Fizika | Tanulmányok, esszék » Dr. Ferenczi György - Félvezető anyagok és struktúrák elektromosan aktív szennyezéseinek vizsgálata

 2010 · 4 oldal  (798 KB)    magyar    15    2020. február 22.  
    
Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Félvezető anyagok és struktúrák elektromosan aktív szennyezéseinek vizsgálata DR. FERENCZI GYÖRGY MTA Műszaki Fizikai K u t a t ó Intézete ÖSSZEFOGLALÁS DR. A félvezető eszközök és a félvezető eszközgyártásban felhasznált hor­ dozó kristályok elektromosan aktív hibahelyeinek vizsgálati mód­ szereit tekinti át a szerző. A félvezető eszközök jellemzőit és a gyár­ tásközi ellenőrzés követelményeit figyelembe véve feltételrendszert dolgoz ki, melynek egy ideális hibaanalízis-módszernek meg kellene felelnie. A jelenleg ismert vizsgálati módszerek közül az elvárásokna k leginkább a Mély Nívók Tranziens Spektroszkópiája (MNTS) felel meg, de a kimutatott elektromosan aktív hibahelyek kémiai azono­ sítására ez a módszer sem alkalmas. Reménykeltőek azonban az MNTS és a hibahelyek szimmetriáira érzékeny vizsgálati módszerek kombinációi. A dolgozat az ilyen kombinációs módszerekkel elért els3 eredmények

bemutatásával zárul. Mély nívók keletkezésmechanizmusa Félvezető anyagok t í p u s á t , vezetőképességét a szán­ dékosan bevitt adalékok h a t á r o z z á k meg. Az adalék­ szennyezők külső elektronhéja á l t a l á b a n csak egy elektronnal különbözik az a n y a m á t r i x o t felépítő ato­ mokétól, így a tilos s á v o n belül a sávszélhez energeti­ kailag közel eső sekély k ö t ö t t á l l a p o t o k a t hoznak létre. A sekély nívók szerepe, az adalékolás fontos­ sága a félvezető technológia hajnalán is ismert volt, tudatos a l k a l m a z á s u k vezetett az első diódák elké­ szítéséhez. A sávszéltől energetikailag t á v o l a b b eső, úgyneve­ zett mély nívók szisztematikus vizsgálata csak jóval később, a hatvanas évek közepén k e z d ő d ö t t , tulaj­ donságaik kiaknázása napjaink eszköztechnológiai feladata. A mély nívók eszközparamétereket be­ folyásoló szerepét jól

illusztrálja az az elemi ShockleyRead statisztikából k ö v e t k e z ő eredmény, hogy a k i ­ sebbségi töltéshordozó é l e t t a r t a m o t az adalék kon­ centráció szintnél hat nagyságrenddel kisebb kon­ centrációjú mély nívók m e g h a t á r o z h a t j á k . A mély nívókat az ideálisan hibátlan, periodikus kristályrácstól való eltérések okozzák. Ezek: szándé­ kosan vagy nem szándékosan jelenlevő idegen anyag szennyezések, elemi rácshibák (azaz vakancia, intersticiális). Vegyület-félvezetőkben az elemi rácshibák száma az ún. helycserehibákkal bővül Gyakorlatban viszonylag ritka a fenti h i b á k tiszta előfordulása; a különböző hibák komplexeket alkotnak, és a nagy számú kombináció m i a t t igen magas a lehetséges mély nívók száma. A helyzetet t o v á b b bonyolítja, hogy egy idegen atom szennyező rácsba való be­ épüléséből még nem következik, hogy mély nívót elektromosan a k t í v

hibahelyet hoz létre. Jellegzetes példa az oxigén viselkedése szilícium­ ban. Intersticiális helyen elektromosan semleges, intersticiális p á r k é n t elektromosan a k t í v , mély donor állapotot eredményez. B e é r k e z e t t : 1985. V 2 ( A ) Híradástechnika XXXVI. évfolyam 1985. 10 szám FERENCZI GYÖRGY Az Eötvös Loránd Tu­ dományegyetem Termé­ szettudományi Karának fizikus szakán végzett 1970-ben, azóta az MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézetének munkatársa. Világító diódák fizikai minősítő módszereinek kidolgozásával kezdett foglalkozni, mely később egy általánosabb proble­ matika, a félvezető anya­ gok elektromosan aktív hibahelyei vizsgálatává szélesedett. Kandidátusi fokozatot is e témából szerzett. Kutatócsoportjá­ nak ma is ez tudományos főfeladata. Az eszközfizi­ kai kutatások egyik gya­ korlati eredményeként az általa vezetett MFKI KFKI-s kutatócsoport kifejlesztette a világpiacon

megjelent első Mély Nívó Spektrométert. Később részt vett a gyártás és ér­ tékesítés megszervezésé­ ben. A műszert jelenleg 15 országban használják. Mintegy 50 tudományos közlemény, szabadalom szerzője, több tudományos díj kitüntetettje. A fél­ vezető fizika és kristály­ hibákkal kapcsolatos nemzetközi konferencia­ sorozatok szervező bizott­ sági tagja, két ilyen ren­ dezvény elnöke volt. Idegen atom szennyezőnek kristályrácsbeli hely­ zete, az, hogy ö n m a g á b a n vagy m á s h i b á k k a l alko­ t o t t k o m p l e x k é n t fordul-e elő, a félvezető anyag vagy eszköz termikus előtörténetétől függ, amit pedig a félvezető eszköz előállításának technológiai lépései szabnak meg. Az elektromosan a k t í v h i b á k keletkezése és eltű­ nése á l t a l á b a n termikusan a k t i v á l t folyamat, így a kész eszköz mély nívói gyakran különböznek a k i ­ indulási anyagra jellemzőektől.

Egyes technológiai lépések, m i n t diffúzió, p l a z m a m a r á s , ion-implantá­ ció stb. a hőkezelési hatásoktól függetlenül is keltenek hibahelyeket. A fentiekből következik, hogy idegen atom szennyezők abszolút koncentráció­ j á n a k ismerete semmilyen felvilágosítást sem n y ú j t az elektromosan a k t í v szennyezések mennyiségére; az eszközgyártás kiinduló k r i s t á l y á n a k mély nívói á l t a l á b a n nem azonosak a végtermék elektromosan a k t í v hibahelyeivel; az idegen atom szennyezők és az elemi rács­ hibák igen sok lehetséges kombinációja nagy számú mély nívót eredményez. Hibahelyek kimutatásának kísérleti módszerei A félvezető eszköztechnológia sajátos követelményei az elektromosan a k t í v hibahelyek vizsgálati módsze­ reivel szemben igen szigorú k ö v e t e l m é n y e k e t t á m a s z ­ tanak. Az előző fejezetben kifejtettek é r t e l m é b e n : 451 meg kell t

u d n i k ü l ö n b ö z t e t n i az elektromosan a k t í v és elektromosan semleges h i b á k a t . saját h i b á k a t vagy saját h i b á k a t komplexben t a r t a l m a z ó n í v ó k a t is detektálni k e l l ; ne legyen d e s t r u k t í v ; felbontó képessége érje el a 10 atom/cm -es értéket; a vizsgálat ne igényeljen félvezető eszköz mére­ t e k n é l nagyobb m i n t á t ; legyen alkalmas a hiba k é m i a i azonosítására; a vizsgálati módszer legyen alkalmas a hiba­ helyek mélységbeli eloszlásának mérésére. 10 3 A k ö v e t k e z ő k b e n a teljesség igénye nélkül meg­ vizsgáljuk, hogy ezeknek a k r i t é r i u m o k n a k az ismert vizsgálati módszerek milyen m é r t é k b e n tesznek ele­ get. Idegen atom szennyezések k i m u t a t á s á r a nagy­ számú nagyműszeres analitikai módszer áll rendel­ kezésre, k ö z ü l ü k is kiemelkedik a tömegspektroszkó­ piai módszerek egyik speciális v á l t

o z a t a , a SIMS. A SIMS módszerrel á l t a l á b a n 10 a t o m / c m h a t á r ­ érzékenységgel lehet a szennyezéseket azonosítani. A módszer h á t r á n y a , hogy destruktív, és mélységi felbontása a gyakorlatban k o r l á t o z o t t . Körülbelül hasonló érzékenység érhető el pásztázó elektronmik­ roszkópiával is. Ezen módszerek b á r alapvető előnyük, hogy közvetlen k é m i a i azonosításra alkal­ masak felbontóképessége elmarad az eszköz fizi­ kában megkívánttól. A hibahelyek k i m u t a t á s á n a k egyik leghagyomá­ nyosabb módja a fotolumineszcencia és változatai. B á r igen érzékeny, alkalmazása számos korlátba ütközik: 1S 3 sak. A módszer h á t r á n y a , hogy az elnyelődési ú t ­ hossz á l t a l á b a n olyan nagy, hogy csak t ö m b i anyagok vizsgálhatóak vele eredményesen. Elektromosan a k t í v szennyezések vizsgálatának legtermészetesebb m ó d j á t a mélynívókból

termikus emisszióval kiszabaduló töltések k i m u t a t á s á r a k i ­ dolgozott eljárások jelentik. H a g y o m á n y o s a n h ő ­ mérsékletfüggő Hall-effektusmérést, majd t e r m i k u ­ san stimulált á r a m vagy k a p a c i t á s mérést alkalmaz­ tak erre a célra. E módszerek továbbfejlesztését je­ lentette az á r a m , i l l . k a p a c i t á s tranziens mérések be­ vezetése, majd ezek a u t o m a t i z á l á s á n a k kidolgozása a Mély Nívók Tranziens Spektroszkópiája (angol rövi­ dítéssel : DLTS). A k ö v e t k e z ő k b e n a Ö L T S módszer lehetőségeit t e k i n t j ü k á t . A DLTS mérés A DLTS mérés elve azon a felismerésen alapul, hogy egy mély nívón k ö t ö t t elektron (vagy lyuk) e = v a N ex [-E /kT] n n c P (1) T emissziós valószínűséggel válik ismét szabaddá. A töl­ téshordozó emisszió e r e d m é n y e k é n t a mélynívó töl­ tésállapota megváltozik. A

töltésállapot megválto­ zása d e t e k t á l h a t ó záró i r á n y b a n előfeszített p n á t m e n e t (Schottky-dióda, MOS k o n d e n z á t o r ) kapa­ citásváltozásának mérésével. Azaz a k a p a c i t á s ­ tranziens mérés végrehajtásának előfeltétele t é r ­ töltési t a r t o m á n y kialakítása. Ez kész eszközök ese­ tében természetes, alapanyag-minősítéshez azonban nem sugárzásos centrumok az elektromosan a k t í v h i b á k nagy része ilyen nem figyelhető meg fotolumineszcenciával; igen sok hibahely lumineszcenciája olyan hul­ l á m h o s s z - t a r t o m á n y b a v á r h a t ó , ahol nem ren­ delkezünk megfelelő detektorral; igen nehézkes, sok esetben nem megoldható a mély nívó abszolút koncentrációj á n a k m e g h a t á ­ rozása. Egyre fontosabb szerepet j á t s z a n a k a hibahelyek vizsgalatában a paramágneses rezonancia módszerek, elsősorban az ESR technika és változatai. Az ESR

módszerrel csak paramágneses á t m e n e t t e l rendelkező centrumok vizsgálhatók, azonban a szimmetria-tulajdonságok m e g h a t á r o z á s á n a k lehe­ tősége m i a t t a kémiai azonosításhoz elengedhetetle­ nül szükséges információkat szolgáltat. Az ESR h á t ­ r á n y a , hogy határérzékenysége az átfordítható spinek abszolút számával m e g h a t á r o z o t t , így a vizsgált minta térfogata á l t a l á b a n n é h á n y c m kell, hogy le­ gyen. E m i a t t félvezető eszközök közvetlen vizsgála­ t á r a á l t a l á b a n nem alkalmas, b á r m á s módszerekkel k o m b i n á l v a (lásd később) érzékenysége növelhető. Bizonyos technológiailag fontos szennyezések (el­ sősorban O és C szilíciumban) igen nagy pontossággal vizsgálhatók infravörös spektroszkópia segítségévelÉrzékenysége azonban á l t a l á b a n nem elegendő elekt­ romosan a k t í v hibahelyek k i m u t a t á s á r a . Meg kell

még említem az u t ó b b i időben fejlődésnek indult elektronpozitron annihilációs vizsgálatokat, melyek elsősorban vakanciák k i m u t a t á s á r a alkalma- lh HŐMÉRSÉKLET PÁSZTÁZÁS T 1H52T 1. ábra H ő m é r s é k l e t - s c a n D L e T S mérés elv LPE(W0)14 DLS(V) 3 452 100 200 HŐMÉRSÉKLET 300 (K), YH52T] 2. ábra. Tipikus h ő m é r s é k l e t - s c a n D L T S (n t í p u s ú G a P S c h o t t k y - d i ó d a ) Híradástechnika XXXVI. évfolyam 1985. 10 mérés szám a vizsgálat elvégzése előtt S c h o t t k y - á t m e n e t e t kell kialakítani. Az emissziós valószínűség hőmérséklet­ függő, így a k a p a c i t á s tranziensek különböző h ő m é r ­ sékleten való d e t e k t á l á s á v a l az E aktivációs energia m e g h a t á r o z h a t ó . A mérés k ö n n y e n a u t o m a t i z á l h a t ó , ha periodikusan töltjük be a mély nívókat és a teljes tranziens mérése

helyett súlyozott integráljával jellemezzük az egy adott hőmérsékleten m é r h e t ő ka­ pacitásváltozást (első ábra) [12]. A második á b r a egy jellegzetes D L T S mérési e r e d m é n y t mutat. A csúcsok amplitúdója az elektromosan a k t í v centrum koncentrációját, polaritása a centrum t í p u s á t ( t ö b b ­ ségi v. kisebbségi), míg a csúcs helye (hőmérséklet­ ben) a nívó mélységét (aktivációs energiáját, azaz a sávszéltől m é r t energetikai távolságát) h a t á r o z z a meg. A 3. á b r a azt szemlélteti, hogy a mérési hőmérsék­ let rögzítése mellett a tranziens integrálási idejének folytonos v á l t o z t a t á s á v a l az elektromosan aktívhibahelynek a hőmérséklet-scan méréssel azonos értékű feltérképezését végezhetjük el. Az irodalomban erre az eljárásra az Izotermikus K a p a c i t á s Tranziens Spektroszkópia (angol rövidí­ téssel ICTS) megnevezés honosodott meg. A 4. á b

r a egy ICTS spektrumot mutat Az ICTS mérés sok szempontból előnyösebb a h a g y o m á n y o s hőmérséklet-scan D L T S mérésnél: FREKVENCIA - PÁSZTÁZÁS T T=konst T 3. ábra DLS(V) rövidebb mérési i d ő ; szeleten laterális nívó eloszlási t é r k é p készít­ hető; a mérést nem kíséri hőkezelés, így termikusan a k t i v á l t hibareakciók is vizsgálhatóak. A gerjesztési impulzus szélességének v á l t o z t a t á s á ­ val lehetőség nyílik a befogási h a t á r k e r e s z t m e t s z e t független m e g h a t á r o z á s á r a (5. á b r a ) Végül az ú n . differenciális D L T S elv [3] alkalma­ zásával az elektromosan a k t í v hibahelyek mélységi eloszlása is nagy pontossággal feltérképezhető, erre példát a 6. á b r a mutat A D L T S mérésnél alkalma­ zott tranziens átlagolási módszer k ö v e t k e z t é b e n a feloldóképesség igen nagy. Az M F K I Radelkis Gazdasági Társulás által

gyár­ t o t t Semitrap DLS82 típusú berendezés az adalék szennyező koncentrációnál hat nagyságrenddel k i ­ sebb mélynívó koncentráció szint k i m u t a t á s á r a al­ kalmas. Ez a felbontóképesség 10 Q/cm-es szilícium alapanyag esetén 10 atom/cm k i m u t a t á s i h a t á r t jelent. 9 A DLTS módszer PK10 -10 1 10 100 1000 FREKVENCIA (Hz) TH5241 4. ábra. Jellegzetes I C T S spektrum Schottky-dióda) (p közvetlenül félvezető eszközökön végezhető; nem d e s t r u k t í v ; eléri a m e g k í v á n t felbontóképességet; minden elektromosan a k t í v hiba k i m u t a t á s á r a alkalmas; mélységben szelektív. Előnyös tulajdonságai mellett azonban egy lénye­ ges h á t r á n n y a l rendelkezik: a hibahelyet annak t í p u XXXVI. évfolyam 1985. 10 szám Si 1E-2 HB3P-2 LNISM-S) BEFOGÁSI FOLYAMAT "5- -0,5 . / 10 FREKVENCIA a. 100 (Hz) 1000 1 2 IMPULZUS SZÉLESSÉG (fjsj b. értékelése

típusú ACJC 3 A D L T S módszer rövid ismertetéséből következik, hogy ez a technika elégíti k i leginkább az elektromo­ san a k t í v hibahelyek vizsgálati módszereivel szem­ ben t á m a s z t o t t k ö v e t e l m é n y e k e t : Híradástechnika I C T S (frekvencia scan) m é r é s elve [H52-5 ő/a ábra. B e f o g á s i h a t á s k e r e s z t m e t s z e t m é r é s frekvencia-scan ü z e m m ó d b a n k ü l ö n b ö z ő i m p u l z u s s z é l e s ­ ségek mellett 5/b ábra. A m é r é s kiértékelése (Ci C típusú szilíciumban) s centrum p sa és koncentrációja mellett befogási hatáskereszt­ metszettel és termikus aktivációs energiával jellemzi. Az E és a mennyiségekből azonban nagyon nehéz, sok esetben lehetetlen a hibahely k é m i a i azonosítását elvégezni. Míg a DLTS a jelenleg ismert egyetlen módszer, amely közvetlenül a félvezető eszközökben képes az eszköz p a r a m é t e r e k e t meghatározó

hibaT 453 DLS(V) A) Spin-függő B2P1 termikus emisszió A szimmetria-tulajdonságok meghatározásának egyik közvetlen módszere az ESR technika. DLTS-sel kom­ binálva Lang és m u n k a t á r s a i n a k [4] először sikerült MOS k o n d e n z á t o r o n a SiSi0 interface trivalens Si hibahelyét azonosítani. A kombináció az ESR fel­ bontó képességének 50-szeres megnövelését eredmé­ nyezte. 2 MÉLYSÉG B ) Unaxiális (jjmj IBMI] 6. ábra 300 keV-os proton implantációval keltett „ d a m a g e " centrum mélységi eloszlása 10 íícm-es p típusú szilíciumban. A mélynívó ü C intersticiális pár s helyek k i m u t a t á s á r a , a hibahely jelenlétének re­ gisztrálását követő lépést, azaz a hiba azonosítását közvetlenül nem adja meg. A szerző felmérést készített az öt legfontosabb fél­ vezető anyag (Ga, Si, GaAs, GaP és InP) mély nívói­ ra rendelkezésre álló irodalmi a d a t o k b ó l . A felmérés

adatai alapján a I I I V . t í p u s ú vegyü­ let-félvezetőkben 55 mély nívót mutattak k i eddig megbízhatóan. (3-nál t ö b b k u t a t ó c s o p o r t egymástól független azonos e r e d m é n y é t fogadtuk el „megbíz­ ható k i m u t a t á s " kritériumának.) Az 55 nívó közül csak k e t t ő Fe és Cr volt idegen atom szennyezéssel egyértelműen azonosítható. Az elemi félvezetőknél a helyzet lényegesen j o b b : a k i ­ m u t a t o t t hibahelyek 50%-a azonosított. T o v á b b i nehézséget jelent, hogy á l t a l á b a n a m á s módszerekkel, p l . ESR-val, vagy IR-el azonosított centrumok és a DLTS módszerrel m e g h a t á r o z o t t nívók egymáshoz rendelése sem megoldott. Mély nívók azonosítása Az elektromosan a k t í v hibahelyek vizsgálatára irá­ nyuló k u t a t á s o k napjainkban választóvonalhoz ér­ keztek. A h á r o m legfontosabb kísérleti technika (ESR, I R , DLTS) kiforrott r u t i n

vizsgálati módszerré vált, kiléptek a k u t a t ó l a b o r a t ó r i u m o k falai közül és sok h e l y ü t t technológiaközi ellenőrző módszerként kerülnek alkalmazásra. Ugyanakkor új eljárások kidolgozására van szük­ ség a hibahelyek azonosítása érdekében. Az új eljárások mindegyike a D L T S módszer to­ vábbfejlesztését t ű z t e célul: kiegészítő vizsgálatokat, illetve kombinációs méréseket javasolnak, melyek a D L T S előnyeit megtartva a hibahely szimmetria tulajdonságaira is felvilágosítást tudnak adni. A h i ­ bahelyek szimmetria-viszonyainak ismerete ugyanis közvetlen összehasonlításra ad lehetőséget, más, a kémiai azonosítás elvégzése szempontjából direkt módszerek eredményeivel. A teljesség igénye nélkül h á r o m ilyen kombinációs mérés elvét ismertetjük. 454 nyomás kísérletek Az elektromosan a k t í v hibahelyek, különösen a komplexek a kristályrácsban a rács szimmetriánál

alacsonyabb szimmetriájú pozíciót foglalnak el. Különböző k r i s t á l y t a n i i r á n y o k b a n alkalmazott unaxiális n y o m á s az alacsonyabb szimmetriákat fel­ hasítja. Unaxiális nyomás mellett végzett DLTS m é ­ rés így alkalmassá válik a szimmetria-viszonyok meg­ határozására, ahogy ez Meese és m u n k a t á r s a i n a k [5] a szilícium vakancia-oxigén komplexe esetében sike­ rült is. C) Elektromos tér függés Az elektromosan a k t í v hibahelyek termikus emiszsziója függ a kristályra kapcsolt elektromos t é r nagy­ ságától (az aktivációs energia PooleFrenkel-effektus okozta csökkenése miatt). Az elektromos térrel az unaxiális nyomáshoz hasonló m ó d o n t ü n t e t h e t ü n k k i k r i s t á l y t a n i i r á n y o k a t . A szimmetria elektromos tér­ rel való csökkentése anizotrop termikus emisszióhoz vezet. Ezt a jelenséget használták k i Ferenczi és m u n k a t á r s a i [6] GaP egy

intersticiális-pár hibahelyé­ nek azonosítására. Összefoglalás A félvezető anyagok és eszközök elektromos tulajdon­ ságait döntően befolyásoló elektromosan a k t í v hiba­ helyek k i m u t a t á s á r a kidolgozott kísérleti módszerek rövid á t t e k i n t é s é t végeztük el. Megállapítható volt, hogy az eszköztechnológia követelményeinek az is­ mert mérési eljárások közül leginkább a DLTS m ó d ­ szer felel meg. A DLTS módszer h á t r á n y a , hogy a hibahelyek k é m i a i azonosítására nem alkalmas. E z é r t napjainkban olyan új vizsgálati technikák k i ­ dolgozása folyik, melyek a DLTS módszert a hiba­ helyek szimmetria-tulajdonságainak k i m u t a t á s á r a is alkalmassá teszik. I R O D A I- O M [1] D. V Lang: J Appl P h y s 45, 3023 (1974) [2] G. Ferenczi and J Kiss: A c t a P h y s Hung 50, 285 (1981). [3] G. Ferenczi, P. Krispin and M. Somogifi: J Appl. P h y s 54, 3902 (1983) [4] H. C Chen and D V

Lang: P h y s R e v Letters, 51, 427 (1983). [5] J. M Meese, J W Farmer and C D Lamp : P h y s . R e v Letters 51, 1286 (1983) [6] G. Ferenczi, M Somogyi and T Pavelka: Physica B 116, 436 (1983). Híradástechnika XXXVI. évfolyam 1985. 10 szám