Irodalom | Középiskola » A Biblia, az emberi kultúra letéteményese

Adatlap

Év, oldalszám:1996, 4 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:2088
Feltöltve:2004. június 05
Méret:21 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

26. A Biblia,az emberi kultúra letéteményese A Biblia elnevezés görög eredetû jelentése “könyvek“,“iratok“.Szokták még Írásnak,Szentírásnak is nevezni.A Biblia mindenféle irodalmi mûfaj kezdeti formáira mintát nyújt.Jelképes nyelve a költõi kifejezés nyelvével rokon,témáiban pedig emberi alaphelyzetek,élmények fejezõdnek ki. A Biblia a keresztény illetve a zsidó vallás szent könyve.Két nagyobb részre osztható az Ószövetségre és az Újszövetségre. Az Ószövetség Körülbelül 1000 év irodalmát tartalmazza az i.e 12 századtól az ie 2 századigNyelve a klasszikus héber,de néhány mû arámi nyelven íródott.Az egyes bibliai könyvek kialakulása és végleges formába öntése között több évszázad telt el.Ez a folyamat volt a kanonizálás,amikor az idõk során a könyvekrõl eldöntötték,hogy érdemesek e a megõrzésre.A Bibliát szigorúan vallási szempontokból állították össze,de bizonyos részleteket

valószínûleg esztétikai okokból is megõriztek.Így kerülhettek a kánonba profán,világi tartalmú könyvek ,közmondások,erkölcsi , filozófiai költemények vagy esetleg a szerelmi és lakodalmi költészet egyes darabjai.Az ie 3 században a Bibliát görögre fordították az alexandriai zsidóság számára,ezt a görög fordítást nevezik Septuagintának.(jelentése : hetven mert hetven zsidó bölcs külön cellákba zárva isteni sugallatra ugyanazt a fordítást készítette) A Teremtés könyve Az Ószövetségi Biblia jelentõs része a zsidóság õstörténetét dolgozza fel.A legelsõ helyet az Ószövetségben öt könyv foglelja el , melyet a hagyomány Mózesnek tulajdonít.Ezek a könyvek többségben erkölcsi,vallási és társadalmi törvényeket tartalmaznak,zsidó elnevezésük,Tóra ( tan,törvény ).A mózesi könyvek közül az elsõ a Teremtés könyve a Genesis .A Genesis a világ keletkezésének õstörténetét mondja el , jellemzõ rá a

monoteizmus, az egyistenhit.Két termtéstörténetet is közöl a Genesis,az elsõben Isten neve Elóhim.Ez az egyetlen isten aki puszta szavával hat nap alatt teremtette meg a világot.A semmibõl hozta létre a világot,teremtése csúcspontja lett az ember.Idõben õ az utolsó és az Istenhez legközelebb álló teremtmény,feledata,hogy uralma alá vonja a földet és uralkodjék rajta. A második teremtéstörténet több ponton is ellentmond az elsõnek,s éppen csak megemlíti az ég és föld megalkotását.Isten neve ebben a szövegben Jahve Elóhim ( Úristen )Az Úristen ebben az elbeszélésben a föld porából teremtette meg az embert.Innen származik az elõ ember neve is ( Ádám ) mivel a földbõl számazik ami idegen szóval adama .Éden kertjét is Úristen teremtette ,itt élt az ember Ádám,és az oldalcsontjából megalkotott Éva. A bibliai törénetben is megtalálható a bûnbeesés motívuma,mikor Ádám és Éva a kígyó szavára hallgatva esznek a

tiltott fák egyikének a gyümölcsébõl.Az Isten elleni lázadás azonban további bûnök forrása is lett a Bibliában , ezt jelzi Kain és Ábel története is: Kain irigy lett mert az Úristen testvére áldozatának látszólag jobban örült és megölte Ábelt. A vízözön története is szerepel a mózesi könyvekeben.Mikor az Úr látta,hogy az emberek gonoszsága már mindenhol elterjedt,haragra gerjedt és elhatározta,hogy egy nagy vízözönt zúdít rájuk,és elmossa az összes teremtett lényét.Egyedül Noénak és családjának kegyelmezett meg mert õk tiszta szívû,istenhívõ keresztények voltak.Az Úr figylmeztette Noét a veszélyre,mondta neki,hogy készítsen egy bárkát amiben átvészelheti a vízözön idejét.Noé megépítette a bárkát és minden állatból vitt rá egy párat majd családjával beszállt és sikerült átvészelniük a vízözönt.Ezt a legendát is két fajta feldolgozásban találhatjuk meg az egyik inkább felszínes míg

a másik tudalékosabb,pontos adatokban adja meg a bárka méreteit,és a felvitt állatok számát is egy - egy párban határozza meg ( a másik forrás szerint Noé hét példányt vitt magával minden állatból ).Közli a második forrás a bárka kikötésének pontos helyét is,Ararát hegyén áll meg a bárka. Ezt a vízözön eposzt megtalálhatjuk egyéb folyammenti kultúrák történetei között is,például a híres Gilgames eposz is errõl szól. A Teremtés könyve az elsõ 11 fejezet után rátér egy család történetének az elbeszélésére.Itt már helyet kapnak kisebb törénetek epizódok isAz egyik ilyen kisebb történet,igazi kisregény,József története.József igaz hívõ volt,nagyon sokra vitte társadalmilag,sikerét annak köszönhette , hogy nem volt hajlandó vétkezni Isten parancsa ellen.A történetben találhatunk bizonyos ellenmondásokat is ,melyek arra vallanak,hogy az egész történetet,különbözõ forrásanyagokból állították

össze.Pl József apja hol Jákobként hol Izráelként szerepel.József sorsát, aki kezdetben nem is nagyon rokonszenves ( árulkodó,hencegõ,öntelt ) álomlátásai , illetve álomfejtései alakítják.Az elbeszélt eseményekbõl levonható erkölcsi tanulság is ,csak az képes nagy tettekre aki maga is megjárta a szenvedések mélységeit,átélte a méltatlanságok kínjait ( ciszterna , börtön ). Az Ószövetség más könyvei Az Ószövetség jelentõs részét teszik ki a prófétai könyvek,melyek kora az i.e 8-4 század.A próféták Isten szavának hírnökei,kapott üzenetük különbözõ módon adták tovább:lírai formában,prózai szövegben,nyíltan,vagy homályos jóslatok formájában.A próféták többnyire a társadalmi igazságtalanságok ellen is harcoltak,szerintük a beszivárgó idegen istenek és vallások idézték elõ a szociális problémákat,hirdették Jahve az egyetlen Isten magasabbrendûségét .Négy nagyobb próféta (

Izajás,Jeremiás,Ezekiel és Dániel ) és tizenkét kisebb próféta szerepel a Bibliában.A jelzõjük mindössze a könyveik rövidségét vagy hosszúságát jelöli mindegyikük szerepe ugyanolyan fontos volt. Jónás könyve A kis próféták gyûjteményébe tartozik Jónás könyve.Ez tulajdonképpen egy elbeszélés,egy történetet mutat be,Jónás életének egy kalandját szinte novellisztikus jellegûen.Ebben a némileg mulatságos és tanulságos történetben Jónás próféta nem akarja elvállalni a rá bízott feladatot ( el kell mennie egy bûnös városba -Ninivébe - prédikálni ) de az Úr mindenhol utoléri és végül Jónás beteljesíti sorsát. A Zsoltárok könyve A Zsoltárok könyve liturgikus azaz szertartások alkalmával ,istentiszteletkor használt énekek,verses szövegek gyûjteménye.Tartalma és mûfaja változatosA benne lévõ héber költemények ritmikája nem azonos az európai költemények ritmikájával,fõleg szó vagy

szócsoportismétlés - figura etymologica - található meg bennük. A figura etymologica a szó tövének ismétlésével elõállt stílusalakzat. A gondolatritmus a mondat tagjainak párhuzamosságát,a gondolatok szabályozott ismétlõdését jelenti. A héber költészet alapja a sor amely általában két egyforma vagy megközelítõleg egyforma részbõl áll. Az Újszövetség Az Újszövetség az ókeresztény irodalom legfontosabb alkotásait foglalja magában.Végleges alakját az isz 1 században nyerhette elNyelve a görög Az elsõ részt a négy evangélium alkotja. Az evangélium szó jóhírt , örömhírt jelent Az elsõ három könyv Máté,Márk és Lukács evangéliumaként ismert.Ezek a mûvek Jézus életérõl , tanításairól,kínhaláláról számolnak be,lényegében azonos módon,ezért szinoptikusoknak nevezzük õket.Ezzel ellentétben a János evangélium jelentõs eltéréseket mutat a szinoptikusokhoz képest.Benne Jézust mint az emberi testet

öltött Istent mutatják be,és nem mint Isten fiát.Az Újszövetség hatása mindazonáltal az európai kúltúrára szinte felmérhetetlen,számos irodalmi és képzõmûvészeti vagy zenei alkotás merítette a témáját innen a történelem során és még napjainkban is. Jézus története Jézus Krisztus gyermekkoráról és születésérõl csak 2 evangélium számol be Mátéé és Lukácsé.Mivel Máté elsõsorban a zsidók számára írta a könyvet az õ evangéliumában Jézus személyében a Megváltót láthatjuk akit Isten ígért,minden fordulatnál találhatunk utalásokat az Ószövetségre.Felsorolja õseit,és ebbõl kiderül,hogy a Megváltónak Dávid családjából kell származnia.Jézus József házasságában,de nem házasságából született.Mária a szentlélektõl foganta a gyermekét,szüzen szülte meg õt Betlehemben.Jézus származása tehát természetfelettiMáté beszámol arról is,hogy a napkelti bölcsek Jézus születésének a hírére

Betlehembe mentek - egy csillagot követtek és üdvözölték és ajándékokat hoztak a Megváltónak. Mindez Heródes király idején történt és a király félt,hogy a zsidók Megváltója a trónját is fogja veszélyeztetni,zsarnoki féltékenységbõl megöletett minden 2 év alatti gyermeket Betlehemben.Isten figyelmeztette Józsefet erre és így õ a családjával el tudott menekülni Egyiptomba. Lukács evangéliuma színesebben számol be Jézus születésérõl,megemlíti Gábor angyalt aki tudatja Máriával,hogy szeplõtlenül fogja megfoganni a Megváltót.És a születendõ szentet Isten Fiának fogják hívni.Jézus december 25-én született,a hívõk ekkor ünneplik meg születése napját.Születésének legvalószínûbb éve az ie 7 esztendõ Jézus szenvedéstörténetét ( passióját ) és kínhalálát a négy evangélium szinte azonos módon meséli el.A tömegek elõször örömmel fogadták Jézust ,azonban idõvel kiábrándultak alázatos lelki

messianizmusából,ugyanis egy harcos diadalmas messiás után vágyódtak,aki segít leigázni a rómaiak uralmát.Ezért lett számukra idegen Jézus útja.Végül a papi fõtanács mondta ki Jézus fölött a halálos ítéletet istenkáromlás miattA halálos itéletet a Pilátusnak is jóvá kellett hagynia.Pontius Pilátus még kísérletet tett Jézus megmentésére azonban végül a tömeg követelésének nem állt ellen gyávasága és jóváhagyta a halálos ítéletet.A felelõsséget azonban a zsidókra hárította és kezeit jelképesen vízzel “ tisztára “ mosta.Jézust mint gonosztevõt az akkori szokások szerint keresztre feszítve végezték ki. Kínhalálát a kersztények nagypénteken tartják és feltámadását husvétkor ünneplik. A tékozló fiú Az evangéliumok többféle ószövetségi mûfajt olvasztottak magukba,legjellemzõbb közülük a példázat. A tékozló fiú példázata Lukács evangéliumában olvashatóA mû a pogány olvasókat

próbálja meggyõzni Isten irgalmasságáról.Röviden története két testvérrõl szól az idõsebbik egy rendes kötelességtudó fiú, a kisebb pedig egy léha vagyonát elszóró fiú.Miután minden vagyona kifolyt kezébõl és már a disznók közé jutott visszamegy apjához bocsánatkérõen,és apja megbocsájt neki. A Biblia két önálló részét az Ó és az Újszövetséget a Hieronymus kapcsolta össze latin fordításban, a Vulgatában.A Bibliát eddig több száz nyelvre fordították leUtóélete,hatása a mûvészetekre szinte felmérhetetlen.Az Ó és az Újszövetség számos története tovább élt a késõbbi irodalmunkban,s él ma is jelképként , hasonlatként, érvként , hivatkozási alapként.