Egészségügy | Gyermekgyógyászat » Gráf Rózsa - A koraszülöttség, mint a tanulási zavarokegy rizikótényezője

A koraszülöttség, mint a tanulási zavarok egy rizikótényezője Gráf Rózsa Tanárképző Intézet rozsa.graf@gmailcom Kulcsszavak: koraszülöttség, rizikó tényező, fejlődési kimenet, tanulási zavar 1. Bevezetés, problémafelvetés A koraszülöttség az egyik leggyakoribb perinatális rizikótényező. 2010-ben a világon csaknem 15 millió gyermek született a 37. gesztációs hét előtt, azaz minden 9. gyermek A koraszülések száma világszerte növekszik A WHO által közzétett adatok szerint Magyarországon 2010-ben 8,6 % volt, amely 1990 és 2010 között évente átlagosan 0,5 %-kal emelkedett. Magyarországon minden 10. gyermek koraszülöttként jön világra A korszerű, intenzív koraszülött ellátás, amelynek feltételei hazánkban is megvalósultak már a 70-es években, komoly mértékben csökkentette az agyi károsodások veszélyét A koraszülött osztályok felszereltsége, tapasztalata, az új módszerek alkalmazása még magasabb szintre

emelték az ellátás színvonalát. Az újszülött intenzív terápia fejlődése gyökeresen változtatta meg a kis születési testtömegű koraszülöttek életkilátásait A javuló terhes-gondozás, a kíméletes szülésvezetés, az adekvát cardiopulmonalis reszuszcitáció, a megfelelő szállítás, az élettani paraméterek korszerű monitorozása, a surfactan–terápia rutinszerű alkalmazása, a modern lélegeztetési módok, az új típusú gyermeksebészeti és szívsebészeti technikák bevezetése, az adekvát posztoperatív ellátás, a megfelelő enterális és parenterális táplálás, valamint a koraszülöttek ápolásában alkalmazott ún. „minimal handling” elv a perinatális morbiditás és mortalitás jelentős javulását eredményezte. A magas szintű intenzív ellátás többnyire minőségi túlélést eredményez1 2. A kutatás elméleti keretei A koraszülött gyerekek élete, fejlődése a biológiai rizikó talajáról indul, ami természetesen

félelemmel és aggodalommal tölti el a szülőket a gyerek további fejlődését, jövőjét illetően. A perinatális biológiai adatok azonban nem jelzik előre egyértelműen a hosszútávú fejlődési kimenetel minőségét. A gesztációs KATONA Ferenc, „Az öntudat újraébredése”. A humán idegrendszer ontogenesise, (Budapest: Medicina Könyvkiadó, 2001) 1 169 Miskolci Egyetem BTK – Kutatói Almanach idő mellett az alacsony születési súly az, ami szintén fontos, meghatározó tényező a későbbi fejlődésre vonatkozóan. A koraszülöttek későbbi fejlődésére, iskolai teljesítményükre vonatkozó feltevéseket csak abban az esetben lehet hozzávetőlegesen megfogalmazni, ha megfelelően kategorizáljuk a csoportot. A koraszülött gyerekek csoportja rendkívül heterogén. Ha csak a születési testtömeget tekintjük (280 g-tól 2500 g-ig), de ugyanez áll a gesztációs hetek számára-, a méhen belüli fejlődés minőségére vonatkozóan

is2 Az értelmi fejlődésre, az intelligencia alakulására vonatkozóan rendkívül ellentmondásos adatokat találhatunk a szakirodalomban. Vannak kutatások, amelyek koraszülött gyermekek intellektusának különböző mértékű károsodásáról számolnak be az időre született gyerekek csoportjához mérten, míg más kutatások szerint nincs jelentős különbség a két csoport között.3 A rövidebb gesztációs idő mindenképpen meghatározza későbbi fejlődésüket, befolyásolja iskolai teljesítményüket, intelligenciájukat A koraszülötség fokozott rizikót jelent akésőbbi fejlődési kimenet szempontjából. Rizikótényezők (biológiai vagy környezeti hatások) hatására megnövekszik az esélye annak, hogy a fejlődés eltérő módon zajlik. A rizikótényezők hatása azonban különbözőképpen érvényesülhet, számos módosító körülménnyel kell számolnunk, ezért célszerű több, különböző életkorban is elvégezni a vizsgálatokat4 A

legtöbb koraszülöttekkel foglalkozó tanulmány a gyerekek gyengébb kognitív képességeiről számol be.5 Az eltérések életkori megoszlásáról és a felzárkózási lehetőségekről nem sok információval rendelkezünk Koraszülötteknél rendszerint alacsonyabb intelligencia hányadost mérnek,6 alacsonyabb BEKE Anna és FEHÉRNÉ SZEKSZÁRDI Mária és CSIKY Erzsébet és KUCSERÁNÉ GRÁF Rózsa és NÉMETH Tünde és SZABÓ Gyné, „Az igen kis súlyú újszülöttek életkilátásai”, Ideggyógyászati Szemle; 50(1997) 11–12. sz 376–384 3 KALMÁR Magda, Az intelligencia alakulásának előrejelezhetősége és váratlan fordulatai. Rizikómentesen született, valamint koraszülött gyerekek követésének tanulságai, (Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2007) 4 Betty N. GORDON and Kenneth G JENS, „A conceptual model for tracking high-risk infants and making early service decisions”, Journal of Behavioral and Developmental Pediatrics, 9(1988) Nr 5 279–286. 5

Hudson Gerry TAYLOR and Nancy K. KLEIN and Maureen HACK, „School-age consequences of birth weight less than 750 g: A review and update”, Developmental Neuropsychology, 17(2000) Nr. 3 289–321. 6 Glen P. AYLWARD, “Cognitive and neuropsychological outcomes: More than IQ scores”, Mental Retardation and Developmental Disabilities Research Reviews, 8(2002) Nr 4 234–240; KALMÁR, Az intelligencia alakulásának előrejelezhetősége, i.m; Susan A ROSE and Judith F FELDMAN and Jeffery J. JANKOWSKI and Ronan VAN ROSEM, “A cognitive cascade in infancy: Pathways from prematurity to later mental development”, Intelligence, 36(2008) Nr. 4 367–378 2 170 A koraszülöttség, mint a tanulási zavarok egy rizikótényezője szintű vizuo-motoros készségeket és végrehajtó működést,7 valamit a tanulási nehézségek gyakori előfordulásáról számolnak be.8 Az alacsonyabb IQ a korai életkortól megnyilvánuló alacsony szintű információ feldolgozási folyamattal

állhat kapcsolatban. Az emlékezeti teljesítmény a hippocampus funkciója, amely rendkívül érzékeny a hipoxiás-ischémiás agysérülésekre. Ez a sérülés gyakran jelenik meg koraszülötteknél, hatására kisebb lehet a hippocampus, amelynek következménye lehet a gyengébb memória teljesítmény. A feldolgozási sebesség különbség a feltárt illetve fel nem tárt fehérállomány sérülésekkel állhat kapcsolatban, melynek hatására csökken a fehérállomány tömege, ami az információ áramlás szerkezeti bázisát képezi. A koraszülöttség felfogható pervazív kognitív képességzavarként is, amely kognitív képesség-deficittel jár, alapját képezve az alacsonyabb IQ-nak9 Az igen kis születési testtömegű koraszülött gyerekek még problémamentes fejlődés esetén is fokozottan veszélyeztettek a végrehajtó funkció deficit kialakulása szempontjából., ami elsősorban a gátlás, a munkamemória, a váltás és a kognitív flexibilitás

terén nyilvánul meg.10 Nem tisztázott kérdés még, hogy meddig kell számolnuk a koraszülöttség hatásával. Néhány longitudinális kutatás számolt be arról, hogy míg kisgyermekkorban szignifikáns hátrányt tapasztaltak koraszülötteknél, 19 éves korra ez jelentős mértékben csökkent, az iskolázottság nem különbözött jelentősen a kontroll csoporttól. Ez az eredmény a koraszülöttek felzárkózását tükrözi11 Más kutatási beszámolók viszont azt jelezték, hogy a koraszülöttek hátránya hosszú ideig fennáll és tetten érhető, esetleg az életkor növekedésével fokozódhat is.12 Egyes kutatások az iskolába kerülés időpontjában tapasztaltak Susan A. ROSE and Judith F FELDMAN and Jeffery J JANKOWSKI and Ronan VAN ROSEM, „Basic information processing abilities at 11 years account for deficit in IQ”, Intelligence 39(2011) Nr 4 198– 209. 8 Sarol SAIGAL and Lorrain A. HOULT and David A STREINER and Barbara L STOSKOPF and Peter L

ROSENBAUM, „School difficulties in adolescence in a regional cohort of children who were extremely low birth weight”, Pediatrics, 105(2000) Nr. 2 325–331 9 ROSE et al., Basic information processing, im 10 Tzu Lo NI and Chao Ching HUANG and Nai Wen GUO, „Executive function deficit in preschool children born very low birth weight with normal early development”, Early Human Development, 87(2011) Nr. 2 137–141 11 Eva TIDERMAN, „Longitudinal follow-up of children born preterm: Cognitive development at age 19”, Early Human Development, 58(2000) Nr. 2 81–90 12 AYLWARD, Cognitive and neuropsychological outcomes, i.m; KALMÁR, Az intelligencia alakulásának előrejelezhetősége, i.m; SAIGAL et al, School difficulties in adolescence, im 7 171 Miskolci Egyetem BTK – Kutatói Almanach olyan fejlődésbeli hiányosságokat, elmaradásokat, amikre a megelőző vizsgálatok alapján nem számítottak.13 Az életkor-fejlődési kimenet összefüggés a Gordon és Jens

által javasolt „mozgó rizikó” modell segítségével értelmezhető.14 Egy probléma eltűnése egy adott életkorban nem jelenti azt, hogy a hátrány, amely nem független ettől a korábban jelenzkezett állapottól, később ne jelenjen meg újra. Ezek az állapotok egymást válthatják folyamatosan. Reziliencia esetén (a veszélyeztető környezet ellenére megfelelő alkalmazkodás) sem lehetünk biztosak abban, hogy a későbbiek során is hasonló marad az állapot.15 Egyre több longitudinális követés foglalkozik a kis születési testtömegű koraszülött gyermekek tanulási nehézségeivel, a tananyag elsajátítás problémáival.16 Nagyobb valószínűséggel jelenik meg náluk tanulási zavar, a tananyag elsajátítása nehezebb és gyakran alacsonyabb az iskolai teljesítményük, mint az időre született társaiké. Az oktatási rendszer számára új feladatot jelent ennek a folyamatosan emelkedő létszámú gyermekcsoportnak a megfelelő oktatása.17 A

kis születési testtömegű koraszülöttek túlélési aránya fokozatosan nő világszerte, de a teljesítménycsökkenéssel járó állapotok száma stagnál18 A kisgyermekkorban főként a kognitív és vizuo-motoros deficit, a nyelvi fejlődés elmaradása, valamint a viselkedési- és tanulási problémák jelennek meg. Koraszülött fiúk között nagyobb gyakorisággal jelenik meg olvasás és számolási zavar, mint az időre születettek között19 3. A kutatás célja Kutatásom során vizsgálni kívánom azt a tapasztalati- és több nemzetközi kutatócsoport által tett megállapítást, hogy a koraszülöttként világra jött gyerekek fejlődése gyakran nem zavartalan. Feltételeztem, hogy a mintámban sze- Sarale E. COHEN and Leila BECKWITH and Arthur H PARMELEE and Marian SIGMAN and Robert ASARand Michael P ESPINOSA, „Prediction of low and normal school achievement in early adolescents born preterm”, Journal of Early Adolescence, 16(1996) Nr 1 46–70 14

GORDON and JENS, A conceptual model for tracking, i.m 15 Michael L. RUTTER, „Resilience, competence, and coping”, Child Abuse & Neglect, 31(2007) Nr 3 205–209. 16 Naomi BRESLAU and Elisabeth O. JOHNSON and Victoria C LUCIA, „Academic achievement of low birthweight children at age 11: the role of cognitive abilities at scool entry”, Journal of Abnormal Child Psychology, 29(2001) Nr. 4 273–279 17 Roberta L. KELLER and Jessica Y ISLAM and Judy L ASCHNER and Tina V HARTERT and Paul E MOORE, „Understanding the Short-and Long term Respiraory Outcomes of Prematurity and Bronchopulmonary Dysplasia”, American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine, 192(2015) Nr. 2 134–156. 18 SAIGAL et al., School difficulties in adolescence, im 19 KELLER et al., Understanding the Short and Long Term, im; BRESLAU et al, Academic achievement of low birthweight, i.m 13 NOW 172 A koraszülöttség, mint a tanulási zavarok egy rizikótényezője replő koraszülött

gyerekek gyengébben teljesítenek az olvasás, helyesírás terén az általános iskolában. Kérdés, hogy melyik területen, mennyire jelentős az elmaradásuk az időre született gyerekekhez képest. Hasonló mértékű-e az alulteljesítésük, mint a diszlexiás gyerekeké? A kérdést két különböző irányból igyekeztem megközelíteni: az egyik a korai fejlődés elemzése, a másik az iskoláskorú, koraszülöttként világra jött gyerekek intelligencia struktúrájának, olvasás-, írás teljesítményének, valamint a nem verbális munkamemóriának az elemzése, összehasonlítása. Vizsgáltam két koraszülött csoport csecsemőkori fejlődési mutatóit: 1.: 1500 g alatti, igen-igen kis születési testtömegű, negatív neurológiai státuszú, kis rizikójú koraszülött gyerekek. 2:1500 g alatti születési testtömegű, negatív neurológiai státuszú, BPD-s koraszülöttek A kutatás második részében iskoláskorú, 1500 g alatti születési

testtömegű, igen-igen kis születési testtömegű, negatív neurológiai státuszú, kis rizikójú koraszülött gyermekek intelligencia struktúráját-, olvasás-, helyesírás teljesítményét hasonlítottam össze időre született és diszlexiás gyermekekkel. (Vizsgálat II) Arra kerestem a választ, hogy a szakirodalomban gyakran említett gyenge tanulmányi előmenetel, a tananyag elsajátításának nehézsége milyen az általam vizsgált tényezőktől függhet. 4. A kutatás kérdései, hipotézisei 4.1 Feltételeztem, hogy a koraszülött gyerekek csecsemőkori fejlődése a fejlődési normák tükrében lassúbbnak mutatkozik Valószínűsithető, hogy a BPD súlyosbítja a koraszülöttség fejlődési rizikóját Kérdés, hogy az idő előrehaladtával változik-e a lemaradás mértéke, és, hogy a gyermek neme befolyásolja-e a fejlődés ütemét 4.2 Valószínűsíthető, hogy a koraszülöttség nyomai még iskoláskorban is kimutathatóak – A

koraszülöttek értelmi fejlődése időre született társaikhoz viszonyítva hátráltatott. – A koraszülöttek intelligencia profilja eltérő, hátrányuk lehet elsősorban a vizuális információfeldolgozás, valamint a nyelvi fejlődés terén. A koraszülöttek gyengébben teljesítenek az olvasás, írás terén. Kérdés, hogy a koraszülöttek olvasási és írás teljesítménye, valamint kognitív profilja mennyiben hasonlítható a diszlexiás gyerekekéhez. 4.3 Választ keresek arra a kérdésre is, hogy milyen kognitív tényezők állnak az olvasás és írás teljesítmény hátterében. 173 Miskolci Egyetem BTK – Kutatói Almanach 5. A vizsgálat felépítése, módszerei, vizsgált személyek Kutatási kérdéseimet két különböző irányból igyekeztem megközelíteni: az egyik a korai fejlődés elemzése, a másik az iskoláskorú, koraszülöttként világra jött gyerekek intelligencia struktúrájának, olvasás-, írás teljesítményének,

valamint a nem verbális munkamemóriának az elemzése, összehasonlítása. Vizsgáltam két koraszülött csoport csecsemőkori fejlődési mutatóit: 1: 1500 g alatti, igen-igen kis születési testtömegű, negatív neurológiai státuszú, kis rizikójú koraszülött gyerekek. 2:1500 g alatti születési testtömegű, negatív neurológiai státuszú, BPD-s koraszülöttek A kutatás második részében iskoláskorú, 1500 g alatti születési testtömegű, igen-igen kis születési testtömegű, negatív neurológiai státuszú, kis rizikójú koraszülött gyermekek intelligencia struktúráját-, olvasás-, helyesírás teljesítményét hasonlítottam össze időre született és diszlexiás gyermekekkel. (Vizsgálat II) Arra kerestem a választ, hogy a szakirodalomban gyakran említett gyenge tanulmányi előmenetel, a tananyag elsajátításának nehézsége milyen az általam vizsgált tényezőktől függhet Vizsgálat I.: A fejlődési vizsgálatokat a

Brunet-Lézine-féle pszichomotoros fejlődési skálával végeztem. A fejlődési skála négy területen mér: nagymozgások (PQ), finommotoros koordináció (KQ), beszéd (BQ) és szociabilitás (SzQ) Vizsgálat II.: A kutatás második részében részében 8–11 éves kor közötti koraszülött, diszlexiás és jól olvasó gyermekeket vizsgáltam. A vizsgált csoportok illesztését a beválasztási kritériumok felállításával biztosítottam Az illesztés kritériumai: nincs korrigálatlan látásproblémája, születésétől fogva legolább az egyik szülő magyarul beszél, csak magyar tannyelvű iskolába járt, három hónapnál hosszabb ideig nem hiányzott az iskolából, nincs epilepsziája, nem hátrányos helyzetű, az anya iskolázottsága minimum általános iskola 8 osztálya. Mindhárom vizsgálati csoport esetében kizárási kritérium volt az ADHD. Ennek megállapítására a CBCL gyermekviselkedési kérdőív szülői változatát használtuk.20

Amennyiben a figyelemskálán 70 pont fölötti értéket kaptunk, nem választottuk be a gyermeket mintánkba. Illesztési szempontunk volt továbbá a WISC-IV intelligencia teszt mutatói közül a verbális megértés index (VmI) és a perceptuális következtetés index (PkI) 85 fölötti értéke. Az olvasás, írás teljesítmény vizsgálatára a 3DM (Dyslexia Differential Diagnosis, Maastricht) számítógépes vizsgálat magyar változatának (3DM-H) olvasásszűrő programját alkalmaztuk. Diszlexiásnak tekintettük azokat a gyereRÓZSA Sándor és GÁDOROS Júlia és KŐ Natasa, „A Gyermekviselkedési Kérdőív diagnosztikai megbízhatósága és a több információforráson alapuló jellemzések sajátosságai”, Psychiatria Hungarica, 14(1999) 4. sz 375–392 20 174 A koraszülöttség, mint a tanulási zavarok egy rizikótényezője keket, akiknek a szó- és álszó olvasási pontossága és/vagy fluenciája az átlagtól több, mint 1,5 szórással

alacsonyabb volt. (Z score: 32 alatt) A jól olvasó csoportba azok a gyerekek kerültek, akiknek átlagos volt a szó- és álszó olvasási teljesítménye (Z score 48–60 között), és a CBCL gyermekviselkedési kérdőív alapján a figyelemskála értéke szintén átlagos. Az eredeti változatát Leo Blumert és Anniek Vaessen dolgozta ki. A magyar verzió: Copright Tóth Dénes, Csépe Valéria, Anniek Vaessen és Leo Blumert 3 DM-H, Az olvasás és helyesírás kognitív elemzése. A teszt adaptációja jelenleg kidolgozás alatt áll A vizsgáló eljárást Dr. Csépe Valéria hozzájárulásával alkalmaztuk Az intelligenciavizsgálatokat a WISC-IV intelligenciateszttel végeztem. A WISC-IV. kiértékelése során öt összesített csoportpontot nyerhetünk Ez a változat is ad Teljes teszt IQ-t, ami az átfogó kognitív képességeket tükrözi Továbbá négy kiegészítő összesített mutatót is kaphatunk, amelyek a teljesítményt az egymástól elkülönülő

kognitív működések terén mutatják Ezek a Verbális megértés Index (VmI), a Perceptuális következtetés Index (PkI), a Munkamemória Index (MmI) és a Feldolgozási sebesség Index (FsI) A WISC-IV intelligenciateszt lehetővé tette az intlligencia struktúra elemzését is a különböző vizsgált csoportokban. A nem verbális munkamemóri szintjének mérésére a Rey komplex ábratesztet alkalmaztam, melynek során a másolási pontosságot, az időt, az emlékezeti felidézés pontosságot és az időt vettem figyelembe elemzéseim során. A teszt a tanulás és az emlékezés hajlékonyságát vizsgálja, kiterjed az észlelés és az elaborálás folyamataira is. A teszt nem standardizált, normái az eredeti genfi mintán. A feladat két részből áll: egy másolás és egy emlékezeti felidézés A figura összetett, furcsa, összességében kell látni, de elengedhetetlen az elemek alapos elemzése is a jó teljesítményhez. A másolás feladat egy a perceptuális

szerveződésen alapuló grafomotoros reprodukció, ami nagymértékben különbözik az emlékezetből történő felidézés helyzettől.21 A statisztikai elemzések: A statisztikai elemzések a 3.01 statisztikai programmal készültek22 Az R-nyelv egy programozási nyelv, amely különösen alkalmas statisztikai elemzések elvégzésére és azok könnyen értelmezhető formában történő grafikus megjelenítésére A csecsemőkori fejlődési mutatók elemzését általános lineáris modellel végeztük el. Az általános lineáris modell speciális esetként tartalmazza a regressziót A modellben magyarázó és függő változók szerepelnek, és feltételezKÓNYA Anikó és VERSEGHI Anna és Teresinha REY, „A Rey-tesztek hazai tapasztalatai”, Magyar Pszichológia Szemle, 55(2000) 4. sz 545–557 22 William N. VENABLES and Brian D RIPLEY, Modern applied statistics with S (New York: Springer, 20024) Online: bagualu.net – 2019 december 21 175 Miskolci Egyetem BTK

– Kutatói Almanach zük, hogy a függő változó a magyarázó változók lineáris függvénye, melyhez még egy normális eloszlású hiba is adódik.23 A többváltozós elemzések során az összefüggések áttekintése céljából első lépésként korrelációs elemzést végeztünk a Spearman rangkorrelációs eljárással. Majd a Döntési fák (CART) módszert alkalmaztuk,24 amely egy olyan rekurzív osztályozó módszer, amellyel klasszifikációs és regressziós fákat építhetünk folytonos, kategóriás, illetve túlélés adatok (célváltozó) prediktálására. Az öszszefüggések értelmezése céljából alkalmaztuk a véletlen erdők (random forest) eljárást is,25 amely egy olyan rekurzív osztályozó módszer, ami különösen alkalmas az ún. kis n nagy p problémák esetén, azaz olyankor, amikor kicsi a minta, de sok a változó.26 Klasszifikációs és regressziós fák (döntési fák) egy olyan halmaza, amelyet az adatok egy véletlen

részhalmazára építünk úgy, hogy a fa minden vágási pontján a változók egy véletlen részhalmazából választunk. Ilyen módon a véletlen erdők módszere jobban képes az egyes változók szerepének vizsgálatára, mivel az olyan egyszerűbb modellek esetén, amelyek az öszszes változót egyszerre vizsgálják, a nagyobb hatású változók elnyomhatják a kisebb hatásúak szerepét. Továbbá kimutatták, hogy a döntési fák együttese jobban képes prediktálni, mint az egyes fák. Végül az olvasás, írás teljesítmény meghatározó tényezőinek feltárásakor lineáris, kevert modellte alkalmaztunk, amely módszerrel figyelembe vehető a mintaelemek korreláltsága, esetünkben az azonos iskolában tanulás. Hasonlóan az általános lineáris modellhez, itt is feltételezzük, hogy a függő változó a magyarázó változók lineáris függvénye, melyhez még egy normális eloszlású hiba is adódik. 6. Eredmények, megbeszélés 6.1 A korai fejlődés

mutatói a BPD által nem érintett koraszülötteknél a várakozásnál kedvezőbben alakult: a Brunet-Lézine skálával mért FQ mindkét életkori csoportban az átlagos övezetbe esik A BPD szignifikánsan rontja a koraszülöttek fejlődési esélyét, az összesített mutató (FQ) mellett ez minden részterületen (PQ, KQ, BQ, SzQ) is megmutatkozik A két életkori csoport eredményeinek az összehasonlítása nem igazolta az irodalomban emlegetett felzárkózási REICZIGEL János és HARNOS Andrea és SOLYMOSI Norbert, Biostatisztika nem statisztikusoknak, Pars könyvek, (Nagykovácsi: Pars kft., 2010) 24 Carolin STROBL and Torsten HOTHORN and Achim ZEILEIS, „Party on! A new, conditional variableimportance measure for random forests available in party package”, The R Journal, 1/2(2009) 14– 17. 25 Carolin STROBL and Anna-Laure BOULESTEIX and Thomas KNEIB and Thomas AUGUSTIN and ZEILEIS, „Conditional variable importance for random forests”, BMC Bioinformatics, 9(2008)

Article nr. 307 26 Brian S. EVERITT and Torsten HOTHORN, A Handbook of Statistical Analyses Using R, (London: Chapman & Hall/CRC, 2010) 23 176 A koraszülöttség, mint a tanulási zavarok egy rizikótényezője tendenciát,27 inkább a „mozgó rizikó”28 ellentétes irányú megnyilvánulását tapasztaltuk: az 1 évesnél idősebbek minden mutatója alacsonyabb a fiatalabbakénál, ami a statisztikai próbában az életkor-változó szignifikáns főhatásaként jelentkezik. Az életkorral fokozódó hátrány a legdrasztikusabban a BPD-s fiúkat érintette. A korszülött fiúk különös veszélyeztetettségére a szakirodalom is felhívja a figyelmet29 6.2 Az iskoláskorú koraszülöttek vizsgálata igazolta a feltételezésemet, amenynyiben az időre született kontroll csoporthoz viszonyítva koraszülöttek WISCIV Teljes teszt IQ-ja szignifikánsan alacsonyabb Ugyanakkor az IQ átlag (103,2) önmamgában nem jelez problémát, hiszen 100 fölé esik. Ez az

eredmény egyértelműen beleillik az újabb szakirodalomból kirajzolódó képbe, amiben az intelligencia tesztnormákhoz mérve a koraszülöttek, mint csoport teljesítménye a normál zónába esik, a jól illesztett rizikómentes kontroll csoporthoz hasonlít, de ennek ellnére kirajzolódik a koraszülöttek hátránya.30 A látszólag ellentmondó eredmény háttere valószínűleg többrétű Egyrészt a kutatások során vizsgált csoportok összetétele nem biztos, hogy megegyezik a teszt standardizálási mintájával, másrészt a standardizálás óta eltelt idő alatt a populáció átlagteljesítménye is emelkedhetett.31 27 Judy UNGERER and Marian SIGMAN, „Developmental lags in preterm infants from one to three years of age”, Child Development, 54(1983) Nr. 5 1217–1228; TIDERMAN, Longitudinal follow-up of children, im 28 GORDON and JENS, A conceptual model for tracking, i.m 29 Glen P. AYLWARD and SI PFEIFFER and A WRIGHT and SJ VERHULST, “Outcomes studies of

low birth weight infants published in the last decade. A metaanalyses” The Journal of Pediatrics, 115(1989) Nr. 4 515–520 30 Päivi KORHONEN and Anne Maria KOIVISTO and Sara IKONEN and Pekka LAIPPALA and Outi TAMMELA, „Very low birth weight, broncopulmonary dysplasia and health in early childhood”, Acta Pediatrica, 88(1999) Nr. 12 1385–1591; Lynn T SINGER and Toyoko S YAMASHITA and Lawrence LILIEN and Marc COLLIN and Jill BAYLEY, „A longitudinal study of developmental outcome of infants with bronchopulmonary dysplasia and very low birth weight”, Pediatrics, 100(1997) Nr. 6 987–993; Barbara A. LEWIS and Lynn T SINGER and Sarah FULTON and Ann SALVATOR and Elisabeth J SHORT and Nancy K. KLEIN and Jill BALEY, „Speech and language outcomes of children with bronchopulmonary dysplasia”, Journal of Communication Disorders, 35(2002) Nr. 5 393–406; KALMÁR, Az intelligencia alakulásának előrejelezhetősége, i.m; Lourdes Mary DANIEL and Sok Bee LIM and Lewis CLARKE,

„Eight year outcome of very-low-birthweight infants born in KK hospital”, Annals Academy of Medicine Singapore, 32(2003) 354–361.; Elisabeth J SHORT and Nancy K KLEIN and Barbara A LEWIS and Sarah FULTON and Sheri EISENGART and Carolyn KERCSMAR and Jill BALEY and Lynn T. SINGER, „Cognitive and academic consequences of bronchopulmonary dysplasia and very low birth weight: 8-yearold outcomes”, Pediatrics, 112(2001) Nr 5 359; Gehan ROBERTS and David C BELLINGER and Marie C. MCCORMICK, „A cumulative risk factor model for early identification of academic difficulties in premature and low birth weight infants”, Maternal and Child Health Journal, 11(2007) Nr. 2 161– 172. 31 A Flynn-effektusra: KALMÁR, Az intelligencia alakulásának előrejelezhetősége, i.m 177 Miskolci Egyetem BTK – Kutatói Almanach A koraszülöttek eltérő kognitív profiljára vonatkozó hipotézis is alátámasztást nyert. A WISC-IV eredményei alapján számítot mutatók közül a

Perceptuális következtetés Index és a Verbális megértési Index jelezte a koraszülöttek hátrányát, ugyanígy a Rey komplex ábrateszt másolási pontossság mutatója is Eszerint a várakozásnak megfelelően mind a vizuális információfeldolgozás, mind a nyelvi fejlődés érzékeny a koraszülöttségre32 6.3 A várakozással ellentétben a koraszülöttek teljesítménye az olvasás és az írás terén nem különbözik a rizikómentes kontroll csoportétól. A kedvező eredményhez hozzájárul az, hogy a koraszülöttek kognitív hátránya nem érinti a munkamemóriát. Hangsúlyoznunk kell, hogy a koraszülött csoport tagjai alacsony rizikójú kategóriába tartoztak, míg a hipotézisemet megalapozó kutatási eredmények többnyire súlyosabban veszélyeztetett koraszülöttek vizsgálatából származnak. A diszlexiásokkal összehasonlítva a koraszülöttek az olvasás és az írás minden mutatójában jobban teljesítenek, a WISC-IV mutatói közül

szignifikáns az előnyük a feldolgozási sebesség terén. A témában megjelent fontosabb publikációim: Beke Anna és KUCSERÁNÉ GRÁF Rózsa, „Tanulási nehézségek és magatartászavarok koraszülötteknél 8 éves korban”, Gyermekgyógyászat, 50(1999) 6. sz 553–565 GRÁF Rózsa és BOROSS Gábor és HARNOS Andrea, „A bronchopulmonális ddysplasiás koraszülöttek fejlődési sajátosságai”, Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle, 18(2013) 2. sz 25–29 GRÁF Rózsa és KALMÁR Magda és HARNOS Andrea és BOROSS Gábor és NAGY Anett, „Koraszülöttek olvasás, helyesírás teljesítménye a kognitív tényezők függvényében” (Megjelenés alatt.) GRÁF Rózsa és KALMÁR Magda és BOROSS Gábor és NAGY Anett, „Broncopulmonális displasya hatása koraszülött gyermekek pszichomotoros fejlődésére” (Megjelenés alatt.) 32 BRESLAU et al., Academic achievement of low birthweight, im; ROSE et al, Basic information processing, im 178