Filozófia | Tanulmányok, esszék » Az ókori keleti gondolkodás

Az ókori keleti gondolkodás 1) Hinduizmus= Brahmanizmus: örök törvény vallásának nevezik. Az É-Indiába beáramló törzsek (árják) hozták létre ezt a sajátos irányzatot. Védák: szent tudás könyvei (árják gyűjtötték egybe) - Rigvédák: himnuszok - Számavédák: dalok - Jadzsurvédák: áldozati rítusok - Atharva védák: varázslatok A lét szubsztanciája a Brahman- abszolút szellem, örök létező erő, ősalap, egyedüli és végső valóság, a dolgok belső lényege, minden dolog és jelenség okozata. E világ másolata egy tökéletes világnak. A lélek lényege az anyagi kötöttségektől mentes szabad mozgás. Az elme, lélek anyagi jellegű, ezért hisszük, hogy ez a valós világ A Brahman értelmileg nem fogható fel, szavakkal nem fejezhető ki. ATMAN (individuális valóság) & BRAHMAN (végső valóság) azonosak, hiszen anyagtalanok. Ha felismerjük ezt az azonosságot, akkor eljuthatunk a Moksa állapotba (az örök

boldogság állapotába). DARMA- örök törvény, mozgások, átalakulások, minden lényben és dologban működő törvény. KARMA-tan: (reinkarnációs tan alapja); Sors (újjászületés). Az ember lelke nem pusztul el; a kiérdemelt sorstól függően: Rossz alacsonyabbrendű élőlény lesz Jó akár isten is lehet Lényege: a lélek szeretne újra megtestesülni, bár ez szenvedéssel jár. A helyes tudás elsajátításával megszabadulhatunk a szenvedéstől. 2) Buddhizmus Alapítója Gautama Sziddhárta „megvilágosodott”), ( de Buddha néven vált ismertté. Felállítják a 4 nemes igazságot: - szenvedés felismerése - szenvedés keletkezése - szenvedés megszüntetése - szenvedés megszüntetéséhez vezető út Nem az önsanyargatás, hanem az igazság segít a s zenvedést megszüntetni. A világ folytonos átalakulásban van, nincs kezdete sem vége; a világ keletkezések és pusztulások vég nélküli sora. Ebből a szenvedés felismerésével és

leküzdésével juthatunk el A megvilágosodás alapja az élet szenvedésnek felismerése. Oka az élet igenlése, melynek három forrása van: - érzékiség - életvágy - tudatlanság A szenvedést a múlandó dolgokhoz való ragaszkodás okozza. DARMA: az embert a világgal, valósággal összekapcsoló erő, pl.: föld, tűz, víz, levegő, szín stb. A szenvedést a vágyak elfojtásával küzdhetjük le. Ennek nyolc útja van: - helyes szemlélet - helyes érzület - helyes beszéd - helyes cselekvés - helyes életmód - helyes törekvés - helyes gondolkodás - helyes elmélyedés Cél, hogy eljussunk a NIRVANA-ba: teljes megsemmisülés, kikerülés az anyagi világból, szervezet legyőzése, földi lét megszüntetése (újjászületés láncolata megszakad, megszűnik az érzéki világ). Ehhez be kell tartani a Buddhista etika szabályait: - nem szabad ölni (sem embert, sem állatot) - nem szabad lopni - nem szabad más asszonyához nyúlni

- nem szabad bort fogyasztani 3) Taoizmus Lao Ce; nincs különbség a földi és a túlvilági élet között, egymással egységet alkotnak. Univerzális végső ok: ebből származik minden; ez állandó, minden más változik. Két rendező erő: JIN és JANG. Az ember a jövőt maga formálja Tao te king: nemcselekvés ideáljának megfogalmazása (Az út és az erény könyve). Tao: egy minden esemény mögötti misztikus erőre utal, az eseményeknek folyására, s a követendő útra. A tao leírhatatlan világtörvény, egyesíti önmagában a jót és rosszat, fényt-sötétséget, nyugalmat-mozgást. A JIN és a JANG egymást kiegészítő ellentétpár: JIN: sötét, női, negatív; JANG: világos, férfi, pozitív. Egyensúlya tartja fenn a világmindenség harmóniáját és minden dologra hatással van. A spontanitást és a természetességet hirdeti, azt, hogy az embernek rá kell hagyatkoznia a TAO-ra. A taoisták a m editáció és az egyszerű élet, magány

felé törekednek