Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » Mikroökonómia grafikonok leírással

Mikroökonómia grafikonok leírással MIKROÖKONÓMIA: egyes gazdasági egységek viselkedésével foglalkozik: egyedi piacokkal, vállalatokkal, és háztartásokkal. MAKROÖKONÓMIA: A gazdaság átfogó működésével foglalkozik. A közgazdaságtan alapvető törekvése, azt tanulmányozza, hogy, hogy a társadalmak miként használják fel a szűkös erőforrásokat értékes termékek előállítására, és hogyan osztják el ezeket hogy megértsük a gazdasági élet folyamatait, törvényszerűségeit.A közgazdaságtan a népesség csoportjai között. Kutatásaik fő területei: -munka,tőke,föld árának meghatározása a gazdaságban, és hatásuk a gazdaságra -pénzügyi piatok viselkedése, hogyan osztják el a tőkét a gazdaság részterületei között -jövedelem eloszlás kérdéseire keres választ -kormányzati kiadásoknak, adóknak és költségvetési hiánynak a gazdasági hatásasi -munkanélküliség, és a termelés kilengéseinek vizsgálata

-külkereskedelem törvényszerűségei, kereskedelmi korlátozások hatásait keresi -fejlődő országok növekedésének okait kutatja A KÖZGAZDASÁG KÉT KULCSFONTOSSÁGU AXIÓMÁJA: A termékek szűkösen állank rendelkezésünkre.A gazdasági erőforrások szűkösen állnak rendelkezésünkre.Ennek következtében hatékonyságra kell törekedni A termékek korlátozottak,a szükségletek ugyanakkor határtalannak tűnnek,és ez egy olyan problémát vet fel,miszernt az emberi szükségletek nagy része kielégítetlen. A gazdaság akkor termel parétó hatékonyan,ha nem lehet senki jólétét anélkül fokozni,hogy valaki más ne kerülne kedvezőtlenebb helyzetbe. A GAZDASÁGSZERVEZÉS HÁROM ALAPETŐ KÉRDÉSE: -A gazdaság milyen terméket és milyen mennyiségben állítson elő? -A terméket hogyan,milyen módszerrel állítsa elő? -Kinek, kiknek termeljék a termékeket? FOGALMAK: -Ráfordítás:olyan termékek és szolgáltatások,amelyeket termékek és

szolgáltatások előállításához alkalmaznak.Más kifejezéssel termelési tényezők: föld, munka ,tőke -Kibocsájtás:azok a h asznos javak, szolgáltatások, amelyek a termelési folyamat eredményei. A GAZDASÁG FAJTÁI: (piaci, utasításos,vegyes) Általában két egymástól élesen elkülönülő gazdaságszervezési módszert ismerünk: -Utasításos gazdaság: alapvető gazdasági döntéseket a kormányzat hozza meg (tiszta forma) -Piacgazdaság:itt a döntések a piacon születnek meg -Vegyesgazdaságok:A valóságban egyik forma sem létezik önállóan, mindig vegyes formában tapasztalhatóak. TERMELÉSI LEHETŐSÉGEK HATÁRA,(PPF) A termelési lehetőségek határa az a maximális termelési mennyiség, amelyekre a gazdaság szert tehet a technológiai ismeretei és a rendelkezésére álló termelési tényezők révén. 1 SZÉK (db) 4 -3 -2 -- A TERMELÉS LEHETŐSÉGEK HATÁRA B (PPF) " "C "A 1 -0 1 2 3 ASZTAL(db) 4 megjegyzés: a A

pontban az előállított termékkombináció előállítása nem hatékony, az B pontban paretó hatékony, a C pontban az előállítás nem paretó hatékony. Gazdasági költség:A választással kizárt alternatíva a döntés gazdasági költsége. A PIACI MECHANIZMUS: Piac: -vevők eladók helye -az a mechanizmus amely lehetővé teszi, hogy eladók és vevők meghatározhassák az árakat; részpiacok képezhetők:(decentralizált) kenyér piac, lakás piac, munkaerő piac, hús piac. ; központosítható: részvénypiac Egy piac az a m echanizmus, amely révén a vás árlók és eladók kölcsönhatásra lépnek egymással egy termék vagy szolgáltatás árának és kicserélt mennyiségének meghatározása érdekében. Ár és mechanizmus: A termék értéke pénzben kifejezve. Jelzéseket adnak a termelőknek és fogyasztóknak: ha a termék ára emelkedik, jelzi a termelőknek, hogy nagyobb kínálatra van szükség,ha csökken az ár kevesebbet termelnek.(egy termék

ára megemelkedik,ha a termékből kevés van a piacon,csökken,ha a piacon túlkinálat van a termékből: Ez a mechanizmus biztosítja a piacon a kereslet és kínálat közöttí egyensúlyt = Piaci egyensúly. Egyensúlyi ár, amely mellet a t ermék kínálata, és kereslete egyenlő. AZ ÁRAK ÉSPIACOK KÖRFORGÁS MODELLJE: kereslet ter mék piac á ru háztar tás tényezőtulajdonos iknálat k inálat vállalat bérek ,járadékok érek,járadékok, b amatok k tényezőpiac ereslet k A fennt látható körforgásból kiderül hogy miképp dől el a mit, kinek, hogyan kérdésekre a válasz.(mit?-termékpiacon; kinek?- tényezőpiacon) a vállalatok versengenek abban, hogy a legolcsóbban vásárolják meg az inputtényezőket, és vigyék piacra termékeiket, ami pedig meghatározza a hogyan? kérdésre a választ. A KINÁLAT ÉS KERESLET ALAPVETŐ ÖSSZETEVŐI KERESLET,KERESLETI GÖRBE; kereslet: az a t ermékmennyiség, amelyet a fogyasztó, v. vállalat meghatározott

árak mellett képes és hajlandó megvásárolni Keresleti görbe:A termék, termékek áraihoz rendelt az áraknak megfelelő keresett termékmennyiség. (ár neki megfelelő keresett termékmennyiség )jele:DD 2 Negatív mer edek ségü k er esleti gör be: P(ár ) 4 -- -- A 3 -- -- B 2 -- -- C 1-0 , D 13 5 10 Q (db) Megjegyzés:Negatív meredekség itt a zt jelenti,hogy ; -a magasabb áron értékesített termék keresett mennyisége k evesebb ( fordított arányosság) ;hasonlóan -az alacsonyabb ár mellett a keresett mennyiség csökken. Vajon mi lehet ennek az oka? -Helyettesítési hatás és jövedelmi hatás.( pl:egy drága termék helyettesíthető olcsóbb termékkel; a reál jövedelemre csökkentő hatással van,ezért a fogyasztást visszafogottabb lesz.) Megkülönböztetünk egyéni- és piaci keresletet.Az egyéni az egy személyre jellemző, a piaci kereslet pedig az egyéni keresletek mennyiségének összege. Adott ár mellett a keresletet

befolyásoló tényezők: -átlagjövedelem szintje, a népesség nagysága, az adott termékkel összefüggő keresletű termékek ára és elérhetősége,egyéni és közös izlés. A k er esleti gör be megváltozása: P(ár ) 4 -- -- A -- Á 3 -- -- B -- B 2 -- -- C 1-0 - ---C , D 13 5 10 Q (db) Ez az eltolódás akkor következik be, ha a kereslet mögöttes tényezői megváltoznak. (Tehát a fennti felsorolásban szereplő okok megváltozása eredményezi e kereslet megváltozását.) A görbe elmozdulásának jelentése: jobbra tolódás: Az adott változatlan árak melletti kereslet-növekedést jelent ballra tolódás: Az adott változatlan árak melletti kereslet-csökkenést jelent KÍNÁLAT,KÍNÁLATI GÖRBE; Kínálat:az a termékmennyiség amelyet a termelő,gyártó, fogyasztó adott árak mellett képes és hajlandó értékasíteni. Kínálati görbe:a termék,termékek árához hozzárendelt, adott árhoz tartozó kínált termékmennyiség. (Termék

ára adott ár mellett kínált termékmennyiség) jele:SS 3 Pozitiv mer edek ségü k inálati gör be: P(ár ) 4 --- A 3 -- -- B 2 -- -- C 1-- -- D 0 1 3 5 10 Q (db) Megjegyzés:A pozitiv meredekség itt azt jelenti, hogy -magasabb termék-ár mellett a kínált termékmennyiség is nagyobb; (egyenes arányosság) hasonlóan - alacsonyabb ár mellett a kínált termékmennyiség is alacsonyabb.( Egy olyan terméket amelyet a piacon jó áron lehet értékesíteni, azt a gyártók, vállalatok nagyobb mennyiségben értékesítik, hogy nagyobb profitra tegyenek szert.)Ennek az oka a csökkenő hozadék elve: Ha korlátozott lehetősége van egy gyártónak egy termék előállitása esetén (pl:szűkös természeti erőforrás,vagy kevés a tőkéje,pénze) akkor egyéb pl több munka bevonásával többet tud termelni.Az is igaz,hogy ekkor a költségek nagyobbak lesznek, és az újabb munka bevonásával az általa előállított termék hozama (össz.ára a

piacon)egyre csak csökken.Ezt a cs ökkenést a t ermék árának növelésével lehet kompenzálni. Adott ár mellett a kínálatot befolyásoló tényezők: -technológia, tényezőárak, rokon termékek árai, kormányzati politika, . A k inálati gör be megváltozása: P(ár ) 4 -A --- A 3 -2 -- B -C -- -- B -- C 1-- -- D 0 1 3 5 10 Q (db) Az eltolódás akkor következik be, ha a kínálat mögöttes tényezői megváltoznak. A görbe elmozdulásának jelentése: jobbra tolódás: adott,változatlan árak mellett a kínálat mennyisége nől ballra tolódás: adott, változatlan árak mellett a kínálat mennyisége nől A KÍNÁLAT ÉS KERESLET EGYENSÚLYA: A kinálat és kereslet kölcsönhatása létrehozza az egyensúlyi árat és mennyiséget,vagyis a piaci egyensúlyt.(keresett mennyiség=kínált mennyiség) Az egyensúlyi árat piactisztító árnak is nevezik. Mar schall k er eszt: DD=SS P(ár ) 4 D S t 3 öbblet E 2 1 0 Eegyensúlyipont S hiány

2 D Q (db) 4 Megjegyzés:A piaci mechanizmus lényege leolvasható a f ennti ábráról.A piacon a kínálat és kereslet kölcsönhatása során az ár egyre inkább közelíti az egyensúlyi árat.Ha eléri,az még feltétlenül nem jelenti azt,hogy a termék ára többé nem változik.Ahogy a külső tényezők sem állandóak,így az egyensúlyi ár is változik.(persze ez vagy a kínálati, vagy a keresleti görbe elmozdulásával jár:) A k er esleti gör be eltolódása: P(ár ) 4 D D S 3 E 2 1 E S D 0 2 D Q (db) A k inálati gör be eltolódása: P(ár ) 4 D S 3 2 1 S E 0 E D 2 Q (db) Megjegyzés:A fenti ábrákon látható, hogy milyen hatással jár, ha adott változatlan árak mellett,ha megváltoznak a kínálati görbe,vagy kereseti görbe mögöttes tényezői:Ez járhat a kínálati görbe jobbra vagy b allra eltolódásával,illetve a k eresleti görbe jobbra vagy b allra eltolódásával.És persze ilyen esetben az egyensúlyi ár is

és az egyensúlyi mennyiség is változik. A VÁLASZTÁS ÉS HASZNOSSÁG ELMÉLETE: Haszon:anyagi előny, nyereség. Határhaszon:Az az a h aszon ,amit egy újabb egység termék elfogyasztása nyújt az egyénnek. Csökkenő határ haszon elve: Kimondja,hogy egy adott termék fogyasztásának növekedésével a termék határhaszna csökken: Tor taszeletek határ haszna: MU 4 -A4. szelet torta elfogyasztása már emmilyen s haszonnal nem jár. 3 -2 -1 -0 1 2 3 4 Q (db) 5 Tor taszeletek hatása az összhaszonr a: U 4 -3 -- 4. A tortaszelet az összhasznot ár mnem növeli meg. 2-1 -0 1 2 3 4 Q (db) AZ ELŐNYKIEGYENLÍTŐDÉS ELVE A fogyasztó maximalizálni akarja a hassznosságát.Ebből kifolyólag a fogyasztó a lehető legtöbb hasznot akarja elérni mingen vásárlása folyamán.Etz a következőképpen éri el: AZ EGY PÉNZEGYSÉGRE JUTÓ HATÁRHASZON EGYEZZEN MEG MINDEN EGYES JÓSZÁGNÁL. ár P határhaszon P /MU M U/P LABDA 50 FT 20 50/20=2,5 0,4

SZÁNKÓ 120 FT 48 120/4 8=2,5 0,4 CUKORKA 45 FT 18 45/18=2,5 0,4 60 FT 24 60/2 4=2,5 0,4 275 FT 110 275/1 10=2,5 0,4 TERMÉKEK: CSOKI ÖSSZESEN MU A táblázatból leolvasható a következő összefüggés: MUáru1/P1= MUáru2/P1=MUáru n= A JÖVEDELEM HATÁRHASZNA Ebből levonható az a tény, hogy miért csökken a kereslet, ha a termék ára nől.A termék ára nől, a jövedelem határhaszna,termék határhaszna nem változik.Ezért logikus hogy kevesebbet vesznek a termékből. A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS ÉS KERESLET: A fogyasztó jellemzése: racionális és szuverén, informált,; célja a h asznosság maximalizálása,; rendelkezik preferenciarendszerrel, miszerint képes eldönteni számára melyik jószágkosár a hasznossabb. A preferenciarendezés tulajdonságai: teljes: 2 jószágkosár közül legalább az egyik megfelel a fogyasztónak reflexív:Két azonos jószágkosár közül a f ogyasztó számára nem lehet egyik sem szigorúan preferált;

tehát a fogyasztó következeztes tranzitivitás:Ha A kosár preferáltabb B-vel szemben,és B preferált C-vel szemben, akkor A kosár biztosan preferált C-vel szemben: KÖZÖMBÖSSÉGI GÖRBÉK: Közömböségi térkép: A jószágok rendezett halmaza. Közömbösségi görbe:Az egymással közömbösségi viszonyban álló jószágkosarak helye a közömbösségi térképen. 6 Közömbösségi gör be: Y (db) 4 -- U1 U2 U3 3 -2 -- A -- disz pr e fe r á lt A-hoz k épest - B - gyengén pr efer ált U 1<U2<U3 A <B 1 -0 1 2 3 4 X (db) A KÖZÖMBÖSSÉGI GÖRBÉK JELLEMZŐI: Negatív meredekségű, origóra konvex görbék.A fogyasztó sajátos preferencia rendszere persze ettől más alakú közömbösségi görbéket produkál.A mikroökonómia mégis feltételez egy "hipotetikus fogyasztót", akinek preferenciái tranzitív, reflexiv és teljes) Negatív mer edek ség: Y(db) 4 -p referált 3 -2 -A d isz1--preferált 0 1 2 Konvexitás: Y(db) 4

-A 3 X (db) Cmagasabb közömbösségi örbén g van, A,B-hez képest p referáltabb. C 3 -2 -1-0 4 B 1 2 3 4 X (db) Megjegyzés:A közömbösségi görbék jól illusztrálják a fogyasztó magatartását: A negatív meredekség azt jelzi,hogy a f ogyasztó hajlandó a jószágokat egymással helyettesíteni. A konvexitás pedi jelzi,hogy a vásárló jobban kedveli azt a f ajta jószágkosarat,ahol többféle jószág van együtt,mint a specializált fogyasztást. HELYETTESÍTÉSI HATÁRRÁTA:(MRS) Helyettesítési határ r áta ,(MRS): Y(db) 4 -M RS= Y / X határértéke 3 -2 -- Y X 1 -0 A 1 Y/ X =helyettesítési ráta C 2 3 4 X (db) Ebből a következő összefüggés vonható le: A csere ( pl: 2kg cukrot ,3 kg lisztre ) folyamán hasznosságváltozás nem következik be: ( U2 kg cukor = U3 kg liszt ).Így a 7 hasznosságcsökkenés megközelítőleg dY * M Uy , a hasznosságnövekedés megközelítőleg: dX * MUx. Tehát: dy * MUy+dx MUx = 0 és

ebből : dy / dx= MUx / MUy = MRS A helyettesítési határráta (MRS) az egyik jószágnak azon mennyisége, amelyet a fogyasztó hajlandó feláldozni a másik jószág tetszőleges kis egységgel történő pótlólagos növelése céljából. ( egy adott jószág más jószágban kifejezett hasznosságát méri. ) KÜLÖNLEGES ALAKÚ KÖZÖMBÖSSÉGI GÖRBÉK: Attól függően, hogy a termékek egymással tökéletesen helyettesíthetők ,vagy egymást kiegészítők,vagy egymással ellentétesek,vagy akár a vásárló számára közömbösek megváltozik a közömbösségi görbe formálya: Egymást kiegészítő termékek esetében rízs 4 -k issebb g yomor A preferált 3 -- haszon r ontás vele közömbös komb. nincs 2 -A éh ség k issebb haszon 1-0 1 2 3 4 husika(db) Ha egyik termék (sör) jelentősége kitüntetett: tű(db) 4-A1,A2,A3 közömbösek 3 -2-- -- A3 -- A 2 -- A1 magasabb h asznosság 2 4 1-0 1 3 sör/üveg Egymást tökéletesen helyettesítő

termékek : (db) zöld toll A közömbös B-vel 3 -2 -- Á 1-0 B 1 2 3 4 k toll ké (db) Egymást tökéletesen kiegészítő tárgyak: (db) ball cipő B -ék közömbösek A-k közömbösek 3 -2 -- B 1 -- A 0 1 A2 2 B2 B3 A3 3 4 jobb cipő (db) 8 Ha az egyik termék semleges: (db) kalap 4 -- kopasz úr setee 3 -2 -- U2 1-- U1 0 1 2 3 fésü (db) 4 J óság-rosszaság esetén: (db) or vosság 4 -A<B<C<D 3 -- U1 U2 U3 U4 2 -1 -0 A 1 B 2 C 3 D 4 csokoládé (db) A KÖLTSÉGVETÉSI KORLÁT, KÖLTSÉGVETÉSI EGYENES Tegyük fel, hogy adott a pénzjövedelem, és adott a piaci ár.Ekkor a jövedelem: I = szum( p i * q i ), a megvásárolható javak halmaza pedig : I > szum( p i * q i ). Költségvetési egyenes: 2 termék esetén (X,Y) (db) Y 4A- esetén marad a jövedelemből; B - esetén nem marad semmi . I/p y 3 2 - *A -- B 1 -megvásárolható j avak halmaza 0 1 2 3 I/p x 4 X (db) A költségvetési egyenes:Azon pontok halmaza

a közömbösségi síkban, amely pontok a fogyasztó számára megvásárolhatók adott árak mellett a j övedelem teljes elköltésével.Tehát két termék esetén: I = p x * x + p y y , és ha átrendezzük megkapjuk a költségvetési egyenes egyenletét: Y = I/p y - p x /p y * x . Ebből adódik, hogy az egyenes meredeksége: m = - p x /p y E gy terméket (X) veszünk figyelembe: I (ezer Ft) 35 30 -20 -10 -0 1 2 3 4 X (db) A költségfüggvény helyzetének változásai: Két tényező változása mozdítja el a fv.-t: nominális jövedelem,és az árarányok 9 J övedelem növekedése (I 2), csökkenése (I 3) : (db) Y 4 -3 -2 -- I2 1-0 I3 1 I 2 3 4 X (db) Y -drágább (I 2); X-olcsóbb (I 3); (db) X,Y-olcsóbb (I 4); X,Y-drágább(I 5) Y 4 -(az azonos arányú árváltozás a jöved elemváltozással azonos ha3 -t ást vált ki az egyenesre) 2 -- I4 1-I2 I5 0 1 I3 2 3 4 X (db) A HASZONMAXIMALIZÁCIÓS DÖNTÉS: Haszonmaximalizálás döntése: B pont.

(db) Y 4-MRS = d y/d x = m =p x/p y I/py A az optimális pontban (B). 3-2-- B 1-0 1 U2 C U 1 3 I/px 2 X (db) Megjegyzés:A helyettesítés határrátája az optimális választást kifejező B pontban megegyezik a költségvetési egyenes meredekségével . MRS = d y / d x = m = p x / p y (abszolut értéke). Tehát : MRS = d y /d x =Mu .x /Mu y = p x / p y Ez azt jelenti, hogy ha Mu x /Mu y > p x /p y , akkor az Y termék határhasznához képest túl drága, és csökkenteni kell a fogyasztását.Ugyanez X termék esetén azt jelzi,hogy X termék határhasznához képest olcsó, így növelni kell a fogyasztását. Tehát: Mu x /p x = Mu y /p y ( Gossen II Törvénye) KERESLET RUGALMASSÁGA: Háromféle rugalmasságot különböztetünk meg: A kereslet árrugalmasságát, a k ereslet keresztárrugalmasságát, és a kereslet jövedelemrugalmasságát. A kereslet árrugalmassága:megmutatja,hogy egy termék árának 1%-os változása hány % keresletváltozást

eredményez.Kiszámítása: EDi = kereslet százalékos változása ár százalékos változása delta Q delta P = EDi Q P Ha E Di abszolutértéke > 0 akkor paradox árhatásról beszélünk,mivel ilyen esetekben ha egy termék ára nő , az a kereslet növekedését erdményezi. / 10 Ha E Di abszolutértéke > 1 akkor a kereslet árrugalmas: ha a termék ára 1%-al nő, akkor a kereslet is több mint 1%-al nő; ha a termék ára csökken,akkor a kereslet is több,mint 1%-al csökken: Ha E Di abszolutértéke = 1 akkor a kereslet árrugalmassága egységnyi:1%-os árváltozás 1%-os kereslet-változást eredményez. Ha E Di = 0 akkor a kereslet tökéletesen árrugalmatlan: ha a termék ára változik, a kereslet nem változik. Ha E Di abszolutértéke = végtelen, akkor a kereslet tökéletesen árrugalmas:ami annyit jelent,hogy folyó piaci áron a termék mindig értékesíthető. PARADOX ÁRHATÁSOK: Veblen / Sznob ha tás:Ha a t ermékára nől a kereslet is

nől.Főleg a gazdagabb rétegeknél fordul elő: Giffen hatás:Az alapvető szükségleteket kielégítő termékekné fordul elő,főleg a szegényebb rétegek esetében.Az ár növekedésével több terméket vásárolnak,mert lemondanak bizonyos termékek fogyasztásáró,és az ezek értékét az alapvető termékekre költik. Spekulációs hatás:Az áremelés bekövetkezte előtt készletezhető termékekből nagyobb mennyiséget vásárolnak. Minőségi hatás:Az egymással helyettesíthető termékek esetében, információ hiány miatt a vásárló a leértékelt termékről azt hiszi,hogy minőségileg gyenge,és a drágábbat vásárolja meg. Kereslet árrugalmassága: Megmutatja, hogy ha egy termék ára 1%-al növekedik, az egy másik termék keresletét hány %-ban változtatja meg. EDi = kereslet százalékos változása ár százalékos változása delta Q delta P = EDi Q P Ha E Di = 0 akkor a két termék egymástól független. Ha E Di < 0 akkor a két termék

egymást kiegészítő termék. Ha E Di > 0 akkor a két termék egymást helyettesítő termék. A kereslet jövedelemrugalmassága: Megmutja,hogy a j övedelem 1%-os változása hány %-al változtatja meg egy termék keresletét. E = kereslet százalékos változása / jövedelem százalékos változása delta Q / Q = E delta I I Ha E > 0 akkor normál javakról beszélhetünk. Ha E > 1 akkor luxus-javakról beszélhetünk. Ha E < 0 akkor un. Inferior, azaz alárendelt javakról beszélünk Engel görbe és fázisai: 11 (Ft) I Engel görbe fázisai: I I kenyér hús öldség z i nferior létszükséglet I4 I 3 inferior létszükség luxus I2 I1 létszüks. luxus 0 q q q A FOGYASZTÓI TÖBBLET: Lényege:A termék pénzben kifejezett értéke nincs szinkronban a hasznosságával.(értékparadoxon) A fogyasztói többlet egy adott jószágkészlet összhaszna és piaci összértékének különbsége. A piac egészének fogyasztói többlete: P (ezer Ft) D 35 30

-f ogyasz2 0 --tói többlet 10 -ö sszes vásárlások 0 1 2 3 p iaci ár D Q 4 (db) TERMELŐI MAGATARTÁS: Vállalat:Olyan önállóan gazdálkodó, döntéseket hozó szervezet,melynek célja a profitszerzés. Kocázatot, jo gi -és erkölcsi felelősséget vállalA gazdasági erőforrások felhasználásával és kombinálásával termékeket vagy szolgáltatásokat állít elő. Input: az összes felhasznált erőforrás együttesen Output: az összes megtermelt termékek és/vagy szolgáltatások összessége A vállalatban lejátszódó folyamatok egyrészt reál folyamatok és pénzfolyamatok. k iadások vállalat erőforrások erőforrások piaca b evételek javak, szolg áltatások piac t ermékpiac A vállalat célja a l ehetséges legtöbb profit elérése.Akkor realizál profitot,ha valamilyen terméket/szolgáltatást értékesít a piacon úgy, hogy az így szerzett bevétele meghaladja a termelés ráfordításait. Az idő szerepe: Attól fűggően, hogy

egy-egy döntés milyen hosszú távra szól, a kgt.-ben megkülönböztetünk különböző távokat: Hosszú táv: az az időtáv, amelyen belül bármelyik termelési tényező mennyiségét meg- változtathatjuk, korlátlanul módosíthatjuk. Rövid táv: az az időtáv, amelyen belül a termelési tényezők közül csak egyik tényező változtatható, módosítható. 12 Pici táv:azt az időt nevezzük,amelyen A termelés technikai feltételeinek vizsgálata: Eltekintünk egy sor tényező hatásaitól. Adottnak tekintjük a megtermelt termékek árát és a felhasznált termelési tényezők ( munka,tőke ) árát. Figyelmen kívül hagyjuk a kereslet-kínálat változásának hatását, vagyis egy végtelenül rugalmas kínálatot és keresletet feltételezünk. Tehát: a termelés értéke scak akkor változik, ha változik a m egtermelt mennyiség; a költségek csak akkor változnak, haváltozik a felhasznált tényezők mennyisége. Két termelési tényezőt

feltételezünk: tőke, munka.A vállalat egyetlen terméket állít elő. A termelési függvény: Q = F(K,L) Ahol K a tőkét L a munkát,és Q a megtermelt mennyiséget jelenti.A fv csak a technikailag hatékony megoldásokat tartalmaz.Technikailag hatékony az a t ermelési mennyiség, ami adott tényezőkombinációval maximálisan előállítható. A termelési függvény a felhasznált tőke és munka kombinációihoz azon termelési értékeket rendeli hozzá, amelyek a technikailag hatékony megoldásokat jelentik. Tulajdonságai: a termelés nem lehetséges termelési tényezők nélkül; ha bármely tényező mennyisége nő, miközben a másik változatlan marad, a termelés nő. A a növekedés mértéke változó ,a termelési tényezőtől függ. Q1 Q=F(K,L) K L1 K 1 q1 T ermelési f üggvény: L A fv 3 változója a tőke(K), munka(L), és a termelt mennyiség(Q).A q-val jelölt görbe a fv.-en egy adott tőke (K1) és munka (L1) kombináció felhasználásakor

megtermelt Q1termelést eredményez. A 3 dimenziós fv elemezhető úgy is , hogy 2 dimenziós fveket alkotva vizsgáljuk meg Így megkapjuk a parciális termelési fv.-t és a skálahozadéki fv-t A parciális termelési függvény azt mutatja meg, hogyan alakul a t ermelés, ha az egyik tényező felhasználását változtatjuk, miközben a másik tényező mennyisége változatlan.(rövid táv) A skálahozadéki függvény a termelési fv. azon pontjainak halmaza, amelyek azonos tőke-munka arány melletti tényezőkombinációk és a termelés mennyisége közötti összefüggést mutatják meg. A skálahozadéki függvény mentén a termelési tényezők mennyiségét azonos mértékben változtatjuk,és így vizsgáljuk a t ermelés változását. A három fv. háromféle technikai feltételt takar A termelési fv esetében a vállalat bármilyen arányban választhat tőkét munkát,és ezzel bármilyen technikai megoldás kiválasztása lehetséges számára.(hosszutáv a

gyakorlatban) A skálahozadéki fv. Feltételez egy kiválasztott technológiát,amely nem változik meg.Emellett viszont a vállalat megváltoztathatja mindkét tényezőt,de csak úgy ,hogy a tényezőarány változatlan marad. A parciális termelési fv. esetében a technológia és az egyik termelési tényező adottCsak egy tényező változtatható. (Rövidtáv a gyakorlatban) 13 L Adott mennyiségü termelést eredményező (K,L) kombinációk összessége isoquant-görbe q= 35 30 -- q3 20 -10 -0 q2 1 2 3 q1 4 q1<q2<q3 Q Az isoquant-görbe: azon tényezőkombinációk összessége az inputtérben, amelyek azonos termelési mennyiséget eredményeznek.Szokás őket a termelés közömbösségi görbéinek is nevezni. A függvényről leolvasható az az összefüggés, miszerint ha növeljük a tőke és munka mennyiségét egy magasabb termelési szint érhető el.Minél magasabban van a görbe az inputtérben annál nagyobb mennyiségü termelést jelent.

Tulajdonságai:-nem metszhetik ,nem érinthetik egymást; -negatív meredekségűek. A PARCIÁLIS TERMELÉSI FÜGGVÉNY: Feltételrendszer: -termelési tényező és termelt mennyiség tetszőlegesen kis részekre osztható(folyamatos differenciálható fv.-t kapunk); -a termelési tényezők helyettesítik egymást; -rögzítjük a tőke mennyiségét, mivel rövid távon ez változtatható legkevésbé; -a változó tényező a munka mennyisége; K (ezerFt) 35 30 -20 -- Parciális termelési függvény La <Lb<Lc q 1<q2<q3 a b c 10 -0 La Lb Lc adott tőke q1 q3 q2 L (fő) Ahhoz, hogy megvizsgálhassuk , hog y a termelési tényező növelése milyen hatást gyakorol a megtermelt termék mennyiségére,egyéb fogalmakkal kell megismerkedni:(határtermék, határtermék fv. ; átlagtermék, átlagtermék fv ) Határtermék:MP( Marginal Product) Kifejezi, hogy az egyik termelési tényező egységnyi változása mennyivel változtatja meg a termelést, miközben a

másik tényező változatlan. MP L = termelés változás / termelési tényező változás (munka) MP K = termelés változás / termelési tényező változás (tőke) A határtermék függvény: A fv. a termelési tényező különböző értékeihez rendeli hozzá az általuk eredményezett termelés változást. 14 Q MP L (db) 60 -50 -40 -30 -20 -10 -0 Amunka határtermék függvénye: Atermelés addig növekedik, amíg MP L pozitív. A termelés maximális, amikor M PL = 0 m ax Q 1 2 3 MP L 4 L (fő) A technikailag hatékony termelés az, amikor a termelési tényezőket teljesen kihasználjuk, Így a csökkenő termelési szakasz technikailag már nem hatékony.Az állandó termelési tényező (tőke) szempontjából a technikai optimum a p arciális termelési fv. maximumában (max) van Átlagtermék: AP ( Average Product) Egy termelési tényező átlagterméke a termelt mennyiség és a felhasznált tényező mennyiségének hányadosa. AP L = Q / L AP K = Q/K

Az állandó tényező átlagterméke folyamatosan nő mindaddig, amíg a parciális fv. El nem éri maximumát. Átlagtermék függvény: A felhasznált tényező mennyiségeihez rendeli az átlagtermék különböző értékeit. Q MP L (db) 60 -50 -40 -30 -20 -10 -0 Az átlatermék fv. és határtemék fv AP L max = 3fő (változó tény szerint) Ha MP L =0 , akkor Q=max Qmax=4fő (állandó tényező szerint) Q max A Pmax 1 2 n 3 MP L 4 AP L L (fő) Az átlagtermék fv. maximuma a változó tényező szerinti optimális érték(3fő), amikor a határérték fv. Egyenlő a nullával, az az állandó tényező szerinti optimális érték (4fő).A kettő érték közötti tartományt technikailag releváns tartománynak nevezzük.Az ezen a szakaszon kívüli értékek technikailag nem hatékonyak APL max; és MPL= 0 -hoz tartozó munka érték közötti szakasz a t echnikailag releváns tartomány. 15