Irodalom | Könyvek » Marosvölgyi Andrea - Egy képzelt diktatúráról szóló könyv életútja egy valódi diktatúrában

1 -Szemináriumi dolgozat Egy képzelt diktatúráról szóló könyv életútja egy valódi diktatúrában. George Orwell: 1984 című művének témája és a könyv betiltásának, illetve megjelenésének állomásai hazánkban, a Kádár-korszakban és azt követően Készítette: Marosvölgyi Andrea Informatikus-könyvtáros szak, 2. évf BA, levelező képzés 1988-ban kommentálva az 1984-et, a valóságos és jelképes évszám között tűnődően botorkálva szükségszerű a kérdés: a történelmi rémképet illetően érvényes-e, érvényes maradt-e Orwell regénye? Nem és igen. Igen és nem Nem, ha megkönnyebbülten nyugtázhatjuk, hogy az a totalitárius diktatúra, amely az 1984-ben megjelenik, a regény megírása óta nem valósult meg a valóságos történelemben, és a kommentár fogalmazása közben nincs jele – kopogjuk le, persze – , hogy a közeljövőben bármelyik nagyhatalom megvalósítani kívánná. Igen, ha a tegnapi történelem némely

államalakzatára gondolunk Nem a náci Németországra, nem a sztálini Szovjetunióra, hanem időben közelebbi képződményekre: Enver Hodzsa Albániájára, Pol Pot Kambodzsájára. Hogy jelen idejű államképződményeket a diplomáciai illem okából ne említsünk. Röviden elmerengve ennyit mondhatunk ma az 1984 történetfilozófiai érvényességéről. És a regény? Ünnepelték és kiátkozták a hidegháború hosszú évei során. A sorompótól balra ezért, a sorompótól jobbra azért. Jelképpé és jelszóvá lett Sorompó arra kell, hogy két oldalán ugyanazt a szöveget kétféleképpen lehessen érteni és értelmezni. Regény azonban nem arra való, hogy jelkép és jelszó legyen. Regény arra való, hogy olvassák, hogy szabadon olvasható legyen (Sükösd Mihály fülszövege az 1989-es, Európa Kiadó által publikált, 1. kiadáshoz) 2 Vázlat: 1. A regény születése, (rövid történeti háttér) milyen események inspirálták, mi a fő

törekvése? A könyv rövid elemzése (az emberi élet, az információszerzés és megőrzés teljes körű kontrollálása, mint a totális diktatúrák egyik fő sajátossága, ennek megjelenése a cselekményben) 2. Az Orwell-mű megjelenése a világirodalomban, és a magyarországi (nem hivatalos és hivatalos) megjelenések krónikája, a magyar szocialista diktatúra sajátosságainak tükrében, majd a rendszerváltás időszakában 3. Kitekintés a jövőbe Napjainkra mennyire van realitása a könyvben ábrázolt vízió bekövetkezésének? 1. A regény születése, milyen események inspirálták, mi a fő törekvése? (Az emberi élet minden részének, így az információszerző és megőrző tevékenységeknek teljes körű kontrollálása, mint a totális diktatúrák egyik fő sajátossága, ennek megjelenése a cselekményben) „Habent sua fata libelli” azaz, a könyveknek megvan a maguk sorsa, 1 ez a gondolat gyakran merül föl az irodalommal, könyvekkel

foglalkozók körében. Nem ok nélkül: a könyvek, mint különböző gondolatok őrzői, illetve megtestesítői, tartalmuk miatt gyakran ruházódnak fel olyan szimbolikus jelentőséggel, amellyel szinte önálló életre kelve jutnak el, (vagy éppen nem tudnak eljutni) az őket érdeklő olvasókhoz. Dolgozatomban éppen egy ilyen, ikonikussá váló mű, George Orwell: 1984 című regényének sorsát kísérelem meg felvázolni. 1948-ban keletkezett a regény. George Orwellt több tényező ösztönözte a megírásra: 2 saját életének megrázó epizódjai, (a spanyol polgárháborús élmények), kiábrándulása a kommunista ideológiából. Tudósítani akart a szovjet államban megvalósult kommunista diktatúra rémtetteiről, valamint gondolkodásra akarta késztetni, illetve fölrázni a nyugateurópai kommunista mozgalmak sokszor szemellenzős, elvakultságra hajlamos híveit. Orwell műve egy olyan totális diktatúrát ábrázol, amely, bár az írói fantázia

szülötte, de félelmetesen hasonlít néhány, a történelem folyamán kialakult, (csak kisebb, rész- https://www.arcanumhu/hu/online-kiadvanyok/Gondolattar-kristo-nagy-istvan-gondolattar-1/1800-elottszuletett-szerzok-2/terentianus-maurus-iii-szd-romai-iro-BAC/ 1 2 http://www.rubiconhu/magyar/nyomtathato verzio/1949 junius 8 megjelenik george orwell 1984 cimu r egenye/ 3 -jelenségekben különböző) diktatórikus rendszerre, amelyek, függetlenül a történelmi kortól, melyben keletkeztek, több közös vonást is mutatnak. 3 Minden diktatúra megpróbálja monopolizálni a rendelkezésére álló gazdasági javakat, azért, hogy a hozzá lojális rétegeket jutalmazhassa, és a karhatalmat, amely az uralmat fenntartja számára a rendszerben, kellő minőségben felfegyverezze. 4 Minden totális hatalom elsődleges törekvése, hogy atomizálja azokat a társadalmi rétegeket, amelyeket uralni akar, hiszen az emberek közötti szociális kohézió fontos tényezője a

különböző társadalmi krízisek idején alkalmazott túlélési stratégiáknak. 5 Ezt a bizalomromboló tendenciát sokszor a legmagántermészetűbb viszonyokra is kiterjesztik (család, szerelem). 6 7 A hatalom ilyen koncentrációja egyébként azért is rendkívül káros, mert „. az irányítási hierarchia a maga törvényeihez akarja igazítani a termelés és a társadalmi viszonyok működését. 8” További probléma, hogy „ Amikor az államapparátus egyoldalúan összpontosul, egy szint fölött a szervezés már nem a tényleges áttekinthetőséget szolgálja, hanem a manipulálás eszköze lesz. A manipulációhoz alkalmas alanyok kellenek, akik kétely nélkül reagálnak a felsőbbség utasításaira. A túlzott centralizálás miatt a főhatalmi rendelkezések végrehajtói nem látják át tevékenységük eredményét. Ugyanakkor az információáramlás természetes csatornái sem működnek, nagyon gyakori a vezetők félretájékoztatása. Ördögi

kör indulhat be így, hiszen a dezinformált vezetés - amely a józan, bíráló hangok elhallgattatásával sokszor maga segíti elő a saját félrevezetettségét -, újabb hibás döntéseket hoz és hajtat végre. 9” Másik jellegzetesség, hogy minden autokrata rendszer, - már amennyire kora technikai lehetőségei engedik - megkísérli teljes mértékben ellenőrzése alá vonni a köz- és a magán-információáramlást egyaránt. Mivel semmiképpen nem szeretné, hogy az övéitől eltérő, „eretnek” nézetek akár az emlékezés szintjén jelen legyenek, vagy kontrollálatlanul beszivárogjanak az általa uralt társadalom tudatába, ezért ennek forrásait, emlékeit megsemmisíti. Továbbá nem tűri az alternatív, nem hivatalos forrásokból történő tájékozódást sem (tiltás, cenzúrázás), 10 mivel (többek között) ez lenne az az eszköz, amellyel kiderülhetne az uralt társadalom tagjai számára, hogy a király meztelen: a hatalmi média által

http://ujkor.hu/content/az-orwelli-vilag-az-1984-remiszto-valosagai Bruce Bueno de Mesqueta és Alastair Smith: Diktátorok kézikönyve; Gabo, 2014, 8. fejezet, 265 o 5 Kapitány Ágnes - Kapitány Gábor: Túlélési stratégiák; Kossuth Kiadó, Bp. V fej 231 o 6 http://mek.oszkhu/03000/03013/03013htm és https://wwwkortarsonlinehu/aktual/film-angi-verahtml 7 https://vakablak.bloghu/2008/10/11/gyerekhos es besugo 8 Kapitány Ágnes - Kapitány Gábor: Értékrendszereink; Kossuth Kiadó, Bp. 1983, 186 o 9 Marosvölgyi Andrea: Értékek, értékrendszerek szocializációja a nevelés folyamatában, a mai magyar társadalomban; Megvédett szakdolgozat, 1990, 06. 06 JPTE, Tanárképző Kar, Pécs, 25 o 3 4 10 http://mmi.eltehu/szabadbolcseszet/mmieltehu/szabadbolcseszet/index522fhtml?option=com tanelem&id tanelem=1291&tip=0 és http://www.tmkronikahu/hirek/a-diktatura-termeszete-borton-a-kozos-olvaasert 4 ábrázolt világ és az állampolgárok valóságban megélt

élményei köszönő viszonyban sincsenek egymással. Egy Közép-kelet-európai állampolgár számára ezek ismerős helyzetek. Hogyan jelennek meg a fent említett jellegzetességek a regényben? A mű által ábrázolt társadalom 3 rétegre oszlik: a Belső Párt, ennek tagjai nagy hatáskörrel rendelkező államhivatalnokok. Különleges jogok illetik meg őket: hozzájuthatnak delikát, különleges termékekhez, 11 kikapcsolhatják a teleképeket, 12 szabad kezet kapnak bármiben. A legfelső vezető a Nagy Testvér, minden hatalom az ő kezében összpontosul, a Belső Párt vezetőin keresztül gyakorolja a hatalmat az egész társadalom fölött. Soha nem jelenik meg a maga fizikai valójában, végig csak képi ábrázolásokon találkozunk vele. Legfontosabb intézmény a Gondolatrendőrség, amely sajátos elme-kontrollt akar gyakorolni az emberek fölött, főleg az arckifejezések megfigyelésével próbálja beazonosítani az emberek érzelmeit, gondolatait. 13 A

Külső Párt a Belső Párt szolgáló, végrehajtó szerve. Ők a leginkább korlátozott réteg: minden percüket meghatározza a Belső Párt. A legenyhébb gondolatbűnt is munkatáborral büntetik, a tagok uniformizált életmódot folytatnak: lakótelepeken tengődnek, a felismerhetőség miatt jellegzetes színű egyenruhát hordanak, 14 még a saját „lakásuk” sem nyújt intim, feltöltődésre alkalmas teret: a telekép, ez a központilag vezérelt figyelő és irányító eszköz folyamatosan, kikapcsolhatatlanul(!) jelen van az életükben. A Gyűlöletfélórákon kötelező jelen lenni és véleményt nyilvánítani, méghozzá kellően extatikus módon, hiszen ott is figyelnek a teleképek. A társadalom alávetett, a Párton kívül eső rétege, a prolik, akik csak a nyers fizikai erejükkel vesznek részt a társadalmi termelésben, ők csak munkaerők. Valamivel szabadabb az életük: nem takarították el a múlt minden nyomát a környezetükből

(ócskásbolt,) 15 és nem ellenőrzik őket olyan akkurátusan, de ennek is megvan az oka: olyan primitívek, hogy úgysem értenek semmit a környező világból, vegetatív létet élnek. Kiszámíthatatlan, rakétatámadásoknak álcázott bombamerényletekkel tartják őket sakkban. 16 G. O: 1984; Európa Kiadó, 1989, 2 rész, 189 o G. O: 1984; Európa Kiadó, 1989, 2 rész, 187 o 13 G. O: 1984; Európa Kiadó, 1989, 1 rész, 11, 33, 43 o 14 G. O: 1984; Európa Kiadó, 1989, 1 rész, 95 o 15 G. O: 1984; Európa Kiadó, 1989, 1 rész, 106 o 16 G. O: 1984; Európa Kiadó, 1989, 1 rész, 95, 96 o 11 12 5 A múlt minden rekvizituma, emléktárgya veszélyt hordoz, mert emlékeztethet a diktatúrát megelőző időkre. 17 (A proliknak, mivel számottevő emlékeik nincsenek és korlátaik miatt nem képesek összerakni egy-egy emléktárgyból a múlt fontosabb jellemzőit, megengedett az ócskaságok birtoklása, használata.) A könyv, az újság, az írott emlékezet még

veszélyesebb, mint a régi tárgyak, következésképpen a hatalom minden, az ő hatáskörén kívül eső, olvasással-írással kapcsolatos jelenséget rendkívüli szigorral üldöz és megtorol. 18 A hatalom legfontosabb alapelvei: A Nagy Testvér mítoszának fenntartása, a Belső Párt vezető erejének biztosítása, folyamatos háború (és ehhez kapcsolódó hisztéria) folytatása; az életszínvonal folyamatosan alacsony szinten tartása; a kultúra és mindennemű önkifejezés teljes elpusztítása; erőszakszervezet fenntartása; az egyén totális kontrollálása; s végül személyiségének teljes felőrlése és az uniformizálás. (A regényeket véletlenszerű elemekből rakja össze egy program, utólag ellenőrzik a regény-részlegen dolgozók. 19) A nyelv alapvetően határozza meg gondolkodást. Óceánia majdani hivatalos nyelve az újbeszél, amelyet azért hoztak létre, hogy kiiktassák a gondolatbűn elkövetését. Mivel a pártellenes gondolatokat

csak primitív szinten lehetne kinyilvánítani, megindokolni nem, mert ehhez kiradírozódik az ilyenre alkalmas szókincs a nyelvből, éppen ez az újbeszél lényege. 20 A másik, hogy a nyelvben semmi nem az eredeti értelmében használatos, minden szó jelentése az ellentétébe fordul: pl. a Szeretet-minisztériumban kínozzák az árulókat, a Bőségminisztérium végzi a jegyrendszer állandó kiigazítását (ez általában valamelyik élelmiszer, vagy juttatandó javak havi adagjának csökkentését jelenti). 21 A Párt 3 jelszava mindenhol látható: „ A Háború: Béke, a Szabadság: Szolgaság, A Tudatlanság: Erő.” A magánidő sem szent: a Két Perc Gyűlölet: jellegzetes, kötelező pártprogram, 22 ennek keretében az éppen aktuális ellenség ellen fanatizálják a párttagokat. A szexualitást is uralni akarják: tiltják a Külső párt tagjai közti szerelmi kapcsolatokat is. 23 Summa summarum: A mű ugyan az alkotói képzelet terméke, és minden

hasonlóság a valósággal pusztán a véletlen műve. de valahogy az egész lidércnyomás ijesztően ismerős, a XX. században született-felnőtt olvasónak (saját magamat is beleértve,) mindenképpen az 24 17 18 19 20 21 22 23 24 G. O: 1984; Európa Kiadó, 1989, 1 rész, 111 o G. O: 1984; Európa Kiadó, 1989, 1 rész, 109, 110 o G. O: 1984; Európa Kiadó, 1989, 1 rész, 50, 51, 149 o G. O: 1984; Európa Kiadó, 1989, 1 rész, 60, 61, 62 o G. O: 1984, Európa Kiadó, 1989, 1 rész, 46, 47, 48, 49 o G. O: 1984; Európa Kiadó, 1989, 1 rész, 20 o G. O: 1984; Európa Kiadó, 1989, 1 rész, 75 o és 76 o Wolfgang Kraus: Kultúra és hatalom; Európa Könyvkiadó, Mérleg sorozat, 1993, 170-172., 176, 177 o 6 A cselekmény szintjén az alábbi események történnek: in medias res látjuk Winston Smith-t, (egy a sok száz hivatalnokból, akik a hivatásszerű történelemhamisítást végzik az erre szakosodott minisztériumban) saját lakásában, éppen egy tilalmas

dologra készül: naplóírásba akar kezdeni. 25 Közben röviden betekintünk a Győzelem-tömb elszemélytelenedett, lepukkant, dzsumbuj-jellegű közegébe (a főhős lakóhelye is itt van). Miért is a naplóírás? Mert Winston Smith, a Külső Párt tagja, kételkedni kezd a Párt által diktált elvekben, és - eleinte - csak a kételyeit akarja megfogalmazni, majd megkísérel (az általa hozzáférhető információk és saját, „eretnek” gondolatai alapján) választ is találni a benne fölmerülő kérdésekre. 26 Ezen folyamat során (a történetvezetésben az író alkalmazza többször a flashback- technikát, azaz felvillanás-szerűen idéz föl régebbi élményeket, eseményeket, amelyeknek később, a történet folyamán döntő fontosságuk lesz), gondolataiban megjelenik O’Brien, egy Belső Párthoz, azaz a vezető garnitúrához tartozó rangosabb tisztviselő, akivel ismeretlenül rokonszenvezik, és majd később leendő ellenálló-szövetségest is

látna benne. (Ez a tévedése majd az életébe kerül) Apránként egyre jobban belelátunk a rendszer működésébe és múltjába, vázlatosan szó esik Winston családjáról is. Közben munkahelyén, egy jó képességű munkatársáról, Syme-ról, aki az Újbeszél-szótárt szerkeszti, nyomasztó gondolatai támadnak: Syme-t el fogják gőzösíteni, mert túl intelligens. Ez nemsokára (a 2 rész elején) - vélhetően - meg is történik Winston mindinkább átlátja a Párt agymosási módszereinek precizitását és cinikus aljasságát. Eszébe jut három, a vezetés által eltüntetett forradalmi vezér, a rájuk vonatkozó híreket utóbb éppen neki kellett meghamisítania a sajtóban, visszamenőleg. 27 A folyamatos átírások, hamisítások célja egyenesen ki is mondatik: „Aki uralja a múltat, az uralja a jövőt is; aki uralja a múltat, az uralja a jelent is." Ellátogat a prolik negyedébe, még nem tudja, mit keresve, hogy aztán egy régi gyermekdal

hatására intenzívebben emlékezni kezdjen a”régi, szebb” időkre. Betér egy ócskásboltba, (ahol a naplónak való füzetet is vette), mely tele van sejtelmes hangulatú holmikkal, itt vásárol egy üvegbe zárt korallt, amely a későbbiekben a múltidézés eszköze lesz számára 28 (és bűnjel a Gondolatrendőrségnek, amikor majd elfogják őt.) Itt, a proli negyedben megpillant egy szintén Külső Párt-tag lányt, aki - érzése szerint - már korábban, a munkahelyén is figyelte őt, gyötrő kérdés számára: vajon azért, hogy feladja őt a Gondolatrendőrségen? 25 26 27 28 G. O: 1984; Európa Kiadó, 1989, 1 rész, 12, 13 o G. O: 1984; Európa Kiadó, 1989, 1 rész, 89, 90, 91, 92, 115 o G. O: 1984; Európa Kiadó, 1989, 1 rész, 89 o G. O: 1984; Európa Kiadó, 1989, 1 rész, 107, 108, 246 o 7 Az első rész legfőbb motívuma a főszereplő eszmélése, eleinte gondolatbűn elkövetésével lázad: elkezd töprengeni a rendszeren, elemezni annak

jelenségeit, de ez még nem minden: mindezen gondolatait írásban(!) meg is örökíti, 29 azaz, - tétován, erős kétségekkel ugyan, de - számol azzal a lehetőséggel, hogy valaha, valaki ezeket az információkat majd beillesztheti egy majdani társadalom szellemi örökségébe. 30 Persze, számol a bukással is, sőt elkerülhetetlennek látja, 31 de - folytatja, amit elkezdett. A következő részben Winston lázadása markánsabbá válik, több síkon történik, több lépésben: személyes ismeretségbe kerül a lánnyal, Juliával, akiről kiderül, hogy: 1. vonzódik Winstonhoz, 2. eddigi viselkedése egy mimikri a túléléshez, valójában szívből gyűlöli az egész közeget, amiben él, és - ugyan kevésbé tudatosan, mint Winston, - de ő is felfigyel a pártvezetés ideológiája és a valóság közötti kiáltó ellentmondásokra. 32 33 Ez főleg a lopott idejű, sok apró trükkel, rendkívüli biztonsági intézkedésekkel megszervezett, titokban

létesített találkáikon fogalmazódik meg. Kapcsolatuk politikai tett, önmagában is lázadás a Párt ellen. 34 Közben O’Brien-nel is közelebbi kapcsolatba kerül, eljut a Belső Párt-tag lakására (Juliával együtt,) ahol belépnek a Testvériségbe 35 (ez egy pártellenes mozgalom), és kezükbe kapnak egy iránymutatást adó művet, a Belső párt által amúgy kiátkozott áruló, Emmanuel Goldstein könyvét, a Testvériség alapeszméiről. 36 Titkos rejtekhelyükön, (amely épp az ócskásbolt feletti kis lakásban van, - az író szimbolikus gesztusa!) mohón olvassák a könyvet, amikor rájuk tör a Gondolatrendőrség és elhurcolja őket. (Végig kérdéses, hogy valóban létezik-e a Testvériség, vagy csak egy vízió) A harmadik rész nagy erőssége igazából nem az elkerülhetetlen bukás ábrázolása, hanem annak a folyamatnak a leírása, amely során a letartóztatott „árulók” (Winston és Julia) számára még annyi lehetőség sincs, hogy az

önmaguk erejébe vetett hittel lépjenek ki a rendszerből, (igazságuk tudatában, emelt fővel állni a kivégzőosztag elé). Ehelyett megsemmisítésük előtt minden lelki, szellemi ellenállást felőröl, majd kiöl belőlük a Párt szakképzett vallatóbrigádja, majd pedig éppen O’Brien maga, személyesen. A fizikai bántalmazásoknál sokkal, sokkal súlyosabbak a pszichikai megtörés állomásai, itt látható igazán a rendszer totális gonoszsága. Nem elégszik meg az ellene „vétők” kiiktatásával, előtte 29 30 31 32 33 34 35 36 G. O: 1984; Európa Kiadó, 1989, 1 rész, 34 o G. O: 1984; Európa Kiadó, 1989, 1 rész, 35 o G. O: 1984, Európa Kiadó, 1989, 1 rész, 15 o G. O: 1984, Európa Kiadó, 1989, 2 rész, 135, 136, 142 o G. O: 1984, Európa Kiadó, 1989, 2 rész, 146, 147, 148 o G. O: 1984, Európa Kiadó, 1989, 2 rész, 140, 141 o G. O: 1984, Európa Kiadó, 1989, 2 rész, 189, 190, 191 o G. O: 1984, Európa Kiadó, 1989, 2 rész, 196, 202-220,

222-240 o 8 - egy utolsó pillanatra - mindenáron a maga oldalára kényszeríti őket, 37 38 ezt tekinti végső győzelemnek felettük. A könyv egyik csúcspontja O’Brien és Winston párbeszéd-sorozata, amelyben Winston a józan ész nevében beszél (amíg teljesen el nem veszik tőle a gondolkodás lehetőségét,) míg O’Brient egyetlen cél vezérli: rávenni Winstont, hogy magától jelentse ki, mielőtt eltüntetik, hogy szereti a Nagy Testvért. 39 Ezért pl: még az sem drága ár, hogy kikényszerítsék belőle, hogy elárulja Juliát (a lány is elárulta őt). 40 A Közép-kelet-európai országok olvasóinak fájdalmasan ismerős a jelenség, a műben lefestett rémálom a világ eme részén véres és undorító valóság volt, évtizedeken keresztül. Túl sokan élték át, túl sok (többek között a saját) családi legendárium részét képezik az ehhez hasonlóan szörnyű történetek, ahhoz, hogy elfeledjük őket. Ezek feldolgozása a jelen és

a közeljövő égetően fontos feladata. 2. Az Orwell-mű megjelenése a világirodalomban, és a magyarországi (nem hivatalos és hivatalos) megjelenések krónikája, a magyar szocialista diktatúra sajátosságainak tükrében, majd a rendszerváltás időszakában A mű megjelenésének dátuma: 1949. június 8 Angliában adták ki először, a Secker and Warburg 41 gondozásában. Nagy visszhangot váltott ki, a Le Monde „Az évszázad 100 legemlékezetesebb könyvéről” szóló listáján 42 a 21. helyre került föl Az első megjelenést hamarosan újabbak követték, 43 majd megszülettek a filmes adaptációk is. 44 Önálló életre kelve szállóigévé vált számtalan idézete, 45 számos feldolgozás, illetve parafrázis 46 is készült belőle (könyvek és filmek is). Mi több, jelen pillanatban is terveznek egy új filmváltozatot 47 Érdekes jelenség viszont a nyugati, klasszikus demokráciák állampolgárainak pszichológiai hozzáállása a kommunista (és

bármely) diktatúra jelenségeihez: kissé naivan, olykor hitetlenkedve fogadják még napjainkban is az erről szóló beszámolókat, emlékezéseket, míg a Közép-kelet-európai G. O: 1984; Európa Kiadó, 1989, 3 rész, 280, 281, 282, 283, 284, 285, 291-295 o Szilágyi Ákos: Ezerkilenszáznyolcvannégyen innen és túl; Magvető Kiadó, Budapest, Gyorsuló idő sorozat, 1988, 91-94. o 39 G. O: 1984; Európa Kiadó, 1989, 3 rész, 310 o 40 G. O: 1984; Európa Kiadó, 1989, 3 rész, 314, és 320 o 41 https://www.bibliocom/nineteen-eighty-four-by-orwell-george/work/3692 és http://www.rubiconhu/magyar/oldalak/1949 junius 8 megjelenik george orwell 1984 cimu regenye/ 42 https://www.senscritiquecom/liste/Les 100 livres du vingtieme siecle d apres Le Monde/68328 43 https://www.goodreadscom/work/editions/153313-nineteen-eighty-four 44 https://www.imdbcom/title/tt0048918/ és https://wwwimdbcom/title/tt0087803/, illetve: http://www.filmvilaghu/xista framephp?cikk id=11985 45

http://enciklopedia.fazekashu/memo/George Orwellhtm és https://wwwcitatumhu/konyv/1984 46 https://movietank.bloghu/2013/08/27/brazil 1985 a kapitalista 47 https://www.zaolhu/bulivan/nagy-testver-ujratoltve-ismet-megfilmesitik-orwell-1984-cimu-regenyet1393854/ 37 38 9 olvasók megtanultak a sorok között is olvasni, éppen a rájuk nehezedő lelki-szellemi nyomás miatt. 48 A külföldi sikerekkel ellentétben a regény göröngyös úton jutott el a magyar olvasóközönséghez. Az 1949-es első, angliai megjelenés évében zajlik Magyarországon a Rajk-per, hátborzongató valóságos hátteret adva a negatív utópiának, ugyanezen év a „Fordulat Éve” is a magyar történelemben: ekkor válik totálissá a kommunista párt (MDP) vezetőjének, Rákosi Mátyásnak a diktatórikus rendszere. 49 A megelőző években történnek azok a nagy könyvbetiltási-, majd megsemmisítési hullámok, 50 amelyeknek eredményeként gyakorlatilag minden olyan mű, amely nem

illeszthető be a kommunista ideológia nézetrendszerébe, indexre, majd bezúzásra kerül. Ilyen közegben, persze elképzelhetetlen és lehetetlen dolog lett volna az igencsak rázós tárgyú könyv felbukkanása a magyar könyvkiadásban. A legbrutálisabb időszak (a közbeszédben „az 50-es évek”- ként emlegetett szakasz) után pedig az 1956-os forradalom és szabadságharc emléke miatti görcsös, irracionális félelem és gyűlölet akadályozta meg éveken keresztül, hogy a nemzet számára „kényes” ügyekről a művészetekben, az irodalomban, érdemben is lehessen szólni. 51 Csak az 1960-as évtized kb. közepére, az első nagy amnesztiahullámot követően normalizálódik valamelyest a hatalom és a kultúra viszonya. 52 (Vezető szerepet kap a kulturális életben Aczél György, aki sajátos jelenségként bevezeti a 3 T intézményét, amely évtizedekre kijelöli a kulturális élet normáit, szabályait a szocialista társadalom keretei között. 53)

Bizonyos témák azonban ekkor is és még évtizedekig szigorúan „embargósak”. 54* Nem lehet bolygatni: 1. az 1956-ban történteket, (mi történt, miért történt valójában, Kádár János szerepe), csak „ellenforradalom”-ként lehet szólni róla, 2. nem lehet megkérdőjelezni a Párt vezető szerepét, 3. nem lehet kritizálni a Szovjetuniót, 4 nem lehet fölemlegetni a magyar kisebbségek helyzetét a környező országokban, 5. minden kritikus megnyilvánulásnak építő jellegűnek kell lenni, a hibák ábrázolása nem vonhatja kétségbe a szocializmus értékeit. Wolfgang Kraus: Kultúra és hatalom; Európa Könyvkiadó, Mérleg sorozat, 1993, 92., 110 o http://mek.oszkhu/04400/04493/04493htm és https://mult-korhu/ilyenek-voltak-rakosi-bortonei20150910 50 http://real.mtakhu/34850/7/cenzura mukodesi mechanizmusapdf és http://epa.oszkhu/00100/00143/00064/68htm 51 Révész Sándor: Aczél és korunk; Sík K. Bp 1997, II Könyv, 82 és 86 o 52 Révész

Sándor: Aczél és korunk; Sík K. Bp 1997, II Könyv, 149-158 o 53 https://index.hu/kultur/2018/05/21/kadarkori ellenkultura/ és 54 http://tortenelemcikkek.hu/node/855 és http://erettsegicom/tetelek/tortenelem/kadar-korszakmindennapjai/ *embargós téma: a korabeli sajtó-tolvajnyelvben így emlegették a kényes, tilalmas témákat. 48 49 10 A Kádár-rendszer, noha egy sajátos kiegyezést nyilvánított ki a társadalom felé, (ha szőnyeg alá söpörtetik a’56-os forradalom emlékezete, nincs tüntetés és lázongás, cserébe a pártállam biztosít egy szerény, de növekvő életszínvonalat, szórakozási, utazási, művelődési lehetőségeket,) azért az állampolgárok közérzete nem volt túl rózsás. 55 Ilyen szellemi légkörben teljesen esélytelen vállalkozás lett volna megkísérelni a magyar kiadást, legálisan. Viszont így is felbukkantak a kialakuló szamizdat-irodalom gyöngyszemeiként az első, illegális kiadások. 56 A tiltott-elátkozott

mű elsőként Krassó Györgynek, a Magyar Október Kiadó alapítójának kiadásában látott napvilágot, éppen 1984ben. 57 Ezt nem sokkal később, még egy kiadás követte, mindkét esetben Antal György volt a fordító. 58 (A jelenség rávilágít, hogy a hivatalos kulturális élet mellett kezdett kialakulni az ú. n második nyilvánosság, második kultúra, vagyis párhuzamosságok jelentek meg mind a kulturális, mind a társadalmi-gazdasági életben.) 59 Azonban a nagyon „veszélyes”, tabu témákat feszegető művek - hivatalosan ekkor sem láthattak nyomdafestéket. Bár 1984 elején már szóba került az ÉS hasábjain, hogy ki kellene adni a művet. 60 Az Európa Kiadó szerette volna tető alá hozni a kiadást, de a Kiadói Főigazgatóság, mint főhatóság ezt nem engedélyezte. (Lappangott egy, Szíjgyártó László által készített fordítás is a szamizdatkiadások mellett, de erről még kevesebben tudtak, mint az illegálisan megjelent

változatokról.) 61 Hogy mennyire félt még ekkor is a kádárista hatalom a markánsan kritikus szellemiségű alkotásoktól, (többek között ettől a műtől is), arra egy másik, személyes példa: jelen sorok írójának feledhetetlen élményben volt része 1986 őszén, amikor úgy döntöttem, (végighallgatva egy előadást az Egyetemi Színpadon, amelyen szó esett a könyvről is), hogy személyesen is szeretném látni, kézbe fogni a kötetet. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában dolgoztam, a belső katalógust gondozva fedeztem föl, hogy megvan a könyvtárban a könyv, méghozzá a Penguin Kiadó által publikált, 1974-es, angol nyelvű Hankiss Elemér: Társadalmi csapdák és diagnózisok; 2. kiad Magvető Kiadó, Budapest, 1983, 286 oldal és http://www.osaarchivumorg/blog/perverz-%C3%BAjraeloszt%C3%A1s-K%C3%A1d%C3%A1r-koripolitik%C3%A1ja 56 http://szamizdat.atwhu/konyvekhtml ld még:

http://beszeloc3hu/cikkek/szeljegyzetek-egy-belugyijelenteshez, és http://epaoszkhu/03000/03020/00003/pdf/EPA03020 rendszervalto 2017 02 050-055pdf 57 http://szamizdat.bloginhu/files/2014/01/P1130010jpg 58 http://szamizdat.atwhu/konyvekhtml és http://usersatwhu/szamizdat/Img/Konyvek/1984/100 1829jpg 59 https://mediakutato.hu/cikk/2001 01 tavasz/04 sajto es iranyitas és tortenelem.fazekashu/uploads/303doc 60 https://www.praehu/article/5833-orwell-muvei-magyarorszagon/ és Élet és Irodalom; XXXI évf 2 sz 1984 jan. 6 61 https://www.praehu/article/5833-orwell-muvei-magyarorszagon/ 55 11 kiadás, 62 ámbár „zárt anyag”- ként. Kísérletet tettem, kikértem saját magam számára, belsős kikéréssel. Azonban, mint kiderült: számunkra sem olvasható a könyv, ugyanis kizárólag kutatói engedéllyel hozatható fel, el nem vihető, és a kutatói engedélyt is felülbírálhatja a Kölcsönzési Osztály Vezetője 63 (a FSZEK akkori Szabályzata szerint.) Némi reményt

adott a könyvre vágyó olvasóknak, hogy ugyanebben az évben már létezett magyar nyelvű, legális kiadás is, a Fórum Kiadó (Újvidék) kiadta a könyvet, szintén a Szíjgyártó László-féle fordítást. 64 Megjelenhetett viszont ugyanebben az évben itthon Illyés Gyula: „Menet a ködben” verseskötete, amely végre tartalmazta a költő „Egy mondat a zsarnokságról” című, addig betiltott, nagyívű látomásos versét, melyben a diktatúrák eszenciája fogalmazódik meg. 65 1988-ban pedig megjelent Szilágyi Ákos kiváló tanulmánykötete, amely szociálpszichológiai-politológiai szempontból rajzolta meg a diktatúrák sajátosságait, 3 remekmű (köztük az 1984) beható elemzésével. 66 Végül a rendszerváltás rehabilitálta Orwell művét: 1989-ben végre megjelenhetett Magyarországon hivatalosan is, az Európa Kiadó gondozásában, számos egyéb, addig indexen lévő művel együtt. 67 68 (Jómagam is ezen kiadás 1 példányának birtokosa

vagyok) A megjelenést több rendezvény követte: könyvbemutató, melyen ismertették a mű eddigi életútját, 69 majd az író születésének 100. évfordulója alkalmából a Terror Háza Múzeum tartott egy rendezvénysorozatot, melynek keretében tudományos konferencia és két időszaki kiállítás is volt George Orwell életművéről. 70 Társult intézménye, a XX Század Intézet pedig egy egész éves megemlékezés-sorozatot tartott az íróról, 71 valamint egy kiadványt is megjelentetett. 72 Napjainkra a könyv Magyarországon több mint 25 kiadást ért meg, és bekerült a Diákkönyvtár-sorozatba is, 73 a középiskolások számára jelenleg ajánlott olvasmány. Készült egy magyar videoklip is belőle, Ákos 74 zenéjével és főszereplésével. https://www.goodreadscom/book/show/936221Nineteen Eighty Four Muzslai Jánosné, FSZEK Kölcsönzési Oszt. Vez helyettes személyes közlése, 1986 11 22 64

https://www.antikvariumhu/foto/george-orwell-1984-13414226-eredetijpg 65 https://www.antikvariumhu/konyv/illyes-gyula-menet-a-kodben-3837 és http://nemzetismerethu/?id=455 66 Szilágyi Ákos: Ezerkilenszáznyolcvannégyen innen és túl; Magvető Kiadó, Budapest, Gyorsuló idő sorozat, 1988 67 https://www.antikvariumhu/konyv/george-orwell-1984-20677 68 https://hvg.hu/kultura/201311 1988ban kiszabadult konyvek szellem a rakta 69 http://rendszervaltas.mtihu/Pages/Newsaspx?date=19890216&ni=121455&ty=1&gb=4851 70 http://www.orwellhu/index7b06html?0110178&d=1 valamint: http://wwworwellhu/orwell011047html és http://www.orwellhu/orwell011045html és http://wwworwellhu/orwell011042html 71 https://mno.hu/velemeny/a-nagy-testver-valo-vilaga-718292 72 http://www.orwellhu/orwell019999html 73 https://moly.hu/konyvek/george-orwell-1984/boritok és https://molyhu/konyvek/george-orwell-1984, valamint: https://moly.hu/system/covers/big/covers 33jpg?1395342857 62 63 12 Úgy

tűnik, napjainkra a könyv beteljesítette sorsát: hazánk irodalmi - szellemi életében is elfoglalta az őt megillető helyet, kulturális örökségünk része lett. A magyar újságírás és politológia nyelvezetébe is bekerültek jellegzetes szófordulatai, idézetei. 3. Kitekintés a jövőre Napjainkra mennyire van realitása a könyvben ábrázolt vízió bekövetkezésének? A jövőt illetően, elnézve korunk geopolitikai változásait, úgy vélem, nem lehetünk nyugodtak. Napjainkban is számos diktatórikus berendezkedésű állam létezik, ahol az emberi jogok semmibe vétele napi gyakorlat (elég csak Mianmarra 75 vagy Szaúd-Arábiára 76 gondolni). Aggasztóak a Wikileaks (mint alternatív hírportál) alapítójával, Julien Assangeval 77 és az USA-ból elmenekült informatikussal, Edward Snowdennel történt események, 78 a 2001. 09 11-iki merénylet-sorozat után bevezetett, totális ellenőrzés felé vivő intézkedések USA-szerte, 79 és a Kínában

már részben bevezetett „Teljes Megfigyelő Rendszer” térhódítása is. 80 És ez csak néhány példa Mindezek a jelenségek óvatosságra kell, intsék korunk gondolkodó emberét. http://charlotte90kiscsillag.blogspotcom/2015/08/1950-betiltott-konyv-george-orwell-1984html https://mno.hu/kulfold/egy-orszag-ahol-mindenrol-a-hadsereg-dont-1280007 76 https://video.atlatszohu/2016/07/02/szaud-arabia-olajvagyon-moge-rejtett-diktatura/ és http://kitekinto.hu/2017/11/09/europan-kivul/szaud-arabia-egyre-inkabb-putyinizalodik/120197/ 77 https://edition.cnncom/2013/01/18/world/julian-assange-fast-facts/indexhtml és https://www.hirstarthu/fk/julian assange 78 https://hvg.hu/vilag/20180605 Snowden nem banta meg a kiszivarogtatast 79 http://nol.hu/archivum/archiv-416589-227371 és http://wwwboonhu/911-az-usa-mar-nem-igazan-aszabadsag-orszaga/2635792 80 https://444.hu/2018/09/20/remuletes-videoriport-mutatja-be-hol-tart-a-totalis-megfigyeloallam-kiepulesekinaban és

https://playerhu/tech-3/kinai-tarsadalmi-kreditrendszer/ és https://mnohu/tudomany/176milliokamera-kereszttuzeben-a-kinai-nagy-testver-mindenkire-odafigyel2458366?utm source=feed&utm medium=rss 74 75 13 Hivatkozások jegyzéke: 1. Terentianus Maurus, 2 szd-i (2 század vége), késő római stiliszta, grammatikus szavai, De Syllabus c. művéből 2. http://wwwrubiconhu/magyar/nyomtathato verzio/1949 junius 8 megjelenik george or well 1984 cimu regenye/ utolsó megtekintés: 2018. 12 15 3. http://ujkorhu/content/az-orwelli-vilag-az-1984-remiszto-valosagai utolsó megtekintés: 2018. 12 15 4. Bruce Bueno de Mesqueta és Alastair Smith: Diktátorok kézikönyve; Gabo, 2014, 8 fejezet, 265. o 5. Kapitány Ágnes - Kapitány Gábor: Túlélési stratégiák; Kossuth K Budapest, 2007, V fej 231 o 6. http://mekoszkhu/03000/03013/03013htm és https://wwwkortarsonlinehu/aktual/filmangi-verahtml utolsó megtekintés: 2018 12 15 7. https://vakablakbloghu/2008/10/11/gyerekhos es besugo

utolsó megtekintés: 2018 12 15. 8. Kapitány Ágnes - Kapitány Gábor: Értékrendszereink; Kossuth K Budapest, 1983, 186 o 9. Marosvölgyi Andrea: Értékek, értékrendszerek szocializációja a nevelés folyamatában, a mai magyar társadalomban; Megvédett szakdolgozat, JPTE, Tanárképző Kar, Pécs, 1990, 06. 06 25. o 10. http://mmieltehu/szabadbolcseszet/mmieltehu/szabadbolcseszet/index522fhtml?option= com tanelem&id tanelem=1291&tip=0 és http://www.tmkronikahu/hirek/a-diktaturatermeszete-borton-a-kozos-olvaasert utolsó megtekintés: 2018 12 15 11. G O: 1984; Európa Kiadó, Budapest, 1989, 2 rész, 189 o 12. Id mű: 2 rész, 187 o 13. Id mű: 1 rész, 11, 33, 43 o 14. Id mű: 1 rész, 95 o 15. Id mű: 1 rész, 106 o 16. Id mű: 1 rész, 95, 96 o 17. Id mű: 1 rész, 111 o 18. Id mű: 1 rész, 109, 110 o 19. Id mű: 1 rész, 50, 51, 149 o 20. Id mű: 1 rész, 60, 61, 62 o 21. Id mű: 1 rész, 46, 47, 48, 49 o 22. Id mű: 1 rész, 20 o 23. Id mű: 1 rész, 75 o és

76 o 24. Wolfgang Kraus: Kultúra és hatalom; Európa Könyvkiadó, Mérleg sorozat, 1993, 170-172, 176., 177 o 25. G O: 1984; Európa Kiadó, Budapest, 1989, 1 rész, 12, 13 o 26. Id mű: 1 rész, 89, 90, 91, 92, 115 o 27. Id mű: 1 rész, 89 o 28. Id mű: 1 rész, 107, 108, 246 o 29. Id mű: 1 rész, 34 o 30. Id mű: 1 rész, 35 o 31. Id mű: 1 rész, 15 o 32. Id mű: 2 rész, 135, 136, 142 o 33. Id mű: 2 rész, 146, 147, 148 o 34. Id mű: 2 rész, 140, 141 o 35. Id mű: 2 rész, 189, 190, 191 o 36. Id mű: 2 rész, 196, 202-220, 222-240 o 37. Id mű: 3 rész, 280, 281, 282, 283, 284, 285, 291-295 o 38. Id mű: Szilágyi Ákos: Ezerkilenszáznyolcvannégyen innen és túl; Magvető Kiadó, Budapest, Gyorsuló idő sorozat, 1988, 91-94. o 14 39. Id mű: 3 rész, 310 o 40. Id mű: 3 rész, 314, és 320 o 41. https://wwwbibliocom/nineteen-eighty-four-by-orwell-george/work/3692 és http://www.rubiconhu/magyar/oldalak/1949 junius 8 megjelenik george orwell 1984 ci mu regenye/

utolsó megtekintés: 2018. 12 15 42. https://wwwsenscritiquecom/liste/Les 100 livres du vingtieme siecle d apres Le Mond e/68328 utolsó megtekintés: 2018. 12 15 43. https://wwwgoodreadscom/work/editions/153313-nineteen-eighty-four utolsó megtekintés: 2018. 12 15 44. https://wwwimdbcom/title/tt0048918/ és https://wwwimdbcom/title/tt0087803/, illetve: http://www.filmvilaghu/xista framephp?cikk id=11985 utolsó megtekintés: 2018 12 15 45. http://enciklopediafazekashu/memo/George Orwellhtm és https://www.citatumhu/konyv/1984 utolsó megtekintés: 2018 12 15 46. https://movietankbloghu/2013/08/27/brazil 1985 a kapitalista utolsó megtekintés: 2018 12. 15 47. https://wwwzaolhu/bulivan/nagy-testver-ujratoltve-ismet-megfilmesitik-orwell-1984-cimuregenyet-1393854/ utolsó megtekintés: 2018 12 15 48. Wolfgang Kraus: Kultúra és hatalom; Európa Könyvkiadó, Mérleg sorozat, 1993, 92, 110 o 49. http://mekoszkhu/04400/04493/04493htm és

https://mult-korhu/ilyenek-voltak-rakosibortonei-20150910 utolsó megtekintés: 2018 12 15 50. http://realmtakhu/34850/7/cenzura mukodesi mechanizmusapdf és http://epa.oszkhu/00100/00143/00064/68htm utolsó megtekintés: 2018 12 15 51. Révész Sándor: Aczél és korunk; Sík K 1997, II Könyv, 82 és 86 o 52. Révész Sándor: Aczél és korunk; Sík K 1997, II Könyv, 149-158 o 53. https://indexhu/kultur/2018/05/21/kadarkori ellenkultura/ és 54. http://tortenelemcikkekhu/node/855 és http://erettsegicom/tetelek/tortenelem/kadarkorszak-mindennapjai/ utolsó megtekintés: 2018 12 15 *embargós téma: a korabeli sajtótolvajnyelvben így emlegették a kényes, tilalmas témákat. 55. Hankiss Elemér: Társadalmi csapdák – diagnózisok; Magvető Kiadó, 2 kiadás, Budapest, 1983, 286. oldal és http://wwwosaarchivumorg/blog/perverz-%C3%BAjraeloszt%C3%A1sK%C3%A1d%C3%A1r-kori-politik%C3%A1ja utolsó megtekintés: 2018 12 15 56. http://szamizdatatwhu/konyvekhtml ld még:

http://beszeloc3hu/cikkek/szeljegyzetekegy-belugyi-jelenteshez, és http://epa.oszkhu/03000/03020/00003/pdf/EPA03020 rendszervalto 2017 02 050-055pdf utolsó megtekintés: 2018. 12 15 57. http://szamizdatbloginhu/files/2014/01/P1130010jpg utolsó megtekintés: 2018 12 15 58. http://szamizdatatwhu/konyvekhtml és http://users.atwhu/szamizdat/Img/Konyvek/1984/100 1829jpg utolsó megtekintés: 2018 12. 15 59. https://mediakutatohu/cikk/2001 01 tavasz/04 sajto es iranyitas és tortenelem.fazekashu/uploads/303doc utolsó megtekintés: 2018 12 15 60. https://wwwpraehu/article/5833-orwell-muvei-magyarorszagon/ utolsó megtekintés: 2018 12. 15, és Élet és Irodalom, XXXI évf 2 sz 1984 jan 6 61. https://wwwpraehu/article/5833-orwell-muvei-magyarorszagon/ utolsó megtekintés: 2018 12. 15 62. https://wwwgoodreadscom/book/show/936221Nineteen Eighty Four utolsó megtekintés: 2018. 12 15 63. Muzslai Jánosné, FSZEK Kölcsönzési Oszt Vez helyettes személyes közlése, 1986 11 22 64.

https://wwwantikvariumhu/foto/george-orwell-1984-13414226-eredetijpg utolsó megtekintés: 2018. 12 15 65. https://wwwantikvariumhu/konyv/illyes-gyula-menet-a-kodben-3837 és http://nemzetismeret.hu/?id=455 utolsó megtekintés: 2018 12 15 15 66. Szilágyi Ákos: Ezerkilenszáznyolcvannégyen innen és túl; Magvető Kiadó, Budapest, Gyorsuló idő sorozat, 1988 67. https://wwwantikvariumhu/konyv/george-orwell-1984-20677 utolsó megtekintés: 2018 12 15. 68. https://hvghu/kultúra/201311 1988ban kiszabadult konyvek szellem a rakta utolsó megtekintés: 2018. 12 15 69. http://rendszervaltasmtihu/Pages/Newsaspx?date=19890216&ni=121455&ty=1&gb=4851 70. http://wwworwellhu/index7b06html?0110178&d=1 valamint: http://www.orwellhu/orwell011047html és http://wwworwellhu/orwell011045html és http://www.orwellhu/orwell011042html utolsó megtekintés: 2018 12 15 71. https://mnohu/velemeny/a-nagy-testver-valo-vilaga-718292 utolsó megtekintés: 2018 12 15. 72.

http://wwworwellhu/orwell019999html utolsó megtekintés: 2018 12 15 73. https://molyhu/konyvek/george-orwell-1984/boritok és https://molyhu/konyvek/georgeorwell-1984, valamint: https://molyhu/system/covers/big/covers 33jpg?1395342857 utolsó megtekintés: 2018. 12 16 74. http://charlotte90kiscsillagblogspotcom/2015/08/1950-betiltott-konyv-george-orwell1984html utolsó megtekintés: 2018 12 16 75. https://mnohu/kulfold/egy-orszag-ahol-mindenrol-a-hadsereg-dont-1280007 utolsó megtekintés: 2018. 12 16 76. https://videoatlatszohu/2016/07/02/szaud-arabia-olajvagyon-moge-rejtett-diktatura/ és http://kitekinto.hu/2017/11/09/europan-kivul/szaud-arabia-egyre-inkabbputyinizalodik/120197/ utolsó megtekintés: 2018 12 16 77. https://editioncnncom/2013/01/18/world/julian-assange-fast-facts/indexhtml és https://www.hirstarthu/fk/julian assange utolsó megtekintés: 2018 12 16 78. https://hvghu/vilag/20180605 Snowden nem banta meg a kiszivarogtatast utolsó megtekintés: 2018. 12 15 79.

http://nolhu/archivum/archiv-416589-227371 és http://wwwboonhu/911-az-usa-marnem-igazan-a-szabadsag-orszaga/2635792 utolsó megtekintés: 2018 12 16 80. https://444hu/2018/09/20/remuletes-videoriport-mutatja-be-hol-tart-a-totalismegfigyeloallam-kiepulese-kinaban és https://playerhu/tech-3/kinai-tarsadalmikreditrendszer/ és https://mnohu/tudomany/176millio-kamera-kereszttuzeben-a-kinai-nagytestver-mindenkire-odafigyel-2458366?utm source=feed&utm medium=rss utolsó megtekintés: 2018. 12 16 A felhasznált irodalmak jegyzéke (Bibliográfia) - Hankiss Elemér: Társadalmi csapdák – Diagnózisok; 2. kiadás, Magvető Kiadó, Gyorsuló idő sorozat, Budapest, 1983 Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor: Értékrendszereink; Kossuth Kiadó, Budapest, 1983 Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor: Túlélési stratégiák; Kossuth kiadó, Budapest, 2007 Kraus, Wolfgang: Kultúra és hatalom; Magvető Kiadó, Mérleg sorozat, Budapest, 1993, Marosvölgyi Andrea: Értékek,

értékrendszerek szocializációja a nevelés folyamatában, a mai magyar társadalomban; (Megvédett szakdolgozat JPTE, Tanárképző Kar, Pécs, 1990. 06 06) Mesquita de, Bueno és Smith, Alastair: Diktátorok kézikönyve; Gabo, Budapest, 2014 16 - Múlt-kor történelmi folyóirat elektronikus felülete; (ld: hivatkozásokban a pontos URL, utolsó megtekintés 2018. 12 16) George Orwell: 1984; Európa Kiadó, Budapest, 1989 (Ford.: Szíjgyártó László) Révész Sándor: Aczél és korunk; Sík Kiadó, Budapest, 1997 Rubicon történelmi folyóirat elektronikus felülete; (ld: hivatkozásokban a pontos URL, utolsó megtekintés 2018. 12 16) Szilágyi Ákos: Ezerkilencszáznyolcvannégyen innen és túl; Magvető Kiadó, Gyorsuló idő sorozat, Budapest, 1988 Vészi Endre: Angi Vera; MEK-OSZK, (ld: hivatkozásokban a pontos URL, utolsó megtekintés 2018. 12 16)