Építészet | Felsőoktatás » Fátrai György - Magasépítés I.

Adatlap

Év, oldalszám:2006, 151 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:192
Feltöltve:2014. február 28
Méret:3 MB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Fátrai György MAGASÉPÍTÉS I. Készült a HEFOP 3.31-P-2004-09-0102/10 pályázat támogatásával Szerző: dr. Fátrai György egyetemi docens Lektor: dr. Karácson Sándor műszaki tudományok doktora okleveles építészmérnök Fátrai György, 2006 Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék A dokumentum használata Vissza ◄ 3 ► A dokumentum használata Mozgás a dokumentumban A dokumentumban való mozgáshoz a Windows és az Adobe Reader megszokott elemeit és módszereit használhatjuk. Minden lap tetején és alján egy navigációs sor található, itt a megfelelő hivatkozásra kattintva ugorhatunk a használati útmutatóra, a tartalomjegyzékre, valamint a tárgymutatóra. A ◄ és a ► nyilakkal az előző és a következő oldalra léphetünk át, míg a Vissza mező az utoljára megnézett oldalra visz vissza bennünket. Pozícionálás a könyvjelzőablak segítségével A bal oldali könyvjelző ablakban

tartalomjegyzékfa található, amelynek bejegyzéseire kattintva az adott fejezet/alfejezet első oldalára jutunk. Az aktuális pozíciónkat a tartalomjegyzékfában kiemelt bejegyzés mutatja. A tartalomjegyzék használata Ugrás megadott helyre a tartalomjegyzék segítségével Kattintsunk a tartalomjegyzék megfelelő pontjára, ezzel az adott fejezet első oldalára jutunk. Keresés a szövegben A dokumentumban való kereséshez használjuk megszokott módon a Szerkesztés menü Keresés parancsát. Az Adobe Reader az adott pozíciótól kezdve keres a szövegben A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 3 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Vissza ◄ 4 ► Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 6 2. Alapfogalmak 8 2.1 A magasépítéstan alapjai 8 3. Falak 18 3.1 Teherhordó falak18 4. Vázszerkezetek 33 4.1 Vasbeton vázszerkezetek 35 4.2 Acél vázszerkezetek 39 5. Födémek 44 5.1 Boltozatok48 5.2

Síkfödémek 49 6. Tetőszerkezetek 62 6.1 Magastetők63 6.2 Lapostetők 77 7. Lépcsőszerkezetek 83 8. Alapozások 87 8.1 Síkalapozások89 8.2 Mélyalapozások 94 8.3 Koszorúk101 8.4 Kiváltók104 9. Kémények és szellőzők109 9.1 Kémények 109 9.2 Szellőzők 115 10. Nyílászáró szerkezetek 119 10.1 Ajtók és kapuk121 10.2 Ablakok 125 10.3 Árnyékoló szerkezetek 129 A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 4 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Vissza ◄ 5 ► 11. Falak felületképzése, burkolatai 131 11.1 Kéreg jellegű monolit felületalakítások131 11.2 Elemekből készített falburkolatok132 11.3 Könnyű szerelt homlokzatburkolatok 134 12. Padlók 136 12.1 A padlóburkolatok szerkezetváltozatai138 12.2 Különleges padlók 141 13. Víz elleni szigetelések142 13.1 Az épületet támadó nedvességokozók és hatásaik142 13.2 A nedvesség elleni védelem lehetőségei 144 A

dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 5 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Bevezetés Vissza ◄ 6 ► 1. Bevezetés Az emberi tevékenységek mesterséges színtereinek megalkotására az építészet a tudomány, a művészet és a technika eszközeit használja. Az épületekben megtestesülő komplex téralkotó tevékenység a magasépítés A magasépítéstan az épületek szerkezeteinek létrehozására irányuló konstruálási és technológiai ismereteken túlmenően, ezek használati, fenntartási kérdéseivel is foglalkozik. A magasépítési folyamatok - kölcsönhatásban a természetes és az épített környezettel - a megvalósulás mellett az épületek " életciklusainak " (felújítás, átalakítás, rehabilitáció) és " halálának " (bontás, újrahasznosítás) körében zajlanak. A tantárgy ismeretanyaga a tervező-, kivitelező-, üzemeltető-, karbantartó szakemberek

számára egyaránt nélkülözhetetlen úgy az építőipari gyakorlat, mint a menedzsment és az építésigazgatás területein. Ez a jegyzet a magasépítés szerteágazó, széleskörű ismeretanyagában való tájékozódást kívánja elősegíteni • a szerkezetek rendszerezett ismertetésével; • az egyes szerkezetfajtákkal szemben támasztott követelmények megfogalmazásával; • a legfontosabb elvi szerkezetváltozatok bemutatásával; • a fő szerkesztési elvek felállításával; • és gyakorlati példákkal. Az ismeretek birtokbavételét a szöveges anyagrészek logikus, tömör összefoglalási képessége mellett az ábraanyag méretarányos szabadkézi vázlatokban történő felidézése bizonyíthatja a tanulási folyamatban és a számonkérés során is. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 6 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Bevezetés Vissza ◄ 7 ► A felhasznált irodalom Dr. Gábor

László: Épületszerkezettan I-IV Tankönyvkiadó, Bp. Brúzsa László: Épületszerkezetek (ábraanyag) Tankönyvkiadó, Bp. Dr. Széll László: Építéstechnológia I Tankönyvkiadó, Bp. Dr. Karácson Sándor: Épületszerkezetek Ábragyűjtemény I-II Tankönyvkiadó, Bp. Lévai Jenő: Épületszerkezetek I-II. Tankönyvkiadó, Bp. Seffer József: Magasépítéstan I. Műszaki könyvkiadó, Bp. Dr. Osztroluczky Miklós: Magasépítéstan II Műszaki könyvkiadó, Bp. Dr. Petró Bálint: Az épületszerkezettan és az épületszerkezetek tervezése ÉTK Bp. 1991 Dr. Tallós Elemér- DrKoppány Attila: Épületszerkezetek Tankönyvkiadó, Bp. Koppány Attila: Épületszerkezettan I.-II NOVADAT, 1994 Péli József: Vízszigetelő munka Műszaki könyvkiadó, Bp. Martin Mittag: Épületszerkezettan Dialóg Campus Kiadó, Pécs, Bp. 2004 www. acohu www. docahu www. durisolhu www. leierhu www. perihu www. paschalhu www. xellahu www. wienerbergerhu A dokumentum

használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 7 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapfogalmak Vissza ◄ 8 ► 2. Alapfogalmak 2.1 A magasépítéstan alapjai 2.11 A magasépítés szerkezetei, eszközei A magasépítésben használt szerkezeteket épületszerkezeteknek nevezzük. A különféle, úgynevezett szerkezeti anyagokból különböző rendeltetésű épületek létrehozása céljából funkciójuk szerint az alábbi szerkezeteket alkalmazzuk: • Teherhordó szerkezetek • Térelhatároló szerkezetek • Felszerelő (szakipari) szerkezetek • Épületgépészeti célú szerkezetek Az épületszerkezetek az egyes funkciókat (feladatokat) külön-külön vagy egyesítve is elláthatják, ezért beszélhetünk egyesített, ill. szétválasztott funkciójú szerkezetekről. Például a hagyományos tömör falak teherhordó és térelhatároló funkciókat is elláthatnak egyben, míg a vázas szerkezetű külső falak estében a

terhek hordása a váz, a hő- és hangszigetelt térelhatárolás pedig a kitöltő falazat feladata. A funkcionális felosztáson belül a legfontosabb szerkezetcsoportok (szerkezetfajták vagy szerkezeti alrendszerek) az alábbiak: Teherhordó szerkezetek: • falszerkezetek • vázszerkezetek • térbeli teherhordó szerkezetek • födémek • tetőszerkezetek • lépcsők • alapozások A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 8 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapfogalmak Vissza ◄ 9 ► Térelhatároló szerkezetek: • homlokzati térelhatároló (nem teherhordó) falak • válaszfalak, térelválasztó szerkezetek • álmennyezetek • kettős padlók • nem teherhordó térlefedések Felszerelő ( szakipari ) szerkezetek • szigetelések (víz-, nedvesség-, pára-, hő-, hangszigetelés) • fedélhéjazatok • nyílászáró szerkezetek • falburkolatok • padlóburkolatok Épületgépészeti célú

szerkezetek • vízellátás • csatornázás • energiaellátás (elektromos, gáz, egyéb) • informatikai rendszerek (telefon, médiák, PC, biztonsági berendezések, ) • hőháztartási berendezések (fűtés, hűtés, klíma, ) • felvonók, . A felsorolt szerkezetek alkalmazásának alapvető célja az épület rendeltetésének megfelelő téralkotás. Az egyes szerkezetek a konstruálás és megvalósítás során kialakított szerves egységben alkotják az épület logikus szerkezeti rendjét A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 9 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapfogalmak Vissza ◄ 10 ► 2.12 Az építési rendszer Az egyes épületek előállítását szolgáló • szerkezeti elrendezés, -megoldások, • építési technológiák, és • építésszervezési módszerek összessége az építési rendszer. 2.13 A szerkezeti rendszer Adott építési rendszerben létrehozott épület

teherhordó és térelhatároló szerkezeteiből kialakított szerkezeti rendszer • igazodik az épület térigényeihez, • figyelembe veszi az erőtani adottságokat, lehetőségeket • és követelményeket. Épületeinket általában a következő szerkezeti rendszerek alkalmazásával hozhatjuk létre: Tömörfalas szerkezeti rendszer A rendszer jellemzője, hogy a terek függőleges elhatárolására, és részben osztására a teherhordó falszerkezetek (úgynevezett felmenő, vagy főfalak) szolgálnak. Jellemző alaprajzi elrendezések: hosszfalas, harántfalas, vegyes, félvázas (átmeneti megoldás) A leggyakrabban alkalmazott (szerkezeti) anyagok: föld, vályog, agyag, tömör égetett agyagtégla, vázkerámia falazóblokk, vegyes anyagú kézi falazóelemek, kő, kő+tégla, vegyes falazó anyagok, beton, vasbeton, könnyű-beton, kis-, közép-, és nagyblokkok könnyűbetonból, előfalazott téglablokk, vegyes anyagú panel elem,. A tömörfalas szerkezeti

rendszerű épületek hagyományos és korszerű építésmódokkal egyaránt kivitelezhetők. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 10 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapfogalmak Vissza ◄ 11 ► Vázas szerkezeti rendszer A vázas szerkezeti rendszerű épületekben a teherhordó vázelemekre épített térelhatároló, térosztó és térlefedő szerkezetek alkotják a kívánt térstruktúrát. Az általában lineáris vázelemek húzott-nyomott rudak, vagy összetett igénybevételű (hajlított, nyírt, külpontosan terhelt) gerendák illetve vázpillérek (oszlopok) lehetnek. A vázat ív- és keretszerkezetek, valamint térbeli rácsozat is képezheti. A vízszintes térosztó-lefedő szerkezeteknek gyakran függőleges teherhordó és vízszintes merevítő szerepük is van (födémek, tetőszerkezetek). Jellemző alaprajzi elrendezések: hosszváz, harántváz, vegyes-, és egyesített váz. A gyakran

alkalmazott (szerkezeti) anyagok: fa, kő, tégla, beton, monolit (helyszínen zsaluzatba öntött) vagy előregyártott vasbeton, acél, alumínium, műanyag, Térbeli és komplex (többfunkciós) szerkezeti rendszerek • lemezművek • héjszerkezetek • térrácsok • függesztett szerkezetek • túlnyomásos szerkezetek • térelemes rendszerek 2.14 A magasépítési szerkezetek és környezetük kapcsolata Az épület és (makro-) környezete kölcsönhatásban van. Az épületen belül, mint a szerkezetek (mikro-) környezetében szintén érvényesül a hatás-ellenhatás elve. Az épületszerkezeteket érő hatásokat az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: Külső erőhatások: • szélnyomás és szélszívás (szélterhek) • földnyomás • talajvíznyomás A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 11 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapfogalmak Vissza ◄ 12 ► • hóterhek Belső erőhatások: •

önsúly (a saját tömeg és a " hordott " szerkezetek tömegének hatásai • hasznos terhek (a rendeltetésszerű használat okozta) • gátolt elmozdulásokból származó erők (hő okozta, és egyéb térfogatváltozások, egyenlőtlen süllyedések,) hatásai Egyéb hatások különleges erőhatások: • dinamikus hatások (az épületkörüli forgalom, építési munkák, ; következményei); • földrengés; • tűzhatásra fellépő erők (pl.: acélszerkezetek kihajlását, kivetődését okozhatják) nedvesítő hatások: • a légköri csapadék hatása; a talajban lévő víz nedvesítő hatásai (talajvíz, talajnedvesség, talajpára); • a használati és az üzemi vizek nedvesítő hatásai; • a belső légtér páraterheléséből származó páradiffúzió (páravándorlás ) és páralecsapódás; hőhatások: • a külső hőmérséklet ciklikus (napi, évi) változásainak, • és a külső- belső hőmérsékletkülönbség (speciális

formája, a fagyhatás különösen nedves anyagok, szerkezetek esetén veszélyes), • és a tűz hő-, gyújtó-, és égető hatása kémiai hatások: • a légkör és a csapadék vegyi hatásai (füst-gázok, savas esők, .); • a talajban lévő víz kémiai hatásai; A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 12 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapfogalmak Vissza ◄ 13 ► • a használati és üzemi vizek kémiai hatásai hanghatások: • külső és belső hangforrások által keltett, • lég- és/vagy testhangok formájában terjedő rezgések hatásai fényhatások: (pl.: az UV /ultraviola/ tartomány hatása) sugárzások biológiai hatások: A talaj és a légkör hatásai, valamint a férgek, rágcsálók, növényi kártevők, mikroorganizmusok károkozásai. Az épület és szerkezeteinek környezetükre, köztük az emberre gyakorolt hatásainak figyelembevétele környezetbarát építésmódok és

"emberbarát" épületszerkezetek kialakulását motiváló tényezők. Ilyen épületek és szerkezetek hozhatók létre: • természetes anyagok alkalmazásával; • az emberi egészségre káros anyagok (mérgező, sugárzó) és hatásaik kiküszöbölésével; • egészséges lakókörnyezet kialakításával (pl.: bioházak zöldterületvisszapótlás / zöldtetők, tetőkertek, zöldhomlokzatok, ); • energiatakarékos és energiatudatos tervezéssel (fokozott hővédelem, "tiszta" /nem fosszilis/ energiaforrások alkalmazása /napházak, biogáz, szélenergia/); • kis energiatartalmú, valamint (építés-fenntartás-bontás során) újra hasznosítható anyagok, szerkezetek felhasználásával; • érzékszervi-, lelki-, és erkölcsi szempontok figyelembe vételével ( szép, "lélegző", melegtapintású, hangszigetelt, hőhídmentes/ nem penészesedő, élettartamra méretezett és összehangolt szerkezetek építése). A dokumentum

használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 13 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapfogalmak Vissza ◄ 14 ► 2.15 Az épületfizika szerepe A fizika tudományának speciális területe az épületekben, azok helyiségeiben, és szerkezeteiben természetes úton lejátszódó épületfizikai folyamatok vizsgálata. Az épületfizika azokat a folyamatokat és jelenségeket kutatja, amelyek működéséhez/működtetéséhez tudatos emberi beavatkozással termelt energia nem szükséges, így a hő-, a pára-, a levegő-, a természetes fény-, és a hang keletkezésének, terjedésének és forgalmának feltételeit, körülményeit. A magasépítés területén megoldandó épületfizikai feladatokat az épületekkel és szerkezeteikkel szemben támasztott azon követelmény határozza meg, hogy funkcióiknak károsodás nélkül feleljenek meg, és (tervezett használatuk teljes időtartamára) biztosítsák a tartós emberi jelenlét

egészséges körülményeit. Fentieknek megfelelően tehát az épületfizika hő- és pára (elleni) védelemmel, levegőforgalommal (szellőzés, szellőztetés), zaj (elleni) védelemmel (szűkebben: hanggátlás), a természetes megvilágítással, és az épületfizikai hatások komplexitásával foglalkozó fejezetei fontosak a magasépítési gyakorlat számára is. Az alábbiakban a legfontosabb épületfizikai alapfogalmakat és szempontokat foglaljuk röviden össze. Hővédelem (hő elleni védelem) A hőhatások elleni védelem, és az épületek rendeltetés szerint megkívánt belső hőmérséklete folyamatos biztosításának eszköze az energiaigényes fűtés, ill. hűtés mellett a hatékony hőszigetelés A hővándorlás telepítési (tájolás, növényzet), építészeti (hőigény szerint differenciált helyiségcsoportosítás, zárt alaprajzi és tömegalakítás), és szerkezetalakítási (árnyékolók, fényvisszaverő felületek, nagy hőtehetetlenségű

szerkezetek, hulladékhő hasznosítók) megoldásokkal is jelentősen csökkenthető. A jó hővédelem megteremti és fenntartja az épület energia- és költségtakarékos hőegyensúlyát. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 14 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapfogalmak Vissza ◄ 15 ► A hővédelem és a hőszigetelés szempontjából kritikus szerkezetek: • a homlokzatok • a zárófödémek (padlásfödémek, lapostetők, loggia födémek, hőszigetelt magastetők)/felülről hűlő szerkezetek/ • a pince- és árkádfödémek /alulról hűlő szerkezetek/ • homlokzati nyílászárók • homlokzati kiváltók, áthidalók, koszorúk, teherhordó vázszakaszok • a homlokzatokhoz kapcsolódó teherhordó- és egyéb szerkezetek (erkélyek, loggiák, függőfolyosók, előtetők, pergolák, külső lépcsők,) • a különböző használati-, üzemi hőmérsékletű helyiségek közötti

térelválasztó szerkezetek (válaszfalak, közbenső födémek) • kémények, szellőzők, gépészeti csatornák, aknák határoló szerkezetei A hőszigetelés módját és szükséges mértékét a hatályos szabványok előírásainak figyelembevételével tervezik, általános épületfizikai, (például hőáram-sűrűség, hőátadási tényező) anyag- (például hővezetési tényező, fajlagos hőelnyelési tényező), szerkezeti- (például hőátbocsátási tényező), és a zárt térre vonatkozó (például hőfokmodulus) jellemzők felhasználásával. A jó vagy elfogadható hőszigetelésű határfelületeket szerkezeti-, illetve geometriai okokból jó hővezető tulajdonságú, illetve fajlagosan nagy hőleadó felületű szakaszok, úgynevezett hőhidak szakítják meg. A hőhídak - bár a hőháztartást nem túl nagy mértékben rontják - páralecsapódásokhoz, penészgombák életfeltételeinek megteremtéséhez vezethetnek. Páravédelem Az épületek

belső tereiben pára képződik. A külső- és a belső tér légállapotától (hőmérséklet, nyomás, páratartalom) függ, hogy a vízgőz egy része a hidegebb határfelületeken lecsapódik-e, más része a páraáteresztő (porózus) határoló szerkezetekbe vagy/és azokon áthatol (diffundál). A páravédelem feladata az ilyen módon kialakuló nedvesítés megelőzése illetve hatásának mérséklése. A határfelületek lehűlését a szerkezetek jó hőszigetelése csökkenti, ezért a pára elleni védelemnek is fontos eszköze. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 15 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapfogalmak Vissza ◄ 16 ► A páradús és nyomás alatt lévő (magas relatív nedvességtartalmú) levegő páratartalmát bezárás helyett hatékonyabb megoldás nyomáskiegyenlítéssel (a páraáteresztő rétegek összehangolt sorolásával, kiszellőztetéssel) elvezetni. Mindenképpen meg kell

akadályozni a hőszigetelő anyagok átnedvesedését a harmatpont alatti hőmérsékleten kicsapódó párától, ami ráadásul további lehűlést és újabb nedvességakkumulációt is okozhat. Más szerkezeti anyagok esetén is károsodásokhoz vezet, ha a párakiválás, nedvesedés a fagypont alatti hőmérsékletű (fagy-)zónában zajlik. Zajvédelem, hanggátlás A növekvő zajterhelés hatásainak mérséklése az épületek használati értékét jelentős mértékben emelheti. A keletkező zajokat leghatásosabb módon a forrásnál (pl: hangelnyelő alapozások, hangszigetelő burkolatok, izolált körülépítés) lehet csökkenteni építészeti- szerkezeti eszközökkel. A kibocsátott zajok ellen a körültekintő város-, és területrendezés (akusztikai szempontokat is figyelembevevő övezeti felosztás védősávokkal; autópályák, vasutak, légifolyosók vonalvezetése,), helyes telepítés (védőzónák, védőtávolságok), harmonikus belső elrendezés

(zaj-) szintenkénti funkcionális csoportosítás, a zajforrásokra figyelmet fordító elhelyezés) és a zajok közvetlen terjedését fékező, akadályozó hanggátlás nyújt védelmet. A hangok terjedése a levegő, és a szilárd testek közegében zajlik. A léghanggátlás mértéke a léghang terjedési útjába állított (akusztikus) térelhatároló-választó szerkezet egységnyi felületének tömegével arányos. (a vastag, nehéz falak jó léghanggátló tulajdonságúak) A szilárd testekben átadódó hangrezgések (testhangok) terjedését az elválasztó/közvetítő szerkezet rétegeltségének növelésével, eltérő akusztikus tulajdonságú rétegek beépítésével (közöttük akár bezárt légréteggel) gátolhatjuk. A szilárd épületszerkezetek csatlakozási pontjai, vonalai, felületei jól közvetítik a hangokat, hanghidakat, kerülőutas hangvezetést létrehozva, ezért ezeken a helyeken hanglágy kapcsolatokat kell alkalmazni. 2.16 Az építési

modul Az építés története során mindig voltak törekvések az épületek és alkotóelemeik méreteinek, arányainak racionális, vagy misztikus ihletésű logikai rendszerbe foglalására. A mai építési gyakorlatban is szükség lehet egy összehasonlító méretrendszer alkalmazására elsősorban az iparosí- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 16 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapfogalmak Vissza ◄ 17 ► tott, nagyfokú előregyártási hányaddal dolgozó építési rendszerek és módok alkalmazási területein. A méretkoordinált elemek és termékek térbeli elhelyezésére, kapcsolataik rendezésére háromdimenziós modulháló szolgál. (általában derékszögű /ortogonális-parallel/ rendszert használunk, de létezik ferdeszögű, és centrális hálózat is). A modulrendszer alapegysége az alapmodul (M) amely Európában 10 cm-ben rögzített hosszúságú szakasz (modulsíkosztásköz).

A gyakorlatban többszörözött, úgynevezett multimodul osztású hálókat is használunk Közismert multimodul sor a: 3 M, 6 M, 9M, 12M, 15M,, 30M,, 60M, méretsorozat, amelyet elsődleges (primér) szerkezetek tervezése, hálózatba illesztése során használunk. A másod-, és harmadrendű elemekhez képzett (többszörös vagy tört) modultávolságú szekunder, és tercier hálózatok képezhetők Használatosak • tengelyraszteres (folyamatos) hálók (közvetlen elemsoroláshoz); • megszakított, vagy szalagraszteres hálók (betételemes soroláshoz); • kombinált, vagy vegyes raszterű hálók A modulkoordináció néhány alapfogalma: • modulméret: az alap illetve a képzett modulok többszöröse vagy törtrésze • modul méretlépcső: modulméretű méretkülönbség • betét (semleges zóna): a koordinált modulhálót megszakító - párhuzamos modulsíkokkal határolt - térköz diszlokált elemek (betét, dilatációs hézag, ) számára • szerkezeti

méret: elemek, szerkezetrészek, berendezések,előírt elhelyezési (beépítési) hézaggal csökkentett mérete • méretkategóriák: koordinált méretek, szerkezeti méretek, hézag illetve betétméretek A modulrendszerű tervezés számára új dimenziókat, lehetőségeket kínál a számítógépes CAD rendszerek használata A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 17 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Falak Vissza ◄ 18 ► 3. Falak 3.1 Teherhordó falak A teherhordó falak saját súlyuk mellett a rájuk kerülő födémek és tetők által átadott függőleges (önsúly és hasznos terhek) és vízszintes (szélnyomás és szívás, ferde erők vízszintes komponensei) erőket és nyomatékokat vesznek át, és továbbítanak az alapokra. A teherhordó falak függőleges tárcsaként működve részt vehetnek az épület merevítésében is. A felsorolt feladatokból következő alapvető követelmények: A

fal, mint tartószerkezet legyen • szilárd, állékony • tartós, • és tűzálló! A fal, mint épületszerkezet lássa el • hővédelmi, • hangvédelmi, • nedvességvédelmi feladatait (a megkívánt igényszinten); legyen • faragható, véshető, szegezhető (könnyen szerelvényezhető), • jól vakolható (vagy burkolható illetve nyersen esztétikus felületű)! A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 18 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Falak Vissza ◄ 19 ► 3.1 ábra Falszerkezetek A fal mint téralkotó elem tegye lehetővé • az építészeti célnak megfelelően a homlokzatok és • a belső felületek esztétikus kialakítását (arányok, felületi struktúra, színek, hézagrajz, ) A falak építése legyen egyszerű és gazdaságos, vagyis • jól szerelhető, gépesíthető módon, A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 19 ► Magasépítés I. A dokumentum

használata | Tartalomjegyzék Falak Vissza ◄ 20 ► • kevés helyszíni élőmunkával, • a lehető legkisebb környezetterhelést okozva megvalósítható. Az üzemelő épületek falai legyenek • egyszerűen és gazdaságosan fenntarthatók • felújíthatók, • átalakíthatók, • szükség esetén bonthatók (a bontott anyag újrahasznosíthatóságával)! A falakat építhetjük • kézi elemekből falazva, • zsaluzóelemek zsaluüregeinek öntött (beton,) kitöltésével • öntöttfalas (monolit) építési eljárásokkal (könnyűbetonból, normál-, és vasbetonból,), • előregyártott (nagy-)elemekből, gépi mozgatást igénylő építési módszerekkel (blokkos és panelos építéssel) Homogén falak: terméskő-, téglafalazat; öntött könnyűbeton fal, Heterogén falak: előregyártott ún. szendvics-, vagy hőszigetelő betétes panelokból épített fal, A helyszíni építés • hagyományos, vagy fejlesztett falazási technológiákkal,

• vagy különféle (hagyományos, korszerűsített, félmonolit) öntöttfalas eljárásokkal végezhető. Előregyártott elemekből • helyszíni építéssel (például blokkok habarcshézagos illesztésével) • vagy szereléssel (hegesztéssel illetve csavarkapcsolatokkal) készülnek falszerkezetek. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 20 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Falak Vissza ◄ 21 ► 3.11 Kézi falazóelemekből épített falak A kézi falazóelemek mérete és súlya egy-, vagy két kézzel elvégezhető mozgatást, beépítést tesz lehetővé. A falazatokat az elemek szabályos rendjéből sorolt vízszintes rétegekből készítik. Az egymásra kerülő rétegek állóhézagai nem eshetnek egy függőleges síkba, vagyis eltoltan, kötésben kell az elemeket beépíteni! A kötési szabályok anyagonként, elemfajtánként alakultak ki. Természetes kövekből épített falak A kő ma is

szívesen alkalmazott építőanyag, mert • szilárd, és- tartós, • nyers, vagy megmunkált felülete esztétikus. A kitermelt kövek természetes-, vagy további megmunkálással (darabolás, faragás, felületképzések) kialakított állapotban építhetők be. Tömör égetett agyagtégla falazatok A kézzel formázott, napon szárított-, (később égetett-), agyagtéglákat már az ókori Mezopotámiában is használtak. A jó teherbírású tömör égetett agyagtégla azóta többféle méretváltozatban terjedt el. (32 ábra) A klasszikus téglakötés (3.3 ábra) fontosabb szabályai: • a falazati rétegek a falsíkkal párhuzamosan futó helyzetű és arra merőleges kötő helyzetű téglákból rakott sorokból állnak; • a futó és kötő rétegek a falazatban váltogatják egymást; • a kötés előírt mértéke legalább 1/4 tégla,; • a kötés kialakításához elemdarabolás (1/4, 1/2, 3/4, fejelő tégla, faragása) szükséges; • az téglák

közötti fekvőhézagok 11,3 cm, az állóhézagok (fugák) 1cm vastagok; A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 21 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Falak Vissza ◄ 22 ► 3.2 ábra Kerámia falazó elemek méretrendje Üreges, növelt méretű, könnyített kerámia falazóelemes falak A falazóelemek méretnövelése és súlyuk mérséklése a hézaghányad így a habarcsigény, a helyszíni élőmunka ráfordítás, a bevitt építési nedvességtömeg csökkentésének, és főként a hőszigetelő képesség javításának lehetőségét biztosítja. A nagy üregtérfogatú és/vagy porozitású elemek teherbírási tulajdonságai korlátozottak, ezért az ilyen elemekből épített falak teherhordó szerkezetként csak három épületszintig használhatók! A nagyobb nedvszívó képességű elemekből talajban lévő, talajjal érintkező, egyéb nedvességhatásoknak kitett falazatok nem készíthetők! A

kötések, falidomok kialakításához az alapelemek mellett különféle kiegészítők is kellenek, így elemcsaládokat fejlesztettek ki. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 22 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Falak Vissza ◄ 23 ► 3.3 ábra A klasszikus téglakötés példái a- falvég, káva, pillér; b- falsarok; c- falcsatlakozás Beton és könnyűbeton elemes falazatok A normál kavicsbeton falazó elemek előállítására jó szilárdsági, tartóssági tulajdonságai, tömörsége miatt használható, ugyanakkor a betonelemek nehezek, a belőlük készült falazat rossz hőszigetelő. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 23 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Falak Vissza ◄ 24 ► A hátrányok kiküszöbölhetők • üreges "kikönnyítéssel", • könnyűbetonok használatával, • üzemileg beépített (integrált)

hőszigetelő kitöltéssel, betétek alkalmazásával Vegyes falak A vegyes falakban a drágább, de tartósabb, esztétikusabb külső rétegeket (olcsóbb falazott, vagy öntött beton) hátfalakkal társítják. Az egyes rétegek szerkezeti együttdolgoz(tat)ása (például csorbázatos bekötéssel) elengedhetetlen követelmény. (34 ábra) Öntött hátfalazatok betonozás közben fellépő ideiglenes oldalnyomását a falazat ritkított, zsaluzásszerű megtámasztásával fel kell venni! A vegyes falak • kőből és téglából, • kőből és betonból, • téglából (lehetőleg tömör, fagyálló) és betonból épülhetnek. A tömörfalas épületek lábazati falai, pincefalak lábazati szakaszai is gyakran vegyes falként készülnek. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 24 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Falak Vissza ◄ 25 ► 3.4 ábra Kő- és vegyes falak a –terméskő falazat; b – vegyes fal:

beton hátfal terméskővel; c – kőlemez burkolatú téglafal; d – vegyes fal: tégla hátfalazat, kő burkolat; e – téglafallal bélelt terméskő falazat; f – hőszigetelt, légréteges, kőburkolatú, növelt méretű elemes falazat 3.12 Zsaluzóelemes, félmonolit falak A félmonolit építéstechnológia olyan, falazó-zsaluzó elemekből (úgynevezett zsalukövekből) készített falazatot igényel, amely • biztosítja (és a beton szilárdulásáig megtartja) a szerkezet alakját, és méreteit, (tulajdonképpen "bennmaradó" zsaluzatot képez) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 25 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Falak Vissza ◄ 26 ► • jól kiönthető, szükség esetén több irányban vasalható zsaluüreg rendszert tartalmaz, • szükség szerint épületszerkezeti feladatokat (hőszigetelés, hangelnyelés, vakolattartás,) is ellát. A célnak megfelelő, könnyű, jó

hőszigetelő képességű, de mégis kellően szilárd anyagok például • a laza, szálas szerkezetű, cement-, vagy műgyanta kötésű, növényi rostadalékos úgynevezett "biobeton" termékek, • a zártcellás (például extrudált polisztirol) műanyag habelemek. 3.13 Öntött (monolit) falak A friss állapotban alakítható, képlékeny, vagy önthető szerkezeti anyagot helyszínen készített, összeállított öntőformába (zsaluzatba) dolgozzák be, és tömörítik. A kellően teherbíró szerkezet kizsaluzható Az öntöttfalas építés ideiglenes (csak az építés időszakában használt) építési segédszerkezetek (zsaluzatok, állványzatok), és az építési feladat nagyságrendjétől függően, emelő-, és egyéb munkagépek alkalmazását is igényelheti. A zsaluzatok funkcionális szerkezetrészei • a zsaluhéjak, héjmerevítő hevederek, bordák tartók, • a távtartó-feszítő szerkezetek, • az állványok és emelő-leeresztő

szerkezeteik, • a síkba állító elemek (például ferde támasz), • szerelő-, és betonozó munkaszintek, A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 26 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Falak Vissza ◄ 27 ► 3.5 ábra Öntött falak zsaluzatai a – nagytáblás falzsaluzat (1, 2) rácsos zsaluzattartókkal gyámolított födémzsaluzattal (3) kúszózsalus eljárásban alkalmazva; b – monolit fal és födém együttes építése térzsalu elemekkel (alagútzsaluzás); c – öntött falak csúszózsalus építése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 27 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Falak Vissza ◄ 28 ► Monolit falakat építhetünk • helyszínen készített (hagyományos), egyedi-, • kis-, középméretű (álló-, fekvő-) vagy/és nagytáblás-, • valódi kúszózsaluzatos (daru nélkül áthelyezhető táblás), • alagút

(tér)zsaluzatokkal • és/vagy csúszózsaluzással, • illetve bennmaradó-zsaluzatos (például köpenybeton) eljárásokkal. 3.14 Előregyártott falak Az előregyártott falelemeket szabad gyártótéren (úgynevezett poligonon), vagy előregyártó üzemekben (egykor házgyárakban) állítják elő. Az elemek mozgatásához, beemeléséhez emelőgép (telepített torony-, kúszó-, vagy szabad pályás autódaru) kell. Szállításuk speciális járműveket, és az építéssel, szereléssel összehangolt ütemezést, szervezést igényel A teljes fokú (zárt rendszerű) előregyártás adott időszakok tömeges (például lakás-) építési igényeinek korlátozott színvonalú kielégítésére hivatott, de nyílt-, rugalmas építési rendszerekben alkalmazva az optimális mértékű előregyártás szerepe mindig jelentős. Az alábbiakban két olyan építésmóddal foglalkozunk, amelyek már hagyományosnak, bizonyos értelemben túlhaladottnak mondhatók, ugyanakkor

a hazai épület- (elsősorban lakás-)állomány jelentős része ezen eljárások valamelyikének alkalmazásával valósult meg. Ennek az "üzemelő" épületállománynak a fenntartása, javítása, felújítása, esetleg rehabilitálása, rekonstrukciója, szanálása, majd bontása komoly építő-, szakmai kapacitásokat igényel. Blokkos építés A blokkos épületek falait harmad- (negyed-, ötöd-,), fél-, vagy egész emelet magasságú, modulált szélességű elemekből építik, amelyek • kisblokkok, • közép-, • és nagyblokkok lehetnek (3.6 ábra) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 28 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Falak Vissza ◄ 29 ► 3.6 ábra Előregyártott falak a – falblokkok: a1 – középblokkos-; a2 – nagyblokkos harántfal; b – homlokzati falpanelok: b1 – réteges (szendvics) szerkezettel; b2 – vázkerámia betétekkel; b3 – hőszigetelő anyaggal kitöltött

teknőpanel szerkezettel A falblokkok • üreges kerámia elemekből előrefalazva, • különféle könnyűbetonokból öntőformákban (sablonokban) gyártva készültek A kötésben, vagy hálósan egymásra rakott blokkok kapcsolatát vízszintes habarcshézagok és függőleges habarcsdugók biztosítják. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 29 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Falak Vissza ◄ 30 ► Panelos építés Nagyméretű előregyártott fal (födém, lépcső,) elemek használatát elsősorban a telepített üzemekben kialakított gyártási körülmények és az alkalmazott eljárások, valamint az építéshelyi szereléstechnológia technikai felszereltsége teszi lehetővé A falpanelok a tömörfalas szerkezeti rendszerű épületeket panelos építésmóddal megvalósító építési rendszer elemei. A merevnek tekinthető síklapokból (fal-, és födémpanelok) a "dobozelv"

alkalmazásával alakul ki a panelház szerkezeti rendje. Az alapelemeket éleik mentén, mintegy összefűző (vízszintes és függőleges) monolit vázszakaszok a panelokból túlnyújtott, helyszíni fűző-, és kapcsolóelemekkel összekapcsolt (hegesztett, csavarozott) acélbetétek körülbetonozásával készülnek. A panelos építésű falak (3.6 ábra) fontosabb jellemzői: Az elemek tartó-, és épületszerkezeti funkciójú rétegeit, szerkezetrészeit telepített üzemekben készítik illetve előre beépítik, így • a homlokzati elemek hőszigetelését, • a kívül végleges-, belül vakolatmentes felületképzését, • a felületkezelt, üvegezett nyílászárókat, • az elektromos vezetékek védőcsövezését, A helyszíni munka szerelő jellegűvé, termelékenyebbé válik, kisebb építési nedvességbevitellel jár. A nagyobb teherbírású elemek és a szerkezeti rend, a hagyományos falazott szerkezeteknél fajlagosan kisebb épülettömeget

eredményez. A homlokzati falpanelok szerkezetváltozatai : • a szendvicspanel belső teherhordó-, és külső burkoló vasbeton rétegei közé hőszigetelés kerül, • a teknőpanelok teherhordó szerkezetrészének üregét általában könynyűbeton hőszigetelés tölti ki, A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 30 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Falak Vissza ◄ 31 ► • a vázkerámia betétes panelokban a súlycsökkentést, a hőszigetelést, és a vasbeton szerkezetrács zsaluüregeit (csatornáit) a betétek adják, alakítják A hálós elrendezésű homlokzati panelok csatlakozási hézagait az eddigiektől eltérő módon kell kialakítani! A panelhézagok zárt vagy nyílt, többlépcsős kialakításúak lehetnek, az építési illetve a felújítási időszaknak megfelelő anyagok és technológiák alkalmazásával. A hézagfelújítások mellett a fenntartás feladata a panelos épületek

konstrukciós hibákból, technológiai fegyelmezetlenségekből adódó betegségeinek (hő- és hanghidak, monolit vázszakaszok hibái,) felszámolása is. 3.15 Könnyű, szerelt falak A térelhatároló, térosztó falszerkezetek (nem teherhordó homlokzati falak, válaszfalak) jelentős hányada ma már szárazépítési technológiákkal épül. Közös jellemzőjük a réteges (szendvics jellegű) felépítés, a különféle tulajdonságú építő lemezek kétoldali burkolatként történő használata A határfalak hőszigetelési és a válaszfalak hanggátlási feladatait szálas-, vagy habosított műanyag hőszigetelő, illetve akusztikus betétek biztosítják. Az épületfizikai elvárások teljesítéséhez páratechnikai rétegek, esetenként kiszellőztetett (árnyékoló és/vagy akusztikai feladatú) légrétegek beépítése is szükséges. A homlokzati falak • homlokzati tartóelemek (falak, födémszélek, pillérek, gerendák) közé beépített szakipari

falak, • a homlokzat síkja elé, táblás, kazettás, elemekből rétegesen szerelt köpenyfalak, • a homlokzati sík előtt végigfutó, előszerelt egységekből álló függönyfalak lehetnek. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 31 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Falak Vissza ◄ 32 ► A válaszfalak • rétegesen szerelt (oszlop-)vázas, • keretes szerkezetű előregyártott panelokból összeállított, • vagy vázoszlopok közé szerelt panelokból álló vegyes rendszerben építhetők. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 32 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vázszerkezetek Vissza ◄ 33 ► 4. Vázszerkezetek Vázas szerkezeti rendszerű épületekről akkor beszélünk, ha a födémek terheit nem a falak, hanem a vázszerkezet pillérei, oszlopai, valamint a rajtuk végigfutó vázgerendák hordják. A vázas épület alapvető

szerkezeti elemei • maga a váz (pillér-gerenda vagy oszlop-gerenda váz), • a térelhatároló és térelválasztó falszerkezetek, • a födémszerkezetek, • a merevítő szerkezetek (például monolit fal- és födémtárcsa, szélrács, hosszkötés,). A pillérváz elsősorban magasabb épületek acél vagy vasbeton gerendákkal összekapcsolt pillérekből kialakított teherhordó szerkezete. A pillérek a gerendákkal sarokmereven összeépítve keretszerkezetet is alkothatnak. A vázszerkezetek a vázállások alapvető elrendezése szerint • hosszvázas, • harántvázas, • egyesített vázas, • valamint vegyes vázas kialakításúak lehetnek (4.1 ábra) Egyesített váz esetén a pillérek között mindkét irányban teherhordó vázgerenda készül. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 33 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vázszerkezetek Vissza ◄ 34 ► 4.1 ábra Alapvető vázelrendezések a

– harántváz; b – hosszváz; c – egyesített váz két irányban teherhordó födémlemezekkel; d – vegyes elrendezésű vázszerkezet; g – a vázgerendák-; f – a födémlemezek tengelyilleszkedése A már ismert szerkezeti anyagokból • favázak (hagyományos ácsjellegű- illetve korszerű szegezett vagy ragasztott szerkezetekkel), • vasbeton vázak (monolit illetve előregyártott építésmódokkal), • fémvázak (melegen hengerelt acélszelvényekből, hidegen alakított vékonyfalú acélszelvényekből, valamint extrudált alumínium szelvényekből) építhetők. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 34 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vázszerkezetek Vissza ◄ 35 ► 4.1 Vasbeton vázszerkezetek Alkalmazásuk hazánkban a 30-as évek után terjedt el. Vasbetonból legfeljebb 10-15 emeletes vázas épületet célszerű a építeni Kezdetben monolit vasbeton-szerkezetű vázak épültek, az

építésiparosítás előrehaladásával azonban megjelentek az előregyártott vasbeton vázszerkezetek is. 4.2 ábra Monolit vasbeton vázpillérek jellemző keresztmetszeti kialakítása, vasalási jellegzetességei a – négyszög keresztmetszetek; b – összetett, derékszögű keresztmetszetek; c – nyolcszög és kör keresztmetszetű oszlopok spirálkengyeles vasalással; d – dobozszerű keresztmetszet; e - pengepillér 4.11 Monolit vasbeton vázszerkezetek Az egyedi zsaluzóanyaggal vagy iparosított építési eljárásokkal (például tipizált acélzsaluzatokkal) készülő monolit vasbeton szerkezetek együtt- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 35 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vázszerkezetek Vissza ◄ 36 ► dolgozó (többtámaszúsított, illetve sarokmereven kapcsolódó) vázelemekből állnak. A monolit vasbeton vázakat általában • pontszerű pillérek, illetve oszlopok (négyzet,

négyszög, sokszög, kör, összetett alakzatok - 4.2a, b, c ábra), • lemez, illetve tárcsajellegű pillérek (falszerűen elnyújtott négyszögszelvényű pillér - 4.2e ábra), • dobozjellegű pillérek (általában Z, U vagy zárt négyszög alakú - 4.2d ábra), • továbbá téglalap vagy "L" illetve fordított "T" alakú keresztmetszetekkel kialakított vázgerendák alkotják 4.12 Előregyártott vasbeton vázszerkezetek A monolit vázszerkezetekkel szemben: • üzemi körülmények között a szerkezeti elemek jobb minőségben készíthetők, • sokszoros gyártósablon felhasználás lehetséges, • az időjárástól függetlenebbé tehető az építési munka. • gyorsabb, kis helyszíni élőmunka igényű szerelő jellegű építés folyhat, Akkor célszerű az előregyártott vasbeton vázépítés alkalmazása, ha • egyéb épületszerkezetek (födémek, lépcsők, pihenők, merevítő- és falszerkezetek,.) is előregyárthatók, •

továbbá az azonos típusú elemek nagy számban ismétlődhetnek. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 36 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vázszerkezetek Vissza ◄ 37 ► 4.3 ábra Előregyártott vasbeton vázszerkezet teherhordó és térelhatároló elemei A szállítás és beemelés gazdaságosabban végezhető, ha egy-egy épületen belül alkalmazott elemek lehetőleg azonos súlykategóriába tartozzanak. Előregyártott vasbeton vázelemek összekapcsolása (példa: 4.4 ábra) statikai szempontból csuklós, részlegesen csuklós, valamint merev (nyomatékbíró) kapcsolatként alakítható ki Technológiai szempontból az elemkapcsolatok száraz, félszáraz, valamint nedves jellegűek lehetnek. A félszáraz kapcsolatokban helyszíni beton kitöltés biztosítja a kapcsolóelemek korrózióvédelmét. Nedves technológia esetén a beton is részt vesz a kapcsolat erőjátékában. A dokumentum használata

| Tartalomjegyzék Vissza ◄ 37 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vázszerkezetek Vissza ◄ 38 ► 4.4 ábra Előregyártott vasbeton vázelemek szerkezeti kapcsolatai a – függőleges metszetek; b – alaprajzi részlet; c – axonometria; alapelemek: p – közbenső „konzolvállas” vázpillér; g – közbenső vázgerenda; f – normál (itt körüreges) födémpalló; sz – pillértengelybe illesztett teknős bordás szerelőpalló Egy-egy épület vázelem-készlete (4.3 ábra) rendszerint • közbenső-, hossz- és harántoldali oszlopokból illetve pillérekből, • sarokoszlopokból illetve pillérekből, • hossz-, kereszt-, és homlokzati (általában mellvédtartó) gerendákból, • továbbá konzolokból, • "normál" és áttörhető szerelő födémpallókból, lépcsőelemekből, • esetenként homlokzati elemekből áll. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 38 ►

Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vázszerkezetek Vissza ◄ 39 ► Az előgyártott vázszerkezetű épületek merevítéséről nem szabad megfeledkezni. Rendszerint a szerkezet gerendairányára merőleges merevítő tárcsákat alkalmaznak, monolit vasbeton fal, (például lépcsőházi merevítő fal vagy a felvonó akna fala). A merevítő falakat, vagy az úgynevezett "merev, belső magot" az adott terhelés felvételére alkalmasan megtervezve, az építmény teljes magasságában építik fel. A többszintes előregyártott vasbetonvázas építményeket rendszerint pince nélkül építik. Előregyártott szerkezetű vázas épületek építése esetén a földmunka és a körülményeknek megfelelően választott alapozás és egyéb terepszint alatti munkák elkészítése után a földszinti vázszerelés, vagy az úgynevezett - általában hagyományos, vagy monolit szerkezetű - fogadószint kivitelezése következik. Az

alaptestekbe, vagy a fogadószinten a vázoszlopok rögzítésére alkalmas szerkezeteket építenek be. A vázoszlopok alsó rögzítése és toldása sarukkal, tüskékkel, csuklókkal, csavarozással, hegesztéssel, történhet A fogadószint, az oszlopbefogadó szerkezetek építési, elhelyezési pontosságát ellenőrzik. Az építés egész menetében a kitűzési munkát - az oszlopok, szintek, tervszerű elhelyezési pontosságának, az esetleges méreteltérések korrigálási lehetőségének biztosítása érdekében - geodéziai műszerekkel végzik. Az előregyártott (váz-)szerkezetépítéshez kapcsolódóan a térelhatároló homlokzati falakat is lehetőség szerint szerelt megoldásokkal építik. 4.2 Acél vázszerkezetek Már a múlt században is építettek acélvázas épületeket. Hazai elterjedésüket az acélhiány akadályozta Szinte kizárólagos az acélvázak alkalmazása magasházak esetében, Ha a vasbeton alkalmazása már nem gazdaságos, vagy az

épület szintszáma meghaladja a vasbetonból megépíthető, ha gyors építéssel gazdaságosan, vagy nagysorozatú tipizált elemekből lehet ipari -, vagy középületeket létrehozni, célszerű az acélvázak hazai alkalmazása. Az acélvázak elemeit, a többi acélszerkezethez hasonlóan gyártóbázisokon, magas készültégi fokon állítják elő. A vázszerkezet az építés helyszínén szerelő jellegű munkával gyorsan összeállítható A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 39 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vázszerkezetek Vissza ◄ 40 ► Leggyakoribb a harántvázak alkalmazása, de az acélvázas épületek szerkezeti elrendezése szintén lehet hossz-, egyesített- és vegyes vázas is. Keskeny, magas épületeknél a pilléreket és főtartókat a szélerők felvétele céljából keretszerűen, sarokmereven építik össze. A vízszintes irányú merevítést pedig szinte mindig, különösen ha

a vázelemek összeépítése csuklós egyéb szerkezetek (szélrácsok, lépcsőházi falak,) beépítésével oldják meg. Helyszíni szerelés közben fokozott gondot kell fordítani a szerelés alatt álló szerkezetek állékonyságának biztosítására (ideiglenes alátámasztásokkal, rögzítésekkel). Acélvázas épületek pilléreit, illetve oszlopait • egy-egy melegen hengerelt (4.5 ábra), illetve hidegen alakított (46 ábra), • vagy több, egymáshoz szorosan illesztett (úgynevezett egységes összetett keresztmetszet), • hevederekkel, rácsozással összeépített (osztott-) szelvényekből készítik. Az osztott pillérkeresztmetszet alapelemeinek összeépítése történhet szegecselt, illetve hegesztett kötésű hevederekkel vagy rácsozással. A vázgerendákat • egy-egy (általában "I","U","Z") szelvényből, • övlemezekkel erősített szelvényből, • idomacélokból szegecseléssel vagy hegesztéssel összeépített

szelvényekből, • néha fogazott hullámvonal mentén szétvágott, majd eltoltan összehegesztett (úgynevezett takaréküreges) szelvényekből, • hidegen hajlított acéllemezekből hegesztéssel létrehozott tömörgerincű szelvényekből • vagy rácsos tartóként alakítják ki. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 40 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vázszerkezetek Vissza ◄ 41 ► Acélvázas épületek rendszerint acélszerkezetű födémei a vázgerendához való viszonyuk szerint vázgerendára felfekvő vagy a vázgerendák közé kerülő szerkezetek lehetnek. A vázgerenda és a födém közötti merev kapcsolat kialakításával, a födémtárcsák az épület vízszintes irányú merevítésére felhasználhatók 4.5 ábra Acél vázelemek szelvényválasztéka (meleg alakításúak) a – melegen hengerelt „I” szelvények: a1 – hagyományos; a2 – Európa szelvény; a3 – széles talpú

Európa szelvény; b – hegesztett szelvények; b1 – hegesztett gerinclemezes szelvény; b2 – övlemezekkel erősített „I” szelvény; U,Z,T,L, - melegen hengerelt idomacélok; rácsos (c1) és takarék üreges (c2) osztott szelvények A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 41 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vázszerkezetek Vissza ◄ 42 ► 4.6 ábra Acél vázelemek szelvényválasztéka (hideg alakításúak) a – hidegen hajlított zárt- és nyitott (merevítő peremes) vékonyfalú acélszelvények; b – zárt, nyitott, hegesztéssel és/vagy távtartókkal összekapcsolt összetett szelvények, c – gerinclemezes összetett szelvények Az acélvázas szerkezeteknél a tűz elleni védelem nagy körültekintést igénylő feladat. A váz tűzvédelem szempontjából legérzékenyebb elemei a pillérek A szabadon álló acélpilléreket tehát gyakran nem csak esztétikai, hanem tűzvédelmi okokból is

burkolhatják • körülfalazással, • kibetonozással, • cementkötésű körülrabicolással, A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 42 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vázszerkezetek Vissza ◄ 43 ► • egyéb tűznek ellenálló burkolóanyaggal (például gipsz), • vagy speciális (például hőhatásra habosodó) tűzvédő bevonatrendszerekkel. Természetesen a gerendák és födémek, megfelelő tűzvédelméről is gondoskodni kell! A korrózióvédelem hagyományos eszközeként a rozsdamentesítő (korábban míniumos) alapmázolás és fedőréteg felhordása és a mázolás időszakos felújítása terjedt el. A korrózióvédelem tartósabb kevésbé környezetkárosító további lehetőségei • az üzemi készítésű (úgynevezett tűzi) horganyzás, • a beégetett festés, zománcozás, • vagy többrétegű műanyag bevonatok alkalmazása. Kissé költséges, de tartós megoldás lehet az

időjárásálló (korr-) acélötvözetek alkalmazása is. Az acél vázpillérek, keretlábak, alapozása általában a vázpillérek hegesztett vagy csavarozott kapcsolatainak létrehozására alkalmas módon, három irányú, nagypontosságú beállítási lehetőséget biztosítva történik. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 43 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Födémek Vissza ◄ 44 ► 5. Födémek A födémek a vízszintes térosztás, térelhatárolás (lezárás) teherhordó szerkezetei. Az összetett funkcionális szerepkört csak több szerkezetrészből álló, (általában többrétegű), úgynevezett komplex szerkezet képes ellátni. Az épületben elfoglalt helyzetük szerint • épületszinteket elválasztó közbenső födémek • és a külső térhez valamilyen mértékben kapcsolódó legfelső zárófödémek (padlásfödémek, lapostetők födémei), • a pincefödémek, (a külföldi

gyakorlatban födémként épített földszinti emelt teherhordó padlószerkezetek -orosz pincék) továbbá az • árkádok feletti födémszakaszok, • és a loggiákat, zárterkélyeket alul, vagy felül határoló födémszakaszok különböztethetők meg. A födémekkel kapcsolatban sokrétű követelményrendszer állítható fel. A teherhordással összefüggően a tartószerkezeti követelmények közül ki kell emelni • a szilárdságot, vagyis az állandó jellegű és hasznos terhek (önsúly, hordott/kiváltott szerkezetek súlya, berendezések, használatból eredő terhek), a járulékos hatások (dinamikus-, hő-,terhek, merevítésből adódó erők,) kellő biztonságú viselését, • a tartósságot, • az együttdolgozást a tartóelemek között a koncentrált terhek viselésében, • a többtámaszúsíthatóságot, többtraktusú épületek kapcsolódó födémmezőinek előnyösebb nyomatékeloszlása, így kisebb lehajlású gazdaságosabb

tartószerkezeti megoldása érdekében, • a kis lehajlást, és a korlátozott rezgőképességet elsősorban a használat érzékszervi és pszichikai hatásait figyelembeveendő, • és a tűzállóságot, figyelemmel az elválasztott terek tűzveszélyességi tulajdonságaira és a megkövetelt tűzállósági határértékekre. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 44 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Födémek Vissza ◄ 45 ► A térosztás, térelhatárolás legfontosabb épületszerkezeti követelményei • a hővédelem, a födém épületben elfoglalt helyétől függő mértékben és a hűlésirány szerint eltérő szerkezeti megoldásokkal, • a hangvédelem, ami határoló (záró) födémeknél léghanggátlás is lehet, de a jellemző követelmény a közbenső födémek kopogó hangok elleni lépéshanggátlása, • az épületgépészeti, információs, vezetékek, berendezések átvezethetősége,

beépíthetősége, esetenként pedig • a vízszigetelés (használati, üzemi vizek ellen) és a páravédelem (nagyobb páraterhelés esetén) megoldása. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 45 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Födémek Vissza ◄ 46 ► 5.1 ábra Komplex födémszerkezetek A karakteres szerkezetrészek: padló változatok (1-3, 7, 8); hőszigetelési változatok (4, 9); pára védelem (4); vízszigetelés (5, 6); álmennyezet (10) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 46 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Födémek Vissza ◄ 47 ► A födémek a belső tereket alul és felül is határolva, jelentős esztétikai követelményeket is ki kell elégíteni, így a födém alsó síkjának a mennyezetnek harmonikus, a térélményhez igazodó felületűnek, színűnek, osztásúnak (bordás, kazettás, födémek), kell lennie, és a

padlóburkolat kialakítása is hasonló igényeket támaszt. 5.2 ábra Egyszer görbült felületű boltozatok a - dongaboltozat; b – (vaknegyedekből álló) kolostorboltozat; c – a dongaboltozat elemei: boltsüveg, vaknegyed; d, e – (boltsüvegekből álló) római keresztboltozatok; f – teknőboltozat (vaknegyedekkel zárt donga) A gazdaságosság az építési technológiák függvényében különböző feltételekhez kötött követelmény, így • az elemek egyszerű gyárthatósága, szállítási, mozgatási és beépítési körülményei, • a többször használható, gyorsan áthelyezhető méretkoordinált állványok és zsaluzókészletek használata, • a kedvező gépesíthetőség, • és a folyamatos munka szervezése vezethet idő-, anyag- és élőmunka- (ezen belül nagy szakértelmet kívánó, drága élőmunka-) takarékos megoldásokhoz. A teherhordó födém alapvető feladatait, vagyis a szintenkénti függőleges önsúly- és a hasznos

terhek viselését, esetenként pedig az épület vízszintes A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 47 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Födémek Vissza ◄ 48 ► síkú merevítésében való részvételt (merevítő tárcsa) az úgynevezett nyersfödém látja el. A teljesség kedvéért és fenntartási/felújítási, rekonstrukciós munkáik jelentősége miatt a térlefedő-teherhordó szerkezetek a XIX. sz közepéig gyakran használt változataival, a boltozatokkal is kell foglalkoznunk. 5.3 ábra Kétszer görbült felületű boltozatok a – csehsüveg kupola (gömbfelület); b – román keresztboltozat (körívű bordák közötti torzfelületekkel); c –gömbkupola gömbháromszög csegelyeken; d – ellipszoid-kupola; e – csegelyes tamburos kupola lámpással; f cseh boltozat (gömbfelület) 5.1 Boltozatok Az íves felületű szerkezetek önálló téralkotásra, csarnoképítmények térlefedésére,

vagy akár közbenső szintosztásra is alkalmasak. A boltozatok alakja rendszerint henger- (52 ábra) vagy gömbfelületekből (53a, c, e, f ábra) származtatható. Anyaghasználatuk a nagy nyomószilárdság igénye miatt: kő, tömör égetett agyagtégla, esetleg beton. Fontos a keletke- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 48 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Födémek Vissza ◄ 49 ► ző oldalnyomásokat felvenni képes gyámfalak helyes anyagválasztása és konstruálása is. A boltozatok átalakítása, bontása is nagy szakértelmet, az oldalnyomás hatásainak messzemenő figyelembevételét, állványzatok használatát igényli 5.2 Síkfödémek A sík nyersfödémek legfontosabb szerkezetváltozatai: • a hajlított-nyírt tartóelemekből zártan sorolt gerendafödémek, • a nagyobb tengelyosztású gerendák közeit keresztirányú elemekkel kitöltő, átfedő megoldású gerendás födémek, • a

szélesebb, előregyártott teherhordó elemekből sorolt pallós, panelos födémek, • és a helyszínen készített monolit lemezfödémek. Átmeneti szerkezetek: a zsaluzógerendás és a sűrűbordás, idomtestes félmonolit építésű födémek A különböző szerkezetváltozatok különféle anyag- és építéstechnológiai variációkban fordulhatnak elő. A fő teherviselő szerkezeti anyagok a fa, az acél, és a vasbeton. A bélés-, borítás, valamint a betét/idom testek rendszerint fából, (műfából), normál és könnyűbetonokból, (váz)- kerámiából, műanyaghabokból, illetve vegyes, kombinált anyagfelhasználással készülnek. A helyszíni, monolit építés ma is jelentős hányadot képvisel a födémépítési gyakorlatban. Az előregyártott beton/vasbeton elemes szerkezeteket is általában helyszíni (ki-)betonozással készítik A jobb elemkapcsolatok, és a kívánatos fal-födém együttműködés érdekében, ugyanakkor kifejlesztettek

úgynevezett félmonolit építésű változatokat is amelyekben az (építés közben ideiglenesen alátámasztott) előregyártott elemeknek zsaluzó, zsaluüreg-képző szerepük is van és a monolit szerkezetrészek meghatározó mértékben vesznek részt a teherhordásban. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 49 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Födémek Vissza ◄ 50 ► 5.4 ábra Síkfödémek szerkezetváltozatai A helyszínen készülő monolit lemezfödémek néhány szerkezetváltozata kikönnyítő/bordaképző (ritkított zsaluzásra fektetett) előregyártott idomtestekkel, vagy bennmaradó zsaluzatokkal, zsaluhéjakkal is építhető. A szerelt jellegű (csak száraz kapcsolatokkal bíró) szerkezetek közül a fafödémek korszerűsített változatait (faházak, tetőtéri födémek,), és az építési piacon nemrég megjelent könnyű acélvázas készházak födémeit leljük fel a hazai építési

gyakorlatban. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 50 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Födémek Vissza ◄ 51 ► 5.5 ábra Csapos gerendafödém a – metszett axonometria; b – szélezéssel és vágással alakított födémgerenda; együttdolgoztatás: c – keményfa köldökcsapokkal; d – keményfa ék-párokkal 5.21 Gerendafödémek Fából készített gerendafödémekkel manapság már csak bontási-, fenntartási- (födémerősítés), felújítási-, átalakítási- (födémcsere) munkák során találkozhatunk. A csapos gerendafödémeket (55 ábra) rendszerint raktárak, magtárak, malmok, nagy teherbírású szerkezeteként építették Gerendafödémeket különösen nagy terhek esetén T, I szelvényű acél, vagy előregyártott vasbeton gerendákból is lehet készíteni • csöves távtartó csavarokkal, • fogazott összekapcsolással, • és/vagy kibetonozással téve együttdolgozóvá a

szerkezeti elemeket. 5.22 Gerendás födémek A hagyományos építésmódok legismertebb, legszélesebb körben elterjedt és legtöbb változattal bíró födémeit fa-, acél-, lágyvas betétes vas- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 51 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Födémek Vissza ◄ 52 ► beton és feszített beton tartógerendákkal építik. Ma már zsaluzógerendás változatok is jól ismertek Fagerendás födémek A hagyományos szerkezetváltozatok példáit elsősorban a népi építészet emlékei között találjuk meg. A fagerendás födémek egy- két traktusú épületek 5,06,0 m fesztávolságú meneteinek lefedésére alkalmasak Nagyobb térigény esetén a födémgerendákat közbenső, keresztirányú mestergerendára támasztották. A (koszorú nélküli falakba falkötő vasakkal bekötött) gerendák falfészkekbe kerülnek szigetelőlemez és deszka alátétre fektetve, 2,03,0 cm-es

légréssel körülvéve. A fagerendás födémek általában feltöltéses padlószerkezetekkel készülnek, ezért • a felső borítást váltósoros, vagy léces takarással készítették (pórfödém), • vagy külön bélést esetleg vakgerendás megoldást használtak a porlehullás, illetve a "hupogó" hangátadás ellen. A szokásos gerendaméretek és borítódeszka-használat mellett 80100 cm-es, míg a -kifordulás ellen keresztirányban deszkákkal kitámasztottpallófödémeknél 4050 cm-es tengelyosztásokat alkalmaznak. A pallófödémek korszerű (intenzív hőszigetelésű, kapcsolóelemekkel szerelhető, impregnált,) változatai a külföldi (főleg angolszász) építési gyakorlatban népszerűek, hazai elterjedésük előnyös lenne. A mennyezetképzés (nád-)betétes vakolatokkal, (gyalult léc-) burkolatokkal, vagy főleg a látható gerendájú szerkezeteknél, pácolt, és/vagy festett felületkezeléssel oldható meg. Acélgerendás födémek

Az ipari forradalom idején az acélgyártás fejlődése megbízható minőségű melegen hengerelt acélszelvények gyártását tette lehetővé. Az "I" alakú gerinclemezes keresztmetszetű rudak előnyös statikai (inercia), szilárdsági és elemkapcsolási tulajdonságaik miatt különösen alkalmasak födémgerendáknak. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 52 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Födémek Vissza ◄ 53 ► 5.6 ábra Acélgerendák közötti poroszsüveg födém salakfeltöltésre kerülő a – hidegpadló-, b – melegpadló burkolattal A gerendaközök "kitöltése" poroszsüveg boltozattal, vagy vasbeton lemezzel lehetséges. A vasbetonlemezes szerkezetek téglabetétes változatai (Horcsik födém,) a súlycsökkentés és a vakolhatóság miatt, (míg a tartógerendákat körülbetonozással merev acélbetétként felhasználó alul- és felülbordás változatok korrózió-,

és tűzvédelmi szempontból) előnyösek. A poroszsüveg boltozat (5.6 ábra) vállkiképzését biztosító, és a gerenda alsó övét takaró, védő, vakolhatóvá, vakolattartóvá tevő orrtéglát ma már nem gyártják. A 1,001,20 m tengelyosztású gerendákat a vasbeton koszorúba (áttoló vasakkal) fogják be A boltozat oldalirányú terheit csak jól leterhelt szélső falak, vagy -szabad födémszél esetén- vonóvasakkal összekapcsolt és/vagy tartófalakhoz kihorgonyzott gerendák képesek felvenni. A már említett acélgerendák közötti poroszsüveg boltozatokat rendszerint gyűrűsen, a gerenda övén csúsztatható mintaívvel falazzák. Az enyhén döntött gyűrűket egyenként kiékelik, majd a két oldalról falazott ívsorokat középen hosszirányban is összefeszítik. A téglabetétes változatok tömör, esetleg üreges falazóelemek, de speciális, úgynevezett födémtéglák használatával is készíthetők. A betételemek között a gerendákra

merőleges vasalt bordákat alakítanak ki. Nagyobb teherbírású szerkezetek a bordákkal egyszerre öntött felbetonnal készülnek. Az építést a gerendákra felfüggesztett ritkított zsaluzással is végezhetik (Az építési terhekre a gerendákat ellenőrizni kell!) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 53 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Födémek Vissza ◄ 54 ► Acélvázas épületekben is kézenfekvő az acélgerendás födémek használata. A könnyű vázszerkezet ellenére hanggátlási, hőtechnikai és elsősorban tűzvédelmi szempontból indokolt a masszív előregyártott (üreges, teknő, vagy vasalt gázszilikát pallók) vagy félmonolit födémek építése. A bennmaradó egyrétegű, vagy szembefordítva kettőzött, redőzött acéllemezes sűrűbordás öszvérszerkezetek csúsztatóerők felvételére alkalmas kapcsolóelemekkel és rendszerint jól előregyártható hálóvasalással

bírnak. A felül sík szerkezet kontakt padlóburkolat aljzatául is szolgálhat. 5.23 Előregyártott vasbeton tartógerendás födémek Napjaink legismertebb födémszerkezeteit az, elsősorban a magánerős és saját kivitelezésű építés számára kifejlesztett elemekből készítik. Alapvető jellemzőik: • a tipizálás, méretkoordinálás, szabványosítás alkalmazása; • az üzemi előregyártási feltételek kihasználása (jobb minőség - nagyobb szilárdság - önsúlycsökkentés, feszített betonok alkalmazhatósága,); • az egyszerű, gyors beépíthetőség (viszonylag kevés helyszíni beton); • a minimális építési segédszerkezet felhasználás (esetenként egyszerűsített, esetleg szerelhető, többször használható ideiglenes támaszok); • az emelőgép igény; • az azonnali terhelhetőség; • a szilárdság (masszív födém), közepes tűzállóság, A lágyvas betétes vasbeton és az (előfeszítéssel gyártott) feszített beton

gerendákat 30, 45, 60, 70, 100, (120) cm tengelyosztással építik be. Régebben tálcás, ma főként üreges beton, esetleg vázkerámia vagy polisztirol anyagú béléstesteket használnak. A lágyvas betétes gerendákkal (L, F, FF, G, Gm, H,) elsősorban fenntartási-, felújítási-, átalakítási munkák során találkozhatunk. Járatos gyártási méretsoraik a lefedendő falközméret (általában 24M-től 3M-ként 60-66Mig), és a felfekvések (általában 2 x 1,5M) figyelembevételével alakultak ki. (emlékeztetőül: M=10 cm!) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 54 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Födémek Vissza ◄ 55 ► Ezeket a gerendákat poroszsüveg boltozattal, és helyszíni-, vagy előregyártott "téglatálcás" (téglabetétes lemez, illetve tálca) megoldással is alkalmazták. A felül nem sík felület miatt feltöltéses padlószerkezeteket kell használni. A gerendák

vonalában "hőhíd-veszély" léphet fel 5.7 ábra Előregyártott feszített beton gerendás födémek E jelű gerendák közötti: b - EB 60/19 jelű; c - EB 60/24 jelű beton bélés- testekkel; a – gerendákkal párhuzamos metszet (a hőszigetelt koszorúnál, úsztatott padlószerkezettel) A hazai feszített beton tartógerendákkal (E, M, EU,) készülő födémek (5.7 ábra) napjainkban is forgalmazott elemválasztéka széleskörű felhasználás biztosít A feszített beton tartógerendák felhasználásával: • kisebb önsúlyú szerkezetek építhetők, • alul-, felül sík , kis szerkezeti vastagságú födémek készülhetnek, • (esetleg vasalt) felbetonnal nagyobb terhelések is felvehetők, • a gerendák a födémszintre emelés után kézzel is könnyen mozgathatók. Ugyanakkor • a különböző hosszúságú hazai gerendák azonos keresztmetszettel, azonos számú feszítőhuzallal (E 7-24 és például E 7-60), tehát azonos A dokumentum

használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 55 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Födémek Vissza ◄ 56 ► határnyomatékkal bírnak, így kisebb fesztávokon a teherbírási kapacitás kihasználatlan, • nagyobb fesztávok és/vagy terhek esetén csak gazdaságtalan és épületfizikai szempontból is kedvezőtlen gerendakettőzés nyújt megoldást, • nagyobb fesztávoknál -a maradó lehajlás megelőzésére- (esetleg túlemelt) közbenső ideiglenes támaszokat is be kell iktatni. A feszített beton tartógerendás szerkezetek rugalmatlanságainak kiküszöbölésére fejlesztették ki az úgynevezett feszített beton kisgerendás födémszerkezetek elemcsaládjait. Ezek a rendszerek különböző fesztávolságokra, terhelési esetekre használhatók, mert • eltérő keresztmetszetű, magasságú, vasalású gerendákat, • és/vagy eltérő szerkezetváltozatokat ajánlanak, • az eltérő épületszerkezeti követelményeket

pedig különféle anyagú és gerenda-tengelyosztásban elhelyezhető béléstestek széles választéka képes kielégíteni. A kisebb gerendaméretek gazdaságosabbá teszik a kettőzést, ugyanakkor igénylik a közbenső ideiglenes alátámasztásokat is. Például a francia eredetű honosított rendszer (BVM-PPB) elemei, szerkezetváltozatai elsősorban lakóépületek födémeit képezik. Az EP jelű gerendákat PS hab béléstestekkel a PTH rendszerbe is integrálták 5.24 Zsaluzógerendás félmonolit födémek A beépítendő elemek további súlycsökkentését, a fenntartási-, felújítási-, átépítési (födémcsere) munkákban való felhasználhatóságot a félmonolit építésmód teszi lehetővé, igaz nagyobb volumenű helyszíni betonozási igénnyel. A monolit jelleg teherhordási előnyeit a szerkezet kevés segédszerkezet (ideiglenes támaszok) használatával nyújtja. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 56 ► Magasépítés I.

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Födémek Vissza ◄ 57 ► 5.8 ábra Kerámia papucsos zsaluzógerendás félmonolit födém (FERT) a – gerendákkal párhuzamos metszet hőszigetelt koszorúnál,; gerendákra (bordákra) merőleges metszetek: b – felbeton nélküli (gerendás) változat úsztatott padlószerkezettel; c – együttdolgozó felbetonos (alulbordás) változat kontakt padlóval A kézzel is beemelhető zsaluzógerendák túlnyújtott rácsvasalású beton-, vázkerámia zsaluidomok kibetonozásával készített, vagy kerámia zsaluidomos feszített beton papucsos szerkezetek (5.8 ábra), de készülhetnek terpesztett szalagvasalású fatalpú változatokban is A gerendák teljes keresztmetszetét a különféle, ismert anyagú béléstestek és a gerendák között kialakított zsaluüregek helyszíni kibetonozása, végleges teherbírását pedig a monolit szakaszok megszilárdulása biztosítja. A terhelési módozatokhoz való rugalmas

alkalmazkodást gyakran vasalt felbeton réteg, és alacsonyabb béléstestek használatával kialakítható keresztirányú teherosztó- merevítő bordák biztosítják. Olasz eredetű a honosított FERT típusú födémrendszer. Hazai beton alapanyagú zsaluzógerendás szerkezet például a LEIER BMC (Mesterfödém) Kerámia papucsgerendás a PTH födémszerkezete A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 57 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Födémek Vissza ◄ 58 ► 5.9 ábra Előregyártott feszített beton takaréküreges födémpalló (SPAN DECK) (a) és egy panelos építésmódban használt tömör előregyártott vasbeton födémpanel (b) f – a felfekvő sáv szélessége; h – gyártható elemhossz 5.25 Előregyártott pallós, panelos födémek A nagyméretű elemek gyártásának és a nagyteljesítményű emelőgépek alkalmazásának lehetősége teremtette meg a • gyorsan építhető, • minimális

hézagkiöntést igénylő, • felül sík, alul esetenként vakolatmentes felületű szerkezetek elterjedésének lehetőségét. A nagyobb elemméretek (59119 cm szélesség) miatt kör-, vagy négyszögszelvényű (takarék)üreges változatokat (5.9a ábra) használnak A vasbeton és feszített beton elemek mellett vasalt gázszilikát födémpallókat is gyártanak. A pallók együttdolgozását a kibetonozott, esetenként a nyíróerők felvételére alkalmas tagozású hézagok, és/vagy hegesztett kapcsolatok biztosítják. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 58 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Födémek Vissza ◄ 59 ► A kéttámaszú tartóként működő palló jellegű szerkezetek mellett meg kell említeni a panelos építésmód födémelemeit (5.9b ábra) amelyek általában két, három, vagy négy oldalon felfekvő, két irányban teherhordó panelok lehetnek, és a nagytáblás tömörfalas

szerkezeti rendszerű épületbe nyírt (ezért fogazott) oldalélekkel illeszkednek. Lemezfödémek A lemezfödémeket hagyományos, vagy korszerűsített zsaluzatokkal monolit-, vagy ritkított zsaluzású idomtestes félmonolit építési eljárásokkal, illetve csak ideiglenes alátámasztást igénylő bennmaradó zsaluhéjas, zsaluzópanelos módszerekkel építik. A monolit jellegű szerkezetek előnyei, hogy • az igénybevételeket a szerkezetek jól, rugalmasan követik; • a szerkezetrészek jól együttdolgoznak, az összefüggő, folytonos födémmezők többtámaszúsíthatók; • a kétirányú teherhordás és a merevítő tárcsahatás hatékonyan kialakítható; • időállóak; • fokozott tűzálló képességűek; • egyszerűen áttörhetők (épületgépészet) A hátrányok között említendő • az állványozás és zsaluzás magas (fa-)anyagigénye; • a sok bevitt építési nedvesség; • a hosszú szilárdulási idő; • az időjárástól való

függőség; • a viszonylag magas betonacél igény. A zsaluzatkorszerűsítési törekvések között elsősorban a könnyűfém támaszok és zsaluzattartók használatát, az asztal-, és fiókzsaluzási megoldásokat, a térzsaluzatok alkalmazását, továbbá a különféle födém-, és zsaluemeléses (süllyesztéses) eljárásokat kell megemlíteni. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 59 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Födémek Vissza ◄ 60 ► 5.10 ábra Monolit vasbeton lemezfödémek szerkezetváltozatai a – felfekvő sík lemez; b – befogott sík lemez; c1, c2- alulbordás lemez; alulbordás lemez ékelt bordákkal; d1, d2– felülbordás födém; e1 – gombafejes síklemez; e2 - gombafejes födém átmeneti lemezzel A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 60 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Födémek Vissza ◄ 61 ► A lemezfödémek

legfontosabb szerkezetváltozatai: • a sík lemezfödémek, egy-, vagy két irányban teherhordó formában, két- három- vagy több oldalon, falakra, vázgerendákra fektetve(csukló) vagy azokba befogva (nyomatékbíró kapcsolat), illetve • a pillérekre oszlopokra támasztott gombafejes (és a rejtett gombafejes) síklemez födémek, • az alul-, és felülbordás lemezfödémek, merev acélbetétes változatokban is, • a kazettás födémek, • a sűrűbordás betétes és idomtestes, redőslemezre betonozott öszvérszerkezetű, • és az előregyártott kéregpanelokra öntött félmonolit födémek. 5.11 ábra Sűrűbordás, üreges kerámia idomtestes födém (BOHN) a - bordákkal párhuzamos metszet előfalazott koszorúnál, bordákra merőleges metszetek: b – felbeton nélkül; c – együttdolgozó felbetonnal A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 61 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Tetőszerkezetek

Vissza ◄ 62 ► 6. Tetőszerkezetek Az épületeket felülről lezáró, határoló szerkezeteket tetőknek nevezzük. A térelhatároló funkcióból adódóan elsődleges feladatuk az éghajlati viszonyoktól függő meteorológiai hatások (hőmérséklet, szél, csapadékformák) elleni védelem A külső és a belső tér határfelülelén a mikroés a makro-környezet hatásai egyaránt érvényesülnek, így • a napsugárzásból származó hőhatás, sugárhatások (például UV); • az év- és napszakonkénti periodikus hőingadozások hatásai, • a csapadékformák okozta mechanikai-(hóteher) és nedvességhatások (nedvesítő, vegyi,); • a fagyhatások; • a szél mechanikai (nyomás, szívás), (csapadékot) torló, hűtő, hatásai; • a légkör vegyi hatásai; • a külső és belső (hasznos és egyéb lég-) terek hőmérsékletkülönbségének hatásai; • a belső tér hő- és páraterhelésének hatásai. A fellépő hatásokkal szemben a

tetők csak többkomponensű komplex szerkezetként képesek fellépni. Alapvető szerkezetformák: • a csapadékvizet gyorsan elvezetni képes, meredek tetősíkokkal és biztonságosan vízzáró héjazattal ellátott magastetők; • a fokozottan vízzáró fedésű kislejtésű tetők; • valamint a nagyon enyhe lejtésű, ám vízhatlan csapadékvíz elleni szigeteléssel bíró lapostetők. A csapadékvíz ellen védő réteg(-ek) és aljzatuk • közvetlenül a teherhordó zárófödémre (egyhéjú tetők), • vagy a legfelső födémtől légtérrel elválasztott önálló fedélszerkezetre (kéthéjú tetők) építhetők. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 62 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Tetőszerkezetek Vissza ◄ 63 ► A kéthéjú magastetők légtere a padlás. A légteret kiszellőztetve kéthéjú hideg tető alakítható ki. (Az elnevezés arra utal, hogy téli állapotban a kiszellőztetett

légtér hőmérséklete a hidegebb külső tér hőmérsékletéhez közelít.) Az egy- és kéthéjú tetők egyaránt készülhetnek hőszigetelve, de - adott esetben - hőszigetelés nélkül is. A hőszigetelt tetők páravédelmét - a belső légállapotok függvényében - páratechnikai réteg(-ek) beépítésével, vagy kéthéjú hidegtetőként való kialakításával oldhatjuk meg. 6.1 Magastetők A magastetők alapvető szerkezetkomponensei • a fedélhéjazatok; • a héjazattartó elemek, aljzatok; • valamint a fedélszékek. 6.1 ábra Magastetők alapvető fedélidomai a – félnyereg tető; b – nyeregtető; c – kontytető; d; sátortető; e – összetett fedélidom A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 63 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Tetőszerkezetek Vissza ◄ 64 ► A gyors vízelvezetés kívánalmának megfelelően a magastetők - a héjalástól függő meredekségű - általában sík

-, felületekkel határoltak. A fedélidomokat forgásfelületekből (henger, kúp), valamint gömb és torzfelületekből származtatott elemekből is összeállíthatjuk Az építészettörténeti előképek mellett mai példák is szép számmal találhatók az íves tetők és tornyok használatára A külső és belső hatások felvételében részt vesznek a héjazat kiegészítő, szegélyező (pl. fémlemez) szerkezetei és a padlásfödém is 6.11 A fedélszékek A magastetők teherhordó (rúd-)szerkezeteit fedélszékeknek nevezzük. Az összetett igénybevételű (húzott, nyomott, gyakran hajlított, nyírt, csavart) elemeket célszerűen • fából, • acélból, esetleg • vasbetonból készítik. A fa fedélszékek fajtái: • a hagyományos ácsjellegű szerkezetek; • a korszerűsített ácsjellegű szerkezetek; • továbbá a tiszta erőjátékú, úgynevezett mérnöki szerkezetek. Az empirikus módon kialakult ácsszerkezetek jellemzői • a rúd- és

gerendajellegű elemek vegyes és kevert használata; • a keresztmetszetek gyengítésével kialakított fakötések alkalmazása; • és a kitérő tengelyű rúdcsatlakozásoknál kialakuló másodlagos igénybevételek káros hatásai. Hagyományos fa fedélszerkezetek leggyakoribb típusai: • üres szarufedél (6.2a ábra); • egyállószékes fedélszék (6.2b ábra); A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 64 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Tetőszerkezetek Vissza ◄ 65 ► • torokgerendás szarufedél (6.2c ábra); • kétállószékes (közép-, vagy derékszelemenes) fedélszék (6.2d ábra); • többszelemenes fedélszék (6.2e ábra), A "korszerűsítési" törekvések a fogyatékosságok kiküszöbölésére irányultak, például gyengítés nélküli hevederes és kapcsolóelemes kötések használatával, csakis a csomópontjaiban terhelt rácsostartó jellegű szerkezetalakítással,. A

tradicionális szerkezetek elemzése mégis számos hasznos konstrukciós tapasztalat megszerzését biztosíthatja. Legegyszerűbb az üres fedélszék szerkezete, hiszen az egytraktusú épület főfalait áthidaló, összekötő kötőgerendán és az abba ferdén csatlakozó két szarufán kívül egy-egy úgynevezett szaruállás más szerkezeti elemet nem tartalmaz (belül üres háromszöget képez). A nyeregtető síkjait célszerűen meghatározó konstrukció - lévén rudakból összeállított zárt háromszögekből készül - a tető vízszintes irányú erőhatásokkal szembeni keresztirányú merevségét is megadja! A körülbelül méterenként sorolt szaruállásokból álló tető hosszirányú merevítésére a szarufák alsó síkjára szegezett, ferde helyzetű vihardeszkák szolgálnak. Az úgynevezett szarufedelek másik képviselője a torokgerendás fedélszék. A lefedhető fesztávolság növelését a szarufák szabad (megtámasztás nélküli) hosszának

csökkentésével - a torokgerenda beépítése által - lehet elérni. (A szabad hossz járatos szaruméretek esetén legfeljebb 3,54,0 m, a szarufa gerincig túlnyújtott szakasza pedig legfeljebb 2,5 m lehet.) A torokgerenda és a szarufák egyébként a keresztirányú merevítésben is résztvevő újabb zárt háromszöget alkotnak. Az azonos szerkezetű szaruállásokat itt is - a tetőterhek és a szokásos héjazattartó lécek teherbírása/lehajlási határa által meghatározott - ∼ méterenkénti osztásban sorolják A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 65 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Tetőszerkezetek Vissza ◄ 66 ► 6.2 ábra A faanyagú fedélszerkezetek alaptípusai a – üres szarufedél, vihardeszkás hosszmerevítéssel; b – egyállószékes szelemenfedél; c – torokgerendás szarufedél, vihardeszkás hosszmerevítéssel; d -kétállószékes fedélszék talp-, derék- és

gerincszelemenekkel; e szelemensoros, többszékes fedélszék A szaruállásokat gyakran hosszirányban végigfutó szelemenek kötik össze. Szarufedelek esetében talp-, és taréj(gerinc-)szelemeneket míg az úgynevezett szelemenes fedélszékek esetében közép-, (szék-, vagy derék-) szelemeneket is beépítenek. A talpszelemen a szarufák és a kötőgerendák (illetve húzóerők felvételére is alkalmas szilárd födém esetén a koszorú) közötti kapcsolatot biztosítja. Míg az üres- és torokgerendás szerkezetek esetében a taréj-, vagy gerincszelemen elsősorban a gerincvonal egyenességét hivatott garantálni, addig például az egyállószékes fedélszékekben függőleges oszlopokkal alátámasztva hordozza a szaruzatokat, szarufákat, növelve a lefedhető fesztávolságot. A három-négy szaruállásonként kialakított főállásokban alátámasztott gerendajellegű szelemenek támaszközét az oszlopokat és a szelement ferdén (általában 45°-ban)

összekapcsoló könyökfák (karpántok) csökkentik, ugyanakkor a tetőszerkezet hosszirányú merevítését is szolgálják. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 66 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Tetőszerkezetek Vissza ◄ 67 ► Ebben az esetben is könnyen felismerhető az oszlop-szelemen-könyök zárt, merev háromszöge. A közbenső szelemensorok használatával alakultak ki a 2-3-4-5 székes fedélszerkezetek. Járatos faméretek esetén ökölszabályként elfogadható, hogy a szarufák - alátámasztott szelemenek közötti - szabad hossza legfeljebb 4,0 m, gerincig túlnyújtott szakasza pedig legfeljebb 2,5 m lehet. (Ilyen módon - a tető dőlésszögének függvényében - gazdaságosan legfeljebb 15 m széles tetőszerkezet létesíthető). Nagyobb (12-13 m feletti) fesztávolságok lefedésére a bonyolult, nagy szaktudást és sok helyszíni munkát igénylő többszelemenes fedélszékek helyett

célszerű rácsos tartók, illetve egyéb mérnöki szerkezetek alkalmazása. Hagyományos módon, közbenső alátámasztások nélkül 7 legfeljebb 14 m fesztávolságú tetők építhetők, mégpedig függesztő és/vagy feszítőműves fedélszerkezetekkel. A szelemenfedelek legszélesebb körben alkalmazott típusai a szokásos családi lakóház méretű épületek lefedésére alkalmas, 10 legfeljebb 12 m fesztávolságú két(közép-)szelemenes szerkezetek. A derékszelemeneket - mint már említettem – 34 m-enként kell alátámasztani. Leggyakrabban a függőleges oszlopokkal alátámasztott kétállószékes fedélszékeket építik Húzóerők felvételére is alkalmas masszív födémek esetén a szarufák, oszlopok, kapcsolódásaihoz csupán csonka kötőgerendákra ("papucsokra") van szükség, amelyeknek a talpszelemenekhez hasonlóan – ferde irányú erőátadásra is alkalmas –födémkapcsolatáról (például bebetonozott horgonycsavarokkal)

gondoskodni kell. Tetőterek beépítésére is alkalmas geometriai jellemzőkkel készülnek az előregyártott féltartókból összeszerelhető fedélszékek legismertebb típusai. A fenyő mellett olcsóbb lombosfák (akác) felhasználása is lehetséges • korrózióálló acél szeglemezes, • és rétegelt fa szegező-lemezes kötések alkalmazásával. 6.12 Fedélhéjazatok A magastetők meredekségét a választott fedési formák mellett a héjazati elemek anyaga, az elemek illesztése, átfedése, takarása határozza meg, vagyis adott fedési módokat behatárolt tetőhajlásszög tartományokban alkalmazhatunk. A magastetők vízzáró fedési formái: A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 67 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Tetőszerkezetek Vissza ◄ 68 ► • a kévefedések; • a pikkelyes (kiselemes)fedések; • a táblás (redőslemez) fedések; • az összefüggő kemény- és lágy síklemez

fedések. A kévefedéseket ma már csak táj jellegű, népi építési hagyományokat idéző sajátos megoldásként alkalmazzák nádfedések és az általában hoszszúszálú rozsszalmából készült "zsupfedelek" formájában, 40°-nál meredekebb tetőkön. A kétségtelen környezetkímélő, olcsó, helyi anyag felhasználású, jó hőszigetelő tulajdonságú fedések hátrányául elsősorban a tűzveszélyesség róható fel. A pikkelyes fedések alkalmazása az ókori görögök márványlemezeitől kezdve a római "tegula-imbrex"-en keresztül a korszerű modifikált bitumenes zsindelyek használatáig terjed. Legfontosabb ma is használatos kiselemes (pikkelyes) változatai • az égetett agyagcserép fedések; • a sajtolt betoncserép fedések; • a természetes palafedések; • a műpalafedések; • a fazsindely fedések; • és a bitumenes zsindelyfedések. A cserépfedések közös jellemzője, hogy az elemeket a mindig vízszintesen

futó tetőlécekre egy, vagy két(iker) fül (orr) segítségével akasztják fel. A tetőlécek osztástávolságát a kívánt homlokátfedés mértéke határozza meg. Az átfedés mértéke a fedésmódon kívül a tető meredekségétől, tájolásától, az uralkodó széliránytól, is függ. Függőleges vetületi mértéke a vízküszöb általában nagyobb 4,5 cm-nél A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 68 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Tetőszerkezetek Vissza ◄ 69 ► A cserepek • a hódfarkú cserepeket egyszerű négyszög keresztmetszettel, • a hornyolt (szalag) cserepeket hosszoldali tagozással (hornyolással), • míg a sajtolt cserepek alsó élét is tagozva (kvázi körbehornyolt változatban) készítik. 6.3 ábra Hódfarkú cserépfedés a – egyszeres fedés (ideiglenes fedésmód); b – csapadékbiztos kettős fedések: b1 - gerincképzés lovagsorok felett, habarcsolt

kúpcserepekkel; b2 – kontycsúcs fedése az élgerinceken összefaragott cserepekkel; b3 – fémlemez vértezésű vápa képzése A fedések viharállóságát, a faragott (vágott) cserepek rögzítését szegezés, viharkapcsok, huzalkötések biztosítják. Tekintve, hogy a hódfarkú cserepek hosszoldali illesztése csak ütköztetéses hézaggal lehetséges, ezért biztonságos fedés csak kettős hódfarkú cserépfedések formájában valósítható meg (63b ábra) A kettős fedésekkel az esésvonalakkal párhuzamos hézagok lefedhetők, illetve azok az alattuk kötésben elhelyezett cserépsor fölé kerülnek. A ket- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 69 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Tetőszerkezetek Vissza ◄ 70 ► tőzés sűrített lécezésű szabályos kettős fedés formájában vagy lécsoronként a második cserépsor alsó sorra történő akasztásával (korona, vagy lovagfedéssel)

készíthető el. Az egyszeres fedések kötésben, vagy hálósan fektetett (6.3a ábra) és a kettős fedés széthúzott változatát ideiglenes jellegű fedésként alkalmazzák. Hornyolt, vagy szalag cserépfedés esetén, a hosszoldali takart csatlakozás egyszeres fedést enged. A kötésben rakott sorok hornyain lecsorgó víz az alatta fekvő cserép közepére jut. Az ikerfüles változat a cserepek biztonságosabb támaszkodását teszi lehetővé. A ferde élgerincek, vápák mentén szükséges faragott (vágott) cserepek is felakaszthatók a "maradék fülre". A nagyobb cserépméret ritkább lécezést igényel, ugyanakkor az elemek égetéskor fellépő torzulásának („kajszulásának”) veszélye is fennáll, ami a fedés vízzáróságát csökkentheti. A sajtolt cserépfedés megbízhatóbb vízzárást és porhó elleni védelmet is biztosít. Az égetett agyag cserépfedések színes, mázas változatai reprezentatív épületeken, műemléki

környezetben is alkalmazhatók. A betont viszonylagos olcsósága és kevésbé energiaigényes előállíthatósága miatt szívesen használják az építőelem-gyártásban. A tetőfedőelemek előállítására kidolgozott, sajtolással, érleléssel összekapcsolt magas színvonalú előregyártási technológia kiváló vízzárósági, fagyállósági tulajdonságú és nagy méretpontosságú elemek előállítását teszi lehetővé. A betoncserepeket gazdag forma-, szín-, és felületstruktúra-választék jellemzi. Bár a fedés összsúlya alig tér el a kettős agyagcserép-fedésekétől, a nagyméretű, nehéz elemek gyakran a szokottnál erősebb lécaljzatra kerülnek. A betoncserép fedés elemkészletét rendszerelvű felépítés jellemzi. Hazánkban az úgynevezett alpesi típusú és a kettős hódfarkú fedések terjedtek el. A hagyományos gyártási szemlélettel szemben a forgalmazó rendszergazdák az alapelemeken és a kúpcserepeken kívül a fedéshez

szükséges összes egyéb (szegély-, induló-, szellőző-, bevilágító-, áttöréseket körítő-, járó-,) cserepeket és kiegészítő szerkezeteket (hófogók, kéményseprő járdák, vápaborítások, száraz kúpelemek, szellőző rácsok, rovarhálók,) is kínálják. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 70 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Tetőszerkezetek Vissza ◄ 71 ► 6.4 ábra Betoncserép héjalás fedésképe és részletei a – gerincképzés; b – oromfedés; c - ereszalakítás A cserépfedések szegélyezéseit • hagyományos módon habarcsolással • vagy (horgany-, horganyzott-, bevonatolt-, vörösréz-,) fémlemez szerkezetekkel, • illetve speciális kiegészítő elemekkel képezhetik. A nagy múltra visszatekintő, ámbár rendkívül drága természetes palafedés reneszánszát éli Európában, és hazánkban is újra teret nyert. Alkalmazása elsősorban műemléki

környezetben és helyreállításoknál indokolható A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 71 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Tetőszerkezetek Vissza ◄ 72 ► A természetes palakőzetekből hasított és faragott elemek kiváltása műpala lemezekkel is lehetséges. A cementkötésű azbesztrost-adalékos (eternit) lemezeket ma már - egészségre ártalmatlan- műanyagrost erősítéssel gyártják. A műpalafedések - hazánkban is elterjedt – alaptípusai • a szabvány vagy francia fedés, (hatszögű szabványlemezekkel); • a szabályos kettős, más néven angol fedés, (négyzetlemezekkel); • a vízszintes rombusz vagy magyar fedés, (rombuszlemezekkel); • az egyszeres téglány vagy svájci fedés (fekvő téglánylemezekkel); • és a szabályos kettős téglány fedés (álló téglánylemezekkel) 6.5 ábra Műpala lemezek és fedésképeik a – méhsejt-, b – téglány-, c – hódfarkú-, d

– sarkított téglány-, e – pikkely-, f – négyzetlemez héjalások fedésképei ; g - fedőlemezek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 72 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Tetőszerkezetek Vissza ◄ 73 ► Az egyszeres és kettős fedéseket rendszerint deszkaaljzatra, esetleg sűrű vízszintes lécezésre fektetik. (A nálunk nem használatos, a természetes palafedéshez leginkább hasonlító német fedést ferde /diagonális/ lécezéssel készítik). A különböző alakú lemezek rögzítésére • korrózióálló (horganyzott, korracél vagy vörösréz) palaszegek, • palakapcsok vagy viharkapcsok • és taréjkúp kapcsok szolgálnak. A különböző fedésmódok közös alapelve, hogy minden lemezt kettő-, vagy három takart helyen szegezéssel, illetve a harmadik vagy negyedik helyen vihar-(pala-)kapoccsal rögzítenek. Az alaplemezek mellett a fedések eresz-, gerinc-, és oromfali

csatlakoztatásához alátét-, szegély-, és/vagy kiszögellő lemezeket, valamint taréjkúp elemeket is gyártanak. A zsindelyfedések a tetőfedő szakma múltját és jelenét képviselik a a külföldi és hazai építőipari gyakorlatban egyaránt. A népi építészet emlékei között sok tájegységünkön fellelhetők fazsindely fedésű tetők, épületek. Európa számos helyén még él használatuk nemcsak tetők, hanem homlokzatok burkolataként is. Az észak-amerikai eredetű ma használatos bitumenes zsindelyfedés (6.6 ábra) anyagában és fedési elveiben is különbözik a fazsindely fedéstől. Az üvegszövet hordozórétegű APP (ataktikus polipropilén) modifikációjú tehát jó hőállóságú - bitumenből készített lemezek felületére keramizált (hőkezelt) színes kőzúzalék kerül. A lemezekből 3-4 hagyományos pikkelyes tetőfedő elemet imitáló hasítékokkal ellátott lapokat szabnak és vágnak ki. A lapokat takart szegezéssel, vagy

tűzőkapcsokkal az összefüggő felületű (fa vagy műfa) aljzathoz, alsó szélüket pedig ideiglenesen, az alsó lemezen gyárilag kialakított öntapadó csíkokhoz rögzítik. A kötésben fekvő lapelemek végleges összeolvadásához egy-két meleg nyári hónap szükséges A lapok egyszerű helyszíni alakíthatósága íves tetőformák készítését és a szegélyek, csatlakozások bádogozás nélküli kialakítását is lehetővé teszi. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 73 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Tetőszerkezetek Vissza ◄ 74 ► 6.6 ábra Bitumenes zsindelyfedés a – rögzítésmód; b – tetőablak fedése; c – sajátanyagú vápaképzések; d – gerincfedés; e – az élgerinc takarása; f – oromél lezárások; g - falcsatlakozás; h - kéményszegélyezések A táblás fedések az építésiparosítási törekvések jegyében születtek. A különféle szerkezeti anyagokból

készített nagyméretű, ám vékonyfalú táb- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 74 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Tetőszerkezetek Vissza ◄ 75 ► lák merevségét hullám, vagy trapéz alakú redőzéssel kialakított bordák biztosítják. Leggyakrabban használt változataik • műpala hullámlemezek, • műanyag (üvegszál erősítésű poliészter) hullámlemezek, • acél hullám- és bordáslemezek, • alumínium hullám- és trapézlemezek, • és bitumenes (kemény) hullámlemezek (6.7 ábra) lehetnek A jó vízzáróságú illetve vízhatlan lemezek, kevés nagyátfedésű és bordatakarású csatlakozással viszonylag kis hajlású tetőkön is biztonságos fedési lehetőséget nyújtanak. Gazdaságosan csak nagy, egybefüggő, kevés áttöréssel tarkított, egyszerű tetőidomok esetén használhatók. Eresz, gerinc, oromfal, csatlakozásaikhoz előregyártott idomok készülnek A

táblákat a teherhordó szaruzatokra kerülő vízszintes szelemenekre fektetik. A szelemenek az átfedett toldási helyek alá -illetve szükség szerinti gyámolításul közé is - kerülnek. A rögzítések tömített, beázás ellen védett fejű csavarkészletekkel, célszerűen hullám-, illetve bordatetőn fúrt lyukakon keresztül történnek. A fémlemezeket tömített alátétes csavarokkal, szegecsekkel hullámvölgyben is lehet rögzíteni, ugyanakkor a nagy hőmozgásuk miatt csúszó megfogásokat alkalmaznak. Az uralkodó szélirányban takart hosszoldali (esésvonalakkal párhuzamos) átfedések legalább egy borda (hullám) szélességűek A fémtáblák átfedései tömített szegecskötésekkel erősíthetők. Az összefüggő, sík lemezfedések közül az egy és kétrétegű, esetenként lécezéssel is rögzített bitumenes fedéllemez (lágy-) fedéseket alacsony igényszintű, ideiglenes jellegű épületek kishajlású tetőinek fedésére használják. A

dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 75 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Tetőszerkezetek Vissza ◄ 76 ► 6.7 ábra Bitumenes hullámlemez fedés a – tetőfedő hullámlemez; b – egy- és kéthullámos oldaltakarású fedésmódok; c – gerinctakaró elem; d – alátámasztások, homloktoldások, rögzítések A sík fémlemez (kemény-) fedéseket • horganyzott, vagy bevonatos acéllemezekből, • horganylemezekből, • ritkábban vörösréz- és ólomlemezekből készítik. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 76 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Tetőszerkezetek Vissza ◄ 77 ► A deszka aljzatra és biztonsági bitumenes alátétlemezre kerülő lemeztáblák kapcsolata és rögzítése • korcolva • és/vagy lécezéssel, • illetve forrasztással (régebben szegecselve) lehetséges. Az álló- vagy fekvő (egyszeres, kettős, dilatált)

korcok a lemezek vízzáró, ugyanakkor a hőmozgások lejátszódását megengedő kapcsolatának biztosítása mellett az aljzathoz való férces (csúszó megfogású-) rögzítést is lehetővé teszik. A kishajlású tetők vízzárását a korcok tömítésével fokozzák 6.2 Lapostetők A vízhatlan szigetelésű, csekély lejtésű lapostető szerkezetetek rétegfelépítése nagyon sokféle lehet. Már korábban megismertük az • egy és kéthéjú, • hideg és meleg, • valamint hőszigetelt és hőszigetelés nélküli rétegképzési lehetőségeket. A lapostetők ezenkívül • nem járható, • járható, • és hasznosított (zöld-)tetők, vízzel elárasztott, szerkezetek is lehetnek. A hőszigetelt egyhéjú lapostetőket általában • egyenes, (a csapadékvíz elleni szigetelés a hőszigetelés fölé kerül) • fordított, (a hőszigetelés kerül a csapadékvíz elleni szigetelés fölé) • és úgynevezett "duo" (hőszigetelő rétegek

közötti csapadékvíz elleni szigetelésű) rétegrendben készítik. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 77 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Tetőszerkezetek Vissza ◄ 78 ► A fordított és "duo" tetőkbe kerülő, csapadékvíz ellen nem védett hőszigetelő réteg csak minimális vízfelvevő képességű, tartós, fagyálló (például zártcellás polisztirol hab) anyagú lehet. 6.8 ábra Lapostetők rétegfelépítési alapváltozatai (Koppány Attila nyomán) A funkciók összevonásával társított rétegfelépítésű megoldások is kialakultak, így például • gyárilag, vízszigetelő réteggel kasírozott hőszigetelő táblák (esetenként szeletelve, tekercselhető módon kialakítva), • alul páracsatorna-rendszerrel bíró hőszigetelő táblák, (esetenként párazáró alufóliára kasírozva), • a megszilárdulva vízhatlan kéreggel bíró szórt műanyag hőszigetelő habok,

• vagy vízszigetelő tulajdonságú monolit vasbeton zárófödém alkalmazásával. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 78 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Tetőszerkezetek Vissza ◄ 79 ► 6.9 ábra Lapostetők vízelvezetése a – külső-, b – belső vízelvezetési megoldások Vízhatlan csapadékvíz elleni szigetelés esetén is mindig szükség van lejtésképzésre a biztonságos vízelvezetés érdekében. A lejtés előírt minimális mértéke esésvonalon mérve 2-3 %, míg vápában 1-2 %, a csapadékvíz elleni szigetelés anyagától függően. A lejtés mértékét adott rétegfelépítés esetén • a csapadékvíz elleni szigetelés anyaga mellett • az aljzat (szilárd, hőszigetelő táblákból álló, deszka,) tulajdonságai, • és a szigetelés rögzítésmódja is behatárolja. Az általában belső-, ritkábban külső vízelvezetésű lapostetők lejtéseit • a teherhordó

szerkezet, illetve a felső héj lejtése, A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 79 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Tetőszerkezetek Vissza ◄ 80 ► • vagy lejtést adó betonréteg, • vagy/és változó vastagságú hőszigetelő réteg biztosíthatja. A lejtésviszonyokat úgy kell kialakítani, hogy a tetőn esetleg összegyűlő pangó víz - a csapadék lehullását követően - nyári időszakban 24 órán belül el tudjon párologni! A levezetendő víz 12 m-nél hosszabb vagy kerülő utakra nem kényszeríthető! A lejtéstadó betonréteg közvetlenül a teherhordó szerkezetre, vagy lépésálló, a betonozási nedvességtől (technológiai szigeteléssel) védett hőszigetelésre kerülhet. Hosszabb lejtőszakaszokban a lejtbeton vastagsága lépcsősen fektetett (hőszigetelő-) "kikönnyítésekkel" csökkenthető. A lejtést adó hőszigetelések monolit anyagokból (habcement,

könnyűbetonok,), vagy gyárilag szabott, ferde síkokkal határolt (ék alakú) habtáblákból is készíthetők. A belső tér légállapotától függően a hőszigetelés alatt pára (fékező- ) záró- és páranyomás-kiegyenlítő, a hőszigetelés felett pedig gőzzáróés gőznyomás-kiegyenlítő rétegek beépítése is szükségessé válhat, illetve adott esetben pedig intenzív kiszellőzésű kéthéjú hidegtetőt kell építeni. A gőznyomást levezető réteg(ek) a bezárt építési nedvesség káros hatásai ellen is védenek. A páratechnikai rétegek működ(tet-)éséhez a nyomáskiegyenlítés és pont- és vonalmenti kiszellőztetés különféle megoldásai is szükségesek. Leterhelő, hőszigetelő vagy egyéb burkolati réteggel nem takart csapadékvíz elleni szigetelés anyagának fényvédelméről (UV sugárzás) gyöngykavics szórással, fényvédő mázbevonattal, gyári védőréteggel, gondoskodnak. 6.21 Lapostetők szigetelése A lapostető

szerkezetek legfontosabb rétege a vízhatlan, csapadékvíz elleni szigetelés, amelynek anyagai és készítési technológiái, vagyis szigetelésmódjai a lapostető szerkezetek sajátos követelményeire tekintettel alakultak ki. Így például • régebben a hagyományos (oxid) bitumenes vékonylemezekből ragasztással háromrétegű (kavicsolt) szigetelés készült; • a vastagbitumenes (hegeszthető) lemezeket két rétegben használják; A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 80 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Tetőszerkezetek Vissza ◄ 81 ► • a felső rétegek általában speciális felépítésű, gyakran gyári fényvédelemmel (például színes palazúzalékkal) ellátott fedéllemezekből állnak; • a modifikálás a mechanikai tulajdonságok javítása mellett elsősorban a tetőkre jellemző használati igénybevételek és a beépítési technológia függvényében a hő- és/vagy a

hidegállóság fokozására irányul; • a modifikáció mértéke gyakran a műanyaglemezek tulajdonságait megközelítő - esetenként egy rétegben is alkalmazható - termékek kialakulásához vezetett; • a teljes felületű ragasztás mellett (páratechnikai és aljzatmozgáskiegyenlítési okokból) gyakran sávos, vagy foltszerű leragasztást alkalmaznak; • a mechanikai igénybevételek jellege (például szélszívás) miatt a leterheléses és a vonal-, és/vagy pontonkénti mechanikai rögzítésű tetőszigetelések is készülnek; • nagy tetőfelületek lehetővé teszik a lepedőszigetelések gazdaságos használatát is; • bonyolult, áttört tetőformák szigetelését, tetőfelújítási feladatok megoldását erősítő betétes bitumen és/vagy műanyag bázisú mázszigetelő rendszerek beépítése teszi lehetővé A leggyakrabban használt vízszigetelő anyagok: • bitumenes alapanyagú mázak; • műanyagkötésű mázak; • bitumennel telített

és/vagy bevont (papír, textil, üvegfátyol, műanyagszövet,) lemezek; • műanyaggal modifikált bitumenes lemezek, • műanyag lemezek (polivinilklorid, poliizobutilén, műgumi /kaucsuk/, polietilén, ) A szokásos vízszigetelési technológiák • ecsettel vagy kefével felhordott, és permetezett, szórt mázszigetelések; A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 81 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Tetőszerkezetek Vissza ◄ 82 ► • kenéssel ragasztott lemezszigetelések (teljes felületen, sáv- vagy foltszerűen, egy- illetve kétoldali kenéssel); • hegesztett (saját olvadékába ragasztott) lemezszigetelések; • mechanikai rögzítésű lemez- és lepedőszigetelések (pontonként, sávosan, szegélyek mentén); • leterheléssel(beszorítással) rögzített lepedőszigetelések, (a lepedőket lemezekből előregyártva készítik) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 82 ►

Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Lépcsőszerkezetek Vissza ◄ 83 ► 7. Lépcsőszerkezetek A lépcsők a szintkülönbségek gyalogszerrel használható áthidalásának, rendszerint teherhordó szerkezetei. A szintkülönbségek • épületen belül, • épület (műtárgy) és terep között, • valamint a terepen alakulhatnak ki. A szintkülönbség helye szerint • külső és belső lépcsőkről, • illetve előlépcsőkről, • valamint terepen fekvő (pl.: kerti-) lépcsőkről beszélhetünk Rendeltetés és igényszint alapján • díszlépcsők, • fő- és melléklépcsők, • pince és padláslépcsők, • és menekülőlépcsők, vannak még. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 83 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Lépcsőszerkezetek Vissza ◄ 84 ► 7.1 ábra Szintkülönbség áthidaló szerkezetek a – szintkülönbség áthidalók

hajlásszög-tartományai; b – a lépcsőszerkesztés alapszabálya (m: fellépési magasság, sz: belépési szélesség), lépcsők közlekedési űrméretei, méretösszefüggések 63 cm-es lépéshossz esetén A lépcsők helyett, vagy azok mellett gyakran – az akadálymentes épületekre vonatkozó előírások életbe lépésével kötelezően - lejtőket is építenek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 84 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Lépcsőszerkezetek Vissza ◄ 85 ► (kis hajlásszög esetén, vagy a mozgáskorlátozottak, kerékpárosok, babakocsik számára), rámpákat (általában teherforgalom, gépjárművek számára). A lejtésszög (meredekség) függvényében lejtők, rámpák és lépcsők (3045°°) mellett létrák (70-90°°) és hágcsók (90°°) is szolgálhatnak függőleges közlekedésre, megközelítésre (7.1 ábra) A lépcsők fokokból sorolt egyenes-, íves-, vagy

törtvonalú lépcsőkarokból állnak. A 15 foknál hosszabb karokat csak (vízszintes) lépcsőpihenő közbeiktatásával szabad építeni A karok alakja, száma és alaprajzi helyzete alapján megkülönböztethetünk • egyenes , vagy íves egykarú-; • pihenővel megszakított egyenes, vagy íves egykarú-; • húzott lépcsőfokokkal alakított törtvonalú egykarú-; • csiga- és lánclépcsőket (csiga-, illetve szabad vonalvezetésű egykarú, esetleg pihenőkkel megszakított egykarú lépcsők), • valamint az emeleti és/vagy közbenső pihenőknél határozott irányváltású kétkarú, • és többkarú lépcsőket (7.2 ábra) A lépcsőszerkezeteket monolit, vagy előregyártott elemeket felhasználó építési technikákkal, kőből, betonból, vasbetonból, fából, téglából, acélból (alumíniumból) készítik. Burkolataik, felszereléseik ezenkívül kerámiából, üvegből, színes fémekből, üvegből, műanyagokból, is állhatnak A dokumentum

használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 85 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Lépcsőszerkezetek Vissza ◄ 86 ► 7.2 ábra Lépcsők alaprajzi elrendezése Lépcsőkarok alakítása a – egyenes egykarú lépcső; b – egyenes egykarú lépcső közbeiktatott pihenővel; c – kétkarú lépcső közbenső pihenővel; d – egy + kétkarú lépcső e – háromkarú lépcső; f – négy karú lépcső; g – íves egykarú lépcső húzott lépcsőfokokból álló fordulóval; h – íves egykarú lépcső közbeiktatott pihenővel; i – csigalépcső; j – galériára vezető íves egykarú egyedi lépcső pihenővel A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 86 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 87 ► 8. Alapozások Az épületek (és építmények) alapozása felveszi a közvetve és közvetlenül átadódó összes terheket és áthárítja az

altalajra. Az alapozásokkal szemben támasztott követelmények: • statikai állékonyság (süllyedés, elcsúszás, billenés, ellen); • káros feszültségek kialakulásának megelőzése az épület összes szerkezeteiben és az altalajban; • káros mértékű süllyedések és süllyedéskülönbségek kialakulásának megelőzése; • ellenálló képesség a járulékos hatásokkal szemben; • a fentiek hatékony, de gazdaságos kielégítése helyes anyag-, szerkezet-, és alapozási mód választással, használattal Az alapozás az épület és a talaj közötti kapcsolatot teremti meg, ezért anyaga, szerkezete, készítésmódja egyfelől az épület tulajdonságaitól, másfelől a talajviszonyoktól függően más és más lehet. Alapozást befolyásoló legfontosabb épületjellemzők: • az épület méretei, arányai - a terhelés mértéke; • az alaprajz és a tömeg tagoltsága - a terhelések eloszlása; • az épület szerkezeti rendszere - a

teherátadás módja (vonal menti, pontszerű, síkfelületen eloszló, ); • a tartószerkezet statikai erőjátékának jellemzői (szabadságfokok, mozgásérzékenység). A talajviszonyok alapozásra ható jellemzői: • fizikai jellemzők; • kémiai jellemzők; • talajrétegződés; • talajvízviszonyok A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 87 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 88 ► A terhelt talajréteg mélységi helyzetének és az épület-altalaj közötti teherközvetítés módjának függvényében: • síkalapozási módokról (a felszínközeli teherhordó réteg síkfelületen eloszló közvetlen terhelést kap), • és mélyalapozási módokról (a mélyebben fekvő teherhordó réteg közvetítő elemek által - terhelt) beszélhetünk. 8.1 ábra Síkalapok sémája, erőjátéka (Gábor László nyomán) a – sávalapozás; b – pontalapozás; c – gerenda alapozás;

d – gerendarács alapozás; e - lemezalapozás A leggyakoribb alapozási megoldások a következők: Síkalapozások • sávalapozás (8.1a ábra); • pontalapozás (talp-, szoliter-, tömb-, kehely-, papucsalapok 8.1b ábra); • gerenda (szalag) (8.1c ábra)- és gerendarács alapozás (81d ábra); • lemezalapozás (8.1e ábra); • különleges síkalapozások (héj-, ék-, árbóc-, alapozások) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 88 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 89 ► Mélyalapozások • cölöpalapozások (8.2a ábra); • kút- (8.2b ábra) és szekrényalapozások (süllyesztett alapozások); • résfalas alapozások 8.2 ábra Mélyalapok példáinak sémája, erőjátéka (Gábor László nyomán) a – cölöpalapozás; b - kútalapozás 8.1 Síkalapozások Az egyszerű, gazdaságos és célszerű a síkalapozás, ha • a felszín közelében kellő vastagságú teherbíró

talajréteg van; • a várható süllyedéskülönbségek az épületre nem károsak; • a felszínközeli réteg(-ek ) teherbírása csekély ugyan, de • az épület viszonylag könnyű • a mélyebb alaptömb többletterhe kicsi; • a terhek nagyobb területen eloszthatók; • a talajcsere, javítás vagy szilárdítás gazdaságos. Az alapsík minimális mélységét a teherbíró rétegek helyzete mellett az úgynevezett fagyhatár is korlátozza. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 89 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 90 ► 8.11 A sávalapok A legegyszerűbb síkalapozási módszer a sávalapok készítése. A fagyálló szerkezeti anyagokból, (terméskő, tömör égetett agyagtégla, csömöszölt és "úsztatott" beton, vasbeton) készített alaptestek általában a tömörfalas szerkezeti rendszerű épületek alapozására szolgálnak, szemcsés és kötött talajokban.

A falszerkezetet teljes hosszúságában alátámasztó alaptestek derékszögű négyszög, lépcsősen, vagy ferdén kiszélesített keresztmetszetűek. 8.3 ábra Kiszélesített beton sávalapok a – csömöszölt beton sávalap; b – úsztatott beton sávalap; α – teherátadási szög A viszonylag kis felületen átvett terheket az alaptestnél gyengébb teherbíró képességű altalajra csak nagyobb felületre szétosztva lehet áthárítani, ezért van szükség gyakran kiszélesített keresztmetszetű sávalapokra. A kiszélesítés mértékét a szerkezeti anyagokra jellemző teherátadási szög korlátozza (83 ábra) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 90 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 91 ► A keresztmetszetek egyéb méretkötöttségeit szerkezeti és technológiai indokokkal magyarázhatjuk. (kötési szabályok, építési pontatlanságok kiküszöbölése, zsaluzhatóság,)

A (hajlító-, és nyíró igénybevételek felvételére is alkalmas) vasbeton sávalap a terhek áthárítását keresztmetszeti síkban működő (fordított) konzolként teszi. A falazással készített szerkezetek és az altalaj közé kiegyenlítő-teherelosztó ágyazati réteg, vasbetonszerkezeteknél (a vasszerelés védelmére) szerelőbeton-réteg kerül. A betonozott alaptestek - amennyire lehetséges - termett talaj földpartok közé, illetve zsaluzatokba kerülnek, döngölt, csömöszölt, vagy vibrált tömörítéssel, gyakran terméskő (vagy jó minőségű betondarabok) "úsztatásával" (8.3 ábra) 8.12 A pontalapok Szemcsés és kötött talajokban rövidebb falszakaszok, félvázas és vázas szerkezeti rendszerű épületek pillérei, oszlopai teherátadására szolgálnak a pont-, vagy tömbalapok. A sávalapokkal azonos szerkezeti anyagokból azonos keresztmetszetekkel, a (megközelítően pontszerűen) terhelő pillér, vagy oszlop

keresztmetszetétől függően négyszög (négyzet, téglalap), sokszög, vagy kör alaprajzú hasáb, henger, csonka gúla (8.4a, b1 ábra), lépcsős "piramis", vagy csonka kúp alakú pontalapok készíthetők. A csak nyomásra igénybe vehető anyagú pontalapok kiszélesítése a teherátadási kúpon belül célszerű, míg a vasbeton pontalapok két irányban teherhordó konzolos szerkezetként értelmezhetők. A vasbeton pilléralapozás előregyártott kehely alaptest készítésével és beépítésével is megoldható (84c ábra) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 91 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 92 ► 8.4 ábra Pilléralapok a – monolit beton alaptest; b1 – monolit vasbeton alaptest; b2 - monolit, bordás vasbeton alaptest; c – előregyártott vasbeton kehelyalap 8.13 Gerenda és gerendarács alapok A gerenda és gerendarács alapok (ma már) kizárólag

vasbetonból építhetők. A hossz-, és/vagy harántvázas szerkezeti rendszerű épületek gyengébb altalajok esetén nem alapozhatók pontalapokkal gazdaságosan, mert túl nagy alapterületű alaptestekre lenne szükség. A pillérsorok alatt végigvezetett többtámaszú tartóként működő hajlított gerendatartó hatékonyabb teherátadásra képes (és a befogott pillérekkel az épület merevítésében is részt vehet) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 92 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 93 ► A hajlított gerenda-keresztmetszet (a széles nyomott betonövvel) a vasbetonszerkezetek alakításának jellegzetes példája (a húzó igénybevételeket vasalás veszi fel - 8.2c ábra) Vegyes és egyesített vázas szerkezeti rendszerű épületek esetén, vagy ha kétirányú merevítésre is szükség van gerendarács alapozás készíthető. (8.2d ábra) 8.5 ábra A lemezalapozás

példái a – felülbordás, kazettás lemezalap; b – sík lemezalap fordított gombafejes pillérekkel 8.14 Lemezalapok Egyes terhelési és talajadottságok esetén (kis teherbírású talaj, nagy terhek, egyenlőtlen tehereloszlás,) túlságosan nagy alapterületű sáv-, vagy pontalapok, vagy túl sűrű, és széles gerenda, illetve gerendarács alapok használatára lenne szükség. A fenti esetekben - valamint ha a talajszint alatti tereket, szerkezeteket a talajvíz nyomása vagy agresszív hatásai ellen védeni, szigetelni kell - célszerű a teljes épületet összefüggő lemezalapra helyezni (8.1e ábra) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 93 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 94 ► A lemezalapok egy-, vagy két irányban teherhordó hajlított szerkezetek, amelyek igénybevételeit a " fordított födém" elv alapján határozhatjuk meg. A lemezalapok vasbetonból

készülnek. A talajvíznyomásból fellépő felhajtóerők ellen, vasbeton ellenlemezként is dolgozó lemezalapok, vagy csömöszölt beton leterhelő lemezek szolgálnak A lemezalapok szerkezetváltozatai: • sík vasbeton lemezalapok; • bordás vasbeton lemezalapok (főfalak alatti, pillérek közötti erősítés); • kazettás vasbeton lemezalapok (közbenső, kétirányú fiókbordákkal); • fordított gombafödém típusú vasbeton lemezalapok (átszúródás elleni gombafejes pillércsatlakozású síklemez - 8.5b ábra) A lemezalapok készítése általában nagyméretű (dúcolt, vagy rézsűs partfalú) pincetömb kiemelést, és a teknőszerűen kívülről körbeszigetelt szerkezet szilárdulásáig a talajvíz távoltartását igényel. 8.15 Különleges síkalapok A különleges síkalapok néhány szerkezetpéldája: • monolit és előregyártott vasbeton héjalap; • vasbeton ék- és henger alakú sávalap; • húzott alap; • árbocalap; • vasbeton

fejgerendás, rövid fúrt (beton vagy talaj-) cölöp. 8.2 Mélyalapozások A síkalapozásnál költségesebb, bonyolultabb, nagyobb technikai felkészültséget igénylő mélyalapozást akkor kell készíteni, ha a síkalapozás műszaki szempontból nem felel meg, mert A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 94 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 95 ► • a felszínközeli talajréteg nem kellő teherbírású; • a helyszíni körülmények kedvezőtlenek (kimosás-, csúszásveszély, ); • vagy gazdaságtalan a járulékos költségek (pl. a víz távoltartása) miatt Az elsősorban műtárgyépítésben alkalmazott mélyalapozási eljárások a magasépítési gyakorlatban kevésbé terjedtek el. Magasépítési szempontból - az alapvető működési elvek, építési megoldások és szerkesztési elvek ismerete mellett - a mélyalapok és a rájuk kerülő épület kapcsolata, a terheket

közvető szerkezetek kialakítása lényeges kérdés. 8.21 Süllyesztett alapok A kút- és szekrényalapok építésére szolgáló eljárás lényege, hogy a talajszinten (helyszíni előregyártással) elkészített, vagy üzemben előregyártott elemekből összeállított, a leendő alaptesteket határoló kutakat, illetve szekrényeket - folyamatos földkitermelés mellett - végleges helyükre süllyesztik. A kiemelt föld helyére általában soványbeton kitöltés kerül (8.6 ábra) A kútalapok "pontszerűen" hárítják át a terheket. A közvetítő szerkezet gerendarács, vagy vasbeton lemez lehet. A térszínen legyártott illetve gyűrűs szerkezetű előregyártott elemes kutak süllyesztését • vágóéles kialakítás, • vállkiképzés, • súrlódáscsökkentő anyagú (például gyöngykavics) kitöltés a köpenyfal körül, • esetenként önsúly feletti többlet (pót) terhelés is segítheti. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék

Vissza ◄ 95 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 96 ► 8.6 ábra Süllyesztett kútalapok a – hengeres vasbeton kútköpeny vállkiképzéssel, vágóéllel; b – gyűrűkből álló kútköpeny; c – csonka kúp alakú kútköpeny A kutakat kitöltő olcsóbb (kis cementadagolású) soványbeton teherhárító képességét a kutat lezárt csővé alakító szerkezeti beton fenék-, és fejdugók növelik. A fenékdugó domború kialakítása nagyobb és előnyösebb teherátadási felületet biztosít A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 96 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 97 ► A szekrényalapok általában a rájuk kerülő építmény (műtárgy) illetve épület alaprajzi kör (és szerkezeti) vonalait veszik át. Süllyesztésük • kerület menti vágóélekkel, • vagy úsztatás utáni vízbeeresztéssel (víz-, és

hídépítés), • szükség esetén (víz alatt, gázok jelenlétekor ) légnyomásos (keszon) módszerekkel hajtható végre. 8.22 Cölöpalapok Mélyebben fekvő (nagyságrend: 10 m) teherbíró talajok elérését a jól gépesíthető, az időjárástól csaknem függetlenül végezhető cölöpalapozási módszerek teszik lehetővé. Szerkezeti anyagaik és készítésmódjuk szerint általában • helyszínre szállított (előregyártott) fa-, acél-, vasbeton, • és helyszínen készített (monolit) beton-, vagy vasbeton, cölöpöket használnak. Az előregyártott cölöpök lehajtási eljárásai lehetnek a • verés; • vibrálás; • sajtolás; • csavarás; • előfúrt lyukba eresztés, A cölöpök a terheket szerkezetük és a talajviszonyok függvényében a cölöpcsúcs környezetében nyomással, vagy/és palástfelületükön köpenysúrlódással adják át. Az úgynevezett támaszkodó cölöpök a terhek túlnyomó részét a csúcsnál, míg a

lebegő cölöpök köpenysúrlódással közvetítik (8.7a, b ábra) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 97 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 98 ► 8.7 ábra Cölöpalapok Cölöpök teherátadása: a – cölöpcsúcson (támaszkodó cölöp); b - köpenysúrlódással (lebegő cölöp); c – támaszkodó felületen (fúrt cölöp); d előregyártott vasbeton cölöp keresztmetszetek, vasalások Helyszínen a cölöpöket • talajkiszorító eljárásokkal (robbantás, vert lyuk), • kiemelt (pl. fúrással) föld helyére öntött szerkezeti anyagból készítve, • béléscső védelme mellett, • vagy résiszap kiszorításával, • illetve a kiemelt (pl. fúrással) föld helyére töltött adalékanyag utólagos kiinjektálásával állíthatjuk elő. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 98 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék

Alapozások Vissza ◄ 99 ► A cölöpökből általában 25, 6 elemes cölöpcsoportokat képezhetünk, erős vasalású vasbeton cölöpfejekkel egyesítve a túlnyújtott vasbetétekkel ellátott (vagy verés után kibontott vasalású) kiálló cölöpvégeket. Az épület és a cölöpfejek (cölöpök) között vasbeton gerendarács, vagy lemezszerkezet teremt teherátadó kapcsolatot. 8.8 ábra Résfalas alapozás a – a résfal függőleges metszete; b –résvezető gerenda-változatok 8.23 Résfal alapok A 30100 cm vastag résfalakat 1240 m mélységig lehet alapozásra, munkagödör határolására, megtámasztására, vízzárásra, földalatti műtárgyak építésére használják. Különösen, sűrűn beépített területeken (pl: foghíjak pótlása) folyó munkák estén alkalmazható előnyösen Az oldalirányú erők felvételét kihorgonyzás segítheti. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 99 ► Magasépítés I. A dokumentum

használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 100 ► A résfalakat monolit betonból, vagy vasbetonból készítik. A fal nyomvonalában megépített résvezető gerendapár között, keskeny rést mélyítenek markolókanalas földkiemeléssel (88 ábra) A földpartok beomlását a résbe töltött nagy térfogattömegű (bentonitos) zagy (résiszap) gátolja meg. A betonozást csöveken keresztül, a zagy kiszorításával, alulról-fölfelé végzik Hosszabb falakat függőleges szakaszolással (szakaszoló csövek között) készítenek 8.9 ábra A teherhordó falak funkcionális szerkezetrészei: koszorúk és kiváltók a – falnézet; b – szélső főfal A-A metszete; c – középfőfal metszete Koszorúk és kiváltók A teherhordó falak az épület szerkezeti rendjébe illesztve, annak szerves részeként kapcsolódnak egymáshoz és más, funkcionális szerkezetekhez. A vízszintes, vagy ferde teherhordó szerkezetek (födémek, lépcsők,

tetőszerkezetek) és a falak csatlakozó élei mentén teherátadásra alkalmas, és az alapvető épületszerkezeti funkciókat sem zavaró kapcsolati megoldásra van szükség. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 100 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 101 ► Az alapvetően függőleges terhek hordására szolgáló, és alkalmas falakat, vízszintes erőhatások, kihajlás ellen helyenként (célszerűen szintenként a födémsíkban) össze kell fogni! A falak téralakító (elhatároló, osztó, kapcsoló) szerepe miatt a teherhordó falakban is szükség van különböző rendeltetésű kisebb- nagyobb nyílások kialakítására. A nyílásokat át kell hidalni, vagyis a terheket a nyílások melletti, közötti szakaszokra áthárítva, azokat ki kell váltani! Fenti feladatokra szolgálnak a falak teherhordó szerkezetrészeiként működő koszorúk és kiváltók (nyílásáthidalók).

(91 ábra) 8.3 Koszorúk A téglafalú, fafödémes épületekben a vasbeton széleskörű építőipari felhasználásának elterjedéséig a falak vízszintes síkú összefogására, és a fagerendák bekötésére laposacél (kovácsolt, később hengerelt) falkötő vasakat használtak, amelyek sarkokon, "T" alakú falcsatlakozásoknál, a felfekvő gerendavégeknél a falazat állóhézagaiba kerültek. A lehorgonyzást, rögzítést biztosító áttoló vasak - gyakran művészi, kovácsolt formában - a homlokzatokon is megjelenhettek A falkötő vasak feladatait ma a vasbeton koszorú látja el, amely nevének megfelelően körbefogja az épületet a födémek magasságában. A külső és a belső teherhordó falakat egyaránt koszorúkkal kell összekapcsolni! A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 101 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 102 ► 8.10 ábra Vasbeton koszorúk a – a

vasbeton koszorú beépítése; b – tömörfalas épületek koszorúváltozatai: b1 – teljes méretű, hőszigeteletlen koszorú; b2 – kávás kiváltóval egyesített koszorú; b3 – szélső fali hőszigetelt koszorú; b4 - falmerevítő koszorú; b5 – csökkentett méretű koszorú közbenső főfalban; b6 – párkánnyal egybeépített koszorú; b7 - teljes méretű koszorú fafödémmel; b8 - párkánnyal és kiváltóval egybeépített koszorú A koszorúk szerkezeti anyaga a vasbeton, összetett igénybevételek jelenlétére utal. Ezek az igénybevételek • a vízszintes erők, vagy ferde erők vízszintes komponensének (például tetőterhek) oldalnyomásából, • a befogott (vagy részlegesen befogott) födémgerendák által átadott nyomatékból, • az erkély-, párkány-, -konzolok csavarásából, • és természetesen- függőleges (fal-, és födém-) terhekből származnak. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 102 ►

Magasépítés I. Alapozások A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 103 ► Az igénybevételek felvétele mellett a koszorúk feladata • a pontszerű terhek (például födémgerenda) egyenletes szétosztása nagyobb falszakaszokon; • az egyenlőtlen süllyedés hatásainak kiegyenlítése; • a hajlító nyomatékok (például nyílások felett) és a csavaró igénybevételek (erkélylemezek, párkányok, ) elosztása hosszabb falszakaszokra; • a födém-fal kapcsolat biztosítása (monolitikusan, vagy a gerendák befogásával, bekötésével). A koszorú keresztmetszeti méreteit elsősorban a kereszteződő fal és födém (szerkezeti) vastagsága határozza meg. Szélessége átfoghatja a falvastagságot Ekkor teljes méretű koszorúról beszélünk Homlokzati oldalán köpenyfalazás, hőszigetelő előtét, vagy zsaluzóelem lehet. Ebben az esetben "előfalazott" koszorú a neve Középfőfalakban két oldalról csökkentett méretű

koszorúk is készíthetők A koszorúk magasságát a kapcsolódó födém (vagy más szerkezet ) típusa és építésmódja határozza meg. Például egyes előregyártott vasbetonelemes födémek gerendáit a koszorúvasak közé be kell fogni, ezért a koszorú a gerendamagasságnál alul-felül 35 cm-rel nagyobb. A magasságot (különösen csökkentett szélességű koszorúk esetén) célszerű a falelemek magassági méretrendjéhez igazítani Például kisméretű téglafalak esetén a magasság : n x (6,5+1)cm = n x 3/4M lehet A koszorúkat kiváltóval- (magas "szemöldökű", a födémhez közel áthidalt nyílások felett), és/vagy párkány- (konzollemezzel) egyesítve is készíthetünk. A koszorúk minimális vasalása a sarkokban vezetett 4 db 810 mm átmérőjű hosszvas betétből és 40 cm-enként elhelyezett kengyelekből (∅ 5,56 mm) áll. A legalább 10 cm széles csökkentett méretű koszorúkba csak 2 db fővas építhető be úgynevezett

"S" kengyelekkel. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 103 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 104 ► Tartószerkezeti szempontból leginkább megfelelő, teljes méretű koszorúkat főleg közbenső főfalakban alkalmazhatjuk, mert • a határoló falakban, jó hővezető anyagú lévén, hőhidakat képeznének; • a homlokzaton rosszul vakolható, gyenge vakolattartású sávokat alkotnának. A homlokzati koszorúk hőszigetelését (hőhídmegszakítás) • hőszigetelő (általában elég szilárd és vakolható, például fagyapot, gázbeton) zsaluzóelemekkel, • zsaluzatba helyezett hőszigetelő lemezekkel (például műanyag habok), • hőszigetelő köpenyfallal, • köpenyfal mögé helyezett hőszigeteléssel, • a teljes homlokzat hőszigetelő burkolásával oldhatjuk meg. A zsaluzatba helyezett vékony cserépburkolat pusztán a könnyebb vakolhatóságot biztosítja

de nem hőszigetel és nem előzi meg a vakolatelszíneződéseket, kifagyásokat sem. Egyes hőszigetelő anyagok (műanyag habok, szálas hőszigetelő anyagok) alkalmazása esetén a vakolhatóság, jobb vakolattartás érdekében erősítő betéthálókat (például rabic-, poliészter, ) kell alkalmazni! 8.4 Kiváltók Falnyílásokat térkapcsolási, közlekedési, világítási, szellőzési és technológiai okok miatt kell a falakban kihagyni, kialakítani. A nyílások áthidalására, kiváltására szolgáló szerkezetek (a falak szerkezetrészei) alakjuk (tengelyvonaluk formája) szerint • ívesek, • és (általában vízszintes) egyenes tengelyűek lehetnek. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 104 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 105 ► 8.11 ábra Boltövek a – különféle boltívformákra szerkesztett boltövek: a1 – egyenes; a2 körszegmens; a3 – kosárgörbe; a4 –

félkörív; a5 – csúcsív; b – szegmensívű boltöv hézagrajza; c – egyenes boltöv szerkesztése; d – falazott boltövek téglakötései: d1 – negyedes-, d2 – feles mélységű kávákkal alakítva A különféle boltív- (körszegmens, félkör, ellipszis, kosárgörbe, csúcsív, szamárhátív,) tengelyű szerkezeteket boltöveknek nevezzük. A boltövekben a terhelés, a boltívtől kissé eltérő teherátadási vonal mentén, a keresztmetszetekben nyomófeszültségeket ébresztve fut le a boltvállakig, és adódik át a falra. A római kor óta ismert boltöveket hagyományos építési módszerekkel készítik. Építésükhöz alátámasztó állványzatra szerelt mintaív(ek)re, mintadeszkázatra van szükség A terhelt falszakaszokat is tömör, szilárd falazó elemekből kell építeni, a boltöv-csatlakozásoknál a teherátadási vonalra merőleges felületű boltvállakkal. A boltöv "hajtását" (a pillérkötési szabályoknak megfelelő

falazását) két oldalról, szimmetrikusan váltakozó szakaszokban (vagy ketten) végzik. Középen a boltöv "zárását", befeszítését ék alakú zárókő, vagy faragott tégla ék(pár) elhelyezésével, "kiékeléssel" készítik. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 105 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 106 ► A teheráthárítás másik fajta szerkezetei az egyenes tengelyű hajlított-nyírt (általában kéttámaszú tartóként működő) kiváltó-, nyílásáthidaló gerendák. A kiváltók szerkezeti anyagait igénybevételük határozza meg. Míg a nyomott boltöveket kőből, tömör égetett téglából építhetjük, addig a gerendajellegű áthidalók, kiváltók az összetett igénybevételnek megfelelően (fából), acélból, de elsősorban vasbetonból készülnek A kiváltók terheinek meghatározásakor figyelembe vehető az úgynevezett

"álboltozati" hatás, másként kifejezve, a falak természetes átboltozódása. Melegen hengerelt "I","U" szelvényű acélgerendákat, teherbírásukhoz képest kis súlyuk, könnyen változtatható méretük miatt fenntartási építéseknél, épület átalakításoknál utólagos nyíláskiváltásra használták. Ezt a szerepüket ma már nagyrészt a később tárgyalt feszített beton („vasalt tégla”) karcsú kiváltók vették át. A vasbeton kiváltó gerendákat helyszínen, előregyártva vagy félmonolit módon készítik. A monolit vasbeton kiváltók méretezett egyedi vasalással készülnek. Jelentős zsaluzási munkát igényelnek, ugyanakkor a koszorúval egyesítve hatékonyabb keresztmetszet-kihasználást, magasabb nyílások építését engedik meg. Nyílássorok fölött többtámaszúsíthatók (94a ábra) Az előregyártott, beépítés után azonnal terhelhető vasbeton kiváltók alkalmazása kötött

méretválasztékuk, viszonylag nagy súlyuk és nehézkes hőszigetelhetőségük, vakolhatóságuk ellenére széles körben elterjedt. (9.4b ábra) A homlokzati falakban igényelt hőszigetelés üzemi beépítése (integrálása), illetve a vasbeton előnyös tulajdonságait megtartó, de hátrányait kiküszöbölő félmonolit, (például vázkerámia, sejtbeton) bennmaradó zsaluelemes kiváltók (9.5a ábra) kifejlesztése épületszerkezeti szempontból is kifogástalan megoldásokat eredményezett. A zsaluelemes szerkezetek a "járatos" méretrendtől eltérő hosszúságokban helyszíni előregyártással is előállíthatók. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 106 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 107 ► A nyílászáró szerkezetek beépítése kávás, és vasbeton (vagy egyéb anyagú) köténnyel ellátott megoldásokkal is lehetséges. 8.12 ábra Vasbeton áthidaló

gerendák szerkezetváltozatai a – szélső fali hőszigetelt, koszorúval egyesített helyszíni vasbeton nyílásáthidaló; b – előregyártott vasbeton gerendákból épített kávás nyíláskiváltás hagyományos tégla középfőfalban A hagyományos lágyvas betétes szerkezetek mellett nagyszilárdságú betonból (például kerámia-papucs zsaluelemes 9.5b ábra) feszített beton, kiváltókat is találunk a hazai építési piacon. A karcsú előfeszített tartókat építés közben ideiglenes alátámasztással, túlemeléssel kell beépíteni. Végleges teherbírásukat a megszilárdult tömör, téglából falazott, vagy öntött beton nyomott övvel együtt nyerik el, végleges, vízszintes alakjukat pedig a terhelés hatására veszik fel. Előnyösebb változat az élére állított négyszög keresztmetszetű, (falazó-) elem-magas gerendákból összeállítható megoldás, amely ideiglenes közbenső alátámasztást nem igényel és hőszigetelhető. A

dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 107 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 108 ► 8.13 ábra Kerámia burkolatú nyíláskiváltó megoldások a – vázkerámia elemes (üzemben vagy helyszínen) előregyártott áthidaló gerenda beépítése teherhordó határfalba; b – „acéltégla” kerámiapapucsos feszített beton kiváltók használata közbenső főfalban a nyomó igénybevételek felvételére alkalmas D magasságú tömör nyomott falazati szakasz beépítésével. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 108 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Kémények és szellőzők Vissza ◄ 109 ► 9. Kémények és szellőzők Az épületek fűtéséhez, gravitációs szellőztetéséhez függőleges csatornák, kürtők építésére van szükség. A kürtőket célszerűen a falakból "kihagyva", vagy önállóan, (esetleg a

faltesthez kapcsolva), körülfalazva építik, építették Előregyártott elemekből (hőszigetelt, hátszellőzött) önálló kémények építhetők. A gravitációs, kürtős szellőzők helyét a gépi szellőző (klíma) berendezések szerelt fém (alumínium, rozsdamentes acél, ) csatornarendszerei veszik át, ugyanakkor a tömörfalas szerkezeti rendszerű, hagyományos falazott építési technológiával készült épületekben a falazott szerkezetváltozatok alkalmazása napjainkban is célszerű és gazdaságos. 9.1 Kémények A kémények, kéménykürtők a tüzelőberendezések biztonságos működtetésének feltételeit teremtik meg azáltal, hogy friss levegő (oxigén) folyamatos utánpótlásával biztosítják az égés feltételeit, miközben a keletkező füstgázokat elvezetik. Mindkét feladat ellátását az az áramlási kör biztosítja amely az eltérő hőmérsékletű gázok sűrűségkülönbségén alapul. A gravitációs áramlás kialakulását a

huzathatás teszi lehetővé, amely a kürtő magasságától, keresztmetszetének geometriai jellemzőitől, és belső felületének súrlódási ellenállásától függ A szükséges huzat mértéke a tüzelőberendezések fűtőteljesítményétől (fűtőfelületétől) függ, így tehát a kémények legfontosabb műszaki paramétereit is ez határozza meg A kéményeket épületfizikai és épületgépészeti jellemzők, összefüggések alapján méretezni kell! A kémények lehetnek: • falazott, (hagyományos vagy orosz) kémények, • nagy falvastagságú központi-fűtés kémények, • előregyártott elemekből készített (épített, vagy szerelt) kémények, • úgynevezett gyűjtőkémények • és gyárkémények A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 109 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Kémények és szellőzők Vissza ◄ 110 ► 9.11 Falazott (orosz)kémények Falazott, vagy más néven orosz

kéményeket hagyományos falak kürtőiként, vagy önálló faltestként építhetjük. A téglafalakban kialakítható kürtő keresztmetszeti alakját, méreteit az elemméret és a kötési lehetőségek határozzák meg (10.1 ábra) 9.1 ábra Falazott orosz kémények a – főfali kéménykürtő metszetei, kéményelhúzás; b – kisméretű téglából készült kéménypillér minimális méretű kürtővel; c – a kéményfej magassága lapos és magastető esetén Az 1998-tól hatályos előírások a falazott kürtők építését is csak a teherhordó falazattól mozgási hézaggal elválasztott és az égéstermékek okozta korrózió ellen védett "bélésű" megoldásokkal engedélyezik. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 110 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Kémények és szellőzők Vissza ◄ 111 ► A huzathatás szempontjából ideálisnak tekinthető kör keresztmetszetű kialakítás

csupán béléscső beépítésével lenne megoldható, ezért a meglévő hagyományos, falazott kémények kürtői négyzet, vagy téglalap keresztmetszetűek. A kürtő-keresztmetszet oldaléleinek aránya - az áramlási feltételek biztosítása, a túl nagy veszteség megelőzése érdekében - legfeljebb 1: 1,5 lehet. A kéménykürtőt mindenhol legalább 1/2 tégla vastag fal vegye körül. A kürtőfalba idegen szerkezet, (födémgerenda, kiváltó,) nem "lóghat", nem épülhet bele! Az orosz kéményeket mindig tömör égetett (általában kisméretű) téglából építik. Az alkalmazható kürtőméretek 14x14, 14x20 cm, 1 1/2 tégla vastag (38cm) falban. Egy- egy kürtőbe (lakóházak kályhafűtéseit figyelembe véve) kettő, a 14 x 20 cm-es kürtőbe három tüzelőberendezés köthető, de csak egy szinten. Többszintes épületekben szintenként növelni kell a kürtők számát mert egy kürtőbe több szinten (a füstgázok átáramlását

megelőzendő) bekötést kialakítani szigorúan tilos! Oroszkémények építésének legfontosabb szabályai a következők: • Önálló kéménypilléreket alapozni, és (vízszintes falszigeteléssel) szigetelni kell! • Főfalakban csak mozgási hézagokkal elválasztott falszakaszként építhetők kéménytestek (1998. január 1-től) • Határoló falakban, nedvesség ellen szigetelt falakban, az érintkező kürtőfalat vastagabbra (3/41tégla) kell felvenni! • A kürtőt alul koromzsákkal, koromzsák-ajtóval ellátott tisztítónyílással kell kialakítani! • Gázfűtés esetén a kondenzvíz összegyűjtését, elvezetését meg kell oldani! • A kéménykürtőt belülről vakolni nem szabad, de a hézagokat teljesen, "gáztömören" ki kell tölteni, kenni! A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 111 ► Magasépítés I. Kémények és szellőzők A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 112 ► •

Tetőtérben, padláson a kéményt kívülről vakolni kell! • Tetőn kívül célszerű a gyors lehűlés ellen a kürtőfalat megvastagítani (3/4 téglára), teli hézagolással, vakolás nélkül kialakítani! • A kéményfedkő elhelyezésének magasságát építési előírások szabályozzák magas-, és lapostetők esetén, a szomszédos épület helyének méreteinek, az uralkodó széliránynak függvényében. • A kéménypillér magasságát a legfelső tüzelőberendezés rostélya felett 5,00 m-nél alacsonyabban felvenni nem szabad! • Kéménypillér és faanyagú, (vagy más gyúlékony) épületszerkezet között legalább 12 cm távolságot kell tartani. Többszintes épületek kéményeit gyakran el kellett húzni, mert • a kürtő útjába eső idegen szerkezetet "ki kell kerülni"; • a tüzelőberendezések bekötéseit, a koromzsákokat, tisztítónyílásokat szintenként azonos helyen szeretnénk kialakítani; • a tetőtérben az

egymás melletti kürtőket célszerű egy kéménytestbe össze fogni, hogy minél kevesebb tetőáttörésre (kevesebb hibaforrás, beázási lehetőség) legyen szükség; • a kéménytestet célszerű olyan irányban elhúzni, hogy a gerinchez minél közelebb kerüljön. Figyelem: elhúzott kéménytest csak teherhordó falszakaszon lehet! A kéményelhúzás akkor szabályos, ha • a ferde elhúzás szöge a függőlegessel legfeljebb 30o-os szöget zár be; • a kürtőkeresztmetszet méreteit az elhúzás szakaszán is megtartja; • az elhúzás csak egy irányban és csak egyszer ismétlődik; • a kürtőfalat az elhúzás tengelyére merőleges rétegekben falazzák; • a ferde felületeket, sarkokat csorbulás ellen (golyós tisztítás) vasakkal védik. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 112 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Kémények és szellőzők Vissza ◄ 113 ► 9.12 Központi fűtések

kéményei A központi fűtések kéményei épületgépész által meghatározott kürtőkeresztmetszetű és magasságú önálló építmények. A kapcsolódó épülettől önállóan alapozva, és a hőmozgások gátolt lejátszódását megelőzendő, a többi szerkezettől mozgási hézagokkal, elválasztva építik • hagyományos falazott kivitelben; • vasbetonból; • vagy kettősfalú, hőszigetelt fémlemez elemekből szerelve. A falazott központifűtés-kémény legkisebb kürtőmérete 27x27 cm, falvastagsága legalább 25 cm. (kisméretű téglából készítve) A párhuzamosan sorolt kazánok füstcsőbekötéseit egy vízszintes füstcsatornán a "rókatorkon" keresztül kötik be a kéménybe. A rókatorkot az (általában szigetelt) padló és falszerkezetektől légréteggel elválasztva, lábakra állítva építik. (vasbetonlemezek közé falazzák, - régebben dongaboltozattal fedték) 9.13 Gyűjtőkémények A gyűjtőkéménybe több szint

azonos jellegű, fűtőközegű tüzelőberendezéseit lehet bekötni. A gyűjtőkéményeket ennek megfelelően fölfelé bővülő, kör keresztmetszetű kürtővel, és a fokozott hőterhelés miatt hőszigetelt, (esetleg kettős) külső köpennyel ellátva építik A gyűjtőkémények is önálló, a födémektől is elkülönítendő szerkezetek, ezért falazott, vagy öntöttfalú (rabic) aknába kerülnek. A teljes magasságú kéménypillér terheit önálló tömbalap veszi át, a födémeket sem terhelheti. A kéményfejet általában huzatnövelő toldatokkal látják el. A gyűjtőkéményeket nem lehet elhúzni. A többszintű bekötések miatt a gyűjtőkémények tökéletes gáztömörsége elengedhetetlen követelmény. A bekötések, koromzsákok, tisztítónyílások-, ajtók kizárólag előre-gyártott idomok beépítésével valósíthatók meg. Az elemek fúrása, faragása, átalakítása tilos! A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 113

► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Kémények és szellőzők Vissza ◄ 114 ► A gyűjtőkémények, fokozott és állandó ellenőrző, fenntartási tevékenységet igényelnek. A feltáratlan hibák halálos kimenetelű füstgázmérgezésekhez is vezettek már, ezért egy időszakban a gyűjtőkémények építését betiltották Az elhasználódott kiégett kéményeket utólag behúzott (például rozsdamentes acél) béléscsövekkel kell felújítani, a biztonságos használatra alkalmassá tenni! A kettősfalú kémények vibropréselt beton elemei közötti teret hőálló hőszigetelő anyaggal (például kovaföldliszt) töltötték ki. Egyesített falú kéményeket hőszigetelő tulajdonságú könnyűbetonból készült elemekből építettek. 9.2 ábra Elemes kémények a – egyesített falú gyűjtőkémény: a1 – kéményelem metszete, felülnézete; a2 – beépítési részlet; b – könnyűbeton köpenyelemes

hőszigetelt, béléscsöves, hátszellőzött kémény metszete Az egyesített falú könnyűbeton-elemes (10.2a ábra) gyűjtőkémény • a több szint magas építmény sarkaiban vezetett - cementhabarccsal kiinjektált - merevítő vasalással készült, • a födémen - független mozgását biztosító - nyíláson halad keresztül A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 114 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Kémények és szellőzők Vissza ◄ 115 ► 9.14 Előregyártott elemes kéményrendszerek Az egységcsomagban kapható kéményrendszer minden, a kémény felépítéséhez szükséges elemet, alkatrészt, anyagot, segédeszközt és építési útmutatót tartalmaz. A különféle rendszerű kémények (10.2b ábra) elemcsaládjai • könnyűbeton köpenyfallal, alacsony hőszigetelő értékű, • samott, vagy magas hőfokon kiégetett saválló kerámia béléscsővel és ásványgyapottal növelt

hőszigetelésű, • légcsatornákkal hátszellőztetett szerkezetváltozatokkal bírnak. A növelt hőszigetelő kapacitás és a hátszellőzés megelőzi a füstgázok lehűlését, és a káros anyagok (kátrány,) lecsapódását, ezáltal növelve a szerkezet élettartamát. 9.15 Gyárkémények A gyárkémények magasságát a szükséges huzat mértéke mellett elsősorban környezetvédelmi szempontok határozzák meg. A kibocsátott füstgázok széndioxid, szénmonoxid, kéndioxid, kátrány, pernye, tartalma nagy magasságba juttatva (közvetlenül!) kevésbé szennyezi a légkört. Ma már a szigorú építési, környezetvédelmi szabályok a nagy magasság mellett füstszűrő filterek felszerelését is előírják. A magas kémények és alapozásuk méretezésekor meghatározó a szélterhek jelentősége. A gyárkéményeket régen téglából (körgyűrűcikk alakú, úgynevezett sugártéglából) falazták, manapság inkább öntöttfalas monolit szerkezettel

(pl. csúszózsaluzással) építik, vagy előregyártva vasbeton elemekből, acélcsövekből szerelik. 9.2 Szellőzők A bezárt terekben elhasználódott, elszennyeződött levegő pótlását, felfrissítését, cseréjét szolgálja a szellőzés, szellőztetés, emberi tartózkodás, normális életfunkciók és/vagy technológiai folyamatok feltételeinek biztosítására. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 115 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Kémények és szellőzők Vissza ◄ 116 ► A természetes (gravitációs) szellőzés mellett, gépi (ventillátoros) szellőztetéssel érhető el a rendeltetésnek, használati körülményeknek megfelelő sűrűségű légcsere, amelynek mértékét pl. az óránkénti légcsere-számmal lehet előírni. 9.3 ábra Épített szellőzők a – átszellőzés; b –szellőző „udvar” ; c - szellőző akna A továbbiakban a szellőz(tet-)és épületszerkezeteivel

foglalkozunk. A szellőzők feladata Az elhasznált levegőt elvezetni. A friss külső levegőt (szükség szerint szűrve, hűtve, vagy melegítve) bevezetni, ezáltal a helyiségben • megfelelő hőmérsékletet, • folyamatosan tiszta levegőt, állandó - de kellemetlen huzathatástól mentes - légáramlással biztosítani. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 116 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Kémények és szellőzők Vissza ◄ 117 ► 9.4 ábra Kürtőszellőzés a – két- és négy kürtős betonelemes szellőzők beépítése; b - önálló kürtős egycsatornás szellőző rendszer; c – gyűjtőkürtős mellékcsatornás rendszer A természetes légcsere történhet • önszellőzéssel (tömítetlenségek, diffúzió); • ablak-, ajtó szellőzéssel (esetleg önálló szellőzőszárnyakkal, pl. "fortocska"-Szibéria); • átszellőzéssel, (belső helyiség vízszintes, legfeljebb 2

m hosszú, szellőzőcsatornás homlokzati kapcsolata ); • kürtőszellőzéssel (függőleges légcsatornák) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 117 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Kémények és szellőzők Vissza ◄ 118 ► 9.5 ábra Gyűjtőkürtős mellékcsatornás szellőzők a – betonelemek beépítése, bekötés; b – vékonyfalú szellőző elemek; gy – gyűjtőkürtő; m - mellékcsatorna A mellék- és gyűjtőcsatornás szellőzőknek vibropréselt betonelemes (10.5a ábra), és vékonyfalú (műanyag, alumínium 105b ábra) egységekből szerelt változatait ismerjük. A gyűjtőkürtős szellőzőkbe csatlakozó mellékcsatornákkal legfeljebb 10 azonos jellegű helyiség köthető be összesen a különböző szintekről. A friss levegő bevezetésére külön mellékcsatornák szolgálhatnak. (két mellékcsatornás, gyűjtőkürtős szellőzés) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék

Vissza ◄ 118 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Nyílászáró szerkezetek Vissza ◄ 119 ► 10. Nyílászáró szerkezetek A közlekedés, szellőzés és természetes világítás céljából a térelhatároló szerkezetekben nyílásokat, nyílászáró szerkezeteket helyeznek el. Ezek az ajtók, kapuk, ablakok, kirakatok, üvegezett falak és egyéb üvegszerkezetek, valamint a többnyire hozzájuk kapcsolódó árnyékoló, és biztonsági szerkezetek. A nyílászáró szerkezetek többsége részben vagy egészben nyitható, ezért rendszerint két részből állnak: tok- és szárnyszerkezetből (-keretekből). A tok feladata a szárny tartása és a megfelelő ütközés, záródás biztosítása. A vastagabb falakba kerülő nyílászárókat a jobb légzárás és nyithatóság, valamint a könnyebb beépítés céljából kávás falnyílásokba helyezik. A korszerű építéstechnológiával épített épületeknél és az

előregyártott és öntöttfalas szerkezetekhez való egyszerűbb csatlakozás érdekében káva nélküli megoldásokat is alkalmaznak. A nyílászáró szerkezetek működtetéséhez és funkcionális használhatóságához • vasalatok, szerelvények, • üvegezések, • felületvédelmi bevonatok is szükségesek. Nyílászárókkal szemben támasztott alapvető követelmények a légzárás, a nedvesség-, hő- és hangszigetelés az előnyös esztétikai megjelenés és a tartósság. A nyílászáró szerkezeteket többféle szerkezeti anyagok felhasználásával gyártják. Így például • fából, • különféle fémekből (acél, alumínium), • vasbetonból (ritkán), esetleg műkőből, • műanyagokból, • valamint gyakran kombinált anyaghasználattal (pl. műanyag és acél, vagy fa és alumínium együttes alkalmazásával) is készülhetnek. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 119 ► Magasépítés I. A dokumentum használata |

Tartalomjegyzék Nyílászáró szerkezetek Vissza ◄ 120 ► 10.1 ábra Méretértelmezés, nyitásmódok a – Nyílászárók méretértelmezése; nyitásirányok: b – balos ajtó; j – jobbos ajtó; ajtók nyitásmódjai: f1 – felnyíló egyszárnyú; f2 – felnyíló kétszárnyú; l – lengő; t1 – toló (falnyílásba tolható); t2 – toló (falsíkban tolható); t3 – toló, teleszkópikus; h – harmonika; bg – billenő garázskapu A nyílászáró szerkezetek méret-meghatározása Névleges méret: a szerkezetet meghatározó, a költségvetésbe kerülő méret, a nyílászáró szerkezet külméretének és az elhelyezéshez szükséges köz méretének összege. Tervlapokon a nyílászáró tengelyén tüntetjük fel (szélesség/magasság Jele: NM) Elhelyezési (szerelési) köz: a tok és a fal közötti hézag mérete, amelynek a tok beépítésekor van jelentősége (jele: EK). Gyártási méret: nyílászáró szerkezet tok-külmérete Tok

belméret: a nyílászáró szabad nyílásmérete. Tűrés: a terv szerinti és a tényleges méret közötti különbség előírások által maximált mértéke. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 120 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Nyílászáró szerkezetek Vissza ◄ 121 ► 10.1 Ajtók és kapuk Működésük szerint lehetnek: • függőleges tengely(ek) körül felnyíló, forgó, ingó ajtók (pl. pincérajtó); • vízszintesen mozgó toló- és harmonikaajtók; • függőlegesen mozgó toló és billenő ajtók; • valamint egyszárnyú, két- vagy többszárnyú ajtók, kapuk; • egy- és kétrétegű ajtók. Oldalt nyíló ajtóknál nyitásirány szerint balos és jobbos ajtókról beszélünk, aszerint, hogy a nyitásirány felől szemlélve, az ajtószárnyon a vasalat bal, vagy jobb oldalon helyezkedik-e el. (A megkülönböztetésre az eltérő típusú vasalat és a zár miatt van szükség) Az

ajtók elhelyezésének, beépítésének legfontosabb szabályai: • a nagy forgalmú helyiségek ajtói kifelé nyíljanak; • a nyitott szárnyak a forgalmat ne akadályozzák; • a helyiségekbe úgy nyíljanak be az ajtószárnyak, hogy az ablak felől jövő fény lábhoz essék; • az egymáshoz közel eső ajtók ne nyíljanak egymásra. A kapukat az ajtóktól méretbeli különbségeik és nagyobb merevítési igényük valamint eltérő vasalatuk különbözteti meg. A faanyagú kapukat általában kisebb méretek esetén alkalmazzák, míg 3-4 m feletti nyílásméreteknél már általában acél-, vagy vegyes szerkezeti felépítést használnak A kapuk működésük szerint is többfélék lehetnek: felnyíló (egy-, vagy többszárnyú), harmonika, teleszkóprendszerű tolókapuk, billenő-kapuk, Fából készült ajtók: A fa ajtótok részei: • tokszárak, küszöbtag, szemöldökfa, esetenként tokosztó(k), • valamint a beépítést, tokrögzítést

szolgáló tokfülek és toknyúlványok. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 121 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Nyílászáró szerkezetek Vissza ◄ 122 ► 10.2 ábra Hagyományos faajtók két-két jellemző tok- és szárnyszerkezete a – főfalba kerülő gerébtokos ajtó: a1 – vésett váz-táblázatos és a2 – lemezbetétes teli ajtószárnyakkal; b – válaszfalba épített ragasztott hevedertokos ajtó lemezelt ajtószárnyakkal: b1 rétegelt rácsbetétes, illetve: b2 – lamellázott kitöltéssel A fából készült ajtók általában • palló-, • geréb- (11.2a ábra), • vagy hevedertokos (11.2b ábra) változatokban fordulnak elő A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 122 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Nyílászáró szerkezetek Vissza ◄ 123 ► Régi épületekben, felújítási munkák során találkozhatunk (bélés- és

peremborítású) gerenda- vagy ácstokos ajtókkal. A tok- és a szárnykeretek általában kettős ütközéssel kapcsolódnak egymáshoz, vagyis két eltérő síkban fekvő felületen záródnak össze. (112a ábra) Az faanyagú ajtók szárnyszerkezetei lehetnek tömörek, félig-, vagy tele üvegezettek, illetve vendég-, vagy tisztítószárnyasak. Szerkezetük vésett váz-táblázatos (11.2a1,a2 ábra), vagy kétoldalt lemezelt (112b1,b2 ábra) kialakítású lehet. 10.3 ábra Lemezelt kétszárnyú, idomacél tokos ajtó a – nézetrajz befalazó karmokkal, merevítő profilokkal; b – részletképzések: 1 – tokbeépítés falazatba, tok-szárny kapcsolat; 2 – felnyíló szárnyak záródása, lemezmerevítés; 3 – padlócsatlakozás vakküszöbbel és kiemelt küszöbtaggal Fémajtók Az acélanyagú ajtók melegen hengerelt vagy hidegen alakított idomacél szelvényekből és hidegen hengerelt vagy sajtolt acéllemezekből készülnek. A dokumentum használata |

Tartalomjegyzék Vissza ◄ 123 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Nyílászáró szerkezetek Vissza ◄ 124 ► Általában pince-, padlás- és üzemi ajtók, valamint kisebb igényű lakóés középületek bejárati ajtói készülnek acélból. Fontosabb szerkezetváltozataik • a melegen hengerelt ("L" ,"T" vagy "Z" szelvényű) idomacélokból készített tok- és szárnykeretes megoldások 1,5 mm vastag acéllemez borítással, idomacél merevítéssel (11.3 ábra); • az ("L" szelvényű) idomacél tokszerkezetek sajtolt acéllemez szárnyakkal; • valamint a sajtolt vagy hidegen hengerelt acéllemezekből készülő tokés szárnyszerkezetű ajtók. Az alumínium anyagú ajtók tok és szárnykeretei (extrudálással) rúdsajtolással előállított szelvényekből készülnek. A gyártástechnológia bonyolult profilok előállítását is lehetővé teszi, így igényes, • műgumi

szalagokkal gondosan tömített, rugalmas ütközésű, • kemény PVC szelvényekkel összetett, hőhídmentes, • az alumínium felületek eloxálásával vagy egyéb elektrolitikus eljárással kezelt, színezett, esztétikus szerkezetek állíthatók elő. Alumínium szerkezetek beépítésénél kerülendő a cementhabarccsal vagy betonnal való közvetlen érintkezés. Műanyag ajtók A műanyagipar fejlődésével egyre inkább elterjednek az általában rúdsajtolt kemény PVC-ből készült ajtók. Használatuk előnyös, mert • könnyűek és alaktartók; • színtartók és kis karbantartási igényük van; • korrózióállók, nem igényelnek felületkezelést; • széles hőfokhatárok között is alkalmazhatók; • meleg tapintásúak; • baktérium és vegyszerállók; A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 124 ► Magasépítés I. Nyílászáró szerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 125 ► •

méretpontosan gyárthatók, tehát légzárásuk is kedvező. A műanyag ajtók esetén tudomásul kell venni, hogy • a kis rugalmassági modulus méretezési nehézségeket okoz; • a tok- és szárnyszerkezetek merevítése csak erősítő fa, vagy fém betétekkel oldható meg; • a magas hőtágulási együttható beépítési problémákat jelent; • az elektrosztatikus feltöltődés lehetősége használati hátrány. 10.2 Ablakok Alapvető térelhatárolási feladataikon kívül, és ezáltal is az ablakok számos funkciót látnak el, így - egyebek között: • a zavartalan kitekintés lehetőségét, • ám szükség esetén a nem kívánatos "belátás" elkerülését (például áttetsző üvegezéssel,), • elegendő természetes fény bebocsátását, • por, csapadék bejutásának, túlzott légcsere és huzathatás kialakulásának megakadályozását, • ugyanakkor a szükséges mértékű szellőzést, légcserét, • és a túlzott lehűlés,

illetve felmelegedés megakadályozását, • káros zajhatások elleni szigetelést, • a kedvező homlokzati, építészeti hatást, • valamint a könnyű kezelhetőséget, tisztántarthatóságot, is biztosítaniuk kell Működésüket tekintve • függőleges tengely(ek) mentén felnyíló, forgó, • és vízszintes tengely(ek) körül bukó, billenő, vagy emelkedő, • továbbá függőleges síkban tol(hat-)ó és emelhető ablakokat ismerünk. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 125 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Nyílászáró szerkezetek Vissza ◄ 126 ► A szárnyak szerkezete, üvegezése, illetve a tok-szárny kapcsolatok jellege szerint az ablakok általában • egyrétegű, egyszeres-, kettős-, vagy hőszigetelő üvegezéssel ellátva, • kettős üvegezésű, tisztítószárnyas vagy egyesített szárnyú kivitelben, • kétrétegű (külső és belső szárnyakkal kialakított) szerkezeti

megoldásokkal, • és/vagy háromrétegű (fokozottan hangszigetelő) üvegezéssel készülnek. Az ablakok tokkereteinek szerkezetét • a felső tokrész vagy szemöldök, • az alsó tokrész vagy könyöklő, • a függőleges tokszárak és • a (vízszintes és/vagy függőleges) tokosztások alkotják. A tokszárakhoz, tokosztókhoz, és/vagy egymáshoz (felnyíló) kapcsolódó ablakszárnyak üvegezését gyakran ál-, vagy valódi "kazettaosztás" tagolja. A többrétegű ablakok tok-szárny kapcsolatait hármas (középen általában tömített ütközésekkel alakítják ki a fokozott légzárási követelmények teljesítése érdekében. A jelenlegi korszerűsítési törekvések a hőszigelő üvegezéssel is ellátott többrétegű (a kapcsolt gerébtokos szerkezetekkel rokon) konstrukciók fejlesztése/ alkalmazása irányába mutatnak az új és a felújítandó ablakok körében egyaránt. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 126

► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Nyílászáró szerkezetek Vissza ◄ 127 ► 10.4 ábra Hőszigetelő üvegezésű, hármas tok/szárny ütközésű faablak a – könyöklő részlet alumínium vízvetővel; b – szemöldök metszetek: b1 – fix üvegezésű változatnál; b2 bukó-nyíló változatoknál; c – nyitásmódok: c1 – felnyíló egyszárnyú; c2 – felnyíló kétszárnyú; c3 – bukó-nyíló szárny fix bevilágító sávval; c4 - bukó-nyíló, nyílószárnyas kombináció A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 127 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Nyílászáró szerkezetek Vissza ◄ 128 ► 10.21 Faablakok A régóta bevált, ma is széleskörűen alkalmazott, fából készült szerkezetek, leggyakoribb fajtái • a pallótokos-, • az egyrétegű gerébtokos-, • a kétrétegű kapcsolt gerébtokos-, • az egyesített szárnyú• és a korszerű

ragasztott tok- és szárnykeretes, hőszigetelő üvegezésű ablakok (11.4 ábra) 10.22 Fém ablakok Melegen hengerelt idomacélokból, vagy hidegen alakított szelvényekből, valamint sajtolt acéllemez felhasználásával készülhetnek ablakok tok- és szárnyszerkezetei is. Kedvező szilárdsági jellemzőik, alaktartásuk, kis szerkezeti vastagságuk, mellett jó hő- és hangvezető képességük, és korrózióvédelmi igényük hátrányos tulajdonság. Rúdsajtolással kialakított, a követelményeknek legjobban megfelelő alumínium szelvények kedvező lehetőséget nyújtanak rugalmas tömítő profilok elhelyezésére. A hőhíd-megszakító műanyagbetétek alkalmazásával, hőhídmentes profilokból készített hőszigetelő üvegezésű ablakszerkezetek esetén a tok és szárny felületek, valamint a hőszigetelő üvegtábla hőátbocsátási tényezője közel azonos is lehet (11.5 ábra) Az alumínium profilok külön korrózióvédelmet nem igényelnek,

ugyanakkor az ablakok szállításánál és mozgatásánál könnyen sérülhetnek (horpadás, deformációk,). A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 128 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Nyílászáró szerkezetek Vissza ◄ 129 ► 10.5 ábra Hőhídmentes alumínium ablakszerkezet a – tokbeépítés, tok-szárny hármas ütközésű kapcsolata lengő-nyelves műgumi profil használatával; b – mellvédfali csatlakozás külső ablakpárkány lefedéssel, a szárnykereten vízvető profillal 10.23 Műanyag ablakok A pontos, jól záródó műanyag szelvények felhasználásával épületfizikai szempontból előnyös, gazdaságos, esztétikus nyílászárók alakíthatók ki. A rúdsajtolt profilokból sarokragasztással, merevítő acélbetétekkel erősített, hőszigetelt üvegezésű, ablakszerkezeteket állítanak elő. 10.24 Vegyes anyaghasználatú ablakszerkezetek Acél zártszelvényű tok- és

szárnykeretek - esztétikai és légzárási-, tömítési célzattal - alumínium szelvényekkel kombinálva készültek. A PVC borítású faablakokat nem kell mázolni, illetve mázolását időszakonként felújítani. Az „alufa” szerkezetek a két anyag külső és belső térben nyújtott előnyös tulajdonságait egyesítik. 10.3 Árnyékoló szerkezetek A nap energiasugárzása nagymértékben befolyásolja a belső terek klímaállapotát. Az üvegfelületeken keresztül a belső térbe jutó napsugarak által felmelegített tárgyak, szerkezetek megváltozott hullámhosszú, visszavert sugárzó hője visszafelé már nem tud kijutni az üvegfelületeken. Ez a A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 129 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Nyílászáró szerkezetek Vissza ◄ 130 ► hatás az üvegház effektus vagy napcsapda. A árnyékoló (napvédő) szerkezetek a napsugárzás elleni védelmet szolgálják

úgy, hogy • a kielégítő nappali világítást, • a kitekintést • és a helyiség szellőzését sem gátolják. Az árnyékolók a homlokzatokra szerelt, • konzolokkal fixen rögzített vízszintes és/vagy függőleges árnyékvető szerkezetek, • valamint mozgatható vízszintes és/vagy függőleges lamellák, zsalúziák lehetnek. Az árnyékolók általában masszív (vasbetonból készült) szerkezetek vagy könnyűfém, üveg, műszaki textil, műanyag, konstrukciók. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 130 ► Magasépítés I. Falak felületképzése, burkolatai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 131 ► 11. Falak felületképzése, burkolatai A teherhordó és térelhatároló, térelválasztó falak külső és belső felületeinek • a környezeti hatásokkal szemben ellenállónak, • az épület, illetve a belső terek rendeltetésétől függő mértékben tartósnak, • az építészeti, illetve

belsőépítészeti elvárások szerint esztétikusnak, • és a lehetőségeken belül környezet-, és "emberbarát"-nak kell lenni. A felületképzéseknek és/vagy burkolatoknak fontos állagmegóvási szerepük van, és az épületfizikai folyamatokban is részt vesznek. Tömör, tartós, jó minőségű szerkezeti anyagok felhasználásával készített nyersen maradó felületek megfelelnek a fenti követelményeknek, így például a • zsaluzatból kikerülő (vagy megmunkált) látszóbeton, • és a különféle módon hézagolt, (esetleg megmunkált) kő és tégla felületek is. A felületalakítások készülhetnek helyszíni, monolit kéreg (bevonat), vagy elemekből (lemezekből, táblákból) falazott, ragasztott, vagy szerelt burkolat formájában. Az utólagos felületvédelem gyakran épületfizikai rétegekkel (hő-, hangszigetelés, árnyékolás, páravédelem,) kiegészítve, esetleg összevonva készül. 11.1 Kéreg jellegű monolit

felületalakítások A bevonatszerű felületképzések elterjedt változatai • a vakolási, • és a helyszíni (monolit) műkő munkák keretében készülnek. Az elsősorban építéstechnológiai szempontból érdekes vakolatok és monolit műkő burkolatok szerkezeti problémáit, többek között • az aljzattal (hátfalazattal) való tartós együttdolgozás - különös tekintettel a térfogatváltozásokra (duzzadás, zsugorodás), mozgásra hajlamos szerkezetekre - biztosítása, A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 131 ► Magasépítés I. Falak felületképzése, burkolatai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 132 ► • és a felületi mozgások hatásainak elhárítása jelenti. A vakolatok szerkezeti anyaga a habarcs, amely adalékanyagok (homok, kőliszt, kőzúzalék, perlit, polisztirolgyöngy,.), kötőanyag(ok) (mész, cement, gipsz, térhálósító műgyanták,), és víz, esetleg további(színező-,

víztaszító-,) adalékok keveréke. A műkő burkolatok tulajdonképpen kőzúzalék adalékos, esetleg színezett és/vagy fehér cement kötőanyagú betonból készülnek. 11.2 Elemekből készített falburkolatok A hagyományos építőanyag-választékból jó minőségű, tömör alapanyagú, tartós, (fagyálló), esztétikus felületű természetes és mesterséges burkolótéglák, -kövek, -lemezek, -lécek állíthatók elő. Ilyen anyagok a kitermelt állapotban felhasznált (terméskő)-, darabolt (hasított, fűrészelt,)-, esetleg megmunkált (nagyolt, egyengetett, bordázott, gyalult, csiszolt, fényezett,.) építőkő fajták (mészkő, márvány, gránit,), a jól kiégetett tömör, vagy üregelt, esetleg mázas kerámiák (121 ábra) (agyag, majolika, pirogránit,), a mészhomok téglák, a jól tömörített (például vibropréselt), extra felületképzésű beton és a műkő (12.2a ábra) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 132 ►

Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Falak felületképzése, burkolatai Vissza ◄ 133 ► 11.1 ábra Elemes falburkolatok a – burkolóelem családok: a1 kevéslyukú és tömör egész, háromnegyedes, feles és negyedes méretű „keresztmetszeti tégla” elemek; a2 – soklyukú feles, negyedes és fejelő elemek; a3 – hasítással felezhető vastagságú egész és feles méretű burkoló tégla elemek; b – a burkolatok bekötése a hátfalazatokhoz: b1 – egysoros, negyed tégla mélységű falhornyokba; b2 - egysoros fél burkolóelem mélységű (3+1 cm) falhornyokba; b3 – kétsoros fél burkolóelem mélységű (3+1 cm) falhornyokba; b4 – beton hátfalazathoz rögzített kiváltó konzolos gyámolító sínekre támasztva A burkolatokat a hátfalazathoz, célszerűen annak ülepedése után készítve • csorbázattal bekötött habarcskapcsolatú falazással (12.1b1-b3 ábra), • vagy teljes felületükön ragasztva (habarccsal

vagy ragasztóréteggel), • vagy konzolos gyámolító lécekkel, sávonként kiváltva (12.1b4 ábra), habarcs hátkiöntéssel, A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 133 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Falak felületképzése, burkolatai Vissza ◄ 134 ► • vagy szintenként kiváltva, a hátfalazathoz -legtöbbször hőtechnikai réteg(ek) közbeiktatásával- pontonként kihorgonyozva, • vagy elemenkénti, szerelt száraz, vagy nedves építésű felfüggesztéssel, kapcsolódnak. Megjegyzendő, hogy a ragasztott kapcsolatok esetén is szükség lehet szintenkénti illetve közbenső gyámolításokra, kiváltásokra, ugyanakkor ezek a burkolatok a monolit kéregjellegű szerkezetekhez hasonlóan , felületkiegyenlítő aljzatokat mozgáskiegyenlítő betéteket és mozgási (dilatációs) hézagokat is igényelhetnek. 11.3 Könnyű szerelt homlokzatburkolatok A lemezes, táblás, kazettás, pallós, burkolatok

elemeit leggyakrabban • alumíniumból (eloxálva, vagy beégetett lakkos színezéssel), • acélból (rozsdamentes, vagy színes műanyag-bevonatos formában), • vagy műpalából, (ma már azbesztmentes változatban, gyakran gyári felületvédelemmel ellátva), • vagy műfából, cement-, vagy műanyagkötésű farostlemezekből (impregnálva, műanyag bevonatokkal,), • és műanyagokból, például kemény PVC profilokból (12.2b ábra), • valamint üvegből (színezett, edzett, zománc-,), állítják elő. Az elemek felerősítése és összeépítése a hőmozgások szabad lefolyását megengedő (például úgynevezett csúszó-) kapcsolatokkal történik. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 134 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Falak felületképzése, burkolatai Vissza ◄ 135 ► 11.2 ábra Szerelt homlokzati falburkolatok a – hőszigetelt, hátszellőzött műkő lécelemes szerelt falburkolat: 1

– falazat; 2 – kiegyenlítő réteg; 3 – hőszigetelés; 4 – légzáró, páraáteresztő réteg; 5 – vízszintes fa lécváz; 6 – feszítőékes rögzítés; 7 – a függőleges szerelőbordákat rögzítő facsavar; 8 – alumínium szerelő borda; 9 – felületkezelt műkő burkoló lécelem; b – kemény PVC pallóelemes könnyű szerelt homlokzatburkolat; 11 – függőleges fa szerelő borda; 12 – feszítőékes rögzítő csavar; 13 – falazat; 14 – szegezéssel rögzített alumínium csúszó kapocs; 15 - vízszintesen sorolt, egymásba csúsztatott kPVC palló-profil A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 135 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Padlók Vissza ◄ 136 ► 12. Padlók A padlók talajra fektetve, vagy a közbenső födémek szerkezeti komponenseként a terek, helyiségek alsó, általában vízszintes és sík határfelületét képezik. A járó (koptató) felszínnel bíró

burkolati réteg ágyazására, rögzítésére, aljzatául, hő-, hang-, nedvesség elleni szigetelése, céljából további funkcionális réteg(ek) is a padlók szerves részét képez(het)ik. A padlók gyakran szolgálnak különféle (épületgépészeti, információs,) célú installációk befogadására, elrejtésére is. A járható (koptató) felszínű réteg, a padozat funkcionális tulajdonságai mellett fontos téralkotó felületet is képez, így esztétikus megjelenítése is fontos feladat. A padlószerkezetek komplexicitása és sokrétű feladatstruktúrája bonyolult követelményrendszert támaszt. A legfontosabb követelmények közül is kiemelhető • a nyomó és hajlító igénybevételekkel szemben tanúsított, kellő mértékű szilárdság; • a megkívánt járáskényelmet is biztosító rugalmasság; • a lehetséges legkisebb szerkezeti vastagság és szerkezetsúly; • a rendeltetéstől függő mértékű tűzbiztonság (lángállóság,

szikramentesség,); • esetenként (elektronikus berendezések védelmében) az elektrosztatikus feltöltődés megelőzése; • az elvárt szintű kopásállóság; • a nedvességellenállás; • a vegyi ellenálló képesség (adott anyagokkal szemben, kívánt mértékben); • a duzzadás- és repedésmentesség (térfogatállandóság); • a szükséges mértékű csúszásmentesség (felületérdesség, -tapadás,); A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 136 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Padlók Vissza ◄ 137 ► • a higiénikus (esetenként gépesíthető) tisztántarthatóság ; • az esztétikus felület (szín, minta, felületstruktúra, fényesség,); • a hőszigetelő (esetenként hőtároló-) képesség; • a nedvesség- víz elleni szigetelés lehetősége; • a hangszigetelő képesség (főleg a lépéshang-csillapítás). Beépítési helyük szerint • talajon fekvő (bel- és

kültéri), • közbenső födémre kerülő padlókról, • valamint padlásburkolatokról beszélhetünk. A külső, vagy fűtetlen terekkel határos padlószerkezetekbe gyakran hőszigetelő, hő- és páratechnikai rétegeket is integrálnak. A talajon fekvő padlók különféle nedvességhatások ellen is védett, hőszigetelt (vagy hőszigetelés nélküli) rétegrendszer változatokban készülnek A padlókat a szubjektív tapintási hőérzet alapján • meleg, • mérsékelten meleg, • mérsékelten hideg, • és hideg tapintású csoportokba sorolhatjuk. A padlók akusztikai tulajdonságait meghatározza, hogy • merev-, vagy úsztatott aljzatra fektetve, • illetve hajlékony-, merev-, kemény-, vagy lágy burkolattal készülnek-e. A padló(burkolatok) széleskörű szerkezeti anyagválaszték felhasználásával készíthetők. A szervetlen anyagok természetes (kő) és mesterséges (beton, műkő, kerámiák, fémek,) különféle változatai mellett szerves

alapanyagok (fa, műfa, műanyagok, textíliák,) használata is elterjedt. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 137 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Padlók Vissza ◄ 138 ► 12.1 A padlóburkolatok szerkezetváltozatai Szerkezeti jelleg és építési technológia alapján • elemekből készített, • monolit, • és lemezekből fektetett padlókat ismerünk. 12.11 Elemes padlóburkolatok A padlóburkoló elemek fából, kőből, mesterséges kőnemű anyagokból hasáb, léc, tömb, vagy lap formában készíthetők. A burkolatok minőségét az elemek tulajdonságai mellett • az ágyazás és rögzítés, • az elemkapcsolatok (illesztés, hézagolás), • a falcsatlakozások, burkolatváltások, kialakításának, • és a nagyobb felületek mozgási hézagképzésének módja és szakszerűsége is befolyásolja. Kőpadlók Kitermelt (darabolt, nagyolt, egyengetett,) terméskövekből általában

kültéri padló-(tér-)burkolatokat készítenek, homok-, vagy habarcságyazással, hézagolással. Az igényesebb belső hidegpadló-burkolatokat olyan fűrészelt kőlapokból, -lemezekből építik amelyek felületét csiszolják, fényezik,. A használati jellemzők függvényében különféle mértében kopásálló kőfajtákat használnak. A belső kőpadlókat betonaljzatra, habarcságyazatba fektetik, vagy ragasztják. Mesterséges kőnemű padlók Hidegtapintású padlóburkolatok • cement (és/vagy műanyag)-kötésű műkőlapokból, • és égetett agyag (kerámia) elemekből is készülnek. A műkő lapokat homogén anyaghasználattal, vagy betonmagra felhordott műkő kéreggel (márványmozaik lap) készítik, csiszolt, illetve fényezett A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 138 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Padlók Vissza ◄ 139 ► felülettel. A drágább, természetes kövek kiváltására

szolgáló burkolatok készítése hasonló a kőpadlókéhoz. A cementtejes szorított hézagolás mellett itt is elterjedt - a hézagoló-keresztek használatával garantált méretazonosságú - széles (raszteres)- hézagképzés is A kerámiát is ősidők óta használják padlóburkolatok készítésére. Az égetett agyagtégla lapjára vagy élére fektetve a terméskő burkolatokhoz hasonló módon építhető be Jól kiégetett (fagyálló) elemekből kültéri burkolatok is építhetők Átgondolt szín- és mintaválaszték felhasználásával dekoratív felületi hatások érhetők el A jobban kiégetett, tehát kopás-, és fagyálló, általában anyagában színezett kőagyag (mettlachi) lapok nagyobb igénybevételek esetén és kültéren is beépíthetők, ugyanakkor szegényesebb színskálával rendelkeznek (általában matt, pasztell, egyszínű változatok kaphatók). A tömör lapok sima, csúszos felületét "kúpos" kialakítással, újabban sajtolt

felületdomborításokkal, illetve "hasított" alakítással érdesítik. Vizes üzemű technológiák esetén (konyhaüzem, fürdők,) csak csúszásmentes lapok használhatók. A különleges tömörségű, úgynevezett keramit elemeket saválló burkolatok számára gyártják. Jó vegyi ellenálló képességük mellett ezek a padlók különösen nedves állapotban - nagyon csúszósak A burkolatok hézagoló anyaga is saválló (pl. bitumen kiöntés) A kerámia burkolólapokat a hagyományos habarcságyazás helyett egyre gyakrabban ragasztással rögzítik. A ragasztás csak jó minőségű, teljesen sík aljzatok esetén alkalmazható. Fapadlók Az állandó használatú helyiségek lakáskomfortjához a melegtapintású padlóburkolatok jelentős mértékben járulnak hozzá. A természetes faanyagok környezet- és "emberbarát" szerkezetek, burkolatok kialakítását biztosítják egyfelől, másrészt viszont - helytelen erdőgazdálkodás esetén -

felhasználásuk veszélyeztetheti a meglévő állományokat. A ritka, drága fafajtákat csak anyagtakarékos gyártástechnológiai eljárásokkal és szerkezeti kialakítás mellett használják, például többrétegű elemek látható kopórétegeként. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 139 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Padlók Vissza ◄ 140 ► A fapadlók készítése, használata, fenntartása során tekintettel kell lenni a fa természetes tulajdonságaira, így • az alak és méretváltoztatási hajlamra; • a fokozott nedvességérzékenységre; • és a gombásodási (vagy más biológiai fertőzési) veszélyeztetettségre, A hajlékony fa padlóburkolatokat régebben feltöltésre fektetett párnafákra szegezték. A talajon fekvő padlókat száraz homokba, míg a födémekre kerülőket főleg salakba ágyazták. A puhafákból is készíthető egyszerű illesztéses szélesítésű

deszkapadlók, a csaphornyos, rejtett szegezésű hajópadlók, a rövid elemes svédpadlók közvetlenül párnafákra, míg a kétoldalt hornyolt (és kétoldalt csapozott) parketták (lécpadlók) ritkított fektetésű vakpadlókra kerültek. A jelenlegi építési gyakorlat merev - akusztikus igény esetén úsztatott aljzatra ragasztott, vagy különféle rugalmas ágyazású, száraz fektetéssel készített fapadlókat alkalmaz. A csaphornyos lécparketták használata mellett ragasztásos technológiával a fecskefarkú- és a mozaik parkettákat, míg száraz fektetéssel a szalag- és panelparkettákat építik be. A parketták általában nemes kemény faanyagokból (tölgy, bükk, esetleg akác,), vagy ilyen anyagú kopóréteggel készülnek • helyszíni csiszolással és védő lakk, vagy beeresztőréteggel, • illetve végleges gyári felületképzéssel ellátva. 12.12 Monolit padlók Az elnevezés egyszerre utal a helyszíni készítésre és az öntési vagy

kenési technológiára. A folyékony vagy kenhető, a helyszínen megszilárduló alapanyagokból hézagmentes burkolatok készíthetők, természetesen a szükséges helyeken mozgási (dilatációs) hézagokkal ellátva. A legfontosabb monolit padlóburkolatok: • saját levében simított, vagy cementsimítással ellátott betonpadlók; • tartósan nagy teherbírású ipari padlók; • monolit (általában csiszolt) műkő padlók (terazzó); • ferrocement padlók; A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 140 ► Magasépítés I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Padlók Vissza ◄ 141 ► • magnezit padlók; • öntött aszfalt burkolatok; • önterülő, öntött műanyag adalékos burkolatok; • kent műanyag (műgyanta) burkolatok,. 12.13 Lemezekből fektetett padlók A lemezeket általában tekercsek, vagy nagyobb, (esetenként helyiség-) méretű lapok formájában forgalmazzák. Az úgynevezett lágypadlók jó minőségű

(sík, sima, szilárd, térfogatálló,) aljzatra ragasztva, szárazon fektetve, illetve feszítve készítik. A leggyakrabban használt lemezalapanyagok: • a linóleum; • a természetes és műgumi; • különféle műanyagok (főként a PVC); • és textilek (szőnyegpadlók,), 12.2 Különleges padlók A különleges (rétegfelépítésű) padlók általában valamilyen speciális funkció betöltésére hivatottak, így például • a padlófűtések csőkígyóinak és/vagy fűtőpaneljeinek, valamint hőtároló elemeinek (fűtött aljzat) befogadására szolgálnak a fűtött padlók; • elektronikai és egyéb vezetékek, szerelvények viszonylag könnyen hozzáférhető elrejtését teszik lehetővé a kettős- vagy álpadlók. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 141 ► Magasépítés I. Víz elleni szigetelések A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 142 ► 13. Víz elleni szigetelések Az épületeket és

szerkezeteiket érő hatások egy részét a víz különböző megjelenési formái okozzák. A hatások nedvesítés útján, illetve nedvesítés által érvényesülnek. A kármegelőzés és a védelem módszereinek kialakítása érdekében szükségünk van a nedvességokozók és hatásaik pontos feltérképezésére. 13.1 Az épületet támadó nedvességokozók és hatásaik Az épület nedvességhatásoknak fokozott mértékben kitett részei, szerkezetei, elemei • a terepszint alatt, • a homlokzatokon, különösen a talajjal érintkező lábazati falszakaszokon, • úgynevezett vizes-, és vizes technológiájú helyiségeiben, • tetőkön, teraszokon, fordulnak elő. A legfontosabb nedvességokozók a • csapadékvíz (közvetlenül a szerkezetekre jutó vagy felcsapódó, illetve a talajba leszivárgó víz /hó, jég,/); • talajvíz (talajszemcsék közötti szabad víz); • talajvízből felszívódó (kapillárisan kötött) talajnedvesség; •

talajvízből felszabaduló talajpára; • torlasztott víz (a talajvízzel azonos tulajdonságú – vízzáró talajréteg fölött felgyűlt - csapadékvíz); • használati víz (a funkcionális használathoz, épület gépészeti rendszerekben a vizes helyiségekbe juttatott víz); • az üzemi víz (ipari, laboratóriumi technológiákhoz szükséges, elfolyó szennyezett - víz); • a pára (funkcionális használat, vagy vizes technológia által keltett vízgőz, párás levegő). A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 142 ► Magasépítés I. Víz elleni szigetelések A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 143 ► 13.1 ábra Nedvesség és víz elleni szigetelések a – a szigetelések helye és fajtái: a1 – talajpára elleni szigetelés; a2 - talajnedvesség elleni szigetelés; a3 – talajvíz elleni szigetelés; a4 – üzemi és használati víz elleni szigetelés; a5 – csapadékvíz elleni szigetelés; b – a

nedvességokozók: b1 – külső csapadék; b2 – felcsapódó víz; b3 – belső pára; b4 – használati víz; b5 – üzemi (ipari) víz; b6 – talajnedvesség; b7 – talajvíz(-nyomás); b8 - talajpára A számba veendő nedvességhatások: • oldalnyomás és hidrosztatikus felhajtóerő (az úgy nevezett szabadvizek, mint a talajvíz és a torlasztott víz hatása); • nedvesítés (a kötött vizek és a le/kicsapódó pára hatása); • valamint a nedvesítéshez kapcsolódó egyéb, úgynevezett járulékos hatások, (fagyás, súlynövekedés, többletteher, a hőszigetelő képességcsökkenése, káros vegyi anyagok juthatnak a vízzel a szerkezetbe, a nedves közeg biológiai károsítók életfeltételeit teremtheti meg, ); A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 143 ► Magasépítés I. Víz elleni szigetelések A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 144 ► 13.2 A nedvesség elleni védelem lehetőségei Az

épületek helyiségeinek és szerkezeteinek nedvesség elleni védelmét különböző követelményszinteken valósíthatjuk meg, a használati igények szerint. A teljes szárazság követelményét az állandó emberi tartózkodásra szolgáló, nedvességre érzékeny anyagok tárolására épített helyiségek, laboratóriumok esetében kell kielégíteni, vízhatlan szigeteléssel. A viszonylagos szárazság alacsonyabb igényszintjét vízzáró szigetelési megoldások is biztosítják, az átjutó nedvesség mennyiségét korlátozva (amennyi a másik oldalon elpárologni képes). A nedvességokozók káros hatásai ellen alkalmazható módszerek: A víz távoltartása az épülettől, vagyis • helyes telepítés, • tereprendezés, övárok rendszer kiépítése, • a víz útját akadályozó szerkezetek (például résfalak) építése, • épület körüli járda, folyóka használata. 13.2 ábra Talajnedvesség és -víz elleni szigetelések helye, vonalvezetése a

– f „kényes” szigetelési csomópontok (csatlakozási vonalak) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 144 ► Magasépítés I. Víz elleni szigetelések A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 145 ► A víz épületkörüli összegyűlésének, feltorlódásának megakadályozása alagcsövezett szivárgó rendszer, építése, vagy felületszivárgók alkalmazásával. A határoló épületszerkezet vízzáró anyagból való elkészítése (vízzáró tömegszigetelés, pl. különleges adalékú vízzáró beton) Vízhatlan vagy vízzáró (szigetelő) rétegek beépítése a védendő szerkezetek víz által támadott oldalain. Utólagos szigetelési eljárások alkalmazása. 13.21 A vízszigetelések fajtái, szigetelésmódok A továbbiakban a víz elleni védekezésnek vízhatlan-, vízzáró-, vagy utólag megvalósított szigetelési módszereit tárgyaljuk, elsősorban a talajban lévő szerkezetekkel kapcsolatban. A

szigetelési mód a szigetelőanyag, a beépítési technológia, a rétegfelépítés, a vonalvezetés megválasztásának együttesét jelenti. A figyelembeveendő legfontosabb szempontok: • a talajviszonyok, elsősorban a talajfizikai jellemzők; • a szigetelő rétege(ke)t mindig a megvédendő szerkezet nedvességokozó által támadott oldalán kell felületfolytonosan beépíteni; • a szigetelés vonalvezetését (tulajdonképpen felületformáját) és szakaszolását össze kell egyeztetni az épület alaprajzi és tömegalakításával, tagoltságával és szerkezeti rendszerével, építésmódjával; • a szigetelőanyagok statikai terhelhetősége behatárolt, nagyobb igénybevétel esetén a szigetelőképesség csökken, megszűnhet; • a lemezekből készített szigeteléseket szilárd, sík határoló szerkezetek (például aljzat- és védőbeton réteg) közé be kell szorítani; • a szigetelőanyagok csak meghatározott hőmérséklethatárok között

tartják meg tulajdonságaikat; • csak betartható és betartatható szigetelési technológiát szabad előírni; • a fal-, és padló rétegrendszerekbe integrált szigetelés helye a szigetelési módtól általában független, a különféle anyagú szigetelések azonban az anyagtulajdonságok, és a védettség mértékének függvényében - eltérő rétegszámúak is lehetnek (különböző aljzat és védőrétegekkel); A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 145 ► Magasépítés I. Víz elleni szigetelések A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 146 ► • az eltérő anyagú és beépítési technológiájú rétegek összehangolása és a technológiai fegyelem betartása elengedhetetlen követelmények - a helytelenül tervezett és/vagy kivitelezett szigetelés súlyos, gyakran helyrehozhatatlan és az eredeti szigetelési költségek sokszorosára rúgó károkat okozhat A talajon fekvő padlókat hőszigetelhetjük

is. A hőszigetelést általában a nedvességtől védett oldalon kell beépíteni, kivéve a zártporusú - minimális vízfelvételű - anyagokat (például extrudált polisztirolhab táblák). Ha a hőszigetelő anyag nem lépésszilárd a padlóburkolat csak teherelosztó aljzatrétegre kerülhet Nedves technológiával készülő aljzat és a hőszigetelő réteg közé technológiai szigetelést (műanyag fóliát) kell iktatni, hogy a hőszigetelés ne nedvesedjen át és a kötési vizet ne szívja ki az aljzatból. 13.3 ábra Talajnedvesség elleni kétrétegű lemezszigetelések a – függőleges falszigetelés; b – vízszintes falszigetelés; c – vízszintes padlószigetelés; a-b - a vízszintes falszigetelés és az utólagos külső függőleges falszigetelés átfedéses, takart kapcsolata; b-c - a vízszintes falszigetelés és a A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 146 ► Magasépítés I. Víz elleni szigetelések A dokumentum

használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 147 ► padlószigetelés ollós kapcsolata; d – pincefal és padló talajnedvesség elleni szigetelési csomópontja szigetelést védő fallal (lásd a 14.2d ábrát is) A vízszintes és függőleges falszigetelések külön-külön készített és egymáshoz, illetve a vízszintes padlószigeteléshez vízhatlan módon kapcsolt felületekből állnak (14.3 ábra), vagy a padlószigeteléssel együtt készített teknőszigetelés részét képezik Vizes helyiségek padlóit a felülről támadó használati és/vagy üzemi víztől is védeni kell, illetve a padlóra került vizet úgynevezett padlóösszefolyókon keresztül el kell vezetni. Erre a célra szolgál a lejtésben fektetett padlóburkolat és a szivárgó vizeket összegyűjtő homokszegény szűrőbeton a használati-, illetve üzemi víz elleni szigetelés felett. A vizes helyiségek szigetelését teknőszerűen (a falra legalább 25 cm, illetve pl zuhanyzókban

1,702,00 m magasan felvezetve) kell kialakítani! 13.22 Vízszigetelő anyagok • bitumenes alapanyagú mázak; • műanyagkötésű mázak; • bitumennel telített és/vagy bevont (papír, textil, üvegfátyol, műanyagszövet,) lemezek; • műanyaggal modifikált bitumenes lemezek; • műanyag lemezek (polivinilklorid, poliizobutilén, műgumi, polietilén,); • fémlemezek (acél, ólom, vörösréz); • cementhabarcs, (térhálósító-) műanyag adalékos cementhabarcs; • vízzáró (úgynevezett tömeg-) beton, 13.23 Vízszigetelési technológiák • ecsettel vagy kefével felhordott mázszigetelések; • permetezett, szórt mázszigetelések; A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 147 ► Magasépítés I. Víz elleni szigetelések A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 148 ► • kenéssel ragasztott lemezszigetelések (teljes felületen, sáv- vagy foltszerűen, egy- illetve kétoldali kenéssel); • hegesztett

(saját olvadékába ragasztott) lemezszigetelések; • mechanikai rögzítésű lemez- és lepedőszigetelések (pontonként, sávosan, szegélyek mentén); • leterheléssel(beszorítással) rögzített lepedőszigetelések, (a lepedőket lemezekből előregyártva készítik); • rétegesen felhordott vakolat(habarcs)szigetelések; A különböző technológiák vegyesen is alkalmazhatók. A szigetelőrétegek szükséges száma a nedvességokozók és a felhasznált szigetelőanyagok függvényében: • talajpára ellen: kétrétegű bitumenmáz szigetelés, vagy egyrétegű ragasztott bitumenes lemezszigetelés; • talajnedvesség ellen: kétrétegű ragasztott bitumenes lemezszigetelés, vagy egyrétegű hegeszthető (oxid, vagy modifikált) bitumenes vastaglemez szigetelés, vagy egyrétegű műanyaglemez (vagy lepedő) szigetelés; • talajvíznyomás ellen: négyrétegű ragasztott bitumenes lemezszigetelés, vagy kétrétegű hegeszthető (oxid, vagy modifikált)

bitumenes vastaglemez szigetelés, vagy egyrétegű, fém-, vagy műanyaglemez szigetelés; • használati és üzemi vizek ellen: háromrétegű ragasztott bitumenes lemezszigetelés, vagy kétrétegű hegeszthető (oxid, vagy modifikált) bitumenes vastaglemez szigetelés, vagy egyrétegű műanyaglemez szigetelés Az egyrétegű szigetelések kétoldali védelméről gondoskodni kell! A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 148 ► Magasépítés I. Víz elleni szigetelések A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 149 ► 13.24 A legfontosabb szigetelési módok alapvető ismérvei Bitumenes lemezszigetelések • a szigetelőlemezeket úgynevezett kellősített (tiszta, pormentes, száraz, sima, repedés/duzzadásmentes azaz térfogatálló legalább 5 Co hőmérsékletű) aljzatra és egymáshoz is teljes felületükön forró bitumenba kell ragasztani! • kent ragasztások esetén az aljzatra, a lemezrétegek mindkét oldalára

és a felső réteg tetejére is fel kell hordani előírt vastagságban a kellő mennyiségű ragasztó/bevonó rétegeket! • a többrétegű bitumenes lemezszigetelések vízhatlansága az úgynevezett "labirinthatás"-nak köszönhető, amelyet a lemezek rétegenként "eltolt", 810 cm-es átfedéssel kialakított hossz- és keresztirányú toldásaival biztosíthatunk; • a szigetelt mezők szerkezeti okok, vagy építési sorrendbeillesztés miatt vonal mentén és utólag is csatlakoztathatók lapolt, ollós vagy ollóslapolt átfedésekkel; • a szigetelési síkok csatlakozási éleit, hajlatait, sarkait és zugait 28 cm sugárral le kell kerekíteni; • ferde síkú szigetelt mezőket megcsúszás ellen lépcsőzéssel, leterhelő beszorítással kell védeni! • az elkészül szigeteléseket minél előbb ~ 1cm vastag homokterítésen betonozott védőréteggel, vagy védőfallal (ami lehet maga a határfal, lehet szigetelést védő fal vagy

függőleges védőréteg) takarni kell! (adott esetben ideiglenes védőmeszelés, vakolás, takarás óvhat az időjárás, és a további munkafolyamatok káros hatásaitól) Műanyaglemez szigetelések A hőre lágyuló (thermoplasztikus) és kaucsuk-elasztomer (műgumi) lemezek vízszigetelési alkalmazása már széles körben elterjedt hazánkban is. Alkalmazásuk előnyös, mert • mechanikai tulajdonságaik (különösen a szerkezetmozgásokkal összefüggőek) kedvezőek; A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 149 ► Magasépítés I. Víz elleni szigetelések A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 150 ► • általában egy rétegben készíthetők; • a szigetelési munka termelékeny, kevésbé balesetveszélyes; • a helyszíni munka előregyártással (leplesítés, hajlat- sarokidomok előkészítése, ) csökkenthető, hatékonyabbá tehető. A műanyaglemez szigetelések hátrányai: • magasabb anyagárak

(például a bitumenes lemezekhez képest); • terhelhetőségük időfüggő (fáradás); • fizikai-, vegyi-, tulajdonságaik némely esetben instabilak, (zsugorodás, lágyító vándorlás,); • bontás utáni kezelésük, újrafelhasználásuk problematikus, nem minden esetben megoldott; • sérülékenyek (sima aljzatot, védőrétegeket igényelnek). A műanyaglemez szigeteléseket rendszerint szárazon, ragasztás nélkül fektetik, vagy pontonként ragasztva illetve vonal mentén mechanikai rögzítéssel függesztik. A lemezeket (lepelegységeket) átfedéssel (5 cm) vagy szalagtakarású bütüs illesztésekkel vízhatlan módon (oldószeres hideg-, vagy forrólevegős hegesztéssel, illetve öntapadó duzzadó betétszalagokkal) kapcsolják össze. Az elkészült szigetelés védelméről ez esetben is gondoskodni kell! A fémlemez szigeteléseket általában ipari létesítmények nagy mechanikai-, vegyi-, hő-, vagy egyéb (például sugár) hatásoknak kitett

épületei, építményei és szerkezeteik védelmére alkalmazzák. A réteges mázszigetelések felhasználási területei a kisebb összefüggő felületek szigetelése mellett a szigetelési hibák javítása, szivárgások ideiglenes elhárítása. Többrétegű habarcs(vakolat) szigetelések talajnedvesség ellen falakon 58 rétegben, vízszintesen 45 rétegben készül, lehetőség szerint a szerkezetek nedvesség által támadott oldalán, kifelé növekvő cementadagolású rétegekből. A tömegszigetelés egy példája a pillérszigetelés. A pilléralaphoz csatlakozó vízzáró betondugó (14.2e ábra) kellő tömörségét a cement mennyiségének A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 150 ► Magasépítés I. Víz elleni szigetelések A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 151 ► és minőségének megválasztása, a víz-cement tényező beállítása, különleges pórustömítő, plasztifikáló, hidrofób

(víztaszító) adalékszerek alkalmazása, a beton gondos bedolgozása, tömörítése, és utókezelése biztosítja. Az utólagos szigetelési eljárásokat épületfelújítási, javítási, rehabilitációs és rekonstrukciós munkák keretében végzik. A meglehetősen költséges, idő-, és munkaigényes vízhatlan és vízzáró (vegyi tömítő szeres) falszigetelések mellett újabban a különféle falszárító eljárások és lélegző (pórusos) vakolatok használata is terjed. A nedvesség elleni védekezés mellett a sótlanítási módszerek alkalmazása is egyre gyakoribb. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 151 ►