Oktatás | Középiskola » Simon József - Baleset megelőzés és egészségvédelem a fémipari szakképzésben

„Baleset megelõzés és egészségvédelem a fémipari szakképzésben” Munkavédelmi kisokos szerkezetlakatos oktatók és tanulók számára 2012 A kiadvány elkészítését a munkavédelmi bírságok felhasználása során nyújtott támogatás tette lehetõvé. Tartalomjegyzék Elõszó . 1 Bevezetés: A munkavédelem helyzete Magyarországon. 2 1. Munkavédelmi alapismeretek 3 1.1 A munkavédelem tartalma, fogalma, területei, feladatai 1.2 Munkahelyek munkavédelmi követelményei, jellemzõi 1.3 A munkáltatók és munkavállalók munkavédelmi kötelességei és jogai 2. A szerkezetlakatos szakmai ismeretek, az alap és kiegészítõ tevékenységeinek bemutatása, munkavédelmi követelmények . 13 2.1 Darabolás 2.2 Hajlítás 2.3 Forgácsolás 2.31 Fúrás 2.32 Köszörülés 2.33 Reszelés 2.34 Fûrészelés 2.4 Hegesztés 2.5 Lakatosiparai kisgépek, szerszámok biztonságtechnikája 2.6 A szerkezetlakatos munkák magas kockázatú kiegészítõ

tevékenységei 2.61 Létra, állvány használata 2.62 Anyagmozgatás biztonságtechnikája 2.621 Kézi anyagmozgatás 2.622 Gépi anyagmozgatás 3. Tanulságos balesetek a szerkezetlakatos munkák közben 38 4. A szerkezetlakatosok gyakorlati oktatása a balesetek és a reális kockázatok figyelembevételével . 39 Felhasznált szakirodalom . 40 Előszó Igen, talán nincs is olyan ember, aki ne halotta volna ezt a szót, hogy munkavédelem. Munkabaleset, baleseti vagy foglalkozási megbetegedési kockázat, vagy munkahelyi veszélyforrás, ezek általában ismert kifejezések. Az iskolai tanulmányok, a gyakorlati képzések során is már biztos elhangzottak néhányszor ezek a fogalmak. Felhívták erre is, arra is a figyelmet, a legtöbbször arra, hogy legyünk körültekintőek, de ennél több gyakran nem hangzik el! Akkor nézzük csak: „Mi az a munkavédelem?” Mi jut eszünkbe az eddig tanultakból, hallottakból? Remek! Szinte minden, hiszen ez a tudás

elengedhetetlen a szakmai munkához! De elegendő is? Az ismeretek hiányából, a felelőtlenségből, fegyelmezetlenségből bekövetkező sérülések, betegségek, időleges, sőt nem egyszer az egész életre kiható következménnyel járhatnak! A munkavédelem a munkavégzés biztonságával, a munkakörülmények ártalmainak megelőzésével foglalkozik a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzése céljából. A modern munkavédelem, nem néhány „bemagolt” meghatározást, definíciót jelent, vagy egy-egy tanulságos esetet, ami megjegyzésre érdemlő! Napjaink munkavédelme, egyrészt magában hordozza a jól bevált munkavédelmi gyakorlati megoldásokat, módszereket, másrészt egy új magatartásforma elsajátítását is jelenti, amelyben a biztonsághoz, egészséghez, mint értékéhez fűződő viszonyt alakítunk ki. A munkavédelmi követelmények érvényesüléséhez elengedhetetlen az emberi magatartások, személyi tényezők

befolyásolása, a tudatformálás. Ezen a téren igen fontos eszköz a felvilágosítás, tanácsadás és az oktatás. E kiadványunkkal az általános ismeretek felvázolásán kívül további célunk, hogy: A „munkavédelem-tudatos” magatartásformát népszerűsítésük. Hatékony lépéseket tegyünk az egészségre, a kockázatok elkerülésére, azok megfelelő kezelésére, a munkavédelemre hangsúlyt helyező társadalmi kultúra megalapozásáért. 1 Bevezetés A munkavédelem helyzete Magyarországon. A munkavédelem helyzete általánosan minden időszakban tükrözi az adott kor gazdasági és társadalmi közegét, sőt talán még az adott időszakra jellemzőbbnél is alacsonyabb színvonalon van. Ennek nagyon sok oka van, amelyek mind hozzájárulnak a munkavédelem megítéléséhez. Egy szóval nem lehet jellemezni egy ilyen bonyolult rendszert, de nem követünk el nagy hibát, ha kijelentjük, hogy a fejlődés ellenére még 20112012-ben is a

munkavállalók nagyobb része rossz munkavédelmi feltételek között végzi a mindennapi munkáját és akkor még nem beszéltünk azokról a tíz-és tízezrekről, akik vállalkozóként a klasszikus munkavédelem keretein kívül kockáztatják nap mint nap az egészségüket. Magyarországon a 1990-es évek után jelentősen megnőtt a munkáltatók száma, 2010 évre közel egymillió már a munkáltatói szám, de ebből kevesebb, mint 1% (0,5-0,6%) foglalkoztat ötvennél több munkavállalót és 2,5% 10 főnél többet. Ezeken a munkahelyeken biztosan kevesebb pénz jut a munkavédelemre! A munkavédelmi szabályozás ugyan átfogja a munkabiztonság és a munkaegészségügy teljes szakmai területét, de ez a gyakorlatban csak a munkavállalók kisebb részét érintően működik megfelelően. A szabályozás jó, de annak a megvalósítása messze nem éri el a kívánatos színvonalat. Nagyon hiányzik a munkahelyi egészség és balesetbiztosítás! Az állami

kikényszerítő erőként működő munkavédelmi hatóságok nem tudnak a teljes munkavállalói környeztet érintően hatékonyan „kikényszeríteni”. A munkáltatóknál a munkavédelmet érintő gazdasági ösztönzés általában nincs, ezért sokszor az utolsó helyre kerül a munkavédelmi költség. Egy vállalkozótól elsőre elfogadható érvelés, hogy mi a hasznom egy munkavédelmet érintő befektetésből, amire jó és meggyőző választ nehéz adni, amikor a munkáltatókra és a munkavállalókra súlyos gazdasági terhek nehezednek. A pénzhiány, a munkan-élküliség fenyegetése, a kényszerűen magas elvonások, társadalombiztosítási és adóterhek miatt a munkavédelem nincs a megfelelő helyén. Még mindig vonzó a szürke és a feketegazdaság, ahol a munkavédelmi garanciák még kevésbé érvényesülhetnek. Fennáll a veszély, hogy a munkavállalók nem egészséges és biztonságos munkakörülményeket, hanem elsősorban magasabb béreket

akarnak, a munkáltatók és munkavállalók között rossz érdekközösség alakulhat ki, amely a munkavédelmet a gazdaságosság kerékkötőjének tekinti. 2 1. Munkavédelmi alapismeretek 1.1A munkavédelem tartalma, fogalma, területei, feladatai A munkavédelem tartalma A munkavédelem hosszú és kanyargós úton jutott el oda, ahol ma tart. A vezetők gondolkodásában általában még nem központi kérdés, de most már talán kezdi megkapni a neki járó figyelmet, amihez mis is szeretnénk hozzájárulni. Az ipari fejlődés eredményezte az elmúlt században azt a felismerést, hogy a munkáltatónak fontos gazdasági érdeke fűződik a munkavállaló egészségének, biztonságának megóvásához. A műszaki és társadalmi fejlődéssel a dolgozót fenyegető kockázatok nem csökkentek, hanem éppenséggel sokasodtak, miközben a gazdaságilag fejlett országokban a dolgozó ember egyre többre értékeli az egészségét, biztonságát, jó közérzetét.

Hazánkban általában nem ilyen a munkavédelmi közhangulat. A munkakörnyezet a legveszélyesebb emberi környezet, amelynek károsító kockázata 1-3 nagyságrenddel magasabb más környezetekénél. A kockázatok különféle formákban jelennek meg, a veszélyes gépektől kezdve a veszélyes anyagokon át egészen a munkakörnyezet lelki és szociális tényezőiig, ideértve a rossz munkaszervezést, a szociális és higiénés ellátás hiányosságait, a munkahely emberi tényezőit is. Napjainkban az Európai Unió területén évente több mint 10 millió munkabaleset következik be, a halálesetek száma pedig meghaladja a tízezret. (A halálos munkabalesetek 100 000 dolgozóra vetített gyakorisági mutatója északról délre haladva fokozatosan emelkedik 2-től 10-ig. A férfiak baleseti aránya háromszorosa a nőkének, halálozási arányuk pedig tízszerese.) Hazánkban a csökkenő foglalkoztatási szám ellenére nem csökken ennek arányában a halálos

munkabalesetek száma, még 2009 után is évről évre közel 100 fő szenvedett halálos munkabalesetet. A modern munkavédelem nem korlátozódik a munkahelyi balesetek és egészségkárosodások megelőzésére. Helye és szerepe van már a munkaeszközök és munkahelyek megtervezésénél, kialakításánál. Másfelől kiterjed általánosságban a dolgozó ember jó közérzetére: életünk jelentős részét munkahelyen töltjük, ezért a munkavégzéssel összefüggő testi és lelki közérzet alapvető jelentőségű, ami kihat az otthoni munkák biztonságára is. 3 A munkavédelem fogalma A munkavédelem a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények és az ezeket megvalósító szervezetek, intézmények, eszközök, előírások összessége. A munkavédelem célja a balesetek, foglalkozási megbetegedések megelőzése. A modern munkavédelem területei A munkavédelemnek két fő területe van: a munkabiztonság és a

foglalkozásegészségügy. A munkabiztonság feladata a munkabalesetek megelőzése érdekében a munkahelyek, a technológiák, a munkaeszközök és biztonsági berendezések olyan kialakítása, olyan követelmények meghatározása és megvalósítása, amelyek kizárják, hogy a munkát végző ember a veszélyforrás hatókörébe kerüljön. A foglalkozás-egészségügy feladata a munkát végző ember egészségének védelme a munkahelyen, illetőleg a munka során fellépő ártalmakkal szemben. A foglalkozás-egészségügy tehát a foglalkozási megbetegedések megelőzése, a munkahelyi ártalmak megszüntetése érdekében kifejtett tevékenységet fogja át. A munkabiztonság a munkakörülmények és a munkavégzés szabályait határozza meg, ill. ezek betartását ellenőrzi Feladata a balesetek megelőzése, a bekövetkezett balesetek kivizsgálása, intézkedések, hogy a baleset ne ismétlődhessen meg. A munkabiztonság a balesetek megelőzésére olyan

munkakörülményeket alakít ki, amelyek kiküszöbölik a veszélyforrásokat, csökkentik a kockázatokat, megóvják a nem elfogadható veszélyektől a dolgozókat. Veszélyforrás a munkavégzés során (vagy azzal összefüggésben) jelentkező minden olyan dolog, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében (környezetében) tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet. A veszélyforrások csoportosítása: Fizikai veszélyforrások Kémiai veszélyforrások, a veszélyes anyagok Biológiai veszélyforrások Fiziológiai, idegrendszeri és pszichés tényezők 4 A munkakörnyezetben egészségkárosító fizikai és/vagy kémiai ártalmak adódhatnak. Ezek a problémák elsősorban a foglalkozás-egészségügy tárgykörébe tartoznak. A foglalkozás-egészségügy a munkavédelem szerves része, amely a különféle munkakörök higiéniás követelményeit foglalja össze. A kockázat a munkavégzés velejárója??? NEM! A dolgozó nem

köteles teljesíteni az olyan utasítást, amelynek végrehajtás a munkavédelmi szabályba ütközik (pl. nincs meg a szükséges védőfelszerelés) Meg kell tagadnia a munkavégzést, ha annak teljesítése más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Például: a szükséges biztonsági berendezések működő képtelensége, vagy hiánya. Az egyéni védőeszközök védőképtelensége, illetve hiánya. A munkabiztonság célja, hogy a munkát végző ne kerüljön közvetlen kapcsolatba a veszélyforrásokkal, ill. ne tartózkodjon a veszélyes térben Aki nem tartja be a munkavédelmi szabályokat, a gépet, berendezést, szerszámot nem rendeltetésszerűen használja, vakmerő kockázatot vállal (vagy vállaltatnak vele)! 5 A munkavédelem feladatai: • Meg kell határozni a követelményeket, a követelmények kielégítésének ellenőrzését és az ellenőrzés módját. Ehhez jogi és igazgatási

szabályok kellenek. A munkavédelmi jogszabályok (törvények, rendeletek, határozatok, utasítások stb.) általában jogi meghatározásokat, hatásköröket, követelményeket tartalmaznak. Kiemelten kezelik azokat a szabályzatokat, amelyek bizonyos tevékenységek munkavédelmi szabályait írják elő. Ide tartoznak a munkavédelem irányítási és ellenőrzési feladatai is. A szabványok a konkrét, betartandó (normatív) értékeket rögzítik. • Meg kell valósítani a megelőzés helyi feladatait, ehhez pedig műszaki és higiénés intézkedések és eszközök szükségesek A műszaki intézkedések célja a munkaeszközök egészséget nem veszélyeztető és biztonságos kialakítása. Ilyenek, pl: a különféle műveletek biztonságos végrehajtása, a védőfelszerelések és a bitonsági berendezések használata. A higiénés intézkedések célja a dolgozó egészségi alkalmasságának elbírálása, a káros hatások felismerése, ill. megelőzésük Ide

soroljuk a munkakörülmények vizsgálatát is (pl. levegőszennyezettség, hőmérséklet, világítás stb.) • A dolgozókkal meg kell ismertetni a munkavédelmi szabályokat, és meg kell győzni őket azok szükségességéről. Ehhez információs eljárások és eszközök kellenek. A munkavédelmi tájékoztatás (információ) célja a munkavédelmi szakmai ismeretek átadása, azok szinten tartása vagy az alkalmazásukról való meggyőzés. A már meglevő ismeretek alkalmazására, a munkavédelmi szabályok betartására való ösztönzés módszere lehet előadás, írásbeli anyag, szemléltetés stb. A jogi szabályokat, a műszaki és higiénés eszközöket, az információs eljárásokat és eszközöket együttesen a munkavédelem eszközrendszerének nevezzük. 6 1.2 Munkahelyek munkavédelmi követelményei, jellemzői Először ismerjük meg a munkahelyek munkavédelmi A munkavédelmi követelményeit! követelmények tekintetében Az egészségre nem

veszélyes és a munkahelynek biztonságos munkavégzés minősül minden követelményeit minden esetben a olyan szabad vagy munkáltatónak kell biztosítania. E zárt tér (ideértve a kötelezettségének csak akkor tud föld alatti létesítményt, a maradéktalanul eleget tenni, ha a járművet is), ahol munkahelyek kialakítása és üzemeltetése során a munkavégzés munkahelyekre előírt minimális munkavédelmi céljából vagy azzal követelményeket is betartja. összefüggésben munkavállalók A munkáltatók felelőssége nem csak a tartózkodnak. munkahelyeken alkalmazandó eszközökért és berendezésekért áll fenn (pl. villamos berendezések, védőberendezések rendszeres felülvizsgálata, karbantartása), hanem azért is, hogy a munkahelyek épülete (építménye) a funkciónak megfelelő szilárdságú és szerkezetű legyen. A munkahelyek higiénés követelményeiről (rendszeres takarítását, tisztítását), valamint az ergonómiai szempontok

érvényesüléséről is a munkáltató tartozik gondoskodni. A fenti követelmények együttes érvényesülése esetén biztosítható, hogy a munkavállalók egészségükre veszélytelen és biztonságos körülmények között dolgozhassanak. Az ergonómia egyszerűen fogalmazva “a dolgozó és a munkakörnyezet közötti kapcsolat tanulmányozása.” A munkakörnyezet minden tényezője az ergonómia tudományába tartozik: 1. Fizikai környezet: hőmérséklet, megvilágítás, zaj, berendezés, személyes tér, helyes testtartás 2. Munkaszervezés és feladatok 3. Pszichológiai és szociális környezet: munkaerő kereslet, személyes kapcsolatok, munkakapcsolatok, a dolgozó egyéni tulajdonságai (fizikai, pszichológiai). 7 A munkahelyiségek A munkahelyiségekkel szemben támasztott általános követelmény, hogy azok elegendő padlófelülettel, belmagassággal és légtérrel rendelkezzenek. A munkahelyeken csak olyan csúszást gátló padlózat

alkalmazható, amely rögzített és szilárd, illetve nem találhatók rajta veszélyes kiemelkedések, mélyedések vagy lejtők. További követelmény, hogy a szükséges higiéniát tisztításukkal, felújításukkal biztosítani lehessen. A munkahelyen a munkáltató köteles biztosítani az öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőséget. Ennek megfelelően a munkavégzés helye mellett ki kell alakítani pihenőhelyeket, öltözőhelyiségeket, tisztálkodó és mellékhelyiségeket, elsősegélyhelyeket. A munkavégzés helye A műhelyek kialakításánál, méretezésénél figyelembe kell venni a végzendő munka jellegét, a technológiai (termelő) berendezések által elfoglalt terület nagyságát, a gépek kezelési helyigényét, a szállítási és közlekedési utak területét, az anyaglerakó helyek méreteit. Pihenőhely A pihenőhelyet azokon a munkahelyeken kell kialakítani, ahol 10 főnél több

munkavállalót alkalmaznak vagy az elvégzendő. A szabadtéri munkahelyek kialakításakor különös figyelmet kell szentelni a munkavégzés közelében történő biztonságos közlekedésre. Biztosítani kell, hogy a munkavállalók védve legyenek az időjárás káros következményeitől, a biológiai kórokozóktól, a lehulló tárgyaktól, valamint a légtérben található káros anyagoktól is. Öltözőhelyiségek Az öltözőhelyiségek kialakítása abban az esetben kötelező, ha a munkahelyen olyan tevékenységet végeznek, amelyhez munkaruhát vagy védőruhát kell viselni és a munkavállalóktól nem várható el, hogy máshol öltözzenek át. Tisztálkodó helyek és mellékhelyiségek Ha a munkavégzés vagy valamilyen egészségügyi ok miatt szükséges, mosdóhelyiséget – s ha lehet zuhanyzóhelyiséget - is ki kell alakítani a munkahelyen. A mosdóhelyiségekkel szemben támasztott minimális követelmény, hogy alkalmasnak kell lennie a higiénés

körülményeknek megfelelő tisztálkodásra. Zuhanyzók esetén követelmény a hideg és a meleg folyóvíz biztosítása, valamint lehetővé kell tenni, hogy a férfiak és a nők elkülönítve használhassák. A munkahely környezetében a folyóvizes kézmosási lehetőséget, a kézszárításhoz szükséges eszközt vagy berendezést akkor is biztosítani kell, ha zuhanyzó kialakítására nincs szükség. 8 Elsősegélyhelyek A munkahelyen történő balesetek gyors és szakszerű ellátása érdekében minden munkahelyen és minden műszakban kötelező elsősegélynyújtó felszerelést vagy mentődobozt tartani, és a munkavállalók közül egy kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személyt biztosítani. Egy vagy több elsősegélynyújtásra szolgáló - hordággyal is könnyen megközelíthető helyiséget kell biztosítani ott, ahol a helyiségek mérete, a végzett tevékenység jellege és a balesetek gyakorisága ezt indokolja. A munkáltató felelős

azért, hogy az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelés mindig megfelelő mennyiségben és minőségben álljon rendelkezésre. Mind az elsősegélynyújtó helyet, mind az oda vezető utat külön jelzéssel kell ellátni. Dohányzóhely 2012 év januárjától lényegében minden zárt légterű helyen tilos a dohányzás; munkahelyen, éttermekben csak szabad levegőn, illetve a bejárat előtt lehet rágyújtani. Közlekedési útvonalak A munkahelyeken található közlekedési útvonalakat - a lehetséges használók számától és a munkáltatói tevékenységtől függően - úgy kell kialakítani, méretezni, hogy a gyalogosok és a járművek könnyen és biztonságosan közlekedhessenek rajta. További biztonsági feltétel, hogy ezek az útvonalak és a rajta közlekedő személyek és járművek nem veszélyeztethetik a közelben dolgozókat. A baleseti kockázatok csökkentése érdekében a munkahelyi közlekedési útvonalakat minden esetben egyértelműen

jelölni kell. Menekülési utak, vészkijárat A menekülési utakat és a vészkijáratokat minden munkahelyen úgy kell kialakítani, hogy azok a lehető legrövidebb úton a szabadba vagy más biztonságos helyre vezessenek. A menekülési útvonalat és a vészkijáratot jelzésekkel kell ellátni, illetve olyan vészvilágítást kell alkalmazni, amely áramkimaradás esetén is biztosítja az útvonal szükséges megvilágítását. Csak olyan vészkijárat alkalmazható, amely kifelé, a menekülés irányába nyitható, ezért a toló vagy forgóajtó sem használható. A menekülési utakat és a vészkijáratot mindig szabadon kell hagyni, s a vészkijárati ajtókat nem lehet kulcsra zárni. 9 1.3 A munkáltatók és munkavállalók munkavédelmi kötelességei és jogai A munkahelyeken a munkáltató kötelezettsége megteremteni az egészséges és a biztonságos munkavégzési körülményeket, előfeltételeket. A balesetek, foglalkozási megbetegedések

megelőzésben azonban a dolgozónak is együtt kell működnie a munkáltatóval. A munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések megelőzésére a dolgozókat kötelezettségek terheli és jogok illetik meg! Nézzük előbb a kötelességeket! 3.1 Munkavédelmi kölességek A munkáltatók kötelességei: • munkavédelmi szakember alkalmazása • szükséges utasítások elkészítése és kiadása • rendszeres ellenőrzés • megfelelő munkaeszközök biztosítása • új technológiák bevezetése előtti tájékoztatás • munkabiztonsággal kapcsolatos bejelentések kivizsgálása, intézkedések megtétele • közvetlen veszély esetén a munkavégzés leállítása • munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések nyilvántartása, kivizsgálása, bejelentése • egyéni védőeszközök használhatóságának biztosítása • igazodás a változó körülményekhez • oktatás • foglalkozás-egészségügyi szolgálat alkalmazása •

tájékoztatás (munkavállalók, munkavédelmi képviselők, foglalkozásegészségügyiszolgáltatás.) 10 A munkavállalók kötelességei: A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munka végzésére vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A munkavállaló köteles együttműködni munkatársaival, a munkáltatóval, a Biztonságos munkavégzésére alkalmas állapot: Alkoholtól, gyógyszertől, narkotikumtól nem befolyásolt, kipihent, egészséges állapotot jelent. munkavédelmi és munkaegészségügyi szaktevékenységet végzőkkel. Köteles munkáját úgy végezni, hogy ez saját és más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. Így különösen köteles: • a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint

használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni; • az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni; • a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni; • munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani; • a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni; • a részére előírt orvosi - meghatározott körben pályaalkalmassági vizsgálaton részt venni; • a veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől; • a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni; • önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket. 11 Alkalmassági vizsgálatok: A munkaköri alkalmassági

vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a dolgozó a munkavégzés és a munkakörnyezet által okozott megterhelésnek, igénybevételnek milyen mértékben képes megfelelni. A szakmai alkalmassági vizsgálat a szakma elsajátításának megkezdését megelőző, illetve a képzés, átképzés időszakában az alkalmasság véleményezése érdekében végzett orvosi vizsgálat. Munkavédelmi jogok A munkáltató jogosult az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása mellett megkövetelni az előírások teljes körű betartását, a munkavédelmi, dohányzási, alkoholfogyasztási tilalmi intézkedések betartásának ellenőrzését, ellenőriztetését, a szabályok megsértése esetén jogszerűen eljárni. A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés személyi, tárgyi feltételeinek biztosítását és a biztonságos munkavégzéshez

szükséges ismeretek rendelkezésre bocsátását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását. 12 2. A szerkezetlaka s atos szakmai ismeretek, az alap éss kiegéészítő tevék kenységeinek bemutatása a, munkavé-delm mi követelmén nyek 2.1 Dara abolás A lemezek, laposacélok daraabolására lemezzollót használunk. A lakatos-, karbantartóműhellyek tartozéka az emelőkaros olló (satuolló). Az oolló két vágóéle közül k az alsó rögzítettt, a felső csap kkörül elfordítható. Az élek közé hely yezett lemezt a felső vágóél kézi működtetésével nyírjuk el. Az olló karját nyug galmi m helyzetbeen rögzíteni kell. A felső kart csső hosszabbítja meg, amelyet úgy ú kell illeszten ni, hogy ne csússzzon le. Csak gyáárilag kialakítottt méretű kar használható, a nagyoobb nyíróerő céljjából további hosszabbítás h nem engedhető e meg! Karos leme ezolló A mun nka során ügyeljünkk az anyag biztons ságos be

eállítására, megfogására, szükség g esetén leszoríítására. A lemez többnyire sorjás,, szennyezet, ezért védők kesztyű h használata szükséges! A leváló anyag is okozha at balesetet. A kéz nem kerülhe et a nyíróélek közellébe! os működtetésű kézi lemezolló két késből áll, az alsó rögzített, a felső ő A villamo váltakozó ó irányú mozgást végez. Az anyaggot kézzel toljuk előre úgy, hogy a késeket nem n közelítsük meeg a kezünkkel! Gyors daarabolást tesz leh hetővé a műanyyag tárcsás daraboló. A nagy ford dulatszámú vágóókorong a súrlódás következtében k meegolvasztja a fémeet és kifújja az olvadéékot a résből. A korong k munkában lévő részét burkolattaal kell védeni az érintés elllen. Csak elmozdulá ás ellen rögzítettt anyagot szabadd darabolni rajta! A tárcsa csak darab bolásra alkalmas, a palástját csiszolásrra használni tilos! Műanyagtárcsás daraboló gép p, állvánnyal 13 A

táblaanyagok gépi lemezollóval darabolhatók. A méretek miatt általában két dolgozó összehangolt munkájára van szükség. Fontos, hogy az adagolóban a lemezt biztonságosan és akadálytalanul lehessen csúsztatni. Az anyagot úgy helyezzük el, hogy súlypontja a gépasztalon legyen. Gépi lemezolló Lényeges a vágóél, a kés helyes beállítása az asztallal azonos síkban, ellenkező esetben a lemez helytelen leszorításából keletkező feszültség miatt a lemez alakváltozást szenvedhet, közben a lemezt tartó dolgozó kezét megsértheti. A vágás előtt a járom leszorítja a lemezt és mereven tartja. Szabadon lévő kezünk a leszorító járom közelében veszélyben van, ide már nem szabad benyúlni! Ezért a járomra védőrácsot kell szerelni úgy, hogy a művelet csak a védőrács leeresztést követően legyen beindítható. A lemezvágó ollókon használatos fotocellás (ún. sugárrácsos) védelem is. Egy fényforrásból kiindulód sugár

tükrök segítségével eljut az érzékelő szerkezetre, így védi, lezárja a sugár útján át a veszélyes teret. A gép csak akkor indul el, ha a fénysugár útjában nincs akadály. Ha a művelet közben a kezünk a sugár útjába kerül, az áramkör megszakad, a gép működése megáll. A lemezvágó gép csak szemből, az adagoló oldaláról van védve! Munkavégzés közben hátul tartózkodni tilos, mert ide esik a leszabott hulladék! Az ütközőket beállítani, a hulladékot eltávolítani csak akkor szabad, ha a gép áll! A hulladék éles, sorjás, eltávolítása megfelelő segédeszközzel, védőfelszelésben történhet! Az indító rudat (lábindító) az akaratlan indítás (ráeső tárgy) ellen burkolattal kell védeni. Ha többen végzik a műveletet, az indítást mindig csak egy, a munkát irányító személy feladta lehet! 14 2.2 Hajlítás A hajlítás anyag hozzáadása illetve elvétele nélküli alakítás, amellyel különböző alakú

munkadarabok készíthetők. A hajlítás összetett alakító eljárás, nyújtás és zömítés együttesen hat az anyagra, amelynek eredményeként a külső ív a húzóerőnek van kitéve, míg a belső ív nyomóerőnek. Húzás hatására a külső anyagszálak megnyúlnak, a nyomás hatására a belső ív közelében lévő anyagszálak zömítődnek. A művelet során az anyagot hajlító igénybevétel éri, amely képlékeny anyagállapotot idéz elő. A hajlítás vizsgálatakor az anyag keresztmetszetét két, különböző terhelést érő, ennek megfelelően különbözőképpen viselkedő rétegre kell osztani: húzott és nyomott réteg. A hajlítás kézi vagy gépi műveletei során különböző baleseti veszélyforrások „fenyegetik” a dolgozót. Ezek ellen csak az írott és az íratlan szakmai-munkavédelmi előírások betartásával lehet védekezni. Egyik alapvető szabály a védőkesztyű használata a vágási kockázat kezelésére. A megmunkálandó

lemez éles, sorjás széleinek éltompítása csökkenti a munkadarab által okozott sérülések előfordulását. A gépi lemezmegmunkálásnál ügyelni kell a gép, berendezés üzemszerű, az előírásoknak megfelelő használatára, illetve a hajlítási művelet megkezdése előtt a kéz biztonságos távoltartására. A lemeztáblák nagy, általában 1000 x 2000 illetve 1250 x 2500 mm méretben kerülnek kereskedelmi forgalomba. A felhasználás során ez megköveteli a csoportos munkavégzést mely szükségessé teszi az egymásra figyelést és az ebből adódó magatartási szabályokat. Ennek értelmében fontos a mozdulatok és műveletek összehangolása azok előre megbeszélése. Tilos a gépi élhajlító berendezést vezérlő pedáljainak és a vészleállító nyomógomb letakarása, elfedése. Megengedett egyszerre több hajlító prizma felszerelése, de ezek távolságának olyannak kell lenni, hogy az akaratlan hozzáérés a szomszédos prizmán végzett

munkánál ki legyen zárva A modernebb élhajlító gépeken már biztosítva van a munkatér fotocellás védelme! A hajlítás során mind egyéni illetve csoportos munkavégzése alkalmával fontos a munkavédelmi előírásainak betartása és betartatása saját és munkatársunk testi épségének betartása érdekében. 15 2.3 Forgácsolás A forgácsolás olyan anyagmegmunkáló módszer, amelynél a kiinduló darabról a fölösleges részeket – egy arra alkalmas szerszám (forgácsolószerszám) segítségével – forgács formájában távolítják el. A forgácsolás történhet mértanilag határozott és határozatlan élű szerszámmal. A határozott élű szerszámok közé tartozik például az esztergakés vagy a fűrészlap, a határozatlan élű szerszámok közé például a köszörűkorong. A forgácsolás fontosabb módszerei az esztergálás, a gyalulás és vésés, a marás, a fúrás, a köszörülés, az üregelés stb. Néhány forgácsolási

műveletet kézzel is el lehet végezni, mint például a reszelés, dörzsölés, fűrészelés, de általában gépi erővel, forgácsológépekkel forgácsolnak. 2.31 Fúrás A fúrás olyan forgácsolási eljárás, munkafolyamat, amikor tömör anyagba készítünk furatot. Furatbővítés pedig az, amikor a már meglévő furatot nagyobb átmérőjű furattá munkálják meg. A forgácsolómozgást és az előtolómozgást végezheti a munkadarab is és a szerszám is. A fúrást többféle eszközzel lehet végezni: kéziszerszámmal és szerszámgépekkel (fúrógéppel, esztergagéppel, fúró-maróművel stb.) A fúrógép többféle méretű, kialakítású lehet. Fúrógépeken a forgácsolómozgást és az előtolómozgást is a szerszám végzi. Kézi elektromos fúrógép Fúráskor a forgó főmozgást a fúrószerszám, az előtolást - amely lehet kézi vagy gépi - a szerszám végzi függőleges irányban. A munkadarabot a szerszámasztalra rögzítjük.

Balesetveszély származik a szerszám forgómozgásából, a munkadarab helytelen felfogásából és a keletkező forgácsból. A fúrógép hajtóművét (fogaskerekek, szíjak, szíjtárcsák) minden esetben rögzített burkolattal kell borítani. A fúróorsón nem lehetnek kiálló részek, vagyis szabályos forgástest legyen. Indokolt esetben az orsó is burkolható, a teleszkópos védőberendezés nem akadályozza az előtolást. A fúrógépet az egész lökethosszon megbízhatóan működő orsóvisszahúzó szerkezettel kell felszerelni, amely a fúróorsót alaphelyzetébe viszi vissza. Asztali fúrógép 16 A munkadarabot a gépasztalon megbízhatóan rögzítsük. Kisebb munkadarabot minden esetben befogókészülékben kell megmunkálni. A gyengén rögzített munkadarabot a fúrószerszám - esetleges beszorulásakor - megforgatja, sérülést okozhat, vagy eltörhet a szerszám. Lapos munkadarabokat gépsatuban biztonságos rögzíteni. A párhuzam szorítású

gépsatu működési elve megegyezik az egyéb befogásoknál alkalmazott párhuzam-satu működési elvével. Nagyméretű fúró nyomatéka olyan nagy, hogy a munkadarabot a gépsatuval együtt is el tudja forgatni. Ilyen esetben a gépsatu rögzítése szükséges. Vékony lemezek biztonságos megfogásához alkalmazható a kézi sikattyú. Ez megfelelő szorítóerőt és erőkart biztosít a fúró forgató-nyomatékának ellensúlyozására. Hengeres munkadarabok elmozdulásmentes befogására prizmát, vagy prizmabetétes satut alkalmazunk. Ez a szorításon kívül alsó megtámasztást is biztosít. Az elfordulás és a tengelyirányú elmozdulás megakadályozására alkalmas praktikus eszköz a szorító-kengyeles prizma, amelyben a hengeres munkadarab a legbiztonságosabban befogható. A fúrás forgácsa az anyag minőségétől függően lehet tört vagy folyóforgács. A szívós fémek megmunkálására jellemző a folyóforgács, amely a fúrás esetén különösen

balesetveszélyes: a szerszámra felakad, azzal együtt forog, és növekedésével egyre nagyobb veszélyt jelent a dolgozóra. A csigafúró kialakításával, a technológiai adatok célszerű megválasztásával, az előtolás időközönkénti megszakításával elérhető a folyóforgács törése Ha a forgácsszóródás vagy a hűtő-kenő folyadék fröcskölése indokolja, akkor térelválasztó burkolatot kell a gépre szerelni. használata is ajánlatos Fontos munkavédelmi szabály: A munkadarab kézzel történő megfogása balesetveszélyt rejt magában. Ha a fúró a munkadarabot magával rántja, a forgó munkadarab komoly kézsérülést okozhat! Fúrás közben a forgácsot kézzel eltávolítani rendkívül balesetveszélyes! Az elkapás, felcsavarás veszélye miatt a fúrógépen dolgozóknak különösen fontos a zárt, testhez simuló ruházat és a haj lefedése. Szórt forgács keletkezése esetén a védőszemüveg. 17 2.32 Köszörülés A

köszörülés szabálytalan élgeometriájú szerszámmal végzett forgácsolási művelet, amelynél mindig szerszám végzi a forgó forgácsolómozgást. A köszörülés szerszáma a köszörűkorong. A köszörüléssel nagy pontosságú, sima, sőt tükrös felületeket lehet előállítani. Főleg befejező megmunkálás, de a nagy teljesítményű köszörűgépek alkalmasak előkészítő vagy nagyoló műveletekhez is Korong alakú köszörűszerszám Köszörülni kéziszerszámokkal és köszörűgépeken (szerszámgépekkel) lehet. A kéziszerszámokkal való köszörülés mindig nagyoló jellegű megmunkálás, különösebb pontosságot és felületi minőséget nem lehet elvárni. A kéziszerszámok közé sorolhatók az asztali vagy állványos köszörűk és a kézi köszörűk, csiszolók. Kézi (sarok-) köszörű v. csiszoló Asztali köszörű Figyelmet és hozzáérést igényel a korongok szállítása, raktározása. Dinamikus hatásoktól óvni kell, a

tárolási hőmérséklet lehetőleg egyenletes, a klíma száraz legyen o +5 C-nál ne legyen alacsonyabb, és a levegő relatív nedvességtartalma 65%-nál ne kegyen nagyobb. A korongokat fapolcokon, élükre állítva kell tárolni. Csak olyan korongot szabad használni, amelyen a gyári címke és a szilárdsági próba jele fel van tüntetve! 18 Állványos köszörűgép A köszörülésnek számos válfaja ismeretes. Közös jellemzőjük: a sokélű szerszám, a szemcsés köszörűkorong, a főmozgást többnyire a korong forgómozgása adja, a mellékmozgást a munkadarab vízszintes előtolása. A megmunkálandó felület alakja, a köszörülés módja szerint megkülönböztetünk palástköszörülést, síkköszörülést, furatköszörülést, kézi köszörülést stb. Alapvető biztonsági kérdés a köszörűkorong hibátlansága! A hibás korong a nagy fordulatszám, illetve a mechanikai igénybevétel hatására megreped, szétrobban. A korongrobbanás

súlyos baleseti veszély! Különös figyelmet igényel a köszörűkorong felszerelése. Helyes felszerelés: A köszörűkorongot a tengelyre acél szorítópermekkel kell felszerelni, e szorítóperemek átmérője nem lehet kisebb a köszörűkorong-átmérő 1/3-nál. A korong és a szorítóperem közé kéregpapírt kell helyezni, amelynek átmérője 35 mm-rel meghaladja a szorítóperem átmérőjét. A kéregpapír csak egyszer lehet használni, új kő felszerelésekor cserélni kell. A korong furatának illeszkednie kell a tengelyre. Ha a korong furata kisebb, mint a tengely átmérője, akkor utólagos bővítéssel, felfúrással alkalmassá tenni tilos! Az illesztésnél a furat és a tengely átmérőkülönbsége 0,5 mm-nél több nem lehet. Ha ez a különbség a 0,5 mm-t meghaladja, szűkítőperselyt kell alkalmazni. A korong furata és a persely közötti megengedett legnagyobb holtjáték 0,2 mm lehet. A felszerelt korongot próbapörgetésnek és

próbaköszörülésnek kell alávetni. Ezt csak szakember végezheti! A próbapörgetés ideje 2,5 perc, a próbaköszörülés ideje 3 perc. A próba idején fokozottan lehet számítani a korongrobbanásra, ezért a forgó korongot fából készült védőburkolattal kell elhatárolni a környezettől. Egyszerű vizsgálat a hangpróba. Ha az ép korongot fakalapáccsal megütögetjük, jellegzetes csengő hangot ad. Amennyiben a hang nem megfelelő, a korong megsérült, és nem szabad felszerelni! 19 A kézi köszörülés balesetveszélyes művelet, mert a munkadarabot kézben fogjuk, és kézzel végezzük az előtolást. Fontos a tárgyasztal, a korong és a munkadarab helyes –pontos- beállítása. A köszörűkorong megérintése és a kőrobbanás ellen állványos és a kézi köszörűgépekre védőburkolatot kell felszerelni! A köszörülés forgácsa apró szemcséjű fémpor. Köszörülés közben a köszörűkorong anyaga is kopik, és a keletkező szemcsék

több szempontból is veszélyesek. A belélegzett porok a légzőszervekben, tüdőben betegséget okozhatnak, az éles fémszemcsék megsérthetik a szemet. A korong munkaterében elszívó védőernyőt kell felszerelni, illetve a dolgozónak védőszemüveget kell viselnie. A munkahely levegőjét tisztítja a köszörüléskor keletkező forgács és por helyi elszívása. 2.33 Reszelés A reszelés olyan felületalakító megmunkálás, amelynek célja a munkadarab megfelelő méretre alakítása a kívánt felületi érdesség elérésével. Reszelés során a szerszám ékformájú fogai apró forgácsokat választanak le a munkadarab felületéről. Amennyiben a reszelés a gyártástechnológia része, úgy a munka eredményeként a megelőző művelethez képest finomabb, egyenletesebb felület áll elő. A kézi reszelés akkor gazdaságos, ha kevés a megmunkálási ráhagyás, tehát kis anyagmennyiséget kell reszeléssel eltávolítani. Nagyobb anyagmennyiség

eltávolítása termelékenyebb gépi forgácsolási technológiával. A reszelésnek tehát az egyedi megmunkálással készülő munkadarabok felületeinek méretre alakítása, illesztése, utómunkálása (élletörés, sorjázás, felületmintázás) területén van jelentősége. Nyél nélküli reszelő vásárlása esetén szükséges a megfelelő méretű nyél felütése a reszelőtüskére. A nyél felütését nagyobb reszelők esetén a reszelőtestet megfogva kell végezni. Kis reszelők nyelét kalapáccsal, kis ütésekkel fel lehet ütni. a nyél fel- és leütése 20 Amennyiiben a nyél megssérül, ki kell cserrélni, mert kényelmetlen, felsérti a tenyeret és leesése esetén n súlyos balesettet is okozhat. A nyél szabályos leütéséheez satut használjunk. A satut annnyira kell szétnyitn ni, hogy a reszelő ő lapjával beférjen, b és a nyéll acél karimája a ppofákon felütközzzön. Ha a nyeelet fogva történik a nyél satupaddhoz ütögetése,

ak kkor a reszelőtesst esetleges kiesése esetén a hegyes h tüske súlyyos kézsérülést ok kozhat! A reszeléés megkezdése előtt e a munkadaarab felületeit meeg kell tisztítan ni mindenfééle szennyeződésttől. Zsíros, olajoss, felületen a reszzelő csúszik, nem m vág. Reszelés közben a felületeet kézzel ne érintsse, mert ez a reszzelő megcsúszásáát okozza, amely a sérülést oko ozhat a kézen. A fforgácsot ecsettel kell lesöpörni Satu beállítása A bizton nságos és ponttos reszelés eleengedhetetlen feeltétele, hogy a munkada arab mindig jól leerögzített legyen. A kisebb munkaadarabokat satuba a szorítva, a nagyobbakaat pedig egy masszív mun nkaasztal lapjáraa gyorsszorrítókkal rögzítve fogassuk le szillárdan. Munka kö özben ugyanis azz anyag kellő k leszorítás híján h rezgésbe jön, nemcsak gátolja g a pontos mérettartáást, de magát a mu unkát is nehezíti, elviselhetetlenül zajossá is teszi. Az sem elhanyagolható

szempont, hogy a lerögzített mu unkadarab milyen n magasság gban van. Ha satu uban kívánunk reeszelni, akkor ez adott. Az ideális testhelyzeettől természetesen sokszor kényytelenek vagyunk k eltérni, ám így y sokkal fáárasztóbb lesz a dolgunk. d Minél allacsonyabban vag gyunk kénytelenek k dolgozni,, annál mélyebbrre kell reszelés közben hajolnun nk, ami a reszelő ő mozgatássát, irányítását is megnehezíti. m A ké ényelmes munkavvégzés feltétele e a satu megfelelő magass ságban való elhelyezése. Ezért előnyös egy műhely m álllítható berendezésekor magas sságú satu beszerzzése Ajánlottt figyelni a helyes h testtarrtása munkavvégzés közben n, mert a reszelőtt a rá ható erők balra tolják. Ezért E a éshez a satu bal olldalára reszelé kell állni, a bal lábba al kisé kilépve, enyhén előre hajo olva. Satu mellé állás 21 A reszelő helyes megfogása A munkaeszköz helyes használatával - kézben tartásával -

sérüléseket kerülhetünk el. Minden reszelőre egységesen alkalmazható megfogási módszer nincs. Általában a reszelő mérete az egyik meghatározó tényező Nagy reszelő nyelét a jobb kézben kell megmarkolni, a bal kéz a reszelő végére helyezkedjen. A jobb kéz vezeti a reszelőt, míg a bal egyensúlyban tartja. Nagy reszelő helyes megfogása A közepes és kis reszelő nyelét szintén jobb kézbe fogva, a bal kéz hüvelyk és mutatóujja fogja a reszelő végét. Ez a megfogás furatos munkadarabok reszelésénél is alkalmazott. Közepes és kis reszelő helyes megfogása Tűreszelőt furatos munkadarabok reszelése esetén vagy csak a nyelénél, vagy a jobb kézzel a nyelénél, valamint a bal kéz hüvelyk és mutató ujjával fogjuk meg. Tűreszelő megfogási módja Természetesen a balkezesek másként fogják a tárgyakat a kényelmi szempontok szerint, mint a jobbkezesek. Ezért a reszelõfogás szubjektív módon döntendő el 22

2.34Fűrészelés Az olyan nagyobb keresztmetszetű anyagokhoz, amelyeket vágással (pl. laposvágó, amit hidegvágónak is nevezünk), nyírással (olló) nem lehet vagy nem gazdaságos darabolni, fűrészelést alkalmazunk. A fűrészelés több élű forgácsoló szerszámmal végzett forgácsolási eljárás. Síkbeli vagy 2D-s vonalmenti darabolást tesz lehetővé. A főmozgást a szerszám végzi, amely lehet alternáló, egyirányú végtelenített vagy forgó mozgású. A fűrészelés gépei kézi, vagy gépi működtetésűek. Szerszám típusai: fűrészlap (kézi és gépi), végtelenített fűrészlap (gépi), fűrésztárcsa (gépi). Kézi fűrészelésről A keretes kézi fémfűrész a fémiparban leggyakrabban alkalmazott darabolóeszköz. A keret anyaga laposacél A meghajlított szárakhoz kapcsolódik a nyeles befogófej, és a kengyel. A fűrészlap egyik végét a nyeles befogófejbe, a másik végét a kengyelben elmozdulni képes fűrészlap-feszítő szárba

kell rögzíteni egyszerű csapok segítségével. A fűrészlap feszítésére a szárnyas anya szolgál. Ha a fűrészlap nem elég feszes, fűrészeléskor hullámosodik, könnyen beszorul, megtörik. Gyakori következmény a fogak kitöredezése. Kézi fémfűrész A fűrészlapot úgy kell befogni, hogy a fogak a tolás irányába álljanak. A fűrész helyes megfogása A biztos fogás, a fűrész helyes tartása és vezetése érdekében fontos a fűrész szabályos megfogása, nehogy kiugorva a vágásból megsértse a bal kezünket. A fűrész nyelét a tenyér közepébe helyezve négy ujjal a nyelet át kell markolni úgy, hogy a hüvelykujj előre mutasson. A másik kézzel a fűrészkeret távolabbi szárát kell megmarkolni. 23 Természetesen a fűrész megfogásában bizonyos kényelmi szempontokat is figyelembe kell venni, hiszen a kéz kényelmes tartása, a stabil megfogás egyénenként eltérő lehet. A merev szorítás, tartás főleg időigényes

munkavégzésnél okozhat fáradást. A legfontosabb, hogy a kéz csúszásmentesen, biztonságosan tartsa a szerszámot, és ezért a fűrészkeret megfogási helyei mindenképpen a fent említett részek legyenek. A fűrészelés közben ne csak a kéz mozogjon. Megfelelő testmozgással a lendületet kihasználva a munkavégzés könnyíthető, és a munka kevésbé lesz fárasztó. A fűrészt egyenes vonal mentén tartva kell mozgatni, kerülni kell a himbálózó mozgatást. Kézi fűrészelés munkavédelmi előírásai A munkahelyet úgy alakítsuk ki, hogy a fűrészt szabad mozgásában semmi ne zavarja. Sok balesetet okozott már, hogy a fűrész mozgása közben más szerszámot levert a padról, vagy a fűrész vezetése közben idegen anyagba, szerszámba ütöttük a kezünket. A munkadarab átvágás pillanatában való leesését meg kell előzni. Ellenkező esetben a fűrészelési testmozgás lendülete, illetve a leeső munkadarab is balesetet okozhat. Ezért az

átvágás előtt a munkadarabot az egyik kézzel célszerű megfogni, és a vágást így befejezni. Amennyiben a teljes átvágás helyett az utolsó milliméterek letörését választjuk sorja marad a vágott felületen, amit el kell munkálni. Műhelyen kívüli szállításnál a fűrész élét papírral, vagy ráhúzott vékony léccel kell burkolni. 24 Gépi fűrészelés A nagyobb fűrészelési munkákat túlnyomó részt fűrészgépekkel végzik. A gépi fűrészelés egy több élű forgácsoló szerszámmal végzett forgácsolási eljárás. A főmozgást a szerszám végzi, amely lehet alternáló, egyirányú végtelenített vagy forgó mozgású. Az eljáráshoz végtelenített fűrészlapot vagy fűrésztárcsát használnak. A fűrészgépeknek lényegében négy típusát különböztetjük meg: keretes fűrészgép, körfűrész, szalagfűrész és a kivágó vagy dekupír fűrészgép. Keretes fűrészgép Szalagfűrész Körfűrész állvánnyal A gépi

fűrészelés rendkívül balesetveszélyes, miattuk bekövetkező sérülések súlyos, maradandó károsodást okoznak! A balesetek megelőzhetők azonban a gépek biztonságos kialakításával, védőberendezések használatával, továbbá ha rendeltetésszerűen használjuk és fegyelmezetten dolgozunk! Ezért nagyon fontos a munkavédelmi előírások ismerete és betartása! 25 Fűrészgépek használatának általános munkavédelmi előírása Ügyeljen arra, hogy a munkapadon, állványos gépen ne legyen semmilyen tárgy sem. A munkadarabot letörölni, vagy a forgácsot eltávolítani addig nem szabad, amíg a szerszám forog. Ehhez a művelethez a gépet állítsa le Munka közben használja a megfelelő munkavédelmi eszközöket (munkavédelmi kesztyű, szemüveg). Ügyeljen arra, hogy ujjait vagy kezét a szerszám ne kaphassa el. Ha a haja hosszú, akkor azt kösse össze és takarja le, mert a gép mozgó alkatrészei elkaphatják. Ne hordjon laza, begombolatlan

ruhát, ügyeljen arra, hogy a lógó ruharészeket a gép mozgó részei ne kaphassák el. Ne hordjon sálat, gyűrűt, nyak- vagy karláncot esetleg másfajta ékszert, mert ezeket a mozgó gépalkatrészek könnyen bekaphatják. Mielőtt a gépet bekapcsolná, győződjön meg róla, hogy felszerelt állapotban van-e az összes védőborítás. A munka megkezdése előtt ellenőrizze, hogy a biztonsági burkolatok nem sérültek-e meg. Jegyezze meg, hogy hol található a gépen a leállító, hogy szükség esetén azonnal használni tudja. A mozgó alkatrészeket vagy szerszámokat kézzel vagy bármilyen más tárggyal megfogni tilos. Amennyiben a gépen nem dolgozik, azt a főkapcsolóval kapcsolja ki, soha ne hagyja a gépet működés közben őrizetlenül. A gépen egyszerre egy ember dolgozzon, amennyiben a gépnél többen is dolgoznak (például hosszabb munkadarab megfogásához segítségre van szüksége), akkor a munka megkezdése előtt tájékoztassa társait arról,

hogy mit fog csinálni. A munkadarabon mérést megmunkálás közben ne végezzen, ehhez a művelethez a gépet állítsa le. Szigorúan tilos a gépen bármiféle módosítást vagy átalakítást végezni. Ne használja a berendezést, ha sérülést talál rajta. Ha a gépen bármiféle sérülést talál, jelentse a gyakorlatvezetőnek! Tegyen meg mindent, hogy elkerülje a balesetet! 26 2.4 Hegesztés Az ömlesztőhegesztés során nagy hőmérsékleten a fémek között nem oldható kötést alakul ki. Az egymáshoz illesztett elemeket a kötés vonalában koncentrált hővel olvasztják, és az ugyancsak megolvasztott hozaganyag segítségével lehűléskor a két elem egységes anyagszerkezetűvé válik. A hevítési hőt gázláng vagy villamos ív adja, eszerint beszélünk gázhegesztésről vagy villamos ívhegesztésről. Gázhegesztésnél az egyesítendő tárgyak hevítéséhez szükséges hőmennyiséget a hegesztőpisztolyban előállított gázkeverék nagy

hőmérsékletű lángja biztosítja. A kötés létrehozásához hozaganyag szükséges. A láng és a hozaganyag odavezetése külön történik. Acélok hegesztésére az acetilén-oxigén gázkeverék bizonyult a legjobbnak. Acélok, öntöttvas, könnyű-, és színesfémek hegesztésére alkalmazható. Ma már nem tekinthető korszerű eljárásnak, azonban technológiai egyszerűsége miatt javítóhegesztésre még gyakran használják. Az ívhegesztés lényege, hogy a munkadarabok és a hozaganyag megolvasztására szolgáló hőt az elektróda és a munkadarab között keletkezett elektromos ív szolgáltatja. Az ívkeltő elektróda leolvad és a kötéshez hozaganyagot szolgáltat. A hegesztőívet és a hegfürdőt a környezeti levegőből és az elektróda bevonatából, vagy töltetéből származó gáz illetve salak védi. Gáz- és ívhegesztés veszélyei és megelőzésük: Gázpalack csak ép és sértetlen lehet, melyet óvni kell a hőtől, sugárzástól és

egyéb fizikai, kémiai hatásoktól, tárolásuk külön e célra kialakított helységben történhet. Palack rögzítéséről, eldőlés elleni védelméről gondoskodni kell! Oxigénpalack elkülönítve tárolandó, a palackban lévő túlnyomás miatt nyomáscsökkentőt kell alkalmazni. A nagynyomású oxigén zsírral, olajjal vagy egyéb szerves anyagokkal érintkezve robban! Ezért óvni kell ezektől az anyagoktól, ill. azonnal meg kell tisztítani az olajos szennyeződésektől Hegesztőtömlő és hegesztőpisztoly: a gáz és az oxigén a hegesztőpisztolyhoz külön-külön vezetéken, a vászonbetétes gumitömlőn jut el. A szabvány előírja, hogy a gázvezeték tömlője vörös, az oxigéné kék színű. Az új tömlőt használat előtt ki kell fúvatni és a tömörségét nyomáspróbával ellenőrizni kell! A tömlőket és a hegesztőpisztolyt a mechanikai sérüléstől védeni kell, óvni kell az erős fénytől, zsírtól és olajtól. Veszélyes, ha a

pisztoly eldugulása vagy más üzemzavar esetén a láng visszafelé halad a pisztolyban és a tömlőben, ez ugyanis palackrobbanást okozhat! 27 Hegesztőkábelek szabványos minőségű és kivitelű sűrű textilszövésű, kétrétegű gumiszigeteléses réz- vagy alumíniumhuzalból készülnek. A sérült kábel javítható, a javítás azonban az elektródafogótól 3 méteren belül nem lehet, és a kötés szigetelésének az eredetivel egyenértékűnek kell lennie. Az elektródafogó a hegesztőkábelt az elektródafogóval csak beszorító-, vagy csavaros kötéssel szabad csatlakoztatni. A csatlakozás elég szilárd legen, hogy az üzem közben fellépő húzó igénybevételeket elviselje. A hibás csatlakozás, a nem megfelelő elektródafogó közvetlen áramveszélyt jelent. Az elektródafogó markolata nem kerülhet feszültség alá! A hegesztés védőfelszerelései Sugárzás elleni Az arcot és a szemet a sugárzás káros hatásai ellen védőpajzs

használatával kell védeni. A villamos ív ibolyántúli sugarat bocsát ki, amely a bőr felületén égési sérülést, a szemben kötőhártya gyulladást okoz. A hegesztőívbe védőpajzs nélkül belenézni veszélyes és tilos! Kézi pajzs Automatikus elsötétítésű védőpajzs Az automatikus elsötétítésű védőpajzs lehetővé teszi a hegesztés és az előkészítés, illetve az utómunkálatok elvégzését úgy, hogy a védőpajzsot közben nem kell letenni. A védőüveg többrétegű, félvezető megoldású, külső rétege áttetsző műanyaglemez, amely védi a látómezőt a fröccsenő olvadéktól. Ez alatt található az infravörös és az ultraibolya sugarakat visszaverő tükör, amely erős fény hatására elsötétíti a látómezőt. A hegesztőív hatására a szem reakcióidejénél rövidebb idő alatt elsötétedik, majd az ív kialvásakor a látómező kivilágosodik. A test sugárzás elleni védelmére védőruházatot kell viselni.

Lábszárvédő A védőruházat fontosabb elmei: • védőkesztyű, • kötény, Hegesztő védőkesztyű • lábszárvédő, • bőr sapka és vállvédő (fej feletti hegesztésnél nélkülözhetetlen). Hegesztőkötény 28 A védőruházat impregnált anyagból vagy bőrből készüljön, amely tűzálló, véd a sugárzástól, szikrától, és a hőtől. A hegesztés során fejlődő gőzök, gázok elleni védelem Az elégett elektródából nagy mennyiségű gáz fejlődik, amelynek elszívásáról, vagy a helyiség megfelelő szellőztetéséről gondoskodni kell. Fröcskölés és hőhatás elleni védelem A hegesztés során a fröcskölő ömledék, a varrat felületéről lepattogzó salak, a felhevült munkadarab balesetet okozhat, amely ellen a megfelelő védőruházat, valamint az alatta viselt munkaruha (hosszú ujjú kabát, nadrág, sapka) viselése adhat védelmet. A lepattanó salak elleni védelem A szem védelme érdekében a salak varratról való

eltávolítása közben védőszemüveg viselése ajánlott. A hegesztőasztal földeléséről gondoskodni kell. A munkavégzés során az áramütés elleni védekezés érdekében fa vagy gumi talapzaton kell állni. A hegesztéshez szükséges védőfelszereléseket az ábrán látható módon kell viselni. Összefoglalva: Hegesztési, vágási és más termikus technológiák veszélyessége. Legfőbb veszélyek és azok okai: Tűz és robbanásveszély: nyomás alatt palackban tárolt gáz /C2H2, H2/, nagynyomású oxigén, nem szabályozott, ellenőrizhetetlen gázfejlődés, robbanó keverék kialakulásának lehetősége, nyílt lánggal égő hegesztőpisztoly, visszaégés, visszarobbanás, nagyhőfokú fém és salak. Ártalmas sugárzások: villamos ív fényhatása, ibolyántúli és infravörös sugárzás, elektromágneses és egyéb nagyenergiájú sugárzás Káros élettani hatások: fémgőz belélegzése, fémpor belélegzése, ózon belélegzése, mérgező gázok

belélegzése, áramütés, zaj, hőterhelés, fizikai túlterhelés Fulladási veszély: égő láng oxigénelvonó hatása, levegő kiszorítása, CO, CO2 atmoszféra keletkezése Egyéb veszélyek: mechanikai sérülések anyagkezelésből, égési sérülés, fém és salakfröcskölős berendezések hibás működése. 29 2.5 Lakatosiparai kisgépek, szerszámok biztonságtechnikája A villamos kéziszerszámok veszélyforrásai jellegükből adódnak: egyrészt az éles vágóeszközök nagy sebességgel mozognak, másrészt elektromos energiával működnek. Mindkét jellemző kiemelt veszélyforrást rejt magában Az elektromos energia használatával összefüggő balesetekkel szembeni védekezés az egyszerűbb, mert ezt jelentős részben a gépkonstrukció is támogatja. A gyártók igyekeznek maximális biztonságú védelmi megoldásokat beépíteni a készülékekbe, amelyre természetesen az előírások jelentenek kötelezettséget. A mechanikai okokra

visszavezethető sérülések elleni védekezés elsősorban a felhasználóra van bízva, mivel a gép egyes forgó részeit (pl. fúrógép tokmánya), illetve a vágószerszámot a munka elvégezhetősége érdekében nem lehet teljesen beburkolni. Az áramütés elleni védelem megvalósítására számos megoldás ismert. Ezek közül a szerszámoknál az ún. "kettős szigetelés" védelmi módot alkalmazzák. A kettős szigetelés előnye, hogy teljesen független annak a villamos hálózatnak az állapotától, amelyről működik, mert a védelmet önmagában hordozza. Konstrukciós szempontból ezt megfelelő minőségű, anyagú, méretű, kétszeresen alkalmazott szigetelőanyagok beépítésével érik el. (Innen származik az elnevezés is.) Az ilyen szerszámok külső burkolata – ritka kivételtől eltekintve – teljes mértékben műanyag. Ennek bármilyen mértékű sérülése – törés, repedés, valamint természetesen az erőszakos, szándékos

beavatkozás - a védelmi rendszer megszűnését jelenti. A sérült szerszámgép használata tilos, a munkát csak a szakszervizben való ellenőrzést követően szabad folytatni. Külső – és legkönnyebben sérülő – védelmi eszköz a megfelelő hálózati csatlakozóvezeték is. Ennek fokozottabb védelme kifejezett követelmény a gyártók felé. Egyre terjed a polikloroprén szigetelésű vezetékek alkalmazása Fontos része a vezetéknek és a kettős szigetelésű védelmi rendszernek a csatlakozódugó. Amennyiben a csatlakozódugó a vezetékkel "egybeöntött", azzal egy egységet képez, így nem is szerelhető. Sérülése esetén a komplett vezeték cseréje szükséges. A csatlakozódugó ilyen kialakításának komoly biztonságtechnikai okai vannak. Amennyiben a dugó sérülése esetén azt egyszerűen levágják és külön egyedi csatlakozódugót szerelnek fel rá, akkor bekötési hibák fordulhatnak elő. További probléma – és

veszélyhelyzet – még, hogy az így utólag felszerelt dugó mechanikailag nem elegendő szilárdságú, (könnyen törik) és idegen tárgyak (víz, szennyeződés) behatolása elleni védettsége sem kielégítő. 30 Fontos szem előtt tartani, hogy az elektromos kéziszerszámok a nedvesség behatolása ellen általában nem védettek. Ilyen szempontból a megfelelő használat, ezzel a veszély elkerülése kizárólag a felhasználóra van bízva. Esőben, nedves helyiségben ezért villamos kéziszerszám nem használható. Az esetlegesen beázott, benedvesedett eszköz csak a teljes kiszáradás után működtethető. Mivel a kisgépek szabadtéri használata sok esetben elkerülhetetlen, további kiegészítő műszaki beruházással tovább növelhető a biztonság. Tanácsos ugyanis ilyen esetben a gépeket olyan villamos hálózatról táplálni, melybe ún. áram-védőkapcsolót építettek be. Ez igen hatásos védőeszköz, mely nemcsak a gép, hanem az ilyen

esetekben gyakran használt és sérülésveszélyes hosszabbítók meghibásodásánál is védelmet nyújt. Az akkumulátortechnika gyors fejlődése a hálózatról működő kéziszerszámokéhoz hasonló teljesítményű akkumulátoros szerszámok megjelenését és széleskörű elterjedését tette lehetővé. Ezeknek a vezeték nélküli gépeknek ebből fakadó nyilvánvaló előnyük mellett balesetvédelmi szempontból még további pozitívumuk, hogy használatuk során áramütéssel nem kell számolni, az akkumulátorok ugyanis törpefeszültségűek. Felmerülnek azonban más, éppen az akkumulátorokkal kapcsolatos veszélyek. Az akkumulátorok csatlakozó érintkezői ugyan némileg rejtett elhelyezkedésűek, de figyelmetlen (pl. fémdarabok, szerszámok közötti) tárolásnál a bekövetkezhető rövidzárlat a teljesen feltöltött akkumulátornál erőteljes szikrázást, illetve az akkumulátor túlmelegedését idézheti elő, ami tűzveszélyt jelent. A

forgó-mozgó géprészek, szerszámok jelentette veszélyforrások a munkavédelmi szabályok betartásával elkerülhetők. Néhány fontos szabály: 1. Munka közben ne viseljen bő ruhát, fedetlen hosszú hajat, ékszert Ezeket könnyen bekaphatják a forgó-mozgó géprészek. Ajánlott megfelelő gumitalpú védőcipő viselése. A munkakörnyezetet tartsa rendben, alakítson ki stabil, kényelmes munkaállást. A gépek esetenkénti beszorulása, vagy éppen ellenkezőleg kivágódása miatti egyensúlyvesztés súlyos sérüléseket okozhat. 2. Kerülje el a gép véletlen bekapcsolását A gépet hordozva, vagy amikor a csatlakozó dugót az aljzatba dugja, ne tartsa ujját a kapcsolón. (Egyre több gépen e veszély kiküszöbölésére a kapcsoló olyan kivitelű, hogy a bekapcsolási műveletet előbb egy szándékos reteszoldással kell kezdeni.) 3. A forgó-mozgó részek amennyire lehetséges burkolva vannak, de a technológia természetesen megköveteli, hogy a vágó

élek szabadon legyenek. A szerszám ki- és beszerelése csak kihúzott csatlakozódugó mellett történhet. 4. Az elektromos kéziszerszámok használata során megfelelő munkaruha, egyes esetekben védőfelszerelés használata kötelező. 31 2.6 A szerkezetlakatos munkák magas kockázatú kiegészítő tevékenységei A szerkezetlakatosok a műhelyi előkészítő munkák után, úgynevezett külső szerelési munkahelyeken is gyakran végeznek munkát, ahol jellemző a létrák és az állványok alkalmazása. Az állványok vagy guruló állványok, vagy gépi működésű személyemelők. 2.61 Létra, állvány használata A kockázatok szempontjából magasban végzett munkának kell tekinteni az 1 m-nél nagyobb talpmagasságot meghaladó magasságban történő munkavégzés, a 2 m-et meghaladó magasság esetén már intézkedni kell a kockázatkezelésre., ahol elsődlegesen a kollektív, illetve ennek hiányában az egyéni leesés elleni védelem alkalmazása

jöhet szóba. A kettős létrát ugyan gyártják 5-8 m-es magasságig is, de a kettős létrán max. 2 m-es talpmagasságig lehet úgy dolgozni, hogy a kockázat még elfogadható legyen. Az olyan tevékenységek során, amikor szükséges mindkettő kéz használata (pl.: hegesztés) előtérbe kell helyezni létra helyett az állvány alkalmazását. A kettős létra legfelső fokára TILOS felállni, lovagló testhelyzet esetén a felülről számított harmadik fokon kell állni! Alapszabály, hogy támasztó létraként egyáltalán nem szabad használni, kivéve a kettős funkciójú létrákat! A támasztó létra alapvetően személyi közlekedésre használható, max. 5 m-es szintkülönbség áthidalására. Munkavégzésre korlátozottan vehető igénybe, max. 2 m-es talpmagasságig E fölött sem kizárt az alkalmazása, de ekkor kifejezetten meg kell oldani a rögzítését és a zuhanásgátlást. Munkavégzéskor egy személynek folyamatosan fogni kell a létrát, a

létrán álló személynek egy kézzel kapaszkodni kell. Amennyiben a kapaszkodás nem oldható meg a támasztó létrán, akkor egyéni zuhanásgátlást szükséges alkalmazni, vagy állványt kell használni. Személyemelőben, guruló állványon végzett munka esetén, ha szükséges a korlátokon áthajolva munkát végezni, a védőkorláthoz való rögzítéssel lehet a személy kizuhanását megakadályozni. A guruló állványt csak úgy lehet mozgatni, ha abban nincs benne személy, vagy olyan eszköz, ami tolás közben leeshet. A guruló állványok áttolásakor ügyelni kell a feldőlés megakadályozására, ezért szükség esetén ilyenkor vissza kell bontani az állványt. 32 Kiemelten fontos a nagyfeszültségű szabadvezeték közelében végzett munkák biztonságát jól megszervezni,a megközelítési távolságot minden esetben be kell tartani. Például 10 kV esetén a 3 m szigorúan betartandó 2.62 Anyagmozgatás biztonságtechnikája Az anyagmozgatás

– amit a munkavállaló hajt végre – egy tervszerűen előirányzott helyváltoztatás, amelynek során nyersanyagokat, félkész vagy késztermékeket, munka- és segédeszközöket stb. viszünk a technológiailag szükséges helyre. A munkavédelem területén az anyagok mozgatását a megvalósításuk szerint csoportosíthatjuk, s így beszélhetünk kézi és gépi anyagmozgatásról. 2.621 Kézi anyagmozgatás Kézi anyagmozgatás esetében az orvosi alkalmasságon és az előírt – elsősorban kezet és lábat védő – védőeszköz használatán kívül az emelhető teher normáit kell betartatni a foglalkozási ártalmak megelőzésére! Az anyagmozgatásból eredő balesetek a helytelen testtartás és a tehernormák be nem tartására vezethetők vissza. A kézi anyagmozgató eszközök olyan kézi működtetésű egyszerű szerszámok, készülékek, eszközök, amelyek megkönnyítik az anyagmozgatási tevékenységet, fokozzák a munka termelékenységét. A

legtöbb ilyen eszköz hozzájárul az anyagmozgatás biztonságának növeléséhez is. 33 A teher megfogását biztos fogásvétellel valósítjuk meg. A teher emelését guggolva kezdjük, majd kiegyenesedve szállítjuk a megjelölt helyre, ahol körültekintően rakjuk le! Ügyeljünk a helyes testtartásra! Súlyos terhet vagy terjedelmes darabot nem a test előtt, hanem a vállon vagy háton kell szállítani! A kézi anyagmozgatás segédeszközei A segédeszközök megnevezése Kézihorgok Alkalmazási terület Nagy tömegű, terjedelmes áruk rakodása Gyakori baleseti veszélyforrások A teher kicsúszása a tompa vagy deformálódott horogból, a fogantyúk, nyelek nem megfelelő alkalmazásakor Kézi tapadókorongok Emelőrudak Táblaüvegek, fémlemezek rakodása A teher leesése nem megfelelő szívó-, ill. mágneses hatás esetén Nagy tömegű terhek megemelése a kötözőelem vagy görgő stb. aláhelyezése érdekében A teher felbillenése,

felborulása, a rúd dolgozóra csapódása A kézi anyagmozgatáshoz használt segédeszközök csak akkor segítik elő a biztonságosabb munkavégzést, ha épek, jól karbantartott és rendeltetésüknek megfelelő művelethez használjuk őket! 34 A kézi szállítóeszközök jellemzése biztonságtechnikai szempontból A segédeszközök megnevezése Egykerekű targoncák talicskák Kétkerekű targoncák Gyakori baleseti veszélyforrások A biztonságos kialakítás, ill. használat fő szempontjai Ömlesztett anyagok vagy nagy tömegű, terjedelmes darabáruk rövid távú szállítása A dolgozó elcsúszása, elesése, a teher leesése, kézsérülés kiálló tárgyakba való ütközéskor A mozgatási útvonal biztonságos kialakítása, vállheveder, kézvédők, szintkülönbség esetén járópallók alkalmazása Speciális kivitelű zsákok, bálák, ládák, hordók, palackok, ballonok rakodása, rövid távú szállítása A teher leesése,

lebillenése, a targonca hátrafelé való elmozdulásakor vagy a teher vázra csapódásakor A teher felvételekor a targonca kitámasztása, a vázra merőleges ellenzők elhelyezése Különböző darabáruk szállítása A teher leesése, ütközés álló vagy mozgó tárgyakkal, személyekkel, a kocsi lejtős úton való akaratlan elmozdulása, a lehajtott vonórúdban való elbotlás, a kocsi felbillenése helytelen rakodás esetén > 10% emelkedőjű útvonalon való megálláskor ékek alkalmazása, a vonórúd üzemen kívüli állapotban való rögzítése, a rakomány biztonságos elhelyezése Alkalmazási terület Kézikocsik 35 2.622 Gépi G anyagmozga atás Az anyag gmozgatás gépesíítésével kiválthatóó a dolgozók fiziikai terhelése. Azz anyagmozzgatás különböző ő gépekkel végeezhetjük, ilyenek a targoncák, a daruk, a szállítószalag, a teherkocsik, t a csilllék stb. goncák Gépi targ Az üzem men, munkahely yen belüli géppi

anyagmozgatás legismertebb b, legelterjedtebb eszközei a gépi hajtású targooncák. A targoncáák hajtási módjuk k, rendeltetéésük, a vezérlés és é a kormányzás m módja szerint cso oportosíthatók. Így y lehetnek belső b égésű motorrral vagy villamoss motorral hajtott targoncák. A gépi hajtású targoncák jellemző j baleseti okai műszaki (táárgyi) és személy yi tényezőkrre vezethetők visssza. Műszaki eredetű, jellem mző baleseti ok k, hogy a meg gengedett terhelés túllépése,, vagy a rakomán ny egyenetlen elheelyezése miatt a súlypont s eltolódik k, és a tarrgonca felborul. A targoncák karbantartásának elmulasztása, a biztonság gi berendezések működésképtellensége miatt fellépő balesetti veszélyek k: a fékberendeezés nem, vagyy nem megfelelő ően működik, a féklámpáák, az irányjelzők k izzói hiányoznnak, a kormányh holtjáték helytelen n beállításaa miatt nem megfelelő a kormányozhatóság. Ugyancsak k

balesetveszélyes, ha nem a gyárilag készítettt, vagy nem az emelendő e tehernek k megfelelő ő típusú emelőszeerkezetet alkalmazznak. A villamo os hajtású targonccákon az akkumullátorból az akkum mulátor elektrolitjaa (sav vagy y lúg) kifröccsenh het, és marásos sérrülést okozhat. Személyi baaleseti forrás, ha a targoncán n, amelyre póttülés gyárilag nincs n felszerelvee, személyt szálllítanak. A szabállytalanul szállítottt személy könnnyen leeshet, de a rakománytól is sérülést sszenvedhet. T Targoncát csak k jogosítvánnyaal és/vagy szakképesítésseel személy vezeethet. Személy rendelkező yi mulasztásból eredő baleseti ok k, ha a közlekedéssi szabályokat ffigyelmen kívül haagyják. Ezek közül a gyakorlatban a gyorshajtás a legjelentő ősebb. Ez ütközéshez, gázoláshoz, rakomány leborruláshoz vezethett gyakran előfordul e a targon nca borulása, amibben jelentős szereepet játszik a teher nem megfelelő

elhelyezésee. A munkahelyi közzlekedési szabályokkat be kell tartani! Illetéktelen n a targoncát nem vezetheti! v 36 Anyagmozgatás daruval A daruk teheremelésre kialakított emelő-berendezések, amelyek az anyagot, árut a térben mozgatják. A lakatos munkáknál legelterjedtebb típus az autódaru, de alkalmaznak még toronydarut és bakdarut is. Bakdaru Autódaru Jellegzetes veszélyforrás a daruk üzemeltetésénél, a teher emelésekor, letevésekor a műszaki vagy személyi mulasztás miatt bekövetkező teherleesés. Ezért különös jelentőségű a tehermegfogó-felvevő szerkezet megbízható állapota és szakszerű kezelése. A teher szállításakor balesetveszélyt a mozgatott teher kilengése, tárgynak ütközése, lezuhanása jelent. A teher kilengését a szabálytalan, nem megfelelő megfogó szerkezet használata, a szabálytalan kötözés, a túlterhelés vagy a darukezelő mulasztása okozhatja. A teher lezuhanását okozhatja az

elhasználódott emelőkötél (lánc) vagy függeszték a teher kicsúszása a megfogó szerkezetből. Ezt okozhatja ütközés, rossz darupálya, szabad térben dolgozó, nagy emelőmagasságú és mozgásterű daruk esetében az időjárás viszonyokat figyelmen kívül hagyó üzemeltetés. Balesetveszélyes a függő, mozgó, mozgatott teher alatt állni, ezért ilyen helyen tartózkodni szigorúan tilos! A darukezelő és a kötözést, a tehermegfogást végző kioktatott, megfelelő szakképesítésű személy kell, hogy legyen. Teherelméshez mindig legalább két személy kell. Nem szakképzett, vagy nem kellően kioktatott személy a daruval súlyos balesetet, anyagi kárt okozhat! Az emelőgépek, daruk időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatának elmulasztása szintén baleseti veszélyforrás. 2010, Budapest, oldalára borult autó daru! 37 3. Tanulságos balesetek a szerkezetlakatos munkák közben A lakatos munkák jellemző munkafolyamata az

anyagmozgatás, amikor a sorjás, éles anyag kézvágásos baleset okozhat, vagy a szállított, emelt anyag leesése súlyos lábsérülést eredményezhet. Elengedhetetlen a mechanikai veszélyek ellen védő kesztyű, illetve az S jelü védőcipő alkalmazása. Asztali, kézi köszörűgép alkalmazásakor gyakori a szikra, fém részecske kivágódása, ami még védőszemüveg használata esetén is súlyos szemsérülést okozhat. Minimum F jelű, száras védőszemüveget kell alkalmazni, de szóba jöhet a teljesen zárt kivitelű, B jelű pántos szemüveg és az álarc alkalmazása is. A daraboló, hidegalakító gépek közül a táblalemezollón, és az élhajlító gépen végzett munkák során a kézujjak összenyomása a leggyakoribb baleseti lehetőség. A táblalemezollón a munkatér védőburkolat nem megfelelő állapota miatt be tud nyúlni a gépkezelő lakatos a munkatérbe, az élhajlító gépen pedig eleve a veszélyes térben dolgozik, ahol a munkatér

védelmeként a fotocella még nem terjedt el teljes körűen. A több szerszám egymás melletti alkalmazásakor, az egyiken végzett munka során a kéz ujja beér a másik szerszám alá, ezért a szerszámokat egymástól kettő ujjnyi távolságba kell minimum felszerelni. A következő jellemző baleset az áramütés. Ezek közül először a kisfeszültségű áramütést kell megemlíteni, amikor a villamos hosszabbító sérülése miatt történik baleset. Ennek megelőzésére elsősorban jó minőségű hosszabbítót kell alkalmazni, a pvc szigetelést mellőzni kell. A villamos csatlakoztatást áramvédő kapcsolón keresztül kell megoldani. Az elhelyezésekor a mechanikai sérüléstől védett telepítést kell biztosítani és a hosszabbítót csak úgy szabad le és feltekerni, ha nincs a hálózatra csatlakoztatva. Az áramütés másik jellemző köre a nagyfeszültségű áramütés. Ezek a balesetek rendszerint úgy következnek be, hogy a guruló állványt

neki tolják, vagy csupán megközelítik a 20 kV-os szabadvezetéket. Ennél a feszültségszintnél 3 m a veszélyzóna, azt betartva biztosan nem következik be áramütés. Abban az esetben ha mégis közelebb kell munkát végezni, meg kell oldani a feszültségmentesítést. A szerkezetlakatosok leggyakoribb balesete a személyek és tárgyak leeséséből származó baleset. Leeshet a lakatos létráról, a személyemelőről és a guruló állványról, de leeshet az acélszerkezetről, ha nincs kiépítve a kollektív védelem. Az acélszerkezeten közlekedni, azt a tetősíkon lemezelni csak úgy lehet biztonságosan, ha ki van építve a védőháló. Egyéni leesés elleni védelem ilyen munkákhoz nem alkalmazható, mivel nincs megfelelő kikötési lehetőség. Az egyéni leesés elleni védelemnek egyik jó megoldása egyes esetekben az ötpontos heveder és az Y csatlakozás, amikor az egyik kikötő ág biztosan csatlakoztatva van a kikötési ponthoz. Gyakori baleseti

ok a felborulása, ami megtörténhet az állvány külpontos terhelése, nagy magasságú áttolása, mélyedésbe tolása és még sok egyéb ok miatt is. 38 4. A szerkezetlakatosok gyakorlati oktatása a balesetek és a reális kockázatok figyelembevételével A szerkezetlakatos szakképesítés gyakorlatorientált képzést igényel. Ennek értelmében a gyakorlat fontos szerepet tölt be a szakma elsajátításában. Ezt biztonsággal nem csak tanműhelyi, hanem üzemi keretek között végzett gyakorlati oktatással lehet biztosítani. Mind a két helyszínen fontos az alapvető biztonsági előírások betartása, betartatása. Ezt kell megalapozni a tanműhelyben a gyakorlati képzés alapfázisában. Ezért fontos, hogy a tanuló munkája során alkalmazza az elméleti képzésben megismert munkavédelmi előírásokat és tudatosan használja az egyéni és csoportos (kollektív) munkavédelmi felszereléseket, eszközöket. A biztonságos munkavégzés érdekében mind

a tanulónak mind az oktatást szervezőnek fontos kötelezettségei és jogai is vannak, amit az oktatás során tudatosítani szükséges. Ezeket a korábbiakban részletesen ismertettük Az oktatás során be kell mutatni a kiemelt kockázatokat, azok kezelését. A 3. fejezetben felsorolt körülményeket feltétlenül oktatni szükséges, amit lehet gyakoroltatni kell! Kiemelt figyelmet szükséges fordítani a leesés elleni védelem alkalmazására4 Sajnos e szempontok figyelmen kívül hagyása okozott az elmúlt időszakokban kisebb nagyobb baleseteket, amelyeket a 3. fejezetben ismertetünk is Ezek a balesetet is okozott kockázatok még jobban érvényesülnek az üzemi körülmények közt szervezett és végrehajtott oktatás keretein belül. Ennek érdekében a tanulók és oktatók figyelmét hangsúlyozottan fel kell hívni az üzemben végzett gyakorlati oktatás során előforduló más és több ok miatt a balesetek elkerülésére. A munkavédelem a tapasztalatok

és a már megtörtént balesetekből is okulva igyekszik megelőzni illetve elhárítani a későbbiekben előfordulható kockázatokat. Ezért az oktassuk, hogy mindig a előírásoknak és a szabályoknak megfelelően cselekedjünk, ne veszélyeztessük saját illetve mások testi épségét, ha hibát, rendellenességet tapasztalunk, avatkozzunk közbe! 39 Felhasznált szakirodalom Dr. Buzás Attiláné – Dornai Tibor (1996): Munkavédelem Műszaki Könyvkiadó, Budapest Horváth József (2008): Munka- és környezetvédelem. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest Dr. Szabó László (2000 - jegyzet): Forgácsolás, hegesztés Miskolc http://www.uni-miskolchu/~wwwfemsz/forgacshtm Untitlled ducument: Interaktív hegesztés http://sdt.sulinethu/interaktiv/hegesztes/tananyag/indexhtml Wikipédia. A szabad enciklopédia http://hu.wikipediaorg/wiki/Kezd%C5%91lap Dr. Varga László: A munkavédelmi törvény magyarázata Complex Kiadó 2005 40 Felelõs kiadó: Zala Megyei

Kereskedelmi és Iparkamara Szakképzési és Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. 8900 Zalaegerszeg, Petõfi út 24. Felelõs szerkesztõ: Bognár Szilárd Szerkesztõk: Bognár Szilárd, Déri Miklós Lektor: Seregélyes László ISBN: 978-963-08-3316-5 Nyomdai munkák: Göcsej Nyomda Kft. Zalaegerszeg