Gazdasági Ismeretek | Világgazdaságtan » Galiné Veres Emma - Svédország gazdasága napjainkban

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási szak Gazdaságelméleti Tanszék Svédország gazdasága napjainkban Debrecen, 2003. október 25 Készítette: GALINÉ VERES EMMA 2003/2004. tanév I félév gazdálkodási szak II. évfolyam levelező tagozat „E” csoport TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 3 2. A jóléti állam fogalma 4 2.1 A harmadik út 4 3. A Svédország politikai és társadalmi rendszere 5 3.1 A szakszervezeti ideológia és társadalompolitikai célok alakulása 7 4. A svéd gazdaság 8 4.1 A gazdasági fejlődés szakaszai 8 4.2 A gazdaság helyzete napjainkban 11 4.3 Mezőgazdaság, agráripar 13 4.4 Szolgáltatás, kereskedelem 13 4.6 Elektronikus kereskedelem 15 5. Magyar-svéd gazdasági kapcsolatok 16 6. Svédország és az EU 17 7. Oktatás és iskolarendszer 18 8. Összegzés 20 9. Felhasznált irodalom 22 -2- 1. Bevezetés Dolgozatomban egy olyan államot mutatok be melyet lakói félig

tréfásan úgy jellemeznek, hogy övék volt és övék maradt a világ egyetlen szocialista országa, amely mindig sokat adott, de el is vette a rávalót. Az ország egyik leghíresebb találmánya a gyufa és a dinamit után az adórendszere; a híres svéd adórendszer. Igen, ez tehát Svédország, az az ország, ahol a társadalmi szervezetek közül az egyik legerősebb az adófizetők szövetsége. A szövetség független minden politikai párttól és gazdasági érdekcsoporttól, és amely nem csak az adócsökkentésért küzd, de keményen figyeli, hogy az állam mire fordítja polgárainak pénzét, ezért Svédországban az adófizető elől nem lehet titkolózni. Svédországra hosszú időn keresztül úgy tekintettek, mint egy gazdasági csodára, mely a piacgazdasági viszonyok megőrzése mellett megőrizte a gondoskodó jóléti állam modelljét, gyors GDP növekedés mellett sikerült elérnie a teljes foglalkoztatottságot, minden társadalmi osztály számára

kedvező jövedelemelosztást és kiszámítható, biztonságos gazdaságot. Napjainkban a „svéd modell” elfolyósodni látszik, szüntelenül változik és gazdaságpolitikájára a nyugat-európaiéhoz való visszatérés jellemző. Mielőtt azonban napjaink Svédországáról beszélnénk, végig kell elemeznünk azt az utat amelyet bejárt. -3- 2. A jóléti állam fogalma A jóléti állam hétköznapi megfogalmazásban lényegében annyit jelent, hogy az állam felelősséget vállal a polgárai elemi jólétéért. Svédország esetében ennek az alapja egy széleskörű társadalombiztosítási rendszer, forrása pedig – a már a bevezetőben is említett - a jövedelmeket világviszonylatban is túlzott mértékben megadóztató adórendszer. Természetesen felvetődhet a kérdés: kik az állami kedvezményekben részesülő polgárok, csak rászorulók vagy mindenki? Mi a jólét elemi szintje, minimális vagy a középréteg igényeit is kielégítő? Mivel

mérhető tehát az állam jólét melletti elkötelezettsége? Talán a t ársadalmi kiadások színvonalában, vagy a baloldali pártok és a munkásosztály szervezettségében, vagy a gazdaság nyitottságában, avagy korporativista szemlélet érvényesülésében. Ha az előbb felsorolt szempontokat külön-külön vesszük figyelembe az nem vezet eredményre, mert észre kell vennünk, hogy a hatalom, a d emokrácia és a j ólét egy összefüggő rendszert alkotnak. Therborn (19.) szerint az állam struktúrájából vezethető le, hogy az állam jóléti-e vagy sem. Ha ugyanis az állam hétköznapi tevékenységének többsége a háztartások jóléti szükségleteinek kielégítésére irányul, akkor és csakis akkor beszélhetünk jólétről. Titmuss (19.) elméleti megközelítésben különbséget tesz ún reziduális és institúcionális jóléti állam között. Míg az előbbiben az állam csak a család vagy a piac kudarca esetén avatkozik be, az utóbbiban az

állam elkötelezi magát a j ólét mellett, és széleskörű az állam felelőssége, nemcsak néhány réteget érintő. 2.1 A harmadik út Olyan megközelítések is ismertek, ahol az ideálok, a mögöttes cél vizsgálata alapján szokás az államokat csoportosítani, úgymint liberális, konzervatív (korporativista), szociáldemokrata állam. Az utóbbi legtipikusabb példája Svédország, ahol 50 é ve lényegében a hatalom a s zociáldemokraták kezében van és a p olitika formálásában kiemelkedő szerepe van a szakszervezeteknek. Ezt a politikai erőt szokás demokratikus szocializmusnak, szociál-liberalizmusnak avagy harmadik útnak nevezni. Így nevezte saját útját 1975-ben a sok-sok éven át egyedül kormányzó SZDP, a kommunista és a kapitalista út között. Van egy saját szavuk is a svédeknek erre: „lagom” ami „nem túl nagyot és nem -4- túl kicsit” jelent, amolyan középutat. Ez az egyik legfontosabb szó a svéd nyelvben és

meghatározza a svédek mértékletes életét. 3. A Svédország politikai és társadalmi rendszere Svédország államformája alkotmányos monarchia. A tizenkilencedik század Svédországát az erős népi mozgalmak jellemezték (szabad egyházak, antialkoholizmus, nőmozgalmak és mindenekelőtt a munkásmozgalom). Az utóbbi, amely az iparosítás ütemének megfelelően növekedett a tizenkilencedik század második felében, a századforduló után reformista szemléletű volt. A szociáldemokrácia első képviselői már 1917-ben tagjai lettek a kormánynak. Az általános választójogot 1909-ben vezették be a férfiak, 1921-ben pedig a nők részére, s ez utóbbi időpont a parlamentáris kormányzás elvének áttörését is jelentette. A jóléti társadalom terveit az 1930-as években a szociáldemokraták kormánypárttá válása után fektették le, a második világháború után pedig lehetővé vált, hogy mindezeket a t erveket valamennyi lényeges

vonásukkal valóra váltsák. A második világháború alatt a négy demokratikus pártból álló koalíciós kormányt alakítottak. A háború befejeztével ismét kizárólag szociáldemokratákból álló kormány lépett hivatalba Per Albin Hansson vezetésével. Az ő 1946-ban bekövetkezett halála után Tage Erlander lett a miniszterelnök, aki ezt a tisztségét megszakítás nélkül töltötte be 1969-ig. Ekkor szociáldemokraták Olof Palme vezetésével, követte ám a miniszterelnökként többi egészen demokratikus 1976-ig. pártokkal A szoros együttműködésben a negyvenes és ötvenes években egész sor reformot hajtottak végre, amelyek együttesen megvetették a svéd jóléti állam alapjait. Egyidejűleg követelések hangzottak el az 1809-es alkotmány korszerűsítésére vonatkozóan. 1974-ben, hosszas viták és fontolgatás eredményeként új alkotmányt fogadtak el. Ez rögzíti azt az elvet, hogy minden hatalom a néptől ered, amely

szabad választásokon jelöli ki a parlament tagjait. Kizárólag a parlament jogosult törvények hozatalára és adók kivetésére. A kormány, amit a parlament nevez ki, annak felelősséggel tartozik. A király továbbra is államfő, ám feladatai kizárólag szertartásos jellegűekre csökkennek. VI Gusztáv Adolfot, aki 1950-ben lépett trónra, 1973-ban bekövetkezett halálakor XVI. Károly Gusztáv követte Ő lett az első, az új alkotmány szerint „uralkodó“ király. 1980-ban a trónöröklés rendjére vonatkozó módosítás -5- a korona azonos öröklési jogát biztosította férfiak és nők részére, ami azt eredményezte, hogy Károly Fülöp helyett annak nővére, Viktória hercegnő lett a trónörökös. A gazdasági válság eredményeként a szociáldemokrata kormány az 1976-os parlamenti választások után távozott, s nem-szocialista koalíció alakult Thorbjörn Fälldin, a Centrum-párt elnökének a vezetésével. Az atomenergia további

terjedésével kapcsolatos konfliktusok azonban a kormány többszöri átalakítását tették szükségessé. Az 1982-es választásokon a v ita központi kérdése volt a foglalkoztatottság és a költségvetési deficit. A választásokon a Szociáldemokrata Párt győzött és alakított kormányt, amelynek miniszterelnöke Olof Palme lett. Leértékelés és különböző hathatós intézkedések révén az új kormánynak sikerült javítania Svédország gazdasági helyzetén. A nemzetközi kereskedelmi ciklusban 1983-ban és az azt követő években bekövetkezett fellendülés Svédország számára lehetővé tette, hogy állami költségvetését ismét egyensúlyba hozza, amit a kormány az állami szektor tömeges méretű kiterjesztésére használt fel. Olof Palme miniszterelnök 1986. február 28-án történt meggyilkolása megrázta a svéd lakosságot, amelynek közel kétszáz éven keresztül sikerült távol tartani magát az efféle politikai erőszaktól.

Palme utódja miniszterelnökként Ingvar Carlsson lett, aki minden lényeges vonatkozásban folytatta Palme politikáját. Az 1991-es országgyűlési választások a kormány lemondásához és ahhoz vezettek, hogy helyébe ismét nem-szocialista koalíciós kormány lépett, amelynek élén miniszterelnökként a Mérsékelt Párt vezetője, Carl Bildt állt. Ennek az új kormánynak, a vállalkozások támogatására és az állami szektorban történő takarékossági intézkedésekre irányuló minden erőfeszítése ellenére sem sikerült úrrá lennie sem a munkanélküliségen és a gyorsan növekvő költségvetési hátralékon, sem pedig az annak következtében fokozódó államadósságon. A z 1994 é vi választások eredményeként a szociáldemokraták ismét átvették a vezetést, s Ingvar Carlsson miniszterelnök irányításával kisebbségi kormányt alakítottak. 1996 m árciusában Ingvar Carlsson személyes okokra hivatkozva lemondott miniszterelnöki

tisztségéről. Helyét Göran Persson, a korábbi pénzügyminiszter vette át A szociáldemokrata kormány első feladata az állami szektor pénzügyi egyensúlyának helyreállítása lett. Ez adóemelések és takarékossági intézkedések kombinálása útján történt, ami több beavatkozást tett szükségessé a jóléti rendszerben. A kormány ugyanakkor arra törekedett, hogy alacsony szinten tartsa az inflációt, és teret engedjen a nagy méretű államadósság törlesztésének. A kilencvenes évek végére több -6- célkitűzést valóra váltottak, a továbbra is meglévő problémák között azonban megmaradt a svéd viszonyokhoz képest példátlanul magas szintű munkanélküliség. Az új politika erőteljes ellenállásba ütközött, és a szociáldemokrata párt komoly veszteségeket szenvedett az 1998-as parlamenti választásokon. Sikerült azonban továbbra is kormányon maradnia, miután biztosította magának a számos, hagyományosan

szociáldemokrata választót vonzó baloldali párt és a zöldek támogatását. A kilencvenes évek Svédország problémákkal teli évtizedévé lettek, a politikai ellentétek pedig kiéleződtek. A vita egyik fő kérdése arra vonatkozik, miként teremthető meg annak a tartós gazdasági növekedésnek a légköre, amely lehetővé teszi majd, hogy növeljék a foglalkoztatottságot, s egyidejűleg megőrizzék a jóléti állam alapvető vonásait. 3.1 A szakszervezeti ideológia és társadalompolitikai célok alakulása A szociáldemokrata ideológia jellemzője, hogy a piacgazdaság fenntartása mellett kívánták az egyenletesebb jövedelemelosztást, a teljes foglalkoztatottságot és a szociális biztonságot megvalósítani. Ahhoz, hogy a gazdasági növekedés fenntartható legyen, szükséges volt a kialakult viszonyok megőrzése és ennek esetleges negatív hatásait aktív állami beavatkozással, szociál -, és adópolitikával kívánták semlegesíteni. A

hatalom nem tartotta szükségesnek a termelési szférába való beavatkozást, és kétségbe vonni a vállalkozások azon jogát, hogy a saját területükön ők hozzák a gazdasági és a politikai döntéseket. A II világháború utáni Svédországra ezért a szociáldemokrácia által megzabolázott kapitalizmus a jellemző, ahol az érdekképviselet és legfőképpen az érdekérvényesítés intézményesült formái lehetővé tették a széles társadalmi kompromisszumon nyugvó jólléti politika folytatását. Az állam ezen kívül nem kíván beavatkozni a v állalatok és a s zakszervezetek kollektív szerződési autonómiájába , de az elosztási szférában - a szakszervezeti követeléseknek engedve - számos reformot bevezetett. Azt figyelhetjük meg tehát, hogy amit a szakszervezetek nem értek el a k ollektív szerződések megkötése során, azt a kormány szociáldemokrata pártjával együttműködve, a törvényhozás útján vívtak ki. -7- 4. A

svéd gazdaság A magánvállalatok aránya nagyon hasonló az USA-éhoz, Svédországban a vállalatok több mint 90 % -a magántulajdon, 10 % alatti a s zövetkezetei és az állami tulajdon. (így aztán nem meglepő, hogy majdnem minden 4-ik svéd a W allenbergeknél dolgozik.) Svédország alapvető gazdasági fejlődési folyamatainak az alábbi fő összetevőit lehet megkülönböztetni: - Keynesi típusú, aktív költségvetési politika, Ahol a fogyasztás és nem a befektetés van ösztönözve. - erős, meghatározó magánszektor amint azt már az előbbiekben már leírtam az állam nem avatkozik be a piacba, pedig centralizált a döntéshozatal. Így biztosítható leginkább a mikroökonómiai hatékonyság. - szolidáris bérpolitika célja a bérkülönbségek csökkentése. - aktív munkaerő-piaci politika teljes foglalkoztatottságra való törekvés - újfajta munkaügyi jogszabályok Az 1990-es évek elején vezették be a munkában való érdekeltség

fokozására, ezzel egyidejűleg csökkentették a jóléti juttatásokat. 4.1 A gazdasági fejlődés szakaszai 1. Stabilizáció korszaka (1932-1950-es évek közepe) Alapvetően erre az időszakra a stabilizációs politika gyakorlása jellemző, néhány jóléti intézkedés bevezetésével együtt. Az ezt megelőző időszakban a szociáldemokraták a recesszióért a piacgazdaság zabolátlanságát és azt a nézetet tették felelőssé, amely azt mondja ki, hogy csakis aszimmetrikus jövedelemelosztás vezethet a gazdasági növekedéshez. A Keynes-i gazdaságpolitika hangoztatása mellett azonban , mint koalíciós kormány kompromisszumra kényszerültek. A koalíció intézkedései sikeresnek -8- bizonyultak. Az eredmény a gazdaság teljesítőképességének növekedése, és a munkanélküliség csökkenése lett. A munkaadók elfogadták a szociális bérpolitika elvét, miszerint azonos munkáért azonos bérezés jár. Svédország a II világháborúban

tanúsított semlegessége egy stabil, kiegyensúlyozott gazdaságot eredményezett, ahol szinte majdnem teljesen sikerült megszüntetni a szegénységet. 2. szakasz (1950-es évek közepétől az 1960-as évek közepéig) Az 50-es évek közepétől az ipar nagy változásokon megy keresztül. A legnagyobb probléma a t eljes foglalkoztatás fenntartása az üzemekben az infláció növekedése nélkül.1951-ben egy közgazdász Gosta Rehn ( Rehn-modell) dolgozott ki egy megoldást a problémára, és rájött hogy a K eynes-féle azonos munkáért azonos bért bérpolitika megvalósításához szükség van állami aktív munkaerő politikára, úgymint hanyatló iparágakban dolgozók átképzésére és mobilitásuk segélyekkel való elősegítésére. Ez a fajta politika az elkerülhetetlen strukturális változások terheit a munkásosztályról a társadalomra terheli. A Rehn-modell bevezeti a Keynes által javasolt lakossági megtakarításokat és befektetéseket.1959-ben

az új nyugdíjrendszer elfogadásával elfogadják jövedelem alapú, inflációt követő, mindenkire kötelező érvényű kiegészítő nyugdíjat. 3. szakasz (1960-as évek közepétől az 1970-es évek elejéig) Új fejezetet hozott a 60-as évek közepe, amikor is a kiegyenlítettebb jövedelemelosztást tűzték ki célul. Ekkor a szegényebb rászoruló családok támogatásait a munkaadók és a gazdagabb családok fedezték közvetve vagy közvetlenül. Erre az időszakra tehető a nők nagyarányú munkába állása. A 70-es évek elején a g azdasági növekedés kissé megtorpant ugyanakkor ez a jelenség az állami szektor növekedését, idő előtti nyugdíjazásokat és a z átképzési programokban résztvevők számának növekedését okozta. A gazdaság két részre szakadt verseny szektorra ( körülbelül a gazdaság 30 % tette ki. ) ahol a nemzetközi tendenciák voltak az irányadók és így alakultak az árak is és védett szektorra a hol a belföldi

körülmények alakították az árakat. A Verseny szektorban a bérek nemzetközi béreknek feleltek meg míg a v édett szektorban a versenyszektorhoz hasonló béreket kellett megállapítani a szolidaritás elve alapján. -9- 4. szakasz (1970-es évek elejétől 1990-ig) A nemzetközi gazdasági válság, amelyet az olajárak 1973-ben bekövetkezett drámai emelkedése előzött meg, akárcsak máshol, Svédországban is fokozta a munkanélküliséget. Az ipar terjeszkedése, amely igen gyors mértékben ment végbe az ötvenes és hatvanas években, valamint a termelés gyors növekedése, az 1970-es évek elejére a s védországi életszínvonal tartós és lendületes emelkedésével járt. A hetvenes évek közepétől e színvonal javulási üteme lelassult, a nyolcvanas évek végére pedig teljesen megszűnt. A 70-es évek elejét a túlkínálat és a túlkínálat okozta jelentős gazdasági recesszió határozta meg Svédországban. A teljes

foglalkoztatásra való törekvés többletköltségeit ( bérköltségek ) csak növekvő adókkal tudták biztosítani, viszont a növekvő hazai bérek miatt a svéd cégek többsége nehezen tudott versenyképes maradni a világpiacon. 1975 és 1985 között az állam bizonyos szempontok alapján kiválasztott hanyatlásban lévő iparágakat és ezekbe több mint 10 milliárd dollár támogatást invesztált amely segítette mind a verseny képesség növelését mind a teljes foglalkoztatottság fenntartását. 1979-ben a svéd koronát drasztikusan leértékelték a h azai foglalkoztatottság fenntartása végett, és így az ipar is bővülni tudott. Viszont csökkentették az állami beavatkozásokat és a központi béralku rövid időn belül kudarcba fulladt. A szakszervezetek nem voltak képesek fölső szinteken megállapodni így vállalti szinten történő alkudozások felfelé nyomták a béreket. Noha a multinacionális cégek növekedése lehetővé tette volna a

magasabb foglalkoztatást a túl magas bérköltség miatt azok inkább külföldön fektettek be. A nemzetközi kereskedelmi ciklusban 1983-ban és az azt követő években bekövetkezett fellendülés Svédország számára lehetővé tette, hogy állami költségvetését ismét egyensúlyba hozza, amit a kormány az állami szektor tömeges méretű kiterjesztésére használt fel. A termelés gyorsuló növekedése, amely korábban jellemezte Svédország gazdasági fejlődését, az 1980-as években véget ért, s az évtized végére, majd a k ilencvenes évek elejére utat engedett az ipari termelés csökkenésének és a k ülvilággal szembeni negatív fizetési mérlegnek. Az állami szektor nagyméretű terjeszkedése ugyanakkor súlyos - 10 - követelményeket állított a g azdaság elé. A munkanélküliség gyors emelkedése a költségvetés további súlyos hiányával és az államadósság gyors felduzzadásával járt együtt. 5. szakasz (1991-től

napjainkig) A koalíciós kormány kénytelen volt stabilizációs programokat bevezetni úgymint legmagasabb adókulcsok csökkentése és a közkiadások megkurtítása. (pl: családi minimál jövedelem csökkentése, táppénz és a munkanélküli segély drasztikus csökkentése ) Hosszú távú célkitűzés az adók és a közkiadások jelentős csökkentése és a béralku megkönnyítése a túlzott mértékű infláció féken tartására. A béralku a kormány szerint csak a nagy cégeknél működhet, ahol az alku színhelye maga a cég. 4.2 A gazdaság helyzete napjainkban A bizonytalan nemzetközi gazdasági háttér ellenére a s véd gazdaság 2002 – ben változatlanul jó teljesítményt nyújtott, a fő mutatók az Európai Uniós átlagnál kedvezőbbek. Ismét nőtt a fogyasztás és ez volt a hajtóereje az előző évinél magasabb GDP növekedésnek. A z infláció csökkent, bár még mindig rosszabb mint a 2000-es évben A munkanélküliségi ráta

lényegében nem változott, a költségvetés többlete kisebb az előző évinél. A GDP még mindig meghatározó részét - közel 10%-át - az információs technológiák és a távközlési ipar fejlesztésére fordított beruházások összege teszi ki. 2002-es évben nőt az export, az import valamelyest csökkent. Svédország legfontosabb exportpartnere az Egyesült Államok lett, felváltva így Németországot. Az export részesedése az Európai Uniónak 54 % . A nem Európai Uniós országokba 5 százalékkal nőtt a kivitel, míg Ázsiába 4 százalékkal csökkent. Az egyik legmeghatározóbb termékcsoport - az elektronikai és távközlési termékek - importja csökkent, illetve visszaesett a v egyi áruk és a n yersolaj importja is. A gyógyszeripari, alkatrészipari és az élelmiszeripari termékek importja növekedést mutat. Az összes behozatal kétharmada az EU országaiból származik. A legfontosabb partner Németország őt követi Dánia, Norvégia,

Nagy-Britannia és Hollandia. - 11 - A svéd kormány elhatározta, hogy változtat adópolitikáján, célja, hogy az adó bevételek átcsoportosításával kiemelten foglalkozhasson a környezetvédelemmel. 2001 é s 2010 között ezért a kormány csökkenti a bérterheket, de növeli a környezetvédelmi adókat, és ezzel 30 milliárd svéd korona jut a környezetvédelemre. A zöld adókkal 2004-ben növelik a környezetkárosító tevékenységek és termékek adóját, ezen kívül a villamos energia és a gázolaj adóját, ellenben a bio üzemanyagot használóknak nem kell jövedéki adót fizetniük. Mentesülnek az úgynevezett széndioxid-adó és energiaadó alól azok az energia felhasználók ,akik az energia felhasználása során azzal n em termelnek veszélyes széndioxidot. Svédország gazdasági mutatói 1999 2000 2001 2002 A GDP értéke folyó áron Mrd EUR A GDP növekedése változatlan áron Az egy főre jutó GDP folyó áron % e.EUR/fő 236 260

245 255 3,4 3,9 1,2 1,9 26,8 29,2 27,5 28,6 Az infláció % 1,2 1,4 2,9 2,3 Munkanélküliségi ráta % 5,3 4,0 4,1 4,1 Az export értéke Mrd EUR 79,6 94,3 85.1 85.8 Az import értéke Mrd EUR 64,5 79,2 70,7 70,1 1,7 3,4 4,8 1,7 Költségvetés egyenlege a GDP%-ban % Forrás: Magyarország külgazdasága 2002. 120 oldal - 12 - A GDP ágazati megoszlása 1,90% 30,30% mezőgazdaság ipar szolgáltatás 67,80% Forrás: HVG 4.3 Mezőgazdaság, agráripar Az elmúlt két évtizedben, Svédországban az ivótej fogyasztása évente 1,5-2 %-kal csökkent, amit a joghurt és az egyéb aludttejféleségek iránti kereslet bővülése kiegyenlített - ezt nyilatkozta a tejipari szövetség elnöke. A különféle ízesítésű tejkészítmények fokozódó népszerűsége a gyermekek és a fiatalok körében némileg mérsékli az üdítőitalok fogyasztását, de ez nem oldja meg az ágazat értékesítési problémáit. A feldolgozók új

ízesítésekkel igyekeznek az ivótej, illetve az aludttejféleségek iránti keresletet növelni. A tejszín, és az abból készült termékek forgalma annak eredményeként növekszik, hogy ismét divat az otthoni főzés. (Forrás: Lebensmittel Zeitung) 4.4 Szolgáltatás, kereskedelem Az egyedülálló svéd érzék a k ialakításra vonatkozóan az egészen világon befolyásolta a lakás- és iroda berendezést. Egyszerű viszonyok esztétikus hagyományára az anyagok iránti érzékre alapozva mindennapi termékeket állítanak elő, amelyek egyrészt funkcionálisak, és másrészt vonzók. Az áruházak és a divatbutikok a legújabb svéd divatcikkekre, valamint az otthon és személyes használati tárgyakra specializálódtak. A legnagyobb skandináv áruházak a Nordiska Kompaniet (NK) és az Ahlens Stockholmban. A főváros bevásárló - 13 - utcái többek között a Biblioteksgatan, Gamla Brogatan és Sergelgatan. Smaland, Svédország üvegkerülete a híres

Kosta Boda és az Orrefors kristály hazája. Más, jól ismert termékek a bunda, nemesacél edények és más tárgyak, ékszerek, babák és kézimunkák. A színes Dala lovak, amelyeket Nusnäs-ben állítanak elő, az egész országban kaphatók . 4.5 A legjelentősebb svéd multinacionális cégek Ha valakinek azt mondják Svédország és autó; nagy valószínűséggel az elsők között a Volvo jut eszébe. A Volvo Group gyökerei 1927- re nyúlnak vissza amikor is Göteborgban egy kis autógyártó cégként elindult. Napjainkra a világ egyik vezető gyártója a teherautó, a busz, az építőipari gépek, az ipari eszközök, a repülőgép alkatrészek és természetesen a személyautók piacán. A Volvo ma több mint 185 pi acon 72000 alkalmazottal működik szerte a világon, és 2002–ben 19,333 M EURO árbevételt könyvelhetett el. A másik nagy svéd óriás az Astra gyógyszergyár, 1999 á prilisában a brit Zeneca gyógyszergyártó céggel történt

fúziója útján, az ASTRA Zeneca a világ egyik legnagyobb gyógyszeripari konszernévé nőtte ki magát. A cég alaptőkéje 37,7 milliárd amerikai dollár Világszerte több mint 50 000 m unkatárs – mely létszámból 10. 000 fő foglakozik kutatással évi 2 milliárd dolláros költségvetésből – biztosítja a vállalta vezető pozícióját. A háztartási elektronikai termékek piacán is képviselteti magát Svédország, mégpedig az Electrolux által. Az Electrolux-csoport a konyhai, takarítási és szabadtéri célra készített termékek legnagyobb gyártója a világon. Termékek között találhatóak például hűtőgépek, tűzhelyek, mosógépek, láncfűrészek, és fűnyírók. Minden évben több mint 150 ország fogyasztói több mint 55 m illió, az Electrolux - csoport által gyártott terméket vásárolnak az Electrolux, vagy más kiemelkedő márkanév alatt, pl. AEG, Zanussi, Frigidaire, Eureka, Flymo és Husqvarna. A svéd ERICSSON több mint 125

é ve szerte a világon a távközlés meghatározó szereplője. Napjainkban 140 országban tevékenykedik. Korszerű berendezései és rendszerei megtalálhatók a vezetékes- és mobil-, nyilvános- és magánhálózatokban egyaránt. - 14 - A világszerte piacvezetőként tisztelt svéd golyóscsapágygyár az SKF története századunk elején kezdődött. Sven Wingquist 1907-ben a beálló golyóscsapágy, 1911-ben pedig a beálló görgőscsapágy megtervezésével írta be nevét a híres feltalálók könyvébe, szabadalmaival útra indítva hazája csapágyiparát. A Svenska Kullager Fabriken (SKF), azaz Svéd Golyóscsapágy Gyár 1907-ben alakult Göteborgban. Az alapítás évében veszteséges gyár ebben az évben mindössze 2200 csapágyat állított elő. (ami éppen elegendő egy Concorde szuperrepülőhöz, amiben 2000 SKF csapágy működik). A svéd gyár termelése hamarosan meghaladta a hazai igényeket, s számos országban létesített leányvállalatot,

így 1929-ben Magyarországon is. 4.6 Elektronikus kereskedelem A legfrissebb felmérések szerint a lakosság több, mint 70% -ának van Internet elérési lehetősége Svédországban, így az Internet elérés és Internet használat alapján a svédek a világranglista élén állnak. Így nem meglepő, hogy az Internetet a cégek egyre többen használják kereskedelmi célokra is. A globalizálódó világunk egyik legnagyobb követelménye az elektronikus kereskedelem megvalósítása, szinte az élet valamennyi területén. Az SKF ezen a területen vezető szerepre törekedett ezért, immár 4 éve megalapította az Endorsia.com nevű internetes céget Az Endorsiacom, az ipari termékek elektronikus piaca. Jelenleg több mint 900 vevő csatlakozik a hálózathoz a világ 64 országában azért, hogy márkás ipari termékeket és szolgáltatásokat vásároljon attól a 60 szállítótól, amely az Endorsia.com-mal szerződéses kapcsolatban van Az Endorsia lehetőséget

teremt arra is, hogy egyszerre több szállítóval is üzleti kapcsolatot alakítsanak ki a v ásárlók. Ez egy nyitott piac Egy partner lehet egyszerre vásárló is és eladó is egy időben. Természetesen az elektronikus kereskedelem, az un. E-business vagy E-commerce, még most bontogatja szárnyait, ezért szükség van olyan tanácsadó cégekre , aki segít eligazodni ezen a m ég a n agy múltú cégek számára is újdonságnak számító területen. A fejlett információs technológiára épülő e-business termékeivel és üzleti alkalmazásaival az IFS Applications növelni kívánja a v állalatok cselekvési szabadságát és ezáltal versenyképességét. Az IFS termékei és szolgáltatásai segítségével a v állalatok gyorsan és egyszerűen fejleszthetik tevékenységüket e-business-é, illetve a teljes ellátási láncot átfogó - 15 - újabb üzleti alkalmazásokkal. Az IFS olyan komponens-alapú üzleti alkalmazások fejlesztője és szállítója,

amelyek segítenek a közepes- és nagyvállalatok működésének racionalizálásában, illetve lépéről-lépésre történő fejlődést biztosítanak a virtuális vállalatok koncepciójának megvalósítására. Az IFS azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az elkövetkező két-három évben bekerül a vállalati alkalmazásokat szállító öt legnagyobb cég közé a világon. A termékek magas technológiai színvonalának biztosítása érdekében folytatja a nagyszabású K+F beruházásokat. Az IFS ügyfelei többek között: Volvo, NEC, Akzo Nobel, Caterpillar, Saab, Nikon, Kimball, AlliedSignal, Ericsson, International Paper, Sundstrand Corporation és a Rover. A cég világszerte 3500 alkalmazottal dolgozik, és 43 országban forgalmazzák termékeit. A vállalatot jegyzik a stockholmi tőzsdén (Stockholm Stock Exchange, XSSE:IFS). 5. Magyar-svéd gazdasági kapcsolatok A svéd multinacionális cégek több mint 700 millió eurót ruháztak be 2002 év égéig

Magyarországon. Hazánk kedvelt a svéd cégek körében, ami abból is látszik, hogy a részben vagy teljesen svéd tulajdonú cégek száma a m últ év végéig elérte a 4 00 –at, és ezzel minden nagy svéd cég képviselteti magát a m agyar gazdaságban. A kereskedelmi tevékenységet folytató cégek közül többen itt építették ki regionális, oktatási és továbbképzési központjaikat, vagy szerviz központot hoztak létre. ( Electrolux, ABB, Scania, SAAB, VOLVO. ) Az Ericsson és az ASTRA Zeneca gyógyszergyár Magyarországra hozta K+F tevékenységének jelentős részét ami az Ericsson esetében egy szoftver fejlesztő központ létrehozását jelentette. A nagy svéd cégek beszállítói a második generáció a befektetők sorában, ezek a kisebb és közepes méretű vállalatok, az ő beruházásaik kevésbé látványosak. Ugyanakkor a Nolato, mint az Electrolux műanyag alkatrész beszállítója megvásárolt egy Mosonmagyaróvári céget is, ahonnan

hírközlési cikkek gyártóinak szállít alkatrészeket. A gépek , gépi berendezések exportja Svédországba 2002 év elejétől ugrásszerűen nőtt ( 1,577 M Euróra ) amely közel ötszöröse az előző évinek. A növekedés a cellás mobiltelefonok szállításából származik. A svéd gazdaság ágazatai a magyar gazdaság által előállított televízió, mobiltelefon, izzólámpák, hűtő és fagyasztó gépek, nyomtatott - 16 - áramkörök, bútor alkatrészek, számítástechnikai adatfeldolgozó berendezések és egyéb háztartási készülékek, tartanak igényt. 6. Svédország és az EU „ A svédek elfelejtették, hogy, az EU-ba való 1995–ös belépésünk előtt a svéd gazdaság súlyos recesszióval és hatalmas költségvetési deficittel küzdött. A mai eredmények az azóta követett szigorú költségvetési és monetáris politikának köszönhetőek , és ha ezen az euró-ellenesek lazítani akarnak, akkor épp annak a j óléti államnak

a forrásait veszélyeztetik, amit annyira féltenek a közös valutától”- nyilatkozta Stefan Ludgen 2003 szeptemberében, nem sokkal azután hogy a svédek népszavazással nemet mondtak az euró bevezetésére. A miniszterelnök Göran Persson eg y sor gazdasági és politikai érvet sorakoztatott fel az euró bevezetése mellett. Azt nyilatkozta, hogy az euró zónából való kimaradás a befektetések külföldre vándorlását, magasabb kamatokat és növekvő munkanélküliséget okozhat. Jóslata beteljesülni látszott a mikor a Volvo bejelentette, hogy az új összeszerelő üzemét Belgiumban építi föl. A nemmel szavazók fő érve, az volt, hogy Svédország idén mintegy másfél százalékos gazdasági növekedésre számíthat, míg a közös valutát használó EU-s országok átlagban ennek csak a f elére. – Fontos megjegyezni, hogy az átlag mögött különböző nemzeti teljesítmények vannak, mint például Németország vagy éppen Görögország. –

Az euró bevezetését ellenzők igen nagy része az alacsonyabban képzettek, a f izikai munkások és az idősebbek, azaz a már az előzőkben említett magát meggyengíteni nem hagyó munkásosztály soraiból került ki. Svédország tárt karokkal várja majd a munkavállalókat az Unió bővítése után az új tagországokból is. Persze azért a f oglalkoztatási szabályokon még van csiszolnivaló Egy-két évtized múlva katasztrofális lesz a munkaerőhelyzet Svédországban, mert a közeljövőben a 40-es években született generáció nyugdíjba megy és nem lesz, aki eltartsa a nagy számú nyugdíjas sereget, akiknek ráadásul egyre hosszabb életre van kilátásuk A svéd kormány már régóta látja a helyzetet, ezért még átmenetileg sem fogják korlátozni a szabad munkaerő vándorlást akkor, amikor hazánk és a többi közép-európai és keleteurópai ország csatlakozni fog az Unióhoz. A svéd kormány által javasolt évi 20 ezer fő újonnan

bevándorolt munkaerő azonban korántsem lesz elég. Egyes számítások szerint tíz év alatt legalább évi 60 ezer főre lenne szükség és szinte valamennyi szakmában. Az új - 17 - adatot a szakszervezetek országos szövetségének közgazdásza jelentette ki a svéd tévének adott interjújában. Az új a dologban az, hogy a szakszervezetek eddig ellenezték a munkaerő bevándorlást mondván, féltik tagjaik munkahelyeit. A változást azonban az is elősegítette, hogy kiderült, 2002. nyarán, egy kohó renoválásán dolgozó szlovák munkások a svéd béreknek tíz százalékáért végezték el a s védek munkáját. A szakszervezetek tehát szeretnék hivatalos körülmények közé terelni a ma még sokszor adó szempontból sem egészen tiszta magánkezdeményezéseket. 7. Oktatás és iskolarendszer Svédország az információs technológia forradalmának úttörője – nemcsak az iskolákban és a munkahelyeken, hanem az otthonokban is. A svédek azon

nemzetek közé tartoznak, amelyek a legtöbbet használják az internetet üzleti és magáncélokra. Általános vélemény, hogy az információs és kommunikációs technológia további, még az eddiginél is gyorsabb változásai jelentősen formálják majd a családi, iskolai, szabadidős és munkahelyi tevékenységek szervezésének módját. Az információs technológia fokozottabb használata egybeesett a g azdasági hanyatlásból való kilábalással. A gazdaság növekedése azonban nem egyformán érezteti hatását Svédország mind a 8,8 m illió lakosánál, akik közül 12% vagy külföldön született, vagy első generációs bevándorló. A társadalmi egyenlőtlenségek bizonyosan növekedtek Svédország ma már biztosan halad a nagyobb decentralizáció felé. Az önkormányzatok, vagy ahogy ők nevezik kommuner, szélesebb hatásköröket kaptak, ám ezzel a nagyobb felelősség is együtt jár. Kötelesek azoknak a gyermekeknek iskola előtti oktatást

biztosítani, akiknek a szülei dolgoznak vagy tanulnak. Számos önkormányzat integrálja az iskola előtti központokat, az alapfokú iskolákat és a szabadidős intézményeket, ami alaposan megváltoztatja az oktatási rendszer szerveződésének módját. Mindenestre hivatalos szinten felismerték, hogy a tanításnak és a tanulásnak az iskolán kívüli, szélesebb társadalmi kontextussal összhangban kell változnia. Az iskolai szintű napi tevékenységnek természetesen időre van szüksége, hogy felzárkózzon a hivatalos retorika mögé. A változás szükségességének elfogadása azonban tükröződik az elmúlt néhány - 18 - évtized olyan jelentős döntéseiben, amelyek hatásai még most érezhetőek az iskolarendszerben. A tanárok munkáltatói, hasonlóan a magyar viszonyokéhoz most az önkormányzatok, amelyeknek az iskolák szükségleteit más, a helyi költségvetésben szabályozott igények (idősek gondozása, könyvtár,

gyermekvédelem stb.) ellenében kell mérlegelniük. A szakszervezetek beleegyezésével fokozódik a t anári fizetések egyénre szabása. Ma már nem jogosultak az automatikus fizetésemelésre Az emelések bizonyos kritériumokhoz kötődnek, mint például az elkötelezettség a diákok számára nyújtott oktatás minőségének javítása iránt. A piaci mechanizmusok bevezetésének eredményeképpen ma már gyakrabban előfordul, hogy az iskolaigazgatót nagyobb fizetéssel másik iskolába csábítják át. Mivel a kilencvenes években az állam kimaradt a közvetlen bértárgyalásokból, így az a tanárok szakszervezeteire és az önkormányzati testületekre hárult. Az iskolák vezetői Svédországban eltérő és gyakran egymással ütköző pedagógiai és adminisztratív követelmények kereszttüzében állnak. Ezeket az önkormányzati politikusok közvetítik. Az önkormányzatok az 1985 é vi Oktatási Törvény és a t antervek keretein belül teljes

önállóságot élveznek a helyi oktatási szolgáltatás megszervezésében. Ezek a dokumentumok meghatározzák azokat a követelményeket, amelyeket minden egyes diáknak teljesítenie kell a kötelező oktatás ötödik és kilencedik évfolyamának végére. Az önkormányzatok felelőssége, hogy minden diák számára elérhetőek legyenek ezek a célok. A nemzeti célok ezáltal helyi tervekké alakulnak át, amelyeket a n égyévente tartott választások eredményeként kialakult önkormányzati koalíciók, politikai viszonyok is befolyásolnak. A választások az ország sok részében a helyi iskolarendszer megváltozásához vezettek. 2000-ben Karlstadban például megkezdődött az egységesebb iskolakörzetek kialakítása. Felismerték az iskolaigazgatókra nehezedő jelentős nyomást is, ezért egy új, adminisztratív hivatalnoki pozíciót hoztak létre, mivel ennek révén az iskolai vezetők nagyobb mértékben képesek pedagógiai munkájukra és egyéb

feladataikra, így például a t anárok a t anítással és tanulással kapcsolatos továbbképzésére koncentrálni. Egyik ilyen feladatuk a tanárok fizetéseinek egyéniesítése. Ez problémás gyakorlat, főleg az olyan kis önkormányzatok esetében, ahol egy, már az iskola alkalmazásában álló személyből lesz az iskola vezetője, akinek döntenie kell a következő év bérezési struktúrájáról, vagy legalábbis az arra vonatkozó javaslatról. A fizetésemeléseket az önkormányzatnak kell jóváhagynia. A nagyobb önkormányzatoknál általában vannak - 19 - oktatási igazgatók vagy felügyelők, akik megakadályozhatják, vagy legalábbis megkérdőjelezhetik a javasolt fizetésemeléseket. Előfordulhat, hogy a tanulás minőségére irányuló fejlesztési tervek alapján nem tartják indokoltnak a fizetésemelések mértékét. Egy oktatási igazgató őszintén, kertelés nélkül így beszélt hatásköréről és felelősségéről: „Ha

nincsenek tervek, fizetésemelés sincs.” Ez a h ozzáállás biztosítja azt, hogy az iskolaigazgatóknak reális tervekkel kell előrukkolniuk a tantestülettel kapcsolatban. Ha ez nem sikerül, akkor a pedagógusok számon kérik az igazgatón a kudarcot. Természetesen nemcsak a tanárok fizetése egyéniesített, hanem a közszolgálat más szereplőié is, de az oktatás területén ezt a kérdést különösen érzékenyen és tapintattal kell kezelni. 8. Összegzés - 20 - A 80-as évek gazdasági válsága óta a gazdaság egyensúlyban van az inflációt és a munkanélküliséget sikerült kordában tartani. A jólétre törekedő állami struktúra jó a lakosságnak még akkor is ha a jóléti kiadásokat a rendkívül magas adók szintje ( akár 60 százalékos adókulcs ) biztosítja. Nem biztos, hogy jó az ipar hajtóerejének számító nagy vállaltoknak mert éppen a magas adók miatt a válságokkal küszködő hagyományos iparágak, sorra menekülnek el

az országból. A svéd modell jövője ezért évek óta egyre komolyabb vitákat szül. A szociáldemokrata párt képviselői a jóléti kiadások további növelését míg a jobboldali ellenzék további adócsökkentést szorgalmaz. Bár az utóbbi években jelentősen csökkent a közalkalmazottak száma, a svéd gazdaságot továbbra is a túlzott állami kiadások határozza meg amely eléri a költségvetés 55 százalékát. A világgazdaságra jellemző gazdasági fordulatok változékonysága, svéd polgárokat arra ösztönzi hogy megőrizzék hagyományaikat és függetlenségüket, habár az Európai Unió meghatározó szereplői mégis kívül maradnának az egységes fizetőeszköz használatából. Az emberek bizonytalanságát csak növelte az egykori külügyminiszter Anna Lindh szeptemberi meggyilkolása. Anna Lindh elkötelezett híve volt az euro bevezetésének halála még sem vezetett az egy héttel később megtartott népszavazás várható

végeredményének megváltozásához. A svédek tehát továbbra is bizalmat szavaztak a svéd koronának illetve a j ólétet biztosító állami gondoskodásnak. - 21 - 9. Felhasznált irodalom Simon Ákos, Vass Péter: A bővülő Európai Unió. HVG Kiadó Rt 2003 Budapest HVG 2003 szeptember 20 –ai szám Dr Bara Zoltán és Szabó Katalin. Ö sszehasonlító gazdaságtan Aula Kiadó 1997 Magyarország külgazdasága 2002. Könczei Gy. Svédország, avagy a jóléti modellállam példája 1995 Gorohova, K.G : „ Jóléti állam” , a svéd modell OFFI 1990 Svéd cégek internetes honnlapjai. - 22 -