Környezetvédelem | Tanulmányok, esszék » Kerényi Attila - Általános környezetvédelem

Kerényi Attila - Általános környezetvédelem A környezeti alapprobléma feltárása, megoldási kísérletek és lehetőségek A népesedés és a környezet A lélekszám 2 folyamattól függ: a természetes szaporodás mértékétől és a vándorlási különbözettől. A Föld egésze zárt rendszerként működik, tehát csak a születések ás halálozások száma határozza meg a népesség arányát. A régiók nyílt rendszerek, így a vándorlási különbözet is szerepet játszik a népességszám alakulásában. - A demográfiai kutatások a népesség növekedésének 4 szakaszát különböztetik meg: 1. A fejlett országokban az ipari forradalomig tartott, a fejlődőekben a század elejéig Nagy a születések és halálozások száma is a népesség lassan növekszik. A várható életkor alacsony (30év). 2. A fejlett országok már túl vannak rajta, a fejlődőek itt tartanak A halálozások száma csökken (a társadalmi fejlődés magasabb szintjén a

feltételek javulnak), a születések száma magas marad. a népesség rohamosan növekszik 3. A legtöbb fejlett országban ez jellemző napjainkban Csökkenő halálozási arány mellett a születések száma is csökkena népesség lassan növekszik. 4. Kevés Európai ország érte el (pl: Magyaro, Németo, Svédo, Dánia) A születések száma nem éri el a halálozások számáta népesség stagnál, vagy kismértékben csökken. - A Föld népességének nagyobb része a 2. népesedési szakaszban vana lakosság ugrásszerűen növekszik, bár a növekedési ütem az egész bolygóra vonatkoztatva csökken. A Meadows- féle világmodell - Az első kísérletben a ’70-es évek elején 99 változót vettek figyelembe, paraméter mentén: 1. A világ népessége 2. Nyersanyagkészletek 3. Élelmiszerkészletek / fő 4. Ipari termelés / fő 5. A környezet szennyezettségi foka - Sok modellt dolgoztak ki, melyből a 2 legérdekesebb: 1. Normál világmodell A ’70-es

évekbeli tendenciákra alapozva a népesség száma 2050 tájáig exponenciálisan nő, majd az éhínségek és járványok hatására csökken. 2. Stabilizált világmodell Feltételezve, hogy ’75-ben a népesség növekedése megáll, és a társadalmi, környezeti folyamatok pozitív irányba változnak, 2100-ig stabil egyensúlyi állapot állna fenn.  Végkövetkeztetés: A krízis úgy kerülhető el, ha a lélekszámot, a termelő és fogyasztó tevékenységet korlátozzuk. - Pestel és Mesarovic ’74-ben kiegészítette a kutatást. Külön tanulmányozták a fejlődő és fejlett országokban zajló folyamatokat, és finomabb regionális bontást alkalmaztak. - A Meadows-féle világmodell jelentősége: 1. Felhívta a figyelmet arra, hogy a ’70-es évek elején tapasztalat tendenciák nem tarthatók fenn hosszú ideig. 2. Az első modell, mely rendszerszemléletű, egzakt módszerek felhasználásával készített globális szcénárióváltozókat az emberi

társadalom fejlődéséről. 3. Felhívta a figyelmet egy közeli veszélyre, mely ellen tenni lehet - - 4. Felhívta a figyelmet arra, hogy a környezeti problémák megoldása hatékony cselekvést igényel. ’90-ben Meadows megismételte a teszteket, melyek azt mutatták, hogy az emberiség új, pozitívabb viszonyrendszerbe került a környezetével. Azonban léteznek még a régóta megfigyelt folyamatok, melyek tovább csökkentették a Föld eltartóképességét. Az alapvető kérdésük az volt, hogy van-e ideje az emberiségnek, hogy elkerülje a katasztrófát. A következőkre jutottak: 1. A természeti erőforrások felhasználása, a káros anyagok kibocsátása már meghaladta a megengedhető határokat. (Itt elmulasztják kiemelni, hogy ha a szaporodás kontrollálatlan marad, akkor a népesség is lényegesen csökkenni fog.) 2. Ez elkerülhető, ha felülvizsgáljuk a népességszám és fogyasztás növelésére irányuló gyakorlatot, növeljük az

erőforrások felhasználásának hatékonyságát. 3. A rövid és hosszú távú célokat össze kell hangolni A fentiek alapján 3 alapvető gondolati modell lehetséges: 1. Véges világunknak de facto nincs határa  az összeomlás biztos bekövetkezik 2. A határok léteznek, de annyira megközelítettük azokat, hogy nincs már időnk cselekedni  az összeomlás biztos bekövetkezik 3. A határok léteznek, de van időnk cselekedni, valósítsuk meg az emberiség 3 nagy forradalmát, a környezeti forradalmat. A népesedési folyamatok területi különbségei, és kölcsönkapcsolata a természeti környezettel. A Föld eltaróképessége - A népesedési folyamatok heterogenitása és a népsűrűség területi különbségei már most gondokat okoznak. - A fejlett országok népességének növekedése lassú, ezek az össznépesség 20%-át teszik ki. - A leggyorsabban szaporodik a népesség a fekete kontinens, DNy-Ázsia és LatinAmerika. A népbetegségek

leküzdésével összességében csökkent a halálozások száma, bár magas a csecsemőhalandóság. - Az élettartam az európai országokban átlag 74 év, Afrikában 52 év. - 1 milliárd ember éhezik a földön. Ha a minőségi éhezést tekintjük (teljes értékű táplálkozás), még a leggazdagabb országokban is milliók szenvednek hiányos táplálkozástól.  Az országok nagy részében az éhezés oka nem a biológiai produktivitás (nettó elsődleges termelés) elégtelensége, hanem a társadalmi-gazdasági viszonyok.  A környezet eltartóképességének vizsgálatakor nem csak a természeti, hanem a társadalmi környezet eltartóképességét is figyelembe kell venni.  A XX.szd végére a megtermelt anyagi javak 2/3-át a népesség ¼-e fogyasztja el  A rablógazdálkodás nem veszi figyelembe az ökológiai rendszerek terhelhetőségét, önmegújító képességét.  A világban a termelés kezd visszaesni, oka az erózió, defláció és a

talajok potenciális termőképességének csökkenése. - Ha figyelembe vesszük, hogy az ember szellem, kulturális, utazási, és sportigényekkel is rendelkezik, akkor a Föld eltartóképességét még korlátozottabbnak kell tekintenünk. Eszerint a Föld erőforrásai, 2 milliárd ember számára elegendőek. Nincsenek olyan, általánosa elfogadott kritériumok, melyek alapján a Föld eltartóképességét meg lehetne becsülni