Szociológia | Családszociológia » Kurila Levente Péter - A családi jogállás, rokonság

5.Tétel: A családi jogállás: rokonság  Egyenesági, oldalági rokonság  Joghatásai o Névviselésre hatással van o Tartási kötelezettségek o Öröklési jogi hatások o Szexuális érintkezési tilalmak (Btk.) o Házasságkötési tilalmak / érvénytelenségi okok Megkülönböztetünk egyensági és oldalági rokonokat.  Egyenesági a rokonság azok között, akik közül az egyik a másiktól származik, oldalági rokonok azok, akiknek legalább egy közös felmenő rokonuk van, ők maguk azonban egyeneságon nem rokonok. A rokonságot megalapíthatja tehát a vér szerinti leszármazás biológiai ténye, ezen kívül az örökbefogadás és a hatóságilag jóváhagyott jognyilatkozat (apaság elismerése) is. A sógorságot a magyar családi jog gyakorlata nem sorolja a rokoni kapcsolatok közé. Sógorságnak nevezzük azt a rokoni kapcsolatot, amelyben a házastárs házastársának rokonaival kerül családi kapcsolatba. Közeli hozzátartozónak számít:

a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa