Média Ismeretek | Sajtó » Az elektronikus újságírásról

Az elektronikus újságírásról 1. Az elektronikus újságírás alapelvei ELŐSZÓ Bemutatjuk a rádiós és televíziós (úgynevezett „hangos”) hírek világát. Megismerjük a jó hír készítésének alapelveit. Szót ejtünk a pontosságról, a megbízhatóságról, amelyek nélkül nem születhet jól elkészített hír. Bemutatjuk, melyek a ”hangos” hír megírásának követelményei, és azt is: miért van szükség csapatmunkára a televíziózásban. FOGALOMMAGYARÁZAT RIPORTER: hírműsorok számára híradós riportot készítő rádiós/televíziós újságíró. Hírkutatást, terep- és utómunkát végez, az adásba kerülő híranyag elkészítője. A felelős- vagy hírszerkesztő irányításával dolgozik. SZERKESZTŐ: a hírműsorba kerülő riportok „megrendelője”, a hírműsor összeállítója. Ellenőrzi a riporter munkáját, véleményezi és elfogadja a műsorba kerülő riportokat. Személyesen felel a műsorban hallható/látható

riportok valóságtartalmáért, hitelességéért. A riporternél képzettebb, tapasztaltabb rádiós/televíziós újságíró. OPERATŐR: a televíziós riport képi megjelenítéséért felel, szorosan együttműködik a riporterrel. Elkészíti a riporthoz szükséges képeket, azokat a helyszíni hangokkal együtt rögzíti. HANGOS HÍR: rádiós és televíziós híradók híranyagának része. Lehet tudósítás, riport vagy interjú. REAL TIME (~valós idő): egy adott eseményen, külső helyszínen rögzített történések időben egymást követő összessége. 1. A hír Mi a hír? Klasszikus meghatározás szerint a hírnek tartalmaznia kell: mi tö rtént, mikor, hol, hogyan és milyen szereplőkkel. - Követelmény: - beérkező hírek tömkelegének megrostálása - határidőre történő munkavégzés - törekvés az igazság bemutatására. - A rádiós és televíziós híranyag: - beszédsablonok szerinti írásmód, - a helyszínen készített változatos kép-

és hangelemekkel való tervezés - szűkös időkeretek. 1 2, Pontosság, megbízhatóság Miért fontos? - A hallgató/néző bizalmának megszerzése és folyamatos hűségének megtartása - pontosság és a források egyértelmű megjelölése = hitelesség! Hogyan lehet hiteles? - A híradás igazolható tényekre szorítkozik. - Az információ részrehajlás nélküli összegyűjtése és továbbítása. Mit kerüljünk? - híresztelések (ami esetleg megtörténhetett). - pletykák - állítólagos események, amelyek általában nem is úgy zajlottak le, ahogy azokat eredetileg beállították. 3, Világos fogalmazás Mikor hatásos a riport? - Ha könnyen érthető. - első hallásra legyen érthető (nincs lehetőség „visszaugrásra” és újra „olvasásra”) - képanyag is társul a riporthoz. - a nézőnek egyszerre két dologra kell figyelni: a riport tartalmi és képi részére. Ezért: - Rövid (tő)mondatokban fogalmazzunk, kerüljük az összetett

mondatokat és a felesleges jelzők használatát. - A riport legyen világos és összeszedett. - A szóhasználat legyen pontos és könnyen érthető. - A történetmondás ritmusa tegye lehetővé, hogy a néző követhesse és megérthesse a történetet, arról figyelmét ne vonja el semmi. - A riporter vagy műsorvezető/bemondó hanghordozása legyen a tartalomhoz illő. - Televíziós riport esetében a hang és a képek támasszák alá és erősítsék a riportot, legyenek összhangban. 2 4, Összefüggések A televíziós riportszerkesztés szelektív és összesűríti a valós időt (real time). Mit jelent ez? A megtörtént események nagyon ritkán kerülnek úgy képernyőre, ahogyan a valóságban lejátszódnak. Ha nem így volna, a Híradó nem percekig, hanem órákig tartana - A riporter a történet logikája szerint válogatja és rendezi el a képeket, illetve hanganyagot. - DE! - Nehogy félrevezessük a közönséget! Követendő irányelvek: - A

riporter a nézőt képviseli. A riporter elfogulatlanul tájékoztasson. Feladat Csoportmunka: Készítsünk egy tíz kérdésből és az azokra adott válaszokból álló interjút! Az interjúból állítsunk össze egy rövid, 25 soros hanganyagnak beillő interjú-riportot. Olvassuk fel hangosan, és közösen vizsgáljuk meg a fenti szempontok szerint: 1, megfelel-e a közérthetőségnek a riport nyelvezete, érthető-e egyszeri hallásra? 2, az elkészített riportunkhoz átrendeztük-e a felvételi válasz vagy válasz-rész sorrendet? 3, tömörítésünkkel megőriztük-e az interjúban elmondottak hitelességét? 5, Televíziózás = csapatmunka - riporter, operatőr és (hang)technikus: összhang! - adáshoz: felelős szerkesztő, vágó, grafikus és adásrendező 6, Felelősség - nagy stáb dolgozik együtt, de a pontos, elfogulatlan és világos tálalásért a riporter a felelős. ÖSSZEFOGLALÁS 3 A rádiós és televíziós újságírás sikerességének

alapja a precíz, pontos és tárgyilagos hír megírásának képessége. Az úgynevezett „hangos” hír sikeres elkészítésének legfontosabb követelményei a világos fogalmazás, a pontosság és megbízhatóság, valamint az összehangolt csapatmunka. A legtöbb profi sajtószervnél a pontosság fontosabb a gyorsaságnál; a pártatlanság fontosabb a szenzációhajhászásnál; a kiegyensúlyozottság fontosabb a szórakoztatásnál. 2. A híradások jelentősége ELŐSZÓ Ebben a f ejezetben az újságírás, illetve a r ádiós és televíziós hírkészítés (ezeket nevezik „hangos” híreknek) kapcsolatával foglalkozunk. Szót kell ejtenünk arról, miért is fontos a rádiós és televíziós híradásban rejlő különleges erőforrásokat figyelembe venni: az azonnaliság erejét, a k ép- és hanghatásokat, az érzelmeket és a személyes előadásmódot. A hírszerkesztéssel kapcsolatos etikai kérdésekről is szó esik. Ez a fejezet bemutatja továbbá,

hogy egy újságírónak milyen különleges képességekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy eligazodjon a rádiós és televíziós hírkészítés világában. FOGALOMMAGYARÁZAT AKTUALITÁS (actuality): rádiós kifejezés: interjúk vagy egyéb események helyszíni felvétele alkalmával használatos. Egységnyi aktualitások, amelyeket gyakran biteoknak is hívunk, a híradásokban gyakorta használatosak BITE (hírmorzsa): egy egységnyi rögzített interjú, amelyet a híradásban való felhasználásra szánnak. SOUNDBITE (hangharapás, néhol szinkron): A videoszalagon (kazettán) rögzített interjú egy egységnyi része, amit a riportban használnak fel. NARRÁCIÓ (voice over vagy VO): a híranyagnak riporter vagy hírszerkesztő által megírt része. Ezt a vágott riportban a riporter olvassa fel, míg az úgynevezett képes hírben a híradóműsor műsorvezetője/bemondója. LEAD (bevezető, felkonferálás): elsősorban az írott sajtóban használják, az újságcikk

bevezetőjeként. 4 A közönségkutatások tanulságai - A rádió és a televízió nagyon fontos hírforrás - Miért nézik a televíziót? a, a legújabb információkért, b, mert a hírekben részt vevő/szereplő embereket látják és hallják, c, mert hisznek a műsorvezetők/bemondók személyes, közvetlen előadásmódjának. - Ingadozó, szeszélyes figyelemmegoszlás - átgondolt és tudatosan felépített közvetítési tevékenységre van szükség, hogy a közönség figyelme meglegyen. - A hír egyetlen egyszer hangzik el! A közvetlen stílusban megírt, legkevésbé bonyolultan megfogalmazott tudósítások a legkönnyebben emészthetők - egyszerű stílus a lehető legteljesebb befogadásért. A híradások erőssége - a gyorsaság, a helyszíni felvételek bemutathatósága, az érzelmek és a személyes előadásmód: Gyorsaság - legfrissebb történesek kutatása! - hátránya: időszűke – nincs alapos ellenőrzés = rémhírek! Helyszíni

felvételek A helyszíni felvételek aktualitásokból, szinkronokból és képekből állnak – a néző úgy érzi, mintha ott lenne. Érzelem A rádiós és televíziós hírközlés az aktualitásokkal, a szinkronokkal és a k épi világgal az érzelmeket is megmutatja, azokat a hírek fontos részévé teszi. Személyes előadásmód 5 A hatékony műsorvezetőnek/hírolvasónak jól megírt szövegre, kellemes hangra és szép kiejtésre van szüksége a híranyag megfelelő közvetítéséhez. Különböző jellemzők – különböző megközelítések A rádiós és televíziós riporterek gyakran más módszereket használnak az információk összegyűjtésére, mint az újságírók. • Több kutatómunkát végeznek a szerkesztőségből, és csak néhány riporter van az utcán. • A hangsúly több fontos történet közvetítésén van - a speciális, „ütős” riportok helyett. • A hangsúly a több forrásból – sokszor a más

hírügynökségektől – származó fülesekre és információkra történő gyors reagálásra helyeződik. • Nagy szerep jut a stábnak, az operatőrnek és a műszaki személyzetnek, akiknek az interjúk és a szükséges képek rögzítése a feladatuk. A hírszerekesztés eltérő külsőségei - Rövidebb mondatok, kevésbé összekapcsolódóak és egyszerűbben szerkesztettek. 1. példa Nyomtatott sajtó „Az ágazatban jelentkező problémák miatt Budapesten találkoztak a cukorrépa-termelők képviselői, hogy megvitassák és összehangolják az érdekeik megvédését szolgáló teendőket. Kovács Béla, a Hajdú-Bihar megyei termelők szószólója lapunknak elmondta, a cukorrépa-termelők nem riadnak vissza akár az országúti demonstrációktól sem, de előbb tárgyalásos úton próbálják elérni a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumban azt, hogy nagyobb ágazati támogatást kapjanak munkájukhoz.” Ugyanez a hír „hangos”

hírként már így szerepel: „Akár országúti demonstrációra is készek a cukorrépa-termelők. Erre csak akkor kerül sor, ha nem kapnak az eddiginél nagyobb ágazati támogatást a szakminisztériumtól. A gazdák ma Budapesten tárgyaltak a teendőkről.” 6 Feladat Milyen a beszélt nyelv? A feladathoz szükségünk van egy magnóra és egy számítógépre. A gyakorlat célja, hogy elkészítsük beszédünk írott változatát. Elsőként olvassuk el többször az alábbi szöveget. Ezt követően tegyük félre a tankönyvet, majd vegyük fel magnóra mindazt, amit a szöveg alapján - mondjuk egy barátunknak - elmesélnénk. Azonnali közlést igényel a feladat, még szavakat sem írhatunk le előre! Nem több mint 1 percet rögzíthetünk. Miután végeztünk a ha ngfelvétellel, írjuk le szó szerint a f elmondott szöveget. Legyünk pontosak, a leírás tartalmazzon mindent: befejezetlen félmondatot, „izét”, „ümm-t”, bármit, amit a magnóra

felmondtunk. Ezt követően vizsgáljuk meg, melyek azok a kifejezések, amelyek növeltek vagy elvontak valamit az információátadás értékéből. Szituáció A Debreceni Állatkert közelében vagyunk, ahová két pandát szállítanak, hatalmas tömeg jelenlétében. Ott van a polgármester, a pandákat hozó kínai delegáció tagjai, valamint jó néhány állatkerti alkalmazott, bámészkodó helyi lakos, illetve újságírók és televíziós kamerák. Egy nagy szállítóautó érkezik, majd számos köszöntőbeszéd után a pandákat kiveszik a lapos fenekű szállítóautóból, a különlegesen kiképzett faborítású ketrecükben. A pandák fél évre érkeztek, kölcsönbe, és egy speciális, szabályozott klímájú épületben élnek majd, amit az állatkert olyan állatok számára tart fenn, amelyek speciális tartási körülményeket igényelnek. Az állatkerti gondozók kék bambuszsarjjal fogják etetni az állatokat, mert azok csak ezt az egyetlen

táplálékot fogyasztják. A nagyközönség legkorábban két hét múlva látogathatja a két pandát. Hátrányok - túlzott közvetlenség - elveszthetjük az információk értékének és szerkeszthetőségének képességét. - túl érzelmes tartalom - szenzációhajhászásnak tűnhet. - túl nagy hangsúly a személyes előadásmódon - szórakoztató jelleg problematikája merül fel. - A túl rövid szinkronok kevésbé látványosak és információdúsak. 7 3. A hír, a hír formaisága és az olvashatóság ELŐSZÓ E fejezet feltérképezi a televíziós és rádiós híradás alapvető célkitűzéseit, úgymint a hitelességet, pártatlanságot, valamint a tudósítói látókört. Foglalkozunk továbbá azzal is, hogy milyen egyedi alapfogalmakat kell használnunk a hírforgatókönyvekben, s szó esik arról, hogyan kell az információt a felesleges részletek mellőzésével átadni egyszerűen, és adott esetben lekerekített adatokkal. FOGALOMMAGYARÁZAT

HÁTTÉRHÍR: olyan háttértörténet, ami az aktuális híresemény vagy hírhelyzet perspektíváját és a történéseit hivatott kibővíteni. „VÉGE”-jelzés (end/end vagy # # # ): egyes szerkesztőségekben használatos, a hír végére tett jelölés, amely azt jelzi, hogy nincsenek további oldalak. ÉLŐ KÖZVETÍTÉS: olyan hír, amelyet közvetlenül a helyszínről közvetítenek. A helyszíni közvetítés igen gyakran egyúttal élő is, néhány tv-csatorna ezt helyszíni élő közvetítésnek is nevezi. HÍRCÍM: az egyes híranyagok elnevezésére használatos egy-két szavas kifejezés. Akkor használják, amikor a t eljes híranyag elkészült, és ugyanebben a f ormájában fogják adásba tenni. *KÉPES HÍR (VO vagy Voice Over): egy televíziós híranyagforma - a stúdióban lévő műsorvezető olvassa fel a hírt, de a hír egy részébe képfelvételeket ékelnek be. ISMERD A TÖRTÉNETET, ÉS ELLENŐRIZD A FORRÁST! - két kérdés az újságírónak:

„Mi az újdonság ebben a h írben?” és „Mi a k özlésének az értelme?”. - információ átadási, ellenőrzési és értékelési képesség. 1, Forrásellenőrzés: Hitelesek vagyunk-e? - A hír mindig igaz legyen! - mind fogalmilag, mind pedig a részletek szintjén. - Tényekke kapcsolatos kételyek közvetítése. - Nehézségek a felvett interjúkban, beszédekben és sajtótájékoztatókon elhangzott nyilatkozatokban, melyeket híreikben kívánnak felhasználni a szerkesztőségek - gyakorta elképesztő állítások a nyilatkozóktól. - Hiteles legyen a vizuális összefoglaló! 8 2, Forrásellenőrzés: Objektívek vagyunk-e? - Csakúgy, mint a hitelesség, az objektivitás is olyan cél, amire törekedni kell a hírben. 3, Forrásellenőrzés: Kitértünk-e minden részletre? - Teljeskörűség! - Az átfogó tudósítás biztosítja a hír minden részletének legalább egyszeri számba vételét. SZÍNES NYELVHASZNÁLAT A színes nyelvhasználat - az

elfogultságot sugalló, illetve erős érzelmi töltésű melléknevek és határozószók, erőteljes, dinamikus igék, komolytalan narráció, másodlagos források bizarr véleménynyilvánítása - a körültekintő újságíró számára további ingoványos terület. Ne használjuk! SZÖVEGKÖNYVEK Szövegformátum - Szövegkönyvei élő adásban való felolvasásra készülnek. Hírcím - Minden egyes hírt rövid azonosítóval látnak el - egységesíti a hírek azonosíthatóságát. Olvasási példány - Könnyű, egyszerű olvashatóság – mindegy a szöveg képe. - Erőteljes jelöléseket alkalmaznak a nemkívánatos szavak kihagyása érdekében - Központozás mellőzése - Kérdőjelek és pontok csak a mondatok végén. 2. példa A polgármester bejelentette mai sajtótájékoztatóján, hogy a város maga finanszírozza a nagyvásárt. Szabó Géza azt mondta, a v ásár költségei elérik majd a 23,45 millió forintot. A nagyvásárt a Bevásárlóház

parkolójában, augusztus első két hétvégéjén rendezik meg. A polgármester bejelentette, hogy a város maga finanszírozza a nagyvásárt. Szabó Géza azt mondta, a vásár költségei közel 24 m illió forintot tesznek ki. A nagyvásárt a Bevásárlóház parkolójában, augusztus első két hétvégéjén rendezik meg. 9 A mondatok hosszúsága - Hosszú mondat: csak kiegyensúlyozott levegővételekkel, rövid szünetekkel tagolva - Hosszú mondat: amely meghaladja a :10 másodpercet. - Hosszú mondatokat két 11-15 szónál kevesebből álló mondattá alakítani! A részletek elhagyása • Életkor. A legtöbb esetben lényegtelen Az nyilvánvaló azonban, hogy ha például egy 97 éves férfi rabolta ki az áruházat, az más megvilágítást ad az egész hírnek. • Lakcím. Az újságokban rendszerint megtaláljuk, a híradásokban rendszerint nem. • Tizedes jegyek. Bármely olyan adatra, amely tizedes jegyekre lebontott pontosságú, aligha fognak

emlékezni. Hacsak nem vagyunk meggyőződve arról, hogy az a hír szempontjából életbevágóan fontos, szinte azonnal kerekítsünk. Ilyenkor mondjuk azt, hogy „közel ennyi” vagy „alig több, mint”, esetleg „mintegy”. • Szükségtelen földrajzi adatok. Ne untassuk a közönséget olyan utca- és helyszínnevekkel stb., amit amúgy is jól ismernek Vizsgáljuk meg, hogy szükséges-e az adott helyzetben konkrét helynevet említeni. • Szükségtelen hivatkozás. Vizsgáljuk meg, hogy szükséges-e az adott helyzetben pontos forrást említeni. • Szükségtelenül hosszú elnevezések. Ha csak lehet, hagyjuk ki vagy rövidítsük le az adott személy pontos funkciójára utaló hivatalos elnevezéseket.(Különösen a képernyőn való névfelirat alatti titulus ne legyen hosszú és bonyolult!). Kiolvasandó számok Az alábbiakban néhány hasznos tanács szerepel a forgatókönyvben szereplő kiolvasandó számok forgatókönyvben való leírására

nézve: • Egyesek azt vallják, hogy érdemes a számot és a hozzá kapcsolódó főnevet kötőjellel leírni. Ez a különböző hírszerkesztőségek szokásától függ: 23-SZARVASMARHA 465-NAP • A bevett formától függően írjuk le betűvel a számokat 1-től 9-ig. (Némelyek 11-ig javasolják.) Majd ezt követően írjuk hozzájuk a helyi értékeket jelentő elnevezéseket (például millió, ezer). EGY-TEHÉN 10 NÉGY-EZER-NAP • Dátumokat kivéve, soha ne használjuk négy számjegyet egy szám leírásakor. Például 999 leírva rendben van, de 1999-et írjuk le betűvel. EGY-EZER-999 EGY-MILLIÓ-990-EZER-NÉGY-DARAB-CSEREBOGÁR EGY-EZER-NÉGY-FORINT-ÉS-50-FILLÉR • Ne használjuk a $-jelet pénz említésekor. Mindig írjuk ki, hogy „dollár” 26-DOLLÁR HÁROM-MILLIÓ-DOLLÁROS-ÜZEM • Írjunk ki minden olyan jelet, amelynek félreolvasására esély lehet (például: %). 26-SZÁZALÉK 13-FOK Kerekítések - Érdemes kerekíteni, még ha nem

is teljesen pontos az adat! Feladat 3-A Mit szükséges kerekíteni? Írjuk át a következő kéziratot úgy, hogy kerekítsünk minden szükséges adatot a rádiós vagy televíziós hír könnyebb érthetősége szerint: Költségvetés/JN/19.00 O/C Az önkormányzati képviselőtestület elfogadta az 1997-es költségvetés irányszámait. A rendőrség 23,500,000 Ft-ot kért a tűzoltóságnak 12,255,000 Ft-ra van szüksége Ez 21.2%-kal több a tavalyinál A városi könyvtár 8,650,500 Ft-ot igényel, valamint 5,650,000 Ft tartalékot. Ezek a számok azt mutatják, hogy minden területen közel 17.24%-os az emelkedés. Párhuzamosan alkalmazott mennyiségi jelölések - Nem célszerű együttesen használni a „a szarvasmarhák 65-százaléka , a sertések egyharmada és a minden ötödik baromfi” megjelöléseket - azonos mennyiségi jelölések kellenek. 11 Feladat 3-B Alakítsuk át egyformává a jelöléseket! Oldjuk meg a feladatot, javítsuk ki a következő

kéziratot. Végezzük el az átalakításokat. Egy új egyetemi felmérés szerint az intézmény dolgozói közül legtöbben a doc ensek szenvednek hétvégi autósbalesetet. A két éven keresztül tartó vizsgálat azt találta, hogy 12-ből minden harmadik docens kerülhet baleseti helyzetbeés ezek két-tizede a hibás. Ez sokkal rosszabb az országos átlagnálmelyben csak a vezetők 25-SZÁZALÉKA szenved balesetet. A tanulmány nem ad magyarázatot ezekre a rossz statisztikai adatokra. Hangos felolvasás - Szó szerinti, felolvasható szövegírás! A „segédjelölések” - melyek vonalakból és perjelekből állnak - olyan jelek, amelyeket a hírolvasó/műsorvezető ír a nyomtatott szövegbe. • perjel (/), mely szünetet jelent, • dupla perjel (//), mely hosszabb szünetet jelent, • aláhúzás, mely hangsúlyozást jelent, • dupla aláhúzás, mely fokozottabb hangsúlyozást jelent. Feladat 3-C Olvassuk el a történetet, és lássuk el a kéziratot a

szükséges „segédjelölésekkel”. ÚJ REKORD/NJ/19.00 Két fiatal kerékpáros szerdán délután kerekezett be Hegyeshalom központjábamegdöntve ezzel a nyugat-magyarországi város és a keleti határ menti Záhony közötti biciklitúrák 14-ÉVES-REKORDJÁT. A két fiatalember erős ellenszélben hajtott a túra utolsó szakaszán de mégis megtették az utat 69 nap alatta korábbi rekordnál öt és fél nappal rövidebb idő alatt. A múltnak átadott rekordot egy dorogi kettős tartottanekik 64 napig tartott a táv megtétele. 12 Feladat 3-D Olvassuk el a szöveget, szerkesszük át, vagy – amennyiben szükséges – írjuk át egy másik papírra. Figyeljük meg, hogy a szöveg szabatosan van-e magfogalmazva, hibátlan-e, és figyeljünk arra, hogy orvos-szakmai szövegről van szó. Ennek megfelelően írjuk át rádióhallgatók vagy televíziónézők számára érthetően; ügyeljünk az egyszerűségre, a rövid mondatokra, a kiolvasandó számokra és

minden egyébre, amit ebben a fejezetben tárgyaltunk. GYÓGYSZER/JN/19.00 A franciaországi Monopoly Laboratórium kutatói azt állítják egy új kiütésgátló gyógyszer tesztjük érdekes eredményeket hozott. Mérgező tölgy vagy szömörce okozta bénulási rohamot kapott betegeket örvendeztethetnek meg a hírrel. Három tesztben több mint hat hét alatta mérgező tölgy okozta kiütés esetén a szer a 4,237 beoltott patkány 34.62%-ánál hatott az Alfa-teszt időszakban és 21%-ánál a Béta-teszt időszakban. Mindez arra engedte következtetni a kutatókat, hogy 4 a tízhez annak a valószínűsége, hogy az új kenőcs hatásos legalábbis a patkányok esetében. Rövidesen megkezdik embereken is a szer klinikai tesztelését. 4. Nyomtatottból a „hangos” hírközlés világába ELŐSZÓ A felolvasott vagy közvetlenül elmondott szöveg az élőbeszéddel van rokonságban, még akkor is, ha többnyire előre megírt vagy előkészített szövegek hangzanak el.

„Fülreszájra” kell fogalmazni, hogy jól elmondható, egyszeri hallásra is világosan érthető legyen a szöveg. Követelmények: - egyszerű, világos, logikus felépítésű szerkezet, - a bonyolult felépítésű mondatok kerülése, - a nyelvhelyességi szabályok követése, - igényes, választékos, gazdag szókincs, - pontos, találó kifejezések, melléknevek stb. használata, - világos, egyértelmű utalások, névmáshasználat, 13 - a túlzó, szenzációhajhászó jelzők, kifejezések mellőzése, - a hangzó beszéd eszközeinek felhasználása. FOGALOMMAGYARÁZAT ÉLŐBESZÉD: a beszélő és a hallgató látja és hallja egymást, és a beszéd spontán módon történik. ÍROTT SZÖVEG: a kommunikáló felek időben és térben egymástól távol vannak, nem látják és nem hallják egymást. CSELEKVŐ IGE: az alany maga végzi a cselekvést, főleg az igei állítmányi mondatokban érezzük a cselekvő jelleget. SZENVEDŐ IGE: a

cselekvés, a f olyamat mástól indul ki, az alany csak elszenvedi, vele történik valami. SZENVEDŐ SZERKEZETEK: az indoeurópai nyelvekben gyakoriak, a magyar nyelvben ritkán használjuk. TERPESZKEDŐ KIFEJEZÉSEK: egy névszóból és egy igéből, vagy egy névszóból és egy névutóból álló terjengős kifejezés. HIVATKOZÁS: az a mondat vagy kifejezés, amely a hírben megnevezi az információ forrását. HIÁNYOS MONDAT: olyan mondatszerkezet, amelyből egy vagy több mondatrész hiányzik. KÖZBEVETÉS: a mondat szerkezetét megszakító, a mondanivalót értelmező, kiegészítő, pontosabbá tevő betoldás. SZÓREND: a szavak vagy szószerkezetek sorrendje a mondatban. HANGSÚLY: bizonyos szavakra eső nyomaték. RÖVIDHÍR: a leggyakrabban használt forma a rádiós és televíziós hírközlésben. Azt nevezzük rövidhírnek (általában rövidebb, mint 40 másodperc), amelyet a hírolvasó olvas fel hangok, aktualitások és videofelvételek nélkül.

ÉLŐBESZÉD ÉS ÍROTT SZÖVEG Az írott szöveg nem egyszerűen a beszélt szöveg leírása, a kétféle szöveg alapvetően eltér, más a szituáció, mások a szerkesztési szabályok. A média élőbeszéde - nem „valódi”. 14 (Nagy különbség, hogy magánbeszélgetés vagy nyilvánosság előtti beszélgetés folyik.) Az élőbeszéd, spontán beszéd alaphelyzete: - kétszemélyes emberi kommunikáció, - a beszélő és a hallgató látja és hallja egymást, - lehetőség a közvetlen visszajelzésre és a metakommunikációs eszközök használatára. Élőbeszéd legigazibb válfaja a spontán beszéd - egyszerre végezzük a beszéd és gondolkodás műveletét, ellenőrzésre, javításra nincs lehetőség. Milyen a beszélt nyelv?: - rögtönzött, nincs idő előre eltervezni, sok a hiányos mondat, a rövid, egy-kétszavas mondat, gyakoriak az „útvesztők”: a mondatok irányt váltva fejeződnek be, egyeztetés és vonzathibák jelennek meg, a

mondathatárok elmosódnak, sok a töltelékszó, módosító- és indulatszó, névmás, gyakoriak a panelek, a közhelyek, erősen hat a szleng. Lehetőségei: természetesség, elevenség, közvetlenség, a visszajelzés lehetősége, a metakommunikációs eszközök használata. Az írott szöveg: a kommunikáló felek időben és térben távol vannak egymástól, nem látják, és nem hallják egymást. Jellemzői: - a leíráshoz van idő, meg lehet tervezni, - felelősebb a közléshelyzet (a kimondott szónak is súlya van!), - normakövető, igényes nyelvi megformálás, - világos a tagolása, - választékos a szókincs, - szabályos mondatszerkesztés, több az összetett mondat, - az írásjelek jelzik a logikai tagolást, de részben pótolják a metakommunikációs eszközöket is. SZENVEDŐ IGE – SZENVEDŐ SZERKEZET Kevés valódi szenvedő igénk van, ezeket is ritkán használjuk: tudtára adatik, közhírré tétetik, a tettes kerestetik a rendőrség által –

ezeket nehézkes szerkezeteknek érezzük. Hasonló jelentésű igék: látszik, hallatszik, elkezdődik, megoldódik stb. 15 Részben pótolja a szenvedő szerkezetet a létige + határozói igenévből álló szókapcsolat: A búza le van aratva; Az ajtó be volt zárva; A szoba ki lesz takarítva. Ezek a szerkezetek csak akkor helyesek, ha az alany állapotváltozását fejezik ki. Nem használhatjuk cselekvés kifejezésére: Be vagyok fizetve ebédre. (Helyesen: befizettem a pénzt az ebédre) TERPESZKEDŐ KIFEJEZÉSEK Egy névszóból és egy jelentését veszített igéből, vagy egy névszóból és egy fölösleges névutóból állnak: valami megoldásra, javításra, megrendezésre vagy bemutatásra kerül, valaki elutasítást nyer, vagy a testvérén keresztül ismerkedik meg valakivel stb. - részben a szenvedő szerkezet pótlására, másrészt a hivatalos nyelvben a személytelenség kifejezésére szolgálnak. Veszélyeztetik nyelvünk eredeti tömörségét és

szabatosságát Gyakorlat 4-A Alakítsuk át a szenvedő szerkezetet cselekvő szerkezetté, és írjunk „hangos” híreket! „Állami és katonai források azt mondják, dollármilliókban mérhető értékű fegyverek voltak elszállítva a terroristák számára az új argentin kormány által.” „Három ház és egy iskola volt fenyegetve az erdőtűztől a térségben.” „Több, mint 1000 dolgozó lesz kirúgva a helyi műanyaggyárból jövő hét szerdán.” „Egy híres Munkácsy-festmény is közte volt annak az 50-nek, amelyek megvásárlásra kerültek egy gyűjtő által az aukción.” „A helyi köztisztasági vállalat által elvégzendő takarítást rendelt meg 50 millió forint értékben az önkormányzat.” DIVATSZAVAK Önmagukban helyesek, de gyakori használat elkoptatta és kiüresítette a jelentésüket: Például: konkrét, komoly, jelentős, probléma, adott, döntő, közel, maximális, minimális, elvárás, hozzáállás, meglátás, úgymond

és sok hasonló szó jutott erre a sorsra. Elmosódik a különbség a következő szerkezetekben: komoly ember, komoly beosztás, komoly hiba, komoly betegség stb. Ilyen esetekben tartalmas szavakat kell keresnünk. 16 BONYOLULT ÉS BŐBESZÉDŰ KIFEJEZÉSMÓD Kerüljük a bonyolult kifejezésmódot. Sok esetben a riporter vagy hírszerkesztő képes akár hat szóval is körülírni azt, amit eggyel is ki lehet fejezni. Egyszerűen és helyes stílusban kell fogalmazni! A helyes stílus: világos, szabatos, magyaros, tömör és erőteljes. A jó stílus valójában egyszerű, pontos, a lényeget mondja. Kerülni kell a hatásvadász, túlzó jelzőket, határozókat és a túlbonyolított, áttekinthetetlen mondatokat. Nézzünk két példát erre: 1. példa: A BIZONYTALAN ÉS VITATHATÓ SZÁRMAZÁSÚ KUTYA Helyette: A KORCS 2. példa: „A GÉPKOCSI 92 KILOMÉTER PER ÓRÁS SEBESSÉGGEL HALADVA ÁTTÉRT A FELEZŐVONAL MÁSIK OLDALÁRA, ÉS OTT TIZENNYOLC MÉTER MEGTÉTELE

UTÁN BELEHAJTOTT A SZEMBEJÖVŐ GÉPJÁRMŰ BAL OLDALÁBA.” Helyette: „EGY AUTÓ ÁTMENT A FELEZŐVONALON, ÉS BELEROHANT A SZEMKÖZT JÖVŐBE!” Gyakorlat 4-B Írjuk át egyszerűbbre az alábbi hírt! „Az önkormányzatban helyet foglaló képviselőtestületi tagok olyan hosszúra nyújtották a késő esti ülést, hogy már hajnalodott. 17 Végül egy emberként szavaztak arról, hogy átalakítják a minden részletében bonyolult helyi adórendszert, és az így nyert többletbevétel egy részét átengedik a város útrekonstrukciójára létrehozott útalapba.” Gyakorlat 4-C Egyszerűsítsük a történetet! Vizsgáljuk meg a következő újsághírt, helyettesítsük a bonyolult szavakat és kifejezéseket egyszerűbbekkel, és készítsünk a szövegből érthető, „hangos” hírt! „Az egyenruhások néhány óra múltán jöttek, fényképeket készítettek, felírták, hogy senki nem látott semmit, majd a gondnok ot nem sok jóval biztatva távoztak,

de úgy, hogy az egyetlen bizonyítékot, a pul óvert, amellyel a s zínesfém-tolvajok a z avarmentes munka okán a har ang nyelvét betekerték, nem vitték magukkal a helyszínről.” Gyakorlat 4-D Válasszunk jobbat! Írjuk át az alábbi újsághíreket a felesleges szavak elhagyásával, egyszerűbb szinonimák beépítésével. Készítsünk a szövegből „hangos” hírt! 1. „A nyitott tetejű autóval való kocsikázás mindig is nagyúri passziónak számított sokak szemében, de mostanában újabb irányzatként egyre-másra jelennek meg a c somagtartóba süllyeszthető, fémtetős kupé-kabrió típusok, méghozzá nem pusztán a nagy obb, hanem a kisebb és így olcsóbb kategóriákban is Aki a klasszikus, kétszemélyes sportkocsi után vágyódik, annak sem kell aggódnia, mert megveheti például a világbestsellernek nemrégiben kikiáltott vászontetős Mazda MX-5 közelmúltban csodálatosan megújított, briliáns változatát, amely alapkivitelben nem

haladja meg az 5,5 millió forintot.” 2. „Az órarajongók szívét elsősorban a különlegesebb darabok dobogtatják meg. A legbonyolultabb extrákra példa a kar- vagy zsebórába rejtett harangszerkezet, amely parányi kar meghúzásával elüti, hogy éppen hány óra hány perc van – az ötlet azokból a tovatűnt évszázadokból származik, amikor éjszaka a fáklyagyújtás nehézségei miatt nem volt egyszerű szempillantásnyi időre világot gyújtani Az óra pontos járásának szempontjából legfontosabb parányi alkatrészeket egy állandóan oda-vissza forgó kerékbe, az úgynevezett tourbillon-ba építik be, ami – különösen, ha a számlap áttörése mögött, láthatóan lüktet – munkaigényes és drága trükk, de napjainkban már annyira elterjedt, hogy az igazi kunszt az, ha nem egy, hanem két vagy éppen három tengely körül forog.” 18 HIÁNYOS MONDATOK Használjuk? Törekvés a mindennapi beszéd utánzására = a hírekben néha az

élőbeszédre jellemző hiányos mondatok vannak. Hiányos mondat: egy vagy több mondatrész hiányzik, a szövegösszefüggés révén azonban mégis világosan megértjük. EZ ISMÉT AZ ÉVNEK AZ A RÉSZE A PI KNIKEK IDEJE A KÖNNYELMŰSÉGÉ A TENGERPARTI KIRÁNDULÁSOKÉ. EZ A NYÁR. A LAZÍTÁS IDEJE KÖVETKEZZEN BESZÁMOLÓNK KOVÁCS GÉZA RIPORTJÁT LÁTJÁK. A hiányos mondatokkal átszőtt beszámolóra nézzünk egy klasszikussá vált amerikai rádiós tudósítást. Valahogy így hangzott: NEW JERSEY. EGY TRAGÉDIA EGYVALAKI MÁSOKTÓL KÜLÖNBÖZÖTT EGY FÉRFILEVERT VOLT ÍGY MEGPRÓBÁLT ÖNGYILKOS LENNI. VETT EGY PISZTOLYT. ODATETTE A CSÖVÉT A FEJÉHEZ MEGHÚZTA A RAVASZT NEM SIKERÜLT. ELTÉVESZTETTE A G OLYÓ MEGSÉRTETTE A VÍZMELEGÍTŐT. AZ FELROBBANT ÉS LEÉGETT A FÉRFI HÁZA A mai sportriporterek is szívesen használják az ilyen szerkezeteket. KOSÁRLABDA. SLÁGERMÉRKŐZÉS. ZSÁKOLÁSOK. LEPATTANÓK. GYŐZTESEK. TRAGIKUS HŐSÖK LÁSSUK JOHN O’LEARY

BESZÁMOLÓJÁT Két helyzetben ajánljuk használatát: a műsorvezető felkonferálásában, vagy a „hír” helyszínén tartózkodó, onnan élőszóban tudósító riporter beszámolójához. Gyakorlat 4-E Készítsünk három felkonfot és három helyszíni beszámolót az esti hírműsor számára, hiányos mondatok használatával! HIVATKOZÁS ~ a (hír)forrás belefoglalása a hírbe. - megalapozza a hír hitelességét vagy jelzi kétességét. - mikor és hol használjuk a szövegben? 19 (hol?) adott válasz könnyű: a hivatkozást tanácsos elsőként használni. (mikor?) sok esetben egyedi döntést igényel. Mikor használjuk a hivatkozást? - a hitelesség alátámasztására. Az információ forrásának megnevezésével lehetőséget adunk a hallgató/néző számára, hogy maga döntsön az adott hír értékéről. - a kétségeink kifejezésére. Ha kétségeink vannak az információ minősége felől, akkor egyszerűen figyelmeztessük a közönségünket

erre - Rövidítsük, vagy helytakarékosság miatt hagyjuk el. Elhagyható, amikor a történet szempontjából nincs jelentősége. Kivétel: bűnügyek ismertetése. Hova tegyük a hivatkozást? Újságok és az internetes sajtó: a mondat végén, A rádiós és televíziós hírek: a mondat elején. 1. Írott sajtó: ÚJABB TÁRGYALÁSOKAT KEZD AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS OROSZORSZÁG AZ OROSZ FÖLDGÁZ EURÓPÁBA VALÓ ZAVARTALAN SZÁLLÍTÁSÁRÓL - TUDTUK MEG MEGBÍZHATÓ BRÜSSZELI FORRÁSBÓL. 2. Elektronikus média: BRÜSSZELI ILLETÉKESEK AZT MONDJÁK, AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS OROSZORSZÁG HAMAROSAN ÚJ TÁRGYALÁSOKAT KEZD AZ OROSZ FÖLDGÁZ EURÓPÁBA VALÓ SZÁLLÍTÁSÁRÓL. Ha a mondat elején használjuk a hivatkozást, akkor a hallgatóságnak már abban a pillanatban lehetősége van dönteni a forrás hitelességéről, amikor meghallja az információt, így nem kell várni a későbbi hivatkozásra. Gyakorlat 4-F Használjuk vagy sem? Vizsgáljuk meg az alábbi

hírrészleteket. Vitassuk meg, vajon szükség van-e hivatkozásra, s ha igen, hová írnánk azt. 20 „Egy szakszervezeti vezető kijelentette, hogy minden vegyesbolti kereskedőnek legalább évi hat hét szabadságot ki kellene vennie.” „Minden rendőr kap egy kézikönyvet, amely számba veszi a jelenleg forgalomban lévő könnyű drogokat, azok könnyebb felismerhetősége végett tudtuk meg Szabó János rendőrparancsnoktól.” „Földrengés rázott meg három szingapúri várost ma reggel a Richter-skála szerinti háromegész-négyes erősséggel tudtuk meg a figyelőállomáson.” „Holnap lesz 80 éves Micimackó – mondta el a rajzfilmstúdió illetékese.” Gyakorlat 4-G További gyakorlatok a hivatkozások alkalmazására Vizsgáljuk meg a következő hírrészletek hivatkozási részeit. Ahol nem szükséges, szüntessük meg a h ivatkozást, ahol viszont használnánk, ott tegyük a „h angos” hírnek megfelelő helyre a mondatban. „A halálos

áldozatok száma elérte a 10-et az ünnepnapon tudtuk meg az autópályarendőrség egy illetékesétől.” „Ambrus Attila néven azonosították a whiskys rablót tudtuk meg a rendőrségtől.” „Az olajszállító hajó gyakorlatilag kettétört a n agy viharban tudtuk meg a nor vég parti őrség szóvivőjétől.” „Az új program segítheti a polgármester jövő évi választási programját gondolja a legtöbb politikai elemző.” A Rolling Stones 40 koncerten lép fel Európában a következő három hónapban tudtuk meg az együttes menedzserétől.” GYAKORI ÉRTELEMZAVARÓ PROBLÉMÁK A névmások hibás használata A híradós hírszövegírók gyakran használnak névmásokat olyan esetben is, amikor azok több, korábban szóba került dologra is utalhatnak. Ha nem egyértelmű, hogy a névmással kire utalunk, akkor írjuk úgy újra az adott mondatot, hogy megismételjük a megfelelő nevet vagy főnevet, és elhagyjuk a névmást. 21 A következő

példában a névmásból nem egyértelmű, hogy ki végzi a cselekvést. A KORMÁNYZÓ ÉS A GYŰLÉS SZÓVIVŐJE MEGVITATTA A HELYZETET, AZTÁN A KÖLTSÉGVETÉS CSÖKKENTÉSÉRE TETT JAVASLATOT. Az egyes szám harmadik személyű névmás alapján nem egyértelmű, hogy a kormányzóról vagy a gyűlés szóvivőjéről van szó. Úgy írjuk újra ezt a mondatot, hogy pontosan megnevezzük azt, aki cselekszik. A KORMÁNYZÓ ÉS A GYŰLÉS SZÓVIVŐJE MEGVITATTA A HELYZETET. AZTÁN A KORMÁNYZÓ A KÖLTSÉGVETÉS CSÖKKENTÉSÉRE TETT JAVASLATOT. Rossz sorrendben használt kifejezések, szórend ~ ha túl sok információt kell összezsúfolni egyetlen mondatba. A helyes szórend fontos követelmény. Szórend: a szavak, szószerkezetek mondatbeli elrendezése. A magyar nyelv „szabad” szórendű, a mondatrészeknek nincs rögzített helye a mondatban, így sokféle jelentésárnyalat kifejezésére van lehetőség. ~ megengedi, hogy a mondat egyes elemeit kiemeljük, nyomatékos

helyre állítsuk azt, ami a legfontosabb információ. Gyakorlat 4-H Kifejezések mozgatása. Javítsuk ki az alábbi híranyagokat, írjuk át őket „hangos” híreknek! „A park a tengerpartonami eladásra kerül a jövő hétena randevúk központja.” „A rendőrség azt mondja, az áldozat életveszélyes állapotban van, miután mellbe szúrta magát a konyhában.” „Új remény van a szívinfarktus kezelésére amely az, amit nagyon sok kutató remélt.” „A látogatók, akik megvizsgálták az egzotikus állatoknál fennálló problémákat, limuzinokkal lesznek kiszállítva a repülőtérre.” 22 KÖZBEVETETT KIFEJEZÉSEK ~ a mondat szerkezetét megszakító, a mondanivalót értelmező kiegészítő betoldások. - túl hosszú: zavarja a megértést, különösen mondatszerkesztési, egyeztetési gondokat is okozhat. az elhangzó beszédben, esetleg - írásban vessző, gondolatjel vagy zárójel különíti el, az elhangzó beszédben

szünettartással és magassági váltással választjuk el a mondat fő részétől. Nézzünk egy elfogadható és egy rossz példát: A VIHAR – AMELYET CSENDES ESŐ ELŐZÖTT MEG – HEVES ZÁPORT ÉS MENNYDÖRGÉST HOZOTT HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBE. Ez a mondat tökéletes a nyomtatott sajtóban, és jól használható a rádiós és televíziós hírekben is. De a közbevetett kifejezések gyakran olyan hosszúak, hogy a közönségnek nehéz emlékezni a mondat elején lévő részre: A HIPERMARKETEK VÁSÁRLÓI KÖRE IDŐSÖDIK – HISZEN EGYRE NAGYOBB AZ 50-60 ÉVES KOROSZTÁLY RÉSZARÁNYA A LÁTOGATÓK KÖZÖTT -, MÍG A DISZKONTOK EGYRE NAGYOBB SZÁZALÉKBAN SZOLGÁLNAK KI FIATALABB VÁSÁRLÓKAT. Ez a mondat a közbevetés hibás használatát szemlélteti. Hogyan tudjuk helyesen beilleszteni a k özbevetést a m ondatba? Megoldás lehet, ha két mondatba írjuk le azt, amit korábban egyben használtunk. A HIPERMARKETEK VÁSÁRLÓI KÖRE IDŐSÖDIK, MERT EGYRE TÖBB AZ 50-60

ÉVES VÁSÁRLÓ. A FIATALABB KOROSZTÁLY VISZONT SZÍVESEBBEN JÁR A DISZKONTOKBA. Gyakorlat 4-I Közbevetett tagmondatok Javítsuk ki a következőket a fentiek alapján úgy, hogy „hangos” hírként lehessen használni! „Az önkormányzati képviselők akik holnaptól két hónap szabadságra mennek sokáig üléseztek tegnap.” „A kertre – amelyet gondosan ápoltak az elmúlt két hónapban – özönvízszerű eső esett.” „A szomszéd kutyája amelyről eddig azt hittük, hogy szelíd megharapta a s zomszéd 12 éves fiát.” 23 Az élelmiszerbolt – amely évtizedek óta a l egjobb gyümölcsöt kínálta a k örnyéken – tegnap már nem nyitott ki.” TÚLSÁGOSAN HOSSZÚRA NYÚLT BEVEZETÉSEK ~ használják az írott sajtóban, a rádiós és televíziós hírközlésben kerülni kell. - hosszú, bonyolult bevezetőket összetett mondat formájában, vagy két külön mondatban célszerű újraírni. Helyes, rövid bevezető: TEGNAPIG A H ELYI ÉTTERMEK

ANNYI BORRAVALÓT SZÁMOLHATTAK FEL, AMENNYIT CSAK AKARTAK. Hosszú bevezetés: BÁR AZ EGÉSZ ÉJSZAKA TARTÓ GYŰLÉSEN HÉT KÉPVISELŐ A TILTAKOZÓ CSOPORT ELLEN SZAVAZOTT, NEM VOLT KÉTSÉGES. Gyakorlat 4-J Keressünk 5 olyan újságcikket, amelyek hosszú bevezetővel kezdődnek. Írjuk át a mondatokat „hangos” hírré! ISMÉTLÉS - Általában kerüljük szavak és kifejezések ismétlését. - A „hangos” hírben elfogadott a szóismétlés. - Néha előnyös: ha kellő körültekintéssel használjuk, jól alkalmazható a mondanivaló hangsúlyozására és a figyelem irányítására. Alapvetően próbáljuk kerülni a fölösleges ismétléseket, de ne tarkítsuk szövegünket feleslegesen rokon értelmű szavakkal. Mikor kell kerülni az ismétlést? Az azonos vagy hasonló igék, főnevek és kifejezések használata kerülendő ugyanazon vagy az egymást követő mondatokon belül. Mikor használhatjuk az ismétlést? A körültekintően megtervezett ismétlés a

szöveget erőteljesebbé teheti. A szó azonnali megismétlése hangsúlyozásra használható. Használjuk a következő mondatot példaként: A PARLAMENT M A ELFOGADOTT EGY TÖRVÉNYT, AMELY VÉGET VET A TELEKSPEKULÁCIÓNAK HAZÁNKBAN. 24 Figyeljük az eredményt, ha hangsúlyozzuk a törvény szót! A PARLAMENT MA ELFOGADOTT EGY TÖRVÉNYT – EGY TÖRVÉNYT, AMELY VÉGET VET A TELEKSPEKULÁCIÓNAK HAZÁNKBAN. ÖSSZEFOGLALÁS Híranyagok megírásánál érdemes odafigyelni a következőkre: • • • • • • • • Alkossunk áttekinthető, világos mondatokat! Törekedjünk a szabatos, helyes stílus elérésére! Ügyeljünk a szenvedő szerkezetek használatára! Igyekezzünk megteremteni az írott és beszélt nyelv harmonikus összhangját. Használjuk pontosan a névmásokat és utalásokat! Javítsuk a helytelen szókapcsolatokat! Kerüljük a hosszú bevezetéseket és a közbevetett kifejezéseket! Megfelelő szóismétlésekkel tegyük érthetővé a

szövegünket! 5. Hogyan készítsünk felkonferálást? ELŐSZÓ A felkonfnak a narratív beszámoló érdekes és izgalmas kiindulópontjának kell lennie. Ebben a fejezetben a felkonferálások öt kategóriáját fogjuk áttekinteni: a friss hírekhez kapcsolódót; a reax-ot; a visszatekintő vagy nyomon követő /update, second-day vagy follow-up (folo)/ típusút; a perspektivikusat; a hírek közötti kapcsolatot biztosítót, és a könnyed vagy közérdekű hírhez kapcsolódó felkonferálásokat. Arról is szó esik, hogy mit célszerű mellőzni, így például az összesűrítő, a közhelyes, továbbá a kérdéseket és idézeteket tartalmazó felkonferálásokat. FOGALOMMAGYARÁZAT RENDKÍVÜLI HÍREK (Breaking News): egy nem várt esemény, amely annyira fontos, hogy szinte azonnal belefoglalják a tudósításokba vagy a híradóba. KÖNNYED VAGY KÖZÉRDEKŰ HÍRHEZ KAPCSOLÓDÓ FELKONF: olyan felkonferáló mondat, amelyet gyakran használnak azoknál a

híreknél, amelyek nem tartalmaznak időponthoz vagy határidőhöz kötődő információkat. NYOMON KÖVETŐ FELKONF: olyan felkonferálás-fajta, amely továbbviszi a friss vagy rendkívüli hír információit. Hasonló az aktualizált vagy előzőnapi felkonfokhoz AZONNALI AKTUALITÁS: olyan szó vagy kifejezés, amely érzékelteti a hír jelenidejűségét. Ilyen például az „Éppen most” vagy az „Ezekben a percekben” 25 ÖSSZESŰRÍTŐ FELKONF: olyan felkonf, amely minden információt egyetlen mondatban igyekszik közölni. Érdemes mellőzni! FRISS HÍRHEZ KAPCSOLÓDÓ FELKONF (New Story Lead): először elhangzó híreknél használt felkonf. PERSPEKTIVIKUS FELKONF: Olyan felkonf-fajta, ami az aktuális hírt összekapcsolja az előzményekkel, egyúttal szélesebb viszonylatokra is utal. KÉRDŐ FELKONF: olyan felkonf, amely költői kérdéssel kezdődik. Ezeket mellőzzük! IDÉZETET TARTALMAZÓ FELKONF: olyan felkonf, amelyben ismeretlen eredetű idézet

szerepel. Érdemes mellőznünk ezeket! REAX FELKONF: olyan felkonf, amely személyek vagy csoportok egy korábbi eseményre adott válaszreakcióit helyezi előtérbe. MÁSNAPI FELKONF: ezekben van először lehetőségünk a rendkívüli hírben szereplő információk újraszerkesztésére. Általában a rendkívüli híresemény utáni napon készül Folonak is hívják ÁTKÖTÉS: egyes hírek közötti kapcsolóelem. A híradókban ez biztosítja a kapcsolatot a következő hírrel, illetve ez a fajta felkonf teremt kapcsolatot az egymás utáni hírek között. FELKONFERÁLÁSOK ~ sokkal összetettebb és fontosabb szerepük van, mint az újságokban lévő leadeknek. Újság: van egy (fő)cím, melyet általában a szerkesztő ír meg (ezzel próbálják megnyerni az olvasók figyelmét); és van egy bevezető szakasz (az úgynevezett lead), amit a cikk szerzője ír meg, és a hír elején szerepel. ~ a főcím kelti fel az érdeklődést, s a lead kezdi el a hírt. Rádiós

és televíziós híranyagok: a felkonf látja el mindkét feladatot. ~ fel kell keltenie a közönség figyelmét, ugyanakkor az adott hír bevezetőjeként is szolgál. - felkonf ügyesen megfogalmazott, tömör, figyelemfelkeltő és informatív legyen. Miért fontos a jó felkonf? - a közönség figyelme ingadozó (rádió az autóban van, a televízió pedig valahol a lakásban). - a közönség a hírek hallgatása vagy nézése közben általában csinál valami mást is. 26 Vezető hírek, top-sztorik – könnyű felkonfok Néhány hír önmagában annyira érdekes és figyelemfelkeltő, hogy nem is igen számít, milyen a felkonferálásuk. Ezek az úgynevezett top-sztorik Közepesen érdekes hírek: „felrázni” a napot! • Hatás a nézőkre. Az embereket nagyon érdekli, ha a pénzüket, a biztonságukat, a családjukat vagy a munkájukat veszélyezteti valami. Az innen nyert anyagokat „életet, egészséget, pénztárcát” érintő híreknek is nevezik.

• Szomszédság. A nézők és a hallgatók szeretik az olyan híreket, amelyek közelükben lévő dolgokról vagy személyekről szólnak, mint például a lakóhelyük környékéről, városukról, rokonaikról vagy barátaikról, esetleg barátaik lakóhelyéről és városáról. • Prominens személyek, események és témák. Prominens személyekről szóló híranyagokkal is leköthetjük a közönség figyelmét. Sikeres témaválasztás lehet a fontos nemzeti és nemzetközi kormányzati lépésekről szóló beszámoló, a civil- és társadalmi szervezetek megmozdulásai (például a h áború ellen), illetve olyan társadalmi események vagy témák, amelyek jellegükből fakadóan is nagy fontossággal bírnak (egészség, oktatás, tudomány stb.) • Érdekes emberek. Az emberek szeretik az olyan történeteket, amelyek sikerről, kudarcról vagy ismeretlen emberek furcsa eseteiről vagy éppen az élet egyszerű, mindennapi történéseiről szólnak. Mi

érdekel ebben a történetben? Ha nem egyértelmű, mely történetek tartoznak a „közepesen érdekesek” kategóriájába, akkor a saját ítéletünkben kell bíznunk: - olvassuk el a kapott sajtóközleményt, illetve saját jegyzeteinket, majd húzzuk alá azokat a szavakat, amelyek meghatározzák a t örténet témáját! Kulcsszavakat emelünk ki így. Ezután nézzük meg, mit is húztunk alá. Lényegében ez megválaszolja a kérdést, hogy mi az érdekes a történetben, tartalmaz-e új információkat, tragédiát, sikert, merész tervet, kockázatvállalást, gúnyt vagy kudarcot. ~ a jó felkonfhoz saját ítélőképességünk biztosítja a mércét. 1. példa Nézzünk egy példát a történet kulcsszavainak aláhúzásával kapcsolatos módszerre. FAX Re: Delfinek, és elméletek a kommunikációjukról 27 Feladó: A Budapesti ZOO Park kutatócsoportjától Úgy tűnik, a tudósok mára elhiszik, hogy a delfinek komoly és játékos dolgokról egyaránt

kommunikálnak. Korábban úgy tűnt, hogy az emlősök csak arra használják víz alatti nyikorgásukat és fütyülésüket, hogy figyelmeztessék egymást a veszélyre és jelezzék az élelem elérhetési helyét. Most az új budapesti vizsgálat azt mutatja, hogy időtöltésül a delfinek játszanak is a víz alatt. A kutatás több, mint hét évig tartott, és Dr Bivalyhegyi Dániel vezette Az aláhúzott kulcsszavakból jól látszik, hogy mi kötheti le a figyelmünket. Az előző idézetből mondjuk az aláhúzott játékos dolgok-kifejezés kerülhet a felkonf fókuszába. MILYEN MÉRTÉKBEN TARTALMAZZA A FELKONF A HÍRT? Lehetőleg csak igen kis mértékben. - akkor a legjobbak, ha rövidek, és csak annyi információt tartalmaznak, amennyivel utalnak a hír lényegére. - két kérdést próbáljunk megválaszolni a felkonferálásban: a hol és mit? - a hol-ra könnyű válaszolni, de a mit-re sokkal összetettebb a válasz. Nézzünk egy általános felkonfot, amely

ugyan precíz, de unalmas: „A BUDAPESTI ZOO PARK TUDÓSAI ÚJ KUTATÁSI EREDMÉNYEKET ÉRTEK EL A DELFINEKKEL KAPCSOLATBAN.” Ez a felkonf túl általános és nem elég érdekfeszítő. - Ne mellőzzük a kulcsszavakat! A „játékos dolgok” kifejezés érdeklődővé tehet minket. Mindezek alapján az átdolgozott példa a következő: „SOKÁIG AZT TARTOTTÁK A DELFINEKRŐL, CSAK AZÉRT ADNAK HANGOKAT A VÍZ ALATT, HOGY FIGYELMEZTESSÉK A TÖBBIEKET A VESZÉLYRE. NÉHÁNY ÚJABB KUTATÁS SZERINT MÁS MIATT IS KOMMUNIKÁLNAK A DELFINEK A VÍZFELSZÍN ALATT. PÉLDÁUL A JÁTÉK KEDVÉÉRT” A FELKONF TÍPUSAI Több különböző megközelítés létezik a felkonf-írásra. Nehéz ezeket összeszedni, mivel eltérő vélemények vannak arról is, hogy 6 vagy 60 kategória állítható-e föl; ráadásul van-e valódi 28 különbség köztük. Most néhány általánosan használt felkonf-típussal foglalkozunk: a friss hírhez kapcsolódóval (new story lead), a reax-szal,

a nyomon követő (folo, second-day) típusúval, a perspektivikussal, valamint a hírek közötti kapcsolatot biztosító átkötésekkel. Friss hírek felkonferálása A friss hír (rendkívüli hír) felkonfja gyakorlatilag megegyezik azokkal, amelyeket a mindennapos, a váratlan, vagy a rendkívüli hírekben is használunk. - újságcikk: már a lead-ben lehetőség van arra, hogy az egész történetet összefoglaljuk, - elektronikus média: nem tehetjük - vissza kell tartani az információ egy részét a friss hír felkonfjából. - a felkonf csak néhány részletet tartalmaz, általában azt, hogy hol és mi történt. - a ki és miért, csak később tudjuk meg. - a mikort pedig vagy kihangsúlyozzuk, vagy egyszerűen elhagyjuk. Elég néhány részlet, és a f riss hír felkonfja máris fenntartja a hallgató/néző érdeklődését. Nézzünk egy felkonf példát, melyben a hol és mit kérdésekre kapunk választ. „ MÁR AZ ELSŐ PERCBEN A DIÓSGYŐR KAPUJÁBA TALÁLT

A LOKI” - a gólszerző azonosítását és a gól történetét a riportra hagyjuk. A friss hírek felkonfjának hossza nem lehet több a riport 25 százalékánál, hiszen a cél az, hogy csak néhány részletet áruljunk el. Gyakorlat 5-A Írjunk friss hír (breaking news) felkonfot Írjunk a következő szituációból friss hírt. Jelöljük be azokat a kulcsszavakat, amelyekből a felkonf megírható, majd írjuk is meg azt! Szituáció Új szolgálati autókat kapott a városi rendőrség, több mint 100 millió forint értékben. A régieket mind elszállították. Az ünnepélyes keretek között átadott autókat azonnal forgalomba állították – a munka zavartalansága érdekében. Alig tettek meg velük néhány kilométert, 8 járműnek elromlott a fékje. Szervizbe kell tehát vinni a most vásárolt autókat Körülbelül 4 hét múlva lesznek készen, mert nincsenek raktáron megfelelő alkatrészek. Néhány nap múltán újabb 8, majd 10 új rendőrautó megy

tönkre, hasonló problémák miatt. A rendőrség gondban van. Néhány telefonhívással megtudjuk, hogy a kínos esetek miatt vásároltak külföldről drágábban alkatrészeket, és ezeket másnap szállítják be az országba. Egy hét szükséges a javítások elvégzésére, addig is a szomszéd város rendőrkapitánysága ad kölcsön 8 autót. 29 Reax-felkonf - alkalmazása: a sztori 4 óránál régebben történt, de általában az adott napon belül. - alapvetően előreviszi a sztorit, olyan személynek a reakciójára épít, aki kommentálja a megkezdődött eseményt. Nézzük egy híranyag reax-felkonfját: „NÉHÁNY FÖLDRAJZ SZAKOS HALLGATÓ AZT MONDTA, HOGY ÖRÜLNEK A DOCENS TEGNAP ESTI ELBOCSÁTÁSÁNAKSTB.” A következő bekezdésben kifejtjük, hogy mi is történt, majd a negyedik és ötödik bekezdésben visszatérünk a reakciókhoz. A reax-felkonfot érdemes használni, mert segít továbbvinni a történetet. Ne használjunk túl sok azonnali

aktualitást, olyan szavakat (éppen most történik, ezekben a percekben, stb.) amelyekkel azt bizonygatjuk, hogy mennyire friss a hírünk Bánjunk még a legkisebb hírekkel is így: „AZ EGYETEMI DOCENS ELBOCSÁTÁSA ZAKLATOTT ÉS HEVES REAKCIÓKAT VÁLTOTT KI AZ EGYETEMEN EZEKET NÁLUNK HALLJÁK ELŐSZÖR. NÉHÁNY FÖLDRAJZ SZAKOS HALLGATÓ AZT NYILATKOZTA HÍRADÓNKNAK, ÖRÜLNEK ANNAK, HOGY A TANÁRT SZÉLNEK ERESZTETTÉK.” Gyakorlat – 5B Friss hír és reax-felkonf Olvassuk el az alábbi három szituációt: az első egy friss hír, a másik kettő a hír „nyomon követése”. Aktualizáljuk a helyzeteket és írjunk hozzá illő felkonfokat A három hírrészletben foglaltak 12 órán belül történtek. Felkonfjaink nem lehetnek hosszabbak 11 szónál. A harmadik részletnél mindenki maga döntse el, új történetet ír vagy reax-felkonfot! 1. állapot (este 5 óra) Az esti 6 órás híradóba készítünk híranyagot. A Piacfelügyelőség sajtótájékoztatón

bejelenti, hogy azért nincs pénz a piaccsarnok felújítására, mert a kofák kevés helypénzt fizetnek, de a felügyelőség emelni kívánja az árait. Bejelentik egyúttal azt is, hogy másnap átfogó ellenőrzési akció indul, melynek keretében megbüntetik az összes olyan kerttulajdonost, akinek kertjében gyomot találnak. 2. állapot (este 7 óra) 30 Az esti 10 órás híradóba készül híranyag. Kezünkben van a Piacfelügyelőség este 5 órakor kiadott közleménye és a kofák tiltakozó közleménye, amit este 9 órakor adtak ki a helypénz emeléséről és a csarnok állapotáról. 3. állapot (másnap reggel 9 óra) A reggel 10 órás híradóba készül híranyag. Az előző estinél több válasz és vélemény van birtokunkban a kofák részéről. Arról is van hírünk, hogy a kerttulajdonosok ellenőrzése megkezdődött, és közülük 320-at már megbüntettek. De az akció folytatódik A visszatekintő, nyomon követő és felfrissített felkonfok

A second-day, folo és update felkonfok mindegyike egy korábbi hír továbbvitele: - az adott a hír folytatását előlegezik meg, s szólhatnak akár a kapcsolódó vizsgálatokról, magyarázatokról vagy kormányzati döntésekről is. Különbségek: - az update felkonfot bármikor használhatjuk, - a second-day felkonf általában az adott hír másnapi folytatásának a felkonfja az esti híradóban, - a folo a legújabb eseményekről tájékoztat, vagy egy mellékszálat vezet be. - Gond: meg kell becsülnünk, vajon a hallgató/néző milyen mélységben emlékszik az előzményekre, és ezért milyen mértékben szükséges tájékoztatni őket. Ha a felkonferálás a következőképpen hangzik: „A TÁBLABÍRÓSÁG MEGVÁLTOZTATTA AZ ÍTÉLETET A MÓRI-ÜGYBEN” akkor a hallgató/néző lehet, hogy nem emlékszik a móri esetre vagy az elsőfokú ítéletre. Egy jó felkonf szól a hír hátteréről, előzményeiről is: „A TÁBLABÍRÓSÁG MEGVÁLTOZTATTA AZ

ELMARASZTALÓ ÍTÉLETET A MÓRI BANKFIÓKBAN ELKÖVETETT RABLÓGYILKOSSÁGOK ÜGYÉBEN” Gyakorlat - 5C Nyomon követő, felfrissített és visszatekintő felkonfok Írjuk át a két hírügynökségi tudósítást úgy, hogy „hangos” hírünk első 15 másodperce legyen a felkonf, ami nem állhat 11-nél több szóból. 31 1. „Budapest (MTI) A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) mielőbbi tárgyalásokat szorgalmaz a közoktatást érintő változásokról, az érdekvédelmi szervezet elfogadhatatlannak tartja, hogy az esetleges kormányzati szándékok egyeztetés nélkül, a s ajtó útján, kiszivárogtatva jutnak az érdekvédők tudomására – közölte Varga László elnök hétfőn. Hangsúlyozta: a kötelező óraszámok módosításáról csak a pedagógus munkakör egészének áttekintésével és a heti 40 órás munkaidő figyelembevételével lehet dönteni. Varga László kitért arra, hogy nem a jelenlegi viszonyok és intézményrendszer

konzerválására törekednek, szükségesnek tartják a változást, ezt azonban csak körültekintő elemzések alapján lehet megtenni.” Felkonf: 2. „Nyíregyháza (MTI) Menekülésre késztetett egy símaszkos rablót a pultosnő a város egyik borozójában vasárnap este – közölte hétfőn Fülöp Gergely hadnagy, a SzabolcsSzatmár-Bereg megyei főkapitányság sajtószóvivője. Az álarcos a kasszát szerette volna megdézsmálni, a bátor alkalmazott viszont nem ijedt meg, hanem rákiabált a f érfira, majd megnyomta a riasztó gombját, mire a rabló elmenekült. Az italkimérőben egy vendég tartózkodott a rablási kísérlet idején, ő azt hitte, viccről van szó. A rendőrség keresi a rablási kísérlet elkövetőjét, akinek a kezében – a szemtanúk szerint – volt valamilyen eszköz, de valószínűleg nem fegyver.” Perspektivikus felkonfok - a perspektíva a k örülmények áttekintése: összehasonlítás az aktuális eseményekkel, a múlttal,

vagy összekapcsolás más lényeges jelenségekkel. - gyakran a perspektíva teszi érdekessé a hírt. - perspektivikus felkonf: mellőzzük az azonnaliságot, a reaxot és az update-et. Helyette áttekintéssel kezdünk: A perspektíva megtalálásához a következő két kérdést kell feltennünk magunknak: 1. A történetünk kapcsolatban van-e aktuálisan vitatott mozzanatokkal vagy más eseményekkel? A felkonfból érdemes az új információt mellőzni még akkor is, ha arról szól, hogy leégett egy ház azok közül, amelyeket a bozóttűz veszélyeztetett. Helyette a felkonf több különböző pusztításról szóló riportot foglaljon össze, ezzel is láttatva az egyre növekvő tragédiát. „A TŰZOLTÓSÁG SZÓVIVŐJE AZT NYILATKOZTA, HOGY A KOVÁCS CSALÁD LAKÁSTÜZE VOLT A LEGNAGYOBB AZ ELMÚLT 10 ÉVBEN.” 2. A téma beleilleszthető-e valamilyen történeti sorba? Ha a hír arról szól, hogy egy rab megszökött a helyi börtönből, s tudjuk, hogy már

számos hasonló eset történt, akkor 32 eltekinthetünk a friss hír típusú felkonftól, s helyette perspektíván alapulót írhatunk. Friss hír típusú felkonfot is használhatnánk ugyan, de az ebben az esetben idétlenül hangozna. „MA REGGEL EGY RAB MEGSZÖKÖTT A DEBRECENI BÖRTÖNBŐL.” Perspektivikus felkonferálással viszont kapcsolatba hozhatjuk a mai eseményeket a korábbiakkal. ”EBBEN A H ÓNAPBAN MÁR HARMADSZORA RAB M A ESTE MÉG MINDIG SZABADON VANA MA REGGELI ÓRÁKBAN TŰNT EL A BÖRTÖN „SÖTÉTFOGDÁJÁBÓL” A BÖRTÖNIGAZGATÓ SZERINT STB.” - A perspektivikus felkonfok nagyon népszerűek, érdemes sokat írni belőlük. - Vigyázni kell: ne írjunk ilyen felkonferálást, ha nem derítettük ki a tényeket, vagy nem látjuk át a helyzetet - semmiképpen ne bocsátkozzunk feltevésekbe! Gyakorlat - 5D Perspektivikus felkonfok Írjuk át a két szituációt úgy, hogy „hangos” hírünk első 15 másodperce legyen a felkonf, ami

nem állhat 11-nél több szóból. 1. szituáció Nincs tárgyalási szándék ma, és úgy tűnik, holnap sem lesz. Az utóbbi 10 év legnagyobb túszejtő terrorakcióját követték el fegyveresek Oroszországban. Az emberrablók három börtönben lévő csecsen társuk elengedését és szabad elvonulást szabtak feltételül a hatóságoknak. Megegyezés eddig nem volt, a rendőrség különleges alakulatai már készülnek a behatolásra, csak sok a civil túsz. A csecsenek türelmetlenek, egyre elszántabban ígérik a túszok egy részének kivégzését. Felkonf: 2. szituáció Az utóbbi 20 é v legnagyobb labdarúgó-mérkőzésére készül a magyar válogatott. A világbajnok brazil csapat látogat Budapestre, a legerősebb összeállításban. Ronaldinhoék már megérkeztek a magyar fővárosba, és mintegy 40 ezer kíváncsi néző előtt megtartották első nyilvános edzésüket. A mérkőzésen természetesen telt ház lesz, 70 ezer szurkolóra számítanak.

Magyarország éppen húsz éve győzte le egy budapesti barátságos mérkőzésen Brazíliát, akkor 3-1-re. 33 ÁTKÖTÉSEK ~ Az egymást követő hírek kapcsolódása: azt megelőző „A” történeten alapul. a „B” hírhez tartozó átmenetet kifejező felkonf az - hasonló témájú hírek egymás után a hírműsorban. PÉLDA: A korábbi, az „A” hír a focibajnok DVSC győzelméről szól, míg az azt követő „B” történet amelyhez az összekötő felkonfot írjuk - a bajnoki cím megünnepléséről. „A LOKI SZURKOLÓIT ÉS JÁTÉKOSAIT DUPLA ÖRÖM ÉRTE MA, HISZEN AZ MTK ELLENI GYŐZELEM UTÁN A FŐTÉREN ÜNNEPELHETTÉK MEG AZ ÚJABB BAJNOKI CÍMETSTB.” Ez az átkötés lehetővé teszi, hogy a „B” hírben elmondhassuk azokat az információkat, amelyek az „A” hírből kimaradtak. De a szerkesztő azt is elvárhatja, hogy más módon kapcsolódó híreket kössünk össze. Az „A” történet még mindig a focicsapat körüli

eseményekről szól, de a „B” hír már egy sikeres rendőrségi rajtaütésről: „EGY MÁS JELLEGŰ SIKER ÉS SOKKAL VESZÉLYESEBBA RENDŐRSÉG RAJTAÜTÖTTSTB.” A földrajzi és időbeli átkötések a leggyakoribbak, amit sokszor a műsorvezető tesz később a hírhez. Íme egy földrajzi példa a rendőrségi rajtaütésekre: „SZABOLCS MEGYÉBEN SZINTÉN KOMOLY RENDŐRI ERŐK, AKIKSTB.” A hírek közötti átkötést biztosító felkonfok veszélyei: 1, olyan helyen is kapcsolatot akarunk találni, ahol egyáltalán nincs is. 2, a szerkesztő végül kiveszi az „A” hírt a Híradóból, de a „B” hír mellett megmarad ugyanaz az átkötés, ami így már nem értelmes. 34 Gyakorlat - 5E Írjunk híreket, majd átkötéseket a három híranyag közé! A felkonfok nem állhatnak 11-nél több szóból. 1. történet: A közlekedési vállalat szóvivője bejelentette, hogy a nyári hónapokban délelőttönként ritkítják villamosjárataik számát. Ezt

azzal magyarázta, hogy felméréseik szerint ilyenkor sokkal kevesebb helyi utas van, mert nincs iskolaidő, és sokan nyaralnak máshol. A kimutatások szerint nyáridőben 30 százalékkal kevesebben utaznak villamoson, mint ősszel vagy tavasszal. Írjunk a következő szituációhoz való átkötést: 2. történet: A kedvező időjárás miatt megkezdődtek az útjavítási munkák a város legnagyobb útjain. Nyáron könnyebb aszfaltozni, mint a hideg időben, ezért a szakemberek azt mondják, hogy ilyenkor érdemes utat javítani. Így megy ez már öt éve Az útjavítások több helyen forgalmi dugókat okozhatnak, és lassíthatják a gépjárműforgalmat. Írjunk a következő szituációhoz való átkötést: 3. történet: Új buszokat vásárolt a helyi Volán társaság. Szeptemberre érkezik meg a v árosba a 30 új gépjármű. A kontingens fele csuklós, így az iskolakezdést követően az eddiginél nagyobb kapacitással tudják szállítani a v ároslakókat a

zsúfolt reggeli és délutáni órákban. Az új autóbuszok nagyon korszerűek, és minden környezetvédelmi normának megfelelnek – mivel gázüzeműek. Feature vagy soft, azaz a közérdekű és könnyed hírek felkonfjai Örökzöldek - könnyed hírek területe, vagyis az embereket általában érdeklő, közérdeklődésre számot tartó hírek: - nincsen azonnali aspektusa, reaxa vagy perspektivikus alapja, - csak egy kis bravúron múlik, hogy a felkonffal a hírt aktualizáljuk. 35 Példa: egy építőipari munkásról szól, aki feltalált egy speciális fúrógépet az új házak építéséhez. Ez nem friss hír, nem is reax vagy egy régebbi esemény folytatása (folo) És természetesen semmilyen korábbi hírhez sem kapcsolódik. Marad a feature hír típusú felkonferálás: „A LEGTÖBB MUNKÁS ELJÖN DOLGOZNILEHÚZ NYOLC ÓRÁTÉS IGYEKSZIK HAZAFELÉ. NÉHÁNYAN AZONBAN AZON IS SZOKTAK MORFONDÍROZNI, HOGY HOGYAN LEHETNE TÖKÉLETESÍTENI MINDAZT, AMI

MUNKÁJUK NAGY RÉSZÉT KITÖLTI. EGY EZEK KÖZÜL AZ ALSÓVÁROSI ÉPÍTKEZÉSEKEN DOLGOZÓ KŐMŰVES, KOVÁCS BÉLA. Ő, MIKÖZBEN DOLGOZIK STB.” A feature felkonfok problematikája: - a felkonf ormótlanul nagyra nőhet, s gyakran a hírre szánt idő felét is kiteheti. A fúrógép feltalálásáról szóló példában körülbelül 10 m ásodpercig tartott a felkonf, amíg eljutottunk a fúrógép feltalálásához. - a hasonlatok, idézetek vagy poénok nem passzolnak a szituációhoz. 36 Feladat - 5F Feautre felkonfok Olvassuk el az alábbi szituációt, karikázzuk be a k ulcsszavakat, majd írjunk két 15 másodperces felkonfot: egyikben használjunk egy régi szólást vagy k özmondást, a másikban pedig egy feature felkonfot. Szituáció: „Egy komlói nyugdíjas, Szabó Géza 66 é ves korában döbbent rá arra, hogy színésznek született. Jelentkezett a kaposvári színházban, ahol – csodák csodájára – meghallgatták történetét, és felvételi

vizsgára invitálták. A jelentkezőnek volt önbizalma, mert jelezte a színház vezetésének, hogy bármely szerepet nem vállalna el – ő mindenképpen egy főszerepre vágyik a következő évadban. Mivel az Iliász a kedvenc drámája, és tudta, hogy a művet színpadra állítják, azt kérte, hogy Akhilleusz szerepét kaphassa meg, ha megfelel a felvételin. A színházi vezetés elképedésére közölte, nem érzi idősnek magát a szerepre, ráadásul kiválóan használja az íjat, és a lándzsavetés sem okozhat neki gondot. Aggodalmát csak a miatt fejezte ki, hogy képesnek lesznek-e a színésztársak felnőni mellé, mert nem szeretné egyedül learatni az összes babért.” FELKONFOK, AMIKET KERÜLJÜNK Néhány felkonf egyszerűen ügyetlen. Négy kerülendő felkonf-típus: az összesűrítő, a közhelyes, a kérdő és az idéző felkonfok. Kerüljük az összesűrítő felkonferálásokat! Az összesűrítő felkonf hasonló az újságokban megjelenő

piramis-leadhez, melyben az újságíró egyetlen mondatban próbálja összesűríteni az egész történetet. A rádiós és televíziós híreknél ez nem működőképes: Tagoljuk több mondatra, vagy megkeresünk néhány kulcsszót, és azok segítségével írunk egy friss hír típusú vagy egy perspektivikus felkonfot. Nézzünk egy összesűrítő felkonfot: „A SZAVAZATOK 15-12 ARÁNYBAN AZ ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK LEÁLLÍTOTTAK KÉT TÖBBMILLIÁRDOS CSATORNÁZÁSI PROJEKTET ADDIG, AMÍG A FELÁLLÍTOTT VIZSGÁLÓBIZOTTSÁG K IVIZSGÁLJA A KÖLTSÉGEKKEL KAPCSOLATOS VISSZAÉLÉSEK GYANÚJÁTHŰTLEN KEZELÉS (?) ÉS HA A MUNKÁVAL NAGY HASZNOT HOZÓ SZERZŐDÉST ELNYERŐ CÉG KORRUPTNAK BIZONYUL ÚJ PÁLYÁZATI ELJÁRÁST TEHET SZÜKSÉGESSÉ.” Íme az átírt változat: „A VÁROSI KÉPVISELŐK LEÁLLÍTOTTAK KÉT KÖLTSÉGES CSATORNÁZÁSI PROJEKTET.” 37 Feladat – 5G Írjunk három összesűrített felkonfot, majd jelöljük meg a kulcsszavakat, és

írjuk át őket. A három új felkonf ne legyen hosszabb 15 másodpercnél és 11 szónál! Kerüljük a közhelyes felkonfokat! A legtöbbet használt közhelyek a „jó hír/rossz hír”-formájú felkonfok, amelyek szinte minden hírműsorban előfordulnak. Néhány példa: „JÓ HÍR AZ AUTÓTULAJDONOSOKNAK STB.” „ROSSZ HÍR AZ ADÓFIZETŐKNEK STB.” „JÓ ÉS ROSSZ HÍRÜNK IS VAN A KUTYABARÁTOKNAK STB.” Kerüljük a kérdő felkonfokat! A költői kérdések használata régi fogás a rádiós és televíziós híranyagok felkonferálásában. A közhelyekhez hasonlóan, a kérdések is elvesztik az érdekességüket a második vagy harmadik előfordulás után. „MI AZ: PIROS, FEHÉR ÉS ZÖLD EGYBEN? NOS BIZTOSAN NEM A ZEBRA AZ ÁLLATKERTBEN, MERT AZSTB.” A költői kérdések nehéz helyzetbe hozzák a műsorvezetőket, főleg ha nem ők írták a hírt. Néha nehéz lehet megtalálni a megfelelő hangsúlyozást; máskor az a baj, hogy ezek a kérdések

lehetővé teszik a hallgató/néző számára, hogy egyszerűen „nem-mel” vagy „és akkor mi van-nal” válaszoljon, és semmibe vegye a hírt. Gyakorlat - 5H Írjuk át a kérdő felkonfokat! „Ki az év labdarúgója? Lehet, Ronaldinho a Barcelona kiváló csatára.” „Mikorra építik meg az új autópályát? Azt mondják, három hónapon belül itt lehet könnyű lesz autózni rajta.” „ Borúra derű?. Holnap már száraz, napsütéses időjárás lesz, nem kell az esernyő” 38 Kerüljük a szükségtelen idézeteket! Csábító lehet idézeteket használni felkonfjainkban. Ezek lehetnek drámaiak, néha megdöbbentik a hallgatót/nézőt. Néha tényleg jól használhatók – mondjuk havonta egyszer 6. Interjú: szinkron - Hogyan szerezzük be a riportalanytól a szükséges információkat? ELŐSZÓ Egy rádiós/televíziós riporternek folyamatosan váltogatnia kell kétfajta szinkron-típust: azt, amely csak információszerzés céljából készül, s

azt, amelyet már azzal a cél lal készítenek, hogy rögzített egységeit képezzék a leendő hírnek. A rögzített szinkron témája javarészt (1) szemtanú-beszámoló, (2) szakmai értékelés, (3) válaszadás a v ádakra, vagy (4) beszámoló az eseményeknek az interjúalanyra gyakorolt hatásáról. Az interjúkészítés előtt a riporternek végig kell gondolnia, hogy hogyan tud a miértekre és a hogyanokra rákérdezni, illetve mellőznie kell az eldöntendő kérdéseket. FOGALOMMAGYARÁZAT TERMÉSZETES HANG, ATMOSZFÉRA: azok a rögzített hangok, amelyek nem részei az interjúnak. Nat vagy természetes (natural) hangnak, háttérhangnak és BG (background) hangnak is hívják. SZINKRON (hangkiharapás = interjúrészlet): a rögzített interjúnak az a r észe, amelyet felhasználnak a hírben. Angolul: soundbite TAG (a hír lezárása): a hír egy része, amely általában viszonylag rövid, az interjút követi, s a hír végét jelenti. Lezárásnak is hívják

FELVEZETÉS (writeup): a rádiós és televíziós hírek interjúját közvetlenül megelőző mondat. Bevezetésnek (lead-in), felvezetőnek (intro, ID) is nevezik AKTUALITÁSOK ÉS SZINKRONOK Aktualitást a rádióban vagy egy szinkron a televízióban: a hír hatásosabb! A szinkronok kétféle módon adhatnak többletinformációkat a hírhez: az idézetben elmondott szöveggel és az előadásmód árnyalataival, a testbeszéddel, a gesztusokkal, a helyzethez kapcsolódó érzelmekkel és a háttérhangokkal. 39 SZINKRON A RIPORTBAN A szinkron a r ádiós/televíziós híranyag egyik formai eleme. A felkonferálással és a narrációval együtt alkot egy alapriportot. Használatának három célja van: 1. Hitelesség – hitelesíti a mondanivalót 2.Megerősítés – a riportban szereplő „erős” szinkron megerősíti a narrációban elmondottakat 3. Vélemény – az egyetlen hely a riporton belül az érzelem, vélemény kifejezésére A rádiós/televíziós

újságíró maga „írja”, azaz szerkeszti össze a híranyagot, ezért eldöntheti, mit kérdez az alanytól, akinek mondandójából „kiharapja” a néha csak 5-7 másodperces szinkront. Mivel az jelenik meg később az adásban, amit a r iporter készít egy-egy témából, az ő felelőssége, hogy az objektív, körültekintő, teljes és lényegre törő legyen! - abszolút köznapi (kollokviális), „nyers” nyelven szólal meg. - nyelvtanilag nem tökéletes: ilyenkor sok a hosszú (néha érthetetlen) mondat, a n yögés, a befejezetlen vagy rosszul ragozott, esetleg alany-állítmányhiányos mondat. - riporteri „segítség” a megszólalónak: a rossz szinkronnak egy jó narrációval „megágyazni”. - a riportalany - pláne ha nem gyakorlott - nem jó szónok: segítsünk neki, oldjuk a feszültségét, próbáljuk a lehető legjobbat kihozni belőle. - gyakori panasz és kifogás: ő ennél sokkal többet mondott. Ilyenkor a következő kérdéseket kell

feltenni (önmagunknak is): 1, Csaltunk, manipuláltunk volna? 2, Vajon mást mondtunk/sugalltunk anyagunkban, mint az ő mondandójának a lényege volt? 3, Hiteles volt-e mindaz, amit szinkronként használtunk? - a rövid, híradós szinkront semmilyen körülmények között nem szabad a televízióban képpel letakarni, vagy összevágni egy-egy mondatot az elmondottak több részletéből. - ha nincs jó szinkron, érdemes a stand up-pal próbálkozni, mert a stand up is szinkron! AZ INTERJÚRÉSZLET HASZNÁLATÁBAN REJLŐ NAGY LEHETŐSÉGEK A hírt már az interjú előtt akként kell fejben megterveznünk, mintha az már eleve tartalmazná az adott bite-ot: a, illeszkednie kell a narrációhoz, b, tartalma az egész hírre kihatással van, beleértve a bevezetőt is. Nézzünk egy szituációt, amely a rádiós és televíziós hírszerkesztésben igen gyakori: 40 Éppen készen vagyunk egy :25 másodperces egyszerű hírrel a múzeumba került új festményekről, amikor

szól a szerkesztő, hogy használjunk fel egy :15 másodperces szinkront is egy, a múzeumigazgatóval később készített interjúból. Így már :40 másodpercet kapunk a hírre. A szinkron szövege a következő: „Ha a légkondicionálót nem javítják meg, senki sem fogja a képeket látni. Ebben az esetben vissza kell küldenünk őket oda, ahonnan kaptuk.” És most nézzük a hírünket! Keressünk egy helyet, ahova beilleszthető a szinkron! „A DEBRECENIEK NAGY TÖMEGE VÁRTA MA AZ ÚJ MUNKÁCSY-KÉPEKET, HOGY KÖSZÖNTHESSE A DÉRI MÚZEUMBAN. A POLGÁRMESTERAZ ADOMÁNYOZÓ ÉS A DEBRECEN DIXIELAND BAND FOGADTA DÉLBEN A MÚZEUM ELŐTT A 13 ÚJ KÉPET. A FESTMÉNYEKET KOVÁCS GÉZA HELYEZTE LETÉTBE. ÖT ÉVIG MARADHATNAK ITT. DE KÉT HÉTNEK KELL MÉG AHHOZ ELTELNIE, HOGY A NYILVÁNOSSÁG IS LÁTHASSA ŐKET.” A hír korrigálásához többre van szükségünk egy egyszerű beillesztésnél. Szükségünk van: 1. 2. 3. 4. 5. 6. egy új felkonfra új szövegtörzsre

egy felvezetésre az idézethez helyre az idézethez a probléma részletesebb leírására egy összefoglalásra, hogy mi történhet a közeljövőben Az új híranyag így hangozhatna: „TIZENHÁROM RÉGEN VÁRT MUNKÁCSY-FESTMÉNY ÉRKEZETT MA, VISZONT A NEKIK SZÁNT HELY NEM BIZONYULT MEGFELELŐNEK. A RITKA ALKOTÁSOK ÖT ÉVRE ÉRK EZTEK DEBRECENBE, A D ÉRI MÚZEUMBA. GONDOK ADÓDTAK VISZONT AZ ELHELYEZÉSÜKKEL. A KIÁLLÍTÓTEREMBEN UGYANIS ELROMLOTT A LÉGKONDÍCIONÁLÓ BERENDEZÉS. A MÚZEUM IGAZGATÓJA SZERINT A F ELSZERELÉS MEGHIBÁSODÁSA VESZÉLYEZTETI A KIÁLLÍTÁST. „Ha a légkondicionálót nem javítják meg, senki sem láthatja majd a képeket. Ebben az esetben vissza kell küldenünk őket oda, ahonnan kaptuk.” A MÚZEUM VEZETŐI GYORS MEGOLDÁSRA TÖREKEDNEK. A KÉPEKET EGYELŐRE VÉDETT HELYEN TÁROLJÁK, ÉS CSAK AKKOR CSOMAGOLJÁK KI, HA A MEGFELELŐ HŐMÉRSÉKLETRE HŰTÖTTÉK LE A KIÁLLÍTÓTERMET.” Mint láthatjuk, a szinkront is figyelembe kell

vennünk, amikor egy hírt megírunk. 41 AZ INTERJÚKAT MEG KELL TERVEZNÜNK! A jó aktualitások csak ritkán adódnak maguktól; legtöbbször gondos felkészülés eredményei. - a riporternek szem előtt kell tartania, hogy kifejezetten szinkront akar rögzíteni. - újságírás: alapvető információkat összegyűjtik, összeszedik a tényeket és ellenőrzik a történetet. Maga a folyamat személyesen vagy telefonon zajlik, s nem kell rögzíteni - televíziós riport első lépése: rögzítés nélkül elkészíteni a feltáró interjút - az interjúalannyal személyesen vagy telefonon beszélgetve. - a riporternek még az interjú felvétele előtt végig kell gondolnia, hogy az interjúalany mit fog mondani, és meg kell próbálnia úgy felépíteni az interjút, hogy a hírhez szükséges szinkronokat a megfelelő formában lehessen rögzíteni. - amennyiben használható gondolatot mond el rosszul, megkérhetjük, hogy ismételje el. „SZINKRONVADÁSZAT”

Kellő felkészültséggel képesek vagyunk arra, hogy az interjú során „vadásszunk” a szükséges szinkronra. Interjúalanyaink jelentős része gyakorlatlan, ügyetlen, suta vagy egyszerűen csak rossz nyilatkozó. Ezért segítsünk nekik, mert ez - az utómunka során - nagy segítség lesz nekünk is A riporter feladata, hogy jól vezesse fel a témát. A riporter képes legyen már a h elyszínen, az interjúkészítés közben „fejben szerkeszteni”, legyen a riporter füle „filter” üzemmódban, azaz figyeljen oda az elmondottakra, hogy van-e benne jó szinkron. A riporter kérdezzen jól: „Mi a véleménye?”. Az eldöntendő kérdéstípusok nem használhatók! Addig kell várni egy-egy beszélgetés során, míg „meglesz” a szinkronunk! Keressünk hatásos interjúrészleteket! Ha néhány válasz nem megfelelő, azokat figyelmen kívül kell hagyni, azok rossz szinkronok. Ilyenek például: • • • Amelyek túl hosszúak és túl szerteágazóak.

Azok, amelyek statisztikák felolvasásából állnak. Azok, amelyekben tájszólás vagy szakzsargon van. Számos területen a szinkronok szerepeltetése magától értetődő. Ezek közül négy nagyon hatásos és gyakran használandó: 42 • • • • A szemtanú beszámolója az eseményről. Szakmai értékelés egy olyan személytől, akitől mindez hitelesebbé válik. Válasz az interjúalannyal kapcsolatos vádakra. Azok, amelyek az eseményeknek az interjúalanyra gyakorolt hatásáról szólnak Gyakorlat 6-A „Forrásvadászat” Próbáljunk jó szinkronokat találni a következő szituációkhoz. A három szituációhoz először keressünk három-három lehetséges interjúalanyt. Írjunk mindegyikhez két-két olyan kérdést, amelyekre adott lehetséges válaszokból kiválaszthatnánk a riportunkhoz szükséges szinkronokat. 1. szituáció A községi önkormányzat úgy dönt, jelképes 1 f orintért építési telkeket oszt a falu határában. A

pályázatot már kiírták, megvannak a jelentkezők Az önkormányzati testületnek most kell döntenie arról, hogy a jelentkezők közül kiknek adjanak egyenként 200-200 négyszögöl nagyságú telket. A helyiek célja az, hogy a községbe olyan fiatal családok költözzenek, akik nem csak a lélekszámot emelik, hanem vállalkozások beindításával néhány új munkahelyet is teremtenek. Telket csak az kaphat, aki vállalja, hogy legalább 15 é vig életvitelszerűen lakik majd a faluban, azaz családjával oda is költözik. 2. szituáció Új bevásárlóközpont épül a városban. Bár az önkormányzat ebben a városrészben nem akart telket eladni új bevásárlóközpont létesítésére, a cég kijátszotta a v árost: magányszeméllyel vásároltatta meg az eladásra kínált telket. Mikor kiderült, hogy valójában ki a vevő, a helyiek tiltakozni kezdtek, mondván: több környékbeli kisvállalkozó elveszíti munkáját, ha ide bevásárlóközpont épül.

Tiltakozásuknak hangot is adtak: táblákkal demonstráltak a helyszínen, ahová megérkezett a körzet önkormányzati képviselője is. 3. szituáció Lopják a fát a Debrecen környéki erdőkben. A Nyírerdő társaság komoly gondban van: már nemcsak a lehullott ágakat gyűjtik össze a környéken élők, hanem a kivágott, szállításra váró fatörzseket is elviszik. Ráadásul nemcsak egy-két nagyobb rönköt, hanem többmázsányit egyszerre. Az erdészet most azt fontolgatja, hogy őrizteti az erdőit, ám ez nagyon sok pénzbe kerülne. 43 HOGYAN KÉSZÍTSÜNK JÓ SZINKRONOKAT? A jó szinkron: • • • • • Rövid, lehetőség szerint kevesebb, mint :15 vagy :20 másodperc. Önmagában teljes választ ad, így nincs szükség a riporter kérdésének bejátszására. Szakmai zsargontól mentes. Példa erre a rendőrség hivatalos szóhasználata („Az elkövetéssel gyanúsított személy feltételezhetően délnyugati irányban hagyta el az

épületet, kezében a szemtanúk által látott fegyvernek látszó tárggyal. Kapitányságunk jelenleg nagy rendőri erőkkel üldözését és elfogását foganatosítja.”) Több legyen a válasz, mint egy igen vagy nem. Ehhez a riporternek úgy kell feltennie a kérdést, hogy azokra bonyolultabb, hosszabban kifejtendő választ kelljen adni. Kerülnie kell az eldöntendő kérdéseket. Ahelyett, hogy azt kérdezné „Látta, ahogyan a repülő lezuhant?”, arra kell kérnie a szemtanút, hogy: ”Mesélje el, mit látott!”. Megválaszolja a t örténet hogyanját és miértjét. A rádiós és televíziós riporter ezt kérdezi: „Hogyan került a cége ilyen nagy bajba?” vagy „Miért nyomoznak ön után a rendőrök?” Ismételjük meg a kérdést! / Figyeljünk oda a válaszokra! Az interjúkészítés során előfordulhat, hogy a riporternek fel kell tennie ugyanazt a k érdést kétszer, háromszor vagy akár négyszer is. Mikor tegyük ezt? - ha az interjúalany

elkalandozik a témától, hosszúra nyújtott vagy kitérő válaszokat ad, akkor újra meg újra fel kell tenni a kérdést. És ha ekkor sem kapunk választ, akkor ismét kérdezni kell. - változtassunk kissé a kérdésen, vagy fogalmazzuk át! - a feladat az, hogy használható válaszokat rögzítsünk a szalagra. A BITE-OK FELHASZNÁLÁSA A felvett interjúból a szerkesztőségben kell kiválogatni a hatásos részleteket. Ilyenkor előnyösek a rövid interjúk. Egy gyakorlati jó tanács: ha mód nyílik rá, az interjú elkészítése előtt beszélgessünk el a témáról a „szereplővel”. Gyakorlat 6-B Találjunk ki két szituációt! Egyikünk legyen a riporter, a m ásik az interjúalany (a második szituációban fordítva). Beszéljük meg a témát „mikrofon nélkül”, majd rögzítsük az interjút! Ezután vizsgáljuk meg az elkészített interjúk hosszát, és az azokból 44 kiválogatható szinkronokat írjuk meg! Mindketten írjuk meg a

szinkronokat, majd nézzük meg, ki mit írt, ki mit tartott lényegesnek? Milyen rövid legyen egy jó szinkron? A szinkron optimális hossza mindig vita tárgya: néhány rádióadó maximum :10 másodperces részleteket használ - ez igaz néhány televízióra is. Mások szerint viszont :20 másodpercet meg nem haladó bite is megengedhető. Olyanok is akadnak, akik szerint a helyzettől függ, hogy milyen hosszúnak kell lennie, lehet tehát :20 másodpercet meghaladó is. Gyakran - a „lapzárta” közelsége miatt – gyorsan kell kiválogatni a bite-okat. Ha nem sürget minket az idő, akár több óránk is van a hír elkészítésére, akkor jegyzeteljük ki a teljes interjút. Rövidítsük le a szinkronokat! Mivel a szinkront néhány esetben „körülírhatjuk”, és bizonyos részeit beleírhatjuk a felvezető narrációba, ezért nyugodtan lerövidíthetjük a szinkront a használható méretre. A legjobb a rövidítést a közbevetett szünetek kihagyásával, az

„ühmm”-szerű kifejezésekkel és a rossz mondatkezdésekkel kezdeni. „K: Miért áll a támadások középpontjában? V: Nos Ühmmm Ez egy jó kérdés. Azt hiszem Bűnbakot keresnek a rosszul kitervelt programjuk miatt, ami megbukott. És engem találtak meg Pofonegyszerű ürügyként szolgálok nekik. Szükségük volt erreÚgy tesznek, mintha nem értenék, hogy mit csinálok.” Ha még mindig rövidebbnek kell lennie, akkor az elejéből és a végéből is faragjunk le! Így ügyesebb felvezetést kell írni, ennek a mondatnak kell ugyanis felkészíteni a közönséget a következő szinkronra. „V: Azt hiszem Bűnbakot keresnek a r osszul kitervelt programjuk miatt, ami megbukott. És engem találtak meg Pofonegyszerűürügyként szolgálok nekik Etikai szabályok 1, legyünk nagyon óvatosak a szinkronok szövegkörnyezetével. Részlet egy interjúból: „K: Mit gondol a hal álbüntetés bevezetéséről a móri bankfiókban történt brutális gyilkosságok

után? V: Már öt éve küzdök a halálbüntetés ellen, és a jövőben is ezt fogom tennina de érzelmilegah. Nem tudom elhinni, hogy még mindig vannak bűntények, amelyek ilyen büntetésért kiáltanak.” 45 Bonyolult feladat a válasz első részének elhagyása és a szinkron hosszának minimalizálása. Ha levágjuk, egy teljesen más válasz születik. „V: Nem tudom elhinni, hogy vannak még bűntények, amelyek ilyen büntetésért kiáltanak.” 2, a válaszokat nem helyezhetjük egy másik kérdés mögé. A válaszokkal és kérdésekkel való manőverezés teljességgel kiragadhatja azokat a szövegkörnyezetből. Az nem probléma, ha a válaszokat nem az eredeti sorrendjükben használjuk. 3, ne vegyünk fel egy jobban megfogalmazott kérdést utólag - miután az interjút már rögzítettük. Gyakorlat 6-C Gyűjtsünk szinkronokat! Olvassuk el az alábbi interjúrészletet. Keressünk benne egy gyenge és két erős szinkront, majd olvassuk fel azokat!

Készüljünk fel választásunk „megvédésére”, majd beszéljük meg, ki mit választott, és miért éppen azokat. „K: Mióta dolgozik az iskolában? V: 30 éve. K: Mit szól ahhoz, hogy most elküldik? V: Hát, ugye, nem is tudom Szóval hát, nagyon szomorú vagyok és hmmm, borzasztó igazságtalan döntésnek tartom. Becsaptak, mert azt ígérték, hogy néhány évvel a nyugdíj előtt álló tanárokat már nem fognak elbocsátani. Hát, ugye kérem szépen ennyire igazságtalan az élet, nem tartják be a szavukat. K: Mit tesz most? V: Ahh ugye, nem is tudom. Hát az úgy van, hogy egyeztetni kell a többi elküldött kollégával is, mert hmmm ott a szakszervezet is, hátha az segít. Nincs pénzünk ugye a drága ügyvédekre, de a s zakszervezet Szóval remélem, talán segít! De most nem tudom, mert a többi kollégával, szóval megbeszélem a többi kollégával. K: Mikorra hozhatják meg a döntésüket? V: Nem is tudom, én ugye Én ugye, nem dönthetek

egyedül, hmmm, majd a t öbbiekkel Szóval ma beszélni fogunk és talán holnap a s zakszervezet Igen, az lesz jó, ha m indent megbeszélek a többiekkel és holnap elmegyünk a s zakszervezethez. És talán valamikor a bíróságra is. Nagyon igazságtalan döntés, kérem szépen, a mi elküldésünk” HOGYAN ILLESSZÜK BE A SZINKRONT A HÍRANYAGBA? 46 Egy vagy több összeszerkesztett szinkron beillesztése megváltoztatja a h ír szerkezetét. A legtöbb esetben a szinkron vagy szinkronok ahhoz vezetnek, hogy mindent újra kell írni, beleértve a felkonferálást is. A szinkronok narrációból való gördülékeny átmenetét mindig meg kell teremteni! Erre a legjobban a felvezető alkalmas, amely a közvetlenül a szinkron előtt elhelyezkedő narráció utolsó mondata. A felvezető 1. szabály: Az interjúalany azonosítása közel legyen a szinkronhoz Az interjúalany nevének és titulusának minden helyzetben a szinkron előtt, :5 másodpercen belül kell lennie.

„KOVÁCS GÉZA ÁLLATGONDOZÓ ELMONDTA, HOGY MILYEN NEHÉZ A HOSSZÚ NYAKÚ ZSIRÁFOK ETETÉSE.” „Rengeteg pénzt költünk arra, hogy tonnaszámra hozassuk a” stb.” A második példa egy hagyományos rádiós felvezető. A rádiókban az interjúalany azonosításának minél közelebb kell lennie a szinkronhoz, mivel nincs képernyő, ahol a személyt meg lehetne jeleníteni. „ÉS A Z SIRÁFOK ETETÉSE IS NEHÉZ, TUDTUK MEG KOVÁCS GÉZA ÁLLATGONDOZÓTÓL. „Rengeteg pénzt költünk arra, hogy tonnaszámra hozassuk a” stb.” Néhány helyzetben nem szükséges azonosítást használnunk: egyértelmű, ki beszél vagy utca embere. 2. szabály: Rövid, kerek, megszokott megállapításokat használjunk! Ezáltal tudunk perspektívát kölcsönözni a szinkronnak, és így érthetik meg könnyebben a hallgatók, illetve a nézők, hogy az adott szinkron miért is szerepel a hírben. A felvezető legyen mindig tömör és egyértelmű! „DE KOVÁCS ÁLLÍTÁSA SZERINT

NEM LESZ OLCSÓ A Z SIRÁFOK TARTÁSA. UGYANIS MINDENT A TENGERENTÚLRÓL KELL BESZEREZNI. „Rengeteg pénzt költünk arra, hogy tonnaszámra hozassuk a” stb.” 3. szabály: Kerüljük a szóismétlést a felvezető és a szinkron első mondata között! Nagyon könnyű abba a hibába esni, hogy a felvezetésben a szinkron szavait megismételjük, főként a lapzárta szorítása mellett. A felvezetőnk sokkal hatásosabb akkor, ha el tudjuk kerülni az ilyen szóismétléseket. „ NEM LESZ OLCSÓ DOLOG KÜLFÖLDRŐL KELL BEHOZNI NEKIK. 47 A ZSIRÁFOK TARTÁSA. MINDENT „Mindent külföldről kell behoznunktöbb tonna ” stb.” A következő példában azt figyelhetjük meg, hogyan változtatott a hír írója a szövegen, hogy a szóismétlést elkerülje. „ NEM LESZ OLCSÓ DOLOG A ZSIRÁFOK TARTÁSA. MINDENT IMPORTÁLNI KELL NEKIK. „MINDENT BE KELL HOZNUNKTÖBB TONNA” STB.” 4. szabály: Kerüljük az odavetett megállapításokat! Az odavetett

megállapítások olyan szükségtelen mondatok, illetve nyelvi fordulatok, amelyek semmi újat nem mondanak a szinkronnal kapcsolatban. „Miként azt kameráink előtt kifejtette” - Kerüljük ezeket! Íme egy példa az odavetett megállapítást tartalmazó felvezetőre: „ÉS AHOGY KOVÁCS GÉZA ÁLLATGONDOZÓ ELMONDTA, NEM LESZ OLCSÓ A ZSIRÁFOK TARTÁSA. EKKÉNT MAGYARÁZTA A HELYZETET. „Rengeteg pénzt költünk arra, hogy tonnaszámra hozassuk a” stb.” Figyeljük meg, hogy az odavetés törlésével sokkal hatásosabb lesz a bevezető, és időt sem pazarolunk vele. „ÉS AHOGY KOVÁCS GÉZA ÁLLATGONDOZÓ ELMONDTA, NEM LESZ OLCSÓ A ZSIRÁFOK TARTÁSA. „Rengeteg pénzt költünk arra, hogy tonnaszámra hozassuk a” stb.” A hír lezárása (tag): a szinkron befejezése A hírnek az a r észe, amit lezárásnak hívnak, az utolsó szinkron után áll, s biztosítja a riporterhez vagy hírszerkesztőhöz való visszatérést. Itt még számos fontos elem

elhelyezhető Kezdjük tehát a lezárást a névvel: „KOVÁCS AZT IS ELMONDTA” Végezetül: az ismétléssel folyamatosságot teremthetünk. Válasszunk ki egy kulcsszót vagy kifejezést a szinkron utolsó mondatából, és ismételjük meg a hír szinkronja utáni záró részének első mondatában. A következő példában a kiemelt kifejezés („megoldani a parkolási gondokat”), mely a szinkron közepén szerepel. „el sem tudom képzelni, hogy ez hogyan fog segíteni a parkolási gondok megoldásában.” DE NEM CSAK A PARKOLÁSI GONDOK MEGOLDÁSÁRA HELYEZTE A HANGSÚLYT A VÁROSI TESTÜLET. SZINTÉN MEG KELLETT STB.” 48 Helyezzük el szinkront a hírben! Ideális esetben a szinkron a hírben szerepel, és előtte narratív rész, utána pedig a lezárás áll. Legtöbbször a szinkron előtti rész hosszabb, mint a lezárás. Nagyon nehéz szinkronnal kezdeni az anyagot. Nyilván nem lehetetlen, de nem ajánlott! Ugyanezen okból, a hír szinkronnal történő

lezárása is problémás lehet. Minimum egymondatos lezárás nélkül előfordulhat, hogy a közönség nem tudja majd elkülöníteni a szóban forgó szinkront a következő hírtől. Gyakorlat 6-D Szinkronhasználat Másoljuk le az alábbi interjút. Válasszunk ki három használható szinkront, majd vágjuk ki őket ollóval. Mindhármat ragasszuk fel egy-egy üres lap közepére, majd írjunk köréjük egy-egy :40 másodperces híranyagot! „K: Mióta dolgozik az iskolában? V: 30 éve. K: Mit szól ahhoz, hogy most elküldik? V: Hát, ugye, nem is tudom Szóval hát, nagyon szomorú vagyok és hmmm, borzasztó igazságtalan döntésnek tartom. Becsaptak, mert azt ígérték, hogy néhány évvel a nyugdíj előtt álló tanárokat már nem fognak elbocsátani. Hát, ugye kérem szépen alássan ennyire igazságtalan az élet, nem tartják be a szavukat. K: Mit tesz most? V: Ahh ugye, nem is tudom. Hát az úgy van, hogy egyeztetni kell a t öbbi elküldött kollégával is,

mert hmmm ott a szakszervezet is, hátha az segít. Nincs pénzünk ugye a drága ügyvédekre, de a s zakszervezet Szóval remélem, talán segít! De most nem tudom, mert a többi kollégával, szóval megbeszélem a többi kollégával. K: Mikorra hozhatják meg a döntésüket? V: Nem is tudom, én ugye Én ugye, nem dönthetek egyedül, hmmm, majd a t öbbiekkel Szóval ma beszélni fogunk és talán holnap a s zakszervezet Igen, az lesz jó, ha m indent megbeszélek a t öbbiekkel és holnap elmegyünk a s zakszervezethez. És talán valamikor a bíróságra is. Nagyon igazságtalan döntés, kérem szépen, a mi elküldésünk” Gyakorlat 6-E Öt perces interjúkészítés 1. rész 49 Válasszunk egy problémafelvető történetet, és helyezzük helyi környezetbe! Járjuk körül a történetet, és foglaljuk össze a problémát egy bekezdésben, amit írjunk le! Válasszunk ki valakit, akit a témával kapcsolatban meginterjúvolunk! Készítsünk előinterjút (azaz

beszélgessünk vele a történetről), majd egy kamerával/diktafonnal rögzítsük az interjút. Írjuk ki a válaszok tárgyát. Írjuk meg azokat a kérdéseket, amelyek véleményünk szerint passzolnak a válaszokhoz. Ezután másoljuk le a megírt bekezdést, a tárgyakat és a kérdéseket egy papírra. 2. rész Az 1. részben elkészített feljegyzésünket adjuk egy harmadik társunk kezébe, akivel egy 5 perces miniinterjút készítünk. Figyeljük meg, hogy képesek vagyunk-e kicsikarni azokat a válaszokat, amelyeket várunk. Ha az interjúalany nem válaszol a kérdéseinkre úgy, tegyük fel újra a kérdéseket! Írjuk le ezt az új interjút. Jelöljük ki azokat a lehetséges szinkronokat, amiket egy híranyagban használnánk a megkapott válaszok közül. Magyarázzuk meg, miért van ezeknek a szinkronoknak nagy hatása. 7. Figyelemfelkeltés, szóátadás és egyéb kiegészítő elemek ELŐSZÓ Ahhoz, hogy a híradások zökkenőmentesek lehessenek, és kerek

egésszé állhassanak össze, szükség van néhány fontos apró elem jelenlétére. Közéjük tartozik a figyelemfelkeltés, mely a híradó később következő hírére irányítja a figyelmet; a szóátadás a másik bemondó részére, valamint a műsormegszakítás. FOGALOMMAGYARÁZAT MŰSORMEGSZAKÍTÁS: Különös fontossággal bíró rendkívüli hírek, melyek hirtelen félbeszakítják az éppen futó – híradótól eltérő – műsort. FIGYELEMFELKELTÉS: olyan kisebb elem, amely arra használatos, hogy a hallgatók vagy a nézők figyelmét ráirányítsa a híradóban egy később következő hírre. SZÓÁTADÁS: olyan kisebb elem, amely arra használatos, hogy megteremtse a két bemondó/műsorvezető felolvasása közötti kapcsolatot. 50 A FIGYELEM FELKELTÉSE ~ értékes eszköz a híradás folyamatosságának és gördülékenységének megteremtésében. - Felmérések: hasznos afféle előzetes tartalomjegyzéket összeállítani a híradóműsorban a

következő hírekről. (Ilyen a híradó legelején (head-line) és a k özben alkalmazott figyelemfelkeltés) - Lényege: megvillantsunk egy-egy fontos mozzanatot a hírből, de részletekről ne essék szó. - Két példa: 1. „HOSSZÚ, 30 FORDULÓS MENETELÉS UTÁN AZ UTOLSÓ ÖSSZECSAPÁSÁN NYERT A DEBRECENI VSC LABDARÚGÓ ALAKULATA, ÉS EZZEL MEGVÉDTE A TAVALYI BAJNOKI CÍMÉT. RÉSZLETEK KÉSŐBB” - ez nem is figyelemfelkeltés, hanem afféle idézet a hír szövegéből (részletekkel foglalkozik, de nem fordít kellő figyelmet a téma elmélyítésére). 2. a hír érdekesebb voltára irányítja a figyelmet, és elhallgatja a részleteket Ez jobban felkelti az érdeklődést. „TÍZEZREK ÜNNEPELNEK DEBRECENBEN, ÚJRA BAJNOK LETT A LOKI. A RÉSZLETEK HAMAROSAN” - Vigyázat!: a közönséget ne vezessük félre olyan beharangozásokkal, amelyek azt a látszatot keltik, hogy a témának helyi vonatkozása van, holott valójában távoli helyeket érint (földrajzi

hivatkozások!). Példa: felelőtlenül és gyengén megírt figyelemfelkeltés: „AZ EGÉSZ BELVÁROS MEGSEMMISÜLT A TŰZBEN. AZONNAL KÖVETKEZNEK A RÉSZLETEK.” Amikor azonban a teljes hírt felolvassák, rádöbbenünk, hogy az valójában nem a mi városunk belvárosi negyedéről, hanem egy kínai kis faluról szól. Mindez megtévesztő és helytelen A figyelemfelkeltés véletlenül se tartalmazza a végkifejletet Ha például egy fontos döntés meghozataláról van szó a hírben, ne mondjuk el előre, hogy mi is volt az. Ehelyett inkább jelezzük a közönségnek, hogy a hír további részletei majd ezt is elárulják. 51 „A KORMÁNY DÖNTÖTT ARRÓL, HOGY KÉT AUTÓPÁLYA-ÉPÍTŐ CÉG KÖZÜL KI ÉPÍTSE MEG AZ ÚJ 30 KILOMÉTERES SZAKASZT. KÖVETKEZNEK A RÉSZLETEK.” Kerüljük a hatásvadász nyelvi elemeket! Igyekezzünk mellőzni a képi ábrázolások vagy az aktualitások körüli felhajtást. Szenzációhajhász kifejezések azonban beszivárognak

olykor a híreinkbe: például bizarr, rémisztő, lenyűgöző vagy olyan szókapcsolatok, mint a „nagy pusztítást végez”, „aggodalomra ad okot”, „halálos csend” vagy „csontszáraz lankák”. Mindez érzéketlenné teheti a hallgatót/nézőt. Keressünk inkább alternatív kifejezésmódot, vagy sajátítsuk el annak a képességét, hogyan lehet a közönség saját belátására bízni azt, hogy az adott hír mennyire is „rémisztő” valójában. Gyakorlat 8-A Írjunk figyelemfelkeltést! Tanulmányozzuk az alábbi történeteket! Írjunk rövid figyelemfelkeltéseket, figyelmeztetve a nézőket, hogy a sztorit a híradó későbbi részében láthatják. Találjunk ki 3 újabb történetet, és azokhoz is írjuk meg a figyelemfelkeltést! 1. történet: Graffitis vandálok firkálták össze az új kultúrházat, amit kép nap múlva adnának át. 2. történet: Hétvégi boxgálára készül az egész város, jönne a világbajnok. Jönne, de nem tud, mert

az utolsó edzésen megsérült. 3. történet: A nagy melegben elhervadtak a debreceni virágkarneválra készülő egyik kocsira felaggatott virágok. 4. történet: Szomorúak a gyerekek, mert a heves esőzés és a nagyon hideg idő elmosta az összes gyermeknapi programot. 5. történet: Majdnem megszökött két veszedelmes rab a városi börtönből. 52 SZÓÁTADÁSFAJTÁK A szóátadás a kapcsolat megteremtése a két bemondó/műsorvezető felolvasása között a hírműsorban. Nézzük ennek néhány típusát: 1. Spontán szóátadás Ez valójában nem is igazi szóátadás A hírforgatókönyv nem tartalmaz erre vonatkozóan előre megírt szöveget, csak egy beszúrás található benne a „spontán szóátadás” szavakkal, amely a híradósoknak egy más témáról szóló rögtönzött csevelyére alapoz. Gyakori használata nem ajánlatos 2. Csak a nevet említő szóátadás Ezt a szóátadástípust a forgatókönyvben kell megjeleníteni, a rendező

tájékoztatására. Általában a következő hír felkonfját beolvasó műsorvezető nevét felírják a forgatókönyv adott oldalára. Az a műsorvezető, aki a szót átadja, annyit mond: „Ádám”. Nem szükséges, hogy a szót átvevő műsorvezető megköszönje a szót. 3. A következő hírt bevezető szóátadás Ez információval is szolgál Ilyen szóátadás készítése előtt a szerkesztőnek meg kell keresni a következő hírrel kapcsolatos kulcsszavakat, és összekötő kapcsot kell létrehozni a következő hírrel. Ez a szóátadás ugyan nem figyelemfelkeltés, de szorosan összekapcsolódik a felkonferálással, és tartalmazza a helyszínről élőben bejelentkező riporter nevét is: „KÉTSÉGTELEN HOGY NEM GYAKRAN KELL JÚNIUS ELEJÉN FŰTENI, ÉS KABÁTBAN JÁRNI AZ UTCÁN.KAPCSOLJUK KOLLÉGÁNKAT, IVÁN AURÉLT A METEOROLÓGIA ÁLLOMÁSRÓL. AURÉL?” 4. A hí rt felosztó szóátadás Ebben a szóátadásban az egyik műsorvezető átadja a szót a

másik műsorvezetőnek, anélkül, hogy erre szövegszerű utalás lenne. Amikor két műsorvezetős híradóval dolgozunk, ez jó módszer a szó átadására. Ennek a szóátadásmódnak a s zövegben láthatatlannak kell lennie, és a t ermészetes szóátadás érzését kell keltenie. Amikor ehhez a szóátadásfajtához keresünk hírt, olyat célszerű választani, amelyben több helyszín, idősík és témakör fordul elő. Ezáltal például könnyebbé válik a váltás egy nemzetközi vonatkozású hír saját városunkbeli, helyi illetőségű reax-ához. Az alábbi erre a fajta szóátadásra példa. Általában kétoldalas szövegezéssel használják O/C Máté szövege: „AZ ANGOL LIVERPOOL LABDARÚGÓCSAPATÁNÁL BEJELENTETTÉK, HOGY LEIGAZOLTÁK A D EBRECEN FIATAL KÖZÉPPÁLYÁSÁT, NAGY KRISZTIÁNT. AZ ANGOL ÉLVONALBELI KLUB SZÓVIVŐJE SEJTETNI ENGEDTE, HOGY A D EBRECENI KLUB ÉS A J ÁTÉKOS EGYARÁNT JÓL JÁRT ANYAGILAG. A JÁTÉKOS 3 ÉVRE KÖLTÖZIK A

MERSEY PARTJÁRA” 53 O/C Ildikó szövege: „A DEBRECENIEK MEGDÖBBENTEK A HÍR HALLATÁN. ITT MINDENKI AZT HITTE, A FIATAL JÁTÉKOS MÉG EGY ÉVIG MARAD A LOKIBAN STB” Gyakorlat 8-B Szóátadásfajták írása. Írjunk három szóátadást úgy, hogy egyikünk készítsen egy történetet. Miután mindenki elkészítette a szóátadásokat, hasonlítsuk össze őket, nevezzük meg fajtájukat! MŰSORMEGSZAKÍTÁS ~ komoly ügyekhez vagy nagyobb katasztrófákhoz kapcsolódik. Fontos megértenünk, hogy az ilyen helyzetek komoly riadalmat képesek kelteni a közönségben. - Bármely műsor megszakítása kellő óvatossággal kezelendő. Egy ilyen rendkívüli esemény bekövetkezésekor a felelős szerkesztőnek és a műszaki vezetőnek valószínűleg szükséges néhány telefonhívást előzetesen lebonyolítani a vezetőséggel, hogy megfelelő felhatalmazással rendelkezzen a műsor megszakításához. - A műsormegszakításhoz valószínűleg nem rendelkezünk majd

túl sok információval. A műsormegszakítás sajátságos természete megkívánja, hogy azt tiszta, érthető módon, és a lehető legtöbb hivatkozás szerepeltetésével tegyük; valamint hogy a bevezető mondatot többször ismételjük. „KEDVES NÉZŐINK. MOST MŰSORUNKAT MEGSZAKÍTJUK ÉS KAPCSOLJUK A HÍRADÓ STÚDIÓJÁT RENDKÍVÜLI HÍREINKKEL. EGY TÍZ KOCSIBÓL ÁLLÓ VONATSZERELVÉNYHAJDÚSZOBOSZLÓ ÁLLOMÁSRÓL DEBRECEN FE LÉ TARTVAHÁTULRÓL BELEROHANT EGY TEHERVONATBA KÖZEL DEBRECENHEZ. A HELYSZÍNEN LÉVŐ MENTŐALAKULATOK JELENTÉSEI SZERINT TÖBBEN SÚLYOS SÉRÜLÉST SZENVEDTEK. MINDEN SZABAD MENTŐAUTÓT A HELYSZÍNRE IRÁNYÍTOTTAK. HÍRADÓNK STÁBJA MÁR ÚTON VAN, HOGY A LEHETŐ LEGHAMARABB INFORMÁCIÓVAL TUDJON SZOLGÁLNI A TÖRTÉNTEKRŐL. MEGISMÉTELJÜKEGY SZEMÉLYVONATDEBRECEN FELÉ TARTVABELEROHANT EGY MÁSIK VONATBA. SÚLYOS SÉRÜLÉSEKRŐL KAPTUNK HÍRT.” 54