Biológia | Növényvilág » Vizkievicz András - Az Eukarióták világa, a gombák

Adatlap

Év, oldalszám:2017, 10 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:36
Feltöltve:2019. április 12
Méret:3 MB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Szerkesztette Vizkievicz András Az eukarióták világa Szerk.: Vizkievicz András Az élővilág nagyobb szerveződési szintjei Az élőlényeket ma 2 nagy birodalomba – a prokarióták és az eukarióták – és ezen belül 6 országba soroljuk. Az eukarióta élőlények közé testszerveződésük és anyagcseréjük alapján 4 ország tartozik:  egysejtű eukarióták,  többsejtű gombák,  többsejtű állatok,  többsejtű növények. Az eukarióta sejtek kb. 1,5-2 milliárd évvel ezelőtt jöttek létre Kialakulásukat ma az ún endoszimbióta elmélettel magyarázzák. Ennek lényege röviden az, hogy az eukarióta sejt egyes sejtszervecskéi pl. a zöld színtest, különféle prokarióta sejtekből alakultak ki Ez úgy történhetett, hogy egy ősi prokarióta sejt bekebelezett pl. egy kékbaktériumot, melyet nem emésztett meg, hanem tartós szimbiózisra lépett vele, így létrejöttek a színtestek. (Lásd még mitokondriumok, ill. evolúció

jegyzet) Az eukarióta sejtekre általánosan jellemző, hogy  tartalmaznak sejtmagot,  különféle feladatokra specializálódott sejtszervecskéket,  jól fejlett belső hártyarendszereket. Az eukarióta sejtek felépítésük és működésük alapján lehetnek:  növényi,  állati,  gomba sejtek. Lásd még biológiai membránok jegyzet. Gombák A gombák sem az állat- sem a növényvilághoz nem tartoznak, önálló szerveződési formák. Törzsfejlődési tekintetben is függetlenek, valószínű, hogy az ősi eukarióta sejtből párhuzamosan fejlődtek ki a növények, az állatok, és a gombák. A jelenleg ismert legősibb gomba leletek kb. 700 millió évesek Kb 100 000 fajuk ismert A gombákat jelenleg 2 országba soroljuk:  az egysejtű nyálkagombákat az egysejtű eukarióták közé,  a többsejtű formákat a gombák országába.   Szerveződés A primitívebbek egysejtűek, a fejlettebbek többsejtűek. A többsejtűek telepes

– álszövetes - szerveződésűek, ahol a sejtek még kevéssé specializáltak. A gombatelep fonalas szerkezetű, ahol a sejtek hosszú láncokat alkotnak (amely lehet több méteres is). Az így létrejött képződmény a gombafonál, idegen szóval a hifa. A gombafonalak összessége a gombaszövedék – nem szövet!- vagy micélium. A gombák teste gyakran két részre osztható:  tenyésztest, amely a talajban, a fában, stb. rejtve él  termőtest, amely a tenyésztestből fejlődik ki kedvező körülmények között, szaporítósejteket spórákat termel. A tenyésztest az önfenntartás szerve, a termőtest a szaporítás szerve, amely a szaporító hifákat tartalmazza. Sejtfelépítés Az egyszerűbb felépítésű, ősi egysejtű fajoknál a sejt csupasz, azaz sejtfal nincs, a fejlettebbeknél a sejtet sejtfal veszi körül, amelynek anyaga kitin. A sejtfalon belül a sejthártya, azon belül a citoplazma helyezkedik el. A sejtekben membránnal határolt sejtmag

található. A gombákban színtestek, színanyagok nincsenek, így fotoszintézisre, autotróf életmódra képtelenek. Ennek megfelelően tartalék tápanyaguk zsír 2 Szaporodás 1. Vegetatív Ennek az a lényege, hogy szaporítósejtek nem jönnek létre, a gombatelep egyszerűen kettészakad, és a különvált részek önálló életet kezdenek. 2. Ivartalan Ivarsejtek nem jönnek létre, a szaporodás ivartalan szaporítósejtekkel, ún. spórákkal történik A spórák ellenálló tokba zárt nyugvó szaporító sejtek, 3-5 évig is életképesek. 3. Ivaros Általában, mint az élővilágban ebben az esetben is létrejöhet – bár nem minden esetben - két eltérő ivarjellegű szaporítósejt, általában a kisebbet, a mozgékonyat hímivarsejtnek, a nagyobbat a mozdulatlant petesejtnek nevezzük. A két ivarsejt egyesülését megtermékenyítésnek, az így létrejövő sejtet zigótának nevezzük. A zigóta sokszoros osztódással növekszik és létrehozza az új

egyedet. Életmód Életük a vízhez, nedvességhez kötött:  tápanyagaikat csak vizes oldatok formájában vehetik fel,  szaporodásuk vízhez kötött. Anyagcseretípus szerint kemotrófok, azon belül heterotrófok, azaz szerves anyagot vesznek fel. Életmód szerint a gombákat tovább csoportosítjuk: 1. Szaprofitonok Korhadékbontók, amelyek főleg savas talajokban az elhalt szervezetekből származó szerves anyagokkal táplálkoznak. Ezzel megakadályozzák, hogy a természetben nagyobb mennyiségű szerves törmelék halmozódjon fel. Az elhalt élőlények lebontásával lehetővé teszik az anyagok újrafelhasználását. A szerves anyagokat visszaalakítják szervetlen anyagokká, azaz mineralizálják a vegyületeket, ami az autotróf szervezetk számára fontos. 2. Szimbióták a) Fejlettebb növényekkel ún. mikorrhizát alkotnak Ennek lényege, hogy a gombafonalak behatolnak a gyökérbe, segítik a növények tápanyag felvételét. Ennek fejében a gomba a

növénytől kész szerves anyagot kap. Egyesek szerint az egyéves növények kivételével, minden növény mikorrhizás. 3 b) Zuzmók. Ebben az esetben gombák kék vagy zöldalgákkal élnek együtt (lásd később) 3. Paraziták A parazita gombák a gazdaszervezettől vonják el a szerves anyagokat. A növényeknek, az állatoknak és az embernek is vannak a gombák közé tartozó parazitái. Ilyen pl peronoszpóra, rovarpenészek, candida gombák, ill. az emberi bőrben élösködő fonalas gombák. Előfordulás Spóráik óriási számban teremnek és a széllel, vízzel, rovarokkal a világ minden tájára elkerülnek, ezért az egész földön megtalálhatók. Fontosabb csoportjaik    Moszatgombák tömlősgombák bazídiumos gombák Peronoszpórák Moszatgombák Paraziták, gazdaságilag igen jelentős károkat idéznek elő. A szőlőperonoszpóra (szőlőragya) a szőlőlevélben, szárában, bogyóiban élősködik. Sokmagvú fonalai a

gázcserenyílásokon keresztül hatolnak be a növény szövetei közé, és szívják el a sejtektől a szerves tápanyagokat. A szőlő peronoszpórája Amerikából került Európába. Először 1880-ban észlelték nálunk, a század végén már több millió hektoliter vesztességet okozott. A védekezés azon alapul, hogy a rajzóspórák csak vízben úszva tudják a sejteket megközelíteni. Ezért a vizet rézgálicos ( bordói lé ) oldattal megmérgezik. A tudomány ma kb. 240 féle peronoszpóra fajt ismert A fontosabbak közül említést érdemel: sárga- és görögdinnyeragya, répalevélragya, dohányperonoszpóra. Fejespenészek Szaprofiták. Trágyán, rothadó gyümölcsökön, lekváron, nedves kenyéren tenyésznek. A hifák egyenletesen behálózzák a táplálékot és behatolnak abba. A telepből, egyes helyeken merőlegesen kiemelkedő hifák, a végükön gömbszerű spóratartókat viselnek. 4 Halpenészek Rovarok, csigák, kétéltűek, halak

hulláin, élőhalak kopoltyúin, bőrén penészfoltokat okoz. A megtámadott állat előbb-utóbb elpusztul. Tömlősgombák A törzsfejlődés magasabb fokán álló, fonalas gombák. Egykét kivételtől eltekintve (élesztő), a hifák gazdagon elágazva, változatos telepeket hoznak létre. Az osztály nevét onnan kapta, hogy a spóráik nyolcasával, a hifavégeken kialakuló tömlőben jönnek létre. Sör- és borélesztő A gyakorlati életben fontosak:  bor-, sör-, szeszgyártás,  fontos B-vitamin források. Cukros oldatokban, erjedő mustban egyedül álló, vagy rövid láncokat alkotó sejteket figyelhetünk meg, ún. sarjadzó gombák Az élesztők alkoholos erjedést idéznek elő: a cukrot etanollá és széndioxiddá alakítják át oxigén szegény környezetben. A borélesztő gombának több fajtája ismert. Ennek köszönhetően az azonos fajta szőlőből, azonos körülmények között különböző borok állíthatók elő. Az eltérés egyrészt a

szesztartalom mennyiségében, másrészt az íz és zamatanyagokban is megnyilvánul. A kereskedelemben árusított élesztő szeszélesztők préselt tömege. Tésztafélék elkészítésénél használják: az élesztők a tésztában található cukrot bontják alkoholra és széndioxidra, a keletkező széndioxid felfújja a tésztát, közben az alkohol elillan. Sok élesztő fontos gyógyszer, mivel B-vitaminokat tartalmaznak. 5 A Candida albicans a széles körben elterjedt „Candida” sarjadzógombák osztályának a leggyakoribb faja. Normál körülmények között is megtalálható a szervezetben, a bél baktériumflórájának kontrollja alatt áll. A vastabél hasznos baktériumflórája szabályozza a tápcsatornában letelepedett gombák szaporodását, de ha az károsodást szenved, akkor a bélben lévő gomba elszaporodik, elözönli a szervezetet. Szinte bárhol megtelepdhet (szájüregben, vastagbélben, húgyutakban, nemiszervekben), attól függően

különböző megbetegedéseket, ill. tüneteket okozhat. A gombás fertőzést kísérő tünetek fő okozója a gombák által kibocsátott méreganyag. Kannapenészfélék Sok ismert penész tartozik a tömlősgombák közé.   Fekete kannapenész Nedves kenyéren, lekváron fekete penészbevonatot képeznek. Egyes fajaik (Aspergillus flavus) veszedelmes hőálló mérget, rákkeltő anyagot, aflatoxint termel, ezért kerülni kell a penészes ételek fogyasztását. Ecsetpenész A P. notátum a penicillin nevű antibiotikumot termeli A P. roqeforti, a P gorgonzola a rokfort és a gorgonzola sajtokban a sajtok ízét és zamatát hozzák létre. Lisztharmatgombák Sok gazdasági növényen nagy kárt előidéző parazita gombák, a leveleken, szárakon, terméseken lisztszerű bevonatot képeznek.  Szőlő lisztharmat: a lisztszerűen beszórt szőlőlevelek szélei felpenderednek, a levél jellegzetesen penészszagú. A leveleken kívül a fürtöket is pusztítja.

Kénporozással védekezhetünk ellenük Monilia gombák (alma, körte, szilva, kajszi, cseresznye, meggy) Gyümölcsrothadást, ág-, virágszáradást okoznak. Az elszáradt hajtásokon bársonyos sárga penésztelepek tűnnek fel. A fertőzött gyümölcsök előbb barnák, később teljesen elrothadnak, majd a héjon gyűrűszerű sárga penészgyepek keletkeznek. Paraziták, gazdasági kártevők. 6    Kucsmagombafélék Papsapkagomba Ehető kucsmagomba Szarvasgombák Nyári és téli szarvasgomba: talajbani életmódra áttért gombák. Szimbionták, mikorrhizában élnek. Termőtestük zárt és a talajban nő. A spórák a termőtest szétesése után jutnak a szabadba. Termőhelyeit betanított sertésekkel, kutyákkal kutatják. Olyan a szaga, mint a nőstény disznónak, így hím disznókkal kerestetik. Bazidiumos gombák A legfejlettebb gombák tartoznak ide. Nevüket onnan kapták, hogy a szaporító hifafonalak vége bunkószerűen megvastagodik, s ezt

a képződményt bazidiumnak nevezzük. A bazídiumok kis nyúlványain találjuk a spórákat, melyek száma 4 bazídiumonként. A primitív bazidiumos gombák kivételével a gombák telepe két részből áll:  a föld alatti tenyésztestből,  a föld feletti termőtestből. A termőtest alakja igen változatos lehet:  kéregszerű,  kocsonyás (kocsonyagombák),  tönkre, kalapra tagolódó,  gumószerű. 7 E hártya maradványaként:  a kalapon pikkelyeket,  a tönkön gallért,  a tönk alján bocskort találunk. Egyes fajokon bocskort nem találunk, mivel a hártya a kalapot csupán a tönkkel kapcsolja össze. A kifejlett kalap alsó részén találhatók a bazidiumokban végződő spóraképző hifák, amelyek termőréteget alkotnak. A termőréteg szerkezete lehet:  lemezes (csiperkék),  csöves, ill. szivacsos (vargányák) Egy-egy termőtest nagyon sok spórát hoz létre: pl. a csiperke termőteste 2 nap alatt 2 milliárd, a

hamistűztapló 15 billió spórát termel. A spóratermő felület egyetlen vargányánál 0,5 négyzetméter. A bazidiumos gombák többsége virágos növények gyökereivel mikorrhizás kapcsolatban van. Termőtestes bazídiumos gombák Általában szaprofitonok cellulózbontó képességgel, ritkán élősködők. A korhadékbontók micéliuma sugarasan több méterre terjedhet a talajban, a felszínre törő termőtestek ezért gyakran kör alakban mutatkoznak meg. Ezt nevezzük boszorkánygyűrűnek, amely több méter átmérőjű is lehet. Vannak évelő fajok, melyek micéliuma télen nem pusztul el. A gombamérgezésről 1) Gyilkos galóca típusú mérgezésről, a sejtmérgezésről. A gyilkos galóca közepesen nagy termetű, tönkjén lelógó gallér és jól fejlett bocskor van. Lemezei fehérek. Húsa fehér és nem változik A kalap színe zöld vagy barnászöld árnyalatú Fiatalabb példányait könnyű összetéveszteni az erdőszéli csiperkével, azonban a

csiperkének rózsaszínűből megfeketedő lemezei vannak, bocskora nincsen. Csak olyan gombát szabad elfogyasztani, amiről gombaszakértő megállapította, hogy ehető, illetve, ha megbízható helyről pl. üzletből származik 8 A legveszedelmesebb a gyilkos galóca. A méreganyagok, amatoxinok, fallotoxinok, bonyolult aminosavakból álló gyűrűk. Az amatoxinok 024 mg-ja halálos, egyetlen jól fejlett példány 5-6 ember halálát is okozhatja. Ezek a gombamérgek főleg a májat, ill. a vesét és az agyat támadják meg. A mérgezés tünetei: Jellemző, hogy a gombafogyasztás után hosszú ideig nincs semmiféle tünet. A lappangási idő átlag 12 óra Ezután hirtelen jelentkezik a hányás és a hasmenés. A hányásra jellemző, hogy csillapíthatatlan, bármilyen italt adunk a mérgezettnek kihányja. A hasmenés megállíthatatlan, a széklet vizenyős, nyálkás. Szájon és végbélen át a szervezet több liter folyadékot veszít, emiatt a test

kiszárad, a keringés összeomlik, a legtöbb esetben bekövetkezik a halál. Az életben maradottakon látszólagos javulás áll be, de csakhamar bekövetkezik a második, végső szakasz, a májpusztulással járó hepatikus kóma, amely még kórházban is alig kezelhető. Ilyen még a papsapkagomba és a mérges pókhálósgomba, a sárga kénvirággomba mérgezése. 2) Idegrendszerre ható gombamérgezések a) Muszkarin típusú mérgezések. A muszkarin a legelterjedtebb gombaméreg, a vegetatív idegrendszert ingerli, azaz az összes simaizom, az összes mirigy működését serkenti (pupillaszűkület, arckipirulás, erős gyomor bélmozgás, nagyfokú verejtékezés, nyáladzás). Tünetei: gyors hányás, hasmenés, és ezzel a mérgezés véget ér. Muszkarin tartalmú gomba pl a téglavörös susulyka b) Érzékcsalódásokat okozó mérgezések. Több olyan gomba van, amelyet már ősidők óta fogyasztottak azért, hogy kellemes érzékcsalódások, hallucinációk

jelentkezzenek. A légyölő galócát pl egyes kaukázusi népek, főleg ünnepek alkalmával használták részegítő hatása miatt. A mérgezés tünetei a mérgezés fajtájától függően változóak: a mérgezett összevissza beszél, ugrál, táncol, jókedvű vagy ellenkezőleg, bódult, leveret, rémeket lát. Az izgalmi állapotot, ami több óráig tart, mély bódult alvás követi, mialatt légzésbénulás miatt a halál is fenyeget. A fontosabb bazídiumos gombák http://gomba.extra7hu/    Sátántinóru, mérgező! Farkastinóru, mérgező! Nyári vargánya (Ehető) Lemezes gombafélék. Termőrétegük lemezes  Földtoló galambgomba (E)  Kékhátú galambgomba (E)  Piros galambgomba  Hánytató galambgomba mérgező!  Kerti susulyka mérgező!  Téglavörös susulyka mérgező!  Selymes susulyka mérgező!  Sárga rókagomba (E)  Kenyér tejelőgomba (E)  Mezei szegfűgomba (E)  Kétspórás csiperke (termesztett

csiperke) (E)  Mezei csiperke (E)  Gyilkos galóca mérgező!!        Fehér galóca mérgező!! Légyölő galóca mérgező! Császár galóca (E) Párduc galóca mérgező! Császárgomba (E), egyik legízletesebb gomba, nagy őzlábgomba (E), a gyűrű elmozdítható, világító tölcsérgomba, mérgező!, termőteste enyhén világit. Pöfeteg gombák. Termőtestük zárt, nem különül el tönkre és kalapra. Talajlakók Termőtestük csupán a spórák érésekor nyílik fel.  Óriás pöfeteg akár 50 cm átmérőjű is lehet. 9