Egészségügy | Belgyógyászat » Vizkievicz András - Az emésztőrendszer egészségtana

1 Vizsgakövetelmények                   Ismerje a laktóz előfordulását és táplálkozás-élettani jelentőségét. Ismertesse a fenilketonúria öröklésmenetét, hatását, kezelésének módját (diéta). Ismerje a különbséget a táplálék és tápanyag között. Tudjon érvelni a megfelelő összetételű étrend mellett. Magyarázza a minőségi és mennyiségi éhezés fogalmát. Ismertesse a következő vitaminok élettani jelentőségét: E-, K-, B1-, B6- vitamin. Ismerje a következő vitaminok élettani jelentőségét, és tudja azokat összekapcsolni hiánytüneteikkel: D-, A-, B12,- C-vitamin, folsav. Ismertesse az alapanyagcsere fogalmát és tudja, mitől függ annak értéke. Tudja felhasználni a tápanyagok fajlagos energiatartalmát alapvető számítási feladatokban. Értse, hogyan változnak az étrendi elvárások tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól (terhesség, szoptatás)

függően. Értelmezzen életmódhoz igazodó étrendet, ezzel kapcsolatos adatok, táblázatok használatával. Ismertesse a fehérjék, szénhidrátok, zsírok, növényi rostok, ásványi anyagok (nyomelemek), természetes forrásait, tudjon érvelni hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk ellen. Értse az alultápláltság és a túltápláltság következményeit, kockázati tényezőit. Értelmezze a testtömegindexet, tudjon következtetéseket levonni értékéből, és értse, hogy normálértéke függ a testösszetételtől, nemtől, életkortól. Figyelje meg az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett összetevőket és magyarázza a lehetséges kockázati tényezőket, táblázat segítségével. Magyarázza az élelmiszer- és ételtartósítás alapvető szabályait. Értelmezze, miért járhatnak a májbetegségek együtt sárgasággal. Ismerjen a tápcsatorna megbetegedéseinek kialakulását elősegítő kockázati tényezőket (veleszületett hajlamosító tényezők

és életvitelből, életmódból eredő kockázati tényezők – pl. nem megfelelő szájápolás/szájhigiéné, fokozott stressz, túlzott alkoholés gyógyszerfogyasztás, nem az életmódnak, szükségleteknek megfelelő táplálkozás, kedvezőtlen környezeti hatások). 2 A táplálkozás egészségtana Tejcukor-érzékenység (laktóz intolerancia) Tejcukor-érzékenységnek nevezzük azt az enzimhiányos vagy csökkent enzimműködési állapotot, amikor tejcukor (laktóz) elfogyasztása után az egyén jellemző tüneteket - hasi panaszok, puffadtság, hasmenés, émelygés - észlel. Általában a táplálékintolerancia egy tünetegyüttes, melyet bizonyos étel, vagy annak összetevője vált ki. A reakciót az étel, vagy összetevőjének felszívódási, ill emésztési zavara válthatja ki. Nem érinti az immunrendszert, szemben a táplálékallergiával A tejcukor-érzékenység oka a tejcukrot bontó enzim, a laktáz hiánya vagy elégtelen működése. Ha a

vékonybélben a tejcukor nem tud egyszerű cukrokká bomlani, akkor a vastagbél bakteriális flórájának fermentációja klinikai tüneteket – pl. hasmenés, puffadás okozhat A bélben maradó laktóz  erősen növeli a béltartalom ozmotikus szívóerejét, rontva a vízfelszívódás hatékonyságát, ami a széklet hígulását eredményezi,  ill. a bakteriális erjedés következtében különféle szerves savak és gázok – H2, CO2 - keletkeznek, melyek fokozzák a bélperisztaltikát. A betegség az egészen enyhe érzékenységtől a súlyos rosszullétekig és emésztőszervi fájdalmakig terjedő széles skálán mozog. Csökkent enzimterhelés esetén enyhébb a betegség Enzimhiány bármilyen életkorban kialakulhat bélbetegség következtében, ez a tejcukorérzékenység szerzett formája, azonban lehet veleszületett is, ami már csecsemőkorban heves tüneteket okoz. A laktózmentes tejtermékek gyártása során hozzáadják a tejhez azt a laktáz

enzimet, a tejben lévő tejcukor lebontása ezáltal már a termékben megtörténik, így a laktózérzékenyek számára is biztonsággal fogyasztható az élelmiszer. A fenilketonúria A fenilketonúria egy autoszómás, recesszíven öröklődő enzimhiányon alapuló anyagcserezavar. A betegség a vérben és vizeletben felszaporodó aminosavról, a fenilalaninról ismerhető fel, amelyet újszülött korban, vérminta (Guthrie - teszt) útján vizsgálnak. Nem a tápcsatorna rendellenes működése, szervezetszintű anyagcserezavar „Az egyik gyakran használt mesterséges édesítőszer, az aszpartám a szervezetben aszparaginsavra, fenilalaninra és metil-alkoholra (metanol) bomlik.A fenilalanint a szervezet nem képes előállítani, így a táplálékkal kell bevinni a szükséges mennyiséget. Ennek az aminosavnak az idegrendszer működésében van igen fontos szerepe Genetikai okok miatt a fenilalanin lebontását végző enzim (fenilalanin hidroxiláz) ritkán ugyan, de

hiányzik a szervezetből, így ezek az emberek nem a képesek a fenilalanin átalakítására. Az enzimhiány korai megállapításának céljából minden újszülöttet rutinszerűen megvizsgálnak. (Magyarországon nyolcezer újszülöttből egynél fedezik fel ezt a rendellenességet.) Az ilyen génhibával született személyeknek figyelniük kell a fenilalanin bevitelükre, azért az 3 aszpartámmal készült élelmiszerek címkéin a világon mindenütt jól láthatóan fel kell tüntetni, hogy fenilalanin-forrást tartalmaznak.” A csecsemők szűrővizsgálatára a Guthrie által bevezetett mikrobiológiai módszer (Guthrie-teszt) vált be. Ennek során egy bakteriális anyagcserét gátló szert tartalmazó agar lemezt Bacillus subtilis baktériumokkal oltanak be, s arra a vizsgált gyermek vérével átitatott szűrőpapírdarabot helyeznek. Ha a vérminta fenilalanin-tartalma emelkedett, az felfüggeszti az anyagcserét gátló szer hatását, a baktériumok

szaporodni kezdenek, növekedési udvar keletkezik, melynek nagysága révén a fenilalaninkoncentráció megbecsülhető. Emelt szintű érettségi feladat: 2009 május A fenilalanin az esszenciális aminosavak közé tartozik. A fenilalanin egy részét az egészséges szervezet májban termelődő fenilalanin-hidroxiláz enzimje egy másik aminosavvá, tirozinná alakítja, mely utóbbi aminosav a melanin nevű festékanyagnak és az adrenalin hormonnak is előanyaga. A fenilketonúriások szervezete - a májban lévő fenilalanin-hidroxiláz enzim hiánya vagy csökkent mértékű működése miatt – nem tudja átalakítani, bekapcsolni az anyagcsere folyamatokba a fenilalanint,ezért a fenilalanin felszaporodik a vérben, ill. alternatív anyagcsere utak révén mérgező anyagcseretermékek – fenilketon - szabadulnak fel. A fenilketonúriás anyagcsere-zavar jelentősége elsősorban abban áll, hogy a lebontatlan, így fölös mennyiségben jelenlévő fenilalanin a

központi idegrendszer bizonyos területein fölhalmozódva idegrendszeri tüneteket okoz, valamint az agy fejlődését károsan befolyásolja, kisfejűség alakul ki. Az értelmi fogyatékosságot okozó agykárosodás szigorú fenilalanin-mentes diéta nélkül az ötödik életév végére alakul ki. Kezelése fehérjeszegény diétával történik. A fenilketonúriásnak tilos húst, húsféléket, halat, tejtermékeket gabonából készült termékeket, hüvelyeseket tojást, szóját enni. A lisztérzékenység (coeliakia, glutén-érzékenység), táplálék allergia Autoimmun betegség. A glutén két fehérje, - gliadin és a glutenin - keveréke A glutén gabonafélék magjainak tápszövetében található a keményítővel együtt. A glutén a búzaszemek fehérjetartalmának kb. 80%-át teszi ki A gluténnel szemben kóros immunválasz alakul ki, amely autoimmun folyamatot eredményez. Az immunreakció során termelődő ellenanyagok, ill. immunsejtek a szervezet saját

anyagai ellen lépnek fel, melynek eredményeképpen a vékonybél falában krónikus gyulladás alakul ki, aminek köszönhetően a bélbolyhok száma, mérete jelentősen lecsökken. A vékonybélgyulladás olyan súlyos fokú is lehet, hogy bizonyos tápanyagok nem tudnak a bélből felszívódni, így komoly tápanyag-, vitaminhiány, ill. ásványi anyaghiány alakulhat ki. A leggyakoribb tünetek:  fáradékonyság,  hasmenés,  hasi fájdalom vagy görcsök,  emésztési zavar,  puffadás,  fogyás. 4 A lisztérzékenység bármelyik életkorban kialakulhat. Előfordul, hogy a lisztérzékenység tünetei egy fokozott stresszel járó esemény, például fertőzés, sérülés vagy műtét után jelentkeznek. Táplálékallergia általában A táplálékallergia egy specifikus, az allergén hatására mindig jelentkező, nem várt tünetegyüttest okozó kóros immunreakció. Ilyenkor a táplálék valamelyik összetevője a kóros immunfolyamat

beindítójaként, úgynevezett allergénként viselkedik. A táplálékallergia tünetei igen változatosak, amelyet az alábbi táblázat is szemléltet. Gastrointestinalis Hasmenés Hányás Súlymegállás Reflux Székrekedés Bőr Ekcéma Dermatitis Légúti Orrfolyás Akadályozott orrlégzés Légúti ödéma Nehéz légzés Rohamokban jelentkező tüsszentés Rekedtség Köhögés Idegrendszeri Viselkedési zavar Migrén Generalizált Anafilaxiás sokk Anafilaxiás sokk Külső hatásra (allergén) hirtelen kialakuló testszerte jelentkező értágulat, melynek következtében a vérnyomás csökken, így a szív képtelen biztosítani a szövetek ellátásához szükséges keringést fenntartani. A sokk halálos lehet a vérnyomásesés, a torokduzzanat és a súlyos hörgőgörcs miatt. Kiváltó tényezők az alábbiak:  ételallergia,  gyógyszerallergia (pl. penicillin),  rovarcsípés- és kígyóméreg-allergia,  ritkán oltóanyag-allergia.

Leggyakoribb allergén élelmiszerek: tej, tojás, szója, gabonafélék, földimogyoró. Egészséges táplálkozás A táplálkozás során a táplálékkal vesszük fel az életfolyamatok fenntartásához szükséges tápanyagokat. A táplálék olyan anyag, mely a szervezet felépítéséhez és működéséhez szükséges tápanyagokat tartalmazza. A tápanyagok három csoportba sorolhatók:  testépítő anyagok, pl. fehérjék,  energiaforrások, pl. szénhidrátok, zsírok,  biokatalizátorok koenzimjei, prosztetikus csoportjai, pl. vitaminok (koenzimek), egyes ásványi anyagok. Tápanyagok:  szénhidrátok,  fehérjék,  lipidek,    vitaminok, víz, ásványi anyagok. 5 Minőségi éhezés: egy vagy több tápanyag relatív vagy abszolút hiánya. Úgy alakul ki, hogy az ember elegendő mennyiségű táplálékot eszik, de abban nincs elég bizonyos ásványi anyagokból, vitaminokból, aminosavakból, stb., tehát nem megfelelő az egyes

tápanyagok mennyisége, ill. aránya Mennyiségi éhezés: az energiaigényeknek megfelelően, a szükségesnél kevesebb energia tartalmú táplálék felvétele. Kiegyensúlyozott táplálkozás A táplálékpiramis grafikusan ábrázol egy, a tudomány által megalapozott étkezési tervet. (Az USA Egészségügyi és Földművelésügyi Minisztériuma dolgozta ki.) A piramisban ábrázolt élelmiszerek biztosítják a változatos étkezést, azt, hogy a szervezet minden szükséges tápanyaghoz hozzájusson. A piramis alsó részén helyezkednek el azok a tápanyagok, amelyek az étrend alapját képezik, ezt ajánlott fogyasztani a legnagyobb mennyiségben. A piramis csúcsán pedig azok, amelyekből keveset javasolt fogyasztani. 1. szint: gabonafélékből készült élelmiszerek A teljes kiőrlésű gabonafélék, a belőlük készült kenyér és péksütemény tartalmazza a szervezet számára fontos szénhidrátokat, rostokat, amelyek a jóllakottság érzést fokozzák,

kedvezően hatnak a bélműködésre. 2. szint: zöldségek, gyümölcsök A zöldségek, gyümölcsök bővelkednek vitaminokban, ásványi anyagokban és rostokban. 3. szint: csökkentett zsírtartalmú tej és tejtermékek, sovány hús, baromfi, hal A csökkentett zsírtartalmú tej és tejtermékek kevesebb energiát tartalmaznak, a hasznosuló fehérje, kalcium és vitamin azonban ugyanannyi, mint a magasabb kalóriatartalmú termékekben. A zsírtartalom a termék csomagolásán olvasható. Ezek az élelmiszerek fehérjét és a szervezet számára fontos ásványi anyagokat-vasat, cinket, rezet, mangánt stb.-t tartalmaznak A hal rendszeres fogyasztása segíti a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzését. 4. szint: zsírok, olajok és édességek Az állati és növényi eredetű zsírok között az energiatartalom szempontjából nincs különbség, viszont a növényi eredetű zsírok nem tartalmaznak koleszterint. A halolaj aktívan csökkenti a koleszterin

szintet Tojás, máj, olajos magvak, méz, édes lekvár, stb. napi fogyasztása nem javasolt, de hozzátartoznak az egészséges táplálkozáshoz. Rostanyagok Az étrendnek rostban gazdagnak kell lennie. Rostanyagoknak (ballasztanyagoknak) nevezzük az élelmiszereknek azon részeit, amelyeket a szervezet nem tud emészteni – pl. cellulóz -, ezeket a baktériumok a vastagbélben részben elbontják, ill. a széklettel ürülnek ki  A rostok vizet vesznek fel a belekben, ezért a belek telítettebbek lesznek, az étel tovább tartózkodik a gyomorban, hosszabb időn át tartó jóllakottság érzését keltik.  A rostok által könnyebb a széklet ürítése, fokozódik a perisztaltika.  Az élelmiszeri rostok csökkentik a vér koleszterin szintjét, mivel megkötik a bélben a koleszterint, akadályozzák a zsírfelszívódást. Rostban gazdag élelmiszeranyagok a zöldségfélék, saláták, gyümölcsök és hántolatlan gabona. 6 Vitaminok A vitaminok az emberi

szervezet számára nélkülözhetetlen, kis molekulájú, különféle kémiai összetételű, biológiailag aktív szerves vegyületek, legfőképpen különféle koenzimek alkotórészei. Az emberi szervezetbe a vitaminok  egy részét a táplálékkal kell bevinni,  másrészt egyesek a kémiailag hozzájuk hasonló szerkezetű elővitaminokból (provitaminok) képződnek. Vitaminhiányos táplálkozás esetén kóros tünetek jelentkezhetnek: enyhébb esetben a vitaminszegénység (hipovitaminózis), súlyosabb esetben vitaminhiány léphet fel. Néhány hiánybetegség:  Farkasvakság (A-vitamin hiánya)  Beri-beri (B1-vitamin hiánya)  Vészes vérszegénység (B12-vitamin hiánya)  Skorbut (C-vitamin hiánya)  Angolkór (D-vitamin hiánya)  Véralvadási zavar (K-vitamin hiánya) Ugyanakkor túlzott bevitelük is káros lehet, ilyenkor hipervitaminózisról beszélünk (ez például vitamintabletták mértéktelen szedése esetén alakulhat ki), s ez

szintén súlyos betegségtünetekkel járhat. Két csoportjuk van:  Vízben oldódó vitaminok (B1- B6, B12, folsav, C,).  Zsírban oldódó vitaminok (D,E,K,A) a zsírtartalmú élelmiszerekben vannak. B1-vitamin, tiamin Szerepe  Fontos a szénhidrát-anyagcserében (a piroszőlősav lebontásához szükséges enzim koenzimje),  az idegrendszer, az izmok és a szív működésében. Fő forrása  Teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, élesztő. Hiánya  Szívelégtelenséget, fáradságot, ideggyulladás, izomgyengeséget okoz (Beri-beri),  a végtagokon kezdődő és végül az egész szervezetre kiterjedő ödémaképződés, majd bénulások következnek be. 7 B6 vitamin, piridoxin Szerepe  Az intermedier aminosav-anyagcserében van, ahol különböző enzimek koenzimje. Fő forrása  Hús, máj, tojássárgája,  zöldségek és hüvelyesek,  és a bélben élő baktériumok is termelik. Hiánya  Fehérje-anyagcserében okoz

zavarokat.   a száj és a szem kivörösödik, gyulladás lép fel, a bőr cserepes lesz és hámlik, a szőrzet pedig kihullik. B9 vitamin, folsav, M-vitamin Szerepe  Fehérvérsejtek, vörösvértestek, vérlemezkék képzésében,  az aminosavak, és nukleinsavak anyagcseréjében jelentős,  elősegíti a velőcső záródását. Fő forrása  Zöld növények leveleiben, tojásban, teljes kiőrlésű gabonafélék magvaiban fordul elő. Hiánya  Vérképzési zavarokat okoz, a folsav ugyanis a B12-vitaminnal együtt a vörös- és fehérvérsejtek, valamint a vérlemezkék képződésének a szabályozója.  A terhesség korai szakaszában a velőcsövet lezáró folyamat csak folsav jelenlétében megy végbe hibátlanul, hiányában fokozódik a nyitott gerinccel születés veszélye. B12 vitamin, kobalamin Szerepe  A vörösvértestek, ill. a hemoglobin képződéséhez szükséges.  Nukleinsavak és a fehérjék képződéséhez kell. 

Fontos a normális idegi működésekhez. Fő forrása  A B12-vitamint kizárólag a mikroorganizmusok állítják elő, növényekben nem található meg.  Nagy fehérjetartalmú állati eredetű táplálékkal lehet hozzá jutni. Hiánya  Nagymértékű hiánya az ember vészes vérszegénységét okozza,  kisebb hiánya idegrendszeri panaszokat eredményez. 8 C-vitamin, aszkorbinsav Szerepe  Erős redukálószer, a sejtek biokémiai folyamataiban hidrogéndonorként vesz részt (antioxidáns).  Az emésztőcsatornában elősegíti a vas és kalcium felszívódását,  Közreműködik a o kötőszövetek kollagénjének képződésében, o o a mellékvese hormonjainak szintézisében, a szerotonin nevű szöveti hormon termelésében. Fő forrása  Friss gyümölcsök, savanyú káposzta, citrom, sóska, fekete ribizli, zöldpaprika, Hiánya  Skorbutot okoz.  Jellemzői az általános gyengeség,  a légszomj, a zavart szívműködés, az izom-

és csontfájdalmak,  a fogíny nagyfokú vérzékenysége, majd a pontszerű bevérzések az alsó végtagokon, amit az vált ki, hogy a hajszálerek könnyen megsérülnek és véráteresztővé válnak.  A csontok törékenyek lesznek, az ízületek megduzzadnak, a fogak meglazulnak és kihullnak,  a sebek csak rendkívül nehezen gyógyulnak, végül bekövetkezik a halál. 9 Az alapanyagcsere Az alapanyagcsere a szervezet fenntartásához szükséges minimális energiatermelés. Meghatározása  éber, szellemi és testi nyugalmi állapotban,  előzetesen 12–24 órát éhező,  gyógyszerhatástól mentesen,  semleges külső hőmérsékleten történik. Azt a legkisebb energiatermelést jelenti tehát, amely az ébren lévő ember életfolyamatainak fenntartásához szükséges. Vannak örökletes tényezői, de befolyásolja a  kor (kb. 60 éves korig nő, majd csökken),  a nem (férfiaknak magasabb),  testtömeg (tömeggel nő),  a

tiroxin, adrenalin (fokozzák),  élettani állapot, p. terhesség, szoptatás (növeli) Alapanyagcsere kiszámítása Férfiaknál: 66 + (13,7 x testsúlykilogramm) + (5 x testmagasság cm-ben) - (6,8 x életkor években). Pl. egy 26 éves, 173 cm magas, 75 kg férfi alapanyagcseréje: 66 + (13,7 x 75) + (5 x 173) - (6,8 x 26) = 1782 kcal/nap = 7455 kJ/nap. Nőknél 55 + (9,5 x testsúlykilogramm) + (1,7 x testmagasság cm-ben) - (4,7 x életkor években). Az energiát kcal / vagy kJoule / mértékegységben adjuk meg. 1 kcal = 4,184 kJoul Az alapanyagcserének megfelelő energia 60%-át a test a hőszabályozásra, a fennmaradó 40%át pedig a nyugalmi szervműködés fedezésére fordítja. http://orvosilexikonhu/wrapphp?file=dcchtml Az aktuális napi energia szükségletet nagymértékben befolyásolja a fentieken túl a fizikai aktivitás mértéke. k Testsúlyt csak azok tudnak csökkenteni, akik kevesebb kalóriát juttatnak a szervezetbe, mint amennyit az felhasznál. 10

11 Megoldás 12 13 Megoldás 14 BMI (Body Mass Index) – Testtömegindex A testtömegindex az egészséges felnőttek megfelelő testsúlyának meghatározására szolgál. Kiszámolásával megtudható, mennyi a súlyfelesleg.  20 és 25 között normál,  20 alatti érték sovány,  25 feletti érték túlsúlyos,  35 feletti BMI-nél már kóros elhízásról beszélünk. Értéket befolyásolja  a nem,  az életkor,  magasság,  testtömeg. Számítás menete: a testsúlyunkat elosztjuk a méterben megadott testmagasságunk négyzetével (kg/m2). E-számok Az E számok az EU-ban engedélyezett ételadalékanyagok rövid jelölései. „Adalékanyag minden olyan élelmiszerként önmagában nem fogyasztott és jellemző élelmiszer összetevőként nem alkalmazott anyag – tekintet nélkül arra, hogy van-e tápértéke vagy sem –, amelyet az adott élelmiszer gyártása, feldolgozása, elkészítése, kezelése, csomagolása,

szállítása és tárolása során technológiai célból szándékosan adnak az élelmiszerhez, melynek eredményeként önmaga vagy származéka közvetlenül vagy közvetetten az élelmiszer összetevőjévé válik” (Magyar Élelmiszerkönyv). Az engedélyezett adalékokat a következő csoportokba sorolják:  színezőanyagok,  tartósítószerek,  antioxidánsok és savanyúságot szabályozó anyagok,  emulgeálószerek, stabilizálószerek,  sűrítőanyagok,  csomósodást gátló anyagok,  zselésítőszerek,  egyéb anyagok: ízfokozók, habzásgátlók, fényezők. Az élelmiszer tartósítás szabályai A tartósítás lényege, hogy az élelmiszereket lebontó különféle mikroorganizmusok – baktériumok, gombák - működését, szaporodását meggátoljuk, a mérgező bomlástermékek megjelenését megakadályozzuk. Ismerünk fizikai és kémiai tartósítási eljárásokat Fizikai eljárások A hagyományos száraz eljárások során, az

élelmiszer víztartalmának csökkentésével tartósítunk:  aszalás,  füstölés,  sózás. 15  Bepárlás (A bepárlás (sűrítés) olyan hőkezeléses művelet, ahol híg leveket forralnak koncentráció növelés céljából. A hőközlés, forralás eredményeképpen csökken az oldat oldószertartalma, így a visszamaradó anyag töményebb-, nagyobb koncentrációjú sűrítmény lesz.) Hőkezelésnek eljárások.  Pasztőrözés (100 fok alatti hőkezelés)  Fagyasztás Kémiai eljárások Különféle tartósítószerek hozzáadásával kémiai úton is elérhetjük, hogy az élelmiszerek hosszabb ideig megőrizzék fogyasztható minőségüket. Ugyanakkor az élelmiszerek tartósításának lehetnek az egészségre nézve hátrányos következményei, mint pl. a tartósítószerek egy része allergiakeltő, nagy mennyiségben rákkeltő lehet, a túlzott sóbevitel terheli a vesét, magas vérnyomást okoz. A tápcsatorna megbetegedései Reflux

Refluxnak (visszafolyás) azt a jelenséget nevezzük, amikor a gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe. Önmagában ez még nem kóros, gondot akkor okoz, ha az átlagosnál többször fordul elő. Betegségnek akkor tekintjük, ha a reflux tüneteket okoz Ha rosszul zár a gyomorszáj, a sav hosszabb-rövidebb időre feljut a nyelőcsőbe, és azt marja. A nyelőcső nyálkahártyája nem alkalmas arra, hogy ellenálljon a sav maró hatásának, ezért égő fájdalom jelentkezik. A fájdalom a nyelőcső alsó szakaszán keletkezik, az égő érzést a gyomorszájnál, a szegycsont mögött és a torokban érezzük. Tünetek  Gyomorszáj-táji fájdalom,  émelygés, savas büfögés,  a sav feljön a torokba, szájba, savas, keserű szájízt okozva  rekedtség,  éjszakai-reggeli krónikus köhögés,  szorító mellkasi fájdalom. Reflux betegség szinte mindenkinél kialakulhat. Vannak olyan állapotok, amelyek növelik a reflux gyakoriságát. Így pl a 

megnövekedett hasűri nyomás hatására (túlsúlyosság, szűk ruha, terhesség), és  légúti betegségben szenvedőknél (köhögés!) gyakrabban fordulhat elő.  A stressz.  Egyes gyógyszerek csökkentik a záróizom tónusát (egyes asztma- és angina-ellenes szerek, nyugtatók) és  ilyen hatásúak bizonyos ételek is például a zsír, csokoládé, alkohol, és a mentol. Megelőzés A reflux betegség megelőzésében fontos szerepe van a helyes táplálkozási szokások kialakításának. Lehetőleg kerülni kell a dohányzást, alkoholfogyasztást, a hajolgatást, a szűk ruhát vagy a szoros övet. Ajánlott a túlsúlytól megszabadulni, naponta többször 16 kisebb mennyiségű ételt fogyasztani. Kerülni kell a gyomorégést okozó zsíros ételek, csokoládé, fűszerek, tea, kávé, gyümölcslevek fogyasztását. Különösen fontos, hogy a napi utolsó étkezés ne késő este, közvetlenül lefekvés előtt történjék. Kezelés A reflux

betegség legjobb gyógyszerei a gyomorsavképződést csökkentők. A betegség súlyosabb formáiban a sav képződését legjobban megakadályozó protonpumpa-gátló gyógyszereket ajánlják. Gyomorfekély A gyomorfekély a gyomor nyálkahártya folytonosságának megszakadása legalább 5 mm kiterjedésű területen. A fekély mélységben a nyálkahártya különböző rétegeit érintheti. Tünetek Elsősorban éhgyomri állapotban jelentkező gyomorszáj tájéki, kisugárzó fájdalom, vérzés. A fekélybetegség szövődménye lehet átfúródás Kiváltó okok lehetnek:  Helicobacter pylori. A fekélyek mintegy 60-70 százalékának létrejöttében fontos szerepe van a Helicobacter pylori baktériumnak. A baktérium a korábban sterilnek vélt gyomor-nyálkahártya felszíni nyákrétegein belül telepszik meg. Úgy képes hosszú ideig tolerálni a gyomor erősen savas kémhatású közegét, hogy az általa termelt ureázenzim elbontja a karbamidot (ureát), így a

baktérium „ammóniaud varral” veszi körül magát, amely megvédi. Amíg fejlődő országokban a lakosság 80-90 százaléka hordozza a kórokozót, addig a fejlett országokban a lakosság 40 százaléka fertőzött. Fekélybetegség a baktériumot hordozó személyek 10-15 százalékában alakul ki.  Idegeskedés, stresszes élet,  gyógyszerek mellékhatásaként jelentkezhet (aspirin, diclofenac). Kezelés: savcsökkentő szerek, műtét, antibiotikum kúra. Epekő Epekő alakul ki, ha az epében a koleszterin vagy a bilirubin kiválik és kikristályosodik. Az epekövek elzárhatják az epevezetéket, ekkor sárgaság, súlyosabb esetben hasnyálmirigy gyulladás alakulhat ki. Tünetek Fájdalmas, a jobb bordaív alatti görccsel jár, melyet hányás, verejtékezés, láz, hidegrázás, szédülés kísérhet. Kezelés: oldással, ultrahanggal, műtéttel (az egész epehólyag eltávolítása, általában panaszmentes időszakban). 17 Májgyulladás

Májgyulladást (hepatitis) okozhatnak vírusok, autoimmun betegség, alkohol, bizonyos gyógyszerek és méreganyagok. Világszerte a vírusos májgyulladás a leggyakoribb. A betegségnek van akut és krónikus formája. Szövődménye lehet májzsugor, vagy rosszindulatú daganat. Tünetek Jobb bordaív alatti fájdalom, a bőr és szemfehérje sárgás elszíneződése, sötét vizelet, fáradtság és levertség, hasi panaszok. A gyulladt máj nem képes a lépből származó bilirubint megfelelő módon és mértékben feldolgozni, átalakítani (vízoldhatóvá tenni), ezért az felszaporodik a vérben, a szövetekben és a bőrben. Kiváltó okok lehetnek: legtöbbször vírusok (hepatitis), gyógyszerek, mérgek, alkohol, autoimmun betegség. A jelenleg ismert hepatitis vírusokat A-tól G-ig jelzik és X-szel jelölik a még nem azonosított vírusokat. A vírushepatitiszek a kórokozótól függően két fő formában terjednek:  a hepatitis A és E a tápcsatornán

keresztül (például fertőzött élelmiszer, fertőzött széklet),  a hepatitis B, C, D, G és a többi vírus vérrel és testnedvekkel (ondó, hüvelyváladék). A hepatitis A és E A betegséget a beteg és a tünetmentes fertőzött személy székletével szennyezett kéz, tárgyak, élelmiszerek, ivó- és fürdővíz terjesztheti.  A lappangási idő A-típusnál ~28-30, E-típusnál ~26-40 nap,  második felétől fertőzőképes,  a vírus legnagyobb számban a tünetek megjelenése előtti napokban ürül a széklettel. Tünetek  Néhány napig tartó láz,  elesettség,  étvágytalanság,  sárgaság. A betegség megelőzésében alapvető fontosságú az általános higiénés rendszabályok betartása, ezen belül is a legfontosabb a kézmosás. Hepatitis B és C Szexuális úton, vérrel, vérkészítményekkel, testváladékokkal, ondóval, hüvelyváladékkal terjed. A tünetmentes hordozók és a krónikus betegek életük végéig

fertőzőképesek lehetnek! A betegség lassan kezdődik, rendszerint láz nélkül. A bevezető szakban a betegnél fáradtság, ízületi fájdalmak, étvágytalanság jelentkezik, majd ezt követően a sárgaság. A fertőzés késői következménye a májzsugor és a májrák. A HBV ellen aktív védőoltás javasolt, ami a 14 éves korosztály számára kötelező és ingyenes. A HCV rendkívüli mutációs készsége miatt hatásos védőoltás jelenleg még nincsen. 18 Májzsugor Amennyiben különféle károsító tényezők – vírusok, alkohol, mérgezések, nehézfémek, gyógyszerek - érik a májat, azok a májsejtek elhalását okozzák. A májzsugorodás az az állapot, amikor a máj működő szövetének mennyisége lecsökken, a májsejtek helyét heges, zsíros kötőszövet foglalja el. A máj vérellátása akadályozott, sokrétű feladatainak (anyagcsere, méregtelenítés) egyre kevésbé tud eleget tenni. A májzsugort nem lehet gyógyítani. A

májzsugorodás rendszerint folyamatosan romló (progresszív) betegség. Szövődménye a májrák 19