Alapadatok

Év, oldalszám:2020, 3 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:37

Feltöltve:2020. április 04.

Méret:759 KB

Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

5. tétel Képzelet A ~ nem csupán belső képeket jelent. Hozzá tapadnak a külvilág tárgyaival, eseményeivel kapcsolatos érzéseink, indulataink (személyes állásfoglalások). A képzelet a valóság megismerésén túl az önmagunkkal kapcsolatos tudás és élményvilág fontos eleme. A képzelet tehát régebbi emlékképek alapján új képeket hoz létre úgy, hogy a régieket szétbontja, és azokat újra csoportosítja. A képzelet működéséhez elengedhetetlenek a valóságból származó képzetek. A képzelet nagymértékben hozzájárul a fantázia és az álom működéséhez is. Két alapvető formáját különböztetjük meg, a produktív, azaz alkotó, és a reproduktív, azaz más emberek tapasztalatain alapuló képzeletet. Produktív: A produktív képzelet emlékképekből önállóan mások számára is értékes új alkotás létrehozása. A produktív képzelet függ az egyéntől és annak kreativitásától Ahhoz, hogy produktív képzeletre

alkalmasak legyünk, gazdag emlékezettel, érzelmi gazdagsággal és a valóság ismeretével kell rendelkeznünk. Reproduktív képzelet: A reproduktív képzelet mások észleléseit, elképzeléseit veszi alapul, és azokat látva, hallva, olvasva saját magunknak felépítünk egy mentális képet. Minél több ismerettel rendelkezik egy egyén, annál gazdagabb és eredményesebb reproduktív képzeletének működése. A ~ teszi lehetővé az összefüggések megértését A ~ az alábbi jelenségeket foglalja magába: • Képzeleti kép: Az összes tudatos, nem külső inger hatására kialakuló belső képet jelenti. • Gondolati kép: Szenzoros, inger nélküli, belső, gondolkodás részeként megjelenő vizuális, akusztikus, verbális kép • Káprázás: Retinális eredetű, pont vagy hálószerű, színes és többnyire mozgó élményeket jelent. • Szinesztézia: Az érzékszervi modalitás élményeit egy másik modalitás élményei kísérik. („színes

hallás”) • Testkép: Testünk belső, mentális megjelenése, ami az „én”-ként való létezés alapját is jelenti. • Álomképek: Az alvás alatt megjelenő képek. • Fantomvégtag: Egy testrész elvesztése ellenére a testképben megmarad a reprezentációja, ami többnyire fájdalommal jár. • Eidetikus kép: Nagyon élénk, többnyire vizuális képzeleti kép, amely – főleg gyermekek számára – érzékleti képnek tűnhet. Tolman (behaviorista) Kognitív térkép / Mentális kép: A patkány a labirintusban nem feltételes reflexek sorozatát tanulja meg, hanem felépíti környezetének távolság és irányjelzéseit. => belső modellt alakít ki. Embereknél a kognitív térkép orientáló séma, amelynek vannak hibái: • A ~ térkép távolságviszonyai aránytalanok. • Egy város két téri pontja közti távolság becslése függ egy adott közlekedési eszközön megtett utazás időtartamától. (Metrón rövidebbnek érezzük a

távolságot, mint ugyanazt az utat villamoson) • Egyes országok, városok tájolása pontatlan. Mentális reprezentáció: A külvilág leképezése, a fantáziaképek több forrásból származhatnak: látási, hallási, tapintási stb modalitásokból, de a külső inger tulajdonságai gyakran nem befolyásolják a leképezés módját. A felidézett képet mentális reprezentációnak nevezzük. Ezek csoportosításával több pszichológus is megpróbálkozott, közülük Brunner a reprezentáció három formáját különböztette meg. Szerinte a leggyakoribb enaktív (cselevéses), képi-képzeleti reprezentáció, nyelvi - szimbolikus. Működési módjukra jellemző a tudásszervező egységekbe, a sémákba való rendeződés. a.) Analóg / b) Propozicionális Analóg: Az analóg reprezentáció során cselekvéseket, mozdulatokat, testtartást, arckifejezést idézünk fel (Peti almát eszik). A képi reprezentációban jelek, testrészek, nagyság, szín, tehát külső

jellemzők idéződnek fel (Peti magas, az alma piros). Az analóg reprezentáció tehát a cselekvéses és a képi reprezentációt foglalja magába. A cselekvéses / képi reprezentáció a preverbális (beszéd előtti) időszak érzelmi élményeit is magukba foglalják. Propozicionális: A propozicionális reprezentációban lexikális, azaz nyelvi, verbális eszközökön keresztül idéződik fel a kép. A lexikális reprezentációt alkalmazó egyének számára minden propozícióként, azaz absztrakt leírásban raktározódik el. Ezeknek az egyéneknek a vizuális memóriája igen fejlett. A képzelet szerepe a megismerési folyamatokban Észlelet: Az ~ a valóság feltérképezése során az agyban létrejött mentális kép. Számos kísérlet bizonyítja, hogy a képzelet ugyanazokat a képeket és folyamatokat érinti, mint az észlelés. Gyakran mondjuk azt, hogy amikor elképzelünk valamit „lelki szemeink előtt látjuk”. A képzelet és az észlelés analóg

műveletek, hiszen ugyanúgy végignézzük, letapogatjuk a képet, mint a valós tárgyakat. Perry kísérlete: elképzeltetett egy tárgyat, miközben az elképzelendő tárgy színes képét kivetítette => a kísérleti személyek a beszámoltak a képzeleti képeikről, és közben a vetített kép jellemzőiről beszéltek => észleleti és képzeleti folyamatok funkcionális azonossága. Az észlelés és a képzelet nem azonos belső történések. Képzelet – Emlékezet összefüggései: helyek módszere (szavak / képek egyedi képzeleti asszociációit kapcsoljuk össze.) Az emlékezet a képzelet során vitathatatlan jelentőséggel bír. Mind a reproduktív, mind a produktív képzeletben nagymértékben támaszkodunk emlékképeinkre. A képzeleti kép elemeiben hasonlít az emlékezeti képhez, egészét nézve azonban új, mert elemeit máshogy csoportosítjuk, máshogy válogatjuk. A képzelet folyamati mechanizmusa bizonyos szempontból hasonlít az

emlékezetére, hiszen mindkettő során képcsoportok között kapcsolatokat hozunk létre. A különbség annyi, hogy a képzeletnél a régi kapcsolatokat szétbontjuk, és más új képekkel hozzuk kapcsolatba. Képzelet szerepe a problémamegoldásban: térbeli viszonyok elképzelése. (hogy lehet 3 egyfülű nyúlból, 3 kétfülű nyulat csinálni?) A legélénkebb vizuális jelenség az álom, illetve közvetlenül elalvás előtt az ún. hipnagóg kép Intenzív emocionális élmény / magas aktivációs szint élénk képzeleti történéseket vált ki. Paivio kettős kódolás elmélet: verbális / nem verbális reprezentációt, az azokon belüli / közötti kapcsolatokat írja le. Emberi kommunikáció: a nyelvi rendszer képes a verbális / non - verbális események együttes kezelésére, szimbolikus megjelenítésére. Nem verbális képzeleti (imagén) rendszer: kép, tapintás, szag, íz Verbális (logogén) rendszer (szó akusztikus, artikulációs, szemantikus

jellemzőinek mentális egysége) => asszociációs lehetőség utal minden képzettársítási lehetőségre, amely a logikai / szubjektív asszociációs hálóba rendezhető. Mentális forgatás: a képzeleti képekkel végezhető manipulációk a képzelet képi (analóg) jellege mellett sorakoztatnak fel érveket. Shepard kísérlete: különböző 3 dimenziós tárgyak forgatása, addig, amíg irányban megegyeznek. Mentális képek képzeleti letapogatása: Kosslyn kísérlete: kitalált sziget térképét kellett megtanulni. Tereptárgyakat tartalmazott Ezeket kellett felidézni egy pontra fókuszálva, amely a tereptárgyaktól körülbelül azonos távolságra volt. => a képzeletbeli letapogatás ideje a távolsággal egyenes arányban nő Képzelet a gyakorlatban: A képzelet hatással van a cselekvésre. Richardson kísérlete: kísérleti személyek 1 héten keresztül el kellett képzeljék a nyújtógyakorlatok elvégzését (naponta 5 percben). Utána

ténylegesen elvégezték a gyakorlatot. => az előzetes képzeletbeli gyakorlás jobban segítette a teljesítményt, ha a személy élénk / kontrollálható képzeleti képességgel rendelkezett. Érzelmi képzelet technika: 8 éves kisfiúnak, aki félt a fogorvostól a kedvenc mesefiguráira kellett koncentrálnia, akikkel először együtt kalandozik, majd a fogorvosi rendelőben beül a székbe és ő nézi, hogy a hősei figyelik őt a székben (1 hétig naponta 5-szor kellett elvégezni), majd később sor került a tényleges orvosi beavatkozásra, ahol nem volt félelme a fiúnak.