Történelem | Középiskola » A XIII. századi magyar társadalom

Alapadatok

Év, oldalszám:2007, 3 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:658

Feltöltve:2007. február 21.

Méret:69 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

A XIII. századi magyar társadalom Gazdasági változásokon megújuló mezőgazdasági technika: A mezőgazdasági technikának a Karoling-korszakban indult megújulása tovább folytatódott. A Frank Birodalom szívében, a Rajna és a Loire mentén, a könnyen művelhető földeken a népesség hatalmasan felduzzadt. Ostrom alá vette, megművelte a faluja határában található nehéz, kötött talajú földeket is, erdőt irtatott és mocsarakat csapolt le. De a szívós földeket nemcsak mélyebben kellett szántani, hanem megforgatásra is szükség volt. A túróekét összetettebb feladatok végzésére készítették elő: asszimetrikus ekevasat, kormánydeszkát, csoroszlyát szereltek rá. A taligával megkettőzött nehézeke a IX századra alakult ki. Az ökör helyett lovat kezdtek el energia forrásként használni A fullasztó nyakhám helyett a szügyhám terjedt el így a ló vonóereje a 3-4 szeresére nőtt. A patkó alkalmazása pedig megakadályozta a lovak

patájának tönkremenetelét. A népesség eltartása miatt a primitív és barbár erdőégetést, a legelőváltó és kétnyomásos gazdálkodást felváltotta a háromnyomásos művelési mód. Lényege:  A kétnyomásos földművelésben a vetésre alkalmas határt 2 részre osztották fel, mindkettőt felszántották, de csak az egyik részébe vetettek, a másikat pihenni hagyták (UGAR). A két területet időnként váltogatták, tehát földjük feléről arathattak.  A háromnyomásos földművelésben a határt most már nem 2, hanem 3 részre osztották. Egyikbe az Őszi,  másikba tavaszi gabonát vetettek, s csak 1/3 - át hagyták ugarnak. A földművelésnek termőterületet. ez a módja csaknem 1/3 - dal növelte a gabona Következményei:  nőtt a termésátlag (az elvetett mag kétszerese helyett 3-5 szorosát kap.)  a kölest felváltotta az igényesebb búza, rozs, árpa és a lóhoz szükséges zab.  földet gyakrabban

trágyázták.  a földesuraknak is egyre több termék jutott, ezért a saját kezelésű földet csökkentették, s a birtok nagy részét  használatra a parasztoknak engedték át, a terményszolgáltatás fejében. A mezőgazdaság termelőerőinek fejlődése a mezőgazdaság és a kézművesipar különválásához, az egyszerű árutermelés és pénzgazdálkodás kialakulásához vezetett. A mezőgazdasági technika tökéletesítése nyomán az önállóan gazdálkodó jobbágy többet termelt saját és földesura szükségleténél, s a fölösleget a piacon értékesíthette. Megindult az önellátó gazdálkodás felbomlása. A jobbágy a fölösleges terményét pénzért adta el, és szintén pénzért iparcikket vásárolt. A földesurak is igyekeztek a számukra fölösleges mezőgazdasági terményeiket a piacon eladni és ott ipari terméket vásárolni. És lassanként az élelmiszer felesleg értékesítésével járó terhektől és

kockázattól megszabaduljanak - jobbágyaiktól terményjáradék helyett pénzadót kívántak. Sokan meggazdagodtak, és sokan elszegényedtek. Megkezdődött a falusi földközösség felbomlása. Társadalmi változások Földbirtokosok földtulajdonjoga az övék - Nagybirtokosok - Középbirtokosok - Kisbirtokosok Jobbágy használati joggal rendelkezett. Hűbéri rendszer: Az uralkodó osztály egymáshoz való viszonyát fejezi ki. Jobbágyok nem tartoznak bele. Király (Hűbérúr - Dominus) Nagybirtokos: hadsereg kiállításán kötelezettsége (Senior) v. hivatal viselése Kishűbéresek: közép és kisbirtokosok (Vazellus). Hadbavonulás Hűbéri viszony: Kölcsönös kötelezettség. Hűbéres kötelező pénzzel és katonasággal. Hűbérúr cserébe védelmet nyújt a Hűbéresnek EZ a VISZONY FELBONTHATATLAN! Egyházon belül is kialakul ez a viszony. Pápa, Érsek, Püspök, Esperes, Plébános (hívekkel foglalkozik) Megkezdődött a Jobbágyság

differenciálódása! Kereskedelem:  Ipar: textil ipar fejlődött a leggyorsabban. Észak Itáliai városállamokban a vasipar is gyorsan fejlődött.  Kereskedelem: 2 fő kereskedelmi útvonal 1. Földközi tenger (olaszok) Velence, Pizza, Orsenova Ázsiával kereskedtek Behozatal: selyem, fűszer, illatcikkek ŕ Luxus cikkek. Kivitel: fémek, fa, fegyverek 2. Észak-balti tenger főútvonal főbb városok: Hamburg, Nouvgorod HANZAVÁROSOK (1241. HANZA városok szövetsége) 3. Szárazföldi kereskedelem központjai: városokban (vásár, piac) vásár a legnagyobb č legnagyobb, többen vannak 4. Városok fejlődése: kereskedelem fejlődik, gazdasági köszönhetően indult meg a városok fejlődése. Város társadalma: - kereskedők (polgárság) - iparosok Városi kiváltságok: Mentesek a jobbágyi kötelezettségek alól Városi esküdt bíróság: Városi tanács: Város védelme fellendülésnek