Történelem | Középiskola » Kiss Attila - Anjou-házi királyaink, I. Károly Róbert és I. Nagy Lajos

III. Egyén, közösség, társadalom / 7 Magyarország a XIV-XV században ANJOU-HÁZI KIRÁLYAINK: I. KÁROLY RÓBERT ÉS I (NAGY) LAJOS 1. Károly Róbert uralma (1308-1342) a) Hatalomra kerülése: 1301-ben kihal az Árpád-ház férfiága– az egyik lehetséges örökös Károly Róbert (az Anjou-dinasztia itáliai ágából). A trónért: trónharcokat vív Przemysl Vencellel (Csehország) és Wittelsbach Ottóval (Bajorország). Mindhárom jelöltet megkoronázzák, de közülük végül Károly kerül ki győztesen, akit többek közt a pápa is támogat. le kell győznie a leghatalmasabb bárókat (kiskirályok), pl. Csák Máté, Aba Amádé Borsa Kopasz, Kán László Kőszegi Henrik, Vejtehy Tódor) b) Új gazdaságpolitika: Károly Róbert a királyi felségjogon szedett regáléjövedelmekre (rex, regis latinul király) támaszkodott: Magyarország gazdag volt aranyban és ezüstben. Károly Róbert átalakította a bányabér (urbura) rendszerét, amely a

kibányászott arany egytizedével, az ezüstnek egynyolcadával volt egyenlő. A bányabér egyharmadát megosztotta a földesurakkal, hogy elősegítse az új bányák feltárását. Megtiltotta, hogy a nemesércet külföldre szállítsák; az aranyat és ezüstöt az uralkodó által megszabott áron be kellett szolgáltatni. (nemesfém-monopólium) A sokféle forgalomban lévő pénz helyett 1323-ban megkezdték az állandó értékű ezüstdénár, majd 1325ben firenzei mintára az aranyforint verését, váltópénze az ezüstgaras lett. Ez külföldön is igen népszerű pénznek bizonyult. A pénzváltásból eredő haszonról a kincstár nem mondhatott le, ezért a kamara haszna szerepe is megváltozott és szabályos adóvá alakult. Helyette minden olyan telek után kapuadót szedtek, amelynek a kapuján egy megrakott szénásszekér be tudott menni és meg tudott fordulni (ezért nevezték kapuadónak is). A kapuadó a jobbágyok éves adója volt a király számára A

kereskedőket megcsapolandó bevezették még a harmincadot is, mely a külföldre kivitt vagy behozott árukat vámolja meg. A harmincadot nem csak határokon, hanem nagyobb városoknál is szedték Ilyen volt Székesfehérvár és Buda. c) Külpolitika: Baráti szövetségre törekszik a szomszédokkal, ezért 1335-ben megrendezi a visegrádi királytalálkozót a magyar, lengyel és a cseh király között. A találkozó eredménye: Gazdasági egyezmények: közös kereskedelmi útvonalak megállapítása (cél Bécset kikerülni az árumegállító jog miatt) Egyezség a lengyel királlyal: III. Kázmér halála után a lengyel trónt Károly Róbert fia, Lajos fogja örökölni. 2. I (Nagy) Lajos uralma (1342-1382) a) Miért „ Nagy” Lajos ? Magas termetű volt, egy fejjel kiemelkedett katonái közül (legalább 180 cm) Emberileg is nagy: lovagkirály (élete kockáztatásával megmentette egy katonája életét) Mert rengeteg háborút vívott és sok területet meghódított

 Magyarország területe Lajos alatt volt a legnagyobb. (Az viszont csak túlzás, hogy „Országa határait három tenger mosta.”) b) Háborúival 2 fő irányban terjeszkedik:  Itália felé (Indok: megbosszulni testvére halálát, akit Averszában megfojtottak). Itáliába kísérte el harcolni az Arany János által bemutatott Toldi Miklós is.  A Balkán-félsziget felé: harcokat vív a török ellen. 1370-ben megszerzi Lengyelországot, létrejön a lengyel-magyar perszonálunió. Ez azt jelenti, hogy a két országot közös király köti össze, de egyébként függetlenek egymástól, egyik sem diktál a másiknak. 1 III. Egyén, közösség, társadalom / 7 Magyarország a XIV-XV században c) Törvényei: 1351-ben Lajos megújítja az Aranybullát Ősiség törvénye: ha egy nemes fiú utód nélkül hal meg, a birtok visszaszáll a királyra, nem adhatja el a rokonságnak és a földkereskedőknek. Kilenced: a jobbágy terményének 1/10-ed részénél be

kell, hogy adja a földesúrnak.(kilencedik tized mivel a 10. tized a dézsma) Ezt minden nemesnek kötelező beszedni – a gazdagabb nemesek nem tudják elcsábítani a szegényebbektől a jobbágyokat. úriszék: a földesurak bíráskodhatnak is (addig ez a király és az ispán joga volt) pallosjog: néhány főúr akár halálra is ítélhette a jobbágyait. „egy és ugyanazon nemesi szabadság elve”: minden nemest ugyanazok az előjogok (kivé illetnek meg, akár főúr, akár kisnemes (pl. mentes az adófizetés alól, bíróságon többet ér a szava, ki kell előle térni az utcán stb.) Az Anjouk koráról összegzésként elmondható: hogy Magyarország egyik legdicsőbb korszaka volt. Az ország fejlődött, belső területén béke volt, katonailag erős, ezért hódításokra is képes volt. LUXEMBURGI ZSIGMOND (1387-1437) Zsigmond uralkodása két szakaszra bontható: 1. Küzdelem a hatalomért, a királyi hatalom megszilárdítása Nagy Lajos fiú utód nélkül

hal meg  küzdelem folyik a trónért eleinte Mária (Nagy Lajos lánya) társuralkodója volt ellenkirályt is állítottak vele szemben (II. Kis Károly), akit Mária hívei később megöltek végül a bárók akaratából került hatalomra, ennek nagy ára volt: várainak felét elvesztette, így jelentős bevételtől esett el, és a hatalma is jelentősen lecsökkent. Zsigmond ezek után megpróbálta növelni hatalmát, ám ezzel csak a bárók haragját keltette fel, akik 1401ben fogságba ejtették a királyt, és Siklós várába zárták. A siklói fogság ideje alatt azonban szövetkezett a Garai-Cillei ligával, akik kiszabadították (liga = bárói családok szövetsége). Ezt követően egy királyhű bárói réteget alakított ki: ekkor alapozták meg családjuk tekintélyét a Garaiak, Cilleiek, Báthoryak, Rozgonyiak, és Perényiek. A Zsigmond-párti nemesek szövetsége volt a Sárkányos Rend, egyik leghűbb embere Ozorai Pipo volt. Uralkodása idején

fejlődésnek indultak a városok, főleg a bányavárosok (Selmecbánya, Besztercebánya), számított ugyanis a városok adóira. 2. szakasz: aktív külpolitika Fő probléma: a török elleni küzdelem, illetve az egyház gondjainak megoldása (huszita mozgalom visszaszorítása, pápa választása 3 vetélkedő jelöltből) a) A török ellen kezdetben támadni próbált: Megnő a török veszély: az 1389-es rigómezei ütközet után a törökök Magyarország határához értek. Zsigmond eltökélt szándéka volt, hogy kiűzze a törököket Európából, ezért 1396-ban keresztes hadjáratot indított ellenük. A döntő ütközetre 1396-ban Nikápolynál került sor, ahol a lovagok csúfos vereséget szenvedtek. b) Ezután Zsigmond védekezésre rendezkedett be. új adó a hadsereg fenntartásához: telekkatonaság: minden húsz jobbágytelek után a földesúrnak egy felfegyverzett könnyűlovast kellett kiállítania, cél a török portyázások megakadályozása. 2

III. Egyén, közösség, társadalom / 7 Magyarország a XIV-XV században A déli vidéken megerősítette a határt, és egy tagolt hármas védelmi rendszert épített ki.  a szövetséges ütközőállamok: Havasalföld, Szerbia és Bosznia.  déli határ mentén kialakított bánságok (macsói-, szörényi bánság)  a déli végvárvonal adta, melynek központja Nándorfehérvár lett. megpróbált a török ellen szövetségeseket is gyűjteni, ezért megszerezte a német-római császári címet gond: mire megszerezte a császári címet (1434), megöregedett, így nem tudta megindítani a törökellenes hadjáratot. A HUNYADIAK KORA (MAGYARORSZÁG 1440-1490 KÖZÖTT) 1. Hunyadi János, a törökverő Hunyadi János Luxemburgi Zsigmond királyunk udvarában tűnt fel zsoldos katonaként. Célja: a török kiűzése Európából Harcainak többségét megnyerte, jó hadvezéri képességeinek és a huszita szekérvár bevetésének köszönhetően. (Szekérvár:

éles kaszákkal felszerelt harci szekér, melyből puskások és íjászok lövöldöztek az ellenség felé.) Habsburg Albert (1437-39) készülő törökellenes hadjáratában is szerepet kapott volna, ha a sereg vérhasjárvány miatt nem oszlik fel. Albert halála után nem annak csecsemő fiát, Lászlót, hanem I. Jagelló Ulászlót (1440-44) támogatta, s az ő hadvezéreként rendszeresen megütközött a törökkel. a) Támadó hadjáratok: 1443/44: „hosszú hadjárat”: a török csapatokat Magyarország déli határairól sikerült visszaszorítania a Fekete-tengerig, de a célt (Drinápoly, az akkori török főváros elfoglalása) nem tudta megvalósítani, mert a Balkán-hegység járhatatlan hágóin nem tudott a sereg átkelni. 1444: várnai csata veresége. A csata győzelemre állt, de I (Jagelló) Ulászló királyunkat megölték a janicsárok és emiatt megfutamodott a magyar sereg. b) Védekező háborúk (A török birodalom visszavág) első csatáját

1442-ben az Erdélybe berontó törökök ellen Gyulafehérvár mellett vívja, itt történt a török megtévesztésére a közismert páncélcsere Kemény (Kamonyai) Simonnal a várnai vereség után Hunyadi az ország kormányzója lesz az új király, V. (Habsburg) László (Albert fia) gyermekkora alatt. Megerősíti a déli végvárvonal határvidékét, főleg Nándorfehérvárt, mivel tudja, hogy a török Magyarország ellen készül. 1456: Nándorfehérvárnál sikeresen visszaveri II. Mohamed szultán 150 000 főnyi seregét, de a győzelem után pestisben meghalt. (Emlék: déli harangszó, legenda: Dugovics Titusz) 2. Hunyadi Mátyás (1458-1490) a) Hatalomra kerülése: a Hunyadiak harca V. Lászlóval: V. László lefejezteti Hunyadi Lászlót és börtönbe zárja Mátyást 1458-ban V. László váratlan halála után a köznemesség (a legenda szerint a Duna jegén összegyűlve, a valóságban a Rákos mezején) királlyá kiáltja ki a fiatal Mátyást, akit

nagybátyja, Szilágyi Mihály támogat. b) Mátyás uralma a középkori Magyarország fénykora: Megválasztása után Mátyás határozott intézkedéseivel állította helyre a királyi hatalmat és alapozta meg tekintélyét: A kormányzóvá kinevezett Szilágyit eltávolította Budáról. A török elleni harc vezetésével bízta meg, majd a kormányzóságról is lemondatta. Habsburg Frigyestől visszavásárolja a szent koronát és hivatalosan is megkoronázzák. 3 III. Egyén, közösség, társadalom / 7 Magyarország a XIV-XV században A rablóbandává züllött felvidéki huszitákat szétverte, illetőleg egy részünket hadseregébe olvasztotta. A bárók hatalmának visszaszorítása érdekében Mátyás arra törekedett, hogy a rendi fejlődés eddigi eredményeire támaszkodva megszilárdítsa a rendi monarchiát: köznemesi többségű országgyűléssel kívánta korlátozni a bárók hatalmát. A hatalmi és pénzügyi reformok miatt ellene lázadó

főurakat leveri. (pl Vitéz János püspök lázadása 1471-ben). Az erős királyi hatalom 3 támaszra épül: Hivatalnoksereg: végrehajtja a király utasításait, érvényt szerez a törvényeknek, beszedi az adókat. Zsoldos hadsereg (fekete sereg): fenntartja a belső rendet és nyeri a külső háborúkat is. adók: biztosítják a hivatalnokok fizetését és a hadsereg fenntartását  füstpénz: a jobbágyok évi adója, 1 aranyforint fejenként. A kapuadó helyett vezette be, mivel a kapuadó alól sokan ki tudtak bújni.  harmincad: Károly Róbert óta a kereskedők által befizetendő vám a határokon: az áru értékének harmincadát kellett kifizetni pénzben vagy termékben.  bányabér: szintén Károly Róbert óta fennáll, célja, hogy a bányatulajdonosokat kitermelésre ösztönözze azzal, hogy a bér (urbura) 1/3-át megtarthatják. (az arany 1/24, az ezüst 1/30 része maradt így a földbirtokosé.)  rendkívüli hadiadó: először a korona

visszaszerzésének fedezésére rendelte el az országgyűlés beleegyezésével a telkenként 1 aranyforintnyi rendkívüli adót. Később ezt honvédelmi célokra már folyamatosan szedette be, biztosítva a fekete sereg fenntartását. c) Hunyadi Mátyás háborúi: Külpolitikai téren Mátyás mindvégig megosztotta figyelmét a török veszély és a nyugati törekvései között. Ellenzéke folyton felrótta, hogy az uralkodó elhanyagolja a török elleni harcot Mátyás ezzel szemben arra hivatkozott, hogy egyedül úgysem képes a török kiűzésére a Balkánról, ráadásul nem lát garanciát arra, hogy III. Frigyes nem támadja hátba, míg ő a déli területeken a török ellen harcol Támadás helyett inkább a déli védelmi rendszer minél teljesebb kiépítését tartotta fontosnak. Ezért 1463-ban több hónapos ostrom után visszafoglalta Jajca várát, majd 1464-ben Szrebeniket. A Zsigmond óta épülő végvárrendszer két, egymástól mintegy száz

kilométerre húzódó végvárláncból állt. Mátyás a kettős végvárrendszerre támaszkodva folytatott aktív védekező politikát a török ellen, ami azt jelentette, ha a török beütött, Mátyás ellencsapással válaszolt. Így történt ez pl1474-ben is, amikor a törökök betörtek a Temesközbe és Moldvába, Mátyás támadó hadjárattal válaszolt és 1476-ban elfoglalta Szabácsot. Az utolsó jelentős török támadásra 1479-ben került sor, mikor egy nagyobb sereg Erdélybe tört be a kenyérmezei csatában a Kinizsi Pál és Báthory István által vezetett magyar sereg nagy győzelmet aratott. A török beütésre válaszul Kinizsi Észak-Szerbiába vezetett hadat 1481-ben, de a sikerek ellenére Mátyás 1483-ban kénytelen volt öt évre békét kötni a szultánnal, mert nem kapott garanciát arra, hogy III. Frigyes nem támadja hátba. Mátyás szeme előtt egy Duna-menti össz-monarchia létrehozása szerepelt, melynek egyesült ereje lett volna képes

kiverni a törököt Európából. Felismerte ugyanis, hogy erre Magyarország önmagában nyugati segítség nélkül nem képes. Ezért is foglalkozott annyit a nyugati politikával, bár ebben kétségkívül dinasztikus céljai is közrejátszottak. d) Mátyás és a kultúra: reneszánsz központ Budán reneszánsz: a XIV. században kialakult világnézet Lényege, hogy a világ középpontjában az ember áll. Megújítja a görög művészet vonásait is (oszlopcsarnokok elterjedése, emberi szobrok) a reneszánsz elterjedését második felesége, az Itáliából származó Aragóniai Beatrix is segítette (első felesége, Podjebrád Katalin gyerekszülés közben meghalt), olyan tudósokat hozva Magyarországra, mint Galeotto Marzio vagy Antonio Bonfini, sőt Pozsonyban egy ideig egyetem, Budán nyomda működött pompás építkezések is hirdetik a király nagyságát, pl. a budai királyi vár, visegrádi királyi palota Világhírű könyvtára a Corvina (hollós

címerrel ellátott könyvek) Udvari költője: Janus Pannonius, az első ismert magyar költő. Fő verse Pannónia dicsérete 4