Vallás | Keresztény » Szántai Pál - Mi hasznunk belőled kereszténység

Alapadatok

Év, oldalszám:1951, 12 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:43

Feltöltve:2023. június 10.

Méret:1 MB

Intézmény:
-

Megjegyzés:
Művelt Nép Könyvkiadó

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Bibliai füzetek sorozat 15. füzet Szántai Pál Mi hasznunk belőled kereszténység? Bibliai füzetek sorozat 16. füzet Ajánlás Ajánlom ezt az írást mindazoknak, akik kisebbségi érzésekkel telítve élik meg kereszténységüket, mivel annyi rosszat olvastak már a katolikus egyház középkorban elkövetett bűneiről. Egyházunk bűnei pedig a mai napig tetten érhetőek Ugyanakkor ezt azoknak is ajánlom, akik a mai kor felvilágosult emberének tartják magukat, és az egyházra úgy tekintenek, mint tudományos világunkba régről ittragadt ősi kövületre, amelynek ugyan semmi hasznát nem vesszük, de sajnos van még sok buta ember, aki ragaszkodik hozzá. A jelenlegi kormányzat meg azért tömi őket pénzzel, hogy a hívek rájuk szavazzanak. Pedig azt a sok milliárdot, amit most templomokra fordítanak, fordíthatnák az egészségügyre, oktatásra is. Előszó Mindennek van apropója, ennek az írásnak is. Még tavasszal olvastam a Katolikus

kalendárium 2023-ban Székely János püspök tollából A kereszténység bűnei c. írást János püspök azon felháborodásában ragadott tollat, hogy Brenner János boldoggá avatási híre kapcsán 2018ban a cikket kommentálva többen a kereszténység történelmi szerepéről írtak. Az írásokban elhangzott többek között, hogy a kereszténység nevében több mint 800 millió embert gyilkoltak meg a történelem folyamán. Egyesek pedig úgy vélekedtek, hogy a templomokon belül jámborkodhatunk, de onnan ne jöjjünk ki, mert veszélyesek vagyunk a társadalomra. Akkor a cikket olvasva János püspök fentiekre adott korrekt válaszával csak egyet tudtam érteni. De akkor még nem éreztem azt, hogy ehhez a témához nekem is hozzá kellene szólnom Álláspontom azért is ez volt, mivel 2022. januárjában már megjelent ugyanitt egy írásom, ahol részletesen kifejtettem, bizonyítottam, hogy Európa kialakulása és felemelkedése döntő mértékben a

kereszténységnek volt köszönhető. A napokban viszont az új írásomhoz végzett kutatás során belebotlottam Balassa Bernadett írásába. Az írás címe: Mi köze a vallásnak a gazdasághoz? A vallás és a gazdaság összefüggés-vizsgálatának áttekintése. Az írás elolvasását követően már rögtön tudtam, hogy előző témámat félre kell tenni, hiszen megvan az új témám. Haszon kontra bűn Addig minden rendben ment, amíg a keresztényeket üldözték. Akkor sem volt még baj, amikor 313-ban Constantinus császár szabad vallásgyakorlatot hirdetett, amivel tulajdonképen lezárta a keresztényüldözések korát. 391-ben azonban Theodosius császár a kereszténységet államvallássá tette, ezzel a keresztény hitet beemelte a hatalmi rendszerbe. Ettől a pillanattól egy kettős folyamat indult el. Ez egyrészt abban nyilvánult meg, hogy megindult a keresztény egyház szervezeti kiépülése. Ez kiművelt egyházi személyek sokaságát igényelte A

szervezeti felállás személyi feltételének megteremtése iskolarendszer kialakítását követelte meg. Az iskolarendszer hatékony működéséhez pedig tananyag szükségeltetik. A tananyag összeállításához össze kellett gyűjteni a világban akkor már létező tudásanyagot. Így szerezték meg a latin, görög, és arab tudást, illetve az arabokon keresztül az indiai és kínai ismereteket. Az összegyűjtött könyveket le kellett fordítani, majd ezen műveket le kellett másolni, hogy 2023. május 10 1 Bibliai füzetek sorozat 16. füzet mindenhova eljusson. Ezen folyamat közben tudáscentrumok alakultak ki, melyeket akkor a IV. században kialakult szerzetesrendek testesítettek meg Erre a folyamatra jellemző volt, hogy a tanítás és a tudás megszerzése párhuzamosan történt, ahol ezek egymást erősítették, ezáltal mindkettő színvonala – egymásra épülve – folyamatosan emelkedett egészen a XIII. századig, ahol ez a folyamat az

egyetemekben manifesztálódott, és véglegesen a társadalom szerves részévé vált. Azzal pedig, hogy a tudásközpontok jelentős mértékben a szerzetesrendeken belül alakultak ki, akik többnyire gazdasági tevékenységből tartották el magukat, a felhalmozott tudás közvetlenül beépült az egyházi gazdaságba és rajtuk keresztül a civil termelőerők fejlődése is hatalmas lökést kapott. A civil társadalom fejlődését a későbbiekben az is erősítette, hogy az egyház által alapított egyetemeken döntően már nem egyházi személyek végezték tanulmányaikat. A keresztény egyház szervezeti kiépítése így szolgálta a tudásalapú Európa kialakulását. Az egyház társadalomra gyakorolt hatása azonban másképen is megnyilvánult. A több hullámban érkező pogány népek körében a folyamatosan fejlődő egyház egyre növekvő híttérítői szerepet vállalt. És végül is a keresztény egyház szerepvállalása az oktatásban, gazdaságban,

hittérítésben eredményezte Európa kialakulását és felemelkedését. (Lásd részletesen Bibliai füzetek sorozat Szántai Pál: Az emberiség történelmének Isten általi meghatározottsága) A kereszténység hatalomba történő beemelése ugyanakkor más folyamatot is elindított. Az államvallássá válással először csak a politikai hatalom részesévé vált az egyház. Az adományozások és későbbiekben a gazdasági szerepvállalás következtében az egyházban jelentős vagyon halmozódott föl, ami folyamatosan növekvő jövedelmet is eredményezett. Tehát az egyház a politikai hatalom mellé gazdasági hatalmat is szerzett. Ezen két hatlom birtokában az egyház óhatatlanul erodálódni kezdett. A püspököket, az egymást követő pápákat megrészegítette a hatalom. Közülük egyesek elkezdtek világias életet élni Megátalkodottságuk abban is megnyilvánult, hogy mennyire ragaszkodtak hatalmukhoz. Évszázadokon át küzdöttek az uralkodókkal

az első számú hatalmi pozícióért. A vallási különbözőségeket inkvizícióval üldözték. Üldözték a boszorkányokat A keresztes háborúk a 11.-13 századokban a Szentföld visszaszerzésére irányuló nagyarányú hadjáratok voltak melyet a katolikus egyház és a pápa szentesített. Ezek a hadjáratok sok muszlim és keresztény halálát eredményezték Isten nevében. De egyházon belül is gyilkoltak a hatalomért Ez volt az ára annak, hogy a kereszténység államvallásként létrehozta és felemelte Európát. A fentiekből jól látható, hogy a katolikus egyház bűneit nem lehet annak a társadalmi – gazdasági kontextusából kiragadni, és csak önmagában értékelni. Ugyanaz a folyamat egyik vetülete Európa kialakulását és felemelkedését eredményezte, míg a másik vetülete sok ember halálát, testi – lelki nyomorúságát okozta. Hogy hány ember szenvedett e miatt arról eltérőek a vélemények. Az én véleményem az, hogy ha már

egy ember szenvedett, az is sok Mai bűnök, mai haszon Különösen az egyház vezetőinek világi életmódja újra és újra reform mozgalmakat indított el az egyház berkein belül. 2023. május 10 2 Bibliai füzetek sorozat 16. füzet A reformáció kezdete 1517. október 31-ére tehető, amikor Luther kifüggesztette a híres 95 tételét a wittenbergi vár templomának kapujára, amelyben az akkori katolikus egyház tanításának és gyakorlatának hibáira hívta fel a figyelmet. 1517 és 1520 között Luther a katolikus egyház elleni kritikáit könyvekben és röpiratokban, valamint a szószéken terjesztette. Eszméit több teológus támogatta Sok követőre talált a társadalom minden rétegéből. Remélem azonban senki nem gondolja, hogy a reformáció elindulásának csak az az oka, hogy X. Leó pápa a római Szent Péter székesegyház építési költségeinek egy részét a búcsúcédulák bevételéből kívánta fedezni. Az emiatti felháborodás

azonban párosult a papság fényűző élete és a reneszánsz pápák világias életmódja miatt fellépő elégedetlenséggel. De még a papság fényűző élete, a pápák világias életmódja is kevés lett volna ekkora változáshoz. A szekularizáció modern vallástudományi, vallásszociológiai, keresztény teológiai és politikai fogalom. Az a folyamat, amelynek során a világban lejátszódó folyamatokról adott természetfeletti magyarázatba vetett hit gyengülésével az emberek folyamatosan veszítenek vallási hitükből, szakítanak vallási gyakorlataikkal, tágabb értelemben az a folyamat, amely során csökken a vallás társadalomra gyakorolt hatása. Jellemző rá a vallástól és az egyháztól való tömeges elfordulás, de jelentheti az egyházi javaknak "világi", magán vagy állami célokra való lefoglalását is. A szekularizáció a társadalom modern viszonyainak a vallás társadalmi helyzetére vonatkozó leírását jelenti, míg a

szekularizmus azt az ideológiai küzdelmet, melynek célja a vallás kiszorítása a társadalmi nyilvánosságból, a vallási nézetek megsemmisítő kritikája a tudomány(osság) nevében valamint az egyház(ak) és az állam maradéktalan szétválasztásának szorgalmazása. Ennek része volt az egyházi birtokok világi kézbe kerülése, ezt nevezték eredendően szekularizmusnak. Ez elengedhetetlen volt a jobbágyrendszer felszámolásához, a kibontakozó kapitalizmus nagyüzemi termeléséhez, vagyis a liberális piacgazdaság kialakulásához. Az egyházi nagybirtok messzemenően konzervatív léte volt ezeknek az elsődleges akadálya. Ez vezetett később ahhoz is, hogy az állam és egyház szétválasztásának igénye kialakuljon. De hát itt Isten egyházáról van szó. Isten azonban utat engedett a szekularizációnak Mik lehettek Isten döntésének okai? Szerintem elsősorban az, hogy a kereszténység államvallási pozíciója már nem szolgálta a társadalom

érdekét. Európa társadalmi – gazdasági felemelkedése elindult. A további fejlődésnek az államvallási pozíció inkább gátja, mint segítője, hiszen akadályozta a liberális piacgazdaság kialakulását. Másrészt az egyház hatalmi szerepéből fakadó magatartása visszatetszést keltett a társadalomban, és a társadalom számos tagjának halálát, megnyomorítását okozta. Isten pedig minden teremtményét szereti Isten ugyanakkor látta azt is, hogy a katolikus egyháztól a fenti okok miatt elidegenedett személyeket ki kell engedni, mert amennyiben ezek benn maradnak, később belülről felőrlik a szervezetet. Ellenben, ha őket kiengedi, keresztény hitük megmarad, sőt erősödik a kereszténység azáltal, hogy akik kiváltak a katolikus egyházból, azok olyan keresztény egyházakat alapítanak, ahol a hatalmi viszonyok már nem játszanak szerepet. Mert a hit nem erőszak hatására alakul ki, hanem a belső meggyőződés motiválja és Istennel

való mély lelki kapcsolat tartja életben. Természetesen katolikus egyházunk nem nézte tétlenül, hogy híveinek milliói elhagyják őket és nekik tetsző új egyházakat alapítanak. Megindította az ellenreformációt Azt is látnunk kell, hogy ebben nem csak a hatalmuk megingása játszott szerepet, hanem az is, hogy Istentől 2023. május 10 3 Bibliai füzetek sorozat 16. füzet kapott küldetésüknek, az eredményes evangelizációnak meg tudjanak felelni, mindegy milyen áron. Pedig az erőszak nem adekvát formája az evangelizációnak Az erőszak ellenérzést és ellen állást vált ki, így az emberek belső meggyőződését fordítja a katolikus egyházzal szembe. Az ellenreformáció nem járt teljes sikerrel, csak részeredményeket hozott, mivel végül is jelentős területek kiszakadtak a katolikus egyház testéből. Isten tehát nem engedte, hogy katolikus egyházát a reformáció felmorzsolja. Nem engedte ezt annak ellenére sem, hogy a

reformáció során olyan egyházak jöttek létre, melyek hívei Őt imádták, minden erőszaktól mentesen. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy Isten a katolikus egyháznak az emberiség történelmében további fontos szerepet szánt. Európa társadalmaiban azonban a reformáció eleinte alig észrevehetően, lassan fokozódó ütemben elindította a szekularizáció folyamatát. Ez a lassú változás időt hagyott a katolikus egyháznak, hogy alkalmazkodjon a megváltozó feltételrendszerhez, hogy a hatalmi pozícióból áttérjen a szolgáló pozícióba. Számtalan apró dologból azonban az látszik, hogy ez igazából a mai napig nem sikerült. Itt most nem részletezném a problémákat, csak egyet emelnék ki Az egyházat nem zavarja igazából a papi pedofília. Azt hiszi, hogy az eltussolással, bocsánat kéréssel meg van oldva a probléma. Hát nincs A papi cölibátus mellett ugyanis a pedofília - az ösztönök következtében - élő probléma

marad. Ezért olybá tűnik, mintha belenyugodnának bűneikbe. Ez egyfajta hatalmi arroganciának is tekinthető Ha most ez nem is látszik, sőt ennek az ellenkezője fedezhető fel, én mégis úgy gondolom, hogy a katolikus egyháznak mindig is fontos szerep fog jutni a társadalom életében. E rövid, de fontos intermezzo után folytassuk a gondolatot ott, hogy a szekularizáció mit is eredményezett a társadalomban. Kialakulhatott a kapitalizmus Új eszmeáramlatok jelentek meg a társadalomban, amik megjelenésükkor mind haladó eszmeként, valamilyen módon előmozdították a társadalom fejlődését. Fenti gazdasági – társadalmi fejlődés azt eredményezte, hogy a katolikus egyház által kialakított iskolarendszer tudományos fejlődésre gyakorolt hatására a tudomány a mindennapi élet része lett. Ezen hatás következtében az emberek fejében mereven kettéválik a tudomány és a hit. A keresztény egyházak híveinek csökkenése ide vezethető vissza

Pedig tudományos kutatások bizonyítják, hogy a keresztény vallás a mai napig társadalmi haszonnal jár. Hát most nézzük meg Balassa Bernadett írása alapján, hogy mik is ezek a hasznok Vallásszociológia A vallás és a gazdaság egymásra hatásának kiinduló pontja, hogy a gazdasági döntések és a cselekedetek az egyéni identitásból fakadnak, amelyet a kultúra, ezen belül a vallás bizonyos fokig meghatároz. A szerző ebben a tárgykörben több élő kutatási irányt is megjelöl Az egyes vallások közgazdasági gondolkodást befolyásoló üzeneteit a morálökonómia tárgyalja. A vallási elvek lehetséges alkalmazási terét a gazdaságpolitika vizsgálja Az egyes gazdasági rendszerek kialakulását, fejlődését, mindebben az egyházak szerepvállalását, historikus szempontból már a gazdaságtörténészek vizsgálják. Egy másik irányzat az egyház társadalmi tanításaival összhangban lévő menedzsment gyakorlatot vizsgálja. A múltba

fordulás helyett korának vallási – gazdasági összefüggéseit vizsgálja a vallásszociológia. Az alapvetően leíró szakterület alapjait többek között Max Weber tette le, akinek korszakalkotó műve (1905) a témában talán a legtöbbet idézett és legtöbbet vitatott műként a vallások gazdasági hatásának vizsgálatában máig meghatározó. „A protestáns etika és a kapitalizmus 2023. május 10 4 Bibliai füzetek sorozat 16. füzet szelleme” című kötet egyrészt boncolgatja a reformáció gazdasági rendszerváltó hatását, másrészt megfogalmazza a szekularizációs hipotézisét is. A vallásszociológia aldiszciplínájaként jelent meg a vallásgazdaságtan. Ezzel a témával már Adam Smith is foglalkozott a klérus és a hívők haszonmaximalizáló magatartása kapcsán. A vallásgazdaságtan vallási piacról, fogyasztókról (hívők) és szolgáltatókról (felekezetek) értekezik, a vallási tevékenységre pedig úgy tekint, mint az

egyén humán tőkéjébe vetett befektetés. Mindkét gondolat nagyon profán, de én igaznak találom. Feleségemnek van egy barátnője, aki kereste a helyét a világban, és szeretett volna egy vallási közösségbe bekerülni. Természetesen feleségem az egri Bazilikába vitte el magával misére. Egyszer – kétszer még eljött, azután megtudtuk, hogy végül is másik felekezethez ment, mert ott szívesen fogadták. Az biztos, hogy nálunk pár évet elücsöröghet valaki, mikorra észreveszik, és szólnak hozzá pár kedves szót. Ebből a szempontból ez tényleg egy vallási piac. Ahonnan többet kapnak, ott maradnak a fogyasztók. És már a kedves, jó szót is értékelik Hát még ha a prédikáció olyan problémákban ad eligazítást, amik őt is érintik. Kár, hogy ilyen nem igen van nálunk Az meg megint igaz, hogy a vallás a humán tőkébe való befektetés. Hozzáteszem, nem csak egyéni, hanem társadalmi szinten is. Mert mindenkinek szüksége van a

lelki békére Ezt a mai világban leginkább a vallás segítségével tudja az ember megszerezni. A keresztény hívő nem idegbajos sem otthon, sem a munkahelyen. Nem aggódik azért, hogy kirúgják, mert ha ez mégis bekövetkezik, kíváncsian várja, hogy az Isten mi jót tartogat még a számára. Mert a hívő bízik Istenben, mert minden bajában eddig is megsegítette. A hívő kapcsolatai tehát rendezettek, stabilak. Egészségesebb is, mivel nem gyötri pszichoszomatikus betegség sem A mai világban sok betegség, rossz kapcsolat pszichés eredetű. Nohát nálunk nincs ilyen, vagy legalább is jóval kevesebb. Másrészről a nyugodt, kiegyensúlyozott ember képes csak kreatív megoldásokat kitalálni. A szorongás, a félelem, az idegi terheltség a kreativitás gátja Weber kontra Marx Max Weber fenti könyvében a nyugati civilizáció alapjai után kutatva, a kapitalista gazdaságés társadalom – szervezés egyik meghatározó tényezőjeként tárta fel a

protestáns etikát. Megállapítása szerint a kultúra többnyire a gazdálkodó jellemvonásain – úgymint a becsületesség, a megtakarítási hajlam, a szorgalmas munkavégzés és az idegenek iránti nyitottság – keresztül befolyásolja a gazdasági teljesítményt. Ezek a jellemvonások pedig a protestáns vallásúak kulturális irányultságához tartoznak. Ennek ellentmond Marx, aki materialista alapállásából következően ezt az összefüggést leegyszerűsíti és azt mondja, hogy a lét határozza meg a tudatot. Ebben a vitában az a szép, hogy mindkét nagy gondolkodónak igaza van. Hogyan lehetséges ez? A hívők esetében a vallási tanítások egyértelműen meghatározzák magatartásukat. Marx a kapitalista társadalom által elnyomott osztály, a munkásosztály érdekében végezte tudományos tevékenységét. Kimutatta, hogy a munka által előállított többletértéket a tőke kisajátítja. Ezáltal megvalósul a munkások kizsákmányolása.

Kizsákmányolt létük tudatosodása pedig oda vezet, hogy fellázadnak kizsákmányolóikkal szemben. Vagyis tudatukat alapvetően a társadalmi létük befolyásolja. Tehát míg Weber a hívőkkel és azokkal kapcsolatban fejti ki nézeteit, akik erkölcse közel áll a keresztény erkölcshöz, addig Marx a társadalom ateista szegmensére vonatkozólag fogalmazza meg tanításait. 2023. május 10 5 Bibliai füzetek sorozat 16. füzet Itt megragadom az alkalmat, hogy kitérjek a vallás és a marxizmus eltérő társadalomformáló hatásaira. Miért érdekes ez a kérdés? Hát azért, mert mindkettő a szegények érdekében lép fel. Látszólag természetes szövetségesek Még valaki azt is gondolhatná, hogy katolikus egyházunk a bűnös, hogy a kapcsolat így alakult, mivel az államvallási pozíciót követően, továbbra is szoros, jó kapcsolatot tartott fenn a hatalommal. Keresztény vallásunk és a marxizmus már alapjaikban összeegyeztethetetlenek. A

keresztény vallás szerint – mint a többi vallásra is jellemzően – létezik az anyagi világ mellett egy szellemi világ is, ami fontosabb az anyaginál. További ellentmondás, hogy amíg a keresztény vallás a társadalom javulását, fejlődését az egyének isteni tanításokhoz igazodó belső fejlődésén keresztül kívánja elérni, addig a marxizmus azt a társadalmi konfliktusokon keresztül, harcok által tartja csak megvalósíthatónak. Marx tőke ellenes, mert azt tartja a kizsákmányolás alapjának. A kereszténység nem tőkeellenes Szerinte az anyagi javak mértéktelen felhalmozására irányuló ösztöneinken kell úrrá lenni a felebaráti szeretet által. Tudományos szempontból vizsgálva nekem olybá tűnik, hogy a marxi gondolat egy befejezetlen mondat. A tőkét nevezi meg, mint minden rossz okozóját Pedig lássuk be, hogy a Földön, minden, ami történik, döntő mértékben emberi cselekedetek eredménye. Ebből kifolyólag a tőke az ember

hatalmi ösztöneinek tárgyiasult következménye. Pontosan úgy, ahogy a keresztény vallás tanításaiból következik. Az eltérő következtetésekből eltérőek a megoldások is. Míg a keresztény vallás az ember szellemi fejlődésében, addig a marxizmus a társadalmi konfliktusban, az osztályharcban látja a megoldást. Az eltérő megoldások abból fakadnak, hogy a marxizmus a kapitalizmust a tőke által determináltnak tartja. Ezzel szemben a keresztény vallás hisz az egyén szellemi fejlődésében, annak a társadalomra gyakorolt pozitív hatásában. Modern vallásszocilógiai elméletek A modern vallásszociológiai elméleteknek széles a tárháza. A vallásszociológia egy közösség felekezeti magatartásmintáit, hitvallásának alakulását és ezek társadalmi folyamatokra gyakorolt hatását vizsgálja. A szekularizációs elmélet alapján a modernizálódó társadalmakban az egzisztenciális biztonság létrejöttével az egyházak szerepe, de még a

szubjektív vallásoság is csökkenést mutat. (NorrisInglehart, 2004; Bruce, 2002) Az individualizációs tézis támogatói szerint azonban csak az egyházak látogatottsága esett vissza, a személyes hit antropológiailag meghatározott, viszonylagos állandónak tekinthető. (Korpics-Wildmann, 2010) Az antropológia tudománya a világon mindenfelé élő emberek életének biológiai és kulturális aspektusainak megértéséről szól. (2023 Mi a jelentése? SAKKOM Interaktív) A racionális döntéshozatal elmélete szerint a kínálati oldal választékától és minőségétől függ az egyházlátogatás gyakorisága. Véleményem szerint a szekularizációs elmélet igazsága egész Európában tapasztalható. Az individualizációs elmélettel már vitatkoznék. Keresztény hitünk ugyanis közösségi hit Azt csak közösségben lehet megélni, fejleszteni, gyakorolni. A bűntől is csak a templomban tudunk megszabadulni. Sok olyan emberrel beszélgettem vallásról,

hitről, akik azt vallották, hogy ők hisznek istenben, de a papokat nem szeretik, ezért nem járnak templomba. Ez az álláspont 2023. május 10 6 Bibliai füzetek sorozat 16. füzet engem arra emlékeztet, amikor még fiatalok voltunk és azt a tantárgyat tanultuk jobban, amelyik tanítót szerettük. Fel kéne nőni! A templomba nem a papokért kell járni A templom Isten háza. Amikor templomba megyünk, Őt látogatjuk, Őt tiszteljük meg Ugyanakkor a liturgia közvetíti felénk a vallási ismereteket. Azon hívők közül, akik nem járnak templomba, de azt állítják, hogy hisznek Istenben, sokan számtalan téves ismerettel rendelkeznek a tanításokkal kapcsolatban. Ez olyan, mintha valaki tanító nélkül szeretné megismerni a tudományokat. Nem véletlenül alapította a keresztény hit megőrzésére, terjesztésére Isten a keresztény egyházat. Az egyház nélkül már csak a történelemkönyvekből tájékozódhatnánk a kereszténységről. A

keresztény egyház nélkül nem jön létre Európa, és nem is emelkedik fel Ha egy mozgalomnak nincs szervezeti háttere, az nem él sokáig. A racionális döntéshozatal elméletét is igaznak gondolom. A mai rohanó világban nincs időnk semmire. Szűkös időkeretünkből arra fordítunk időt amire szükségünk van Lelki életünk feszültséggel terhelt. Így nehéz élni Ezért sokan keresik azt, ahol a lelki békéjüket megtalálják Ez lehet egy jó párkapcsolat, estleg egy pszichológus vagy a vallás. Mára már lehet válogatni a különböző vallások között, de a kereszténységen belül is számos felekezet közül lehet választani. A római katolikus egyházzal szemben az evangélikus és a református egyházaknak több előnyük is van. Közösségük jóval kisebb, mint a római katolikus közösségek Ott, ha megjelenik egy kíváncsi érdeklődő, az rögtön feltűnik. Minden ismerősöm azt mondta, hogy amikor először bement, kedvesen fogadták és

visszavárták. Hát igen. Mi egy kicsit merevek, távolságtartóak vagyunk Prédikációinkban kínosan elkerüljük a konfliktusveszélyes témákat. Pedig a mai embert pont ezek érdeklik Ezekben nem tud eligazodni, ezekben várja a segítséget. Kutatási eredmények A vallás gazdaságra gyakorolt befolyását leíró mikro jellegű kutatások abból a feltevésből indulnak ki, hogy a vallásoság az egyéni identitás szerves része, amely befolyásolja a motivációnkat, prioritásainkat, így gazdasági döntéseinket is. A különböző hitekkel kapcsolatos mikro vizsgálatokat makroszintre is ki lehet terjeszteni (aggregálni), így pedig a terület gazdasági fejlettségi mutatóit kapcsolhatjuk össze az önmagukat vallásosnak tartók számával, hitük mértékével, az otthoni és egyházi hitgyakorlás gyakoriságával. - Glahe-Vohries (1989) a vallás, a politikai szabadság és a gazdasági fejlettség kapcsolatát vizsgálták regressziós elemzéssel 150 országra

kiterjedően 1973 és 1984 közötti évekre. Arra a megállapításra jutottak, hogy a keresztény – zsidó értékrend megléte és a politikai szabadság szintje együttesen legalább 40%-ban meghatározza egy ország gazdasági fejlettségét. Kapitalista országok vonatkozásában ez sokkal szorosabb. Esetükben fenti tényezők 53%-ban határozzák meg a gazdasági fejlettséget. - Barro-McCleary (2003) a vallásoság hatását vizsgálták a gazdasági fejlettségre 1981 és 1999 közötti évekre 41 főként OECD országokra kiterjedően. Megállapításaik: 1./ Szignifikánsan negatív a kapcsolat a vallásosság és az urbanizáció között 2./ Az egyházlátogatás növekedése csökkenti az éves GDP-t 3./ Az iskolázottság pozitív kapcsolatban van a vallási indikátorokkal (egyházlátogatottság gyakorisága, hitbéli meggyőződés foka) 2023. május 10 7 Bibliai füzetek sorozat 16. füzet 4./ A pokoltól való félelem serkentőbben hat a gazdasági

fejlettségre, mint a mennyországba vetett hit, a kapcsolat mindkét esetben pozitív, statisztikailag szignifikáns. A szignifikáns szó jelentése jelentős, meghatározó. A statisztikában egy eredményre akkor mondják, hogy szignifikáns, ha egy előre meghatározott érték (általában 5%) alatt van annak a valószínűsége, hogy az csak a véletlennek köszönhető. (Forrás: https://lexiq,mnhu) Na itt meg kell állnunk egy pillanatra! Már az egyes pontnál hibát vélek felfedezni. Mit is vizsgálnak ebben a kutatásban? A vallásosság hatását a gazdasági fejlettségre. Csakhogy itt nem a vallásosság hat az urbanizációra, hanem a hatásmechanizmus ez esetben fordított. Az urbanizáció hat a vallásosságra. Gondoljunk bele Az urbanizáció a vágyakból következő viszonylag objektív fejlődési folyamat. Az urbanizáció már akkor is működött, mikor még gyakorlatilag a teljes népesség keresztény volt. Már ez a tény alapvetően kérdőjelezi meg az

összefüggést. Ugyanakkor tudjuk, hogy a városokban a kapcsolatok személytelenek Vidéken pedig szinte mindenki ismer mindenkit. A falunak van egy temploma Oda járnak a misére Ha valaki vasárnap nem volt, hétfőn már szóvá teszik. A falunak erkölcse van, ami fölött őrködnek lakosai. A városban az emberek sokszor a szomszédjaikat sem ismerik Ezért nem is tudnak segíteni egymásnak erkölcsük megtartásában. Tehát esetünkben a független változó az urbanizáció, mely befolyásolja a függő változó, a vallásosság szintjét. Egyébként ez összhangban van így a szekularizációs elmélettel is. A városokban ugyanis nagyobb az egzisztenciális biztonság, mivel ott az ipar, a szolgáltatási tevékenység dominál. Falun pedig sok a mezőgazdasági tevékenység, ami az időjárásnak ki van téve, ezért ott jóval kisebb az egzisztenciális biztonság is. A kettes pontba foglalt megállapítással sem tudok egyetérteni. Itt is ugyanaz a helyzet, mint az

elsőnél. Nem az egyházlátogatástól függ a GDP nagysága, hanem a GDP nagyságától függ az egyházlátogatás mértéke. Ezt ugyanúgy, a szekularizációs elmélet támasztja alá Az egzisztenciális biztonság ugyanis együtt változik a GDP-vel. Minél nagyobb a GDP, annál nagyobb az egyén egzisztenciális biztonsága és az emberek annál inkább elfordulnak a vallástól. Ehhez a ponthoz a szerzők magyarázatot is fűztek. Szerintük az egyházlátogatottság gyakorisága azért nem hatott pozitívan a gazdaság növekedésére, mert nem járult hozzá a hitbéli meggyőződés erősödéséhez. A szerzők ezzel a véleményükkel komoly problémára világítanak rá. A hívek döntő része ugyanis imádkozáson kívül, csak a templomban foglalkozik hitbéli kérdésekkel. Mik is ezek? Alapvetően négy dolog, az imádkozás, gyónás, áldozás és az olvasmány, evangéliumi részlet, és az ezekhez kapcsolódó prédikáció meghallgatása. Imádkozni minden nap,

többször is szoktunk. A gyónás nem a liturgia része, az külön a gyóntatószékben történik Az áldozás pedig sajnos nem eredményez megváltozott tudati állapotot. Marad az ószövetségi és újszövetségi bibliai részekhez kapcsolódó prédikáció, ahol problémáinkra várjuk az isteni üzenetet. De Isten nem üzen, mivel a pap gondosan elkerüli a problémás kérdéseket. Hát kérdem én akkor, hogyan is tudna a templomba járás megerősíteni hitünkben. Hogy az iskolázottság növeli a vallásosságot, ez akár igaz is lehet. Akkor azonban azt is be kell látni, hogy a mai fejlett társadalmak kvázi közvélemény hatása alatt állnak. Egy agresszív kisebbség vindikálja magának a jogot, hogy az ő véleményét mérvadónak fogadják el. Mert most az tapasztalható, hogy Európában a GDP növekedés tudásalapú. A tudás pedig az 2023. május 10 8 Bibliai füzetek sorozat 16. füzet iskolázottságtól függ. És mivel az tapasztalható, hogy

az emberek fejében a tudás és a hit mereven kettéválik, ezért úgy véljük, visszaszorul a hit. Vagy ezt csak egy kisebbségi, kvázi aktív közvélemény hiteti el velünk, közben pedig a mélyben a személyes hit jelen van, csak ezek nem kívánnak konfrontálódni az agresszív kisebbséggel és ezért esetleg nem járnak templomba sem, és egyéb módon sem nyilvánítják ki véleményüket. Ez is lehetséges Egy biztos, nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja. Ezért az a következtetés vonható le, hogy ezt a többséget a keresztény egyháznak meg kell szólítania. A nagy kérdés az, hogy ezt hogyan tudja megtenni. Írásaimban már kifejtettem, hogy jelen helyzetben úgy lehet sikeresen evangelizálni, ha az emberi tudomány segítségével bemutatjuk, hogy az Isten tanításai is tudományos alapokon állnak, csak azért lettek a hit köntösébe burkolva, mert az ember nem rendelkezett megfelelő tudással megértésükhöz. Ha igaz a harmadik

megállapítás, akkor mára már nem csak az Isten Igéinek részbeni megértéséhez szükséges tudással rendelkezik az emberiség, hanem kialakult az a társadalmi réteg, amely ezt a tudást hajlandó befogadni. A negyedik megállapítással viszont végre teljesen egyet lehet érteni. A mennyországban és a pokolban való hit serkentőleg hat a gazdaság fejlődésére. Ez egyszerűen belátható, hiszen mindkettő erősíti az erkölcsös magatartást a gazdaságban is. Érdekes ugyanakkor, hogy a félelem valamivel jobban motivál, mint a pozitív eredmény. Hogy ez mennyire igaz, azt mi is a saját bőrünkön keresztül tapasztalhattuk, amikor a választások alkalmával általában nem a pozitív jövőképekkel próbálnak befolyásolni bennünket, hanem a másik oldal negatívumaival riogatnak. - Barro-McCleary (2006) regresszió elemzéssel 1995 és 2000-es évekre 78 országra kiterjedően azt kutatták, hogy milyen a kapcsolat a vallásosság és a weberi erények

között. Megállapításaik: 1./ A három erény közül a vallásosság leginkább a munkaetika, másodszor a becsületesség, harmadszor a takarékosság mértékét határozza meg. 2./ Újra kimutatták, hogy a pokolban való hit pozitívan hat a munkaetikára - Young (2009) regresszió elemzéssel történeti GDP alapján 1500 és 2000 közötti évekre vizsgálta Weber protestáns etika tézisének heytállóságát. Megállapításai: Az eredményeket Young grafikonon rögzítette. A grafikonból az alábbiak olvashatók ki. A protestantizmus kezdetekor a katolikus gazdasági teljesítmény 20%-kal meghaladta a protestáns régiók gazdasági teljesítményét. Ezt követően a katolikus régiók mélyrepülésbe kezdtek és a 1700-as évek elejére a protestáns területek GDP-je már elérte a katolikusokét. Ezt követően az 1930-as évek végéig tovább nől a különbség a protestánsok javára. A szerző magyarázza ezt egyrészt azzal, hogy protestáns területeken

drasztikusan javult az írni-olvasni tudás, másrészt végbement a szekularizáció. Katolikus oldalon pedig rontotta a teljesítményt az ellenreformáció és azt követően a szekularizáció elhúzódása. 1700 és 1960 között átlagosan 27%-kal alacsonyabb 1 főre jutó GDP jellemezte a katolikus országokat, mint a protestáns országokat. A növekvő különbség csak az 1910-es években törik meg, ahol is átmeneti közeledés következik be a két csoport teljesítménye között. A gazdasági világválság hatására azonban a katolikus 2023. május 10 9 Bibliai füzetek sorozat 16. füzet országok gazdasági teljesítménye a protestánsokéhoz képest a mélypontra zuhan, nem éri el azok teljesítményének a 60 %-át. Az 1930-as évek végétől azonban a katolikus országok gazdasági teljesítménye töretlenül és rohamosan közelít a protestáns országok teljesítményéhez és 2000-re gyakorlatilag el is éri. Érdekes volt számomra megfigyelni,

hogy a két világháború pozitív hatással volt a katolikus országokra. A katolikus országok lemaradásában az I Világháború idején következik be a lefelé ívelő trendben törés, amikor is 10 % pontot tudtak javítani a protestánsokkal szembeni eredménykülönbségen. Az is jól látható, hogy a protestáns gazdálkodás jobban ellent tudott állni a gazdasági világválság megpróbáltatásainak. A katolikus országok eredményeinek javulását másodszor is egy háború, a II. Világháború indította el Azt tehát jól látni, hogy a protestáns identitás jobban megbirkózik a válsággal, de hogy a katolikus teljesítmények háború alatt és után mitől jobbak, ezzel kapcsolatban még tippelni sem lehet. A vallásszociológiai kutatások eredményeinek összegzése Azért azt jól láthatjuk, hogy ezek a kutatások még gyerekcipőben járnak. Néha keveredik az ok az okozattal. Azonban már vannak olyan eredményei, amelyek felhasználhatóak - A vallás a

humántőkébe való befektetés. - A zsidó – keresztény értékrend és a politikai szabadság a kapitalista országokban 53 %-ban határozza meg a gazdasági fejlettséget. - Az iskolázottság pozitív kapcsolatban van a vallással. - A pokoltól való félelem és a mennyországba vetett hit pozitív kapcsolatban van a gazdasági fejlettséggel. - A vallásosság leginkább a munkaetika, másodszor a becsületesség, harmadszor a takarékosság mértékét határozza meg. Összefoglalás Hát amint láthattuk, a mai korra egy bűne maradt a katolikus egyháznak, a pedofília. Hasznából azonban a mai napig nem fogytunk ki. A baj az, hogy amíg az államvallás idejére mondhatjuk azt, hogy a bűnök és a haszon is a keresztény egyház államvallási pozíciójából következett, nem mondhatjuk ezt ma a pedofíliára. Mert ugyan a szociológia bizonyította, hogy a kereszténységből a mai napig hasznot húznak a társadalmak, azonban ezen hasznok nem szükségszerű

velejárója a pedofília. A pedofília ugyanis kizárólag a cölibátusból fakad Sokan azzal védelmezik a cölibátust, hogy Jézus is így élt. Én meg erre azt mondom, hogy Jézus Istenember volt. Ő született, de nem volt teremtmény Mert Isten a teremtményeinek ösztönöket adott, hogy ha kikerülnek az Édenből, akkor is életbe maradjanak. Jézus pedig születése mivoltából kifolyólag nem részesült az ösztönökből. Ebből következően nemi vágyat sem érzett. Példaként lehet rá tekinteni, de úgy élni nem lehet Az ember a mai napig ösztönlény. Agyának szerkezete is ennek megfelelően van kialakítva A cölibátus tehát szembe megy Isten teremtésben kifejeződött akaratával. A kutatások azt is feltárták, hogy pozitív kapcsolat van a vallás és az iskolázottság között. Ebben a tudásalapú társadalomban kialakult tehát az az iskolázott réteg, amely fogékony a vallásra. 2023. május 10 10 Bibliai füzetek sorozat 16. füzet

Körükben az evangelizáció az egész társadalomra befolyással lehet. Őket azonban megszólítani csak úgy fogjuk tudni, ha bebizonyítjuk, hogy hitünk mindenki számára haszonnal bír, a haszon realizálásához szükséges emberi tudás pedig már rendelkezésre áll. Megjegyzem, hogy ez utóbbi feladattal leginkább a katolikus egyház tud megbirkózni, mert neki van meg hozzá a szükséges szervezeti háttere. 2023. május 10 11