Történelem | Középiskola » Kiss Attila - A nagy földrajzi felfedezések, a XV. század vége

A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK (XV. SZÁZAD VÉGE) 1. A felfedezések okai: a) a hajózás fejlődése  Tengerész Henrik hajósiskolája  új találmányok: hajókormány, iránytű  a háromárbocos tengerjáró vitorlás hajók (karavella) elterjedése b) Nemesfémhiány (kimerülnek az európai bányák) és fűszerhiány (India felé a török miatt nehéz eljutni) c) A kialakult kereskedelmi útvonalak hanyatlása:  új utakat kellett keresni A török terjeszkedés következtében a földközi-tengeri (levantei) kereskedelem drágábbá vált A Timur Lenk által alapított Arany Horda miatt lezárulnak a Kína felé vezető szárazföldi utak d) A természettudományos világkép változása: a Föld gömbölyű  nyugat felé is el lehet jutni a Távol-Keletre 2. Új utak keresése a) Portugál felfedezések: Cél: Afrika megkerülésével eljutni Indiába  Bartolomeo Diaz elérte Afrika legdélibb részét, a Jóreménység fokát (1487)  Vasco da Gama

Afrika megkerülése után eljutott Indiába (1498).  Magellán hajói megkerülték a Földet.  gyakorlatban bizonyítja, hogy a Föld gömbölyű (1519-1522) (5 hajójából mindössze a Viktória tért vissza, az úton maga Magellán is ) Diaz Vasco da Gama Magellán b) Spanyol eredmény: Amerika felfedezése 1492 Felfedező: Kolumbusz Kristóf Célja: nyugat felé indulva eljutni Indiába Felszerelés: Kasztíliai Izabella spanyol királynő nagylelkűen Kolumbusz rendelkezésére bocsátott 3 hajót (Pinta, Nina, Santa Maria) Eredmény: Kolumbusz India felé tartva „beleütközött” Amerikába! Haszon:  nemesfémek és drágakövek behozatala Európába  új növények behozatala Amerikából: kukorica, burgonya, paprika, paradicsom, tök, dohány Kolumbusz tévedése: Kolumbusz abban a hitben halt meg, hogy Indiába jutott. Ő nevezte el Amerika őslakóit indiánoknak. Amerigo Vespucci jött rá arra, hogy új földrészt fedeztek fel, így végül

róla nevezték el Amerikát. Kolumbusz karavella Amerigo Vespucci A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK KÖVETKEZMÉNYEI 1. Gyarmatosítás = a felfedezett területek fegyveres meghódítása a) A spanyolok legyőzték, majd szinte kiirtották a magasabb szintű indián kultúrákat, pl. az aztékok (Mexikóban Fernando Cortez), a maják, illetve az inkák (Peruban Fancisco Pizzaro) birodalmát is meghódították. A gyors hódítások oka: Az indiánok nem ismerték a lőfegyvereket, így nem jelentett nehézséget a kő- és fafegyverekkel védekező indiánok legyőzése. A spanyolok olyan betegségeket hurcoltak be Amerikába, ami ellen az indiánok szervezete nem tudott védekezni (pl. a spanyolnátha = vírusos influenza) 1494: a tordesillas-i szerződésben a római pápa felosztotta a gyarmatosítandó területeket a spanyolok és a portugálok között A konkvisztádorok nem kímélték az őslakó indiánokat b) Bányák nyitása, ültetvények létesítése 

nemesfém és fűszer kitermelés  pénzromlás (infláció) Európában tőkefelhalmozás  manufaktúrák c) Az ültetvényeken kezdetben az indiánokat dolgoztatták, de ezek nem bírták a kényszermunkát  helyükre Afrikából néger rabszolgákat hoztak be. 2. A világkereskedelem kialakulása Európa, Afrika és Amerika között: Iparcikk (pl. ruhanemű, szerszámok) AMERIKA EURÓPA Nemesfém, fűszerek, új növények AFRIKA 3. A céhek helyett manufaktúrák kialakulása A középkorban az iparcikkeket a céhek állították elő. Amerika felfedezése után a fő cél: minél több iparcikket gyártani  dőljön érte a pénz a gyarmatokról. Emiatt a céhek lassan manufaktúrákká alakulnak át. CÉHEK MANUFAKTÚRÁK Munkatempó: Lassú Gyors Munkavégzés jellege: Kézi munka Kézi munka Munkamegosztás: Termék mennyisége: Termék minősége: Termék ára: Tulajdonos: Nincs (elejétől végéig egy Van (a dolgozók elosztják a személy végez

mindent) feladatokat egymás között) Kevés Sok Jó (minőségi) Gyenge (tömegcikk) Drága Olcsó Mester (hozzáértő iparos) Tőkés (pénzes ember, nem feltétlenül ért hozzá, de a hasznot ő kasszírozza be) A középpontban a pénz megszerzése áll, az áru minősége kevésbé számít. Manufaktúra korabeli ábrázolása