Pszichológia | Tanulmányok, esszék » Haller József - A viselkedés neurobiológiája és farmakológiája

Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet A VISELKEDÉS NEUROBIOLÓGIÁJA ÉS FARMAKOLÓGIÁJA Haller József Phineas Gage, 1834 Viselkedésről általában Élettani állapot endokrin háttér egészségi állapot stb. Belső hajtóerők éhség információ igény nemi késztetések stb. Külső hajtóerők veszély ellenfél nemi partner stb. Viselkedés külső/belső integráció homeosztázis adaptáció túlélés stb Viselkedés Az egyed (ember, állat) akciói és reakciói belső és külsö ingerek hatása alatt Viselkedési zavar A belső, és külső ingerek hatása alatt kialakuló abnormális viselkedés Viselkedési zavarok - történelem Kr.e 3000-2500 - Egyiptom, Smith-papirusz agy anatómiája agysérülések kapcsolata mozgással agysérülések kezelése Kr.e 384-322 - Antik görögök, Arisztotelész Peri psyche (A lélekről) létezés formája vegetatív lélek (minden élőlény) érző lélek (minden állat) racionális lélek (ember) A.D

129 – 200 - Róma, Galénosz temperamentum tipizálása (kolerikus, szangvinikus, flegmatikus, melankólikus) 6.-század - Kína, Lin Xie első pszichológiai kísérlet (kör és négyzet rajzolása) 850–934 - Perzsia, Ahmed ibn Sahl al-Balkhi mentális betegségek fogalma neurózis szorongás agresszió depresszió (endogén - exogén) kényszeres betegségek pszichózis kognitív terápia alkalmazása psichoszomatikus betegségek fogalma 872-950 - mai Sziria, Al-Farabi (Alpharabius) képességek: apetitív, szenzitív, imaginatív, racionális szociális pszichológia ???-980 - Perzsia, Ali ibn al-Abbas al-Majusi (Haly Abbas) alvás, memória és szexuális zavarok, hipochondria, epilepszia pszichoszomatikus betegségek: szorongás, depresszió, lelki betegségek helyes táplálkozásal való kezelése 980-1037 - Perzsia, Abū ʿAlī al-Ḥusayn ibn ʿAbd Allāh ibn Sīnā (Avicena) "a lélek tudománya a test tudománya" - percepció szerepe melankolkus depresszió,

fóbiák ???- 1200k - Szilézia, Erazmus Ciolek Witelo tudatalatti fogalma 1547-1628 Rudolph Göckel (Goclenius) Psychologia: hoc est. 1879 - Wilhelm Maximilian Wundt első pszichológiai kutatóintézet (Leipzig) 1893-2011 (Franciao. - Nemzetközi) International Statistical Classification of Diseases and Related Health Problems (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) 1893 - Halál-okok Bertillon-féle osztályozása 2011 - ICD-11 1952 - Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders (DSM) 1968 - DSM-II (16 év) 1980 - DSM-III (12 év) 1987 - DSM-IIIR (7 év) 1994 - DSM-IV (7 év) 2000 - DSM-IV-TR (6 év) 2013 - DSM-5 (13 év) DSM-IV-TR Axis (tengely) I: Klinikai zavarok pl. depresszió, szorongás, hiperaktivitás és figyelem zavar, autizmus, anorexia, skizofrénia, stb Axis II: Személyiség zavarok és értelmi fogyatékosság pl. paranoid, skizoid, borderline, antiszociális, narcistikus, függőségi stb személyiség zavarok, és értelmi fogyatékosság Axis

III: Akut egészségi állapotok pl. agysérülések, vagy testi egészségi problémák - súlyosbítják, vagy előidézik az I-es vagy II-es tengely tüneteit Axis IV: Mentális zavarok pszichoszociális és környezeti faktorai Az I-es és II-es tengelyek zavarainak felderítése, mint diagnózist és gyógyítást segítő eljárás Axis V: A működési képességek globális felmérése (gyerekek és felnőttek számára külön) Szubjektív észlelésen alapuló becslőskála, a pszichikai zavar életet nehezítő mértékének felderítésére Pontszámot generál; pl. 91-100 pont= pszichikailag tünetmentes; 1-10= öngyilkossági, vagy gyilkossági hajlam, személyes higiénia hiánya, stb Kurzus előadásai Általános tematikák Viselkedés endokrin szabályozása és stressz Tanulás Testsúly szabályozás Mozgás szabályozása Pszichikai zavarokról szóló előadások általános felépítése a zavarban érintett viselkedés/érzelem biológiai funkciói (ha

van) Pszichiátriai zavarok Agresszió: Axis I és Axis II Abúzus, autizmus, demecia (Alzheimer), depresszió, skizofrénia, szexuális, szorongás, és táplálkozási zavarok: Axis I Parkinson és Huntington-kórral együtt járó demencia: Axis I Neurológiai zavarok Parkinson és Huntington-kór a zavar pszichiátriájának rövid, DSM-IV-TR szerinti ismertetése laboratóriumi vizsgálat eszközei idegrendszeri mechanizmusok jelenlegi gyógyítási eljárások perspektívák Viselkedési zavarok laboratóriumi modellezése - egy klinikai kórkép Poszt-traumás stressz zavar (szorongási kórkép) A. tünetcsoport: trauma átélése (mindkét tünet jelen kell legyen) 1. extrém veszélyhelyzetben: 2. védtelenség érzete és rémület B. tünetcsoport: trauma ismételt belső újraélése (legalább egy az alábbiak közül) 1. felkavaró emlékek ismételt megjelenése 2. felkavaró álmok 3. az trauma újbóli megjelenésének érzete 4. pszichikai distressz traumára

emlékeztető körülmények hatására 5. élettani distressz traumára emlékeztető körülmények hatására C. tünetcsoport: traumára emlékeztető élmények kerülése; élmények iránti érzéketlenség (legalább 3 az alábbiak közül) 1. a traumára való emlékezés kerülése 2. a traumára emlékeztető körülmények kerülése 3. a trauma felidézésének képtelensége 4. fontos tevékenységekben való részvétel hiánya 5. elidegenedés a szociális környezettől 6. érzelmi élet elsivárosodása 7. sötét jövőkép D. tünetcsoport: felajzott állapot (legalább 2 az alábbiak közül) 1. elalvási nehézségek, éjszakai felébredés 2. ingerlékenyég, dühkitörések 3. koncentrációs zavarok 4. fokozott éberség és elővigyázatosság 5. "összerezzenési" reakció felfokozódása E. tünetcsoport - tartósság A B, C, és D tünetcsoport tünetei egy hónapnál hosszabb ideje fennállnak F. tünetcsoport - szenvedés A tünetek

klinikailag szignifikáns mértékben okoznak distresszt vagy zavart a szociális, foglalkozással kapcsolatos, vagy más fontos működési területen Patomechanizmus és kezelési lehetőségek feltárása: opciók 1. Humán tanulmányok funkcionális képalkotó eljárások ("neuroimaging") stresszválaszok tanulmányozása genetikai faktorok tanulmányozása farmakológiai vizsgálatok 2. Laboratóriumi modellek mediális prefrontális kortex cinguláris kortex elülső része hippocampus "kiterjesztett" amygdala kockázati tényezők azonosítása pl. korai traumák késői hatásai, anyai traumák hatásai a magzatra, stb. Terápiás célpontok azonosítása glukokortikoid terápia, alfa-, béta antagonisták kockázati tényezők azonosítása dopamin transzporter szerotonin transzporter glukokortikoid receptor, stb. terápiás célpontok azonosítása meglévő "gyógyszerkészletből" új kezelések kidolgozása Modellezés elméleti

kérdései A tudományos modell [.] egy megszerkesztett, leegyszerűsített mesterséges [] rendszer, amely lényeges komponenseiben és lényeges dinamikáiban izomorf a tanulmányozott rendszerrel, és viselkedésük egy, vagy többféleképpen összevethető. (Csányi, 2007) Mi teszi lehetővé a modellezést? idegrendszer működésének univerzalitása érzelmek univerzalitása stressz-érzelem kapcsolat univerzalitása etiológiai faktorok - működési zavarok homológiája Zavar és modell megfeleltethetősége - egy példa Potenciális félelmi reakciók Kontroll Sokkolt A. tünetcsoport: trauma átélése (mindkét tünet jelen kell legyen)  1. extrém veszélyhelyzetben: dermedés 0 +  2. védtelenség érzete és rémület B. tünetcsoport: trauma ismételt belső újraélése (legalább egy az alábbiak közül) distressz vokalizáció 0 + 1. felkavaró emlékek ismételt megjelenése menekülés 0 + 2. felkavaró álmok 3. az trauma újbóli megjelenésének

érzete 4. pszichikai distressz traumára emlékeztető körülmények hatására 5. élettani distressz traumára emlékeztető körülmények hatására C. tünetcsoport: traumára emlékeztető élmények kerülése; élmények iránti érzéketlenség (legalább 3 az alábbiak közül) 1. a traumára való emlékezés kerülése 2. a traumára emlékeztető körülmények kerülése 3. a trauma felidézésének képtelensége 4. fontos tevékenységekben való részvétel hiánya 5. elidegenedés a szociális környezettől 6. érzelmi élet elsivárosodása 7. sötét jövőkép D. tünetcsoport: felajzott állapot (legalább 2 az alábbiak közül) Kondicionált félelem 1. elalvási nehézségek, éjszakai felébredés 1. fázis 2. ingerlékenyég, dühkitörések elektromos sokk 3. koncentrációs zavarok 2. fázis 4. fokozott éberség és elővigyázatosság Viselkedési zavarok 5. "összerezzenési" reakció felfokozódása nyomon követése E. tünetcsoport: a

tünetek egy hónapnál tovább tartanak F. tünetcsoport: normális életvitel zavart szenved, szenvedés Conditioned fear Zavar és modell megfeleltethetősége - B tünetcsoport Idő% Elektromos sokk A. tünetcsoport: trauma átélése (mindkét tünet jelen kell legyen)  1. extrém veszélyhelyzetben: 2. védtelenség érzete ésrémület B. tünetcsoport: trauma ismételt belső újraélése (legalább egy az alábbiak közül) 1. felkavaró emlékek ismételt megjelenése Traumára emlékeztető környezetben 1 hónappal később 2. felkavaró álmok 3. az trauma újbóli megjelenésének érzete Szívritmus változás  4. pszichikai distressz traumára emlékeztető körülmények hatására 100 Viselkedés (alapszinthez képest) 120  5. élettani distressz traumára emlékeztető körülmények hatására 80 C. tünetcsoport: traumára emlékeztető élmények kerülése; élmények iránti*érzéketlenség (legalább 3 az alábbiak közül) 80 60 1. a

traumára való emlékezés kerülése * 40 2. a traumára emlékeztető körülmények kerülése 40 3. a trauma felidézésének képtelensége 0 20 4. fontos tevékenységekben való részvétel hiánya * 0 -5 T 5 10 20 30 5. elidegenedés a szociális környezettől Dermedés Menekülés 6. érzelmi élet elsivárosodása percek 7. sötét jövőkép 0,8 mA 3 mA D. tünetcsoport: felajzott állapot (legalább 2 az alábbiak közül) 1. elalvási nehézségek, éjszakai felébredés 2. ingerlékenyég, dühkitörések Kondicionált félelem 3. koncentrációs zavarok 1. fázis 4. fokozott éberség és elővigyázatosság elektromos sokk 5. "összerezzenési" reakció felfokozódása 2. fázis E. tünetcsoport: a tünetek egy hónapnál tovább tartanak Viselkedési zavarok F. tünetcsoport: normális életvitel zavart szenved, szenvedés nyomon követése Conditioned fear Zavar és modell megfeleltethetősége - C tünetcsoport Elektromos sokk A. tünetcsoport:

trauma átélése (mindkét tünet jelen kell legyen)  1. extrém veszélyhelyzetben: 2. védtelenség érzete ésrémület B. tünetcsoport: trauma ismételt belső újraélése (legalább egy az alábbiak közül) 1. felkavaró emlékek ismételt megjelenése 2. felkavaró álmok 3. az trauma újbóli megjelenésének érzete  4. pszichikai distressz traumára emlékeztető körülmények hatására  5. élettani distressz traumára emlékeztető körülmények hatására C. tünetcsoport: traumára emlékeztető élmények kerülése; élmények iránti érzéketlenség (legalább 3 az alábbiak közül) 1. a traumára való emlékezés kerülése Variable Days CON±SEM 3mA±SEM H(1, 16) p 2. a traumára emlékeztető körülmények kerülése Test 3. a trauma felidézésének képtelensége 5-6 283,1±14,0 217,2±23,0 3,42 0,06  való részvétel hiánya 4. fontos tevékenységekben 217,5±16,2 189,0±21,1 1,33 0,2 OF LineX 12-13 5. elidegenedés a szociális

környezettől 27-28 251,2±24,3 137,4±14,4 6,35 0,02 6. érzelmi élet elsivárosodása 7. sötét jövőkép 5-6 9,2±0,7 1,7±0,4 11,72 0,001 D. tünetcsoport: felajzott állapot (legalább 2 az alábbiak közül) EPM CLe 12-13 8,7±0,5 2,8±1,0 9,73 0,002 1. elalvási nehézségek, éjszakai felébredés 27-28 7,8±0,6 3,7±0,4 10,77 0,001 2. ingerlékenyég, dühkitörések 3. koncentrációs zavarok 5-6 0,0±0,0 3,8±1,3 8,38 0,005 4. fokozott éberség és elővigyázatosság SI RES 12-13 0,0±0,0 3,7±1,7 4,87 0,03 5. "összerezzenési" reakció felfokozódása 27-28 0,2±0,2 2,9±1,7 3,19 0,07 E. tünetcsoport: a tünetek egy hónapnál tovább tartanak F. tünetcsoport: normális életvitel zavart szenved, szenvedés Zavar és modell megfeleltethetősége - C tünetcsoport % time % time Elektromos sokk A. tünetcsoport: trauma átélése (mindkét tünet jelen kell legyen)  1. extrém veszélyhelyzetben: 2. védtelenség érzete ésrémület B.

tünetcsoport: trauma ismételt belső újraélése (legalább egy az alábbiak közül) 1. felkavaró emlékek ismételt megjelenése 2. felkavaró álmok 3. az trauma újbóli megjelenésének érzete  4. pszichikai distressz traumára emlékeztető körülmények hatására  5. élettani distressz traumára emlékeztető körülmények hatására C. tünetcsoport: traumára emlékeztető élmények kerülése; élmények iránti érzéketlenség (legalább 3 az alábbiak közül) 1. a traumára való emlékezés kerülése 0.8 mA 3 mA 2. a traumára emlékeztető körülmények kerülése 3. a trauma felidézésének képtelensége opponent time opponent time  való részvétel hiánya 100 4. fontos tevékenységekben 100  környezettől 5. elidegenedés a szociális 80 80 6. érzelmi élet elsivárosodása * * * 60 60 7. sötét jövőkép * * D. tünetcsoport: felajzott állapot (legalább 2 az alábbiak 40 közül) 40 * * * * 1. elalvási nehézségek, éjszakai

felébredés * * 20 20 2. ingerlékenyég, dühkitörések 3. koncentrációs zavarok 0 * 0 4. fokozott éberség és elővigyázatosság 4h 1d 3d 14d 28d 4h 1d 3d 14d 28d 5. "összerezzenési" reakció felfokozódása E. tünetcsoport: a tünetek egy hónapnál tovább tartanak F. tünetcsoport: normális életvitel zavart szenved, szenvedés Akut és poszt-traumás stressz zavar egymásutánisága? Zavar és modell megfeleltethetősége - C tünetcsoport % time Elektromos sokk A. tünetcsoport: trauma átélése (mindkét tünet jelen kell legyen)  1. extrém veszélyhelyzetben: 2. védtelenség érzete ésrémület B. tünetcsoport: trauma ismételt belső újraélése (legalább egy az alábbiak közül) 1. felkavaró emlékek ismételt megjelenése 2. felkavaró álmok 3. az trauma újbóli megjelenésének érzete  4. pszichikai distressz traumára emlékeztető körülmények hatására  5. élettani distressz traumára emlékeztető körülmények

hatására C. tünetcsoport: traumára emlékeztető élmények kerülése; élmények iránti érzéketlenség (legalább 3 az alábbiak közül) 1. a traumára való emlékezés kerülése 2. a traumára emlékeztető körülmények kerülése 25 Rez. intr 3. a trauma felidézésének képtelensége +  való részvétel hiánya 4. fontos tevékenységekben 20 120 * +  környezettől 5. elidegenedés a szociális + 15 80 + +  6. érzelmi élet elsivárosodása 10 7. sötét jövőkép * 40 D. tünetcsoport: felajzott állapot (legalább 2 az alábbiak közül) 5 0 1. elalvási nehézségek, éjszakai felébredés 0 2. ingerlékenyég, dühkitörések SOC AGO -5 T 5 10 20 30 Average 3. koncentrációs zavarok 4. fokozott éberség és elővigyázatosság 5. "összerezzenési" reakció felfokozódása E. tünetcsoport: a tünetek egy hónapnál tovább tartanak F. tünetcsoport: normális életvitel zavart szenved, szenvedés Zavar és modell megfeleltethetősége

- D tünetcsoport Szívritmus Elektromos sokk A. tünetcsoport: trauma átélése (mindkét tünet jelen kell legyen)  1. extrém veszélyhelyzetben: Biotelemetria 2. védtelenség érzete ésrémület B. tünetcsoport: trauma ismételt belső újraélése (legalább egy az alábbiak közül) 1. felkavaró emlékek ismételt megjelenése 2. felkavaró álmok 3. az trauma újbóli megjelenésének érzete  4. pszichikai distressz traumára emlékeztető körülmények hatására  5. élettani distressz traumára emlékeztető körülmények hatására C. tünetcsoport: traumára emlékeztető élmények kerülése; élmények iránti érzéketlenség (legalább 3 az alábbiak közül) 1. a traumára való emlékezés kerülése 2. a traumára emlékeztető körülmények kerülése 3. a trauma felidézésének képtelensége Trauma előtti napon Egy hónappal trauma után  való részvétel hiánya 4. fontos tevékenységekben 460 460  környezettől 5. elidegenedés

a szociális  6. érzelmi élet elsivárosodása 420 420 7. sötét jövőkép D. tünetcsoport: felajzott állapot (legalább 2 az alábbiak közül) 380 380  1. elalvási nehézségek, éjszakai felébredés 2. ingerlékenyég, dühkitörések 340 340 3. koncentrációs zavarok 4. fokozott éberség és elővigyázatosság 300 300 5. "összerezzenési" reakció felfokozódása E É kR R D kE E É kR R D kE E. tünetcsoport: a tünetek egy hónapnál tovább tartanak napszakok napszakok F. tünetcsoport: normális életvitel zavart szenved, szenvedés Zavar és modell megfeleltethetősége - D tünetcsoport Elektromos sokk A. tünetcsoport: trauma átélése (mindkét tünet jelen kell legyen)  1. extrém veszélyhelyzetben: 2. védtelenség érzete ésrémület B. tünetcsoport: trauma ismételt belső újraélése (legalább egy az alábbiak közül) 1. felkavaró emlékek ismételt megjelenése 2. felkavaró álmok 3. az trauma újbóli megjelenésének

érzete  4. pszichikai distressz traumára emlékeztető körülmények hatására  5. élettani distressz traumára emlékeztető körülmények hatására C. tünetcsoport: traumára emlékeztető élmények kerülése; élmények iránti érzéketlenség (legalább 3 az alábbiak közül) 1. a traumára való emlékezés kerülése 2. a traumára emlékeztető körülmények kerülése 3. a trauma felidézésének képtelensége  való részvétel hiánya 4. fontos tevékenységekben  környezettől 5. elidegenedés a szociális  6. érzelmi élet elsivárosodása 7. sötét jövőkép D. tünetcsoport: felajzott állapot (legalább 2 az alábbiak közül)  1. elalvási nehézségek, éjszakai felébredés 2. ingerlékenyég, dühkitörések 3. koncentrációs zavarok  4. fokozott éberség és elővigyázatosság 5. "összerezzenési" reakció felfokozódása E. tünetcsoport: a tünetek egy hónapnál tovább tartanak F. tünetcsoport: normális

életvitel zavart szenved, szenvedés Zavar és modell megfeleltethetősége - E és F tünetcsoportok Elektromos sokk A. tünetcsoport: trauma átélése (mindkét tünet jelen kell legyen)  1. extrém veszélyhelyzetben:  2. védtelenség érzete és rémület B. tünetcsoport: trauma ismételt belső újraélése (legalább egy az alábbiak közül) 1. felkavaró emlékek ismételt megjelenése 2. felkavaró álmok 3. az trauma újbóli megjelenésének érzete  4. pszichikai distressz traumára emlékeztető körülmények hatására  5. élettani distressz traumára emlékeztető körülmények hatására C. tünetcsoport: traumára emlékeztető élmények kerülése; élmények iránti érzéketlenség (legalább 3 az alábbiak közül) 1. a traumára való emlékezés kerülése 2. a traumára emlékeztető körülmények kerülése 3. a trauma felidézésének képtelensége  4. fontos tevékenységekben való részvétel hiánya  5. elidegenedés a

szociális környezettől  6. érzelmi élet elsivárosodása 7. sötét jövőkép D. tünetcsoport: felajzott állapot (legalább 2 az alábbiak közül)  1. elalvási nehézségek, éjszakai felébredés 2. ingerlékenyég, dühkitörések 3. koncentrációs zavarok  4. fokozott éberség és elővigyázatosság 5. "összerezzenési" reakció felfokozódása  E. tünetcsoport: a tünetek egy hónapnál tovább tartanak  F. tünetcsoport: normális életvitel zavart szenved, szenvedés A modellben vizsgált állatoknál DSM-IV-TR kritériumok alapján diagnosztizálható a poszt-traumás stressz zavar Zavar és modell Elvárások egy modellel szemben fenomenológiai validitás a vizsgált jelenség olyanszerű, mint ami a pszichikai zavarban tapasztalható konstrukciós validitás magalapozott okunk van azt hinni, hogy a modell, és a modellezett zavar analóg prediktív validitás a gyógyszerek hatása a modellben előre jelzi a klinikai

hatásosságot Nincs "jó" modell, a fejlődés folyamatos Skizofrénia Első modell: katalepszia Legújabbak: idegrendszeri fejlődési modellek fenomenológiai: nincs konstrukciós: részleges prediktív: kitűnő fenomenológiai: jó konstrukciós: jó prediktív: nincs elég tapasztalat Eredmény: dopaminerg neuroleptikumok Eredmény: konkrét még nincs Korlát: csak dopamin gátlók tesztelkésére jó Ígéret: új utak "Egy modell nem modell" Magatartás szabályozása - magatartási tesztek felhasználási területe Környezeti hatások Klinikai tapasztalat Gyrus Cinguli Hippocampus Prefrontális ktx Szaglógumó Amygdala Fejlődés megzavarása (farmakológiai, szociális) Stresszhatások Hypothalamus Centrális szürkeállomány Akut behatások Fejlődési körülmények Thalamus Divergens szelekció Transzgén egerek Génexpresszió Viselkedési zavarok nyomon követése Idegrendszeri mechanizmusok Genetikai változások Új

gyógyszerek fejlesztése és tesztelése Genetikai háttér Amiről nem lesz szó a továbbiakban - metabolizmus Szociális viselkedés és metabolizmus Depresszió-szerű magatartás monitorozása és anyagcsere pl. imipramin Következő előadás: hormonok (melatonin és nemi hormonok)