Nyelvtanulás | Magyar » Antalné-Raátz - Magyar nyelv és kommunikáció munkafüzet a 11. évfolyam számára

Adatlap

Év, oldalszám:2004, 85 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:595
Feltöltve:2007. január 21
Méret:462 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

10000 Anonymus 2019. február 24
  Ez a munkafüzet egy tipikus magyar hulladék.
11111 mx93 2011. március 22
  Szerintem nagyon jó.

Új értékelés

Tartalmi kivonat

Antalné Szabó Ágnes-Raátz Judit – MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ Munkafüzet a 11. évfolyam számára Nemzeti Tankönyvkiadó 01131/?/1 Antalné-Raátz MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ Munkafüzet a 11. évfolyam számára 9 78963 947922 ANTALNÉ DR. SZABÓ ÁGNES-DR RAÁTZ JUDIT MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ Munkafüzet a 11. évfolyam számára Átdolgozott kiadás NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST A tankönyv engedélyszáma: TTI-13 831-1/2003 Bírálta: DR. GRÉTSY LÁSZLÓ főiskolai tanár Fedélterv: KOLOSVÁRY BÁLINT Illusztrációk: LEHOCZKI ISTVÁN Felelős szerkesztő: DR. TAKÁCS EDIT ISBN 963 19 4792 0 Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. A kiadáséit felel: Pálfi József vezérigazgató Raktári szám: 01131/M/1 Felelős szerkesztő: Takács Edit Műszaki igazgató: Babicsné Vasvári Etelka Műszaki szerkesztő: Orlai Márton Grafikai szerkesztő: Megyeriné Kovács Katalin Terjedelem: 12,87 (A/5) ív 3. kiadás, 2004 Szedés: ART-IS Kft. A nyomtatás és a kötés a

debreceni nyomdászat több mint négy évszázados hagyományait őrző ALFÖLDI NYOMDA Rt. munkája A nyomdai megrendelés törzsszáma: 9420.4901 Készült Debrecenben, a 2004. évben Felelős vezető: György Géza vezérigazgató TARTALOM AZ ANYANYELVI ÓRÁKON HASZNÁLATOS JELEK 7 ISMÉTELJÜNK! 9 FOGALMAZÁSI KALAUZ 11 A vita 11 JELEK ÉS JELTÍPUSOK 18 ?? ? STÍLUS? 22 A ZENEISÉG STÍLUSESZKÖZEI 28 Mit tanultunk a zeneiség stíluseszközeiről? 32 A SZÓKINCS STILISZTIKAI VIZSGÁLATA 33 Mit tanultunk a szókincs stilisztikai vizsgálatáról? 37 A SZÓALAKOK ÉS A MONDATFORMÁK MINT STÍLUSESZKÖZÖK Mit tanultunk a szóalakokról és a mondatformákról mint stílusesz közökről? 42 MIT TANULTUNK? 45 I. összefoglalás 45 Az ALAKZATOK 47 Mit tanultunk az alakzatokról? 50 A KÉPEK ÉS A KÉPI ÁBRÁZOLÁS 52 A szóképek 53 A képszerűség egyéb stíluseszközei 56 Mit tanultunk a képszerűség stíluseszközeiről? 61 A NEM NYELVI STÍLUSESZKÖZÖK 64 Mit

tanultunk a nem nyelvi stíluseszközökről? 70 A SZÖVEGFORMÁLÁS MINT STÍLUSESZKÖZ 72 Mit tanultunk a szövegformálásról mint stíluseszközről? 75 MIT TANULTUNK? 77 II. összefoglalás 77 A STÍLUSRÉTEGEK ÉS A STÍLUSÁRNYALATOK 80 A magánéleti szövegek stílusa 82 A közéleti szövegek stílusa 84 Az egyházi szövegek stílusa 89 A hivatalos szövegek stílusa 90 A tudományos szövegek stílusa 92 A sajtószövegek stílusa 97 A szépirodalmi szövegek stílusa 100 Mit tanultunk a stílusrétegekről? 105 A stílusárnyalatok 106 5 FOGALMAZÁSI KALAUZ 109 Az esszé 109 Mit tanultunk az esszéről? 116 MIT TANULTUNK? 123 III. összefoglalás 123 NYELVMŰVELŐ MOZGALMAK RÉGEN NYELVMŰVELÉS NAPJAINKBAN 128 Magyar nyelvészeti folyóiratok, szótárak, kézikönyvek Nyelvhelyesség, nyelvhasználat 132 Mit tanultunk a nyelvművelésről? 134 MIT TANULTUNK? 137 126 131 39 IV. összefoglalás 137 MIT TANULTUNK EBBEN AZ ESZTENDŐBEN? 6 139 AZ ANYANYELVI ÓRÁKON

HASZNÁLATOS JELEK A munkafüzetben alkalmazott jelek: könyvtári kutatómunka gondolkodtató, észforgató feladat tréfás gyakorlat, anyanyelvi játék Helyesírási javítójelek: hibás szó vagy szókapcsolat súlyos helyesírási hiba egybeírandó szó vagy szókapcsolat különírandó szó vagy szókapcsolat Fogalmazási javítójelek: olyan értelmetlen szó vagy szókapcsolat, amelyet feltétlenül cserélni kell hibás szóhasználat, pongyola fogalmazás, fölösleges szóismétlés a bekezdés jele a helyes szórend hiányzik valami 7 ISMÉTELJÜNK! 1. Szövegelemzés a) Olvasd el az alábbi idézetet! Magyarázd meg a cím és a szöveg összefüg gését! Három vízszintes, egy függőleges Egyetlen érzés mindent elhomályosít. Egyetlen hang mindent elsüketít Egyetlen szó mindent eltakar. Mégis: érzésen, halláson, beszéden át vezet az út. (WEÖRES SÁNDOR) b) Elemezd a szöveget mint szépirodalmi és mint érvelő szöveget! c) Érveljetek többféle

módon - a tanult érvtípusokkal - a szöveg utolsó mondatának állítása mellett! 2. Szövegvázlatok Jellemezzétek kulcsszavakkal a következő szövegtípusokat! • névjegy, önéletrajz, kérvény, beadvány, pályázat, jegyzőkönyv, vita, értekezés, szónoki beszéd • sajtóműfajok, televíziós műfajok, rádiós műfajok 3. Hogyan köszönjünk? a) Olvassátok el az alábbi cikkrészietet, majd beszélgessetek a köszönési szokásokról, illemszabályokról! Melyik nyelvi funkcióhoz kapcsolható a kommunikációban a köszönés? Milyen nyelvi formák tartoznak még ide? Nyelvünk igen gazdag köszönési-köszöntési formákban. Európában talán a magyarok köszönnek a legváltozatosabban. Vannak olyan köszönések, amelyek csak tegező beszédben fordulnak elő. Ilyen például a gyakran hallható szervusz. Ennek régebben volt némi feudális színezete, hiszen a latin servus szó magyarul szolgát jelent. Az alázatos szolgája (vagy rövidebb alakban:

alászolgája) még a két világháború között is élt. Annak idején természetes volt, hogy aki így köszön, az magázódik, hiszen feljebbvalóját vagy tekintélyes ismerősét 9 üdvözli. Később aztán gyökeresen megváltozott a helyzet: a szervusz tegező értelmű lett, sőt mintha ige volna - többes szám második személyű alakja is kifejlődött, a szervusztok Manapság e köszönésnek több változata ismeretes: szevasz (szevasztok), szia (sziasztok vagy sziatok), újabban pedig a mesterkélt szióka. Az olasz filmek, slágerszövegek hatására jött divatba a csao. Az ellen nem lehet kifogásunk, ha fiatalok így üdvözlik egymást, de az már tiszteletlenségszámba megy, ha az idősebbeket, akár még szüleiket is csaó-val vagy sziá-val köszöntik (még akkor is, ha egyébként tegező viszonyban vannak velük). A legismertebb köszönési formák egy része a napszakra is utal: jó reggelt (napot, estét, éjszakát) kívánok. (Így udvarias, a

kívánokkal együtt) A szótagokkal is takarékoskodó henyeség jele, hogy olykor még efféléket is hallunk: gelt, pot, stét, cakát. Idősebbek és nők udvarias köszöntéseként napjainkban sem ritka, sőt mindinkább terjed a kezét (kezit vagy csak kezi-) csókolom. Miként a szervusz-ról, erről is lekopott a feudális máz. Viszont ezt a köszönési formát is kikezdte a rövidítési mánia: így lett belőle csókolom, majd kolom, klom, sőt lom. A nyelv mindig törekszik a változatosságra, sokoldalúságra: az emberek unalmasnak érzik az eddigi formákat, s újabbakat találnak. (MIZSER LAJOS) b) Gyűjtsetek különféle köszönési formákat! Határozzátok meg, melyiket, hol és kik használják! 4. Szövegvariációk egy témára Fogalmazzatok olyan szövegeket, amelyek témája a k öszönés! Írjátok le a h osszabb terjedelmű szövegek kezdő és befejező mondatait! A szóbeli szövegek típusa • rádiós hír • interjú • kerekasztal-beszélgetés

Az írásbeli szövegek típusa: • hivatalos levél • olvasói levél • értekezés • 5. Tételmondatok Mondjatok olyan tömör tétel mondatokat az alábbi témakörökkel kapcsolatban, amelyek a fontosabb ismereteket foglalják össze! a retorika és a kommunikáció, a nyilvános megszólalás szövegtípusai, a szónok tulajdonságai, a szónok feladatai, a szövegszerkesztés menete, az érvelő szöveg fölépítése, az érvek fajtái, az érvelés módszere, a szöveg kidolgozása, a beszéd nem nyelvi jelei 10 FOGALMAZÁSI KALAUZ A vita 1. A jó és a rossz vitapartner Jellemezzétek a j ó és a r ossz vitapartnert! Rendezzétek két oszlopba a t áblán a tulajdonságokat! 2. A vita forrása Elemezzétek a rajzot! Mi lehet az oka a vitatkozásnak? Találjatok ki minél többféle okot! 3. Fejezetről fejezetre a) Olvasd el figyelmesen a tankönyvnek a vitáról szóló fejezetét! b) Jelöld meg a szövegben azt a b ekezdést, amelynek a tartalmával kapcsolatban

szívesen elmondanád a véleményedet! 11 c) Fogalmazd meg a hozzászólásod egy-két mondatban gondolatban! d) Olvasd fel azt a s zövegrészletet, amelyet megjelöltél! Kérd fel sorban azokat a t ársaidat, akik ugyanezt a szövegrészletet választották, hogy olvassák fel a véleményüket! e) Foglald össze a hozzászólásokat, és az utolsó szó jogán olvasd fel a saját véleményedet! f) Kérd fel egy másik társadat a hozzászólások folytatására! 4. Miért fontos az úszás? Gyűjtsétek össze a véleményeteket az úszás hasznosságáról, majd foglaljátok össze egy szövegben a különböző véleményeket! 5. Mi jut eszedbe? Írjátok le szavakkal, mi jut eszetekbe a következő témakörökről! Majd rendszerezzétek valamilyen szempont szerint az összegyűjtött gondolatokat! Írjátok le a szempontokat! szeretet dohányzás úszás olvasás 6. Jelentésmező a) Töltsétek ki a táblázatot! Fölérendelt fogalmak Mellérendelt fogalmak Alárendelt

fogalmak szeretet dohányzás úszás olvasás b) Fogalmazzatok vitaindító tétel mondatokat az összegyűjtött fogalmak segítségével! 12 7. Vitatéma Válasszatok ki egy tételmondatot a következők közül! Határozzátok meg a kiválasztott tételmondatban előforduló fontosabb fogalmakat! • Szeretettel mindent meg lehet oldani. • A dohányzás magánügy. • Az úszás a legegészségesebb sport. • Az olvasást nem helyettesíti az internet vagy a videó. 8. Pozitív és negatív gondolatok Válasszatok ki egy témakört az előzőekből! Írjátok le csoportosítva, hogy milyen pozitív és negatív gondolatok jutnak eszetekbe a tétel mondatról! Pozitív gondolatok Negatív gondolatok 9. Ötletbörze a) Honnan lehetne anyagot gyűjteni a kiválasztott témához? Soroljátok fel! b) Gyűjtsetek anyagot a következő órára a kiválasztott témakörről! 13 10. Saját ismereteim Töltsd ki a táblázatot az anyaggyűjtés tapasztalatai alapján

szókapcsolatokkal és tömör mondatokkal! Mit tudok a témáról? Mit szeretnék tudni a témáról? Mit tudtam meg a témáról? 11. Diplomatikusan Dolgozzatok csoportban! Írjátok a táblázat két oszlopába a kiválasztott állítást támogatók, valamint az azt tagadók érveit! Az állítók érvei A tagadók érvei 14 12. Legerősebb érv a) Válasszátok ki az összegyűjtött érvek közül a legerősebb érveket! Tegyétek őket megfelelő sorrendbe! Vizsgáljátok meg, hogy a gyengébb érvek közül melyek kapcsolhatók valamelyik erős érvhez! b) Fogalmazzatok meg az érvek segítségével egy háromperces vitaindító beszédet a tételmondat mellett és a tételmondat ellen! 13. Keresztkérdés a) Mindkét tábor fejtse ki saját erős érveit! Érvelés közben a másik tábor jegyzeteljen! Írják két oszlopba, mivel értenek egyet, és mi vitatható a másik tábor érvelésében! b) Azután mindkét tábor tegyen fel egy-egy kérdést a másik tábor erős

érveinek vitatható pontjaival kapcsolatban! jegyezzétek le a válaszokat! 14. Cáfolat Cáfoljátok meg a jegyzetek alapján a másik tábornak azokat az erős érveit, amelyekkel nem értetek egyet! 15. A középút Fogalmazzatok meg közösen olyan javaslatokat, amelyeket mindkét tábor, az állítók és a tagadók is elfogadhatnak! 16. Záróbeszéd A vita végén a csapatvezetők mondják el a záróbeszédüket! Ebben ismételjék meg az erős érveket, ugyanakkor építsék be a vitában szerzett tapasztalatokat, ismereteket is! A záróbeszéd közös megfogalmazásához 5-5 percet kapnak a csapatok. 17. Hogyan tovább? Legyenek hallgatók is a vitában! Ők jegyzeteljenek, és a végén fogalmazzák meg, milyen következtetéseket lehet levonni a vita alapján: mik lesznek a feladatok, milyen cselekvéseket javasolnak? Csoportosítsátok a javaslatokat! Hosszú távú tervek Azonnali gyakorlati tennivalók 15 18. Gondolkodástérkép a) Döntsd el, hogy bizonyítod

vagy cáfolod a tételmondatot! b) Gyűjtsd össze a bizonyító vagy a cáfoló érveidet a gondolkodástérkép segítségével a következő tételmondat bizonyítására vagy cáfolására! Írd a tételmondat köré az érvötleteidet kulcsszavakban! c) Karikázd be az ötleteid közül a három legmeggyőzőbb, legerősebb érvet! d) Rendezd a megfogalmazott érveket megfelelő sorrendbe! Alkalmazz fo-kozásos vagy a két szélén erős érvelést! Az érvelés folytatása Folytassátok az érvelésre való felkészülést a feladatleírás szerint! a) Önálló munka: Fogalmazd meg az érveket az előző feladat gondolkodástérképe segítségével! b) Páros munka: Mutassátok meg a párotoknak a kidolgozott érveket! Adjatok javítási ötleteket, tanácsokat egymásnak az érvek végső kidolgozására! c) Önálló munka: Dolgozd át az érveket a t anácsok alapján! Találj ki a h ozzászóláshoz megszólítást, írj hozzá bevezetést és befejezést! d) Páros munka:

Javítsátok ki egymás hozzászólását! e) Önálló munka: Fejezd be a hozzászólás kidolgozását! Írd meg a szöveg végső változatát! f) Önálló munka: Olvasd fel a véleményedet! 19. Rövidített disputa Rendezzetek vitát a következő szabályok szerint! Tételmondat: Annál jobb, minél több tévécsatorna van. a) Készítsetek annyi szerepkártyát, ahányan vagytok az osztályban! Tizenhárom kártyára írjátok fel a következő betűjeleket: Á1, Á2, Á3, T1, ?2, T3, I1, I2, B1, B2, B3, B4, B5! Keverjétek össze a megírt kártyákat az üresen maradt lapokkal! Húzzatok szerepeket! 16 Szereplők: • az állító csapat tagjai: Á1, Á2, Á3 • a tagadó csapat tagjai: T1, T2, T3 • időmérők: I1, I2 • bírók: B1, B2, B3, B4, B5 • a közönség tagjai: akik nem húznak betűjeles kártyát b) Helyezkedjenek el a szereplők megfelelően az osztályban, és kezdődjék a vita a következő menet szerint! A vita menete: • A csapatok előzetesen

felkészülnek a vitára. (5 perc) • Á/1 értelmezi a tételmondatot, és elkezdi az érvelést. (3 perc) • T/3 kérdéseket intéz Á/1-hez, a k érdésekkel megkísérli érveit támadni, megzavarni. A/l röviden válaszol. (2 perc) • T/l értelmezi a tételmondatot a saját szemszögéből, és elkezdi az érvelést. (3 perc) • Á/3 kérdéseket intéz T/1-hez, a kérdésekkel megkísérli érveit támadni, megzavarni. T/1 röviden válaszol. (2 perc) • A csapatok újabb érveket gyűjtenek, egyeztetnek, válaszokat fogalmaznak meg. (3 perc) • Á/2 folytatja a válaszadást, újabb érveket mond, összegez. (2 perc) • T/2 folytatja a válaszadást, újabb érveket mond, összegez. (2 perc) Az időmérők végig követik a vitát, és csengővel jelzik, ha letelt a vita egy-egy időszakára kiszabott idő. A bírók a cs apatok felkészülése alatt megbeszélik az értékelési szempontokat, a s zavazás módját. A vita alatt jegyzetelnek A vita után külön-külön

szavaznak, majd értékelnek Minden bírónak egy-egy szavazata van. Nem arról döntenek, hogy melyik csapatnak van igaza, hanem arról, hogy melyik csapat vitatkozott jobban, ügyesebben. A közönséghez tartozó tanulók a felkészülés ideje alatt közösen összegyűjtik a táblán, hogy milyen szempontokat fognak figyelni a vita alatt. A vita után és a bírók értékelését követően a közönség soraiból is néhányan elmondják a véleményüket a vitáról. 20. Feleletterv Válaszolj a kérdésekre! • Mi a vita menete? • Melyek a vitatkozás szabályai? 17 JELEK ÉS JELTÍPUSOK 1. Jelek és jelentések Elevenítsd föl a jelekről és a jelentésről tanult ismereteidet! Magyarázd meg az alábbi fogalmakat! jel, jelölt, jelölő, jeltárgy, jelentés, nyelvi jelek, hangalak és jelentés viszonya, egyjelentesű szavak, többjelentésű szavak, azonos alakú szavak, rokon értelmű szavak, hasonló alakú szavak, ellentétes jelentésű szavak, jelentésmező 2.

Természetes és mesterséges Írj az alábbi táblázatba a különféle jeltípusokra példákat a mindennapi életedből! Természetes jelek Mesterséges jelek 3. Lehet-e jel? Nevezd meg azokat a helyzeteket, amikor az alábbi dolgok, jelenségek a j el szerepét betölthetik! • Az ablakba kitett zászló • Sápadt arc • Összekulcsolt kéz • Egy plüss állatfigura • Sárga falevél 18 4. Ikon Igazold érvekkel, hogy az alábbi jelek az ikon jeltípusba tartoznak! A barátod fényképe, a frissen sült zsemle illata, térkép a szülőhelyedről, jelenet a kedvenc filmedből, édesanyád hangja 5. Index a) Írd le, hogy a fölsoroltak minek lehetnek a jelei! b) Miért sorolhatjuk ezeket az index jeltípusba? • Egy körtáblán egy áthúzott égő cigaretta. • Egy vasaló rajza, benne három pont. • Egy álló ember, aki a szemétkosárba dobja a hulladékot. • Kék körben egy sétáló felnőtt és egy gyerek. • Egy fényképezőgép rajza pirossal

áthúzva. • Egy mobiltelefon rajza áthúzva. 6. Ikon, index, szimbólum Írd az alábbi meghatározások számát a megfelelő helyre! a) A jelölt és a jelölő között nincs semmiféle összefüggés, csupán megállapodás, hagyomány köti össze őket. b) A jelölt és a jelölő között valamilyen hasonlóság van. c) A jelölt és a jelölő között valamilyen valóságos kapcsolat, valamilyen (ok-okozati, logikai, térbeli vagy időbeli) érintkezés. Ikon Index Szimbólum 7. Jeltipológia a) Hová sorolnád az alábbi jeleket a tanult jeltípusok (ikon, index, szimbó lum) szerint? a tűz füstje, a narancs illata, az eső meteorológiai jele, a kén vegyjele, a négyzetgyökvonás jele, a mosási útmutató a ruhán, a kottában a hangjegyek, egy fotó Párizsról a földrajzkönyvben, az olimpiai versenyszámokat jelölő ábrák, a befordulni tilos tábla, térkép az iskoláról, a japánok írása, a telefon csengetése, a hírek előtti szignál a rádióban, a

déli harangszó, egyirányú utca táblája, a fehér bot b) Gyűjts a környezetedben található jelek közül mindegyik jeltípusra egyegy példát! 19 8. Konnotáció a) Nézz utána, és egy-egy példával igazold, hogy az alábbi szavakat gyakran használjuk konnotatív jelentésükben! ház, galamb, szajkó, hófehér, sötét, bolha, mér, ver, megáll, táncol b) Gyűjts minél több hasonló kifejezést! Add meg a szavak denotatív és kon notatív jelentéseit is! 9. Denotatív vagy konnotatív jelentés? Olvasd el az alábbi verseket! Keress bennük példát arra, amikor a költő valamelyik szót a konnotatív jelentésében használja! Az Iza partján Az Iza partján Kószáltam sokat, Idézgettem nagy, Régi álmokat. A legnagyobb, kit Magyar rög adott, Kinek a l egszebb Dallam adatott, Arany járt árván ? tájon szegény, Bús magyar sorsa Zord kikeletén. S ahogy méláztam Nyomát kutatón, Ímé fölbukkant Egy vízimalom Vízimalomról Ő is énekelt A

tölgyek alatt, Mikor este lett. Suhan az idő, Vár ránk egy halom, Forog-e még Iza partján A vízimalom? (JUHÁSZ GYULA) ADJON AZ ISTEN Adjon az Isten szerencsét, szerelmet, forró kemencét, üres vékámba gabonát, árva kezembe parolát, lámpámba lángot, ne kelljen korán az ágyra hevernem, kérdésre választ ő küldjön, hogy hitem széjjel ne düljön, adjon az Isten fényeket, temetők helyett életet -nekem a kérés nagy szégyen, adjon ugyis, ha nem kérem. (NAGY LÁSZLÓ) 20 Meddő órán [.] Magam vagyok. Nagyon Kicsordul a könnyem. Hagyom Viaszos vászon az asztalomon, Faricskálok lomhán egy dalon, Vézna, szánalmas figura, én. Én, én. S magam vagyok a föld kerekén. (TÓTH ÁRPÁD) 10. Jelek és jelentések Töltsd ki az alábbi táblázat hiányzó részeit! Folytasd a hasonló jelek gyűjtését! Nem nyelvi jelként Nyelvi jelként A jel Jelentése Jeltípus A szó Denotatív jelentése Konnotatív jelentése kereszt a keresztény világ szimbóluma

index kereszt egymást merőlegesen metsző fa, nád, vonal stb. teher, szenvedés, megpróbáltatás (jegy)gyűrű kapcsolódás egy másik emberhez szimbólum gyűrű szív szeretet, szerelem szerv központja valaminek béke, lélek galamb madár 21 MI A STÍLUS? 1. Minek van stílusa? Mit jelent a stílus szó a következő mondatokban? Helyettesítsétek a stílus szót a mondatokban rokon értelmű megfelelőikkel! • Nagyon udvariatlan. Nem tudom elviselni a stílusát • Nem tud öltözködni. Nincs stílusa • Az utóbbi években sokat változott a gyorskorcsolyázás stílusa. • A kor stílusa a lenge, természetes ruhákat kedveli. • A bank központját modern stílusban építették. 2. A stílus mint íróeszköz Olvassátok el a stílus szó jelentését a tankönyvben! Készítsétek el a szó jelentésfáját a szöveg és az előző feladat alapján! Használhatjátok az értelmező szótárt is. 3. Stílus és kommunikáció a) Fogalmazzátok meg a

következő szöveg tartalmát a megadott kommunikációs tényezők figyelembevételével! Beszéljétek meg, hogyan változik a szöveg stílusa! A mobiltelefon használatának külön etikettje van, s ismerve a "handy" ("kézike") becenevű készülék használatát, ezen nem is csodálkozhatunk. Ahol a mobiltelefon már elterjedt, használatának illemtana is kialakult, bizonyítva, hogy e készülék nem státusszimbólum, hanem a kommunikációban nélkülözhetetlen eszköz. A handy használata egyes helyeken, egyes helyzetekben zavaró, magas fokon tapintatlan (szórakozóhelyek, magántársaság; Angliában már évekkel ezelőtt piktogram tudatta a belépővel, hogy működéskész telefon nem vihető be; a tilalmazó feliratok nálunk is egyre gyakoribbak). Az erkölcsi alapállás kölcsönös: a mobiltelefon két személy hangkommunikációját köti össze, s ez magánügy, privát kapcsolat, tehát illetéktelenek ne kíváncsiskodjanak bele;

másrészt a beszélő ne használja gátlástalan nyíltsággal bárhol és bármikor. (KIRÁLY JÓZSEF szerk. Telefonmarketing - telemarketing) 22 b) Olvasd el az alábbi kommunikációs tényezőket, és egészítsd ki mindegyik sort a hiányzó tényezők megnevezésével! • A feladó a tanár, a címzettek a diákok. • A beszédhelyzet: egy pedagógiai konferencia. • A csatorna: a telefon. • A kommunikációs cél: felhívás. c) Fogalmazd meg valamelyik sor kommunikációs tényezőihez igazodva a szöveg tartalmát! 4. Kinek a stílusa? Ki lehet a szövegalkotó és a szövegbefogadó? Milyen beszédhelyzetben hangozhatnak el a következő párbeszédrészletek? a) Ejnye, de válogatós! b) Na, hagyjon békén, húzzon el innen! c) Milyen vonzó hölgy! d) Nem félsz, hogy a vér a fejedbe száll? e) Hiába töröd magad, nem vagy az esetem. f) Kérem, ne molesztáljon! 5. Stílus és beszédhelyzet a) Hogyan alkalmazkodjunk stílusunkkal a beszédhelyzethez, mit

tanácsol a szerző? Fogalmazd meg a szöveg alapján! b) Keress a szövegben különböző kommunikációs céloknak megfelelő szövegrészleteket (tájékoztatás, érzelemkifejezés, felhívás, kapcsolatteremtés, metanyelvi szerep)! Melyik kommunikációs cél jellemző leginkább a szövegre? Az útitársakról Vasúton vagy hajófedélzeten az emberek úgy érzik, kiléptek életük megszokott törvényei közül, fecsegni kezdenek, közlékenyebbek és bizalmasabbak, a csodát várják, bátorítóan és reménykedően pislognak útitársaikra. Vigyázz, hogy ne sértsd meg őket! Közeledésükre mikor bárgyún és esetlenül, de mindenestül mégis megható emberi reménykedéssel hozzád is fordulnak kérdéseikkel, mint például: "Mit tetszik gondolni, lesz hordár éjfélkor Váradon?" felelj mosollyal és kevés szóval. Ne utasítsd el őket, mert ebben a lelkiállapotban, mikor a vonat vagy a hajó repíti őket a vélt csoda felé - minden változás:

csodavárás -, felette érzékenyek. Mosolyogj, bólints, aztán fordulj könyved vagy a táj felé Ne éreztesd velük, hogy nincs csoda. Igaz, ne is hitegesd őket a 23 csodával. Annyit mondjál csak, hogy talán akad hordár, éjfélkor, Váradon Egy szóval sem többet. (MÁRAI SÁNDOR) 6. Stílus és kor a) Mi mutatja a szöveg stílusában, hogy nem a mai korban született? Írd át a szöveget a mai kor stílusának megfelelően! b) Hasonlítsd össze a két szöveget az alábbi szempontok alapján! • Grammatikai formák • Szó- és kifejezéskészlet • Mondatszerkesztés • Szövegformálás A hangyáról és a szekcsőről Egy hangya külem-külembféle magokat gyűte és horda be egy odúba. Télbe, midőn valamennyére szép idő volna, kihorda a nedves magokból a szélre, hogy megszárasztanája őket. Talála odajönni egy szekcső Az, látván a magokat, könyörgeni kezde a hangyának, hogyrészt tönne neki benne. Felelé a hangya: "Nincs-é

tenéked?" Feleié a szekcső: "Nincsen" Mondá a hangya: "Mint vagyon ez? Mit műveltél a nyárba, hogy nem gyűjtöttél?" Mondá a szekcső: "Akkoron alá-fe szektem, és a m elegbe gyönyörködtem és énekeltem." Mondá a hangya: "Ha nyárba hivolkodtál és vigadtál, eredj el mostan is, szekjél és mondj vigasságos éneket. Bizony, ebbe nem észel" És betakarítá a magokat az odúba" (HELTAI GÁSPÁR) 24 7. Stílus és műfaj Olvasd el Csorba Piroska játékos alkotásait! Figyeld meg, hogy ugyanaz a t éma hányféleképpen jelenik meg a különböző műfajú szövegekben! Hasonlítsd össze a szövegműfajokat! Üldögéltünk. Karinthy, Queneau meg én Ők Isten tenyerén, én idelenn - Egy fiúcska elhagyta a kesztyűjét. Sír! - nézett le a földre Karinthy - Játsszunk vele! - mondta Queneau. És játszani kezdtünk a) Egyujjas kesztyű. Kétujjas kesztyű. Háromujjas kesztyű. Négyujjas kesztyű. Ötujjas

kesztyű. Hatujjas kesztyű. Annyi ujj nincs is a kezemen, beee! (Kiszámolóban) b) A vers lírai, elégikus alaphangú mű. Líraiságát a megháromszorozott bánat adja Pistikének, a lírai hősnek, a költő alteregojának bánata, a kesztyű bánata s az anya bánata. A költő változatos stílusképekkel operál. Ilyen például a vers egészén végighúzódó alapmetafora: A kesztyű ujja. Mennyire szemléletes, mennyire antropomorf ez a trópus! Csak a költői géniusz képes ilyen hapax legomenon megalkotására! A szóképeken kívül a hangok hangulati értékét is tudatosan alkalmazza a költő. A kemény, felpattanó k-k és t-k a hűtlenné vált kesztyű kemény szívét, kegyetlenségét vannak hivatva jelképezni. A vers legmegragadóbb megszemélyesítése így hangzik: A kesztyű lemászott Pistike jobbján, | ah, lefutott a a földre. Az alliterációk nyomatékosítják a vers tartalmi mondanivalóját: Pistike pimasz kötött kesztyűje | hűtlenül hagyá

el Pistikét. A versben előfordul ellentét: Volt kesztyű-nincs kesztyű többszörös párhuzam: 25 Pistikét megverte a sors. Pistikét megverte az anyja. Az anyját megverte a Jóisten ezzel a gyerekkel. A vers költői üzenete megszívlelendő tanulságot hordoz: akinek mindene megvan, annak nem hiányzik semmije. (Verselemzésben) C) SZEGÉNY LEGÉNY (Jancsó Miklós-Hernádi Gyula) Kesztyű. Nagytotál Sokáig. Amíg a nézők bírják Pista árvalányhajas kalapban balról. Hópelyhek föntről. Svenk Kesztyű profilból. Jobb profil. Bal profil. Profilváltás. Kesztyű a földre. Elhagyatottság. Magányos meztelen nők lovagolnak körbe. Svenk, a derék katona az anyára. Totál anya. Kezében korbács. Pista keze premier planban. Meztelen Az igazság is. Pista feneke is. Az óra ver. Az anya is. A fiát (voluntas tua) veri. Macs. (Filmforgatókönyvben) Folytasd a játékot! Írj az elhagyott kesztyűről példázatot, hírt, hirdetést vagy mesét! 8. A beszéd és

az írás stílusa Keressétek meg, hogy milyen szóbeliségre jellemző vonások találhatók Illyés Gyula írásában! 26 Szómúzeum Ezt nézd meg. Egy igazi öreg csoroszlya Egy igazándi, igen: de szó szerint Ezen a szegen! A falra akasztva! Ez, ez a rozsdás vasdarab. Épp azért szereztem be, hogy ne legyen félreértés! Ez meg, no találd ki, micsoda. Látod, forog, mint a motolla Hallgatsz, mi, pupák? Ez egy valóságos motolla. Az egyetlen a faluban Igen, ez is valamiféle testőrszolgálatot teljesít. Hát ez, mit gondolsz, mi a szösz lehet? Szösz. Ez bizony a szösz Egy marék eredeti szösz Így még kóc is lehetne; várj, rögtön hozom, amire rátéve félreérthetetlenül szösz lesz. Gondolom, hallottad; guzsalyos Illetve olvastad: guzsalyosba járni. Hát tessék, ez a guzsaly. Társa esztendők óta a budai ház följárójában függ, a vendégek, már akik meglátják, valami szépen kifaragott szerecsen dárdanyélnek nézik. Igen, régebb óta csinálom.

Más lakástalan macskának ad menedéket Magam is akkor vettem észre, amikor eléggé elhatalmasodott rajtam. Úgy van, fölismerted: csikóbőrös kulacs! Vagy legalábbis bőrös kulacs. Annyira nem vagyok szakértő, hogy ellenőrizhessem, nem közönséges lóbőrrel hamisították-e, vagy egy már idősecske csikó bőrével. Egy nem harmad-, hanem már, ha megvakarjuk, negyedfű csikó bőrével. Sajnos, szelel: molyrágta Jól tapogatod, talán biztonságérzetem rakatja körém őket. Kézzelfogható szavak, jól mondod! Mert ha nagyon akarok latolgatni, én azt még az ujjammal is végezhetem. Íme, egy egész latkészlet. Vettem, persze A bizományi áruházban Nem volt nagyon drága, ki vásárol ma latfölszerelést? Magam is azért vettem meg, mert már-már sokáig latolgattam, hogy megvegyem-e. 9. Feleletterv Foglald össze, mi a kapcsolat a következő fogalompárok tagjai között! • a beszéd és a stílus • a nyelv és a stílus • a szöveg és a stílus

• a kor és a stílus 27 A ZENEISÉG STÍLUSESZKÖZEI 1. Hangcsoportok Készíts hangstatisztikai vizsgálatot az alábbi szövegrészletek alapján! Milyen hangokból találtál bennük a legtöbbet? Hogyan függ össze a hangok aránya a versek jelentésével? Puha, forró hangok Ange amban ulanojje balanga janegol mo hítula e mant u kuaháj imanan. Jekale munni temme a jajja mimenó golopandu ameníja u kuaháj imanan. Gyors, gyöngyöző, vidám hangok Vikulili hejriri sziggaga mukofoki kupukájlili vikufuja kej rubu lofu-lofu rudozori klitpipa kejrila. Áradó, sugárzó hangok Khúnáj áfháiszthái mengoh álkhén ovái lái! mánéshgoli ken unnuloj mopi aljoj ken oszándeszthái! (WEÖRES SÁNDOR: Hangcsoportok) 2. Kemény és lágy mássalhangzók a) Mely mássalhangzókat érezzük lágynak, és melyeket keménynek? b) Gyűjtsetek kellemesen lágy hangzású és kellemetlenül kemény hangzású szavakat! Pl.: hullám, lágy, ring, szellő, kellemes, susog, billen,

csillan, suhan c) Írjatok az összegyűjtött szócsoport fölhasználásával egy rövid leírást! 3. Rímes játék a) Hogyan hatnak ránk a rímek Weöres Sándor versében? Mi a szerepük? b) Idézzétek fel emlékezetből Weöres Sándor dallamos, játékos, rímes gyermekverseit! 28 Arany ágon ül a sármány Arany ágon ül a sármány, kicsi dalt fúj fuvoláján, arany égen ül a bárány, belezendít citeráján. Piros alma szivem ágán, kivirító koronáján, aki kéri, neki szánnám, akinek kell, sose bánnám. 4. Önmagunkról rímekben Írjatok rímes verset önmagatokról vagy egyik osztálytársatokról! Ismerjétek fel, kiről szólnak a versek! 5. Betűrím a) Húzd alá az alliterációkat a versben! Milyen stílushatásuk van a szövegben? b) Írjatok saját verssorokat alliteráló szavakkal! A szőke erdőt bíborral borítja A csöndes ősz. (JUHÁSZ GYULA) Rengeteg erdők rejtelmes mélye Rejti be őket nappal is éjbe. (KOZMA ANDOR) Fáklya futó

fénye éjjel is ott jár még, s bukdosik egymásba sok fekete árnyék. (ARANY JÁNOS) 6. Furfangos farsang Találjatok ki alliteráló szószerkezeteket az alábbiak alapján! A téma a farsang legyen! • hozzárendelő szószerkezetek • alárendelő szószerkezetek • mellérendelő szószerkezetek 29 7. A próza ritmusa Hogyan függ össze Örkény István egyperces novellájában a próza ritmusa a szöveg tagolásával? Elemez