Középiskola > Műelemzések > Petőfi Sándor Egy gondolat bánt engemet c. művének elemzése

A költő művészi és politikai érlelődése szakaszában (1846-1848) írta ezt a művét. Erre a pályaszakaszra jellemző a kilábalás a válsághangulatból, a francia forradalom radikális eszméinek hatása, forradalmi látomásköltészet, a szerelmi és hitvesi költészet és a tájköltészet. Ez a vers a francia forradalom radikális eszméinek hatása, a forradalmi látomásköltészetébe sorolható. Ugyanerről a témáról szól a XIX. század költői és Az ítélet című költeménye is. A Sors, nyiss nekem tért egyik kulcsszava a „halál” volt. A költő ebben a versben kétfajta halálról szól. A természetes halálról és az önként vállalt mártírhalálról. A természetes halál békés, csendes, lassú halált jelent, az önként vállalt mártírhalál, pedig gyors, hősi halált. Petőfi a mártírhalált választaná inkább, mert jobban szeretne gyorsan, hősként meghalni a szent világszabadságért és jobban szeretné, ha a hősökkel egy közös sírban temetnék el.

A költő két párhuzamos hasonlat segítségével teszi szemléletessé a „lassú”, természetes halált. A „Lassan hervadni el, mint a virág” és az „Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál” párhuzamos hasonlattal. Ezek szerint ezt a halálmenetet a virág elhervadásához és a gyertyaszál elfogyásához hasonlítja.

A virág ellentétét a gyors, hősi halálban a fa képezi. Mindkettő növény. De méretekben, erőben különbség van közöttük. Míg a virág kis méretű, gyenge növény, addig a fa nagy méretű, erős növény.

A gyertya ellentétét a kőszirt képezi. Ezek között méretbeli és tapintásbeli különbség van. Míg a gyertya kicsi, egy marokban is elfér és könnyű, addig a kőszirt nagy, nehéz és kemény.

Az első szerkezeti egységet Petőfi három ponttal és egy gondolatjellel zárja. Ez a vers gondolatmenetében azt jelképezi, hogy egy látomás kezdődik a versben. Ez a második szerkezeti egység a következő gondolatmenetig tart.
Ez a látomás igen gazdag hang- és képi hatásokban. Ez az állítás a következőkkel bizonyítható: „pirosló arccal és piros zászlókkal”, „elharsogják kelettől nyúgatig”, „ott folyjon az ifjui vér ki szivembül, s ha ajkam örömteli végszava zendül”, „hadd nyelje el azt az acéli zörej, a trombita hangja, az ágyudörej”, „fújó paripák száguldjanak a kivívott diadalra”.

Nagy szerepe van itt a szóismétléseknek. Megerősíti, nyomatékosítja a szavak fontosságát. A piros, az elharsogják, az ott szavak ismétlődnek meg.
A költő által elképzelt csatában a rabszolga-nép a zsarnoksággal ütközik meg.

A harmadik szerkezeti egység is része a látomásnak. Ebben a költő megfogalmazza a temetés menetét, a temetési napot. A ritmusából is utal arra, hogy lelassul az egész vers, hasonló egy gyászzenéhez.

A vers legvégén a „világszabadság” szó áll. A költő azzal, hogy éppen ezt a szót helyezte a vers végére a szó fontosságára hívja fel a figyelmet. Ez először a vers második szerkezeti egységében jelenik meg először, de ott a vilgászabadság gondolatához a magyar szabadság még nem tartozik.

Aradi vértanúk összefoglaló néven őrzi a magyar nemzet emlékezete az 1848–49-es szabadságharc 13 hős katonai vezetőjét, akiket 1849. október 6-án Aradon végeztek ki. A tábornokok a világosi fegyverletétel után kerültek orosz fogságba, akik – noha ígéretet tettek az ellenkezőjére – foglyaikat némi habozás után átadták az osztrákoknak.

A nagy gazdasági világválság a tőkés világ 1929–33 közötti túltermelési válsága. Az első világháború befejeztével, a gazdasági kimerülés, az anyagi és emberi erőforrások pusztulása, a fedezet nélküli pénzkibocsátás és a kereskedelmi kapcsolatok szétzilálódása miatt gazdasági világválság jelentkezett. Ennek következtében jelentős mértékben megnőtt az infláció és a munkanélküliség, valamint a közszükségleti cikkek hiánya.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.

• Ady Endre A téli Magyarország, Petőfi Sándor A puszta télen és József Attila Holt vidék című versének összehasonlító elemzése / 2007, 4 oldal
  
  
• Bem alakja Petőfi 1849-es verseiben / 2006, 1 oldal
  
  
• Petőfi Sándor tájábrázolása / 2011, 3 oldal
  
  
• Petőfi S.-Szikszainé - A szövegorganizáció elemzésének aspektusai / 2005, 125 oldal
  
  
• Takaró Edit - A család és a haza eszménye Petőfi Sándor költészetében / 2002, 8 oldal
  
  

Szereplők: - Kárász Nelli – főszereplő - Takaró Sanyi – Nelli férje - Nelli anyja és apja - Sanyi anyja és apja A történet Kárász Nelli házasságának – poklának – története. Nelli visszaemlékezése, ő meséli el, hogy hogyan lesz az első pillanatban is baljós kapcsolatból pokol. A mű önelemzés: a főhős már megbékélt a tragédiát okozó...

Petőfi Sándor a szabadság, szerelem és az életöröm költője. Költészetére a romantika jellemző, de annak szélsőségei nélkül. Közvetlenségével megteremtette a lírai realizmust. Az így létrehozott költészet teljesen megváltoztatta az irodalom arculatát, szemléletét, témáját, hangnemét és stílusát is. Legfőbb esztétikai elve az egyszerűség, de ez tudatos művészi munka...

A görög történelem előzményei i.e. V. évezredig nyúlnak vissza. Ekkor Hellászt különböző népek lakták. A Krétai civilizáció ekkoriban válik nagyon fejletté. Mínosz király ekkor építi fel a knósszoszi palotát. Kréta kereskedelmi csomópont lesz, a kultúra virágkorát i.e. 1600-1400 között éli. Később különböző törzsek, az achájok, iónok, aiólok és a dórok jönnek Hellász...