Földrajz | Középiskola » 30 alapvető földrajzi definíció

30 alapvető földrajzi definíció 1. Melyek Kepler mozgástörvényei? A bolygók Nap körüli keringésének törvényszerűségeit Kepler ismerte fel. A Kepler-féle mozgástörvények a következők: - a bolygók olyan ellipszispályán keringenek, amelynek egyik gyújtópontjában a N ap áll. - A Napot és a bolygót összekötő egyenes, a vezérsugár vagy rádiuszvektor egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrol. - A bolygók keringési idejének négyzetei úgy aránylanak egymáshoz, mint a Naptól mért középtávolságuk köbei. 2. Mikor jöhet létre holdfogyatkozás? Csak holdtöltekor, oppozíció idején jön létre, ilyenkor a Hold a Föld árnyékkupjába kerül. Van részleges és teljes holdfogyatkozás. 3. Mikor jöhet létre napfogyatkozás? Csak újholdkor jöhet létre (konjukció), a Föld a Hold és a Nap egy síkban van, lehet teljes vagy gyűrűs. 4. Sorolja fel a napsugárzás összetevőit! Elektromágneses sugárzás, korpuszkuláris sugárzás

(proton, neutron, elektron részecskék napkitörésekkel jutnak ki a bolygóközi térbe), kozmikus sugárzás. 5. Sorolja fel a Föld keringésének és forgásának következményeit! Keringés következményei: a N ap látszólagos évi mozgása, nappalok és éjszakák hosszúsága változik, a Föld tengelye nem merőleges az ekliptika síkjára, nem változtatja meg irányát + kerigés = év szakok változása, az égbolt látszólagos elfordulása (csillagképek). Tengely körüli forgás következményei: a Föld gömb alakja módosult, Coriolis-erő, az éggömb látszólagos napi körülfordulása, a Nap látszólagos napi mozgása. 6. Jellemezze a Föld szerkezetét! A Föld szerkezete gömbhéjas, három fő gömbhéj: a kéreg, a köpeny és a mag. 7. Mi a Coriolis-erő? Mi a hatása a Földön? A Föld tengelykörüli forgásából származó tehetetlenségi erő, merőleges a test mozgását előidéző erőre, és így a test tulajdonképpen e két erő eredőjének

irányában mozog. A Coriolis-erő elsősorban a víz- és levegőtömegek mozgásában érvényesül. Ez idézi elő az állandó szelek eltérülését, a ciklonok és anticiklonok örvénylő mozgását a tengeráramlások irányának módosulását. 8. Nevezze meg a litoszféra részeit! A litoszférát a földkéreg szilárd kőzetöve és a külső köpeny ugyancsak szilárd, merev kéreg alatti része építi fel. 9. Osztályozza a magmás kőzeteket! A magmás (eruptív) kőzetek az izzón folyó magma megszilárdulásával alakulnak ki: - mélységi magmás kőzet (teljesen kikristályosodott), pl. gránit, diorit, gabbró, - kiömléses (effuzív), vagy vulkáni kőzetek (a teljes kikristályosodásra nem volt idő), pl. andezit, bazalt, riolit, vulkáni tufák (porózus szerkezetű kőzetek), pl. andezit-, bazalt-, riolittufa 10. Csoportosítsa az üledékes kőzeteket! Az üledékes kőzetek más kőzetek pusztulása során képződött anyagokból másodlagosan

keletkeztek, vagy növényi és állati szervezetek életműködése következtében jöttek létre: - törmelékes eredetű, pl. laza törmelékes, homok, lösz, agyag, összeálló törmelékes, breccsa, homokkő, márga, bauxit - vegyi üledékes kőzet, pl. kősó, kálisó, mészkő, dolomit, gipsz - szerves üledékes kőzet, növényi eredetű pl. kőszén, állati eredetű, mészkő 11. Mit nevezünk metamorf kőzeteknek? Ha a kőzetek nagyobb mélységbe kerülnek, a nagy nyomás, a magas hőmérséklet, vagy ezek együttes hatására átalakulnak. Pl homok-homokkő, mészkő és dolomit- márvány, kőszén-antracit, grafit. 12. Mi az asztenoszféra? A litoszféra alatt több száz kilométer vastagságban a s zilárd halmazállapotú, de képlékeny, izzó állapotban levő asztenoszférát találjuk. Ez alatt az ismét merev mezoszféra helyezkedik el. 13. Sorolja fel az Eurázsiai hegységrendszer tagjait! Az Eurázsiai-hegységrendszer Észak-Afrikától Eurázsia déli

részén keresztül a K eletIndiai-szigetekig, kelet-nyugati irányban húzódik. Legfontosabb tagjai: Atlasz, a Pireneusok, az Alpok, az Appeninek, a Kárpátok, a Dinári-hegység, a Balkán-hegység, a Kaukázus, Kis-Ázsia és az Iráni-medence peremhegységei és a Himalája. Hátsó-Indiában majd Kelet-Indiai szigeteken folytatódik ill. végződik 14. Sorolja fel a Pacifikus hegységrendszer tagjait! Pacifikus hegységrendszer: a Csendes-óceánt övezi, fő csapásiránya déli. Ázsiai vonulata Fülöp-szigetek, Tajvan, Ryukyu-szigetek, Koreai-félsziget, Japán, Szahalin, Kurilszigetek, Kamcsatka, Aleut-szigetek. Ázsiai szárazföld íve Nagy-Hszingán hg, SzihoteAliny Az amerikai vonulat Kordillerák, Andok 15. Mi a mállás? A mállás vegyi folyamat, amelynek során a kőzetek kémiai összetétele is megváltozik. A mállás eredményeként keletkezett átalakult kőzettömeg a málladék. A vegyi mállás négy alapvető folyamata: oxidáció, hidratáció, hidrolizis,

oldódás. Előidézői közvetlenül: oxigén, víz, szén-dioxid és a különböző savak és bázisok. Magas hőmérsékleten és nedves területen a leghatékonyabb. 16. Sorolja fel a felszínformáló endogén és exogén erőket! Belső erők: litosztféra lemezek mozgása, lemeztektonika. Külső erők: hőmérséklet változás, folyóvíz, jég, szél, tenger mozgása, élőlények hatása és az emberek hatása. A külső erők energiaforrása a Nap 17. Mi a síkság? Osztályozza a síkságokat kialakulásuk és tengerszint feletti magasságuk szerint! Az olyan felszínt, amely nagyjából vízszintesen terül el, és a térszíni szintkülönbségek a 200 m-t, a felszín lejtése pedig a 6 ezreléket nem haladja meg, síkságnak nevezzük. Kialakulásuk szerint van feltöltött, táblás, letarolt síkság. Tengerszint feletti magasság szerint: 0-200 m között alföld, 200 m felett fennsík, tengerszint alatt mélyföld. 18. Osztályozza a medencéket kialakulásuk

szerint! - endogén medencék: epirogenetikus medencék, tektonikus medencék, vulkanikus medencék, - exogén medencék a külső erők mélyítő munkájának hatása: belföldi jég, gleccser, szél, elgátolás jelensége. 19. Osztályozza a hegyeket kialakulásuk és magasságuk szerint! Hegységek osztályozása kialakulásuk szeirnt: gyűrt hegység, röghegység és vulkáni hegység. Magasság szerint: 500 m-t meg nem haladó az alacsony hegység, 500-1500 méter közötti magasságukat közép-hegységeknek, az 1500 m felettieket magas hegységnek nevezzük. 20. Mi a talaj? A Föld szilárd kérgének legfelső, a növények termőhelyéül szolgáló rétege a talajtakaró vagy pedoszféra. A talaj legfontosabb tulajdonsága a termőképessége, ami a növények ellátottságát biztosítja vízzel és tápanyagokkal. 21. Mi a humusz? A talaj szervesanyagban gazdag legfelső termőrétege. A humuszanyagok az elhalt élőlények, elsősorban a növények szerves anyagainak

lebomlása eredményeként képződnek. Két fő szakasza van: biotikus és abiotikus szakasz 22. Mitől függ a talaj szerkezete és kötöttsége? A talaj szerkezetét az öszetapadt elemi részecskék elrendeződése adja. A talaj kötöttségén gyakorlatilag azt értjük, mekkora ellenállást fejt ki a talajmegmunkáló eszközökkel szemben. A kötöttség nagymértékben függ a mechanikai összetételtől 23. Milyen formában található víz a talajban? A talaj folyékony komponense a talajnedvesség, ami alatt a talajban levő vizet, ill. a különböző kémiai összetételű és töménységű vizes oldatot értjük. A víz többféle formában található meg a talajban: gravitációs víz, kapilláris víz, higroszkópos víz és talajvíz. 24. Sorolja fel a tengervíz mozgásait, jellemezze azokat! A tengervíz mozgásai: hullámzás, áramlás, tengerjárás és a tengerrengés. Hullámzás- szél hatása, áramlás- állandó szelek (passzátok) hozzák létre,

tengerjárás-vertikális mozgás (nagyobb mértékű mint a hullámzás), döntően a Hold vonzása idézi elő, de a Napnak is van árkeltő hatása, tengerrengés a földrengés epicentruma a tengerfenéken van. 25. Mi okozza a szökőárat és mikor jelentkezik? Ha a Hold és a Nap árkeltő hatása egybeesik, amikor a két égitest újholdkor és holdtöltekor ugyanabban a délkörben tartózkodik. Vonzásuk összeadódik, ezért lép fel a szökőár. Első és utolsó negyedkor a két égitest árkeltő ereje egymást rontja, ekkor alakul ki a vakár. 26. Sorolja fel a tavak keletkezésének módjait, példákkal: Endogén eredetű tavak: tektonikus eredetűek (parkos vetődéssel keletkezett) pl. Bajkál-, Tanganyika-tó, Balaton és a V elencei-tó. Epirogenetikus mozgások (a földkéreg jelentős részének lassú, függőleges mozgása, s ezzel kapcsolatban a földfelszín megfelelő részének szárazra kerülése vagy a tenger általi elöntése (eredménye a

Viktória-tó). Exogén eredetű tavak: A jég felszínformáló munkája hozta létre a „glacallis” tavakat, pl. Finnország és Kanada tavai, gleccser- vagy moréna-tavak, pl. Bodeni-, Genfi-tó, a szél munkája (deflációs tavak) pl. Fehér-tó, morotva-tavak: pl Szelidi-tó, hegycsuszamlás: pl Gyilkos-tó, karsztosodás eredményeként dolina-, polje-tavak, maradványtavak: pl: Aral-tó, mesterséges tavak. 27. Mi a harmat, a dér, a zuzmara és a köd? Ha a levegő vízgőztartalmának kicsapódása a levegővel közvetlenül érintkező testek felszínén történik, felületi kondenzációról beszélünk. Így jön létre a cseppfolyós halmazállapotú harmat, a szilárd halmazállapotú dér és zuzmara. A dér keletkezése csak abban különbözik a harmatétől, hogy 00C alatti hőmérsékleten alakul ki. Zuzmara akkor képződik, ha a páradús levegő a tárgyakkal érintkezve hül fagypont alá, s válik túltelítetté. A Föld felszínéhez közel kialakult

felhőt ködnek nevezzük. 28. Jellemezze az időjárási frontokat! A különböző levegőfajtákat elválasztó felületeket légköri frontfelületeknek, ezeknek a földfelszínnel alkotott metszésvonalát időjárási frontnak (frontvonalnak) nevezzük. Megkülönböztetünk hideg frontot, meleg frontot, okkluziós frontot. 29. Hasonlítsa össze a mérsékeltövi ciklont és az anticiklont! A mérsékeltövi ciklonok koncentrikus izobárrendszerrel körülhatárolt alacsony nyomású, több száz vagy ezer km átmérőjű képződmények, amelyekben több különböző jellegű front van. Az északi félgömbön mozgása az óramutató járásával ellentétes irányú, a délin azzal megegyező. Az anticiklonok megközelítően kör alakú izobárokkal határolt magas nyomású képződmények. Mozgásrendszerük, hatásuk tulajdonságaik a ciklonéval ellentétesek Bennük (az északi félgömbön) a levegő a Föld felszínén az óramutató járásával megegyező,

spirálisan szétáramló ún. anticiklonális mozgást végez 30. Mi az éghajlat? Mi az időjárás? Egy földrajzi hely időjárási rendszerét, az adott területre jellemző „átlagos” időjárást éghajlatnak nevezzük. Az időjárás a légkör fizikai sajátosságainak és folyamatainak egy adott földrajzi helyen, rövidebb időszakra jellemző, a környezettel is kölcsönhatásban álló rendszere