Jogi ismeretek | Gazdasági jog » Gulyás Éva Melinda - Jogi ismeretek, 2007

Jogi ismeretek JOGKÉPESSÉG, CSELEKVŐKÉPESSÉG Jogképesség: Valakinek jogai vannak, és kötelességei lehetnek. A Magyar Köztársaságban jogképessége van az emberek, az államok és a jogi személyeknek. A jogképesség, az mindenki számára egyenlő, független az életkortól, a nemtől, a fajtól, a nemzetiségtől és a felekezetektől is. A jogképesség kezdete az embert illetően a fogamzás időpontja (Magyarországon) A jogképesség a halállal szűnik meg. • Holtnak nyilvánítás: Az eltűnt személyt kérelemre bírósági határozattal holtnak lehet nyilvánítani akkor, ha az eltűnésétől számított 5 év anélkül telt el, hogy az életben létére bármilyen adat ismeretes volna. • Halál tényének a megállapítása: Biztosan megtörtént a haláleset, de nincs meg a holttest. (pl: természetes katasztrófák) Cselekvőképesség: Csakis a természetes személy, vagyis az ember képessége; aki cselekvőképes, az a saját jognyilatkozatával

szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. Cselekvőképesség szabályozása (Ptk.-ban): 1) Életkor szerinti cselekvőképtelenek, és korlátozottan cselekvőképesek: a) Kiskorú az, aki a 18. életévét még nem töltötte be, kivéve ha házasságot kötött Az a kiskorú, aki a 16. életévét betöltötte, kivételesen törvényes képviselő meghallgatása után, gyámhatósági engedéllyel köthet házasságot. b) Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a 14. é letévét már betöltötte, de a 18-at még nem. c) Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a 14. életévét még nem töltötte be 2) Bírósági ítélettel gondnokság alá helyezett cselekvőképtelenek, és korlátozottan cselekvőképtelenek: a) Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a n agykorú személyt helyezi, akinek a b elátási képessége, a p szichés állapota, szellemi fogyatkozása, vagy szenvedélybetegsége miatt általános jelleggel,

illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában tartósan, vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent. b) Cselekvőképességet kizárt gondnokság alá a b íróság azt a n agykorú személyt helyezi, akinek a belátó képessége, a pszichés állapota, vagy szellemi fogyatkozása miatt tartósan és teljes mértékben hiányzik. SZERZŐDÉSTAN Szerződés fogalma és létrejötte Szerződés kialakulása: 1) Az áruviszonyokból levezethető elmélet szerint (Marx és Angels gondolatai szerint): a) feltétel: legyen fölösleges termék b) feltétel: létezzen a tulajdonosi elkülönültség c) feltétel: a felek között kölcsönös feltételezettség legyen. (Maga a szerződés először törzsek között jött létre, és az ajándékozás volt a lényege.) 2) Pszichológiai elmélet szerint (Svéd jogtudós /Havi Kurst/ szerint): A szerződésnek semmi köze az áruviszonyokhoz, a megjelenésének pszichikai magyarázatai vannak. Fogalma: 1) Kontinentális

elmélet (A magyar jogrendszer is ide tartozik, alapja a római jog.): A szerződés két vagy több fél joghatás kiváltására irányuló, egybehangzó akaratnyilatkozata. 2) Angolszász elmélet (Anglia, Amerika; hivatkozások, precedensek): A szerződés egy alkufolyamat eredménye. Szerződés jellemzői, és a szerződéskötés kellékei: Jellemzői: • Akarati viszonyok jelennek meg benne • Szerződési akaratok egymásnak mellé rendeltek • Szerződési akaratot mindig az adott társadalom és a feleknek az abban elfoglalt helye határozza meg Szerződéskötés kellékei: • Cselekvőképesség • Komoly és valódi szerződési akarat • Megengedett jogi hatás Szerződés módosítása és megszüntetése: Módosítása: • Közös megegyezéssel • Egyezséggel • Bírósággal • Jogszabállyal Megszüntetése: • Közös megegyezéssel felbontható vagy megszüntethető • Elállás intézménye • Felmondással • A

kötelezett, illetve a jogosult halála Érvénytelen szerződések: Semmis szerződések: egy szerződés semmiségére bárki hivatkozhat Semmis szerződések nem évülnek el. Semmisségre vezető érvénytelenségi okok: • Cselekvőképtelenség és korlátozott cselekvőképtelenség • Színlelt szerződés • Fizikai kényszer (közjegyző előtt pl.: nagymama kezét fogom) • Alaki hiba • Álképviselet • Tilos-szerződések • Lehetetlen szerződések Megtámadható szerződések: csak akkor érvénytelen egy szerződés, ha az arra jogosult fél a rendelkezésre álló idő alatt írásban megtámadja. Ha írásban történő megtámadás elmarad, érvényes marad a szerződés. Rendelkezésre álló idő: a megtámadáshoz vezető érvénytelenségi ok felismerésétől számított egy év. Megtámadáshoz vezető érvénytelenségi okok: • Tévedés (tudatos félrevezetés, melyet a másik fél okoz) • Megtévesztés (tudatos, és a másik

fél okozza) • Fenyegetés • Feltűnő értékkülönbség • Tisztességtelen általános szerződés feltétel • Gazdálkodó szervezet és a fogyasztó közötti tisztességtelen kikötése Szerződésszegés esetei: 1) Kötelezettségi késedelem: a) ha a teljesítési idő eredménytelenül elételik b) ha a jogosult felszólítására nem teljesít 2) Jogosulti késedelem: a) ha a szerződés szerinti teljesítést nem fogadja el b) ha a jogosult olyan nyilatkozatot és intézkedést mulaszt el, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a kötelezett teljesíteni tudja c) a nyugtát nem állítja ki, vagy nem adja vissza 3) Hibás teljesítés: Olyan szerződés alapján – amelyben a felek kölcsönös szolgáltatással tartoznak –, kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog nem felel meg a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Megoldások: a) Kijavítás b) Árleszállítás c) Kicserélés d) Elállás 4)

Lehetetlenülés: Ha olyan okból vált lehetetlenné a teljesítés, amelyért egyik fél sem felelős, ebben az esetben a szerződés megszűnik. Szerződést biztosító mellékkötelezettségek Jogosult helyzetét előnyösebbé teszik, kötelezett helyzetét hátrányosabbá. Biztosítékok: • Zálogjog • Jótállás • Kezesség • Óvadék • Bankgarancia • Foglaló • Ködbér • Jogvezetés kikötése MUNKAJOG Munkajogi jogforrások: Jogforrások azok a normák, amelyektől a munkaviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek megismerhetőek (törvények, egyéb jogszabályok /kormányzati és miniszteri/, kollektív szerződés). Munkajogviszony létesítése és a Munkaszerződés Alanyok: 1) Munkavállaló: Munkavállalóként az létesíthet munkajogviszonyt, aki a 16. életévét betöltötte 2) Munkáltató: Munkáltató az lehet, aki jogképes. (A Munkáltatói pozíciótól el kell határolni a Munkáltatói jogkör gyakorlóját.) Pl.:

Kft-nél: maga a Kft A Munkáltató, de az ügyvezető igazgató a Munkáltatói jogkör gyakorlója. Munkaszerződés A munkajogviszony a Munkaszerződéssel jön létre, amely csak írásban érvényes. Vannak kötelező elemei, valamint természetes és eshetőséges elemei. Kötelező elemek: • Felek megnevezése • Személyi alapbér • Munkakör • Munkavégzés helye Természetes elemek: • Munkajogviszony kezdő időpontja (munkába lépés napja) Konkrétan beleírni Munkaszerződés megkötését követő nap • Munkajogviszony időtartama (határozott, határozatlan) Eshetőleges elemek: • Részmunkaidős megállapodás • Próbaidő Tartama minimum 30 nap, maximum 3 hónap lehet Próbaidő alatt a munkajogviszonyt bármelyik fél indoklás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti. (Munkaszerződésben benne kell lennie!!!) • Munkáltató tájékoztatási kötelezettsége Munkaszerződés megkötésétől számított 30 napon belül

köteles a Munkáltató írásban a Munkavállaló részére átadni a következő tájékoztatást: Irányadó munkarend Bérfizetés napja Munkába lépés napja Rendes szabadság mértéke és kiadási módja Felekre vonatkozó felmondási idő Munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e (tájékoztatni erről is) Munkaszerződés módosítása: Fő szabály szerint csak közös megegyezéssel módosítható a Munkaszerződés. Munkáltatói egyoldali nyilatkozattal csak akkor, ha az a Munkavállalóra kedvezőbb (pl.: béremelés). Munkajogviszony megszűnése és megszüntetése Megszűnése: azokat a tényállásokat jelenti, amelyek bekövetkeztekor a felek külön jognyilatkozata nélkül megszűnik a jogviszony. • Munkavállaló halála • Munkáltató jogutód nélküli megszűnése • Határozott időtartam lejárata Megszüntetése: ezen tényállások esetén a felek együttes, vagy valamely fél egyoldali jognyilatkozata folytán

szűnik meg a jogviszony. • Közös megegyezés írásban!!! (ebbe soha ne menj bele Munkavállalóként, mert minden felelősségtől mentessé válik a Munkáltató) • Rendes felmondás: határozatlan idejű munkajogviszony felmondási idővel történő megszüntetése. Mind a Munkavállaló, mind a Munkáltató gyakorolhatja A Munkavállaló köteles írásba foglalni, de nem köteles megindokolni. Köteles a felmondási idejét munkában tölteni. Munkáltató köteles írásba foglalni, és köteles megindokolni. (Indokok az alábbiak közül valamelyik):  Munkavállaló képességei  Munkaviszonnyal kapcsolatos magatartás  Munkáltató működésével összefüggő ok Munkáltatói rendes felmondás esetén a Munkáltató köteles a Munkavállalót a felmondási idő felére a munkavégzés alól felmenteni. (felmentési idő) Felmondási idő hossza: minimum 30 na p, maximum 1 é v. (Adott Munkáltatónál eltöltött időtől függ: pl.: 5 éves

munkaviszony után 30 + 15 nap, 8 éves munkaviszony után 30 + 20 nap. Végkielégítés: egyszeri juttatás, átlagkeresetet számolnak. Munkáltatónál minimum 3 éves munkajogviszony szükséges.  Munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén  Munkáltatói rendes felmondás esetén Adott • Rendkívüli felmondás: mind a Munkáltató, mind a Munkavállaló megszüntetheti ilyen módon a munkajogviszonyt, akkor ha a másik fél a munkajogviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a munkajogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Határidő: 15 nap!!! Írásban érvényes mindkét fél részéről, mindkettő köteles indokolni. Olyan egyoldalú nyilatkozat, amely a másik fél hozzájárulása nélkül a munkajogviszonyt azonnali hatállyal megszüntetheti. • Azonnali hatállyal próbaidő alatt • Határozott

idejű munkajogviszonyra vonatkozó speciális szabályok szerint Kárfelelősség • Munkavállaló kártérítési kötelezettsége: Munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegéséért fizetett kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Feltételek: A munkaviszony fennállása A Munkavállaló vétkes magatartása A kár bekövetkezése Okozati összefüggés a vétkes magatartás és a kár bekövetkezése között Szándékos károkozásnál a teljes kárt meg kell téríteni. Gondatlan károkozásnál a k ártérítés mértéke most a M unkavállaló 1 havi átlagkeresetének a fele. (Kivétel: a pénzintézetek pénztári számfejtője és ellenőre gondatlanság esetén is a teljes kárt kell térítenie.) • A Munkáltató kártérítése: A Munkáltató a Munkavállalónak a munkaviszonyával összefüggésbe hozott kárért, vétkességére tekintet nélkül, és teljes mértékben felel. A Munkáltató

felelősségének főbb területei: Munkavállaló életében, egészségében, testi épségében okozott károk Munkavállaló munkahelyre bevitt dolgaiban bekövetkezett károk Munkaviszonnyal összefüggő egyéb károkozás Egyéni vállalkozás (1990. évi V tv) Lehet belföldi természetes személy, aki cselekvőképes, lakóhelye van, és nem vonatkoznak rá a kizáró okok, valamint lehet külföldi állampolgár, aki cselekvőképes, tartózkodási engedélye van, és nem vonatkoznak rá a kizáró okok. Kizáró okok • Akit agyonelleni, gazdasági, vagy közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték. • Aki egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó végrehajtható szabadságvesztésre ítélték. • Aki egy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. Vállalkozói tevékenység vállalkozói igazolvány birtokában gyakorolható, kérelmezni kell, és a vállalkozó

székhelye szerinti illetékes jegyző hatáskörébe tartozik. Egy egyéni vállalkozó csak egy vállalkozói igazolványt kaphat, de több tevékenységet is folytathat. Ha a tevékenység képesítéshez kötött, ez csak akkor folytatható, ha vagy maga az egyéni vállalkozó, vagy az alkalmazottak közül valaki rendelkezik ezzel a képesítéssel. Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában. Az egyéni vállalkozó a kötelezettségéért a teljes vagyonával felel. A vállalkozói tevékenység megszűnése • Visszaadja az igazolványát • Visszavonják az igazolványát • Az egyéni vállalkozó meghal, vagy valamilyen ok folytán a cselekvőképességét elveszíti, ebben az esetben a vállalkozói tevékenységet az özvegye vagy az örököse, illetve a törvényes képviselője továbbfolytathatja. Az esemény bekövetkeztétől 3 hónapon belül be kell jelenteni a folytatást a jegyzőnek. GAZDASÁGI

TÁRSASÁGOK (2006. évi IV tv – 2006 július 1-től lépett hatályba) Általános szabályai Két nagy csoportja van • Jogi személyek (Kft., Rt) • Jogi személyiség nélküli társaságok (Bt., Kkt) Kik alkothatják: • Belföldi és külföldi természetes személy • Belföldi és külföldi jogi személy • Belföldi és külföldi jogi személyiség nélküli társaság • Minimum 2 tag kell (kivéve az egyszemélyes Kft.-t és az egyszemélyes Rt-t) Non-profit gazdasági társaságok • Bármelyik társasági formában lehet alapítani • Üzletszerű gazdasági tevékenységet CSAK kiegészítő jelleggel folytathat • Nyeresége nem felosztható a tagok között (ez lesz a vagyona) Létesítő okirat 1. Társasági szerződés (Kkt, Bt, többszemélyes Kft) 2. Alapszabály (Rt) 3. Alapító okirat (egyszemélyes gazdasági társaságok) 4. Szerződésminta (Kkt, Bt, Kft) Csak közjegyző, jogtanácsos és ügyvéd készítheti. Kötelező

tartalmi elemei • Társaság cégneve, székhelye • Tagok felsorolása o Természetes személynél: neve, lakhelye, anyja neve o Nem természetes személynél: társaság neve, székhelye, cégjegyzékszáma • Főtevékenység (2006. július 1-től CSAK a főtevékenység kell, korábban alapított társaságoknál minden módosításnál ugyanúgy fel kell sorolni az összes tevékenységet) • Társaság jegyzett tőkéje • Tagok vagyoni hozzájárulása • A rendelkezésre bocsátás módja és ideje • Társaság képviselete • Cégjegyzés módja • Vezető tisztségviselő • Felügyelő bizottsági tagok • Könyvvizsgáló megnevezése • Gazdasági társaság működésének az időtartama, de csak abban az esetben, ha a társaságot meghatározott időre alapítják Vagyoni hozzájárulás A gazdasági társaság alapításához valamennyi tag hozzájárulása szükséges. 1. Pénzbeli betét 2. Nem pénzbeli betét (apport vagyon)

a. Bármilyen vagyoni értékkel rendelkező vagyon b. Szellemi alkotás c. Vagyoni értékű jog d. Szabadon átruházható (tehermentes) Cégbírósági bejegyzés A gazdasági társaság a létesítő okirat aláírásától számított 30 napon belül a bejegyzést és a közzétételt be kell jelenteni a cég székhelye szerinti cégbíróságnak. Gazdasági társaság szervei Legfőbb szerv • Bt., Kkt esetében a tagok gyűlése a legfőbb szerv • Kft. esetében a Taggyűlés a legfőbb szerv • Rt. esetében a Közgyűlés a legfőbb szerv Tevékenységében a társaság minden tagja jogosult részt venni. Feladata: A társaság alapvető stratégiai ügyeiben való döntés. • Fő szabály szerint szabályait üléseken hozza meg • A létesítő okirat meghatározhatja azokat az ügyeket, amelyekben a tagok határozhatnak írásban, valamint elektromos hírközlő eszközök segítségével. • A legfőbb szerv szabályszerű összehívás nélkül is

ülésezhet és határozatot is hozhat akkor, ha valamennyi tag jelen van és hozzájárulnak ehhez. • A határozatok többségét egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Ügyvezető szerv Egy társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő, vagy pedig a vezető tisztségviselőkből álló testület látja el. • Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet, aki a feladatait önállóan és személyesen látja el. Határozott időre kell megválasztani (max 5 év, amit lehet hosszabbítani) • Maga ez a megbízatás az ún. ügyvezető okirattal jön létre • Elnevezése: o Bt., Kkt esetében üzletvezető(k) o Kft. esetében ügyvezető o Rt. esetében igazgatóság, mint testület (közülük a „legnagyobb” a vezérigazgató) o NyRt. esetében igazgató tanács Felügyelő Bizottság Létrehozása lehetőség, másrészről kötelező. (NyRt és ZRt esetében, ha a tagok min 5%-a létre akarja hozni) • Testületként jár el •

Min. 3, max 15 tagja lehet • Határozatképes, ha a tagok 2/3-a jelen van • Legfontosabb faladata: a társaság ügyvezetésének ellenőrzése Könyvvizsgáló Feladata: Gondoskodjon arról, hogy a társaság beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, valós képet ad-e a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről, valamint az eredményeiről. Gazdasági társaság megszűnése 1. Jogutód nélküli megszűnés a. Társasági szerződésben meghatározott időtartam megszűnik b. A Társaság legfőbb szerve elhatározza a cég megszűnését (3/4-es többség kell) c. Cégbíróság szűnteti meg 2. Jogutóddal történő megszűnés (átalakulás, társasági forma váltás) a. Egyesülés b. Szétválás Kkt. • Tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősséggel, közösen, üzletszerű gazdasági tevékenységet végeznek, és a tevékenység megkezdéséhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság

rendelkezésére bocsátják. • Társasági Szerződéssel, vagy Szerződésmintával hozható létre • Az alapítói vagyon nincs meghatározva • A tagok felelőssége: korlátlanul és egyetemlegesen felelnek 1. Korlátlanság: minden tag a teljes vagyonával felel 2. Egyetemlegesség: a hitelező bármelyik tagtól a teljes követelés megtérítését követelheti • Mögöttes felelősség: a társaság kötelezettségeiért elsősorban maga a társaság felel a vagyonával, és ha ez a vagyon nem fedezi a kötelezettségeket, csak akkor lép életbe a tagok korlátlan és egyetemleges felelőssége Bt. • Tagjai vállalják, hogy üzletszerű, közös gazdasági tevékenységet folytatnak olyan módon, hogy min. egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a Társasági Szerződésben vállalt vagyoni betét

szolgáltatására köteles és a társaság kötelezettségeiért nem felel. • Alapításához min. egy beltag és egy kültag kell!!! • Megszűnt a kültag korlátlan felelőssége abban az esetben, ha a neve szerepel a cégnévben • 2006. július 1-től a kültag is képviselheti a céget, és ő is lehet vezető • Min. alapítói vagyon nincs • Létesítő okirata a Társasági Szerződés, vagy a Szerződésminta • Ha a tagok száma egy főre csökken, csak akkor szűnik meg a cég, ha 6 hónapon belül nem jelentenek be új tagot a cégbíróságnál (Kkt.-nél is) Kft. • Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és ahol a tag kötelezettsége csak a törzsbetétének szolgáltatására, és a Társasági Szerződésben megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. o Törzstőke: a társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek az

összességéből áll, min. értéke 3 000 000 Ft o Törzsbetét: a tag vagyoni hozzájárulása, amely lehet pénzbeli és nem pénzbeli betét is. Különböző mértékűek lehetnek, de az egyes törzsbetétek mértéke nem lehet kevesebb 100 000 Ft-nál. o Üzletrész: a társaság bejegyzését követően a tagok jogait, és a társaság vagyonából az őket megillető hányadot már az üzletrész testesíti meg. Minden tagnak csak egy üzletrésze lehet; arra van lehetőség, hogy a tagok önálló üzletrészeket szerezzenek meg. • Az üzletrész átruházásának (eladásának) a sorrendje: 1. A tagok között szabadon 2. Társaság megszerezheti 3. Társaság által kijelölt vevő 4. Bárki Egyszemélyes Kft. • Egy tag alapítja a céget • Már működő Kft. valamelyik üzletrészének a tulajdonát egy tag szerzi meg • Alapításkor egyben 3 000 000 Ft-ot kell biztosítania • Nincs az a lehetőség, mint a többszemélyes Kft.-nél, ahol az

alapításkor elég letenni a törzstőke felét, és 1 éven belül kiegészíteni a mások féllel. Rt. • Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul, a tagok kötelezettsége csak a részvény névértékével, vagy kibocsátási értékéig terjed ki. o Zártkörű = ZRt.  Zártkörű az az Rt., melynek részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba hozatalba.  ZRt. alapítása során arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság részvényét átveszik. o Nyilvánosan alapítható és működő = NyRt.  Nyilvánosan az működik, melynek részvényei részben, vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalba.  NyRt. Részvényjegyzési eljárással alakul • Alaptőke mindkét esetben 20 000 000 Ft. Egyetemes Rt. • Vagy egy tag, vagy valamennyi részvényt egy tag szerzi meg. • Alapítói tőkét egyben kell biztosítania. Kérdések: 1.

Szerződés fogalma 2. Érvénytelen szerződések csoportjai (érvénytelenségi okok) 3. Szerződésbiztosító mellékintézkedések 4. Cselekvőképesség csoportjai 5. Munkaszerződés kötelező tartalmi elemei 6. Rendes, rendkívüli felmondás 7. Egyéni vállalkozó: ki lehet, és kizáró okai 8. Gazdasági társaság általános része: a létesítő okiratnak a kötelező tartalmi elemei 9. Legfőbb szerv, ügyvezető szerv megnevezése 10. Bt beltag és kültag felelőssége, üzletrész eladás sorrendje, összegek, felelősségek