Szociológia | Felsőoktatás » BKE Szociológia tételek, 2000

Szociológia tételek - 2000 Ezek a kidolgozott tételek alapvetően a BKE-n használatos Andorka jegyzet (A Szociológia alapjai, vagy valami ilyesmi címe lehet) tartalmát ölelik fel, helyenként egész szöveghűen . Gyakorlatilag az egész tankönyv ki van jegyzetelve, 1-2 fejezet kivételével, amiket tőlünk nem is kértek számon, uhogy szerintem amúgy is remekül alkalmazható, ha már csak a tömörített verzió elolvasására van időd (kedved). Soxerencsét a vizsgákhoz! 1. Társadalmi egyenlőtlenség és szegénység (Elméletek és vizsgálati módszerek Nemzetközi tendenciák) 2. Társadalmi egyenlőtlenség és szegénység (Magyarországi helyzet 1945-től napjainkig Jóléti állam - jóléti rendszer) 3. Társadalmi szerkezet és rétegződés (Elméletek és vizsgálati módszerek) 4. Társadalmi szerkezet és rétegződés (Nemzetközi és hazai tendenciák) 5. Népesség, népesedés, egészségügyi ellátás (Demográfiai elméletek, szociológiai és

közgazdasági magyarázatok) 6. Népesség, népesedés, egészségügyi ellátás (Népességszám, halandóság, termékenység a világban és Magyarországon) 7. Nők és férfiak (A nemek közötti különbségek a munkamegosztásban, a nők hátrányai a világ országaiban és hazánkban) 8. Idősek társadalmi problémái (Életszakaszok, nyugdíjrendszer problémái a világban és hazánkban) 9. A fiatalok és gyermekek társadalmi helyzete (Életszakaszok, posztadoleszcencia, a gyermekek szegénysége, családpolitika - nemzetközi és hazai tendenciák) 10. Faj, nemzet, etnikai csoportok, kisebbségek (Nemzettudat és agresszív nacionalizmus, előítélet, sztereotípia, diszkrimináció összefüggései. Az autoritárius személyiség) 11. Nemzettudat Magyarországon A roma kisebbség helyzete Antiszemitizmus 12. Család (Elméletek, viták a család fejlődéséről és társadalmi funkcióiról A gyermekek és az idősek helyzete a családban.) 13. A családok

helyzetének változása Magyarországon: háztartásnagyság, házasságkötés, válás, házasságon kívüli születés, házastárs kiválasztása stb. 14. Oktatás (Elméletek az iskola társadalmi szerepéről, a kulturális tőkéről Meritokratikus társadalom. Az iskolázottság hatása az életpályára a fejlett országokban és hazánkban) 15. Oktatás (A magyar népesség iskolai végzettségétjellemző tények és tendenciák Iskolázottság és társadalmi helyzet Oktatásból kimaradtak helyzete Kisegítő iskolák) 16. Gazdaság (Elméletek: a gazdaságot integráló mechanizmusok Menedzserek forradalma Bürokratikus szervezetek a gazdaságban. Gazdasági fejlődés) 17. A gazdaságszociológia kutatási területei - nemzetközi tendenciák (Tudományos munkaszervezés, emberi kapcsolatok irányzat Autonóm munkacsoportok, munkás-önigazgatás Munkaerőpiacok, munkanélküliség. Informális gazdaság) 18. A gazdaságszociológia kutatási területei -

magyarországi helyzet (Üzem- és munkaszociológia Vállalatok és a kormány Második gazdaság Vállalkozások, privatizáció Munkanélküliség és a háztartások alkalmazkodása) 19. Állam, kormányzat, politika (Elméletek és vizsgálati módszerek Állam - nemzetállam Demokrácia és gazdasági fejlődés illetve piacgazdaság. Állampolgári kultúra Totalitarizmuselméletek) 1 20. Állam, kormányzat, politika (Nemzetközi és hazai tendenciák A pártok támogatottsága Kiábrándulás a politikából. Helyi hatalmi viszonyok Piacgazdaság és demokrácia A szavazótábor. Közvélemény) 21. Az életmód-kutatás elméletei és módszerei (Időmérleg, háztartásstatisztika, megfigyelés, élettörténet. M Weber megközelítése A hivalkodó fogyasztás Az időfelhasználás szociológiája.) 22. Az életmód változásának nemzetközi és hazai tendenciái (Időmérleg-vizsgálatok Nők, férfiak, szegények, romák életmódja. Életstílus-csoportok Praxis,

habitus, munkáséletmód Társadalmi miliők.) 23. Az értékek és az attitűd fogalma, mérése, változása hazánkban és a fejlett országokban Elméletek az értékekkel kapcsolatban. 24. A szocializáció, a szerep és a státusz fogalma A szocializációt befolyásoló körülmények Normák és életminőség hazánkban és a fejlett országokban. 25. A deviáns viselkedés fogalma és vizsgálati módszerei 26. A deviáns viselkedés magyarázatának elméletei (Funkció - diszfunkció Biológiai, pszichológiai szocializáció zavarai) 27. A deviáns viselkedés magyarázatának elméletei (Racionális választások elmélete, kulturális elméletek, anómia-elméletek minősítési elmélet) 28. Öngyilkosság és bűnözés hazai és nemzetközi tendenciái (A deviáns viselkedés okai Magyarországon) 29. Az alkoholizmus, a kábítószer-fogyasztás és a l elki betegségek hazai és nemzetközi tendenciái (A deviáns viselkedés okai Magyarországon) 30. A vallás és

vallásosság hazai és nemzetközi tendenciái (Fogalmak, közösségek Szekularizáció, fundamentalizmus, új vallási mozgalmak Gazdaság és vallás) 1. Társadalmi egyenlőtlenség és szegénység (Elméletek és vizsgálati módszerek Nemzetközi tendenciák) Elméletek 1. Az egyenlőtlenségek szükségszerűek, kívánatosak • Elitista álláspont: az elit az átlagnál tehetségesebb, intelligensebb, stb., ezért magasabb jövedelmeket érdemelnek. • Libertariánus álláspont: minden állami beavatkozás sérti a gazdagok szabadságjogait. • Funkcionalista szociológiai iskola: a fennálló jövedelemeloszlás azt tükrözi, hogy a társadalom tagjai mennyire hasznos funkciót töltenek be a társadalom számára. 2. A mérsékelt egyenlőtlenség elfogadható, de az esélyek legyenek egyenlőek Akik erre az álláspontra helyezkednek, azokat Amerikában liberálisnak, Európában szociáldemokratáknak nevezik. Az igazságos társadalom két fő elve: • a

társadalom minden tagjának egyenlő joga van az alapvető szabadságjogokhoz • a társadalmi egyenlőtlenségeket úgy kell elrendezni, hogy azok hosszabb távon a legszegényebbek helyzetét is javítsák 3. Teljes egyenlőség = egalitárius álláspont 2 Marx és Engels szerint a kommunista társadalomban a teljes egyenlőség megvalósul. A szocializmusban ezt sem lehetségesnek, sem kívánatosnak nem tartották, ehelyett a munka szerinti elosztást hirdették. Az egyenlőtlenség és a szegénység okai Ezek különböző irányzatok: 1. Biológiai adottságok: nem lehet bizonyítani, hogy az intelligencia szintjét valóban döntően az öröklött génállomány határozza meg. 2. A gazdasági társadalmi rendszer jellege és működése 3. Műveltség és iskolai végzettség 4. A csonka családok válnak szegénnyé 5. A szegény rétegbe tartozóknak egy egészen különös viselkedési norma és értékrendszere, vagyis kultúrája van. Ez megakadályozza őket

abban, hogy a szegénységből kiemelkedjenek, viszont az ezzel járó terheket könnyebben elviselik. 6. Különféle demográfiai események (Özvegyülés, válás, az átlagosnál több gyermek születése). Szegénység fejlődő országokban A fejlődő országok a GDP nagy részét költik élelmiszerre, a népesség eltartására, így beruházásra, a gazdaság fejlesztésére keveset tudnak fordítani. A szegény népesség száma és aránya Dél-Ázsiában, azon belül Indiában a l egmagasabb. Alig kisebb a s zegények aránya a Szaharától délre fekvő ún. Fekete-Afrikában Szegénység a fejlett országokban Harrington 1963-ban mutatott rá arra, hogy Amerikában a népesség jelentős része szegény. A szegénység ellen küzdött Kennedy és Johnson. 1960-tól rendszeresen kiszámítják a létminimum alatt élők számát. Svédországban a hosszú szociáldemokrata kormányzás tudatos politikája következtében a jövedelmi egyenlőtlenség a fejlett tőkés

országok között a legkisebb. Általában a fejlett országokban relatív szegénységi küszöböt használnak Szociális szegénység: a megkérdezettek megmondják, hogy mekkora az a jövedelem, amiből még éppen ki lehet jönni. Az így kiszámított létminimum magasabb a hivatalosnál Minden fejlett országban 5 és 20 % közötti szegénységet mutatnak ki. Kik a szegények: • munkanélküliek • egy szülő él a gyermekeivel • gyakori az egyedül élő idős nők között • etnikai kisebbség • bevándorlók • vendégmunkások 2. Társadalmi egyenlőtlenség és szegénység (Magyarországi helyzet 1945-től napjainkig Jóléti állam - jóléti rendszer) Magyarországi helyzet A 45 előtti időszakról nincsenek pontos adatok. A szocialista korszakban, amikor hivatalosan is tagadták a szegénység létét, létezett szegénység. A szegénység alakulása: 1. 1978-ig a reálbér nőtt, utána csökkent 2. Az egy főre jutó reáljövedelem 1978-tól kevésbé

nő, 90-től csökken 3 3. Nőtt a lakosság jövedelemkiegészítő tevékenysége 4. A mezőgazdasági kistermelésben a szegények, a nem mezőgazdasági gazdaságban a jobb anyagi helyzetűek vettek részt, ez széthúzta a jövedelem-különbségeket. 5. 1978-tól növekvő az infláció 6. 1962-től 82-ig csökkent a jövedelem-egyenlőtlenség, ezért csökkent a szegénység, de 1982-től ismét nő a létminimum alatt élők száma. A szegénység összetételének változásai 1. Korábban a szegénység a falvakban koncentrálódott, 87-re nőtt a városi szegénység 2. A 60-as évek elején a mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak között több volt a szegény, mint a szakképzetlen munkások között. 1987-re megfordul ez a különbség 3. Az 1960-as években több a szegény nyugdíjas, 1987-től ez már nem jellemző 4. A szegénység áttevődött az idősekről a gyermekekre A szegénység 95-ig megnőtt. Két közvetlen oka az infláció és a

munkanélküliség 1996-ban a népességnek több mint egyharmada szegény. A középrétegek is lecsúsznak A szegények típusai 1. A hagyományos szegénység: szakképzetlen munkások és a mezőgazdasági fizikai munkások. 2. „Új” szegénység: a rendszerváltás óta munkanélküliek 3. Demográfiai szegénység: a nyugdíjak reálértékét bizonyos fokig sikerült megvédeni az inflációtól, a nyugdíjasokat nem fenyegeti a munkanélküliség és az idősebb korú alacsony nyugdíjúak kihalnak, ezért kevesebb a szegények között az idősek aránya. A szegénység áttevődött a gyermekekre. 4. Az etnikai szegénység: A roma etnikumhoz tartozó népességnek az átlagosnál jóval nagyobb része szegény. Jóléti állam és jóléti programok Titmuss modelljei: 1. reziduális modell: csak az kap támogatást, akik képtelenek a piacon megfelelő jövedelemhez jutni. Pl USA 2. teljesítmény modell: a támogatásokat a korábbi járulék befizetésekhez kötik Pl

Németország. 3. Intézményes modell: alanyi jogon adott támogatások, pl Svédország G. Esping-Andersen modelljei: 1. liberális modell: rászorultsági elven alapul 2. konzervatív modell: veszélyeztető körülmények esetén támogat 3. Szociáldemokrata modell: célja az egyenlőség, a támogatást állampolgári jogon nyújtja A jóléti állam problémái: A jóléti állam ellenzői szerint a támogatások megterhelést jelentenek a gazdaságnak, és csökkentik az egyén munkateljesítményének növelésére való hajlandóságát. Jóléti állam hívei szerint a nagy tömegnél szélsőséges szegénység sok közvetett költségeket jelent a társadalomnak. A jóléti állam további kiépítését gátolta: 1. véget ért a II világháborút követő fellendülési korszak + 1973-ban olajválság 2. Megnőtt a munkanélküliség (többlet megterhelés a jóléti rendszernek) 4 3. Öregedő népesség: kevesebb állampolgár járulékaiból kell növekvő

számú állampolgár juttatásait kifizetni. A magyar jóléti rendszer programjai: nyugdíj, családi támogatás, táppénz, munkanélküli segély, szociális segély, ingyenes egészségügyi ellátás és oktatás, lakástámogatás. Szükség van a jóléti rendszer reformjára. 3. Társadalmi szerkezet és rétegződés (Elméletek és vizsgálati módszerek) Elméletek Harmóniaelmélet: az együttműködés jellemző, a konfliktus kivételes és diszfunkcionális jelenség. Konzervatívok Davis és Moore szerint a társadalomban különféle funkciókat kell ellátni, amelyek eltérő fontosságúak, és eltérő képesség, ismeret szükséges hozzájuk. Ahhoz, hogy a legmegfelelőbb emberek kerüljenek a fontosabb funkciókba, őket jobban meg kell becsülni, jobban meg kell fizetni. A jövedelemkülönbségek tehát funkcionálisak, indokoltak = amerikai strukturalista-funkcionalista irányzat. Konfliktuselmélet: a konfliktus viszi előre a társadalmi fejlődést,

tehát ez jellemzi a társadalmat. Radikálisok Marx és Engels osztályharc-elmélete Pareto szerint a régi és új elit harcol egymással Csereelmélet: a társadalom tagjai egymással cserélnek. Kényszerelmélet: a társadalmat a hatalommal rendelkezők által alkalmazott kényszer jellemzi. G. Lenski szerint a különbségek alapja a hatalmi különbség, vagyis az erőszak alkalmazásának lehetősége. De a társadalom működéséhez kell a legitimitás, ezért a hatalmon levők a jövedelem egy részét átengedik a hatalom nélkülieknek. A társadalmi szerkezet dimenziói, okai 1. Marx és Engels szerint a termelőeszközökhöz való viszony 2. Max Weber szerint: • Gazdasági dimenzió (termelőeszközökhöz való viszony + munkaerőpiaci helyzet) – gazdasági osztály • Hatalom (a politikai hatalom nem feltétlenül függ össze a tőketulajdonnal) • Rend (megbecsültség, előkelő életmód, életvitel) Három osztályt különböztet meg: • Birtok szerinti

osztály • Jövedelem szerinti osztály • Társadalmi osztály: ezen belül könnyű a társadalmi helyváltoztatás, mobilitás, szokásos a házasságkötés, nehéz átlépni a határait. 3. Geiger szerint több dimenzió is van Osztály helyett jobb a réteg fogalom használata Egyik réteg jobb, másik rosszabb helyzetben van. Életmód, életkörülmények, gondolkodásmód, stb. is meghatározó A középréteg jelentőssége megnő 4. Ossowski nemcsak a termelőeszköz tulajdonát, hanem a fogyasztási javak rendelkezésre álló mennyiségét és a hatalmat is figyelembe veszi. 5. Lenski szerint hétféle osztályrendszer él egymás mellett: 1 politikai-hatalmi, 2 vagyoni-tőketulajdoni, 3. foglalkozási (meghatározó), 4 iskolai végzettségi, 5 faji, etnikai, vallási, 6. nemek szerinti, 7 Életkori 6. Bourdieu szerint 3 féle töke van: pénztőke, kulturális tőke (műveltség) és szociális tőke (kapcsolatok). Ezek konvertálhatóak 5 Hatalomelméletek

Mills: egy szűk hatalmi elit uralkodik az USA-ban Dahrendorf: a gazdasági hatalom birtokosai állnak a hierarchia csúcsán Gyilasz: újosztály-elmélet: a szocialista és kapitalista ugyanolyan osztálytársadalom, csak a szocializmusban az állam és a pártbürokrácia a termelőeszközök tényleges tulajdonosa, és ezáltal az uralkodó osztály. Társadalmi helyzet és társadalmi miliő Hradil nevéhez fűződik mindkét fogalom. A társadalmi helyzet megkülönböztet több elitet, a normálkeresőket aszerint, hogy a munkanélküliség mennyire fenyegeti őket. A társadalmi miliő elsősorban életmód, kultúra, és az értékek által meghatározott társadalmi csoportok, pl. magas szintű konzervatív, hagyományos munkás, stb. A társadalmi helyzet hatása az egyén életére, nézeteire Weber szerint a t ársadalmi pozíció meghatározza az ember életesélyeit (milyen valószínűséggel jut magas jövedelemhez, szerez magas iskolai végzettséget, jut börtönbe,

stb.) A társadalmi helyzet meghatározza, hogy az egyén kikkel barátkozik, házasodik, életmódot, mit olvas, milyen sportot űz, hol tölti a szabadságát, a politikai preferenciákat, stb. Marx szerint van magának való osztály (nem harcol kollektívan érdekei érvényesítéséért) és magáért való osztály. A társadalmi kategóriák száma 1. Kettő (dichotóm modell): Marx és Engels – osztályharc Pareto – elitek harca 2. 5-10: érdekkonfliktusok vannak 3. Nagyszámú kategória: atomizálódott társadalom, sok kis csoport verseng egymással A modellek presztízscsoportokon alapulnak Általánosan használt modell: • Vezetők és értelmiségiek • Technikusok és irodai foglalkozásúak • Önálló kisiparosok, kereskedők • A szolgáltatások területén dolgozó félig szellemi, félig fizikai foglalkozásúak (jegykezelő) • Szakmunkások • Szakképzetlen munkások • Parasztok VIZSGÁLATI MÓDSZEREK: • Survey-módszer: sokféle adatot gyűjt

össze a megkérdezett személyek vagy családok társadalmi helyzetéről, életkörülményeiről, életmódjáról, gondolkodásáról. Ezeknek az adatfelvételeknek alapján társadalmi kategóriánként ki lehet mutatni a jövedelmek, a lakásviszonyok, stb. átlagos értékét vagy a hátrányos, átlagos és kedvező helyzetben lévők arányát, így a társadalmi kategóriák közötti különbségeket sok dimenzióban lehet vizsgálni. A szerkezet- és rétegződésvizsgálatnak három speciális módszerét lehet még megemlíteni: • Önbesorolásos módszer: a megkérdezettek saját magukat sorolják be valamelyik osztályba, rétegbe • Presztízsvizsgálat: ebben a m egkérdezetteket arra kérik meg, hogy pontosan megnevezett foglalkozások presztízsét nevezzék meg. Kétféle kérdezési módszer: • három- vagy ötfokozatú skálán értékeltetik a foglalkozásokat; ebből számolnak egy mérőszámot 6 • valamilyen kritérium szerint sorba rendeztetik a

foglalkozásokat; a sorszámok átlagát veszik a presztízs mérőszámának • Társadalmi-gazdasági státusz: a f oglalkozási csoportok átlagos jövedelme és átlagos iskolai végzettsége alapján kiszámított - a presztízshez hasonló - pontszám. 4. Társadalmi szerkezet és rétegződés (Nemzetközi és hazai tendenciák) Nemzetközi tendenciák A társadalmi szerkezet változása • Nő a szellemi és csökken a fizikai foglalkozásúak aránya • Nő a harmadik szektorban, a szolgáltatások területén dolgozók aránya • Növekszik a munkásosztály differenciálása (szakképzettek és szakképzetlenek közötti távolság) • Sok helyen kialakulóban van egy új szegény réteg (tartós munkanélküliek, betegek, rokkantak, etnikum, vendégmunkások) • A gazdasági szervezetek méretei nőnek, tovább bürokratizálódnak. Nő az állam bürokratikus apparátusa is. Ezzel szemben nő a kis gazdasági egységek száma • Nem tűnik el a kispolgárság. •

Növekszik a nyugdíjból élők száma. Az osztályok elhalása, változása A munkásosztály Nyugat-Európában és Észak-Amerikában elpolgárosodott, gondolkodásmódban megmaradtak munkásoknak. Hogy elhalnak-e osztályok, vagy megmaradnak, nem dőlt el a vitában. de a Magyarországi helyzet 1945 előtt • az ország lakosságának fele a mezőgazdaságból élt, mert az iparosodás kezdeti szakaszban volt • a középosztály kicsi volt (1/5) • a legszegényebbek a mezőgazdasági munkások, a mezőgazdasági cselédek és a kisbirtokos parasztok voltak • igen nagy volt a jövedelemegyenlőtlenség (a bányászok, kohászok jobban kerestek) A két világháború között Kettős társadalom jellemző: - történelmi-nemzeti (rendies) pl. egyházak, arisztokrácia államhivatalnokok, nagybirtokosok, nemzeti kispolgárság • modern polgári, pl. kapitalista vállalkozók, polgári származású arisztokrácia, kapitalista kispolgárság, szabad értelmiségiek,

munkásság, 1945 után: Két osztály és egy réteg: munkásosztály (állami tulajdonon keresztül részesül a termelőeszközből) és termelőszövetkezeti parasztság (szövetkezeti tulajdonon keresztül), ill. az értelmiségi-szellemi réteg. „Maradék” kategóriák: kulákok, kisiparosok, egyéni gazdálkodó parasztság. Ez a modell nem alkalmas 1960-tól a társadalom vizsgálatára Ferge Zsuzsa ezért kidolgozott egy másik modellt = munkajelleg-csoportok • Vezető és értelmiségi 7 • Középszintű szellemi • Irodai • Szakmunkás • Betanított munkás • Segédmunkás • Mezőgazdasági fizikai, vagyis paraszt • Nyugdíjas Ezt alkalmazva kiderült, hogy • Magyarországon jelentős a jövedelemkülönbség • A szellemi kategórián belül és a munkásságon belül is nagyok az eltérések • A hierarchikus sorrend hasonló a Nyugaton megfigyelthez. Az egyes dimenziókban megállapítható társadalmi egyenlőtlenségek nagyobbak voltak, mint a

jövedelmi különbségek, minél inkább haladunk az anyagi jellegű dimenzióktól a nem anyagi, kulturális jellegűek felé, annál nagyobbak ezek a különbségek. A szocialista rendszerben számos rejtett mechanizmus működött, amely a privilegizált rétegeket még privilegizáltabbá tette, a hátrányos helyzetűek hátrányait pedig növelte. A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan nő a szellemi foglalkozásúak, a vezetők, az értelmiségiek, a munkások, a szakmunkások aránya. Kolosi Tamás 7 di menzió szerint csoportosította a családokat (fogyasztás, kultúra-életmód, érdekérvényesítés, lakás, lakókörnyezet, anyagi színvonal, munkamegosztás) 1. Elit családok 2. Városias felső réteg (csak a lakáshelyzete rosszabb az elitnél) 3. Falusias felső réteg (lakókörnyezete rosszabb az elitnél) 4. Fogyasztói magatartású középréteg ( fogyasztása eléri az elit szintjét, de anyagi és érdekérvényesítési helyzete átlag alatti) 5. Városias

jómódú munkások (anyagi, lakás, lakókörnyezet kedvező, fogyasztás és művelődés elmaradott) 6. Rossz anyagi helyzetű középcsoport (anyagi színvonal és fogyasztás átlag alatti) 7. Falusias középcsoport (lakás, lakáskörnyezet elmaradott) 8. Érdekérvényesítő alsó csoport ( ált hátrányos, kivéve: érdekérvényesítés) 9. Jó anyagi helyzetű falusias alsó csoport (háztáji munkával magasabb jövedelem, de általában elmaradottak) 10. Városias alsó csoport (csak a lakókörnyezet kedvező) 11. Enyhén deprivált csoport (fogyasztásuk jobb, a többi dimenzió kedvezőtlen) 12. Deprivált csoport (minden dimenzió tekintetében elmaradottak) A társadalomszerkezet befolyásolása • Politikával, erőszakkal (pl. szocialista társadalom létrehozása, Kuba, stb) • Szociálpolitikával • Adópolitikával • Kis- és középvállalkozások támogatásával • Állami alkalmazottak bérén keresztül • Oktatáspolitikával 5. Népesség,

népesedés, egészségügyi ellátás (Demográfiai elméletek, szociológiai és közgazdasági magyarázatok) 8 Alapfogalmak Demográfia: a népességszámmal és a népesedési folyamatokkal foglalkozó tudomány. Malthus elmélete korlátozták az európai népességek a s zületéseket, így a k atasztrófák elmaradtak. Magyarországon 1982 óta folyamatosan csökken a népesség. Az egészség szociológiája foglalkozik a halálozásokkal szorosan összefüggő egészségi állapottal és az egészséget befolyásoló társadalmi tényezőkkel. Az orvosi szociológia az orvos-beteg kapcsolattal és az egészségügyi ellátás működésével foglalkozik. A pszichiátriai szociológia a mentális betegségek okait vizsgálja. Termékenység: a szülőképes korban levő női népességre vagy annak egy részére jutó születések száma. Halandóság = a halálozások korcsoportonkénti valószínűsége = a halandósági tábla mutatói = a születéskor várható

élettartam (ezeket értjük alatta) Reprodukció = a népesség újratermelődése = a népesség száma és összetétele hosszú távon hogyan alakul. Morbiditás = a betegségek előfordulásának gyakorisága. Kétféle mutatója van: • Incidenciamutató: kifejezi, hogy hányan betegednek meg • Pervalenciamutató: hányan vannak beteg állapotban. Egészséges az, akinek az életműködései az adott környezetben kiegyensúlyozottak, lelki élete harmonikus, és a társadalom elvárásainak képes megfelelni. Módszerek • Népszámlálások (1784-87, 1851, 1857, 1870 óta tízévente) • Népmozgalmi statisztikák (születések, halálozások nyilvántartása) • Kérdőíves módszer Mutatószámok Nyers élveszületési arányszám: évi születések száma évközi népesség Általános termékenységi arányszám: évi születések száma 15-49 éves nők száma Korspecifikus termékenységi arányszámok: adott korcsoportba tartozó nők által szült gyerek adott

korcsoportba tartozó nők száma Teljes termékenységi arányszám: a korspecifikus termékenységi arányszámok összege 1550 évig (ennyi gyereket szülnének) Bruttó vagy n yers reprodukciós együttható: teljes termékenységi arányszám csak lányszületések figyelembevételével. (ennyi lánygyerek születne) Nettó vagy tiszta reprodukciós együttható: bruttó mutató csökkentve a 0-14 éves csecsemőés gyermekhaladósággal és a 15-49 éves korú nők halandóságával. Magyarországon ez kb 22,5%-kal kisebb a bruttó mutatónál A reprodukció ténylegesen attól függ, hogy egy női nemzedék ( születési kohorsz) hány gyereket szül. Pontosabb adat a kohorsz termékenységi és reprodukciós együtthatója Ehhez nagyon pontos statisztika kell több évtizedre visszamenőleg. Nyers halálozási arányszám: adott évi halálozások száma évközi népesség száma Korspecifikus halálozási arányszám: egy-egy korcsoporton belül meghaltak száma korcsoport

létszáma 9 Ált. a 2 nemre külön számolják A születéskor várható élettartamot a halandósági tábla segítségével határozzák meg. Az adott koréves halálozási adatokat az adott életkort megélők számához viszonyítják. Külön számolják mindkét nemre. Halálozási arányszámokat számítanak halálokok szerint Csecsemőhalandósági arányszám: az összes 1 éven aluli meghaltak száma az összes újszülöttek száma (adott évben) Természetes szaporodási arányszám: nyers élveszületések – nyers halálozási arányszám. A tényleges szaporodási arányszám figyelembe veszi a vándorlásokat is. Elméletek Malthus elmélete: A népesség mértani haladvány szerint nő, míg a népesség ellátásához szükséges fogyasztási javak csak számtani haladvány szerint. Amikor a kettő közötti különbség nagyon nagy lesz, tehát a népesség száma és a f ogyasztási javak száma elválik egymástól, különböző „fékek” lépnek

életbe, mint pl.: háború, járványok, természeti katasztrófák, stb. A demográfiai átmenet elmélete: A halandóság hosszú távú javulását és az azt követő termékenységcsökkenést nevezzük demográfiai átmenetnek. 5 egymást követő fázisa van: 1. A halálozási és születési arányszám is igen magas 2. A halandóság javulni kezd, a népesség gyorsan nő 3. A halálozási arányszám tovább csökken, de csökken a születési arányszám is A népesség növekedése továbbra is gyors. 4. A halálozási arányszám csökkenése megáll, a születési arányszám tovább csökken, ezért a népesség növekedése lelassul. 5. Mindkét arányszám egy alacsony szinten stabilizálódik, a népesség növekedése megáll. A halandóság javulását a fejlődéssel, a születések csökkenését a városiasodással, az életszínvonal és az iskolai végzettség emelkedésével, a modern gondolkodásmóddal magyarázták. De ez nem tökéletes, ui mindenhol más

ok miatt indult meg az arányszám csökkenése. Pl a fejlődő országokban A demográfiai átmenet mára minden fejlett országban végbement. A termékenység elmélete: A. Sauvy nevéhez fűződik (francia demográfus és közgazdász) Szerinte a házaspárok anyagi helyzetüktől, jövőbeli jövedelmük alakulásától és a társadalmi közhangulattól (pl. gyerekellenes-e vagy sem) függően döntenek a gyerekvállalásról. A termékenység közgazdaságtani elmélete: G. Becker szerint a házaspár úgy dönt a gyerekvállalásról, mint a hosszú távú beruházásról A hasznokat, örömöket és a költségeket és a jövedelmét mérlegeli. A gazdasági fejlődéssel ugyan nő a jövedelem, de nőnek a költségek is, ezért lehet, hogy kevesebb gyereket vállalnak. Az anya lekötöttsége keresetkiesést okoz. A gyerekek száma és minősége között helyettesítési viszony áll fenn: kevés, de jobban iskolázott gyermek jobb, mint több, de kevésbé iskolázott. R.

A Easterlin szerint a h ázaspárok elképzelései, igényei, preferenciái a g yerekkel kapcsolatban nemzedékről nemzedékre változnak. A fiatalok a gyerekkori életszínvonalat meg akarják tartani. A termékenység szociológiai elmélete: A családok nem kalkuláció alapján döntenek, hanem követik azokat az értékeket és viselkedési normákat, amelyeket a t ársadalmi környezetükben elfogadnak. A gazdasági prosperitás, a kedvező jövő felfelé, a tartós depresszió és a pesszimista jövőkép lefelé módosítja a társadalom által ideálisnak tartott gyerekszámot. Egyesek szerint a nők karrierambíciója, egyenjogúságra törekvése is csökkenti a gyerekszámot. 10 Halandósággal kapcsolatos elméletek: Feltételezik, hogy a k özegészségügyi viszonyok javulása és az életszínvonal emelkedése játssza a fő szerepet. Az orvostudomány fejlődésének egészen a XX századig kis hatása volt A szociológia a m egbetegedésben és a h alálozásban

szerepet játszó közvetlen és közvetett társadalmi tényezőket hangsúlyozza, nem tagadva a biológiai adottságok szerepét sem. A társadalmi tényezők típusai: • Egészségkárosító tényező lehet természeti adottság (éghajlat) vagy a környezetszennyezés eredménye. • Életmód károsító elemei (cigi, ital, kábítószer, kevés mozgás) • Életmódot és körülményeket nem tudják javítani az emberek (éhezés, szegényes táplálkozás, egészségtelen lakás) 6. Népesség, népesedés, egészségügyi ellátás (Népességszám, halandóság, termékenység a világban és Magyarországon) Nemzetközi tendenciák A világ népessége igen gyorsan nő. Lassan elérjük a maximumot A népesség növekedése kb 10 000 évvel ezelőtt, a mezőgazdaság megindulása idején, és a XVIII. században indult meg 1994-ben a föld népessége kb. 5,6 milliárd fő Halandóság: a letelepedés során a j árványok növelték, a XVIII. századtól csökken a

betegségek visszaszorulásával. A XX század közepétől a fejlődő országokban is csökken Az AIDS figyelmeztető jel: lehetnek még váratlan tendenciák. A halandóság leginkább társadalmi okoktól függ. Társadalmi osztályonként és rétegenként eltérő Termékenység: még a fejlődő országokban sem 12 körüli (ennyire képes egy nő). Okok: sokan nem házasok, megözvegyülnek, születéskorlátozási módszerek alkalmazása (abortusz, hosszú szoptatás). A születéskorlátozás először Franciaországban terjedt el, Magyarországon 1890 körül. Mélypont az 1929-33-as válság idején Ma Izlandon és Írországban magasabb a gyermekszám az egyszerű reprodukciót. Ma a családok kevesebb gyereket kívánnak, mint 2535 évvel ezelőtt Magyarországi helyzet A honfoglaláskor kb. 400 e zer magyar élt itt, 1200 kör ül 2 m illió, 1500-ban 3,5-4 millió 1949-ben 9,2 m illió. Sok a háborús veszteség 1980-ban 10,7 millió fő, utána folyamatos csökkenés

jellemző. A halandóság javult 1960-ig, 1966-ban csúcsértéket mértek, azóta a növekedés lassul. Ma a férfiak várható életkora az 1920 évi szinten áll. Míg a felnőtthalandóság romlott, a csecsemőhalandóság javult, de még így is viszonylag magas. Oka: gyakori a koraszülés A halandóság romlása inkább a férfiakat érinti, főleg a középkorúakat. Ennek okai: infarktus, agyvérzés, májzsugorodás, tüdőrák, öngyilkosság, stb. A májzsugorodás 5-szörösére, a tüdőrák 2-szeresére nőtt. A nők helyzetét a szívkoszorúér-betegségek, a m ájzsugorodás, az emlő- és vastagbélrák, és az öngyilkosság rontja. A rossz egészségi állapot és a k orai halál elsősorban a fizikai foglalkozásúaknál jellemző. Budapest kerületeiben a halandósági eltérés igen nagy. A magas vérnyomás, az alkoholizmus, a dohányzás, a gyakori öngyilkosság jellemző hazánkban. Ennek okai: 1. Nem megfelelő táplálkozás: sok kalória, sok

szénhidrát, zsír, kevés zöldség, gyümölcs. 2. Munkahelyi egészségi ártalmak: zaj, por, életveszély, rezgés, vegyi anyag, hő, stb 3. Lakókörnyezeti ártalmak: szennyezett levegő, stb 11 4. Hosszú munkával töltött idő, hajszolt munkavégzés: főleg a hátrányos helyzetűeknél. Ennek oka a reálbérek csökkenése 5. Kevés szabadidő: fentiek következménye Inkább tévénézés mozgás, sport helyett 6. Nem mennek sokan üdülni: nem tudjuk a fáradtságot kipihenni 7. A magyar lakosság jelentős részének lelki egészségi állapota is problematikus Gyakori a neurózis, depresszió. Ezek oka valószínűleg a társadalmi rendszer, a szocializmus sajátosságai, és az egészségügyi ellátás rossz működése. Az egészségügyi helyzet okai: 1. Az egészségügyre fordított kiadások aránya Magyarországon igen alacsony (33,5%), a fejlett országokban kb 10% A maradékelv alapján részesülnek a költségvetésből, más érdekek jobban

érvényesülnek. 2. Az egészségügyi intézmények nem érdekeltek abban, és nincsenek rákényszerítve arra, hogy hatékonyan gazdálkodjanak (tovább benntartják a beteget, mert az ápolási napok után kapják a pénzt). 3. A körzeti orvosok hajlamosak arra, hogy a szakrendelőkbe irányítsák betegeik egy részét. Az ambuláns szakrendelők inkább kórházba utalják a beteget Ok: túlterheltség, ami fokozatosan felfelé tolódik. A gyógyítás elembertelenedik 4. Alacsony orvosi fizetések Hálapénz elfogadható 5. Ápolónők és középszintű személyzet hiánya Ok: alacsony jövedelem Mindenki elégedetlen, kiszolgáltatott. A gazdagabbak jobb ellátást kaptak (kapcsolatok révén). A termékenység: Országosan 1890 ót a csökken. Az 1930-as évektől kezdve nem érjük el az egyszerű reprodukciót sem. Az egyszerű reprodukcióhoz 2,1-2,2 termékenységi arányszám kellene, ami 10-15%-kal magasabb termékenységet jelent. A házaspárok rendszerint 2

gyereket terveznek Az 1965-ben alkalmazott népesedéspolitika (családi pótlék emelése, gyes bevezetése) hozzájárult a csökkenés megfékezéséhez. Társadalompolitika Meg kell indítani a javulást. Ehhez az eszközök: 1. Elő kell segíteni az egészséges életmódot 2. Szemléletváltás kéne: az egészséget tartsuk fontosabbnak 3. Környezetvédelem, munkahelyi higiéné 4. Több kiadást kéne fordítani az egészségügyre 5. Az egészségügyi kiadások racionális felhasználása 6. Az egészségügyi ellátást a lakosság szükségleteihez kell igazítani A népesség elöregszik. Kevesebb embernek kell többet eltartania Támogatni kell a gyermekes családokat. 7. Nők és férfiak (A nemek közötti különbségek a munkamegosztásban, a nők hátrányai a világ országaiban és hazánkban) Elméletek A nemek közötti különbségek okai: az egyik elmélet szerint biológiai, genetikai okok vannak, a másik szerint a pszichológiai és szociológiai

eltérések fontosabbak. Sex: angolul a genetikailag meghatározott nem, gender: a nő és férfi pszichológiai-szociológiai különbségei. Megkülönböztetjük a nemi szerepeket és a nemi identitást. Nemi szerepek: azok a társadalmi szerepek, tevékenységek, magatartások, amelyeket a 12 társadalom a két nem tagjaitól elvár. Nemi identitás: az egyén melyik nemhez tartozónak érzi magát. A genetikai különbségek oka: a 23. kromoszómapár nőknél XX, férfiaknál XY A gyerek neme attól függ, hogy a hím ivarsejtből az X vagy az Y kromoszóma egyesül-e a női ivarsejtből származó X kromoszómából. A pszichológiai-szociológiai különbségek a társadalmi környezet hatására alakulnak ki. Eltérő a nevelés A fiúk agresszívebbek, a lányok több érzelmet mutatnak ki. Mead vizsgált olyan törzset, ahol a két nemet ugyanúgy nevelték, és ott a két nem egyformán férfiasan/nőiesen viselkedett. A nemek közötti munkamegosztás: A funkcionalista

iskola szerint a nemek közötti különbségek azért fordulnak elő, mert a neme közötti munkamegosztás és s szerepek ebből fakadó eltérései előnyösek a társadalmak számára. A férfi alkalmasabb vadászatra, csak a nők tudnak gyereket szülni T Parsons és R Bales szerint minden családban kell egy instrumentális (megélhetést biztosító) ember, és egy expresszív (érzelmi) ember. A modern gazdaságban már nem kell nagy fizikai erő, ezért a nemek közötti munkamegosztás sokkal kevésbé szükségszerű. A konfliktuselméleti irányzat a férfiak hatalmi pozíciójára helyezik a hangsúlyt. A férfiak dominanciája, a nők elnyomása az emberiség történetének legáltalánosabb egyenlőtlenségi viszonya. Ez okozta a feminista mozgalmakat Nemzetközi tendenciák A nők hátrányai a világ különböző országaiban: Angliában az elmúlt 150 é vben a férfiak a házimunka, a kereső munka (férfiaknak nagyobb bér), a fizikai erőszak, a szexuális

kapcsolatok és a kulturális intézmények területén nyomták el és zsákmányolták ki a nőket Walby szerint. A kereső munkavállalás és a nők részvétele a munkában csökkenti az egyenlőtlenségeket. A szolgáltatási szektor kiterjedése a nőknek kedvez Az egyenlőtlenség oka lehet az adott társadalom kultúrája, a vallás (az isten férfi vagy nő). A nők részvétele a politikában igen alacsony = közéleti patriarchátus. A skandináv országokban jobban érvényesülnek a női jogok, a mohamedán országokban erős a férfiuralom. Magyarországi helyzet Nők: szocialista korszakban majdnem teljes körű foglalkoztatás, ez a rendszerváltás után csökkent. A munkanélküliség a férfiaknál nagyobb A foglalkoztatás-csökkenés nem sújtotta jobban a nőket. A nők között több a szellemi, többségben vannak a kereskedelemben és a szolgáltatásokban, kisebbségben az építőiparban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban és az iparban. Kevés a

szakmunkás és a vezető, több a betanított munkás Kevés bányász, kohász, kőműves, mérnök és járművezető, sok óvónő, tanító, tanár, gyógyszerész, számviteli foglalkozású és pénztáros. Ált azonos férfi és nő orvos és egyetemista van Főleg nők végzik a háztartási munkát, ezért többet dolgoznak. A társadalom létfeltételeinek megteremtése és reprodukciója a nőket jobban terheli. A nők halandósága ennek ellenére kedvezőbb: átlagosan 9 évvel tovább élnek (jobb az alkalmazkodóképességük). Társadalompolitika A nők hátrányainak mérséklési lehetőségei: a l ányok iskolai végzettségének emelése a fiúkéhoz hasonló szintre már megtörtént nálunk. Azonban míg a középfokú végzettségűek közül a fiúk inkább szakmunkások lesznek, a lányok között sok a betanított munkás. A fizetésbeli és előrejutási egyenlőséget nehéz megteremteni, viszont segíthet az óvodai ellátás, a részmunkaidős

foglalkoztatás és a háztartási robotgépek. 8. Idősek társadalmi problémái (Életszakaszok, nyugdíjrendszer problémái a világban és hazánkban) 13 Alapfogalmak Időskor határa: 60 év felett öreg, 70 év felett „idős öreg” (nyugdíjkorhatár országonként eltérő). Vannak aktív idősek, nyugdíjasok is, őket meg kéne különböztetni A fiatalkor alsó határa 17-18 év (sok helyen a nemi érettséget veszik alapul). A fiatalkor felső határa 30 év (mert 18 évesen kevesen alapítanak családot és dolgoznak) A csecsemőket és a gyermekeket együtt vizsgáljuk. Módszerek • Népszámlálások • Szociológiai adatfelvételek (1980-as években ifjúságkutatás, 1960-as években a nyugdíjasok vizsgálata. Elméletek Az egyén életciklusának szakaszai: 1. Csecsemőkor – 1 éves korig 2. Gyermekkor – 1-től kb 12 éves korig 3. Serdülőkor - 12-től 14-16 éves korig 4. Ifjúság – 14-16-tól a tanulmányok befejezéséig 5. Felnőttkor – a

nyugdíjkorhatárig 6. Időskor – a nyugdíjkorhatár felett Ezek nem teljesen pontosak. Posztadoleszcencia (utóserdülőkor): a 18 évesek nagy része még tanul, nem dolgozik, tehát gyermekstátuszban van. Fel kéne osztani az időskort 2 szakaszra: az elsőben az ember még erejének és szellemi képességeinek teljesen birtokában van, a másodikban nem. Átmeneti rítusok: ünnepélyes ceremóniák, amelyek az egyes szakaszokat elválasztják (érettségi bankett, diplomaosztás). A felnőttkor előtti és utáni életszakaszok elkülönülése és meghosszabbodása: Az egyes életszakaszok jobban elkülönülnek és a felnőttkor előtti és utáni életszakaszok meg is hosszabbodnak a fejlett társadalmakban. Korábban a gyerekek korán dolgoztak A felnőttkorral járó lehetőségek hiánya fiatalkori elégedetlenséget okozhat. A korai nyugdíjazás az aktív időseknek gond. Régen fokozatosan és később váltak ki az idősek a munkából Nemzetközi tendenciák A

nyugdíjrendszer problémái: a népesség öregedése jellemző. Az eddig alkalmazott nyugdíjrendszer lényege: az aktív népesség által befizetett nyugdíjjárulékból fizetik a nyugdíjakat. Ez a kirovó-felosztó nyugdíjrendszer Most kevesebben fizetik több ember nyugdíját. Általában az idősek életszínvonala nem romlott A nagyon idősek elhelyezése otthonokban nem megoldott, a családok látják el, ez többletmunka, teher. Magyarországon nagyon alacsony a nyugdíjkorhatár, viszont sokan nyugdíjasként is dolgoznak. Magyarországi helyzet Idősek: arányuk nő, kb. 20% Ok: javul a halandóság, nő az átlagos élettartam, és alacsony a születésszám. A nyugdíjrendszer felborulhat A szegényebb idős nyugdíjasok meghalnak, és helyükbe lépnek a magasabb nyugdíjjal rendelkezők. A nyugdíjakat nem emelik automatikusan az inflációval, ezért reálértékük csökkent. Azonban kis részük szegény csak Probléma az elmagányosodás, főleg özvegy nők

esetében. A nők nyugdíja ált alacsonyabb Társadalompolitika A magyar nyugdíjrendszer problémái: túl alacsony a nyugdíjkorhatár, (60 és 55 é v) és a nyugdíj nincs indexálva (nem nő az inflációval párhuzamosan), ezért elértéktelenedhet. Megoldás: emelik a befizetendő járulékot, csökkentik a nyugdíjakat, áttérünk a tőkefedezeti nyugdíjrendszerre. Ez azt jelenti, hogy a befizetett járulékokból egyszerre kéne tőkefedezetet teremteni és a folyó nyugdíjakat kifizetni. A szociális otthonok színvonala rossz, a beteges 14 öregek ellátása nem megoldott. Támogatni kéne az időseket gondozó családokat 9. A fiatalok és gyermekek társadalmi helyzete (Életszakaszok, posztadoleszcencia, a gyermekek szegénysége, családpolitika - nemzetközi és hazai tendenciák) Alapfogalmak Időskor határa: 60 év felett öreg, 70 év felett „idős öreg” (nyugdíjkorhatár országonként eltérő). Vannak aktív idősek, nyugdíjasok is, őket meg

kéne különböztetni A fiatalkor alsó határa 17-18 év (sok helyen a nemi érettséget veszik alapul). A fiatalkor felső határa 30 év (mert 18 évesen kevesen alapítanak családot és dolgoznak) A csecsemőket és a gyermekeket együtt vizsgáljuk. Módszerek • Népszámlálások • Szociológiai adatfelvételek (1980-as években ifjúságkutatás, 1960-as években a nyugdíjasok vizsgálata. Elméletek Az egyén életciklusának szakaszai: 1. Csecsemőkor – 1 éves korig 2. Gyermekkor – 1-től kb 12 éves korig 3. Serdülőkor - 12-től 14-16 éves korig 4. Ifjúság – 14-16-tól a tanulmányok befejezéséig 5. Felnőttkor – a nyugdíjkorhatárig 6. Időskor – a nyugdíjkorhatár felett Ezek nem teljesen pontosak. Posztadoleszcencia (utóserdülőkor): a 18 évesek nagy része még tanul, nem dolgozik, tehát gyermekstátuszban van. Fel kéne osztani az időskort 2 szakaszra: az elsőben az ember még erejének és szellemi képességeinek teljesen birtokában

van, a másodikban nem. Átmeneti rítusok: ünnepélyes ceremóniák, amelyek az egyes szakaszokat elválasztják (érettségi bankett, diplomaosztás). A felnőttkor előtti és utáni életszakaszok elkülönülése és meghosszabbodása: Az egyes életszakaszok jobban elkülönülnek és a felnőttkor előtti és utáni életszakaszok meg is hosszabbodnak a fejlett társadalmakban. Korábban a gyerekek korán dolgoztak A felnőttkorral járó lehetőségek hiánya fiatalkori elégedetlenséget okozhat. A korai nyugdíjazás az aktív időseknek gond. Régen fokozatosan és később váltak ki az idősek a munkából Nemzetközi tendenciák Az ifjúság problémái: II. világháború után kedvező a helyzetük 1968-ban diáklázadások: hátrányos helyzet a növekvő infláció, az 1973-as olajárrobbanás, a növekvő munkanélküliség, stb. miatt Sok fiatal munkanélküli, kevés bér, inkább később vállaltak gyereket Eltávolodtak a felnőttektől, saját szubkultúrájuk

alakult ki, élesedtek a nemzedékek közötti konfliktusok. Yuppie: felfelé törekvő értelmiségi, felsőfokú végzettségű, a reklám, bankok, marketing, jog és a szolgáltatások területén dolgoznak. Gyors karrier, sok munka, jómódjukat mutogatják, nem házasodnak, ált. gyermektelenek A gyermekek relatív elszegényedése a fejlett országokban: ez általános tendencia Magyarországi helyzet Fiatalok: 1970-es évektől csökkent a felsőfokú végzettségűek aránya. A felsőfokú oktatásban részt vevők száma stagnált, mert az intézmények korlátozott számú hallgatót vehetnek fel. Ennek az oka: ha túl sok az a felsőfokú végzettségű, aki nem talál munkát, akkor nagy lesz az 15 elégedetlenség. Viszont jelenleg az alacsony végzettek nem nagyon találnak munkát Ha a fiatal nem képes ugyanazt a végzettséget megszerezni, amit a s zülei, akkor kisebb jövedelemre, perspektívára számíthat, elégedetlen lesz. 1980-as évektől nőtt a diákok

száma 1996-ban már kevesebben jelentkeztek egyetemre, főiskolára. Ok lehet: tandíj, rosszabb helyzetűek a családok. Manapság kevesebb a szellemi foglalkozású, mint régebben A fiatal férfiak több mint fele szakmunkásként dolgozik. A diplomások között nő a nők aránya Többen végeztek főiskolát, mint egyetemet, mert az egyetemen képzettek száma nem nőtt, a főiskolák kiterjedtek. A főiskolai diploma kisebb értékű A rendszerváltás után a közgazdászdiplomások esélyei javultak. A munkanélküliség a 15-19 évesek között különösen magas, de magas a 2 0-24 évesek között is, ezen belül az alacsonyabb végzettségűek között. Mivel az életkorral együtt emelkedik az átlagos jövedelem, a f iatalok hátrányban vannak. Pályakezdéskor az alacsonyabb végzettségű szakmák jobban fizetnek, de a nyugdíj előtti kereset kedvezőtlen (pedig ez határozza meg a nyugdíj összegét). A pályakezdéskor a magasabb végzettségűek és

szakképzettségűek előnye viszonylag csekély, a halmozott életkeresetük (mivel tovább tanulnak) hosszú évekig alacsonyabb a szakképzetlen munkásokénál és a mezőgazdasági fizikaiakénál. Legfőbb probléma a lakáshoz jutás Egyre nagyobb szerepet kap a szülőktől kapott segítség. Posztadoleszcencia Magyarországon: sok fiatal felnőtt (néha a házasságkötés és a gyermekek születése után is) a szülőknél él. Németországban hamarabb leszakadnak Bár ott magasabbak a lakbérek, de ki tudják fizetni szülői segítséggel. Ott többen rendszeresen segítik a gyereküket, nálunk gyakoribb az egyszeri támogatás. Gyermekek: sok a s zegény közöttük. A családi pótlék elmarad a gyerek költsége és a létminimum mögött is. Minél több gyermek van a családban, annál rosszabb a cs alád jövedelmi helyzete. A gyermekek között nő a szegények aránya, főleg 1990 óta A volt szocialista országokban a gyerekek a rendszerváltás legnagyobb

vesztesei közé tartoznak. Társadalompolitika Családpolitika: alacsony családi pótlék, gyermekgondozási díj (2 évig jár, a korábbi fizetés meghatározott százaléka), gyermekgondozási segély (3 évig, fix összeg, szülési szabadság (teljes fizetést megkapta), gyermeknevelési támogatás (kis jövedelműeknek vagy 3-nál több gyerekeseknek a l egkisebb 8 éves koráig). A családi pótlék reálértéke egyre csökken, 1996ban jövedelmi helyzethez kötötték A családi támogatások rendszerét meg kell reformálni 10. F aj, nemzet, etnikai csoportok, kisebbségek (Nemzettudat és agresszív nacionalizmus, előítélet, sztereotípia, diszkrimináció összefüggései. Az autoritárius személyiség.) Elméletek A nemzettudat a török fenyegetettség majd a hódoltság idején erősödött meg. Az agresszív nacionalizmus kialakulásának és erősödésének okai: • Idegen állam általi elnyomás, vagy ennek fenyegetése • A nagy nemzeti kudarcok (bűnbak

kell), pl. háborús veszteség, gazdasági válság • Ha a kisebbség privilegizált helyzetben van, gazdagabb, sikeresebb Egy nemzet agresszív nacionalizmusa az ellenségnek tekintett nemzet hasonló agresszív reakcióit erősíti. Egyéni szinten az okok: • Frusztráció, sikertelenség (másra akarják hárítani) • Autoritárius személyiség (nevelés eredménye az ilyen személyiség) 16 • Hatalmi és anyagi érdek (pl. zsidóellenesség) • Szocializáció útján sajátítja el az egyén, nem velünk született. Nemzetközi tendenciák A feketék helyzete az USA-ban: Kennedy és Johnson is próbálta a feketék hátrányos helyzetét csökkenteni. Kialakult ugyan egy fekete középréteg, de mivel ezek elköltöztek a f ekete negyedből, az ott maradók helyzete még rosszabb lett. Leromlottak az iskolák, az infrastruktúra, stb. A multikulturális társadalom: USA = olvasztótégely A modern társadalmakban különböző kultúrákhoz tartozók élnek együtt

és együttműködnek. Ezt elősegítik: • A nemzetállam politikai hatalmának decentralizációja. • A régiók és helyi közösségek politikai szerepének erősödése. • A nemzeti identitás megőrzésének nemzetközi jogi garantálása. • A többes identifikáció elterjedése (vallási, helyi, világnézeti stb. identitás, nem csak nemzeti). • A nemzetközi civiltársadalom kialakulása. Az autoritárius személyiség: a potenciálisan fasiszta személy jellemzői • Elfogadja a konvencionális értékítéletet. • Alárendeli magát kritika nélkül a vezetőknek. • Agresszív azokkal szemben, akik nem hajlandók magukat alávetni a vezetőknek. • Idegenkedik a gazdag érzelmi élettől, a képzelettől, a személyességtől, a gyengédségtől. • Hajlamos a merev gondolkodásra. • Nagyra értékeli a férfiasságot, az erőt, a hajthatatlanságot. • Embergyűlölő, az embert alapvetően rossznak tartja. • Hajlamos azt hinni, hogy a társadalomban

veszélyes erők, összeesküvések uralkodnak. • Fontos neki a szexualitás, mások szexuális kilengései. • A családban az apa rideg, követelő, büntető. Elveket fogalmaz meg és követését várja el Magyarországi helyzet A nemzettudat Magyarországon: egyesek szerint elterjedt nálunk az agresszív nacionalizmus, mások szerint nálunk kiveszett a nemzeti identitás érzése. Egy empirikus vizsgálat sem támasztja alá egyik állítást sem. Hazánkban legalacsonyabb az egyetértők száma a „harcolnunk kell az országunkért, akár igaza van, akár nincs” kijelentéssel, közepes a bevándorlókkal szembeni ellenségesség, viszont élen állunk a szomszédos országok területének egy részével szemben jogosnak tartott igény esetén. Ennek a trianoni igazságtalanság az oka. A roma kisebbség helyzete: a legnagyobb és a diszkrimináció által leginkább veszélyeztetett csoport a cigányság Magyarországon. A cigányok nagy része magyar anyanyelvű A

vizsgálatok szerint a cigányok az átlagnál jóval hátrányosabb helyzetben vannak, és a hátrányok egyre nő. A rendszerváltás során sokan vesztették el a munkahelyüket Velük szemben erősek a negatív vélemények. A statisztika szerint a cigányok megemlített rossz tulajdonságai csökkentek, ez némileg ellentmond a közvéleménynek. A vizsgálattal minden rendben, tehát ezt a eredményt elfogadhatjuk. A zsidó vallási kisebbség és az antiszemitizmus: a 2 vi lágháború között Magyarországon a legnagyobb létszámú (vallási) kisebbség a zsidóság. Számuk kb 1941-ben 400 ezer, 1945-ben 200 ezer (deportálások miatt), a zsidótörvények szerint 90 e zer volt. Kb 200-300 ezer áldozata volt a holocaustnak. De a többi országhoz képest még mindig nálunk élték túl a legtöbben a háborút. Pontos létszámuk ismeretlen A zsidók ált magasabb végzettségűek és 17 kedvező helyzetűek voltak. Az antiszemitizmusról nincsenek pontos adatok

Társadalompolitika Kormányzati eszközökkel nehéz befolyásolni az előítéleteket. De oda kell rájuk figyelni, mert súlyos tragédiákat okozhatnak. 11. Nemzettudat Magyarországon A roma kisebbség helyzete Antiszemitizmus Elméletek A nemzettudat a török fenyegetettség majd a hódoltság idején erősödött meg. Az agresszív nacionalizmus kialakulásának és erősödésének okai: • Idegen állam általi elnyomás, vagy ennek fenyegetése • A nagy nemzeti kudarcok (bűnbak kell), pl. háborús veszteség, gazdasági válság • Ha a kisebbség privilegizált helyzetben van, gazdagabb, sikeresebb Egy nemzet agresszív nacionalizmusa az ellenségnek tekintett nemzet hasonló agresszív reakcióit erősíti. Egyéni szinten az okok: • Frusztráció, sikertelenség (másra akarják hárítani) • Autoritárius személyiség (nevelés eredménye az ilyen személyiség) • Hatalmi és anyagi érdek (pl. zsidóellenesség) • Szocializáció útján sajátítja el

az egyén, nem velünk született. Magyarországi helyzet A nemzettudat Magyarországon: egyesek szerint elterjedt nálunk az agresszív nacionalizmus, mások szerint nálunk kiveszett a nemzeti identitás érzése. Egy empirikus vizsgálat sem támasztja alá egyik állítást sem. Hazánkban legalacsonyabb az egyetértők száma a „harcolnunk kell az országunkért, akár igaza van, akár nincs” kijelentéssel, közepes a bevándorlókkal szembeni ellenségesség, viszont élen állunk a szomszédos országok területének egy részével szemben jogosnak tartott igény esetén. Ennek a trianoni igazságtalanság az oka. A roma kisebbség helyzete: a legnagyobb és a diszkrimináció által leginkább veszélyeztetett csoport a cigányság Magyarországon. A cigányok nagy része magyar anyanyelvű A vizsgálatok szerint a cigányok az átlagnál jóval hátrányosabb helyzetben vannak, és a hátrányok egyre nő. A rendszerváltás során sokan vesztették el a munkahelyüket

Velük szemben erősek a negatív vélemények. A statisztika szerint a cigányok megemlített rossz tulajdonságai csökkentek, ez némileg ellentmond a közvéleménynek. A vizsgálattal minden rendben, tehát ezt a eredményt elfogadhatjuk. A zsidó vallási kisebbség és az antiszemitizmus: a 2 vi lágháború között Magyarországon a legnagyobb létszámú (vallási) kisebbség a zsidóság. Számuk kb 1941-ben 400 ezer, 1945-ben 200 ezer (deportálások miatt), a zsidótörvények szerint 90 e zer volt. Kb 200-300 ezer áldozata volt a holocaustnak. De a többi országhoz képest még mindig nálunk élték túl a legtöbben a háborút. Pontos létszámuk ismeretlen A zsidók ált magasabb végzettségűek és kedvező helyzetűek voltak. Az antiszemitizmusról nincsenek pontos adatok Társadalompolitika Kormányzati eszközökkel nehéz befolyásolni az előítéleteket. De oda kell rájuk figyelni, mert súlyos tragédiákat okozhatnak. 18 12. Család (Elméletek,

viták a család fejlődéséről és társadalmi funkcióiról A gyermekek és az idősek helyzete a családban.) Elméletek A családfejlődés evolucionista elmélete: a fejlődés első szakaszaiban csoportházasság létezett, ezután a többnejűség, majd a fejlettség magasabb szintjén a monogámia vált általánossá. Antropológiai vizsgálatok ezt megcáfolták. Kimutatták, hogy a monogámia a leggyakoribb házasságtípus az emberiség történetében, de gyakran előfordul poligínia is. (Ez a fejlettség alacsonyabb szintjén gyakoribb volt) A háztartások történeti változásai Európában: Le Play szerint a t öbbcsaládos háztartásból a nukleáris típusba haladunk. Parsons szerint a családmagra korlátozó háztartás mozgékonyabb, ezért jobban megfelelnek a társadalmi követelményeknek. Családi funkció: A család 5 f unkcióját szokás megkülönböztetni: termelés, fogyasztás, demográfiai reprodukció, a gyermekek szocializációja és a

felnőttek pszichés védelme. A modern társadalomban eluralkodnak a célirányos kapcsolatok, ugyanakkor az embernek szüksége van érzelmekre, intimitásra, amelyet csak a p árkapcsolatokban és a cs aládban találhat meg. Megerősödött a családtagok egymás közötti érzelmeinek a fontossága, viszont csökkent a család termelési és fogyasztási funkciója. A szerelem és a szexualitás történelmi változásai: A hagyományos társadalomban az érzelmek alárendelt szerepet játszottak a párkapcsolatokban. Az 1700-as évek második felében indult meg Nyugat-Európában az első szexuális forradalom. Az 1960-as években újabb szexuális forradalom ment végbe, vagyis általánossá váltak a házasság előtti szexuális kapcsolatok, amelyek változatlanul intenzív érzelmekkel kapcsolódtak össze. Háború a család körül: Három tábor létezik: 1. A kritikus tábor: a kritikus tábor szerint a család a nők elnyomásának és a gyermekek személyiség

fejlődése eltorzításának intézménye. Szerintük a nemek közötti kapcsolatok lényege a harc, az anyaság = rabszolgaság. Szerintük kívánatos lenne a család eltűnése a társadalomból. 2. A neotradicionalista ellenzi a családok felbomlását Ellenzik az abortuszt is 3. Szakmai tábor szerint a családok problémája súlyos és meg kell őket oldani A család, tehát a t ársadalom számára fontos intézmény, az államnak el kell fogadnia, hogy többféle családforma létezhet. Korlátozni kell az állami beavatkozást a családba A gyermekek helyzete a cs aládban: A reneszánsz korszakig szülök nem szerették különösen gyermekeiket, mivel sok csecsemő és kisgyermek meghalt, és a nagyon szeretett gyermek sorozatos elvesztése nagy érzelmi terhet jelentett volna. A XVIII században csökken a csecsemő és gyermekhalandóság, ezért kialakul a gyermekkor, egy külön életszakasz. Korábban a gyermekeket hamar felnőttként kezelték, ma a kisgyerek

iskolába jár és játékokat kap. A modern korban a gyermekkor fokozatosan meghosszabbodott A felnőttek és idős szüleik közötti kapcsolat: Sok esetben eléggé intenzív marad. (a szülök sokáig támogatják gyermekeiket). Nemzetközi tendenciák 1. Az első házasságkötés átlagos életkora Ny-Európában magasabb volt mint K-Európában Ez az un. Ny-Európai késői házasságkötési minta Ez azzal függött össze, hogy az írott jog, vagy a szokásjog azt írta elő, hogy fiatal felnőtt férfi akkor köthet házasságot, ha önálló gazdasággal, vagy keresetforrással rendelkezik. Keleten a s zülök befogadták házas gyermekeiket. (nagycsalád) 2. Az átlagos első házasságkötési életkor a II világháború után fiatalodott 1960-tól az életkor ismét emelkedett. 19 3. Megnőtt a házasságon kívül együttélők aránya 4. Nőtt a házasságon kívüli születések aránya Itt két típust különböztetünk meg: fiatal egyedülálló nők szülnek

gyereket, mert nem törődnek a fogamzásgátlással, vagy nem tudnak róla, hogy ez szükséges. A másik típus a házasságszerűen együttélő párok tudatosan tervezett gyermekei, pl. Skandináviában 5. Nőtt a válási arányszám Sokan újraházasodnak 6. Nő az egy szülő és gyermek/ek/ típusú háztartások aránya 7. Megnőtt az egyszemélyes háztartásban élők aránya (özvegy nők, az elváltak nem házasodnak újra). 8. Csökken a családok átlagos gyerekszáma Egyesek szerint ezek a tendenciák ciklikusak, mások szerint visszafordíthatatlanok. Egyesek szerint a t endenciák okai az értékváltozások. Más szerint az anómia elterjedése növeli a válásokat. A társadalom tagjainak már nem a nagy többsége járja végig a következő életpálya szakaszokat. 1. gyermekkor 2. fiatalkor 3. munkavállalás, családalapítás 4. gyermekes családban szülő 5. a gyermekek elköltözése után idősebb házaspár 6. özvegység Más életszakaszok is

előfordulhatnak, illetve megváltozik az életszakaszok sorrendje. A posztmodern családra jellemző, hogy az egyén szabadon választhat a különböző családformák között. (Pluralizálódás) 13. A családok helyzetének változása Magyarországon: háztartásnagyság, házasságkötés, válás, házasságon kívüli születés, házastárs kiválasztása stb. Elméletek A családfejlődés evolucionista elmélete: a fejlődés első szakaszaiban csoportházasság létezett, ezután a többnejűség, majd a fejlettség magasabb szintjén a monogámia vált általánossá. Antropológiai vizsgálatok ezt megcáfolták. Kimutatták, hogy a monogámia a leggyakoribb házasságtípus az emberiség történetében, de gyakran előfordul poligínia is. (Ez a fejlettség alacsonyabb szintjén gyakoribb volt) A háztartások történeti változásai Európában: Le Play szerint a t öbbcsaládos háztartásból a nukleáris típusba haladunk. Parsons szerint a családmagra

korlátozó háztartás mozgékonyabb, ezért jobban megfelelnek a társadalmi követelményeknek. Családi funkció: A család 5 f unkcióját szokás megkülönböztetni: termelés, fogyasztás, demográfiai reprodukció, a gyermekek szocializációja és a felnőttek pszichés védelme. A modern társadalomban eluralkodnak a célirányos kapcsolatok, ugyanakkor az embernek szüksége van érzelmekre, intimitásra, amelyet csak a p árkapcsolatokban és a cs aládban találhat meg. Megerősödött a családtagok egymás közötti érzelmeinek a fontossága, viszont csökkent a család termelési és fogyasztási funkciója. A szerelem és a szexualitás történelmi változásai: A hagyományos társadalomban az érzelmek alárendelt szerepet játszottak a párkapcsolatokban. Az 1700-as évek második felében indult meg Nyugat-Európában az első szexuális forradalom. Az 1960-as években újabb szexuális 20 forradalom ment végbe, vagyis általánossá váltak a házasság

előtti szexuális kapcsolatok, amelyek változatlanul intenzív érzelmekkel kapcsolódtak össze. Háború a család körül: Három tábor létezik: 1. A kritikus tábor: a kritikus tábor szerint a család a nők elnyomásának és a g yermekek személyiség fejlődése eltorzításának intézménye. Szerintük a nemek közötti kapcsolatok lényege a harc, az anyaság = rabszolgaság. Szerintük kívánatos lenne a család eltűnése a társadalomból. 2. A neotradicionalista ellenzi a családok felbomlását Ellenzik az abortuszt is 3. Szakmai tábor szerint a családok problémája súlyos és meg kell őket oldani A család, tehát a t ársadalom számára fontos intézmény, az államnak el kell fogadnia, hogy többféle családforma létezhet. Korlátozni kell az állami beavatkozást a családba Magyarországi helyzet Háztartás nagyság és háztartástípusok: 1960 óta vannak adatok, amelyek szerint a háztartások nagysága, taglétszáma csökkent. A fiatal házasok

sokszor élnek valamelyik fél szüleivel, illetve gyakori, hogy a megözvegyült szülő egyik házas gyermekéhez költözik. A háztartás nagyság csökkenésének oka még, hogy csökkent a g yerekek száma. Az átlagos háztartás nagyság valamivel nagyobb Magyarországon, mint Ny-Európában és Amerikában. Házasságkötés: a fejlett országokhoz képest közepes szintű. A nők házasságkötésének életkora alacsony (1995-ben 22,2 év). A férfiaké 25 év, a férjek és feleségek közötti átlagos korkülönbség 2,8 év. A Ny-Európai tendenciától eltérően, ahol a házasságkötés előtti együttélés gyakori, Magyarországon elsősorban elvált és özvegy nők élnek élettárssal. Válás: A házasságok kb. 46 % -a bomlik fel Valószínűleg sok olyan házaspár van, amelynek tagjai külön élnek, de jogilag nem váltak el. A válások növekedésének oka, hogy kevesebb kötelék tartja össze a házasságot, és könnyebb a válás. Mivel nőtt az

átlagos életkor, a hosszabb idő alatt valószínűbb volt a válás, mint korábban. A házasságon kívüli születés: Az utóbbi években erősen nő, de még mindig sokkal alacsonyabb, mint egyes észak-európai országokban. Általában az alacsonyabb iskolai végzettségűek között fordul elő. A családok életciklusának változásai: Egy 20-25 éves korban házasságot kötő pár akár 40-45 évig is együtt élhet, szemben a néhány száz évvel ezelőtti 20-30 évig tartó házasságokkal. Általában a házasság első öt évében születnek meg a gyerekek. Mivel a férfiak átlagosan 9 évvel korábban halnak meg, és 3 évvel idősebbek feleségüknél, a nők átlagosan 12 évi özvegy életre számíthatnak. A házastársak kiválasztása: Az érzelmek fontos szerepet játszanak. Régen a g azdálkodó családok működéséhez mindig kellett egy-egy felnőtt férfi és nő. Ma már egy egyedülálló felnőtt is képes megélni. A heterogámia elsősorban

azokban a rétegekben nagy, ahol lényeges a férfi többlet ( s zakmunkás férfiak ), vagy nőtöbblet, egyszerű szellemi foglalkozású nők. Csökkent a homogámia a mezőgazdasági fizikaiak között és nőtt az értelmiségiek között. A család funkcióinak változása: Korábban a t ermelés túlnyomó része családi keretben történik, ma túlnyomó részt családon kívül folyik. Jelentős azonban a háztáji gazdálkodás, a házilag végzett lakásépítés, barkácsmunka. A család szerepe a gyerek szocializációjában: nőtt. A régebben a nevelésben részt vevő más társadalmi intézmények (távoli rokonság, szomszédok, ifjúsági egyesületek) szerepe gyengült. Ahol a család nem tud a helyükre lépni, ott sokszor az utca negatív szocializáló hatása érvényesül. A család szocializációs szerepének hiánya deviáns viselkedéshez vezethet, ez az állami gondozásban vett gyermekeknél kimutatható. A család az egyén számára biztos szerető és

megbecsülő hátteret nyújt, ezáltal segít a feszültségek és a kudarcok elviselésében. A család gondozza az idős embereket és betegeket is. 21 A családra vonatkozó társadalmi normák: Többnyire hagyományos értékeket és normákat tartják fontosnak. A legpozitívabban értékelik a házastárssal és gyermekkel élő családformát A gyermekes szülök nagy többsége szerint a gyermekeseknek jobb az életük, mint a gyermekteleneknek. A megkérdezettek több mint a fele szerint jobb az élete a dolgozó nőnek, mint a nem dolgozónak. Társadalompolitika A család funkcióit az állami intézmények nem kívánják és nem is képesek átvenni. Jellemző a házas nők majdnem teljeskörű foglalkoztatása, habár ez nehézséget okoz a család ellátásában. Egy intézmény sem képes azonban jelenleg a családdal egyenértékű, vagy azt megközelítő ellátást nyújtani a gyermekek és az idős emberek számára. Problémás a fiatal házaspárok lakáshoz

jutása. A családok életszínvonalát erősen differenciálja az eltartott gyerekek száma 14. Oktatás (Elméletek az iskola társadalmi szerepéről, a kulturális tőkéről Meritokratikus társadalom. Az iskolázottság hatása az életpályára a fejlett országokban és hazánkban.) Elméletek Az iskola szerepe: a szülök már nem képesek a gyermek munkavégzéséhez szükséges tudást átadni, mert az ismereteik elavultak, és nem specifikusak. Az iskola szerepe ezért egyre nő A tudás válik a gazdasági és társadalmi fejlődés fő hajtóerejévé a posztindusztriális társadalomban. Szükség van folytonos képzésre, felnőttképzésre Az emberiberuházás-iskola elmélete: a gazdasági fejlődéshez szükséges, hogy minél többen minél magasabb végzettséget és szakképzettséget szerezzenek. Ezek kellenek a modern társadalmak demokratikus politikai rendszerének működéséhez is. Bourdieu szerint az iskolák rejtetten kijelölik a tanulók helyét a

társadalomban, a társadalmi mobilitást csatornázzák, rejtett társadalmi diszkriminációt érvényesítenek, ezzel megvalósítják a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelését (= társadalmi reprodukció). Miller szerint „papírkórság” jellemző: bizonyos munkakörök, beosztások betöltéséhez egyre inkább szükséges bizonyos iskolai bizonyítványokkal rendelkezni. Ez megakadályozza a hátrányos helyzetű tehetségesek felemelkedését Illich szerint az iskola a k isközösségi autonómiát ássa alá, az egyes emberek kezdeményezőkészségét elcsökevényesítik. A jelenlegi kötelező tanterves és vizsgáztató rendszert fel kéne váltania a saját motivációra épülő tanulásnak. 1960-as években azt mondták, hogy az iskola csökkenti a mobilitási esélyeket, 1970-es évektől azt gondolják, hogy ez nem igazán van így: az oktatás keveset tehet. Kulturális töke és nyelvi készségek: a szülői házban és baráti csoportokban

elsajátított kultúra olyan meghatározó erejű, hogy egyesek szerint az iskola képtelen változtatni rajta. Ez a kulturális örökség (nyelvhasználat, könyvek, különórák, stb.) a kulturális töke Bourdieu szerint ennek az átörökítése a pénztökéhez hasonló. Bernstein a nyelvi készségre helyezi a hangsúlyt. Az otthon elsajátított nyelvi készség ui befolyásolja a gondolkodást, a kifejezésmódot (ezt az iskolák megkövetelik). Öröklés: Az intelligenciahányados egy másik magyarázat szerint öröklött. USA-ban kísérlet: a gyerekeket keverték (buszozás), hogy mindenki hozzáférjen a jobb iskolákba, és általános iskolai előkészítő programokat vezettek be. A vita a fajok közötti állítólagos örökölt intelligenciakülönbségek körül még mindig folyik. Az intelligenciateszt sem biztos, hogy jó Az öröklést nem lehet mérni, mert már magzati korban kezdődik a környezet hatása. A meritokratikus társadalom: kívánatos. De

mivel az érdem az iskolai végzettségre és az osztályzatokra egyszerűsödik le, kérdés, hogy tényleg a tiszta jeles tanuló lesz a legértékesebb a társadalomnak? A másfajta teljesítményeket lehetetlen objektíven mérni. 22 Nemzetközi tendenciák Az iskolai végzettség és a b eiskolázási arányszámok növekedése: a f ejlett országokban az 1950-es évektől oktatási robbanásról beszélhetünk. A fejlett országokban az általános iskolában a beiskolázás 100%, a középfokú oktatásban 85%-nál magasabb, a felsőfokú oktatásban 20-40%. Az iskolai végzettség emelkedése lényegesen hozzájárult a fejlett országok gazdasági fejlődéséhez. Az iskolai végzettség hatása az életpályára: egyre erősebbé válik. A társadalmi származás közvetetten érvényesül: az elért iskolai végzettség erősen függ a szülök társadalmi helyzetétől. Kimutatható a Funkcionális analfabetizmus: az a j elenség, hogy az egyén elvégezte ugyan az

iskola néhány osztályát esetleg a 8 általánost is, mégsem képes úgy olvasni, hogy a szöveget megértse és nem képes mondatokat leírni. Az USA-ban a t eszteredmények romlottak. Japán kezdi utolérni az USA-t: a japán iskolákban sokkal nagyobb a verseny, a teljesítménykényszer (és sajnos a s tressz is). A tömeges iskolázás a t anár-diák kapcsolat elszemélytelenedéséhez és a s zínvonal romlásához vezet. 1968-as diáklázadás: a g azdaság fejlődése nem biztosította a felsőfokú végzettséget igénylő munkahelyek a végzettek számának azonos ütemű fejlődését. Ezért a nagyobb iskolai erőfeszítés ellenére sem változott relatív helyük a társadalmi hierarchiában. Magyarországi helyzet A magyar népesség iskolai végzettsége: az adatokból úgy tűnik, hogy látványosan emelkedett. Az oktatás kiterjesztése azonban a b eiskolázási arányszámok vizsgálata szerint lelassult, sőt az 1970-es évek végén megállt. Ennek oka a

numerus clausus (zárt szám): Az oktatáspolitika, amely az adott iskolába, vagy iskolatípusba felvehető tanulók számát, vagy valamilyen kritérium alapján kiválasztott hallgatók arányát meghatározza. Ezt a túlképzéstől és az ez okozta állástalanságtól való félelem miatt vezették be. A rendszerváltás után az iskolák szabad kezet kaptak. A létszámok nőttek, de még mindig elmaradnak az európai átlagtól. Sok tanuló elavult szakmát tanult, megszűntek a nagyüzemek oktatóműhelyei A GDP-ből oktatásra fordított kiadások aránya csökkenni kezdett. Az oktatás minősége jó 15. Oktatás (A magyar népesség iskolai végzettségét jellemző tények és tendenciák Iskolázottság és társadalmi helyzet. Oktatásból kimaradtak helyzete Kisegítő iskolák) Elméletek Az iskola szerepe: a szülök már nem képesek a gyermek munkavégzéséhez szükséges tudást átadni, mert az ismereteik elavultak, és nem specifikusak. Az iskola szerepe ezért

egyre nő A tudás válik a gazdasági és társadalmi fejlődés fő hajtóerejévé a posztindusztriális társadalomban. Szükség van folytonos képzésre, felnőttképzésre Az emberiberuházás-iskola elmélete: a gazdasági fejlődéshez szükséges, hogy minél többen minél magasabb végzettséget és szakképzettséget szerezzenek. Ezek kellenek a modern társadalmak demokratikus politikai rendszerének működéséhez is. Bourdieu szerint az iskolák rejtetten kijelölik a tanulók helyét a társadalomban, a társadalmi mobilitást csatornázzák, rejtett társadalmi diszkriminációt érvényesítenek, ezzel megvalósítják a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelését (= társadalmi reprodukció). Miller szerint „papírkórság” jellemző: bizonyos munkakörök, beosztások betöltéséhez egyre inkább szükséges bizonyos iskolai bizonyítványokkal rendelkezni. Ez megakadályozza a hátrányos helyzetű tehetségesek felemelkedését Illich szerint az iskola

a k isközösségi autonómiát ássa alá, az egyes emberek kezdeményezőkészségét elcsökevényesítik. A jelenlegi kötelező tanterves és vizsgáztató rendszert fel kéne váltania a saját motivációra épülő tanulásnak. 1960-as években azt 23 mondták, hogy az iskola csökkenti a mobilitási esélyeket, 1970-es évektől azt gondolják, hogy ez nem igazán van így: az oktatás keveset tehet. Kulturális töke és nyelvi készségek: a szülői házban és baráti csoportokban elsajátított kultúra olyan meghatározó erejű, hogy egyesek szerint az iskola képtelen változtatni rajta. Ez a kulturális örökség (nyelvhasználat, könyvek, különórák, stb.) a kulturális töke Bourdieu szerint ennek az átörökítése a pénztökéhez hasonló. Bernstein a nyelvi készségre helyezi a hangsúlyt. Az otthon elsajátított nyelvi készség ui befolyásolja a gondolkodást, a kifejezésmódot (ezt az iskolák megkövetelik). Öröklés: Az

intelligenciahányados egy másik magyarázat szerint öröklött. USA-ban kísérlet: a gyerekeket keverték (buszozás), hogy mindenki hozzáférjen a jobb iskolákba, és általános iskolai előkészítő programokat vezettek be. A vita a fajok közötti állítólagos örökölt intelligenciakülönbségek körül még mindig folyik. Az intelligenciateszt sem biztos, hogy jó Az öröklést nem lehet mérni, mert már magzati korban kezdődik a környezet hatása. A meritokratikus társadalom: kívánatos. De mivel az érdem az iskolai végzettségre és az osztályzatokra egyszerűsödik le, kérdés, hogy tényleg a tiszta jeles tanuló lesz a legértékesebb a társadalomnak? A másfajta teljesítményeket lehetetlen objektíven mérni. Magyarországi helyzet A magyar népesség iskolai végzettsége: az adatokból úgy tűnik, hogy látványosan emelkedett. Az oktatás kiterjesztése azonban a beiskolázási arányszámok vizsgálata szerint lelassult, sőt az 1970-es évek

végén megállt. Ennek oka a numerus clausus (zárt szám): Az oktatáspolitika, amely az adott iskolába, vagy iskolatípusba felvehető tanulók számát, vagy valamilyen kritérium alapján kiválasztott hallgatók arányát meghatározza. Ezt a túlképzéstől és az ez okozta állástalanságtól való félelem miatt vezették be. A rendszerváltás után az iskolák szabad kezet kaptak. A létszámok nőttek, de még mindig elmaradnak az európai átlagtól. Sok tanuló elavult szakmát tanult, megszűntek a nagyüzemek oktatóműhelyei A GDP-ből oktatásra fordított kiadások aránya csökkenni kezdett. Az oktatás minősége jó Iskolázottság és társadalmi helyzet: egyre inkább meghatározza az iskolai végzettség a társadalmi helyzetet. A vezetők között nőtt a felsőfokú végzettségűek aránya Kimutatható a család társadalmi helyzetének hatását a g yermek iskolai végzettségére. A különbségek már általános iskolában nőnek, és az egyetemeknél

ill. az azon belüli szakokon még nagyobbak Jobb származású gyerek meg a népszerűbb ágakra, egyetemre, a hátrányos származásúak alacsonyabb színvonalú iskolába jutnak be. Az oktatásból kimaradtak helyzete: akik a 8 osztályt sem tudják elvégezni (4-5%), azok felemelkedése esélytelen. Az alacsony végzettségű és ezért szegény réteg valószínűleg egész életében hátrányos helyzetben marad, és ezt át is örökíti az utódainak. A kisegítő iskolák: ide járnak azok, akiknek speciális oktatásra van szükségük (4-5%), mert nem tudnának megfelelni az általános iskolai követelményeknek. Ők rendszerint szakmát is tanulnak később, nem kerülnek olyan hátrányos helyzetbe, mint akik lemorzsolódnak. Kimutatták, hogy a diákok általában tanulmányilag túl vannak terhelve, kevés a szabadidejük, ezért a változatos életmód, a széles körű tájékozódás, az elmélyedés bizonyos dolgokban erősen korlátozottak. Egyoldalú és

beszűkült életvitelű személyiségtípusok alakulnak ki Társadalompolitika A felsőfokú túlképzés hátrányai: • A felsőfokú képzés igen drága, tehát veszteséget jelent, ha a végzettek nem tudnak diplomájuknak megfelelő munkakörbe jutni. • Akik nem jutnak értelmiségi munkakörbe, elégedetlenek lesznek. Magyarország erősen elmaradt a nálunk valamivel fejlettebb országok iskolai végzettségi színvonalától. Jó lenne a tankötelezettséget 16 é ves korig, a munkábaállás idejéig kitolni Összevonhatnák a középiskolai és szakmunkás képzést, de kérdés, hogy ez nem okozza-e 24 majd a minőség romlását? Sokan elitiskolákat hoznának létre. PhD = tudósképzés: ma az egyetemek feladata, korábban az MTA-é volt. Az oktatás finanszírozási problémákkal küzd, alacsony a tanárok fizetése. Megoldás: tandíj, magánegyetemek 16. Gazdaság (Elméletek: a gaz daságot integráló mechanizmusok Menedzserek forradalma. Bürokratikus

szervezetek a gazdaságban Gazdasági fejlődés) Elméletek A gazdasági élet szereplőinek motivációi: Homo oeconomicus: A klasszikus közgazdaságtan emberképe, amely mindig racionálisan dönt, cselekszik, továbbá a haszna maximalizálására törekszik. Individualista, másokkal nem törődik. Homo sociologicus: Az ember tevékenységében a társadalmi normákhoz igyekszik alkalmazkodni. E normák hátterében értékek állnak, amelyekkel a társadalom tagjainak többsége egyetért. Két irányzat: egyik szerint a homo oeconomicus modellel meg lehet magyarázni a nem gazdasági viselkedést, mások szerint a gazdasági viselkedésben is kimutathatók nem racionális motívumok. Simon korlátozott racionalitás – elmélete: a racionalitás a társadalmi korlátok között érvényesül. Sen háromféle indítékot különböztet meg: önzést, szimpátiát és az elkötelezettséget. Lindenberg homo socio-oeconomicus emberképe: az ember racionálisan dönt egy adott

tartományon belül, amit a társadalmi normák határoznak meg. Elmondhatjuk, hogy az ember bizonyos döntéseknél homo oeconomicusként, máshol sociologicusként viselkedik. Gazdasági mechanizmusok: reciprocitás, redisztribúció, piac: Polányi Károly szerint a gazdaság 3 mechanizmus alapján működik: reciprocitás (ajándékok), redisztribúció (központi újraelosztás), piac. A családtagok és barátok között szerepe van az ajándékozásnak, a jóléti rendszer redisztribúciót valósít meg, és a piac mindig érvényesül (legfeljebb feketepiacként). Tehát ezek egymás mellett élnek. Vita a s zociális gazdaságról: Kornai János szerint a s zocialista tervgazdálkodás hiánygazdaság. Addig nincs piac, amíg a termelőeszközök állami tulajdonban vannak Menedzserek forradalma: utóbbi évtizedekben kialakultak a multinacionális vállalatok, amiket a menedzserek vezetnek. Egyesek szerint a m enedzserek nem a nyereséget maximalizálják, hanem a vállalat

hatalmát növelik, mások szerint a menedzserek a tőkések érdekeit képviselik. A bürokratikus szervezetek: A bürokrácia jellemzői: • Szakismereten alapuló munkamegosztás • Uralmi hierarchia • Előrelépés pontos szabályok szerint • Ügyintézés pontos szabályok szerint • Ügyintézésről írásos dokumentumok • A bürokraták teljes munkaidős állásban és kereset fejében dolgoznak. • A kapcsolatok személytelenek. A bürokrácia Weber szerint fejlettebb, racionálisabb forma, mint a korábbiak. A bürokrácia hátrányai: • Növekedésre törekszik 25 • Mindenki addig emelkedik a hierarchiában, amíg olyan szintre nem jut, ahol már nem tud megfelelni a feladatnak • A működés válik céllá • Oligarchizálódási tendencia • Merevvé válás A hátrányok ellensúlyozását egyes gazdaságszociológusok a munkásönkormányzatoktól remélik. A gazdasági fejlődés társadalmi korlátai: a gazdasági fejlődésnek nemcsak

ökológiai, hanem társadalmi korlátai is vannak. Például: • Minél több embernek van ún. pozicionális jószága, annál inkább veszít az értékéből (ritka drága autó). • Mindent meg lehet vásárolni (kommercializálódás), ez időbe telik, ezért az emberi kapcsolatok leromlanak. • Mindenki az önérdekét követi, ez káros (pl. bíróság lefizethető) 17. A gazdaságszociológia kutatási területei - nemzetközi tendenciák (Tudományos munkaszervezés, emberi kapcsolatok irányzat. Autonóm munkacsoportok, munkásönigazgatás Munkaerőpiacok, munkanélküliség Informális gazdaság) Elméletek A gazdasági élet szereplőinek motivációi: Homo oeconomicus: A klasszikus közgazdaságtan emberképe, amely mindig racionálisan dönt, cselekszik, továbbá a haszna maximalizálására törekszik. Individualista, másokkal nem törődik. Homo sociologicus: Az ember tevékenységében a társadalmi normákhoz igyekszik alkalmazkodni. E normák hátterében

értékek állnak, amelyekkel a társadalom tagjainak többsége egyetért. Két irányzat: egyik szerint a homo oeconomicus modellel meg lehet magyarázni a nem gazdasági viselkedést, mások szerint a g azdasági viselkedésben is kimutathatók nem racionális motívumok. Simon korlátozott racionalitás – elmélete: a racionalitás a társadalmi korlátok között érvényesül. Sen háromféle indítékot különböztet meg: önzést, szimpátiát és az elkötelezettséget. Lindenberg homo socio-oeconomicus emberképe: az ember racionálisan dönt egy adott tartományon belül, amit a társadalmi normák határoznak meg. Elmondhatjuk, hogy az ember bizonyos döntéseknél homo oeconomicusként, máshol sociologicusként viselkedik. Nemzetközi tendenciák A tudományos munkaszervezés és az emberi kapcsolatok irányzat: a munka termelékenységét növelni lehet Taylor szerint tudományos munkaszervezéssel (kevés felesleges mozdulat, könnyebb gépkezelés), pl.

szalagrendszerű termelés Ez tényleg bevált Mayo vizsgálatai kimutatták, hogy a munka termelékenysége nem annyira a tárgyi munkakörülményektől (pl. világítás) és a munka megszervezésétől (szünetek) függ, hanem inkább attól, hogyan érzik magukat a munkások a munkahelyen. Meghatározó az emberi kapcsolat, az informális csoportkapcsolat. Javasolta tanácsadók alkalmazását, akikkel a munkások megbeszélhetik problémáikat. Gépesítés és automatizálás: a m unka örömet okoz, az ember életének az értelme. A felaprózott, gépesített munka monoton, a munkás nem látja munkájának eredményét, ami az 26 ipari munkás elidegenedéséhez vezet. Kellene: a m unka humanizálása Az automatizálás munkanélküliséget, a mikroelektronika „szellemi munkanélküliséget” okozhat. Autonóm munkacsoportok és a munkás-önigazgatás: Autonóm munkacsoport: új munkaszervezési forma, amely szerint a munkafeladatokat nem az egyes munkások kapják,

hanem teljes munkacsoportok, amelyek azután saját elgondolásaik szerint tervezik meg azok elvégzését. Hatékony Munkásönkormányzat: olyan szervezeti formák, amelyekben a munkavállalóknak beleszólásuk van munkahelyük gazdálkodásának, szervezetének, a munkakörülmények kérdéseibe. Az eredmények ellentmondóak, még nincsenek alapos elemzések A munkaerőpiacok: szegmentáltak (pl. férfi-női, teljes vagy részleges munkaidős foglalkoztatás, hazai és külföldi). A munkások egy része jól keres és biztos az állása, a másik résznél fordítva (a cég őket bocsátja fel és veszi fel legkönnyebben, ezáltal rugalmas). Munkanélküliség: A munkanélküli ember nehéz anyagi helyzetbe kerül, elvesztik életük értelmét adó tevékenységüket, elvesztik önbecsülésüket. Anyagi és lelki válság, amelyek deviáns viselkedéshez vagy szélsőséges politikai mozgalmak támogatásához vezethet. A keynesi gazdaságpolitika és a b everidge-i

szociálpolitika 1970-ig megoldotta a munkanélküliség problémáját. Keynesi gazdaságpolitika: az állam a pénzmennyiségen és az állami beruházásokon keresztül úgy alakítja az összkeresletet, hogy az ne maradjon el a j avak és szolgáltatások összkínálatától, úgyhogy elkerülhető legyen a gazdasági depresszió és a nagy tömegű munkanélküliség. Beveridge-i szociálpolitika: a második világháború alatt W. Beverigde angol liberális politikus által kidolgozott szociálpolitika, amely gondoskodik arról, hogy a társadalom egyetlen tagja se kerüljön lényegesen hátrányos helyzetbe. Az 1980-as évektől újra nőtt a munkanélküliség a fejlett kapitalista országokban. A tartós munkanélküliség leszegényedéshez és a társadalomból való kiszakadáshoz vezethet. Informális gazdaság: Az informális gazdaság kreatívabb, hatékonyabb a hivatalosnál, itt intenzívebben is dolgoznak. Sok szolgáltatás háztartási munkává válik (mosás,

javítás) A szolgáltatási társadalom helyett kialakul az önmagát kiszolgáló társadalom. 18. A gazdaságszociológia kutatási területei - magyarországi helyzet (Üzem- és munkaszociológia. Vállalatok és a k ormány Második gazdaság Vállalkozások, privatizáció. Munkanélküliség és a háztartások alkalmazkodása) Elméletek A gazdasági élet szereplőinek motivációi: Homo oeconomicus: A klasszikus közgazdaságtan emberképe, amely mindig racionálisan dönt, cselekszik, továbbá a haszna maximalizálására törekszik. Individualista, másokkal nem törődik. Homo sociologicus: Az ember tevékenységében a társadalmi normákhoz igyekszik alkalmazkodni. E normák hátterében értékek állnak, amelyekkel a t ársadalom tagjainak többsége egyetért. Két irányzat: egyik szerint a homo oeconomicus modellel meg lehet magyarázni a nem gazdasági viselkedést, mások szerint a gazdasági viselkedésben is kimutathatók nem racionális motívumok. Simon

korlátozott racionalitás – elmélete: a racionalitás a társadalmi korlátok között érvényesül. Sen háromféle indítékot különböztet meg: önzést, szimpátiát és az elkötelezettséget. Lindenberg homo socio-oeconomicus emberképe: az ember racionálisan dönt egy adott 27 tartományon belül, amit a társadalmi normák határoznak meg. Elmondhatjuk, hogy az ember bizonyos döntéseknél homo oeconomicusként, máshol sociologicusként viselkedik. Magyarországi helyzet Üzem- és munkaszociológiai vizsgálatok: A tervgazdaságban kényszer jellemző, ami nem elegendően növelte a munkatermelékenységet. 1968-tól anyagi ösztönzés (feszes munkanormák, a bérek arányosak a munkateljesítménnyel). Ez taktikázáshoz, teljesítményvisszatartáshoz vezetett A kulcsmunkások a legszakképzettebbek, a legjobban ismerik az üzem működését, ezért magasabb béreket tudnak kiharcolni. A szakképzetlenek a munkaerőhiányt kihasználva

munkahely-változtatások útján próbálnak magasabb bérhez jutni. A munkateljesítmény nemcsak az anyagi ösztönzéstől, hanem az üzemi hatalmi viszonyoktól is függ. A szocialista időszakban a magyar munkások a vizsgálatok szerint legalább olyan intenzitással dolgoznak, mint az amerikaiak, csak őket a munkanélküliség akkor nem fenyegette. Az amerikai bére azonban biztosabb volt (garantált bérminimum, azon felül darabbér). A vállalatok és a kormány közötti alku: A szocializmus alatt jellemző a puha költségvetési korlát. Kornai János vezette be ezt a fogalmat Lényege, hogy a s zocialista gazdasági rendszerben a v állalat bevételei, saját pénzeszközei nem szabtak kemény korlátot a v állalat kiadásainak, amely korlát túllépése a vállalat csődjével fenyegetett. A szocialista gazdasági rendszerben ugyanis a vállalatok számíthattak arra, hogy a kormányzattal való alkun keresztül pótlólagos szubvenciókhoz, hitelekhez vagy egyéb

kedvező feltételekhez juthatnak, így elkerülhetik a veszteségessé válást és annak következtében a csődöt. A vállalati vezetés fő célja nem a nyereség maximalizálása, hanem a kormányzattal szembeni előnyös alkupozíció. A második gazdaság: a szocialista gazdaság mellett működő, erősödő, magánjellegű és piaci elven működő gazdaság (kettős gazdaság). 1980-tól ösztönzik Először a mezőgazdaságban alakult ki (háztáji gazdaságok). Az így szerzett jövedelem a nagy időráfordítás miatt jelentős volt. 1980-as évek közepéig a jövedelemegyenlőtlenségeket csökkentette, utána növelte Vállalati gazdasági munkaközösségek: 1980-as évektől vgmk (alkalmazottak csoportja): a tagok a vállalattal szerződést kötöttek bizonyos munkafeladatok elvégzésére, amelyet munkaidőn kívül, a vállalat gépeivel végeztek. Ez többletjövedelmet, a vállalatnak rugalmasságot jelentett, de növelte a munkásságon belüli

különbségeket. Ezek tulajdonképpen autonóm munkacsoportok. A privatizáció: nem tisztán magántulajdonban levő vállalatok jöttek létre, hanem keverék, rekombináns tulajdoni formák, amelyekben az állami és a m agántulajdon egyaránt szerepet játszik. Az új gazdasági elit és a magánvállalkozók: a s zocialista korszak végének menedzserei jelentős részben megőrizték pozíciójukat, nehezen törhettek be új vezetők. A második gazdaságban azok a legsikeresebbek, akiknek a családja a mezőgazdaság kollektivizálása előtt legalább közepes nagyságú gazdasággal rendelkezett. Az önálló vállalkozásba kezdést illető derűlátás erősen visszaesett. A fiatalok, a férfiak és a szakmunkás végzettségűek hajlamosabbak a vállalkozásra. A munkanélküliség: 1992-ben csúcsérték 663 ezer fő, 1994 végén 520 ezer. Munkanélküli az, aki a megelőző hónapban egyáltalán nem dolgozott, aktívan keresett munkát és készen áll arra, hogy

azonnal munkába lépjen. Nagyobb az arány a fiatalok, az alacsony iskolai végzettségűek, a községi lakosok és a romák között, Szabolcs, Borsod és Nógrád megyében, kisebb Budapesten, Győr és Vas megyében. Sokan inaktívvá válnak, tanulnak, korkedvezménnyel nyugdíjba mennek inkább. A háztartások alkalmazkodása a g azdasági nehézségekhez: A háztartások 40%-ának nincs pénzzavara, a többieknek havonta-kéthavonta, vagy ritkábban van. Ők rokontól vagy 28 szomszédtól kapnak segítséget, ill. csökkentették kiadásaikat A magyar háztartások többsége lényeges anyagi problémákkal küszködik. Társadalompolitika 1968 után lecsökkent az állami beavatkozás a gazdaságba, a rendszerváltás után még inkább. Az államnak szabályokat kell alkotnia. 1950-60-as évben a t eljes foglalkoztatás és a növekedés, 1970-es évektől az árstabilitás a legfontosabb a gazdaságpolitikában. A humanizálás növeli a teljesítményt. 19. Állam,

kormányzat, politika (Elméletek és vizsgálati módszerek Állam nemzetállam Demokrácia és gazdasági fejlődés illetve piacgazdaság Állampolgári kultúra. Totalitarizmus-elméletek) Elméletek Az állam: a marxisták szerint az állam az uralkodó osztály érdekeit szolgálja ki, a fennálló rendszer fenntartására törekszik. Az ellentétes felfogás szerint az állam független a gazdasági uralkodó osztálytól, annak érdekeitől. Arra törekszik, hogy a többség megelégedésére kormányozzon, az érdekellentéteket kiegyenlítse, a közrendet biztosítsa, az országot megvédje. Minél demokratikusabb a politikai rendszer, annál inkább figyelembe kell vennie az államnak a többség érdekét és kívánságait. A pluralista elmélet szerint a végső döntés sok különböző érdekcsoport közötti vitában és versenyben alakul ki. Az elitelmélet szerint egy szűk elit hozza meg a döntéseket A jóléti állam problémája: egyre nőnek a jóléti

programok, és az állam ezt nem tudja finanszírozni. A nemzetállam: A nemzettudat már évszázadok óta létezik, de a XVII-XVIII. században jelent meg először a nemzetállam eszméje. Ez azt jelenti, hogy a n emzet minden tagja legyen egy adott nemzetállam alattvalója, és egy állam minden polgára legyen az államalkotó nemzet tagja. A nemzetállam tehát ki kívánja terjeszteni fennhatóságát, területét minden, az adott nemzet tagjának tekintett személyre, és az állam minden polgárát akár erőszak árán is a nemzet tagjává akarja tenni. Az EU egy nemzetállam fölötti politikai egység Demokrácia és gazdasági fejlettség: tendencia a d emokratizálódás, de a d emokrácia és a gazdasági fejlettség kapcsolata nem bizonyított. Állampolgári kultúra: az állampolgárok tájékozottak és elkötelezettek politikai kérdésekben, aktívan részt vesznek a politika vitákban, és racionálisan gondolkoznak a politikai kérdésekről.

Totalitarizmuselméletek: a totalitárius rendszerek hatalomra jutását elősegíti: • Gazdasági válság • Tömeges munkanélküliség • Gazdasági lecsúszás • Háborús veszteség, nemzeti kudarc, megaláztatás-élmény • Megkésett modernizáció • Tömegtársadalom, elgyökértelenedés, a m arginalizálódott értelmiségiek értékvesztése, nihilizmusa • Autoritárius személyiség • A szabadság és individualizmus sokaknak teher, probléma, kell, aki dönt helyette. Demokrácia és piacgazdaság: kérdés, hogy a piacgazdaság működéséhez kell-e a demokrácia (volt rá példa, hogy nem), ill. kell-e a demokrácia működéséhez piacgazdaság Kornai János 29 szerint a totalitárius rendszer nem egyeztethető össze a piacgazdasággal. Mi alapján támogatják az emberek a pártokat: • Objektív, gazdasági érdekek, a társadalomban elfoglalt helyzet • Világnézet • Egyéni személyiség pszichológiai jellemzői 20. Állam, kormányzat,

politika (Nemzetközi és hazai tendenciák A pártok támogatottsága. Kiábrándulás a p olitikából Helyi hatalmi viszonyok Piacgazdaság és demokrácia. A szavazótábor Közvélemény) Elméletek Az állam: a marxisták szerint az állam az uralkodó osztály érdekeit szolgálja ki, a fennálló rendszer fenntartására törekszik. Az ellentétes felfogás szerint az állam független a gazdasági uralkodó osztálytól, annak érdekeitől. Arra törekszik, hogy a többség megelégedésére kormányozzon, az érdekellentéteket kiegyenlítse, a közrendet biztosítsa, az országot megvédje. Minél demokratikusabb a politikai rendszer, annál inkább figyelembe kell vennie az államnak a többség érdekét és kívánságait. A pluralista elmélet szerint a végső döntés sok különböző érdekcsoport közötti vitában és versenyben alakul ki. Az elitelmélet szerint egy szűk elit hozza meg a döntéseket A jóléti állam problémája: egyre nőnek a jóléti

programok, és az állam ezt nem tudja finanszírozni. A nemzetállam: A nemzettudat már évszázadok óta létezik, de a XVII-XVIII. században jelent meg először a nemzetállam eszméje. Ez azt jelenti, hogy a nemzet minden tagja legyen egy adott nemzetállam alattvalója, és egy állam minden polgára legyen az államalkotó nemzet tagja. A nemzetállam tehát ki kívánja terjeszteni fennhatóságát, területét minden, az adott nemzet tagjának tekintett személyre, és az állam minden polgárát akár erőszak árán is a nemzet tagjává akarja tenni. Az EU egy nemzetállam fölötti politikai egység Demokrácia és gazdasági fejlettség: tendencia a d emokratizálódás, de a d emokrácia és a gazdasági fejlettség kapcsolata nem bizonyított. Nemzetközi tendenciák A demokráciák számának változása: a demokratikus politikai rendszerű országok száma nőtt az elmúlt 2 évtizedben. A 2 világháború között elterjedt a diktatúra Utána megkezdődött a

demokratizálódás, pl. Portugália, Spanyolország, Görögország, Brazília, Argentína, stb 1989től Kelet-Európában is Az állampolgárok érdeklődése, részvétele a választásokon sok helyütt csökkent = politikából való kiábrándultság. A pártok támogatottsága: csökkent. Kérdés, hogy fennmarad-e a jobbközép konzervatívliberális és a balközép szociáldemokrata kettősség Kiábrándulás a politikából: Ciklikusság: egy korszakban a társadalom tagjai a jólétüket akarják növelni, nem foglalkoznak politikával, majd amikor kiábrándultak az anyagi javakból, a jólétből, ismét a politika felé fordulnak, majd ha ebből kiábrándulnak, ismét visszahúzódnak a magánéletbe. Helyi hatalmi viszonyok: a felső osztálynak van beleszólása bizonyos helyeken az önkormányzatba. A jóléti juttatások: nőttek a kiadások, ami vagy költségvetési deficithez, vagy adóemeléshez vezet. Lehet azonban, hogy az elszegényedés közvetett

költségei még ennél is nagyobbak lennének. 30 Magyarországi helyzet A piacgazdaság és a d emokrácia támogatottsága: Magyarországon a j elenlegi gazdasági rendszert kedvezőtlenebbül ítélték meg, mint a szocialistát. A jelenleginél kedvezőbbnek ítélték az 5 év múlva várható rendszert. De nem akarnak visszatérni a totalitárius rendszerhez Egy nem jelentéktelen kisebbség visszatérne a kommunista rendszerhez. A pártok szavazótáborának összetétele: az MDF-re értelmiségiek és parasztok, az MSZP-re a felsővezetők, az SZDSZ-re a vezetők, a Kisgazdapártra a parasztok, a FIDESZ-re az értelmiségiek és az alsóvezetők szavaztak többségben. Három osztály (értelmiségi elit, a vállalkozók, és a munkások) különül el, és három politikai pártcsoport (nemzeti-keresztény, liberális, szocialista). A politikai vélemények még nem kristályosodtak ki, sok az ingadozó szavazó. Közvélemény a jóléti juttatásokról: a szocializmus

idején nagy összegeket osztottak el, de nem a leginkább rászorulók kapták, nagy volt a pazarlás. A nyugati társadalmakban megerősödött a neoliberális felfogás (mindent meg kell fizetni). A juttatások finanszírozása nehézségekbe ütközik. Ezért csökkenteni kell őket, legalábbis növelésüket meg kell állítani A vizsgálatok szerint a m agyar népesség nagy része (miután megtudta, hogy a jóléti programokért mennyi adót kell fizetni) többségben nem támogatja az állam teljes kivonulását a jóléti szolgáltatások területéről, és azok piacosítását. Társadalompolitika A politikai demokrácia függ a demokratikus kultúrától és a civiltársadalom fejlődésétől. A politikai rendszerváltozáshoz 6 hónap kell, a gazdaságihoz 6 év, és a demokratikus viszonyok megteremtéséhez és megszilárdításához 60 év. 21. Az életmód-kutatás elméletei és módszerei (Időmérleg, háztartásstatisztika, megfigyelés, élettörténet. M Weber

megközelítése A hivalkodó fogyasztás Az időfelhasználás szociológiája.) Alapfogalmak Időmérleg-felvétel: A szabadidő, illetve a mindennapi tevékenységek gyakoriságát és időtartamát vizsgálja. Hippi-mozgalom: A hippik egy, az uralkodótól eltérő, alternatív életmódot próbáltak megvalósítani. Miliő: Az életmód és értékek alapján meghatározott társadalmi kategóriák. Életmód: A szükségletek kielégítése érdekében végzett tevékenységek rendszere. (Milyen, hol, kik vesznek részt, miért, mit jelent számukra) Életstílus: adott társadalmi körülmények között viszonylagos szabadsággal megválasztott tevékenységek és az ezekkel kapcsolatos preferenciák. Életvilág: A mindennapi életnek azok az elemei, amelyeket a társadalomban élő ember adottnak vesz. (embertársak, környezetünk tárgyai) Praxis: A mindennapi tevékenységek és ezeknek a cselekvő számára való értelme. A gyakorlatban megnyilvánuló értékek,

ízlések. Bourdieu által használt fogalom Habitus: A mindennapi tevékenységek és ízlésválasztások mögött meghúzódó alapvető és következetes beállítódás, attitűd. A habitus kifejezi, hogy az egyén mely társadalmi osztályhoz tartozik. Bourdieu által használt fogalom Módszerek Időmérleg-technika: lényege, hogy a m egkérdezett személyek naplót vezetnek tevékenységükről. A feldolgozásnál három alapvető mutatót szokás kiszámítani: 31 • a napi 24 óra áltagos felosztása különféle tevékenységek és helyszínek között • az adott tevékenységben a kérdezettek közül naponta részt vevők aránya • azoknak átlagos ideje, akik az adott tevékenységben a vizsgált napon részt vettek. Három nagy összevont kategóriát különböztetnek meg: a fiziológiai szükségleteket szolgáló tevékenységekkel töltött idő, a munkával töltött idő és a szabadidő. Háztartás statisztika: a megkérdezettek a háztartás összes

jövedelmét és kiadását naplószerűen vezetik. Megfigyelés és élettörténet Elméletek Az életmód szerepe Max Webernél: a társadalom tagjai nemcsak gazdasági helyzet és hatalom szerint rendeződnek a társadalom hierarchiájában, hanem az életmódjuk, megbecsülésük, presztízsük szerint is. Hivalkodó fogyasztás: A gazdagok hivalkodó fogyasztással akarják megmutatni, hogy mennyire megengedhetik maguknak a fényűzést. Az időfelhasználás szociológiája: Felmérések szerint a kereső munka mellett sok időt vesz igénybe a h áztartási munka. Az ipari társadalom után nemcsak a s zolgáltatási társadalom következik, hanem az önmagunkat kiszolgáló társadalom is. 22. Az életmód változásának nemzetközi és hazai tendenciái (Időmérleg-vizsgálatok Nők, férfiak, szegények, romák életmódja. Életstílus-csoportok Praxis, habitus, munkáséletmód. Társadalmi miliők) Alapfogalmak Időmérleg-felvétel: A szabadidő, illetve a mindennapi

tevékenységek gyakoriságát és időtartamát vizsgálja. Hippi-mozgalom: A hippik egy, az uralkodótól eltérő, alternatív életmódot próbáltak megvalósítani. Miliő: Az életmód és értékek alapján meghatározott társadalmi kategóriák. Életmód: A szükségletek kielégítése érdekében végzett tevékenységek rendszere. (Milyen, hol, kik vesznek részt, miért, mit jelent számukra) Életstílus: adott társadalmi körülmények között viszonylagos szabadsággal megválasztott tevékenységek és az ezekkel kapcsolatos preferenciák. Életvilág: A mindennapi életnek azok az elemei, amelyeket a társadalomban élő ember adottnak vesz. (embertársak, környezetünk tárgyai) Praxis: A mindennapi tevékenységek és ezeknek a cselekvő számára való értelme. A gyakorlatban megnyilvánuló értékek, ízlések. Bourdieu által használt fogalom Habitus: A mindennapi tevékenységek és ízlésválasztások mögött meghúzódó alapvető és következetes

beállítódás, attitűd. A habitus kifejezi, hogy az egyén mely társadalmi osztályhoz tartozik. Bourdieu által használt fogalom Módszerek Időmérleg-technika: lényege, hogy a m egkérdezett személyek naplót vezetnek tevékenységükről. A feldolgozásnál három alapvető mutatót szokás kiszámítani: • a napi 24 óra áltagos felosztása különféle tevékenységek és helyszínek között • az adott tevékenységben a kérdezettek közül naponta részt vevők aránya • azoknak átlagos ideje, akik az adott tevékenységben a vizsgált napon részt vettek. Három nagy összevont kategóriát különböztetnek meg: a fiziológiai szükségleteket szolgáló tevékenységekkel töltött idő, a munkával töltött idő és a szabadidő. 32 Háztartás statisztika: a megkérdezettek a háztartás összes jövedelmét és kiadását naplószerűen vezetik. Munkás életmód és a s zegénység kultúrája: Máig vita folyik arról, hogy a modern szakmunkások

magas keresetük és életszínvonaluk mellett is megtartják-e a hagyományos munkásosztályra jellemző életmód számos jellemzőit, vagy elpolgárosodnak. Praxis és habitus Bourdieu-nél: A habitus jellemzi és egyben definiálja a társadalmi osztályokat. Az életmód a társadalmi struktúrában elfoglalt pozíciót tükrözi és meg is határozza, hogy az egyén milyen társadalmi osztályhoz tartozik. Bourdieu életmód alapján is definiál osztályokat. Pl a tőkéseket és az értelmiségieket az uralkodó osztályon belül Társadalmi miliők: Hradil 1980 körül az akkori NSZK-ban a következő társadalmi miliőket különbözteti meg: magas konzervatív, kispolgári, hagyományos munkás miliő, hátrányos helyzetű hagyományos munkás miliő, feltörekvő miliő, technokrata-liberális, hedonista és alternatív-baloldali miliő. A miliők változnak, elsorvadnak, újak tűnnek fel Nemzetközi tendenciák A szabadidő növekedése: Lassan nő a szabadidő

mennyisége. Egyes kutatók szerint az ipari forradalom előtt volt több szabadideje az embereknek, pl.: télen a parasztságnak nem volt munkaalkalma. A nők munkába állása csökkentette a szabadidőt Az emberek a megnövekedett szabadidő nagy részét TV nézésre fordítják. A háztartás gépesítése lerövidíti a házimunkát, de az életszínvonal emelkedése növeli a házimunka iránti igényeket. Lassan haladunk a „csináld magad” társadalom és életmód irányába. A férfiak és a nők életmódja közötti különbségek eltűnőben vannak. A nők is dolgoznak, a férfiak részt vesznek a házimunkában és a gyermeknevelésben. Tehát a legtöbb fejlett országban nő a szabadidő Időmérleg-vizsgálatok: A fejlett kapitalista országokban rövidebb volt az egy felnőttre jutó átlagos napi munkaidő, mint a szocialista országokban. Egyéb vizsgálatok Magyarországi helyzet Időmérleg-vizsgálatok: Az emberek Magyarországon igen sokat dolgoztak. A

főfoglalkozás mellett sokan végeztek jövedelemkiegészítő tevékenységet, házimunkát, házilagos építési és javítási munkát, idős emberek gondozását, stb. A munka intenzitása meglehetősen nagy volt A közlekedés is sok időt vesz el, az ingázók aránya igen magas. Jövedelemkiegészítő munkák: Leggyakoribb a mezőgazdasági kistermelés. (2/3) 1978-tól más ágazatokban is elterjedt. Legtöbbször a rokonok, szomszédok, barátok összefogtak a házépítésnél, és egymásnak segítenek. A szabadidő elszegényesedik: elterjed a televíziózás. Ez elmossa a társadalmi rétegek közötti műveltségbeli különbségeket Újabb tendenciák: A főfoglalkozásban végzett munkaidő csökkent. Csökkent a főállású munkahellyel rendelkezők aránya is. Azonban a főmunkahelyek elvesztése, illetve a munkaidő megrövidülése nem vezetett az egyéb jövedelemkiegészítő tevékenységek növekedéséhez. Csökkent a háztáji gazdálkodás. Mivel

csökkent a m agánlakás építés, visszaesett az építési munkára fordított idő. Több időt fordítunk a fiziológiai szükségletekre A kulturális tevékenységekre fordított idő tovább csökkent. Kissé nőtt a testedzésre fordított idő A megnövekedett szabadidő nagy részét azonban a televíziózás tölti ki. A férfiak és nők életmódja közötti különbség: a magyar társadalomban igen erősen különbözik a férfiak és a nők életmódja, és lényegesek a társadalmi rétegek közötti különbségek. Jólétünk biztosításának terhe nagyobb mértékben nehezedik a nők vállára A nők hosszabb kötött ideje elsősorban a hosszabb háztartási munkaidő következménye. A társadalmi rétegek életmódjának különbségei: a vezetők és értelmiségiek kötött ideje a legrövidebb. A mezőgazdasági fizikaiaké a leghosszabb 1993-ra a felsővezető és értelmiségi férfiak munkával lekötött ideje erősen megnőtt, a betanított és

segédmunkás férfiaké viszont erősen lecsökkent. Az alacsony jövedelmű rétegek jövedelemkiegészítő lehetőségei 33 visszaszorultak, tehát nőttek a jövedelem-különbségek. Életstílus csoportok: Az életstílus 9 dimenziója: 1. háztartási, fogyasztási szokások 2. lakásberendezés 3. lakáskultúra 4. tárgyi környezet 5. második gazdaságbeli tevékenység 6. intellektuális tevékenységek 7. rekreáció 8. szokások 9. emberi kapcsolatok intenzitása Ezek alapján 10 életstílus csoportot különböztetünk meg: 1. elit 2. intellektuális orientáció 3. családorientált 4. a hierarchiában magasabb helyzetű rétegek mintáját követő 5. tárgyorientált 6. emberi kapcsolatokban gazdag 7. emberi kapcsolatokban szegény, elmagányosodott 8. a hátrányos helyzetét a második gazdaságban tett nagy erőfeszítésekkel kompenzáló 9. robotoló 10. elesett, szegény Hazánkban a legnagyobb a 8, 9 és 10 sz. csoport Szegények és romák életmódja: A

közvélemény szerint a cigányság jelentős részének életmódja lényegesen eltér a magyar társadalom többségétől. A szegény népesség életkörülményei és életmódja elkülönül a társadalom többi részétől és bár ebbe a rétegbe a cigányság 2/3-a beletartozik, a nagy többség nem cigányokból áll. A nem cigány szegények elfogadják a társadalomban vezető szerepet játszó értékeket, különösen a munkát. A cigányok a munkát elutasítják és az örömökben gazdag életet tekintik a legfőbb értéknek. Ezek az értékkülönbségek feltehetően lényegesen befolyásolják életmódjukat is Társadalompolitika Az életmód nagyrészt spontán alakul, állami politikával nem lehet irányítani. Az állami politika azonban hatással lehet az életmódra. A második és informális gazdaságban végzett munka nagy intenzitásának hátránya a rendkívül nagy munkaterhelés, amely miatt kevés idő és energia marad művelődésre, társas

kapcsolatokra, pihenésre, testedzésre, és valószínűleg rontja a halandóságot, növeli a deviáns viselkedések számát. Kívánatos lenne a jövedelemkiegészítő tevékenységek feltételeit javítani, könnyíteni. Ezt elő lehet segíteni foglalkoztatás politikával (rugalmas és részmunkaidős munkahelyek), adópolitikával és hitelpolitikával. 23. Az értékek és az attitűd fogalma, mérése, változása hazánkban és a fejlett országokban. Elméletek az értékekkel kapcsolatban Alapfogalmak Értékek: Olyan kulturális alapelvek, amelyek kifejezik azt, hogy az adott társadalomban mit tartanak kívánatosnak és fontosnak, jónak vagy rossznak. Attitűdök vizsgálata: Attitűdnek nevezik az egyénnek azt a lelki és szellemi készségét, hogy 34 bizonyos tárgyakra, személyekre, helyzetekre meghatározott módon reagáljon. Az attitűdök hátterében értékek állnak. Az attitűd inkább konkrét helyzetre vonatkozik, míg az érték általános

kérdésekre. Elméletek Értékek változásának elméletei: A modern emberre a teljesítményorientáltság a jellemző. Az 1960-as évek közepe óta az értékek változására figyeltek fel a s zociológusok. A fiatalok között egyre kisebb az értéke az anyagi javaknak, karriernek és egyre fontosabbá válnak az emberi kapcsolatok, kulturális értékek, függetlenség és szabadság. Nemzetközi tendenciák Az értékek változása: A fejlett országokban nagyobb fontosságot tulajdonítanak az egyéni teljesítménynek. Materialista az, aki a k özrend fenntartását és a i nfláció leküzdését tartja fontosnak, posztmaterialista pedig az, aki az állampolgárok politikai döntésekbe való nagyobb beleszólását és a szólásszabadságot tartja nagyon fontosnak. Kutatások szerint a 70-es évek eleje óta a p oszt-materialisták aránya minden Ny-Európai országban emelkedett. A posztmaterialisták aránya a fiatal nemzedékekben magasabb Magyarországon a l

egnagyobb a materialisták aránya. Megkülönböztethetünk autoritárius, tekintélyelvű személyiséget és nyitott személyiséget. Hogy ki melyik típusba tartozik, azt a végzett munka jellege erősen befolyásolja. (önálló, felügyelt, változatos vagy rutinszerű munka) A szocializációt befolyásoló körülmények: A legtöbb szociológus és pszichológus szerint az engedékeny nevelés jobb, mint a szigorúbb. A l egjobb a szeretetteljes, de ugyanakkor követelményeket támasztó nevelés. Totális intézmény: a bekerülő személy teljes személyiségének uralására törekszik. Ilyen az elmekórház, a börtön, a hadsereg, egyes szerzetes rendek, a nemzeti szocialista koncentrációs táborok és a szovjet munkatáborok. Sokan képesek voltak ellenállni a szélsőséges reszocializációnak, átnevelésnek. Az élet minőségének vizsgálata: A fejlett országokban általában a családdal a legelégedettebbek az emberek és a közállapotok különböző

elemeivel, közintézményeivel a legelégedetlenebbek. Magyarországi helyzet A tradicionális értékek uralma: A legfontosabb értékek sorrendben: család, nyugalom, megbecsülés, anyagi előrejutás, hit, szabadság és kötetlenség, hedonizmus (minden perc szépségének kiélvezése), siker, fatalizmus (nem tőlem függ, mi történik), munka. Az eszközértékek között előtérbe került az értelmesség, megelőzve a morális értékeket. Normák és életminőség a magyar társadalomban: Elterjedt az a meggyőződés, hogy a siker, előrejutás, karrier, meggazdagodás érdekében meg kell szegni bizonyos normákat. A magyar társadalom meglehetősen elégedetlen helyzetével és kilátásaival. A családon, rokonságon és baráti körön belül a kapcsolatok igen szorosak. Hiányzik a tágabb társadalmi környezet iránti bizalom. Sokan állítják, hogy az életüknek semmi értelme és haszontalannak érzik magukat Könyvolvasás, televíziózás: A magyar emberek

nem nagyon olvasnak. A leggyakrabban Jókai Mór, Móricz, Mikszáth, Gárdonyi, Verne és Dumas műveit olvassák. A televízió gyakori nézése, a művelődésre egyenlősítő hatással volt. Társadalompolitika Egy-egy társadalom értékeit nem lehet gyorsan megváltoztatni. Az értékek és az élet minősége is a civiltársadalom intézményeiben formálódnak ki, és ott módosulnak. Kerülendő az állami beavatkozás az értékrendszerbe. 35 24. A szocializáció, a s zerep és a s tátusz fogalma A szocializációt befolyásoló körülmények. Normák és életminőség hazánkban és a fejlett országokban Alapfogalmak Szocializáció: az a folyamat, amelynek során a megszületett csecsemő személyisége fokozatosan kialakul és a g yermek elsajátítja a t ársadalmi normákat és értékeket, valamint megtanulja a különféle társadalmi szerepekben elvárható viselkedést. A szocializáció nagy része a gyermekkorban történik, de a felnőttkorban is

folytatódik. Legfontosabb intézménye a család, az iskola, a barátok és a televízió. Szerep: Viselkedési minták, jogok és kötelezettségek. Különböző státuszokhoz különböző szerepek tartoznak. Státusz: a társadalomban elfoglalt pozíció. Egy embernek több státusza van párhuzamosan Reszocializáció: A gyermekkorban elsajátított normák és értékek helyére a felnőttkori szocializáció során más értékek és normák léphetnek. Internalizálás: Az a folyamat, amelyben az egyén olyan mértékben sajátítja el az értékeket és normákat, hogy akkor is azoknak megfelelően viselkedik, ha nem számít külső negatív szankcióra a norma megszegése esetén. Ez azt jelenti, hogy valaki belső meggyőződésből viselkedik a normáknak megfelelően. Életminőség: Az egyénnek az élet nem anyagi dimenzióiban való jólléte. A magas anyagi életszínvonalon kívül lelki szükségletek kielégítése (emberi kapcsolatok) is szükséges ahhoz, hogy

az ember igazán jól érezze magát. Jólét: anyagi javakkal való ellátottság. Jóllét: Nemcsak anyagi javakban, hanem szellemi javakban való ellátottság. Ehhez hasonló a boldogság fogalma. Norma: Bizonyos viselkedési szabályok, amelyeket egy közösség vagy egy társadalom követ. Normák nélkül a társadalom tagjai kiszámíthatatlanok lennének és ezáltal lehetetlenné válna az együttműködés. Vannak jogi, erkölcsi, valláserkölcsi normák A norma megszegését mindig valamilyen szankció bünteti. Egy adott társadalomban ellentmondásosak is lehetnek a normák. Ellentétbe kerülhetnek a különböző osztályok és más csoportok által elfogadott normák. A normák a társadalmak történeti fejlődése során változnak Különböző társadalmakban egymástól eltérő normákat fogadnak el. Az a tény, hogy valamilyen normát egy társadalomban elfogadnak, nem jelenti azt, hogy ez a norma előnyös. A nevelés dilemmái: kérdés, hogy a s zigorú,

vagy az engedékeny nevelés-e a h elyesebb, illetve kívánatos-e, hogy a t ársadalom tagjai tökéletesen beilleszkedjenek a t ársadalomban (konformitás). A teljes konformitás ugyanis a társadalom teljes megmerevedéséhez vezet A változások úgy következnek be, hogy egyesek nem konform módon kezdenek viselkedni. Megkülönböztetünk belülről és kívülről irányítható embert. A modern tömegtársadalomban egyre inkább eluralkodik a kívülről irányított típus, ez káros tendencia. Az élet minőségének három dimenziója: birtoklás, szeretet, létezés, vagy önmegvalósítás. A birtoklás szintjét méri az életszínvonal, a szeretet és létezés szintjét az élet minősége. Az objektíven mért jelenség a jólét, a szubjektíven mért megelégedettség a boldogság. Nem az a leginkább boldog, akinek objektív életkörülményei a legkedvezőbbek. Nemzetközi tendenciák Az értékek változása: A fejlett országokban nagyobb fontosságot

tulajdonítanak az egyéni teljesítménynek. Materialista az, aki a k özrend fenntartását és a i nfláció leküzdését tartja fontosnak, posztmaterialista pedig az, aki az állampolgárok politikai döntésekbe való nagyobb beleszólását és a szólásszabadságot tartja nagyon fontosnak. Kutatások szerint a 70-es évek eleje óta a p oszt-materialisták aránya minden Ny-Európai országban emelkedett. A poszt36 materialisták aránya a fiatal nemzedékekben magasabb. Magyarországon a l egnagyobb a materialisták aránya. Megkülönböztethetünk autoritárius, tekintélyelvű személyiséget és nyitott személyiséget. Hogy ki melyik típusba tartozik, azt a végzett munka jellege erősen befolyásolja. (önálló, felügyelt, változatos vagy rutinszerű munka) A szocializációt befolyásoló körülmények: A legtöbb szociológus és pszichológus szerint az engedékeny nevelés jobb, mint a szigorúbb. A legjobb a szeretetteljes, de ugyanakkor követelményeket

támasztó nevelés. Totális intézmény: a bekerülő személy teljes személyiségének uralására törekszik. Ilyen az elmekórház, a börtön, a hadsereg, egyes szerzetes rendek, a nemzeti szocialista koncentrációs táborok és a szovjet munkatáborok. Sokan képesek voltak ellenállni a szélsőséges reszocializációnak, átnevelésnek. Az élet minőségének vizsgálata: A fejlett országokban általában a családdal a legelégedettebbek az emberek és a közállapotok különböző elemeivel, közintézményeivel a legelégedetlenebbek. Magyarországi helyzet A tradicionális értékek uralma: A legfontosabb értékek sorrendben: család, nyugalom, megbecsülés, anyagi előrejutás, hit, szabadság és kötetlenség, hedonizmus (minden perc szépségének kiélvezése), siker, fatalizmus (nem tőlem függ, mi történik), munka. Az eszközértékek között előtérbe került az értelmesség, megelőzve a morális értékeket. Normák és életminőség a magyar

társadalomban: Elterjedt az a meggyőződés, hogy a siker, előrejutás, karrier, meggazdagodás érdekében meg kell szegni bizonyos normákat. A magyar társadalom meglehetősen elégedetlen helyzetével és kilátásaival. A családon, rokonságon és baráti körön belül a kapcsolatok igen szorosak. Hiányzik a tágabb társadalmi környezet iránti bizalom. Sokan állítják, hogy az életüknek semmi értelme és haszontalannak érzik magukat Könyvolvasás, televíziózás: A magyar emberek nem nagyon olvasnak. A leggyakrabban Jókai Mór, Móricz, Mikszáth, Gárdonyi, Verne és Dumas műveit olvassák. A televízió gyakori nézése, a művelődésre egyenlősítő hatással volt. Társadalompolitika Egy-egy társadalom értékeit nem lehet gyorsan megváltoztatni. Az értékek és az élet minősége is a civiltársadalom intézményeiben formálódnak ki, és ott módosulnak. Kerülendő az állami beavatkozás az értékrendszerbe. 25. A deviáns viselkedés fogalma

és vizsgálati módszerei Alapfogalmak Deviancia: normaszegés. A deviancia nem szükségképpen káros A szociológiában csak azt tekintjük annak, ami az egyén és a társadalom számára káros. Deviáns viselkedés: normaszegő viselkedés, vagyis azok a viselkedések, amelyek eltérnek az adott társadalomban elfogadott normáktól. Pl bűnözés, öngyilkosság, alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás, lelki betegségek. Módszerek Statisztikai mutatók: öngyilkossági arányszámok, ismertté vált bűncselekmények és elkövetők száma, vádlottak száma, elítéltek száma, Viktimológiai felvételek: a lakosságot kérdőívvel megkérdezik, követtek-e el ellene bűncselekményt. Ez nagyobb a statisztikai adatok által kimutatottnál, mert pl sok kisebb lopást neveznek meg. Az alkoholizmus becslési módszerei: Az orvosi definíció szerint alkoholista az, akinél már kialakult a függőség, nem tud uralkodni ivásán (Két dolgot jelent: nem képes lemondani a 37

mindennapi ivásról, vagy a t eljes lerészegedésről). Szociológiai értelemben alkoholista az, akinek az életében az alkohol fogyasztása súlyos problémát okoz. A legtöbb esetben a függőség kialakulásával együtt jelentkeznek a problémák, de olykor korábban is. Epidemiológiai vizsgálat: olyan kérdőíves adatfelvétel, ahol a fogyasztás mennyiségére és az alkohol okozta problémákra kérdeznek rá, ebből következtetnek az alkoholizmusra. Jellinek-képlet: az adott évben májzsugorodásban meghaltak számának 60%-át (ezt okozza kb. az alkohol) szorozza 144-gyel = a súlyos alkoholisták száma Becsülhetjük az egy főre jutó alkoholfogyasztásból a súlyos fogyasztók számát. Epidemiológiai vizsgálatok: a k ábítószer-fogyasztók számának mérésénél nagy a bizonytalanság. Az epidemiológiai felvételnél nagyobb a l etagadás esélye A mentális vagy lelki betegségek mérése is problémás. Az elmebetegség a legszűkebb fogalom, a

mentális betegség tág értelmű. Epidemiológiai vizsgálatnál a tünetekre kérdeznek rá 26. A deviáns viselkedés magyarázatának elméletei (Funkció - diszfunkció Biológiai, pszichológiai szocializáció zavarai.) Alapfogalmak Deviancia: normaszegés. A deviancia nem szükségképpen káros A szociológiában csak azt tekintjük annak, ami az egyén és a társadalom számára káros. Deviáns viselkedés: normaszegő viselkedés, vagyis azok a viselkedések, amelyek eltérnek az adott társadalomban elfogadott normáktól. Pl bűnözés, öngyilkosság, alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás, lelki betegségek. Elméletek A deviancia funkciói és diszfunkciói: a d eviancia nem az adott viselkedés lényegéből következik, hanem az adott társadalom értékítéletéből, az elfogadott normákból (Durkheim). A bűnözés társadalmi haszna, hogy az elítélésen keresztül megszilárdítja a normákat és a közösségi összetartás érzését. A teljesen konform

társadalomban, ahol senki sem tér el az elfogadott normától, minden fejlődés leáll, ezért kell a deviancia. Meg kell találni egy olyan szabályozást, amely elég toleráns bizonyos mennyiségű deviancia elviseléséhez, de nem engedi, hogy a deviancia dezintegrálja, felbomlassza a társadalmat. A szociológiai elméletek jellemzői: vannak biológiai, pszichológiai, közgazdaságtani és szociológiai elméletek. A szociológiai elméletek nem a d eviáns viselkedés okait, hanem a társadalmi gyakoriságának magyarázatait kutatják, a társadalmi okokat kívánják feltárni. Biológiai elméletek: Korábban összefüggést láttak a koponyaalkat és az áll, valamint a bűnözés között. Ezt megcáfolták Nemrég kromoszóma-rendellenességgel hozták kapcsolatba, de nem bizonyított. Az elmebetegségnél és az alkoholizmusnál lehetnek genetikai okok, de ez sem bizonyított. Pszichológiai elméletek: akut feszültséghelyzetre vagy az egész

személyiségfejlődésre helyezik a hangsúlyt. Frusztráció-agresszió elmélet Az egyén a f eszültségek szorításában belemenekül a d evianciába. A pszichoanalitikus elméletek a személyiségfejlődésben (szülőgyerek kapcsolat) keresik a deviancia okát A pszichopata személyiségben nincsenek morális gátlások, megértés, együttérzés, hajlamosak a bűnözésre, agresszióra. A szocializáció zavarai: Az egészséges személyiségfejlődéshez, szocializációhoz harmonikus családi háttér és baráti kapcsolatok kellenek. Ha ez hiányzik, az egyénnél személyiségfejlődési és szocializációs zavarok léphetnek fel, azaz nem tudja elviselni a feszültségeket, és ez vezet devianciához. 38 27. A deviáns viselkedés magyarázatának elméletei (Racionális választások elmélete, kulturális elméletek, anómia-elméletek minősítési elmélet) Alapfogalmak Deviancia: normaszegés. A deviancia nem szükségképpen káros A szociológiában csak azt

tekintjük annak, ami az egyén és a társadalom számára káros. Deviáns viselkedés: normaszegő viselkedés, vagyis azok a viselkedések, amelyek eltérnek az adott társadalomban elfogadott normáktól. Pl bűnözés, öngyilkosság, alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás, lelki betegségek. A bűnözés magyarázata a racionális választás elmélete alapján: valószínű, hogy a vagyon elleni bűncselekményeket elkövetők jelentős része nem mérlegeli a következményeket, a hasznokat és a költségeket. Kulturális elméletek: Szinte minden társadalomban engedélyezték egyes lelkiállapotokat befolyásoló szerek használatát. Az egyes kábítószerek és alkohol fogyasztása egyes társadalmakban nem minősül deviáns viselkedésnek, a másikban igen (zsidóknál elítélik a részegséget, íreknél nem). Azokban a társadalmakban gyakoribb valamely deviáns viselkedési forma, amelyek azt engedélyezik vagy hallgatólagosan elfogadják, eltűrik, kevésbé

korlátozzák. Chicagói iskola bűnözéselmélete (differenciális asszociáció elmélet): akik gyakrabban kerülnek kapcsolatba bűnözőkkel, nagyobb valószínűséggel válnak ők maguk is bűnözővé. A deviáns viselkedés gyakoriságát befolyásolja: hozzáférési lehetőségek, a normák, és a társadalmi kontroll erős vagy gyenge volta. Anómiaelméletek: Az anómia a társadalmi normák meggyengülésének állapota. Ez ált a gyors és nagy társadalmi változások miatt erősödik fel. Ez okozza a deviáns viselkedések gyakoriságát. A hirtelen társadalmi változások ugyanis feszültséget teremtenek, norma- és értékzavart, válságokat okoznak (anómiás állapot). Merton szerint az anómia a társadalomban elfogadott célok és megengedett eszközök közötti ellentmondás. Például a karrierhez tanulás kell. A legszegényebbek nem tudják a cél t a m egengedett eszközökkel megvalósítani, ezért gyakori az anómia. Elidegenedés:

hatalomnélküliség, az élet értelmetlensége, az elmagányosodás, az önmagától való elidegenedés, az önértékelés elvesztése, és a normanélküliség határozza meg, okozza. A deviáns személyek a társadalmi viszonyok áldozatai, nem, vagy csak kis részben hibáztathatók viselkedésükért, megsegítésük a társadalom kötelessége. Minősítési elmélet: Az, hogy valamilyen viselkedés deviánsnak minősül-e, nem magán a viselkedésen múlik, hanem az egyes erre kijelölt intézmény válaszreakcióján. Ha valakit pl elmebetegnek minősítenek, akkor azonosul vele, tényleg azzá válik. 28. Öngyilkosság és bűnözés hazai és nemzetközi tendenciái (A deviáns viselkedés okai Magyarországon.) Alapfogalmak Deviancia: normaszegés. A deviancia nem szükségképpen káros A szociológiában csak azt tekintjük annak, ami az egyén és a társadalom számára káros. Deviáns viselkedés: normaszegő viselkedés, vagyis azok a viselkedések, amelyek

eltérnek az adott társadalomban elfogadott normáktól. Pl bűnözés, öngyilkosság, alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás, lelki betegségek. Nemzetközi tendenciák Öngyilkosság: a statisztika szerint 1960 óta hazánkban a legmagasabb a világon. Utánunk jön 39 Ausztria, Svájc, Németország, Dánia, Csehszlovákia. Bűnözés: nem lehet jól összehasonlítani a büntetőjog eltérései miatt. A statisztika szerint USA-ban gyakoribb az erőszakos bűnözés, mint Nyugat-Európában. Oroszországban és Ukrajnában megerősödött a bűnözés. Jellemző a szervezett bűnözés: nagyméretű, jól szervezett bandák hajtanak végre bűncselekményeket. Magyarországi helyzet Öngyilkosság: kb. m inden 40 e mber volt öngyilkos 1994-ben Háromnegyedük férfi A világranglistát vezetjük évek óta. Bűnözés: az elítéltek száma nagymértékben függ a büntetőjogtól és a bíróságok gyakorlatától. A bűnök 3-e vagyon elleni. A cselekmények 5-10%-át

külföldiek követik el Az elítéltek többsége fiatal felnőtt férfi. A deviáns viselkedés okai Magyarországon: Akut feszültséghelyzet: családi konfliktus, a család hiánya, szülő elvesztése, a szülök szeretetlen magatartása, elmagányosodás, nőzavarok kapcsolatai, munkahelyi problémák, történelmi helyzet. Érvényesülhet a példamechanizmus, a korábbi minta követése. Az öngyilkosság, mint a szorongástól való menekülés nálunk szinte hősies cselekedet, amit sok író, költő és politikus hajtott végre. Az ivás is elfogadott, sőt kötelező. Az élet nagy fordulópontjait mértéktelen ivással illik megünnepelni A dél-délkeleti megyékben a legmagasabb az öngyilkossági arány. Nálunk nincs „erőszakkultúra”, ezért alacsony viszonylag a bűnözés szintje. A vizsgálatok szerint 1978-90-ig nőtt az anómia, az elidegenedés, 1990-től nem nőtt tovább, de még így is elég magas. Erre jelenleg nincs magyarázat. Az általános

fejlődésből való kimaradás, a hanyatlás is okozhat anómiát, nemcsak a gyors változások. Az elmúlt évtizedekben, de legalább 1941 ót a anómia- és elidegenedésválság jellemző. Okai lehettek a történelmi megrázkódtatások, a háborús vereségek, a rendszerváltozások, az erőltetett iparosítás, stb. A deviáns viselkedés inkább a hátrányosabb helyzetű rétegeknél jellemző. Kevéssé fejlettek a mentálhigiénés segítséget, pszichiátriai ellátást nyújtó intézmények, sok ember magára marad a problémájával. 1990 óta az öngyilkosság csökkent, a vagyon elleni bűnözés nőtt. Társadalompolitika A deviáns viselkedés gyakoriságának csökkenése érdekében a kulturális normák és értékek, a mindennapi élet feszültséginek területén és a szocializáció által lehet valamit tenni. Szükséges a deviáns viselkedést mutatók és a v eszélyeztetettek segítése. Kellenek nevelési tanácsadók, családvédelmi központok,

pszichológiai tanácsadók, egyéb egészségügyi intézmények. 29. Az alkoholizmus, a k ábítószer-fogyasztás és a lelki betegségek hazai és nemzetközi tendenciái. (A deviáns viselkedés okai Magyarországon) Alapfogalmak Deviancia: normaszegés. A deviancia nem szükségképpen káros A szociológiában csak azt tekintjük annak, ami az egyén és a társadalom számára káros. Deviáns viselkedés: normaszegő viselkedés, vagyis azok a viselkedések, amelyek eltérnek az adott társadalomban elfogadott normáktól. Pl bűnözés, öngyilkosság, alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás, lelki betegségek. Az alkoholizmus becslési módszerei: Az orvosi definíció szerint alkoholista az, akinél már kialakult a függőség, nem tud uralkodni ivásán (Két dolgot jelent: nem képes lemondani a mindennapi ivásról, vagy a teljes lerészegedésről). Szociológiai értelemben alkoholista az, akinek az életében az alkohol fogyasztása súlyos problémát okoz. A

legtöbb esetben a függőség kialakulásával együtt jelentkeznek a problémák, de olykor korábban is. 40 Epidemiológiai vizsgálat: olyan kérdőíves adatfelvétel, ahol a fogyasztás mennyiségére és az alkohol okozta problémákra kérdeznek rá, ebből következtetnek az alkoholizmusra. Jellinek-képlet: az adott évben májzsugorodásban meghaltak számának 60%-át (ezt okozza kb. az alkohol) szorozza 144-gyel = a súlyos alkoholisták száma Becsülhetjük az egy főre jutó alkoholfogyasztásból a súlyos fogyasztók számát. Epidemiológiai vizsgálatok: a k ábítószer-fogyasztók számának mérésénél nagy a bizonytalanság. Az epidemiológiai felvételnél nagyobb a l etagadás esélye A mentális vagy lelki betegségek mérése is problémás. Az elmebetegség a legszűkebb fogalom, a mentális betegség tág értelmű. Epidemiológiai vizsgálatnál a tünetekre kérdeznek rá Nemzetközi tendenciák Alkoholizmus: az egy főre jutó

szeszesital-fogyasztás és a m ájzsugorodásban meghaltak aránya alapján vizsgálódtak. Franciaországban, Portugáliában, Spanyolországban, Olaszországban elterjedt az alkoholizmus. Nálunk a l egmagasabb a m ájzsugorodásban meghaltak száma. Az egy főre jutó alkoholfogyasztásban az első 10 hely valamelyikén, az égetett szeszesitalok fogyasztásában az elsők vagyunk. A II világháború után nőtt minden fejlett országban az alkoholfogyasztás, 1-2 évtizede megállt. Kábítószer-fogyasztás: drog minden olyan termék, amely befolyásolja a mentális működést és ítélőképességet, és fogyasztását tiltják, továbbá minden olyan nem tiltott termék, amelynek fogyasztása veszélyes, és visszaéléshez vezet. Nem minden szer drogként való besorolása egyértelmű (pl. marihuána) Nagy drogcsoportok: 1. Ópium és származékai (morfium, heroin) 2. Stimulánsok (kokain, amfetamin) 3. Hallucinogén szerek (LSD, hasis, marihuána) 4. Oldószerek gőzei

(ragasztó) 5. Orvosi vényre kapható gyógyszerek (altató, nyugtató) Lelki betegségek: nincsenek az elmebetegségről pontos adatok. A különféle deviáns viselkedések előfordulása, időbeli tendenciája, gyakorisága országonként nagyon eltérő. Magyarországi helyzet Alkoholizmus: nincs pontos adat. Kb 1 millió fő Az egy főre jutó szeszfogyasztás átlagosan 10,5 liter. Az alkoholizmus rohamosan terjedt hazánkban A felnőtt férfiak között a leggyakoribb, de terjed a nők és a fiatalok körében is. A többség alkalmi, társasági fogyasztó Az absztinensek aránya kicsi. Kábítószer-fogyasztás: 1960-as években jellemző a szipuzás, utána jöttek a drogok. Évi 25-30 ezer fiatal próbálja ki. A kábítószer-fogyasztás a hátrányos helyzetű rétegekben gyakoribb Leggyakoribb a marihuána és a nyugtatók használata. Korábban több volt a fiú fogyasztó, mára a szám kiegyenlítődött. Még nem terjed járványszerűen, valószínűleg nem is fog,

mert nagyon szűk a fizetőképes kereslet (bár bűnözéssel pénzt lehet szerezni a drogra). Lelki betegségek: gyakoribb a szegények, munkanélküliek között. A neurotikusok és a depressziósok között nagyobb a nők aránya, és számuk az életkorral emelkedik. A deviáns viselkedés okai Magyarországon: Akut feszültséghelyzet: családi konfliktus, a család hiánya, szülő elvesztése, a szülök szeretetlen magatartása, elmagányosodás, nőzavarok kapcsolatai, munkahelyi problémák, történelmi helyzet. Érvényesülhet a példamechanizmus, a korábbi minta követése. Az öngyilkosság, mint a szorongástól való menekülés nálunk szinte hősies cselekedet, amit sok író, költő és politikus hajtott végre. Az ivás is elfogadott, sőt kötelező. Az élet nagy fordulópontjait mértéktelen ivással illik megünnepelni A dél-délkeleti megyékben a legmagasabb az öngyilkossági arány. Nálunk nincs „erőszakkultúra”, ezért alacsony viszonylag a

bűnözés szintje. A vizsgálatok szerint 1978-90-ig nőtt az anómia, az elidegenedés, 1990-től nem nőtt tovább, de még így is elég magas. Erre jelenleg nincs magyarázat. Az általános fejlődésből való kimaradás, a hanyatlás is okozhat anómiát, nemcsak 41 a gyors változások. Az elmúlt évtizedekben, de legalább 1941 ót a anómia- és elidegenedésválság jellemző. Okai lehettek a történelmi megrázkódtatások, a háborús vereségek, a rendszerváltozások, az erőltetett iparosítás, stb. A deviáns viselkedés inkább a hátrányosabb helyzetű rétegeknél jellemző. Kevéssé fejlettek a m entálhigiénés segítséget, pszichiátriai ellátást nyújtó intézmények, sok ember magára marad a problémájával. 1990 óta az öngyilkosság csökkent, a vagyon elleni bűnözés nőtt. Társadalompolitika A deviáns viselkedés gyakoriságának csökkenése érdekében a kulturális normák és értékek, a mindennapi élet feszültséginek

területén és a szocializáció által lehet valamit tenni. Szükséges a deviáns viselkedést mutatók és a v eszélyeztetettek segítése. Kellenek nevelési tanácsadók, családvédelmi központok, pszichológiai tanácsadók, egyéb egészségügyi intézmények. 30. A vallás és vallásosság hazai és nemzetközi tendenciái (Fogalmak, közösségek Szekularizáció, fundamentalizmus, új vallási mozgalmak. Gazdaság és vallás) Alapfogalmak Vallás: minden olyan eszmerendszer, amely az emberi és a társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára vonatkozó válaszokat fogalmaz meg. Durkheim szerint a s zent dolgokra vonatkozó hitek és gyakorlatok egységes rendszere. Profán mindaz, ami az adott társadalomban mindennapos, szokásos, adottnak vehető. A szent dolgok nem hétköznapiak, földöntúliak, meghaladják a közvetlen élettapasztalatokat. A vallásosság dimenziói: • Hit bizonyos vallási tételekben • Bizonyos rituálék

gyakorlása, bennük való részvétel. • Vallási ismeretek • Vallási élmények • A vallás által előírt erkölcsi normák megtartása. Egyház: Nagyobb létszámú társadalmi szervezet, a t agság nagyrészt beleszületik, elkülönült és képzett papsága van, a t anítást és az intellektuális elemeket hangsúlyozza. Az adott társadalom teljes, vagy majdnem teljes népessége hozzátartozik, ezáltal az egyház összekapcsolódik az állammal. Szekta: kisebb létszámú, a tagsághoz egyszeri felnőttkori csatlakozás, megítélés szükséges. Többnyire nincs specializált papsága. Az érzelmi elemeket és a vallásos élményeket hangsúlyozza. Más egyházak és szekták tagjait általában nem tartja hívőnek, ezért azok megtérítésére törekszik. Felekezet: Félúton van a szekta és az egyház között. Olyan egyház, amely elfogadta, hogy több vallású társadalomban él, toleráns a többi felekezettel szemben. Felekezetek függetlenek az

államtól. Kultusz: Olyan formátlan vallási, vagy nem vallási csoportosulást jelent, amely valamely hit, vagy rituálé körül alakul ki. Új vallási mozgalmak: A közelmúltban megjelent szekta és kultusz jellegű mozgalmak. Civil vallás: Az állampolgári kultúrának vannak olyan elemei, amelyek vallási tartalmúak, mindenki által elfogadottak, de nem kapcsolódnak egy meghatározott egyházhoz. Egy amerikai szociológus által használt fogalom. Fundamentalista: azok a vallási mozgalmak, csoportok, közösségek, amelyek erősen ragaszkodnak néhány – sokszor leegyszerűsített – hittételhez, és ezeket a tételeket hajlamosak ráerőszakolni a tágabb társadalmi környezetükre, a tételektől való eltérést, a h itetlenség 42 megnyilvánulásának, eretnekségnek tekintik. Módszerek A vallásszociológiai vizsgálatokban nem találhatunk általánosan elfogadott módszereket a vallásosság mérésére. Gyakori a megfigyeléses módszer Elméletek A

vallás funkciója a t ársadalomban: Durkheim szerint minden társadalomnak szüksége van rituálékra, amelyek a társadalom tagjai számára tudatosítják azokat az értékeket, amelyekre a társadalom együttműködése és integrációja támaszkodik. A vallás a társadalom tagjai számára valamilyen közös értelmezési terepet nyújt az élet értelméről, az értékekről, a normákról, továbbá elősegítik a társadalmi integrációt, az összetartozás érzését, közösségeket teremtenek és legitimálják a fennálló társadalmi intézményeket. A gazdaság és a v allás összefüggései: Marx szerint a v allás és az egyház mindig a fennálló viszonyok megmaradásában érdekelt erők oldalán áll, azokat szolgálja. Weber kimutatta, hogy a vallás lényegesen befolyásolta az adott gazdasági rendszer kialakulását. Különösen fontosnak találta a protestantizmus hatását a kapitalizmus kifejlődésére. Bizonyos esetekben a vallás és az egyház ma

is a társadalmi változás egyik lényeges tényezője lehet. A szekularizáció elmélete: A szekularizáció a vallás és az egyház szerepének, befolyásának gyengülése. Az első szekularizációs elméletek szerint a gazdasági és társadalmi fejlődéssel a racionális gondolkodás elterjedésével párhuzamosan a vallás fontossága csökkent. Majd teljesen megszakad az emberek kapcsolata az egyházakkal, az egyház szerepe fokozatosan megszűnik. A szekularizáción belül több, egymással csak lazán összefüggő folyamatot különböztetünk meg. 1. a racionális gondolkodás elterjedése (a racionalitás valószínűleg nem fogja tudni teljesen elnyomni az érzelmi elemeket) 2. a nem sajátosan vallási feladatok (államigazgatás, oktatás, betegápolás) elvégzésének függetlenülése az egyházaktól. Ezáltal az egyházak a v allási igényeikre összpontosíthatnak 3. Átalakul az egyházak szervezete, gyengül a hierarchia, erősödik a kis spontán vallási

csoportok önállósága, erősödik a laikusok szerepe a vallási tevékenységekben. Valószínű, hogy a szekularizáció nem az egyház és a vallás elhalásához, hanem változásához fog vezetni. Nemzetközi tendenciák Szekularizációs tendenciák: Az 1990-es évek nemzetközi vizsgálata szerint Svédországban és Franciaországban a legkisebb, Írországban és az USA-ban a legmagasabb a vallásosak aránya. A szocialista országok közül Lengyelországban a legnagyobb a vallásosak aránya. Sok NyEurópai országban csökken a vallásosak aránya, Amerikában a terjedés figyelhető meg Fundamentalizmus: A fejlett országokban mindenütt, de leginkább Amerikában erősödik. Új vallási mozgalmak: Pl. Hare Krisna, szcientológia Egyes országokban a mohamedanizmus politikai hatalomra jutott (pl. Irán) Az új vallási mozgalmak terjedésének oka lehet egy általános kulturális, vagy értékválság, az elmagányosodás, elgyökértelenedés. Magyarországi helyzet A

magyar társadalom felekezet szerinti összetétele: Magyarországon legtöbb a katolikus, azután következnek a reformátusok és az evangélikusok, majd az izraeliták. A holocaust és a kivándorlás miatt csökkent az izraeliták száma. Csökkent az evangélikusok száma is, ennek az oka valószínűleg a németek kitelepítése és a szlovákok áttelepülése Szlovákiába. Leginkább a magas iskolai végzettségűek között találunk felekezeten kívülieket Az evangélikusok iskolai végzettsége a legmagasabb a statisztika szerint. A vallásosság változásának tendenciái: 1972-ben vallásos volt 46 %, az ezt követő években 43 folyamatosan csökkent az arányuk. 1978-ban 36 % jelenti a mélypontot, azután lassan emelkedik az arány, 1990-ben már 51 %. Korábban a nők, idősek, a községi lakosok és az alacsony iskolai végzettségűek között volt nagyobb az átlagosnál a vallásosak aránya. 1978 után a f iatalok, a n agyvárosi lakosok és a magas

iskolai végzettségűek között terjedt a vallásosság. A magyar társadalom viszonylag kicsi, de növekvő része vallásos, abban a szigorú értelemben, hogy az egyház tanításait követi és rendszeresen jár templomba. Egy ennél kisebb, és csökkenő rész ateista. A társadalom 70-80 %-a részben közömbös, részben laza kötödést mutat az egyházakhoz. Az egyéb vallásúak (szekta, kis egyház, stb.) vallásgyakorlása intenzívebb, mint a nagy felekezetek, vagy történeti egyházak híveié. Erősen visszaszorult a régi, un né pegyházi vallásosság, amelyben a f iatalok nagy része szinte beleszületett a gyülekezetbe. A vallási tételeket egészen kevesen ismerik a vallásosak közül. Az ateisták tudása is gyenge Társadalompolitika Az államnak és az egyházaknak eltérő a funkciója, ezért mind az állam, mind a vallás számára hátrányos, ha az állam bele kíván avatkozni az egyházba. A szocialista korszak bizonyítja, hogy káros, ha az

állam megpróbálja a v allásosságot visszaszorítani, és az ateista ideológiát terjeszteni. Az állam politikai szerepe, hogy megteremtse a lehetőséget a vallásgyakorlásra Az államnak el kell döntenie, hogy mely vallási mozgalmak sérthetik az alapvető emberi jogokat. 44