Ez Magyarország számára kompetitív előny; stabil az ország jogrendszere, alacsony a koncepció – s mindez pozitív hatással van a tőkebefektetőkre. NEMZETGAZDASÁG  NEMZETKÖZI GAZDASÁG A piac mindenható – ezt az 1971- es gazdasági átrendeződés (vö. a valutaárfolyam változása) is ezt bizonyítja Miért van éhezés? Bár óriási mezőgazdasági tartalékok vannak felhalmozva Ny-Eu-ban; a költségvetés egy része a raktározásra van fordítva. Élelmezési konferencia: az éhező népekről és a megoldatlannak tűnő helyzetet tárgyalta. Fidel Castro szerint, aki ott felszólalt, a mindenható piac tehet mindenről, szükséges bizonyos szférák kivétele a mindenható piac hatása alól.  Amitől a világ más lesz, az a technológiai váltás 1982-ben. Ez a „kék óriás” (IBM) által

megjelentetett személyi számítógépek térnyerését, jelenti. A személyi számítógépek, robotok széleskörű elterjedése elsősorban az iparban jelent meg, pl. hegesztőrobotok (nem csak az szükséges, hogy egy robot hegesszen, hanem, hogy leellenőrizze vajon megfelelő-e az általa készített hegesztővarratot). Ez a fajta fejlődés a tercier szektor arányának növekedését hozta magával. A technológiai átalakulás: a világ korszakalkotásba lép: a fordista gazdasági szemlélet a posztfordista szemlélet váltja fel. (fordista: klasszikus nagyüzemi termelés) 1982-től posztfordista vagy flexibilis (rugalmas) termelés: „just in time” (mindig az igényeknek megfelelő terméket állítja elő; ez persze egy automata rendszeres gyártórendszer meglétét feltételezi. A gyártásátalakítás a vezérlő számítógép átállítását jelenti csak) A termelés világszintű megszervezése – elektronizált termelési rendszer = > az

értékesítésben, szállításban, raktározásban van óriási jelentősége. Vonalkód = > r aktár= > logisztikai központ= > új termék beszerzésének megszervezése =>”virtuális világszerveződés” A pontos hely más lényeget takar majd a virtuális világban; sokszor, ami nincs a hálózaton az nem is, létezik, nem vesznek róla tudomást. A tercier szektorban jelentősen kiemelkednek a tanácsadó üzleti szervezetek. Mindez érthető, ha a monetáris világ szemléletében gondolkodunk. Egy vállalat attól amerikai vagy japán, hogy hol van a központja (headquarter = főhadiszállás) A Global 500–ból 180 amerikai, kb. 100 japán és a maradék 200-220 oszlik el a világ többi állama között. A sorrend általában a b efektetések nagysága szerint alakul Az összes jövedelem 35%-az amerikai. A Global 500 b evételének 2/3-a visszakerül az USA-ba = > tőkefelhalmozás A 90-es években, Japánban egy gazdasági recesszió jellemző, ennek

köszönhetően a Global 500-ban Japán részesedése már csak 4 %. Monetáris világ Mitől monetáris a világ? !!! A 70-es évek világa nem más, mint a nemzetállamok összesített GDP-je és a nemzetállamok között lebonyolódó kereskedelem.!!! 1986-1990 között – amíg a n emzetállamok összes GDP-je évi 2, 5 % -kal nőtt, az évi kereskedelem 4, 5%-kal addig a nemzetközi tőkeáramlások értéke többszörösére nőtt. Döntővé váltak a pénzügyi átutalások, ezek 3 csoportja:  banki hitelezés – egyik bank a másiknak utal át. évi 8% növ.  nemzetközi értékpapír kereskedelem évi 25% növ.  valutakereskedelem = spekuláció évi 23% növ. E három csoport az, ami jelentősen maghatározza a mai monetáris világot. A spekuláció napi 1, 5 billió $ értéket ölel föl => az összes világadósság állománya. (-hitelpolitika –az adósokról, adózásokról szól) A világpolitika nem más, mint a spekulációk erősödő

jelenléte. Az értékpapír kereskedelem egyértelműen egy monetáris világ jelenlétére utal. 1982-1996 között a Dow Jones 4x-re nőtt és ez idő alatt évi 25 %-os növekedést mutatott fel. Mi az, amitől ez a globális világ más lesz? Mi a legnagyobb globális probléma? Nem a Föld eltartó ereje, a természeti erőforrások kimerülése, hanem az, hogy a szegénység egy kritikus globális szintet ért el, s ez nemcsak országok között, hanem országokon belül is erőteljesen nő. Ezeknek a megszűntetése lenne az, ami esetleg fordulatot, váltást eredményezhetne a világgazdaság alakulásában. Ázsia: 40-45 %-a a lakosságnak a n api 1$ jövedelem szint alatt él, de ez a 4 0-45 % csökken.(India- jelentős softvergyártó ország, ez az ország húzóágazata) Fekete-Afrika: 40% A Valutaalap előrejelzése szerint nem várható fellendülés Fekete-Afrikában ill. emiatt a szegénység arányának növekedése is várható. II. Előadás: Földrajzi szempontok

a társadalomfejlődés vizsgálatához A politikai földrajz és a geopolitika fogalmának elkülönítése A XX. sz-ban nagyon sokszor ráfogták a földrajzra, hogy a politika kiszolgálója Ez történt Teleki Pál esetében is. (kétszer volt Mo miniszterelnöke, 1941-ben lett öngyilkos, másik oldala geográfus- közép-eu-i atlasz, „Vörös térkép”. Ahhoz, hogy ketté tudjuk a két fogalmat választani meg kell fogalmazni, hogy mi a feladata a politikának és mi a tudománynak. A tudománynak alapvetően hármas feladata van: - kérdéseket tesz fel, feltárja a problémákat - elemzi a kérdéseket, és boncolgatja a lehetséges válaszokat - korrekt megoldási javaslatokat tesz a döntéshozóknak A politika feladata: - egyrészt stratégiát kell választania (pl. atomenergiapárti) - a tudomány által felvázolt megoldási javaslatok közül választ, ezt lehetőleg minél körültekintőbben kell megvalósítani. A XX. sz-ban fogalmazódott meg a két fogalom

szétválasztása A politikai földrajznak, mint tudománynak az a feladata, hogy a h elyzetet leírja, elemezze, és feltárja a lehetőségeket. A geopolitika pedig felhasználja a számára legmegfelelőbb a tudomány által felvázolt lehetőségeket. A politika és a földrajz viszonyát elemezve elmondható, hogy a viszonyuk két fázisban írható le, melyek közül az első csak a politikai földrajz, mely kizárólag a tudományosság elveit betartva elemzi a f öldrajzi környezetet és a politika kapcsolatát. A második fázis a geopolitika, mely nem tesz mást, mint a politikai földrajz által feltárt és megismert tényeket használja és hasznosítja a hatalmi, politikai viszonyok alakítására. A földrajzi környezet és a társadalmi fejlődés kapcsolata A környezet fogalmát az egyes tudományok eltérően magyarázzák: - biológia: a környezet nem más, mint az élő szervezeteket körülvevő fizikai-, kémiaiés biológiai körülmények összessége.

Mo-on meg szoktak különböztetni egy mesterséges és egy természetes környezetet. (pl kultúrtalaj-antropogén hatásra keletkező talaj) - szociológia: egy egyénnek a környezete azon emberek, melyek körülveszik - földrajz: beszél antropogén és természetes környezetről, és ezek összességét veszik földrajzi környezetnek A történelem folyamán többször átment a tudomány, különböző paradigmaváltásokon. Ilyen következett be a XIX. sz folyamán (1859 Darwin-Fajok Eredete) 1858-ban Herbert Spencer önéletrajzában már megfogalmazza az evolúció gondolatát az emberiségre vonatkoztatva. 5 evolucionista elmélet volt, melyet megpróbáltak alkalmazni a társadalomra, ez a koncentráció, centralizáció, szegregáció, invázió, és szukcesszió. A lényeg, hogy a kül életközösségekben lezajló folyamatokat próbálták alkalmazni a társadalmi környezetre. A fr-i környezet és a társadalom kapcsolatának vizsgálatához elsőként a társadalom

és a külső életfeltételeinek a kapcsolatát kell elemezni. Fontos annak vizsgálata, hogy az emberek fiziológiai különbségei milyen környezeti hatásra alakultak ki (fekete bőr, mongol szem, szőke haj stb.) Mennyire befolyásolják az emberek elterjedését a Földön a természeti tényezők Ezek a természeti tényezők hogyan hatnak a mezőgazdaságra, és az hogyan hat a társadalomra. A társadalmi fejlődés lépcsőfokainak vizsgálatakor is szembetűnik, hogy azok más-más természeti környezetben játszódtak le. Ilyen lépcsőfokok: zsákmányoló életmód, produktív termelés kezdetei, feudális társadalmi szerk., kapitalista berendezkedés Ezek mind más-más természeti körülmények között jöttek létre. A zsákmányoló életmód a kis-ázsiai centrumból terjedt el, de már a következő lépcsőfok, már a városfejlődés áttevődött a Nílushoz, majd a Földközi-tenger partvidékére, a f eudalista társadalom már Ny-Eu-ban, a kapitalizmus

pedig ÉNy-európában jött létre. Pleisztocén jégkorszakok: Évezred év 600-540 540-480 480-130 430-240 240-180 180-120 120-10 10- Günz Günz-Mindel interglac. Mindel Mind-Riss intergl. Riss Riss-Würm int. Würm Holocén A tudomány jelenlegi ismeretei szerint az előember már 2-1,5 m éve megjelent, ismerték a tüzet, barlangokban laktak, és húsevő-vadászó életmódot folytattak. Az ősemberek térhódítása kb 400 ezer évtől 40 ezer esztendőig van jelen, ennek két ága a neandervölgyi, mely megszűnt fejlődni, illetve a mai ember, mely kb. 40 ezer évvel ezelőtt lépett hódító útjára Az első nagy lépés a mai ember fejlődésében a pleisztocén-holocén határa kb. 10 e zer évvel ezelőtt. Ekkor két nagyon fontos ismeretre tett szert az ember, az egyik a növénytermesztés, a másik a háziállatok domesztikálása. A nagyarányú térhódításhoz az kellett, hogy az életfeltételei számottevően javuljanak. Ez óriási ugrást

eredményezett az életminőségben, és a népesség számában. (mezőgazdasági forradalom) A második nagy fordulópont az ipari forradalom volt. Egyre csökkent a népesség számának megduplázódásához szükséges idő. A népesség területi elhelyezkedésében a tengerektől való távolság mindig nagyon jelentős szerepet játszott. Az éghajlat és az évi csapadékmennyiség is összefügg a népsűrűséggel A F. felszínének megoszlása a népsűrűség fokozatai szerint (1988) Benépesültség foka fő/km2 F. felszínének %-ában Nagyon sűrűn >200 1 Sűrűn lakott 100-200 1 Jelentősen benépesült ter-ek 50-100 2 Mérsékelten lakott ter-ek 10-50 9 Ritkán lakott 1-10 9 Alig lakott <1 78 A szárazulatok átlagos népsűrűsége 34, 9 100 3. előadás 2001 03 01 Mi is a különbség a politikai földrajz és a geopolitika között, vagy hogyan lehet definiálni a kettőnek a különbségét, ill. a két tudományágat hogyan lehet definiálni A klasszikus

politikai földrajz történetével való ismerkedést, ami előre bocsátom, hogy nyilván, hogy így önmagában száraz és picit nehézkes anyagrész. (nagyon jó lenne, hogyha lenne tankönyv, de az ugye még nincs. Másodsorban nagyon jó lenne, hogyha azoktól a szerzőktől, akikről én ma beszélni szeretnék, tudnának olvasni, vagy legalább is részleteket ismernének az ő általuk írt művekből). Hogyan fejlődött az a gondolkodás, és hát erről szeretnék én ma beszélni, ami elvezetett majd századunkba, ill. tehát a XX sz-ba egészen odáig, hogy ezeket a f öldrajzi, természeti ismereteket oly mértékben átpolitizálták, hogy egész komoly kontinens méretű ideológiák alapjául szolgáltak. Ugye azt mondtam, hogy a klasszikus politikai földrajz története Rögtön megkérdezhetné valaki, hogy hogy beszélhetek én, klasszikus politikai földrajz történetéről, akkor, amikor egyrészt ugye azt mondtam a múlt órán, hogy a politikai

földrajzot és a geopolitikát nagyon nehéz elkülöníteni, vagy legalább is az ókori, középkori tudományosság igazából nem tette lehetővé vagy legalábbis nem olyan volt, hogy ezt a kettőt nagyon jól el lehessen különíteni. A második tényező az az és talán ez a fontosabb, hogyha ha én megkérdezem maguktól, hogy a földrajz, mint tudomány, önálló tudomány mióta létezik, akkor erre kétféle választ lehet adni. Egyrészt lehet azt mondani, hogy már a görögöknél is létezett, a múlt órán hivatkoztam Sztrabónra, akinek a Geographie című műve az első nagyon részletes földrajzi munka. Másrészt viszont Alexander von Humbolt volt a 19. században, aki a földrajz tudományát igazából, valójában megalapozta, és amelyet legalábbis annak a földrajznak a tudományos alapjait letette, amit a mai napig is ismerünk. Hogyan beszélhetünk mégis az ókortól egészen akár Humboldtig politikai földrajz történetről? Vissza kell ehhez

nyúlni egészen az i. e 6 századig és a görögségig, vagy legalábbis számunkra azért természetesen, mert európai műveltségből, európai politikai földrajz történetéről beszélünk, és olyannyira az indiai és kínai politikai földrajz történetét nem ismerem és nem is, fogom számon kérni. Tehát az ie 6 századi görögségben két alapvető tudományterület létezett és igazából valamennyi ismeretet ebbe a két tudomány területbe soroltak be: 1. egyik volt az úgynevezett Historia, ebbe tartozott a földrajz is, de ide tartozott a néprajz, a különféle etnikai ismereteket szolgáló tudományterületek. Összességében ez a csoport olyan ismereteket jelentett, amelyeket általában kutatásokkal szerezték be azok, akik ezzel foglalkoztak, utazások közbeni szemlélődéssel, beszélgetéssel, szájhagyomány útján terjedő ismeretek megszerzésével kérdezgetéssel szerezték be ezeket az ismereteket. Tulajdonképpen ebben az időszakban az

ismeretszerzés legfontosabb alapja mai modern szóval élve az empirikus tapasztalatszerzés volt, tehát a s aját tapasztalatok útján saját megfigyeléseik alapján szerzett ismeretek szolgáltak e tudományok alapjaiul. Három nagy tudomány gyökereit említeném meg: a földrajz, a néprajz és természetesen a történelem. Ennek a tudományterületnek számunkra és talán nemcsak földrajzosok számára legkiemelkedőbb képviselője Hérodotosz, akit történetíróként tartanak elsődlegesen számon. 2. A másik tudományág, amely jellemezte a görögséget, úgy hívták, hogy filozófia: és tulajdonképpen ez foglalta magába a t ermészettudományos ismereteknek az összességét. Akkor azért még nem úgy néztek ki a tudományok, mint manapság, hogy a természettudományok mind ugyanazt jelentették és a történelem, sem azt jelentette, mint manapság. Ebbe a csoportba – a filozófiához – sorolnám Platónt, Arisztotelészt és Sztrabónt. A Historia

első igazi hőse, képviselője Hérodotosz, aki i.e 484-425 élt A történetírás atyja, pedig valójában a munkája, amely híressé tette A görög-perzsa háborúk. Ez bár címében is egy történeti munkának látszik, azonban egészen az 5. könyvig földrajzi leírás, az akkor ismert világról számol be. Hérodotoszról azt lehet mondani, hogy ő nem felfedező utazó, legalábbis nem olyan értelemben, mint akiket aztán a nagy felfedezések időszakából számon tartunk. A 9 kötetből álló munka az 5. kötetig igazából egy földrajzi leírás és a munkának a középpontjában a görög-perzsa háborúk állnak. Ebben a munkában szinte teljes leírást ad az akkor ismert majdnem teljes világ földrajzáról. A geopolitika vagy a politikai földrajz csíráit mindenképpen fel lehet fedezni az első öt könyvben. Pl: amikor a perzsák Kürosz királynak szóló levelét írja le, ami levél arról szól, hogy a perzsák arra kérik királyukat Küroszt,

hogy vezesse el őket egy annál a helynél sokkal jobb és kellemesebb földrajzi természeti környezetű helyre, ahol több élelmet ad a föld, kellemesebb az éghajlat, időjárás viszontagságaival nem kell olyan mértékben megküzdeni, mint a korábbi lakóhelyükön. Tehát tulajdonképpen egy jobb gazdasági, élelmezési lehetőségeket nyújtó területre szeretné a nép, ha királya vezetné őket. Elsősorban éghajlatról beszélünk ebben a levélben és Hérodotosz is alapvetően az éghajlattal foglalkozik, és ennek alapján számol be arról, hogy milyen is lenne az az ideális éghajlatú terület, amely lehetővé tenné a perzsák számára is egy jobb megélhetésnek a körülményeit. Ez az első olyan leírás, ahol a politika és a geográfia összekapcsolása megtörténik, noha Hérodotosz nem tudatosan tette ezt. Milyen szépen összekapcsolódott a földrajz és a politika ebben a munkában, mégis nyomon követhető, és folyamatosan benne van ebben a

munkában, hogy a földrajzi környezetnek, természeti környezetnek elsősorban az éghajlatnak milyen alapvető hatásai vannak egy nép életére. Hérodotosz egyébként ebben a munkában saját állítása szerint egyaránt támaszkodott azokra az ismeretekre, amelyeket ő maga szerzett utazásai során, de legalább ekkora részben hivatkozott azokra a „személyes forrásokra”, melyeket mások elbeszéléséből szerzett és került bele ezekbe a munkákba. Azt írja, mi a földrajznak a szerepe azon túl, hogy a legbölcsebb emberek foglalkoztak ezzel. A földrajznak az elsődleges hasznát abban látta, hogy a vezető állásban lévő férfiaknak bizonyos ismeretigényét, azon kérdéseikre válaszokat adjon, amelyek szükségesek ahhoz, hogy jól tudják vezetni a fennálló államot. Ez az első olyan munka (2000 évvel ezelőtt született), amely valójában nagyon hosszú évszázadokra megalapozta az ún. államszolgáló földrajzot Kimondták, hogy a geográfia,

mint tudomány, szolgálja a politikát, az államot, vagy a fennálló hatalmat; ekkortól mondhatjuk, hogy létezik a geopolitika és a politikai földrajz. Az ókori görög tudományosság mind a két alapvető irányában megtalálhatók azok az elemek, amelyek a későbbiek folyamán hozzájárultak a politikai földrajzi gondolkodás fejlődéséhez, és megalapozták mind a politikai földrajz, mind pedig a politikai tudományok gyökereit. Nem véletlen, hogy erre a négy szerzőre egészen a legmodernebb korig visszahivatkoznak a későbbi politikai földrajzzal vagy mindinkább a geopolitikával foglalkozó tudósok, szakemberek. A görögségből átmenve a középkori tudományosságba mindig azt mondták, hogy sötét középkor, mert nincs annyi ismeret erről a korról. Egy biztos, hogy ha a politikai földrajzi gondolkodás történetét elemezzük, akkor azt mondhatjuk, hogy a középkorban két alapvető iránya volt, ami már sokkal jobban elkülönül, mint az

ókori görög tudományban. Ez a két irányzat: 1., Megjelennek a későbbi államelméletek ill geopolitika csírái, visszahivatkozva a görög tudományosságra. Két nevet említhetünk meg: Machiavelli és Hobbes, akik államelméletükkel nagyon sokáig meghatározóak voltak. 2., Leíró földrajz Azok az igazi utazók, akik már utaztak és leírták azt, amit láttak Középkori útleírások. Machiavelli (1469-1527) Fő műve a Fejedelem. Nevéhez sok minden fűződik Ő volt az, aki először, a mai modern értelemben megfogalmazta az államot, mint kategóriát, elemezte ezt, sőt megfogalmazta a modern nemzeti állam kialakulásának a tényét is. Pl Spanyolország, Franciaország Az ő munkásságára sokkal inkább jellemző volt a gyakorlati jellegű leírások. A Fejedelem című munkát olvasva azt állíthatjuk, hogy abból gyakorlati tapasztalatokat szerezhet az, aki politikusként, vagy legalábbis állam ás társadalmi irányítóként szeretne létezni.

Leginkább gyakorlati oldalról azt a kérdést közelíti meg Machiavelli a Fejedelemben, hogyan lehet a hatalmat megszerezni, gyakorolni és megtartani. Ennek a módszereiről írt le részletes elemzést A könyvének fő gondolata, amit gyakran idézünk: „A cél szentesíti az eszközt.” Ez Machiavelli szerint azt jelenti, hogy a politikai ill. a gazdasági életben elért eredmény a fontos és nem az, ahogyan ezt az eredményt elértük. A politikai és a gazdasági életben, ha valamit el akarunk érni, akkor tulajdonképpen alapvetően mindegy hogyan érjük el, az a lényeg, hogy elérjük azt, amit el szeretnénk érni. Persze ennek eldurvult változatait a mai napig is lehet hallani politikai szlogenként, természetesen azért ő ezt nem ilyen egyszerűen írja le, hanem nagyon jól megindokolja azt, hogy miért is van szükség arra bizonyos estben, hogy azt az adott politikai vagy gazdasági célt elérjük, amit szeretnénk elérni. Ez miért jó a fennálló

államnak, a fennálló társadalomnak, miért válik hasznára? Ezért azt írja: „Ahhoz, hogy ezt az ideális hitet el tudjuk érni, mindegy, hogy milyen eszközzel tesszük ezt. A lényeg az, hogy aztán a végső célt el tudjuk érni, és azt a hasznos kívánni valót, amit a politikai, gazdasági életben szeretnénk megvalósítani, azt el tudjuk érni.” Ő két alapvető államformát ismert el, a monarchiát és a k öztársaságot Azt mondja: „Az uralom és a birtoklás minden fajtája, mely valaha is hatalmában tartotta az embereket, köztársaság vagy egyeduralom volt.” Thomas Hobbes (1588-1679) Leviatán című munkáját latinul írta a kor szokásainak megfelelően. Azt írja, hogy az emberek akkor tudnak normálisan társadalomban élni, úgy jöhet létre ez a társadalom, ha az emberek egymással szerződést kötnek. A társadalomban élés alapja ez az emberek közötti szerződés „Ez több az egyetértésnél és összhangnál, ez mindenkinek egy és

ugyanabban a személyben megtestesülő igazi egysége, amely mindenkinek mindenkivel kötött megállapodása útján jött létre, mintha mindenki mindenkinek ezt mondta volna. Felhatalmazom azt az embert, azt a gyülekezetet, ráruházván azt a jogot, hogy kormányozzon engem feltéve, hogy te is ráruházod ezt a jogot és minden cselekedetére felhatalmazást adsz. Ennek megtörténtével az egyetlen személlyé egyesült sokaságot államnak (latinul civitasnak) nevezzük. Így születik meg az a nagy Leviatán, az a h alandó Isten, amelynek a halhatatlan isten fennhatósága alatt békénket és oltalmunkat köszönhetjük.” Később ezt a Leviatánt egy bálnaszerű szörnyeteghez hasonlította/ák, ami igazából az államot jelképezi. Az állam ezeknek a szerződéseknek a halmaza Ebből az államból, vagy civitasból jön létre a Leviatán, a bölcs, aki halandó. De ugyanakkor ő az, akit a halhatatlan isten felruház azokkal a jogokkal, amelyekkel rendelkezhet a

társadalmat, államot képviselő ember. A társadalmi szerződés lényegét mások tovább fejlesztik. Machiavelli és Hobbes munkásságával leáldozott az az időszak, amikor sokkal inkább az elméleti munkákból van ismeretünk. Az elméleti munkák sokkal kevésbé voltak helyhez kötöttek, akár Machiavellinél vagy Hobbesnál, mint korábban, vagy akár a későbbiek folyamán, a 18-19. századtól kezdődően, amikor egyre inkább országhoz, államhoz, földrajzi helyhez köthetővé kezdett válni a politikai földrajzi gondolkodás, nézetek. Az első ilyen időszak a 18-19 századra tehető, ezután kezdtek kifejlődni a geopolitikai iskolák, melyek nagyon keményen és pontosan meghatározhatóan az egyes országokhoz voltak köthetők. A 17-18 században egészen a 19 századi nagy változásokig Franciaországot és Németországot kell megemlíteni abból a szempontból, hogy egyáltalán politikai földrajzi gondolatok születtek. Ezek a művek legfontosabb

feladatként azt tűzték ki célul, hogy szolgálják az államot (ezzel már találkoztunk Sztrabónnál is), és leírták az állam természetföldrajzi adottságait, ezt politikai klímának hívták. Megfogalmazták az egyes államok közötti lehetséges erőkülönbségeket, ezt politikai matematikának nevezték. Sebastian Boufean (1633-1707) Francia nyelvterületről politikai földrajzi gondolkodó. Foglalkozását tekintve katona volt, francia marshall, és hadmérnök. Ő volt az, aki ósságával megfogalmazta az állam adópolitikájáról a gondolatait, és Franciaország regionális földrajzi ismereteinek szükségességét. Erről értekezett azzal a céllal, hogy fel lehessen mérni az ország lehetőségeit és földrajzi fejlődésének irányait. Kiemelt hangsúlyt helyezett az országon belüli gazdaságföldrajzi tényezők nemzetközi jelentőségének, és az állam által hasznosítható lehetőségeknek. Ezeket az államon belüli gazdaságföldrajzi

lehetőségeket úgy elemezte, hogy azok hogyan hasznosíthatók nemzetközi szempontból is. Ezzel már nagyon jól körülhatárolható módon megfogalmazta a geopolitika alapjait. Egy ország az ő földrajzi, gazdasági érdekeivel hogyan tud a nemzetközi színtéren is erősebbé, nagyobbá, hatalmasabbá válni. Hogyan tud, pl területeket hódítani, hogyan tudja népességét, gazdaságát növelni. Azt mondhatjuk, hogy Boveau kifejezetten geopolitikai nézeteket vallott munkásságában azáltal, ahogy Franciaország belső gazdasági, földrajzi értékeit megpróbálta nemzetközileg is, Európa szintjén megfelelően hasznosítani. Robert Turbo (1727-1781) Államférfi volt, közgazdász. A Geography Politik című nagyobb ívű munkáját kezdte el megírni, de nem tudta befejezni. Ez az első olyan munka, amely már címében is megfogalmazza a politikai földrajz, vagy a földrajz politikai vonatkozásait. A későbbiek folyamán Kant az, aki a 18. század végén ezt a

fogalmat használja Államférfiként Franciaország problémáit elemezte, e problémák megoldására elsősorban gazdasági reformokat próbált megfogalmazni. Három nagy részben fogalmazta meg a politikatudomány lényegét: oknyomozó világtörténelem; politikai földrajz; az uralkodásról, igazgatásról szóló gazdasági értekezés. Franciaországban jelentős változás következik be a 17. század végén, a 18 század elején, amelynek kezdeteit már Boveaunál is fel lehet fedezni. Egyre jobban megerősödik a földrajzi determinizmus. A földrajzi determinizmus azt jelenti, hogy a földrajzi környezet meghatározza a társadalmi környezetet. A társadalmi környezet attól függően alakul, hogy egy természeti környezetben milyen éghajlati elemek, víz, talaj, környezeti adottságok vannak; ezek határozzák meg magának az embernek a különbségeit, és ennek megfelelően a társadalom felépítését, szerkezetét. A földrajzi determinizmus már a

görögöknél is nyomokban fellelhető, bizonyos történelmi korszakok felerősítették ezt az irányzatot: pl. a 17-18 század Franciaországa, a 20 század első felében a német geopolitika. A (természet) földrajzi determinizmus jelentős hatással volt a politikai földrajzi és a geopolitikai felfogások változásának alakulására is. Kiemelkedő módon egyetlen olyan tényező van, amivel ezek a gondolkodók, a földrajzi deterministák foglalkoztak, a terület. A területnek két alapvető jellemzőjével, a fekvéssel és a nagysággal Ebben az időszakban kezdődik a 18. századon végigfutó tudományosság, a tudományok és ezen belül a természettudományok rohamos és erőteljes fejlődése, amely maga után vonta a természeti környezet egyre jobb és részletesebb megismerését. Erre az időszakra tehető a földrajz, a geográfia mint tudomány szempontjából is nagyon lényeges mozzanat. Egészen idáig a földrajzot a történelem részeként kezelték.

Ekkor kivonták a földrajzot a történelem védnöksége alól, és immáron önálló tudományágként fogalmazódott meg a természettudományok között. Ez ugyanannak a német földrajzosnak a nevéhez fűződik, akiről egyetemet is elneveztek Németországba. Alexander von Humboldt volt az, akinek a nevéhez fűződik a földrajznak, mint önálló modern kori természettudománynak a megfogalmazása. Felosztotta, hogy milyen részei vannak a földrajznak. Mitől önálló tudomány, mitől természettudomány? Ez egyenes következménye volt azoknak a földrajzi természeti ismeretek bővülésének, amelyek ennek az időszaknak jellemezték a kor tudományosságát. Montesquieau (1689-1755) Származását tekintve egy francia arisztokrata volt, borkereskedő családból származott. Ő azt tekintette élete fő céljának, hogy a francia akadémia tagja lehessen. Ő igazából filozófus volt A kor tudományossága nagyon erőteljesen rányomta bélyegét az ő

gondolkodására, gondolatiságára. Az ő fő vizsgálati területe, a jogi törvények természeti és társadalmi alapjainak lerakása, felkutatása volt. Munkájának címe: A törvények szerepéről Ebben a munkájában fejti ki, hogy milyen alapjai vannak bizonyos törvényeknek akár természeti, akár társadalmi téren. Értekezik Európa egységéről is, felteszi azt a kérdést, hogy megvalósíthat Európában (a korabeli francia történelmet ismerve nem véletlen ez a kérdés) egy nép hegemón uralmat, egyeduralmat. Milyen körülményeknek kell teljesülnie ahhoz, ami lehetővé teszi egy nagy kontinensen egy nép vagy birodalom hegemóniájának érvényesülését, hogy egy birodalom alakuljon ki. Saját korában Európában lehetetlenség volt, hogy egy nép legyen egyedül és kizárólag az uralkodó. Az európai egység kialakulása nem lehetséges, ennek okát a kontinens természeti felépítésében vélte felfedezni. Úgy ítélte meg, hogy a hegemóniára,

a h egemón törekvések megvalósítására Ázsia sokkal alkalmasabb természeti felépítésénél fogva, mint Európa, ahol ennek megfelelően létrejöhetnek birodalmak. Európában a Föld természetes tagozódása több közepes terjedelmű állam kialakulásának kedvez. Ezzel fogalmazta meg azon kételyeit, hogy nem alakulhat ki a természeti felépítés miatt hegemón birodalom Európában. Azt vizsgálta, melyek azok a természetföldrajzi, főképpen éghajlati hatások, amelyek hatással vannak a gazdasági életre és az életmódra. Ezek hogyan határozzák meg az egyes államokban uralkodó törvényes rendet, itt kanyarodunk vissza a joghoz, a törvények szelleméhez. A törvények szelleméről (1748) című munkájának első fejezetének az alapgondolata: „ha igaz az, hogy az értelem jellege, és a s zív szenvedélyei különféle éghajlatok alatt erősen különböznek, akkor a törvényeknek alkalmazkodniuk kell mind a szenvedélyekhez, mind a jellemek

különbözőségeihez”. Egyrészt elismeri, feltételezi azt, hogy a különböző éghajlatok különböző embertípust hoznak létre, tehát nem lehet egységes törvénykezést folytatni egy nagy területen, különböző éghajlatú területeken, hanem a törvényeknek is alkalmazkodniuk kell azokhoz az emberekhez, akik ott élnek, akik azért különböznek a többiektől, mert más és más éghajlaton vannak. Pl: „A hideg levegő testünk külső szöveteit összehúzza, ez növeli rugalmasságunkat, és elősegíti a vérnek a végtagokban a szív felé való visszaáramlását. A hideg éghajlat alatt tehát az embernek több az ereje A hideg országokban kisebb az érzékenység az élvezetek iránt, a mérsékelt éghajlati országokban nagyobb, a meleg országokban igen nagy.” A törvények szelleméről című munkája politikai földrajzi jellegű, de néha kifejezetten tartalmaz és bizonyos részeiben felerősödnek geopolitikai nézetek. Elemzi a terület

nagyságát, azt mondja, hogy a terület nagysága döntő hatással van a kormányformára: a nagy területű országokban az önkényuralom a természetes, mérsékelt nagyságon a monarchikus, a kis területű államokban a köztársasági kormányzás a legoptimálisabban megvalósítható. Politikai földrajz 4. előadás 2001.0308 A XIX. sz-ban a pol-i földrajz és a geopolitika fejlődéstörténetében olyan nagy mértékű változások következtek be, amelyeket valamilyen módon egységesen kell elemezni, és egységesen kell vizsgálni. A XIX.sz Hatások, hatótényezők: Ez az az időszak, amikor megkezdődött és kiteljesedett az ipari és a tudományos, technikai forradalom fejlődéseés ezzel együttesen számunkra talán lényegesebb átalakulások történtek nagyon rövid idő alatt a világ politikai társadalmi-gazdasági berendezkedésében. Ezen átalakulások közül kiemelhető a polgári átalakulás, abból a szempontból, hogy ez a polgári

átalakulás lezajlott Amertikától Oroszországig a világ fejlettebb részein. Ez az átalakulás segítette hozzá a földrajztudomány, ezen részének nagyon hirtelen és gyors fejlődését. A polgári átalakuláson túlmenően, erre az időszakra tehető a gyarmati világ kolonizációja (kiteljesedése) és ezzel párhuzamosan a gyarmattartó országok területének folyamatos növekedése, valamint a gyarmatosító országok folyamatos függetlenedési harcai, elszakadási törekvései. A mai ismereteinkkel a történelem távlatából azt mondhatjuk, hogy soha ilyen rövid idő alatt, ilyen jelentős változások nem történtek a világ fejlettebb részén a társadalmi-gazdasági átalakulás során. Tudományos, tudományfilozófiai irányzatok fejlődése: Nagyon sok új tudományág, tudományterület született, és nagyon jelentőssé váltak azok a tudományfilozófiai magyarázatok, amelyeknek az volt a célja, hogy valamilyen módon a világ gyors változásaira

választ tudjanak adni. Ezek közül négyet emelünk ki, amely áramlatok kiemelkedőnek tekinthetők ebben a fejlődésben, valamint ez a négy hatással volt a politika, földrajz és a geopolitika viszonyára. Amikor nagyon hirtelen és nagyon gyors változások következnek be a világban, akkor ezek igen jelentős és új szemléletű kérdéseket tesznek fel, sőt a kérdésfeltevések is újszerűvé válnak. Ezek az áramlatok éppen azért alakulnak ki, mert valamilyen módon a folyamatok által feltett kérdésekre próbálnak választ adni. A főbb változások: Ipari forradalom, a modern kori város, településhálózat kialakulása, urbanizáció, társadalom újfajta rétegződése, újfajta struktúrák. Ezek nem egymásra épülő és nem egymással szoros kapcsolatban lévő irányzatok. Azon irányzatok lettek kiemelve a XIX.sz tudományos irányzataiból, amelyek a későbbiek folyamán hatással voltak tudományunk fejlődésére. 1. Pozitivizmus Az elnevezés

August Comte-tól (1798-1857) való. Arra keresett választ, hogy az ember hogyan tudja megismerni a világot. Ezt filozófiai módon próbálta magyarázni, és a kérdései is a hirtelen bekövetkezett valtozásokat próbálják értelmezni, magyarázni. Azt mondta, hogy a megismerésnek három szakasza van. Kezdeti időben az emberiség gondolkodására az ún. teológiai szakasz volt a jellemző Ez a világról való olyan formájú gondolkodást jelentett, hogy az ember a körülötte zajló történéseket, változásokat mindig valamilyen ember feletti erőnek tulajdonítja. Vagyis az általunk feltett kérdésekre az volt a válasz, hogy a változásokat valamilyen emberfeletti, természetfeletti erőnek lehet tulajdonítani. Éppen ezért ez egy nagyon erős távolságtartást is jelent Én nem tudok válaszolni ezekre a k érdésekre, mint ember, hanem azt mondom, hogy ezek a változások egy természetfeletti erőnek tulajdoníthatók, tehát a világot a

természetfeletti erők irányítják. A metafizikai szakaszban az emberiség úgy adott választ a k érdésekre, hogy a jelenségeket valamilyen absztrakt erőnek és eszmének a s egítségével próbálta magyarázni. A természetfeletti erők sem kézzel foghatóak, de a világ és a világ eseményeinek egy absztrakt, elvont erővel való magyarázása még elvontabb. Most jelenleg a pozitív szakaszba érkeztünk (innen van az irányzat neve is). Ebben a szakaszban már a tudománynak kell oksági magyarázatot adnia. Az ember által feltett kérdésekre, az új kihívásokra azzal kell válaszolni, hogy a tudományok fejlődnek és a tudományok fogják megadni a kérdésekre a választ. Compte nevéhez fűződik a modern kori gondolkodás első komolyabb tudományelméleti összefoglalója, amiben rendszerezte a tudományokat és a tudományok egymásraépülését. Ő volt, aki azt mondta, hogy a szociológia az a tudomány, amely a tudományok rendszerében a legfelül van.

Tehát szépen egymásra épülnek a természettudományok, matemetika, kémia, fizika, biológia a rendszer legtetején pedig a szociológia áll. Ő az aki tulajdonképpen tudományelméleti szempontból többet foglalkozott ezzel a kérdéssel. 2. Materializmus Jelentése anyagelvűség. Azt mondja, hogy a világ tulajdonképpen egyenlő az anyagi erők összességével, tehát a világ lényege az anyagi erőkben van. Az erő és az anyag az, ami felépíti a világot és ennek az összefüggését kell elemezni akkor, amikor a világ történéseire választ próbálunk adni. Kiemelkedő képviselője (szülőatyja) Karl Marx. 1859-ben írta le az anyagelvűségre vonatkozó gondolatait. Azt mondta, hogy az ember és a társadalom különféle alépítményekből tevődik össze és a lét, a társadalom, a gazdasági viszonyok közé egyenlőség jelet tesz. A létet meghatározzák a mindenkori társadalmi és gazdasági viszonyok. Ez egy nagyon kemény anyagelvűségen

alapuló tétel, amely jellemezte a korszakot. A gondolkodás az ideológia, mi ad ehez hátteret? Marx azt mondja, hogy a tudat egyenlő a tudományok, a művészetek, a vallás, a jog és az állam összességével. Van a lét ls van a tudat és ő egészen pontosan meghatározzza, hogy ezeket hogyan tudjuk definiálni és ezek hogyan hatátozzák meg agyáltalán a világ működését. 3. Evolúcionizmus Lamark és Darwin munkásságával kezdődött. Ehez kellett egy társadalomtudós is Adam Spenser, akik leírják az evolúcionizmus gondolatmenetét. Spencer volt, aki a darwini evolúciót a társadalomra is alkalmazta és a társadalom különféle működéseiben megtalálták azokat a törvényszerűségeket, amelyek az élővilágban is megtalálhatóak voltak. 4. Szocializmus A szocilalizmus, ami már sokkal inkább politikai irányzat, mint az előzőek, amelyek inkább filozófiai irányzatok ,1832-ben Franciaországban jelent meg először. Nzilvánvalóan a szocializmus

volt az az ideológia, amely megpróbált azokra az egyre élesebben jelentkező társadalmi ellentétekre és társadalmi különbségekre választ adni, amelyek az ipari forradalommal és a k apitalizmus terjedésével váétak egyre inkább lényegessé az európai történelemben. A szocializmus volt az, ami a t ulajdon elosztásásnak egy újfajta rendszerét próbálta bevezetni, kialakítani, megvalósítani a tulajdon elosztásának valamilyen igazságosabb állami (központi hatalommal) úton történő elosztását. Ez volt az a négy irányzat, amelyet mindenképpen vizsgálnunk kellett akkor, amikor a XIX.sz geográfiáját probáljuk elemezni Ez az a század, amikor megszületik a polirikai földrajz és geopolitika, mint önálló tudományok. Az államhatalom, a földrajz, a t ermészet viszonyához való hozzáállása leginkább a földrajzi determinizmus volt az, ami egyre inkább közelített ezekhez a geopolitikai irányzatokhoz, de ez az időszak, amikor a két

tudományág teljesen különválik, legalábbis meg lett nevezve, hogy ez a geopolitika és ez a politikai földrajz. A tudományágak fejlődése azon alapszik, hogy akkor lesz valami önálló tudományág, ha valaki kidolgozza annak a törvényszerűségeit, jellemzését és megállapítja, hogy mitől önálló tudományág stb. A politikai földrajz A politikai földrajz megteremtőjeként Fridrich Ratzelt (1844-1904) szokták említeni, aki német földrajztudós és etnológus volt. Az ő munkásságával alapozta meg a politikai földrajz tudományának a rendszerét. Három olyan fontos hatás volt, melyek meghatározták tudományos életét. Ezek közül az első kettő évszámhoz is köthető 1. 1870-71-es porosz-francia háború, amelyben részt vett és ismeretséget kötött Wagnerrel, aki migrációkutatással foglakozott történelmi szempontok alapján. Szembe állította a darwini evolúcióelméletet a migrációval, és a migrációnak tulajdonított nagyobb

jelentőséget a darwini kiválasztódáselmélettel szemben. Amikor a különféle népek, népcsoportok elterjedését elemezte, akkor azt mondta, hogy ezek nem azon lépéseknek köszönhető, amelyeket Darwin A fajok eredetű c. munkájában megfogalmaz, hanem igen is a migráció világméretű elterjedése ill. jelenléte az oka Ez volt az első nagyon erős hatás Ratzel gondolkodására. 2. 1873-74 Amikor Ratzel újságíróként dolgozott, és beutazta ennek során az USA és Mexikó területét és empirikus úton vizsgálta a térség társadalmi-gazdasági viszonyait, felépülését stb. 3. Karl Ritter munkássága Ratzel szerette volna továbbvinni ill befejezni a Ritter által megkezdett munkát, amely arra vonatkozott, hogy a tudományok elméleti rendszerét/szintézisét megalkossa. Munkásságának kezdetén az volt a szándéka, hogy ő lesz, aki a ritteri tudomány szintézisét befejezi és egységesíti. Két jelentős munkája A Föld és az ember, melynek a

főcíme az Antropogeográfia és Politikai földrajz. Az Antropofeográfiának az első része 1882-ben jelent meg, a második 1887ben Ez alapvető jelentőségű a politikai földrajz történetében/kialakulásában Eredetileg ebben a munkában a miliőelmélettel foglalkozott. Itt utalunk vissza azokra a hatásokra, amelyek a tudományos pályája elején érték Ratzelt. Azt kutatta, hogy az oikumene hogyan strukturálódik, épül fel, azaz milyen az élőlényeknek és a földrajzi környezetnek a kapcsolata. Itt utalnunk kell azokra a determinista gondolkodókra, akik a környezet és az ember viszonyainak alapvető összefüggéseit vizsgálták. Ratzel megközelítéseiben és elemzéseiben elsődlegesen saját tapasztalatokra építette megállapításait, tehát abszolút empirikus úton végzett kutatásokat és alkotta meg elméleteit. Itt utalnánk a másik hatásra, az USA-ban tett utazására, ahol szintén saját szeme által látott folyamatokat próbált meg

vizsgálni és elemezni. Ebben a műben kifejezetten azt vizsgálta: ,, A természetnek az emberre való hatása, melyet annyiszor félreértettek, mert összezavarták hozzá nem tartozó dolgokkal, következőképpen osztályozható: ” A természetnek az emberre való hatása az a nagy valami, amit elemzünk. Ezt az egészet két nagy csoportra osztja Ratzel: a statikai csoportra és a mechanikai csoportra. (Két olyan alapvető csoport van, amelynek alapján ő vizsgálta az ember és a természet viszonyát.) 1. A statikai csoport a természet az ember akaratától független állapotára való hatása Ez az emberi tudattól független hatás. Ezt ő két alcsoportra osztotta A környezetben lévő életünk során érnek minket élettani hatások, amelyek a testre vló hatások, valamint a lélektani hatások, a l élekre való hatások összessége. E zek meghatározzák az ember környezethez való viszonyát. 2. A mechanikai csoport az ember akaratától függő,

cselekvésre való hatásokat jelenti Ezt két alcsoportra osztja. A) A cselekvések eredménye mindig valamilyen esemény (pl. történrlrm során tapasztalható fordulat, háború, változás). Ezt tovább osztotta - cselekedetet előidéző vagy ösztönző hatások (ösztönözhetik az embert a cselekvésre) - Cselekvések meghatározói; azok a cs elekedetek, amelyek meghatározóak a környezet és az ember viszonyában. Ezt tovább osztva kapjuk • az irányadó hatásokat • a korlátozó hatásokat B) Olyan cselekvések, amelyeknek eredménye egy bizonyos állapot kialakulása, elérése. Itt két alcsoportot különít el. - Az egyének állapota - A társadalomra gyakorolt hatás (a társadalmi és politikai hatások összessége) A ratzeli munkáig a nézetek sokkal egyszerűbben magyarázták az eseményeket. A földrajzi determinizmus egyértelműen a természetnek nagyon erőteljes meghatározó erejű hatását bizonyítja a társadalom és az államok

törvényszerűségén keresztül. A XIX sz.-ban sokkal bonyolultabbá és összetettebbé ezek a kérdések Nagyon különböző az államok, a különféle országok, különféle ideológiák összevegyítése. Ratzel nem mondhatta a XIX.sz első felében, hogy az emberi társadalom, vagy az egyén úgy jön létre, hogy ahogyan születik olyan is lesz. Kemény determiníciók vannak, amelyek meghatározzák a bizonyos cselekvéseket, állapotokat. Csak sokkal finomítottabb formában Ratzel ezt az egész determinista irányzatot próbálja meg valamilyen módon részleteire bontani, finomítani. Sok kérdésre kellett választ adni, ami korábban lassabban került elő A gének határozzák meg az embert, vagy amiben él, a környezete? Az I: és II. vh Között és után ezekre a kérdésekre adott válaszok valamilyen súlyos következményekkel jártak. Pl: német élettérelmélet Ratzel esetében csak egy tudományosnak vélt magyarázatról van szó. A politikai földrajz

tudományos igényű válaszokat próbál meg adni a földrajz segítségével a politika által feltett kérdésekre. Nem másról van itt szó, mint arról, hogy Ratzel így próbál meg választ adni. A Politikai földrajz c. munkájában, a politikai földrajz fejlődése szempontjából igen jelentős államelméletét 1896-ban fogalmazta meg. Ez a t anulmány az államok növekedésének törvényszerűségeivel foglalkozott. Ez az első olyan munka, ahol Ratzel először publikálta és rendszerezte az politikai földrajzot, mint önálló tudományt. Az államok növekedésének törvényszerűsége annyit jelent, hogy minden kicsiből nagy lesz. A történelmi haladásnak ez a l ényege, ez maga a t örténelmi haladás. A világtörténelemben a meghatározó mindig a nagy állam volt. Az állam növekedésének 7 törvényét fogalmazta meg 1. Az állam növekedése együtt halad a kultúra fejlődésével A növekedést olyan expanzióként értelmezi, amelynek során az

azonos kultúrájú népek összeolvadnak 2. 3. 4. 5. 6. 7. egymással és ebből következik be végső soron az államok növekedése. A legnagyobb kultúrahordozó egyúttal a legerősebb államszervezet is volt a világtörténelem során. A kultúra az állam szervezésének alapja, ha egy állam a t örténelem során nagy kultúrahordozó volt, akkor neki sikerül nagy államot, birodalmat szervezni. Pl: Nagy Sándor birodalma 4,5mó km2, Római Birodalom 3,3mó km2, Brit Birodalom 33,5mó km2. Ratzel az államok növekedésében három státust (állapotot) különített el kor szerint: juvenilis- maturus-szenilis. Ratzel szerint egyetlen egy állam kivétel Kína, mivel szenilis történelmi utat mutat még mindig fenn áll és nem pusztult el. A XIX sz. első felében ő azt mondta, hogy azon államok Amelyek 1000 évnél idősebbek azok már elöregedett, szenilis államok. Pl: Andorra, Lichtenstein Az államok növekedése a bennük élő népek növekedési

folyamatait követik. Ez azt jelenti, hogy minden régebbi, alacsonyabb fejlettségi lépcsőn álló államban ún. teokrácia (hatalmi állapot) van. Pl: törzsi vallások, ókori civilizációk, amelyek fejletlenek, de a korabeli európai államokhoz képest. Az államok növekedésének kis része beolvadással megy végbe. Ezzel egyidejűleg beolvadnak az egyre nagyobbá váló területekbe. A nép területhez való kötődése egyre inkább erősödik. Minél nagyobb lesz agy állam területe a benne élő népek kötődése egyre erősebbé válik. Minél nagyobb államalakulatról van szó, annál kevésbé érzékelhető, hogy ki hova tarozik. Nő az elbizonytalanodás és annál inkább erőteljesedik a gyökerekhez való ragaszkodás. Tanári vélemény: Egyetlen egy kivétel van az USA. Egészen más alapokról indult, egészen mások a meghatározó motivációk, amelyek irányítják az USA társadalmának gyökereit. A növekvő állam legperiférikusabb része a határ,

de ez nem azt jelenti, hogy funkcióját tekintve is periférikus. A határ a növekedés hordozója is A határ változása jelzi, hogy egy állam területe növekszik vagy csökken. A határnak kiemelkedő és fontos funkciót tulajdonít. Az állam területi szerveződésével együtt változik, ezért számunkra jelzi az állam területváltozásait. Az államok növekedésének a lényege a fejlett kultúrájú területek beolvasztása. Az állam növekedése úgy történik, hogy értékes helyeket próbál bekebelezni. Egybecseng a centrum-periféria törvényszerűséggel. Az alacsonyabb fejlettségi fokon lévő államok kívülről is kaphatnak indítékot a fejlettebb államoktól. A növekedés ösztönzően hathat a fejletlenebbekre oly módon, hogy ezzel erősítik a magasabb fejlettségi fokon lévő civilizációnak a kialakulását. A területi növekedés trendje fokozódik. Minél nagyobb egy állam, annál nagyobb akar lenni. Végezetül, a t örvények

ismertetése végén azt mondja Ratzel, hogy a politikai földrajz tárgya az állam, amely ,,az emberiséggel teli földi össztér egy meghatározó jól megragadható része”. Az állam egy önálló hatalommal rendelkező szerveződés Politikai földrajz 5. előadás 2001.0322 A XIX.sz-ban a modernkori tudományok fejlődésének következtében említettük, hogy önálló tudománnyá válik a földrajz, leválik a történelemről. Humbolt volt az, aki teljesen önállóvá tette a földrajzot. Ez az az időszak, amikor a politikai földrajz és a geopolitika különválik és mindkettő külön tudományággá alakul. A politikai földrajz megalapozója Ratzel, akinek a Politikai földrajz című munkája a meghatározóbb. A másik ágat Rudolf Kjellén képviseli. Ő egy svéd geográfus volt és ő önállósította a geopolitikát. 1864-1922-ig élt Svédországban dolgozott Képzettségét tekintve államjogász volt és gyakorló politikusként is dolgozott.

Megismerte Ratzel Politikai földrajzi munkáját Ebből, a politikusi, jogászi és egyéb társadalmi ismeretekből összegyűjtött tudása alapján alapozta meg a geopolitika alapjait. Skandinávia politikai földrajzával kezdett el először foglalkozni úgy, hogy a ratzeli államelméletet próbálta alkalmazni Skandináviára és ez vezette végül is a geopolitika megfogalmazásához. Ez volt munkásságának kiindulópontja, és 1905-ben jelent meg Skandinávia geopolitikájára vonatkozó munkája. Ennek egy magyar vonatkozású érdekessége, hogy egy 1902-es Széll Kálmán idézettel kezdi. Számunkra Kjellén az államok erőtényezőire vonatkozó vizsgálata fontos. Öt olyan tényezőt vett számba, ami az államot, mint politikai szerveződést vagy alakulatot meghatároz. Ezek picit teoretikusan hangoznak, de a geopolitikának ez a része elméleti vonatkozású részeket tartalmaz. 1. politikai földrajzi erőtényző A politikai földrajzi helyzet az államtan

geopolitikai része, azaz az állam különféle területejelenségei, a földrajzi tényezőkről van szó. Igazából ez az államok területének egy földrajzi elemzése. Ő ezt Skandinávia területének példáján végzi el. 2. néperő Etno vagy demolitikai tényező Társadalomra, adott ország trerületének népességére vonatkozó különféle tényező ill. jellemzésük Ezek közé sorolja: állam alkotó nemzet, népi érzület, néptestület, néplélek. A német geopolitika ezt egész magas fokon művelte. 3. a gazdasági erő (ökopolitika) Ezzel azt igyekszik jellemezni, ami egy adott állam gazdaságát jellemzi. Pl: költségvetés felépülése, hangsúlyosabb tényezők, állami piacpolitika (miből épül fel, miből gazdálkodik) 4. az állam szociális struktúrája Amikor a néperőt elemzte, akkor ott azt hangsúlyozza, hogy milyen az állam nemzetiségi összetétele, hogy milyen a népi érzülete, milyen jellemvonásokkal bírnak. A szociális helyzet

elemzését ebben az erőtényezőben csoportosítja. Pl: szociálpolitika Elsősorban a társadalomelméletre vonatkozó kérdéseket összegzi ebben a pontban. 5. Kormányzati erő (kratopolitika) A politika kormányzati összefüggéseit elemzi Milyen egy ország kormányzati formája, milyen a politika és a h atalom kapcsolata, elválik-e egymástól, milyen az államélet az adott országban. Első volt, aki úgy értelmezte a geopolitikát empirikus úton. Azt állította, hogy a geopolitika a földrajztudomány és a politológia közötti kapcsolatrendszeren alapszik. Ratzel és Kjellén munkásságának vizsgálata mellett vizsgálnunk kell a világtörténelemben bekövetkezett változásokat is, mivel Ratzel és Kjellén munkássága nyomán alakult ki négy geopolitikai iskola (amerikai, angol, francia, német), amely négy nagyhatalomhoz kötődik. Történelmi változások: A francia forradalom kezdetétől (1789) az első világháború végéig (1914) tartó

időszakot társadalomtörténeti szempontból hosszú XIX.sz-nak szokták nevezni Ebben az időszakban a geopolitikai kérdések sokkal inkább előtérbe kerülnek, mint a politikai földrajziak. Ebben az időszakban épülnek ki és erősödnek meg a gyarmatbirodalmak. Ezzel párhuzamosan megindulnak a gyarmati területek függetlenségi mozgalmai, elszakadási törekvései. Plussz elkezd megerősödni egy teljesen új hatalom, az USA. Ezzel együtt olyan gazdasági változások mentek végbe, amelyek teljesen átrendezték azokat az erőviszonyokat, amelyek korábban meghatározóak voltak a világ gazdaságpolitikai felépítésében. Érthető, hogy a pusztán tudományos elemzések alapjai már régen megvoltoztak. Ha a földrajz a fennálló politikai érdekeket akart szolgálni, akkor a politikai földrajzzal szemben a geopolitika lett a meghatározóbb. Adott ország, adott hatalom, adott politikai vezetés érdekeit szolgálta a tudomány és éppen ezért geopolitikai

iskoláknak nevezzük ezeket a nagyhatalomhoz tartozó iskolákat. Amerikai geopolitikai iskola Nem több ezer éves államról van szó. Fő motivációs erőként megfogalmazható, hogy Amerika (USA) fennállásától kezdve hajlamos volt a globalizációra/globális szemléletet mondhatott magáénak. Az amerikai társadalomban a súlyt nem az indián őslakosok képviseli, hanem azok a bevándorlók, akik a világ különböző résziről migráltak a kontinensre. Ha a globális szemléletről beszélünk, akkor szem előtt kell tartani, hogy az USA társadalma egy globális migráció eredményeként jött létre. Kevés olyan ország van ahonnan nem vándoroltak be az államokba. Ez a globális szemlélet alapozta meg az USA politikáját Három elv van, amely jellemzi az amerikai geopolitikát: 1. Manifest Destiny Ez az az elv, amely meghatározza az USA hatalmi politikáját Az USA joga és kötelessége a t erületi hódítások politikája. Ez azt jelenti, hogy ők maguk

jogot formálnak az É-Amerikai kontinens meghódítására. Ez az alapelv kezdetben, az államokká szerveződés elején nem volt olyan nehezen végrehajtható, hiszen az őslakosok nem tudtak szemben állni a területet elfoglaló hódítókkal. Kezdetben ez az elv a kontinensre terjedt ki, de hamarosan meghódították az É-Am.-i területeket és rájöttek, hogy ez nem elegendő nekik, hanem szükség van bizonyos tengeri kijáratokra, kikötőkre, különféle tengeri hódításokra. 2. Ennek megalapozását Mahan tette meg, aki ebben az időben tengerész volt Az 16601783 közötti időszakot próbálta elemezni A tengeri hatalom és az állam közötti viszony fejlődését vizsgálta, és azt nézte meg, melyek azok a tényezők, melyek befolyásolják az állam és a tengeri hatalom közötti viszony fejlődését. Hat tényezőt sorolt fel: a) földrajzi helyzet. Tengerek, óceánok veszik körül Nem lehet elszigetelt államnak tekinteni. Ilyen földrajzi helyzetben

elengedhetetlen, hogy az állam ne terjessze ki hatalmát az őt körülvevő tengerekre. b) az állam fizikai szerkezete. Azokat a természetföldrajzi tényezőket elemzi részletesebben, amelyek lehetővé és szükségessé az állam hatalmának a tengerre való kiterjesztését. Pl: partvonal szerkezete, tagoltsága Védelmi szempontból is fontos a fizikai szerkezet, mert ha nincs tengeri hatalom, akkor a parton kell megvédeni adott országot és nem mindegy, hogy milyen tagoltságú parton történik. Valamint a kikötési lehetőségek miatt is fontos. c) terület nagysága. Minél nagyobb, annál inkább kell terjesztenie hatalmát az óceánokra d) népességszám e) nemzeti karakterek, sajátosságok f) kormányzati sajátosságok Ezek az elvek a későbbiekben más geopolitikai iskoláknál is visszatérnek. Alfred Mahan azt mondja, hogy ha ezt a hat tényezőt végignézzük az USA szempontjából, akkor látható, hogy az Államoknak ki kell építeni a birodalmát a

tengeren is, amely azt jelenti, hogy a tengereken levő szigetek felett megpróbálnak uralkodni. Ezek azok a h atalmi elvek, amelyek az USA XIX.sz-i geopolitikáját/geostratégiáját meghatározták. Ezek közül azok, amelyek jellemezték az államok geopolitikai stratégiáját a következőek: -a tengeri uralomhoz tengeri flotta is kell -meg kell építeni a Panama-csatornát, ami azt jelenti, hogy nem csak a hajózás lesz könnyebb az Atlanti- és Csendes-ó. Között, hanem ez az, ami megteremti az Atlanti- és Csendes-ó. feletti uralom alapját -támaszpontok kiépítése, amelyeket legegyszerűbb a szigetekre telepíteni. Ezek következtében kezdte el az USA az ún. ,,Opendoor”-politikát, ami egy nyitott gazdaságpolitikát eredményezett. Ill azt mondta, hogy a gazdaságpolitikára is az a nyitottság kell, hogy jellemző legyen, mint a területi politikára. 3. Monroe-elv (James Monroe 1817-1825 államelnök) ,, Amerika az amerikaiaké” 1823-ban küldte a

kongresszushoz ezt az üzenetét. ,, Az amerikai kontinensek ne lehessenek többé bármelyik európai birodalom kolonializáló tevékenységének tárgyai.” Amennyiben valaki fel mer lépni gyarmatosító politikával az USA-ban kívülről, akkor az USA háborúval fenyegeti meg. Az amerikai geopolitika és az I. vh-ban levő szerepvállalása is ebben az értelemben törént. A három alapelv az első világháborúig meghatározó az USA geopolitikájában, valamint az, hogy távoltartom magam Európától, de Európa is tartsa távol magát a kontinenstől. Sőt ezt kiterjesztették mindkét amerikai kontinensre. Angol geopolitikai iskola Fontos az ipari forradalom, a gyarmatbirodalom, a világkereskedelem alapvető átstrukturálódása, a kereskedelem szerkezetének megváltozása. A Britt Birodalomnak az volt az érdeke, hogy szorosan összekapcsolódtak ezek az érdekek a gyarmatosítás folyamatával. Hiszen azzal, hogy az ipari forradalom teljesen új módon alakította

át azokat a nyersanyagigényeket, amelyek szükségesek voltak az ipari forradalom fejlődéséhez és kibontakozásához. Ezzel együtt egészen más területekre volt szükség. A világkeresekedelem súlypontja áthelyeződött azokra a területekre, amelyek nyersanyagot szolgáltattak az ipari forradalomhoz. Az angol geopolitikai iskola megteremtője Mackinder (1861-1947), skót származású földrajztudós. Azt mondta, hogy egy adott ország politikáját, fejlődését nem a földrajzi determinizmus határozza meg, hanem a földrajz és a történelem időbeli változásának viszonya. Korábban a fő szempont az volt, hogy mindenki a földrajzi determinizmus alapján próbálta meg elemezni az egyes országokat. A földrajzi környezet meghatározó tényezőként szerepelt ezekben az elemzésekben. Mackinder azt is mondja, hogy nem a földrajzi környezet hat determináló tényezőként, hanem a történelem és a füldrajz viszonya, fejlődése. Minden ország történelme

hatást gyakorol a geopolitikára, a pol. fr-re és ennek a kettőnek a viszonya időbeliváltozása az, ami meghatározó lehet egy ország geopolitikájára. Mackinder a földrajznak közvetett szerepet tulajdonít egy ország geopolitikájában, vagy állam berendezkedésében az egyes népeknek az életformájában. Ezeket a vizsgálatokat Eu és Ázsiá elemzésével próbálta meg érzékeltetni. Eu És Ázsia viszonya mindig a két kontinens határán zajló események voltak azok, amelyek befolyásolták alapvetően ezt a folyamatot. Az a terület, amelyre figyelni kell Eu. És Ázsia szempontjából az Ural és a K aszpi-t közötti kulcsterület, amelyen keresztül az ázsiai pöröly sorozarosan betört Eu.-ba Ez az a r ész, amely veszékyezteti leginkább a kulcsövezetet. A korabeli viszonyoknak megfelelelően Oeoszo-ra vonatkoztatta. M szerint Oroszo A fennálló vagy nem fennálló egyensúly egyik legfontosabb letéteményese. Megfogalmazt a Perth-teóriát, mely

erre a k ulcsterületre vonatkozott. A teória: ,, A ki uralja K-Eu.-t, parancsol a kulcsövezetnek Aki uralja a kulcsövezetet, az parancsol a világszigetnak. Aki uralja a világszigetet, az parancsol a világnak” Tehát, aki a kulcsövezetben hatalomratör és meg tudja szerezni, az lesz az idők folyamán a világ ura. M felhívta K-Eu-ra a figyelmet, holott ő britt volt és a Bitt Birodalom egészen másfelé terjesztette a hatalmát. M azt mondta, hogy oda kell figyelni erre a területre, ezért ha az Orosz Bir. Terjeszkedik (Transzibériai-vasút), könnyen előfordulhat, hogy veszélyeztetni fogja a fennálló brit világbirodalmat. Ezzel egyidőben nem csak az Orosz Bir Terjeszekedésére figyelt fel M., hanem arra is, hogy a Brit Bir Pozíciója gyengülésnek indult, gyengült a gyar,atokon fennálló uralma. M. azt mondja, hogy egy teljesen ój nemzetszövetségi rendszert kellene kiépíteni, amely külés gazdasádi polirikai szempontból együttműködésre kell, hogy

törekedjen az épülő Orosz Birodalomma. M. szerint nem elég, hogy a s zárazföldet uralja egy adott birodalom, hanem ki kell terjesztenie a hatalmát a tengerekre is. Pl: a Jeges-tengernek kiemelkedő szerepe van A Kaszp-t és az Ural közötti csatornarendszer bejárataként szolgált a b arbároknak az Eu.-ba özönlésre Azonban ettől függetlenül más szerepe volt a jeges-tengernek, mint kijáratnak a v ilágtengerek felé. M azt mondta, hogy aki az északi Jeges-tenger felett birtokolja a hatalmat, az uralkodni fog az egész világszigeten és az idők folyamán, ha kiépül mind a tengeri, mind a szárazföldi hatalom megerősítése, akkor ez a hatalom uralkodhat az egész világon. A Jeges-tengernek fontos geopolitikaipozíciót szánt és azt a szerepét erősítette, amelyet a Mahan-féle elmélet is kimond, miszerint a tengeren és a szárazföldön is uralomra kell törni. Peremív (belső-külső): geostratégiai szerepe – épülő új szövetséget / birodalmi

rendszert valamilyen módon 2 lépcsőben védje. A belső és a külső között van egy sivatagi terület, amely a természeti adottságai miatt egészen különleges bánásmódot kell, hogy kapjon. Német geopolitikai iskola 1873-ban Bismarck létrehozza a német egységet éls ettől kezdve indul No. világpolitikai szerepvállalása. A német világpolitikai szerpvállalás lépései: - gyarmati területen való hatalomszerzés. Úgy gondolták, hogy NBr világhatalmi megerősödése is ettől valósult meg. - Fonros a gyarmatbirodalom kiépítése, de ekkor már szabad terület nem nagyon volt, ezért Afrikában próbálkoznak. Nem mentek oda az ottani népekkel harcolni, hanem úgymond Marshall-segély formájában próbálták függővé tenni az államokat elsősorban afrikai területen. Különböző Földrajzi Társaságok megalakulása is ekkor történt, amelyek megreősödtek a a német gyarmatosítási társaságokon keresztül. A képviselők járták a területeket

és így próbáltak információhoz jutni. 1890. II Vilmos hatalomra kerül, jelszava: ,,feladatunk a világpolitika, célunk a világhatalom, eszközünk a flotta.” No helyet kért a nagyhatalmak között, úgy gondolta, hogy nem csak NBr.-nak van joga a gyarmatokhoz, hanem a világ újrafelosztását el kell kezdeni és minden birodalomban helyet kell kapnia a F. gyarmatosított területeinek Ennek a következménye lett az I. vh, m ivel No nem tudott gyarmatosítani, a világ újrafelosztását pedig csak egy háborúval tudta véghezvinni. A német geopolitika legnevesebb képviselője Karl Haushoffer volt, akinek a nevéhez két jeles munka fűződik, amit mindenképpen meg kell említeni. 1. Pán elmélet kidolgozása 1931-ben jelent meg a Páneszmék geopolitikája c. kiadványa, amelyben hivatkozik Mackinderre. Ő is a történelem és földrajz közötti viszonyt elemzi és ezeket a tapasztalatokat alkalmazza adott népek törekvéseire. Ha a t örténelem és földrajz

közötti viszonyt vizsgáljuk, akkor ebből következik az ún. pán eszmék ideológiája, hogy a történelem térbeli szövetség formájában is megjelenjen és ezáltal válnak a f öldgolyó világpolitikailag leírható és megragadható jelenségeivé. Ő is visszautal Mahanra Mgaáénak vallja azt az elvet, aki tengeri és szárazföldi hatalmat is magáénak tudhat, az képes arra, hogy uralkodjék egy idő folyamán a világon. Páneurópa (népek feletti uralom). Elsősorban a németek pán teóriáját alapozta meg és ahhoz, hogy valaki világuralomra törhessen, ahhoz szükség van mind tengeri, mind szárazföldi hatalomra. 2. Világpolitika ma (1931) c tanulmány Három birodalom eszmerendszerét dolgozza ki, azaz a német nép Eu.-n való uralkodási hajlamát alapozta meg Alapvető műve - német népi kulturterület fogalmát hasznáálja vagy német fajközösséget vagy német népi és kulturális talaj - ,, Aki ma németként a világpolitika állapotát és

fejlődési lehetőségeit, hajtóerejét és céljait a megújulás és a régihez való ragaszkodás hatalmait eme hatalmat színpadon kívánja tekinteni, annak a sorsfordító világháború utáni időkben és a német népi és kulturális talaj központjában levő térben kell kiindulási pontját és álláspontját megválasztani.” - Kö-Eu. Az a centrális tér, ahonnan a közép-európai politika világképének formálásának ki kell indulnia. Német Kö-Eu Nem az a Kö-Eu, amit mi pl most innen Visegrádi négyek címszó alatt vallunk magunkénak, hanem ebbe igen erősen a Német-Bir., Ausztria ill ennek a keleti perem, ami a Mttel Europához tartozik. - Az európai német életteret, a német Lebensraum elméletet magalapozta és, ami a későbbiek folyamán a hitleri harmadik birodalomnak a vezéreszméjévé válhatott és a II. vh kitöréséhez vezetett Az európai történelem politikai földrajzi kérdőjelei (III. 29) (6. előadás) Teleki Pál: A politikai

földrajz (mint tudomány) és a geopolitika kapcsolatát kutatta. Geográfusként elkezdett foglalkozni a t elepülések gazd.fr-i formáival, majd politikus lett. A tudományok eszközeivel hozott pol-i döntéseket is (pl: Carte Rouge) Az ő korában, pl.: Teleki Sámuel is kötődött a földtudományokhoz A fennálló hatalom már ekkor is használta a pol.fr-ot Radó Sándor: A II. vh-ban kém volt, majd azt követően geográfus és térképész lett Francia geopol. iskola Az 1789-es forradalomra még ma is a hivatkoznak, mivel Fro. megítélése nagyot változott akkor Európában. Az Elzász-Lotaringiai térség miatt Németo az állandó félelem forrása volt Az geopol. iskola célja nem az európai területeken való általános terjeszkedés volt, hanem csak a németek erejét akarták gyengíteni, és a területeiket csökkenteni. Idővel csak a gyarmatterületeiken tudtak erősek maradni. Három alappillér: 1. tengeri hatalommal való kapcsolat – szövetséget

keresett NagyBritanniával, mert erős tengeri hatalom volt, jelentős hajóflottával 2. háború a németekkel – Fro-nak két csatában győznie kell (végleg) 3. Németo legyengítése, erejének csökkentése 1872. Nancy: első földrajzi tanszéket hozták létre, amely közel volt az elcsatolt területekhez. Vezetője: Paul Vidal de la Blache (1845-1918) történész, aki a modern francia földrajz megteremtője is volt. Munkásságának fontos momentuma, hogy ő volt F Ratzel első nagy bírálója. Azt vallotta, hogy a természet csak szerepet tölt be a társ alakulásában, és az ember nem szemlélő, hanem cselekvő lény, aki meghatározza a természet-társ. kapcsolatát Ő a francia posszibilizmus megteremtője: nagy hangsúlyt fektetett a különböző régiók kapcsolatrendszerére. A humángeográfia megalapítójaként hitte, hogy az ember befolyásolja környezetét, és nem fordítva. 1917-ben megpróbálta megértetni az USA-val, hogy miért kell

Elzász-Lotaringia Fro.-nak A II. vh átrendezte a g eopolitikai és a p olfr-i rendszereket 1945-re alakult ki az a bipoláris világrendszer, amely 1990-ig, a SZU összeomlásáig meghatározó volt a világ gazdasági-, és társadalmi életében. Jellemző volt a győztesek és a vesztesek közötti megosztottság, amely megváltoztatta az egyes országok geopol.-ját Németországban ez igen érdekesen zajlott, mivel a vh. előtt a világuralomra készülődtek, de a bűntudat vált jellemzővé, amely a földrajzot is meghatározta. A geopol-val sokáig nem foglalkoztak, és még ma is nagy a K-Ny-i megosztottság. A vh győztese, pl Anglia elvesztette a gyarmatait, így más módszerekhez nyúltak, melyeket a dekolonizációs fr. keretein belül találtak meg 1945-48 közötti Európa A kétpólusú világrendszerben folyamatos volt a feszültség az USA és a SZU között. Az 1960-as években, a hidegháború idején csúcsosodtak ki a problémák, melyeket Churchill Fultonban

tartott beszéde előzött meg. A világrendszert fenntartó mechanizmusok végül megerősödtek és a fő kérdést Németo. helyzetének megítélése adta Berlint négy megszállási övezetre osztották (SZU, USA, F, GB), de a legdrasztikusabb lépés a Berlini-fal felépítése volt, mely terjesen kettészelte a várost. Ebben az időszakban kezdődött meg a nemzetközi intézményrendszerek kialakulása (pl.: ENSZ) Az európai országok gyarmatainak függetlenné válását a SZU és az USA is támogatta. (7. előadást lásd különlapon) 8. előadás (0419) Globális világpolitikai földrajza Arra fogunk választ keresni, hogy igaz-e egyáltalán, hogy ez a v ilág a 90-es évek elejétől megkezdődő világgazdaság vmilyen egészen más tendenciákat mutat. A globális világ politikai földrajza, jelenleg az USA politikai földrajzi irányzatán belül húzó ágazatnak számít és mindenki arra keresi a választ, hogy egyáltalán az államok irányítják-e

még a világgazdaságot. A vezető politikai földrajzi szakfolyóiratokba, olyan cikkek jelennek meg sorozatban, amelyeknek az a címe, hogy „Túlélik-e a nemzetállamok a globalizációt, és túléli-e az emberiség a globalizációt, vagy vmilyen egészen más irányba megy-e?” A világgazdasági globalizációnak 3 fő tendenciája van, és legelső alkalommal azzal foglalkozunk, hogy e globális világ mennyiben más, mennyiben követi a tendenciát. Sőt, nem csak azt nézzük meg, hogy milyen más tendenciák vannak, hanem azzal foglalkozunk, hogy e jelenlegi világgazdaság egy egészen másfajta térségi szint felosztást is követ, tehát amíg korábban a politikai földrajz alapegysége a nemzetállam volt, és a világgazdaság nemzetgazdasági szinten szerveződött, addig a nemzetgazdaságok feletti térségi szint, sőt az alatta levő szint is megerősödik. Éppen ezért a jelenlegi politikai földrajzi beosztás egyaránt vizsgálja a globális gazdasági

világ történéseit, egyaránt foglalkoznak azzal, hogy az integrációk mennyiben szerveződnek más alapon. Hiszen az Európai Úniót át kell alakítani, ennek ellenére, ha bárki megkérdezné önöket, melyik a világ legsikeresebb integrációs szerveződése, az NEM az EU, a globális világgazdasági sikeresség alapján, hanem az APEC. De ez az integráció már egészen más alapon szerveződik, mint az EU. Kérdés tehát az, hogy a nemzetközi integrációknak milyen a szerepe Miért van szükség a NAFTA-ra? A politikai elemzők szerint egyetlen egy miatt van szükség, mert az USA globális világpiaci szerepkörének regionális vonatkozása miatt. Ez a NAFTA lényege, tehát kérdés az, hogy a regionális blokkok mennyiben értékelődnek át. Milyen a nemzetgazdaságok viszonya a transznacionális vállalatokhoz. EU regionális politikája politikai földrajzi kérdés is. Hiszen hogyan lehet megerősíteni a régiókat úgy, hogy a régiók fognak

elsődlegességet kapni a nemzetgazdaságokkal szemben. Egészen új szinten szerveződik a lokális gazdaság. Kiemelendő a településnek a fontossága Miért lesz fontos a választási földrajz, pl. ez alapján tudják lemérni, hogy melyik párt lesz az esélyesebb. Egy adott településben vehetnek választási mintát, amelyekből következtetéseket vonnak le. Azonban a 90-es években szerveződő világgazdaság azért is más lesz, mert 3 alapvető globális intenzív szintje van: 1., Technológiai fejlődés A technológiai fejlődés hogyan hat a globális gazdaságra? Miért mondják azt, hogy globális faluban (global village-ben) élünk? A lokális gazdaságnak milyen szerepe lesz? A transznacionális vállalatok és a n emzet államok viszonyát fogjuk megnézni. A transznac vállalatok telepítő politikája rendkívül fontos tényező, hogy a különböző térségi szinteken hogyan valósult meg. Hogyan élhetünk egy olyan világban, ahol ha megkérdeznek egy

nemzetközi jogászt, akkor azt fogja mondani, hogy a nemzetközi jognak nem alapjai a transznac. vállalatok. Holott jelenleg a világ 500 l egnagyobb vállalatának összes jövedelme meghaladja a felét a nemzetállamok összesített GDP összegének. Ezért szokták azt kérdezni, hogy ki irányítja a világot? Kinek a k ezében van jelenleg a hatalom? Miért van az, hogy az ENSZ teljesen sikertelen? Miért van az, hogy a Nemzetközi Valutaalap politikáját nagyon sokan megkérdőjelezik és azt modják, hogy nem a Nemzetközi Valutaalapra vagy a Világbankra van szükség, hanem egy globális bankra., amely a globális gazdaság érdekét fogja nézni, és gyakorlatilag ehhez fogja a n emzetgazdaságokat hozzárendelni. A transznac vállalatok a technológiai fejlődés alapján egészen más alapon szerveződnek a nemzetközi szerveződésben. A világon világméretű spekulációk formájában naponta 700md-1,5 bó $ fordul meg a Földön. Naponta 1,5 bó $, holott a

világ összes adósságállománya „csak” 2 bó $ G yakorlatilag ha a 700 m d-os összeget vesszük alapul, akkor is azt mondhatjuk, hogy a világ összes adósságállományának megfelelő összeg kb. gyakorlatilag 3 nap alatt megfordul a Föld körül A pénz hatalma egy egészen más politikai hatalmat jelent. Annyira, hogy Samuelson a világ egyik legtöbbet idézett Nobel-díjas közgazdászának a l eghíresebb é s legtöbbet idézett mondata, (a globális politika vezérelve ugyanaz, mint a banké): „Bármilyen politikai célhatalmat elérni legegyszerűbb, - és az egész világ szerint ebbe az irányba megy – vmilyen hitelezéssel elérni.” A monetáris világ hogyan alakítja át a politikai tényezőket? A nemzetközi diplomácia vmiről szól, de valójában e mögött egészen más fajta politika van. Merre tovább globális világ? Mi lesz azokkal a fejlődő országokkal, amelyeknek a jelenlegi 1 főre eső GNP értéke reálértékben számolva alacsonyabb

mint az 1970-es. A világgazdasági globalizáció, ha nem térségi szintről nézzük meg, hanem társadalmi rétegek felől, akkor a kérdőjel még nagyobb, hiszen nemcsak arról van szó, hogy a világgazdasági globalizáció a korábbi nagy különbségeket – amelyek korábban is megvoltak a nemzetgazdaságok között -, az egekig növelik, hanem az egyik legelgondolkodtatóbb konklúziója az lesz, hogy a társadalmi rétegek közötti különbségek. hogyan oszlanak meg Mert hogyan lehet az, hogy a világon 700 md $ megfordul a földön, és ugyanakkor az éhező száma tovább nő. Hogyan lehet az pl, hogy Thaiföldön a gazdasági növekedés árát a gyermek munkaerővel fizettetik meg. Ahol az UNICEF hiába érkezik meg, hogy razziákat tart, de a szőnyeggyárakban mégis eladják a gyerekeket rabszolgának. Ehhez a világnak nagyon nagy erkölcsi felelőssége van Arra szeretnénk választ kapni, hogy miért lesz a technológiai fejlődés immár politikai tényező?

Miért van az, hogy az ipari kémkedés körül forog minden? Az ipari kémkedés annyira mindenható lesz, hogy aki csak egy kis integrált áramkört, chipet meg tud szerezni, az immár nagyhatalmi tulajdonosnak mondhatja magát. Az, hogy a technológiai fejlődés nagyhatalmi tényező lesz, ez az 1980-as évektől kezdődik. 1970-ben az USA hadügyminisztériumának igényei alapján kidolgozták az első integrált áramkört. Az integrált áramkör a tranzisztor, és a tranzisztort összekötő huzalok olyan mértékű lekicsinyítése, hogy az egy kb. 1 cm2-nyi kis lapon, a szilícium chipen elférjen. Az integrált áramkör lesz az, ami ennek a technológiai fejlődésnek egészen más irányt mutat. Az integrált áramkör lényege az lesz, hogy az 1980-as évektől az INTEL, amely azóta is a világ vezető processzorgyártó cége, kidolgozza az első processzorokat. A processzor egy olyan speciális integrált áramkör, amelyhez vezérlést és memóriát tudnak

rendelni. Ezáltal az 1980-as évektől a processzorok révén előtérbe került az automatizálás fogalma, mert azáltal, hogy az integrált áramkörökhöz tudunk rendelni vezérlést, memóriát, így lehetővé válik, hogy tudunk működtetni bizonyos folyamatokat. Az, hogy a processzor ennyire meghatározó lesz, azt a folyamatot fogja elindítani, hogy 1982-től a világ egészen más korszakba lép. Az 1970-es évek világgazdasága nem más, mint a nemzetállamok összessége, és a nemzetállamok között lebonyolódó kereskedelmi forgalom. 1982-től azonban a tőke és technológia szerinti világgazdaság veszi kezdetét. Az 1970-es években egy ország világpiaci sikerességének az lehetett az alapja, hogy milyen nyersanyagokkal rendelkezik, hogy tudja eladni a világpiacon. A klasszikus földrajzi szemlélet egy ország bemutatásánál mindig a természeti erőforrásokból indul ki, de az 1980-as évek elejétől egészen más korszak veszi kezdetét, ahol már a

világpiaci sikeresség alapját az jelenti, hogy egy ország minél több tőkével, és ennek értelmében minél nagyobb mértékű technológiai fejlettséggel rendelkezzen. Az 1982 év sorsfordító év 1982-ben a „nagy kék óriás”-nak nevezett IBM hosszas huzavona után piacra dobja az első személyi számítógépeket, az első PC-ket. A vállalati szakzsargon ezeket „kis korcs” névvel illette, mert nem bíztak a dolog sikerében. Az, hogy 1982-ben dobják piacra, nem véletlen 1970-től létezik integrált áramkör, ez azt eredményezi, hogy az USA-ban megnő az ún. számítógép barátok száma, akik saját személyi számítógépüket próbálják meg felépíteni, és ekkor elindul egy mozgalom. A Szilícium-völgyben élnek azok a lelkes aktivisták, akik képesek arra, hogy önálló számítógépet szereljenek össze. A világ 44. l egnagyobb vállalata jelenleg a Hewlett Packard A HP-t egy garázsban alapították a Szilícium-völgyben. A siker

óriási lett A tintasugaras nyomtató akkora sikert hozott, hogy a HP azóta is a világ legsikeresebb vállalatai között van. 1982-ben az IBM a világ legnagyobb processzorgyártó vállalatával, az INTEL-lel szövetséget köt. Elhatározzák, hogy az INTEL melyik típusú processzora lesz a „kis korcs”oknak nevezett PC-k alapja A személyi számítógépeknek már akkor az a lényege, hogy ne csak egy szűk szakmai réteg tudja kezelni, hogy ne úgy legyen, mint korábban, amikor az ember bevitte egy számítógép központba az anyagot, és bizonyos idő múlva visszament az eredményért, és akkor jött rá, hogy nem is azt kellett volna csinálni, egészen más a feladat. Az 1980-as évek elejéig bár nagy számítógépek léteztek, de ezeket csak egy szűk szakmai réteg tudta kezelni. Ez nem volt a mindennapi élet része, a teljesítőképessége miatt sem, nem alakította át sem a termelést, sem a f ogyasztást, sem a m indennapi életszerkezetét. A PC-k

jelentősége pontosan abban rejlik, hogy ez teljes egészében forradalmasítja a termelést, az elosztást, a raktározást, és ezáltal mondhatjuk, hogy információs társadalomban élünk. Az információs üzletág mindenható, és már azt kezdik el boncolgatni, hogy valaki Internet-használóvá válik. A PC-k sikerességének hátterében áll egy másik tényező is. Kell keresni egy céget, akik képesek arra, hogy kitaláljanak egy olyan nyelvet, amelynek segítségével a felhasználó tud kommunikálni a géppel. Olyan operációs rendszert kell alkotni, melyet gyorsan meg lehet tanulni kezelni, és ezáltal a géppel kommunikálni lehet. De az IBM, a nagyvállalatokra jellemző szigorításokkal húzza az időt Annyira kifutnak az időből, hogy már csak fél évük van arra, hogy találjanak egy megfelelő céget, akik leszállítják fél év alatt az új operációs rendszert. De az IBM nagy gépeire az operációs rendszert gyártó cégek azt mondják, hogy ilyen

„last minute” munkát nem vállalnak. Egy olyan céget kell találni, amelyik elvállalja, ekkor robban be a piacra a Microsoft. Az akkor 20 éves Bill Gates elvállalja, és fél év alatt leszállítják a DOS-t (Discovery Operatis System), az első operációs rendszert. Erről a fél évről könyveket adtak ki Ez gyakorlatilag akkor titoknak minősült, az IBM rendszeresen járt ellenőrizni. Többen fel is mondtak, mert nem bírták a tempót Az utolsó pillanatban adták le az operációs rendszert. Másnap Bill Gates két soros levelet kapott az IBM-től: „Gratulálunk, a Microsoft kiváló munkát végzett.” Ekkor indult el a Microsoft sikere Létrejött az ún. vállalati szövetség Az INTEL gyártja a p rocesszort, a p rocesszor minősége fogja megszabni, hogy milyen lesz a számítógép (pl. 486-os vagy Pentium) Az INTEL székhelye Santa Barbarában, a S zilícium-völgyben található. Az INTEL rendelkezik a világ legnagyobb K+F ráfordításával. Amikor az

INTEL kidolgozza az első Pentium alapú processzort, abban az évben az INTEL az összes jövedelmének 40%-át fordítja K+F-re, hatalmas összeg. Magyarországon azon vitáznak, hogy a GDP-nek ne a 0,5%-át, hanem a 2%-át fordítsák K+F-re. Az USA is csak maximum az összes GDP 4,5-5%-át fordítják K+F-re. Az INTEL ilyen mértékű fejlesztésével versenyezni nem tud egyetlen egy nemzetállam sem. Az INTEL központja a legszigorúbban őrzött terület, egyetlen külföldit sem engednek be oda, ha már valahova bekerülhet külföldi, az már az alkalmazott fejlesztés. Az, hogy a jövő számítógépe milyen lesz, az az INTEL kezében van. Ez maga a monopol helyzet Az INTEL első embere, Andy Grof (Gróf András), aki elhagyta Magyarországot, és a Szilícium-völgyben telepedett meg. A Szilíciumvölgy sikerének titka, hogy olyan társadalmi környezetet tudott teremteni, ami az odatelepedő embernek kiugrási lehetőséget biztosított. Az INTEL első embere már

megszabhatja azt, hogy milyen irányú lesz a technológiai fejlődés. Például a dél-koreai számítógép gyártó cég első embere elmegy az INTEL céghez tárgyalásokat folytatni. Az összes többi cég a követő cég szerepét tölti be, átveszi az újításokat. Az INTEL processzor a standardok standardja Ez a garancia. Az INTEL megalkotja a processzort, az IBM a standardok alapján előállítja a hardwaret, a Microsoft előállítja a szoftvert. Állítólag a processzor gyártása mellett a második legnagyobb K+F ráfordítás az volt, hogy az egér-gomb lenyomásával mindent kezelni tudjunk, ez 20 éves titkos kutatás eredménye volt. Ezt szintén az amerikai hadügyminisztérium kérése indított el, amit nem a Microsoft finanszírozott először, átkerült a Xerox céghez. A Xeroxtól veszi meg a Microsoft, és a mai napig azzal vádolja a Xerox a Microsoftot, hogy ellopták tőlük ezt a kirobbanó lehetőséget. A Microsoft akkor lett a legsikeresebb, amikor a

Windows alapú rendszer hatalmas nagy profitot hoztak. 1997-ben került fel a világ 500 l egnagyobb vállalatának ranglistájára a Microsoft. A Windows alapú rendszer révén lehetővé válik, hogy míg korábban az operációs rendszernél valakinek meg kellett tanulnia pár dolgot, addig mára már nincs szükség ilyesmire. Elég az, hogy valaki leül a számítógép elé, a hardware lehetőség megvan, és csak az egeret kell nyomkodnia. Hogyan működik egyáltalán ez a világ? Egy biztos, 1982-től kezdődik meg a személyi számítógépek kora. 1982-től tehát három cég fogja vezetni a piacot, és e három cég elektronikai robbanása révén az 1980-as évek közepére a világ vezető gazdasági ágazatává válik az elektronika. Amíg korábban a klasszikus gazdaságföldrajzi szemlélet a vaskohászattal és a szerszámgépgyártással foglalkozott, addig jelenleg a világ vezető ipari ágazata az elektronika. Az elektronika esetében nehéz elkülöníteni,

hogy mi az hogy ipar, és mi az hogy szolgáltatás? A software-gyártás az EU statisztikai rendszere alapján szolgáltatásnak minősül, az USA statisztikai rendszere alapján viszont iparnak. A floppy-lemez gyártása ipari tevékenység Éppen ezért nem egyszerűen azt szokták mondani, hogy az elektronika a vezető ágazat, hanem azt mondják, hogy az elektronikai információs, termelési, szolgáltatási komplexum. Az informatika és az elektronika volt az, amely egészen az 1990-es évek elejéig az USA K+F ráfordításának majdnem 100%-át emésztette fel. => Eredménye: az informatika és az elektronika monopol helyzete révén kialakul egy olyan világ, ahol az angol nyelv lesz az irányító. Míg korábban az emberek el voltak választva egymástól, addig most az Interneten keresztül láthatóvá válik az egész világ. Addig globális a világ, amíg léteznek regionális különbségek. Az elektronikai és az információs forradalom azt eredményezi, hogy

összeszűkül a világ. Leszűkül a tér és leszűkül az idő. Az idő olyan mértékben rövidül le, hogy az angolok kedvenc mondata lett: „Time is money”, azaz „Az idő pénz”. Pl a brókerek 40 éves korukban nyugdíjba mennek Mindennek határa az ember. Húzó ágazat lesz az elektronikai információs komplexum, amiből komoly profitbevételek származnak. A világ három vezető gazdasági ágazata: 1, pénzforgalmazás, 2., fegyvereladás, 3., gyógyszergyártás Az USA rendelkezik monopol joggal az informatika és az elektronika területén. Az elektronikai és információs gazdaságból származó profit 80%-a az USA-ba kerül vissza. Régen azt mondták, hogy a világ műhelye Nagy-Britannia. Jelenleg a globális műhely az USA, ahova a legtöbb működő tőke áramlik, és a legnagyobb munkaerő befogadó. (Phd képzésben hihetetlenül lecsökkent az USA-i hallgatók létszáma a vezető amerikai egyetemeken.) A jövő elektronikai és információs

gazdasága kizárólag az USA-tól függ. Andrew Kostolányi tőzsdeguru mondta: „Egy biztos, az USA a globális vezető.” A világ 500 leggazdagabb cégének a profitjának 60%-a megy vissza az USA-ba. Az elektronikai és információs gazdaság átalakítja a világ termelési szféráját, kialakulnak az automatizált termelési sorok. Jelenleg a robottechnológia már azon a szinten van, hogy harmadik generációs robotokkal tudnak dolgozni, ahol már egy robot nem csak hegeszteni tud, hanem később módosítani is tud egy-egy műveletet. Az ipari titok az mindenható. Az elektronikai és információs gazdaság azt szabja meg, hogy a processzor újabb és újabb típusa milyen. Ez egy Si alapú processzor, egy integrált áramkör. Olyan mértékben van lekicsinyítve ez az integrált áramkör, hogy további kicsinyítés nem elképzelhető. A század végére egészen más típusú processzorok lesznek Az elektronika és az információs gazdaság mellett, vagy ezek

helyett, a biotechnológia kerül előtérbe. Az USA összes K+F tevékenységének a 70%-a kizárólag a biotechnológiai szférában van, pl.: genetika Az USA-ban születettek többsége politológiával, vagy szociológiával foglalkozik. A jövő század alapja a biotechnológia Az Economic azt gondolja, hogy az USA biotechnológiai laborjai kis csendes-óceáni szigeteken vannak. Ez nem véletlen, hogy szigeteken vannak, hiszen így kontrolálni tudják a belépőket. Ha repülőn jön, akkor az utaslistán rajta van. Tudják kontrolálni, hogy mi/ki lesz a kimenő információ-forrás, és az ott dolgozók kivel tartják a kapcsolatot. Ha Interneten kommunikálnak, azt mindenki tudni fogja A biotechnológiai komplexum kerül előtérbe. A biotechnológia húzóágazat, fontos a génszekvencia térkép megléte, ezáltal genetikailag lehet gyógyítani. Megmondható, hogy a DNSben melyik génen kell javítani ahhoz, hogy a betegség gyógyítható legyen A gyógyszereladás rekord

profitot hozónak minősül. Pl Magyarországon fontos, hogy a TB melyik gyógyszert támogatja. Amelyik gyógyszert a minisztérium támogatja, az a gyógyszergyár rekord profithoz fog jutni, és a beteg is azt veszi. Minden gyógyszergyártó cég nagyhatalomnak számít. Elektronikai információs komplexum: flexibilis termelési rendszer; átalakítja a termelési struktúrát. A „just in time” az azonnali termelési rendszer Ez azt jelenti, hogy a gyártósor egészen mást fog gyártani fél 9-től 9-ig, mint 9-től fél 10-ig. Korábban át kellett szerelni a sort, most a szoftveres átállítja a szoftvert, és máris mást gyártanak. Különböző terméktípusok alakulnak ki, ennek révén az újítás azonnali lesz. A szállítás és a r aktározás teljes egészében átalakul. Régen nagy raktárak voltak, most ez nem szükséges, mert a leltár-nyilvántartás azonnali. A transznacionális vállalatoknak saját belső műholdas kapcsolatuk van, az anyavállalat

jobban tudja, hogy mi van a l eányvállalatnál, mint maga a l eányvállalat. A management alapszava a logisztika. Megszervezi a teljes kapcsolatot, egy vállalati struktúrát Érték-termelési láncolat ez. Fontos alapja a vonalkód Ekkor azonnal értesítik a raktárost, hogy egy termékből eggyel kevesebb van. Azáltal, hogy automatizált termelési rendszer van, termékciklusok alakíthatók ki. Vermont-féle termékciklus: Hogy milyen mértékű lesz az átalakulása a világ ipari termelésének, ennek az alapját képezi. Ez a termék életciklus görbéje A termék eladási görbéje szerint különböző szakaszok különíthetők el. Példa: Az alaphelyzet az, hogy 486-os számítógépet akarunk piacra dobni. Előtte már hatalmas technológiai váltást hajtottunk végre Kész a processzor, és a teljes termelési folyamat is. Ez a kezdeti szakasz Ahhoz, hogy a processzor eladási görbéje nőjön, nem kell technológiai ráfordítás, csak a gyártás. Az a cél,

hogy a processzor eladási mértéke növekedjen. Mindennek az alapja a piac A globális világgazdaság alapszava a globális világpiac. A piac adja meg mindennek az értékét, hogy mennyi profitot tudunk termelni. A piac mondja meg, hogy az általam előállított cikk mennyire sikeres Mivel a piac mindenható, az eladás is mindenható. Mi kell ahhoz, hogy az eladás nőjön? Reklám, ez a direkt marketing. A termék eladási görbéjében lesz egy maximum: mire a 486-os eléri a maximumát, addigra az INTEL a Pentiummal a kezdeti szakaszba lép. A különböző termékeknél más és más az életciklus lefutása. Olyan fogyasztási társadalmat teremt ez az életciklus, aminek mindig a legújabb kell. A tömegfogyasztási kultúra azt is fogja jelenteni, hogy aki nem követi a „divatot”, azt leszólják. A Vermont-féle termékciklusnak fontos társadalmi következményei lesznek. Az USA fogyasztásának a titka az amerikai vásárló csillapíthatatlan fogyasztási

kedve Kérdés, hogy ehhez honnan lesz erre pénz. (Lásd két hét múlva az előadáson) A 486-os görbéje közelít a nullához, és a Pentiumot akarjuk piacra dobni. A processzort ezek után olyan helyen tudjuk eladni, ahol a piaci környezet közel hasonló az amerikaihoz. Legegyszerűbb, ha Európába exportáljuk. 1. szakasz: Ha az USA-ból Európába adunk el processzort, akkor az európaiak rekord mennyiségben veszik, így a termék eladási görbéje nő Európában. Amikor adott cikket el akarunk adni más piacon, és még az anyaországban gyártják, akkor túlságosan drága lesz a termelés. Az INTEL-nek nem éri meg, ha az európai processzort a Szilícium-völgyben gyártja, ezért kitelepíti a termelést. 2. szakasz: A termelésnek fontos feltételei vannak Az Európában létrehozott leányvállalat az európai piacra termel. De Európán kívül is akarnak 486-os processzort venni, ezért Európa ne csak az európai piacra gyártson, hanem a fejlődő

országoknak is. Amikor az amerikaiak megszűntetik a gyártást, ott lesz a termék exportjának a csúcsa. 3. szakasz: Az európai leányvállalat annyira sikeres lesz, hogy Európában is egyre drágább lesz a munkaerő. A termelés áttelepül a fejlődő országokba, ők állítják elő a termékeket, és szállítják vissza az anyaországban. A transznacionális vállalatok világméretű telepítési politikájának ez az alapja, kihasználják a lokális különbségeket. Addig globális a világ, míg léteznek lokális különbségek Az exportösztönző iparpolitika azt jelenti, hogy olyan iparágazatokat fejlesztenek, amelyeknek a termékei a világpiacon eladhatók. Alapját képezik az újonnan iparosodó fejlődő országok. (NIC, New Industrial Countries) Attól függően, hogy az exportösztönző iparpolitika mikor indult be, az újonnan iparosodó országok két csoportját különböztetjük meg: 1. hullám az 1970-es évektől: Hongkong, Szingapúr, Dél-Korea,

Tajvan (Kína fennhatósága alatt); 2. hullám az 1980-as évektől: Malajzia, Thaiföld, Indonézia, Fülöp-szigetek. Az újonnan iparosodó fejlődő országok exportösztönző gazdaságpolitikájának a lényege, hogy olyan iparágakat kell támogatni, amelyeknek a termékei a világpiacon, az export piacon eladhatók. A világpiac fejlettségi szintje adott, így kell eladni a termékeket Szingapúron 30ezer $ GNP/fő értéke, hazánké 4510 $ GNP/fő. A szingapúri értéktőzsde a legjobb volt az elmúlt években. A kérdés, hogy mi lesz az európai tőzsdeközpontokkal, pl Londonnal. Dél-Koreában közel 8 ezer $ GNP/fő értéke. 1970-98 között a legnagyobb mértékben nőtt a GNP értéke Dél-Koreában, és Botswanában a gyémánt miatt. Szingapúrban a GDP évi átlagos (1990-98) növekedése 8%, míg a világ átlag 2,5%. Az összes GDP 2/3-át a pénzügyi és üzleti szolgáltatás adja. Ázsián belül nagyhatalom Jelentősége nem csak a kikötőkben rejlik. A

DK-ázsiai térség pénzügyi központja A transznacionális vállalatok legkedvezőbb befektetési helye, innen nyitnak Indonézia felé. Hivatalos nyelve az angol Közép- és Kelet-Európa Szingapúrja Budapest, bank- és pénzügyi központ, a 3. üz leti központ Európában. A NIC országok fejlődése nem a szolgáltatási tevékenységnek köszönhető. A második hullámnál rendkívüli a fejlődés, a felfutást az elektronikai kitelepítés jelenti. Malajzia 8%-os GDP növekedésű, önmaga is technikai ráfordításokat tesz. Az USA és Japán után a harmadik Internet hálózat exportáló ország. Új, elektronikus úton kormányzó fővárost akarnak A világ legmagasabb épülete a fővárosban, Kuala Lumpurban, az állami kőolajvállalat (Petronas) épületének két tornya. Kínában legnagyobb a GDP növekedési üteme, 11%-os (1990-98). A világon az USA után ide érkezik a legtöbb processzor. A munkaköltség 1 $, a mi Kínának óriási fejlődést

jelent, a kínai egykék túltápláltak. Szocializmus van, olyan a rendszer, ami belpolitikai stabilitást mutat, vonzza a külföldi vállalatokat. Ezek lesznek a s iker-országok. A sikert a gazdasági fejlettség alapján mérjük A gazdasági alapfejlettségi mutatók közül a legfontosabb nem a GDP, hanem a GNP. Az export/GNP növekedési rátáján mérik a gazdasági fejlettséget. A világgazdaságnak és a politikának szoros a kapcsolata. Olyan világban élünk, ahol a gazdasági növekedés mindenekelőtt van A politika feladata a gazdasági növekedés elősegítése. 1994-ben Bill Clinton kihirdette a Clinton-doktrinát, melynek értelmében az amerikai külpolitika célja az amerikai vállalatok világpiaci sikerességének elősegítése. Az amerikai vállalatok három mutatót vesznek figyelembe külföldi letelepedésükkor: - egy főre eső GNP, - fő/GNP hány %-kal nőtt, - vezető tőzsdeindex alakulása. Ha ezek megfelelő szinten vannak, akkor mérlegelnek

más mutatók alapján. Pl: ezer főre jutó személyi számítógépek száma. Az USA-ban több mint 400 db, tehát minden 2 e mbernek van saját PC-je. A Szilícium-völgyben ez 998 db, van akinek több van, ebből központi funkcióval bír 450 db, főként Internet elosztók. Magyarországon 40 db számítógép jutott ezer főre 1997-ben Az újgazdaság lényege: az elektronika és az információ szektor révén sokkal nagyobb mértékű termelékenység lehet. Forró pontok, azok a sikeres városok, ahol a legtöbb transznacionális vállalat van. A legsikeresebb Seattle, melynek elővárosába települt a Microsoft cége, a legnyereségesebb cég. A technológiai fejlődés politikai földrajzi kérdőjelei. A transznacionális vállalatok és a nemzetállamok. (április 26. – 9 előadás) Az 1970-es években a transznacionális vállalatoknak nem volt politikai hatalma. Országos szinten szerveződött a világgazdaság, az országok voltak az alapvető egységek. A

vállalatok is országon belül szervezték meg a termelést. Corten (Nemzetközi Valutaalap tanácsadója) Tőkés társaságok világuralma című könyve világsiker lett. Ő volt az, aki a fejlődő országokat bejárva, kidolgozta azokat a liberális gazdaságpolitikai nézeteket, gyakorlati tanácsokat, amely alapján a fejlődő országok megszervezhetik a g azdasági életüket. („Semmi bizonyíték arra, hogy az a l iberális gazdaságpolitika, amit 4 évtizede tanácsolunk a fejlődő országoknak, valójában működőképes. Ezért gazdasági tanácsadó státuszomat felmondom.”) Ezután élete céljául tűzi ki, hogy kiderítse: a transznacionális vállalatok miért válnak a világpolitikának és az egész világnak a meghatározó tényezőivé. A transznacionális vállalatok világpolitikai tényezői: a világgazdasági globalizáció alapját a technológiai fejlődés jelenti. A technológiai fejlődés lesz az, ami az elektronika és az információs

gazdaság/társadalom mindenhatóságának következtében lehetővé teszi azt, hogy az egész világ immár egy szerves egység legyen. A transznacionális vállalatok nemzetközi termelést szervezhetnek meg, aminek a technológiai fejlődés lesz az alapja. 1982-től meginduló tőke és technológiai intenzitás jellemző, majd a 9 0-es évektől az információs technológiai fejlődés veszi kezdetét. A világ legfejlettebb vállalatainak belső műholdas összeköttetése van, ami azt jelenti, hogy az anya- és leányvállalatok között a kapcsolat nagyon szoros. A transznacionális vállalatoknak két jelszava van: költségminimalizálás (ott kell megszervezni a t ermelést, ahol a l egkevesebb költségráfordítás szükséges) és a profitmaximalizálás (úgy kell megszervezni a termelést, hogy a legnagyobb profitot tudja elérni). Globális világgazdaság: A világon hatalmas méretű globális profitok halmozódnak fel. A 90-es évek elején a gazdaságok

többsége recessziós időszakba lép, a transznacionális vállalatok egyre sikeresebb éveket zárnak. 1999 -ben a világ 500 legnagyobb vállalatának összes jövedelme elérte a nemzetállamok összes GNP-jének felét. − A transznacionális vállalatok a politikai földrajz kérdései közül két dolgot emelnek ki: hogyan szervezik meg a nemzetközi termelést; milyen szempontok fogják meghatározni, hogy a transznac. váll-ok hova fognak működő tőkét befektetni; milyen szempontok alapján döntik el, hol hoznak létre leányvállalatot. − Érdekegyesítés a transz. váll és a nemzetállam között A nemzetközi jognak nem alanyai a transz. váll-ok Pl: ha környezetszennyezés történik, akkor nem nemzetközi joggal, hanem diplomáciai úton kell elérni, hogy polgárjogi, vállalati tárgyalás legyen. Ki irányítja a világot? A világpolitikát mindig az erőfölény szabja meg. Tavaly az IBM jövedelmi szintjekétszerese volt Mo. összes GNP értékének

Tehát a transz váll-ok erőfölénye szab meg mindent. Ha egy transz váll leányvállalatot hoz létre egy országban, az húzó hatást fog jelenteni a többi transz. váll számára Ha egy ország elutasítja egy transz váll ajánlatát, már a többi transz váll. sem fog ajánlatot tenni Új alapokra kellene helyezni a világpolitikát, ahol nem minden a transz. váll-ok érdekeit szolgálja, hanem ahol az alacsonyabb fejlettségi szinten lévő országok is tudják érvényesíteni nemzetállami voltukat. Mit a jelent a transznacionális vállalat kifejezés? A transz. váll elnevezésből következően azt jelenti, hogy nemzetek feletti vállalat Mo-on elterjedt a multinacionális vállalat kifejezés, ami soknemzetiségű vállalatot jelent. Az ENSZ-nek van egy részlege, amely azt próbálta kideríteni, hogy melyik a helyes kifejezés. A hivatalos elnevezés a transz. váll A transz váll-ok között különbséget kell tenni a téren, hogy jövedelmének hány százaléka

származik külföldről. Akkor transz váll egy vállalat, ha összes jövedelmének ¼-e származik külföldről, de ez váll.-i titok Mikor Clintont megválasztják, kihirdeti a Clinton-doktrinát. Az USA külpolitikai célja, hogy az amerikai transz. váll-ok világpolitikai sikerét biztosítsa A világ 500 legnagyobb vállalatának megoszlása: Egy cég attól amerikai, hogy a cég headquartere (=cég központja, főhadiszállása) az USAban van. HQ= anyavállalat, de a vállalatok többségénél nem így van HQ= központ, tőle pár száz km-re van az anyavállalat. A világ 500 legnagyobb vállalata közül 180 amerikai, 107 japán kézben van, a maradék 214-gyel pedig a többi ország rendelkezik. 1999-ben e cégek összjövedelme 12,5 bi llió $ vol t, ennek 40%-a az USA-ba kerül vissza, 20%-a Japánba, 40%-a a v ilág többi országába. Kb fél milliárd $ profitra tesz szert egy cég évente, ami a vállalatok belső jogkörébe tartozik, hogy mire költik.

Általában a profit nagy részét K+F-re költik Az összesített profit kb 60%-a (300 md $) kerül vissza az USA-ba, ezért is hívják Amerikát a globális világ műhelyének. Japánba csak 4%-a kerül vissza. A „japán csoda” már a múlté, Japán ismételt felemelkedésére lenne szükség, hogy a világ ne egy pólusú legyen (USA). A transznacionális vállalatok településpolitikájának jellemzői: A transz. váll-ok hogy döntik el, hogy hol hoznak létre leányvállalatot? Telepítési politikájának legfontosabb tényezője a piac. Attól függ Hogy egyes államok mennyire folytatnak liberális politikát, tehát a kulcsszó a liberalizmus. Meg kell nyitni a piacot a külföldi befektetők előtt, mert ez a nemzetállamok gazdasági növekedését szolgálja. Táblázat: A transz. társaságok nemzetközi befektetéseinek fontossági sorrendje a térség megválasztásánál 1999-ben. 1. A piac bővülésének perspektívája 2. A piac nagysága (Szingapúr

esetében a DK-Ázsiai térség nagysága meghatározó; Mo Kelet-Európa központja, kivétel az orosz piac, mert aki ezt szeretné uralni, annak Moszkvába kell mennie.) 3. Profitkilátások (Úgy kell megszervezni a termelést, hogy a legkisebb költségráfordítással a legnagyobb profit legyen elérhető. Addig globális a világ, amíg léteznek regionális különbségek. A világméretű különbségeket használják ki a transz váll.-ok és ezáltal akarnak minél nagyobb profitra szert tenni) 4. Politikai és társadalmi biztonság (Ha egy eladósodott ország államfője megtagadja az adósság visszafizetését, adósságmenedzslési politikáról v. f izetési monatóriumról beszélünk. Viszont ha nem fizet egy ország, akkor megbízhatóságát rontja, nem érkezik külföldi tőkebefektetés. Jó adósnak lenni kitűntetett pozíciót jelent a világgazdaságon belül. Aki jó adós, megbízható ország Jó adóspolitika rövidtávon belül megtérül, lásd Mo. az

amerikai transz váll-ok legkedveltebb területe) 5. Jogi és szabályozási környezet (Fontos, hogy adott ország jogrendje – angolszász jogrend - hasonló legyen az amerikai jogrendhez. Ha nagyon eltér, akkor elmegy egy olyan országba, ahol hasonló. Nagyon fontos a jogharmonizáció, ezért globális világpiaci jogrend alakul ki mindenhol.) 6. A munkaerő minősége (Egyre fontosabbá vált az oktatás és annak minősége Mo-on a munkaerő minősége kedvező. Fontos a diplomás emberek száma, akik még további ismereteket tudnak elsajátítani. A vállalaton belül belső szakmai továbbképzések vannak, így lehetőség nyílik az emberek számára a szamárlétrán feljebb jutni, egyre magasabb pozícióba kerülni.) 7. Az üzleti infrastruktúra minősége és az üzleti környezet (Meghatározó szerepet játszik az üzleti infrastruktúra minősége, milyenek az irodabérleti díjak, számítógéppel való ellátottság. A világ legjobb üzleti központjai

1999-ben (Fortune magazin szerint): London, Amszterdam, Bp, München, Stockholm. Bp= Közép- és Kelet-Európai térség Szingapúrja.) 8. A pénzügyi erőforrásokhoz való hozzájutás (Olyan helyen célszerű létrehozni leányvállalatot, ahol a b ankrendszer nem olyan fejlett, pl.: Oroszországgal nem pénzben, hanem áruban kereskednek, ez a b artell-kereskedelem. Mo-on az átutalási idő 8 nap, míg Moszkvában 2 hónap. Fontos a banki-infrastruktúra, ami Bp-en nagyon kedvező: a világ legnagyobb bankjai képviselve vannak fővárosunkban.) 9. Bérköltségek (Ipari bérköltségek: 1993-ban Mo-on 3$ vol t az egy munkaórára jutó átlag bérköltség, Kínában 1$ - hatalmas fejlődés történt az olcsó munkaerő miatt, rengeteg transz. váll telepedett ide, USA után Kínába ment a legtöbb működő tőke -, Vietnámban 0,2$ szintén az olcsó munkaerő miatt rekord mennyiségű működő tőkét fektettek a textiliparba, ami mára első számú exportőr lett.)

10. K+F források és képességek (alkalmazott fejlesztés) 11. Az állami kereskedelem politikájának a jellege (mennyire liberális a kereskedelem) 12. A nyersanyagforrások közelsége és hozzáférhetősége A transznacionális vállalatok termelési egységeinek lehetséges térbeli szerveződése: 4 fő típust különít el: 1. Globálisan koncentrált termelés (az anyavállalat látja el a világot termékeivel, nincs leányvállalat) 2. Fogadóország piacára irányuló termelés (a leányvállalat a befogadó ország igényeit akarja kielégíteni, fontos a piac nagyság.) 3. Termékspecializáció a globális v regionális piacra (ha a befogadó országnál sikeres a termelés, akkor már nemcsak a fogadó ország piacára gyártanak, hanem globális v. regionális szerepet is kaphat) 4. Transznacionális vertikális integráció (pl: 3 leányvállalat más- más terméket gyárt, amiket aztán az anyavállalat szerel össze. Ez az értéktermelési láncolat Ha az

egyik leányvállalat viszi a másiknak az árut, ezt vállalaton belüli kereskedelem nevezzük INTRA FIRM. Ez nem úgy zajlik, mint a vállalatok közti kereskedelem A transz váll.-ok esetében ez nem igaz A transz váll-okon belüli kereskedelemnél egy külön belső elszámolási árrendszer van TRANSFER PRICINA (= vállalaton belüli belső elszámolási árrendszer). Ezáltal ki tudják játszani a világméretű adózási rendszereket Pl: az anyavállalat leszállít vmit a leányvállalatnak nagyon magas áron, a leányvállalatnak ez költségként fog megjelenni, ami az adózási jövedelemből leírható és így kisebb lesz az a sáv, ami alapján adót fizet. Egyszer sikerült egy japán adóhivatalnak rábizonyítania a Coca-Cola és a B ayer cégre, hogy adócsalást követett el. Ezért nagyon fontos, hogy a nemzetállamok adókedvezményeket adjanak, ezért folyik versengés az államok között, hogy ki ad e téren kedvezőbb adókedvezményt. Nagyon fontos

szerep jut ezért a világon az OFF-SHORE (=adóparadicsom) területeknek. Az itt levő leányvállalatok nem fizetnek adót, v. csak nagyon keveset Az illető ország kormánya vállalja azt, hogy az itt lévő leányvállalat működésébe semmilyen beleszólása nincs, nincs állami kontroll, a vállalat azt csinál, amit akar. Legnagyobb off-shore területek: Karib-térség (felfutóban lévő off-shore terület, amerikai pénzt mossák itt tisztára), Bahamák, Kajmán-szigetek, Panama; Csendes-óceáni szigetek: Nauru, Ny-Szamoa, Vanuatu, Tonga, Cook-szigetek; Perzsa-öböl térsége: Bahrein, Kuvait, Libanon, Arab-Emirségek. Nagyrészt szigetekről van szó, mert közlekedésileg nehéz megközelíteni (hajó, repülő), mindenkit tudnak ellenőrizni, regisztrálva vannak az ide érkezők. A transznacionális vállalat és állam kapcsolatának legfőbb elemei: TRANSZNACIONÁLIS VÁLLALAT oldaláról: Kényszerítő tényezők: - világgazdasági konkurencia -

gazdasági tevékenységek koncentrációja - fogyasztópiac növelése Hatalmi tényezők: - technológiai fejlettség - vállalati menendzsment módszerek (két tényező van: költségminimalizálás és a profitmaximalizálás) - tőke (transz. váll hoz tőkét) - exportálási lehetőség teremtése (Mo. exportjának 2/3-át az itt lévő leányvállalatok állítják elő) - foglalkoztatási lehetőségek (hány főnek ad munkát) FOGADÓORSZÁG oldaláról: Hatalmi tényezők: - hazai piac - természeti erőforrások tulajdona - humán tényezők - infrastruktúra - politikai „környezet” - gazdaságpolitikai irányvonal Kényszerítő tényezők: - világgazdasághoz történő integrálódás - országok közötti verseny a külföldi befektetőkért - eladósodás és költségvetési problémák - a nemzetgazdaság függése a külföldi befektetőktől - politikai instabilitás (gazdasági növekedés politikai stabilitást hoz magával) A Globál 5 00

országába 2 orosz cé g került be: GAZPRON (403.) és a LU KOIL (455.) A Gazpron rendelkezik a világ legnagyobb földgáztartalékával, az összes földgáz 60%-a felett uralkodik. 12,5 md $ a z összes jövedelme, összes profitja: 2 m d $ a világ 100 legnyereségesebb vállalata között van. Nagy mennyiségű pénz áll mögötte, mindent elérhet a világon, amit csak akar. Részvényeinek 25-30%-val rendelkezik az állam, ezzel erősíti gazdasági pozícióját az orosz állam. A Lukoil a világ 4. legnagyobb kőolajkitermelője és kőolajfeldolgozással foglalkozó cége Jövedelme: 10,8 md $; profitja: 1,2 md $ (153.) Az egyetlen vállalat, amelyik a profitját egy év alatt ’98 és ’99 között 11000%-kal növelte. Egyre nagyobb hatalmat szerez a l engyelországi benzinkutak felett. Megzsarolta Litvániát, hogy elzárja a „ csapokat”, am ennyiben nem adja át részvényeinek a felét. Politikai földrajz 10. előadás (2001.0503) Globális

világgazdaság politikai kérdőjelei? Miért nevezik ezt a világot, úgy, hogy ez a monetáris világ, és annak mindenhatóságát tükrözi, és milyen kérdőjelei vannak ennek? A monetáris világ vagy pénzközpontú világ. Ebben a gazdasági világban, amely a legtöbb profitot hozza, a pénzforgalmazás. Egy olyan világba lépünk, ahol gyakorlatilag nemcsak a pénz lett a legfontosabb adásvételi eszköz, nemcsak a pénz a legfontosabb áru, hanem azt szokták mondani, immár mindennek az értékét a piac határozza meg, és mindennek az értéke egyre inkább kifejezhető pénzben. Hogyan jut el idáig a világ? Olyan világba léptünk, ahol a gazdasági érdekek is megvalósíthatók pénzzel. Harmadik legfontosabb tendenciája a globális világnak egyébként nem egészen egyértelmű. Ha arra gondolunk, hogy mi a pénznek a fogalma, akkor a pénz alapvető fogalmából nem következne az, hogy immár a globális világpiac legfontosabb tényezője a monetáris

világ. A pénz nem más, mint egy adásvételi eszköz, hisz a p énz segítségével az adásvételi forgalom rendkívül egyszerűen, könnyen, gyorsan lebonyolítható. A pénz ezt az eredeti szerepkörét a 70-es években be is töltötte, jelenleg azonban azt mondjuk, hogy a pénz maga, már áruvá vált. A pénz lett a legfontosabb áru, amit a nemzetközi piacon adnak-vesznek. Mivel mindennek az értékét pénzben fejezzük ki, nemcsak, hogy a pénz lett a legfontosabb áru, hanem gyakorlatilag a pénznek a forgalmát is pénzben bonyolítjuk le. Mi a pénznek a funkciója? A pénz immár nem definiálható fogalom. A pénz feladata már rég nem az, hogy adásvételi eszközként funkcionáljon. A technológiai fejlődés tette a legfontosabb áruvá a pénzt A kézpénz forgalom is elszakadt a mindennapoktól. Ennek 90%-a elektronikus forgalomba bonyolódik le (Egér kattintással bármekkora összeg mozgatható a világ körül.) Valós pénz vagy kézpénz 10%-a

bonyolódik le ilyen formában kézpénzként (zöld hasú bankókkal). Napjainkban "megabite money" - jelpénz. Breton Woods-i rendszer összeomlásával hozzák kapcsolatba azt, hogy a pénz immár teljesen mást jelent. 1944-ben Breton Woods-ban hozzák létre az új világgazdasági rendszer alapjait. Ekkor fektetik le a rögzített árfolyamot, ami azt jelenti, hogy minden egyes valuta értékét kifejezték aranyban és dollárban is. (arany-dollár standard rendszer) Lényege, hogy nyugodt, stabil kiszámítható világot jelentett. 1971-ben összedőlt. Nagyon sokan vannak - különösen a monetáris világ elemzői - akik azt mondják, hogy 1971-től számítják a monetáris világ kezdetét. 1971-ben a világ áttér a lebegő árfolyamrendszerre és ez azt jelenti, hogy minden egyes valuta árát kizárólag a piac törvényei fogják meghatározni, kizárólag a kereslet és a kínálat. (Ez azt jelenti, hogy vmely valutából a kínálatot a dottnak

tekintjük, a valuta iránt kereslet rendkívül nagy a piacon, akkor annak a valutának az árfolyama nőni fog a világpiacon.)Pl: Mi megvesszük egy elmaradott ország valutáját, amely iránt még a kereslet is elmarad, így a valuta árfolyama jelentősen csökkeni fog. A lebegő árfolyam nem teszi lehetővé az alacsony és közepes jövedelmű országok számára a gazdasági felzárkózást, mert ez valójában egy irányított lebegtető árfolyam rendszer, nem igaz, hogy tisztán a piac törvényei érvényesülnek. Tény, egy erős ország valutája iránt, mindig erősebb a kereslet, mint egy gyenge országé iránt. Ez az ami a fejlett és fejlődő országok közötti különbségeket indukálja. 1971-től miért lesz a világ más? Ez a 80-as évektől bekövetkező tőkeáramlás volumen növekedésének köszönhető, mely az egekig szökött. A pénz és a tőke szorosan összekapcsolódott fogalom, mert a tőke majdnem mindig pénz formájában jelenik meg. A tőke

olyan pénzmennyiség, amely a tulajdonosa számára profitot fog biztosítani. (Bár megfogalmazása rendkívül problematikus.) A nemzetközi tőkét, pénzáramlásokat fogják jelenteni. A pénzforgalmazás átlépi a h atárokat Nemzetközi tőkeáramlásokról beszélünk akkol, hogyha a pénztőke átlépi a határokat és immár rekordmértékű profitot biztosít. Kér fő fontos csoportja van.  Egyik a nemzetközi működő tőkebefektetés, amelynél a tőke tulajdonosa tőkéjét a termelésbe fekteti be és a termelésből származó profit lesz a befektető haszna. A transznacionális vállalatok üzletpolitikájának két vezérszava van, a költségminimalizálása és a profit maximalizálása. A költségminimalizálás mindent megszab, hiszen a nemzetközi működő tőkebefektetéseknek kb. 80%-a a t ransznac vállalatok keretében bonyolódik le. A KÜLFÖLDI közvetlen befektetéseket FDI-nek rövidítik. Két alapmutatókat használ a nemzetközi módszertan:

 FLOW (áramlás) típusú itt egy év alatt adott országba mennyi működő tőke érkezett, vagy egy adott évben adott ország mennyi működő tőkét invesztált a világ összes többi országába. Beszélünk INFLOW mutatóról, amely azt mutatja mennyi működő tőke jön az országba. A másik az OUTFLOW, ez esetben mennyi működő tőke megy adott országból egy másikba. Igen nagy fluktuálció álapítható meg.  STOCK állomány típusú mutató. Ez egy összegzett mutató INWARD STOCK 1999-ig Magyarországra mennyi működő tőke érkezett. Míg a FLOW egy adott évbeni összeget jelenti, addig a SOFT esetében, a vizsgált évig mennyi működő tőke érkezett be az adott országba. Az OUTWARD STOCK esetében például az USA-nak mennyi működő tőke érdekeltsége van külföldön, mert az USA 1999-ig X mennyiségű működő tőke befektetést létesített külföldön. Ez kedvező, mert meglehet mondani a külföldi tőke érdekeltségét. A kedvező

külföldi működő tőke befektetések hogyan viszonyulnak a nemzetállamok összesített jövedelméhez. Azonban megkérdőjelezhető a szuverenitás, ha az export kétharmadát külföldi tőke képviseli. A 80-as évek elején indul meg a tőkeileg és technológiailag intenzív világgazdaság. A nemzetközi működő tőke befektetések fontossága 82-től veszi kezdetét. Hogy mi ennek a jelentősége arra nagyon sok mutatót használna. Megnézik az IMPART és OUTPART SOFT mutatók, hogy viszonyulnak GDP-hez. Az INWARD-  nak és az OUTWARD-nak közel azonosnak kell lenni, mivel más az el számolás az összehasonlítás alapját az adja, hogy 1980-ban a világ összes GDP-jének 5 - 5,5 %-a volt az, amely a működő tőke befektetések értékéhez viszonyult, a világ 5 -5,5 %-át állították elő a külföldi leányvállalatok, addig világszinten 1998-ban ez kb. háromszorosára nőtt. (15%) GDP-ben megjelenik a külföldi kézben lévő vállalatok aránya és

ez egy statisztikai szám lesz. Az USA-ban a működő tőkebefektetés 1980-ban az összes GDB 8%-a, 98ban 11%-a Dél-kelet ázsiai országok fejlődése a technológiai fejlődésnek köszönhető, pl. Malajziában 1990-98 között az összes GDP 8%-al nőtt Az export ösztönző iparpolitikát megvalósító országok sikerének titka a rendkívüli tőkebefektetés, ami 1980-ban a t érség országaiban csak 8%-ot tettek ki, addig 1998-ra több mint 20%-ra nőtt. Magyarországon ez 33%-ra nőtt, ezzel a magyar nemzetállam szuverenitása megkérdőjelezhető, hiszen a magyar GDP 1/3-dát külföldi kézben levő vállalatok állítják elő. Az FDI mutató összekapcsolódott a transznacionális vállalatok üzletpolitikájával. A politikai és társadalmi stabilitás rendkívül fontos a betelepülni kívánó külföldi vállalatoknak. Ezért a Svájci bankok egy megbízhatósági listát adnak ki Majd Clinton elnökké választása után kihirdeti a Clinton doktrínát: ami

kimondja, hogy az USA külpolitikájának célja az, hogy az Amerikai Egyesült Államok transznacionális vállalatainak világgazdasági sikerességét elősegítse. Az USA-i transznacionális cégek értékítélete immár politikai tényező is. Feltörekvő piac (energy market). A jelenlegi világ egy olyan korszak , ahol a politikai érdekeket a gazdasági érdekeknek rendelik alá, és vezető nemzet állam külpolitikai célja az, hogy a gazdasági sikerességet próbálják elősegíteni. Beszélünk még a centrum-periféria viszonyról. A kereskedelmi befektetések arányában milyen a fejlődő térségek fontossága.  Global/klasszikus triad elnevezés azt jelenti, hogy jelenleg a világ összes működő tőke állományának kb. 60%-a kizárólag három centrum térségre koncentrálódik (USA, EU, Japán). Dönpigvád: Japán alacsonyabb áron adja autóit az amerikai piacon, mint saját országának piacán. Ez által az USA szankciókat hoz létre Transzatlanti

kapcsolat az USA és az EU között. A Nizzai csúcstalálkozón, EU akart lenni a vílág motorja, de az EU rendkívűl sokat profitál az európai cégek Amerikában levő leányvállalatainak világméretű profit termelő képessége alapján. Ha visszaesik az USA, visszaesik az EU is. Ez a működő tőke, egymásra utaltságot, függőségi helyzetet teremt, ez azt is jelenti, hogy az egész világra hatással van. Ha a centrum térségben valami összeomlik, az rántja maga után az egészet. Japán gazdaságpolitikáját ekkor igen leszólják, ugyanis a 90-es évektől recesszió figyelhető meg, és a most alakult új kormánytól várják a megoldást. A pénzügyi átutalásoknak három csoportját különböztetjük meg (ez módszertani elkülönítés).  bankhitel, ami egy adott bank egy másik banknak mekkora összegű pénzeszközt (hitelt utal át). A másik bank az lehet, hogy az illető bank fiókbankja Amíg a nemzetközi működő tőke befektetéseknek adata

van és éves szinten megmondtató, addig ezt azért nagyon nehéz pénzügyileg vizsgálni, mert éves adat nincs, általában napi adat van. (Két szent és sérthetetlen dolog van az egyik a vállalati titok másik a banktitok). Értékét megbecsülni nagyon nehéz  Több fajta van: IMF feltételes hitele (fejlődő országonak adja az egy másfajta hitelezési politikai) első számú világpolitikai tényező. A világ utolsó pénzügyi összeomlása, mely nagyon komoly bankhitelezéssel állt összefüggésben, az 1994-es Mexikói peso válság. Január 1-én életbe lép a NAFTA, decemberben összehívják az összes amerikai ország vezetőjét. Elméletileg jól sikerült ez a találkozó. Azonban a mexikói peso két nap alatt 40 %-ot veszített értékéből. A mexikói pénzügyi rendszer összeomlik, az ott levő leányvállalatok, befektetések is visszaesnek, mely kihat az USA gazdaságára. Egy fejlődő országot sokkal könnyebb megmenteni, mint hagyni

csődbe menni. Ha csődbe megy, a befektetők olyan összeget veszítenek, melyet nem lesznek képesek kiheverni. A mentés folyamata: Clintonnak nem kellett volna aláírni a szerződést, mert az USA-nak semmi haszna nem származott ebből. De Clinton, mint elnök bizonyos összeggel rendelkezik, és ezt az összeg átutalja Mexikónak, de ez az összeg kevés. Ki fog ekkor még adni? Az IMF igazgató tanácsát össze kell hívni és igazgató tanács elnöke, Candesus szintén rendelkezik egy bizonyos összeg felett és ezt az összeget átutalja, de ez az összeg még mindig nem elég. A harmadik részt az Amerikai Fejlesztési Bank igazgatója (állami tulajdonban áll a Latin Amerikai országok segélyezésére) átutalja a h iányzó összeget, és Mexikót megmentik. De minden fejlődő ország megmentésének politikai ára van. Mexikó és USA között a szerződés kimondja, hogy a kőolaj szektort nem lehet privatizálni. 60 milliárd dollárral mentik meg a peso-t, és

állítják helyre a gazdaságot. De a politikai ár az, hogy privatizálni kell a kőolaj szektort is 1997-es Dél-kelet ázsiai pénzügyi összeomlás: 1997-ben Malajziában még nem dőlt össze a gazdaság, de Candesus már landol Malajziában és felajánlja az IMF hitelét. Az összeomlás előtt olyan banki hitelezések érkeztek az ország, hogyha azok csődbe mennek, ránt mindent maga után. Malajzia az INTEL első számú szállítója, és ha Malajzia összedől, összedől az INTEL is, és rántja maga után az amerikai gazdaságot is.  értékpapír kereskedelem: Fontos, hogy a tőzsde indexek hogyan alakulnak. Ez nemcsak pénzügyi hír, hanem politikai is. Az, hogy a DOW JONES 10 ezer pont alá süllyedt pár hete, az egész világot megrendítette, mert azt mondták, hogy összeomlik a pénzpiac, összeomlik az amerikai nemzetgazdasági piac, mi lesz akkor velünk? Az USA-i működő tőke befektetések hogy fognak érvényesűlni? Két fajta adatott szoktak nézni

a nemzetközi kötvény és a nemzetközi részvénykereskedelmet. A kötvény az egy olyan értékpapír melynél a k ibocsátó garantálja, hogy a kötvény értékét kamatokkal visszafizeti. A nemzetközi értékpapír kereskedelemben nem annyira meghatározó a kötvény. A részvény tulajdonosa, a részvényes egyben tulajdonosi jogokkal is fog rendelkezni egy adott részvénytársaságban. A részvényes beleszólási joga csak részvényének erejéig terjed. Ez alapvetően pénzpolitikai tényező, minden döntési jogköre részvényerejéig terjed csak. Az, hogy az Rt-k ilyen meghatározóak, ez azt jelenti, hogy a transznacionális vállalatok legnagyobb részvényesek kezében vannak. Egy vállalat sikerességét az szabja meg, hogy részvényei mennyit érnek a nemzetközi piacon. Nemzetközi piacot viszont a tudatos politika s6zabja meg Nemzetközi diplomácia egyre inkább elszakad a tényleges politikai és gazdasági ténykedésektől.  Miről szól a

globális játszma? A globális játszma a spekulációról szól. A spekuláció egyszerűen azt jelenti, hogy pl. arra spekulálok, hogy az egyik valutának az ára mennyit fog érni a jövőben. Ez rendkívül rövid lejáratú pénzügyi ügylet. Soha nincs éves összeg kizárólag napi összege van, amely 700 milliárd dollár és 1,5 billió dollár között van. 1,2 milliárd fő él szegénységben és napi jövedelmük az 1 dollárt sem éri el. A spekulációkból származó haszon viszont csak pár emberhez jut el. Az, hogy ki az USA elnöke, az attól függ, hogy ki tud olyan pénzeszközt mozgósítani, amivel ezt eltudja érni. A spekuláció egy olyan világot teremtett, ami rendkívül instabil. Nem lehet tudni, hogy mi lesz holnap, nincsen világgazdasági jövőkép. Minden másodlagos tényező, ami nem a pénzről szól. Minden politikai cél legegyszerűbben pénzzel érhető el. Samuelson a híres Nobel-díjas közgazdász mondta, „kövesd a pénz szagát”. A

90-es évek elején a világkereskedelem összesített értéke 6 billió dollár, a világ összes GDP-je 25 bi llió dollár. A 90-es évek elején a r észvényforgalom 12 billió dollár a kötvény kb. 50 millió dollárt ért el A valuta forgalom viszonyt 180 billió dollár. 1980 és 1996 köz ött a világ összes GDP értéke kb. 75 % -kal nőtt A nemzetközi kereskedelem értéke 4-4,5 %-kal nőtt, a külföldi működő tőke befektetési értéke 7,5 %-kal nőtt, a bankhitelezés pedig 9%-kal nőtt bár ez a valóságban a többszöröse is lehet. A BUX index valójában Washingtonnak nagyon fontos. Beszélünk 24 órás kereskedelemről, melynek alapja a Greenwichi időszámítás. Pl ha New York-i tőzsdén valamilyen folyamat elkezdődik, az más tőzsdén tovább folytatódik. Az értéktőzsdék nyitási és zárási ideje az időeltolódástól függ, így szünet nélküli lesz a forgalom. A világ legfontosabb pénzpiaci központjai: o New York: mindennek az

alapját ennek az értéktőzsdének a 30 részvényt összegző indexe a DOW JONES mutatja, amely 1925-ben 100 pont, 31ben 400, m ajd 32-ben 50-re esik vissza, ezután lassú emelkedés következik, és a 60-as években átlépi az 1000 p ontot, a 90-es évektől az ötszörösére nő (a kedd és a csütörtök a legrosszabb nap, ekkor beszélünk általában fekete keddről vagy fekete csütörtökről). 1999-ben a fénykorát éli, hiszen átlépi a 10 000 pont os álomhatárt. Többé-kevésbé stabilan 10 ezer pont felett van, de meddig. A legfontosabb ember az Amerikai Szövetségi Bank elnöke. o Tokyo: de ez elveszíti jelentőségét, mert a 90-es évek elejétől recesszió következik be. o London: London a világméretű spekulációk központja. A londoni City az utóbbi évtizedekben hihetetlenül fejlődött, de ennek nincs köze a Brit nemzetgazdasághoz, világbanki jelentősége van. 1999 jan 01-től létrehozzák az EURO zónát, de Nagy-Britannia nem lép be.

(milyen EURO-t akarnak? Erőset nem, mert az veszélyeztetné a dollárt, túl gyengét sem, mert az is visszafogná a dollárt, inkább köztes EURO-t, ami hol kicsit emelkedik, hol kicsit csökken így elég ingatag lesz. 1999-től napjainkig az EURO értéke 40%-ot esett. A monetáris világ kérdőjelei? Szétválik a pénzpiac és a reálgazdaság. Amíg korábban a tényleges termelés volt a nyerő, ma a gazdaságot a monetáris világ szabja meg. Ez a virtuális világ vagy -gazdaság Repülő pénzpiac, immár mindennek az értékét nem a tényleges teljesítő képesség szabja meg, hanem, az, hogy a spekulációk irányítják ezt a világot. Irányítható-e a nemzetgazdaság? Nemzeti monetáris politika: kamatszinttel játszik a Nemzeti Bank. Spekulatív piac a meghatározó. Ki irányítja ezt a globális világot? 1944-ben létrehozzák az IMF-et és a Világbankot. Soros György viszonyt azt mondja, létre kéne hozni egy Globális Bankot. Dominó elv: regionális

pénzügyi válság nem lehet, mert az globális pénzügyi válsághoz vezetne. Fejlődő ország adósságállománya az 1973-as és az 1979-es kőolajárrobbanáskor nőttek. A kőolajt exportáló országok hatalmas bevételre tesznek szert. A szerzett hasznot beteszik a bankba, de a bank érdeke, hogy profitot termeljen, így hitel formájában kiutalják azt. A hitel ára a kamat, melyet a k ereslet és kínálat határozza meg. Ha nagy a h itelállomány a b ankban és a hitelért folyamodók aránya kicsi, akkor a kamat alacsony lesz, és így alacsony/olcsó hitelről beszélünk IMF: 1982 tőke és technológiai világ. 1982-től megfordulnak a folyamatok és a nyersanyagok árai csökkenek. Világméretű infláció veszi kezdetét Az infláció az árszínvonal általános csökkenése. Hitelt folyóáron veszünk fel, de ha az infláció nő, a hitel törlesztő részlete és a fizetendő kamat is a többszörösére nőhet. Normál esetben egy fejlődő ország az mondja

semmi baj, magasabb áron adjuk el a nyersanyagot a piacon, és a magasabb bevételből törlesztjük a magasabb kamatot és a törlesztő részletet. De a folyamat megfordult és 1982-től egy olyan világ veszi kezdetét, ahol bár világméretű infláció, a törlesztő részlet és a kamat tízszeresére nőhet. Egy állam sosem mehet csődbe, ennek megoldása, hogy megint hitelt vesz fel és ezt a hitelt az IMF adja, mely feltételes hitel. Ezt a hitelt nem egy összegben utalják, hanem ha véghez viszik a feltételeket. A gazdasági növekedés mindenható. Ahhoz, hogy a GDP növekedés nagyobb legyen, meg kell nyitnia a nemzetgazdaságot a külföldi tőke előtt. Minden ami nem gazdasági érdek, az másodlagos tényezőnek minősül. A fekete Afrikai országok GNP-je alacsonyabb, mint a 70-es években. Politikai földrajz utolsó ea. 2001.0117 A FAO adatai szerint a ’80-as évekre az éhezők száma csökkent. A ‘90-es évekre azonban újra növekedésnek indult. Ma

Fekete-Afrikában a GDP/fő alacsonyabb, mint 1970-ben Napjainkban minden pénz rendelkezésre áll ahhoz, hogy a globális problémát megoldjuk. Fejlődési elméletek 1. Internelista, vagy lineáris fejlődési modell Megalkotója Rostow. Ezen modell szerint minden ország azonos fejlődési utat jár be. Ugyanazon pályán halad A fejlődési szakaszokat a GNP/fő alapján jelöli ki Szakaszok: A) Tradícionális társadalomGNP/fő kisebb, mint 800 $ (500$) B) Tartós gazdasági felemelkedési szakasz (take-off) – GNP/fő növekedési ráta 4-5%, az export növekedési ráta 8% feletti. C) Magas szintű tömegfogyasztásfejlett ipari országok. (Itt a piacgazdaság legfőbb eleme-legfőbb társadalmi érték-a fogyasztás. Az elmélet kritikus pontjai: - a gazdaságot és a t ársadalmat szinoním fogalomként kezeli. A társadalom fejlettségét nem lehet levonni a gazdasági fejlettségből. A társadalom sikerességét a gazdaság teremti meg, de mitől lesz egy társadalom

sikeres. A sikeres társadalmakban az egyéni érdek a mindenható, a fontos és ha az egyéni érdekek teljesülnek, akkor a társadalom érdekei is teljesülnek. Lehet, hogy egy társadalom más értékrendet tart jónak és ettől ő már a tradícionális szakaszba tartozik. - a fejlődő országok elnevez egy angolszász központú fejlődési elmélet következménye. - Rostow szerint minden ország eljut a 3. s zakaszba és a gazdasági növekedés előbb-utóbb társadalmi felemelkedést idéz elő. Rostow alapján Chenery empírikus úton mutatja be a fejlődést. Ez a struktúralista fejlődés. A kutatást a világbank szponzorálta Azt bizonygatta, hogy a gazdasági fejlődésnek van pályája, ami modellezhető, leírható. Adott GDP (pl200 USD) szinten meg kell vizsgálni a gazdasági szerkezetet. Ha a cél 1000 USD, akkor az annak –a modell szerint – megfelelő gazdasági szerkezetet kell létrehozni. A modell alapja a nem lineáris összefüggésvizsgálat volt.

Lényege, hogy adott érték megváltozása mellett nem azonos módon változik a független változó ill. változók, mert ez egy többváltozós modell A gyakorlatban ez azonban nem így teljesül, mivel az IMF-nek egy feltételes hitelpolitikája van. Az ország csak akkor kap pénzt, ha a valutaalap által kidolgozott fejlődési pályára áll rá. Ebben az esetben mindenható a gazdasági fejlődés, a szociális kiadásokból lefaragnak, s mire ráálltak a megfelelő pályára súlyos társadalmi problémával kell szembenézniük, mivel a társadalmi olló nyílik és a szegények száma nő. Kérdés, hogy lehet- e teljesíteni demokratikus feltételek mellett a v alutaalap kéréseit. Pl: Szingapúr a v alutaala síkerországai közé tartozik az exportösztönzés hatására, de dirigista gazdaságpolitika a jell. Megszabják, hogy a gazdaságnak mit kell teljesíteni, erős a titkosszolgálat A gazdasági fejlődés tértől és időtől független. 2. Externelista

fejlődési elmélet A gazdasági fejlődés tértől és időtől függ és nincs lineáris pálya. A fejlődő országok: - a világon belül periférikus helyzetben vannak. Alapja: Wallenstein centrumperiféria elmélete W szerint a félpetiféria Kö-Eués K-Eu országai Frank szerint nincs fejlődő ország csak ,,under-development” (alulfejlődés), vagyis bizonyos országok elmaradnak a fejlettektől. - duális gazdasági szerkezet. A gazdaságon belül két szektor alakult ki 1. Tradicionális szektor Az, ami akkor fejlődött volna, ha a gyarmatosítás nem lett volna. Főleg a mezőgazdasági termelés tartozik ide, amely extenzív (talajváltó földműv., nomád pásztorkodás) Ehhez egy sajátos társadalmi értékrend, szerkezet társul. 2. Modern szektor Ezt a gyarmatosítók hozták létre, a s zerkezete pedig a gyarmatosítók érdekeit képviselte. Ma ez átalakult A működő tőke befektetés és a termelés a jellemző, a fejlett országok irányítása mellett.

3. Ezek mellett még létezik egy köztes szféra, az informális szektor A hagyományos távolsági kereskedelemből és a tradicionális szektorból volt már nem lehet megélni, ezért beköltöznek a városok nyomornegyedeibe és az informális szektor részévé válnak. Megoldási kísérletek 1974. Új világgazdasági rendszer kidolgozása, melyet az ENSZ közgyűlése megszavaz Főbb pontjai: 1. Transznacionális vállalatok -- nemzetközi magatartási kódex 2. Hivatalos fejlesztési segély – a fejlett ipari országok a GNP-jük 7%-t be kell, hogy fizessék az ENSZ-nek, aki eldönti, hogy mely országoknak folyósít belőle segélyt. 3. Nemzetközi beruházási tröszt – egyeztetett beruházások 4. Nemzetközi adóztatás – azon vállalatok, amelyek jövedelmének 30%-a külföldről származik, mezetközi adót kell fizetnie. Nem valósult meg belőle semmi. 1980-1982. Tőke-technológia fejlesztése, új világgazdasági rend megvalósítása Ezt már nem tudják

megszavaztatni. Világbank mindenható 1992. Rio – minden ember erkölcsi felkelőssége a ,,fenntartható-fejlődés” (,,sustinable development”-- kívánatos, helytálló fejlődés) biztosítása. 1997. New York (II Rio) – a világ nem a ,,fenntartható fejlődés” felé tart A társadalmi különbségek nőnek, a legsúlyosabb probléma a szegénység lesz. Ezért kell: - biológiai diverzitás védelme - éghajlatváltozás csökkentése - aszály elleni küzdelem Alternatív elképzelések a világ ellenőrzését betöltő szervre: - Fejlődés-Biztonsági Tanács – politikai és gazdasági összeomlások megakadályozása - Nemzetközi Beruházási Bank – az elmaradott területeken való beruházás biztosítása - Globális Központi bank – spekuláció megadóztatása Globális irányítás megvalósítása – global governance (www.worldbankorg – 1999 GNP/fő Mo.-on, a legszegényebb és a éeggazdasabb ország adatai) A világ 3 l eggazdagabb

emberének jövedelme meghaladja a legszegényebb 43 or szág összesített GNP-jét. 1970-1995. – legalacsonyabb jövedelmű országok GNP-je nem nőtt – közepes jövedelmű országok egy része elmarad, más része kitör, de alpvetően nem változik – magas jövedelmű országok jövedelme meredeken nő Növekednek a különbségek