Szociológia | Gyermekvédelem » Kurila Levente Péter - A gyermekek napközbeni felügyelete

17.tétel: A gyermekek napközbeni felügyelete: Családban élő gyermekek nappali felügyelete, gondozása, nevelése, foglalkoztatása és étkeztetése – olyan gyermekek számára, akiknek szülei napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő, törvényes képviselő munkarendjéhez igazodik. A gyermekek napközbeni ellátásának formái a gyermekek életkorának megfelelően: • bölcsődei ellátás (bölcsőde, mini bölcsőde, családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde); • napközbeni gyermekfelügyelet; o családi és házi • alternatív napközbeni ellátás. kiknek kell biztosítani: • A gyermek fejlődéséhez szükséges az állandó napközbeni ellátás • A szülő egyedülálló vagy időskorú • Akivel együtt a családban 3 vagy több kiskorút nevelnek – kivéve, aki után gyed-et folyósítanak (gyes, gyet-et igénybe vehető mellette) • Akiről

szülője rossz szociális helyzete miatt nem tud gondoskodni. Bölcsődei ellátás (3 év alatti gyermekek ellátása):  Óvodaéretlen gyermek 4. életévének betöltését követő augusztus 31-ig gondozható bölcsődében  Fogyatékos gyermekek napközbeni ellátása korai habilitációjukra, rehabilitációjukra, valamint korai fejlesztésükre való tekintettel 6 éves korig vehetik igénybe a szolgáltatást  biztosíthat Időszakos gyermekfelügyeletet, Gyermekhotelt (nagyon kevés, országosan 1-2), Játszóházat, Speciális tanácsadást  Miniszter (EMMI) által meghatározott nevelés-gondozás nélküli munkanapra a fenntartónak gondoskodnia kell a gyermekfelügyelet megszervezéséről  Fenntartó a nyári szünet idejére gondoskodhat az intézményi gondozás megszervezéséről  Bölcsődei felvételnél előnyben részesíteni o Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, ha szülője munkaviszonyban vagy munkavégzésre

irányuló egyéb jogviszonyban áll  Egységes óvoda-bölcsőde indítható 2 éven felüli gyermekek részére, ahol nem a település nem lenne köteles a bölcsődei ellátást biztosítani  A bölcsődék, mini bölcsődék eddigi normatív finanszírozását felváltotta a feladatalapú finanszírozás, melynek keretében az intézmények számára a központi költségvetés valamennyi intézmény esetében bértámogatást (a jogszabályban előírt kötelező létszámra átlagbér alapú támogatást) és üzemeltetési támogatást biztosít (az adott település adóerő-képességének figyelembe vételével), mely hozzásegíti az önkormányzatokat az eredményes és hosszútávon működőképes feladatellátáshoz. Családi bölcsőde:  Bölcsődéből, óvodából kiszoruló gyermekek ellátása  Elsősorban ott kívánatos megszervezni, ahol nincs bölcsődei ellátás  A szolgáltatást nyújtó személy saját otthonában, vagy más, e célra

kialakított helységben biztosítja az ellátást  Igénybe vehető bölcsődés gyermekek számára  Egyidejűleg legfeljebb 7 gyermek ellátását lehet végezni  Három vagy annál több családi napközit hálózatba kell szervezni  Ellátási megállapodások száma meghaladhatja az egyidejűleg ellátható gyermekek létszámát, de egyidejűleg nem lehet az itt meghatározott létszámúnál több gyermeket ellátni.  A családi bölcsőde működtetéséhez a központi költségvetés biztosít forrást, melynek összege 2018ban 360 000 Ft/fő/év. Azok, akik csinálhatják: Nagykorú Cselekvőképes Büntetlen előéletű Személyisége és körülményei alapján alkalmas személy. Aki eredményesen végezte el a jogszabályban meghatározott (térítésköteles) 40 órás tanfolyamot (29/2003. (V 20) ESZCSM rendelet (nem bocsátható vizsgára az, aki a tanfolyamról 6 óránál többet hiányzott) Nem jogosult az ellátás biztosítására az, akivel

szemben fennállnak az alábbi kizáró okok  Büntetlen előéletű ugyan, de a bíróság jogerős ítéletében megállapította büntetőjogi felelősségét tételesen felsorolt bűncselekmények tekintetében(pl. család elleni bcs-k)  Büntetőjogi következményektől való mentesítéstől számított 5-12 évig (a büntetés súlyától függően)  Foglalkoztatástól való eltiltás hatálya alatt áll  Büntetőeljárás van ellene folyamatban  Szülői felügyeleti jogát a bíróság jogerősen megszüntette (vagyis alkalmatlannak találta szülői feladatai ellátására és szülői jogai gyakorlására)      Mini bölcsőde: A mini bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, mely a bölcsőde intézményéhez képest kisebb létszámú csoportban, egyszerűbb személyi, tárgyi és működtetési feltételek mellett nyújt szakszerű gondozást és nevelést. A mini bölcsőde működtetéséhez a bölcsődéhez

hasonlóan a központi költségvetés feladatalapú finanszírozás biztosít. Munkahelyi bölcsőde: A munkahelyi bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatás, melyet a foglalkozató tart fenn elsősorban a nála keresőtevékenységet folytató személyek gyermekei részére. A munkahelyi bölcsőde működtetéséhez a központi költségvetés biztosít forrást, melynek összege 2018-ban a költségvetési szervek esetén 360 000 Ft/fő/év, Napközbeni gyermekfelügyelet: Az ellátás igénybevételére jogosultak:  Bölcsődei ellátásban, óvodai nevelésben nem részesülő gyermekek  Kötelező óvodai nevelés alól felmentett gyermekek  Óvodás gyermekek az óvodai nevelés idején kívül  Egyéni munkarenddel rendelkező tanulók  Tanulók a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokon kívül  A napközbeni gyermekfelügyelet működtetéséhez a központi költségvetés nem biztosít forrást. Igénybevétel időtartama: 

20 hetes kortól annak a tanévnek a végéig, amikor a 14. életévét (sajátos nevelési igény gyermek a 16. életévét) betölti Hol alakítható ki: Szolgáltatást nyújtó saját otthonában, Más e célra kialakított helyiségben, Munkáltató által erre a célra kialakított helyiségben, A gyermek szülejének / törvényes képviselőjének otthonában Napközbeni gyermekfelügyelet biztosítása a szülő/törvényes képviselő saját otthonában:  az egyedülálló szülő a gyermeknevelésben átmenetileg akadályozva van,  többes ikrek születnek, valamint az ikergyermekek gondozásában és nevelésében a szülő segítségre szorul (ilyenkor a gyermek születésétől igénybe vehető a szolgáltatás)  az egyedülálló szülő több műszakban dolgozik, és gyermekének felügyelete a kora reggeli vagy késő esti órákban nem biztosított,  az egyik szülő megbetegszik, és emiatt akadályoztatva van a gyermek gondozásában, nevelésében, vagy

 az egyik szülő meghal. Alternatív napközbeni ellátás: Játszótéri program, játszóház, klubfoglalkozás azért, hogy erősítse a szülő és a gyermek közti kapcsolatot, a gyermek szocializációját, biztosítsa a csellengő gyermekek nappali felügyeletét. Az alternatív napközbeni ellátások a helyi igényekhez igazodóan, gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységhez kapcsolódóan megszervezett, önálló szakmai programban rögzített tevékenységek, melynek során kiemelt figyelmet kell tulajdonítani a prevenciónak, a szocializációnak, a korai, egyéni és csoportos fejlesztéseknek. Ez az ellátási forma különösen azokban az időszakokban indokolt, amikor az iskolai napközi nem működik, illetve azon túl igény jelentkezik a gyermekek felügyeletére és foglalkoztatására, továbbá amikor nincs tanítás az iskolában. Az alternatív napközbeni ellátás működtetéséhez a központi költségvetés nem biztosít forrást