Agrártudomány | Állattartás » Tóthné Maros Katalin - A szarvasmarha viselkedése

A szarvasmarha viselkedése Tóthné Maros Katalin SZIE Alkalmazott Etológia Tanszék Származás • ıstulok (B. primigenius) nagytestő, É-i félteke, ligetes erdık (erıs szexuális dimorfizmus) Európa, É-Afrika, Ázsia • Domesztikáció : - 8-9 000 éve, több területen egyszerre, egymástól függetlenül (NyÁzsia, Afrika, Kína, India), Európába Közel-Keletrıl jutott el jelentıs méretcsökkenés - Európában 1627-ben pusztult ki (Lengyelország), élıhely, vadászat - hús, tej, igavonás (ló elıtt) • Legközelebbi szarvasmarha rokonok: - vad jak – házi jak, Tibet, K. Ázsia - banteng – bali marha, Burma, Thaiföld - gaur – gayal, Hátsó India Bali marha (Bos javanicus domesticus) İse: banteng (Bos javanicus) - háziasítás: K.e 3500 körül, Dél-Kelet Ázsia - Bali szigetén fı házimarha - háziasított változat: kisebb testméret, kisebb, vékonyabb szarvak 2n=60 (mint a szmarhának), félénk, könnyen megriad - tehén-borjú

kötıdés gyengébb, mint a szarvasmarhánál (könnyebben „elveszíti a borját”; ragadozó, más tehénhez csapódik) Indonéziában találhatók meg nagyobb számban kis területeken való munkára alkalmas, rizsföldeken dolgoznak könnyen betanítható házi marhával keresztezhetı (hibrid bika steril) Gayal vagy mitán (Bos (gaurus) frontalis) İs: gaur (Bos gaurus gaurus), legnagyobb vadmarhafaj (bika 1 tonna) - háziasítás: nincs róla adat - vad ısnél kisebb a háziasított változat - erıs testfelépítés, 2n=58 - hegyvidéki erdıségek állata - kisebb csoportjait egy bika vezeti - szabadban tartják, sóval csalogatja „haza” a gazda - presztízs értékő, áldozati állat - nincs tudatos tenyésztés - fejés, igavonás nem jelentıs Szarvasmarha alfajok • Zebu (B. indicus) (ıs: B. primigenius namadicus - India) - trópusok, szubtrópus - zsírpúp, nagy lógó fülek - vegyes hasznosítás, igavonás, trágya, extenzív tartás •

Szarvasmarha (B. taurus) (ıs: B. primigenius primigenius - Európa) - egész világon elterjedt - tejelı és hús-fajták, intenzív tartás - gond nélkül keresztezhetık Fajták • Fajták feltételezett száma - 1041 fajta – ebbıl 217 ritka • Jellemzı viselkedésbeli eltérések - borjak korai elválasztásra való érzékenysége eltérı (tejelı vs. hús fajták) - tehén temperamentuma fejés alatt: zebu > holstein kifutóban: angus > hereford) - bikák temperamentuma (tejelı fajták agresszívebbek) Borjú jelenléte, genitális stimuláció Érzékszervek • Látás - 320°-os szögben lát - gyenge látásélesség (emberi 1/20-a) - nagy mozgásérzékenység - van színlátása – dikromatikus (sárgászöld, kékes-lila) - egyenletes megvilágítás, sötét helyre nem szívesen mennek be • Szaglás-ízérzékelés - emberénél jobb- feromonok - ízlelıszemölcsök száma ember: 9 000 borjú: 25 000 Hallás - hallás 23 – 37 000Hz

között (ember: 20 - 20 000Hz) - 8 kHz legérzékenyebb - hirtelen zaj – stressz forrás (rádió szóljon az istállóban) • Kommunikáció • Információ átadás az egyedek között • Vizuális-pózok: pl. fejtartás-szándék, ugráló tehenek-ivarzás • Hangjel: 11 hangjel (camarque) izgatottság-hangerı • Illatjel: sok illatmirigy-fontos! • Taktilis: kölcsönös tisztogatás (kötıdés erısítése- szívritmus csökkenés!) szexuális viselkedés (udvarlás) Táplálkozási viselkedés • Legelés - napi 8-10 óra - 3 fı idıszak (hajnal, naplemente, éjféltájt) - legelési képesség fajtajelleg: (Brown Swiss - Holstein) - szociális erısítés szerepe (domináns tehén) • Kérıdzés - napi 4-9 óra (15-20 per.) - nyugodt hely - fekvés (65-80%)! - 2-3 hetes kortól, jellegzetes mintázata 6 hónapos korra alakul ki • Ivás - naponta átlag 4x (távoli itató:1x) - felszívja a vizet - tejelıknek folyamatosan! Területhasználat I. •

Lakóterület (home range) - tehenek-bikák külön (félvad állományokban) - bikák territoriális viselkedése (4 évestıl) • Mozgásigény - veleszületett motiváció a mozgásra - szabadban napi 3-5 km vonulás (vezetıkövetı vis.) - kötött tartásban – izületi és pataproblémák sőrősödése (állatvédelmi szempontok) • Területhasználat korlátai - vízforrás (max. 3-4 km-re mennek el) - só Területhasználat II. • Személyes távolság tejelı teheneknél - fekvéskor 2-3 m - legeléskor 4-10 m - álláskor 4-8 m Kötıdés, dominancia, fajta hatása • Etetıtér - min. 60cm vályú/egyed - térelválasztó szerepe • Férıhely - agresszív interakciók - fekvési idıtartam - aktivitási idıtartam • Alom - szalma>matrac>homok>beton (kerülendı!) (Bouissou, 1970) Csoportszerkezet és rangsor • Csoporttípusok (félvad) - tehéncsoport kb. 10 egyed (tehenek+borjaik) - agglegénycsoport kb. 3-4 egyed (fiatal bikák) - magányos

bikák (idısebbek) - vegyes csoport (szaporodási idıszakban) - szociális izoláció – stressz! • Rangsor - funkció: erıforrás elosztás - tehenek között stabil - élén: idısebb, nagyobb testő állatok • Vezetı-követı viselkedés Agresszió • Megjelenés: - 2 hetes kortól játékos összefejelések - 2 hónapostól valódi agresszív viselkedés • Fokozatai: - fenyegetı fej és testtartás - fejjel odabökés - valódi harc (ritka), ragsorban közelállók között • Bikák: - 3 ill. 7-10 évesek (krit 6 m) - tejelı fajták agresszívebbek (genetika + nevelés hatása) • Borjas tehenek: - borjú védelmezése, külterjes • Menekülés: - szembenézve hátrálni Szexuális magatartásformák • Bikák: - 2 nappal a fıivarzás elıtt kiválasztja a tehenet Jellemzı kulcsingerek a kopuláció kiváltásában: - fordított U alak (tehénhátsó) - szexferomonok (Flehmen, vomero-nazális szerv) - mellkasi mechanikai inger - egymásra ugráló

tehenek • Tehenek – ivarzás jelei: - nyugtalanság, (járkálás, bıgés, farokemelgetés, agresszió) - egymásraugrálás - hátpúpozás (bikának) (Hurnik et al., 1975) Ellés és utódgondozás • Ellés elıtt - a tehén félrevonul a csordától - növényi takarás - magasabban fekvı, száraz terület (szabadban) • Ellést követıen - a tehén lenyalja a borjat és elfogyasztja a placentát - 1. héten: táplálkozási idıben magára hagyja a borját, napi 6-8 alk.-mal visszatér szoptatni - 1. hét után kialakul az anya-utód kötıdés, a páros csatlakozik a csordához Borjú viselkedése Hús marha Tejelı 1. lakt Tejelı 2. lakt Felállás (perc) 35±15 73±72 58±21 Elsı szopás 81±52 218±114 261±129 Tehén megnyalja 48±37 11±9 33±19 Tehén feláll 17±12 21±25 24±9 (Selman et al., 1970) Egyedfejlıdés - a borjak viselkedése • Születés után - 1 órán belül feláll (max. 4-5 óra) 2-3 órán belül szopik - elsı

18 órán belül föcstej (ezután már jelentısen csökken a bélfal anyai antitest átengedı képessége) • Elsı hét - „rejtızı” viselkedés - napi 6-8 szopás, kb. 1l tej/alk - 8-10 perc szopás/alkalom - 3. – 5 naptól szálazgat • Elválasztásig - 2-3 hetes kortól csoportokban a borjak, sok játék, (ırtehén) - új borjú születéséig együtt marad az anyjával (min. 9 hó) Tejelı borjak • Az egyedi boxos tartás : - korai elválasztás – anyai gondozás hiánya - vödörbıl itatás – szopási motiváció megmarad - ritka etetés – szopási motiváció marad - szociális izoláció – szociális fejlıdés sérülése - ingerszegény környezet – unatkozás - mozgáshiány ( EU: 2007-tıl 8 hetes kor után tilos az egyedi boxos tartás) Viselkedési problémák I. nyelvöltögetés sec/45 perc nincs gyomorfekély • Sztereotíp nyelvöltögetés Okok: - korai elválasztás, unalom - szilárd takarmány hiánya - 3-5 hónapos korban a

legjellemzıbb Hatások - szívritmus csökkenéssel jár (nyugtató hatású) - gyomorfekély ritkább a nyelvöltögetıknél fekélyes életkor (hét) (Wiepkema et al. 1987) Viselkedési problémák II. • A korai elválasztás és a vödörbıl történı itatás egyéb hatásai (csoportos tartásnál is) - álszopás: kiálló testrészek rágcsálása, szopogatása (társaké) - saját test sztereotíp nyalogatása, rágása (sebek) Kivédési lehetıségek • mőcumi, szopókás itató • dajka tehén (gyengébb tejelı) •szopásgátló Tejelı borjak elválasztása: 24 órás és 4 napos kor között javasolt Viselkedési problémák III. AL: ad libitum R :restricted Sztereotípiák gyakorisága • Lekötés és az idıszakos takarmánymegvonás (R) hatásai fiatal és felnıtt állatokra: - karórágás - nyelvöltögetés R AL AL hét • Egyéb problémák: - ön- és kölcsönös szopás (tehenek) (Redbo et al., 1997) Kivédési

lehetıségek • Kötött tartásból kötetlen tartásba helyezés • Legelıre helyezés • Ad libitum takarmányozás Ember-állat kapcsolat • Ember, mint ragadozó • Ember, mint szociális társ (anya – érzékeny idıszakhoz kötött) • Ember, mint szociális társ (vezéregyed): - ember beilleszkedik a csoportba, rangsor élére áll - Fulani marhák (Nigéria) - a pásztor beilleszkedik a marhák szociális csoportjába - agresszióval a rangsor élére kerül - verekedıket szétválasztja - kötıdést alakít ki, közöttük gyalogol, vakargatja, simogatja ıket Ember megközelítése (latencia) Ember, mint szociális társ (anya – érzékeny idıszakhoz kötött) Különbözı életkorú borjak borjak Napi 3X kezelés: etetés, simogatás (kb. 8-10perc/alkalom) Teszt: késıbbi életkorban (Krohn et al, 2001) Ember megközelítése (latencia) Ember, mint szociális társ (anya – érzékeny idıszakhoz kötött) a tehén jelenlétének hatása

0/0 0/E T/0 T/E(1-4) T(1-4)/E(5-8) 1-4 napos borjak (ill. 5-8 napos az utolsó csop) Napi 3X kezelés: etetés, simogatás (kb. 8-10perc/alkalom) Ember-állat kapcsolat • Menekülési távolság – ezen belül nem engedik az embert külterjesen tartott tehenek: akár 50 m is lehet istállózott marhák: 2-8 m, de lehet ennél kisebb is • Tereléskor – a menekülési távolság határán járva lehet a legjobban mozgatni az állatokat • Ha az ember megsérti az állat személyes terét – megfordulva átrohanhat rajta • Szociális izoláció – komoly stressz forrás, vizuális kontaktus A szarvasmarhák terelése: vakfolt menekülési zóna határa zónán kívül, nincs mozgatás terelési pozíció zónán belül egyensúlyi pont A menekülési zóna méretét csökkentı: - gyakori kontaktus a gondozókkal - nyugodt környezet - pozitív tapasztalatok Hol a zóna határa? • Az állatok felé sétálva távolról - amíg a menekülési zónán kívül

vagyunk: felénk fordul - amikor a zónán belül lépünk: elfordul és elsétál Ember-állat kapcsolat • Vizsgálata: - megközelítés-, elkerülés tesztek - felismerés • Gondozó: - személye nagymértékben befolyásolhatja a tejtermelést, tejleadást (15-20%-os eltérések) - magabiztos, csendes, tartózkodó introvertált az ideális személy • A kapcsolat kiépítése: - minél fiatalabb korban (borjú 1-4 napos korában) - sokat kell beszélni az állatokhoz - simogatás, vakargatás Tejelı tehenek – húsfajták Állatvédelmi kérdések • Húshasznú: - 8-10 l tej/nap - borjú 4-6 szopás/nap - max. 2 l tej a tıgyében - 1000l tej/laktáció • Tejhasznú: - 20-40 l tej/nap - 2-3 fejés/nap - akár 20 l tej is lehet a tıgyében - 6000-12000l tej/laktáció Problémák: - metabolikus éhezés (takarmányozás!) - fizikai kimerültség (4x táplálékfelvétel - önfenntartáshoz képest) - tıgy-, láb- és pataproblémák