Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » dr. Novák Zoltán - Banküzemtan

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Államtudományi Intézet Pénzügyi Jogi Tanszék BANKÜZEMTAN Szakdolgozat Szerző: Konzulens: dr. Novák Zoltán Prof. Dr Nagy Zoltán pénzpiaci szakjogász egyetemi tanár, PhD, dr. habil IAYAPC Miskolc 2021. University of Miskolc Faculty of Law Institute of Political Science Department of Financial Law OPERATION OF BANKING Thesis Author: Consultant: dr. Zoltán NOVÁK Prof. Dr Zoltán NAGY financial market lawyer professor, PhD, dr. habil IAYAPC Miskolc 2021 Tartalom Bevezetés 4 1. A bank definíciója, funkciói 6 2. A bankok (hitelezés) kialakulása-Történeti áttekintés 8 3. 2.1 Egyetemes banktörténet 8 2.2 Magyar banktörténet 9 A hitelezés

13 3.1 A hitel-és a kölcsönügylet fogalma 13 3.2 A hitel-és a kölcsönügylet fajtái 13 3.3 A hitelezés menete 18 3.31 Döntési kompetenciák 19 3.32 Adósminősítés 20 3.33 A hitelkérelem és a hitel előterjesztés 21 3.34 A biztosítékok 23 3.35 A kölcsön folyósítása 26 3.36 A kölcsön ügyletek gondozása 28 3.37 Késedelmes fizetés és a fizetésképtelenség esete 31 4. 5. Fogyasztóvédelem a hitelezésben 33 4.1 A fogyasztóvédelem célja 33 4.2 A hitelezésben elvárt banki magatartás

33 Összegzés 37 Felhasznált irodalom 39 BEVEZETÉS A modern bankok kialakulásával, a bankok által nyújtott szolgáltatások spektrumának bővülésével szükségszerűen együtt járt a bankok működését elősegítő és racionalizáló, az ágazati jogszabályi rendelkezéseket is figyelembe vevő rendszer létrejötte. Dennis Robertson brit közgazdász szavai szerint: „A pénzügyi és bankrendszer – képletesen szólva – a májat juttatja eszünkbe; szinte tudomást sem veszünk róla, ha észrevétlen működik, de ugyancsak leköti figyelmünket, ha problémák jelentkeznek vele kapcsolatban.”1A problémák megoldásának és a biztonságos és eredményes banki működésnek az igénye, a fejlődéssel való folyamatos lépéstartás, az ügyfelek minél magasabb szintű kiszolgálása, a szektor gazdaságfejlesztő

szerepének megőrzése és növelése megköveteli a banküzem állandó fejlesztését, megújulását, új formák és eszközök felmutatását. A bankok működésének általánosan elfogadott alapelve a jövedelmezőség, likviditás és biztonság (szolvencia). A jövedelmezőség tartós biztosításához elengedhetetlen a bankkal szemben táplált bizalom fenntartása. A biztonságos banküzem pedig megköveteli a bank fizetőképességének és likviditásának folyamatos kézbentartását. Ha összekívánjuk foglalni, hogy mely területek képezik a banküzemtan részeit –a teljesség igénye nélkül - mindenképp meg kell említeni a bankok működésében rejlő kockázatok (hitel- vagy visszafizetés kockázata, befektetési, likviditási, működési kockázat, stb.) kezelését, a fizetési forgalom elemeit, a bank mérlegen kívüli tevékenységét (off balance sheet activity), az eszköz-forrás menedzsmentet, a betétbiztosítás szerepét, valamint az aktív

és passzív bankügyleteket és a tőkegazdálkodást. A téma komplexitására való tekintettel jelen dolgozatban a kapcsolódó történeti összegzést követően a hitelezést, mint az aktív bankügyletek talán legjelentősebb, a társadalmi-gazdasági működést leginkább érintő részét kívánom kiemelni és áttekinteni, kiegészítve a fogyasztóvédelem hitelezésben megkívánt elvárásaival. A dolgozat célja a hitelezés kialakulásnak bemutatása, a hitelezési eljárás általános menetének ismertetése a hiteligényléstől kezdődően, az igénybe vehető hitelfajtákon és a hozzájuk kapcsolható biztosítékokon keresztül a folyósításig és a még élő hitelszerződés folyósítást követő utógondozásáig. A hitelezés vizsgálatakor nem kerülhető el, hogy szót ejtsünk a fogyasztók érdekeinek védelméről, mely terület a másodrendű (subprime) jelzáloghitel-piaci válságot követően vált a hitelezés kiemelt fontosságú részévé.

A hitelezési eljárás egyes elemeihez kapcsolódóan bírósági jogesetek, eseti döntések ismertetésével kívánok rámutatni az eljárás során felmerülő olyan kérdésekre, mint a szerződést biztosító járulékos mellékkötelezettség kötelezettje hitelképességének 1 D.H Robertson, Money, 1922, 15 o 4 vizsgálata a hitelező részéről (Fővárosi Ítélőtábla Pf.22057/2010/4; BH 2013125), illetve a bank feladata a folyósítást követően (BH 2013.6167) A dolgozat összegzésében a hitelezés gazdasági növekedésre gyakorolt hatásáról, illetve a pénzügyi rendszer túlterjeszkedésének veszélyéről ejtek néhány szót, kiegészítve a banki hitelezés fontosságát hangsúlyozó észrevételekkel. 5 1. A BANK DEFINÍCIÓJA, FUNKCIÓI A bankok minden igényt kielégítő definiálása meglehetősen nehéz. Szász Antal „Banküzemtan” című munkájában a következőket írja: „Az elméletek útvesztőjében bolyongva azt kell

megállapítanunk, hogy olyan meghatározás, amely mindenkit kielégítene, nincs. Tegyük hozzá: nem is lehet Azonban a téma kifejtése feltétlenül megköveteli a bank meghatározását, ezért azt kell mondanunk, hogy a bank olyan üzem, amely saját számlájára hivatásszerűen vesz igénybe, illetve nyújt hitelt, és amelyet sajátos gazdasági szervezete pénz alkotására is alkalmassá tesz.”2 Megállapítható, hogy még az olyan nagy múltú pénzügyi rendszerrel és gazdasággal bíró országban, mint például Anglia, sem volt egységes bankdefiníció az 1979. évi banktörvény elfogadásáig. Az Európai Unió egységes pénzügyi piacát megalapozó, hatályos direktíva3 sem tesz kísérletet a „bank” fogalmának meghatározására. A „bank” elnevezés a legtöbb országban védett, így többek között Magyarországon is. Az említett uniós direktíva kimondja: bármely bank, amely egy adott uniós országban jogosult a bank elnevezés

használatára, az az egész unió területén használhatja ezt, függetlenül attól, hogy az adott országban banknak minősülne-e, vagy sem. Amennyiben tehát a bank definícióját kívánjuk meghatározni, a legközelebb akkor kerülünk a megoldáshoz, ha a fentebb már említett angol banktörvényt vesszük alapul, mely jogszabály a korábbiaknál szélesebb körben fogalmazta meg a kereskedelmi bankok funkcióit, és ezzel tulajdonképpen a definíciót is megadta, mert banknak azt az intézményt tekintette, mely intézmény a banki funkciókat ellátja. Ezek a funkciók a következők: - fizetési forgalom lebonyolítása, betétgyűjtés, hitelnyújtás valuta- (deviza-) műveletek lebonyolítása. Ezeket tekintik az ún. klasszikus banki funkcióknak, melyek a bankszektor fejlődése során egyéb tevékenységekkel is kiegészültek (pénz teremtése hitelezéssel és befektetéssel, nemesfémekkel való kereskedés, tanácsadás részvénykibocsátáshoz és

kockázati tőke szerzéshez, lízing, faktorálás, vagyonkezelő szolgáltatások, stb.) A nemzetközi szakirodalomban egyre több helyen találkozhatunk azzal a megállapítással, hogy a tradicionális bankfogalom nem használható. Ehelyett a következő meghatározást ajánlják: „Bank az a szervezet, amelyet az egyes államok bankhatóságai bankként 2 Szász Antal: Banküzemtan. TÉBE, Budapest, 1947, 3 o Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről (Capital Requirement Directive IV). 3 6 jegyeznek be.” Ez a definíció tulajdonképpen nem határozza meg a bankot, hanem csak annyit mond, hogy bank az a szervezet, amely banktevékenységet folytat. Ennek a meghatározásnak az a pozitív állítása, hogy a bankok tevékenységi köre gyorsan bővül és ezért igen nehéz a bankot egy

pontos definícióba beszorítani.4 4 James, C. M – Smith, C W: Tanulmányok a pénzügyi intézményekről, Budapest, Panem-McGraw-Hill, 1996, 8. o 7 2. A BANKOK (HITELEZÉS) KIALAKULÁSA-TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 2.1 Egyetemes banktörténet Az első bankok ősei már az ókorban megjelentek, bár ezeket nem úgy kell felfogni, mint a ma létező pénzintézeteket és bankokat. A magánbetétek (elsősorban gabona) őrzése Babilonban az időszámítás előtti harmadik évezredben virágzó üzlet volt. A királyi raktárházakat, illetve templomokat tekinthetjük a legrégibb bankoknak. E nagymértékű tárolás, raktározás folytán a kezelésre jogosultak, illetve maga a közösség, bizonyos részben kölcsönügyletek lefolytatására is képessé vált, így ennek a tevékenységnek a folyományaként megjelentek a „magánbankok”. Az ókori Görögországban is a templomok lettek az első bankok, az időszámítás előtti negyedik századi Athénban már

megtalálhatóak a bankok őstípusai. Az érmék megjelenése után a letéti és kölcsön ügylet mellett a pénzváltással egészültek ki a bankok üzletágai, azonban a népvándorlás – sok más mellett – a hitelezés ezen korai formáját is elsöpörte, az egyetlen, ami fennmaradt, a pénzváltás volt. A keresztesháborúk idején jött létre a pénzkölcsönzők osztálya A középkorban az itáliai városállamokban alakultak ki a mai modern bankrendszer alapjai, elsősorban a lombardok jelentek meg külföldön, mint pénzkölcsönzők. Genovában a XII században találkozunk a piacon pénzváltokkal, akik pulton, padon (olaszul: banco) folytatták tevékenységüket. Később került be az olasz nyelvbe a banca kifejezés bank jelentéssel. A banco kifejezést már nem használják, csak a speciális pénzintézetek nevében találhatjuk meg. A bankárok tevékenységébe tartoztak a hitelműveletek, a fizetések lebonyolítása valamint a letétek kezelése. A

letét első formája, amikor a kereskedők ugyanazokat a pénzdarabokat kapták vissza, mint amelyeket elhelyeztek a pénzváltóknál, ez volt a reguláris letét, az irreguláris letét pedig, amikor a kereskedők már nem ugyanazokat a pénzdarabokat kapták vissza. A letét jellemzője, hogy elhelyezője őrzési díjat fizet. Lényeges változás volt, amikor a váltók kamatot kezdtek fizetni a náluk elhelyezett, megőrzésre átvett pénzért. Ezzel a változással létrejött a betét üzletág és a hitelezés. A XV-XVI században a közületi (állami) bankok ősei is megjelentek A XIV században a magánbankárok élénk tevékenységet folytattak Velencében, a velencei bankrendszer jellegzetessége a zsíróforgalom fejlettsége volt. 1587-ben a kereskedelmi forgalmat és a hitelezést is nehezítő valutáris káosz miatt vált szükségszerűvé Velencében egy állami bank, a Banco Rialto felállítása, amelyet 1619-ben a Banco del Giro váltott fel.5 Az 1609-ben

alapított Amszterdami Bank funkciói a pénzváltás, a pénzletétek elfogadása, klíring lebonyolítása, nemesfémek vásárlása és lombardkölcsönök folyósítása voltak. 1619-ben alapították a Hamburgi Bankot a pénzforgalom zavarainak áthidalására, illetve záloghitelek folyósítására, a zsíróforgalom lebonyolítására. 5 Banküzemtan. Tanszék Kft, Bp 1994,12 o 8 A svéd Riksbankot 1668-ban alapították, így ez a legrégebbi központi bank, a bankok történetében, a legjelentősebb eseménynek mégis az Angol Bank (Bank of England) alapítását tartják. A bank meglapítása előtt a kereskedők a felesleges pénzüket vagy a pénzverdében, vagy aranyműveseknél helyezhették el. Angliában az aranyművesekből lettek a bankárok, akiknél az emberek értékeiket (aranyat, ezüstöt) először megőrzés céljából helyeztél el, amelyről elismervényt kaptak, és amivel fizetni is lehetett. Mivel nem minden ügyfél kérte egyidőben

betétjének visszafizetését, így azok terhére az aranyművesek saját magukra szóló követelést bocsátottak ki, ebből alakult ki a bankjegy, majd később már hitelt is folyósítottak. A Bank of England 1649-ben alakult meg, mint az állam hitelezőinek a testülete. A banknak felhatalmazása volt bankjegyek kibocsátására és bankügyletek folytatására. Ezt követően Európában a XIX század jött létre a többi jegybank: A Banque de Frence-ot 1848-ban, a Deutsche Reichsbank-ot 1875ben alapították.6 Sajátosan alakult a bankok fejlődése az Amerikai Egyesült Államokban. A sok bankjegykibocsátó bank tevékenysége túl sok papírpénz kibocsátásához, a pénz elértéktelenedéséhez vezetett. 1791-ben központi banki funkciókkal hozták létre a Bank of the United States-t, 20 éves időtartamra. A határidő lejártával az egyes államok, amelyek szuverenitásukat féltették, illetve a bankok, amelyeknek erős versenytársat jelentett, megakadályozták

működésének meghosszabbítását. Az ezután jelentkező pénzügyi zavar 1816-ban a második Bank of the United States megalapításához vezetett. Ennek működése ugyan nem volt túl sikeres, de így is 20 éven át tevékenykedett. Ezek után az ún. „szabad banktevékenység” időszaka következett, amelyben minden bank (ha bizonyos feltételeknek eleget tett) kibocsáthatott bakjegyet. Az 1870-es években szigorították a bankok bankjegykibocsátását. 1914-ben hozták létre a központi jegybankot, amely tulajdonképen nem egy bank, hanem 12 körzeti tartalékbankból álló bankrendszer, a FederalReserve System. 7 A XIX. század második felében a jegykibocsátással nem foglalkozó bankok tevékenysége is nagymértékben fejlődött és specializálódott. Létrejöttek a bankok különböző típusai: leszámítoló bankok, jelzáloghitel-bankok, lombardbankok, földhitelintézetek, stb. A bankrendszer fejlődését a nagybankok előre nyomulása, a

bankkoncentráció jellemezte. A XX. század elején folytatódott a XIX században megkezdett fejlődés, azonban a II világháború utáni bankfejlődés országonként eltérő sajátosságokat mutat.8 2.2 Magyar banktörténet A magyar bankrendszer történetének vizsgálatakor nem hagyhatjuk figyelmen kívül az osztrák bankrendszer hatásait a magyar pénzügyi viszonyokra. 6 http://eta.biblu-szegedhu/1340/7/1 4 olvasólecke Pénztörténet, 20210311, 8 o https://doksi.net/hu/get, 20210309 8 Banküzemtan. Tanszék Kft, Bp 1994, 16 o 7 9 1817-ben alakult az Österreichische National Bank, amely bankjegykibocsátási jogot nyert a császárság egész területére. Később kibővítették üzletkörét letéti ügyletekkel, lombard kölcsönökkel, államkincstári utalványok diszkontálásával. A kiegyezés során merült fel az önálló Magyar nemzeti Bank megalapításának igénye, de ezt osztrák részről nem fogadták el. Az 1878 évi törvény hozta létre az

Österreichische-Ungarische Bankot, amely mindkét ország területén jegybanki szerepet játszott. 1924-ben hozták létre a Magyar Nemzeti Bankot, amely részvénytársasági formában működött, alaptőkéje 30 millió aranykorona volt.9 A 19. század első évtizedeinek Magyarországán rövid időszakoktól eltekintve - a hitel kínálata és kereslete egyaránt alacsony volt. A kialakulatlan tőkepiac jeleként egyszerre volt hitelhiány és tőkefelesleg, s az árucsere túlnyomó része készpénzútján, kölcsön igénybevétele nélkül bonyolódott. A pénzgazdálkodás, a kereskedelem elmaradottsága miatt a korszak legnagyobb hitelfelvevőinek a nagybirtokosok számítottak, akik főként földvásárlásra vagy fogyasztási célokra fordították e forrásokat. A hiteligényeket elsősorban az egyházi és világi alapítványok, megyei árvapénztárak, káptalanok és a háborús mezőgazdasági konjunktúra idején meggazdagodott birtokosok elégítették ki,

esetleg családi és baráti kapcsolatok révén lehetett kölcsönökhöz jutni, általában nem olcsón: a kamatláb olykor minden uzsoratilalom ellenére - a 20-25%-ot is elérte. A napóleoni háborúk után egyre nagyobb számban kapcsolódtak be a hitelezésbe főként váltóleszámítolás útján - a kereskedők is. Ezek a kereskedő-bankárok - pl Kappl Frigyes, Boskovit-Föbl József, Christian Joseph Malvieux vagy Wodianer Sámuel áruügyleteik (terménykereskedelem) mellett kézizálogkölcsönnel, értékpapírok adásvételével és külföldi átutalásokkal is foglalkoztak. Egy 1842-es címjegyzékben pl 55 pesti nagykereskedő közül 18 neve mellett szerepeltek bankügyletek. Magyarországon azonban összességében nem alakult ki a magánbankok olyan széles és fejlett rendszere, mint a Habsburg Birodalom örökös tartományaiban, nem beszélve Európa még nyugatibb területeiről. A magyarországi hitelélet erősen függött a bécsi pénzvilágtól,

amelynek tagjai ellenben - a Geymüller, a Stametz- Mayer vagy az Arnstein&Eskeles bankházak vonakodtak Lajtán túli ügyfeleknek hitelezni, vagy pedig igen drágán tettékazt. Különösen a birtokaik modernizálására jelentősebb összegeket igénylő nagybirtokosok juthattak rossz feltételekkel kölcsönökhöz.10 Az első nem jegybanki pénzintézetet Magyarországon már 1772-ben megtalálhatjuk. Királyi rendelet hozta létre a Hitelinézetet (Hitelpénztárt), amely az állami hitelek kezelésére szolgált. 1827-ben létesített Magyarországon fiókot az Első Osztrák Takarékpénztár. 1836-ban kezdte meg működését a Brassói Általános Takarékpénztár 1839-ben Fáy András kezdeményezésére alapították a Pesti Hazai Első Takarékpénztári Egyesületet. Az alapítási terv szerint a szükséges tőkét mintegy 40 000 forintot - az alapító tagok adják össze, s tíz év múlva kapják azt vissza. A közgyűlés 18 tagból álló, a

takarékpénztárt irányító választmányt állít. A legkisebb betét 20 krajcár, a legnagyobb 9 G. Gábler, Beruházások forrásszükségletének biztosítása bankhitellel, Budapest: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, 2008, 3. o 10 B. Tomka, A magyar pénzintézetek a kezdetektől az államosításig, Budapest: HVG Kiadó, 2006, 10 o 10 100 forint, ezekre általában 5%-os kamat jár, s csak 50 forintig fizetik azokat azonnal vissza egyébként 8 naptól egy hónapig terjedő felmondással. A maximálisan 10000,forint összegű, csak Pest megyei ingatlanokra folyósítandó hitelekért 6% kamatot számítottak. Alapítását követően a takarékpénztár ekkor még nem volt igazi részvénytársaság, csak 1845-ben vált azzá, amikor az 1840. évi törvények alapján átalakulva működésének alapelvévé a nyereségorientáció lett.11 1841-ben kezdte meg működését a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, amely jelentős szerepet játszott a

szabadságharcban. 1863-ban indult el a mezőgazdaság finanszírozása a Földhitelintézet által, és 1867-ben alapították a Magyar Általános Hitelbankot. A kiegyezés hatására a magyar bankok és takarékpénztárak száma megnövekedett, fejlődésüket az 1873. évi válság vetette vissza Az 1873 évi válság vetett végett az AngolMagyar Bank és a Franco-Magyar Bank rövidéletű tevékenységének is A Magyar Országos Központi Takarékpénztárt 1872-ben, a Magyar Királyi Postatakarékpénztárt 1886-ben alapították és a hatalmas postahivatali hálózatra támaszkodva főként a kis betétek gyűjtésében jeleskedett, pénzét pedig elsősorban állampapírokba fektette. Jelzáloghitelek folyósítására 1869-ben hozták létre a Magyar Jelzáloghitelbankot. A század végén alapították a Hazai Bank Részvénytársaságot és a Hermes Magyar Általános Váltó Részvénytársaságot. 1916-ban hozták létre a Pénzintézeti Központot, amely a bankok

ellenőrző szerveként működött. A magyar bankok és takarékpénztárak közül csaknem mindegyik részvénytársasági formában működött többnyire budapesti székhellyel, azonban a vidéki nagyvárosokban csaknem minden banknak volt fiókja. Ezt a túlbankosodást a bankkoncentráció csak részben ellensúlyozta. Az üzletágak fejlődésében legkorábban a kereskedőknek nyújtott hitel, a váltóleszámítolási hitel alakult ki, a telekkönyv bevezetése és alkalmazása pedig fellendítette a jelzáloghitelt. A bankok különféle üzletei közül a legnagyobb hasznot a vasútépítés finanszírozása jelentette. A későbbiekben fejlődött ki a folyószámla és zsíróüzletág A külföldi kapcsolatok bővülése a valuta- és devizaműveletek meghonosodását jelentette, ezen kívül a bankok részt vettek vállalatok és leányvállalatok alapításában és részesedést is vállaltak. Magyarországon 1945 után indult meg az a folyamat, amely a bankok

államosításához vezetett. A bankok államosításáról szóló törvény12 1947 decemberében lépett hatályba, amelynek értelmében az állam átvette a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ I. Kúriájába tartozó részvénytársasági alapon működő pénzintézetek magyar tulajdonban lévő részvényeit. 1948-ban alakították ki a Magyar Nemzeti bank (MNB), mint szocialista jegybank funkcióit, beleértve a vállalatok finanszírozását is, ezzel az MNB kereskedelmi banki funkciókat is ellátott. Az MNB mellett a magyar bankrendszerben 11 Tomka Béla: A magyar pénzintézetek a kezdetektől az államosításig, HVG Kiadó, Budapest, Magyarország 2006, 12. o 12 A Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ I. kúriájába tartozó, részvénytársasági alapon működő pénzintézetek magyar tulajdonban levő részvényeinek állami tulajdonba vételéről szóló 1947. évi XXX. törvény 11 szakbankként működött a Beruházási Bank, a

Magyar Külkereskedelmi Bank és az Országos Takarékpénztár. A többi kereskedelmi bank, szövetkezeti bank tevékenységét az 50-es évek elején szüntették be. Speciális feladataik miatt nem sorolták be a bankrendszerbe a Pénzintézeti Központot és az Általános Értékforgalmi Bankot. 1987-ben 5 kereskedelmi bank létesítésével Magyarországon ismét kétszintűvé vált a bankrendszer.13 A pénztörténet korszakai Banki funkciók Intézmények Árupénzek korszaka Őrzés (gabonaletétek) Templomok, Királyi kincstárak Aranypénzek megjelenése Pénzváltás Letétek/betétek őrzése (gabona, nemesfém) Egyházi kincstárak, Királyi kincstárak, Pénzverde (arany és ezüstművesek), Pénzváltók, Kereskedők Aranypénzek általánossá válása Banki funkciók: - pénzváltás - zárt és nyílt letétek őrzése, kezelése - hitelezés (hitellevél) Pénzverdék, Bankok, hitelezők, Kereskedőházak Arany és pénzhelyettesítők korszaka

Bővülő banki funkciók: -váltóleszámítolás, - banki váltók (klasszikus bankjegyek) kibocsátása, - zsiró-rendszer („számlavezetés, átutalás”) Bankok gazdasági befolyásának erősödése Arany és pénzhelyettesítők korszaka – egységes bankjegy Széleskörű banki funkciók: - betétgyűjtés - hitelezési tevékenység, számlavezetés, stb.) - egységes pénz (bankjegy) teremtése Központi bank létrejötte, a bankrendszer kialakulása Modern, belső érték nélküli pénz Hitelügyletek, Betétügyletek Fizetési forgalom lebonyolítása, Bankszolgáltatások Bankrendszer 1. ábra: A pénz és a banktörténet összefüggésének főbb állomásai (Forrás: https://penziranytu.hu/20210321) 13 Banküzemtan. Tanszék Kft, Bp 1994, 18 o 12 3. A HITELEZÉS 3.1 A hitel-és a kölcsönügylet fogalma A hitelezés klasszikus és alapvető pénzintézeti tevékenység, egyidős a bankári tevékenységgel. A hitelezési folyamat nem más, mint a

pénzmegtakarítók időben és térben történt megtakarításainak eljuttatása a pénzfelhasználókhoz, úgy, hogy közben a prudencia elvei fennálljanak. Természetesen a hitel nemcsak az üzleti és lakossági szférában, hanem az állami költségvetés finanszírozásában is nagy szereppel bír, ezért mondhatjuk azt, hogy a hitel a gazdaság egészében jelen van, segíti a gazdasági folyamatokat, és a hitelek bővülése, növekedése jó mutatója a gazdasági növekedésnek is. A hitelezési tevékenység során gyakran szinonimaként használják a hitel- és kölcsönnyújtás fogalmát, azonban a különbségtételre a gyakorlati tevékenység során óhatatlanul szükség van. Hitelről akkor beszélünk, amikor a pénzintézet hitelszerződéssel14 arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére (pl. folyószámlahitel) A hitel lényege, hogy a hitelkeret összegéig az üzletfél

automatikusan (külön hitelvizsgálat nélkül) igényelheti a teljes hitelösszeget, vagy abból egy részt a lejárati időn belül. Kölcsönről van szó akkor, amikor a pénzintézet kölcsönszerződés15 alapján meghatározott összeget az adós rendelkezésére bocsát, az adós pedig kötelezettséget vállal arra, hogy a kölcsön összegét - kamatfizetés ellenében - a szerződésben foglaltak szerint visszafizeti. A bankkölcsönt csak a szerződésben meghatározott célra lehet felhasználni. 3.2 A hitel-és a kölcsönügylet fajtái A bankhiteleket többféleképpen csoportosíthatjuk attól függően, hogy a hitelezést szempontjából mit kívánunk kiemelni.16 A hitel pénztömegre gyakorolt hatása alapján lehet 14 A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V törvény (Ptk) 6:382 § [Hitelszerződés] (1) Hitelszerződés alapján a hitelező hitelkeret rendelkezésre tartására, és a rendelkezésre tartott összeg erejéig kölcsönszerződés,

kezességi szerződés, garanciaszerződés vagy egyéb hitelművelet végzésére vonatkozó más szerződés megkötésére, az adós díj fizetésére köteles. 15 Ptk. 6:383 § [Kölcsönszerződés] Kölcsönszerződés alapján a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós a pénzösszeg szerződés szerinti későbbi időpontban a hitelezőnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles. 16 Gábler Gergely: Beruházások forrásszükségletének biztosítása bankhitellel. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, Budapest, 2008, 4. o 13 - jegybanki, kereskedelmi banki, és nem monetáris pénzintézetek (beruházási bankok, fejlesztési bankok, takarékbankok, jelzálogbankok, befektetési alapok, nyugdíjpénztárak, biztosítók) által nyújtott hitel. A hitelt felvevők alapján beszélhetünk - bankközi, - vállalati, - lakossági (fogyasztási), - költségvetési az államháztartás alrendszerei által felvett

hitelről. Lejárat szerint megkülönböztethetünk - rövid, - közép, és - hosszú lejáratú hiteleket. A futamidő az a kölcsönszerződésben rögzített időtartam, ami az első ügyleti év kezdetétől a hitel megszűnéséig (visszafizetéséig) tart. A hitel futamideje hosszát több tényező befolyásolja. A hiteltartam hosszát a hitel igénylője határozza meg Ez természetesen a havi törlesztő nagyságát is befolyásolja. A futamidő magában foglalja az esetleges rendelkezésre tartási és türelmi időt is. A hitel futamideje függ a hitel típusától A lakáshitel általában 1-40 év között lehet, szabad felhasználású hitel, illetve a hitelkiváltás szintén, bár több olyan bank is van, amelyik csak 25 vagy 30 évben maximálja a hitel tartam maximumát. A személyi kölcsön maximális futamideje általában 8 év. A másik jelentős befolyásoló tényező az adós, illetve adóstárs életkora. A hitel nyújtója meghatározza azt a lejárati

kort, amennyi idős maximum lehet az ügyfél a hitel lejáratának időpontjában. Ez többnyire egységes, de az már eltér, hogy a legidősebb, vagy a legfiatalabb szereplő életkorával számolnak-e. A rövid lejáratú hitelek csoportjába általában az 1 éven belül lejáró hiteleket soroljuk. A középlejáratú hitelek futamidejét 1 és 5 év közé teszik, míg a hosszú lejáratú hitelek az 5 évnél hosszabb futamidejű ügyletfajták, legjellemzőbb típusa a projekthitel. A hitel formája (hiteltípus) szerint az alábbi csoportokat lehet képezni: Pénzhitel (vagy pénzkölcsön) Pénzhitel vagy kölcsön folyósítása esetén a bank az ügyfélnek azonnal kifizeti a kölcsön összegét készpénzben vagy számla jóváírással. Két típusa van a folyószámlahitel és a számlahitel. Folyószámlahitel (credit line, line of credit, overdraft) esetén az egyedi hitelkeret összeg erejéig a bankszámláról kifizetés teljesíthető. Fedezetül jellemzően a

bankszámlán 14 rendszeresen jóváírt tételek (pl. havi munkabér) szolgálnak, ami szabadon, hitelcél megjelölése nélkül felhasználható. Az igénybe vett hitel törlesztése a számlára érkező jóváírások folyamatos felhasználásával történik. E hitelnek jellemzően nincs futamideje (a futamidő automatikusan meghosszabbodik), a bank azonban meghatározott időközönként felülvizsgálja a hitelfeltételeknek való megfelelést. A számlahitel szintén a rövid lejáratú kölcsön fajták közé tartozik, amelynek igénybevétele történhet eseti jelleggel de rulírozva is, azaz a hiteladós a lejárat előtt visszafizetheti a hitelt, és ha szüksége van rá a futamidőn belül ismételten igénybe veheti. A számlahitel célja is a rövidtávon jelentkező likviditási zavarok kiküszöbölése és a forgóeszköz-állomány hiányának pótlása. Hitelnek minősülő kihelyezések Hitelnek minősülő kihelyezésekről akkor beszélünk, ha a pénz

visszafizetését a bank nem attól az ügyféltől várja, akinek folyósította. Ilyen lehet a váltó leszámítolása, a követelések megvásárlása, az áruvásárlási kölcsön és az értékpapírhitel. A váltó szigorú előírásoknak megfelelően kibocsátott, meghatározott pénzösszeg később esedékes fizetésére vonatkozó ígérvényt (saját váltó) vagy felszólítást (idegen váltó)17 tartalmazó forgatható értékpapír. A váltó alapjogviszonya szinte minden esetben hitelezési vagy kölcsön jogviszony. A váltó leszámítolása (diszkontálása) olyan pénzügyi művelet, amelynek következtében a váltóbirtokos a váltó esedékessége előtt jut pénzéhez úgy, hogy a váltót eladja. A váltó viszontleszámítolása (rediszkontálása) olyan pénzügyi művelet, amikor a bank a leszámítolás útján megszerzett váltókat a jegybanknak eladja (viszontleszámítoltatja)18. A követelések megvásárlása nem más, mint a jogosult részére

fizetés teljesítése, ezekhez kapcsolódóan az esedékes fizetések nyilvántartása, a kintlévőségek beszedése és kockázatvállalás a megrendelő fizetési mulasztása esetére. Formái a forfetírozás és a faktorálás. Az áruvásárlási kölcsönt szinte kizárólag a lakosság részére nyújtják a bankok. Lényege abban van, hogy a segítségével a lakosság különféle tartós fogyasztási cikkeket vásárolhat. Az ügylet keretében a magánszemélyeket hitelező pénzintézet a vele szerződést kötő kereskedelmi egységnek megtéríti a hitelértékesítés összegét, a kereskedelmi egység pedig a bankra engedményezi a követeléseit. Az adós ezek után a pénzintézetnek havonta fizeti az esedékes kamatokat, díjakat és a tőketörlesztőrészleteket. Az értékpapír-hiteleket a bankok valamilyen átruházható értékpapír megvásárlására nyújtják. 17 Saját váltó: a váltó kiállítója vállalja a fizetési kötelezettséget; idegen

váltó: a váltó kibocsátója egy 3. személyt szólít fel a fizetési kötelezettség teljesítésére. 18 Váltó viszontleszámítolása (rediszkontálás): a pénzintézet tulajdonában lévő váltó jegybank által történő megvásárlása (viszont leszámítolási kamatláb mellett).- https://penzugyszigethu-20210318 15 Kötelezettségvállalási hitel Kötelezettségvállalási hitel esetén a hitelező egyfajta hitelfolyósítási ígéretet tesz. Ennek fajtái a hitelkeret, a bankgarancia, és a bankkezesség. Hitelkeret esetében a hitelező hitelkeret rendelkezésre tartására, és a rendelkezésre tartott összeg erejéig kölcsönszerződés, kezességi szerződés, garanciaszerződés vagy egyéb hitelművelet végzésére vonatkozó más szerződés megkötésére, az adós díj fizetésére köteles. Bankgaranciának azt az ügyletet nevezzük, amikor a bank kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott feltételek mellett – pl. különösen

bizonyos esemény beállta vagy elmaradása, illetőleg okmányok benyújtása - a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni. A garantáló nem veszi át a főadós kötelezettségét, hanem a kedvezményezettnek biztonságot nyújt az adós nem megfelelő teljesítéséért. A bankkezesség az az ügylet, amikor a bank kezességi szerződéssel arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Ez tulajdonképpen a banknak az alapügylettől függő járulékos kötelezettségvállalása, és a kezes bank minden olyan esetben megtagadhatja a fizetést, amikor valamilyen jogcímen a vevő jogosan utasította el a fizetést (pl. minőségi kifogás) A bankgarancia is, a bankkezesség is elsősorban fizetési biztosíték. Hitelügyletté akkor válik, ha a bank fizetést teljesít. A bankkezesség a mai bankgyakorlatban meglehetősen ritkán fordul elő, mivel a bankok az

alapügylet vizsgálatát általában nem kívánják vállalni. A kezesség enyhébb kötelezettség a bank számára, mint a garancia, mivel a teljesítés előtt vizsgálják a főadós alapjogviszonyból eredő fizetési kötelezettségének fennállását is. Hitelcél szerint lehetnek Ingatlancélú hitel – ide tartoznak a különböző lakáshitelek. Ezek lehetnek piaci lakáshitelek, melyek a bank saját hitel termékei. Ezen felül az ügyfelek választhatnak államilag támogatott hiteleket, CSOK támogatáshoz kapcsolódó hitelt, fogyasztóbarát lakáshitelt. Személyi kölcsön ingatlanfedezettel – szabad felhasználásra nyújtják a bankok, Lakáskorszerűsítési hitel, amelynél a cél egy adott ingatlan értéknövelő felújítása, Személyi kölcsön autóvásárlásra – ezen ügylet során a Bankok autóvásárlási célra nyújtanak hitelt, fontos megjegyezni azonban, hogy ezeknek a hiteleknek a hátránya, hogy csak magára az autóra és a forgalomba

helyezésére költhető, más viszont már nem finanszírozható belőle. Személyi kölcsön hitelkiváltásra – más szóval adósságrendező hitel. 16 Hitelkártya – az ügyfél hitelképességi vizsgálata után részére jóváhagyott hitelszámlához kapcsolódó hitelkeret. Szabad felhasználású személyi kölcsön–az típusú ügylet, amelynél a kölcsön kapott összeg felhasználásának célját a hitelintézet nem ellenőrzi és az ügyletbe nem kerül bevonásra ingatlanfedezet. A gépjármű kölcsönt, a személyi kölcsönt és a hitelkártáyát összeségében fogyasztási hiteleknek nevezzük. A fogyasztási hitelezést alacsony hitelösszegek, rövidebb futamidők és a szerződések nagy számossága jellemzi, ugyanakkor súlyuk a banki mérlegekben jóval kisebb a lakáshitelekénél. Emiatt a pénzügyi stabilitás szempontjából ez a háztartási hitelezés kevésbé hangsúlyos szegmense a lakáshitelezéshez képest. A gazdasági növekedésre

ugyanakkor a háztartások fogyasztási kiadásain keresztül gyakorol hatást, míg a lakáshitelezés a lakossági beruházást emeli.19 Átmeneti forgóeszköz-szükségletet finanszírozó hitelek– az erre irányuló szükséglet az alábbi esetekben léphet fel: - - A forgóeszközön belül a készletek vagy a vevőállomány megnövekedett az adott forrásszerkezethez képest, így a fizetőképesség fenntartása érdekében pótlólagos forrásokat kell igénybe venni. A követelések forgási sebességének csökkenése következtében szintén finanszírozási igény merülhet fel. A nem befektetési jelleggel vásárolt értékpapírok pénzzé tétele időben nem lehetséges. A forgó eszközöket finanszírozó saját vagy idegen források szintje lecsökken, így az eszközök finanszírozása elégtelenné válik, ezért hitellehetőség után kell nézni. Ezzel szemben az ügyletfinanszírozási hitelnél nem a forgóeszköz-állomány egészét tartják

elsősorban szem előtt a bankok, hanem üzletenként külön-külön megvizsgálják a finanszírozás lehetőségét, az adott tranzakció kockázatát és hozamát. Tartós forgóeszköz-szükséglet finanszírozó hitelek esetében a termelés tartós forgóeszköz-szükségletének banki finanszírozása éven túli forgóeszköz-hitellel történik. Erre két esetben lehet szükség. Első esetben az eszköz növekedmény finanszírozására nem áll rendelkezésre elegendő saját forrás, a második esetben tartósan csökkent az eszközök finanszírozására bevonható egyéb saját forrás. Tárgyi eszköz beszerzését (beruházást) finanszírozó hitelek–némileg túlmutatnak a kereskedelmi bankok tevékenységén, hiszen a kereskedelmi bankok zömében rövidebb lejáratú forrásokkal rendelkeznek, míg az ilyen jellegű hitelezés a hosszú lejáratú kategóriába tartozik. Ezért a hazai kereskedelmi bankok elsősorban hosszú lejáratú kormányközi vagy

nemzetközi pénzpiaci forrású hiteleket kínálnak. Néhány esetben 19 Fellner Zita –Marosi Anna Új szerepben a fogyasztási hitelek –mi magyarázza a személyi kölcsönök felfutását? MNB Szakmai cikkek-Hitelezés/NHP, 2019.0403, 2 o 17 többen is bekapcsolódhatnak a finanszírozásba úgynevezett szindikátusi szerződés (szindikált hitelezés) révén.20 Az ingatlanhitelek két nagy csoportja a jelzáloghitelek és az építési hitelek. A jelzáloghitelek hosszú lejáratú hitelek, amikor a bank egy ingatlan vagy ingóság fedezete, biztosítéka mellett nyújt hitelt az adósnak. Ebben az esetben a fedezet tartós, könnyű azonosítani, ezért jó biztosítékot nyújt a jelzáloghitelekre. Lakóingatlanokra nyújtott jelzáloghitelek mellett földvásárláshoz, ingatlanfejlesztéshez, vásárlóközpontok, irodaházak, raktárak létesítéséhez is nyújtanak a bankok jelzáloghiteleket. Az építési hitel rövidebb lejáratú, gyakran kapcsolódik

valamilyen szociálpolitikai célhoz, csak az építkezés időtartamára szól. Fedezetéül maga a földterület illetve az elkészülő építmény szolgál. 3.3 A hitelezés menete Az egyik legfontosabb banki tevékenység a hitelezés. A hitelezés kockázattal jár, ezért a banknak úgy kell eljárnia minden egyes kölcsön kihelyezés esetén, hogy ez a tevékenysége megfeleljen annak az alapvető két fő két célkitűzésnek, hogy a hitelezés ne veszélyeztesse a betétesek pénzeszközeit (érdekeit), és megfelelő bevételt (profitot) biztosítson. A hitelezés a hitelfolyósításon túl az alábbi három feladat szerves egységét jelenti. - - - A kérelem benyújtásától a kölcsön folyósításáig terjedő időszak feladatai. Ide tartozik a kölcsönkérelem befogadása, elbírálása, a kölcsönszerződés megkötése és a kölcsön folyósítása. A kölcsön gondozásával kapcsolatos tennivalók, azaz a kölcsön rendeltetésszerű felhasználásának

ellenőrzése, a kölcsön visszafizethetőségének folyamatos figyelemmel kísérése, a biztosítékok meglétének ellenőrzése, valamint a kölcsönösszegnek és járulékainak a beszedése. Nem a meghatározott időben történő fizetés vagy nem fizetés esetén történő eljárás. A hitel- és kölcsön ügyletek lebonyolítását a bank a törvényi előírások mellett a saját maga által kidolgozott utasításrendszerrel is szabályozza. Ezek a rendszerek a hitelezési munka különböző szakaszait (engedélyezés és folyósítás, gondozás és problémák) szabályozzák. Az eljárási rendek: A hitelügyletek engedélyezésénél: a döntési hatáskörök, az ügyfelek minősítése, a hitelkérelmek tartalmi követelménye, cenzúra-előterjesztés tartalmi követelménye, a biztosítékok rendszere, a biztosítással kapcsolatos rendszerek, a kamatrendszer. 20 Szindikált hitelnek nevezzük azt, amikor két vagy több bank együttesen nyújt hitelt közös

dokumentáció és szerződéses rendszer alapján. A vállalati szindikált hitelezés az 1990-es évektől vált egyre népszerűbbé, legfőképpen, amikor nagy összegű strukturált hitelek során keresték a megfelelő finanszírozás és kockázatmegosztás lehetőségét. 18 A hitelek beszedésénél: Az adósok különböző okok folytán kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy késedelmesen vagy egyáltalán nem tudják fizetni tartozásukat, illetve fizetésképtelenné válnak. Az ezekre az esetekre kidolgozott szabályok összessége adja a hitelek megtérülésével kapcsolatos eljárási rendeket. Ezek a fizetési halasztás engedélyezésével kapcsolatos, hátralék keletkezése esetén követendő, és a gazdálkodó szervezeteknek csődeljárás keretében vagy felszámolás útján való megszüntetése esetén követendő eljárási rendek. Itt érdemes kitérni röviden arra, hogy hazai bankrendszer jelenleg igen magas átfutási idő mellett kínál lehetőséget

a legnépszerűbb lakossági hiteltípusok felvételére. Magyarországon egy lakáshitel felvételének körülbelül felét tehetik ki a bankon belüli folyamatok, a hitelkérelem vizsgálata és elbírálása, valamint a kölcsön folyósítása, másik felét pedig az olyan adminisztratív lépések, mint a jövedelemigazolás beszerzése, az ingatlanfedezet értékbecslése, valamint a kölcsönszerződés közjegyzői hitelesítése. A jellemzően kisebb összegű, fedezetlen személyi hitelekesetén, habár a folyamat jelentősen rövidebb, még így is átlagosan néhány napba telhet a kölcsönfolyósítása új ügyfelek számára. A megoldás ezekre a problémákra a fejlettebb digitális lehetőségeket kínáló hitelezésben/bankrendszerben rejlik. 21 3.31 Döntési kompetenciák A bank belső szabályai határozzák meg, hogy egy-egy bank az ügyfeleivel kapcsolatos üzleti tevékenységek lebonyolítása során felmerülő döntéseket milyen szinten hozhatja meg, a

különböző szinteken lévő döntéshozók milyen összeghatárig engedélyezhetnek üzleti döntéseket. A legfontosabb döntési szintek: Igazgatóság, Vezérigazgató, Központi cenzúra bizottságok, Eszköz-Forrás Bizottság, a fiókhálózat területi elvén működő cenzúra bizottságok. Az Igazgatóság döntési hatáskörébe tartozhat belső hitelek odaítélése, a befolyásoló részesedéssel bíró ügyfelek hiteleinek engedélyezése, a nagy hitelt igénybe vevő ügyfelek hitelügyleteinek engedélyezése. A központi döntéshozók hatáskörébe tartozhat az ügyfél minősítő rendszerek elfogadása, felülvizsgálata, a kiemelt ügyfélkör meghatározása, a különböző banki szolgáltatások bevezetése, fejlesztése, továbbá a báziskamat és a szolgáltatások díjtételeinek megállapítása, a hitelkamatok módosítása. A területi elven felálló vagy esetlegesen az adott fiókban működő cenzúrabizottság döntési jogköre a kisebb

összegű és kisebb kockázatú ügyekben való döntésre korlátozódik. Hálózati egységek csak az úgynevezett területi elv betartásával meghatározott kört hitelezhetnek. Minden bankfióknak természetes vonzáskörzete van, ez általában a telephely 50 kilométeres sugarú köre. 21 Nagy Benjámin –Zágonyi Ádám Hitel gyorsan, kényelmesen? Digitálisan! MNB Szakmai cikkek2019.1029, 2 o 19 3.32 Adósminősítés22 Az adósminősítés az ügyfelek előzetes kockázati felmérését jelenti. Az eltérő kockázati jellemzők miatt az adósminősítési rendszerek különböznek attól függően, hogy azok milyen ügyféltípusra vagy ügyfélszegmensre vonatkoznak. Az ügyfelek minősítését a törvény is előírja a bankok számára. Ennek eredményeképpen a potenciális adósok különböző osztályokba sorolódnak kockázatosságuk mértékének megfelelően. Az adósminősítést minden hiteligénylőre el kell végezni, továbbá azokra is, akikért a

bank kötelezettséget vállal. Az adósminősítést legalább évente egyszer a beszámolási, illetve mérlegkészítési időszak után felül kell vizsgálni, hiszen az adott vállalkozás életében egy év alatt lényeges változások következhettek be. Az adósminősítést akkor is célszerű elvégezni, ha év közben alapvető változás következik be a cég életében. A hitelkockázat legjelentősebb kockázati tényezője maga az adós, vagyis az, ha az adós nem fizet. Az adós nemfizetésének kockázatát az adósminősítő rendszerek hivatottak felmérni. A minősítési rendszerek többnyire két részből tevődnek össze Egyrészt a mérlegre és az eredménykimutatásra épülő számszaki információkból egzakt mutatókat képeznek, például a vagyoni helyzetre, a pénzügyi helyzetre, az eladósodottságra, a likviditási helyzetre. A számszaki tényezők mellett azonban vannak olyan tényezők, amelyek nehezen vagy egyáltalán nem számszerűsíthetők

mutatószámok képzésével. Ezek a faktorok "szubjektív" megítélés alapján kerülnek be a minősítési rendszerbe. A bankok számítógépes szoftverekkel segítik az adósminősítést úgy, hogy az adott ágazat jellemzőit eleve beépítik a programokba. Az adós minősítési rendszereket kiegészíti egy megfigyelő (monitoring) rendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy az év közben bekövetkező változásokat, elsősorban a szezonalitásokat, figyelemmel lehessen kísérni. A lakossági ügyfelek hitelkockázata meghatározóan jövedelmük és vagyoni helyzetük ingadozásából adódik. A kockázatelemzés így elsősorban a jövedelem és a vagyon ingadozását kiváltó tényezőket elemzi (gazdasági ciklus, munkaerőpiaci helyzet, életkörülmények, családi állapot, meglévő vagyon, életviteli szokások stb.), és ennek alapján próbálja előre jelezni a nemteljesítés valószínűségét. Az adósminősítésben nagy segítségül

szolgálnak a modern statisztikai technikák, mivel a legtöbb jól működő intézmény már a saját historikus tapasztalatát figyelembe véve alakítja ki azoknak az információknak a körét, amelyeket egy-egy bírálat esetén figyelembe vesz. Ezen statisztikai módszereket összefoglalóan pontozáson alapuló, (scoring típusú) adósminősítő rendszereknek hívják, amelyek lehetővé teszik az intézmény számára a tömegszerű és gyors hitelezést. Ezen adósminősítő rendszerek automatikusan, objektíven pontozzák az ügyfeleket, s jellemzően egy adott minimális pontszámot el nem érő ügyfelek számára a bank nem vagy csak felárral hajlandó hitelt vagy más terméket nyújtani.23 22 Az adósminősítést ügyfélminősítő rendszernek is szokták hívni; a két fogalom jelentése egy és ugyanaz. Emellett a vállalati hitelek esetében gyakran hívják az adósminősítést ratingnek, míg a lakossági üzletágban scoringnak. 23 Bankmenedzsment -

Banküzemtan, Magyar Bankszövetség Budapest, 2018, 148. o 20 3.33 A hitelkérelem és a hitel előterjesztés Ha az adós hitel felvétele mellett döntött hitelkérelmet kell benyújtania. A hitelkérelemnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a hitelező bankot meggyőzze az adós hiteligényének megalapozottságáról és arról, hogy a bank számíthat a hitel biztonságos visszafizetésére. A hitelkérelem főbb elemei: - - - Az adós rövid bemutatása. A kért hitel összege, a hitel célja, időbeli ütemezése, a lehívás vagy igénybevétel lehetséges időpontjai, futamideje, a visszafizetés ütemezése, az esetleges előtörlesztés lehetősége, rulírozó jellegű felhasználás stb. A felajánlott biztosítékok felsorolása. Egyéb kérdések javaslatok a hitel döntés elősegítéséhez (pl. referenciák említésre, személyes találkozásra javaslattétel). Pénzügyi adatok számítások (a bank általában előre megadja, hogy mit illetve milyen

részletes adatokat kér), hivatalos pénzügyi mérleg (általában az előző három évre visszamenőleg a hivatalos könyvvizsgáló cégek által auditált mérleg), pénzügyi előrejelzés (általában minimum a hitelnyújtás időtartamára, de lehetőség szerint hosszabb időre is), cash flow terv, várható raktárkészlet, rendelésállomány, legnagyobb kintlévőségek felsorolása, főbb szállítok, stb. Egyéb információk: adós piacának bemutatása, üzleti stratégia, marketing terv, cég tulajdonosi helyzete, külső befektetőkről információ, egyéb üzleti lehetőségek a bankkal (pl. okmányos üzletek betétek elhelyezése) A bankok igyekeznek a benyújtott hitelkérelmeket és a hitelelőterjesztéseket valamilyen módon standardizálni, az információkat csoportosítani. Ez azért fontos, hogy mind az ügyfelek, mind a döntéshozók az egyes ügyletek esetében azonos keretfeltételek mellett dolgozhassanak. A hitelnyújtás előtt a banknak meg kell

vizsgálni a következőket: - A kölcsön összege, célja, futamideje összhangban van-e egymással, milyen a kölcsön felvevő helyzete és hitelvisszafizető képessége, a felajánlott biztosítékok megfelelően csökkentik-e a hitelezés kockázatát. A beadott hitelkérelem alapján a bank elkészíti a hitelelőterjesztést, amelynek figyelembevételével születik meg a döntés a hitel odaítéléséről vagy esetleges elutasításáról. Míg a hitelkérelem az ügyfél azonosítására, eddigi tevékenységének bemutatására, az igényelt banki szolgáltatásra és a felajánlott biztosítékra vonatkozó információkat tartalmazza, addig a hitelelőterjesztés az adósra, az ügyletre koncentrálva lényegre törően mutatja be az információkat. Az előterjesztésben vizsgálni kell, hogy 21 - - a hitelkérelem teljesítését a Hitelezési valamint az Ügyfél-minősítési, Fedezetértékelési Szabályzatok előírásai, a bank ügyviteli

Szabályzatának rendelkezései lehetővé teszik-e, az igénylőnek nincs-e olyan jellegű tartozása, amely kizárja a kölcsön engedélyezését; (adó, társadalombiztosítási kötelezettségek, vám, közüzemi díjak stb.), a hitel visszafizethetőségét a vállalkozás jövedelemtermelő képessége szempontjából, biztosított-e a kölcsönigénylő által megjelölt, számszaki adatokkal alátámasztott hitel felhasználási célmegvalósulása.-kockázati szempontból értékelni kell az ügyletet (tőkekövetelmény, stb. meghatározása) Az előterjesztés elemei a következők: - - - - Az ügylet rövid ismertetése, a hiteligény és a finanszírozási konstrukció rövid összefoglalása. Az ügyfél gazdálkodásának bemutatása (ez a gazdálkodási, vagyoni, pénzügyi helyzet összefoglaló elemzése, értékelése a csatolandó mellékletek - státusz eredménykimutatás pénzforgalmi terv, éves üzleti terv – alapján). A hitelnyújtás kockázatainak

bemutatása. Az a számítás, amely a bank számára a hitel nyereségességét igazolja. Ez egy termékre lebontott nyereségességi előkalkuláció, amely a termék kockázata, tulajdonsága, biztosítékai alapján megbecsüli, hogy a bank számára a hitelkihelyezés valóban várhatóan nyereséges lesz-e. Ez segíti a bank vezetését abban, hogy elkerülje az alulárazott/alulbiztosított hitelek folyósítását, amelyek a bank számára nem jelentenek hozzáadott értéket. Javaslat indoklás (összefoglalva be kell mutatni, hogy miért javasolja az előterjesztő a bankügylet engedélyezését, módosítását, esetleg elutasítását, itt kell leírni, ha a javaslat a Hitelintézetekről és Pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII törvénybe, vagy belső banki utasítás előírásaiba ütközik). Határozati javaslat szövege (egyértelmű döntési javaslat, rövid indoklással az ügyletre vonatkozóan, az összeg, a kondíciók, biztosítékok és

egyéb kikötések tételes felsorolása). A hitelképesség vizsgálata: A hitelképesség vizsgálata jogszabály alapján fennálló kötelezettsége a hitelezőnek a természetes személyekkel kötött szerződések esetén.24 A hitelképesség vizsgálata során meg kell győződni arról, hogy - a kérelmet megelőzően folyósított hitelek az adós pénzügyi helyzete alapján visszafizethetők-e, 24 A körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról 361/2009. (XII 30) Korm rendelet 3. § (1) A hitelnyújtó nem nyújthat hitelt kizárólag a hitelkockázati fedezet figyelembevételével, a természetes személy hitelképességét, illetve hitelezhetőségét minden egyes hitelbírálatkor meg kell vizsgálnia. 22 - a kért hitel milyen célt szolgál, illetve létezik-e olyan jövedelem, amelyből a hitelfelvétellel járó többletköltségeket ki lehet fizetni, a hitel folyósítását követően milyen lesz az adós

pénzügyi helyzete, milyen forrásból biztosítható a teljes kölcsön állomány visszafizetése, a hitel vissza nem fizetésének esetében milyen másodlagos - az adott ügylettől független – forrásokból, biztosítékokból lehet a kölcsön visszafizetését biztosítani. A finanszírozás oldaláról megfelelő hitelképességről akkor beszélünk, ha az adós Fizetési kötelezettségeinek időben eleget tesz (fizetőképes). A fizetőképesség vizsgálatánál az adós rendszeres bevételeit kell számba venni. 3.34 A biztosítékok 25 A biztosíték a hitel visszafizetésének fedezete a hitelnyújtó számára, ha a hitelfelvevő nem vagy nem megfelelően teljesíti a hitelszerződésben vállalt – elsősorban kamatfizetési és tőketörlesztési – kötelezettségeit. A biztosítékok lehetnek dologi biztosítékok (zálogjog, óvadék, opciós jogok) vagy személyi biztosítékok (garancia, kezesség, támogató nyilatkozat vagy comfortletter). A személyi

és dologi biztosítékok mellett a bank alkalmaz ún. kovenánsokat A kovenáns olyan megállapodás a hitelező és az adós között, amely a hitel futamideje alatt kötelezi az adóst bizonyos tevékenységek elvégzésére, illetőleg bizonyos tevékenységektől való tartózkodásra. A kovenánsok a hitelszerződési megállapodások szerves részei A leggyakrabban előforduló ún. „sztenderd kovenánsok”: Az egyenlő elbánás elve, vagy „pari passu”. Az ügyfél kötelezettséget vállal arra, hogy a felmerült és felmerülő fizetési kötelezettségeit mindenkor legalább azonos módon kezeli, mint minden más jelenlegi és jövőbeli kötelezettségét, valamint hogy a banknak legalább olyan kedvező vagy kedvezőbb biztosítékokat nyújt, mint amelyeket az eddig felvett és/vagy a jövőben felveendő, más hitelek biztosítékául másoknak nyújtott és/vagy nyújtani fog. Az ügyfél ezúton biztosítja a bankot, hogy legalább azonos információkkal látja

el, mint esetleges más bankkapcsolatait. A megterhelés tilalma, vagy „negatív pledge”. A vállalat a hitelnyújtó bank beleegyezése nélkül nem ajánlhatja fel különböző tárgyi és forgóeszközeit hitelfedezetként másik banknak. A vállalat köteles értesíteni a bankot, ha egy másik banktól hitelt vett fel A vállalat más hitelező felé nem köthet ki kedvezőbb biztosítékot, mint amiben az eredeti hitelező bankkal megállapodott. Crossdefault: A kötelezettségvállalás megszegésének minősül, ha az ügyfél valamely pénzügyi intézménnyel szemben 30 napon túli fizetési késedelembe esett, valamely 25 A biztosítékok pontos jogi megfogalmazása, alkalmazási lehetőségeik, adott esetben tiltásuk a mindenkori érvényes jogszabályok alapján történik, amelyek azonban időben is és országok szerint is folyamatosan változnak. 23 pénzügyi intézmény az ügyféllel fennálló hitelszerződését egyoldalúan felmondta, pénzügyi

intézménnyel kötött szerződését megszegte, az ügyféllel vagy annak tulajdonosaival vagy bármely olyan társasággal szemben végrehajtási, csőd- vagy felszámolási eljárás indult, amelyben az ügyfél többségi részesedéssel rendelkezik. Tulajdonosi klauzula (ownership clause): A jelenlegi tulajdonosok adott százalékos közvetett/közvetlen többségi tulajdoni érdekeltséggel rendelkeznek az ügyfél társaságban. Kötelezettségvállalás megszegésének minősül, amennyiben a tulajdonosok jelenlegi együttes közvetlen és/vagy közvetett szavazati aránya az ügyfél vállalatban a bank előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül adott szint alá csökken. A tulajdoni arány változásáról az ügyfél a bankot haladéktalanul értesíteni köteles. A bank aktív ügyleteihez kapcsolódó jogi biztosítékok: Óvadékba helyezett forint-, illetve deviza fedezet, Óvadékba helyezett olyan értékpapír fedezet, amely papíroknál az állam vagy

valamelyik bank garantálja a névértéken történő visszavásárlást, - Állami garancia, - Egyéb garancia rendszerek (alapszabályok rögzítik, hogy a kölcsön és járulékainak mely hányadát garantálják, általában nem az egész kintlévőségre vonatkoznak, ezért más biztosítékokkal is kiegészítendők például Hitelgarancia Zrt., Agrár vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány), - Bankgarancia, - Kézizálogjog, - Készfizető kezesség, - Jelzálogjog, illetve keretbiztosítéki jelzálogjog, - Közraktár zálogjegyen alapuló zálogjog, - Vagyont terhelő zálogjog, - Váltó és csekk kezesség, - Óvadékba helyezett, nem garantált árfolyamú értékpapírok, - Engedményezés, - Vételi jog (opció), - Követelésen vagy jogon fennálló zálogjog, - Egyszerű kezesség. - Ezek közül kockázatmentesnek tekinthetők a következő biztosítékok: óvadékba helyzet forint illetve deviza, állami garancia, ideértve a különböző minisztériumok,

egyéb kormányzati szervek garanciáját is, egyéb állami-kormányzati szervekhez kötődő alapítványok garanciái. Önállóan általában nem, csak más biztosítékokkal együtt kombináltan felhasználható biztosítékok: követelésen vagy jogon fennálló zálogjog, az egyszerű kezesség és magánszemélyek készfizető kezessége, az engedményezés, a határidős árutőzsdei kötjegyen alapuló vételár engedményezés, a vételi jog (opció). 24 Szinte kizártak biztosítékként való elfogadhatóság szempontjából a korlátozottan vagy egyáltalán nem forgalomképes, nehezen hasznosítható jogok, így többek között a találmány, a védjegy, márkanév, szerzői jogi védelemben részesülő jogok, szoftver, know-how, licenc, újítás, gyártási eljárás, egyéb szellemi szolgáltatás. A fenti biztosítékok közül a kezesség, mint a szerződést biztosító járulékos mellékkötelezettség vizsgálata során merül fel a kérdés: meddig terjed

a hitelező felelőssége a hitel kihelyezése előtt valamennyi kockázati tényező feltárásában, ideértve a készfizető kezes hitelképességének a vizsgálatát is. Kapcsolódó jogeset A Fővárosi Ítélőtábla Pf.22057/2010/4 számú határozata kölcsöntartozás megfizetése tárgyában.[1959 évi IV törvény (Ptk) 200 §, 227 §, 1996 évi CXII törvény (Hpt.) 77 §, 78 §] A felperes kérte, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket egyetemlegesen kölcsöntartozás megfizetése jogcímén a keresetben megjelölt tőke összeg és járulékai megfizetésére. Előadta, hogy az alperesek az adósnak nyújtott kölcsön biztosítékaként készfizető kezességet vállaltak. Tekintettel arra, hogy az adós nem teljesített a szerződésnek megfelelően, ezért a szerződés felmondását követően az alperesek a fennálló tartozásért helytállni tartoznak a Ptk. 272 § (1) bekezdése alapján Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték,

arra történő hivatkozással, hogy, a készfizető kezességvállalásuk a Ptk. 227 § (2) bekezdése alapján lehetetlen szolgáltatásra irányult, ezért semmis. A szerződés megkötésekor ugyanis nem rendelkeztek a helytállással elegendő vagyonnal és ezzel a szerződés megkötésekor a hitelező is tisztában volt, valamint a szükséges adósminősítési eljárást sem folytatták le. Ezek alapján a hitelezőnek meg kellett volna tagadnia szerződéskötést, vagy más biztosítékot kellett volna bevonni. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Indokolásában osztotta az alperesi ellenkérelemben foglaltakat. Megállapította, hogy a felperes nem tárta fel a kockázati elemeket és gyakorlatilag fizetésképtelen személyekkel kötött megállapodást, így nem tett eleget azon magatartásának, amelyet a társadalom, egy banktól elvár, így annak sincs jelentősége, hogy a felperes egyébként a saját, belső szabályzatának megfelelően járt el. A

szerződés a Ptk. 227 § (2) bekezdése alapján lehetetlen szolgáltatásra irányul, valamint a Ptk. 200 § (2) bekezdése alapján jóerkölcsbe is ütközik Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben kérte annak megváltoztatását és a keresetének megfelelő ítélet meghozatalát. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Pp. 253 § (2) bekezdése szerint megváltoztatta, és az alpereseket a keresetnek megfelelően marasztalta az alábbi indokolással. A Hpt 70 § alapján a hitelintézet a prudens működésre vonatkozó előírások betartásával úgy köteles a rábízott idegen és saját forrásokkal gazdálkodni, hogy folyamatosan fenntartsa az azonnali fizetőképességét (likviditását) és a mindenkori fizetőképességét (szolvenciáját). A Hpt 77 § (1) bekezdése alapján a pénzügyi 25 intézmény köteles a kihelyezések és kötelezettségvállalások megalapozottságát, áttekinthetőségét a kockázatok

felmérésének ellenőrzését és csökkentését lehetővé tevő, igazgatóság által elfogadott belső szabályzatot kidolgozni és alkalmazni. A Hpt 78 § (1) bekezdése szerint pedig a kihelyezésről történő döntés előtt meg kell győződni a szükséges fedezetek, illetőleg biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a perbeli szerződés nem ütközött a Hpt. fenti szabályaiba, a felperes a belső utasításai szerint járt el, amikor fedezeti vizsgálat nélkül fogadta el a készfizető kezességet biztosítékként. A kintlevőségek, befektetések, mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének és értékelésének szempontjairól szóló 14/2001. (III 9) PM rendelet (hatályos volt 2007.1231 napjáig) 11 § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy fedezetértékelési szabályzatban meg kell határozni az elfogadható fedezetek körét illetve azon fedzeteket,

amelyek a partner hitelképességi vizsgálata nélkül a kockázatvállalás megalapozásául szolgálhatnak. A felperes tehát jogszabályi felhatalmazás alapján a belső szabályzatának megfelelően járt el, amikor szerződéskötéskor nem vizsgálta az alperesek vagyoni helyzetét, fizetőképességét, és alappal kívánta érvényesíteni a kölcsönszerződéshez tartozó személyi biztosítékot. Ezt a gyakorlatot erősíti a BH 2013.125 számú eseti döntés, mely szerint „Nem ütközik nyilvánvalóan jóerkölcsbe, ha a hitelintézet - saját belső szabályzatára alapítottan hitelképességi vizsgálat elvégzése nélkül köt kezességi szerződést [Ptk. 200 § (2) bek]” A fenti (Pf.22057/2010/4) tényálláshoz hasonló esetben megállapítást nyert, hogy az adósminősítést csak a kötelezettségvállalóra (hitelszerződést kötő félre) kell elvégezni, tehát a fenti PM rendelet nem írja elő a készfizető kezes tekintetében a minősítés

elvégzését, elegendőnek tartja, ha az az adósra nézve megtörténik [8. § (3) bekezdés a) pont 1., 2] A PM rendelet 11 § (2) bekezdése a fedezetértékelési szabályzattal szembeni elvárásként fogalmazza meg azon biztosítékok megjelölését, melyek a kockázatvállalás megtérülésénél elsődleges fedezetet jelenthetnek és az ügyfél, illetve a partner hitelképessége vizsgálata nélkül a kockázatvállalás megalapozásul szolgálhatnak. Összegzésképpen megállapítható, hogy a hitelügyletek során, ha a hitelező a szerződés biztosítására készfizető kezest kíván bevonni, a kezes hitelképességének vizsgálata és minősítése – amennyiben ezt a hitelnyújtó belső szabályzata megengedi – nem terheli a hitelezőt, a szerződés ezek hiányában is megköthető. A szerződéskötő adós esetében ez az eljárás nem mellőzhető. 3.35 A kölcsön folyósítása A hitelfolyósítás alapvető feltétele, hogy a banknak forrás álljon

rendelkezésére. A kölcsönszerződés megkötése illetve a szerződésben kikötött minden feltétel teljesítése után lehet a kölcsönt folyósítani. 26 A hitelszerződés elemei - - - - - - - Hitel összege, lejárata, célja. A kölcsön összege az a maximális összeg, amelyet a szerződés szerint az adós lehívhat. A kölcsön összegét általában le lehet hívni azonnal, lehívási idő alatt egy összegben vagy részletekben. A kölcsön céljának meghatározására nemcsak formai okokból szükséges. Beruházási hitelnél a bank szigorúan előírhatja, hogy a kölcsön csak adott beszerzések finanszírozására fordítható. Lehívás – Folyósítás. A lehívási időszak konkrét napokban van meghatározva, amely alatt a bank a még fel nem használt hitelösszegre rendelkezésre tartási jutalékot számol fel. A bank által megkövetelt feltételek teljesülésének bekövetkeztével van lehetőség a folyósításra. Ezek a feltételek

lehetnek például egy jelzáloghitel esetén a pénzintézet javára legalább széljegyzetben történő jelzálogbejegyzés, a földhivatali jelzálogbejegyzés eljárási díjának megfizetése, valamint ennek igazolása, a szükséges közjegyzői okirat elkészítése, a bank által meghatározott összegű folyósítási jutalék befizetése, a lakásbiztosítás pénzintézet javára történő engedményezése, szükség esetén ranghely lemondó nyilatkozat, cselekvőképtelen személy esetén gyámhatósági engedély. A folyósítás ütemezése lehet egyösszegű vagy szakaszos Kamat, esedékesség, számítás módja. A kamat mértéke függ a bank forrásköltségeitől és az adós által képviselt hitelkockázattól. A kamatfizetés lehet esedékes havonta, negyedévente, félévente, illetve kivételes esetekben évente. A hitelkamatszámításnál közölni kell, hogy a bank hogyan számítja az adott időszakra jutó kamatot (évi 365 vagy 360 napot alapul véve).

Visszafizetési feltételek, ütemezés. A szerződésben szerepelnie kell a pontos törlesztési tervnek. Előtörlesztés nem mindig előnyös a banknak, mivel ez a likviditás menedzselését megnehezíti, ezért a bankok külön kitérnek a szerződésben arra, hogy az adós milyen feltétellel térhet el a megállapodott ütemezéstől. Kamaton felüli egyéb díjak. A bankok a legtöbb hitel szerződésben a kamaton felül további költségeket, díjakat számítanak fel. Ezek a díjak megemelik a hitel teljes költségét, ezért sohasem szabad csak a hitelkamatot figyelembe venni több hitelajánlat összehasonlításánál. Ezek a díjak lehetnek a rendelkezésre tartási díj (Commitmentfee), a kezelési költség (Handlingfee), a lehívási költség (Front end fee, flatfee). A szokásos díjakon felül további költségek számolhatók fel bonyolultabb szerződéseknél (pl. management fee, jogi szakértői költségek, stb) Biztosítékok. A szerződés fontos részét

képezik a hitel visszafizetését biztosító banki biztosítékok (securities), melyek a következők: A közvetlen fedezetet az adós hitellel finanszírozott tevékenysége, vagy művelete normál menetében realizálja (természetes visszafizetési forrás). A közvetett (járulékos) fedezet realizálása akkor válhat szükségessé, ha a megelőlegezett árbevétel, vagy jövedelem nem folyik be vagy nem elegendő a hitel visszafizetéséhez (külön biztosíték). Szerződés felmondása.26 A hitelnyújtó bank számára fontos, hogy pontosan meghatározzák a szerződés felmondásának eseteit. Ilyenkor természetesen a hitel 26 A Ptk. 6:382 § (4) bekezdése rendelkezik a hitelszerződés hitelező részéről történő felmondásának lehetőségeiről, a 6:387. § (1) és (2) bekezdései pedig a kölcsönszerződés felmondásának lehetőségeiről 27 - azonnal esedékessé válik. A hitel nyújtó banknak mérlegelnie kell, hogy saját érdekében mi a

célravezetőbb: ha felmondja a hitelt, vagy pedig ha újra tárgyalja hitelkondíciókat. A hitel azonnali felmondása sok esetben vezetett a közelmúltban például a vállalkozások csődbe meneteléhez, ami azzal járt, hogy utána a bank csak a követelése egy részéhez tudott hozzájutni. Kötelezettségvállalások. A bank a szerződésben előírhat olyan kötelezettségeket a hitelfelvevő részére, amelyek be nem tartása a végső esetben a szerződés felmondásához vezethet. Ezen kötelezettségek egy része számszerűsíthető, például a bank előírhatja bizonyos pénzügyi mutatók minimális vagy maximális határértéket, amelyeket az adós nem lépett át. A tulajdonosi kötelezettségvállalás A vállalat tulajdonosa vagy tulajdonosai kötelezettséget vállalnak arra, hogy a hitel futamideje alatt nem adják el a vállalatot, vagy többségi tulajdonuk nem fog változni. Ez a kötelezettségvállalás például olyan nagy nemzetközi vállalatok

leányvállalatainál lehet fontos, ahol a legfontosabb biztosíték maga vállalat neve, piaci súlya és kapcsolatrendszere. 3.36 A kölcsön ügyletek gondozása A hitelfolyósítást követően a hitelezőnek az a legfontosabb feladata, hogy a kölcsönt lejáratáig folyamatosan figyelemmel kísérje, és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a kölcsönt a szerződésben meghatározott határidőre visszafizessék. Ezt a folyamatot nevezzük a hitel gondozásának (monitoring). Kapcsolódó jogeset BH 2013.6167 (Kúria Kfv I 35145/2012) „Nem elegendő a hitel kihelyezését megelőző üzleti terv vizsgálata, azt követően annak megvalósulását és a hitel-visszafizetés jövőbeni teljesítését is folyamatosan ellenőrizni kell azáltal, hogy meg kell követelni az adóstól az évenkénti adatszolgáltatást és a jövőre vonatkozó üzleti tervek benyújtását. Emellett a gazdálkodási tevékenység folytatását helyszínen ellenőrizni szükséges [14/2001.

(III 9) PM rend 11 § (3) bek, 2003 évi XCII tv 117 § (1) bek, 1996 évi CXII. tv 77 §, 78 §, 317/2001 (XII 29) Korm r 1 §]” A felek közötti jogvita során a felperes állami készfizető kezesség beváltását kezdeményezte a képviseletében eljáró Bank és az adós között létrejött hitelszerződés alapján biztosított 10.800000,- Ft összegű rulírozó hitellel kapcsolatban Az adóhatóság az állami garancia beváltásához kapcsolódóan ellenőrzést végzett. Ennek eredményeként hozott elsőfokú határozat elutasította a felperes kérelmét. Rögzítette, hogy a bank nem bocsátott rendelkezésre részletező szöveges bevételi üzleti tervet, döntési adatlapot és az adós minősítés bírálati anyagát. A Fővárosi Bíróság jogerős ítéletével az alperesi határozatot az első fokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az első fokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. A jogerős ítélet ellen az

alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Kérelmében kiemelte, hogy amennyiben a bank a hitelkihelyezést megelőzően, majd annak utógondozása során az e körben alkotott belső szabályzatát megszegi, az önmagában olyan súlyos szabálysértés, mely megalapozza a kezességbeváltási igény elutasítását. 28 A felülvizsgálati eljárás során a Kúria vizsgálta jogelődje, a Legfelsőbb Bíróság több a perbelivel egyező jogeset kapcsán kifejtett álláspontját, miszerint a hitelintézetnek a döntés előtt meg kell győződnie a szükséges fedezetek, illetőleg biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről (Hpt. 78 § (1) bekezdés), illetve a kockázatvállalást tartalmazó szerződés tartama alatt rendszeresen figyelemmel kell kísérnie és dokumentálnia a szerződésben foglalt feltételek megvalósulását, beleértve az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulását (Hpt. 78 § (4)

bekezdés) Ezek a rendelkezések általánosságban fogalmazzák meg a hitelintézettől elvárható körültekintő, gondos, a szakmai szabályoknak megfelelő eljárást, a jogszabályokban és az ezen alapuló belső szabályzatokban lefektetett előírások betartását. A Kúria álláspontja szerint az alperes határozatában megjelölt felperesi mulasztások olyan érdemi hibák, melyek nagyban befolyásolták a hitelfelvevő hiteltörlesztését és így a hitel megtérülését. A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemben foglaltak alapján a Pp. 275 § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította. A fenti jogeset is rávilágít arra, hogy a hitelező által végzet hitelgondozásnak ki kell terjednie a kölcsön rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzésére, a hitelcél megvalósulásának vizsgálatára, az adós pénzügyi helyzetének folyamatos figyelemmel kísérésére, valamint a jogi

biztosíték meglétének és értékének az érvényes utasításban előírt gyakorisággal történő vizsgálatára. A kölcsön rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzése. A bank a rendelkezésére álló forrásokból meghatározott célra nyújtja a hitelt. A saját forrásokból nyújtott hitelek célját a bank mindenkori üzletpolitikai irányelvei határozzák meg. Több esetben a forrást adó kikötéseket ír elő olyan vonatkozásban is, hogy a hitelkeretből nem finanszírozható bizonyos (pl. közmorállal ellentétes) tevékenység A kölcsönszerződés fennállása alatt a kölcsön céljának megfelelő felhasználását a bank ellenőrzi. Ebből következik az, hogy az egyes konstrukciók esetében az ügyfélnek olyan nyilvántartási kötelezettséget kell vállalnia, amely alkalmas az ellenőrzésre. A bank az ellenőrzéshez elkérheti a kölcsön céljaként megjelölt tevékenységgel kapcsolatos terveket, specifikációkat, jelentéseket és

egyéb információkat, szerződéseket, a beszerzések ütemezésével kapcsolatos dokumentumokat, valamint ezek lényeges vonatkozású módosításait és kiegészítéseit. A hitel rendeltetésszerű felhasználását a bank a helyszínen is ellenőrizheti. Az ügyfélnek kötelessége a bankot haladéktalanul értesíteni minden olyan körülményről, amely megakadályozhatja a kölcsönt céljainak megvalósulását, illetve a vállalt kötelezettségei teljesítését és köteles megtenni minden szükséges intézkedést ezek elhárítására. A kölcsönnel támogatott célnak részben vagy egészben való nem teljesítése, vagy késedelmes teljesítése, a jóváhagyott fejlesztési tervtől való eltérése súlyos szerződésszegésnek minősül. Ennek alapján a hitelező bank azonnali hatállyal felmondhatja a kölcsönt. 29 Az ügyfél pénzügyi és gazdasági helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése Az ügyfél helyzetében bekövetkező változások

kezelése érdekében működtetik a bankok a monitoring rendszert. Így megvalósítható, hogy a bank időben szerezzen tudomást ügyfelének fizetési problémáiról, és a pénzügyi-gazdasági helyzetében bekövetkező változás okairól, és ennek megfelelően változtassa meg a kölcsönszerződés feltételeire vonatkozó döntését. A kölcsönszerződés feltételeinek változtatásáról szóló döntés lehet: Jogi biztosítékok megerősítése, további fedezetek bevonása, azonnali inkasszós megállapodás megkötése az adós összes bankszámlájára. - Az ügyfél fizetőképes vevő-követeléseinek faktorálása és a fennálló hitelállomány törlesztésére való bevonás. - Opciós szerződés megkötése az adós forgalomképes vagyontárgyaira. - Hitelszerződések, kölcsönszerződések közokiratba foglalása, tartozáselismerő nyilatkozat kérése közokirat formájában, intézkedés fizetési meghagyás kibocsátása érdekében. - Követelések

átütemezése, kamattőkésítés, kamaton kívüli egyéb bankköltségek csökkentése, követelések engedményezése, egyedi kamat mérték megállapítása, hiteltőke konverzió (kényszer befektetés). Amennyiben a kölcsönszerződés felmondása bekövetkezik, akkor a banknak intézkednie kell, hogy a lejárt kölcsön összegével és annak járulékaival az ügyfél banknál vezetett bármelyik pénzforgalmi jellegű bankszámláját - élve beszámítási jogával – megterhelje, vagy más banknál vezetett bármely pénzforgalmi jellegű számlájával szemben azonnali megbízással érvényesítse. - A biztosítékok (fedezetek) értékének és meglétének ellenőrzése. Az engedélyezett kölcsönök gondozásával kapcsolatos tevékenységek közül jelentős szerepe van a biztosítékok ellenőrzésének. A biztosítékok ellenőrzése például jelzáloghitel esetén friss tulajdoni lap lekérése, ingatlan-értékbecslés rendelése, vagyonbiztosítás

ellenőrzése, építési hitel esetén készültség, előrehaladás követése. A jogi biztosítékok ellenőrzése három tényezőre irányul: - A fedezetek elfogadhatóságának feltételeire. A fedezet meglétére és az értékére. Az ügyfél kockázat változásaira. Az elfogadhatóság ellenőrzése arra terjedt ki, hogy a fedezet a bankok értékelési szabályzataiban előírtaknak megfelel-e, a fedezetek elfogadhatóságával kapcsolatos feltételek fennállnak-e. A fedezetek megléte és értéke ellenőrzésének gyakorisága az ügyfél kockázatától, kategóriába sorolásától, valamint a biztosíték típusától függ. Az ügyfél kockázat változásának ellenőrzését az adósminősítés, illetve az adósminősítéshez kapcsolódó monitoring keretében kell elvégezni. Ha az ellenőrzés azt állapítja meg, hogy az ügyfél kockázat nem növekedett, a fedezet megfelel az elfogadhatóság feltételeinek és a biztosíték aktuális értéke megfelel a

banki követelményeknek, akkor az elvégzett vizsgálat eredményét írásban össze kell foglalni. 30 Ha az ellenőrzés azt állapítja meg, hogy az ügyfél kockázat az adósminősítési besorolással összefüggésben növekedett és/vagy a fedezet már nem felel meg az elfogadhatóság feltételeinek, vagy eltűnt, vagy értéke csökkent, az ügyféltől - írásban pótlólagos fedezetet kell kérni. A kölcsön törlesztése. A kölcsön visszafizetésének, törlesztésének időpontját, illetve időpontjait a kölcsönszerződés tartalmazza. Az ügyfél olyan időpontig köteles az elszámolási számláját vezető bankszervhez benyújtani a törlesztésre vonatkozó megbízásait, amelynek alapján a jóváírás még a lejárat napján lehetővé válik. A kölcsön utolsó törlesztőrészletének és a kamatösszegnek a megfizetésével a hitelezési folyamat lezárul. A hitel prolongálása. Ha az ügyfél a bankkal szemben fizetési kötelezettséget nem

tudja teljesíteni, a fizetési kötelezettséget megelőzően kérheti a hitel prolongálását. Prolongálásnak nevezzük azt, amikor fizetési nehézségek vagy más egyéb tényező miatt a hitel futamideje közös megegyezéssel meghosszabbításra/átstrukturálásra kerül. Erre alapozva kell meghatározni a módosított fizetési határidőt és/vagy törlesztőrészletet. A prolongációt különféle esetek válthatják ki, amelynek elmúlásával a fizetőképesség helyreállítható. 3.37 Késedelmes fizetés és a fizetésképtelenség esete A hatályos polgári jogi szabályok szerint a kötelezett késedelembe esik27, ha a szerződésben megállapított, vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítésiidő eredménytelenül eltelt, illetve más esetekben, ha kötelezettséget a jogosult felszólítására nem teljesíti. A bank szempontjából a bankkölcsönök késedelmes teljesítésének objektív szankciója a késedelmi

kamat28. Az objektivitás azt jelenti, hogy késedelem esetén akkor is jár a kamat, ha a kötelezett késedelmét kimenti. A késedelmi kamat kamatmentes követelés esetén is jár Késedelmes fizetés esetén a bank köteles az adóst előzetesen felhívni a teljesítésre és figyelmeztetni a késedelmes fizetés szankcióira. Ezt a tértivevényes levélben vagy egyéb, a kézbesítést (átvételt) kétséget kizáró módon teheti meg. Ha az adós ezek után sem teljesít, felmondásnak van helye. A szerződés felmondása csak írásban történhet és csak olyan formában, mint amilyen formában a kölcsönszerződést megkötötték. 27 Ptk. 6:153 § [A kötelezett késedelme] A kötelezett késedelembe esik, ha a szolgáltatást annak esedékességekor nem teljesíti. 28 Ptk. 6:48 § [Késedelmi kamat] 31 2. ábra: A hitelezés folyamata(Forrás: OTP Bank Nyrt 44/2019-VÁI-2011 sz Ügyviteli utasítás- 1. sz melléklet) 32 4. FOGYASZTÓVÉDELEM A HITELEZÉSBEN

4.1 A fogyasztóvédelem célja A fogyasztóvédelem célja a szolgáltató és a fogyasztó29 közöttiegyensúly helyreállítása, a fogyasztó jogainak, érdekeinek képviselete, érvényre juttatása. Az Európai Unióban a fogyasztói érdekek védelme öt alapelvre épül: - A fogyasztók egészségének és biztonságának védelme. A fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme. A fogyasztók tájékoztatása és oktatása. A fogyasztói igény érvényesítése. A fogyasztók képviselete. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény szabályozza általában a fogyasztóvédelmi alapelveket Magyarországon, azonban a bankok és ügyfeleik kapcsolatát a fogyasztóvédelem szempontjából más jogszabályok határozzák meg. Ezen kapcsolatra az ún. információs aszimmetria a jellemző, ami abból ered, hogy - a piacon megjelenő pénzügyi termékek egyre összetettebbek, a termékek minősége a fogyasztó által nem mindig ellenőrizhető megfelelő módon,

a terméket igénybe vevő nem rendelkezik azon pénzügyiszakmai és jogi ismeretekkel, melyek lehetővé teszik, hogy a meglévő információk birtokában a számára legmegfelelőbb döntést hozza. 4.2 A hitelezésben elvárt banki magatartás A fentiek alapján a hitelezés szempontjából a bank a következőket köteles megtenni: - Közzétenni az általános üzleti feltételeket is tartalmazó üzletszabályzatot, valamint az ügyfeleknek ajánlott pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződési feltételeket, kamatokat, szolgáltatási díjakat, egyéb költségeket. Ezeket a fiókok ügyfélterében, hirdetmény formájában kell közzétenni Elektronikus kereskedelmi szolgáltatások nyújtása esetén pedig folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton elérhetővé tenni.30 29 A fogyasztó egy szolgáltatás igénybevétele során az a személy, akinek a szolgáltató a szolgáltatást nyújtja, továbbá,

aki szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatást vagy ajánlatot kap feltéve, hogy önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében, azaz magánszemélyként (természetesen személyként) jár el. 30 A bank által végzett tevékenységekre vonatkozó általános szerződési feltételeket minden ügyfélre vonatkozóan az Általános Üzleti Feltételek foglalják össze. Ezen felül az ügyfelek részére az Üzletszabályzat foglalja össze az egyes termékekre vonatkozó információkat, az ügyfelek és a bank jogait és kötelezettségeit. 33 - - A fogyasztó tényleges igényeit, körülményeit és pénzügyi ismereteit is mérlegelve, a fogyasztó számára leginkább megfelelő, hosszú távon is vállalható és teljesíthető kötelezettségekkel járó pénzügyi terméket, szolgáltatást kínálni. Törekedni arra, hogy a transzparencia elve érvényesüljön a szerződéskötést megelőző periódusban és a

jogviszony fennállása alatt egyaránt a közérthetőség és a kiszámíthatóság figyelembe vételével.31 A bankok esetén tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak nevezzük, amikor a pénzügyi szervezet nem az elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően jár el, és így rontja a fogyasztó lehetőségét arra, hogy tájékozott döntést hozzon. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. XLVII törvény általában is tiltja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot, de két magatartástípust külön nevesít: A megtévesztő és az agresszív gyakorlatot.32 Megtévesztő gyakorlatnak minősül többek között: - A valótlan információ közlése, valós tény megtévesztésre alkalmas módon való közlése, jelentős információ elhallgatása, jelentős információ félreérthető közlése. Agresszív gyakorlat: a zaklatás és a kényszerítés. A

Magyar Nemzeti Bank elvárt magatartásnak tekinti, hogy a pénzügyi szervezet –a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban –az olyan fogyasztó magatartását vegye alapul, aki ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el. Ez alapján a bank kötelezettsége különösen a megfelelő tájékoztatás, kalkuláció, magyarázat nyújtása változó érték – pl. kamat, árfolyam, törlesztőrészlet, költség – alakulása esetén, kiemelt tekintettel annak okaira, illetve összetevőire. A bank a termékeihez kapcsolódó díj és költségelemeket lehetőleg úgy határozza meg, hogy azok a fogyasztó számára érthetők és nyomon követhetőek legyenek. A bank – a prudens működés elveinek szem előtt tartásával – előre dolgozzon ki olyan lehetőségeket, amelyek a fogyasztó fizetési nehézsége esetén a

teljesítés átütemezésével, a futamidő meghosszabbításával a szerződő felek kölcsönös érdekeinek figyelembe vételével kínálnak megoldást. A hitelszerződés megkötése előtt a hitelező köteles minden olyan információt és felvilágosítást megadni a fogyasztónak, amely alapján a hitelfelvevő képes felmérni és eldönteni, hogy a felvenni kívánt hitel megfelel-e az igényeinek és a pénzügyi teljesítőképességének. A felvilágosításnak ki kell terjednie a hiteltermékek legfontosabb 31 A Magyar Nemzeti Bank 9/2020.(VII14) számú ajánlása a pénzügyi szervezetek számára a fogyasztóvédelmi elvek alkalmazásáról. 32 A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII törvény (6. §,7 § és 8 §) 34 jellemzőire, a fogyasztó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatására és a fizetés elmulasztásának következményeire, így különösen a késedelmi kamatra, a hitel

felmondására, és a biztosítékok érvényesítésére. - A felvilágosításnak közérthető, tömör formában kell tartalmazni a szükséges információkat, melyhez reprezentatív példákat kell csatolni annak érdekében, hogy a fogyasztó képes legyen felmérni, hogy a hitel törlesztése jövedelmi viszonyaihoz, illetve annak esetleges változásához képest milyen terhet jelent, és a törlesztés során a fogyasztónak milyen további kockázatokkal kell számolnia, ideértve a kamat- és az árfolyamkockázatot is. A felvilágosításnak ki kell terjednie a hitelfelvétel folyamatára, illetve a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi hatósági jogkörére és a Pénzügyi Békéltető Testület szerepére is. A Pénzügyi Békéltető Testület a Magyar Nemzeti Bank által működtetett, bíróságon kívüli, alternatív vitarendezési fórum, amely 2011. július 1je óta nyújt lehetőséget a fogyasztók és az MNB által felügyelt pénzügyi szolgáltatók

közötti, pénzügyi tárgyú fogyasztói jogviták békés rendezéséhez. Az eljárási határidő ezekben az esetekben 90 nap. A jogszabály kötelezővé teszi a fogyasztó tájékoztatását az igénybe venni kívánt hiteltermék egyes adatairól, mely tájékoztatás meghatározott formanyomtatványon történik. Jelzáloghiteltermék esetén például egy általános tájékoztatást egy már személyre szóló tájékoztatás követ.33 A szerződés fennállása alatt a hitelező köteles a fogyasztó kifejezett kérésére a fennálló tartozásról, fizetési kötelezettségéről törlesztési táblázat rendelkezésre bocsátásával információt nyújtani. A fogyasztót védi továbbá: A hitelező által felszámítható késedelmi kamat mértékének maximalizálása. A kiszabható késedelmi kamat mértékét a Magyar Nemzeti Bank maximalizálta 2015ben. Ez alapján a késedelmi kamat nem haladhatja meg a hitelszerződésben kikötött ügyleti kamat

másfélszeresének legfeljebb 3 százalékponttal növelt mértékét, és semmiképpen sem lehet magasabb, mint a THM maximum értéke - ez utóbbi jelenleg a személyi kölcsönöknél a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértéke, vagyis 24,6 százalék. A hitelkártyák és a folyószámlahitelek THM-e ennél magasabb is lehet, legfeljebb 39,6 százalék. A hitelhez kapcsolódó díjak emelésének korlátozása. A pénzügyi intézmény a kamaton kívüli díjakat akkor módosíthatja, ha azt a hitelszerződésben tételesen rögzítették. Az is feltétel, hogy e díjak a szerződéskötéssel, a szerződés módosításával vagy megszüntetésével, illetve a pénzügyi intézmény ügyviteli költségeivel álljanak összefüggésben. E díjakat legfeljebb évente egy alkalommal, április 01 napján a - - 33 A jelzáloghitelre vonatkozó tájékoztatás szabályairól szóló 3/2016. (I7) NGM rendelet 35 - - Központi Statisztikai Hivatal (KSH)

által közzétett előző évi - éves fogyasztói árindex mértékével lehet megemelni. A hitelező a kamaton kívül a fogyasztó terhére csak olyan költséget állapíthat meg és módosíthat - annak növekedésével arányosan - a fogyasztó számára hátrányosan, amelyet a szerződésben tételesen meghatározott, és amely költség a szerződés megkötése, módosítása és a fogyasztóval való kapcsolattartás során közvetlenül a fogyasztó érdekében, harmadik személy szolgáltatásával összefüggésben a fogyasztóra áthárítható módon merült fel.34 A fogyasztó a hitelszerződéstől a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat, ha a hitel folyósítására még nem került sor.A fogyasztó a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül díjmentesen felmondhatja a hitelszerződést akkor is, ha a hitelt már folyósították. Ekkor harminc napon belül köteles a felvett hitelt

az időszakra járó kamattal visszafizetni. További fontos szabály, hogy a magánszemélyek által igényelt hitelek, kölcsönök és pénzügyi lízingszerződések kamatát csak az MNB által megszabott módon és mutatók alapján szabad megváltoztatni. 34 A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII törvény 17/E § (1) bekezdése 36 5. ÖSSZEGZÉS A dolgozatban a hitelezés és a bankrendszer kialakulása sarkalatos pontjainak rövid áttekintésével igyekeztem rávilágítani arra az igényre, ami gyakorlatilag a termény- és pénzfelesleg megjelenésével egyidejűleg felmerült a társadalom és a gazdaság szereplőinek körében. Ezt követően a hitel- és kölcsönügyletek fajtáinak sokszínűségét próbáltam bemutatni. Ebből már következtetni lehet a mai, modern hitelezés szükségszerű velejárójára, a komplex szervezeti és szabályozási rendszerre. Mint látható, a pénz kialakulásával, és annak egy-egy kézben, nagyobb

mennyiségben történő koncentrációjával egyidejűleg, a pénz kihelyezésének, kölcsönbe adásának az igénye is megjelent. Az évszázadok során a hitelezés menete és feltétel rendszere egy evolúción ment keresztül, és ez a mai napig tart. A modern bankrendszer megvalósulásával létrejött az eddig ismert legjobb hitelezési környezet, amelyben tőkével és likviditással látják el az erre igényt tartó piaci szereplőket. A hitelezés a gazdasági növekedés bővülését okozza, ennek legfőbb csatornája a megtakarítók és a hitelfelvevők összekapcsolása. A hitelnyújtás segítségével növekszik a vállalkozói kedv, a vállalatok innovativitása, az export volumen és a magasabb pénzügyi fejlettség hozzájárul a gazdaságpolitika hatékonyságához. Ugyanakkor a túl nagyra nőtt pénzügyi rendszer is tartogat veszélyeket. Ilyen esetben egyes vélemények szerint a nagyobb pénzügyi rendszer nagyobb eséllyel eredményez pénzügyi

válságokat, melyek után mérséklődik a gazdasági növekedés. Az ilyen rendszerekben magasabb a fogyasztási hitelek súlya, és ezek nincsenek növekedést elsősegítő hatással a rendszerre, valamint a túlságosan erős pénzügyi szektor a gazdaság többi részétől erőforrásokat von el, és ezzel csökkenti a termelés hatékonyságát. A hatékonysági korlátokhoz történő közeledés esetén a nagyobb volumenű hitelezés már nem jár előnnyel. A hitelnövekedésnek azokban a gazdaságokban lehet pozitív növekedési hatása, amelyek még távolabb vannak e korlátoktól.35 A hitelezés menetének ismertetése rávilágított arra a folyamatra, amely többé-kevésbé egységesen alakult ki a hitelnyújtás kapcsán, és ami a legtöbb hitelnyújtó belső rendszerében megtalálható, ezzel is optimalizálva a hitelnyújtás tevékenységét. Erre jó példaként szolgál a 2. számú ábra, ami Magyarország piacvezető kereskedelmi bankjának a hitelezés

menetét ábrázoló, egy ügyviteli utasításhoz tartozó melléklete. Itt láttam szükségesnek exemplifikatív jelleggel bemutatni azokat a jogeseteket, amelyekhez hasonlók - a vizsgált témakörön belül, személyes tapasztalatom alapján – viszonylag nagy számban fordulnak elő a hazai bírósági gyakorlatban. Ezek a hitelező 35 A válságokból történő kilábalás és a hitelezés kapcsolata, Bodnár Katalin – Kovalszky Zsolt – Kreiszné Hudák Emese, Hitelintézeti Szemle, XIII. évf 4 szám, 4 o 37 felelőssége a kölcsönhöz kapcsolódó biztosítékok, különösen a készfizető kezeség vizsgálatkor és elfogadásakor, illetve a hitelező feladatai a folyósítást követően, a szerződés teljes élettartama alatt. Összefoglalva megállapítható, hogy a háztartások és a vállalkozások finanszírozásához erős és válságálló pénzügyi szektorra van szükség. A banki hitelezés segítségével megvalósuló beruházások egy része

javítja a potenciális növekedést, és nem vezet egyensúlytalanság kialakulásához, amennyiben a fentebb megemlített veszélyek figyelembe vétele a szükségszerű alkalmazkodást vonja maga után. Kijelenthető tehát, hogy az ésszerűen felépülő és kellőképpen előrelátó banki hitelezés megléte elengedhetetlen a gazdasági növekedés megerősítéséhez és stabilizálásához, a társadalom működéséhez. 38 FELHASZNÁLT IRODALOM [1] D. Robertson, Money, 1922 [2] A. Szász, Banküzemtan, Budapest: TÉBE, 1947 [3] C. James és C Smith, Tanulmányok a pénzügyi intézményekről, Budapest: Panem-McGraw-Hill, 1996. [4] B. Tomka, A magyar pénzintézetek a kezdetektől az államosításig, Budapest: HVG Kiadó, 2006. [5] G. Gábler, Beruházások forrásszükségletének biztosítása bankhitellel, Budapest: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, 2008. [6] L. Kovács és E Marsi, Bankmenedzsment-Banküzemtan, Budapest: Magyar Bankszövetség,

2018. [7] A körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról 361/2009. (XII 30) Korm rendelet [8] A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII törvény, 2008 [9] A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII törvény, 2009 [10] A jelzáloghitelre vonatkozó tájékoztatás szabályairól szóló 3/2016. (I7) NGM rendelet, 2016. [11] A Magyar Nemzeti Bank 9/2020.(VII14) számú ajánlása a pénzügyi szervezetek számára a fogyasztóvédelmi elvek alkalmazásáról, 2020. [12] A Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ I. kúriájába tartozó, részvénytársasági alapon működő pénzintézetek magyar tulajdonban levő részvényeinek állami tulajdonba vételéről szóló 1947. évi XXX törvény, 1947 [13] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V törvény, 2013 [14] Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/ EU irányelve, 2013. [15]

http://eta.biblu-szegedhu/1340/7/1 4 olvasólecke Pénztörténet, 20210311 [16] https://doksi.net/hu/get, 20210309 39 [17] Banküzemtan. Tanszék Kft, Bp 1994 [18] Fellner Zita –Marosi Anna Új szerepben a fogyasztási hitelek –mi magyarázza a személyi kölcsönök felfutását? MNB Szakmai cikkek-Hitelezés/NHP, 2019.0403 [19] Nagy Benjámin –Zágonyi Ádám Hitel gyorsan, kényelmesen? Digitálisan! MNB Szakmai cikkek-2019.1029 [20] A válságokból történő kilábalás és a hitelezés kapcsolata, Bodnár Katalin – Kovalszky Zsolt – Kreiszné Hudák Emese, Hitelintézeti Szemle, XIII. évf 4 szám. [21] Fővárosi Ítélőtábla Pf.22057/2010/4 számú határozata [22] BH 2013.125 [23] BH 2013.6167 (Kúria Kfv I 35145/2012) 40