Szociológia | Családszociológia » Kurila Levente Péter - A szülői felügyelet (keletkezése, tartalma, megszűnése és megszüntetése)

10.Tétel: A szülői felügyelet (keletkezése, tartalma, megszűnése és megszüntetése): A szülői felügyeleti jog a kiskorú gyermek gondozásának, nevelésének, vagyona kezelésének, valamint törvényes képviseletének jogát és kötelességét, továbbá a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak jogát foglalja magában. A szülői felügyeleti jogot a gyermek érdekeinek megfelelően kell gyakorolni Kialakulhat vérségi kapcsolatban, vagy hatósági aktus folyamán. Tartalma: Gyermek nevének meghatározása • Házasság fennállása alatt született mindegyik gyermek azonos családi nevet kell, hogy viseljen • Szülők összekapcsolt névvel: gyerek is, vagy az egyiket is viselheti • Fiktív apai név bejegyzését az anya kezdeményezheti (nem kötelező) – egyébként a gyermek az anya nevét viseli • Gyámhatóság állapítja meg, ha a szülők a felhívástól számítva 30 napig nem teszik meg, vagy ismeretlenek Gondozás, nevelés •

Életpálya meghatározása • Szülők és a gyermek együttes döntése (egyetértés hiányában a gyámhatóság dönt, akkor is, ha a szülő)k) és a gyermek közt nincs egyetértés) • Mostoha- vagy nevelőszülő a szülő hozzájárulásával jogosult egyes szülői felügyeleti jogok gyakorlására Tartózkodási hely meghatározása / Lakóhely, tartózkodási hely meghatározása • Gyermek lakhatását a szülők a saját lakásukban kötelesek biztosítani • 16. évét betöltött gyermek gyámhatósági engedéllyel elhagyhatja a szülői házat (ez önmagában nem érinti a szülői felügyeletet) • Tartós külföldi tartózkodásához mindkét szülő egyetértésével (korábban gyámhatósági hozzájárulás is kellett) Vagyonkezelés • Közösen, jóhiszemű harmadik személy feltételezheti, hogy a másik szülő tudtával jár el a szülő • Nem megfelelő kezelés esetén a gyámhatóság elrendelheti o Gyermek pénzének és értéktárgyainak a

gyámhatóság részére történő átadását o Szülőket biztosíték adására kötelezheti o Vagyonkezelésüket rendszeres felügyelet alá vonhatja o Gyámi számadásra kötelezheti őket o Vagyonkezelési jogot korlátozhatja vagy megvonhatja Törvényes képviselet • Kizárólag személyesen megtehető jognyilatkozatokra nem terjed ki • Érdekellentét miatti kizárás • Ő maga, házastársa, egyenesági rokona, tv. Kép-je alatt álló más személy ellenérdekű fél; • Erről köteles tájékoztatni a gyámhatóságot • Eseti gyám rendelése (gyámhatóság) Gyámnevezés, gyámságból való kizárás joga Szülői felügyelet gyakorlása: Szülők közösen jogosultak rá: • Azonnali intézkedést igénylő esetben önállóan is dönthet a gyermek érdekében (a másik szülő azonnali értesítése mellett) • Akkor is közös, ha a szülők nem élnek együtt (és van köztük megállapodás a mikéntjéről) • Különélő szülők

megállapodhatnak o Megosztásában o Abban, hogy egyikük gyakorolja (erre utal az, ha a gy. hosszabb ideje háborítatlanul egyikük háztartásában nevelkedik) • Vita esetén – lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdéseken kívül – a gyámhatóság dönt Szülők közti megállapodás hiányában a bíróság dönt arról, hogy melyik szülő gyakorolja (gyermek testi, erkölcsi, szellemi fejlődésére tekintettel): • Ha csak az egyiket jogosítja fel, a másik nem gyakorolhatja, kivéve a gyermek sorsát érintő lényeges kérdéseket o Név meghatározása és megváltoztatása o Tartózkodási hely meghatározása o Állampolgárság megváltoztatása o Iskola, életpálya megválasztása • Különélő szülőt feljogosíthatja egyes nevelési feladatok ellátására és kivételesen vagyonkezelésre, törvényes képviseletre is Harmadik személynél történő elhelyezés (feltétele a 3. személy beleegyezése) – bíróság gyámul

rendeli, szf. szünetel Szülői felügyelet gyakorlásának és a gyermek elhelyezésének megváltoztatása: • Bíróságtól kérhető szf gyakorlásának és gyermek elhelyezésének megváltoztatás akkor, ha a körülmények, amiken a döntés alapult, lényegesen megváltoztak (és emiatt a változtatás a gyermek érdekében áll) • Közös szf-et a bíróság bármelyik szülő kérésére megszünteti • Bíróságtól a másik szülő ellen indított perrel kérhető o Szf rendezése o Felügyelet megváltoztatása o Egyes felügyeleti jogok megváltoztatása • Indíthatja: Szülő a másik szülő ellen, Gyámhatóság mindkét szülő ellen • Ugyanígy kezdeményezhető harmadik személynél történt elhelyezés megváltoztatása Gyermekétől különélő szülő jogai és kötelezettségei:  Együttműködési kötelezettség (együtt- és különélő szülő között)  Tájékoztatáshoz való jog (egészségi állapot, fejlődése, tanulmányai)

megfelelő időközönkénz / érdeklődésre felvilágosítást adni  Gyermek sorsát érintő lényeges kérdések: akkor is közösen gyakorolják, ha egyébként a mindennapokban a szülői felügyeletet csak az egyik gyakorolja  Szülők megállapodásának hiányában a gyámhatóság dönt  Közvetítői eljárás elrendelése az együttműködés kialakítása céljából gyámhatóság által (kérelemre, vagy hivatalból) Szülői felügyelet szünetelése:  Szülő cselekvőképtelen vagy szf jogok tekintetében részlegesen korlátozott  Kk szülő (korlátozottan cselekvőképes)  Szülő ismeretlen helyen távol van / ténylegesen akadályozva van a felügyelet ellátásában  Gyámhatóság hozzájárult a gyermek családba fogadásához  Gyermeket a gyámhatóság nevelésbe vette (de a bíróság nem szüntette meg a szf)  Szülő távoltartó határozat hatálya alatt áll (gyermek vagy vele együttélő hozzátartozó sérelmére

elkövetett cselekmény miatt)  Szülő együtt él a megfosztott másik szülővel  Szf megszüntetésére / rendezésére irányuló perben a szülőé, akinek gyermekét a gyámhatóság ideiglenes hatállyal o Különélő másik szülőnél o Más személynél o Intézményben helyezte el  Családba fogadás ideje alatt megmarad o Kapcsolattartási jog o Gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben együttdöntési jog o Különösen indokolt esetben a szülő felhatalmazható vagyonkezelésre és tv képviselet jogával (a csalédba fogadó a gyermek gyámja) SZF megszűnése: Természetes okok  Gyermek nagykorúvá válása  Gyermek örökbefogadása (kivéve, ha a szülő házastársa fogadja örökbe)  Szülő halála (de közös szf esetén a túlélő szülőt illeti meg; uez, ha nem volt közös o Kivéve: szülő nem áll a szf-et megszüntető határozat hatálya alatt „Lemondó” nyilatkozat, inkubátorba helyezés Bíróság szüntetheti meg, ha

 Szülő felróható magatartásával veszélyezteti vagy súlyosan sérti gyermeke javát  Gyermeket más személynél helyezték el és a szülő a nevelésbe vételre okot adó magatartásán, körülményein nem változtat.  Gyermeke ellen elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztés büntetésre ítélték (a gyermek sérelmére elkövetett)  Egy gyermeke elleni szándékos bcs miatt bíróság megszüntetheti a többire is , kihathat a később született gyermekekre is  A szülő a másik, szülői felügyeleti jogától megfosztott szülővel él életközösségben és emiatt tartani lehet attól, hogy szülői felügyeleti jogát nem megfelelően gyakorolja  Ha a bíróság mindegyik gyermeke tekintetében megszüntette a szf-t, akkor az ítélet hatálya a később született gyermekre is kiterjed