Bűnügyi (nyomozási) ismeretek | Kriminalisztika » Dr. Kovács Gyula - A lopás nyomozása

Dr. Kovács Gyula A LOPÁS NYOMOZÁSA A Rendőrtiszti Főiskola gondozásában 2008-ban megjelent kriminálmetodikai jegyzet tartalmi szempontból változatlan, szerkesztett és kiegészített elektronikus kiadása [KGyul@] Budapest, 2019 Dr. Kovács Gyula A lopás nyomozása Dr. Kovács Gyula A LOPÁS NYOMOZÁSA A Rendőrtiszti Főiskola gondozásában 2008-ban megjelent kriminálmetodikai jegyzet tartalmi szempontból változatlan, szerkesztett és kiegészített elektronikus kiadása [KGyul@] Budapest, 2019 Írta és szerkesztette: Dr. Kovács Gyula Borítóterv és grafika: Dr. Kovács Gyula Olvasószerkesztő: Keglovicsné Mester Györgyi A mű – azonos címmel – főiskolai jegyzetként 2008-ban jelent meg a Rendőrtiszti Főiskola kiadásában. A lektor dr Nagy József főiskolai adjunktus, a szerkesztő dr. Lakatos János főiskola adjunktus volt A jegyzet kiadói joga 2014 január 1-jén lejárt A lopás nyomozása című kriminálmetodikai jegyzetet

tartalmi szempontból változatlan, szerkesztett és kiegészített formában, elektronikusan teszem közzé. A mű szerzői jogi védelmet élvez! Kiadó: Dr. Kovács Gyula [KGyul@] Dr. Kovács Gyula [KGyul@], 2019 ISBN 978–615–00–5346–2 TARTALOMJEGYZÉK Előszó az online kiadáshoz . 6 Sic transit gloria mundi . 6 Scindere glaciem . 7 Bevezetés . 10 1. A lopás fogalma, büntető anyagi jogi szabályozása és a bizonyítás tárgya . 12 1.1 A lopás fogalma 12 1.2 A lopás büntető anyagi jogi szabályozása 13 1.3 A lopás a számok tükrében 13 1.4 A bizonyítás tárgya 14 1.41 Bizonyítás tárgya – a lopás tényállása 14 1.42 Bizonyítás tárgya – a lopás vétsége 16 1.43 Bizonyítás tárgya – a lopás bűntette 19 1.44 Bizonyítás tárgya – a lopás minősített esetei 21 2. Az elkövetés eszközei, módszerei és okai, az elkövetők és a sértettek . 23 2.1 A lopás

csoportosítása 23 2.2 A lopás elkövetési eszközei és módszerei 25 2.3 Az elkövetőkkel kapcsolatos oksági tényezők 26 2.31 Az alkohol és a kábítószer hatása 26 2.32 A lopás elkövetőjével kapcsolatos objektív oksági tényezők . 27 2.33 A lopás elkövetőjével kapcsolatos szubjektív oksági tényezők . 27 2.4 Az elkövetői kör és jellemzői 28 2.41 Az elkövetői kör megoszlása a nemek alapján 28 2.42 A korcsoportok szerinti elhatárolás 28 2.43 Tipizálás az előélet alapulvételével 29 2.5 A sértettel kapcsolatos oksági tényezők 29 2.51 Az alkohol és a kábítószer hatása 29 2.52 A lopás sértettjével kapcsolatos objektív oksági tényezők 30 2.53 A lopás sértettjével kapcsolatos szubjektív oksági tényezők . 30 2.6 A sértetti kör és jellemzői 31 2.61 A sértetti kör megoszlása a nemek alapján 31 2.62 A korcsoportok szerinti elhatárolás 31 3. A nyomozás megindulása 32 4 3.1 A hatáskör és az

illetékesség 32 3.2 A lopás tudomásra jutásának módjai 34 3.21 Az értesülés (tudomásra jutás) forrásai 34 3.22 A tudomásra jutás módjai 37 3.3 Az elsődleges (halasztást nem tűrő) intézkedések és nyomozási cselekmények . 38 3.31 Az elsődleges intézkedések 39 3.32 A halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények 41 3.4 A nyomozás tervezése és szervezése 42 4. A lopás nyomozásának speciális szabályai 46 4.1 A sértett kihallgatása 46 4.2 A gyanúsított kihallgatása 49 4.3 Az egyes lopásfajták nyomozása 52 4.31 A besurranásos és a trükkös lopás nyomozása 52 4.32 A fürdőhelyi lopás nyomozása 57 4.33 A házi és a munkahelyi lopás nyomozása 62 4.34 Az ittas emberek sérelmére elkövetett lopás (markecolás) nyomozása. 66 4.35 A poggyászlopás nyomozása 71 5. A megelőzés speciális feladatai 79 Mellékletek . 82 1. A lopás általános törvényi tényállási elemeinek vázlata 82 2. A lopás tényállásai 82

3. A lopás tényállásához kapcsolódó fontosabb jogszabályok 84 4. Szemelvények az utóbbi évek jogalkalmazói (bírói) gyakorlatából . 85 A szerző rendhagyó önéletrajza és publikációs jegyzéke . 87 A szerző rendhagyó önéletrajza . 87 A szerző publikációs jegyzéke . 91 Forrás- és irodalomjegyzék . 107 Felhasznált irodalom .107 Internetes hivatkozások .107 Címmutató. 108 5 ELŐSZÓ AZ ONLINE KIADÁSHOZ Azt képzeltük, hogy majd a „nagyok” nyomdokain haladunk tovább. A terv azonban, sajnos, a mai napig nem realizálódott Ez viszont nem rajtunk múlt SIC TRANSIT GLORIA MUNDI A 2008-as esztendő nem kicsit volt mozgalmas a számomra. Tavasszal szerkesztésemben és kiadásomban megjelent a Büntető Törvénykönyv (Btk.) és a büntetőeljárási törvény (Be) Szeptember végére elkészítettem és leadtam, majd eredményesen védtem a diplomamunkámat az ELTE Jogi Továbbképző

Intézet (JTI) Gazdasági büntetőjogi szakjogászképzésén (már „csak” a záróvizsgák várattak magukra). Késő ősszel a Rendőrtiszti Főiskola (RTF) gondozásában napvilágot látott A lopás nyomozása című főiskolai jegyzetem. Az év befejező mozzanata pedig a Kis nyomozástan című szakkönyv – meghitt, karácsonyi, ünnepi hangulatban történő – bemutatója volt a Bűnügyi Múzeumban (ma Rendőrmúzeum). A Kis nyomozástan eredetileg dr Dobos János 1989-ben, a BM Kiadó égisze alatt megjelent munkája, amely szerkesztésemben és általam kiegészítve, 2008. december 18-án látott ismét napvilágot Mindezek mellett, főállásban oktattam a Rendőrtiszti Főiskolán (ma NKE Rendészettudományi Kar), valamint megbízási szerződés alapján az ORFK Dunakeszi Oktatási Központban (napjainkban Rendészeti Oktatási és Kiképző Központ – DOK helyett ROKK lett), továbbá ott, ahová meghívtak. Erre mondják pestiesen: „ez nem semmi esztendő

volt”. A Rendőrtiszti Főiskolán oktatóként eltöltött utolsó öt évben (2012. július 1-jétől nem hosszabbították meg a közalkalmazotti jogviszonyomat) – az egyéb szakcikkeket és tanulmányokat nem számítva – pontosan öt főiskolai/egyetemi jegyzetnek voltam szerzője, illetve társszerzője: − A lopás nyomozása, amely – mint azt már említettem – 2008-ban jelent meg (lektor: dr. Nagy József); − a Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének nyomozása, amelyet egykori főiskolai hallgatómmal, dr. Lóczi Zsolttal 2009-ben közösen írtam (lektor: dr. Tánczi Tibor); − a Visszaélés kábítószerrel nyomozása (2010); itt a társszerző ugyancsak dr. Lóczi Zsolt volt (lektor: dr Nagy József); − A nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmények nyomozása (2011), amelyet egyedül „követtem el” (lektor: Szőnyi Gusztáv); 6 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás

− A kriminálmetodika elméleti és gyakorlati kérdései egyetemi jegyzet (2013), amelyben a 11 szerzői ívből 2 ívet dr. Nagy József jegyez (lektor: dr. Bócz Endre) A Rendőrtiszti Főiskola Kriminalisztikai Tanszékén a 2007-es esztendő egy folyamat kezdete volt.1 Azt képzeltük, hogy majd a „nagyok” nyomdokain haladunk tovább: szándékunkban állt ugyanis – az 1973-ban megjelent háromkötetes Kriminalisztika Különös Részt2 alapul véve – egy új kriminálmetodikai jegyzetsorozatot kiadni. Ennek előfutárai voltak a 2008-tól folyamatosan megjelent jegyzetek (a már felsorolt szerzők mellett Farkasné dr Halász Henrietta nevét kell még megemlíteni), valamint a 2013-ban napvilágot látott A kriminálmetodika elméleti és gyakorlati kérdései című mű, amely lényegében a sorozat első, bevezető kötete volt. A terv azonban, sajnos, a mai napig nem realizálódott. Ez viszont nem rajtunk múlott. Miután az RTF jogutódja az NKE

Rendészettudományi Kar 2012 július 1-jétől nem hosszabbította meg az oktatói (közalkalmazotti) jogviszonyomat, a Kriminalisztika Tanszékről 2013. július 1-jéig bezárólag további oktatókat küldtek el: Cserhalmi Ferencnét, dr Kovács Lajost, dr Lakatos Jánost, valamint dr. Nagy Józsefet Dr Anti Csaba pedig önszántából állt fel a helyéről A régi oktatók közül mindösszesen négyen maradtak, majd őket is szétszórták, ugyanis a Kriminalisztikai Tanszéket át-, vagy inkább szétszervezték, jobban mondva feldarabolták: azt a tanszéket, amelyen egykoron élő legendák oktattak, és amelynek a vezetője a kétezres évek elején dr. Bócz Endre fővárosi főügyész volt Sic transit gloria mundi. SCINDERE GLACIEM A Rendőrtiszti Főiskola gondozásában 2008-ban megjelent, A lopás nyomozása című jegyzet kiadói joga 2014. január 1-jén lejárt Ettől az időponttól kezdődően a szerzői jogok (ideértve az összes részjogosítványt is) újból

személyemet illetik. Hosszú, töprengésekkel teli évek alatt érlelődött bennem döntéssé az gondolat, amely szerint a jegyzetet lényegében eredeti tartalommal, de átszerkesztve, némiképp kiegészítve, elektronikus formátumban és ingyenesen újra kiadom. „Lényegében eredeti tartalommal”, ugyanis az újra kiadott jegyzet nem a 2008-ban megjelent, dr. Lakatos János által szerkesztett kiadvány, hanem az eredeti (leadott) kézirat alapján készült el Ennek okát itt és most nem szeretném nyilvánosságra hozni. A kiegészített formában való megjelentetés pedig azt takarja, hogy az eredeti kéziratot plusz – online kiadói – előszóval, a nyugalom 1 Tanszékvezető: prof. dr Balláné Dr habil Füszter Erzsébet PhD r ezredes, rendőrségi főtanácsos, egyetemi tanár 2 Dr. Rudas György (főszerk): Kriminalisztika Különös Rész I–III (BM Tanulmányi és Propaganda Csoportfőnökség, Budapest, 1973) 7 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása

Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás megzavarására módfelett alkalmas rendhagyó szerzői önéletrajzzal és publikációs jegyzékkel kibővítettem, valamint a címmutatót átírtam. Az elektronikus formátumban, ingyenesen történő kiadás – gondolom – különösebb értelmezést nem igényel. Tisztában vagyok azzal, hogy A lopás nyomozása megjelenése óta a büntető anyagi és a büntető alaki jogszabályokban változások következtek be: 2013. július 1jétől új Büntető Törvénykönyv3 (Btk), 2018. július 1-jétől pedig új büntetőeljárási törvény4 (Be.) lépett hatályba Az új Btk és Be. számos egyéb – büntetőjoghoz kapcsolódó – jogszabálymódosítást eredményezett, sőt, új jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök kodifikálására is sor került.5 Mindezek ellenére szilárd meggyőződésem, hogy ez a 2008-as jegyzet – ami egyébként „hivatalosan” nem létezik – napjainkban is megállja a

helyét. Egyfelől a lopás törvényi tényállása (új Btk 370 §) lényegesen nem, vagy inkább alig-alig változott. Másfelől az új Be eljárásjogi rendelkezései sem érintik számottevően e deliktum nyomozásának (felderítésének és vizsgálatának) módszertanát Röviden (vagy másképpen): a jegyzet a mai viszonyok között – mutatis mutandis – alkalmazható (vagy használható) Ez a közzététel egyik oka. A másik ok a jegyzet „láthatatlanságában” keresendő. Számomra megfejthetetlen okból, a Rendőrtiszti Főiskola által kiadott (és egyben a főiskolai nyomdában készült) jegyzetek ISBN kóddal nem rendelkeznek (a 2013-ban megjelent kriminálmetodikai alapjegyzet már igen, de azt nem az RTF, hanem a Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. jelentette meg6), ebből eredően az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) nyilvántartásában és egyéb nyilvántartásokban nem szerepelnek. Nagyon nem szeretném, ha szellemi termékeim egy

része ISBN azonosító és nyilvántartásba vétel hiánya miatt az enyészet martalékává válnának. Nem gondolom, hogy ezt az indokot tovább kellene részleteznem Végül (és ez a harmadik okcsoport): A lopás nyomozása jegyzetet – ingyenes, elektronikus közzétételével – egyfajta útmutatónak szánom a jelen és a jövő oktatónemzedéke számára. Nem rejtem véka alá azt sem, 3 A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C törvény (Btk) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC törvény (Be) 5 Például a nyomozás és az előkészítő eljárás részletes szabályairól szóló 100/2018. (VI 8) Kormányrendelet, avagy a büntetőeljárási törvényben meghatározott kép- és hangfelvételek rögzítésére szolgáló technikai eszközök alkalmazásának szabályairól rendelkező 41/2018. (VII. 11) ORFK utasítás 6 Kovács Gyula – Nagy József: A kriminálmetodika elméleti és gyakorlati kérdései – Egyetemi jegyzet (Nemzeti

Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., Budapest, 2013) 4 8 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás miszerint ez lesz a sorsa a többi jegyzetnek is. Őszintén remélem, hogy műveim továbbgondolásra, továbbfejlesztésre alkalmasak és érdemesek. Úgy vélem, ezt a kérdéskört sem kell tovább bonyolítanom: sapienti sat. Természetesen, a régi jegyzetek közzététele nem gátolhat meg abban, hogy azokat a későbbiekben hatályosítva és kibővítve, nyomtatott formában, immár új jegyzetként kiadjam. Bp.– Kőbánya, 2019 május 31 Dr. Kovács Gyula szerkesztő–szerző 9 BEVEZETÉS A lopások nyomozása7 címmel főiskolai jegyzet legutóbb 2000-ben jelent meg – néhai tanárom, a tragikusan fiatalon elhunyt Kovács Márton tol-lából – a Rejtjel Kiadó gondozásában. A megjelenést követően a mű idő-vel elfogyott, ezért a Rendőrtiszti

Főiskola hallgatói számára mostanság már nem hozzáférhető. Az elmúlt évek jogszabályváltozásai is indokolják új, korszerűbbjegyzet kiadását. A lopás nyomozása című ú j jegyzet – a betöréses lopást, a zseblopást és a gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekményeket kivéve – a lopás nyomozásának (felderítésének és bizonyításának) speciális kriminálmetodikai kérdéseivel foglalkozik. A mű öt fő részből áll Az első rész a lopás fogalmát, büntető anyagi jogi szabályozását, és a bizonyítás tárgyát ismerteti, illetve bemutatja a bűncselekményt a szá-mok tükrében, összehasonlítva az ismertté vált, valamint a vagyon elleni bűncselekmények számarányával. A második rész az elkövetés eszközei, módszerei és okai, valamint az elkövetők és a sértettek címszó alatt foglalkozik a lopás csoportosításával, a lopás elkövetési eszközeivel és módszereivel, az elkövetőkkel kap-csolatos oksági

tényezőkkel, az elkövetői körrel és jellemzőivel, a sértet-tekkel kapcsolatos oksági tényezőkkel, a sértetti körrel és jellemzőivel. A harmadik rész a nyomozás megindulása címet viseli. E részben szó esik a hatáskörről és az illetékességről, a lopás tudomásra jutásának módjairól, az elsődleges (halasztást nem tűrő) intézkedésekről és nyomozási cselekményekről, végül a nyomozás tervezéséről és szervezéséről. A negyedik rész a lopás nyomozásának speciális szempontjait, ezen belül a sértett és a gyanúsítottkihallgatásának, illetve az egyes lopásfajták nyomozásának eltérő szabályait veszi górcső alá. Az egyes lopás-fajták nyomozása című fejezetben a jegyzet a besurranásos és a trükkös lopással, a fürdőhelyi lopással, a házi és a munkahelyi lopással, az ittas emberek sérelmére elkövetett lopással (markecolás) és a poggyászlo-pással foglalkozik részletesebben. Az ötödik rész a lopás

megelőzésének különös feladatait ismerteti. A jegyzet mellékletekkel, forrás- és irodalomjegyzékkel, valamint többszörösen permutált címmutatóval zárul. A mellékletek a lopás általános törvényi tényállási elemeinek a vázlatát, a lopás tényállásait és a lopás tényálláshoz kapcsolódó fontosabb jogszabályokat tartalmazzák, valamint szemelvényeket az utóbbi évek jogalkalmazói (bírói) gyakorla-tából. A forrás- és irodalomjegyzék segítségére lehet azoknak, akik a témában további kutatást szeretnének végezni, a címmutató pedig a jegyzetben történő könnyebb eligazodást szolgálja. 7 Kovács Márton: A lopások nyomozása (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2000). 10 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás A napjainkban igencsak felgyorsult jogalkotási tevékenység miatt fel kell hívnom a tisztelt Olvasó figyelmét arra, hogy a kéziratot 2008. június 1-jével zártam le,

következésképpen a jegyzetben szereplő jogszabályi hivatkozások ezt az állapotot tükrözik A változások követése már a kedves Olvasó feladata. Mivel a könyv alapvetően kriminálmetodikai jegyzet, a büntetőjogi és a büntetőeljárás-jogi kérdéseket mélyebben nem feszegeti: arra épít, hogy a kérdéses ismereteket a hallgatók már elsajátították. Jelzem továbbá, hogy e jegyzet együtt kezelendő A kriminálmetodika általános kérdései8 és a Krimináltaktika I–II9 című főiskolai jegyzettel. (A hivatkozott művekre egyébként a jegyzetben több alkalommal történik utalás) Bízom abban, hogy munkám eredményesebbé teszi a vizsgákra való felkészülést és hasznára válik azoknak a munkatársaknak is, akik a lopás nyomozásával foglalkoznak. Jó tanulást, sikeres vizsgákat és eredményes munkát kívánok! Dr. Kovács Gyula szerző 8 Dr. Nagy József: A kriminálmetodika általános kérdései (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest,

2007). 9 Dr. Lakatos János (szerk): Krimináltaktika I–II (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2004–2005), a továbbiakban: Krimináltaktika. 11 1. A LOPÁS FOGALMA, BÜNTETŐ ANYAGI JOGI SZABÁLYOZÁSA ÉS A BIZONYÍTÁS TÁRGYA A Büntető Törvénykönyv10 (a továbbiakban: Btk.) XVIII fejezete szankcionálja azokat a magatartásokat, amelyek a vagyoni viszonyok fennálló rendjét sértik, vagy veszélyeztetik. A vagyoni – ezen belül elsősorban a tulajdoni – viszonyok büntetőjogi védelmének már az ókorban is kiemelt fontosságot tulajdonítottak. Több ilyen bűncselekmény (a lopás, a csalás, a későbbiek folyamán a sikkasztás és a rablás) a legősibb törvénykönyvekben is megtalálható volt (Hamurabi Törvénykönyve, Manu Törvénykönyve, a római XII Táblás Törvények) Magyarországon a lopást legelőször Szent István király Dekrétumainak Második Könyve szankcionálta. Ha férjes asszony

első vagy másodízben lopott (29 fejezet) férjének meg kellett váltania, ha pedig harmadszor követte el a bűncselekményt, eladták Amennyiben szolga követte el a lopást (39–40 fejezet), első és második alkalommal – megváltás hiányában – orr-, illetve füllevágás volt a büntetés Ha harmadszorra lopott, halállal lakolt „Szabad embernek, ha lopásban vétkezik” (41. fejezet) meg kellett váltania magát, vagy eladták szolgának Amennyiben szolgaként ismét lopott, a szolgákra vonatkozó törvények szerint bűnhődött, harmadik alkalommal pedig halállal sú jtották.11 1.1 A LOPÁS FOGALMA A lopás fogalmilag idegen, ingó dolog mástól elvétele, jogtalan eltulajdonítás céljából. Idegen, mert nem az elkövető tulajdona; ingó dolog, tehát minden birtokba vehető testi tárgy, figyelemmel a Btk. 333 § 1 pontjában foglalt kiterjesztő (értelmező) rendelkezésre is; mástól elvétel, vagyis a dolgot a birtokostól kell elvenni, így a dolog

a vele rendelkezőnek akarata ellenére kerül az elkövető birtokába. A jogtalan eltulajdonítás pedig azt jelenti, hogy az elkövető a birtokos beleegyezése nélkül, saját céljára szerzi meg az elvett dolgot. 10 11 A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV törvény (Btk) Forrás: 1000 év törvényei: http://www.1000evhu/ (letöltés: 2019 május 13) 12 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás 1.2 A LOPÁS BÜNTETŐ ANYAGI JOGI SZABÁLYOZÁSA A lopás tényállását a Btk. 316 §-a szabályozza: aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.12 A lopás jogi tárgya a vagyoni viszonyok rendje, ezen belül pedig a tényleges birtokállapot (tehát nem a tulajdonjog: erre tekintettel a tolvajtól is lehet lopni). Jogtechnikai felosztását tekintve a lopás hét bekezdésre tagozódik: − az (1) bekezdés a lopás törvényi tényállását tartalmazza, − a

(2) bekezdés a lopás vétségét, − a (4) bekezdés a lopás bűntettét fogalmazza meg,13 − az (5)–(7) bekezdés pedig a minősített esteket sorolja fel. A lopás, főszabály szerint, hivatalból üldözendő, úgynevezett közvádas deliktum. A személyi tulajdont károsító lopás miatt azonban az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója14 A lopás úgynevezett kettős alakzatú cselekmény: nem bűncselekmény, hanem tulajdon elleni szabálysértés valósul meg, ha a lopást húszezer forintot – tehát szabálysértési értékhatárt – meg nem haladó értékre követik el.15 1.3 A LOPÁS A SZÁMOK TÜKRÉBEN16 A vagyon elleni bűncselekmények (Btk. XVIII fejezet) aránya az összes ismertté vált deliktumhoz viszonyítva hosszú évek óta szinte alig-alig változik: átlagosan 64%. A vagyon elleni bűncselekményeken belül a lopás hányada szintén stagnál: kerekítve 50%. Az összes ismertté vált

bűncselekményhez képest a lopás részaránya ugyancsak keveset változott: átlag 32% Az alábbi táblázaton jól nyomon követhető az utóbbi hat évben a lopás alakulása. A táblázat negyedik oszlopa a vagyon elleni bűncselekményeket viszonyítja az összes ismertté vált bűncselekményhez, az utolsó kettő (hatodik és hetedik) oszlop pedig a lopást mutatja be az összes, illetve a vagyon elleni bűncselekményekhez képest. Érdemes egy kis figyelmet szentelni az okozott kár (a lopás esetében elkövetési érték), a megtérült kár és az úgynevezett kármegtérülési mutató alakulásának is. A vagyon elleni bűncselekmények következményeképpen a 2003-tól 2007-ig terjedő időszakban összesen 569.946260,9 ezer forint kár (elkövetési érték) keletkezett, amelyből 44572212,3 ezer forint térült 12 Btk. 316 § (1) bekezdése A 316. § (3) bekezdését hatályon kívül helyezte: 1987 évi III törvény 42 § (2) bekezdése Hatálytalan: 1988.

január 1-jétől 14 Btk. 137 § 6 pontja és 331 § 15 A Btk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979 évi 5 törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Btké.) 28 § e) pontja, valamint a szabálysértésekről szóló 1999 évi LXIX törvény (a továbbiakban: Szabs.tv) 157 § (1) bekezdés a) pontja 16 A kimutatáshoz az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika (a továbbiakban: ENYÜBS) adatait használtam fel [59/2007. (XII 23) IRM rendelet] 13 13 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás meg. A kármegtérülési mutató tehát a vagyon elleni bűncselekmények tekintetében átlagosan és kerekítve 8,2%. A lopás vonatkozásában az elkövetési érték 69.140443,2 ezer forint volt Ebből az összegből 4.769800,6 ezer forint térült meg, ami 6,1% Jól látható tehát, hogy a vagyon elleni bűncselekményekhez képest, a lopás kármegtérülési mutatója kedvezőtlenebb.

(Megjegyzendő, hogy a kármegtérülési mutató kiszámításakor a betöréses lopást, a gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekményeket és a zseblopást figyelmen kívül hagytam.) Év 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Összes bűncselekmény 420.782 413.342 418.883 436.522 425.941 426.914 Vagyon elleni bűncselekmények 283.664 275.891 262.082 270.740 260.147 276.193 % Lopás % % 67,4 66,7 62,6 62,0 61,1 64,7 147.442 133.668 138.519 135.214 131.083 133.023 35,0 32,3 33,1 31,0 31,0 31,2 52,0 48,4 52,9 49,9 50,0 48,2 1.4 A BIZONYÍTÁS TÁRGYA A bizonyítás tárgya a lopás esetében is azokra a tényekre terjed ki, amelyek a büntető és a büntetőeljárási jogszabályok alkalmazásában jelentősek. A bizonyítás során a tényállás alapos és hiánytalan, a valóságnak megfelelő tisztázására kell törekedni. A bizonyítás a büntetőeljárás járulékos kérdéseinek – így különösen a polgári jogi igénynek – elbírálásában jelentős tényekre

is kiterjedhet. Nem kell bizonyítani azokat a tényeket, amelyek köztudomásúak, vagy amelyekről az eljáró nyomozó hatóságnak hivatalos tudomása van.17 Lényegében a lopás különös részi törvényi tényállási elemei és egyebek képezik az alapját a bizonyítás tárgyának.18 A továbbiakban röviden ismertetem a bizonyítás tárgyát, külön-külön a lopás tényállásának, a lopás vétségének, bűntettének és minősített eseteinek. 1.41 Bizonyítás tárgya – a lopás tényállása Az objektív elemek körében a bizonyítás tárgyát képezi − az elkövetési tárgy, amely meghatározott értékkel bíró idegen, ingó dolog,19 valamint − az elkövetési magatartás, ami az elkövetési tárgy mástól elvétele, és kifejezetten tevéssel valósítható meg. A meghatározott érték bizonyításakor az elkövetéskor irányadó kiskereskedelmi forgalmi értéket kell számításba venni. Az érték megállapításakor támpontul szolgálhat

például a dolog adásvételekor kiállított 17 18 19 Vesd össze a Be. 75 § (1)–(3) bekezdésével Lásd részleteiben: A kriminálmetodika általános kérdései 19–34. oldal Lásd a Btk. 333 § 1 pontjának kiterjesztő (értelmező) rendelkezéseit 14 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás számla, az igazságügyi tárgyszakértő szakvéleménye, az értékbecsüs nyilatkozata, a sértett feljelentése vagy vallomása. A dolog idegen voltát, vagy másképpen fogalmazva: azt, hogy az elkövetési tárgy korábban a sértett birtokában volt, alátámaszthatja – egyebek mellett – az adásvételkor kiállított számla vagy adásvételi szerződés, a sértett feljelentése, a sértett és a vele közös háztartásban élő hozzátartozó tanúvallomása. Nem minősül az elkövető számára idegen dolognak − a közös tulajdonban lévő dolog, − a házastársak osztatlan közös tulajdonát képező dolog, −

az elhagyott, gazdátlan, uratlan dolgok, ezért ezek a lopás elkövetési tárgyai nem lehetnek. Ingó dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy,20 azonban a Btk. 333 § 1 pontja a dolog fogalmát kiterjesztően értelmezi Az idézett törvényhely szerint, dolog: − a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energia is, úgyszintén − a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okirat, dematerializált értékpapír is, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja. Az elvétel a dolog feletti tényleges hatalom megszerzése, amelynek az első szakasza az addigi birtokállapot megszüntetése, a második szakasza pedig az új, tényleges uralom megszerzése (birtokbavétel) az elkövető vagy más (harmadik személy) részére. Az elvételt a feljelentéssel, a helyszíni szemle

adataival, a térfigyelőrendszer, vagy az inkriminált objektum biztonsági kamerái által rögzített képekkel, illetőleg a tanúvallomással lehet bizonyítani. Közvetett módon alátámasztja az elvételt, ha az eltulajdonított dolgot a házkutatás során az elkövetőnél vagy harmadik személynél lefoglalják, illetve a tetten ért tolvajnál a ruházatátvizsgálás során megtalálják. A szubjektív elemek körében a bizonyítás tárgyát képezi a lopás alanya (tettese vagy részese21), valamint az, hogy a bűncselekményt az alany követte el. Az alanyi oldalon a bizonyítás tárgyát képezheti még az elkövető és a sértett közötti hozzátartozói viszony. A lopás alanya tettesként bárki lehet, aki az általános alannyá válás hármas feltételeinek megfelel, kivéve a dolog tulajdonosát, a dolog jogszerű birtokosát, valamint azt, akinek a dolog véletlenül vagy tévedésből került a birtokába, vagy aki a dolgot találta. Az elkövető és a

sértett közötti esetleges hozzátartozói viszony vizsgálata azért lényeges, mert a személyi vagyont károsító lopás miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója.22 A hozzátartozói viszony bizonyítására alkalmas lehet a közokirat 20 21 22 Vesd össze a Ptk. 94 § (1) bekezdésével Btk. 19–21 §§ Btk. 137 § 6 pontja és 331 § 15 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás (pl. születési anyakönyvi kivonat vagy személyazonosító igazolvány), továbbá az elkövető, illetve a sértett vallomása Bizonyítás tárgyát képezi továbbá − a bűnösség (a lopás csak egyenes szándékkal valósítható meg) és a bűnösségből eredően − a célzat (a jogtalan eltulajdonítás). Az eltulajdonítás akkor jogtalan, ha az elvételt sem a jogosult (tulajdonos, vagy a birtokos), sem valamely jogszabály rendelkezése nem teszi lehetővé. Eltulajdonításon pedig a

dolog feletti teljes uralom gyakorlását kell érteni A jogtalan eltulajdonításra lehet következtetni az elkövetés összes körülményeiből, a tettes elkövetés utáni magatartásából és az inkriminált dolog elkövetés utáni sorsából. A jogtalan eltulajdonítási célzatra utal például, ha az elkövető a dolgot elfogyasztja, átalakítja, értékesíti, vagy értékesítésre felajánlja, bérbe adja, elajándékozza, illetőleg huzamosabb ideig használja (a felsorolás nem teljes). A célzat megállapításához támpontul szolgálhat az eljárás alá vont vagyoni-jövedelmi helyzete és beismerő vallomása is. 1.42 Bizonyítás tárgya – a lopás vétsége A lopás vétsége23 esetében a lopás tényállásában megfogalmazottakon túl, bizonyítás tárgyát képezi, hogy a lopást kisebb értékre vagy a szabálysértési értékre elkövetett lopást − bűnszövetségben, − közveszély színhelyén, − üzletszerűen, − dolog elleni erőszakkal,

− helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve, − hamis vagy lopott kulcs használatával, − lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére, − zsebtolvajlás útján, − másnak a bűncselekmény elhárítására képtelen állapotát kihasználva követik el. A kisebb értékre24 a lopás akkor állapítható meg, ha az elkövetési érték a szabálysértési értékhatárt (jelenleg húszezer forint) meghaladja, de nem több kétszázezer forintnál,25 és nem állapítható meg a bűnszövetségben, a közveszély színhelyén, az üzletszerűen vagy a dolog elleni erőszakkal történő elkövetés. Az elkövetési érték bizonyításával kapcsolatosan az 141 címben foglaltak az irányadók 23 24 25 Btk. 316 § (2) bekezdése Btk. 316 § (2) bekezdés első fordulata Vesd össze a Btk. 138/A § a) pontjával 16 Dr. Kovács Gyula: A

lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás Bűnszövetség26 akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.27 [A bűnszövetség megállapításakor figyelembe kell venni a Legfelsőbb Bíróság (LB) IV számú Büntető Elvi Döntését (BED) is, amelynek lényege, hogy bűnszövetség megállapításának akkor is helye van, ha két vagy több személy akár ugyanolyan, akár különböző jellegű bűncselekmények szervezett elkövetésében előzetesen megállapodik, és ennek alapján legalább egy bűncselekményt elkövettek vagy annak elkövetését megkísérelték.] Közveszély28 (amely utal az elkövetés helyére és idejére) akkor valósul meg, ha valamely anyag vagy energia pusztító hatása következtében egy vagy több meg nem határozott, vagy nagyobb számú meghatározott

személy, avagy jelentős értékű dolgok kerülnek veszélybe [például elemi csapás (árvíz, földrengés) vagy egyéb katasztrófa (tűzvész, robbanás) helyszínén követik el a bűncselekményt]. Üzletszerűen29 követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.30 Dolog elleni erőszaknak31 minősül minden olyan magatartás, amikor az elkövető valamely fizikai akadály leküzdésével szerzi meg a dolgot. A dolog elleni erőszaknak két jellemző esete van: − a betöréses lopás, vagyis a helyiségbe vagy ahhoz tartozó bekerített helyre erőszakkal történő bemenetel, továbbá − amikor az erőszak a dolog megőrzésére szolgáló zár vagy készülék felnyitása érdekében történik. Megjegyzendő, hogy a dolog elleni erőszak megállapíthatóságának nem szükségszerű feltétele az állagsérelem. Ezt a típusú elkövetési módot a nyomozás során a

helyszíni szemle adataival, a sértett és más tanú vallomásával lehet bizonyítani. Az erőszakkal okozati összefüggésben keletkezett kár, noha nem tényállási elem, mint járulékos kérdés (polgári jogi igény érvényesítése a sértett részéről) bizonyításra szorulhat. Ez alapvetően szakkérdés, illetve irányadó lehet a sértett nyilatkozata is Helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve:32 a bírói gyakorlat helyiségnek tekinti a valamennyi oldalról fallal körülhatárolt és tetővel ellátott építményt, amely az emberek lakásául, összejövetelére, munkavégzésre, állatok elhelyezésére, dolgok őrzésére, tárolására szolgál, ha utóbbiak mérete olyan, hogy abba ember 26 27 28 29 30 31 32 Btk. Btk. Btk. Btk. Btk. Btk. Btk. 137. 137. 316. 316. 137. 316. 316. § § § § § § § 7. pontja 8. pontja (2) bekezdés (2) bekezdés 9. pontja (2)

bekezdés (2) bekezdés b) pontja. c) pontja. d) pontja. f) pontja. 17 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás bemehet. A helyiség jellemzően ingatlan, de idevonható a sátor és a lakókocsi is. A megtévesztés a félrevezető módon való bejutást jelenti (tipikusan ilyen az úgynevezett trükkös lopás). Ilyenkor a tettes a jogosult tudtával, beleegyezésével megy be például a lakásba A beleegyezés azonban azon a téves feltevésen alapul, amelyet az elkövető alakított ki a sértettben (pl. hivatalos személynek vagy közüzemi megbízottnak adta ki magát). Megtévesztő magatartás hiányában tehát a jogosult nem engedte volna be az elkövetőt A jogosult tudta és beleegyezése nélküli bemenetel az úgynevezett besurranás. Ez esetben a jogosultnak nincs tudomása arról, hogy az elkövető hozzá bejutott, mivel az számára észrevétlenül történt Mindkét magatartás esetében bizonyítás tárgyát

képezi a bemenetel és az, hogy az elkövető lopási szándékkal, ha úgy tetszik jogtalan eltulajdonítási célzattal hatolt be a helyiségbe. Amennyiben az inkriminált célzat a bejutást követően alakult ki a tettesben, a cselekmény magánlaksértés szabálysértése33 és tulajdon elleni szabálysértés34 megállapítására lehet alkalmas (a hivatalos eljárás színlelésével történő bemenetel a magánlaksértés vétségét35 meríti ki). A jogtalan eltulajdonítási célzatra lehet következtetni az elkövetés összes körülményeiből (bővebben: 141 cím), továbbá e célzat megállapításához támpontul szolgálhat a terhelt előélete, életvitele, vagyoni helyzete és beismerő vallomása is. Hamis vagy lopott kulcs használata:36 a hamis kulcs használata akkor állapítható meg, ha az elkövető a helyiségbe való bejutáshoz, illetve a megőrzésre szolgáló zár vagy készülék kinyitásához olyan eszközt használ, amely általában rendes

körülmények között nem azt a célt szolgálja (pl. álkulcs) Ide tartozik az az eset is, amikor a tettes más zárhoz tartozó (idegen) kulcsot vesz igénybe a behatoláshoz. Lopott az a kulcs, amely az adott zárszerkezethez tartozik, de azt az elkövető – a lakásba történő jogellenes behatolás céljából – jogtalanul eltulajdonította. E körbe vonható az ismert rejtekhelyről (pl lábtörlő alól) elvett kulcs felhasználásával elkövetett lopás is. A zár vagy készülék felnyitása minden esetben feltételezi, hogy a kulcs fizikai valóságában létező eszköz, amely alkalmas a mechanikai szerkezetek (zárak) mozgásba hozására, ezért egyetértek azzal a nézettel, miszerint a számkombinációs zárszerkezetnek a számcsoportosítás felismerésével, mintegy szellemi tevékenység eredményeként történő felnyitásával megvalósított lopás nem tartozik a tárgyhoz. E témában a kriminalisztikai tudományok művelőinek a véleménye és a

bírói gyakorlat nem egységes.37 33 Szabs. tv 139 § Szabs. tv 157 § (1) bekezdés a) pontja 35 Btk. 176 § (1) bekezdése 36 Btk. 316 § (2) bekezdés g) pontja 37 Vesd össze: A lopások nyomozása 16. oldal, Belovics–Molnár–Sinku Büntetőjog Különös Rész 654. oldal (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft Budapest, 2005); BH 1986/2/52 szám és BH 1991/8/571. szám 34 18 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás A kérdéses módszerrel történő elkövetés esetén tehát a bizonyítás tárgya alapvetően arra irányul, hogy az elkövető az inkriminált zárat vagy készüléket hamis, lopott, avagy idegen kulccsal nyitotta-e ki. Ennek eldöntése szakkérdés, ezért a nyomozás során igazságügyi nyomszakértő kirendelése indokolt. Megjegyzendő, hogy amennyiben az eltulajdonítás a helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre, jogtalanul behatolva, az itt ismertetett módszerrel történt, akkor

betöréses lopásról beszélünk. Lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére:38 a lakás közös használata feltételezi az együttlakást. Együttlakáson a huzamosabb ideig tartó vagy állandó jellegű együttlétet kell érteni. Idesorolhatók a lakásbérleti jogviszonyok különböző típusai, valamint munkásszállón vagy kollégiumban történő elhelyezés is. A hasonló helyiség alatt elsősorban a közös munkahely értendő. A közös munkahely azt a területet jelenti, ahol egyazon gazdasági egységhez tartozó munkavállalók, munkájuk végzése során, jogszerűen tartózkodnak (pl. műhely, iroda, de ide tartozik az öltöző is) Közösen használt helyiség lehet még a kórterem, a katonai körletek, a büntetés-végrehajtási intézetben a közös zárka, illetve lakóépületben a közösen használt garázs stb. A lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére történő

lopás, kriminalisztikai szakkifejezéssel, házi (öltözői, munkahelyi stb.) lopásnak minősül A zsebtolvajlás útján,39 mint elkövetési mód akkor állapítható meg, ha a tettes az idegen dolgot a sértett közvetlen testi őrizetéből, tehát zsebből, testen lévő ruházatból, táskából stb. veszi el Másnak a bűncselekmény elhárítására képtelen állapotát kihasználva40 történő elkövetésről akkor beszélünk, ha a sértett fizikai vagy pszichikai állapota miatt nincs abban a helyzetben, hogy a testén vagy a testközelben elhelyezett dolog eltulajdonítását megakadályozza, az ellen védekezzen. Ilyen, védekezést megakadályozó ok lehet akár ittas állapot, sérülés, vagy más által megvalósított bűncselekmény Amennyiben ezt az állapotot az elkövető hozta létre, akkor cselekménye rablás41 vagy kifosztás42 megállapítására lehet alkalmas. A bűncselekmény elhárítására képtelen állapot bizonyítása egyrészt orvos

szakértői vélemény, illetve a sértett vagy a szemtanúk, továbbá a gyanúsított (beismerő) vallomása alapján lehetséges. 1.43 Bizonyítás tárgya – a lopás bűntette A lopás bűntette43 esetében a bizonyítás tárgyát képezi, hogy a) a lopást nagyobb értékre (feltéve, miszerint egyéb minősítő körülmény nem forog fenn), vagy 38 39 40 41 42 43 Btk. Btk. Btk. Btk. Btk. Btk. 316. 316. 316. 321. 322. 316. § (2) § (2) § (2) §. §. § (4) bekezdés h) pontja. bekezdés i) pontja. bekezdés j) pontja. bekezdése. 19 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás b) a kisebb értékre elkövetett lopást − bűnszövetségben, − közveszély színhelyén, − üzletszerűen, − dolog elleni erőszakkal, − kulturális javak körébe tartozó tárgyra, − vallási tisztelet tárgyára, illetőleg vallási szertartásra vagy más egyházi célra rendelt helyiségből a vallási szertartás végzésére

szolgáló tárgyra, − temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt vagy holttesten levő tárgyra követik el. Nagyobb értékre44 a lopás akkor állapítható meg, ha az elkövetési érték a kétszázezer forintot meghaladja, de a kétmillió forintot nem lépi túl.45 A kisebb értékre bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen és dolog elleni erőszakkal46 elkövetett lopás megítélésével kapcsolatosan az 1.42 címben foglaltakat kell alapul venni, ezért erre a témára itt nem térek ki. A kulturális javak47 körébe tartozó tárgyakat alapvetően a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV törvény határozza meg A törvény hatálya a kulturális örökség elemeire, valamint az ezekkel kapcsolatos minden tevékenységre, szervezetre és személyre terjed ki48 A kulturális örökség elemei pedig a régészeti örökség, a műemléki érték, valamint a kulturális javak49 A kulturális javakra

elkövetett lopás esetén, a bizonyítás tárgyát képezi, hogy az eltulajdonított dolgok az élettelen és az élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített és írásos emlékei és egyéb bizonyítékai (az ingatlanok kivételével), valamint a művészeti alkotások körébe tartoznak. 50 Ennek megítélése egyrészt szakkérdés, másrészt irányadó lehet az Oktatási és Kulturális Minisztérium állásfoglalása is A vallási tisztelet tárgyára, illetőleg vallási szertartásra vagy más egyházi célra rendelt helyiségből a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyra történő elkövetés51 esetén, az elkövetés tárgyát és az elkövetés helyét – mint konjunktív feltételeket – kell bizonyítani. A vallási tisztelet fogalomkörébe, illetve a vallási szertartás végzésére az olyan tárgyak tartoznak/szolgálnak,

amelyeket a szertartást vezetők vagy azok segédei a vallás liturgiája szerint használnak, vagy amelyek a 44 45 46 47 48 49 50 51 Btk. 316 § (4) bekezdés a) pontja Vesd össze a Btk. 138/A § b) pontjával Btk. 316 § (4) bekezdés b) pont 1 alpontja Btk. 316 § (4) bekezdés b) pont 2 alpontja 2001. évi LXIV tv 1 § (1) bekezdése 2001. évi LXIV tv 7 § 5 pontja Vesd össze a 2001. évi LXIV tv 7 § 4 pontjával Btk. 316 § (4) bekezdés b) pont 3 alpontja 20 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás szertartás ünnepélyességét emelik. Az elkövetés helye a vallási szertartásra vagy más egyházi célra rendelt helyiség lehet (pl imaház, sekrestye, szentély, templom) Ez esetben az elkövetés tárgyát és az elkövetés helyét a feljelentés, illetve helyszíni szemle adatai, valamint a sértett egyház elöljárójának nyilatkozata, vallomása alapján célszerű bizonyítani. Temetőben vagy temetkezési

emlékhelyen a halott emlékére rendelt vagy holttesten lévő tárgyra elkövetett lopás52 esetén ugyancsak az elkövetési tárgyat és az elkövetés helyét kell együttesen bizonyítani. Temetőnek a település igazgatási területén belüli, beépítésre szánt, építési használata szerinti, zöldfelületi jellegű, különleges terület minősül, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű, és amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak, vagy használtak.53 Temetkezési emlékhelynek minősül a temetőn kívüli, különösen templomban, altemplomban, templomkertben, történeti kertben, urnacsarnok-házban vagy más építményben és területen lévő helyiség vagy létesítmény, amely az elhunytak eltemetésére, urnák elhelyezésére és hamvak szétszórására szolgál.54 A halott emlékére rendelt tárgyon olyan tárgy értendő, amelyet egyfajta állandóság jellemez (pl. fejfa,

kopjafa, sírkő), tehát az ideiglenes díszítésre szánt dolgok (pl. koszorú, mécses, virág) nem vonható e körbe. A halott emlékére rendelt vagy a holttesten lévő tárgy eltulajdonítása akkor tényállásszerű, ha temetőben vagy temetkezési emlékhelyen történt Az ilyen bűncselekmények nyomozása során célszerű a helyszínt megtekinteni (indokolt esetben ott szemlét tartani), vitás kérdés felmerülésekor pedig a területileg illetékes települési önkormányzat vagy a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság véleményét kell kikérni. 1.44 Bizonyítás tárgya – a lopás minősített esetei A lopás bűntette minősített eseteinek55 nyomozása során a bizonyítás tárgyát képezi, hogy a) a lopást jelentős értékre, b) a nagyobb értékre elkövetett lopást bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen vagy dolog elleni erőszakkal; c) a lopást különösen nagy értékre, d) a jelentős értékre elkövetett lopást

bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen vagy dolog elleni erőszakkal; e) a lopást különösen jelentős értékre, f) a különösen nagy értékre elkövetett lopást bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen vagy dolog elleni erőszakkal 52 53 54 55 Btk. 316 § (4) bekezdés b) pont 4 alpontja 1999. évi XLIII tv 3 § a) pontja 1999. évi XLIII tv 3 § c) pontja Btk. 316 § (5)–(7) bekezdése 21 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás követik el [az a), c) és e) pont esetében minősítő körülmény nem állhat fenn]. Az elkövetési érték − jelentős, ha a kétmillió forintot meghaladja, de az ötvenmillió forintot nem haladja meg, − különösen nagy, ha az ötvenmillió forintot meghaladja, de az ötszázmillió forintot nem lépi túl, − különösen jelentős, ha az ötszázmillió forintot meghaladja.56 Az elkövetési érték kiszámításakor az elkövetéskor

mérvadó kiskereskedelmi forgalmi értéket kell alapul venni. Az érték megállapításakor kiindulópont lehet például a dolog adásvételekor kiállított számla vagy szerződés, az igazságügyi tárgyszakértő szakvéleménye, az értékbecsüs nyilatkozata, illetve a sértett feljelentése vagy vallomása.57 A bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen és dolog elleni erőszak fogalmával és bizonyításával az 1.42 címben részletesebben foglalkoztam: az ott leírtak ezen címre is megfelelően irányadók 56 57 Lásd: Btk. 138/A § c)–e) pontját Vesd össze az 1.41 címben foglaltakkal 22 2. AZ ELKÖVETÉS ESZKÖZEI, MÓDSZEREI ÉS OKAI, AZ ELKÖVETŐK ÉS A SÉRTETTEK E részben a lopásokat csoportosítom különböző szempontok alapján, majd a lopás elkövetési eszközeiről és módszereiről lesz szó, végül az el-követői és a sértetti körrel, ezek néhány jellemző

ismérvével foglalkozom. 2.1 A LOPÁS CSOPORTOSÍTÁSA A lopás csoportosítása során számtalan választási lehetőség adódik. A tulajdonformát tekintve − személyi és − közösségi tulajdon sérelmére elkövetett lopást tipizálhatunk. A személyi tulajdon különösebb kommentárt nem igényel: e tulajdonformát korábban magántulajdon elnevezéssel is illették. (A személyi és a magántulajdon között létezett árnyalatnyi különbség, azonban e különbség érzékeltetése jelen jegyzetnek nem feladata.) A közösségi tulajdon valamikor társadalmi tulajdon címszó alatt szerepelt, és e tulajdonforma sérelmére elkövetett lopás büntetési tétele szigorúbb volt.58 A közösségi tulajdon sérelmére elkövetett lopás megvalósulhat a gazdaság minden ágában, így különösen az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, a szolgáltatás és a szállítás területén Amennyiben az elkövetés tárgyát tekintjük rendező elvnek, akkor − járműre

(kerékpárlopás, motorkerékpár-lopás, egyéb gépjárműlopás), − kulturális javak körébe tartozó tárgyra,59 − vallási tisztelet tárgyára, illetőleg vallási szertartásra vagy más egyházi célra rendelt helyiségből a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyra,60 − temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt vagy holttesten lévő tárgyra,61 58 Lásd: a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1961. évi V tv 295 és 296. §-át A társadalmi tulajdont károsító és a személyek javai elleni lopások külön törvényi szabályozása 1972 január 1-jétől megszűnt [hatályon kívül helyezte a Büntető Törvénykönyv módosításáról és kiegészítéséről szóló 1971 évi 28 tvr 96 § (2) bekezdése] 59 Btk. 316 § (4) bekezdés b) pont 2 alpontja 60 Btk. 316 § (4) bekezdés b) pont 3 alpontja 61 Btk. 316 § (4) bekezdés b) pont 4 alpontja 23 Dr. Kovács Gyula: A lopás

nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás − robbanóanyagra vagy robbantószerre;62 lőfegyverre vagy lőszerre;63 radioaktív anyagra,64 − színesfémre, − állatra és mezőgazdasági terményre vagy termékre,65 − villamos- és gazdaságilag hasznosítható más energiára66 stb. elkövetett lopást különböztethetünk meg. Ha az elkövetői oldalra figyelemmel csoportosítunk, akkor − egyszeri elkövetőről és − bűnismétlőről (visszaeső, különös visszaeső, többszörös visszaeső67) beszélhetünk, de tipizálhatunk az életkor alapján is: így − felnőtt vagy nagykorú, − fiatalkorú68 és − gyermekkorú elkövetője lehet a lopásnak. Megjegyzendő, hogy gyermekkorú bűnelkövető esetén büntethetőséget kizáró ok áll fenn69 Osztályozhatunk még az állampolgárság szerint és az elkövetés helye, ideje és módja alapján is. A felsorolás nem taxatív, számtalan variáció lehetséges. A következőkben néhány

hagyományos – ha úgy tetszik, „klasszikus” – lopásfajtát említünk meg: − alkalmi lopás, − állatlopás, − „áramlopás”, − áruházi (bolti) lopás, − besurranásos és trükkös lopás,70 − betöréses lopás,71 − gépjárműlopás, gépjárműből és/vagy gépjárműről lopás, − fémlopás, − fürdőhelyi (strand, uszoda) vagy szállodai (üdülőhelyi) lopás, − házi (öltözői vagy munkahelyi) lopás,72 − ittas emberek fosztogatása (úgynevezett markecolás),73 − kerékpárlopás, − mezőgazdasági termék- vagy terménylopás, − poggyászlopás, − vasúti dézsma, 62 A polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről szóló 191/2002. (IX. 4) Kormányrendelet 2 § 9 pontja 63 A lőfegyverekről és a lőszerekről szóló 2004. évi XXIV tv 2 § 16, 22 és 29 pontja 64 Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI tv 2 § 65 Btk. 137 § 11 pontja 66 Btk. 333 § 1 pontja 67 Btk. 137 § 14–16

pontja 68 A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI tv 5 § b) pontja. 69 Btk. 22 § a) pontja 70 Btk. 316 § (2) bekezdés f) pontja 71 Btk. 316 § (2) bekezdés d) pontja 72 Btk. 316 § (2) bekezdés h) pontja 73 Btk. 316 § (2) bekezdés j) pontja 24 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás − zártöréses lopás, − és zseblopás.74 A felsorolás ez esetben sem teljeskörű, azonban – megítélésem szerint – a legtipikusabb lopásformákat megneveztem. 2.2 A LOPÁS ELKÖVETÉSI ESZKÖZEI ÉS MÓDSZEREI Az elkövetés eszközének és módszerének vizsgálata büntetőjogi és kriminalisztikai szempontokból egyaránt releváns. Büntetőjogi vonatkozásban az elkövetés eszközének és módszerének a minősített esetek körében van különös jelentősége, ugyanis a Btk. bizonyos eszközök használatához vagy módszerek alkalmazásához súlyosabb büntetési tételt

rendel; illetőleg egyes módszerek alkalmazása más bűncselekmény megállapítását alapozhatja meg. Az eszközhasználat tekintetében súlyosabb megítélés alá esik a lopás, ha azt hamis vagy lopott kulcs használatával követik el75 (vesd össze az 1.42 címben írtakkal) Az alkalmazott módszer miatt súlyosabban büntetendő a lopás, ha azt például − dolog elleni erőszakkal,76 − helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve,77 − zsebtolvajlás útján78 vagy − másnak a bűncselekmény elhárítására képtelen állapotát kihasználva79 követik el. Az első és a második minősített eset megvalósulásához az elkövetőknek bizonyos alanyi és tárgyi többletfeltételeknek kell megfelelniük, míg a lakás vagy hasonló helyiség kifejezetten az elkövetés helyére utal (lásd bővebben: az 1.42 címben) Idekívánkozó megjegyzés, hogy a bűnszövetségben,

az üzletszerűen és a lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére történő elkövetés nem tipikus módszer. Az alkalmazott módszer esetenként más bűncselekmény tényállási elemét képezi: pl. idegen dolog mástól erőszakkal, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel elvétele – jogtalan eltulajdonítási célzat esetén – a rablás (Btk. 321 §) megállapítására alkalmas Kriminalisztikai szempontok szerint, az elkövetési módszer elemzése és értékelése, valamint az elkövetéshez használt eszközök tanulmányozása elvezethet az elkövető személyiségének megismeréséhez, végső soron magához az (ismeretlen) elkövetőhöz. A lopás esetében szoros összefüggésben állhat egymással az elkövetés módszere és az 74 75 76 77 78 79 Btk. Btk. Btk. Btk. Btk. Btk. 316. 316. 316. 316. 316. 316. § § § § § § (2) (2) (2) (2) (2) (2) bekezdés bekezdés bekezdés bekezdés

bekezdés bekezdés i) pontja. g) pontja. d) pontja. f) pontja. i) pontja. j) pontja. 25 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás alkalmazott eszköz, illetőleg bizonyos módszerrel való elkövetés, eszközhasználat nélkül, elképzelhetetlen. Például betöréses lopás során, a dolog elleni erőszakot a helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre történő bemenetel érdekében, jogtalan eltulajdonítás céljából alkalmazza az elkövető. Fogalmilag nem kizárt, hogy a tettes a behatoláshoz a testi erejét veszi igénybe (pl vállal belöki vagy lábbal berúgja az ajtót), ám a gyakorlati tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy a bemenetel rendszerint valamilyen eszköz (feszítővas, zárkihúzó szerkezet, álkulcs stb.) segítségével történik Ugyanez a helyzet a (gép)járművel kapcsolatos bűncselekmények elkövetésekor. Kerékpár vagy segédmotoros kerékpár eltulajdonításakor

jellemzően a járművet rögzítő láncot vagy kábelt kell elvágni, illetve a lakatot, zárat valamilyen módon kinyitni (ehhez elegendő egy úgynevezett erővágó vagy fémfűrész), azonban a gépjárműlopás és gépjárműből történő lopás esetén elengedhetetlen az utastérbe való behatolás (kivétel van: pl. szállítójárművel viszik el a személygépkocsit, bár az ajtók kinyitása a későbbiekben nem nélkülözhető). Testi erő alkalmazása itt is lehetséges (pl. az ajtókilincs letörése), de a gépjármű-tolvajok napjainkban ennél kifinomultabb eszközökhöz folyamodnak (pl úgynevezett dekóderes módszer, az utastérbe behatolást követően pedig különböző immobilizer-hatástalanítási technikák alkalmazása)80 A betöréses lopás, a gépjárművel kapcsolatos bűncselekmények, és a zseblopás nyomozásával külön jegyzet foglalkozik. Témánk szempontjából az eszköz nélküli elkövetési módszerek érdekesek, amelyekről a 4

részben lesz szó. 2.3 AZ ELKÖVETŐKKEL KAPCSOLATOS OKSÁGI TÉNYEZŐK A lopás miatt ismertté vált bűnelkövetők számának alakulását az elkövetőkkel kapcsolatos oksági tényezők alapján itt a következők szerint csoportosítom: − alkohol és kábítószer hatása, − objektív oksági tényezők és − szubjektív oksági tényezők.81 2.31 Az alkohol és a kábítószer hatása Az alkoholos és a kábítószeres befolyásoltság, valamint a vagyon elleni bűncselekmények (ezen belül a lopás) összefüggése vitathatatlan. Köztudott, hogy alkohol és kábítószer hatása alatt, a felszabadult gátlások következményeképpen gyakran követnek el ilyen jellegű deliktumokat, 80 Vesd össze: Kollár Zsolt (szerk.): A gépjárműbűnözés kriminalisztikája 36–48 oldal (Cordi Kht. Budapest, 2006) 81 A tipizálás során a 2003–2007. évet felölelő időszak ENYÜBS adatait vettem alapul A kimutatásban a betöréses lopás, a zseblopás és a

gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények nem szerepelnek. 26 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás sőt egyes bűnelkövetők azért vetemednek lopásra, mert a zsákmány értékesítéséből származó pénzből szándékoznak vásárolni szeszes italt vagy kábító hatású anyagot, szert. Az oksági tényezők körében az utóbbi öt évben az alkohol hatása 4,4%; a kábítószer és kábító hatású anyag hatása 0,5%; a kettő együttes hatása pedig 0,4% volt. A jelzett mutatók átlagos és egyben kerekített értékek A részletes adatokat jól példázza az alábbi táblázat: Oksági tényezők: − alkohol hatása − kábítószer hatása − kábító hatású anyag hatása − több ok együtt − egyik sem − adathiány Bűnelkövetők öszszesen: 2003 924 57 32 2004 965 79 38 2005 965 69 49 2006 848 40 32 2007 879 45 21 46 18.384 10 19.453 99 19.849 13 21.043 77 20.834 8 22.002 78 19.880 24

20.902 152 19.116 12 20.225 2.32 A lopás elkövetőjével kapcsolatos objektív oksági tényezők A lopás elkövetőjével kapcsolatos objektív oksági tényezők között az átmeneti pénzzavar foglalja el az első helyet (42,2%). Másodiknak a sorban az egyéb okok szerepelnek (jó lenne tudni, mit takarnak), ezek aránya 23,1% A harmadik helyre szorult az alacsony jövedelem (15,9%), a negyedik pedig a rossz baráti környezet (9,1%). E négy tényező mindösszesen 90,3%-ot tesz ki. A negatív csúcsot a durva szülői (nevelői) bánásmód „döngeti”, amelynek hányada az egy százalékot sem éri el (0,01%). Az objektív oksági tényezők között a következők szerepelnek: családi probléma, lakóhelyi konfliktus, rossz baráti környezet, munkahelyi, munkával kapcsolatos gond, iskolai konfliktus, átmeneti pénzzavar, más bűncselekmény leplezése, alacsony jövedelem, rossz lakásviszonyok, négy vagy több gyermek a családban, dezorganizált családi élet,

kimaradás az iskolából, osztályismétlés, bukás, gyenge tanulmányi eredmény, durva szülői (nevelői) bánásmód, helytelen nevelés, alkoholista családi környezet, bűnözői családi környezet és egyéb okok. 2.33 A lopás elkövetőjével kapcsolatos szubjektív oksági tényezők A lopás elkövetőjével kapcsolatos szubjektív oksági tényezők közül az anyagi haszonszerzés dominál: részaránya 76,5%. Az egyéb okok – az objektív tényezőkhöz hasonlóan – a második helyet foglalják el (8,9%), míg a harmadik helyen, 4,6%-kal a bűnözői életszemlélet szerepel, a negyedik pedig a bűncselekménnyel kapcsolatos téves, helytelen 27 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás nézetek (3,0%). Sorrendben tehát e négy tényező 93%-ot jelent, ehhez képest az összes többi nagyságrendileg elhanyagolható. Negatív csúcs a szubjektív oksági tényezők körében is felállítható: az ellenséges

politikai beállítottság hányada mindössze 0,005% (a vizsgált öt évben öt ilyen eset fordult elő). A szubjektív oksági tényezők közé sorolható még: média káros hatása, kóros elmeállapot, hirtelen felindulás, bosszú, féltékenység, agresszivitás, társadalomellenes tudati beállítottság, a cselekmény társadalomellenességének fel nem ismerése, önző szemlélet, kalandvágy, egyéb vágy, szenvedély, mának élés, felbujtás, félelem, csábítás, befolyásolhatóság, iszákos életmód, munkakerülő életmód, kábítószer-függőség. 2.4 AZ ELKÖVETŐI KÖR ÉS JELLEMZŐI A lopás miatt ismertté vált elkövetőket a következő szempontokat figyelembe véve rendszereztem: − az elkövetői kör megoszlása a nemek alapján, − a korcsoportok szerinti elhatárolás, − tipizálás az előélet alapulvételével. A kimutatásban – az előzőkhez hasonlóan – továbbra sem tüntetjük fel a betöréses lopást, a zseblopást és a

gépjárművel kapcsolatos bűncselekményeket. A jelzett mutatók itt is átlagos és kerekített értékek 2.41 Az elkövetői kör megoszlása a nemek alapján A nemek alapján történő megoszlás – a dolgok természetéből eredően – a férfiak és a nők közötti különbségtételt eredményezi. A lopás miatt ismertté vált férfi elkövetők aránya – a nőkhöz viszonyítva – igen magas: 80,5%. Ehhez képest a nők hányada megközelítőleg 19,5% (A néminemű pontatlanságot az egyes helyeken előforduló adathiány eredményezte.) 2.42 A korcsoportok szerinti elhatárolás A korcsoport szerinti elhatárolást alapul véve az alábbi kategóriákat állítottam fel: − gyermekkorú, − fiatalkorú, − fiatal felnőtt, − 25–59 éves és − 60 éves vagy annál idősebb elkövetők. A gyermekkorú elkövetők aránya 6,4%. E csoportba soroláskor egy kevés arányeltolódás mutatható ki, mivel a viszonyítás alapja nem csak a lopás miatt ismertté

vált bűnelkövetők voltak, hanem azok a személyek is, akikkel szemben büntethetőséget kizáró ok miatt a feljelentést elutasították, vagy a nyomozást megszüntették. 28 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás A fiatalkorú elkövetők hányada 16,7%, a fiatal felnőtteké pedig 27,0%. A prímet a 25–59 évesek csoportja viszi a maga 54,7%-ával (ez a korosztály amúgy a vagyon elleni és az összes ismertté vált bűncselekményeknél is meghatározó tényező). Az utolsó helyen a 60 évesek vagy annál idősebbek kategóriája található (1,5%). 2.43 Tipizálás az előélet alapulvételével A lopás elkövetőinek előélet szerinti tipizálásakor a büntetett előéletet, illetőleg a visszaesést, ezen belül pedig a többszörös és a különös viszszaesést vettem figyelembe.82 A lopás elkövetőinek közel fele (46,1%) büntetett előéletű, a visszaesők aránya pedig 17,8%. Az összes visszaeső

majdnem fele (46,3%) többszörös visszaeső, és a különös visszaesők hányada is meghaladja a húsz százalékot (pontosan 22,0%) Végezetül szólni kell azokról is, akik a lopást bűnszervezetben83 követték el. Ezek aránya a lopás összes elkövetőjéhez képest nem jelentős, mindössze 0,02%-ot mutat. 2.5 A SÉRTETTEL KAPCSOLATOS OKSÁGI TÉNYEZŐK A lopás miatt ismertté vált természetes személy sértettek számának alakulását – a sértettel kapcsolatos oksági tényezőket figyelembe véve – az alábbiak szerint rendszereztem: − alkohol és kábítószer hatása, − objektív oksági tényezők és − szubjektív oksági tényezők. A csoportosítás itt is a 2003–2007. év ENYÜBS adatai alapján történt 2.51 Az alkohol és a kábítószer hatása Az alkoholos és a kábítószeres befolyásoltság a sértettek esetében nem jelenik meg olyan markánsan, mint az elkövetőknél. A fent felsorolt oksági tényezők összesen nem érik el a 2

százalékot Megjegyzendő, hogy az alkoholos befolyásoltság ettől függetlenül nem negligálható tényező. Azonban az elkövető, ha idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el a sértettől, hogy evégből lerészegíti, nem a lopást, hanem a kifosztást84 valósítja meg. Az oksági tényezők körében tehát a vizsgált időszakban az alkohol hatása 1,2%; a kábítószer és a kábító hatású anyag hatása 0,06%; a kettő együttes hatása pedig 0,15% volt. A részletes adatok a következő táblázaton figyelemmel kísérhetők 82 83 84 Btk. 137 § 14–16 pontja Btk. 137 § 8 pontja Btk. 322 § (1) bekezdés a) pontja 29 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás Oksági tényezők: − alkohol hatása − kábítószer hatása − kábító hatású anyag hatása − több ok együtt − egyik sem Sértettek összesen: 2003 704 18 24 2004 765 31 10 2005 843 25 8 2006 802 47 9 2007 930 26 13 62

64.488 65.296 84 68.050 68.940 85 68.152 69.113 117 66.938 67.913 166 71.651 72.786 2.52 A lopás sértettjével kapcsolatos objektív oksági tényezők A lopás természetes személy sértettjével kapcsolatos objektív oksági tényezők között a környezet közömbössége a meghatározó (31,3%). A terület elhagyatottsága, lakatlansága került a második helyre (6,2%), a tömeges összejövetel (koncert, ünnepség) a harmadik (1,2%), a terület kivilágítatlansága pedig a negyedik (1,1%) helyre szorult. Az objektív okok hiánya itt sem elhanyagolható: részarányuk 56,5%. További objektív oksági tényezők közé sorolhatók: az ingázás, a vándorlás és az egyéb objektív okok. A lopás jogi személy sértettjével szemben megállapított objektív oksági tényezők a következők szerint alakultak: az első helyen az ellenőrzés hiánya, hiányossága fordult elő (11,0%). Második okként jelentkezett a felügyelet hiánya, hiányossága (8,6%),

harmadikként pedig a jelző- vagy riasztókészülék hiánya szerepelt (2,7%). A záratlan járműnek a negyedik (2,1%), végül az egyéb (nem nevesített) okoknak az ötödik (1,2%) helyezés jutott. Megjegyzendő, hogy 71,0%-ban objektív ok nem volt megállapítható, vagy ilyen okot nem leltek. A további objektív oksági tényezők között szerepelt még: szükséges vagyonvédelem elmulasztása, nem megfelelő irányítás, ellenőrző személy részvétele a lopás elkövetésében, szervezeti szabályzat hiánya vagy be nem tartása, működési szabályzat hiánya vagy be nem tartása, számviteli rend megsértése, bizonylati rend megsértése, munkavédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai szabályok be nem tartása, előírás- vagy utasításellenes munkavégzés, nem megfelelő munkavégzés, alkalmazási feltételek figyelmen kívül hagyása, képesítési követelmények figyelmen kívül hagyása, jelző- vagy riasztókészülék használhatatlansága,

jelzővagy riasztókészülék üzembe helyezésének elmulasztása, jelző- vagy riasztókészülék hatástalanításának lehetővé tétele és záratlan helyiség. 2.53 A lopás sértettjével kapcsolatos szubjektív oksági tényezők A lopás természetes személy sértettjeivel összefüggő szubjektív oksági tényezők között az óvatosság hiánya szerepelt az első helyen (42,6%). A második helyet a szükséges vagyonvédelem elmulasztása foglalta el (4,5%), míg a dobogó harmadik lépcsőjére a hanyagság került (3,7%). Negyedik a sorban az öregség (1,8%). E négy tényező együtt 52,6%-ot 30 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás mutat. Megjegyzendő, hogy 110372 esetben (32,1%) szubjektív ok nem volt megállapítható, illetőleg 37.658 alkalommal (10,9%) ilyen okot nem találtak. A szubjektív oksági tényezők között a következők voltak még kimutathatók: betegség, gyermekkor, egyéb védekezésre

képtelen állapot, kiszolgáltatottság, függő viszony, provokáló magatartás, hosszabb ideje tartó konfliktushelyzet, vagyoni érték mutogatása, nyereségvágy, fegyelmezetlenség, életvitelből adódó veszélyeztetettség, foglalkozásból adódó veszélyeztetettség, iszákos életmód, kábítószer-függőség és egyéb okok. 2.6 A SÉRTETTI KÖR ÉS JELLEMZŐI A lopás ismertté vált természetes személy sértettjeit az alábbi szempontok szerint csoportosítottam: − a sértetti kör megoszlása a nemek alapján, − a korcsoportok szerinti elhatárolás. 2.61 A sértetti kör megoszlása a nemek alapján A nemek alapján való megoszlás – az elkövetőkhöz hasonlóan – a férfiak és a nők közötti megkülönböztetést tett lehetővé. Az ENYÜBS adatait elemezve és értékelve megállapítható, hogy a férfi sértettek aránya meghaladja a nők arányát. Míg az előbbiek hányada 57,4%, az utóbbiaké csak 42,6% – dacára annak, hogy a

közvélekedés a nőket a férfiaknál védtelenebbnek, kiszolgáltatottabbnak tekinti 2.62 A korcsoportok szerinti elhatárolás A korcsoportok szerinti elhatárolás ugyancsak az elkövetői körhöz hasonlatos: − gyermekkorú, − fiatalkorú, − fiatal felnőtt, − 25–59 éves, − 60 éves vagy annál idősebb sértettek. A gyermekkorú sértettek hányada 1,6%. A fiatalkorú sértettek aránya 4,8%, a fiatal felnőtteké pedig 10,2%. A 25–59 éves sértettek részaránya a legmagasabb: 63,4% A 60 éves vagy annál idősebb sértettek hányada sem elhanyagolható: 20,0%. 31 3. A NYOMOZÁS MEGINDULÁSA A büntetőeljárás – ha a Be. eltérően nem rendelkezik – nyomozással kezdődik. Másképpen fogalmazva: a nyomozás – főszabály szerint – a büntetőeljárás kezdeti szakasza. Főszabály szerint ugyanis, például a magánvádas eljárásban nincs nyomozás. Kivétel ez utóbbi eset alól is

akad: amennyiben a magánvádra üldözendő bűncselekmény elkövetőjének személye, személyi adatai vagy tartózkodási helye ismeretlen, továbbá, ha bizonyítási eszközök felkutatása szükséges, a nyomozást a bíróság rendeli el, és a rendőrség végzi. (Az ügyész akkor rendelhet el nyomozást, ha a vád képviseletét a személyes meghallgatásra idézés kibocsátása előtt átveszi.)85 A lopás hivatalból üldözendő, g úynevezett közvádas deliktum. A nyomozó hatóságnak kötelessége, hogy a törvényben megállapított feltételek esetén a nyomozást megindítsa, feltéve, hogy nincs eljárási akadály Lopás miatt nyomozás csak bűncselekmény gyanú ja alapján, és csak az ellen indítható, akit a bűncselekmény megalapozott gyanú ja terhel. A nyomozást (a már említett kivételeket figyelembe véve) az ügyész vagy a nyomozó hatóság rendeli el, és erről feljegyzést készít. A lopás miatt megindult nyomozás során fel kell

deríteni a bűncselekményt (mi történt, ami történt bűncselekmény megállapítására alkalmas-e?), az elkövető személyét (ki, kivel követte el a bűncselekményt?), fel kell kutatni, és biztosítani kell a bizonyítási eszközöket. A tényállást oly mértékben kell felderíteni, hogy a vádló dönthessen arról, vádat emel-e.86 3.1 A HATÁSKÖR ÉS AZ ILLETÉKESSÉG A lopás tudomásra jutása módjainak ismertetése előtt célszerű foglalkozni a hatáskör és az illetékesség kérdéseivel, mivel a tudomásra jutást követően a hatáskör és az illetékesség vizsgálata a lopás esetén is elsődleges feladat. Azokat a szabályokat, amelyek az egyes ügyeket a nyomozó hatóságok között azok szintjére tekintettel osztják meg, hatásköri szabályoknak nevezzük. A hatásköri szabályok – jellemzően a bűncselekmény sú lyát alapul véve – azt határozzák meg, hogy egy adott ügyben első fokon helyi, területi vagy központi nyomozó

hatóságnak kell-e eljárnia. A büntetőeljárásban megkülönböztethetünk általános (helyi nyomozó hatóságok), kiemelt (területi nyomozó hatóságok) és kivételes hatáskört (központi nyomozó hatóságok) 85 Lásd: Be. 499 § (1)–(2) bekezdését, bővebben: A kriminálmetodika általános kérdései 117–120. oldal 86 Vesd össze: Be. 6 § (1)–(2) bekezdésével, 164 § (2) bekezdésével és 170 § (2) bekezdésével, bővebben pedig lásd: A kriminálmetodika általános kérdései 25–28 oldal 32 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás Azokat a szabályokat, amelyek a Magyar Köztársaság területi beosztásának megfelelően azonos szinten működő hatóságok közül megjelölik a konkrét ügyben eljáró hatóságot, illetékességi szabályoknak nevezzük. Az illetékességi szabályok tehát az azonos fokon szervezett, vagyis az azonos hatáskörön belüli ügymegosztást fejezik ki. Az

illetékességnek is három fajtáját különböztethetjük meg: az általános, a különös és a kizárólagos. Általános illetékessége fő szabályként annak a szervnek van, amelynek területén a bűncselekményt elkövették. Különös illetékességi szabályok alkalmazására akkor kerül sor, amikor nincs általános illetékességű hatóság, amely az ügyben eljárhatna. Kizárólagos illetékességről akkor beszélünk, amikor jogszabály az azonos hatáskörű szervek közül kijelöl egy vagy egyfajta hatóságot, amely meghatározott bűncselekmények vagy meghatározott elkövetői kör esetén jogosult az eljárás lefolytatására. A nyomozó hatóságok hatáskörét és illetékességét a Be 37 § (1) bekezdése szerint külön jogszabály határozza meg. A rendőrség vonatkozásában e külön jogszabály a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről szóló 3/2008 (I 16) IRM rendelet87 A lopás nyomozása a rendőrség,

ezen belül jellemzően a rendőrkapitányságok (helyi nyomozó hatóságok) nyomozó szerveinek hatáskörébe tartozik. A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok (területi nyomozó hatóságok) nyomozó szerveinek hatáskörébe tartozik a lopás, ha azt különösen nagy, illetve különösen jelentős értékre, valamint a különösen nagy értékre elkövetett lopást bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen és dolog elleni erőszakkal követik el. A lopás a Nemzeti Nyomozó Iroda (központi nyomozó hatóság) nyomozó szerveinek hatáskörébe tartozik, ha azt különösen nagy vagy különösen jelentős értékre követik el, és annak tárgya a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvényben meghatározott közgyűjtemény.88 A nyomozó hatóságok illetékességét általában a lopás elkövetésének a helye határozza meg, de kisegítő okként szerepel a megelőzés

intézménye, illetve a terhelt utolsó ismert belföldi lakó- vagy tartózkodási helye, valamint célszerűségi és egyéb szempontokra alapítva további – eltérő – szabályozás is érvényesülhet.89 E fejezetben a rendőrség nyomozó hatóságaival, a hatáskör és az illetékesség vizsgálatával részletesebben nem foglalkozunk, mivel ezekről a későbbiekben lesz még szó. 87 Részletesebben lásd dr. Kovács Gyula: Nyomozási alapismeretek 26–29 oldal (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2004). 88 Lásd: 3/2008. (I 16) IRM rendelet 2 § (1) és (3) bekezdését, valamint (5) bekezdés a) pontját, továbbá 1. és 2 számú mellékletében foglaltakat; Btk 316 § (6) bekezdés a) pontját és (7) bekezdését; 1997 évi CXL törvény 1 számú mellékletének o) pontját 89 3/2008. (I 16) IRM rendelet 4 § 33 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás 3.2 A LOPÁS TUDOMÁSRA JUTÁSÁNAK MÓDJAI Lopás miatt a nyomozás

az ügyésznek vagy a nyomozó hatóságnak hivatali hatáskörében, valamint a nyomozó hatóság tagjának hivatali minőségében tudomására jutott adatok alapján vagy feljelentésre indul meg.90 A nyomozás megindulásához tehát elengedhetetlen, hogy az ügyész vagy a nyomozó hatóság megfelelő módon értesüljön a lopás gyanújáról vagy a személyre szabott megalapozott gyanúról. Megjegyzendő, hogy a hatályos Be. nem rendelkezik a bejelentésről, ami ennek ellenére a tudomásra jutás egyik formája. Más megközelítésben a feljelentés és a bejelentés közötti különbséget a Be egzakt módon nem határozza meg, azonban a nyomozó hatóság intézkedési kötelezettsége szempontjából a feljelentés és a bejelentés között lényeges különbség nincs. A feljelentés minden olyan, formához nem kötött – a büntetőeljárás megindítására vagy lefolytatására jogosult szerv vagy más hatóság, illetve bíróság tudomására hozott –

közlés, amely meghatározott vagy ismeretlen személy által elkövetett bűncselekmény gyanújára utaló tényállást, illetve adatot tartalmaz.91 A bejelentés – a feljelentéshez hasonló módon – valamely bűncselekmény gyanújára utaló, formához nem kötött közlés. Amíg azonban a feljelentés meghatározott vagy ismeretlen személy ellen, a bűncselekmény gyanújára vonatkozó konkrét adatokat tartalmazva az eljárás megindítását célozza, azt általában kifejezetten igényli, addig a bejelentés csupán a hatóság tájékoztatása ilyen igény nélkül, jelzése egy olyan helyzetnek, amely bűncselekmény gyanújára utalhat.92 3.21 Az értesülés (tudomásra jutás) forrásai A lopás gyanújáról (és ez jellemző a vagyon elleni bűncselekményekre is) általában a sértett természetes vagy nem természetes személy (a továbbiakban együtt sértett) feljelentése alapján szerezhetünk tudomást. A sértett feljelentésén túlmenően az

értesülés forrásainak számtalan formája lehet Például: − a magánindítvány előterjesztésére jogosult feljelentése, − nem sértett természetes személy feljelentése, − más hatóság tagja és hivatalos személy, továbbá külön törvény alapján köztestület feljelentése, − az elkövető önfeljelentése, − tettenérés, − a nyomozó hatóság észlelése (saját észlelés), 90 Vesd össze: Be. 170 § (1) bekezdésével A belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének részletes szabályairól szóló 23/2003. (VI 24) BM–IM együttes rendelet (a továbbiakban: Nyer.) 100 § 92 Vesd össze: Nyomozási alapismeretek 116–118. oldal; A kriminálmetodika általános kérdései 35–38 oldal 91 34 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás − valamely (más)

ügy nyomozása alkalmával, − titkos információgyűjtés93 vagy bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés során94. Az ENYÜBS adatok vizsgálatakor az értesülés forrásaival kapcsolatosan a következő számadatok mutathatók ki.95 A lopás miatt indult büntetőeljárások kezdeményezői 89,6%-ban a sértettek voltak Ezen belül a sértett természetes személyek aránya 77,3%-ot mutat. Az eljáráskezdeményezők körében a második helyen a rendőrség szerepel (6,9%), ahol a rendőrség bűnügyi szervei 4,8%-kal jeleskednek. A harmadik helyen állnak a más természetes személyek (2,3%), míg a helyi (települési) önkormányzatoknak a negyedik hellyel kellett beérniük (0,5%) E négy kategória (ideértve a más jogi személyeket is) összesen 99,4%-ot jelent, tehát az egyéb eljárás-kezdeményezőkre (pl. légi közlekedési hatóság, büntetés-végrehajtási testület, nemzetbiztonsági szolgálat stb) nem sokkal több, mint fél százalék (pontosan

0,6%) jutott. Vizsgáljuk meg részletesebben a tudomásra jutás forrásait. Mint azt az előzőekben említettem, a lopás gyanújáról általában a sértett feljelentése alapján szerezhetünk tudomást. Sértett az, akinek jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény sértette, vagy veszélyeztette96 Ő az, akitől az elkövető a birtokában lévő dolgot jogtalan eltulajdonítás céljából elvette vagy azt megkísérelte. A sértett az ügy megoldása szempontjából kulcsfontosságú személy, ugyanis az elkövetés tárgyáról, az eltulajdonítás körülményeiről és nem ritkán az elkövető személyéről a legtöbb információt szolgáltathatja a nyomozás során. Ebből eredően a sértett részletes meghallgatása már a kezdeti lépések során meghatározó lehet a nyomozás eredményes befejezése szempontjából. A sértett tehát rendszerint rendkívül gazdag adatforrás, de figyelembe kell venni azt is, hogy – pontosan sértetti mivoltából eredően

– esetenként elfogult lehet. A magánindítvány előterjesztésére jogosult feljelentése lopás esetén a tudomásra jutásnak nem a legtipikusabb módja, de korántsem elhanyagolható tényező. Noha a lopás hivatalból üldözendő bűncselekmény, azonban személyi tulajdont károsító lopás miatt az elkövető csak magánindítványra üldözendő, ha a sértett a hozzátartozója.97 (A sértett és az elkövető közötti hozzátartozói viszonnyal kapcsolatban lásd az 1.42 címben írtakat) A nem sértett természetes személyek lopás miatt különböző indíttatástól vezérelve tesznek feljelentést. Egyrészt szerepet játszhat a kriminális érzékenységük (ez szorosan összefügghet egyéni beállítódásukkal), másrészt egyéb érdekeltség motiválhatja őket (pl harag vagy 93 A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV törvény) a továbbiakban: Rtv) VII fejezete (63– 75. §) 94 Be. 200–206/A § 95 Az ismertté vált lopások alakulása az eljárás

kezdeményezője szerinti bontásban (a betöréses lopás, a gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények és a zseblopás kivételével), 2003-tól 2007-ig terjedő időszakban (átlagos és kerekített értékek). 96 Be. 51 § (1) bekezdése 97 Btk. 137 § 6 pontja és 331 § 35 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás bosszú). Amennyiben a feljelentő szemtanúja volt a lopásnak, a sértetthez hasonlóan értékes információval szolgálhat a bűncselekmény elkövetésének körülményeire és az elkövető személyére vonatkozóan Más hatóság tagja és a hivatalos személy, továbbá külön törvény alapján köztestület feljelentésére lopás miatt rendszerint abban az esetben indul meg a büntetőeljárás, ha hatáskörükben eljárva észlelik a bűncselekményre utaló körülményeket. Megjegyzendő, hogy ez esetben kötelességük a lopást feljelenteni.98 Az elkövető önfeljelentése különösebb

kommentárt nem igényel. A tudomásra jutásnak e módja statisztikai szempontból elhanyagolható (mindössze 0,01%)99. A saját magát feljelentő tettest legtöbbször a megbánás motiválja, illetőleg cselekménye enyhébb elbírálásában bízik (és nem alaptalanul). Nem ritkán kilátástalannak látja a helyzetét, és ezért jelentkezik önként. Tettenérésről akkor beszélünk, amikor az elkövető a lopást részben vagy egészben szemtanúk jelenlétében valósítja meg, és őt a helyszínen, a helyszínről menekülés közben, vagy üldözés során fogják el. A lopás tetten ért tettesét a rendőrnek kötelessége elfogni,100 más polgári személy számára ez csak lehetőség. Lényeg, hogy a lopás elkövetésén tetten ért, bárki által elfogott személyt a nyomozó hatóságnak haladéktalanul át kell adni. Amennyiben erre nincs mód, a rendőrséget kell értesíteni101 Speciális szabályok vonatkoznak a személy- és vagyonőrök, valamint a

biztonsági szolgálatok tagjai által foganatosított tettenérésekre, azonban a fődologban különbség itt sem tehető: a tolvajt a hatóságnak át kell adni. A nyomozó hatóság észlelheti magát a lopást (ez esetben tettenérésről beszélünk) vagy annak következményeit (pl. a feltört üzletet, az elrejtett zsákmányt, vagy az igazoltatott személynél olyan tárgyat találnak, amelynek jogszerű birtoklására vonatkozóan alapos kétely merül fel stb.) Az úgynevezett saját észleléskor az események jelentős részéről megbízható ismereteket szerezhetünk A hatóság észlelése, különösen tettenéréssel párosulva számtalan elsődleges intézkedés és halasztást nem tűrő nyomozási cselekmény foganatosítását alapozhatja meg (pl. a helyszín biztosítása, az elkövető üldözése, helyszíni szemle, házkutatás, lefoglalás stb) Számtalan esetben valamely (más) ügy nyomozása közben, a tanúk, a gyanúsítottak vallomása vagy egyéb

bizonyítási eszközök, illetőleg bizonyítási eljárások alapján értesülünk eleddig előttünk ismeretlen, vagy az adott sorozathoz tartozó lopásokról. (Figyelem: az elkövető önfeljelentése és a gyanúsított ún önvallomása nem azonos kategória! Ez utóbbi kategória előfordulása sem jelentős, a vizsgált öt év távlatában összesítve 0,2%.) A más ügy nyomozása során a lopással kapcsolatos információkat követő további intézkedéseket nagymértékben 98 Lásd: Be. 171 § (2) bekezdését 2003–2007. évi ENYÜBS adatok A Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 62/2007. (XII 23) IRM rendelet (a továbbiakban: Szolgálati Szabályzat) 20 § (3) bekezdése 101 Vesd össze: Be. 127 § (3) bekezdésével 99 100 36 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás befolyásolják a tudomásra jutás körülményei. Amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak, az ügyek elkülönítésére

– és ezzel párhozamosan más ügyhöz történő egyesítésére – kerülhet sor102 A titkos információgyűjtéssel vagy a bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzéssel összefüggő ismeretek túlterjeszkednek e jegyzet keretein, ezért a tudomásra jutás e formájának részletesebb ismertetésére nem vállalkozhatom. E témával kapcsolatos kimerítő ismeretek és szakirodalom a bűnügyi szolgálati ismeretek tantárgy tematikájában megtalálhatók. 3.22 A tudomásra jutás módjai Az értesülés forrásait követően a tudomásra jutás módjairól szeretnék néhány gondolatot kifejteni. A lopás tudomásra jutásának módjai nagymértékben befolyásolhatják az elsődleges (halasztást nem tűrő) intézkedéseket és nyomozási cselekményeket. Lopás miatt feljelentést általában véve írásban, szóban, távbeszélőn vagy más technikai eszköz igénybevételével lehet tenni. A feljelentést rendszerint az ügyésznél vagy a nyomozó

hatóságnál kell írásban vagy szóban megtenni. A szóban tett feljelentést utóbb jegyzőkönyvbe vagy jelentésbe (esetleg feljegyzésbe) kell foglalni, és nyomban nyilvántartásba venni Ugyanez vonatkozik a távbeszélőn vagy más technikai eszközzel [pl. telefax, elektronikus levél (E-mail)] történt feljelentésre is103 A tudomásra jutás módjainak természetesen más csoportosítása is elképzelhető. Ilyen − a személyesen és − a nem személyesen történő feljelentés. Személyes megjelenés esetén a feljelentő a lopás (megalapozott) gyanúját tipikusan szóban vagy írásban hozza a nyomozó hatóság tudomására. Ez utóbbi alkalommal az írásba foglalt feljelentést személyesen adja át az ügyeletes tisztnek (vagy az ügyelet vezetőjének, esetleg a panaszfelvevőnek), illetőleg az ügykezelő irodának (régi terminológiával: segédhivatalnak). A nem személyes feljelentés ugyancsak szóban vagy írásban történhet. Szóban,

általánosságban távbeszélő útján (ide jellemzően a vezetékes és a mobilkészülékek tartoznak), de fogalmilag nem kizárt a világhálón (interneten) keresztül, például Skype™104 vagy Windows Live Messenger105 program alkalmazásával (Ez utóbbi, a köznyelvben internetes telefon elnevezéssel ismert, a sértett és a hatóság közötti kapcsolattartási mód nem fordul elő gyakran, és mindkét fél részéről számítógépes hátteret, internet-hozzáférést, továbbá speciális szoftvert igényel.) 102 103 104 105 Be. 72 § Lásd: Be. 172 § (1) és (4) bekezdését, valamint a Nyer 102 § (1) bekezdését https://www.skypecom/hu/ – Skype (letöltés: 2019 május 20) https://www.messengercom/ – Messenger (letöltés: 2019 május 20) 37 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás Az írásban való kommunikáció hagyományos formája a levelezés, erre tekintettel a lopás gyanújára utaló adat

jellemzően postán feladott feljelentés formájában érkezik meg a hatósághoz. További lehetőségek a már említett egyéb elektronikus eszközök, például az e-mail. Megjegyezni kívánom, hogy a Skype™ vagy a Windows Live Messenger alkalmas írásos üzenet közvetítésére, sőt ad absurdum a mobil- és újabban a vezetékes telefonnal is lehet szöveges és videó üzenetet küldeni (gondoljunk csak arra a külföldi esetre, amikor egy pénzintézet sérelmére, fegyveresen elkövetett rablás során az egyik ügyfél SMS-ben kért segítséget). A kriminalisztikai szakirodalomban sok helyen szerepel még a távgépíró (vagy telex) mint az írásbeli kommunikáció egyfajta módja. Megítélésem szerint, a XXI század elején képletesen és valóságosan is a múzeumban a helye ennek a sokat megélt, és korábban jó szolgálatot tett eszköznek. A magam részéről tehát a telexet „száműzöm” a szakirodalomból Jelen cím elején kiemeltem, hogy a lopás

tudomásra jutásának módjai nagymértékben befolyásolhatják, sőt megkockáztatom, meghatározhatják az elsődleges intézkedéseket, illetve halasztást nem tűrő nyomozási cselekményeket. Nyilvánvaló, hogy a távbeszélőn érkezett szóbeli feljelentést jegyzőkönyvbe vagy feljelentésbe kell foglalni, és nyilvántartásba kell venni (erre amúgy jogszabályok is kötelezik a hatóságot). Ahhoz sem férhet kétség, hogy az írásban, postai úton továbbított feljelentés kézbesítésekor objektíve kevesebb lehetőség adódik halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények (például helyszíni szemle) foganatosítására, vagy az elkövető nyomon üldözésére. Amennyiben viszont a sértett az elkövetés után néhány perccel, telefonon tesz feljelentést (például trükkös lopás miatt), a szemle végrehajtásának akadálya nincs, optimális esetben pedig adottak a nyomon vagy irányban üldözés feltételei. Valljuk be, ez utóbbi lehetőség a postai

úton, írásban érkezett feljelentés esetén kizárt. 3.3 AZ ELSŐDLEGES (HALASZTÁST NEM TŰRŐ) INTÉZKEDÉSEK ÉS NYOMOZÁSI CSELEKMÉNYEK E fejezetben a lopás tudomásra jutását követő elsődleges intézkedésekről és a halasztást nem tűrő nyomozási cselekményekről lesz szó. A tudomásra jutást követő minden nyomozási cselekmény egyfajta intézkedésnek minősül, azonban az intézkedések egy része nem számít nyomozási cselekménynek (pl. a helyszín biztosítása, a helyszínen tartózkodók igazoltatása, kikérdezése stb) Úgyis fogalmazhatnánk, hogy minden nyomozási cselekmény intézkedés, de nem minden intézkedés nyomozási cselekmény. Másképpen: a nyomozási cselekmény egy olyan jogszabályban (pl. Be és felhatalmazása alapján más jogszabályban) nevesített intézkedés, amely a büntetőeljárás megindulását eredményezi, akár nyomozás elrendelése nélkül is. 38 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet

(2008), elektronikus kiadás 3.31 Az elsődleges intézkedések A lopás miatt tett feljelentés beérkezésétől, illetve a nyomozó szerv tagjának észlelésétől (a továbbiakban együtt: tudomásra jutás) kezdődően a hatóságnak az intézkedési kötelezettsége szinte felleltározhatatlan. Főszabály szerint a nyomozás elrendeléséről a tudomásra jutástól számított három napon belül kell határozni, feltéve, ha a feljelentést nem utasítják el, vagy a feljelentés kiegészítésére nincs szükség.106 Másképpen fogalmazva: a nyomozó hatóságnak a tudomásra jutástól számított három napon belül az adatok elemzése-értékelése után döntenie kell − a feljelentés áttételéről, − a feljelentés elutasításáról, − a feljelentés kiegészítéséről vagy − a nyomozás elrendeléséről.107 Jól látható, hogy ez utóbbi esetekben a nyomozó hatóság intézkedési kötelezettsége szélesebb skálán mozog, mivel a lehetséges

döntések köre – 2006. július 1-jétől – kiegészült a feljelentés kiegészítésével108 A továbbiakban, a fentiekkel összefüggésben óhatatlanul felmerül három kérdés: 1. a felsorolt négy intézkedéssel kimerültek-e a nyomozó hatóság választási lehetőségei, 2. megengedheti-e magának a hatóság azt a „fényűzést”, hogy a nyomozás elrendelése tárgyában három napig halogassa a döntést, vagyis a tudomásra jutástól számított három napig ne végezzen nyomozási cselekményeket, 3. szükséges-e a nyomozás elrendelése ahhoz, hogy a nyomozás meginduljon? A válasz mindhárom kérdésre egyértelműen nem, ugyanis az említett négy intézkedéssel a nyomozó hatóság lehetőségei korántsem értek véget. A lopás tudomásra jutását követően a hatóság számára sorrendben az alábbi feladatok és lehetőségek adottak: − a feljelentés nyilvántartásba vétele, − meggyőződés a feljelentés valószínűségéről, − a

szóban, távbeszélőn vagy más technikai eszközzel tett feljelentés írásba foglalása (jegyzőkönyv, jelentés, esetleg feljegyzés formájában), − az adatok elemzése és értékelése. Ezt követően vizsgálat tárgyát képezi, hogy − a történeti tényállás jogsértésnek minősül-e, − a történeti tényállás milyen jogsértés (tulajdon elleni szabálysértés vagy lopás) megállapítására alkalmas-e (itt az elhatárolás és a pontos minősítés érdekében már a kezdet kezdetén elengedhetetlen az elkövetési érték legalább hozzávetőleges megállapítása), 106 107 108 Vesd össze: Be. 170 § (3) bekezdésével Lásd: Nyer. 98 §-át és A kriminálmetodika általános kérdései 38–42 oldal Be. 172/A § 39 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás − a büntetőeljárás megindításának van-e akadálya, − szükséges-e halasztást nem tűrő nyomozási cselekmény vagy más elsődleges

intézkedés foganatosítása, − a nyomozó hatóságnak a bűncselekmény nyomozására van-e hatásköre és illetékessége.109 Amennyiben a történeti tényállás lopás megállapítására alkalmas és a büntetőeljárás megindításának sincs akadálya; halasztást nem tűrő nyomozási cselekmény vagy más elsődleges intézkedés foganatosítása sem indokolt; továbbá a hatóság a bűncselekmény nyomozására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik: a nyomozás elrendelésére vagy indokolt esetben a feljelentés kiegészítésére kell intézkedni. (Lopás miatt a feljelentés kiegészítésének akkor van helye, ha a feljelentés alapján a nyomozás elrendeléséről, illetőleg a feljelentés elutasításáról megnyugtatóan nem lehet állást foglalni110) Egyéb esetben áttételre vagy a feljelentés elutasítására kerül sor111 A második és a harmadik kérdésre a választ az első kérdéssel kapcsolatban kifejtettek már részben tartalmazzák.

Nyomozás elrendelése nélkül indul meg a nyomozás lopás miatt, ha az ügyész vagy a nyomozó hatóság − a bizonyítási eszközök biztosítására, − a lopással gyanúsítható személy kilétének megállapítása, − elrejtőzésének, a bűncselekmény befejezésének, avagy újabb bűncselekmény elkövetésének megakadályozása végett vagy − késedelmet nem tűrő más okból nyomozási cselekményt végez.112 Késedelem nélkül intézkedni kell tehát különösen − a menekülő tettes üldözésére, − a tetten ért elkövető elfogására, előállítására,113 − ruházat, csomag és jármű átvizsgálására,114 − a helyszín biztosítására,115 − a helyszíni adatgyűjtésre, tanúkutatásra,116 − élet- és vagyonmentésre, − más szervek (mentőszolgálat, katasztrófavédelem, önkormányzat stb.) értesítésére,117 − a személy-, illetve a tárgykörözés elrendelésére, szemle tartására, házkutatás foganatosítására, és

− minden olyan nyomozási cselekmény végrehajtására, amelynek elmulasztása vagy későbbi elvégzése a lopás nyomozásának eredményességét károsan befolyásolja.118 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 Vesd össze: Nyer. 103 § (1) bekezdésével Lásd: Be. 172/A §-át és a Nyer 105/A §-át Be. 174–175 § Vesd össze: Be. 170 § (4)–(5) bekezdésével Rtv. 33 § és Szolgálati Szabályzat 20 §, 41–47 §§ Rtv. 30–31 § és Szolgálati Szabályzat 40 § Rtv. 43 § és Szolgálati Szabályzat 22 § Rtv. 32 § Rtv. 37 § és Szolgálati Szabályzat 24 § Lásd: Nyer. 103 § (2)–(3) bekezdését 40 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás Ezeket a nyomozási cselekményeket és intézkedéseket a feljelentés jegyzőkönyvezése előtt is el kell végezni, hatáskör és illetékesség hiányára tekintet nélkül. 3.32 A halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények Az előző (3.31) címben

megállapítást nyert, hogy a lopás tudomásra jutását követően a hatóságnak nem szükséges a nyomozás elrendelése tárgyában három napig halogatni a döntést, valamint nem feltétel a nyomozás elrendelése ahhoz, hogy a nyomozás meginduljon. Itt és most vegyük számba tehát, hogy a lopás nyomozásakor melyek azok a legtipikusabb halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények, amelyek foganatosítása indokolt lehet. Lopás gyanúja esetén a nyomozó hatóság az olyan kényszerintézkedéseket, amelyeknek elrendelésére egyébként jogosult, halasztást nem tűrő esetben nyomban elvégezheti, és bizonyítási cselekmények elvégzését rendelheti el.119 A jelzett kényszerintézkedések − az őrizetbe vétel,120 − a házkutatás,121 − a motozás,122 − a lefoglalás,123 − a számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés124 (lopás esetén e kényszerintézkedés ugyan ritkán fordul elő, de fogalmilag nem

kizárt), míg bizonyítási cselekmény (a Be. szerint bizonyítási eljárás) gyanánt − a helyszíni szemle,125 − a bizonyítási kísérlet126 és − a felismerésre bemutatás127 elvégzése merülhet fel. A halasztást nem tűrő nyomozási cselekményről készült jegyzőkönyvben a halaszthatatlanság tényét, és az ezt megalapozó körülményeket fel kell tüntetni.128 Az ENYÜBS adatai szerint, 2003-tól 2007-ig terjedő időszakban, lopás miatt az ügyek 27,3%-ában a nyomozás elrendelése nélkül, vagyis halasztást nem tűrő nyomozási cselekménnyel indult meg a nyomozás. 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 Vesd össze: Be. 177 §-ának rendelkezéseivel Be. 126–128 § és Nyer 57–62 § Be. 149 § és Nyer 76–83 § Be. 150 § és Nyer 75–83 § Be. 151–155 § és Nyer 76–83 § Be. 158/A § és Nyer 84–87 § Be. 119 § és Nyer 32–35 § Be. 121 § és Nyer 40–43 § Be. 122–123§ és Nyer 44–50 § Lásd még: Nyomozási

alapismeretek 112–116. és 125–126 oldal 41 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás 3.4 A NYOMOZÁS TERVEZÉSE ÉS SZERVEZÉSE A lopás tudomásra jutásával kapcsolatosan elvégzett elsődleges intézkedések és halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények után, vagy a feljelentés jegyzőkönyvbe foglalását, illetve a feljelentés hatósághoz történő beérkezését követően, az iratok szignálására és iktatására kerül sor. Amennyiben a kérdéses bűncselekmény nyomozására a hatóság hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik, a nyomozó szerv vezetője (ha ez még nem történt meg) intézkedik a nyomozás elrendeléséről és kijelöli az ügyben eljáró nyomozót vagy vizsgálót (a továbbiakban a kettő együtt: előadó). Ezt követően az előadónak alapvetően két feladatra kell koncentrálnia: 1. a keletkezett iratokat tanulmányozni kell és 2. a rendelkezésre álló adatokból

kiindulva meg kell határozni, hogy a bizonyítás és a tényállás felderítése érdekében milyen további intézkedéseket, illetve nyomozási cselekményeket szükséges elvégezni, vagyis meg kell tervezni a nyomozást. Végül is a nyomozás meghatározott, egymáshoz kapcsolódó elemekből álló, tervezhető munkafolyamat. A lopás nyomozásának tervezésekor a rendelkezésre álló adatok figyelembevételével és a gyakorlati tapasztalatok alapján meghatározzuk az elvégzendő feladatokat, és összeállítjuk e feladatok teljesítésére vonatkozó előzetes elképzeléseket, ésszerű programot. A nyomozás szervezésekor a nyomozási tervben kitűzött cél végrehajtása érdekében szükséges feltételeket biztosítjuk, vagyis a tervben megfogalmazott igényeket és az adott lehetőségeket hangoljuk össze. A lopás nyomozásakor a felderítés és a bizonyítás szempontjából vannak úgynevezett egyszerű megítélésű és bonyolult, szerteágazó ügyek. Az

esetek többségében az elkövetők ismertek, vagy a nyomozás során kilétük ismertté válik. Ebből korántsem következik, hogy a nyomozás tervezése szükségtelen, legfeljebb a terv terjedelme, a feladatok sora változhat, de tervet minden esetben célszerű készíteni. Ez lehet tartalmi szempontból a nyomozás egészét átfogó vagy részterv, formája szerint pedig úgynevezett gondolati terv, feljegyzésszerű terv, írásos terv és típusterv. A gondolati terv szakmai felkészültségen, tapasztalaton, rutinon alapul, a feljegyzésszerű terv egyfajta emlékeztető, a típusterv valamely ügyfajta sajátosságainak figyelembevételével összeállított tevékenységlista129 Lopás nyomozásakor írásbeli nyomozási terv készítéséről az ügyész, illetve a nyomozó szerv vezetője dönt, kivéve, ha ilyen terv készítése kötelező. Írásbeli nyomozási terv (a továbbiakban: nyomozási terv) kötelező − a bonyolult ténybeli és jogi megítélésű vagy,

− több nyomozó szerv együttműködését, illetve − nyomozó csoport létrehozását igénylő ügyekben. 129 Vesd össze: A kriminálmetodika általános kérdései 42–46. oldal; Krimináltaktika I kötet, 2. fejezet 42 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás Lopás esetén, általában elkerülhetetlen nyomozási terv készítése, ha sorozatelkövetéssel van dolgunk, sőt az ilyen jellegű bűncselekmények nyomozásakor szinte elengedhetetlen külön vizsgálati tervet is készíteni, amelynek keretében táblázatokban célszerű kidolgozni az egyes cselekmények bizonyítás szempontjából lényeges mozzanatait, a résztvevőket, továbbá a rendelkezésre álló bizonyítékokat és a még szükséges intézkedéseket, eljárási cselekményeket. A lopás nyomozása során készített terv tehát − az eljárás tárgyául szolgáló bűncselekmény rövid leírását (a lopás történeti tényállását), − a

nyomozási verziókat, − a bizonyítás érdekében szükséges és lehetséges nyomozási cselekményeket, azok foganatosításának felelősét és határidejét tartalmazza. „A nyomozási verzió olyan feltevés (feltételes logikai ítélet), amely a rendelkezésre álló adatok logikai feldolgozása alapján reálisnak tekinthető magyarázatot ad az eljárás tárgyát képező cselekmény, esemény (esetünkben a lopás) egészére vagy annak egy részére (a kriminalisztikai alapkérdésekre), továbbá lehetőséget nyújt a nyomozás során felmerült valamely probléma megoldására.”130 A nyomozás gyorsasága és a bizonyítás teljessége érdekében, a lopás nyomozásának tervezése során meg kell határozni, hogy: − milyen körben, összefüggésben és részletességgel kell feltárni a bizonyítás tárgyához tartozó tényeket, − a bizonyítás tárgyát alkotó tények megfelelő feltárásához milyen tárgyi bizonyítási eszközöket, okiratokat

kell felderíteni, összegyűjteni és biztosítani, − milyen további nyomozási cselekményeket, milyen határidővel kell végrehajtani.131 A lopás nyomozásának tervezésekor rendszerint két fő irányba kell elindulni: 1. ha a tettes ismeretlen, akkor annak felderítésére, személyazonosságának megállapítására, és ezzel egyidejűleg az eltulajdonított tárgyak felkutatására kell intézkedni; 2. ismert elkövető esetén a nyomozás tervezésének általános feladatait kell végrehajtani, természetszerűleg ez esetben is szükséges lehet az eltulajdonított tárgyak felkutatásával kapcsolatos intézkedések tervezése. Az ismeretlen tettes kilétének megállapítása érdekében az úgynevezett tettesi kört (a lopás elkövetésével potenciálisan gyanúsítható személyek köre) kell behatárolni, majd célszerű tervezni ezeknek a személyeknek (a továbbiakban: potenciális elkövetők) az ellenőrzését és az ellenőrzés módszereit is.132 A

potenciális elkövetők ellenőrzésekor a 130 Dr. Lakatos János (szerk): Bevezetés a kriminalisztikába 108 oldal (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2004) 131 Lásd: Nyer. 115 §-át 132 Lásd: A kriminálmetodika általános kérdései 46–54. oldal 43 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás bűnügyi nyilvántartás133 adatait is igénybe kell venni (bűntettesek nyilvántartása, kényszerintézkedés alatt állók nyilvántartása, daktiloszkópiai és fényképnyilvántartás és DNS-profilnyilvántartás). Fel kell térképezni az inkriminált személyek életkörülményeit, vagyoni-jövedelmi helyzetét, perszonális kapcsolatait és azt, hogy a lopás elkövetése óta életkörülményeiben állt-e be valamilyen – reményeink szerint pozitív – változás. E lehetséges változásokra tekintettel, a nyomozás tervezése során, az úgynevezett költekezési vonal ellenőrzésének kitüntetett szerepe van. A potenciális

elkövetői kör szűkítése érdekében, vizsgálni kell az elkövetés tárgyát: jelesen azt, hogy a tettes mit tulajdonított el, sőt azt is, mi volt az, amit a helyszínen hagyott (el nem tulajdonított dolgok), holott annak elvitelére lehetősége volt. Az elvitt, illetve a helyszínen hagyott dolgokból következtetést vonhatunk le az elkövető szükségleteire (pl. arra, hogy az elkövetés tárgyát saját használatra vagy értékesítésre szánta-e) és végső soron az elkövető személyiségére, amely optimális esetben elvezethet magához az elkövetőhöz is. A lopás nyomozásának tervezésekor az eltulajdonított tárgyak utáni kutatásnak különös jelentősége van. Egyrészt az elkövetés tárgya – akár közvetett úton (pl. az értékesítő személyen vagy az új birtokoson keresztül) – elvezethet a tetteshez, másrészt a büntetőeljárás során a polgári jogi igény érvényesítése sem elhanyagolható szempont (Némi túlzással

állítható: az eltulajdonított tárgyak felkutatása az ismeretlen tettes felderítésének egyik leghatékonyabb módszere.) Végezetül: az elkövetési tárgy előkerülése erősítheti a közbizalmat a lakosság és a nyomozó hatóság között (a közbizalom erősítése igencsak ráfér a rendőrségre). A lopást jellemzően anyagi haszonszerzés céljából követik el. Ebből eredően az eltulajdonított dolog értékesítése szervesen kapcsolódik a bűncselekményhez. (Az elkövetés tárgyát a tettes már csak azért sem tartja meg, mert az ránézve terhelő lehet.) Éppen ezért a legális és illegális értékesítési lehetőségek ellenőrzése – még ismert tettes esetén is – az eredményes nyomozás egyik záloga. Az eltulajdonított dolgok utáni kutatás azonban csak akkor lehet sikeres, ha tudjuk, mit keressünk. Csak az inkriminált tárgyak alapos megismerése után (egyedi azonosításra alkalmas jellegzetességek, egyedi azonosító jel, hiteles

tárgyleírás, fénykép stb.) célszerű a tárgykörözést elrendelni. A kutatás tervezésekor nem csak a keresett tárgy egyedi sajátosságaira kell építeni: lehetséges, hogy a dolog szétszerelhető átalakítható vagy ad absurdum elhasználható, illetőleg elfogyasztható, sőt – ha a tolvajok alapanyagot vagy félkész terméket zsákmányolnak – eredeti formájában már nem létezik. A lopás nyomozási tervét – a feladatok sorrendjét is meghatározva – úgy kell tehát összeállítani, hogy ennek végrehajtása folyamán a 133 A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV törvény; 8/2000. (II 16) BM-IM-PM együttes rendelet, az ujj- és tenyérnyomat-felvétel, a fényképezés, valamint a DNS-mintavétel szabályairól. 44 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás kriminalisztika alapkérdéseire és a bizonyítás tárgyához tartozó tényekre

választ kapjunk. A tervezés és a szervezés nélkülözhetetlen része a pontos, szakszerű, gyors, törvényes stb nyomozásnak A felállított verziókat ellenőrizni és az eredményt értékelni kell A verziókkal végzett munka utolsó fázisa az ellenőrzés során beszerzett adatok értékelése és a verziókkal történő összevetése. Amennyiben valamely verzió megalapozottnak, helytállónak bizonyul, és ugyanezen tények alapján más reális magyarázat nem adható, úgy jogos az a következtetés, hogy megvan a helyes megoldás Ez egyúttal a többi verzió kizárását is jelenti Ennek hiányában további ellenőrzés szükséges, ha pedig egyik verzió sem bizonyul megalapozottnak, meg kell vizsgálni, hogy milyen újabb verziókat lehet felállítani.134 134 A nyomozás tervezéséről és szervezéséről részletesebben lásd: Nyomozási alapismeretek 169–199. oldal; Krimináltaktika I kötet, 2 fejezet 45 4. A LOPÁS NYOMOZÁSÁNAK SPECIÁLIS

SZABÁLYAI E részben néhány, a lopás nyomozásával összefüggő speciális szabály, ajánlás ismertetésére kerül sor. Szó lesz itt a sértett és a gyanúsított kihallgatásáról, az egyes lopásfajtákon belül a besurranásos, a trükkös lopás, a fürdőhelyi lopás, a házi, a munkahelyi lopás, az ittas emberek sérelmére elkövetett lopás (markecolás) és a poggyászlopás nyomozásáról 4.1 A SÉRTETT KIHALLGATÁSA Mint említettem, a lopás gyanú járól általában a sértett feljelentése vagy bejelentése alapján szerezhetünk tudomást. Amennyiben más módon jut tudomásunkra a bűncselekmény gyanú ja (pl. nem sértett természetes személy feljelentése, más hatóság tagja, hivatalos személy, továbbá, külön törvény alapján, köztestület feljelentése stb.), akkor is szükséges a sértett kihallgatása. A sértett (itt) az, akitől az elkövető a birtokában lévő dolgot jogtalan

eltulajdonítás céljából elvette vagy azt megkísérelte. A sértett az ügy megoldása szempontjából kulcsfigura, ugyanis az elkövetés tárgyáról, az eltulajdonítás körülményeiről és nem ritkán az elkövető személyéről a legtöbb (és optimális esetben a leghitelesebb) információt szolgáltathatja a nyomozás során (vesd össze a 3.21 címben foglaltakkal). A lopás nyomozása során, a sértett kihallgatásának lényegében hármas célja van: 1. részletesen, mindenre kiterjedően megismerni a történeti tényállást és minden olyan körülményt, ami a bizonyítás és a tényállás felderítése szempontjából meghatározó lehet; 2. beszerezni az eltulajdonított dolog pontos, lehetőleg egyedi azonosításra alkalmas leírását, fényképét, amelynek alapján a felkutatása (tárgykörözés elrendelése), felismerésre bemutatása és azonosítása eredményre vezethet; 3. kideríteni az elkövetővel kapcsolatos összes információt

(feltéve, hogy a sértett kapcsolatba került a tettessel). A sértett kihallgatását a Be. szabályai alapján, a krimináltaktikai elveknek és ajánlásoknak megfelelően kell végrehajtani135 A kihallgatása során a sértett a hozzá intézett kérdésekre válaszol, de arra is módot kell neki adni, hogy a vallomását összefüggően előadja. A lopás sértettjéhez intézett kérdéseket is g úy kell összeállítani, hogy feleletet kapjunk a kriminalisztikai alapkérdésekre (mi, ki, hol, mikor, miért, hogyan, mivel). Ez a hét kérdés határozza meg általánosságban azoknak a további 135 Be. 51 §, 79–94 §, 181 §; Nyer 17–22 §; Krimináltaktika I, 522 cím 46 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás kérdéseknek a sorozatát, amelyekre a lopás nyomozása során választ várunk. Az első kérdés (Mi történt?) nem csak arra ad választ, hogy megvalósult-e bűncselekmény, és ha igen, akkor az a Btk.

Különös Részének melyik törvényi tényállásába ütközik (esetünkben Btk. 316 §) E kérdés tisztázása alapján határozható meg az is, hogy a nyomozás teljesítésére melyik nyomozó hatóság rendelkezik hatáskörrel.136 A második kérdés feltevésekor egyrészt arra keressük a feleletet, hogy ki követte el a lopást (ismert vagy ismeretlen elkövetővel van-e dolgunk), egyedül volt-e vagy sem, másrészt azt is tisztázni kell, hogy a bűncselekmény alanya milyen elkövetői minőségben (tettes, társtettes, felbujtó vagy bűnsegéd) hajtotta végre a cselekményt. A harmadik kérdés esetében azt firtatjuk, hogy hol történt a lopás. E kérdés megválaszolása alapvető feladat a büntetőeljárás során. Egyfelől meghatározza a nyomozó hatóság illetékességét, másfelől a bűncselekmény helyszínén található nyomok és elváltozások a bizonyítás és a tényállás felderítése szempontjából nélkülözhetetlenek. (Megjegyzendő,

hogy a lopás egyes tényállási elemeinél az elkövetési helynek, mint nem szükségképpeni szituációs ismérvnek a minősítés szempontjából is jelentősége van.) A negyedik kérdés felvetésekor azt kell megállapítani, hogy mikor történt a bűncselekmény. Az elkövetés idejének meghatározása különösen fontos lehet például az alibi igazolása szempontjából, de büntető anyagi jogi vonatkozása sem elhanyagolható, gondoljunk csak a büntető törvény időbeli hatályára vagy a büntethetőség elévülésére.137 Az ötödik kérdés (Miért történt?) megválaszolása kriminalisztikai és büntető anyagi jogi szempontokból egyaránt fontos. Különösen a szándékos, ezen belül pedig a célzatos bűncselekmények nyomozásakor keressük az okot, a motivációt, illetve az elkövető célját A lopás felderítése és bizonyítása során minden esetben fel kell tenni a kérdést: az elkövető mi célból vette el mástól az idegen dolgot? (A

célzatot egyes bűncselekményeknél minősített esetként fogalmazza meg a jogalkotó.) A hatodik kérdés arra irányul, hogy a tettes hogyan, mi módon, milyen módszerrel követte el a lopást. E kérdés nem csak a bizonyítás és a tényállás felderítése érdekében, illetve bizonyos anyagi jogi szempontok szerint meghatározó. Megválaszolása során a bűncselekmény elkövetését lehetővé tevő okokra, körülményekre is fény derülhet A hetedik kérdés: mivel, azaz milyen eszközzel követték el a bűncselekményt? E kérdés eldöntésének különösen akkor van jelentősége, ha az elkövetés eszköze a törvényi tényállásban minősítő körülményként szerepel (pl. hamis vagy lopott kulcs használatával történő elkövetés)138 Dobos János Kis nyomozástan című munkájában a hét alapkérdést egy nyolcadik kérdéssel egészítette ki. A szerző szerint, a „hasonló történt-e?” 136 3/2008. (I 16) IRM rendelet A büntető törvény

időbeli hatályát a Btk. 2 §, a büntethetőség elévülését pedig a 33–35 § szabályozzák. 138 Btk. 316 § (2) bekezdés g) pontja 137 47 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás kérdés fontossága nem csak az esetleges és jellemző sorozat-elkövetés felismerésében, az azonos elkövető(k)höz tartozó ügyek behatárolásában van. E nyolcadik kérdés megválaszolásával feltárt előzmények ugyanis kibővítik az információbázist, így elősegítik az adott ügyben a bizonyítást és a tényállás felderítését, valamint az úgynevezett szélesítést is.139 A sértett kihallgatásakor nem csak a kriminalisztikai alapkérdésekre keressük a választ. Tisztáznunk kell azokat a tényeket is, amelyek a büntető és a büntetőeljárási jogszabályok alkalmazásában jelentősek (vesd össze: 1.4 A bizonyítás tárgya) Összegezve: a lopás nyomozása során, a sértett kihallgatásakor különösen a

következő kérdéseket célszerű megvilágítani. 1. A bűncselekmény tárgyával kapcsolatosan: − mi az elkövetés tárgya, − mi az eltulajdonított dolog megnevezése, mennyisége, leírása, jellegzetessége, − van-e a dolognak valamilyen egyéb specifikuma (pl. egyedi felhasználási terület, speciális értékesítési lehetőség stb), − mennyi az elkövetési értéke a dolognak (a bűncselekmény elkövetésekor irányadó kiskereskedelmi forgalmi értéket kell figyelembe venni), − a lopást a személyi vagy a közösségi tulajdon sérelmére követték-e el, − hány sértettje van a bűncselekménynek, − kinek (kiknek) a tulajdonában van az elvett dolog, − a tulajdonos és a birtokos azonos személy-e? 2. A bűncselekmény tárgyi oldalára vonatkozóan: − észlelte-e a sértett a bűncselekményt, − amennyiben észlelte a lopást, tett-e kísérletet annak megakadályozására, − milyen körülmények között történt az elvétel, − hol

történt a bűncselekmény, − pontosan hol tartotta az eltulajdonított dolgot, − hogyan, mi módon, milyen módszerrel történt az elvétel, − mikor valósították meg a bűncselekményt, − mikor észlelte, hogy meglopták, − használt(ak)-e az elkövető(k) valamilyen eszközt (ha igen, milyen eszközt), − a dolog jellegére és a rögzítés módjára tekintettel az elvitelhez szükség volt-e valamilyen eszközre (amennyiben igen, milyen eszközre)? 3. A bűncselekmény alanyával összefüggésben: − ki tudott vagy tudhatott a dolog tárolási helyéről, illetve arról, hogy az a sértett birtokában van, − gyanakszik-e valakire a sértett (ha igen, kire), gyanúját mire alapozza, 139 Dr. Dobos János: Kis nyomozástan 56 oldal (BM Könyvkiadó, Budapest, 1988); Dr Dobos János – Dr. Kovács Gyula: Kis nyomozástan 68–72 oldal (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2008) 48 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus

kiadás − − − − − − − − látta-e a sértett az elkövető(ke)t, az elkövetők hányan voltak, volt-e valamilyen munkamegosztás közöttük, melyik tűnt közülük meghatározó személynek, ismerte-e az elkövetőt, illetőleg az elkövetőket a sértett, ha ismerte az elkövetőket, meg tudja-e nevezni őket, ismeretségük honnan ered, milyen az egymáshoz való viszonyuk, amennyiben a sértett nem ismerte az elkövetőket, tud-e róluk értékelhető személyleírást adni, − milyen volt az öltözetük, − volt-e valamilyen különös ismertetőjegyük, − kellett-e a dolog elviteléhez valamilyen speciális szakértelem, − merre távoztak az elkövetők, − mivel (milyen járművel) közlekedtek? 4. A bűncselekmény alanyi oldalával kapcsolatosan: − megítélése szerint, mi volt az elkövetők célja az idegen dolog elvételével? 5. A nyomozás teljességére vonatkozóan: − volt-e az eseményeknek általa ismert más tanúja (amennyiben igen,

ki vagy kik voltak azok), − a lopással összefüggésben keletkezett-e egyéb kára, − a büntetőeljárásban szándékozik-e polgári jogi igényt érvényesíteni, milyen összeg erejéig,140 − megkereste-e az elkövető a bűncselekmény következményeinek jóvátétele céljából, − hozzájárul-e egy esetleges közvetítői eljárás lefolytatásához, 141 − megítélése szerint, melyek voltak a lopás elkövetését közvetlenül lehetővé tevő okok és körülmények? A sértettnek feltehető kérdések száma végtelen: mennyiségük és tartalmuk függ a lopás elkövetésének összes körülményétől, a nyomozás során megállapított adatok információtartalmától, továbbá a sértett válaszai újabb kérdéseket indukálhatnak. A tanúnak feltett kérdések lényegében nem különböznek a sértetthez intézett kérdésektől Természetesen azokat a kérdéseket, amelyekre válasz csak a sértettől várható, teljesen felesleges a tanúnak

feltenni 4.2 A GYANÚSÍTOTT KIHALLGATÁSA A terhelt az, akivel szemben büntetőeljárást folytatnak. A terhelt a nyomozás során gyanúsított, a bírósági eljárásban vádlott, a büntetés jogerős kiszabása, illetve megrovás, próbára bocsátás vagy javítóintézeti nevelés jogerős alkalmazása után elítélt.142 140 Be. 54 § és 75 § (2) bekezdése Be. 221/A §; a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006 évi CXXIII. törvény 142 Be. 43 § (1) bekezdése; Nyer 4 § 141 49 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás A lopás gyanúsítottja – a sértetthez hasonlóan – ugyancsak fontos résztvevője a nyomozásnak, hiszen az eltulajdonítás körülményeiről, a zsákmány hollétéről, esetlegesen társairól, tettének okairól tőle tudhatjuk meg a leghitelesebb információt (feltéve, hogy igazat mond). A gyanúsított feltáró jellegű, beismerő vallomása

nagymértékben elősegítheti az eredményes nyomozást. Megjegyzendő azonban, hogy a gyanúsított beismerése esetén – amennyiben a Be. eltérően nem rendelkezik – meg kell szerezni az egyéb bizonyítékokat is.143 A lopás nyomozása során, a gyanúsított kihallgatásának ugyancsak hármas célja van: 1. alaposan, pontosan megismerni az eseményeket és minden olyan történést, ami a nyomozás szempontjából lényeges lehet; 2. felkutatni az eltulajdonított dolgot (az elkövetés tárgya egyfelől tárgyi bizonyítási eszköz,144 másfelől pedig a kármegtérülés, illetve a polgári jogi igény érvényesítésének biztosítása érdekében szükséges145); 3. felderíteni az elkövetővel kapcsolatos lényeges információkat (személyi körülményei, előélete, vagyoni-jövedelmi viszonyai, életvitele stb) Természetesen a gyanúsított kihallgatását is az eljárásjogi szabályok alapján, a krimináltaktikai vonatkozású utasításoknak, illetőleg

ajánlásoknak megfelelően kell végrehajtani.146 A gyanúsítottnak módot kell adni arra, hogy vallomását összefüggően előadhassa, ezt követően – a vallomás tartalmától függően – kérdések intézhetők hozzá.147 A lopás gyanúsítottjához intézett kérdéseket szintén a kriminalisztikai alapkérdésekre figyelemmel kell összeállítani. Ezzel összefüggésben a 41 fejezetben írtak mutatis mutandis irányadók A lopás gyanúsítottjának kihallgatásakor, a kriminalisztikai alapkérdéseken túlmenően, keressük a választ azokra a körülményekre is, amelyek a büntető és a büntetőeljárási jogszabályok alkalmazásában jelentősek (lásd: 1.4 fejezet) Mindent összevetve: a lopás nyomozása során, a gyanúsított kihallgatásakor, jellemzően az alábbi kérdéseket indokolt tisztázni. 1. A bűncselekmény tárgyával kapcsolatosan: − honnan tudott a dolog tárolási, őrzési helyéről, illetve arról, hogy az a sértett birtokában van,

− pontosan mit tulajdonított el (az elkövetés tárgyának megnevezése, leírása, jellegzetességei), − megítélése szerint, milyen értéket képviselt az általa eltulajdonítani szándékozott dolog, vagy milyen zsákmányt remélt (ez különösen akkor lényeges, ha a bűncselekmény kísérleti szakban rekedt), − egyetért-e a sértett által megjelölt elkövetési értékkel, − mi történt az eltulajdonított dologgal (értékesítette, felhasználta, elrejtette, esetleg eldobta), − amennyiben a dolgot értékesítette, kinek és mennyiért adta el, 143 144 145 146 147 Vesd össze a Be. 118 § (2) bekezdésével Be. 115 § Lásd: Be. 54 §-át és 75 § (2) bekezdését Be. 43 §, 117–118 § és 179–180 §; Nyer 4 § és 119–132 § Vesd össze: Be. 118 § (1) bekezdésével 50 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás − hol található jelenleg a zsákmány, − ismerte-e a sértettet (amennyiben igen,

milyen viszony volt köztük)? 2. A bűncselekmény tárgyi oldalára vonatkozóan: − hogyan, mi módon közelítette meg a helyszínt, merre távozott, mivel közlekedett, − látta-e valaki (esetlegesen olyan személy, akivel ismerik egymást), − milyen körülmények között követte el a lopást, − hol történt a bűncselekmény, − pontosan honnan vette el az eltulajdonított dolgot, − hogyan, mi módon, milyen módszerrel történt az elvétel, − mikor valósította meg a bűncselekményt, − használt-e valamilyen eszközt (ha igen, milyen eszközt), − az elvitelhez szüksége volt-e valamilyen szállítóeszközre (amennyiben igen, milyen eszközre), − a kérdéses eszköz kinek a tulajdonát képezi, jelenleg hol található, − hogyan tett szert az eszközre (lopta, vásárolta, ajándékba kapta, esetleg találta), − akitől az eszközt vásárolta vagy kapta, tudta-e, hogy azt bűncselekmény elkövetésére fogja felhasználni, − milyen

előkészületi cselekményeket tett a lopás végrehajtása érdekében? 3. A bűncselekmény alanyával összefüggésben: − milyenek a személyi körülményei (foglalkozása, munkahelye, iskolai végzettsége, családi állapota, vagyoni és jövedelmi viszonyai, korábbi büntetései), − beszélt-e valakivel előzetesen vagy utólag a bűncselekmény elkövetéséről (amennyiben igen, kinek, mit mondott el), − volt-e társa (ha igen, mennyien és kik voltak a társai), − volt-e valamilyen munkamegosztás köztük, − megállapodtak-e előzetesen a lopás elkövetésében, tervezték-e más bűncselekmény(ek) megvalósítását, − ki volt az ötletgazda (tippadó), segítette-e valaki a lopás előkészületét, illetőleg a végrehajtását vagy a bűncselekmény nyomainak eltüntetését, − kinek és mennyiért értékesítette a zsákmány, − akinek értékesítette, az tudott-e vagy tudhatott-e arról, hogy az bűncselekményből származik? Ez utóbbi

kérdésre az 1. pontban már történt utalás Azonban ott az eltulajdonított dolog hollétének megállapítására irányultak a kérdések, itt pedig az orgazda személyének megállapítása a cél. A valóságban az elkövetés tárgya és az orgazda személye nyilvánvalóan nem határolható el mereven egymástól. 4. A bűncselekmény alanyi oldalával kapcsolatosan: − milyen indíttatástól vezérelve követte el a lopást (mi motiválta), − mi volt az idegen dolog elvételével a célja, − milyen tervei voltak a zsákmánnyal? 5. A nyomozás teljességére vonatkozóan: 51 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás − hajlandó-e a sértettnek a lopás következtében keletkezett kárt megtéríteni, − megkereste-e a sértettet a bűncselekmény következményeinek jóvátétele céljából, − hozzájárul-e egy esetleges közvetítői eljárás lefolytatásához, − megítélése szerint, melyek voltak a lopás

elkövetését közvetlenül lehetővé tevő okok és körülmények, − megbánta-e a tettét? A gyanúsítotthoz intézett kérdések felsorolása nem taxatív: mennyiségük és tartalmuk a lopás elkövetésének körülményei, a nyomozás adatai, a gyanúsított és tettestársai vallomásának függvényében változhatnak. A gyanúsított egy-egy válasza újabb kérdéseket szülhet, és az ezekre adott válaszok ismételten kérdéseket generálhatnak. Amennyiben a gyanúsított a lopás megalapozott gyanújának közlését követően tagadja a terhére rótt bűncselekmény elkövetését, részletesen hallgassuk ki arra vonatkozóan, hogy hol járt, mit csinált akkor, amikor a bűncselekmény történt. El kell számoltatnunk arra nézve is, hogy az elkövetés és az elfogása vagy az ismertté válása közötti intervallumban mivel foglalkozott. Ha a lopás elkövetésének idejére alibit jelent be, máshol tartózkodásának ellenőrzésére azonnal intézkednünk

kell Abban az esetben, amennyiben a gyanúsítottól ruházatátvizsgálás,148 motozás149 vagy házkutatás150 során, olyan tárgyakat foglalunk le, amelyek feltehetőleg bűncselekményből származnak, azokról a gyanúsítottat kihallgatása során számoltassuk el. Tisztázzuk, hogy a kérdéses tárgyakat hol, mikor, milyen körülmények között és kitől szerezte, valamint ellenőrizzük a tárgykörözési nyilvántartást. Ha a gyanúsítottak, a tanúk, illetőleg a gyanúsított és a tanú vallomásai egymással ellentétesek, az ellentétet szükség esetén szembesítéssel lehet tisztázni.151 A szembesítés végrehajtását megelőzően meg kell kísérelni az ellentmondást más nyomozási cselekmények elvégzésével feloldani.152 4.3 AZ EGYES LOPÁSFAJTÁK NYOMOZÁSA A bevezető részben említettem, hogy e fejezetben röviden ismertetem a besurranásos és a trükkös lopás, a fürdőhelyi lopás, a házi és a munkahelyi lopás, az ittas emberek

sérelmére elkövetett lopás (markecolás), valamint a poggyászlopás nyomozásának speciális szabályait. Az egyes lopásfajták ismertetésekor – a lopás alaptényállásához viszonyítva – csak a lényeges különbségekre térek ki. 4.31 A besurranásos és a trükkös lopás nyomozása 148 149 150 151 152 Rtv. 30–31 §; Szolgálati Szabályzat 40 § Be. 150 és 158 §; Nyer 75–83 § Be. 149 és 158 §; Nyer 76–83 § Be. 124 § és Nyer 51–53 § Lásd: A kriminálmetodika általános kérdései 72–75. oldal 52 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás E címben a besurranásos és a trükkös lopás fogalmáról, büntető anyagi jogi szabályozásáról és a bizonyítás tárgyáról; az elkövetők módszereiről, az elkövetőkről és a sértettekről; a nyomozás megindulásáról; a besurranásos és a trükkös lopás nyomozásának speciális szabályairól lesz szó. 4.311 A besurranásos és a

trükkös lopás fogalma, büntető anyagi jogi szabályozása és a bizonyítás tárgya A besurranó tolvaj helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre (pl. lakás, iroda, oktatási intézmény) a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve, mintegy annak figyelmetlenségét kihasználva követi el a lopást.153 A besurranó tolvaj a bűncselekmény megvalósítása érdekében dolog elleni erőszakot nem alkalmaz, és eszközt általában nem használ. A bűncselekmény jellegéből eredően az elkövetés során a sértettel nem találkozik (kivéve a tettenérés esetét), tehát a sértettnek nincs tudomása arról, hogy a tolvaj hozzá bejutott, mivel az számára észrevétlenül történt. A trükkös lopásra specializálódott bűnözők jellemzően saját maguk teremtik meg az alkalmat a lakásba vagy az ehhez tartozó bekerített helyre történő erőszakmentes behatolásra. (A gépjármű-tulajdonosok sérelmére elkövetett trükkös lopásokat

külön jegyzet tárgyalja.)154 A tolvaj előre kitervelt trükk (legenda vagy ürügy) felhasználásával eltereli a sértett figyelmét, majd kihasználva azt, hogy a sértett a kérdéses helyiségből eltávozik, eltulajdonítja az értékeit. A dolgok természeténél fogva, a trükkös lopás elkövetője vagy társa találkozik a sértettel, sőt kommunikál vele.155 A tolvaj esetenként a besurranási lehetőség hiányában alkalmaz trükköt, illetve a trükkös lopás tettese megfelelő alkalom esetén – eredeti szándékától eltérően – a besurranást választja a lopás végrehajtása érdekében. A besurranásos és a trükkös lopást a Btk. 316 § (2) bekezdés f) pontja szabályozza. Megjegyzendő, hogy a helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül történő bemenetel a szabálysértési értékre elkövetett lopást vétséggé minősíti. A bizonyítás tárgya a

besurranásos és a trükkös lopás esetében – a lopás alaptényállásához képest – csak a szituációs ismérvek (az elkövetés helye és módja) körében mutat különbséget. Az elkövetés helye mindkét lopásfajta vonatkozásában azonos: helyiség vagy ehhez tartozó bekerített hely. A helyiség, épületben, falakkal elkülönített, zárt rész156 (jellemzően ingatlan és tipikusan lakás), de a bírói gyakorlat helyiségnek tekinti a valamennyi oldalról fallal 153 Btk. 316 § (2) bekezdés f) pont második fordulata A gépjárműbűnözés kriminalisztikája (Cordi Kht. Budapest, 2006) Btk. 316 § (2) bekezdés f) pont első fordulata 156 Pusztai Ferenc (főszerk.): Magyar értelmező kéziszótár 418 oldal (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003) 154 155 53 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás körülhatárolt és tetővel ellátott építményt, amely az emberek lakásául, összejövetelére,

munkavégzésre, állatok elhelyezésére, dolgok őrzésére, tárolására szolgál, ha utóbbiak mérete olyan, hogy abba ember bemehet. A helyiség kategória alá vonható a sátor és a lakókocsi is (Vesd össze: 1.42 címben foglaltakkal) A nyomozás során, az elkövetés helyszíne mibenlétének megállapítására támpontul szolgálhatnak a feljelentés és a helyszíni szemle adatai, a sértett vallomása, a helyszín megtekintése, végső soron pedig a helyi (települési) önkormányzat építésügyi szakhatóságának nyilatkozata, az ingatlan-nyilvántartásból nyert információk és a terhelt vallomása. Az elkövetés módja besurranás esetén, a jogosult tudta és beleegyezése nélküli bemenetel, míg a trükkös lopásnál a megtévesztés. Az előző esetben – mint arról korábban szó volt – a sértettnek nincs tudomása arról, hogy az elkövető a helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre bement, mivel az számára észrevétlenül

történt. Megtévesztés alkalmazásakor azonban az elkövető a sértett tudtával, beleegyezésével megy be például a lakásba, ám ez a beleegyezés azon a téves feltevésen alapul, amelyet az elkövető alakított ki a sértettben. A besurranásos és a trükkös lopás nyomozásakor az elkövetés módját a feljelentés adataiból, a sértett és a gyanúsított vallomásából lehet megnyugtatóan tisztázni. 4.312 Az elkövetés módszerei, az elkövetők és a sértettek A trükkös lopás végrehajtása érdekében, az elkövetők által leggyakrabban alkalmazott legenda vagy ürügy a következő: − nem létező személyek után érdeklődnek, − létező személy (pl. szomszéd) után kérdezősködnek, − különböző szolgáltatások (internet, kábeltévé, úgynevezett szórólapok, reklámanyagok kézbesítése stb.) megrendelése céljából házalnak, − tüzeléstechnikai alkalmazottnak adják ki magukat, − telefonálni szeretnének (ez utóbbi

módszer, a mobilkészülékek elterjedése miatt, manapság nagyon ritka), − egészségügyi dolgozónak (pl. védőnő) adják ki magukat, − rosszullétet színlelnek, − vizet kérnek, − a mosdót, illetve a WC-t szeretnék használni, − közüzemi megbízottnak (vízművek, elektromos művek, gázművek) adják ki magukat, − különféle szerelési munkák elvégzésének szükségességére hivatkoznak, − önkormányzati dolgozónak, rendőrnek vagy más hivatalos személynek (pl. kérdezőbiztos, számlálóbiztos) adják ki magukat, − különböző pártok, szervezetek nevében kampányolnak, − amennyiben gyermek tartózkodik egyedül a lakásban, a legátlátszóbb ürüggyel eltávolítják őket onnan. 54 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás Ha az alkalmazott trükk eredményre vezet, a magára maradt tolvaj a keze ügyébe eső dolgokat (ruhanemű, pénz, kisebb használati tárgyak, esetleg ékszer)

eltulajdonítja. Esetenként a helyiségben lévő bútorok ajtóit kinyitja, vagy a fiókokat kihúzza és az ott található értékeket veszi el, majd sietve távozik (volt rá eset, hogy kisebb méretű, de értékes képet akasztott le az előszoba faláról). A tolvaj, amennyiben a sértett egyedül hagyta, az elkövetés után általában azonnal menekül, ha a károsult a lakás valamelyik helyiségébe beengedte, a lopás véghezvitele után, rövid beszélgetést követően haladéktalanul távozik. A besurranó és a trükköt alkalmazó tolvajok általában azonos bűnelkövetői kategóriából kerülnek ki. Javarészük visszaeső és az inkriminált bűncselekményeket sorozatban követik el E bűncselekmények sértettjei jellemzően idős, éppen ezért hiszékeny, illetőleg beteg, fogyatékos emberek, nemritkán gyermekek. 4.313 A nyomozás megindulása A besurranásos és a trükkös lopás nyomozása a rendőrség, ezen belül pedig a rendőrkapitányságok (helyi

nyomozó hatóságok) nyomozó szerveinek hatáskörébe tartozik. A területi és a központi nyomozó hatóságok hatáskörét a nagyobb elkövetési érték alapozza meg.157 A bűncselekmény nyomozására hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóságok illetékességének megállapításakor – főszabály szerint – az elkövetés helyét kell alapul venni. (A hatáskörrel és az illetékességgel kapcsolatos szabályokat részletesebben a 31 fejezet elemzi) A besurranásos és a trükkös lopás gyanújáról általában a sértett természetes vagy nem természetes személy (a továbbiakban együtt: sértett) feljelentése vagy bejelentése alapján szerezhetünk tudomást. A feljelentést, illetve a bejelentést jellemzően személyesen szóban vagy írásban, esetenként nem személyesen telefonon, ritkábban írásban közli a sértett a nyomozó hatósággal. A besurranásos és a trükkös lopás tudomásra jutását követő elsődleges intézkedések és halasztást

nem tűrő nyomozási cselekmények rendszerint nem különböznek általában a lopás tudomásra jutását követően foganatosítandó intézkedésektől és nyomozási cselekményektől. Kiemelendő, hogy amennyiben a tudomásra jutás, illetőleg a bűncselekmény elkövetése és észlelése között viszonylag rövid idő telt el, célszerű a helyszínen minél hamarabb megjelenni és indokolt esetben helyszíni szemlét158 tartani. Fontolóra kell venni a nyomon üldözés lehetőségét (ezzel egyidejűleg nyomkövető kutya indítását),159 továbbá lakókörnyezetre is kiterjedően adatgyűjtést és tanúkutatást kell végezni. Fontos: ha az elkövetőt tetten érték, ennek körülményeit tisztázni kell, továbbá a házkutatás (motozás és lefoglalás)160 foganatosítása sem mellőzhető. 157 158 159 160 3/2008. (I 16) IRM rendelet 2 § Be. 119 §; Nyer 32–35 § Nyer. 54 § Be. 149–155 és 158 §; Nyer 75–83 § 55 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása

Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás 4.314 A besurranásos és a trükkös lopás nyomozásának speciális szabályai A besurranásos és a trükkös lopás nyomozását hátráltatja az a tényező, hogy a sértett rendszerint csak napokkal az elkövetés után veszi észre, hogy meglopták. Az esetek többségében a károsult ugyan észleli értékei hiányát, de eleinte nem gyanakszik arra, hogy sérelmére bűncselekményt valósítottak meg (pl. azt hiszi, a kérdéses dolgot máshová rakta vagy elveszítette). Különösen igaz ez besurranásos lopás esetén, hiszen ilyenkor a sértett és az elkövető nem kerül kapcsolatba egymással, ami egyébként e lopásfajta felderítését és bizonyítását nagymértékben megnehezíti. Trükkös lopás nyomozásakor valamivel könnyebb a nyomozó hatóság helyzete, ugyanis a sértett és az elkövető találkozik egymással, ezért – optimális esetben – a károsult a tolvajról vagy társáról értékelhető

személyleírást tud adni. A bejelentést vagy a feljelentést követően az eltulajdonított tárgyak lakáson belüli elhelyezkedéséből is következtethetünk a besurranásos vagy a trükkös lopásra. Gyanúnkat megalapozhatja az ellopott dolgok jellege és mérete, az erőszakos behatolás hiánya, illetve az, ha a sértett azt állítja, a közelmúltban ismeretlen személy vagy személyek valamilyen ürüggyel, illetve legendával felkeresték. A tudomásra jutást követően célszerű azonnal a helyszínen megjelenni. Indokolt esetben helyszíni szemlét kell tartani A helyszíni szemle során különös figyelmet kell fordítani a helyiségbe történő behatolás módjának a megállapítására. Célszerű tisztázni az eltulajdonított dolgok pontos helyét. A tolvaj által esetlegesen hátrahagyott bizonyítási eszközök felkutatására és rögzítésére kell intézkedni (pl cigarettavég, számla vagy nyugta). Vizsgálni kell azoknak a tárgyaknak a körét,

amelyet az elkövető megfogott vagy megfoghatott (pl. vizespohár, amiből ivott, ajtókilincs, amit megfogott, széktámla, amire támaszkodott, vagy szék, amin ült, továbbá az eltulajdonított tárgyak közvetlen környéke). Amennyiben a feltételek adottak, intézkedni kell nyomkövető kutya indításáról, esetlegesen az elkövető nyomon vagy irányban történő üldözéséről (ez természetesen csak akkor célszerű, ha bűncselekmény elkövetése, a sértett által történő észlelése és a tudomásra jutás között relatíve rövid idő telt el). A sértettet kihallgatása során nyilatkoztatni kell arra, hogy a bűncselekmény észlelését megelőző időszakban felkeresték-e idegen személyek, amennyiben igen, kik voltak azok, és milyen célból jártak nála? Ha lehetséges, a részletes személyleírást be kell szerezni, és a sértett vallomását, valamint a nyilvántartásokat ellenőrizni kell. A tanúkutatást indokolt kiterjeszteni a környező

lakóépületekre is: előfordulhat, hogy az elkövető korábban másoknál már eredménytelenül próbálkozott, esetleg olyan bűncselekményre derül fény, amelyről eleddig a potenciális sértett nem tudott, illetve amelyet valamely okból nem 56 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás jelentett fel, vagy a személyleírás alapján újabb értékes információ birtokába juthat a nyomozó hatóság. Értékelhető személyleírás alapján célszerű a fényképnyilvántartásokat ellenőrizni, az ismeretlen elkövetőről fantomképet (mozaikportrét, grafikai portrét) készíttetni, valamint intézkedni a személy- és tárgykörözés elrendeléséről.161 A besurranásos és a trükkös lopások eredményes felderítésének egyik feltétele, hogy egy adott nyomozó hatóság illetékességi területén előforduló ilyen jellegű bűncselekmények nyomozásával – a szervezeti felépítéstől és az állománytábla

nagyságától függően – ugyanazt a nyomozót, nyomozópárt vagy nyomozócsoportot bízzák meg. A nyomozás teljesítése során indokolt igénybe venni a lakosság segítségét és a tömegkommunikációs eszközöket is 4.32 A fürdőhelyi lopás nyomozása A következőkben a fürdőhelyi lopás fogalmát, büntető anyagi jogi szabályozását és a bizonyítás tárgyát; az elkövetés módszereit, az elkövetőket és a sértetteket; a nyomozás megindulását; a fürdőhelyi lopás nyomozásának speciális szabályait ismertetem. 4.321 A fürdőhelyi lopás fogalma, büntető anyagi jogi szabályozása és a bizonyítás tárgya A fürdőhelyi lopás elkövetője strandon, uszodában, szállodában vagy üdülőhelyen stb. valósítja meg a bűncselekményt Dolog elleni erőszakot ritkán alkalmaz, és eszközt elvétve használ. A deliktum speciális jellegéből kifolyólag, a sértettel általában nem találkozik, a sértett hanyagságát és figyelmetlenségét

kihasználva tulajdonítja el annak értékeit. A besurranásos és a trükkös lopástól való elhatároláskor alapvető szempont, hogy itt a tettes jogszerűen tartózkodik az elkövetés helyszínén (pl. belépőjegyet vált, vagy a helyszín olyan, hogy oda – azonos feltételek mellett – bárki bemehet) A fürdőhelyi lopást a Btk. 316 § (1) bekezdése szabályozza A szabálysértési értéket meg nem haladó fürdőhelyi lopást vétséggé minősíti, ha azt bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal, hamis vagy lopott kulcs használatával, illetőleg másnak a bűncselekmény elhárítására képtelen állapotát kihasználva követik el.162 A bizonyítás tárgya – a lopás alaptényállásához viszonyítva – a besurranásos és a trükkös lopáshoz hasonlóan az elkövetés helyében különbözik. Ilyen speciális hely lehet − uszoda, − strandfürdő vagy szabadstrand, 161 Be. 73–73/A §; 2001 évi XVIII

törvény; 1/2003 (III 7) IM rendelet; 10/2007 (OT 5) ORFK Utasítás. 162 Btk. 316 § (2) bekezdés a)–d), g) és j) pontja 57 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás − gyógyfürdő, tisztasági fürdő és úgynevezett élményfürdő, − kemping (sátortábor, autóskemping, lakókocsipark vagy ezek kombinációi). A fürdőhely szabad vízben fürdésre alkalmas helyet jelent, de fürdőhely alatt értendő a fürdésre alkalmas vízparti üdülőhely, illetve a gyógyforrással és vele kapcsolatos egészségügyi intézményekkel rendelkező helyiség is.163 Uszoda alatt, úszómedencéből és tartozékaiból álló (öltözők, napozók stb.) sportlétesítmény értendő, a kemping pedig turisták, üdülővendégek részére, sátorban vagy lakókocsiban való, táborozásra hatóságilag kijelölt vagy engedélyezett (egészségügyi, kényelmi berendezésekkel is fölszerelt) területet jelent.164 Strandfürdő

jelentése: természeti környezetben létesített szabadtéri fürdő, uszoda, míg a gyógyfürdő elnevezés gyógyvizű fürdőhelyet vagy gyógyító hatású fürdőt takar.165 Az uszoda, a strandfürdő, a gyógyfürdő és az élményfürdő lehet szálloda épületében, illetve az ahhoz tartozó bekerített helyen, valamint kemping területén, míg az élményfürdőben általában van uszoda- és gyógyfürdőrészleg is. Megjegyzendő, hogy a lakókocsiba vagy a sátorba megtévesztéssel vagy a jogosult tudta és beleegyezése nélkül bemenve megvalósított lopás trükkös, illetőleg besurranásos lopásnak minősül, amennyiben pedig a behatolás érdekében dolog elleni erőszakot alkalmaz az elkövető (pl. a lakókocsi bejárati ajtaját befeszíti, vagy a sátorponyvát kivágja), betöréses lopásról beszélünk. Annak megállapítása érdekében, hogy a bűncselekmény fürdőhelyen történt-e vagy sem, célszerű a feljelentés adatait, a sértett, és ha

ismert, a gyanúsított vallomását figyelembe venni, indokolt tovább a helyszínt megtekinteni. Kétség esetén pedig támpontul szolgálhat a települési (helyi) önkormányzat nyilvántartása, a jegyző nyilatkozata vagy a működési (üzemelési) engedély tartalma. 4.322 Az elkövetés módszerei, az elkövetők és a sértettek Fürdőhelyi lopások esetében, az elkövetés módszerei nagymértékben összefüggnek az elkövetés helyével. Nyilvánvaló, hogy egy úgynevezett vad- vagy nomádkempingben a nyitva hagyott öltözőszekrényből történő eltulajdonítás szinte kizárt, továbbá egy szállodához tartozó uszoda vagy strandfürdő zöldterületén, illetve parkjában a vendégek általában nem állítanak fel sátrat (kivétel természetesen akad). A fürdőhelyi lopások egyik legtipikusabb módszere az, amikor az elkövető a sértett őrizetlenül hagyott dolgait (ruhanemű, pénz, óra, ékszer, mobiltelefon, fényképezőgép, hordozható CD- vagy

DVD-, mp3-as, 163 164 165 Magyar értelmező kéziszótár 428. oldal Magyar értelmező kéziszótár 642. és 1397 oldal Magyar értelmező kézszótár 462. és 1200 oldal 58 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás illetve mp4-es lejátszók stb.) tulajdonítja el E módszer lényegében az összes – előzőekben felvázolt – fürdőhelyre jellemző. A tolvaj általában előre kiszemeli az áldozatát, nem ritkán a közelében foglal helyet, sőt gyakran beszédbe elegyedik vele, majd egy alkalmas pillanatban (pl. amikor a sértett fürdeni, úszni vagy szaunázni megy) magához veszi az értékeit, és sietve távozik. Volt példa arra is, hogy a jóhiszemű sértett az elkövetőt bízta meg a holmija őrzésével, vagy a tolvaj az alvó sértettet lopta meg. Amennyiben társtettesként valósítják meg a bűncselekményt, egyikük valamilyen ürüggyel elcsalja a sértettet (pl. fürdeni vagy büfébe hívja), míg

annak távolléte alatt a másik elkövető végrehajtja a lopást. Ez esetben a gyanútlan sértett a végrehajtót nem ismeri, és az elkövetők közötti kapcsolatról sem tud. A kabinból vagy öltözőszekrényből történő lopásnak lényegében négyféle válfaja ismert. Az elkövető − a nyitott állapotban lévő, őrizetlenül hagyott kabinból vagy öltözőszekrényből tulajdonítja el az értékeket; − valamilyen úton-módon megszerzi a kabin vagy az öltözőszekrény kulcsát (pl. a sértett őrizetlenül hagyott táskájából kilopja); − hamis kulcs (álkulcs) használatával nyitja ki a kabin vagy az öltözőszekrény ajtaját; − dolog elleni erőszakkal követi el a lopást (pl. kifeszíti az ajtót vagy testi erővel benyomja), ami esetenként eszközhasználatot feltételez. Egyes fürdőhelyeken (pl. Dagály Uszoda és Strandfürdő) a kabin vagy az öltözőszekrény ajtajának belső részén lévő táblára ír fel jelszót a vendég, és a

jelszó közlése, majd a kabinos által történő azonosítása után férhet hozzá a dolgaihoz. Előfordul, hogy a tolvaj ezt a jelszót kilesi, és ennek ismeretében nyittatja ki a kabint. Ez a jelszó kifürkészéses módszer napjainkban már egyre kevésbé dívik A fogas rendszerű ruhatárból történő lopás manapság már nem gyakori. Itt a vendég a ruháját a fogasra akasztja, majd azt egy sorszámmal ellátott biléta ellenében a ruhatárba adja. A tolvaj a bilétát valamilyen módszerrel megszerzi, majd azt a ruhatárosnak átadva juthat hozzá a sértett ruhaneműihez, értékeihez. E módszer alkalmazásánál a legnagyobb a lebukás veszélye, ugyanis a ruhatáros emlékezhet az igazi tulajdonosra, kiváltképpen, ha az törzsvendég (Megjegyzendő, hogy néhol a kabinok és az öltözőszekrények esetében is a bilétás módszert alkalmazzák a vendég azonosítására) A kabinból, öltözőszekrényből és a fogas rendszerű ruhatárból vagy a

fürdőhely bármely területéről való lopás speciális esete, amikor az elkövető eleve hiányos öltözékben érkezik a helyszínre, és a bűncselekmény elkövetése után, a sértett ruházatát magára öltve távozik a tetthelyről. A fürdőhelyi lopások elkövetői jellemzően azonos bűnelkövetői kategóriából valók. A bűncselekményeket általában üzletszerűen követik el, legtöbbjük visszaeső. Gyakori a társtettesként vagy bűnszövetségben történő, sorozatjellegű elkövetés. 59 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás A sértetté váláshoz speciális szempontok nem szükségesek: általában az óvatlan, hanyag, értékeikre kevésbé vigyázó emberek könnyebben válnak e bűncselekmények áldozataivá. 4.323 A nyomozás megindulása A fürdőhelyi lopás nyomozása a rendőrség, a rendőrségen belül pedig a rendőrkapitányságok nyomozó szerveinek hatáskörébe tartozik. A területi

és a központi nyomozó hatóságok hatáskörét a magasabb elkövetési érték alapozza meg.166 A hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóságok illetékességét – az általános szabályok figyelembevételével167 – az elkövetés helye alapozza meg. (Kivétel van, lásd: 31 fejezetben írtakat) A fürdőhelyi lopás gyanúját jellemzően a sértett természetes személy, vagy a fürdőhelyen szolgálatot teljesítő biztonsági szolgálat tagja (személy- és vagyonőrök), esetlegesen pedig az ügyeletes műszakvezető hozza a nyomozó hatóság tudomására. A feljelentést vagy a bejelentést a sértett általában személyesen szóban, a biztonsági szolgálat tagja, vagy az ügyeletes műszak vezetője szóban, de leginkább telefonon közli a nyomozó hatósággal. A tudomásra jutást követő elsődleges intézkedések és halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények itt sem különböznek például egy bolti lopás gyanújának bejelentését követően

elvégzendő intézkedésektől és nyomozási cselekményektől. Ha a bűncselekmény elkövetése és a tudomásra jutás között viszonylag kevés idő telt el, célszerű a helyszínen megjelenni. A helyszíni szemle foganatosítására az általános szabályok az irányadók. Az elkövető(k) tettenérése esetén a házkutatást, a motozást, és indokolt esetben a lefoglalást, végre kell hajtani 4.324 A fürdőhelyi lopás nyomozásának speciális szabályai A fürdőhelyi lopás nyomozását megnehezíti az a tény, hogy a sértett, az esetek többségében csak akkor észleli a bűncselekményt, amikor dolga végeztével el szeretne távozni, és az öltözőben kinyitja, vagy kinyittatja a kabint, illetve az öltözőszekrényt, avagy a ruhatárból kikéri a ruháit. A fürdőhelyen őrizetlenül hagyott értékek eltulajdonításakor a nyomozást gátolja még az a körülmény is, hogy a szép számmal előforduló vendégseregből nem könnyű kiszűrni a

potenciális elkövetőket. A tudomásra jutást követően, célszerű a helyszínen megjelenni, és a bejelentőt, valamint, ha a bejelentő nem azonos a sértettel, a sértettet kikérdezni. A sértettet nyilatkoztatni kell az eltulajdonított dolgok jellegzetességeire, az eltulajdonítás és az észlelés körülményeire, továbbá a bűncselekménnyel kapcsolatos minden, a megszokottól eltérő mozzanatra. Amennyiben az őrizetlenül hagyott értékeit lopta el a tolvaj, a sértettet 166 167 3/2008. (I 16) IRM rendelet 2 § Be. 37 §; 3/2008 (I 16) IRM rendelet 4 § 60 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás ki kell kérdezni arra vonatkozóan is, hogy a fürdőhelyen eltöltött idő alatt látott-e a közvetlen környezetében gyanús személyeket ólálkodni, esetleg volt-e olyan fürdővendég, aki bármilyen ürüggyel vagy legendával megpróbált kapcsolatot teremteni vele. Ha ilyen személyre emlékszik a sértett, a

részletes személyleírást be kell szerezni, a későbbiek során pedig a FACES-program segítségével, esetleg grafikus közreműködésével kísérletet kell tenni az arcképének az elkészítésére, illetőleg a károsultnak be kell mutatni az ilyen bűncselekményeket elkövetők fényképnyilvántartását. A bejelentőt (ha nem azonos a sértettel) részletesen ki kell faggatni a bűncselekmény tudomásra jutásának módjáról, körülményeiről. Az adatgyűjtést, tanúkutatást a vendégek és a fürdőhely dolgozói körében is el kell végezni: különösen olyan személyek után célszerű érdeklődni, akiknek viselkedése a megszokottól eltérő, szembeszökő volt. E tevékenység végzéséhez ugyancsak igénybe lehet venni a fényképnyilvántartásokat. Értékelhető személyleírás esetén, illetőleg, ha az eltulajdonított dolgok egyedi azonosításra alkalmasak, intézkedni kell a személy- és a tárgykörözés elrendelésére, továbbá célszerű

megszervezni a helyi értékesítési lehetőségek ellenőrzését is. Amennyiben a fürdőhelyen térfigyelő-rendszer vagy biztonsági kamerák üzemelnek, azok felvételeit le kell foglalni elemzés-értékelés céljából. Speciális helyzettel állunk szemben akkor, amikor a sértett arról tájékoztatja a nyomozó hatóságot, hogy a kabin vagy az öltözőszekrény kulcsát, avagy a bilétát lopták el. Ilyen bejelentés tudomásra jutását követően (a lehetőségekhez mérten) azonnal intézkedni kell a figyelés megszervezésére, így lehetőség nyílhat az elkövető tettenérésére Az elkövető tettenérése esetén haladéktalanul intézkedni kell elfogására és előállítására. Az igazoltatást követően ruházatátvizsgálást, szükség esetén motozást kell végezni Priorálása, egyéb (bűnügyi) nyilvántartásokban történő ellenőrzése és a házkutatás végrehajtása elengedhetetlen Előállítását követően a tetten ért tolvajt el kell

számoltatni, a törvényi feltételek megléte esetén pedig őrizetbe lehet venni.168 A fürdőhelyi lopások visszaszorítása leginkább megelőző jellegű intézkedések végrehajtásával lehetséges: − indítványozzuk, hogy a kabinokat és az öltözőszekrényeket biztonsági zárszerkezettel szereljék fel, − tájékoztassuk a dolgozókat e lopások speciális elkövetési módszereiről, − hassunk oda, hogy a fürdőhelyen különböző kiadványokban, valamint a hangosbemondóban – idegen nyelven is – naponta többször figyelmeztessék a vendégeket arra, hogy dolgaikat ne hagyják őrizetlenül, és fokozottan vigyázzanak értékeikre. Az elkövetők tettenérése érdekében (különösen a frekventált fürdőhelyeken), indokolt nyomozóportyát és figyelőszolgálatot szervezni, akár a biztonsági szolgálat, illetve személy- és vagyonőrök bevonásával. A 168 Be. 126–128 §; Nyer 57–62 § 61 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai

jegyzet (2008), elektronikus kiadás feladat a gyanús, minden ok nélkül a vendégek körül lődörgő, settenkedő egyének kiszűrése, megfigyelése, leleplezése és elfogása. 4.33 A házi és a munkahelyi lopás nyomozása Az alábbiakban a házi és a munkahelyi lopás fogalmával, büntető anyagi jogi szabályozásával és a bizonyítás tárgyával; az elkövetés módszereivel és a sértettekkel; a nyomozás megindulásával; a házi és a munkahelyi lopás nyomozásának speciális szabályaival foglalkozom. 4.331 A házi és a munkahelyi lopás fogalma, büntető anyagi jogi szabályozása és a bizonyítás tárgya A házi lopás elkövetője lakást vagy hasonló helyiséget vele közösen használótól veszi el az idegen ingó dolgot, jogtalan eltulajdonítás céljából. A munkahelyi lopás tettese általában a vele azonos munkahelyen dolgozó sértett sérelmére valósítja meg a bűncselekményt. A házi és a munkahelyi lopás elkövetője, a

bűncselekmény véghezvitele érdekében, dolog elleni erőszakot elvétve alkalmaz és – ebből eredően – eszközt sem igazán használ. A tettes a sértettet házi lopás esetén személyesen ismeri, sőt nem ritkán hozzátartozója, míg a személyes ismertség munkahelyi lopás megvalósításakor nem elengedhetetlenül szükséges feltétel (a hozzátartozói kapcsolat pedig különösen nem az). A házi és a munkahelyi lopást a Btk. 316 § (2) bekezdés h) pontja szabályozza. Megjegyzendő, hogy vétség miatt büntetendő, ha a szabálysértési értékre elkövetett lopást lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére valósítják meg. A házi és a munkahelyi lopás esetében – a lopás alaptényállásához képest169 – a bizonyítás tárgyát képezi az elkövetési hely és az alany. A lakásról a korábbiakban már szó esett (lásd: 4.31 címben foglaltakat), a hasonló helyiség pedig alapvetően a közös

munkahelyet jelenti A munkahely az a vállalat, gyár, üzem, ahol dolgoznak,170 a közös munkahely ellenben az a terület, ahol egyazon gazdasági egységhez tartozó munkavállalók, munkájuk végzése során, jogszerűen tartózkodnak (pl. szerelőcsarnok, műhely, iroda, öltöző stb.) A bírói gyakorlat szerint, közösen használt helyiség még a közösen használt garázs, a kórházi terem (kórterem), a katonai körletek helyiségei, a büntetés-végrehajtási intézetekben a közös zárka. Annak megállapítására, hogy a lopást lakást vagy hasonló helyiséget (munkahelyet) az elkövetővel közösen használó sérelmére valósították-e meg, irányadók lehetnek a feljelentés és helyszíni szemle adatai, a sértett vallomása, a helyszín megtekintése, a terhelt vallomása, valamint a terhelt és a sértett munkaköri leírása, az egyéb okirati bizonyítékok (pl. tulajdoni lap), továbbá az inkriminált munkahelyi vezető nyilatkozata. 169 170 Btk. 316

§ (1) bekezdése Magyar értelmező kéziszótár 973. oldal 62 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás Az elkövetés helyével összefüggésben, bizonyítás tárgyát képezi az a tény is, hogy a lakásban vagy hasonló helyiségben a tettes jogszerűen tartózkodott-e vagy sem? Ha ugyanis a tolvaj megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve valósította meg a bűncselekményt, trükkös vagy besurranásos lopás gyanúja forog fenn (vesd össze: 4.31 címben foglaltakkal) A jogszerű tartózkodás bizonyítására vagy kizárására ugyancsak a vallomások, a munkaköri leírás és a munkahelyi vezető nyilatkozata szolgálhat támpontul. A bizonyítás tárgyát képezi továbbá a bűncselekmény alanya: ez lakás esetén csak a sértettel együtt lakó személy lehet (a lakás közös használata feltételezi az együttlakást), míg munkahely vonatkozásában praktikusan a

munkatárs. (A munkatárs fogalmát kiterjesztően kell értelmezni: idetartoznak például annak a takarító cégnek az alkalmazottjai is, akik a cég és a sértett munkáltatójával kötött szerződés alapján, takarítási munkálatok végzése céljából, napi rendszerességgel a munkahelyen tartózkodnak, illetve ott megjelennek.) 4.332 Az elkövetés módszerei, az elkövetők és a sértettek A házi és a munkahelyi lopás elkövetőjének módszere annyiban különbözik például a besurranó tolvajétól, hogy itt a lakásban vagy a munkahelyen jogszerűen tartózkodó tettes a sértett által elől hagyott dolgokat tulajdonítja el, illetőleg, speciális helyzeténél fogva, lehetősége adódik a lakásban elrejtett, vagy a munkahelyen a szekrényben, íróasztalban, táskában, kabátzsebben stb. tartott értékek elvitelére A házi vagy a munkahelyi lopás társadalomra veszélyessége éppen abban rejlik, hogy egyfelől a tettes a sértettel kialakított bizalmi

viszonyt használja fel a bűncselekmény megvalósításához, másfelől pedig a tolvajnak alkalma nyílik arra, hogy a gyanútlan sértettet kifürkéssze, szokásait feltérképezze és megállapítsa, hol tartja a pénzét, ékszereit és egyéb értékeit. A házi lopás elkövetője az esetek többségében a sértettel hozzátartozói viszonyban áll.171 Erre tekintettel nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy ilyenkor az elkövető csak magánindítványra büntethető.172 A munkahelyi lopás tettese – mint arról korábban már szó volt – a tágabb és a szűkebb értelemben vett munkatárs. (Munkatársak szűkebb értelemben: egy adott munkahelyen együtt alkalmazott dolgozók.)173 A házi lopást általában alkalomszerűen követik el (az alkalom szüli a tolvajt), míg a munkahelyi lopásra a sorozatelkövetés a jellemző. E bűncselekmény sértettjei házi lopás esetén a családtagok, ezen belül a hozzátartozók, a munkahelyi lopás károsultjai pedig

a munkatársak. 171 172 173 Btk. 137 § 6 pontja Btk. 331 §; lásd még az 12, 141 és 321 fejezetben, illetve címekben írtakat Magyar értelmező kéziszótár 975. oldal 63 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás 4.333 A nyomozás megindulása A házi és a munkahelyi lopás nyomozása a rendőrség, pontosabban az elkövetési érték függvényében a rendőrkapitányság – mint helyi nyomozó hatóság – hatáskörébe tartozik.174 A bűncselekmény nyomozására hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóságok illetékességének megállapítására jellemzően az elkövetés helye az irányadó (vesd össze a 3.1 fejezetben foglaltakkal) A házi lopás gyanújáról tipikusan a sértett természetes személy feljelentése, bejelentése alapján szerezhet tudomást a nyomozó hatóság, míg a munkahelyi lopás esetén a feljelentést a sértett vagy a munkáltató képviselője (rendészet, biztonsági szolgálat,

munkahelyi vezető stb.) teszi meg személyesen szóban vagy írásban, esetleg nem személyesen telefonon, illetőleg egyéb módon (pl. elektronikus levél formájában) A házi és a munkahelyi lopás tudomásra jutását követő elsődleges intézkedések és halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények tipikusan a helyszín megtekintése és – indokolt esetben – a helyszíni szemle, valamint tettenéréskor az elkövető elfogása és előállítása, ruházatának átvizsgálása, illetve a házkutatás, a motozás, a lefoglalás, továbbá a törvényi feltételek meglétekor az őrizetbe vétel (lásd: 3.3 fejezet) 4.334 A házi és a munkahelyi lopás nyomozásának speciális szabályai A házi lopás nyomozását nagymértékben megnehezíti, hogy a sértett általában az elkövetés után jóval később, sokszor néhány nap, nemritkán hetek elteltével veszi észre az értékei hiányát. Az észlelést követően sem tesz a sértett azonnal feljelentést, mert

azt gondolja, holmiját elveszítette, vagy máshová rakta. Megjegyzendő, hogy házi lopás esetén nagy a látencia, ugyanis amennyiben a tolvaj családon belül lelepleződik, vagy a gyanú családtagra terelődik, a sértett hozzátartozó többnyire nem értesíti a nyomozó hatóságot. További, a felderítést gátló tényező, hogy a tudomásra jutást követően nehéz eldönteni, házi vagy besurranásos lopással állunk-e szemben. Megalapozottan következtethetünk házi lopásra, ha az eltulajdonított dolog nehezen hozzáférhető vagy olyan helyen volt, aminek hollétét a sértetten kívül csak a vele együtt lakó személy ismerhette. Természetesen, a besurranásos és a trükkös lopásnál tapasztalt úgynevezett negatív észleletek (pl erőszakos behatolási nyom hiánya) itt is orientáló szempontok lehetnek. Megeshet azonban, hogy az elkövető betöréses lopásnak álcázza a házi lopást (ilyenkor ún. koholt helyszínnel szembesülhetünk) A házi

lopás nyomozásának speciális szabályai lényegében nem különböznek a besurranásos és a trükkös lopás nyomozásának különös szabályaitól. Az ott leírtak – mutatis mutandis – itt is irányadók A munkahelyi lopást a sértett az elkövetés után viszonylag rövid időn belül észleli, mivel a tolvaj a mindennapos használat tárgyát képező 174 3/2008. (I 16) IRM rendelet 2–3 § 64 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás dolgait tulajdonítja el (pl. készpénz, óra, ékszer, mobiltelefon stb) Ebből eredően az elkövetés és a tudomásra jutás között eltelt relatíve kis idő kedvezőbb helyzetbe hozza a nyomozó hatóságot. A munkahelyi lopás tudomásra jutását követő elsődleges intézkedések és halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények nem különböznek a házi lopás esetén foganatosítandó intézkedésektől és nyomozási cselekményektől. A tudomásszerzés után célszerű

a helyszínen azonnal megjelenni Az adatgyűjtés és a tanúkutatás során meg kell állapítani − ki a sértett, és kik a közvetlen munkatársai, − mit vitt el a tettes (az eltulajdonított dolgok részletes leírását kell beszerezni a tárgykörözés elrendelése érdekében), − az elkövetés pontos helyét és idejét, − ki tudott vagy tudhatott arról, hogy a sértett hol tartotta értékeit, − milyen módszerrel követték el a lopást, használtak-e valamilyen eszközt, − azoknak a személyeknek a körét, akik az elkövetés idején az elkövetés helyén tartózkodtak vagy lehetőségük volt ott tartózkodni, − bejuthatott-e az inkriminált helyre olyan személy, aki nem minősül munkatársnak (például ügyfél, szolgáltató vállalat dolgozója, pizzafutár stb.) A helyszínen vizsgáljuk meg, hogy a bűncselekmény elkövetésével összefüggésben keletkeztek-e nyomok, anyagmaradványok vagy tárgyi bizonyítási eszközök (ezeket helyszíni

szemle keretén belül kell rögzíteni, illetve lefoglalni). Ha megalapozottan feltehető, hogy a tettes a sértett ingóságai közül megfogott valamilyen dolgot, intézkedjünk szagmaradvány rögzítéséről (a szag tulajdonképpen szubmikro-méretű anyagmaradvány) és kíséreljük meg nyomkövető kutya indítását. Tüzetesen vizsgáljuk át az elkövetési hely közvetlen környékét, valamint a mosdót, a WC-tartályt, öltözőt stb. Előfordulhat ugyanis, hogy a tettes óvatosságból egy időre elrejtette a zsákmányt. Az eltulajdonított dolgok leírását ismertessük a rendészettel vagy – amennyiben működik ilyen – a portaszolgálattal és a biztonsági őrökkel. Ennek akkor van különös jelentősége, ha a lopott dolog nagyobb méretű, mivel a tolvaj a munkahelyről való távozás alkalmával történő ellenőrzéskor horogra akadhat. A munkahelyi lopásokra a sorozatelkövetés jellemző. Ezért, ha sorozatelkövetést tapasztalunk, vagy erre utaló

megalapozott feltevésünk van, intézkedni kell csapda telepítéséről. A sorozatelkövetések nyomozásának szabályait A kriminálmetodika általános kérdései című jegyzet (167–177. oldal); a kriminalisztikai csapda alkalmazásának elveivel, feltételeivel, telepítésével, ellenőrzésével, realizálásával kapcsolatos ismereteket a Krimináltaktika I című jegyzet (92–117 oldal) tartalmazza A munkahelyi lopás nyomozásakor fel kell deríteni azoknak a személyeknek a körét, akik rövid ideje dolgoznak a kérdéses munkahelyen. Az adatgyűjtést ki kell terjeszteni arra vonatkozóan is, hogy az inkriminált személyek korábbi munkahelyén történt-e lopás, esetleg 65 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás sorozatelkövetés. Amennyiben igen, azt is meg kell tudni, kilépésüket követően ezek a bűncselekmények megszűntek-e vagy sem. Az ilyen munkatársakat a bűnügyi nyilvántartásban ellenőrizni

kell. Egyebekben a sértett, a tanúk, és a gyanúsított kihallgatására vonatkozóan a lopás nyomozásának általános szabályait kell alkalmazni. A bűnmegelőzéssel összefüggésben az 5. részben leírtak az irányadók 4.34 Az ittas emberek sérelmére elkövetett lopás (markecolás) nyomozása A következő címben a markecolás fogalmát, büntető anyagi jogi szabályozását és a bizonyítás tárgyát; az elkövetés módszereit, az elkövetőket és a sértetteket; a nyomozás megindulását; a markecolás nyomozásának speciális szabályait vizsgálom meg. 4.341 A markecolás fogalma, büntető anyagi jogi szabályozása és a bizonyítás tárgya A lopás súlyosabban minősül, ha azt másnak a bűncselekmény elhárítására képtelen állapotát kihasználva175 követik el. Erről akkor beszélünk, ha a sértett, fizikai vagy pszichikai állapota miatt, nincs abban a helyzetben, hogy a testén vagy a testközelben elhelyezett dolog eltulajdonítását

megakadályozza, az ellen védekezzen. Ilyen, védekezést megakadályozó ok lehet akár sérülés vagy más által megvalósított bűncselekmény stb Kriminalisztikai értelemben, a markecolás olyan ember sérelmére elkövetett lopást jelent, aki szeszes italtól befolyásolt (ittas) állapota miatt képtelen a bűncselekmény elhárítására. Az ittas ember ugyanis sok esetben nem tudja a testi őrizetében vagy a testközelben elhelyezett dolga elvételét megakadályozni. A markecolást a Btk. 316 § (2) bekezdés j) pontja szabályozza A markecolás elhatárolandó − a zseblopástól, − a rablástól és − a kifosztástól. Zsebtolvajlás útján,176 mint elkövetési mód akkor állapítható meg, ha a tettes az idegen dolgot a sértett közvetlen testi őrizetéből, tehát zsebből, testen lévő ruházatból, táskából stb. veszi el, és a károsult nincs öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotban. Amennyiben ezt az inkriminált állapotot az

elkövető hozta létre, akkor cselekménye rablás,177 kivéve, ha a tettes az idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vette el a sértettől, hogy evégből lerészegítette, mert ilyenkor kifosztás178 megállapításának van helye. Kifosztás az is, mikor az elkövető az idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás céljából, az általa más 175 176 177 178 Btk. Btk. Btk. Btk. 66 316. 316. 321. 322. § (2) bekezdés j) pontja. § (2) bekezdés i) pontja. §. § (1) bekezdés a) pontja. Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak, avagy élet és testi épség elleni fenyegetés hatása alatt álló személytől veszi el.179 A markecolás nyomozása során – a lopás alaptényállásához képest – a bizonyítás tárgyát képezi a sértett ittas, a bűncselekmény elhárítására képtelen állapota, amelynek bizonyítása egyrészt orvosi szakkérdés,

másrészt a sértett vagy a szemtanúk, továbbá a gyanúsított (beismerő) vallomása alapján lehetséges (vesd össze 1.42 címmel) Bizonyítás tárgyát képezi továbbá, hogy nem az elkövető részegítette le a károsultat, mert amennyiben igen, és ez a lerészegítés jogtalan eltulajdonítási célzattal párosult, kifosztásról beszélünk (lásd a fenti bekezdésben foglaltakat). 4.342 Az elkövetés módszerei, az elkövetők és a sértettek A markecolók általában a vendéglátóipari egységekben vagy azok környékén lesnek áldozataikra. Tipikus elkövetési módszerük, hogy a szeszes ital hatása alatt álló sértettet a mosdóba követik, és ott szabadítják meg értékeitől, vagy a szinte már magatehetetlenül ittas, lakására tartó áldozat után mennek, és egy félreeső helyen, esetleg a nyílt utcán valósítják meg a bűncselekményt. Nem ritkán felajánlják segítségüket a sértettnek, és miközben kísérik, támogatják, elveszik

pénzét, óráját, mobiltelefonját stb. Néha a károsult olyannyira ittas, hogy elalszik: ilyenkor a tettes ezt az öntudatlan állapotot használja ki a lopás elkövetésére A markecolóknak alkalmasint társuk is akad: a vendéglátó ipari egységek dolgozói, taxisofőrök és prostituáltak. A felszolgálók, pultosok azok, akik felhívják a tettesek figyelmét a részeg vendégre, sőt a már ittas állapotban lévő potenciális sértettet továbbra is gátlástalanul kiszolgálják. A taxisofőrök esetenként tippadók, más alkalommal pedig, mintegy foglalkozásuk örve alatt maguk követik el a szeszes italtól befolyásolt utas sérelmére a markecolást, akár úgy, hogy a felszolgálókkal összejátszanak. A prostituáltak – jellemzően nők – az ittas férfi sértett közelébe férkőznek, kapcsolatot teremtenek vele és/vagy szexuális szolgáltatást ajánlanak részére. (Közismert tény, hogy az alkohol növeli a libidót, azaz a nemi vágyat.) Ilyenkor

a károsult tovább italozik, szeszes ital fogyasztására ösztönzi a prostituáltat is Az esetek többségében a szexuális aktus a sértett állapota miatt nem realizálódik, és mire a sértett magához tér, pénzének, értékeinek hűlt helyét találja, jobbára arra sem emlékszik, hogy mi történt vele. Megjegyzendő, hogy ezek a segítők egyrészt részesednek a zsákmányból, másrészt pedig alibit biztosítanak egymásnak. (Önmagában már az is egyfajta részesedés, hogy az ittas sértett fizet a prostituáltnak, kiegyenlíti a taxiszámlát stb.) Fontos: ha az elkövető az idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy veszi el a sértettől, hogy evégből lerészegíti (tehát lopási célzattal 179 Btk. 322 § (1) bekezdés b) pontja 67 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás részegíti le a károsultat), kifosztás bűntettét kell megállapítani.180 (A lerészegítés a kifosztás esetében

lényegét tekintve eszközcselekmény, ami a sértett mértéktelen alkoholfogyasztásra való rábírását, ösztönzését jelenti, amelynek eredményeként a sértett ittas állapotba kerül, s ezáltal a dolgának az eltulajdonítását nem tudja megakadályozni, holott ez józan állapotban lehetséges volna.) A markecolók általában üzletszerűen követik el a bűncselekményt, ezért aztán gyakori köztük a visszaeső, de ettől függetlenül az alkalmi elkövetés sem kizárt. Tipikus a társtettesként vagy bűnszövetségben való sorozatelkövetés. E bűncselekmények tettesei jellemzően férfiak, kivéve, ha az elkövető egyben prostituált is: ilyenkor többnyire az ellenkező nem dominál. A szakirodalom szót ejt az éjszakai élet olyan alakjairól is, akik a markecolókat megzsarolják Ezek a személyek észlelik, amikor a tettes elveszi a sértett dolgait, vagy a körülményekből következtetnek a bűncselekmény elkövetésére. Hallgatásuknak ára van:

részesedést kérnek a zsákmányból Ezt a részesedést nevezi a kriminalisztikai szakzsargon látókának vagy látópénznek181 A sértettek igazi balekok, zömmel egyszerű emberek (úgymond „kisemberek”), akik alkoholos állapotukban azt hiszik, pénzért minden megvehető: barátság, népszerűség, szerelem. Jobbára tisztességes, családapák, akik pénzzel a zsebükben és a garatra jócskán felöntve, az „éjszaka császárainak” érzik magukat 4.343 A nyomozás megindulása A markecolás nyomozása is alapvetően a rendőrség helyi nyomozó hatóságainak hatáskörébe tartozik. A területi és a központi nyomozó hatóságok hatáskörét a magasabb elkövetési érték alapozza meg182 A bűncselekmény nyomozására hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóságok illetékességét, főszabály szerint, az elkövetés helye határozza meg, azonban kivétel akad (pl. az úgynevezett megelőzés elve)183 A markecolás gyanúját tipikusan a sértett hozza a

nyomozó hatóság tudomására. A feljelentést, bejelentést a panaszos jellemzően személyesen szóban, esetleg telefonon teszi meg Megjegyzendő, hogy az ilyen jellegű bűncselekmények zöme a hatóság előtt rejtve marad (úgynevezett látens bűncselekmények), mivel a sértett egyfelől nem is tudja, hogy a sérelmére bűncselekményt követtek el (pl. azt hiszi, ittas állapotban elveszítette értékeit), másfelől lerészegedését, esetleg a bűncselekmény elkövetésének körülményeit (pl prostituálttal kezdeményezett kapcsolatot) szégyelli, és ezért nem fordul a nyomozó hatósághoz. A tudomásra jutást követő elsődleges intézkedések és halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények foganatosítására az általános szabályok 180 Btk. 322 § (1) bekezdés a) pontja Dr. Rudas György (főszerk): Kriminalisztika, Különös Rész (Metodika) I kötet 164 oldal (BM Tanulmányi és Propaganda Csoportfőnökség, Budapest, 1973); A lopások nyomozása

52. oldal 182 3/2008. (I 16) IRM rendelet 2 § 183 3/2008. (I 16) IRM rendelet 4 § 181 68 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás az irányadók. A helyszínen célszerű mindig megjelenni, indokolt esetben ott szemlét kell tartani. A sértettet részletesen ki kell kérdezni az elkövető személyére, az elkövetés körülményeire és az eltulajdonított dolgokra vonatkozóan Intézkedni kell személy- és tárgykörözés elrendelésére, esetlegesen az elkövető üldözésére vagy nyomkövető kutya indítására Tettenéréskor az elkövetőt el kell fogni, és elő kell állítani Személyi adatai nyilvántartásokban történő ellenőrzése és lakásán (tartózkodási helyén) házkutatás foganatosítása nem mellőzhető 4.344 A markecolás nyomozásának speciális szabályai A tudomásra jutást követően a helyszín megtekintése, a sértett meghallgatása és a helyszínen történő adatgyűjtés

eredményeképpen, ha a bizonyítandó tény felderítéséhez vagy megállapításához szükséges, szemlét kell tartani. Vendéglátó ipari egységben tartott helyszíni szemle statikus szakaszában mérjük fel azokat a helyiségeket, ahol az elkövető megfordulhatott. Az ujjnyomok felkutatásakor azokra a területekre, illetőleg dolgokra koncentráljunk, ahol a markecoló járt vagy járhatott, továbbá amit megfogott, illetve megfoghatott Amennyiben adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a tettes a mosdóba ment, evett vagy ivott, a típusos helyekről kíséreljük meg ujjnyom rögzítését (pl. WC ajtaja, WCtartály vízöblítőjének fogantyúja vagy gombja, vizelde körüli csempézett falrész, bárpult, asztallap, székkarfa, üvegpohár, tányér széle, evőeszközök, sőt a szalvéta is, amellyel a száját megtörülte stb.) Keressünk cigarettavégeket, és egyéb, az elkövetőtől származó nyomokat, anyagmaradványokat. Ne feledkezzünk meg a

szagmaradvány rögzítéséről, és ha indokolt, a nyomkövető kutya indításáról sem! A sértettet részletesen ki kell kérdezni leittasodásának körülményeire: mikor, hol kezdett el szeszes italt fogyasztani? Egyedül ivott-e vagy mással, vagy csak később csatlakoztak hozzá? A károsult szeszes italtól befolyásoltságának mértéke nem elhanyagolható kérdés. Amennyiben szükséges, illetve mód és lehetőség van rá, ezt szakértői módszerrel is bizonyítani kell. A panaszost nyilatkoztatni kell arra is, hogy hány helyen fordult meg, törzs-, illetve idegen helyeken járt-e, ott mit fogyasztott, találkozott-e ismerőssel, megismerkedett-e valakivel? A károsulttól meg kell kérdezni azt is, észlelt-e gyanús momentumot: próbált-e valaki a közelébe férkőzni, kapacitálták-e az alkohol fogyasztására. Ki volt, aki kiszolgálta, mennyi volt a számla, azt ki rendezte, egyáltalában: mennyi pénz volt nála, amikor elindult? A kétes alakokról,

netán a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személyekről részletes személyleírást kell beszerezni. Ha az üzletben vagy a környékén biztonsági kamera vagy térfigyelőrendszer üzemel, azok felvételeit elemezni, és értékelni kell, valamint a sértettnek meg kell mutatni. A személyleírás birtokában az általános irányelveknek megfelelőn kell eljárni (FACES-rendszer használata, 69 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás grafikus igénybevétele, nyilvántartások ellenőrzése, személykörözés elrendelése stb.) A bűncselekmény elkövetésének körülményei és az ellopott dolgok jellegzetességei, ismertetőjegyei igen lényeges kérdések. Az elkövetés mozzanataival összefüggésben tisztázni kell azt a helyet és időpontot, ahol, és amikor a sértett értékei még megvoltak, és azt, ahol, illetőleg amikor már nem. Meg kell kérdezni a károsulttól az is, miből gondolja, hogy

sérelmére bűncselekményt követtek el? Az eltulajdonított tárgyak jellegzetességei nem csak a tárgykörözés elrendelése szempontjából fontosak. Ha a sértett emlékszik azokra a szórakozóhelyekre, ahol megfordult, akkor a környékbeli legális és illegális értékesítési helyeket is ellenőrizni kell. Előfordul, hogy a tettes csak a zsákmány értékesebb részét (pénz, óra, ékszer, mobiltelefon stb) tarja meg, a többit (okmányok, értéktelen használati tárgyak) elrejti vagy eldobja Erre tekintettel, az elkövetési hely környékét is alaposan át kell vizsgálni Az elkövetés tárgyának felkutatása a kármegtérülés miatt elengedhetetlen, de nem elhanyagolható tényező az sem, hogy az ellopott dolog elvezethet a tetteshez: ugyanis akinél azt megtalálják, lehet a tolvaj vagy az orgazda, de még a jóhiszemű birtokos is tud értékes információval szolgálni a nyomozó hatóság számára. A nyomozás során, a sértettel végig kell járni

azokat a vendéglátóipari helyeket, ahol italozott, hátha valaki emlékszik a sértettre és a társaságában lévő személyekre, vagy a sértett meg tud mutatni olyan egyéneket, akik ottjártakor a szórakozóhelyen tartózkodtak. Ezeket a személyeket tanúként ki kell hallgatni és a nyilvántartásokban ellenőrizni kell A vendéglátóipari egységek dolgozóit is ki kell kérdezni, különösen arra vonatkozóan, hogy mikor érkezett az üzletbe a sértett, milyen állapotban volt, egyedül érkezett-e vagy sem, később csatlakozott-e valaki hozzá, mit ivott, mennyi volt a számla, ki fizetett, egyedül távozott-e a károsult, észlelt-e gyanús körülményeket stb. (A szórakozóhelyen a kérdéses időpontban ott tartózkodó tanúknak mutatis mutandis ugyanezeket a kérdéseket kell feltenni) Az adatgyűjtés alkalmával fel kell térképezni azokat a személyeket is, akik ismert figurái az éjszakai életnek, és a környéken fellelhető szórakozóhelyeken

gyakorta előfordulnak. Ehhez célszerű igénybe venni a felszolgálók, a taxisofőrök, valamint a közforgalmú tömegközlekedési eszközök vezetőinek a segítségét is Ezeknek az inkriminált személyeknek az alibijét ellenőrizni kell. Amennyiben a sértett vagy a tanúk által megadott személyleírás alapján konkrét személyre terelődik a gyanú, az ilyen személyt el kell számoltatni, indokolt esetben a károsultnak felismerésre be kell mutatni. (Ha a kérdéses személy a fényképnyilvántartásban szerepel, a sértettnek és a tanúknak fényképről mindenféleképpen mutassuk be felismerésre) A sértettnek és a tanúknak meg kell mutatni azoknak a fényképeit, akik markecolás megalapozott gyanúja miatt nyilvántartásba kerültek. A markecolók leleplezése, tettenérése érdekében célszerű az érintett szórakozóhelyeket rendszeresen, visszatérő jelleggel ellenőrizni. Az ilyen 70 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet

(2008), elektronikus kiadás ellenőrzések alkalmával figyelmet kell fordítani arra is, hogy ittas vendéget szeszes itallal ne szolgáljanak ki. Szabálysértés esetén – differenciáltan – intézkedni kell Amennyiben egy adott vendéglátó egységben több ilyen jellegű bűncselekmény fordult elő, indokolt megfigyelést szervezni. A biztonsági kamerák és a térfigyelő-rendszer felvételei itt is jelentős segítséget nyújthatnak 4.35 A poggyászlopás nyomozása Végezetül a poggyászlopás fogalmát, büntető anyagi jogi szabályozását és a bizonyítás tárgyát; az elkövetés módszereit, az elkövetőket és a sértetteket; a nyomozás megindulását; a poggyászlopás nyomozásának speciális szabályait veszem górcső alá. 4.351 A poggyászlopás fogalma, büntető anyagi jogi szabályozása és a bizonyítás tárgya A poggyászlopás elkövetője a közforgalmi közlekedési és szállítási társaságok üzemi területén, illetve azok

járművein, általában utazás céljából tartózkodó személyek sérelmére valósítja meg a bűncselekményt. A poggyászlopás – a lopáshoz hasonlóan – vagyon elleni bűncselekmény. E deliktumot a jogalkotó a Btk XVIII fejezetében helyezte el, a fejezeten belül pedig a 316. § szabályozza Megjegyzendő, hogy a szabálysértési értékre elkövetett poggyászlopás vétségnek minősül, ha azt a Btk. 316 § (2) bekezdésében foglaltak szerint valósítják meg, ám a hivatkozott minősítő körülmények között, jellemzően a bűnszövetségben és az üzletszerűen történő elkövetés dominál.184 A személyi vagyont károsító poggyászlopás miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója185 A bizonyítás tárgya – a lopás alaptényállásához képest – az elkövetési tárgyban és az elkövetés helyében különbözik. Az elkövetési tárgy a széles értelemben vett poggyász. Noha poggyász alatt

általában az útipoggyász értendő, ami az utazó személyek csomagjait jelenti,186 esetünkben e bűncselekmény elkövetési tárgya lehet válltáska, övtáska, felsőruházat, sőt a ruházatban elhelyezett bármilyen érték (pl. pénztárca vagy mobiltelefon), feltéve, hogy a ruházatot a sértett az elkövetéskor nem viselte, ugyanis amennyiben igen, akkor zseblopást kell megállapítani. Poggyászlopásnak minősül, ha a tolvaj a sértett bőröndjéből vagy táskájából tulajdonít el dolgokat, azonban itt is feltétel, hogy a csomag ne legyen testi őrizetben. A poggyászlopás elkövetési helye lehet − vasúti vagy autóbusz-pályaudvar, − vasútállomás, vasúti megállóhely, − hajóállomás, hajókikötő, 184 185 186 Btk. 316 § (2) bekezdés a) és c) pontja Btk. 331 § Magyar értelmező kéziszótár 1087. és 1401 oldal 71 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás − repülőtér (légi

kikötő) területe, illetőleg környéke, továbbá − vasúti kocsi (személykocsi, étkezőkocsi, poggyászkocsi stb.), − autóbusz utas- vagy csomagtere, valamint − hajó és − légi jármű fedélzete. A pályaudvar olyan állomás, amelyen a vasútüzem tevékenysége különösen jelentős. Megkülönböztetünk személy-, teher-, rendező és üzemi pályaudvart. A vasútállomás forgalmi szempontból vonattalálkozásra, továbbá személy- és áruforgalomra berendezett szolgálati hely Vasúti megállóhely a vasútvonalnak az a pontja, ahol a nyíltvonalú vágányokon kívül több vágány nincs. Csak személyforgalomra, esetleg korlátozott áruforgalomra van berendezve Táblás megállóhely: olyan megállóhely, ahol sem felvételi épület, sem szolgálati helyiség nincs, menetjegyet nem szolgálnak ki, a megállás helyét csak névtábla jelzi187 A hajóállomás vízi útvonalon a hajók kikötésére kiépített állomás A kikötő vízi járművek

kikötésére nagyobb víz partján kiépített hely, és az ehhez tartozó létesítmények összessége. A repülőtér repülőgépek fel- és leszállására való sík térség a hozzá tartozó épületekkel és műszaki berendezésekkel együtt188 Megítélésem szerint, a vasúti kocsi, az autóbusz utas- vagy csomagtere, valamint a hajó és a légi jármű fedélzete különösebb értelmezést nem igényel. A vasúti vagy az autóbusz-pályaudvar, a vasútállomás stb. (a továbbiakban együtt: pályaudvar) területén belül a poggyászlopás szempontjából különösen veszélyeztetett hely a pénztár és környéke, a váróterem, a peron, a büfé, az étterem (az úgynevezett resti), a csomagmegőrző Potenciális veszélyforrás még a pályaudvar közelében lévő taxiállomás és közforgalmi tömegközlekedési eszköz (pl autóbusz, villamos) megállója is. A vasúti kocsiban, az autóbuszban stb (a továbbiakban együtt: jármű) elkövetett

bűncselekmények vonatkozásában különbséget kell tenni a pályaudvaron veszteglő, illetve a pályán vagy az útszakaszon közlekedő jármű között. (Ez utóbbi esetben úgynevezett mozgó helyszínről beszélünk.) Itt kiemelt hely lehet a személykocsi, a fülke, az étkezőkocsi, a poggyásztartó, a poggyászkocsi stb. 4.352 Az elkövetés módszerei, az elkövetők és a sértettek A poggyászlopások vonatkozásában, az elkövetés módszere és az elkövetés helye közötti összefüggés jól kimutatható. Nem kétséges ugyanis, hogy a sértett kabátjából úgynevezett takarásos módszerrel például pénztárcát lopni csak akkor lehet, ha a kabátot viselője a személykocsi fülkéjében vagy az étkezőkocsiban a fogasra akasztotta. (Erre a későbbiekben még visszatérek.) A következőkben néhány módszert szeretnék – a teljesség igénye nélkül – bemutatni. 187 Urbán Lajos (főszerk.): Vasúti lexikon 28, 486 és 599 oldal (Műszaki

Könyvkiadó, Budapest, 1984) 188 Magyar értelmező kéziszótár 500., 711 és 1164 oldal 72 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás Az egyik módszer a pályaudvarok pénztárhelyiségeihez köthető. Az utasok a menetjegy megváltásakor útipoggyászaikat rendszerint nem cipelik közvetlenül a jegyváltó ablakhoz, hanem azokat a közelben helyezik el. Jegyváltáskor nem fordítanak kellő figyelmet a csomagjaikra, a tolvaj pedig ezt az alkalmat használja fel a lopásra. A következő módszer a várótermekre jellemző. Itt az elkövető az elszendergő, esetleg ittas állapotban bóbiskoló utastól tulajdonítja el a holmiját (ez esetben a sértettnek a bűncselekmény elhárítására képtelen állapotát használja ki a tolvaj),189 de az sem kizárt, hogy akkor követi el a lopást, amikor a sértett a menetrendet tanulmányozza, illetőleg a büfébe vagy a mosdóba megy, és poggyászát a váróteremben hagyja.

Jellemző módszer a peronon történő elkövetés: a sértettnek több csomagja van, de felszálláskor csak egyet tud magával vinni. A másik, vagy a többi csomag a peronon marad. Mire a sértett a következő poggyászért visszatér, azt az elkövető már eltulajdonította. Ez a módszer leszálláskor is eredményes. Ez esetben a tettes akkor követi el a lopást, amikor a károsult visszamegy a személykocsiban maradt csomagjáért. A következő – úgynevezett peronos – módszer sértettjei általában idős emberek, jellemzően nők A tettes felajánlja segítségét a sértettnek, aki rábízza a csomagját A tolvaj egy kis ideig a károsult mellett cipeli a csomagot, majd egyre gyorsabb ütemet diktál, végül áldozatának hajlott korát és nehézkes mozgását kihasználva, a csomaggal eltűnik a többi utas között. E két módszer általában tömegben és nagyobb pályaudvarokon eredményes, különösen akkor, ha közelben tömegközlekedési eszközhöz van

csatlakozási lehetőség. A büfé és az étterem is kedvenc célpontja a tolvajoknak. Itt – a pénztárhelyiségeknél történő jegyváltáshoz hasonlóan – a sorban álló sértett az útipoggyászát nem viszi magával, illetve nem helyezi el azt az éttermi asztal közvetlen közelében. Az elkövető általában akkor tulajdonítja el a károsult csomagját, amikor az vásárol, rendel, éppen étkezik, vagy a mosdóba távozik. Amennyiben a sértett a felsőruházatát a fogasra akasztja, a megfelelő alkalmat kihasználva, illetőleg a már említett takarásos módszerrel a tolvaj kilopja belőle az értékeket (pl. pénztárca, mobiltelefon), vagy elviszi magát a kabátot is. A pályaudvarokon történő poggyászlopások alkalmával az elkövető gyakran úgy szabadul meg ideiglenesen a zsákmánytól, hogy azt csomagmegőrzőbe adja, illetve csomagmegőrző automatában helyezi el. Ezzel csökkenti annak veszélyét, hogy közvetlenül a bűncselekmény

megvalósítása után, az árulkodó bűnjel birtokában lebukjon. Később – nem ritkán néhány nap elteltével – a tettes vagy társa a csomagot kiváltja. A csomagmegőrzőből való lopás speciális módszer. E módszer alkalmazásakor (a fürdőhelyi lopáshoz hasonlatosan) a tolvaj a csomagmegőrzőjegyet valamilyen úton-módon megszerzi (pl kilopja a sértett fogason lógó kabátjából zsebtolvajlás útján vagy takarásos módszerrel), majd a jegy birtokában kiváltja a károsult útipoggyászát. 189 Btk. 316 § (2) bekezdés j) pontja 73 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás Sajátos elkövetési módszert dolgoztak ki az elkövetők a légi járművel utazók poggyászainak eltulajdonítására. A repülőterek termináljainál a beszállókártyák átvételével egyidejűleg az utasnak le kell adnia a csomagját. A csomagot személy- és vagyonbiztonsági szempontok miatt lemérik, átvilágítják, és az

úti célnak megfelelő szállítószalagra irányítják Amennyiben valamelyik poggyász értékesebb dolgot rejt magában (pl. műszaki vagy számítástechnikai cikk, esetleg ékszer), azt az átvilágítást végző repülőtéri alkalmazott megjelöli. A raktárban társa, aki szintén alkalmazott, a megjelölt csomagot a szállítószalagról leemeli, eltulajdonítja belőle az értékeket, majd a poggyászt más járathoz tartozó szállítószalagra helyezi. Ezáltal a bűncselekmény az elkövetéshez képest sokszor hetekkel később jut a sértett, illetve a nyomozó hatóság tudomására Külön említést érdemel, hogy az ilyen jellegű bűncselekményekre a sorozatelkövetés a jellemző, és ezeket a deliktumokat általában bűnszövetségben valósítják meg. A járművek utas- vagy csomagteréből történő lopások elkövetési módszerei aszerint tipizálhatók, hogy a jármű az állomáson tartózkodik, vagy a vonal-, illetve a pályaszakaszon közlekedik-e. A

pályaudvaron várakozó személykocsik utasteréből való lopások számos változata lehetséges. Előfordul, hogy a személykocsi előterében, vagy a peronon búcsúzkodó sértett csomagtartón, illetve ülésen elhelyezett holmiját tulajdonítja el az elkövető, vagy azt az alkalmat használja ki a bűncselekmény megvalósítására, amikor a károsult a pályaudvari büfében vagy hírlapárusnál vásárol, és poggyászát a kocsiban hagyja. Speciális elkövetési mód a korábban már említett takarásos módszer: ennek alkalmazásakor a tolvaj a fülkében a sértett fogason lógó kabátjára vagy amellé akasztja a sajátját, majd kis idő múlva a kabátjával, mintegy letakarva emeli le a károsult kabátját, és távozik a helyiségből. Megjegyzendő, hogy azt a módszert a zseblopások elkövetői is előszeretettel alkalmazzák. Megesik, hogy a poggyász eltulajdonítása érdekében trükköt alkalmaznak az elkövetők: a tettes a kiszemelt áldozattal egy

fülkében foglal helyet, társa pedig a folyosóról vagy a peron felül megkocogtatja az ablakot, jelezve, hogy beszélni szeretne a sértettel. Amíg az ablakon kihajoló vagy a folyósóra távozó, esetleg a személykocsiról leszálló sértett a bűntárssal kommunikál, addig a vonaton maradó tolvaj végrehajtja a bűncselekményt. A másik úgynevezett trükkös módszer esetén az egyik tettes a fülkében megismerkedik a sértettel, majd a büfé- vagy az étkezőkocsiba invitálja. A személykocsiban vagy a közelben tartózkodó társa ez idő alatt ellopja a károsult csomagját. A poggyászok ellopásának másik módszere az, amikor a személykocsi csomagtartójáról, a túlsó oldalról emelik le a bőröndöt. A gyanútlan sértett észre sem veszi, hogy a feje felől a csomagja eltűnt Megjegyezni kívánom, hogy a takarásos, a trükkös és a leemeléses módszer menetközben is alkalmazható. A poggyászkocsikból való csomaglopás viszonylag ritka kivételnek

számít, ugyanis e kocsikat őrzik, vagy zárják. 74 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás Távolsági autóbuszjáratokon alkalmazott módszer, hogy az elkövető a jármű csomagteréből tulajdonítja el a poggyászt. Mivel a csomagot a beszállást megelőzően kell berakodni, a csomagtér ajtaja a folyamatos utasforgalom miatt szinte az utolsó pillanatig nyitva marad: a sértett az autóbuszon ülve az indulást, a tettes pedig a peronon csak a kedvező alkalmat várja. E módszer egyfajta változata az, amikor a közbenső állomásokon leszálló utasok poggyászainak kiadása céljából nyitják ki a csomagteret, és ez idő alatt valósítják meg a bűncselekményt. Az elkövető ez esetben vagy a sértettel együtt utazik vagy nem, és ugyancsak a kínálkozó lehetőséget lesi. Amennyiben a jármű a vonal- vagy pályaszakaszon közlekedik, az elkövetőnek számtalan alkalma adódik a bűncselekmény

végrehajtására. A tettes a pályaudvaroknál ismertetett módszerekhez hasonlóan kihasználja, hogy a sértett alszik, olvas, a büfé- vagy az étkezőkocsiba, illetve a mosdóba megy, és holmiját őrizetlenül hagyja. Ha a sértett a büfévagy az étkezőkocsiba mégis magával viszi a poggyászát, akkor a sorban állás, a rendelés vagy az étkezés vonja el a figyelmét. A tettes ezt kihasználva követi el a lopást Figyelemre méltó, hogy a poggyásztolvajok ritkán dolgoznak egyedül. Gyakran akad társuk, aki megfelelő trükkel eltereli a sértett figyelmét vagy a zsákmányt biztonságos helyre menekíti. Például a tettes az elkövetés tárgyát a nyílt pályán lassító vasúti szerelvényből kidobja (azt társa később magához veszi), illetve a legközelebbi állomáson társának leadja. A bűntársak kapcsolattartása a mobiltelefonok elterjedése óta nem okoz különösebb problémát. A poggyászlopás elkövetői általában férfiak. E

bűncselekmény alkalomszerű elkövetése nem tipikus, a tettesek jellemzően visszaesők és a bűncselekményt üzletszerűen, sorozatjelleggel, társtettesként vagy bűnszövetségben követik el. A sértettek tipikusan olyan utasok, akik gyakran figyelmetlenségük, jóhiszeműségük, ittas vagy a bűncselekmény elhárítására képtelen állapotuk miatt válnak áldozatokká. 4.353 A nyomozás megindulása A poggyászlopás nyomozása a rendőrség, ezen belül pedig – az elkövetési értéket is figyelembe véve – a helyi nyomozó hatóság hatáskörébe tartozik.190 E deliktum nyomozására hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóságok illetékességének a megállapításakor általában az elkövetés helye az irányadó, azonban mozgó helyszín esetén az elkövetés helye gyakran nem állapítható meg. Ilyenkor a nyomozás lefolytatására az a nyomozó hatóság illetékes, amelynek a bűncselekmény a sértett vagy más személy bejelentése, feljelentése

alapján a legkorábban tudomására jutott191 (vesd össze: 3.1 címben foglaltakkal) A nyomozó hatóság a poggyászlopás gyanújáról tipikusan a sértett természetes személy, képviselője, valamint az inkriminált pályaudvar 190 191 3/2008. (I 16) IRM rendelet 2–3 § 3/2008. (I 16) IRM rendelet 4 § (1) bekezdés a) pontja és (3) bekezdése 75 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás biztonsági vagy személy- és vagyonőr szolgálata illetékesének feljelentése, bejelentése alapján szerezhet tudomást. A tudomásra jutást követő elsődleges intézkedések és halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények az elkövető tettenérése esetén az igazoltatás, a ruházatátvizsgálás, az elfogás, az előállítás, a nyilvántartások ellenőrzése, valamint a házkutatás, a motozás, a lefoglalás, továbbá indokolt esetben az őrizetbe vétel. Ha a tettes ismeretlen, amennyiben a bűncselekmény elkövetése

és a tudomásra jutás között relatíve rövid idő telt el, és ez lehetséges, a helyszínen meg kell jelenni, szükség esetén pedig szemlét kell tartani. (Mozgó helyszínen a haladéktalan megjelenés úgyszólván lehetetlen.) Hogyha a feltételek adottak, intézkedni kell nyomkövető kutya indításáról és nyomon vagy irányban történő üldözésről. Fontos: mozgó helyszínen történő poggyászlopás észlelésekor, amennyiben az elkövetés helye nem azonos azzal a hellyel, ahol a sértett a feljelentést megtette, az elkövetés helye szerint illetékes nyomozó hatóságot azonnal értesíteni kell, a további intézkedések megtétele érdekében. Ha az elkövetés helye ismeretlen, a közbenső állomások helye szerint illetékes nyomozó hatóságot célszerű értesíteni. Az értesítés előtt, természetesen a sértettet részletesen ki kell kérdezni az eltulajdonított dolgok jellegzetességeire, az eltulajdonítás és az észlelés

körülményeire, a kettő között eltelt időszakra vonatkozó és a bűncselekménnyel összefüggő minden gyanús momentumra, valamint a potenciális elkövető személyleírására. 4.354 A poggyászlopás nyomozásának speciális szabályai A poggyászlopás nyomozásánál a bizonyítás és a tényállás felderítése számos nehézségbe ütközik. Például a mozgó helyszíneken elkövetett bűncselekmények esetén − a sértett a lopást általában későn észleli, jellemzően akkor, amikor az úti célnál elhagyja a járművet, − a károsult nem tudja megjelölni az elkövetés időpontját és helyét (pl. Budapesten száll fel a vonatra és Pécsett észleli, hogy a pogygyásza eltűnt), − a tettes a zsákmányt valamelyik közbenső állomáson a bűntársának leadja (így, ha akad is potenciális elkövető, nincs nála a tárgyi bizonyítási eszköz), illetve a lassító szerelvényből kidobja, vagy pedig a következő állomásnál leszáll a

vonatról, és a zsákmányt magával viszi. Pályaudvarokon történő elkövetéskor a sértett nem tud az eltulajdonítás körülményeire és az elkövető személyére vonatkozóan nyilatkozni, a nagy tömegben megjelenő utazóközönség és a kísérők közül nehéz kiszűrni az elkövetőket. Pályaudvarokon történő elkövetés esetén, indokolt a helyszínen megjelenni, és a bejelentőt, valamint, ha a bejelentő és a sértett nem azonos, a sértettet kikérdezni a bűncselekmény észlelésének módjáról, 76 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás körülményeiről, az eltulajdonított dolgok jellegzetességeiről, a megszokottól eltérő jelenségekről és az esetleges vagy vélt elkövető személyleírásáról. A pályaudvarokon és a mozgó helyszíneken történt poggyászlopás tudomásra jutását követően, a sértettet és a vele együtt utazókat ki kell kérdezni arra nézve is, hogy láttak-e

közvetlen környezetükben gyanús személyeket sündörögni, volt-e olyan útitársuk, aki megpróbált bármilyen trükkel kapcsolatot teremteni velük. Pozitív eredmény esetén a részletes személyleírást be kell szerezni, a továbbiakban a FACES-program segítségével, szükség esetén pedig grafikus igénybevételével meg kell kísérelni az elkövető arcképének a rekonstruálását. A személy- és tárgykörözés elrendelésére haladéktalanul intézkedni kell. Az adatgyűjtést és a tanúkutatást a pályaudvaron tartózkodó többi utasra, kísérőjükre, az alkalmazottakra, a biztonsági szolgálat beosztottjaira és/vagy a személy- és vagyonőrökre is ki kell terjeszteni. Ha a pályaudvaron térfigyelő-rendszer vagy biztonsági kamerák működnek, azok felvételeit le kell foglalni elemzés-értékelés céljából. Mozgó helyszín esetén, amennyiben a sértett nem tudja meghatározni az elkövetés helyét és idejét, az eltulajdonított tárgyak

leírásának és az esetleges személyleírásnak a birtokában a közbenső állomások biztonsági szolgálatát és a közbenső állomások helye szerint illetékes nyomozó hatóságokat értesíteni kell. Célszerű továbbá ellenőrizni a kérdéses pályaszakaszt, hátha a tettes egy alkalmas pillanatban a vonatból kidobta a zsákmányt. Amennyiben az eltulajdonított dolgok előkerülnek, a lehetőségekhez mérten haladéktalanul intézkedni kell a figyelés megszervezésére, bízva abban, hogy az elkövető vagy társa a zsákmányért visszatér A pályaudvarokon történő elkövetéskor a csomagmegőrzőket a sértett közreműködésével ellenőrizni kell: ha a tettes ideiglenesen oda adta be az elkövetés tárgyát, ugyancsak meg kell szervezni a megfigyelést. Megfigyelést kell szervezni abban az esetben is, amennyiben az elkövető a csomagmegőrző jegyet tulajdonította el a sértettől és úgyszintén, amikor a poggyászlopást megvalósítani készülő

tettest szeretnénk leleplezni, tetten érni. A rejtett és a leplezett megfigyelés a poggyászlopás felderítésének egyik legeredményesebb módszere. A pénztárak és környékén, a várótermekben, a büfében és az étteremben figyelemmel kell kísérni a gyanúsan viselkedő személyeket, különösen azokat, akik poggyász nélkül a jelzett helyeken alvó, olvasó, sorban álló, vásárló, étkező emberek vagy azok csomagjai körül settenkednek. Az ilyen személyek feltérképezéséhez, megismeréséhez kérjük ki a biztonsági személyzet, illetve az alkalmazottak tanácsát Célszerű megfigyelés alá vonni az indulás előtt álló vonatoknak az ellenkező, tehát nem a peron felöli oldalát, itt ugyanis nincs felszállás, és általában alig-alig van forgalom: előfordulhat, hogy a tolvaj a felszállással ellentétes oldalon hagyja el a zsákmánnyal a személykocsi utasterét. Indokolt megfigyelni azokat a személyeket is, akik – úgyszintén csomag

nélkül – szállnak fel és le a személykocsikra, vagy többször végighaladnak a szerelvényen. 77 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás A poggyász-tolvajok megfigyelése a vonatokon már jóval nehezebb feladat, mivel a személykocsik, a fülkék elszigeteltek, ezért csak kisebb területet lehet áttekinteni. A személykocsikban tehát csak azokat célszerű megfigyelni, akiket ismerünk, vagy akik előzőleg már a pályaudvaron gyanúsan viselkedtek Itt is azokra a személyekre kell koncentrálni, akik csomag nélkül közlekednek, és a sok csomaggal utazó személyek közelében telepednek le, noha máshol kényelmesebben foglalhatnának helyet A megfigyelés eredményeképpen törekedjünk a tettenérésre, amit akkor érdemes végrehajtani, amikor az elkövető a zsákmánnyal már elhagyta a pályaudvart, vagy leszállt a vonatról. A tettenérést – amennyiben mód van rá – dokumentáljuk A rejtett figyeléshez

igénybe vehetjük a térfigyelő-rendszert és a biztonsági kamerákat is. A poggyászlopások sikeres felderítéséhez vezethet a pályaudvarok közelében lévő legális és illegális értékesítő helyek ellenőrzése. Figyelem: mozgó helyszínen történt poggyászlopás esetén, a közbenső állomások környékén található értékesítő helyeket is ellenőrizni, illetve ellenőriztetni kell. A poggyászlopások visszaszorítása – a tettenérés mellett – jellemzően a megelőző jellegű intézkedésektől várható: − poggyászlopás esetén, a helyszínen tartózkodó, lehető legtöbb személy nevét és személyi adatait rögzítsük (a visszatartó erő mellett, több lopás helyszínén azonos személyek megjelenése, lehetőséget teremt a tolvajok kiszűrésére, feltérképezésére), − tájékoztassuk az alkalmazottakat és a biztonsági szolgálat beosztottjait e lopások speciális elkövetési módszereiről, − intézkedjünk annak érdekében,

hogy a pályaudvarokon és a járműveken különböző kiadványokban, valamint a hangosbemondóban (idegen nyelven is) naponta többször figyelmeztessék az utazóközönséget arra, hogy a poggyászaikat ne hagyják őrizetlenül és fokozottan vigyázzanak értékeikre (ehhez vegyük igénybe a tömegkommunikációs eszközöket), − a pályaudvarokon célszerű nyomozóportyát és demonstratív figyelést szervezni, akár polgárőrök, személy- és vagyonőrök és a biztonsági szolgálat bevonásával, − az indulás előtt álló járműveket visszatérő jelleggel ellenőrizzük, a gyanús személyeket igazoltassuk, adataikat jegyezzük fel. A poggyászlopások megelőzését szolgálhatja a napjainkban bevezetett, úgynevezett zárt peron rendszer (a peronokra csak érvényes menetjegy birtokában lehet menni), vagy esetlegesen a peronjegy bevezetése. 78 5. A MEGELŐZÉS SPECIÁLIS FELADATAI A lopás

nyomozása során a bizonyítás, a büntetőeljárás járulékos kérdéseinek elbírálásában jelentős tényekre is kiterjedhet. Ilyen tények lehetnek különösen a polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény elkövetését közvetlenül lehetővé tevő okok és körülmények192 A nyomozás teljesítésekor, a jelzett okok és körülmények feltárása nem öncélú , ugyanis ezekkel összefüggésben a hatóságoknak intézkedési kötelezettsége van a bűnözés megelőzésére és más eljárás kezdeményezésére. A rendőrség speciális bűnmegelőzési feladatai lopás (és más vagyon elleni bűncselekmények) elkövetése esetén, az alábbiakban körvonalazhatók: − a beérkezett bejelentések, feljelentések, valamint a kriminálstatisztikai adatok figyelemmel kísérése, elemzése és értékelése, − az önkormányzat hatáskörébe tartozó tulajdon elleni szabálysértések figyelemmel kísérése, elemzése és értékelése, − az adatok

elemzése és értékelése eredményeképpen úgynevezett bűnözési térkép készítése, − a bűnözési térkép adatainak figyelembevétele a közterületi szolgálat szervezésénél, − az eltulajdonított dolgok értékesítési lehetőségeinek feltérképezése, és e lehetőségek korlátozása, illetőleg az értékesítési helyek ellenőrzése, − a rendőri jelenlét (járőrszolgálat és úgynevezett nyomozóportyák) fokozása a bűnügyileg veszélyeztetett vagy olyan fertőzött területeken, ahol gyakrabban követtek el lopást, − együttműködés az önkormányzatokkal, a társszervekkel, valamint az állami és társadalmi szervezetekkel, a gazdasági szféra szereplőivel, továbbá a lakosság bevonása a lopás (és más vagyon elleni bűncselekmények) megelőzése érdekében, − az együttműködő szervezetekkel és a lakossággal a hatékony kommunikáció kialakítása, valamint a kölcsönös információáramlás biztosítása (pl.

Telefontanú program), − modern bűnmegelőzési eszközök (pl. térfigyelő rendszerek, biztonsági kamerák, riasztóberendezések és egyéb biztonságtechnikai eszközök) igénybevétele, − a lopás tudomásra jutásakor – különösen az elkövető tettenérésekor vagy amennyiben segítségnyújtásra van szükség – gyors és szakszerű reagálás stb. 192 Vesd össze: Be. 75 § (2) bekezdésével 79 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás A lopás megelőzésével kapcsolatos speciális feladatok eredményes végrehajtása érdekében, különböző bűnmegelőzési eszközök állnak a rendőrség rendelkezésére, úgymint a bűnmegelőzés − anyagi jogi, − eljárásjogi és − szituációs eszközei. A bűnmegelőzés anyagi jogi eszközeivel e jegyzet keretén belül nem foglalkozom, mivel a téma inkább a kriminálmetodika általános kérdéseihez tartozik.193 A bűnmegelőzés eljárásjogi

eszközeinek alkalmazására a Be. teremt lehetőséget.194 Az inkriminált eljárásjogi eszközök alkalmazása lényegében egyfajta tájékoztatási kötelezettséget jelent E tájékoztatási kötelezettségnek megfelelően a nyomozó hatóság − a lopás elkövetését közvetlenül lehetővé tevő, a büntetőeljárás során megállapított okokról és körülményekről a további bűncselekmények megelőzése végett, ha ez szükséges, haladéktalanul, de legkésőbb az eljárás befejezésekor tájékoztatni köteles a bűnözés megelőzésére illetékes állami vagy önkormányzati szervet, valamint − ha az eljárás során olyan tényt állapít meg, vagy körülményt észlel, amely miatt hivatalból további bírósági, közigazgatási vagy más eljárás kezdeményezésének vagy lefolytatásának van helye, e célból az eljárás kezdeményezésére vagy lefolytatására jogosult szervet tájékoztatja. A bűnmegelőzés eljárásjogi eszközei körében

tett intézkedések, vagy másképpen fogalmazva: a bűnözés megelőzésére és más eljárás kezdeményezésére történő intézkedés (a továbbiakban: szignalizáció) tulajdonképpen a nyomozó szerv vezetője által az illetékes állami vagy önkormányzati szerv vezetőjéhez intézett nyilatkozat. Ez a nyilatkozat a nyomozás érdekeinek sérelme nélkül tartalmazza mindazokat a büntetőeljárás során megállapított tényeket, körülményeket, amelyek a lopás elkövetését közvetlenül lehetővé tették, illetve elősegítették, és amelynek felszámolása vagy megszüntetése az adott szerv feladat- és hatáskörébe tartozik. A szignalizációra csak akkor kerülhet sor, ha az abban közölt megállapítások – érdemi intézkedéseket feltételezve – ténylegesen hozzájárulnak a további lopások megelőzéséhez. A szituációs bűnmegelőzési eszközök három csoportba sorolhatók. Az első csoportba azok az emberi magatartások tartoznak, amelyek

a lopás megelőzését szolgálják. E körbe vonható például a házőrző eb tartása, egyszerű biztonsági zár felszerelése, időkapcsolós világítási rendszer kiépítése vagy a szomszédok megkérése arra, hogy távollét esetén ellenőrizzék a bejárati ajtók épségét, és ürítsék ki a levelesládát. A második csoportba azok a speciális eszközök illeszthetők, amelyek jelentősebb mértékben megnehezítik a bejutást a lakásba vagy ahhoz tartozó bekerített helyre. Ilyenek például a speciális biztonsági ajtók, 193 A bűnmegelőzés anyagi jogi eszközeiről és általában a bűnmegelőzésről lásd: A kriminálmetodika általános kérdései 178–184. oldal 194 Be. 63/A §, valamint Nyer 10/A § 80 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás kombinált zárak, hevederzár, függőzár (lakat), az ingatlan bekerítése, továbbá távfelügyeleti eszközök és különböző riasztók

felszerelése. A harmadik csoportba az úgynevezett közösségi alapú bűnmegelőzési eszközök sorolhatók, amelyek más szereplőket is bevonnak a vagyonvédelembe (pl. a Szomszédok Egymásért mozgalom, a riasztórendszer rendőrséghez, polgárőrséghez csatlakoztatása stb.)195 Végezetül illik néhány szót ejteni az elkövetés okairól. Elkövetői oldalról vizsgálva a kérdést, bátran állítható, hogy a lopás tettesét (mint a vagyon elleni bűncselekmények elkövetőit általában) a jogtalan haszonszerzés motiválja. E kérdés bővebb kifejtésére a 23 fejezetben került sor A sértettek nézőpontjából e kérdésre lényegesen szerteágazóbb válasz adható. A lopás elkövetésének lehetőségére többnyire a sértett szolgáltat kedvező alkalmat: nevezetesen könnyelműsége, figyelmetlensége (óvatosság hiánya), a szükséges vagyonvédelem elmulasztása, hanyagsága, fizikai vagy pszichikai állapotából eredő kiszolgáltatottsága stb. A

bűncselekmény elkövetését közvetlenül lehetővé tevő objektív okok és körülmények között kitüntetett helyet foglal el a környezet közömbössége, a terület elhagyatottsága, lakatlansága, kivilágítatlansága stb. A lopás sértettjeivel összefüggő szubjektív és objektív oksági tényezőket a 2.5 fejezet részletezi 195 Vesd össze: A kriminálmetodika általános kérdései 181–182. oldal 81 MELLÉKLETEK A mellékletek a lopás általános törvényi tényállási elemeinek vázlatát; a lopás tényállásait; a lopás tényállásaihoz kapcsolódó fontosabb jogszabályokat; valamint szemelvényeket tartalmaznak az utóbbi évek jogalkalmazói (bírói) gyakorlatából. 1. A LOPÁS ÁLTALÁNOS TÖRVÉNYI TÉNYÁLLÁSI ELEMEINEK VÁZLATA Szükséges elemek OBJEKTÍV ELEMEK Tárgy Tárgyi oldal Jogi tárgy Elkövetési maA vagyoni viszo- gatartás nyok fennálló Az elkövetési rendje,

ezen be- tárgy mástól elvélül a tulajdonjog tele. és a tényleges birtokállapot. SZUBJEKTÍV ELEMEK Alany Alanyi oldal Általános Bűnösség alany A lopás csak A lopás elköve- egyenes szántője bárki lehet, dékkal valósítaki az általános ható meg. alannyá válás feltételeinek megfelel. Speciális alany Nem szükséges elemek Elkövetési tárgy Meghatározott értékkel bíró, idegen, ingó dolog. Szituációs mérvek Elkövetés: − helye, − módja, − ideje, − eszköze. is- Célzat A jogtalan eltulajdonítás. 2. A LOPÁS TÉNYÁLLÁSAI a) Lopás vétsége Ha a lopást kisebb értékre vagy a szabálysértési értékre elkövetett lopást a) bűnszövetségben, b) közveszély színhelyén, c) üzletszerűen, d) dolog elleni erőszakkal, e)196 f) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve, g) hamis vagy lopott kulcs használatával, 196 Hatályon

kívül helyezte az 1993. évi XVII törvény 103 § (1) bekezdése Hatálytalan 1993. május 15-től 82 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás h) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére, i) zsebtolvajlás útján, j) másnak a bűncselekmény elhárítására képtelen állapotát kihasználva követik el. b) Lopás bűntette Ha a) a lopást nagyobb értékre, b) a kisebb értékre elkövetett lopást 1. bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal, 2. kulturális javak körébe tartozó tárgyra, 3. vallási tisztelet tárgyára, illetőleg vallási szertartásra vagy más egyházi célra rendelt helyiségből a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyra, 4. temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt vagy holttesten lévő tárgyra követik el. c) Minősített eset Ha a) a lopást jelentős értékre, b) a

nagyobb értékre elkövetett lopást bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal;197 c) a lopást különösen nagy értékre, d) a jelentős értékre elkövetett lopást bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal;198 e) a lopást különösen jelentős értékre, f) a különösen nagy értékre elkövetett lopást bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal 199 követik el. d) Egyéb rendelkezések Nem büntethető, aki – egyebek mellett – vagyon elleni (XVIII. fejezet), háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekménnyel okozott kárt a sértettnek közvetítői eljárás keretében megtérítette vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette (tevékeny megbánás). 197 198 199 Btk. 316 § (5) bekezdése Btk. 316 § (6) bekezdése Btk. 316 § (7) bekezdése 83 Dr. Kovács Gyula: A

lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető az ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekménnyel okozott kárt a sértettnek közvetítői eljárás keretében megtérítette vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette. Tevékeny megbánás alkalmazásának nincs helye, ha az elkövető a) többszörös vagy különös visszaeső, b) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, c) bűncselekménye halált okozott, d) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, illetőleg próbára bocsátás vagy vádemelés elhalasztásának tartama alatt követte el.200 A személyi vagyont károsító lopás miatt az elkövető csak

magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója.201 A Btk. XVIII fejezete alkalmazásában dolog: a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energia is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okirat, dematerializált értékpapír is, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja.202 3. A LOPÁS TÉNYÁLLÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ FONTOSABB JOGSZABÁLYOK A lopás tényállásához kapcsolódó fontosabb jogszabályok: − a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV törvény (a továbbiakban: Ptk) 94–97 §, 129 § és 139–146 §; − Btk. 31 §, 137 § 6–7 és 9 pontja, 138/A §; − a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX törvény (a továbbiakban: Be.) 173 §; − a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és

a közművelődésről szóló 1997. évi CXL törvény 5 § (1) bekezdése, illetve az 1 számú melléklet o) és sz) pontja; − a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX törvény (a továbbiakban: Sztv) 157 § (1) bekezdés a) pontja (Tulajdon elleni szabálysértések); − a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII törvény 3 §; − a Btk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979 évi 5 törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Btké) 28 § e) pontja; − 4/1998. Büntető jogegységi határozat a lopás dolog elleni erőszakkal elkövetéséről; 200 201 202 Vesd össze: Btk. 36 §-ával Btk. 331 § Btk. 333 § 1 pontja 84 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás − 2/2005. Büntető jogegységi határozat: a jogosulatlan vadászattal elkövetett lopás és rongálás bűncselekményének sértettje az adott vadászterületen vadászatra jogosult; − a Legfelsőbb Bíróság

IV. számú Büntető Elvi Döntése (BED) a bűnszövetségről; − BH 1984. 305 szám, BH 1991 140 szám, BH 1991 378 szám, BH 1993. 142 szám, BH 1993 342 szám, BH 1994 68 szám, BH 1999. 57 szám 4. SZEMELVÉNYEK AZ UTÓBBI ÉVEK JOGALKALMAZÓI (BÍRÓI) GYAKORLATÁBÓL A szemetes konténerben talált, de értékkel bíró, uratlan tárgy megtalálója a birtokba vétellel a dolog felett tulajdonjogot szerez. Ennek a terhelt számára idegen dolognak a megtalálótól való eltulajdonítása a lopás bűntettét valósítja meg [1978. évi IV törvény 316 § (1) bekezdése, 325. §; 1959 évi IV törvény 129 § (1) bekezdése] 203 A lopás nem minősül dolog elleni erőszakkal elkövetettnek, ha a terheltnek a pénz elvételét célzó magatartása személy (a sértett) ellen irányul, és a pénz megőrzésére szolgáló dolog (a papírzacskó) eközben véletlenszerűen kiszakad [1978. évi IV törvény 316 § (1) bekezdése, (2) bekezdés d) pontja].204 Lopásért vagy

jogtalan elsajátításért felel, és nem hivatkozhat alappal tévedésre az, aki olyan csónakot vesz el a folyópartról, amelyről a körülmények szerint – a csónak értékét, használhatóságát figyelembe véve – nem hihette, hogy uratlan, a tulajdonosa által elhagyott dolog (Btk. 27. §, 316 §, 325 §)205 A lopás szempontjából eltulajdonításon az olyan szándékos magatartást kell érteni, amely tartalmilag a tulajdonjog gyakorlásaként jelentkezik [Btk. 316 § (1) bekezdése, 317 § (1) bekezdése]206 A magánokirattal visszaélés vétsége célzatos bűncselekmény, és nem állapítható meg az elkövető terhére, ha csak az eshetőleges szándéka terjed ki arra, hogy a lopott pénztárcában a pénzen kívül magánokirat is található [Btk. 277 § (2) bekezdése, 316 §]207 A vádlottnak az a cselekménye, hogy a köztemetőben a különböző sírokról a fémből készült virágtartó vázákat letörte, majd azokat fémhulladékként

értékesítette, a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopáson túlmenően, azzal bűnhalmazatban nem valósítja meg a kegyeletsértés vétségét is, mivel a magatartás a halottak emlékével összefüggésbe hozható becsület csorbítására alkalmas cselekményként nem értékelhető [Btk. 12 § (1) bekezdése, 181 §, 316 § (2) bekezdés d) pontja]208 203 204 205 206 207 208 BH 2007. 113 szám EBH 2005. 1198 szám BH 2004. 128 szám BH 2003. 398 szám EBH 2002. 615 szám BH 2002. 84 szám 85 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás A vállalat telephelyén vagyonőrző szolgálatot teljesítő személyekre nincs rábízva a raktárban elhelyezett árukészlet, feladatuk kizárólag az objektum külső őrzése az illetéktelen személyek behatolásának megakadályozása érdekében, ezért a raktárban elhelyezett értékek általuk történt eltulajdonítása nem a sikkasztás, hanem a lopás törvényi tényállását

valósítja meg [Btk. 316 § (1) bekezdése és (5) bekezdés a) pontja, 317. § (1) bekezdése]209 Folytatólagosan elkövetett egy rendbeli lopás vétségeként – és nem bűnhalmazatként – minősül a vádlottnak az a cselekménye, hogy a MATÁV vállalat által üzemeltetett, a város különböző részein levő telefonkészülékekből – az általa alkalmazott módszerrel – összesen 3445 forintot tulajdonított el [Btk. 12 § (1) és (2) bekezdése, 316 § (2) bekezdés c) pontja].210 Megvalósul a lopás, ha az elkövető az elkövetés tárgyáról – annak helye és az elkövetés módja folytán – nyilvánvalóan tudja, hogy az nem tekinthető elhagyott vagy uratlan dolognak, ezért ebben az esetben a tévedésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók [Btk. 27 § (1) és (2) bekezdése, 316. § (2) bekezdés II fordulata]211 A lopásnak nem a bűnsegéde, hanem társtettese az, aki a társai cselekményének ismeretében, azokkal szándék- és

akarategységben vesz részt az idegen dolog elvételében [Btk. 20 § (2) bekezdése, 21 § (2) bekezdése, 316. § (6) bekezdés b) pontja]212 209 210 211 212 BH BH BH BH 86 2002. 2001. 2000. 2000. 4. szám 457. szám 382. szám 137. I szám A SZERZŐ RENDHAGYÓ ÖNÉLETRAJZA ÉS PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉKE A SZERZŐ RENDHAGYÓ ÖNÉLETRAJZA Eredetileg zenésznek készültem, pontosabban a szüleim annak szántak. Egy óvodai tehetségkutatás áldozata voltam, amelynek folyományaként nagy-kamasz koromig csak a tanulásra, a szolfézsórákra, a hangszeres gyakorláshegyekre (hegedű, klarinét és zongora), a hangversenyekre, a seregszemlékre és az utazásokra emlékszem (persze, volt díjeső rendesen, de akkor az engem mit sem érdekelt). „Szerintem, nagyon nehéz gyermekkorom volt” (copyright Somló Tamás: Boogie a zongorán). Darab-ideig bírtam a gyűrődést, aztán feladtam vagy inkább beleuntam a

hajtásba. Szüleim továbbra is zenésznek álmodtak, így „robbantással” oldottam meg a konfliktust: megbuktattam magam angolból, magyarból és matematikából, így pótvizsgázásra sem volt lehetőségem. Osztályismétlésre utasítottak, amire apám kivett a Konzervatóriumból, mondván, hülye-gyereket nem fog taníttatni (és milyen igaza volt: csak belegondolok az utóbbi évtizedek semmire nem való felsőoktatási intézményeiben szerzett konvertálhatatlan diplomákra, és napjaink „papamama” hoteljaiban lakó, szüleik nyakán élősködő, dologtalan ifjúságára). „Tizenhat éves még alig-alig múltam” (copyright Bródy János: Személyi igazolvány), amikor dolgozni kezdtem (ez így, persze, nem igaz, mert tizenkét éves koromtól rendre végigdolgoztam a nyári iskolai szünetet). Az első főállású munkahelyem a zuglói Budapesti Porcelángyár volt (ma lakópark áll a helyén), ahol segédmunkásként, majd betanított munkásként

foglalkoztattak. Tizennyolc évesen otthagytam a gyárat, és elszegődtem jó pénzért a Volán 21. számú Vállalathoz szállító-rakodómunkásnak, ahol 1979 márciusáig cipeltem a zsákokat, raktam a vagont és lapátoltam vagy kőhányó villával szórtam a zúzott követ (meg ami még jött) Ebben amúgy igen nagy gyakorlatom volt, mert még gyári munkás koromban, néhány haverrel, hétvégeken „feketén” pakoltunk ki vagonokat. Az ismerős kocsmákban egy-két sörért elkértük az „öregek” személyi igazolványát, és azzal bizonyítottuk nagykorúságunkat. A vagonkirakással a hetvenes években szép pénzt lehetett keresni, és a legtöbb helyen a munka elvégzése után azonnal, készpénzben fizettek. A nagy változás 1979 márciusában következett be az életemben: besoroztak a BM Határőrséghez. A sorkatonai szolgálatot nem igazán 87 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás fogadtam kitörő

örömmel, de tudomásul vettem: férfi vagyok, akinek a haza védelme alkotmányos kötelessége (meg egyébként is) – én így szocializálódtam. Apám mesélte, a két világháború között (de korábban is), nem vették emberszámba azt a férfit, aki nem szolgálta le a katonaidejét: a legények kilökték a kocsmából, és módosabb gazda nem adta hozzá a lányát. Amikor a behívót kézbesítették, anyám azt mondta, ha nem állom meg a helyem, ne kerüljek a szeme elé. Akkor már a huszonkettedik életévemet tapostam, és két esztendeje nős voltam Később mesélték a barátok, ismerősök, anyám úton-útfélen újságolta: „Katona fiam van! Határőr!” A soproni „gladiátorképző” (ott részesítettek három és félhónapos kiképzésben) remek iskola volt. Sok mindent megtanultam, egyebek mellett azt is, hogy az érvényesülés egyik lehetséges módja a tanulás (akkor még csak nem is sejtettem, hogy ez a legnehezebben járható út). A

Határőrségtől kitaposott ösvény vezetett a „Céghez”, vagyis a Rendőrséghez: 1980 májusát írtuk, első feleségem mindennapos várandós volt nagyobbik fiammal, amikor felszereltem A Rendőrségnél első körben 1986. július 1-jéig szolgáltam hivatásosként (őrvezetőként kezdtem és zászlósként szereltem le), majd rövid kitérő után, 1988. október 16-án visszaszereltem (na, ez utóbbi nagyon nem volt könnyű). A második körben zászlósként kezdtem, és 2004 decemberében alezredesként vonultam nyugállományba. Hosszú életem során voltam tehát – sorrendben – segédmunkás, betanított munkás, szállító-rakodómunkás, rendőr, tanácsi ügyintéző, adóellenőr, megint rendőr, minisztériumi vezető főtanácsos, rövid ideig szellemi szabadfoglalkozású jogász, majd tanár, végül főiskolai és egyetemi oktató (ez utóbbi hármat évekig párhuzamosan űztem/űzöm). Ha nem volt pénzem (márpedig fiatalabb koromban ez gyakorta

előfordult), főállásom mellett, hajnalonként a Bosnyák téri nagybani piacon trógeroltam a burgonyás- és hagymászsákokat, hétvégeken a Ceglédi úti, valamint az akkor még Dimitrov téri Füszértnél kocsikísérőként dolgoztam, éjszakánként pedig az újpalotai pékségben rakodtam. Az is előfordult, hogy bútor- vagy zongoraszállítókhoz álltam be "lógóba" (aki csinálta már, az tudja mit jelent), avagy építkezéseken culágerkedtem: kevertem a betont, a maltert, és hordtam a téglát. Közben persze, ittam, mint a homok (ezt soha nem tagadtam): többen belepusztultak volna annak a felébe is, amennyit szeszes italból a hosszú évtizedek alatt magamba töltöttem. Tíz esztendő alatt három feleség és egy élettárs maradt el mellőlem. A rövidebb-hosszabb ideig tartó kapcsolataimat már a húszas éveim végén sem tudtam számba venni. Jelenlegi házasságom ellenben már több mint harminc éve tart (egyszer nekem is összejöhet). Az

első és a mostani házasságomból két fiam született: Gyula (39) és Gergő (26), lányunokám, Amina 14 esztendős Egy időben (a nyolcvanas években) aktív társadalmi munkát végeztem: alapítottam és vezettem ifjúsági klubot, voltam a Hazafias Népfront (HNF) körzeti bizottságának elnökhelyettese, egyben ifjúsági felelőse, de 88 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás tevékenykedtem társadalmi kereskedelmi ellenőrként és pártfogó felügyelőként is. Lelkesedésemet különböző elismerésekkel és kitüntetésekkel honorálták, például: Budapestért kitüntető jelvény (1984), valamint Érdemes társadalmi munkás (1985). Mostanság már nem végzek társadalmi munkát, hacsak az nem számít annak, hogy 2016 novemberéig kettő, majd azt követően egy szakmai lapot, mindenféle ellentételezés nélkül szerkesztettem/szerkesztek, és a szakcikkeimért járó tiszteletdíjról is rendre lemondok

(aki hülye, haljon éhen – mondaná nagyapám). Politikailag intakt vagyok (ezt többen a szememre hányják), szakmailag próbálok kompetens lenni (vagy maradni) – sokaknak ez is szúrja a szemét: „nem szeretik, ha más is szereti” (ez pedig Hofi), vagy tudja, sőt jobban tudja, és azt meg végképp rühellik, ha másnak is van, ha meg több akad, azt pláne utálják. A sporttevékenység sem maradt ki az életemből: tizenöt éves korom óta úszom (többszörös Balaton- és öbölátúszó vagyok), a hetvenesnyolcvanas években cselgáncsoztam és a jiu-jitsu-t űztem, valamint futottam, pedig senki nem kergetett (na, jó: a hetvenes évek első és második harmadában néha a rendőrök). A nyolcvanas évek közepétől eveztem, a kétezres évektől pedig kerékpároztam Mára már csak a Nordic Walking-ot, a teremkerékpározást, és nagy ritkán az úszást gyakorlom (a kenumat eladtam, a kerékpárjaim pedig a pincében porosodnak). „Szoftverhibás”

agyamnak köszönhetően két főiskolai és két egyetemi diplomát tudhatok magaménak. Az egyéb – iskolarendszeren kívüli – kurzusok közül csak a jogi szakvizsgát említem. Ha a sors úgy rendelné (de nem rendelte úgy), lehetnék akár ügyvéd, jogtanácsos, ügyész vagy bíró (amúgy nálam ez a hierarchia). Igazából nem vágytam/vágyom ilyen posztokra, habár egy időben kacérkodtam azzal a gondolattal, hogy nyomozási bíró leszek (esélyem annyi volt rá, mint mókusnak az erdőtűzben: oda csak kihalásos alapon lehetett bekerülni, akárcsak anno az ügyvédi irodákba). Grafomániás vagyok: ha meglátok egy üres lapot, azonmód teleírom, a teleírt lapot pedig nyomban elolvasom (akkor is, ha más írta tele: „Adj tért az észnek, mindegy, kié” – ezt pedig Presser Pici énekelte). Eleddig tizenhét könyvet (szakkönyvet, főiskolai és egyetemi jegyzetet) írtam/szerkesztettem, valamint több mint százharminc tanulmányt és szakcikket

publikáltam különböző szaklapokban. Az interneten megjelenő írásaim szinte felleltározhatatlanok (a blogbejegyzés-hegyeket nem sorolom ide), számos tankönyvet lektoráltam, és számtalan jogszabálykötetet szerkesztettem (ez utóbbiak zömét én adtam ki). Említettem, hogy két szakmai-tudományos és kulturális lapnak voltam/vagyok a főszerkesztője: a Magyar Bűnüldözőt 2011 szeptemberétől, az Obsitos Detektívek Lapját pedig 2013 januárjától fő-szerkesztettem/szerkesztem. Tagja vagyok a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ), valamint a Tudományos Újságírók Klubjának (TÚK), a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesületének (MASZRE), végül a Magyar Jogászegyletnek (MJE). Ez utóbbi egyesület prominensei gyaníthatóan nem raknak ki az ablakba: nincs 89 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás márkás öltönyöm (pl. Armani, Boss vagy Digel),

a halványrózsaszín ing meg végképp hiányzik a ruhatáramból (ez utóbbi állítólag nagyon trendi). Nem csillog több egyetemi/főiskolai gyűrű az ujjamon (pedig csilloghatna, megszolgáltam értük), és nem hordok a nyakamban aranyláncon lógó, gyufás-skatulya nagyságú paragrafusjel medált (egyébként semmilyen ékszert nem viselek, még karórát sem). Az én formaruhám a farmernadrág, a sportcipő, a fekete póló és a kockás flaneling. A gyűrűről jut eszembe: köztársaságcímeres aranygyűrűm sincs (pedig azt nagyon szerettem volna). Még az 50 és a 60 születésnapomra sem kaptam, valahogy kimaradtam a szórásból. Másoknak kettő is van, nekem nyilván ezért nem jutott. Aranytőr, Kossuth-kard, Szent György Érdemjel, rendőrségi tanácsosi vagy főtanácsosi cím Ugyan már! Felejtős, amúgy sem tartozom egyik brancsba sem Jól láthatóan, nem vagyok egyszerű eset. Feltételezhetően már nem fogok (és nem is akarok) megváltozni. Sokszor

polgárpukkasztó módon nyilvánulok meg, és alkalmasint nonkonformista attitűdjeim vannak. (Egyszer, még aktív időszakomban, csak azért növesztettem lófarkat, hogy „teszteljem” a parancsnokaimat.) Csak a tiszteletreméltót tisztelem: a beosztás, a cím, a kor, a nem, a rendfokozat, a vagyon stb, számomra nem érdem. Nálam kettő (de nem kettős) mérce van: a tudás, és az, hogy ki, mit tett (Az „embert tette méri”, írja Baranyi Ferenc, valamelyik versében, de a címe nem ugrik be.) Brancsbéli sem vagyok (erre már utaltam), sőt: nagyon nem vagyok az. Mindig is irritált a „mi kutyánk kölyke” szindróma Eddigi életem során mást sem tapasztaltam, minthogy a gyengék és a tehetségtelenek (hadd ne mondjam, ostobák) javára történő kiválasztás érvényesült, rokoni, baráti vagy „kéz kezet mos” alapon. Ez, sajnos, napjainkban sincs másképpen. Nem vagyok jó csapatjátékos. Pontosabban annak nem vagyok híve, amit csapatjáték örve

alatt művelnek. Ha csak tehetem, egyedül dolgozom (jó Tunyogi Péter is megénekelte anno: „A nagyvad, egyedül jár”) Rühellem az értekezleteknek nevezett szellemi maszturbációkat, a semmiről nem szóló agymenéseket, a közös gondolkodásoknak álcázott önigazoló együtt-lihegést. Mi van még? Ja, igen: az irigy, a kicsinyes, a lusta, az ostoba és a rosszindulatú emberekkel kifejezetten összeférhetetlen vagyok. Ez utóbbi mondatot színészkirály Latinovits Zoltántól plagizáltam, persze, némileg személyre szabtam Szóltam, hogy nem vagyok egyszerű eset! Nagyon szeretek oktatni. Módfelett kedvelem a hallgatóimat, amit csak lehet, megteszek értük/nekik (persze, csak egy bizonyos határig). Ez a hallgatóbarát beállítódás anno egy-egy felsőoktatási intézményben a „vezetés” körében nem avatott osztatlan elismerést. Imádok írni (ahogy egy grafomániástól elvárható): szinte az egyetlen olyan tevékenység, amikor megszűnik számomra

a külvilág. Nagyjából százötven évre való könyválmom van. Többször szembesítettem magam azzal a makacs ténnyel, hogy nincs már ennyi időm, sőt, az eltelt esztendőkhöz képest, már csak a töredéke van hátra. Ez sokszor lehangol 90 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás Nem az elmúlás zavar (azzal már nagyon régen számot vetettem), hanem a befejezetlen dolgok. Az is kiborít, ha nem értem valaminek a működési mechanizmusát Amennyiben pedig az a valami ráadásul még rosszul működik, az végképp kiakaszt. Belátható, hogy nincs könnyű életem Budapest–Kőbánya, 2019. május 31 A SZERZŐ PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉKE I. KÖNYVEK (Gyűjteményes művek, jegyzetek, szakkönyvek, tankönyvek és tansegédletek) A Büntető Törvénykönyv Különös Részének vázlata I. (Btk X–XV fejezet), 380 p (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2002) A Büntető Törvénykönyv Különös

Részének vázlata II. (Btk XVI–XVIII fejezet), 365 p. (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2003) A büntetőperbeli bizonyítás a bűnügyi vizsgálati (nyomozó) munka tükrében, 65 p. (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2003) A bűnügyi nyomozás kézikönyve, 320 p. (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2018)213 A bűnügyi vizsgálati munka tervezése, szervezése és ellenőrzése. Tansegédlet a rendészeti vezetővé, illetve mestervezetővé képzés VI modul 2 3 almoduljához, 56 p (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2002) A kriminálmetodika elméleti és gyakorlati kérdései, 188 p. (Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó, Budapest, 2013) A lopás nyomozása, 77 p. [Dr Lakatos János (szerk): Kriminalisztikai jegyzetek és tanulmányok, 1–77. oldal (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2008)] A nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmények nyomozása, 269 p. Kriminalisztikai jegyzetek és tanulmányok (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2011) Az új

büntetőeljárási törvény többszörösen permutált címmutatója – Index a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC törvényhez, 100 p (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2018) Címmutató (Index) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C törvényhez, 64 p (szerzői kiadás, Budapest, 2013) Dobos-könyv – Emlékkönyv Dr. Dobos János születésének 80 évfordulója tiszteletére, 224 p (Patrocinium, Budapest, 2015)214 213 Társszerző: Endrődy Géza. A kiadó tájékoztatója: http://patrocinium.hu/tovabbi-jogtudomanyi-kiadvanyaink/doboskonyv 214 91 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás Kis nyomozástan, 138 p. (Szerzői kiadás, Budapest, 2008)215 Kriminovellák, zsarusztorik és egyéb történetek, 166 p. (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2016) Nyomozási alapismeretek, 218 p. (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2004) Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó bűncselekmények nyomozása, 87 p. [Prof

Dr Valcsicsák Imre (szerk): Rendvédelmi Füzetek, 33– 120. oldal (Rendőrtiszti Főiskola Budapest, 2010)] Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének nyomozása, 96 p. [Dr Lakatos János (szerk): Kriminalisztikai jegyzetek és tanulmányok, 1–96. oldal (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2009)]216 Visszaélés kábítószerrel nyomozása, 144 p. [Dr Lakatos János (szerk): Kriminalisztikai jegyzetek és tanulmányok (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2010)]217 II. BESZÁMOLÓK, RIPORTOK, SZAKCIKKEK, TANULMÁNYOK ÉS EGYÉB ÍRÁSOK 65 Studia in honorem Lajos Kovács. Emlékkönyv, dr Kovács Lajos 65 születésnapja tiszteletére – Recenzió és beszámoló. Obsitos Detektívek Lapja, 2014 év 3–4 szám, 50–54 oldal (Obsitos Detektívek Egyesülete, Budapest, 2014)218 A „szél kergette vagabund” – Pályakép Endrődy Gézáról, Magyarország első kriminalisztikai szakkönyvének szerzőjéről. Dr Kovács Gyula (szerk.): Obsitos Detektívek

Lapja 2018/1–4 szám, 16–23 oldal (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2018)219 A „szél kergette vagabund” – Pályakép Endrődy Gézáról, Magyarország első kriminalisztikai szakkönyvének szerzőjéről (kiegészített és szerkesztett változat). Euroastra Internet Magazin220 A „szél kergette vagabund” – Pályakép Endrődy Gézáról, Magyarország első kriminalisztikai szakkönyvének szerzőjéről (kiegészített és szerkesztett változat). A Magyar Királyi Csendőrség honlapja221 A bankkártyákkal kapcsolatos bűncselekmények nyomozati tapasztalatai. Főiskolai Figyelő 1/999 szám, 29–46 oldal (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 1999)222 215 Társszerző: dr. Dobos János Társszerző: dr. Lóczi Zsolt 217 Társszerző: dr. Lóczi Zsolt 218 http://5mp.eu/fajlok2/obsitosdetektivek/obsitos detektivek lapja (2014 evi 3 4 szam) www5mpeu pdf [Online (internetes) változat] 219 http://www.5mpeu/fajlok2/obsitosdetektivek/odl online 2018 1 4 vegleges

www5mpeu pdf – Online elérhetőség – Obsitos Detektívek Lapjának honlapja (letöltés: 2018 december 23) 220 https://euroastra.bloghu/2018/08/08/dr kovacs gyula a szel kergette vagabund - palyakep endrody gezarol magyarorszag elso kriminaliszti – Euroastra Internet Magazin ( letöltés: 2018. december 13) 221 https://www.csendorcom/konyvtar/biografia/egyenek/Endrody%20Gezapdf – A Magyar Királyi Csendőrség honlapja (letöltés: 2018. december 23) 222 Társszerző: Béres István. 216 92 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás A bankkártyával kapcsolatos visszaélések üldözésének büntetőjogi eszközei és gyakorlati alkalmazásának tapasztalatai. ORFK Tájékoztató 9/1999. szám, 15–34 oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 1999) A becsület csorbítására alkalmas hang- vagy képfelvétel készítése, illetve nyilvánosságra hozatala. Obsitos Detektívek Lapja, 2013 év 1–4 szám, 6–17.

oldal (Obsitos Detektívek Egyesülete, Budapest, 2013)223 A Btk. 2003 március 1-től hatályba lépett, kábítószerrel kapcsolatos különös részi tényállásai nyomozásának gyakorlati tapasztalatai ORFK Tájékoztató 5/2003. szám, 4–46 oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2003) A Btk. Különös Részének új tényállásai a 2015 évi CXL törvény tükrében Magyar Bűnüldöző 2015/1–3 szám, 18–24 oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2015)224 A büntető jogszabályok és a hozzájuk kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi II törvény – a Büntető Törvénykönyv Különös részét érintő – rendelkezései ORFK Tájékoztató 3/2003 szám, 1–49. oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2003) A büntetőeljárás hit kérdése is. Népszabadság, 2013 január 30-i szám (Népszabadság Zrt. Budapest, 2013)225 A bűnügyi szolgálati ág struktúrájának átszervezése a

helyi rendőri szerveknél. Főiskolai Figyelő 4/1996 szám, 78–94 oldal (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 1996) A bűnügyi szolgálati ág struktúrájának átszervezése a helyi rendőri szerveknél. Második, átdolgozott kiadás ORFK Tájékoztató 3–4/1997 szám, 21–38. oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 1997) A fiatalkorú előzetes letartóztatottak javítóintézeti elhelyezésének problematikája. ORFK Tájékoztató 8–9/1996 szám, 35–36 oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 1996) A fogság fenyítés az alkotmányosság tükrében. Főiskolai Figyelő 1/1997 szám, 18–22. oldal (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 1997) A gazdasági bűncselekmények vázlata (Btk. XVII fejezet) ORFK Tájékoztató 1/2003 szám, 29–133 oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2003) A házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények csoportosítása. Magyar Bűnüldöző 2011/3–4 szám, 63–72

oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2011)226 A házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények vázlata (Btk. XIV fejezet) ORFK Tájékoztató 4/2002 szám, 21– 53. oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2002) 223 http://5mp.eu/fajlok2/obsitosdetektivek/obsitos detektivek lapja (2013 evi i szam) www5mpeu pdf (elektronikus elérhetőség) 224 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/magyar-bunuldozoaspx 225 Elektronikus elérhetőség: http://nol.hu/velemeny/20130130-a buntetoeljaras hit kerdese is 226 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/Data/Sites/1/magazin 4teljes webpdf 93 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás A házkutatással érintett személy jelenlétével és helyettesítésével kapcsolatos felvetések. Magyar Bűnüldöző, 2014 évi 1–2 szám, 10–15 oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest,

2014)227 A járművek kötelező előzetes műszaki eredetiség ellenőrzésével összefüggésben folytatott nyomozások tapasztalatai. ORFK Tájékoztató 1/2002. szám, 38–50 oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2002) A kábítószerrel visszaéléshez kapcsolódó bűncselekmények felderítését és bizonyítását akadályozó tényezők. Magyar Bűnüldöző 2011/1 szám, 63–76. oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2011)228 A kötet szerzői. Dr Kovács Gyula (szerk): Dobos-könyv – Emlékkönyv Dr. Dobos János születésének 80 évfordulója tiszteletére, 222–224 oldal (Patrocinium, Budapest, 2015) A közlekedési bűncselekmények vázlata (Btk. XIII fejezet) ORFK Tájékoztató 3/2002 szám, 75–95 oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2002) A közrend elleni bűncselekmények vázlata (Btk. XVI fejezet) ORFK Tájékoztató 6/2002 szám, 1–101 oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2002) A

nyomozás ügyészi irányítása és a nyomozó hatóság önállósága, kriminalisztika a parancsnoki vezetői tevékenységben. ORFK Tájékoztató 51–68. oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2003) A nyomozás ügyészi irányítása és a nyomozó hatóság önállósága. Belügyi Szemle 7–8/2003 szám, 44–55 oldal (Belügyminisztérium, Budapest, 2003) A nyomozás-felfüggesztések felülvizsgálatának tapasztalatai, különös tekintettel a távollevő terhelttel szemben történő eljárás befejezésének a lehetőségére. ORFK Tájékoztató 4/2001 szám, 79–93 oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2001) A nyomozásról dióhéjban. ORFK Tájékoztató 1/2004 szám (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2004) A poggyászlopás nyomozása (szerkesztett és kibővített változat). Magyar Bűnüldöző 2010/1 szám, 36–54 oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2010)229 A poggyászlopás nyomozása. Dr

Kovács Gyula [KGyul@] honlapja és kriminalisztika.laphu (Budapest, 2009)230 A rendőr, aki már életében legenda volt. Szomor Sándor (szerk): Jubileumi Emlékalbum a 125 éve alakult Budapesti Detektívtestület tiszteletére, 211–216 oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2011) 227 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/magyar-bunuldozoaspx Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/Data/Sites/1/magyarbunuldozo teljes 165x235pdf 229 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/Data/Sites/1/2010 1 komplettpdf 230 http://5mp.eu/fajlok/kgyula/a poggyaszlopas nyomozasa (tanulmany) www5mpeu pdf és http://kriminalisztikalaphu/ (elektronikus elérhetőség) 228 94 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás A rendőrség és a kisebbségi csoportok kapcsolata. Magyar Bűnüldöző, elektronikus (internetes) kiadás, 2012/1–4. szám, 5–6 oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete,

Budapest, 2012)231 A rendőrség helyzete és feladatai a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX (új) törvénnyel összefüggésben. ORFK Tájékoztató 4/2002 szám, 3– 20. oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2002) A Rob Faigin módszer, avagy, hogyan váltsunk szénhidrátégető üzemmódból zsírégető üzemmódba? Dr. Kovács Gyula Honlapja (Budapest, 2009)232 A Suzuki-ügy. ORFK Tájékoztató 2/2003 szám, 4–52 oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2003)233 A személy elleni bűncselekmények vázlata (Btk. XII fejezet) ORFK Tájékoztató 3/2002 szám, 1–74 oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2002) A Szerkesztő bevezetése. Dr Kovács Gyula (szerk): Kriminovellák, zsarusztorik és egyéb történetek, 11–13 oldal (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2016) A szerkesztő előszava. Endrődy Géza – Dr Kovács Gyula: A bűnügyi nyomozás kézikönyve, 11–16. oldal (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest,

2018) A szőnyeg alá söpört sértetti közrehatás. Dr Kovács Gyula (szerk): Dobos-könyv – Emlékkönyv Dr Dobos János születésének 80 évfordulója tiszteletére, 77–93 oldal (Patrocinium, Budapest, 2015) A tanú kihallgatásának egyes kérdései. De iuris peritorum meritis 9 65 Studia in honorem Lajos Kovács, 183–203. oldal (Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Budapest, 2014) A tudományos munka és az újságírás ötvözése – Főszerkesztői gondolatok. Magyar Bűnüldöző, 2014 évi 1–2 szám, 4–5 oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2014)234 A vagyon elleni bűncselekmények vázlata (Btk. XVIII fejezet) ORFK Tájékoztató 2/2003 szám, 53–108 oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2003) A vállalkozói felelősség büntetőjogi vonatkozásai – Ez történt velünk. Obsitos Detektívek Lapja 2017/1–2. szám, 109–110 oldal (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2017)235 Amit a

zöld teáról tudni kell. Hoxa portál az életről és egyéb jóságokról (Budapest, 2007)236 231 http://www.bunuldozokhu/Data/Sites/1/m bunuld 12 1-4pdf Elektronikus elérhetőség: http://kgyula.5mpeu/webphp?a=kgyula&o=IViA17Lwix 233 Társszerző: Szabó Katalin. 234 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/magyar-bunuldozoaspx 235 Elektronikus elérhetőség: http://www.5mpeu/webphp?a=obsitosdetektivek&o=vu8AKZyJd 236 Elektronikus elérhetőség: http://www.hoxahu/?p1=cikk&p2=587 232 95 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás Az 1978. évi IV törvény (régi Btk) szerinti erőszakos közösülés bizonyításának tárgya Obsitos Detektívek Lapja, 2013 év 1–4 szám, 18– 44. oldal (Obsitos Detektívek Egyesülete, Budapest, 2013)237 Az állam elleni bűncselekmények vázlata (Btk. X fejezet) ORFK Tájékoztató 4/2001 szám, 53–78 oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2001) Az

államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények vázlata (Btk. XV fejezet) ORFK Tájékoztató 5/2002. szám, 1–107 oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2002) Az anyák által az újszülöttek sérelmére elkövetett ölési cselekmények büntetőjogi szabályozása. ORFK Tájékoztató 2/2001 szám, 31–52 oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2001) Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények. Magyar Bűnüldöző, elektronikus (internetes) kiadás, 2012/1–4. szám, 37–48 oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2012) és Dr. Kovács Gyula [KGyul@] honlapja (Budapest, 2012)238 Az emberiesség elleni bűncselekmények vázlata. Magyar Bűnüldöző, 2013. évi 3–4 szám, 34–45 oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2013)239 Az emberiség elleni bűncselekmények vázlata (Btk. XI fejezet) ORFK Tájékoztató 1/2002. szám, 18–37

oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2002) Az erőszakos közösülés a számok tükrében, 20 p. [Kriminalisztika lap Kriminálmetodika oldal és Dr Ibolya Tibor honlapja (Budapest, 2011)240 Az erőszakos közösülés a számok tükrében. Magyar Bűnüldöző 2011/3– 4. szám, 39–54 oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2011)241 Az erőszakos közösülés bizonyítási problémái az 1997. évi LXXIII törvény módosítását követően Belügyi Szemle 4–5/2000 szám, 39–60 oldal (Belügyminisztérium, Budapest, 2000) Az erőszakos közösülés szakértői bizonyítása. Magyar Rendészet 2011/4. szám, 110–123 oldal (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2011) Az erőszakos közösülés. Magyar Rendészet 1–2/2000 szám, 35–65 oldal és 3–4/2000. szám, 33–73 oldal (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2000) Az önkényuralmi jelképek és a vallási szimbólumok egymással nem csereszabatosak (Facebook jegyzet, Budapest,

2013)242 237 http://5mp.eu/fajlok2/obsitosdetektivek/obsitos detektivek lapja (2013 evi i szam) www5mpeu pdf (elektronikus elérhetőség) 238 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/Data/Sites/1/m bunuld 12 14pdf és http://kgyula5mpeu/webphp?a=kgyula&o=XsCHwUSfxo 239 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/magyar-bunuldozoaspx 240 Elektronikus elérhetőség: http://kriminalisztika.laphu/kriminalmetodika/24099862 és http://ibolyatibor.atwhu/Sajat/15pdf 241 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/Data/Sites/1/magazin 4teljes webpdf 242 Elektronikus elérhetőség: https://www.facebookcom/KGyula1101/notes 96 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás Az úgynevezett gyűlölet-bűncselekmények bizonyítási problémái. A rendőrség és a kisebbségben élő társadalmi csoportok kapcsolata című ORFK konferencián (Rendőrség Igazgatási Központ, 2012. november 28) elhangzott előadás

szerkesztett változata (Dr Kovács Gyula honlapja és Facebook jegyzet (Budapest, 2012)243 Az úgynevezett rabosítás, valamint a büntetőeljárás során lefoglalt kábítószergyanús anyagok előzetes megsemmisítése jogszabályi előfeltételeinek megteremtéséről. Főiskolai Figyelő 3/1999 szám, 90–97 oldal (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 1999) Az új Btk. hatálybalépésének küszöbén – Főszerkesztői gondolatok Magyar Bűnüldöző, 2013 évi 1–2 szám, 3–4 oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2013)244 Az új büntetőeljárási törvény többszörösen permutált címmutatója. Dr Kovács Gyula (szerk.): Obsitos Detektívek Lapja 2018/1–4 szám, 5– 8. oldal (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2018)245 Az új büntetőeljárás-jogi törvény hatása a kriminalisztika gyakorlatára. ORFK Tájékoztató 3/2003. szám (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2003) Az újszülött megölése (Btk. 166/A §) hatályon

kívül helyezése, avagy a ló túlsó oldalára történő átesés tipikus esete. Collega VIII évfolyam 1. szám, 15–22 oldal (Accursius Jogász Egylet, Budapest, 2004) Az újszülött megölése. Belügyi Szemle 1/2001 szám, 53–64 oldal (Belügyminisztérium, Budapest, 2001) Báró Splényi Ödön, a főváros első detektívfőnöke. Obsitos Detektívek Lapja, 2014. év 3–4 szám, 4–7 oldal (Obsitos Detektívek Egyesülete, Budapest, 2014)246 Befejezés vagy utószó – Befejezés gyanánt, avagy egy nem szokványos utószó. Dr Kovács Gyula (szerk): Dobos-könyv – Emlékkönyv Dr Dobos János születésének 80. évfordulója tiszteletére, 199–206 oldal (Patrocinium, Budapest, 2015) Beszámoló az Obsitos Detektívek Egyesületének 2014. évi közgyűléséről247 Obsitos Detektívek Lapja, 2014 év 1–2 szám, 45–48 oldal (Obsitos Detektívek Egyesülete, Budapest, 2014)248 Beszámoló egy konferenciáról.249 Obsitos Detektívek Lapja, 2014 év 1–2 szám,

37–39. oldal (Obsitos Detektívek Egyesülete, Budapest, 2014)250 243 Elektronikus elérhetőség: http://kgyula.5mpeu/webphp?a=kgyula&o=Uz8YVM0 Qe és https://www.facebookcom/KGyula1101/notes 244 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/Data/Sites/1/bunuldozo 13 12 szpdf 245 http://www.5mpeu/fajlok2/obsitosdetektivek/odl online 2018 1 4 vegleges www5mpeu pdf – Online elérhetőség – Obsitos Detektívek Lapjának honlapja (letöltés: 2018 december 23) 246 http://5mp.eu/fajlok2/obsitosdetektivek/obsitos detektivek lapja (2014 evi 3 4 szam) www5mpeu pdf [Online (internetes) változat] 247 Társszerző: dr. Kovács Lajos 248 http://5mp.eu/fajlok2/obsitosdetektivek/obsitos detektivek lapja (2014 evi 1 2 szam) www5mpeu pdf [Online (internetes) változat] 249 Társszerző: Őri-Kiss Gyöngyi. 250 http://5mp.eu/fajlok2/obsitosdetektivek/obsitos detektivek lapja (2014 evi 1 2 szam) www5mpeu pdf [Online (internetes) változat] 97 Dr. Kovács Gyula: A lopás

nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás Betűsoros tárgymutató. Endrődy Géza – Dr Kovács Gyula: A bűnügyi nyomozás kézikönyve, 299–318. oldal (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2018) Bevezetés helyett. Dr Kovács Gyula (szerk): Dobos-könyv – Emlékkönyv Dr Dobos János születésének 80 évfordulója tiszteletére, 9– 10. oldal (Patrocinium, Budapest, 2015) Borító, Impresszum, Tartalomjegyzék és A szerkesztő előszava. Endrődy Géza – Dr. Kovács Gyula: A bűnügyi nyomozás kézikönyve, 1–16 oldal (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2018)251 Büntetőeljárás-jogi füzetek I. – Fejezetek a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX törvényből Alapvető rendelkezések (Be I Fejezet), 40 p. Dr Kovács Gyula honlapja (Budapest, 2008)252 Büntetőeljárás-jogi füzetek I. – Fejezetek a büntetőeljárásról szóló 1998 évi XIX. törvényből Alapvető rendelkezések (Be I Fejezet) Obsitos Detektívek Lapja, 2016.

évi 1–2 szám, 8–46 oldal (Obsitos Detektívek Egyesülete, Budapest, 2016)253 Bűnügyi szakjogász-képzés a Károli Gáspár Református Egyetem Államés Jogtudományi Karán. Magyar Bűnüldöző, 2014 évi 3–4 szám, 9– 10. oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2014)254 Csak az a kilenc kéz – Ez történt velünk. Obsitos Detektívek Lapja, 2016 évi 1–2. szám, 89–90 oldal (Obsitos Detektívek Egyesülete, Budapest, 2016)255 Dr. Dobos János publikációi Dr Kovács Gyula (szerk): Dobos-könyv – Emlékkönyv Dr. Dobos János születésének 80 évfordulója tiszteletére, 207–211 oldal (Patrocinium, Budapest, 2015) Dr. Dobos János publikációi Dr Kovács Gyula (szerk): Kriminovellák, zsarusztorik és egyéb történetek, 153–161. oldal (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2016) Egy lépés előre, két lépés hátra – avagy az olimpiai érem, csereszabatose a doktori (PhD) fokozattal? (4 p.) Dr Kovács Gyula [KGyul@] honlapja

(Budapest, 2014)256 Életpálya a bűnügyi technikától a szakértésig – Beszámoló egy kétnapos konferenciáról. Dr Kovács Gyula (szerk): Obsitos Detektívek Lapja 2018/1–4. szám, 52–54 oldal (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2018)257 251 http://www.csendorcom/hirek/Endrodypdf – A Magyar Királyi Csendőrség honlapja (letöltés: 2018 december 23) 252 Elektronikus elérhetőség: http://kgyula.5mpeu/webphp?a=kgyula&o=mfd1bPwPlc 253 http://5mp.eu/fajlok2/obsitosdetektivek/odl online 2016 1 2 szam www5mpeu pdf [online (internetes) változat]. 254 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/magyar-bunuldozoaspx 255 http://5mp.eu/fajlok2/obsitosdetektivek/odl online 2016 1 2 szam www5mpeu pdf [online (internetes) változat]. 256 Elektronikus elérhetőség: http://5mp.eu/fajlok2/kgyula/egy lepest elore (lektoralt) www5mpeu pdf 257 http://www.5mpeu/fajlok2/obsitosdetektivek/odl online 2018 1 4 vegleges www5mpeu pdf – Online elérhetőség – Obsitos

Detektívek Lapjának honlapja (letöltés: 2018 december 23) 98 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás Elfogadták az új büntetőeljárási törvényt – Jogszabályváltozások. Obsitos Detektívek Lapja 2017/1–2 szám, 6–15 oldal (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2017)258 Elmúlt egy év – Főszerkesztői gondolatok. Obsitos Detektívek Lapja, 2014. év 1–2 szám, 3–4 oldal (Obsitos Detektívek Egyesülete, Budapest, 2014)259 Elmúlt egy év. Dr Kovács Gyula (szerk): Obsitos Detektívek Lapja 2018/1–4. szám, 3–4 oldal (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2018)260 Esküim. Dr Kovács Gyula (szerk): Obsitos Detektívek Lapja 2018/1–4 szám, 71–73. oldal (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2018)261 Felülvizsgált nyomozati kihallgatási protokoll, gyermekkorú sértettek és tanúk kihallgatásához262 – Szakcikkek és tanulmányok. Obsitos Detektívek lapja 2017/1–2 szám, 58–86 oldal (Dr Kovács

Gyula [KGyul@], Budapest, 2017)263 Felvetések a hivatásos állománnyal betölthető alapmunkakörökről. ORFK Tájékoztató 3–4/1997. szám (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 1997) Forrás- és irodalomjegyzék. Endrődy Géza – Dr Kovács Gyula: A bűnügyi nyomozás kézikönyve, 287–292 oldal (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2018) Géza bácsi – Főszerkesztői gondolatok. Magyar Bűnüldöző, 2016 évi 1– 2. szám, 4–5 oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2016)264 Gondolatok a családon belüli erőszak büntetendővé nyilvánításához. Dr Kovács Gyula honlapja és Facebook jegyzet (Budapest, 2012)265 Gondolatok a családon belüli erőszak büntetendővé nyilvánításához (átdolgozott, kiegészített változat). Hatályonkívülhu – A magyar jogásztársadalom kötetlen hír- és társasági magazinja, Provokátor rovat (NetEdit Médiapiaci Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Miskolc, 2013)266 Gondolatok a

rendőrség hároméves fejlesztésére vonatkozó cselekvési programjáról, az ehhez kapcsolódó profiltisztításról, szervezeti (belső) 258 Elektronikus elérhetőség: http://www.5mpeu/webphp?a=obsitosdetektivek&o=vu8AKZyJd 259 http://5mp.eu/fajlok2/obsitosdetektivek/obsitos detektivek lapja (2014 evi 1 2 szam) www5mpeu pdf [Online (internetes) változat] 260 http://www.5mpeu/fajlok2/obsitosdetektivek/odl online 2018 1 4 vegleges www5mpeu pdf – Online elérhetőség – Obsitos Detektívek Lapjának honlapja (letöltés: 2018 december 23) 261 http://www.5mpeu/fajlok2/obsitosdetektivek/odl online 2018 1 4 vegleges www5mpeu pdf – Online elérhetőség – Obsitos Detektívek Lapjának honlapja (letöltés: 2018 december 23) 262 Társszerző: dr. Lancsár Károly Bence 263 Elektronikus elérhetőség: http://www.5mpeu/webphp?a=obsitosdetektivek&o=vu8AKZyJd 264 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/Data/Sites/1/mb 2016 1 2 onlinepdf 265 Elektronikus

elérhetőség: http://kgyula.5mpeu/webphp?a=kgyula&o=OgFBrb8WW0 és https://www.facebookcom/KGyula1101/notes 266 Elektronikus elérhetőség: http://www.hatalyonkivulhu/gondolatok-a-csaladon-belulieroszak-buntetendo-nyilvanitasahoz 99 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás korszerűsítésről és a rendőrségi törvény módosításának szükségességéről. ORFK Tájékoztató 2/1998 szám, 17–21 oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 1998) Gondolatok a rendőrségi etikai kódex bevezetéséről, illetve az etikai bizottságok alakításáról és az etikai vizsgálatokról. ORFK Tájékoztató 6– 7/1996. szám, 47–49 oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 1996) Hajózni muszáj – Főszerkesztői gondolatok. Obsitos Detektívek Lapja 2017/1–2. szám, 4–5 oldal (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2017)267 Helyzet van – Napi hírek a tömeges bevándorlás tükrében. Magyar

Bűnüldöző 2015/1–3 szám, 3–8 oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2015)268 In memoriam Dr. Dobos János Magyar Bűnüldöző 2010/1 szám, 33–35 oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2010)269 In memoriam Orbán János.270 Obsitos Detektívek Lapja, 2014 év 3–4 szám, 47–49. oldal (Obsitos Detektívek Egyesülete, Budapest, 2014)271 In memoriam Szőnyi Gusztáv – Rendhagyó nekrológ egy rendkívüli barátról. Magyar Bűnüldöző, 2013 évi 1–2 szám, 12–13 oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2013)272 István vagy Koppány? Hatályonkívül.hu – A magyar jogásztársadalom kötetlen hír- és társasági magazinja, Provokátor rovat (NetEdit Médiapiaci Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Miskolc, 2013)273 Jogalkotói lelemények I. Dr Kovács Gyula [KGyul@] honlapja (Budapest, 2014)274 Jogalkotói lelemények I. (átdolgozott, bővített változat) Obsitos Detektívek Lapja, 2014 év 1–2

szám, 5–10 oldal (Obsitos Detektívek Egyesülete, Budapest, 2014)275 Jogalkotói lelemények II. Egy lépés előre, két lépés hátra – avagy az olimpiai érem, csereszabatos-e a doktori (PhD) fokozattal? Obsitos Detektívek Lapja, 2014. év 3–4 szám, 8–14 oldal (Obsitos Detektívek Egyesülete, Budapest, 2014)276 267 Elektronikus elérhetőség: http://www.5mpeu/webphp?a=obsitosdetektivek&o=vu8AKZyJd 268 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/magyar-bunuldozoaspx 269 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/Data/Sites/1/2010 1 komplettpdf 270 Társszerző: Hargitai Lajos. 271 http://5mp.eu/fajlok2/obsitosdetektivek/obsitos detektivek lapja (2014 evi 3 4 szam) www5mpeu pdf [Online (internetes) változat] 272 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/Data/Sites/1/bunuldozo 13 12 szpdf 273 Elektronikus elérhetőség: http://www.hatalyonkivulhu/istvan-vagy-koppany 274 Elektronikus elérhetőség:

http://5mp.eu/fajlok2/kgyula/jogalkotoi lelemenyek i www5mpeu pdf 275 http://5mp.eu/fajlok2/obsitosdetektivek/obsitos detektivek lapja (2014 evi 1 2 szam) www5mpeu pdf [Online (internetes) változat] 276 http://5mp.eu/fajlok2/obsitosdetektivek/obsitos detektivek lapja (2014 evi 3 4 szam) www5mpeu pdf [Online (internetes) változat] 100 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás Kié egy elhunyt gyermek Facebook-profilja? – Reflektáló. Obsitos Detektívek Lapja 2017/1–2 szám, 100–101 oldal (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2017)277 Kriminalisztikatörténeti tanulmányok – Recenzió. Magyar Bűnüldöző, 2016. évi 1–2 szám, 6–8 oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2016)278 Kriminovellák, zsarusztorik és egyéb történetek (Recenzió) – Ez történt velünk. Obsitos Detektívek Lapja 2017/1–2 szám, 111–113 oldal (Dr. Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2017)279 Maradéktalan-e a férfiak

önrendelkezési joga gyermekvállalás esetén? – Reflektáló. Obsitos Detektívek Lapja, 2016 évi 1–2 szám, 79 oldal (Obsitos Detektívek Egyesülete, Budapest, 2016)280 Még két hónapig lehet fizetni a régi ötezressel – Reflektáló. Obsitos Detektívek Lapja 2017/1-2 szám, 99–100 oldal (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2017)281 Mert kell egy Csapat! Magyar Bűnüldöző, elektronikus (internetes) kiadás, 2012/1–4. szám, 4 oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete és Dr Kovács Gyula honlapja, Budapest, 2012)282 Milyen úton haladjunk tovább? – Főszerkesztői gondolatok. Magyar Bűnüldöző, 2011/3–4 szám, 4 oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2011)283 Milyen úton induljunk el? – Főszerkesztői gondolatok. Obsitos Detektívek Lapja, 2013. évi 1–4 szám, 4–6 oldal (Obsitos Detektívek Egyesülete, Budapest, 2013)284 Módszertani útmutató a járművek kötelező előzetes műszaki eredetiség ellenőrzésével

összefüggő bűnügyi feladatok végrehajtására. ORFK Tájékoztató 9/1999. szám (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 1999) Módszertani útmutató a rendőrségi bűnjelkezelő telephelyeken tárolt, a büntetőeljárás során lefoglalt gépjárművek, illetve egyedi azonosító jellel ellátott gépjármű fődarabok kezelésével, tárolásával és előzetes értékesítésével kapcsolatos feladatok végrehajtására. ORFK Tájékoztató 5/2000 szám (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2000) 277 Elektronikus elérhetőség: http://www.5mpeu/webphp?a=obsitosdetektivek&o=vu8AKZyJd 278 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/Data/Sites/1/mb 2016 1 2 onlinepdf 279 Elektronikus elérhetőség: http://www.5mpeu/webphp?a=obsitosdetektivek&o=vu8AKZyJd 280 http://5mp.eu/fajlok2/obsitosdetektivek/odl online 2016 1 2 szam www5mpeu pdf [online (internetes) változat]. 281 Elektronikus elérhetőség:

http://www.5mpeu/webphp?a=obsitosdetektivek&o=vu8AKZyJd 282 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/Data/Sites/1/m bunuld 12 14pdf és http://kgyula5mpeu/webphp?a=kgyula&o=XsCHwUSfxo 283 Elektronikus elérhetőség: http://magyarbunuldozo.honlaphathu/indexphp?menu=3776&langcode=hu 284 http://5mp.eu/fajlok2/obsitosdetektivek/obsitos detektivek lapja (2013 evi i szam) www5mpeu pdf (elektronikus elérhetőség) 101 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás Műhelytitkok – Az Endrődy-könyv szerkesztésének és kiadásának állomásai. Dr Kovács Gyula (szerk): Obsitos Detektívek Lapja 2018/1–4 szám, 55–62. oldal (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2018)285 Néhány ajánlott kriminálmetodikai szempont, az úgynevezett gyűlölet-bűncselekmények nyomozásához. Magyar Bűnüldöző, 2011/2 szám, 24–40 oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2011)286 Nem bizonyított

terrorcselekmény Budaházy ügyében – Reflektáló. Obsitos Detektívek Lapja, 2016 évi 1–2 szám, 76–78 oldal (Obsitos Detektívek Egyesülete, Budapest, 2016)287 Nyomozás a gyakorlatban – A kezdeti lépésektől a nyomozás tervezéséig és szervezéséig. Magyar Bűnüldöző, 2014 évi 1–2 szám, 20–37 oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2014)288 Pályakép dr. Dobos Jánosról Dr Kovács Gyula (szerk): Kriminovellák, zsarusztorik és egyéb történetek, 149–151. oldal (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2016) Pályakép Endrődy Gézáról. Endrődy Géza – Dr Kovács Gyula: A bűnügyi nyomozás kézikönyve, 279–286. oldal (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2018) Reflektáló – Főszerkesztői gondolatok. Obsitos Detektívek Lapja, 2016 évi 1–2. szám, 4–5 oldal (Obsitos Detektívek Egyesülete, Budapest, 2016)289 Reflexiók, dr. Hanvay Csaba r alezredes, rejtett tartalékok a rendőrségnél című – az ORFK

Tájékoztató 3/2003 számában megjelent – tanulmányához ORFK Tájékoztató 4/2003 szám, 1–9 oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2003) Régies szavak jegyzéke. Endrődy Géza – Dr Kovács Gyula: A bűnügyi nyomozás kézikönyve, 293–298. oldal (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2018) Rendes kis történet. Hatályonkívülhu – A magyar jogásztársadalom kötetlen hír- és társasági magazinja, Provokátor rovat (NetEdit Médiapiaci Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Miskolc, 2013)290 Rendhagyó pályakép Dr. Dobos Jánosról – A rendőr, aki már életében legenda volt. Dr Kovács Gyula (szerk): Dobos-könyv – Emlékkönyv Dr. Dobos János születésének 80 évfordulója tiszteletére, 11–18 oldal (Patrocinium, Budapest, 2015) 285 http://www.5mpeu/fajlok2/obsitosdetektivek/odl online 2018 1 4 vegleges www5mpeu pdf – Online elérhetőség – Obsitos Detektívek Lapjának honlapja (letöltés: 2018 december 23) 286 Elektronikus

elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/Data/Sites/1/teljes 3 szampdf 287 http://5mp.eu/fajlok2/obsitosdetektivek/odl online 2016 1 2 szam www5mpeu pdf [online (internetes) változat]. 288 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/magyar-bunuldozoaspx 289 http://5mp.eu/fajlok2/obsitosdetektivek/odl online 2016 1 2 szam www5mpeu pdf [online (internetes) változat]. 290 Elektronikus elérhetőség: http://www.hatalyonkivulhu/rendes-kis-tortenet 102 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás Soha véget nem érő előzetes letartóztatás – Jogalkotói lelemények III. Obsitos Detektívek Lapja, 2016. évi 1–2 szám, 6–7 oldal (Obsitos Detektívek Egyesülete, Budapest, 2016)291 Szép új világ. Hatályonkívülhu – A magyar jogásztársadalom kötetlen hír- és társasági magazinja, Provokátor rovat (NetEdit Médiapiaci Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Miskolc, 2013)292 Szeretni egy egész életen át kell –

Főszerkesztői gondolatok. Magyar Bűnüldöző, 2013. évi 3–4 szám, 4–5 oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2013)293 Szerinted, be kellene tiltani a gyűlöletbeszédet? – Egy Bálint-házi meghívó margójára (Facebook jegyzet, Budapest, 2013)294 Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó bűncselekmények nyomozása. Dr Kovács Gyula honlapja és kriminalisztika.laphu (Budapest, 2009)295 Teveházi történet – Egyebek. Obsitos Detektívek Lapja, 2016 évi 1–2 szám, 99–100. oldal (Obsitos Detektívek Egyesülete, Budapest, 2016)296 Tizenegy fiatalt vádol gyermekpornográfiával az ügyészség – Közösségi oldalakra meggondolatlanul feltöltött fotók utóélete. Dr Kovács Gyula (szerk.): Obsitos Detektívek Lapja 2018/1–4 szám, 43–48 oldal (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2018)297 Újszülött sérelmére elkövetett emberölés. Rendvédelmi füzetek 4/2001 szám, (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2001) Valóban nem

tehetsz róla? – Főszerkesztői gondolatok. Magyar Bűnüldöző, 2014 évi 3–4 szám, 5–8 oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2014)298 III. LEKTORI MUNKA Dr. Barta Endre: A zsebes Tanulmány a zsebtolvajlásról (Rejtjel Kiadó Budapest 2002) Dr. Barta Endre: Tanulmány a rendkívüli halálesetekről (Rejtjel Kiadó Budapest, 2001) Lakatos Gábor: Bűnügyi és felderítési ismeretek. Jegyzet a rendészeti szakközépiskolák határrendész tanulói részére (Belügyminisztérium, Budapest, 2005) 291 http://5mp.eu/fajlok2/obsitosdetektivek/odl online 2016 1 2 szam www5mpeu pdf [online (internetes) változat]. 292 Elektronikus elérhetőség: http://www.hatalyonkivulhu/szep-uj-vilag 293 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/magyar-bunuldozoaspx 294 Elektronikus elérhetőség: https://www.facebookcom/KGyula1101/notes 295 Elektronikus elérhetőség: http://kgyula.5mpeu/webphp?a=kgyula&o=FLON0X3LnU és http://kriminalisztika.laphu/

296 http://5mp.eu/fajlok2/obsitosdetektivek/odl online 2016 1 2 szam www5mpeu pdf [online (internetes) változat]. 297 http://www.5mpeu/fajlok2/obsitosdetektivek/odl online 2018 1 4 vegleges www5mpeu pdf – Online elérhetőség – Obsitos Detektívek Lapjának honlapja (letöltés: 2018 december 23) 298 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/magyar-bunuldozoaspx 103 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás Mándi József–Vida Róbert: Büntetőeljárás-jog. Jegyzet a rendészeti szakközépiskolák rendőr és határrendész tanulói részére (Belügyminisztérium, Budapest, 2005) Mándi József–Vida Róbert: Kriminalisztika. Jegyzet a rendészeti szakközépiskolák rendőr és határrendész tanulói részére (Belügyminisztérium, Budapest, 2005) Mándi József–Vida Róbert: Kriminológia. Jegyzet a rendészeti szakközépiskolák rendőr és határrendész tanulói részére (Belügyminisztérium,

Budapest, 2005) IV. FŐSZERKESZTŐI ÉS SZERKESZTŐ-LEKTORI TEVÉKENYSÉG 1952. évi III törvény a polgári perrendtartásról (Ptk), 84 p (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2005) 1959. évi IV törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk), 110 p (Rejtjel Kiadó, 2005) 1997. évi CXLIV törvény a gazdasági társaságokról (Gt), 62 p (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2005) A büntetőeljárás. 1998 évi XIX törvény a büntetőeljárásról (Be), 168 p. (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2006) A büntetőeljárás. 1998 évi XIX törvény a büntetőeljárásról (Be), 144 p. (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2007) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi (új) törvénnyel kapcsolatos végrehajtási jogszabályok gyűjteménye, 134 p (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2003) A munkajoggal kapcsolatos szabályok, 159 p. (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2005) Büntető jogszabályok. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978 évi IV törvény (Btk.), 106 p (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2005) Büntető jogszabályok. A

Büntető Törvénykönyvről szóló 1978 évi IV törvény (Btk.), 107 p (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2007) Büntető Törvénykönyv. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978 évi IV törvény (Btk.), 87 p (szerkesztői kiadás, 2007) Büntető Törvénykönyv. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978 évi IV törvény (Btk.), 89 p (szerkesztői kiadás, 2008) Büntető Törvénykönyv. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978 évi IV törvény (Btk.), 87 p (szerkesztői kiadás, 2009) Büntetőeljárás-jog. A büntetőeljárásról szóló 1998 évi XIX törvény (Be.), 148 p (szerkesztői kiadás, Budapest, 2007) Büntetőeljárás-jog. A büntetőeljárásról szóló 1998 évi XIX törvény (Be.), 135 p (szerkesztői kiadás, Budapest, 2009) Közigazgatási jog. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004 évi CXL törvény (Ket), 55 p (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2005) 104 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása

Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás Magyar Bűnüldöző 2011. évi 3–4 szám, 72 p (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2011)299 Magyar Bűnüldöző 2012. évi 1–4 szám, 68 p (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2012)300 Magyar Bűnüldöző 2013. évi 1–2 szám, 68 p (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2013)301 Magyar Bűnüldöző 2013. évi 3–4 szám, 56 p (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2013)302 Magyar Bűnüldöző 2014. évi 1–2 szám, 60 p (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2014)303 Magyar Bűnüldöző 2014. évi 3–4 (jubileumi) szám, 94 p (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2014)304 Magyar Bűnüldöző 2015. évi 1–3 (ünnepi) szám, 84 p (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2015)305 Magyar Bűnüldöző, 2016. évi 1–2 szám, 102 p (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2016)306 Obsitos Detektívek

Lapja 2013. évi 1–4 szám, online kiadás, 114 p (Obsitos Detektívek Egyesülete, Budapest, 2013)307 Obsitos Detektívek Lapja 2014. évi 1–2 szám, 56 p (Obsitos Detektívek Egyesülete, Budapest, 2014)308 Obsitos Detektívek Lapja 2014. évi 3–4 szám, 62 p (Obsitos Detektívek Egyesülete, Budapest, 2014)309 Obsitos Detektívek Lapja 2016. évi 1–2 szám, 100 p (Obsitos Detektívek Egyesülete, Budapest, 2016)310 Obsitos Detektívek Lapja 2017. évi 1–2 szám, online kiadás, 127 p (Dr Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2017)311 299 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/Data/Sites/1/magazin 4teljes webpdf 300 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/Data/Sites/1/m bunuld 12 14pdf 301 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/Data/Sites/1/bunuldozo 13 12 szpdf 302 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/magyar-bunuldozoaspx 303 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/magyar-bunuldozoaspx 304 Elektronikus

elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/magyar-bunuldozoaspx 305 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/magyar-bunuldozoaspx 306 Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozokhu/Data/Sites/1/mb 2016 1 2 onlinepdf 307 http://5mp.eu/fajlok2/obsitosdetektivek/obsitos detektivek lapja (2013 evi i szam) www5mpeu pdf (elektronikus elérhetőség) 308 http://5mp.eu/fajlok2/obsitosdetektivek/obsitos detektivek lapja (2014 evi 1 2 szam) www5mpeu pdf [Online (internetes) változat] 309 http://5mp.eu/fajlok2/obsitosdetektivek/obsitos detektivek lapja (2014 evi 3 4 szam) www5mpeu pdf [online (internetes) változat] 310 http://5mp.eu/fajlok2/obsitosdetektivek/odl online 2016 1 2 szam www5mpeu pdf [online (internetes) változat]. 311 Elektronikus elérhetőség: http://www.5mpeu/webphp?a=obsitosdetektivek&o=vu8AKZyJd 105 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás Obsitos Detektívek Lapja 2018. évi 1–4 szám, 84 p (Dr Kovács

Gyula [KGyul@], Budapest, 2017)312 ORFK utasítások [60/2010. (OT 34) ORFK utasítás, 27/2010 (OT 14) ORFK utasítás, 19/2000. (XI 13) ORFK utasítás (szerkesztői kiadás, Budapest, 2013) Budapest, 2018. december 31 312 http://www.5mpeu/fajlok2/obsitosdetektivek/odl online 2018 1 4 vegleges www5mpeu pdf – Online elérhetőség – Obsitos Detektívek Lapjának honlapja (letöltés: 2018 december 23) 106 FORRÁS- ÉS IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM Az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika (ENYÜB S) Belovics – Molnár – Sinku: Büntetőjog Különös Rész (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2005) Dobos János – Kovács Gyula: Kis nyomozástan (Dr. Kovács Gyula [KGyul@], Budapest, 2008) Dobos János: Kis nyomozástan (BM Könyvkiadó, Budapest, 1988) Kollár Zsolt (szerk.): A gépjárműbűnözés kriminalisztikája (Cordi Kht Budapest, 2006) Kovács Gyula: A

Büntető Törvénykönyv Különös Részének vázlata II. – Btk. XVI–XVIII fejezet (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2003) Kovács Gyula: Nyomozási alapismeretek (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2004) Kovács Márton: A lopások nyomozása (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2000) Lakatos János (szerk.): Krimináltaktika I–II (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2004/2005) Nagy József: A kriminálmetodika általános kérdései (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2007) Pusztai Ferenc (főszerk.): Magyar értelmező kéziszótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003) Rudas György (főszerk.): Kriminalisztika, Különös Rész (Metodika) I kötet (BM Tanulmányi és Propaganda Csoportfőnökség, Budapest, 1973) Urbán Lajos (főszerk.): Vasú ti lexikon (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984) INTERNETES HIVATKOZÁSOK http://www.1000evhu/ – 1000 év törvényei (letöltés: 2019 május 13) https://www.messengercom/ – Messenger (letöltés: 2019 május 20) https://www.skypecom/hu/ – Skype (letöltés:

2019 május 20) 107 CÍMMUTATÓ A, Á alapulvételével (az előélet) tipizálás (2.43): 29 oldal alkohol és a kábítószer hatása (2.31): 26 oldal alkohol és a kábítószer hatása (2.51): 29 oldal általános törvényi tényállási elemeinek vázlata, lopás (1. melléklet): 82 oldal anyagi jogi (büntető) szabályozása a lopásnak (1.2): 13 oldal anyagi jogi (büntető) szabályozása, a bizonyítás tárgya, a fogalma a házi és a munkahelyi lopásnak (4.331): 62 oldal anyagi jogi (büntető) szabályozása, fogalma a lopásnak és a bizonyítás tárgya (1.): 12 oldal anyagi jogi (büntető) szabályozása, fogalma és a bizonyítás tárgya a besurranásos és a trükkös lopásnak (4.311): 53 oldal anyagi jogi (büntető) szabályozása, fogalma és a bizonyítás tárgya a fürdőhelyi lopásnak (4.321): 57 oldal anyagi jogi (büntető) szabályozása, fogalma és a bizonyítás tárgya a markecolásnak

(4.341): 66 oldal anyagi jogi (büntető) szabályozása, fogalma és a bizonyítás tárgya a pogygyászlopásnak (4.351): 71 oldal B besurranásos és a trükkös lopás elkövetés módszerei, az elkövetők és a sértettek (4.312): 54 oldal besurranásos és a trükkös lopás elkövetési módszerei, az elkövetők és a sértettek (4.312): 54 oldal besurranásos és a trükkös lopás fogalma, büntető anyagi jogi 108 szabályozása és a bizonyítás tárgya (4.311): 53 oldal besurranásos és a trükkös lopás nyomozása (4.31): 52 oldal besurranásos és a trükkös lopás nyomozásának megindulása (4.313): 55. oldal besurranásos és a trükkös lopás nyomozásának speciális szabályai (4.314): 56 oldal bevezetés: 10. oldal bírói (jogalkalmazói) gyakorlatából (az utóbbi évek) szemelvények (4. melléklet): 85 oldal bizonyítás tárgya – a lopás bűntette (1.43): 19 oldal bizonyítás tárgya – a lopás minősített esetei (1.44): 21 oldal bizonyítás

tárgya – a lopás tényállása (1.41): 14 oldal bizonyítás tárgya – a lopás vétsége (1.42): 16 oldal bizonyítás tárgya (1.4): 14 oldal bizonyítás tárgya, büntető anyagi jogi szabályozása és fogalma a markecolásnak (4.341): 66 oldal bizonyítás tárgya, büntető anyagi jogi szabályozása és fogalma a pogygyászlopásnak (4.351): 71 oldal bizonyítás tárgya, büntető anyagi jogi szabályozása, fogalma a házi és a munkahelyi lopásnak (4.331): 62 oldal bizonyítás tárgya, fogalma és a büntető anyagi jogi szabályozása a fürdőhelyi lopásnak (4.321): 57 oldal bizonyítás tárgya, fogalma és büntető anyagi jogi szabályozása a lopásnak (1.): 12 oldal büntető anyagi jogi szabályozása a lopásnak (1.2): 13 oldal büntető anyagi jogi szabályozása, a bizonyítás tárgya, a fogalma a házi és a munkahelyi lopásnak (4.331): 62. oldal Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás büntető anyagi

jogi szabályozása, fogalma a lopásnak és a bizonyítás tárgya (1.): 12 oldal büntető anyagi jogi szabályozása, fogalma és a bizonyítás tárgya a besurranásos és a trükkös lopásnak (4.311): 53 oldal büntető anyagi jogi szabályozása, fogalma és a bizonyítás tárgya a fürdőhelyi lopásnak (4.321): 57 oldal büntető anyagi jogi szabályozása, fogalma és a bizonyítás tárgya a markecolásnak (4.341): 66 oldal büntető anyagi jogi szabályozása, fogalma és a bizonyítás tárgya a pogygyászlopásnak (4.351): 71 oldal bűntette a lopásnak – a bizonyítás tárgya (1.43): 19 oldal C, CS címmutató: 108. oldal cselekmények (nyomozási) és elsődleges (halasztást nem tűrő) intézkedések (3.3): 38 oldal cselekmények (nyomozási), halasztást nem tűrő (3.32): 41 oldal csoportosítása a lopásnak (2.1): 23 oldal E, É egyes lopásfajták nyomozása (4.3): 52. oldal elemeinek (általános törvényi tényállási) vázlata, lopás (1. melléklet):

82. oldal elhatárolás korcsoportok szerint (2.42): 28 oldal elhatárolás korcsoportok szerint (2.62): 31 oldal elkövetés eszközei, módszerei és okai, az elkövetők és a sértettek (2.): 23 oldal elkövetési eszközei és módszerei a lopásnak (2.2): 25 oldal elkövetési módszerei a besurranásos és a trükkös lopásnak, az elkövetők és a sértettek (4.312): 54 oldal elkövetési módszerei a fürdőhelyi lopásnak, az elkövetők és a sértettek (4.322): 58 oldal elkövetési módszerei a házi és a munkahelyi lopásnak, az elkövetők és a sértettek (4.332): 63 oldal elkövetési módszerei a markecolásnak, az elkövetők és a sértettek (4.342): 67 oldal elkövetési módszerei a poggyászlopásnak, az elkövetők és a sértettek (4.352): 72 oldal elkövetett (ittas emberek sérelmére) lopás (markecolás) nyomozása (4.34): 66 oldal elkövetői kör és jellemzői (2.4): 28 oldal elkövetői kör megoszlása a nemek alapján (2.41): 28 oldal

elkövetőjével (a lopás) kapcsolatos szubjektív oksági tényezők (2.33): 27. oldal elkövetőjével (lopás) kapcsolatos objektív oksági tényezők (2.32): 27 oldal elkövetők és a sértettek, az elkövetés eszközei, módszerei és okai (2.): 23. oldal elkövetők, a sértettek és a fürdőhelyi lopás elkövetési módszerei (4.322): 58 oldal elkövetők, a sértettek és a markecolás elkövetési módszerei (4.342): 67 oldal elkövetők, a sértettek és a poggyászlopás elkövetési módszerei (4.352): 72 oldal elkövetők, a sértettek és az elkövetés módszerei a besurranásos és a trükkös lopásnál (4.312): 54 oldal elkövetők, a sértettek, a házi és a munkahelyi lopás elkövetési módszerei (4.332): 63 oldal elkövetőkkel kapcsolatos oksági tényezők (2.3): 26 oldal előélet alapulvételével tipizálás az (2.43): 29 oldal előszó az online kiadáshoz: 6. oldal elsődleges (halasztást nem tűrő) intézkedések és nyomozási cselekmények

(3.3): 38 oldal elsődleges intézkedések (3.31): 39 oldal 109 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás emberek (ittas) sérelmére elkövetett lopás (markecolás) nyomozása (4.34): 66 oldal értesülés (tudomásra jutás) forrásai (3.21): 34 oldal esetei (minősített) a lopásnak – a bizonyítás tárgya (1.44): 21 oldal eszközei (elkövetési) és módszerei a lopásnak (2.2): 25 oldal eszközei, módszerei és okai az elkövetésnek, az elkövetők és a sértettek (2.): 23 oldal évek (az utóbbi) jogalkalmazói (bírói) gyakorlatából szemelvények (4. melléklet): 85. oldal F feladatai (speciális) a megelőzésnek (5.): 79 oldal felhasznált irodalom: 107. oldal fogalma a besurranásos és a trükkös lopásnak, büntető anyagi jogi szabályozása és a bizonyítás tárgya (4.311): 53 oldal fogalma a házi és a munkahelyi lopásnak, büntető anyagi jogi szabályozása és a bizonyítás tárgya (4.331): 62 oldal

fogalma a lopásnak (1.1): 12 oldal fogalma, büntető anyagi jogi szabályozása a lopásnak és a bizonyítás tárgya (1.): 12 oldal fogalma, büntető anyagi jogi szabályozása és a bizonyítás tárgya a fürdőhelyi lopásnak (4.321): 57 oldal fogalma, büntető anyagi jogi szabályozása és a bizonyítás tárgya a markecolásnak (4.341): 66 oldal fogalma, büntető anyagi jogi szabályozása és a bizonyítás tárgya a pogygyászlopásnak (4.351): 71 oldal fontosabb jogszabályok, a lopás tényállásához kapcsolódó (3. melléklet): 84. oldal forrás- és irodalomjegyzék: 107. oldal forrásai az értesülés (tudomásra jutásnak) (3.21): 34 oldal fürdőhelyi lopás elkövetési módszerei, az elkövetők és a sértettek (4.322): 58 oldal 110 fürdőhelyi lopás fogalma, büntető anyagi jogi szabályozása és a bizonyítás tárgya (4.321): 57 oldal fürdőhelyi lopás nyomozása (4.32): 57. oldal fürdőhelyi lopás nyomozásának megindulása (4.323): 60 oldal

fürdőhelyi lopás nyomozásának speciális szabályai (4.324): 60 oldal G, GY gyanúsított kihallgatása (4.2): 49 oldal H halasztást nem tűrő (elsődleges) intézkedések és nyomozási cselekmények (3.3): 38 oldal halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények (3.32): 41 oldal hatása az alkoholnak és a kábítószernek (2.31): 26 oldal hatása az alkoholnak és a kábítószernek (2.51): 29 oldal hatáskör és az illetékesség (3.1): 32 oldal házi és a munkahelyi lopás elkövetési módszerei, az elkövetők és a sértettek (4.332): 63 oldal házi és a munkahelyi lopás fogalma, büntető anyagi jogi szabályozása és a bizonyítás tárgya (4.331): 62 oldal házi és a munkahelyi lopás nyomozása (4.33): 62 oldal házi és a munkahelyi lopás nyomozásának megindulása (4.333): 64 oldal házi és a munkahelyi lopás nyomozásának speciális szabályai (4.334): 64. oldal hivatkozások, internetes: 107. oldal I, Í illetékesség és a hatáskör (3.1): 32 oldal

internetes hivatkozások: 107. oldal intézkedések elsődleges (halasztást nem tűrő) és nyomozási cselekmények (3.3): 38 oldal Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás intézkedések, elsődleges (3.31): 39 oldal irodalom- és forrásjegyzék: 107. oldal irodalom, felhasznált: 107. oldal ittas emberek sérelmére elkövetett lopás (markecolás) nyomozása (4.34): 66 oldal J jegyzék, forrás- és irodalom: 107. oldal jegyzéke (publikációs) a szerzőnek: 91. oldal jegyzéke (publikációs) és rendhagyó önéletrajza a szerzőnek: 87. oldal jellemzői a sértetti körnek (2.6): 31 oldal jellemzői az elkövetői körnek (2.4): 28. oldal jogalkalmazói (bírói) gyakorlatából (az utóbbi évek) szemelvények (4. melléklet): 85 oldal jogi (büntető anyagi) szabályozása a lopásnak (1.2): 13 oldal jogi (büntető anyagi) szabályozása, a bizonyítás tárgya, a fogalma a házi és a munkahelyi lopásnak (4.331): 62 oldal

jogi (büntető anyagi) szabályozása, fogalma a lopásnak és a bizonyítás tárgya (1.): 12 oldal jogi (büntető anyagi) szabályozása, fogalma és a bizonyítás tárgya a besurranásos és a trükkös lopásnak (4.311): 53 oldal jogi (büntető anyagi) szabályozása, fogalma és a bizonyítás tárgya a fürdőhelyi lopásnak (4.321): 57 oldal jogi (büntető anyagi) szabályozása, fogalma és a bizonyítás tárgya a markecolásnak (4.341): 66 oldal jogi (büntető anyagi) szabályozása, fogalma és a bizonyítás tárgya a pogygyászlopásnak (4.351): 71 oldal jogszabályok (fontosabb), a lopás tényállásához kapcsolódó (3. melléklet): 84 oldal K kábítószer és az alkohol hatása (2.31): 26 oldal kábítószer és az alkohol hatása (2.51): 29 oldal kapcsolatos (a lopás elkövetőjével) objektív oksági tényezők (2.32): 27 oldal kapcsolatos (a lopás elkövetőjével) szubjektív oksági tényezők (2.33): 27. oldal kapcsolatos (a lopás sértettjével)

objektív oksági tényezők (2.52): 30 oldal kapcsolatos (a lopás sértettjével) szubjektív oksági tényezők (2.53): 30. oldal kapcsolatos (a sértettel) oksági tényezők (2.5): 29 oldal kapcsolatos (az elkövetőkkel) oksági tényezők (2.3): 26 oldal kapcsolódó (a lopás tényállásához) fontosabb jogszabályok (3. melléklet): 84 oldal kiadáshoz (online) előszó: 6. oldal kihallgatása a gyanúsítottnak (4.2): 49. oldal kihallgatása a sértettnek (4.1): 46 oldal korcsoportok szerinti elhatárolás (2.42): 28 oldal korcsoportok szerinti elhatárolás (2.62): 31 oldal kör (a sértetti) és jellemzői (2.6): 31 oldal kör (elkövetői) és jellemzői (2.4): 28 oldal kör (elkövetői) megoszlása a nemek alapján (2.41): 28 oldal kör (sértetti) megoszlása a nemek alapján (2.61): 31 oldal L, LY lopás (a besurranásos és a trükkös) elkövetési módszerei, az elkövetők és a sértettek (4.312): 54 oldal lopás (a besurranásos és a trükkös) fogalma,

büntető anyagi jogi szabályozása és a bizonyítás tárgya (4.311): 53 oldal 111 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás lopás (a besurranásos és a trükkös) nyomozása (4.31): 52 oldal lopás (a besurranásos és a trükkös) nyomozásának megindulása (4.313): 55 oldal lopás (a besurranásos és a trükkös) nyomozásának speciális szabályai (4.314): 56 oldal lopás (a házi és a munkahelyi) elkövetési módszerei, az elkövetők és a sértettek (4.332): 63 oldal lopás (a házi és a munkahelyi) fogalma, büntető anyagi jogi szabályozása és a bizonyítás tárgya (4.331): 62 oldal lopás (a házi és a munkahelyi) nyomozása (4.33): 62 oldal lopás (a házi és a munkahelyi) nyomozásának megindulása (4.333): 64 oldal lopás (a házi és a munkahelyi) nyomozásának speciális szabályai (4.334): 64 oldal lopás (fürdőhelyi) elkövetési módszerei, az elkövetők és a sértettek (4.322): 58 oldal lopás

(fürdőhelyi) fogalma, büntető anyagi jogi szabályozása és a bizonyítás tárgya (4.321): 57 oldal lopás (fürdőhelyi) nyomozása (4.32): 57. oldal lopás (fürdőhelyi) nyomozásának megindulása (4.323): 60 oldal lopás (fürdőhelyi) nyomozásának speciális szabályai (4.324): 60 oldal lopás (ittas emberek sérelmére elkövetett, markecolás) nyomozása (4.34): 66 oldal lopás a számok tükrében (1.3): 13 oldal lopás általános törvényi tényállási elemeinek vázlata (1. melléklet): 82 oldal lopás büntető anyagi jogi szabályozása (1.2): 13 oldal lopás bűntette – a bizonyítás tárgya (1.43): 19 oldal lopás csoportosítása (2.1): 23 oldal lopás elkövetési eszközei és módszerei (2.2): 25 oldal lopás elkövetőjével kapcsolatos objektív oksági tényezők (2.32): 27 oldal 112 lopás elkövetőjével kapcsolatos szubjektív oksági tényezők (2.33): 27 oldal lopás fogalma (1.1): 12 oldal lopás fogalma, büntető anyagi jogi szabályozása

és a bizonyítás tárgya (1.): 12 oldal lopás minősített esetei – a bizonyítás tárgya (1.44): 21 oldal lopás nyomozásának speciális szabályai (4.): 46 oldal lopás sértettjével kapcsolatos objektív oksági tényezők (2.52): 30 oldal lopás sértettjével kapcsolatos szubjektív oksági tényezők (2.53): 30 oldal lopás tényállása – a bizonyítás tárgya (1.41): 14 oldal lopás tényállásához kapcsolódó fontosabb jogszabályok (3. melléklet): 84. oldal lopás tényállásai (2. melléklet): 82 oldal lopás tudomásra jutásának módjai (3.2): 34 oldal lopás vétsége – bizonyítás tárgya (1.42): 16 oldal lopásfajták (az egyes) nyomozása (4.3): 52 oldal M markecolás (ittas emberek sérelmére elkövetett lopás) nyomozása (4.34): 66 oldal markecolás elkövetési módszerei, az elkövetők és a sértettek (4.342): 67. oldal markecolás fogalma, büntető anyagi jogi szabályozása és a bizonyítás tárgya (4.341): 66 oldal markecolás

nyomozásának megindulása (4.343): 68 oldal markecolás nyomozásának speciális szabályai (4.344): 69 oldal megelőzés speciális feladatai (5.): 79 oldal megindulása a besurranásos és a trükkös lopás nyomozásának (4.313): 55. oldal megindulása a fürdőhelyi lopás nyomozásának (4.323): 60 oldal Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás megindulása a házi és a munkahelyi lopás nyomozásának (4.333): 64 oldal megindulása a markecolás nyomozásának (4.343): 68 oldal megindulása a nyomozásnak (3.): 32 oldal megindulása a poggyászlopás nyomozásának (4.353): 75 oldal megoszlása a nemek alapján a sértetti körnek (2.61): 31 oldal megoszlása a nemek alapján az elkövetői körnek (2.41): 28 oldal mellékletek: 82. oldal minősített esetei a lopásnak – a bizonyítás tárgya (1.44): 21 oldal módjai a lopás tudomásra jutásának (3.2): 34 oldal módjai a tudomásra jutásnak (3.22): 37. oldal

módszerei (elkövetési) a besurranásos és a trükkös lopásnak, az elkövetők és a sértettek (4.312): 54 oldal módszerei (elkövetési) a fürdőhelyi lopásnak, az elkövetők és a sértettek (4.322): 58 oldal módszerei (elkövetési) a házi és a munkahelyi lopásnak, az elkövetők és a sértettek (4.332): 63 oldal módszerei (elkövetési) a markecolásnak, az elkövetők és a sértettek (4.342): 67 oldal módszerei (elkövetési) a poggyászlopásnak, az elkövetők és a sértettek (4.352): 72 oldal módszerei és elkövetési eszközei a lopásnak (2.2): 25 oldal módszerei, okai és eszközei az elkövetésnek, az elkövetők és a sértettek (2.): 23 oldal munkahelyi és a házi lopás elkövetési módszerei, az elkövetők és a sértettek (4.332): 63 oldal munkahelyi és a házi lopás fogalma, büntető anyagi jogi szabályozása és a bizonyítás tárgya (4.331): 62 oldal munkahelyi és a házi lopás nyomozása (4.33): 62 oldal munkahelyi és a házi

lopás nyomozásának megindulása (4.333): 64 oldal munkahelyi és a házi lopás nyomozásának speciális szabályai (4.334): 64. oldal N, NY nemek alapján megoszlása a sértetti körnek (2.61): 31 oldal nemek alapján megoszlása az elkövetői körnek (2.41): 28 oldal nyomozás megindulása (3.): 32 oldal nyomozás tervezése és szervezése (3.4): 42 oldal nyomozása a besurranásos és a trükkös lopásnak (4.31): 52 oldal nyomozása a fürdőhelyi lopásnak (4.32): 57 oldal nyomozása a házi és a munkahelyi lopásnak (4.33): 62 oldal nyomozása a poggyászlopásnak (4.35): 71 oldal nyomozása az egyes lopásfajtáknak (4.3): 52 oldal nyomozása az ittas emberek sérelmére elkövetett lopásnak, markecolásnak (4.34): 66 oldal nyomozásának (a besurranásos és a trükkös lopás) megindulása (4.313): 55 oldal nyomozásának (a besurranásos és a trükkös lopás) speciális szabályai (4.314): 56 oldal nyomozásának (a fürdőhelyi lopás) speciális szabályai

(4.324): 60 oldal nyomozásának (a házi és a munkahelyi lopás) megindulása (4.333): 64 oldal nyomozásának (a házi és a munkahelyi lopás) speciális szabályai (4.334): 64. oldal nyomozásának (a lopás) speciális szabályai (4.): 46 oldal nyomozásának (a markecolás) megindulása (4.343): 68 oldal nyomozásának (a poggyászlopás) megindulása (4.353): 75 oldal nyomozásának (a poggyászlopás) speciális szabályai (4.354): 76 oldal nyomozásának (fürdőhelyi lopás) megindulása (4.323): 60 oldal nyomozásának (markecolás) speciális szabályai (4.344): 69 oldal 113 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás nyomozási cselekmények és elsődleges (halasztást nem tűrő) intézkedések (3.3): 38 oldal nyomozási cselekmények, halasztást nem tűrő (3.32): 41 oldal O, Ó objektív oksági tényezők, a lopás elkövetőjével kapcsolatos (2.32): 27 oldal objektív oksági tényezők, a lopás sértettjével

kapcsolatos (2.52): 30 oldal okai, eszközei és módszerei az elkövetésnek, az elkövetők és a sértettek (2.): 23 oldal oksági (objektív) tényezők, a lopás elkövetőjével kapcsolatos (2.32): 27. oldal oksági (objektív) tényezők, a lopás sértettjével kapcsolatos (2.52): 30. oldal oksági (szubjektív) tényezők, a lopás elkövetőjével kapcsolatos (2.33): 27. oldal oksági (szubjektív) tényezők, a lopás sértettjével kapcsolatos (2.53): 30. oldal oksági tényezők, a sértettel kapcsolatos (2.5): 29 oldal oksági tényezők, az elkövetőkkel kapcsolatos (2.3): 26 oldal online kiadáshoz előszó: 6. oldal Ö, Ő önéletrajza (rendhagyó) a szerzőnek: 87. oldal önéletrajza (rendhagyó) és publikációs jegyzéke a szerzőnek: 87. oldal P poggyászlopás elkövetési módszerei, az elkövetők és a sértettek (4.352): 72 oldal poggyászlopás fogalma, büntető anyagi jogi szabályozása és a bizonyítás tárgya (4.351): 71 oldal poggyászlopás

nyomozása (4.35): 71. oldal 114 poggyászlopás nyomozásának megindulása (4.353): 75 oldal poggyászlopás nyomozásának speciális szabályai (4.354): 76 oldal publikációs jegyzéke a szerzőnek: 91. oldal publikációs jegyzéke és rendhagyó önéletrajza a szerzőnek: 87. oldal R rendhagyó önéletrajza a szerzőnek: 87. oldal rendhagyó önéletrajza és publikációs jegyzéke a szerzőnek: 87. oldal S, SZ scindere glaciem: 7. oldal sérelmére (ittas emberek) elkövetett lopás (markecolás) nyomozása (4.34): 66 oldal sértett kihallgatása (4.1): 46 oldal sértettek és az elkövetők, az elkövetés eszközei, módszerei és okai (2.): 23. oldal sértettek, az elkövetők és a fürdőhelyi lopás elkövetési módszerei (4.322): 58 oldal sértettek, az elkövetők és a markecolás elkövetési módszerei (4.342): 67. oldal sértettek, az elkövetők és a poggyászlopás elkövetési módszerei (4.352): 72 oldal sértettek, az elkövetők és az elkövetés

módszerei a besurranásos és a trükkös lopásnál (4.312): 54 oldal sértettek, az elkövetők, a házi és a munkahelyi lopás elkövetési módszerei (4.332): 63 oldal sértettel kapcsolatos oksági tényezők (2.5): 29 oldal sértetti kör és jellemzői (2.6): 31 oldal sértetti kör megoszlása a nemek alapján (2.61): 31 oldal sértettjével (a lopás) kapcsolatos objektív oksági tényezők (2.52): 30 oldal Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás sértettjével (a lopás) kapcsolatos szubjektív oksági tényezők (2.53): 30. oldal sic transit gloria mundi: 6. oldal speciális feladatai a megelőzésnek (5.): 79 oldal speciális szabályai a besurranásos és a trükkös lopás nyomozásának (4.314): 56 oldal speciális szabályai a fürdőhelyi lopás nyomozásának (4.324): 60 oldal speciális szabályai a házi és a munkahelyi lopás nyomozásának (4.334): 64 oldal speciális szabályai a lopás nyomozásának (4.):

46 oldal speciális szabályai a markecolás nyomozásának (4.344): 69 oldal speciális szabályai a poggyászlopás nyomozásának (4.354): 76 oldal szabályai (speciális) a besurranásos és a trükkös lopás nyomozásának (4.314): 56 oldal szabályai (speciális) a fürdőhelyi lopás nyomozásának (4.324): 60 oldal szabályai (speciális) a házi és a munkahelyi lopás nyomozásának (4.334): 64 oldal szabályai (speciális) a lopás nyomozásának (4.): 46 oldal szabályai (speciális) a markecolás nyomozásának (4.344): 69 oldal szabályai (speciális) a poggyászlopás nyomozásának (4.354): 76 oldal szabályozása (büntető anyagi jogi) a lopásnak (1.2): 13 oldal szabályozása (büntető anyagi jogi), a bizonyítás tárgya, a fogalma a házi és a munkahelyi lopásnak (4.331): 62 oldal szabályozása (büntető anyagi jogi), fogalma a lopásnak és a bizonyítás tárgya (1.): 12 oldal szabályozása (büntető anyagi jogi), fogalma és a bizonyítás tárgya a

besurranásos és a trükkös lopásnak (4.311): 53 oldal szabályozása (büntető anyagi jogi), fogalma és a bizonyítás tárgya a fürdőhelyi lopásnak (4.321): 57 oldal szabályozása (büntető anyagi jogi), fogalma és a bizonyítás tárgya a markecolásnak (4.341): 66 oldal szabályozása (büntető anyagi jogi), fogalma és a bizonyítás tárgya a pogygyászlopásnak (4.351): 71 oldal számok tükrében a lopás (1.3): 13 oldal szemelvények az utóbbi évek jogalkalmazói (bírói) gyakorlatából (4. melléklet): 85 oldal szerinti (korcsoportok) elhatárolás (2.42): 28 oldal szerinti (korcsoportok) elhatárolás (2.62): 31 oldal szervezése és tervezése a nyomozásnak (3.4): 42 oldal szerző publikációs jegyzéke: 91. oldal szerző rendhagyó önéletrajza és publikációs jegyzéke: 87. oldal szerző rendhagyó önéletrajza: 87. oldal szubjektív oksági tényezők, a lopás elkövetőjével kapcsolatos (2.32): 27. oldal szubjektív oksági tényezők, a lopás

sértettjével kapcsolatos (2.53): 30. oldal T, TY tárgya (a bizonyítás), fogalma és büntető anyagi jogi szabályozása a lopásnak (1.): 12 oldal tárgya a bizonyításnak – a lopás bűntette (1.43): 19 oldal tárgya a bizonyításnak – a lopás minősített esetei (1.44): 21 oldal tárgya a bizonyításnak – a lopás tényállása (1.41): 14 oldal tárgya a bizonyításnak – a lopás vétsége (1.42): 16 oldal tárgya a bizonyításnak (1.4): 14 oldal tényállása a lopásnak – a bizonyítás tárgya (1.41): 14 oldal tényállásai a lopásnak (2. melléklet): 82. oldal tényállási elemeinek (általános törvényi) vázlata, lopás (1. melléklet): 82. oldal tényezők (objektív oksági), a lopás elkövetőjével kapcsolatos (2.32): 27. oldal 115 Dr. Kovács Gyula: A lopás nyomozása Főiskolai jegyzet (2008), elektronikus kiadás tényezők (objektív oksági), a lopás sértettjével kapcsolatos (2.52): 30. oldal tényezők (oksági), a sértettel

kapcsolatos (2.5): 29 oldal tényezők (oksági), az elkövetőkkel kapcsolatos (2.3): 26 oldal tényezők (szubjektív oksági), a lopás elkövetőjével kapcsolatos (2.33): 27. oldal tényezők (szubjektív oksági), a lopás sértettjével kapcsolatos (2.53): 30. oldal tervezése és szervezése a nyomozásnak (3.4): 42 oldal tipizálás az előélet alapulvételével (2.43): 29 oldal törvényi tényállási elemeinek (általános) vázlata, lopás (1. melléklet): 82. oldal trükkös és a besurranásos lopás elkövetési módszerei, az elkövetők és a sértettek (4.312): 54 oldal trükkös és a besurranásos lopás fogalma, büntető anyagi jogi szabályozása és a bizonyítás tárgya (4.311): 53 oldal trükkös és a besurranásos lopás nyomozása (4.31): 52 oldal 116 trükkös és a besurranásos lopás nyomozásának megindulása (4.313): 55. oldal trükkös és a besurranásos lopás nyomozásának speciális szabályai (4.314): 56 oldal tudomásra jutás

(értesülés) forrásai (3.21): 34 oldal tudomásra jutás módjai (3.22): 37 oldal tudomásra jutásának módjai a lopásnak (3.2): 34 oldal tükrében a számok a lopás (1.3): 13 oldal U, Ú utóbbi évek jogalkalmazói (bírói) gyakorlatából szemelvények (4. melléklet): 85 oldal V vázlata a lopás általános törvényi tényállási elemeinek (1. melléklet): 82 oldal vétsége a lopásnak – bizonyítás tárgya (1.42): 16 oldal Tisztában vagyok azzal, hogy A lopás nyomozása megjelenése óta a büntető anyagi és a büntető alaki jogszabályokban változások következtek be: 2013. július 1-jétől új Büntető Törvénykönyv (Btk.), 2018 július 1-jétől pedig új büntetőeljárási törvény (Be.) lépett hatályba. Az új Btk és Be számos egyéb – büntetőjoghoz kapcsolódó – jogszabálymódosítást eredményezett, sőt, új jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök kodifikálására is sor került. Mindezek ellenére szilárd

meggyőződésem, hogy ez a 2008-as jegyzet – ami egyébként „hivatalosan” nem létezik – napjainkban is megállja a helyét. Egyfelől a lopás törvényi tényállása (új Btk. 370 §) lényegesen nem, vagy inkább alig-alig változott. Másfelől az új Be eljárásjogi rendelkezései sem érintik számottevően e deliktum nyomozásának (felderítésének és vizsgálatának) módszertanát. Röviden (vagy másképpen): a jegyzet a mai viszonyok között – mutatis mutandis – alkalmazható (vagy használható). Ez a közzététel egyik oka. A másik indok a jegyzet „láthatatlanságában” keresendő. Számomra megfejthetetlen indítékból, a Rendőrtiszti Főiskola által kiadott (és egyben a főiskolai nyomdában készült) jegyzetek ISBN kóddal nem rendelkeznek (a 2013-ban megjelent kriminálmetodikai alapjegyzet már igen, de azt nem az RTF, hanem a Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. jelentette meg), ebből eredően az Országos Széchenyi

Könyvtár (OSZK) nyilvántartásában és egyéb nyilvántartásokban nem szerepelnek. Nagyon nem szeretném, ha szellemi termékeim egy része ISBN azonosító és nyilvántartásba vétel hiánya miatt az enyészet martalékává válna. Nem gondolom, hogy ezt az indokot tovább kellene részleteznem Végül (és ez a harmadik okcsoport): A lopás nyomozása jegyzetet – ingyenes, elektronikus közzétételével – egyfajta útmutatónak szánom a jelen és a jövő oktatónemzedéke számára. Nem rejtem véka alá azt sem, miszerint ez lesz a sorsa a többi jegyzetnek is. Őszintén remélem, hogy műveim továbbgondolásra, továbbfejlesztésre alkalmasak és érdemesek. Úgy vélem, ezt a kérdéskört sem kell tovább bonyolítanom: sapienti sat. Természetesen, a régi jegyzetek közzététele nem gátolhat meg abban, hogy azokat a későbbiekben hatályosítva és kibővítve, nyomtatott formában, immár új jegyzetként kiadjam. Dr. Kovács Gyula szerkesztő–szerző

ISBN 978–615–00–5346–2