Oktatás | Andragógia » A felnőttkori tanulás fogalma és alapelvei

A felnőttkori tanulás fogalmai és alapelvei Részletes útmutató Készült a “NYITOK hálózat a társadalmi befogadásért“ TÁMOP 5.39 - 11/1-2012-0001 című program keretében Készítette: Dán-Magyar Fejlesztési Tanácsadó Kft. Kapcsolat: Progress Consult Kft. Várkonyi Zoltán ügyvezető Cím: 1041, Budapest, Dessewffy u. 40 Telefon: +36 1 399 0772 Email: progress@progress.hu www.progresshu A FELNŐTTKORI TANULÁS FOGALMAI ÉS ALAPELVEI Tartalomjegyzék Bevezetés Hogyan definiálható a felnőttkor? Kik azok a felnőtt tanulók? Tanulás, oktatás, képzés Tanítás helyett tanulás Tanár helyett tanulástámogató Élethosszig tartó tanulás Tudás, készség, képesség (kompetencia) Tanuló társadalom, tudásalapú gazdaság Az andragógia három gyűrűje A felnőtt tanulás legfontosabb alapelvei Mi motiválja a felnőtt tanulót? A felnőttkori tanulásban való

részvétel főbb akadályai Hatékony felnőtt oktatók Önellenőrző kérdések 4 4 6 10 10 12 13 14 15 17 19 20 20 23 3 A FELNŐTTKORI TANULÁS FOGALMAI ÉS ALAPELVEI Bevezetés A felnőttkori tanulás jelentősége nem marad el a hagyományos oktatásétól, és eredményesség tekintetében is még komoly tartalékokkal bír. Természetesen a fokozott siker lehetősége egyben nagyobb felelősséget jelent a felnőtt oktatók számára A felnőtt tanulók sajátossága, hogy pontos elvárásokkal érkeznek a tanulási folyamatba, ugyanakkor élethelyzetükből kifolyólag számos tényező hátráltatja a tanulásban való részvételüket. A felnőtt tanulók számára a leghatékonyabb motiváló erők az érdeklődés és a tanulás értelme: ha meggyőződnek arról, hogy számukra a tanulás milyen előnyökkel jár, jobban fognak teljesíteni és a tanulás eredményei is tartósan megmaradnak. Az Útmutató1 célja a felnőttképzés főbb

fogalmainak, valamint a felnőttképzés alapelveinek tisztázása az európai elveknek és kontextusnak megfelelően, így különösen ••a felnőttek tanulási szokásainak jobb megértése ••egy kiindulási alap kialakítása a felnőttek tanulási tevékenységének szervezéséhez ••az egyéni tanulók, a tananyag és a sajátos tanulási helyzet jellegzetességeinek jobb elemzése ••a felnőttek oktatásában résztvevő oktatók hatékonyságának növelése. Az Útmutató a Nyitok Hálózat tanulási központjaiban folyó tanulástámogatási tevékenységek megalapozását és támogatását szolgálja, így különösen kapcsolódik a tanulásszervezők, tanulási tanácsadók és felnőtt oktatók felkészítő programjaihoz, valamint felhasználandó a tanulási központok működése során. Az Útmutató hozzáférhető a Nyitok Hálózat Tudásközpontjában. Hogyan definiálható a felnőttkor? Kik azok a felnőtt tanulók? Az Európai Bizottság

értelmezésében „felnőtt az a személy, aki 16 évnél idősebb”. Az UNESCO szerint „felnőttek azok a személyek, akiket a társadalom elég érettnek tart ahhoz felnőtt feladatokat lássanak el” (ilyen lehet például egy teljes munkaidős munkavállaló, házastárs, szülő, adózó stb.) Ugyanakkor a „felnőtt” elnevezés sokféle dolgot jelenthet, például utalhat ••egy személy életének egy bizonyos szakaszára, ••egy, a társadalom által elfogadott státuszra, ••egy társadalmi alcsoportra, amely a gyermekektől különböztet meg vagy ••eszmények és értékek csoportjára. A felnőttkor tehát egyfajta állapotként is definiálható, amely egyrészt jogokat és státuszt ad a személyeknek és ugyanakkor feladatokat és felelősséget is rájuk ruház. 1 Készült a GRUNDTVIG-1-104452-CP-1-2002/SI ADDED – Adult Education Driving Licence projekt eredményeinek felhasználásával 4 A FELNŐTTKORI TANULÁS FOGALMAI ÉS ALAPELVEI

Korai felnőttkor (18-30 év között) ••Párválasztás ••Házastárssal való együttélés megtanulása ••Családalapítás ••Gyermeknevelés ••Otthon kialakítása és fenntartása ••Elhelyezkedés egy szakmában ••Polgári felelősségvállalás ••Hasonló beállítottságú társadalmi csoport megtalálása Középkor (30-55 év között) ••Érett polgári és társadalmi felelősségvállalás ••A létezéshez szükséges gazdasági színvonal megalapozása és fenntartása ••Kamasz gyermekek támogatása, hogy felelős és boldog felnőttekké válhassanak ••Felnőtt szabadidős programok kialakítása ••Házastárshoz, mint személyhez való viszonyulás ••A középkorral járó élettani változások elfogadása és azokhoz való alkalmazkodás ••Idősödő szülőkhöz való alkalmazkodás Későbbi érettség (55 év felett) ••Fizikai erő és egészség csökkenéséhez való alkalmazkodás

••Nyugdíjhoz és csökkent bevételhez való alkalmazkodás ••Házastárs halálához való alkalmazkodás ••A saját korcsoporthoz való határozott kapcsolat megalapozása ••Társadalmi és polgári kötelességek teljesítése ••Kielégítő lakótér kialakítása A felnőttkor szakaszai az életfeladatokban történő változások alapján2 A felnőtt tanulók mindannyian társadalmilag érett polgárok, akik különféle motivációtól hajtva (például személyes, szakmai, gazdasági, társadalmi, kulturális, polgári vagy intellektuális indíttatásból) vesznek részt oktatási tevékenységekben. Heterogén személyekből álló csoportot alkotnak tehát, eltérő tanulmányi háttérrel és változatos tanulmányi szükségletekkel 2 Havinghust, 1961 5 A FELNŐTTKORI TANULÁS FOGALMAI ÉS ALAPELVEI Friss kutatások emellett azt sugallják, hogy ••felnőtt tanulónak számít minden társadalmilag érett polgár, függetlenül a

tanuláshoz való hozzáállásától, másfelől ••a felnőtt tanulók oktatási szükségleteinek meghatározásakor a „nem résztvevők” igényeit is szükséges figyelembe venni. A Nyitok Hálózat célcsoportja A Nyitok Tanulási Központok célcsoportja elsősorban aktív korú ••hátrányos helyzetű munkavállalók és személyek, ••munkanélküli, inaktív személyek. A Nyitok Hálózatban tanuló felnőttek sokfélék, közöttük egyaránt jelen vannak munkanélküliek, nők, romák, alacsony iskolai végzettségűek, pályakezdő fiatalok és idősebb munkavállalók. Az egységes értelmezhetőség és széleskörűség szempontjait is figyelembe véve a felnőtt fogalmának alkalmazása a gyakorlatban többnyire korhoz kötött, Európában általában a 25 éves kor elérése jelenti a felnőtt számára a felnőtteknek szánt tanulási lehetőségekhez való hozzáférés küszöbét. Tanulás, oktatás, képzés Az oktatás „szervezett és

hosszantartó tanítás” egy formális oktatási és képzési rendszerben, ideértve az általános, közép- és felsőfokú szintet3. Fontos azonban, hogy az oktatás fogalma önmagában nem jelenti automatikusan, hogy kizárólag oktatási intézményben kerülhet rá sor, hiszen ez a helyszínre utal és nem a minőségre. Ráadásul ebben az esetben azt sem vennénk figyelembe, hogy oktatás olyan intézményekben is történhet, melyeknek nem elsődleges funkciója a nevelés (például munkahelyek, börtönök, templomok, katonai bázisok, egészségügyi központok stb.), de sor kerülhet oktatásra intézményen kívül is (például távoktatás esetén) Az UNESCO meghatározása szerint az oktatás „szervezett és hosszantartó tanítás, amelyet arra terveztek, hogy ismereteket, készségeket és felfogást közvetítsen, melyek az élet minden elfoglaltságához hasznosak”. E tág meghatározás alapján, az oktatás fogalmához az alábbi elemek tartoznak hozzá:

••egy oktató és –feltehetően- egy intézmény részvétele ••egy hosszabb időszakon átívelő folyamat ••általános hasznos ismeretek átadása az arra elkötelezettek számára ••képességek elsajátítása az oktatási folyamat részeként ••széleskörű tudás elsajátításának képessége, nemzetközileg helytálló ismeretek, magyarázatok és érvek felhasználásával 3 6 CEDEFOP, 1996 A FELNŐTTKORI TANULÁS FOGALMAI ÉS ALAPELVEI ••ismeretek, készségek és felfogás olyan kombinációja, melyek hasznosak minden emberi tevékenységhez. A tanulás ezzel szemben nem feltétlenül foglal magában nevelést, gyakran rövidebb időkereten belül és kisebb részletekben történik. A tanulás, egy alapvető emberi folyamat, olyan cselekvés, a levegővételhez hasonlatos módon, melyet mindenki mindenkor végez, még akkor is, amikor ezt nem veszi észre. Ugyanakkor -a légzéstől és oktatástól eltérően- nincs általános

egyetértés arról, hogy hogyan is tanulunk: pszichológusok és oktatók eltérő nézeteket vallanak arról, hogy mi is pontosan a tanulás. Tanulás Oktatás Tanulás és oktatás egymáshoz való viszonya Az oktatás és tanulás közötti különbségek azonban nem mindig egyértelműek, a két fogalom felfogható egy spektrum két végleteként is, melyek középen egymásba tűnnek. Tanulás Oktatás Növekvő szervezettség Tanulás és oktatás a szervezettség foka szerint A témához kapcsolódva igen gyakran előkerül a képzés fogalma is. Felmerül a kérdés, hogyan definiálható a képzés fogalma? Mi a különbség oktatás és képzés között? A különbséget az oktatás mélységén, illetve széleskörűségén keresztül tudjuk megragadni. Az oktatás A képzés ••széleskörű ••szűkebb spektrumú ••általános ••konkrét ••tudásalapú ••képesség-alapú ••hosszú távú ••szakirányú, szakmához

••emberközpontú. és ezáltal a gazdasághoz kapcsolódik. 7 A FELNŐTTKORI TANULÁS FOGALMAI ÉS ALAPELVEI Tanulás Oktatás Képzés Tanulás, oktatás, képzés egymáshoz való viszonya Képzés Oktatás Növekvő specifikusság Növekvő széleskörűség és mélység Oktatás és képzés a széleskörűség és mélység szerint A képzésen belül megkülönböztetjük az alapképzés és továbbképzés fogalmait. Az alapképzés jelenti az iskolarendszeren (ideértve a felsőfokú oktatást is) belül történő szakirányú képzést. Míg a továbbképzés olyan képzés, amely az alábbi célcsoportok valamelyikének szól: ••már alkalmazásban álló felnőttek ••foglalkozást váltani kívánó felnőttek ••rövid vagy hosszabb ideje munkanélküli felnőttek ••a munkaerőpiacra életük egy későbbi szakaszában először belépni vagy egy hosszabb távollét után oda visszatérni kívánó felnőttek. A továbbképzés többféle

változatos formát ölthet, például: ••átképzés új képességek megszerzéséhez ••szakosodott képzés, mellyel a meglévő tudás és képességek naprakészé tehetőek ••munkahelyi képzés, mikor a képzés a munkahelyen belül történik ••stb. A szakképzettség/képesség fogalma tehát ••a munkaerő piachoz kötődik, a gazdasági termelésben és fejlődésben való részvételhez szükséges, tehát ••megkülönböztetendő a szélesebb értelemben vett tudástól és készségektől. Mindezek után akár szőrszálhasogatásnak is tűnhet, ám ha jobban belegondolunk jelentős különbségre hívja fel a figyelmet, hogy az andragógia (a felnőttek tanulásával foglalkozó elmélet) különbséget tesz „fel- 8 A FELNŐTTKORI TANULÁS FOGALMAI ÉS ALAPELVEI nőttek oktatása” és „felnőttoktatás” között: ••A „felnőttek oktatása” magában foglalja az oktatás minden formáját, melyet 16 éven felüliek számára

terveznek, függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e kapcsolódó tapasztalatokkal, illetve, hogy képesek-e a saját tanulásukat irányítani és hozzájárulni a tanulási folyamathoz. ••Ezzel szemben, a „felnőttoktatás” azokat az oktatási formákat foglalja magában, melyek a diákokat, mint felnőtteket kezeli – hozzáértő, tapasztalt, felelősségteljes, érett és kiegyensúlyozott személyekként. Mit jelent az andragógia? A XIX. században megalkotott fogalom, mely Platón oktatási elméletéhez kapcsolódva, a felnőttek oktatását különbözteti meg a pedagógiától, azaz a gyermekek oktatásától1. Szélesebb körű használatára az 1970-es évektől kezdve került sor Manapság már –a felnőttek oktatásában a változatosságra való törekvés, a gyakorlati és elméleti megközelítések sokszínűsége, a felnőtt oktatás elméletének és gyakorlatának többféle tudományágra (például szociológia, pszichológia, politikai gazdaság,

politika-tudomány, antropológia, stb.) való támaszkodása okán- az andragógia fogalma önmagában nem elégséges a felnőttek oktatásának alakítására és leírására. Összefoglalva, a felnőttoktatás/tanulás sokféle és változatos formát öltő folyamatot jelenthet, miközben az alábbi kulcsfontosságú elemekkel jellemezhető: ••a helyszínek változatosak, mivel oktatási intézményben is történhet, munkahelyen vagy a közösségben ••a célok sokoldalúak, az egyén tudásának, képességeinek és tehetségének fejlődésére irányulnak ••a forma, tartalom és módszerek nagy változatosságot mutatnak ••a fejlődés holisztikus4 módon magában foglalja a személyes, kulturális és gazdasági dimenziókat ••az egyén képessé válik az életében bekövetkező változásokhoz való alkalmazkodásra ••emberközpontú és holisztikus módon közelít a tanulás fogalmához, ami által változásokat eredményez a hozzáállásban

és viselkedésben egyaránt. ••az egyén életében történő változásra utal felhatalmazás és cselekvés által ••humanista és teljes körű megközelítéssel bír a tanulással szemben, ami változáshoz vezet a hozzáállásban és viselkedésben. Ki volt Malcolm Knowles? Malcolm Knowles amerikai felnőtt oktató fejlesztette ki a -minden korosztályra kiterjeszthetőtanuló-központú oktatás elvét. 4 A holisztikus megközelítés a teljességre, az egészre törekvést jelenti. A fogalom jellemző használati területe például az egészségügy, amikor is olyan gyógyítási módot ír le, melynél figyelembe veszik a beteg értelmi, fizikai és szociális állapotát is. 9 A FELNŐTTKORI TANULÁS FOGALMAI ÉS ALAPELVEI Megjegyzendő, hogy a jelenlegi humánerőforrás-fejlesztési stratégiák a felnőttek oktatását igen gyakran a továbbképzésre szűkítik le. E szerint a felnőttek oktatásának legfőbb motivációja a munkához jutás, ezáltal

a hangsúly a felnőttkori tanulás gazdasági hasznosságára helyeződik, a szélesebb értelemben vett emberi értékek háttérbe szorulása mellett. Tanítás helyett tanulás A hagyományos értelmezés szerint a tanítás a tanulás és oktatás természetes velejárója: ahhoz hogy tanulhass, valakinek tanítania kell téged. Ugyanakkor, vegyük észre, hogy tanulás tanár nélkül is történhet, így az érvelés megfordul: ahhoz, hogy taníthass, szükséged van legalább egy tanulóra! Felnőtteket oktatók számára pedig még inkább egyértelmű kell, hogy legyen: az élethosszig tartó tanulás kontextusában nem lehet szűken értelmezni a tanítás fogalmát. Ráadásul a különféle digitális technikák megjelenése az oktatási és képzési szektort sem hagyta érintetlenül: a tanításról egyértelműen a tanulásra helyeződik a hangsúly. A tanulás hagyományos és passzív formái helyett előtérbe került az ún. aktív tanulás, melyet nagyban

támogatnak a különféle digitális lehetőségek A tanulás idő- és térbeli dimenziói is megváltoztak: változatos módszerek, tanítást segítő eszközök, újszerű tanulási környezet és időbeosztás áll rendelkezésre. Következésképpen, újszerű felnőtteknek szóló tanulási lehetőségekre van szükség, amelyek képesek megfelelni a felnőtt tanuló hetegorén tanulási igényeinek Fontos, hogy a tanuló-központú megközelítés az egyéni igényekhez rugalmasan alkalmazkodó, tanulási központokban, de akár otthon vagy a munkahelyen is megvalósítható tanulási programokat feltételez, amelyek szinte minden esetben speciálisan összeállított vagy átdolgozott tananyagra épülnek. Tanár helyett tanulástámogató Sokféle elnevezés használatos a felnőtteket oktatókra: tanár, oktató, képző, tanító, előadó, segítő, vezető, tanácsadó, bróker, humánerőforrás-fejlesztő vagy mentor. Valójában, akik felnőtteket oktatnak gyakran

elutasítják a „tanár” kifejezést, részben azért hogy megkülönböztessék magukat az iskolai tanároktól, másrészt ezzel is jelezni kívánják, hogy a tipikusan iskolai tanítási módszerek nem megfelelőek felnőttek esetében. Egy felnőtt oktató hatékonysága részben azon alapul, hogy felismeri, hogy hogyan tanulnak a felnőttek a legjobban. Gyermekekhez és fiatalokhoz képest a felnőtteknek, mint tanulóknak különleges szükségleteik és elvárásaik vannak. Jóllehet ez a megállapítás szinte közhelyszerű, a felnőttek tanulása nem olyan régen vált önálló kutatási területté. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a felnőttek oktatató személy az alábbiakat valósítja meg: ••együttműködő tanulási környezetet kialakítása ••a közös tervezés lehetőségének biztosítása ••a tanuló szükségleteinek és motivációjának felmérése ••tanulási célok kialakításának lehetővé tétele a felmért szükségletek és

motiváció alapján ••egymásra épülő tevékenységek tervezése a tanulási célok elérése érdekében ••megvalósítás megfelelő módszerek, tananyag és erőforrások kiválasztásával 10 A FELNŐTTKORI TANULÁS FOGALMAI ÉS ALAPELVEI ••a tanulási folyamat értékelése és egyben a jövőbeli tanulás igények felmérése. Mindemellett -és a technológiai fejlődés ezt csak erősíti- a felnőttek tanítása, mint fogalom is változófélben van: a különféle tanulási tevékenységek elősegítése és támogatása veszi át a direkt ismeretátadás helyét. Ennélfogva a felnőtteket oktatók nem „közölnek és formálnak” a tanulón, hanem sokkal inkább elősegítik és támogatják önálló tanulásukat („self-directed learning”). Ennek alapján az alábbi szakemberek mindegyikének fontos tanulástámogató szerepe van: ••fiatalokat oktató tanárok és trénerek ••felnőtt oktatási szakember ••önkéntes felnőtt

oktatók ••közösségi munkavállalók ••ifjúságsegítők ••műszaki szakemberek ••szociális gondozók ••egészségügyi dolgozók ••szakszervezeti aktivisták ••könyvtárosok. Tanulástámogatás a Nyitok modellben A Nyitok modell tanulástámogatási rendszere háromféle funkcióra épül: ••Minden tanulási központban működik egy tanulásszervező, akinek a személye kulcsfontosságú a program céljainak megvalósítása szempontjából. A tanulásszervező feladata a célcsoport tagjainak (a leendő tanulók), a szakmai megvalósítók (oktatók, képzők), a partnerintézmények, munkaadók és helyi vállalkozók megszólítása és programba történő bevonása. Emellett a tanulásszervezők a tanulási programok megvalósításában is szerepet vállalnak ••A tanulásszervezők munkáját támogatja, kiegészíti a tanulási tanácsadó. Legfőbb feladata a tanulási központ működtetésének támogatása, valamint a felnőtt

tanulók számára egyéni tanulási tanácsadói tevékenységek ellátása. ••A tanulási központ külső munkatársai azok az oktatók, képzők, akik a tanulási programok megvalósítását végzik. A Nyitok tanulási központok munkatársainak munkavégzését egy dedikált felkészítő program, illetve folyamatos mentori támogatás segíti. Emellett a tanulásszervezők és tanulási tanácsadók számára hozzáférhető a Nyitok Tudásközpont, amely a Nyitok modellel, a felnőttkori tanulással, illetve az alapkészségek fejlesztésével kapcsolatos hazai és nemzetközi tudásanyagot közvetíti rendszerezett és célorientált formában. 11 A FELNŐTTKORI TANULÁS FOGALMAI ÉS ALAPELVEI Élethosszig tartó tanulás Az élethosszig tartó tanulás fogalmának kialakulása a felnőtt oktatás és képzés irányában a második világháború után megerősödött nemzetközi érdeklődést, stratégia-alkotást és együttműködést tükrözi. Az élethosszig

tartó tanulás elve (Lifelong Learning, LLL) az oktatás ún „kezdet-vég” modellje ellen érvel. Ez utóbbi szerint az oktatás a gyermekkorra, serdülőkorra és fiatal felnőttkorra korlátozódik Ezzel szemben az élethosszig tartó tanulás elve azt vallja, hogy az oktatás az élet teljes tartama alatt szükséges és kívánatos mindenki számára. Ezen alapulnak az ún „ismétlődő” oktatási modellek, amelyek egy ember életútja során az oktatás és más elfoglaltságok (elsősorban a munka, de akár a szabadidő vagy nyugdíj) váltakozását tartják kívánatosnak. Az oktatás „kezdet-vég” modellje 3-5 éves életkor 16-25 éves életkor Életút Az élethosszig tartó tanulás elve szerinti modellek 3-5 éves életkor 16-25 éves életkor 3-5 éves életkor 16-25 éves életkor Életút Életút oktatás Alternatív oktatási modellek Az élethosszig tartó tanulás elve nagy jelentőségű, inkluzív (mindenkit magába foglaló) és sokan

úgy tekintenek rá, mint az új stratégiára, mely átvezet bennünket a tanuló társadalom korába. Az EU az alábbiak szerint értelmezi az élethosszig tartó tanulás elvét: ••az élethosszig tartó tanulás inkluzív (mindenkit magába foglaló) és többdimenziós fogalom ••főként felnőttre vonatkozik ••a formális és nem formális oktatást egyaránt magában foglalja ••élethosszig tart és az élet minden területére kiterjed (life-wide), hiszen részben a munkahelyen, a családban, a közösségben vagy a médián keresztül is zajlik ••számos tényező, szereplő és alapelv kapcsolódik hozzá. Az élethosszig tartó tanulás tehát egyfelől az oktatás és tanulás az élet teljes hosszára történő kiterjesztését jelenti. Másrészt, egy további dimenziója, hogy az élet minden területére kiterjed (life-wide), amely arra hívja fel a figyelmet, hogy egy ember életútja során az oktatás, tanulás és képzés nem csak oktatási

intézményekben, hanem azokon kívül is történik, tehát magában foglal mindféle (formális, nem formális vagy informális) tanulási elfoglaltságot. 12 A FELNŐTTKORI TANULÁS FOGALMAI ÉS ALAPELVEI Tudás, készség, képesség (kompetencia) Korábban már volt szó a képesség (kompetencia) fogalmáról, amely megkülönböztetendő az ismeretektől és készségektől. A képesség azt jelenti, hogy az általános ismeretei felhasználásával és a készségei széles körére támaszkodva az egyén képes egyes konkrét (komplex, adott kontextusba ágyazott) helyzetek, feladatok sikeres megoldására. Az egyén valamilyen képességének megléte egyértelműen jellemezhető a teljesítményével és ezáltal közvetlen jelentősége van a foglalkoztathatósága szempontjából. A kompetencia profil jelentése a Nyitok modellben A kompetencia profil egy adott munkahelyi tevékenység vagy munkakör sikeres ellátásához szükséges készségek és képességek

körének és szintjének összefoglalása. A képességek beazonosítása jelenti azt a folyamatot, amely során meghatározásra kerül a képességek jellege és hatóköre. A képességek hivatalos elismerése az a folyamat, mely során tanúsítvány kiállításával vagy egyéb, nem hivatalos módon (pl. egyenértékűség elismerése, validálás stb) elismerésre kerülnek a megszerzett képességek (pl szakképzettség) A képességek társadalmi elismerése pedig a képességek (pl. szakképzettség) értékének a gazdasági és társadalmi szereplők által történő elismerését jelenti Összességében a képességek leginkább azt mutatják, hogy egy személy mire képes, és nem azt, amit tud. Ennek megfelelően: ••a képesség fogalma mindig valamilyen kontextushoz kapcsolódik ••a képesség megléte egy eredményjellegű ismérv, és nem írja le azt a tanulási folyamatot, amelyen az egyén végighaladt ••szükség van világosan megfogalmazott és

hozzáférhető szabványokra, melyek segítségével a képességek mérhetővé és összehasonlíthatóvá válnak ••a képességek azt mutatják, hogy egy személy egy adott pillanatban mit képes elvégezni. A globális átalakulások kapcsán az európai társadalmak és gazdaságok átalakuló félben vannak, s mindez hatással van a felnőtt oktatás stratégiájára is. A makrogazdasági változások veszélyt jelenthetnek az európai társadalmak kohéziójára is: az információs társadalom az emberek közötti egyenlőtlenségek fokozódását eredményezheti Kettéválhat a társadalom: „nyertesek” lesznek, akik képesek kiaknázni az információs technológiában, kommunikációban, utazásban és a munkaerő piacon kínálkozó lehetőségeket, míg a „vesztesek” a társadalmi kirekesztődést és marginalizálódást kockáztatják. Egyszerűen fogalmazva mára a tudást, készségeket és képességeket a társadalmi integráció és mobilitás

eszközeinek tekintjük. Vagyis, az államok és közösségek jól felfogott érdeke az emberi erőforrásba való befektetés, hiszen az emberek ezáltal válnak „foglalkoztathatóvá” és „alkalmazkodóvá”. Ráadásul a különféle szervezetek úgy tekintenek az emberi erőforrások fejlesztésére, mint a nemzetköziesedés, a versenyképesség megőrzése, a technológiai változások, a szolgáltatások és minőség fejlesztése által támasztott kihívásokra adott szükségszerű és integrált megoldásra. Jóllehet a gyakorlati megvalósítás mikéntje sok kérdést vet fel (pl egyedi 13 A FELNŐTTKORI TANULÁS FOGALMAI ÉS ALAPELVEI megoldások vagy a tanulás következetes szem előtt tartása, a tanulásba bevont alkalmazottak köre, ki jár jól a tanulással stb.), úgy tekintünk a „tanuló szervezetekre”, mint amelyek ugyanúgy az élethosszig tartó tanulás elvét igyekeznek megvalósítani, csak nem az egyén vagy az össztársadalom, hanem az

adott szervezet vagy vállalkozás szintjén. Tanuló társadalom, tudásalapú gazdaság A tanuló társadalom, tudásalapú gazdaság újkeletű fogalma egy olyan társadalomra utal, melynek folyamatai és működése a társadalom minden tagjának részvételével a tudás előállításán, elosztásán és felhasználásán alapul. A tudásalapú társadalom többféle módon értelmezhető, jelenthet ••egy művelt, az aktív állampolgárok, a liberális demokrácia és az egyenlő lehetőségek mellett elkötelezett társadalmat, ••egy tanulási piacot, ahol a különféle intézmények szolgáltatásokat nyújtanak az egyénnek a gazdaság versenyképességének fenntartása érdekében, ••olyan tanulási hálózatokat, ahol a hozzáférhető sokszínű erőforrásra támaszkodva a tanulók elsajátítják az élethez való „tanuló hozzáállást” és fejlesztik érdeklődésüket és személyiségüket. Bárhogy is definiáljuk azonban a tanuló

társadalmat, a tények azt mutatják, hogy hatalmas szakadék tátong a tanuló társadalom/közösség/régió/város elmélete és a valóság között. A legtöbb európai országban a felnőttek által ténylegesen tanulásra fordított idő igen alacsony, és ez jelentős mértékben kapcsolódik az oktatáshoz, képzéshez való hozzáférésben mutatkozó szerkezeti egyenlőtlenségekhez Sokan úgy fogalmaznak, hogy a tanuló társadalom képzete pusztán retorika vagy nem több, mint egy látomás a társadalmi elitet alkotó magasan képzett emberek világáról, hiszen a többség még mindig ki van rekesztve a tanulás lehetőségéből. Természetesen a felnőttek oktatására szolgáló modellek egyike sem alkalmazható mindenkire és minden körülményre, úgy kell tehát rájuk tekinteni, mint részben átfedő, részben alternatív megoldásokra, melyeket a szükségletek és körülmények függvényében kerülhetnek alkalmazásra. Végezetül, ahhoz hogy az

élethosszig tartó tanulás mindenki számára valósággá válhasson, szükség van az egész oktatási és képzési rendszer átalakítására, az összes érintett fél, különösen a társadalmi partnerek, a civil társadalom, a helyi és regionális intézmények, részvételével. Emellett szükség van az állami és magánbefektetések jelentős növelésére, hogy létrejöhessen egy átfogó, mindenki számára elérhető felnőtt oktatási és képzési rendszer. A Nyitok modell céljai ••Hogyan lehet hátrányos helyzetű felnőtteket elérni és tanulásra ösztönözni? ••Hogyan lehet a tanulási lehetőségeket az eddig elérhetetlen csoportokhoz közel vinni és számukra vonzóvá tenni? ••Hogyan lehet a kompetenciafejlesztést az öngondoskodás és az önszerveződések erősítésének szolgálatába állítani? 14 A FELNŐTTKORI TANULÁS FOGALMAI ÉS ALAPELVEI Az andragógia három gyűrűje A korábban már említett Malcolm Knowles

dolgozott ki egy új megközelítést az andragógiai (felnőttek oktatására vonatkozó) elvek minél következetesebb gyakorlati alkalmazására. Mit jelent a „tanuló-központúság” az andragógia értelmezésében? Az andragógia komolyan veszi a tanulót. Nem pusztán a tanulónak kijáró tisztelet megadásáról van itt szó, hanem arról, hogy a tanulási folyamattal kapcsolatos alapvető döntésekhez szükséges információk elsődleges forrása maga a felnőtt tanuló. Knowles a felnőttek tanulásával kapcsolatos tényezőket három koncentrikus körbe rendezte, ezek az andragógia ún. három gyűrűje: ••a tanuláshoz kapcsolódó célok és szándékok ••egyéni és helyzetbeli különbségek ••a felnőtt tanulás legfontosabb alapelvei. A tanuláshoz kapcsolódó célok és szándékok jelenítik meg a tanulás révén bekövetkező fejlődés lehetőségét. A hagyományos nézet szerint a tanulás haszna kizárólag az egyén szintjén

értelmezhető, miközben a tapasztalatok szerint a felnőttkori tanulás pozitív hatásai intézményi és társadalmi szinten egyaránt megmutatkoznak. Az egyéni és helyzetbeli különbségek változókként szerepelnek. Ezek kulcsszerepet játszanak annak megértésében, hogy hogyan valósul meg a felnőttek tanulása a gyakorlatban. Olyan tényezőket jelentenek, melyek a felnőttek oktatásának konkrét megvalósítására vannak hatással A felnőtt tanulás legfontosabb alapelvei pedig olyan elemeket foglalnak össze, melyek közvetlenül a felnőtt tanulótól erednek és az andragógia elméletét fordítják le a gyakorlat nyelvére. A felnőtt tanulás legfontosabb alapelveit a következő fejezet mutatja be részletesebben. 15 A FELNŐTTKORI TANULÁS FOGALMAI ÉS ALAPELVEI A felnőtt tanulás legfontosabb alapelvei 1. A tanulónak tudnia kell • Miért? • Mit? • Hogyan? 2. A felnőtt tanuló önmagáról alkotott képe • független • önirányító 3. A

tanuló korábbi tapasztalatai mint • forrás • mentális minták 4. Nyitottság a tanulásra • életszerű • feladatokhoz kapcsolódó 5. Tanulási beállítottság • probléma-orientált • kontextuális (körülményektől függő) 6. A tanulási motivációja • belső érték • személyes eredmény Andragógia a gyakorlatban (Knowles, Holton és Swanson, 1998) 16 A FELNŐTTKORI TANULÁS FOGALMAI ÉS ALAPELVEI A felnőtt tanulás legfontosabb alapelvei Knowles az alábbiak szerint foglalja össze a felnőtt tanulás legfontosabb alapelveit (lásd 9. fejezet, Az andragógia három gyűrűje) Rugalmasság a felnőttek oktatása során Az andragógia egyik legfontosabb jellemzője a rugalmasság: számos elve közül mindegyik fontos, de a leglényegesebb mégis az, hogy ezek az elvek az adott helyzetnek megfelelően kerüljenek részben vagy egészben alkalmazásra. 1. A tanulónak tudnia kell: miért, mit, hogyan csinál? 1. A tanulónak tudnia kell

Pszichológiai kutatások azt mutatják, hogy ösztönző, érzelmi és fejlődési szempontok a fontosabbak felnőttek számára, mint a fiatalabb tanulóknál. A felnőttek aktívabbak és képesek meghatározni saját tanulási céljaikat. Hajlandóak felhasználni élettapasztalataikat ahhoz, amit és ahogy tanulnak. • miért? • mit? • hogyan csinál? 2. A felnőtt tanuló önmagáról alkotott képe: független és önirányító A felnőttek függetlenek és önirányítóak. Szükségük van arra, hogy képesek legyenek befolyásolni, ami velük történik. A felnőtt oktatóknak tevékenyen be kell vonniuk felnőtt tanulóikat a tanulási folyamatba és támogatóan kell fellépniük a tanulás során az alábbiak szerint: 2. A felnőtt tanuló önmagáról alkotott képe • független • önirányító ••Kifejezetten szükséges kikérni a résztvevők véleményét arról, hogy a tanulási tevékenységek során milyen témák kerüljenek sorra és hagyniuk

kell, hogy olyan feladatokon dolgozzanak, melyek az érdeklődésüknek megfelelnek. ••Lehetővé kell tenni a résztvevők számára, hogy megnyilvánuljanak a csoport előtt, illetve kipróbálják a vezető szerepét a csoportban. ••A felnőtt oktatónak arra kell törekednie, hogy támogassa, elősegítse a résztvevők saját tudásának „megszületését” mintsem, hogy átadja részükre a tudást. ••Végezetül, rá kell ébresztenie a résztvevőket arra, hogy a csoport miként tudja segíteni őket egyéni céljaik elérésében (pl.: a személyes célok listája) A felnőttek számos a munkahelyen, családban vagy akár az oktatásban szerzett tapasztalattal érkeznek a tanulási helyzetbe. Szükségük van arra, hogy a tanulást összekössék ezzel a már meglévő tudás/tapasztalat bázissal. Ez akkor tud megvalósulni, ha a felnőtt oktató képes előcsalogatni a résztvevőkből a témába vágó meglévő tapasztalataikat és tudásukat. A tanárnak

az „elméletet” a tanulókhoz és gyakorlati tapasztalataikhoz kell „idomítani” Fontos, hogy a felnőtt oktató tudatában legyen: mekkora érték az előzetes tudás és tapasztalat a tanulás szempontjából. A felnőtt oktató kifejezettem az alábbiakra helyezi tehát a hangsúlyt a tanulás során: 17 A FELNŐTTKORI TANULÁS FOGALMAI ÉS ALAPELVEI 1. tapasztalati módszerek alkalmazása 2. gyakorlati alkalmazás ösztönzése 3. a résztvevők megnyílása és a tapasztalatokból való tanulás képességének elsajátítása 3. A tanuló korábbi tapasztalatai mint forrás és mentális minták Mint minden tanulónak, a felnőtteknek is szükségük van arra, hogy kellő tisztelettel kezeljék őket. A felnőtt oktatónak elismerően kell viszonyulnia azokhoz a tapasztalatokhoz, melyeket a felnőtt résztvevőik a tanulási alkalmakra hoznak. A felnőttek elvárják, hogy a felnőtt oktató tudás és tapasztalatok terén egyenrangúként kezelje őket és

lehetőséget kapjanak véleményük szabad kinyilvánítására. 3. A tanuló korábbi tapasztalatai mint • forrás • mentális minták 4. Nyitottság a tanulásra: életszerű, feladatokhoz kapcsolódó A felnőttek jelentőség-orientáltak. Látniuk kell, hogy mi értelme van valamit megtanulni. Elvárják, hogy a tanulás eredményét alkalmazni tudják a munkájukban vagy az életük valamely más területén, azaz hasznos legyen számukra a tanulás. 4. Nyitottság a tanulásra • életszerű • feladatokhoz Ennélfogva a felnőtt oktatóknak ki kell deríteni a felnőtt résztvevők kapcsolódó céljait még a tanulás megkezdése előtt. Ez azt is jelenti, hogy az elméletet és fogalmakat a résztvevők számára ismerős helyzetekbe kell ágyazni. Ez oly módon valósítható meg, ha például a résztvevők lehetőséget kapnak arra, hogy olyan feladatokat válasszanak, melyek a saját érdeklődésüket tükrözik. 5. Tanulási beállítottság:

probléma-orientált, kontextuális (körülményektől függő) A felnőttek célorientáltak. Mikor beiratkoznak egy tanulási programra, általában tudják, milyen célt kívánnak általa elérni Ezért különösen értékelik, ha egy oktatási program jól szervezett és egyértelműen meghatározott elemekből épül fel A felnőtt oktatóknak képesnek kell lenniük bemutatni a résztvevők számára, hogy a program miként fog segíteni a céljaik elérésében. Az egyéni célok felmérésére és a program célkitűzéseivel való összevetésre még a program elején sor kerül. 5. Tanulási beállítottság • problémaorientált • kontextuális (körülményektől függő) 6. A tanulás motivációja: belső érték, személyes eredmény A felnőttek gyakorlatiasak, a tanulás azon részére koncentrálnak, amely számukra a leghasznosabb. Előfordulhat, hogy önmagában a tanulás nem jelent számukra értéket. 6. A tanulás motivációja A felnőtt oktató

egyértelműen megfogalmazza a résztvevők számára, hogy az adott tanulási tevékenység miért lesz hasznos számukra. • személyes A fentieket összefoglalva, az alábbi elemek különös jelentőséggel 18 • belső érték eredmény A FELNŐTTKORI TANULÁS FOGALMAI ÉS ALAPELVEI bírnak a felnőttek tanulása során: ••a tanulási légkör ••a tanulás időzítése ••a szükségletek megállapítása ••a tanulók csoportokba rendezése ••a tanulási program megtervezése ••a tananyag összeállítása ••a tanulási feladatok megtervezése ••a tanulási feladatok irányítása ••a tanulás kiértékelése. A Nyitok modell alapelvei: NYITOTTSÁG, RUGALMASSÁG, SZEMÉLYRE SZABOTT TANULÁS A Nyitok Tanulási központokban folyó tanulás az alábbi felismerésekre épül: A felnőtteknek szükségük van arra a szabadságra, hogy úgy tanulhassanak, ahogy ők akarnak. A felnőttek a számukra legmegfelelőbb időben fognak tanulni.

A felnőttek a tanulási helyzetbe értékes előzetes élettapasztalatokkal és tudással felvértezve érkeznek. A tanulás a felnőtt belső motivációira és önálló kezdeményezésére épül. A felnőtteknek az életben alkalmazható és gyakorlatorientált tananyagra van szükségük. Mi motiválja a felnőtt tanulót? Számos forrásból fakadhat a felnőtt tanulási motivációja: ••társadalmi kapcsolatok igénye (pl. új ismeretségek, kapcsolatok kialakítása, barátok szerzése stb) ••külső elvárásoknak való megfelelés (pl. egy külső személy utasításainak követése, egy hivatalos személy elvárásainak vagy ajánlásainak teljesítése stb.) ••társadalmi jólétre törekvés (pl. a társadalom, a közösség szolgálata, felkészülés társadalmi munkában való részvételre stb.) ••személyes előrelépés (pl. szakképesítés megszerzése, magasabb beosztás a munkahelyen, szakmai előrehaladás biztosítása, személyes

versenyképesség megőrzése stb.) ••menekvés, stimuláció (pl. unalom űzése, fárasztó mindennapi vagy munkahelyi rutin megtörése) ••tudásvágy (pl. tanulni a tanulás öröméért, a tudás belső értéke stb) 19 A FELNŐTTKORI TANULÁS FOGALMAI ÉS ALAPELVEI A felnőttkori tanulásban való részvétel főbb akadályai A gyermekek és serdülőktől eltérően, a felnőttek számos feladatot látnak el az élet több területén, és ezek állnak szemben a tanulás iránti vágyukkal és akadályozzák a tanulásban való részvételüket. Ezek az akadályok lehetnek: ••idő, pénz, önbizalom vagy érdeklődés hiánya ••az elérhető tanulási lehetőségekre vonatkozó információ hiánya ••szervezési nehézségek (pl. napirendi ütközés, gyermekfelügyelettel, utazással kapcsolatos problémák stb) A legjobb módja a részvétel támogatásának, ha erősítjük a részvételhez vezető indokok és csökkentjük az akadályozó

tényezők számát. A felnőtt oktatóknak fontos, hogy tudják, diákjaik miért iratkoznak be egy programra (azaz ismerjék a motivációkat) és azt is, hogy melyek azok a tényezők, amelyek viszont akadályozzák a tanulásban való részvételüket. Ezekre az információkra alapozva tudja a felnőtt oktató felépíteni azt a sikeres motivációs stratégiát, amely segítségével képes bemutatni a felnőtt tanulóknak a kapcsolatot a tanulás és az elérni vágyott cél között. Hatékony felnőtt oktatók Nem felejthetjük el, hogy a tanulás egy minden egyénen belül zajló élethosszig tartó folyamat. Az emberek eltérő sebességgel tanulnak, így természetes, hogy szoronganak és idegesek, amikor egy tanulási szituációban találják magukat Az oktató pozitív megerősítése és az instrukciók megfelelő időzítése viszont elősegítik a tanulást. A tanulás az érzékek stimulációja révén történik. Egyéni, hogy ki melyik érzékelési módot

használja erőteljesebben a tanulás az információk felidézése során Az oktatóknak tehát olyan tananyagokat célszerű felhasználniuk, amelyek a lehető legtöbb érzéket stimulálják annak érdekében, hogy növeljék tanítási sikerük lehetőségét. A Nyitok modellt megvalósító tanulásszervezők és tanulási tanácsadók szükséges kompetenciái ••kommunikáció ••IKT ••vállalkozói kompetenciák ••szociális kompetenciák. A tanulásnak négy olyan kritikus eleme van, amelyeket az oktató nem hagyhat figyelmen kívül, annak érdekében, hogy valóban „megtörténjen” a tanulás. 1. Fenntartott motiváció A résztvevő szükségét kell, hogy érezze a tanulásnak. Ha ez a tanulás során nem áll fenn vagy eltűnik (pl. mert megsértették, megfélemlítették stb), az oktató minden, a résztvevő támogatására irányuló erőfeszítése hiábavaló 20 A FELNŐTTKORI TANULÁS FOGALMAI ÉS ALAPELVEI Az oktatónak összhangot kell

teremtenie a résztvevőkkel, és elő kell őket készíteni a tanulásra, erre különféle eszközök állnak a rendelkezésére: ••a tanulási légkör kialakítása: a barátságos, nyílt légkör érezteti a résztvevőkkel, hogy a felnőtt oktató segít nekik a tanulásban ••a törődés megfelelő szintjének kialakítása: a feszültség szintjének igazodnia kell a célkitűzés fontossági szintjéhez. Ha az adott tananyag kiemelkedően fontos, akkor magasabb szintű feszültséget/ stresszt kell kialakítani. Fontos azonban, hogy az emberek a kevésbé feszült helyzetben tanulnak a leghatékonyabban, tehát ha a feszültség túl magas, ez akadályozni fogja a tanulást. ••a nehézségi fok helyes meghatározása: a nehézségi fokot olyan szinten kell kialakítani, amely elég magas ahhoz, hogy kihívást jelentsen, de nem annyira magas, hogy frusztráló hatása legyen, vagy túlterhelje a résztvevőket. A résztvevőknek a visszajelzések révén

pontos ismerettel kell rendelkezniük tanulási eredményeikről. A visszajelzéseknek konkrétnak (és nem általánosnak) kell lenniük. A résztvevőknek látniuk kell azt is, mi számukra a tanulás haszna, értelme. Itt nem anyagi értelemben vett haszonról van szó, hanem azokról az előnyökről, amelyek az adott tananyag elsajátításához kapcsolódnak. Végezetül szükséges, hogy a résztvevőket érdekelje a tanulandó tárgykör. Az érdek(lődés) közvetlenül kapcsolódik a tanulás hasznához. A felnőtteknek látniuk kell a tanulás értelmét, hogy képesek legyenek saját magukat is motiválni a tanulásra. 2. Megerősítés A megerősítés egy nélkülözhetetlen része a tanítási/tanulási folyamatnak: az oktatók ezen keresztül támogatják a helyes viselkedési formák és teljesítmény kialakítását. ••A pozitív megerősítés segít új készségek kialakításában. Amint az elnevezés is utal rá, a pozitív megerősítés a kívánt

(pozitív) viselkedést segít elsajátítani. ••A helyesbítő megerősítés akkor használatos, amikor megpróbálunk egy viselkedésformát megváltoztatni. A „helyesbítő” megerősítés eredménye a kioltás, vagyis az oktató „helyesbítő” megerősítéseket alkalmaz mindaddig, amíg a „rossz” viselkedés el nem tűnik, vagy meg nem szűnik. Amikor az oktatók meglévő (berögzült) viselkedésformákat szeretnének megváltoztatni, egyaránt alkalmazzák a pozitív és a helyesbítő megerősítést. A tanulási folyamat kezdetén az oktatók gyakran és rendszeresen alkalmaznak megerősítést, hogy segítsék a tanultak begyakorlását. A későbbiekben a megerősítés már csak a következetes, pozitív viselkedésforma fenntartását segíti elő 3. Megtartás A tanulásnak akkor van értelme, ha a tanuló képes megtartani a tanulás révén megszerzett tudást. Az oktató feladata mindaddig nem ér véget, amíg ehhez nem segíti hozzá a tanulót

Ahhoz, hogy a résztvevő képes legyen a megszerzett tudás megőrzésére: 21 A FELNŐTTKORI TANULÁS FOGALMAI ÉS ALAPELVEI ••látnia kell a megszerzett tudás mögött rejlő jelentést vagy értelmet ••kell tudnia azt értelmezni és megfelelő módon alkalmazni ••meg kell tudnia határozni az adott tudáselem fontosságát. A tudás megtartásának mértékét közvetlenül befolyásolja ••az eredeti tanulás mértéke: azaz, ha a résztvevő eredetileg sem sajátította el megfelelően a tananyagot, nyilvánvalóan nem fogja tudni jól megtartani sem. ••a gyakorlás mennyisége is a tanulás alatt. Az oktatóknak hangsúlyt kell fektetnie a megtartásra és a gyakorlásra. Miután a résztvevők megfelelő (elvárt) teljesítményt mutatnak, gyakorlásra kell őket ösztönözni, hogy fenntartsák a kívánt teljesítményt. 4. Átvitel (transzfer) A tanulás átvitele (transzfer) a képzés eredménye. Az átvitel (transzfer) azt a képességet

jelenti, amely révén a megszerzett tudást egy új környezetben hasznosítja a résztvevő. A megerősítéshez hasonlóan, kétféle (pozitív és negatív) átvitelt különböztetünk meg: ••pozitív átvitel, akárcsak a pozitív megerősítés, akkor történik, mikor a résztvevők a tanult viselkedést hasznosítják ••negatív átvitel, pedig, akkor történik, amikor a részvevők nem teszik, amiről azt tanulták, hogy nem kellene tenniük. Ez pozitív (elvárt) kimenettel jár Átvitel (transzfer) leggyakrabban a következő helyzetekben történik: ••társítás: a résztvevők képesek valamely új tudáselemet olyannal társítani, amit már eddig is tudtak ••hasonlóság: a tudásanyag (logikájában, rendszerében) hasonló ahhoz a tananyaghoz, amit a résztvevő már ismer (felidézi azt) ••az eredeti tanulás mértéke: a résztvevő tanulásának mértéke magas volt ••kiemelt fontosságú tudáselem: a tudásanyag a résztvevő

szempontjából kiemelt fontosságú elemeket tartalmaz (pl. a munkavégzéséhez stb) 22 A FELNŐTTKORI TANULÁS FOGALMAI ÉS ALAPELVEI A tanulásszervezés elvei a Nyitok Tanulási Központokban ••építő egymásrautaltság – a tanulócsoport minden tagjának a sikeres feladat- megoldása szükséges a csoport sikeréhez, vagyis „az én sikeremet a csoport többi tagjának a munkája is befolyásolja” ••egyéni felelősség biztosítása – „ha nem végzem el a feladatomat, akkor a többieknek ez hátrányt okoz” ••egyenlő részvétel, azaz nem alakulhatnak ki „potyautasok” és „igavonók” a csoportmunka során ••párhuzamos interakciók a gyakorlatokban. Önellenőrző kérdések 1 Ki a felnőtt? 2 Ki számít felnőtt tanulónak? 3 Hogyan jellemezhető a felnőttek tanulásának folyamata? 4 Mi a különbség tanulás és tanítás között? 5 Mi a különbség a tudás, készség és képesség között? 6 Hogyan valósul meg a

tanulástámogatás a Nyitok modellen belül? 7 Mit jelent az élethosszig tartó tanulás? 8 Mit jelent a teljes életre kiterjedő tanulás és hogyan viszonyul az élethosszig tartó tanulás fogalmához? 9 Melyek a tanuló-központú felnőtt oktatás legfontosabb alapelvei? 10 Melyek a Nyitok modell legfontosabb alapelvei? 11 Kik tanulnak a Nyitok központokban? 12 Mi motivál egy felnőtt tanulót? 13 Hogyan jellemezné a Nyitok központokban tanuló felnőttek legfőbb aktuális életfeladatait? 14 Melyek a főbb akadályai a felnőttek tanulásban való részvételének? 15 Milyen tényezők befolyásolják a felnőtt oktatás és a felnőtteket oktatók hatékonyságát? 16 Ön szerint melyek a Nyitok központokban működő tanulásszervező leginkább szükséges képességei? 23 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyitervgovhu 06 40 638 638 A projekt az Európai Unió támogatásával valósul meg