Művelődés | Művelődéstörténet » Gyenge Ildikó - Népszokások, jeles napok

Gyenge Ildikó S8G7VG Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar Csecsemő- és Kisgyermeknevelő BA Népszokások, jeles napok NÉV: Gyenge Ildikó Tagozat: Nappali – Levelező Neptun kód: S8G7VG 1 Gyenge Ildikó S8G7VG Tartalomjegyzék: Népszokások, családi élethez tartozó népszokások, Jeles napok Tavasz  március, Böjtmás hava  április, Szent György hava  május, Pünkösd hava Nyár  június, Szent Iván hava  július, Szent Jakab hava  augusztus, Kisasszony hava Ősz  szeptember, Szent Mihály hava  október, Mindszent hava  november, Szent András hava Tél  november, Szent András hava  december, Karácsony hava  január, Boldogasszony hava  február, Böjtelő hava 2 Gyenge Ildikó NÉPSZOKÁSOK S8G7VG A népszokások az ősi hiedelmekhez, vallási és világi eseményekhez kapcsolódó ünnepi és köznapi alkalmak cselekvésrendje. A néprajz általában két nagy csoportba foglalja össze a

népszokásokat: 1. Családi élethez tartozó népszokások: - születés, - házasság, - halál 2. A naptári évhez kapcsolódó jeles napok: - tavasz, nyár, ősz, tél Családi élethez tartozó népszokások:  Születés: az újszülött gyermek istenáldás volt. Keresztény hitben való neveltetésükért a keresztszülők, (komák és komaasszonyok) voltak a felelősek.  Házasságkötés: dalok, táncok kapcsolódtak. Főbb események:  kéretés: a fiú násznagya megkérte a leányt.  kézfogó: a fiú a leánytól kendőt, inget, a leány a fiútól jegyruhát, pénzt kapott. Ezt váltotta fel a „gyűrűzés”.  dunnatöltés, zöldágszegés: a „megrakott ágyat” (kelengyét) énekelve a fiús házhoz vitték. A lakodalmi bokrétákhoz zöld ágakat gyűjtöttek. Esküvő: a menyasszonyt és a vőlegényt külön-külön vitték az esküvőre. A menyasszonyi háznál a kikérés a vőlegény és a násznépének jelenlétében történt. Az anya

halottsiratókhoz hasonló dalokat énekelt. A vőlegényes háznál mindkét násznép a hozományos ládával kísérte a menyasszonyt a vőlegény házába. Ez vidáman telt A lakoma csak ezek után kezdődött Lakodalom: fő szervezője a vőfély volt, ő szórakoztatta a násznépet. Viccelődő játékokat játszottak: döglött ló húzása, menyasszonytánc, kontyoló. A lakodalom másnapján az új asszony szülei és rokonai, más alkalommal a fiú szülei és rokonai látogatták meg a fiatal házasokat. Ezt hérészek mulatságának nevezik. Halál: siratókban meg énekelt búcsúztatás zajlott. A személyes búcsúzást énekléssel az elhunythoz legközelebb álló női hozzátartozó végzi. 3 Gyenge Ildikó S8G7VG JELES NAPOK Jeles napok: Azokat a napokat, amelyekhez valamely állandó szokás vagy hiedelem fűződik, a néprajz jeles napoknak nevezi. Az idő: az időmérés legegyszerűbb eszköze a napóra volt. A hold változásaiból (újhold, első

negyed, telihold, utolsó negyed) alakították ki a hónapokat, heteket. A hét napjainak jelzésére tűzőnaptárat készítettek fából, bőrből, varrottasból. Kalendárium: a Gergely-naptár előtt meghatározó szerepe volt a napéjegyenlőségnek, a tavaszi, nyári, őszi, téli napfordulónak. Ehhez kötötték a gazdasági, egyházi ünnepköröket is A nyomtatott naptár, a kalendárium hazánkban 1538-ban jelent meg. A mozgó ünnepek -farsang, húsvét, pünkösd, úrnapja- nem dátumhoz kötött napok, hanem a holdidőszakhoz kapcsolódó ünnepek, ünnepkörök.  Húsvét vasárnap a tavaszi napéjegyenlőséget (márc.21) követő legelső holdtölte utáni vasárnap. Dátuma évente változik, márc22 és ápr25 közé esik  Farsang vasárnap, hamvazószerda előtti vasárnap. Zárja a téli ünnepkört  Pünkösd, húsvét vasárnapja után a hetedik vasárnap (50. nap húsvét után)  Úrnapja a pünkösdtől számított második csütörtök. Az

évkezdés - az évkezdés Katalin napjához kötődött a Gergely-naptár előtt - az egyházi év adventtal, Jézus születésének várásával kezdődik. - a Gergely-naptár az év kezdetét 1582-től -Magyarországon 1587-től- jan.1-jére teszi A névünnepek egy-egy szent vagy vértanú hitéért vállalt önfeláldozásának megünneplése. A Boldogasszony Szűz Máriának, mint Magyarország védasszonyának népies elnevezése. A Boldogasszony napokat: Gyertyaszentelő, Gyümölcsoltó, Sarlós, Havas az egész magyar nyelvterületen ünnepelték. Névnapköszöntők A név viselője iránt érzett tisztelet, szeretet kifejezése, a választott védőszent ünneplése volt. A keresztnevet nem a jó hangzása, hanem jelentése vagy a védőszent tisztelete miatt választották. Pl a Péter név jelentése szikla. 4 Gyenge Ildikó TAVASZ S8G7VG MÁRCIUS, BÖJTMÁS HAVA Hamvazószerda Jézus negyven napi böjtölésének kezdete, amely hamvazószerdától húsvét

vasárnapig tart. A hamvazószerda a szigorú böjti napok egyike. Napjában egyszer ettek kenyeret, száraz gyümölcsből és korpából főzött „kiszelevest”. Böjti időszakban zsírral nem főztek A templomban a pap a múlt évi szentelt barka hamujával keresztet rajzol a hamvazkodó homlokára. 12. Gergely Gergely-járás. A régi Julianus naptár szerint ez volt a tavasz első napja Nagy Szent Gergely az iskola és a diákok védőszentje. Az iskoláskorú gyerekek házról házra járva, jelmezekbe öltözve történeteket játszottak el. ÁPRILIS, SZENT GYÖRGY HAVA (Húsvéti ünnepkör) Virágvasárnap Húsvét előtti vasárnap. Jézus jeruzsálemi pálmaágas bevonulásának ünnepe Barkaszentelés őrzi ennek emlékét. Szombaton a falu iskolás gyerekei csákót húzva, oldalukra fakardot kötve, a kislányok fejükön virágkoszorúval mentek az iskolába és a tanító vezetésével énekelve elindultak barkaágat gyűjteni. Visszaérkezve a templomot háromszor

megkerülték és az ágakat a templom falához állították. Virágvasárnap reggel ebből vittek a családok a templomba, ahol ezeket megszentelte a pap Kiszehajtás, villőzés Régi virágvasárnapi népszokás. Kiszelevest készítettek Palócföldön kiszehajtás. A lányok egy nagy szalmabábút, a kiszebábut menyecskeruhába öltöztettek, és énekelve ezt végig vitték a falun, majd levetkőztették és a patakba dobták, vagy elégették. A kiszehajtás után a földíszített, szerencsét hozó fűzfaággal, a villővel járták végig a falut. A házak előtt álló gazdaasszonyok letörtek egy-egy ágacskát, majd a lányoknak tojást adva jókívánságokat mondtak. 5 Gyenge Ildikó S8G7VG Húsvét A nagyhét, amely virágvasárnaptól húsvét előestéjéig, nagyszombatig tart, szigorú böjttel és lelki megtisztulással készíti elő a föltámadás ünnepét. Át meszeltek a ház és az istálló falát, mostak, vasaltak, elvégezték a földmunkákat,

külsőleg, belsőleg megtisztulva várták az ünnepet. Nagycsütörtökön, az utolsó vacsora ünnepén a harangok Rómába mennek, a gyász jeléül elnémulnak. Ezen a napon, vagyis zöldcsütörtökön „zöldet” főztek, az állatoknak friss füvet adtak. Nagypénteken jelenítették meg Krisztus keresztre feszítésének történetét. A passióéneklés egyes vidékeken apáról fiúra öröklődött. A passió után Mária fájdalmáról énekeltek A nagypénteki szentsírlátogatás az egész magyar nyelvterületen elterjedt. Nagyszombaton új tüzet csiholtak. A gyertyát, amely a feltámadt Krisztus jelképe, a megszentelt tűz lángjával gyújtották meg. A falu népe harangzúgás közepette körmenetben énekelve ünnepelte a feltámadást, az Egyház, az ember és a természet megújulását. A húsvét vasárnaphoz hozzátartozott az ételszentelés, ünnepi étkezés, morzsagyűjtés és a határkerülés. Húsvéthétfő a víztisztító,

termékenységvarázsló erejének az ünnepe. A legények kútvízzel locsolták meg a lányokat Hímestojás, esetleg egy-két pohár bor, vagy pálinka volt a fizetség. Húsvét keddjén volt a leányok locsolónapja. Vidám mulatozással, játékosan „öntözték vissza” a legényeket. Fehérvasárnap, húsvét utáni vasárnap, kishúsvét, mátkálás, komatálküldés. Játszó: Húsvét és pünkösd közötti vasárnapokon, a faluvégi réten volt a leányok és a legények játszója, ahol fogócskát, labdajátékot, szembekötősdit, körjátékot játszottak. 23. Szent Adalbert/Béla – Esztergom védőszentje 24. Sárkányölő Szent György – a férfias helytállás, önfeláldozás példaképe A pásztorok, állatok ünnepe, a jószág első kihajtásának kezdete. Boszorkányos nap, gyógyító füvek szedésének napja 25. Márk – búzaszentelés és a kukoricavetés napja 30. Sienai Szent Katalin – Széna Kata, időjós nap 6 Gyenge Ildikó S8G7VG

MÁJUS, PÜNKÖSD HAVA 1.Jakab – Jakabfa, májusfaállítás A pogányok elhatározták, hogy május elsejének hajnalán kioltják Jakab apostol életét. Azért, hogy a kivégzők könnyen rátaláljanak az apostol házára, az ajtót zöld ággal jelölték meg. Reggelre csoda történt Nem csak Jakab ajtaja, hanem a környező ajtók, kapuk, kerítések is zöld gallyakkal voltak teletűzdelve. Ennek emlékét is őrzi a jakabfa, illetve májusfa állítása. A fiatal legények május első éjszakáján földíszített fát állítottak a kiválasztott kedves háza elé. ennek ledöntése, „kitáncoltatása” dalolgatás, borozgatás közben a hónap végén történt Május elseje egyben tavaszköszöntő nap is. Majális Dologtiltó nap A céhlegények védőszentje A Munkás Szent József ünnepe is. Pünkösd A keresztény egyházban a Szentlélek eljövetelének ünnepe. Kezdete a húsvétot követő 50 nap Ezen a napon a kapukat, kerítéseket zöld ágakkal,

virágokkal díszítették. A leányok kezükben bodzaágat lengetve, vidám dalokat énekelve járták végig a falut. A legények különböző játékokkal, mókázással, bikahajtással, lóversennyel választották ki a legügyesebbet, aki ezzel elnyerte a pünkösdi királyságot. Ismert gyermekjáték a pünkösdölés, a pünkösdi királynőválasztás. Kodály Zoltán gyermekkari művében, a Pünkösdölőben ezeket a népdalokat dolgozta föl. Úrnapja – egyházi körmenet, virágok, gyógyító füvek szedésének kezdete. 4. Szent Flórián – a tűzoltók és a tűzzel dolgozók védőszentje. Ezen a napon- szertartásos kézmosás után – a családi tűzhely begyújtása a férfiak feladata volt. 12-13-14. Pongrác - Szervác – Bonifác – a három „ác”, a hideget hozó fagyosszentek. 16. Nepomuki Szent János – a vízen dolgozók védőszentje Hajósok, halászok tűzijátékos felvonulással ünnepelték. 25. Orbán – a nyár kezdő ünnepe, a

szőlősgazdák védőszentje, az utolsó fagyos napok egyike, a méhek, mint „Orbán bogarai”, ekkor kezdtek el kirajzani. 7 Gyenge Ildikó S8G7VG NYÁR JÚNIUS, SZENT IVÁN HAVA 8. Medárd napja – időjós, ha ezen a napon esik, akkor 40 napig esős idő lesz 10. Szent Margit – termésjósló, „Retkes Margit” napja, a retek-, káposztavetés ideje 13. Páduai Szent Antal – ferences rendi szerzetes A szegények, a szembetegek, az orbáncos gyulladásban szenvedők oltalmazója. Szent Antal képével gyógyítják a beteg állatokat 15. Vid – vitustánc, hisztéria, kígyócsípés, kutyaharapás ellen véd A nyarat jelenti, a növények befejezték a növekedést, az érés következik. 24. Szentiván-napi tűzgyújtás Keresztelő Szent János ünnepe. ezen a napon, az év legrövidebb éjszakáján a falu határában rakott tűz mellett fiatalok, idősek egyaránt virrasztottak, a nyári napfordulót, a sötétség elmúlását és a szerelmet tűzön

átugrálva, táncolva köszöntötték. A szentiváni tűzgyújtáshoz sokféle hiedelem fűződik: az égő üszköt botra tűzve vitték a határba a növények védelmére a tűzbe dobott gyümölcsnek gyógyító erőt tulajdonítottak csecsemőjét elvesztő édesanya almát dobott a tűzbe a virágkoszorú a család legidősebb leányának fején vőlegényt szerez, a háztetőre dobva vagy a falra akasztva a tűz ellen véd. A szentiváni tűznél fiúk is, leányok is rövid botra almát tűzve, cseresznyeággal díszítve komafát, mátkafát cseréltek, ezzel örök barátságot fogadtak egymásnak. „megszakad a búza töve” - nemsokára lehet aratni. 27. Szent László király – a magyarok szentje a lovagok példaképe, Erdély patrónusa 29. Péter és Pál – a népek apostolai A halászok védőszentjei 8 Gyenge Ildikó JÚLIUS, SZENT JAKAB HAVA S8G7VG 2.Sarlós Boldogasszony – az aratás ünnepélyes fohászkodással kezdődött Aratási vásárokat

tartottak A házak elé virággal díszített széket helyeztek azért, hogyha az áldott állapotú Mária arra jár, legyen hol megpihennie. Mária a gyermekeket váró édesanyák patrónusa is 11. Szent Benedek – apát, a Bencés rend alapítója, Európa védőszentje 16. Kármelhegyi Boldogasszony – a karmelita rend ünnepe 20. Illés próféta – Illés tüzes szekere, vihar és mennydörgés formájában fenyegetett ezen a napon Védelmet a szent barka jelentett. A határban nem dolgoztak Termésjósló nap 25. Szent Kristóf – az úton lévők középkori krisztushordozó védőszentje 26. Szent Anna – Szűz Mária édesanyja, a hagyomány szerint zivatart, hideg esőt hozó, időjós nap A kender töve megszakad, a hagymaszedés ideje. 30. Abdon – gonoszjáró, patkányűző nap AUGUSZTUS, KISASSZONY HAVA 4.Domonkos – a Domonkos-rend alapítója „Ha Domonkos forró, kemény tél várható” 5. Havas Boldogasszony – időjósló nap 10. Lőrinc – a vargák,

a bőrrel dolgozó iparosok, a szegények és tűzzel dolgozók védőszentje A néphit szerint az augusztusi hulló csillagok Lőrinc tüzes könnyei. időjósló nap, a fűkaszálás kezdőnapja. 15. Nagyboldogasszony Mária mennybemenetelének ünnepe. Búcsúnap Virágok, gyógynövények szenteltetése Két asszony közötti időszak: Nagyboldogasszony augusztus 15. és Kisasszony napja szeptember 8. Különösen az asszonyi munkákra varázserejű, szerencsés, jó időszak. Gyógyfűvek szedésének, a téli holmik, magtárak szellőztetésének, a tojásgyűjtésnek és a csibekeltetésnek az időszaka. Aratóünnep Az aratás, cséplés után a fogadott részaratók ünnepélyes menetben a parasztgazdához vonultak, Itt átadták a búzakoszorút, amelyet a ház lakói a gerendára akasztva a következő aratásig megőriztek. a bőséges evéssel járó megvendégelést vidám éneklés, táncos mulatság követte. 20. Szent István király István királynak, mint a magyar

nemzet égi patrónusának ünnepén a jó termést, a befejezett aratást és az új kenyeret ünnepelték. Időjósló nap, általában hidegre, viharosra fordul az idő 24. Bertalan – őszkezdő, a szüret kezdetének, a gólyák útra készülődésének napja a Bertalan napon köpült vajnak s az ugyanaznap szedett mogyoró olajának gyógyító hatást tulajdonítottak. 9 Gyenge Ildikó S8G7VG ŐSZ SZEPTEMBER, SZENT MIHÁLY HAVA 1.Egyed – a disznóhizlalás és szőlőőrzés kezdete Idő- és termésjósló nap 2.Lőrinc – (őszi) rontónap A dinnye lucskossá, rossz ízűvé válik Legutolsó fürdő - és mezítlábas nap. 8. Kisasszony, Kisboldogasszony – Szűz Mária születésnapja Régen őszkezdő nap volt „Fecskehajtó Kisasszonynap”. Termény-betakarítás, dióverés 24. Szent Gellér püspök – Szent Imre herceg nevelője volt Vértanú 29. Szent Mihály – Pásztorok, juhászok ünnepe, cselédfogadó nap A téli halászás kezdete Az új bor

szűrésének napja és a lakodalmak kezdésének ideje. Időjós nap OKTÓBER, MINDSZENT HAVA 4.Assisi Szent Ferenc - a Ferences Rend alapítója A vetőhét kezdőnapja. 15. Nagy Szent Teréz A szüretkezdés napja. A szüretelő napszámosok, barátok, rokonok hangos énekléssel, ostordurrogtatással kezdték meg a szüretelést. A nők szedték a fürtöket, a férfiak puttonyokkal hordták a kádba a szőlőt. A szüreti munkálatok befejezése hangulatos, vidám alakoskodó fölvonulásokkal, táncos mulatozásokkal zárult. Kukoricafosztó – megfosztották a kukoricacsöveket a levelektől, miközben dramatikus játékokkal, énekekkel, táncokkal szórakoztatták egymást. 18. Lukács evangélista – az orvosok, a kórházak védőszentje, a gesztenyeszüret, mulatozások és a leányvásárok ideje. Utolsó magvető nap 20. Vendel – a pásztorok védőszentje Az igás állatokat ezen a napon nem fogták munkára 21. Orsolya – a káposzta és a kerti vetemények

betakarításának kezdete 26. Dömötör – ez is pásztorünnep Alföldön szokás a „dömötörözés”, a pásztorbál Ha az idő hideg, akkor kemény tél várható. 28. Simon-Júdás – A tokaji borvidéken a szőlő védőszentje Ez a télkezdő nap az aszú szőlő szüretelésének és az állatok behajtásának napja. 10 Gyenge Ildikó S8G7VG NOVEMBER, SZENT ANDRÁS HAVA 1.Mindenszentek napja – a sírgondozás és azoknak a szenteknek ünnepe, akiknek neve a naptárban nem szerepel. A természet a téli nyugalomra készül 2.Halottak napja Csendes pihenőnap. A családtagok a sírokhoz mennek és virágokkal, gyertyagyújtással emlékeznek az elhunyt hozzátartozóikra. Ezen a napon a szegényeket és koldusokat kaláccsal, étellel ajándékozták meg. Ez az adományozó jócselekedet a halottak iránti tisztelet megnyilvánulása volt 5. Szent Imre – Az ifjúság védőszentje 11. Szent Márton – Pannonhalma védőszentje Névünnepét Európa-szerte

gyertyás, lovas fölvonulásokkal ünneplik. Szent Márton a bor bírálója 19. Árpád-házi Szent Erzsébet – a világegyház nagy szentje A szegények és az elhagyatottak patrónusa. Kötényében a kenyér rózsává változott (rózsalegenda), időjós nap 22. Szent Cecília – az egyházi zene pártfogója Fonó Az asszonyok és lányok társas tevékenysége volt. Az őszi munkák végeztével kezdődött és farsang végéig tartott. A fonóház szokásai az ünnepekhez és jeles napokhoz igazodtak. Katalin-napig énekeltek, táncoltak, adventben meséltek, verseltek, csendes játékokat játszottak, farsangban mulatoztak. A legények csak a „legényjáró napokon” mehettek a fonóházba. Tollfosztó A téli hónapokban estére kelve egy-egy háznál az asszonyok és a lányok összejöttek és mesélve, énekelve a liba- vagy tyúktollat „megfosztották csumájától”. 25. Katalin – A Gergely-naptár előtt évkezdő nap volt Az őszi mulatozások utolsó

bálja Időjósló nap. „Ha Katalin kopog, karácsony locsog” 30. András apostol – télkezdő, időjósló nap Fiúk és lányok fortélyos párjóslással- ólomöntéssel, András-napi pogácsasütéssel stb. – kutatták az előttük álló jövőt András jelképesen szólva zárja a hegedűt, vége a zajos mulatozásoknak, kezdődik az advent. TÉL 11 Gyenge Ildikó S8G7VG DECEMBER, KARÁCSONY HAVA 3.Xavéri Szent Ferenc – a disznóölések kezdetének napja 4.Borbála – Borbála ág virágoztatása karácsonyig, ha kivirágzik, férjhez megy a leány Kőművesek, kőfaragók, bányászok, tüzérek védőszentje, a jó halál patrónusa. 6. Szent Miklós – a középkor egyik legnépszerűbb, a keleti egyházak legtekintélyesebb szentje A népszokás Szent Miklós püspök szegényeket megsegítő legendájához fűződik. A beöltözött Mikulás házról-házra járva fölkereste a gyerekeket. Aki tudott imádkozni, azt megajándékozta, aki nem azt

megsuhintotta virgáccsal. Miklós szlovák neve Mikulás, ez a név honosodott meg nálunk is 8. Szeplőtelen fogantatás – Mária, a kiválasztott asszony, Jézus édesanyja A Napba öltözött asszony a török ellen küzdő vitézek patrónusa. 13. Luca – gonoszjáró, párjósló nap A Gergely-naptár előtt a téli napforduló kezdete, a legrövidebb nappal, a legsötétebb és leghosszabb éjszaka volt. A rossz szellemek rontása ellenfokhagymával kenték be az ajtókat, ablakokat, és a gyerekek zsebébe is tettek. A karácsonyfa alá tették a termést jósló Luca búzát. Kis cédulákra 13 nevet írtak, mindennap egyet eldobtak, s az utolsó mutatta meg a mátka nevét. Ólommal próbálták meg kitalálni jövendőbelijük foglalkozását. A lucaszék faragását is Luca napján kezdték el, hogy karácsonykor az éjféli misén ráállva megláthassák a falu boszorkányát. A lucázók meszelővel, lánccal, fehér ruhába öltözve járták a házakat, keresték a

rosszakat és számon kértek az imádságokat. Fiatal legények házról házra járva „kottyoltak”, varázsigéket mondtak a tyúkokra, hogy jó tojók legyenek. Betlehemezés A karácsony előtti héten vagy december 24.-én a Bibliából vett Jézus születésének történetét dramatizált játékkal, helyenként bábokkal elevenítették föl. Fiúk-lányok külön-külön, néha vegyesen is házról házra járva bemutatják a maguk készítette betlehemüket és megelevenítik a kis Jézus születésének történetét. 12 Gyenge Ildikó S8G7VG Karácsony 24. Ádám-Éva Karácsony böjtje. A protestánsok és a katolikusok rekordációval járták a falut. Szenteste karácsonyi életfát készítettek a megújuló természet ősi jelképeként. Az életfára, a zöld ágra aranyozott mogyorót, szalagokat aggattak. Erre vezethető vissza a karácsonyfa-díszítés. Az ünnepkör csúcspontja az éjféli szentmise látogatása volt. Ünnepi étel a hal volt

Az ezt követő karácsony Jézus születésének ünnepe. Az ünnepi ebédnél a gazda, a szolga és a gyerekek egy asztalhoz ültek. Dologtiltó, idő- és termésjósló nap. Kántálás- karácsonyi énekes, verses köszöntés Számtalan egyházi ének és népdal kapcsolódik a karácsonyi ünnepkörhöz. Regölés A regösök, regések: énekmondók, a régmúltat dicsőítették, az elesett hősök küzdelmét a háborúk borzalmait. Népi regölés: ideje karácsony másnapjától január 6-ig tart. Sámánisztikus varázserejű regölő éneklés, amely földöntúli erők megidézésével akarja befolyásolni a bőséget, a termékenységet, a szerelmespárok egybekelését és a különböző betegségekből való gyógyulást. 25. István – Ha István napján a zúzmarás faágakra rásüt a nap, akkor a jövő esztendőben jó termés várható. Egészség és termésvarázsló nap Estére kelve ezen a napon a faluban a legények köszöntő énekkel keresték föl az

Istvánokat. 26. János (Szent János apostol) János napján a szőlősgazdák a szentelt borból minden hordóba néhány cseppet tettek, ezzel védték meg a bort a romlástól. Hazaindulva a pincéből az ajtót bezárták és a kulccsal keresztet rajzoltak Ezt nevezték János-áldásnak. 28. Aprószentek – egészségvarázsló nap, legények korbácsolnak, vesszőznek Ilyenkor tartják a botozással egybekötött legényavatást. 31. Szilveszter – téltemetés, óévbúcsúztató, kanász-, béres-, cselédfogadó nap Európa szerte nagy zajjal, tűzgyújtással, kerepléssel elűzték a gonosz szellemeket, korábban haranghúzással búcsúztak az óévtől. Különböző praktikákkal, varázslással, ólomöntéssel igyekeztek megtudni, hogy mit hoz az újesztendő. Hejgetés óévbúcsúztató bőség- és termékenységvarázsló szokás 13 Gyenge Ildikó JANUÁR, BOLDOGASSZONY HAVA S8G7VG 1.Újév, kiskarácsony Gergely-naptár bevezetésétől (1582) az év

kezdete. A köszöntő legények csoportosan járták a falut és versekkel, énekekkel kívántak szerencsét, egészséget, boldogságot a ház lakóinak. Vidéken hagyományos ételeket ettek: lencsét, hogy sok pénzük legyen, bárányhúst, hogy békesség lakozzék közöttük. Fontos, hogy a fazékba ezen a napon ne csirke-, hanem disznóhús kerüljön, mert a disznó betúrja a szerencsét. 6. Vízkereszt – a római katolikus egyház ezen a napon vizet és tömjént szentel. A karácsonyi ünnepek zárónapja, ekkor kezdődik a farsang. A házszentelés napja is ez volt A három királyt megjelenítő fiúk, kiugrasztható csillaggal járták a falu házait. 15. Remete Szent Pál – a magyar Pálos-rend névadója Esőt hozó szent 17. Remete Szent Antal – a testi és lelki betegségek gyógyítója 20. Fábián, Sebestyén vértanúk – első tavaszébresztő nap Sebestyén a vadászok, nyilazók, puskások védőszentje. 22. Vince, Győzelmes – legyőzi a tél

sötét hatalmait A szőlősgazdák védőszentje Időjósnap 25. Pálforduló – Szent Pál megtérése A tél közepe, most változik az idő „Pálfordulás-télfordulás”, időjósló nap. FEBRUÁR, BÖJTELŐ HAVA 2.Gyertyaszentelő Boldogasszony – Jézus bemutatása a templomban Időjósló nap Ha a medve a napos időben meglátja árnyékát, visszabújik a barlangba és hosszú lesz a tél. 3. Szent Balázs – Balázs-áldás torokfájás ellen, állatok patrónusa, Balázs-járás 14. Bálint – ókeresztény vértanú, lelki betegek védőszentje Párkereső nap 19. Zsuzsanna – elviszi a havat, friss füvet hoz, megszólalnak a pacsirták 22. Üszögös Szent Péter – termésjósló nap, Péter székfoglalása, püspökké választása Tavaszkezdő nap. Felhasznált irodalom: Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához , 14