Sport | Tanulmányok, Esszék » Kosárlabda

Kosárlabda Kosárlabda Emberi Erőforrások Minisztériuma Sportegyesülete EMMI SE | 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Kosárlabda A kosárlabda története A kosárlabdát James Naismith, kanadai testnevelő tanár indította világhódító útjára 1891-ben, a Massachusettsbeli Springfield-ben, mint a futball kevésbé sérülésveszélyes változatát. Naismith akkoriban 31 éves - posztgraduális képzését végző – hallgató volt, amikor megalkotta az új szabályokat, amelyeket azért hozott létre, hogy versenyzői fedettpályán készülhessenek a hideg, téli hónapokban. Kép forrása: www.bitly/2Xaaou0 -2- Kép forrása: www.bitly/2AcP2Dh Az új mozgásforma igen gyorsan terjedt, először csak Amerikában, majd a 20. század folyamán fokozatosan a világ többi részén is Miután a kosárlabda elterjedt az amerikai egyetemeken, profi sportként is megindult hódító útja. Az Amerikai Kosárlabda Szövetség – NBA – amely 1946-ban alakult meg, az

elmúlt évszázad során sokmilliárd dolláros vállalkozássá nőtte ki magát, a kosárlabda az amerikai kultúra szerves részévé vált. Kezdetekben Naismith barackos kosarakat szerelt a tornaterem karzatára, ebbe kellett a játékosoknak bejuttatni a labdát, ami eleinte közönséges focilabda volt. Amikor valamelyik játékos sikerrel járt, a játék szünetelt, míg valaki felment a karzatra, lehozni a labdát. Később a barackoskosár alját eltávolították. -3- Kosárlabda Íme Naismith eredeti szabályai, amelyekből kiderül, hogy az eredeti játék még nem sokban hasonlított a ma ismerthez: o A labdát egy, vagy két kézzel kell dobni, bármilyen irányba o A labdát egy, vagy két kézzel lehet ütni, bármelyik irányba o A labdát nem szabad kézben tartani, arról a pontról kell azonnal továbbítani, ahol a játékos megkapja – engedmény abban az esetben tehető, ha az elkapó játékos gyorsan fut a labda átvétele pillanatában o A labdát a

tenyérben, vagy a tenyerek között kell tartani; a test többi részét nem használhatja erre a célra o Tilos az ellenfelet vállal, kézzel lökni, taszítani, elgáncsolni, megütni. Az első szabálytalanság után a szabálytalankodót ki kell állítani a következő kosárig – ekkor még gólnak nevezték a pontot – ha pedig a szabálytalanság sérülés okozására irányult, csere nélkül kell kiállítani a vétkest o A labda ököllel való továbbítása az előzőekben ismertetett szabálytalanságnak minősül o 3 egymást követő szabálytalanság után az ellenfél csapat pontot kap o Pont akkor jár, ha a labdát dobva, vagy ütve úgy sikerül a kosárba juttatni, hogy az benne is marad. Ha a védekező csapat megmozdítja játék közben a kosarat, a támadó csapatnak jár a pont o Ha a labda elhagyja a játékteret, azt az a játékos hozhatja játékba megint, amelyik először ér hozzá. Vita esetén a labdát a bírónak kell visszadobni a pályára.

A labdát visszadobó játékosnak 5 másodperc áll rendelkezésére a labda visszajuttatására, ha ezt a keretet túllépi, a labda az ellenfelet illeti. o A mérkőzés fő bírája a döntőbíró; ő számolja a szabálytalanságokat és jelzi a játékvezetőnek, ha az egymás utáni szabálytalanságok száma eléri a 3-at az egyik csapatnál -4- o A játékvezetőé a döntés joga, amikor a labda játékban van, a játéktéren belül, ö jelzi, melyik csapatot illeti a labda, ő méri a játékidőt. Ő jelzi a pontot érő dobásokat, számolja a pontokat, és végzi mindazon tevékenységet, ami rendesen a játékvezető feladata. o A játékidő kétszer 15 perc, 5 perc szünettel o A rendes játékidőn belül több pontot elérő csapat győz. Döntetlen állás esetén a csapatkapitányok megállapodhatnak abban, hogy a döntő pontig folytatják a mérkőzést. Az első – fenti szabályok szerint játszott – hivatalos mérkőzésre 1891 december 21-én került

sor. Ezt még kétszer 9-fős csapatok játszották. A YMCA – Young Men’s Christian Association – fontos szerepet töltött be a sportág Amerikában, Kanadában, majd a világ többi részén történő népszerűsítésében. Az első európai hivatalos mérkőzést 1893-ban, a párizsi Montmartre-on játszották. Ugyanebben az időben Kínában, Indiában és Perzsiában is népszerűsítették már az új sportot. Később, az első világháború idején az amerikai csapatok mindenütt, ahol megfordultak, játszották és népszerűsítették a kosárlabdát. -5- Kosárlabda A kosárlabda mai szabályai A kosárlabda mai formájában is egy izgalmas csapatjáték, szabályai viszonylag egyszerűek, eszközigénye pedig igen csekély, ha a pálya rendelkezésre áll. Két, öt fős csapat játssza és az a csapat nyer, amelyik a játékidő alatt több pontot szerez úgy, hogy a labdát bejuttatja az ellenfél kosarába. A kosarakat a föld fölött 10 láb (305

centiméter) magasan, palánkon helyezik el. A pálya négyszögletes, középen felezővonallal kettéválasztott. Ha a támadó csapat a felezővonal mögött hozza játékba a labdát, 8 (az NBA-ben 10) másodperce van átjutni a vonalon. Ha nem sikerül, a védekező csapatnál a labda. Ha a támadók egyszer átjutottak a felezővonalon, nem hátrálhatnak vissza mögé, különben elveszítik a labdát. A játékosok a labdát a kosár felé passzolhatják vagy vezethetik. A labdát birtokló csapat a támadó, a másik pedig a védekező szerepben van. A támadóknak 24 másodperc támadóidő áll rendelkezésükre, hogy kosárra dobjanak. -6- A védők próbálják a támadóktól megszerezni a játékszert, illetve lepattanóból ellentámadást vezetni. Ha valamelyik csapat az ellenfél kosarába juttatja a labdát, két pontot szerez és a másik csapat indíthat támadást. Ha a kosarat a hárompontos vonalon kívülről dobták, a csapat három pontot szerez. A

szabaddobásokat a kijelölt pontról kell elvégezni és egyenként egy pontot érnek. A bírók két vagy három szabaddobást ítélnek meg egy szabálytalanságért, annak súlyosságától függően. A labdát kosárra vezető támadójátékos ellen elkövetett szabálytalanság minden esetben három büntetővel szankcionálandó. Kisebb szabálytalanságokért csak akkor jár szabaddobás, ha sok van belőlük, ekkor 1+1 esélyt kap a támadó csapat: ha az első büntetőből pontot szerez, másodikat is dobhat, ha az elsőt kihagyja, a lepattanó játékban marad. A kosárlabdamérkőzés két félidőre és négy negyedre oszlik, a profik között a negyedek maximum 12 percesek, korosztályos mérkőzések esetében 6, 8, 10 percesek lehetnek. A negyedek között rövidebb, a két félidő között egy hosszabb szünetet kell tartani. A csapatok félidőben térfelet cserélnek. A negyedek úgy kezdődnek, hogy a bíró a kezdőkörben feldobja a labdát, amiért a két

csapat egy-egy játékosa felugrik és igyekszik saját csapatához juttatni a labdát. A labda akkor van kint, ha az alapvonalon vagy az oldalvonalon kívül lepattan, ameddig nem pattan le, játékban marad, tehát a levegőből vissza lehet juttatni a játéktérre. -7- Kosárlabda Játékosposztok Center Általában a csapat legmagasabb játékosa, aki támadáskor az ellenfél kosara előtt áll. Ilyenkor az a feladata, hogy passzt fogadjon és pontot szerezzen, valamint blokkolja a védőket, segítse csapattársai pontszerzését és értékesítse a lepattanókat. Védekezéskor fő feladata a támadók blokkolása, passzaik elcsípése, valamint a lepattanók megszerzése. Forward A második legmagasabb játékos, aki szükség esetén a kosár alá is bejöhet, de fő feladata a szárnyakon és a szögletben való játék. Támadásnál passzokat fogadnak és tovább passzolnak, illetve kosárra dobnak a szélekről, védekezéskor feladatuk a szárnyakon való

előretörés megállítása és a lepattanók megszerzése. Guard Általában a legalacsonyabb játékos, gyorsasága a legfőbb erénye. Feladata a labdavezetés, irányítás, passzolás, jó támadóhelyzetek kialakítása. Támadásnál a távolabbi dobásokat is el kell vállalniuk, főként a szélekről, védekezésnél elsődleges feladatuk a passzok blokkolása, a labda megszerzése, ellentámadás indítása. -8- Gyakran előforduló hibák és szabálytalanságok Lépéshiba A kosárlabdában a labdát csak pattogtatva lehet vezetni, a labdának kettő lépésenként érintenie kell a talajt, másként nem szabad haladni vele. Ha a labdát vezető játékos ezt megsérti, a labda a másik csapaté lesz. Kétszerindulás A kosárlabdában csak egyszer lehet a labdával elindulni. Ha a játékos a labdát megragadva megáll, passzolnia kell, máskülönben elveszíti a labdát. Ugyanez történik, ha a játékos a labdával felugrik, majd dobás nélkül két lábbal

földet ér. Dobás közbeni fault Ha a támadó játékos ellen dobás közben szabálytalankodnak, például lökik vagy megütik a kezét, de a dobás eredményes, a kosár érvényes, és utána egy büntetődobás is jár. Ha a kosár nem megy be, annyi büntetőt dobhat, ahány pontos kísérlet közben történt a fault. Kipontozódás Ha egy játékos a mérkőzés során 5 (az NBA-ben 6) személyi hibát vét, kipontozódott, azaz csapatának le kell őt cserélni és azon a meccsen többé már nem térhet vissza a pályára. Személyi hibának számít az ellenféllel való bármilyen tiltott fizikai kontaktus, főként ütés, lökés, rúgás, gáncsolás. Technikai hiba Ezt az edző és a játékosok egyaránt elkövethetik, különösen a sportszerűtlen viselkedés, a játékhoz nem méltó nyelvhasználat, agresszív viselkedés a játékvezetővel, de akár a reklamálás is ide tartozhat. -9- Kosárlabda A kosárlabdázás pozitív élettani hatásai

Kalóriaégető A kosárlabdázás során végzett futás, ugrás, a rendszeres oldalirányú mozgások mind-mind jelentős mennyiségű oxigényt igényelnek, így a kalóriák égetése garantált. Egy 75 kilós játékos egy órányi játékkal átlagban 600 kalóriát éget el; profi játékos esetében – ők inkább 110 kiló körül mozognak átlagosan – ez 900 kalóriáig felmehet. Javítja kardiovaszkuláris egészségünket Minél folyamatosabb a játék, ez az állítás annál inkább igaz. Folyamatos mozgással állandó munkában tarthatjuk szívműködésünket. Ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy elkerüljük a szívbetegségek, valamint a sztrók kockázatát. Növeli a koncentrációs képességet és a fegyelmet Mint minden sportnak, a kosárlabdának is szabályai vannak, melyeket be kell tartani, ellenkező esetben büntetés jár, ami nem csak a szabálytalankodó játékost sújtja, hanem az egész csapatot. Az önfegyelem ezért sikeresebbé teszi a

játékost, mind a játékban, mind a való életben. Javítja csontjaink egészségét Minél erősebbek csontjaink, annál nehezebben törnek el. A teherhordozó mozgásformák – a kosárlabda is ilyen – hozzájárulnak csontszövetünk regenerálódásához. - 10 - Javuló motoros készségek és koordináció A rögzített helyzetből és az ugrásból történő dobás egyaránt fejleszti kéz-szem koordinációnkat. A lepattanókra történő mozgás szintén koordináció fejlesztő. Ami a cselezést illeti, ez talán a legfinomabb koordinációs készséget követelő játék elem. Amikor az alapokat tanuljuk, a cselezés főleg a kéz-szem koordinációt fejleszti. Amint ezt elsajátítottuk, a labda szemmel tartása nélkül is tudunk cselezni: innentől a cselezés tisztán motoros koordinációs feladattá válik. Erőedzés A kosárlabda a teljes testet megmozgató mozgásforma, ami szép, szálkás izmokat fejleszt. Olyan intenzív, test-test elleni mozgás, ahol

a játékosnak minden pillanatban képesnek kell lennie megtalálni az adott helyzetnek legmegfelelőbb pozíciót, akkor is, ha éppen egy ellenfél meglöki. Általánosságban elmondható, hogy a védekező játék inkább a hátat, tarkót, nyakat, derekat és a törzset erősíti, míg az erős lábak főleg dobáskor, futáskor, vagyis inkább támadásban segítik a játékost. A finomabb mozdulatok, mint a cselezés, a kosárra dobás a karokat, csuklókat és a hajlító izmokat erősíti. Javítja testtudatosságunkat A testtudatosság az, amikor tudjuk, testünk hol, hogyan helyezkedik el térben és időben. A macska mindig talpra esik A macska ugyan olyan fejlett testtudattal rendelkezik, amilyennel mi sosem fogunk, a készség esetünkben is jelentősen fejleszthető. A kosárlabda például elsőrangú eszköz erre a célra. Nem kell két és fél méteres magasságban, NBA játékosokat megszégyenítő, 720 fokos fordulatot megtennünk függőleges tengelyünk körül

ahhoz, hogy olyan képességek birtokába kerüljünk, amik csökkentik a bennünket érő balesetek veszélyét. - 11 - Kosárlabda - 12 - Mentális fejlődés Bár a kosárlabda fizikai készségek sorát követeli meg, mivel igen gyors iramú játék, mentális téren is igénybe vesz minket. A kosárlabda mentális vetületeivel foglalkozó kutatások bizonyították, hogy a játékosoknak kiemelkedő figyelemmel, összpontosításra való képességekkel kell rendelkezniük, hogy a gyors iramú játék közben megfelelő döntéseket tudjanak hozni támadásban, és védekezésben, labdával és labda nélkül egyaránt. Az eredményesség érdekében egyidejűleg kell tisztában lenni az ellenfél, valamint a saját csapat játékosainak mozgásával, az ezek mögött meghúzódó lehetséges szándékokkal. Röviden: a mozgásforma nagyon gyors döntéshozatalra készteti a játékosokat, ami a hétköznapi életben is eredményesen alkalmazható tulajdonság.

Csökkenti a stresszt, javítja az immunrendszert A stressz csökkenése hozzásegít bennünket, hogy energikusabbak legyünk, és jobban fókuszáljunk feladatainkra. A kosárlabda, mint más sportok is, komoly segítséget nyújt ezen a téren, miközben társaságot biztosít számunkra. A társasági emberek pedig jóval kevésbé hajlamosak a depresszióra, sőt, bizonyíthatóan jobb immunrendszerrel rendelkeznek. Növeli az önbizalmat A kosárlabda minden játékost önbizalommal tölt el. Jókat dobni, egy jó csapat részeként sportolni bárkinek önbecsülést, magabiztosságot kölcsönöz. Ezek a tulajdonságok pedig fontosak akkor, amikor a hétköznapi élet kihívásaival kell szembe néznünk. - 13 - Kosárlabda - 14 - Szöveg forrásai: www.bitly/2ZLXTGK, wwwbitly/2M8RFbT | Képek forrásmegjelölés nélkül: www.pixabaycom, wwwpnggurucom