Agrártudomány | Növénytermesztés » Patkós István - Az évelőtermesztés helyzete és jövője a magyarországi dísznövény-ágazatban

Az évelőtermesztés helyzete és jövője a magyarországi dísznövény-ágazatban Patkós István Az évelőtermesztés múltja - a II. világháború előtt - 1990 előtt pár tízezer db (Főkert, Sasad) - 1990 után rohamos fejlődés Az évelő növények főbb csoportjai - lágyszárú évelők - díszfüvek - páfrányok - mocsári és vízinövények - félcserjék, törpecserjék (pl. levendula) - hagymás és gumós növények Az évelőtermesztés jelenlegi helyzete - kb. 30 hektáron folyik a termesztés - kb. 10-15 kizárólagos termesztő - változatos, sokféle szortiment (több mint 2000 fajta körüli szortiment és közel 5000 féle termék) - egyre több termesztő van, aki választékbővítésnek használja -válság ellenére növekvő termesztés Az évelőtermesztés szerepe, jelentősége - hazánkban kitűnőek a földrajzi adottságok, környezeti tényezők (a környező országokban ez nincs meg) - munkaerőpiac, szakképzett munkaerő

(a környező országokban ez nincs meg) - egyre növekvő felhasználás Magyarországon és külföldön (kb. 4-5 millió db/év – ez 1990-ben pár százezer darab volt), és Európában is Az évelők felhasználásának főbb előnyei - sokoldalúan alkalmazható - közterületeken más dísznövényeknek olcsóbb, hasznosabb alternatívája lehet - szélsőséges éghajlatot is elviselő, Magyarországra alkalmas növények –ahol már más nem nő(víztakarékos kertek parkok, hőtűrés stb.) - városokban is jól felhasználható - a kertet tarkává, színesebbé teszi, hosszú időn keresztül - „vissza a természethez” - igen intenzív nemesítési munkák folynak Belföldi értékesítés - az évelő növények hazai értékesítése közel 100%-a hazai termelőtől kerül ki!!! (Ausztriában ez 60%) - egyre növekvő igények a hazai piacon is (faiskolai lerakatok, kertépítő cégek, barkácsáruházak stb.) - a szaporítóanyag vásárlás azonban egyre

nagyobb mértékben importra szorul (Ausztria példája) Külföldi értékesítés - - - - a környező országokban nincsen szakmai hozzáértés és termesztési kultúra, ezért egyre nagyobb az export aránya (20-30%) az export főleg a közeli országokba irányul (Szlovákia, Románia, Szlovénia, stb.) növekvő igény van a nem EU-s országokban is (Ukrajna, Szerbia stb.) sőt, a minőségi magyar áru már Németországban, Ausztriában és Oroszországban is egyre keresettebb a fenti tényezők miatt jelentős exportszereplők lehetünk Nemzetgazdasági jelentősége - nagy kézimunkaerő-igényű (1 hektárra 5-10 állandó alkalmazott és ugyanennyi idényjellegű alkalmazott) - igen magas a szakmai képzettséget igénylő alkalmazottak száma (mérnök, technikus) - nem annyira szezonális jellegű - a nagy szortiment miatt teljesen nem gépesíthető - Mikó Értékesítési Szövetkezet, Enying: - 3000 ha - 15 ember - Beretvás és Társai Kertészet:

- 2.5 ha - 16 ember - Hegede Kertészet: - 10 ha - 50 ember - Zsohár Kertészet - Nemzetgazdasági jelentősége - hektáronként 40-60 millió forintos árbevétel, a termesztési intenzitás, termesztési technológia és a felszereltség függvényében (Ez a szám nyugaton még nagyobb, és hazánkban is egyre nagyobb kell, hogy legyen) - a válság ellenére is növekedett a bevétel - az ágazat felfutóban van, az eddig említett tényezői miatt jelentős termelők lehetünk - hazai, őshonos (akár védett), klímánkhoz szokott, sokat tűrő növények termesztése Javaslatok az ágazat további versenyképességének javítására - korszerű, modern konténertelep kialakítása üvegházak, termesztőlétesítmények, manipulálóterek fejlesztése törzsanyatelep kialakítása őshonos növények termesztésbe vonása hazai fajták nemesítése (melyek a környező országok klímáját is jól tűrik!) megújuló energia hasznosítása környezetvédelem (zárt

rendszerű telepek létrehozása) közösségi fejlesztés, marketing (StaudenRing, MasterStauden) dísznövények népszerűsítése most előny, később hátrány a lassú reagálás Együtt!