Gazdasági Ismeretek | Világgazdaságtan » Fodor Viktória - Árfolyamrendszerek, árfolyamváltozások

Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási Szak Árfolyamrendszerek, árfolyamváltozások Fodor Viktória E. soport 2003/2004. tanév II. félév Debrecen, 2004.0314 1 Valuta A valuta a nemzetközi elszámolások lebonyolításának egyik eszköze, a deviza, valamint a mesterséges nemzetközi pénzek mellett. Egy ország törvényes fizetési eszköze, nemzetközi viszonylatban. Formáját tekintve lehet: - bankjegy - váltópénz - valamint vannak kézpénzt kímélő formái: csekkek, hitelkártyák A valuta számlapénz formája a deviza. Valutaárfolyam Két valuta közötti mennyiségi viszonyt fejez ki. Az egyik valutának a másik valutában kifejezett ára. A valutaárfolyam szerepe a gazdaságban: - árkiegyenlítő Reális árfolyam mellett a hazai és külföldi árak általában egybeesnek. Ha azonban a külföldi valutára átszámított hazai árak lényegesen eltérnek egymástól, akkor beindul a p iaci árkiegyenlítődés

mechanizmusa. - differenciáló A tényleges valutaárfolyam befolyásolja a jövedelmezőséget. Ha alulértékelt a valuta, az javítja az ország termékeinek, szolgáltatásainak piaci helyzetét a hazai és külföldi piacokon. Módot ad a hazai termelők diszkriminációjára - fedezeti Az árfolyamszint változásának megfelelően módosul az export devizabevételek, és az import devizakiadások aránya. A fizetési mérleg egyensúlya reális árfolyam esetén tartható fenn, mert ekkor a valuta külső és belső piaci vásárlóereje megegyezik. Árfolyamtípusok A valutaárfolyamokat sokféle szempont szerint csoportosíthatjuk. Az egyik fontos szempont, hogy az árfolyamot ki és milyen módon határozza meg, mekkora szerepet játszik a hivatalos szféra, ill. a piac az árfolyamszint kialakulásában. 1. Rugalmas (flexibilis vagy lebegő) Az árfolyam a k ereslet, és a k ínálat hatására szabadon változhat, a v alutakeresletet a k ínálattal egyensúlyba hozó

árfolyam alakul ki. Az ország központi bankja nem avatkozik be céltudatosan az árfolyam mozgásába, azt csupán a magángazdasági szereplők külföldi valutakereslete és kínálata alakítja ki. 2 A lebegő árfolyamrendszer lehetővé tesz az önálló monetáris politika folytatását. 2. Rögzített (fix) A kormányzat rögzíti az árfolyamot, s valutapiaci intervenciókkal biztosítja, hogy az árfolyamok ne térjenek el a deklarálttól, és maguk az intervenciós sávok is rögzítettek. Az árfolyamok ezen az 1-2 %-os sávon belül mozoghatnak. Ha a d eklarált paritás a kereslet és a k ínálat egyensúlyából adódó értéknél magasabb, a v aluta túlértékelt, ellenkező esetben alulértékelt. A fix árfolyamrendszer alkalmazásának és fenntarthatóságának rendkívül szigorú kritériumai vannak:  a jegybanknak elegendő valutatartalékkal kell rendelkeznie,  a belföldi inflációs rátának nem szabad eltérnie a külföldi ország

inflációs rátájától,  az egyes gazdaságoktól azonos ütemű gazdasági növekedést követel meg. A fix árfolyamrendszer legfontosabb előnyei:     megszünteti az árfolyamkockázatot, kiszámíthatóvá és biztonságossá teszi a nemzetközi kereskedelmet, csökkenti a gazdaság konjunkturális ingadozását, kiszámíthatóbbá teszi az inflációs ráta alakulását is. Hátrányai:    egyensúlytalansághoz, alul- és felülértékelt valuták kialakulásához vezet, így előbb utóbb az árfolyamok kiigazítása következik be, a jegybankot jelentős mennyiségű devizatartalék felhalmozására készteti, nem teszi lehetővé az önálló monetáris politika folytatását. 3. Kötött Kötött devizagazdálkodás esetén az árfolyam nagyságát nem a kereslet, kínálatból kiindulva határozzák meg. Az eltérés a valuta többleteként vagy hiányaként jelentkezik Többnyire az utóbbi a jellemző. Az árfolyamrendszer megválasztását

befolyásoló tényezők Különböző gazdasági-pénzügyi körülmények játszanak abban szerepet, hogy adott ország mely árfolyamrendszert válassza.  mennyire nyitott az adott gazdaság Minél nyitottabb egy ország, annál inkább nő a devizás ügyletek jelentősége, az árfolyamrendszer megválasztására vonatkozó döntés felelőssége. Ahogy fokozódik a gazdaság nyitottsága, úgy erősödik a piacok igénye az árfolyam alakítására. Azt kell eldönteni, hogy a piac, vagy a hatóság árfolyam-meghatározásában bízunk-e jobban.  a nemzetgazdaság világgazdasági súlya 3     Vannak akik úgy vélik, hogy a kis országoknak célszerű hivatalos árfolyamrendszert működtetniük, vagyis valutájuk árfolyamát rögzíteniük kell egy számukra fontos vezető valutáéhoz. A nagy országok viszont támaszkodjanak a piacra, engedjék meg, hogy a valutájuk ára folyamatosan kövesse a piaci értékítéleteket. Ugyanis a nagy ország

nehezen talál egy megbízható, hozzá képest is nagy gazdaságot, amelynek valutájához rögzíthetné a sajátjának az árfolyamát. a hazai gazdaság termelési szerkezete Azoknak a gazdaságoknak, amelyeknek exportjövedeleme egy-két termék külpiaci értékesítéséből származik, célszerű rögzíteniük az árfolyamukat. Nem tehetik ki a termelőket a jövedelmük árfolyam-ingadozásból fakadó változásának. a piacok fejlettsége és rugalmassága Piaci árfolyamrendszer csak ott működtethető ,ahol a devizapiac fejlettsége – az intézményi kereteket és a f orgalom volumenét tekintve egyaránt – kellően garantálja, hogy a valuta ára a reális szint közelében marad. piaci árfolyamrendszer vállalása tehát csak akkor jöhet szóba, ha az ország pénzügyi struktúrája fejlett, szervesen beépül a devizapiacok világhálózatába, más devizapiacokkal rendszeres, nagy volumenű és globális ügyfélforgalmat tart fenn, s így a pénzintézetek

megfelelő nemzetközi tapasztalattal rendelkeznek. a nemzetközi pénz- és tőkeforgalom liberalizációja Minél liberalizáltabb a tőkeforgalom, annál merészebb az árfolyamok hivatalos irányítását vállaló politika. az inflációs ráta Erőteljes relatív infláció mellett csak akkor vállalható a rögzített árfolyamrendszer, ha leállítják az importot, illetve szigorú ellenőrzést vezetnek be a nemzetközi fizetések valamennyi területén. A valutaárfolyam szintjére ható tényezők    Az egyes valuták vásárlóerejének változása, az adott valuta belső inflációs ütemétől függ. Ha egy adott ország inflációs üteme nagyobb, mint a partnerországé, akkor az adott ország valutájának árfolyama csökkenni fog. A hazai pénz a vásárlóerő paritáshoz képest alulértékelt, vagyis egységnyi hazai pénzért több áru kapható belföldön, mint külföldön, akkor a külföldi árszínvonal meghaladja a hazai árszintet. Ez a hazai

vállalkozásokat fokozott külpiaci értékesítésre ösztönzi, és fékező erővel hat az importra. Nő a külföldi valuta kínálata és csökken a kereslete, ami az árfolyam eséséhez vezet. A valuta árának alakulásában meghatározó szerepe van a k ereslet-kínálat alakulásának. A kereslet-kínálat változását a fizetési mérleg egyenlegének változása mutatja. Tartós aktívum esetén árfolyam emelkedésére, tartós passzívum esetén pedig az árfolyam csökkenésére lehet számítani. Tartós aktívum esetén az ország gazdasági teljesítménye kedvező, devizabevételei meghaladják a devizakiadásokat, ezáltal nő a valuta iránti kereslet . A nemzeti kamatláb alakulása szintén hatással van a v aluták árfolyamának alakulására. A relatíve magas szintű kamatláb erőteljes szívó hatást fejthet ki, a nemzeti pénz- és tőkepiac felé vonzza az átmenetileg szabad pénzeszközöket. Így megnöveli az adott valuta iránti keresletet. 4

A valutaárfolyam változásának hatásai Ha az egyik ország valutájának árfolyama csökken egy másik ország valutájának árfolyamához képest, attól függően, hogy milyen árfolyamrendszert alkalmaznak az adott országban, a v aluta leértékelődik, leértékelik, vagy alulértékeltté válik. A változás  a külkereskedelemre és a  nemzetközi tőkemozgásokra van leginkább hatással. 1. Az árfolyamváltozás hatása a külkereskedelemre Exportoldalon A nemzeti valuta árfolyamának csökkenése a külkereskedelemre, vagyis az adott ország áruinak nemzetközi versenyképességére rövid távon kedvező hatással lehet. Az árfolyam csökkenés az ország exportját kedvezően érintheti, mivel az exportért kapott külföldi valuta kedvezőbb árfolyamon váltható át hazai valutára. Az exportőr a leértékelés után több hazai valutához juthat ugyanazon export fejében. Akár olcsóbban is kínálhatja termékeit, mert még így is hozzájut

korábbi, hazai valutában kifejezett exportbevételéhez, tehát nő a versenyképessége. Importoldalon A valutaárfolyam csökkenése az importoldalon drágulással jár, mivel az importőrök a korábbinál drágábban vásárolhatják meg a külföldi valutát. Tehát ugyanahhoz az importtermékhez csak drágábban jutnak hozzá. Ez az árszínvonalat is emelheti, vagyis inflációs hatással járhat. A hazai valuta leértékelése (leértékelődése) következtében tehát  olcsóbbá válnak az ország termékei a külföldiek számára,  és megdrágulnak a külföldi áruk a hazai vevők számára. A leértékelés kedvező hatásának kibontakozása csak olyan gazdaságban valósulhat meg, amely rendelkezik kihasználatlan kapacitásokkal. Ha nincsenek szabad kapacitások, akkor a leértékelés belső árszínvonal-emelkedést vált ki. Ez padig befolyásolja a reáljövedelmek alakulását, a megtakarításokon keresztül a k amatlábakat, a kamatlábakon keresztül

a beruházásokat. A leértékelés az ország külkereskedelmi cserearányait is érintheti. Tartós pozitív hatása is lehet, mivel a leértékelés, mint kiadásátterelő gazdaságpolitika együtt járhat kereskedelem-liberalizációs lépésekkel (kvóták, importengedélyezési eljárások). A leértékelés a konjunktúra ütemét is növelheti, mivel a hazai termelők többet tudnak exportálni, és a hazai termelés piaci lehetőségeit az importforgalom visszaesése is bővíti. Ezek eredményeként a fizetési mérleg egyenlege is javulhat. 5 A valutaleértékelés a gazdasági szerkezet konzerválásának veszélyét is magában hordozza, mivel a termelők viszonylag korszerűtlen termékeinek is javítja piaci esélyeit, esetleg éppen a d evizaárengedmény révén válnak továbbra is értékesíthetővé. 2. Az árfolyamváltozás hatása a nemzetközi tőkemozgásra A külföldi beruházók döntéseire is közvetlen hatással van minden árfolyamváltozás. A

külföldi befektetők szívesebben fektetnek be abba az országba, ahol az árfolyam leértékelődik, mivel kevesebb valutájukba kerül a b eruházáshoz szükséges valuta megszerzése, a s zámukra kedvezőbbé vált árfolyam következtében. Ugyanakkor az adott ország tőkeexportját kedvezőtlenül érinti, hiszen a korábbinál több nemzeti valuta fejében juthatnak a külföldi ország valutájához a külföldön befektetni szándékozók. Monetáris politika a fix árfolyamrendszerben Fix árfolyamrendszerben a jegybank fő célja a valuta adott, rögzített, fix árfolyamának fenntartása. A devizapiacon azonban állandóan változik a devizakereslet- és kínálat. A devizakereslet rövidebb vagy akár hosszabb ideig is meghaladhatja a kínálatot. Ilyenkor a deviza belföldi valutában kifejezett ára, az árfolyam emelkedik, tehát a belföldi valuta leértékelődik. Devizakínálati többlet esetén a belföldi valuta felértékelődik. A jegybank fő célja

azonban, hogy az árfolyam se rövid, se hosszú távon ne emelkedjen vagy csökkenjen a rögzített paritáshoz képest egy minimális értéknél jobban. Ezért, ha a valuta piaci leértékelődése megközelíti vagy eléri az adott értéket, akkor a j egybank intervenál. Devizát ad el hazai valuta ellenében, és ezzel megvédi a nagyobb leértékelődéstől. Felértékelődésnél pedig hazai valutát ad el deviza ellenében Az intervenciókhoz szükséges valutatartalékok védelme érdekében a valuta leértékelődése esetén a jegybank változtat addigi monetáris politikáján, resriktív lépést tesz, azaz emeli a kamatot. A kormány gyakran olyan lépésekre kényszerül, ami pontosan ellentétes azzal, amit a belgazdaság állapota miatt jónak tartanánk. Gyakran olyankor is emelni kell a kamatlábat, amikor a belső piaci depresszió és munkanélküliség inkább csökkentést kívánna. 6 IRODALOMJEGYZÉK Dr. Sziva Miklósné Nemzetközi Gazdaságtan /

Ligatura kiadó Tarafás Imre A monetáris politika – a nagy válságtól az ingatlan pénzpiacig / 2001 Aula kiadó Bod Péter Ákos Gazdaságpolitika – Intézmények, Döntések, Következtetések / 2002 Aula kiadó Lőrincné Istvánffy Hajna Nemzetközi pénzügyek / 1999 Aula kiadó 7