Jogi ismeretek | Közigazgatási jog » Településtan tételek, 2004

Településtan tételek - 2004 1. A politikai földrajz és a közigazgatási földrajz fogalomköre, fejlődése és irányzatai Politikai földrajz Földrajztudományi részdiszciplína. A politikai folyamatok térbeli összetevőit és hatásait vizsgálja, kapcsolatban áll a természeti földrajzzal és a politikával. A politikai földrajz kapcsolódik a társadalomtudományi gondolkodáshoz (filozófia, politika, jog, történelem). Politikai földrajz részdiszciplínák Államok közötti és feletti térstruktúrák; államon belüli politikai térstruktúrák (pl. megyerendszer, választási körzetek). Közigazgatási földrajz: államon belüli közigazgatási tértagolódás. Amióta állam létezik, valamilyen térfelosztás mindig létezik. Ezt alapvetően társadalmi, gazdasági, politikai viszonyok határozták meg. A XX századi magyar térstruktúrák változásainak előidézői pl. Trianon, a keleti blokkba kerülés, rendszerváltozások sorozata (minden

rendszer másképp gondolta a térstruktúrát). A tér- és településstruktúra nem szakmai, hanem politikai kérdés! Az EU elvárja a közigazgatási régiórendszer kialakítását. Probléma: Mo-on 3200 önkormányzat van, 1000 éves a megyerendszerünk, nincsenek hagyományai a regionalizációnak, a területi tényezők háttérbe szorulnak. A politikai földrajz történetének 3 szakasza 1. Környezeti (földrajzi) determinizmus Platóntól kezdve a XIX sz-ig tart ez a felfogás; természeti tényezők határozzák meg a politikai rendszert. Arisztotelész: az ember társas lény, szükség van az államra. Középkor: Montesquieu, Kant 2. Organikus államelmélet és geopolitika Ratsel: a XIX sz végén alkotta meg: organikus egységbe fogta a t ermészet és a t ársadalom térbeli hatásait. A tsd és a k örnyezet kölcsönhatása. Az emberi, tsd-i környezet egyensúllyal bír a földrajzi környezettel a politikai rendszer kialakításában. Továbbvitte a darwini

elméletet élettér-elmélet 3. Politikai térelemzés A gazdasági, tsd-i tér sokoldalú, mindent vizsgálni kell Képviselői: Teleki Pál, Rónay András, Radó Sándor. Nagy szerepe volt a háborúnak A politikai földrajz struktúrája - hagyományos elméleti, ágazati, regionális - állam, mint alapkategória bel- és külpolitikához való viszonya alapján: belpolitikai és külpolitikai földrajz. - térkategóriához való viszony alapján globális, interkontinentális, kontinentális, államközi, államon belüli. - speciális kategóriák államföldrajz (közigazgatási, választási, regionális, politikai), békeföldrajz, háborúföldrajz. Közigazgatási területbeosztás alapelvei I. - az államterület közigazgatási egységekre tagolt - lefedik az ország egész területét - a közigazgatási és politikai intézményrendszer része - államhatalmi, politikai jelentőségű kérdés - a nemzeti sajátosságokat meghatározza: történelem,

államstruktúra, államhatalom, szervezetrendszer. - térbeli keret a társadalmi élet szervezése, irányítása, ellenőrzése számára - közigazgatási területbeosztáshoz kötődik: tsd-i, csoport és egyéni érdekek rendszere, ezért stabilitás iránti igény. - befolyásolja a településközi kapcsolatokat, települések és településhálózatok adminisztratív úton szabályozott funkcionális és hierarchikus rendjét. Közigazgatási területbeosztás - a tsd-i gazdasági élet minden tényezőjével szorosabb-lazább kapcsolatban álló szervezet- és hatásrendszer (átfogja az élet települési és területi rendjét, befolyásolja az életkörülményeket, életlehetőségeket) - térbeli keret a társadalmi élet szervezése, irányítása, esetleg ellenőrzése számára. - cél: társadalmilag elfogadható, racionálisan felépíthető zárt illetékességi területi egységek, amelyeken belül lakossági, intézményi és hivatali kapcsolatok teljes körűen

szabályozottak - alakítását meghatározza: hatalmi viszonyok, hatalomgyakorlás célja és intenzitása + megfelelő struktúrák - a területbeosztásra jelentős hatással: termelőerők fejlettsége, területi munkamegosztás, természeti, gazdasági, közlekedési, településhálózati struktúra, népesség száma, ennek területi és települési eloszlása, nemzetiségi összetétele - közigazgatási téregységek típusai: általános (megye, község), speciális (ágazati: pl. parkigazgatóságok, vízügyi ig.) 3 földrajzi iskola - földrajzi determinizmus (materializmus)- földrajzi nihilizmus (idealizmus) - földrajzi posszibilizmus (a természetföldrajzi környezet, csak adottságok rendszere, melyből a tsd. szelektál) 3 földrajztudományi gondolatrendszer a közigazgatási térszerkezetről 1. tájelmélet tájak (természeti alapú) hierarchikus rendszere képezi a gazdaság és tsd térbeli kereteit, ehhez közigazgatási területi és

településrendszerét. 2. gazdasági körzetek elmélete a gazdaság térszerkezete határozza meg a tsd-i létformákat, közte a közigazgatás területi struktúráját. Mo-on a 60-as évekig ez volt a domináns 3. központi helyek elmélete települések hierarchikus rendszere, különböző súlyú központok vonzáskörzetei határozzák meg az optimális horizontális és vertikális közigazgatási egységeket (térszerkezetet). Rendező elv a centralizáció 2. A magyar államtér történeti alakulása - viszonylag állandó természetes és politikai határok - egyes viszonyokban stabil, másfelé flexibilis határok - a magyar állam ütközőzóna volt 896-1526 - honfoglalás katonai vákuumban - az államterület fokozatos birtoklása - Erdély, bánságok, Horvátország - ideiglenes hódítások, feudális címek - dinasztiák, koronák közös bukása 1526-1686 - a független magyar állam bukása - Erdélyi magyar fejedelemség + Partium 1686-1867 - Habsburg

uralom, korlátozott szuverenitás - 1848: Unió, integrált állam 1867-1918 - integrált területen korlátozott szuverenitás - horvátokkal való kiegyezés 1918- szuverén magyar állam - az ország szétdarabolása (Trianon) - átmeneti területgyarapodások (1938-41) - 1947 – párizsi béke: a pozsonyi hídfő elvesztése - a mai Magyarország 3. A közigazgatási tér- és településrendszer változásai a történeti Magyarországon 896-1526 - honfoglalás: törzsi szállásterületek között is gyepű - állam- és egyházszervezés - I. István: 25-30 megye és 10 püspökség; a XIIsz-ra már kb 70 vármegye - dukátus, Erdély elkülönítése, horvát bánság - betelepítések és betelepülések - királyi vármegyerendszer (XI-XIII. sz) - önkormányzó nemesi megyék (XIII. sz-tól) - kiváltságos területek (pl. székelyek, szászok, kunok, jászok) - városok kialakulása a tatárjárás után - szabad királyi- és bányavárosok, mezővárosok + szász

városok Erdélyben 1526-1686 - királyság: megyék, főkapitányságok, törés a városfejlődésben - török uralom: vilajetek, szandzsák, nem területi megyék - Erdély + Partium 1686-1867 - benépesítés: határőrvidékek, változó megyebeosztás - városiasodás: szabad királyi és privilegizált mezővárosok - 1723: megyeszékhely intézményesülése, főispán - Mária Terézia: dekoncentrált területi közigazgatás - II. József: egységes birodalmi kerületi közigazgatás - megyeegyesítések (1785-90); 10 kerület, királyi biztosok vezetik - XVIII. sz nemesi vármegye a csúcsán - reformok: centristák és muncipialisták - 1848: népképviseleti Ogy, a nemesi vármegye vége - 1854-60: 5 kormánykerület + Erdély + Horvátország + határőrvidékek 1867-1918 - dualizmus - örökség: nem egységes területi- és településrendszer - 1871: szabad királyi városok és rendezett tanácsú városok - 1872: Budapest - 1873: Lex Szapariana rendezési terve

(Szapáry Gyula) - 1886: 21-22 tc: a hatóságok és községekről - törvényhatóságok: megyék + tv-hatósági jogú városok - községek: rendezett tanácsú városok + községek - nagy- és kisközségek, puszták, telepek, körjegyzőségek - 1900: 63 + 8 hor vát megye; 8 s tatisztikai régió; 484 j árás; 30 t v-hatósági város; 119 rendezett tanácsú város - megyeszékhelyek - modern állam dekoncentrált területi szervei, térszerkezete koordináció: közigazgatási biztosságok 4. A magyar közigazgatás térstruktúrájának alakulása a két világháború között 1918-1945 - 1918-19 autonómia és föderációs kísérletek, hadjáratok - tanácsrendszer: tanács hierarchia - új országhatárok - Trianon hatása: csonka megyék és ideiglenes székhelyeik - ideiglenes egyesítés - 1923: a 34 maradékból 25 megye + 11 tv-hatósági város - 1929: rendezett tanácsú városok helyett megyei városok - községegyesítések: - Magyary Z: racionalizálás és

centralizáció - határrevíziók; nemzetiségi területek - Bibó-Erdei javaslat: 70-80 városmegyét kívántak létrehozni, ezeket kerületi rendszer foglalta volna keretbe, járás sem lett volna. A II. vh után az 1938-as államterület rendezéshez tértek vissza! 5. A magyar közigazgatás térstruktúrájának változásai az államszocializmus időszakában 1945-48 között lehetőség nyílt egy demokratikus közigazgatás létrehozására. Javaslatok: Bibó-Erdei: 70-80 városmegye létrehozása, kerületi rendszerben, a járás megszűnne. EszlárSíkó: kis-közép-nagy megye variációk Nem valósultak meg 1949-ben az Alkotmány megszületése bevezette a ma is létező megyestruktúrát 19 megye, több megyeszékhely áthelyezése, a járások száma csökkent, a városok jogköre egyenlő lett a járásokéval, Nagy-Budapest létrejötte. 1950-54 között államosított közigazgatás: tanácstörvények, demokratikus centralizmus megyei, városi, járási, községi

tanácsok létrejötte 1953-56: megye- és járási reform-javaslatok; 1954. é vi IX tvr a közigazgatási területszervezésről. 1957-63: gazdasági, településfejlesztési, tervezési régiójavaslatok. 6 tervezési-gazdasági körzet, 5 ellenpólus. Településhálózat – fejlesztési tanulmányok 1964-84: kádári konszolidációs időszak. 1968: gazdasági reform: a szocialista piacgazdaság megteremtésére tett kísérlet. 1971 tanácstörvény: az önkormányzatiság növelése A járási tanácsok helyett hivatalok jöttek létre. 1971: Országos Településhálózat – fejlesztési koncepció. Urbanizációs folyamatok 6 tervezési-gazdasági körzet. 1985-89: a IV. tanácstörvény helyett már önkormányzati törvény születik Helyi önkormányzatok európai chartája (szubszidiaritás elve: decentralizáció!) 1985-ben megszüntették a járásokat. Városközpontú fejlesztés Agglomerációk kialakulása A ’80-as évektől azonban erősítették a falvak

népességmegtartó erejét, a kis- és középvárosok fejlődését. A közigazgatás reformja a rendszerváltás utánra maradt, nem tanácsi, hanem önkormányzati rendszer jött létre. Rendszerváltás Közigazgatási rendszerváltás, területi reform nélkül. 1990: helyi önkormányzatokról szóló törvény és ezek későbbi módosításai. Egyenlő önk-i alapjogok, de eltérő feladatok Polgármesteri hivatalok, körjegyzőség. Önk-i társulások Községalakítás, várossá nyilvánítás Erős települési szint, gyenge megyei önkormányzatok. Dekoncentrált területi államigazgatás Köztársasági megbízott, megyei közigazgatási hivatalok. Kisebbségi önkormányzatok 6. A társadalmi-gazdasági rendszerváltás közigazgatási kihatásai A magyar közigazgatás alapvetően új feltételek közé került 1988/89-ben. Végbement a közigazgatás rendszerváltása, és megkezdődött az újonnan kialakított közigazgatási berendezkedésről a vita. Létrejött

az önkormányzati közigazgatás, amely a szovjet típusú tanácsrendszert váltotta fel. Alapvetően megváltozott a közigazgatás alkotmányos szabályozása, politikai és társadalmi környezete. Az önkormányzatiság önmagában is politikai értékként jelent meg. A magyar közigazgatás illeszkedett az államszocializmus politikai rendszerébe, alapvetően a pártállam végrehajtó típusú közigazgatásaként működött. Azonban a területi közigazgatásban a tanácsrendszer utolsó éveiben erősödtek a közigazgatás nemzeti, történeti elemei. A rendszerváltás során a megyék területi és népességi struktúrájának tagolódásában nem következett be változás. 1990-ben az átlagmegye területe 4869 km 2, lakosságszáma pedig 440.000 fő A városok száma jelentős mértékben megnövekedett 1990 jan 1-én sor került 3 megye esetében a t örténeti nevek visszaállítása (Jász-Nagykun-Szolnok, KomáromEsztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg, majd

Győr-Moson-Sopron). Az új hatalom nem forgatta fel az ország közigazgatási területi alapstruktúráját, azt változatlan rendben megőrizte. A reform elsősorban tartalmi-funkcionális reform volt Az Alkotmány szerint a helyi önkormányzás jogának alanya a település választópolgárainak a közössége, mely önk-i jogát a képviselő-testületen keresztül közvetve vagy közvetlenül, helyi népszavazás útján gyakorolja. A helyi önkormányzatok alapjogai egyenlők. Az önkormányzatok között kizárt minden alá-, fölérendeltségi viszony. A főváros mellett 2 típusú város: - város, - megyei jogú város Helyi önkormányzat: - önkormányzati ügyekben tulajdonával szabadon gazdálkodik - saját bevételre és állami támogatásra jogosult - helyi adót vethet ki- megalkothatja saját SZMSZ-ét - szabadon társulhat más önkormányzatokkal Kötelező önkormányzati feladatok: - településfejlesztés, településrendezés- az épített és

természeti környezet védelme - lakásgazdálkodás- vízrendezés és csapadékvíz elvezetése - csatornázás- egészséges ivóvízellátás - alapfokú oktatás- egészségügyi és szociális alapellátás - közvilágítás- helyi közutak és köztemetők fenntartása - helyi tűzvédelem és közbiztonság- kötelezők biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését Megyei önkormányzat: Mellérendelt viszonyban áll a h elyivel, a megyei azt a f eladatot látja el, amire a helyi nem képes. Szerepük kevésbé jelentős, mert a hatósági tevékenység a helyi önkormányzatok helyett a dekoncentrált állami szervekhez került. 7. A magyar közigazgatási területszervezés aktuális problémái A magyar közigazgatás egésze új kihívások elé kerül az EU-csatlakozáskor.2 féle megközelítés: - az EU nemzetek feletti szervezet, a belső közigazgatásra nincsenek közösségi előírások, szabályok, s a belső közigazgatásnak nincs

európai biztosa sem; - a csatlakozás alapvetően át fogja alakítani a magyar közigazgatást: részben a működésben való részvétel, részben pedig a más területekre vonatkozóan megfogalmazott elvárások ki fogják kényszeríteni a magyar közigazgatás alkalmazkodását. Helyi Önkormányzatok Európai Chartája A helyi önk-ok a demokrácia alappillérei, az állampolgárok részvételét engedik a közéletben, az anyagi eszközeik felhasználásában pedig széles körű autonómiával rendelkeznek. Fontos az önkormányzatok megerősítése és védelme. A döntéshozó szerveket demokratikusan választják. Regionális Önkormányzatok Európai Chartája A régiók előmozdítják az állampolgárok részvételét a közügyekben. Demokratikusan választott és valódi feladatokra felruházott képviselői vannak. Szubszidiaritás elve a hatalmi szintek legitimációja alapján. A regionalizáció nem valósulhat meg a helyi önkormányzatok rovására. A régió

biztosítja Európa sokszínűségét, gazdagítja a kultúrát, segíti a gazdasági fejlődést. A régiót és határait védelemben kell részesíteni A régióknak saját eszközökkel, saját adminisztrációs rendszerrel, saját maguk által felállított testületekkel kell rendelkezniük. A regionális önkormányzat az egyes államokban a központi és a helyi közhatóságok közé helyezett, választott testületekkel rendelkező képződmény, amely a szubszidiaritás elve alapján működik, saját és átruházott hatáskörökkel rendelkezhet. Régiót csak alkotmányos szabályozás keretében lehet beiktatni. Mo. viszonylag kis területű, csökkenő népességszámú, közepes népsűrűségű ország A településsűrűség magas, de az ország különböző nagytérségeiben erősen eltérő. A városi népesség aránya 65% körül mozog. A magyar településállomány igen elaprózódott, bár az EU néhány más tagállamában is jellemző a kisközségi

jelleg. A települési önkormányzatok száma rövidtávon nem csökkenthető, mivel sértené a demokráciát, azonban a hivatali munkát körzetesíteni kellene, pl. kiterjesztve a körjegyzőségek társulási kereteit 2000-ben több mint 500 körjegyzőség működött. A községek fele körzetesítve látta el igazgatási feladatait A hatósági ügyek városi koncentrálása színvonal-emelkedést jelentene, de ez a l akosságnak utazási kényszer lenne, ez pedig több költség- és időráfordítást követelne meg. Ma kb 150 kistérség van, ez pedig a területfejlesztés szempontjából fontos. A községi lakosok nagyobb számban szorulnak ki a munkaerőpiacról. A községi önk-ok felszámolása nem járható út, inkább a város-község kapcsolatok kiszélesedésével teremthető meg egy nagyobb érdekközösség kialakítása. 8. A helyi önkormányzati rendszer területi-települési struktúrája és jellemzői Község A helyi választópolgárok

kezdeményezésére új község alakítható az olyan elkülönült, legalább 300 lakosú lakott településrészből, amely feltételei alapján képes az önkormányzati jogok gyakorlására, meghatározott feladatok teljesítésére a szolgáltatások színvonalának csökkenése nélkül. Új község alakításának feltétele, hogy a működés pénzügyi feltételei mind a megmaradó, mind az új község esetében pótlólagos támogatás nélkül rendelkezésre álljanak. Megyei jogú város Az Ogy. - a képviselő-testület kérelmére - az 50000-nél nagyobb lakosságszámú várost megyei jogú várossá nyilváníthatja. A megyeszékhely város megyei jogú A megyei jogú város települési önkormányzat, és területén - megfelelő eltérésekkel - saját hatásköreként ellátja a m egyei önkormányzati feladat- és hatásköröket is. A megyei jogú város képviselőtestülete a közgyűlés Főváros A főváros kétszintű önkormányzata a főváros és

kerületei önkormányzataiból áll. A főváros képviselő-testülete a fővárosi közgyűlés. A kerületben polgármestert, a fővárosban főpolgármestert választanak. A fővárosi közgyűlés - tagjai sorából titkos szavazással főpolgármester-helyetteseket választhat A fővárosi kerületi képviselő-testület hivatalát a jegyző, a fővárosi közgyűlés hivatalát (a főpolgármesteri hivatalt) a főjegyző vezeti. A fővárosi közgyűlés több aljegyzőt is kinevezhet. A főváros és a fővárosi kerület tv-ben meghatározott önálló feladat- és hatáskörű települési önkormányzat. A fővárosi önkormányzat feladat- és hatásköre különösen a) meghatározza a főváros városfejlesztési és városrehabilitációs programját, valamint általános rendezési tervét, megalkotja Budapest városrendezési szabályzatát; rendeletében védetté nyilvánítja a főváros városképe, történelme szempontjából meghatározó épített

környezetét, különös tekintettel a világörökség részévé nyilvánított épületekre, építményekre és területekre, szabályozza ezen védett értékek fenntartásának, felújításának, karbantartásának feltételeit; b) ellátja a l akásgazdálkodással kapcsolatos feladatokat, ennek keretében: elkészíti a lakásépítési és lakásrehabilitációs tervet és összehangolja megvalósítását; meghatározza a lakásépítés támogatásának rendszerét, létrehozza az önkormányzati tulajdonú lakásokra vonatkozó lakbérövezeteket, dönt a lakbér-megállapítás és a l akásfenntartási támogatás elveiről, szabályozza az önkormányzati lakáshoz jutás és az önkormányzati tulajdonú lakások cseréjének feltételeit; c) gondoskodik a katasztrófa-megelőzés és -elhárítás önkormányzati feladatainak ellátásáról; d) gondoskodik az egy kerületet meghaladó víz-, egészséges ivóvíz-, gáz-, távhőszolgáltatási, vízrendezési,

szenny- és csapadék-vízelvezetési, szennyvíztisztítási feladatokról, közreműködik a főváros energiaellátásának, közvilágításának biztosításában; gondoskodik a főváros ár- és belvízvédelméről, ennek körében különösen a főváros ár- és belvízvédelmi létesítményei fenntartásáról, fejlesztéséről; e) gondoskodik a hulladékártalmatlanítás önkormányzati feladatainak ellátásáról; biztosítja a településtisztaságot, gondoskodik a települési kommunális szilárd és folyékony hulladék gyűjtéséről, elhelyezéséről, ártalmatlanításáról és hasznosításáról, kijelöli az elhelyezéshez szükséges lerakóhely területét; f) kijelöli a köztemetők létesítésére, bővítésére alkalmas területet, gondoskodik a tulajdonát képező köztemetők fenntartásáról, üzemeltetéséről; g) ellátja a főváros tömegközlekedési és forgalomtechnikai feladatait, kijelöli a főútvonalakat, a tömegközlekedés

által igénybe vett útvonalakat, ellátja Budapest területén a fővárosi önkormányzat tulajdonában levő országos közutak, közúti hidak, alul- és felüljárók - az autópályák és autóutak kivételével - üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését, valamint a kerületi önkormányzatok tulajdonában levő tömegközlekedés által igénybe vett utak üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését; h) rendeletében szabályozza a főváros parkolási és parkolásgazdálkodási rendszerét, a kiemelten védett és védett parkolási övezeteket, az alkalmazható várakozási díjak megállapítását, a közterülethasználatot és a közterület rendjét, a közterületfelügyelet szervezetét és feladatait; i) megállapítja a főváros idegenforgalmi koncepcióját, a feladatok ellátása érdekében létrehozza és működteti turisztikai szervezetét; j) közreműködik a fogyasztóvédelmi feladatok ellátásában; kijelöli a vásárcsarnokok és

piacok létesítésére megfelelő területeket, rendeletében szabályozza és ellátja a tulajdonában lévő (résztulajdonában lévő) piacok és vásárcsarnokok fenntartásával, fejlesztésével és működtetésével kapcsolatos feladatokat; k) a kerületi képviselő-testületek véleményének kikérésével elnevezi a v árosrészeket, a több kerületet érintő, valamint a személynevet viselő közterületeket, közterület nevében személynevet határoz meg, az ilyen közterület nevét megváltoztathatja, utcanevet védetté nyilvánít; l) ellátja az önkormányzati levegőtisztaság-, vízminőség-védelmi feladatokat, kijelöli, fejleszti és fenntartja a rendeletében meghatározott módon a főváros városképe szempontjából védendő természeti környezetet, közcélú zöldterületet; Megyei önkormányzat A megyei önkormányzat feladata és hatásköre Köteles ellátni azokat a tv-ben előírt feladatokat, amelyek megoldására települési

önkormányzat nem kötelezhető. Törvény a megyei önkormányzat kötelező feladatává teheti az olyan körzeti jellegű közszolgáltatás biztosítását, amely a megye egész területére vagy nagy részére kiterjed. A megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik különösen a) a középiskolai, szakiskolai és kollégiumi ellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátást biztosító települési önkormányzat nem vállalja; a természet és a társadalom megyében levő kulturális javainak, valamint a történeti iratoknak a gyűjtéséről, őrzéséről, tudományos feldolgozásáról; továbbá a megyei könyvtári szolgáltatásokról, a pedagógiai és közművelődési szakmai tanácsadásról és szolgáltatásokról; a megyei testnevelési-, sportszervezési, valamint a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokról; b) az egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló

gyermekek oktatásáról, a többi tanulóval együtt nem foglalkoztatható fogyatékos gyermekek oktatásáról, neveléséről, gondozásáról; az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátásra kötelezett települési önkormányzat nem vállalja, valamint a gyermekés ifjúságvédelmi szakellátásról; a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról; továbbá gondoskodik egyes, szakosított ellátás körébe tartozó feladatokról; c) az épített és természeti környezet védelmével, a térségi területrendezéssel kapcsolatos feladatok összehangolásáról, a m egyei idegenforgalmi értékek feltárásáról, a m egyei idegenforgalmi célkitűzések meghatározásáról, a teljesítésükben részt vevők tevékenységének összehangolásáról; továbbá közreműködik a térségi foglalkoztatási feladatok és a szakképzés összehangolásában, valamint részt vesz a

területi információs rendszer kialakításában. 9. A dekoncentrált államigazgatás rendszere és területi struktúrái I. Megyei keretek között működő dekoncentrált területi szervek A területi szervek kb. fele – 20 területi egységet képező – megyei (fővárosi) keretek között működik. A kormány vagy az illetékes miniszter felügyelete, ill irányítása alatt működő országos hatáskörű szerv, központi hivatal területi egysége. Pl KSH megyei igazgatósága, APEH megyei hivatalai, ÁNTSZ megyei kirendeltségei, Államháztartási Hivatal megyei hivatalai, ORFK megyei főkapitánysága, OEP megyei igazgatóságai Közvetlen miniszteri irányítás alatt álló szervek, szakigazgatási intézmények - megyei közigazgatási hivatalok- megyei földhivatalok - megyei földművelésügyi hivatalok- megyei állategészségügyi- és élelmiszerellenőrzési állomások Megyei (fővárosi) keretek között működő területi szervek, szervezetén belül

sajátos feladatokat ellátó, részben önálló szervek - közigazgatási hivatalok keretében Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség megyei felügyelőségei - földművelésügyi hivatalok keretében megyei vadászati és halászati felügyelőségek II. A) Regionális keretek között működő dekoncentrált területi szervek Megyehatárokhoz igazodó regionális illetékességű területi szervek. Az illetékes miniszter felügyelete ill. irányítása alatt működő országos hatáskörű szerv, központi hivatal területi szervei. Pl Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal igazgatóságai, Megyei Bányászati Hivatal bányakapitányságai, Központi Kárrendezési Iroda kirendeltségei, VPOP regionális parancsnokságai Közvetlen miniszteri irányítás alatt álló, nem önálló területi államigazgatási szervek - regionális vidékfejlesztési irodák - regionális ifjúsági irodák II. B) Speciális lehatárolású regionális keretek között működő

szervek Miniszteri irányítás alatt álló országos hatáskörű szerv, központi hivatal, ill. önálló központi költségvetési szerv területi egységei. Pl Országos Vízügyi Főigazgatóság területi igazgatóságai, HŐR Országos Parancsnokságának határőr igazgatóságai, Környezet és Természetvédelmi Főfelügyelőség nemzeti park igazgatóságai. Miniszteri irányítás alatt álló, nem önálló államigazgatási feladatot ellátó területi szervek - területi főépítészeti irodák - regionális idegenforgalmi bizottságok munkaszervei Megyei keretek között működő dekoncentrált szervek - közigazgatási hivatal - statisztikai igazgatóság - területi államháztartási hivatal földművelésügyi hivatal - közlekedési felügyelőség - nyugdíjbiztosítási igazgatóság - Regionális keretek között működő területi szervek - SAPARD iroda - vidékfejlesztési iroda - regionális ifjúsági iroda BÍRÓSÁGOK LB % Ítélőtábla (Budapest,

Pécs, Szeged) % Megyei (fővárosi) bíróságok: 20 db, megyeszékhelyeken; kivétel: Balassagyarmat, Gyula % Városi (fővárosi kerületi) bíróságok: 111 db. % Munkaügyi Bíróságok: 20 db % Megyei bíróságok katonai tanácsai: 5 db ÜGYÉSZSÉGEK Legfőbb Ügyészség % Fellebbviteli Ügyészségek (Bp, Pécs, Szeged) % Megyei (fővárosi) főügyészségek: 20 db. % Városi (fővárosi kerületi) ügyészség: 115 db % Katonai Főügyészség % Katonai Fellebbviteli Ügyészség % Területi Katonai Ügyészség: 5 db. 10. Közigazgatási tér- és településstruktúra, közigazgatási területszervezés Térstruktúrák - választási körzetek tv-ben, rendeletben van megszabva a választási körzetek behatárolása, 176 egyéni, 20 ke rületi; népesség-arányosan, azonos lélekszámú körzetek. Egyéni – területi választókörzetek. - NUTS I, II. - borvidékek, bortermőhelyek (tv-ben fel van sorolva) - határállomások rendszere - természetvédelmi

területek- nemzeti parkok - üdülőkörzetek, gyógyfürdők- világörökségi területek - felsőoktatási intézmények- egyházi szervezetek - telefonkörzetek- bankok-biztosítók - civil szerveződések, kamarák- nagykereskedelem - nemzetközi kapcsolatok Közigazgatási tervezés Téregységek kialakítására, a település struktúráját érintően. Település: az ember, az emberi társadalom létformája, a természeti feltételek és adottságok, a társadalmi-gazdasági jelenségek és folyamatok, ill. műszaki-építészeti elemek együttesének és egymásra kölcsönösen ható tényezőinek térbeli koncentrációja. Településfejlődési tényezők - természeti, - társadalmi, - gazdasági, - műszaki-építészeti, - szerkezeti (adott épületállomány szerkezetileg hogy helyezkedik el a településszerkezeten belül), - irányítási. Települések lényegi vonásai - történeti kategória, lassú de állandó változás - természeti-, műszaki-,

társadalmi-, gazdasági tényezők által meghatározott struktúra - településközi kapcsolatok, településrendszer Falu A csoportos településeknek az a fajtája, ahol az ott élők elsősorban mzg-i jellegű tevékenységgel foglalkoznak, nem zárt építkezésű, a földrajzi környezet által meghatározott méretű és formájú képződmény. Város Olyan település, amelyben az ipari, közlekedési, kereskedelmi, közigazgatási, oktatási, kulturális funkciók a meghatározóak, a funkciók hatásterülete túllép a településnek a határán. Településhálózat Az egyes települések nem elszigetelten, egymástól függetlenül léteznek, hanem együttműködő rendszer elemeiként funkcionálnak, s úgy kapcsolódnak egymáshoz. A hierarchia csúcsán a főváros áll, ezt követően következnek a nagyvárosok, megyeszékhelyek, kisebb városok, falvak. Ez a h ierarchia érvényesül az irányításban, a fejlesztési eszközök elosztásában, egyéb funkciók

elhelyezésében. Ma a cél, hogy az egyes településeken élő népesség életszínvonala, életkörülményei közeledjenek egymáshoz a különböző szintű ellátási rendszerek arányos területi fejlesztésével. Vannak kiemelten kezelendő térségek, amik jóval fejletlenebbek az átlagnál 11. Községalakítás és településegyesítési folyamatok és periódusok a XX században Jelenleg kb. 260 város van hazánkban Az ország lakosságának 2/3-a városban él Az 1990 évi önk-i tv. elfogadása után különösen felgyorsult a városok számának növekedése 1994 után a feltételrendszer kicsit szigorodott. Az urbanizációs folyamat Mo-on alapvetően követte az európai trendet. A mezőgazdaság iparosítása folyamán munkaerő szabadult fel, munkahelyeket kellett teremteni. Fellendült az ipar A felszabadult munkaerő a városokba vándorolt Felgyorsult a városiasodás. A rendszerváltást követően az urbanisztika új helyzetbe került A piacgazdaság során

kiéleződött a verseny a városok között. Nem minden város tudott alkalmazkodni a változó körülményekhez. Községalakítások 1. a korábbi településegyesítés megszüntetése - községegyesítés megszüntetése- városhoz csatolás (pl. Algyő-Szeged) - a városi cím megszerzését megelőző v. azzal egyidejű községegyesítés megszüntetése: városból történő kiválással; - városi cím újbóli adományozásával (pl Boglárlelle) 2. Korábban nem önálló településrész városból v községből történő kiválása - városból kiválás- községből kiválás Az új községek kb. 60%-a az Alföldön jött létre 1. periódus 1900-1925 szétválasztási periódus; 300 l akosnál kisebb, egymáshoz közeli településeket egyesíteni kell. Ami önálló közigazgatásra nem képes, azt meg kell szüntetni Több, mint 200 szűnt meg. 2. periódus 1949-ben Bp-hez 7 várost csatoltak (pl Kispest), erőteljes községegyesítési időszak. 3.

periódus az 1960-as években községalakításra nem került sor, a tanácsrendszer nagyon tagolt volt, inkább integrációs igény lépett fel (pl. közös tanácsok) Nőtt az aprófalvak száma, megyei jogú városok 100.000 főtől 4. periódus az 1970-es évekre elkészül az országos településfejlesztési koncepció, ami hierarchikus rendszerbe helyezte a t elepüléseket. Támadták, mert kizárta a t ermészetes fejlődést, mivel attól függ, milyen szinten volt a település, ahhoz igazodott az ellátás. Új község alakítása 1. előkészítő bizottság létrehozása (javaslat) 2 népszavazás 3 a képviselő-testület dönt, indokol; javaslata megy a belügyminiszterhez 4 . a közt-i elnökhöz kerül a belügyminiszter véleményével együtt 5. a köztársasági elnök dönt Új község alakítható a helyi választópolgárok kezdeményezésére, olyan elkülönült, min. 300 lakosú lakott településrészből, mely feltételek alapján képes az önk-i

jogok gyakorlására, meghatározott feladatok ellátására. Nagyközségek: nincs semmilyen nyilvántartási feltétele, Ötv. szerint min 5000 l akó vagy nagyközségi címmel rendelkezett az Ötv. meghozatala előtt A községet megilleti a helyi önkormányzás joga! A településegyesítésre kevesebb példa van, mint a községalakításra. Településegyüttesek - agglomerációk- agglomerációs térségek (Balatoni, győri, salgótarjáni) - urbanizálódó térségek (dunamenti, kaposvári, veszprémi) - nagyvárosi településegyüttesek (debreceni, kecskeméti) Települési együttműködés formái - várospárok, városhármasok együttműködés funkcionális feladat-ellátásban (pl. SzentesCsongrád, Tata-Tatabánya-Oroszlány) - urbanizált térségek laza együttműködés a térség települései között (pl. VárpalotaVeszprém-Ajka környéke) - nagy- és kisvárosi település-együttesek az ország több, dinamikusan fejlődő városa körül fekvő

települések a centrummal és egymással funkcionálisan egybefonódnak, hierarchikus településcsoportot hoznak létre. Természet-földrajzi tényezők gátolják meg a települések területi összenövését, agglomerálódását (pl. Székesfehérvár-Szekszárd) - urbanizációs tengelyek kétközpontú települési együttműködés, amely a földrajzi adottságok kihasználásától, a lehetséges együttműködési irányoktól kapta nevét (pl. Esztergom-Komárom) - agglomerálódó térség a központ körül szorosan együttműködő települések rendszere, amelyek sokoldalú és intenzív funkcionális és munkamegosztási kapcsolat, közös infrastrukturális rendszerek működtetése. 12. A körjegyzőségi rendszer, fejlődése és térstruktúrája Körjegyzőség és közös tanácsok 1990 előtt Az 1871. é vi tv-ben fogalmazódott meg először, hogy jegyző vagy körjegyző vezesse a települések ügyvitelét. Nagyközség volt, ami fenn tudott tartani

jegyzőségeket, kisközség pedig, amely nem tudja önállóan ellátni a jegyzői feladatokat. A belügyminiszter jelölte ki a körjegyzői székhelyeket. A térszerkezete a XX sz első felében nem változott 700 körjegyzőség volt, 1 db. átlag 3 települést foglalt magában A II. vh után a tanácsrendszerrel megszüntették a jegyzőségi rendszert, majdnem minden településen önálló tanács jött létre, később terjedt csak el a közös tanácsi rendszer. Megszűnt a járási tanács, ez egyesült a közös tanáccsal, még települések egyesítésére is sor került. Az 1980-as évekre megváltozott a politikai légkör, az önkormányzatok megerősödtek, lehetővé vált a kiválás a közös tanácsból. 1990 után létrejöttek a helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások. Ennek egyik formája volt a körjegyzőség. 1000 lakos alatt ajánlott, de 2000 fő felett már nem lehetett körjegyzőséget alapítani. 1997-ig csökkent a körjegyzőségek

száma, ezt követően pedig nőtt Az Alföldön kevesebb a körjegyzőség, mert nagyfalvas települések a jellemzők. Minél kisebb a település, annál drágább az önállósága, ezért jobb, ha ezek a kis települések összefognak és együttműködnek. A helyi önkormányzatok fele körjegyzőségekben működik. A körjegyzőségek többsége aprófalvas térségekben jött létre. 1000 fős település alatt sem kötelező, ha az adott település képes hivatalt, jegyzőt állítani. A körjegyzőség fenntartása a települések között lakosság-arányosan történik + költségvetési támogatás. A körjegyzőség rendelkezik a polgármesteri hivatalok személyi, anyagi, technikai lehetőségeivel. Jelenleg a körjegyzőségek száma kevesebb az optimálisnál Körjegyzőség alapításáról a képviselő-testületek állapodnak meg. A körjegyző ellátja a képviselő-testületek, a bizottságok, és a képviselő-testület működésével kapcsolatos igazgatási

feladatokat, a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási döntéseket és ezek végrehajtását. A körjegyző köteles mindegyik képviselő-testület ülésén részt venni, és tájékoztatást adni. A körjegyző évente köteles beszámolni a munkájáról, hetente min. 1 napon minden térségben ügyfélfogadást kell tartania. 13. A magyar városhálózat fejlődése, városodás és városiasodás, várossá nyilvánítás és városstruktúra Mo-on a településállomány 8%-át adják a városok, és itt él az ország lakosságának 2/3-a. Ez megfelel az EU-átlagnak. Az elmúlt 15 évben sok új város jött létre, de a városodás ≠ városiasodással! 21 városban él a lakosságunk 40%-a. Jelenleg közel 260 városunk van Történeti fejlődés - a XIII. sz-tól bontakozott ki a városiasodás - XV. sz-tól szabad királyi városok, mezővárosok létrejötte - XVI-XVII. sz-tól a szabad királyi városok megszűnnek, mezővárosok elsorvadnak -

Erdélyben szász városok, hajdúvárosok - XVIII. sz-ra újra szabad királyi városok, rendezett tanácsú mezővárosok - 1867 – törvényhatóságú város, ill. rendezett tanácsú városok - a modern urbanizáció kialakulásának kezdete a XIX. sz utolsó harmadára tehető - Trianon után az ország településhálózata átrendeződött, lassúbb urbanizáció - 1929 – a rendezett tanácsú városok megyei városok lettek - 1950-60 – a falusi népesség városokba áramlik, iparosodás, nagyüzemi mezőgazdaság - szocialista iparvárosok kialakulása (az infrastruktúra nehezen fejlődik) A rendszerváltást követően nagyszámú várossá nyilvánítás. 1990 évi 65 t v (önkormányzati tv) szerint 3 várostípus van főváros, megyei jogú város, egyéb városok. Az 50000 főnél nagyobb városokat megyei jogú várossá nyilváníthatja az Ogy. (pl Sopron) Városodottság- nagyfalvas, síkvidéki térség (várossűrűsége nagyobb) - agrárfalvas, domb- és

hegyvidéki térségben (ritkább) A nagyfalvas térségek alacsonyabban urbanizáltak. Várossá nyilvánítás - Településföldrajzi, közösségföldrajzi szempontból a városhálózat ma már kiépültnek tekinthető. Nagyszámú, nem ritkán megalapozatlan várossá nyilvánítások Összességében a várossá nyilvánítás pozitívan hat a települések fejlődésére. Az 1998-as területfejlesztési koncepció nem kielégítően foglalkozik a településrendszerrel, így a városhálózat kérdéseivel sem. A helyi önk-i törvény nem köti konkrét feltételekhez a várossá nyilvánítást, csak kezdeményezheti, ha a városi cím használatát fejlettsége, és térségiszerepe indokolja. A képviselő-testület a javaslatát felterjeszti a belügyminiszternek (részletes indoklás, alátámasztás), aki ezt a köztársasági elnök elé terjeszti, ő dönt ebben a kérdésben. A városok intézmény-ellátottságában a ’90-es években jelentős változások

történtek. Többségében romlott, mert az időközben városi rangot kapott települések intézményiellátottsága alacsonyabb szintű a korábban is városi jogú településekénél. Javulás is történt a már kialakult intézmény-hálózatban korszerűsítések, kapacitásbővítés. Infrastruktúra fejlesztések (közút, csatorna, parkok). Szervek, intézmények - közigazgatás, közbiztonság (polgármesteri hivatal, közjegyzők, munkaügyi központok, földhivatalok, vámhivatalok, ÁNTSZ, rendőrség, bíróságok, ügyészségek) - oktatás + kultúra (általános- és középiskola, szakmunkásképzés, kollégiumok, sportcsarnok) - egészségügyi és szociális ellátás (kórház, rendelőintézet, mentőállomás, háziorvosi szolgálat, ügyeletes gyógyszertár, óvoda, bölcsőde) - közlekedési szolgáltatások (vasútállomás, vasúti megálló, benzinkút, helyi busz, posta, piac, tüzép-telep, szálloda, OTP, bank, biztosító. Kórház a városok

csupán kevesebb mint felében található meg! Színház, önálló vámhivatal kevés helyen van. A főváros és a 100000-nél népesebb 8 megyei jogú város intézményellátottsága teljes! Várostípusok - világváros fővárosok, regionális központok- megyeközpontok - középvárosok- kisvárosok - iparvárosok- üdülő- és fürdővárosok - agglomeráció elő- és kertvárosok- városiasodó települések városi szerepkör nélküli kisvárosok 14. Urbanizáció és intézményrendszer, a városok intézményellátottsága Az urbanizáció a települések átalakulásának folyamata, amely egyrészt jelenti a városodást és a városiasodást (a települések infrastrukturális viszonyainak – és ennek következtében az életkörülmények javulása). Az urbanizáció folyamat jellegű jelenség Az urbanizáció szakaszai - központ maga a város- periféria vonzás körzet (közvetlen szomszédja a városnak) - tágabb környezet A modern urbanizáció

szakaszai 1. klasszikus urbanizáció városrobbanás, rohamos városnövekedés, abszolút koncentráció: a központi város növekedése, kiváltója az ipari forradalom, extenzív iparosítás, gyors városi növekedés, tömeges elvándorlás faluról, a népesség erős koncentrációja. A fejlett országokban a XVIII. sz végétől az 1950-es évekig Mo-on a XIX sz végétől az 1970-es évekig Tágabb környezet vonzáskörzet központi város 2. szuburbanizáció a) viszonylagos dekoncentráció modern iparágak, intenzív fejlődés, kisvárosi és elővárosi fejlődés, településegyüttesek (agglomerációk). A falusi településállomány modernizálódik, népessége stabilizálódik. A fejlett országokban az 1930-as évektől az 1960-as évek végéig Mo-on 1960-as évektől az 1980-as évekig. b) relatív koncentráció a központi város és vonzáskörzetének növekedése. c) relatív dekoncentráció a központi város kisebb, de vonzáskörzetének

jelentős növekedése 3. dezurbanizáció gyorsan növekvő ipari termelékenység, termelő szektorok csökkenő foglalkoztatása, foglalkoztatottak többsége nem termelő, nagyvárosi népességcsökkenés, elővárosi gyűrű kibővülése. A fejlett országoknál a ’70-es évektől a ’90-es évekig Mo-on 1990-től figyelhető meg. Ezt követően kifejlett dezurbanizáció (relatív dekoncentráció). Ennek eredménye az egész városrégió csökkenése. 4. reurbanizáció csúcstechnológiák általános elterjedése, társadalmi szervezeti adaptációja Munkahelyek decentralizációja. Városközpontok újjáéledése Egységes civilizációs szintű településrendszer kialakulása. Új központok kiemelkedése A központi város lassú növekedése, modernizálása. A vonzáskörzet kisebb, és csökken A magyar városhálózat sok szállal kapcsolódik egybe az európai településrendszerrel. Az ilyen kapcsolatok kialakulásában nagy szerepet játszanak: -

természeti adottságok- közlekedési feltételek - infrastrukturális kapcsolatok- történelmi fejlődés menete- politikai orientáció Város-hierarchia Magyarországon 1. főváros 2 regionális központok (teljes, hiányos, részleges) 3. megyeközpontok (teljes, hiányos, részleges)4 középvárosok (teljes, hiányos, részleges) 5. városok 6 városi szerepkör nélküli városi rangú települések 15. Az urbanizációs folyamat szakaszai, az európai urbanizáció jellemzői A magyar városhálózat sok szállal kapcsolódik egybe az európai településrendszerrel. Az ilyen kapcsolatok kialakulásában nagy szerepet játszanak: - természeti adottságok, - közlekedési feltételek, - infrastrukturális kapcsolatok, - történelmi fejlődés menete, - politikai orientáció. Európa városai a vagyonteremtés elsődleges forrásai, és a társadalmi és kulturális fejlődés központja. Problémák merülnek fel a gyors gazdasági alkalmazkodás, munkanélküliség,

környezeti tényezők és forgalmi torlódások, a szegénység, lakáskörülmények, bűnözés és kábítószer-használat területén. A városi kérdések Unió-szintű tárgyalásánál 2 tényezőt kell figyelembe venni: - a helyi demokráciák jelentőségének kifejezettebb elismerése, mivel ez a politikai hatalomnak a polgárokhoz legközelebb álló szintje; - a városoknak kritikus fontosságú szerepük van a nemtől és etnikumtól függetlenül biztosított egyenlő esélyeken alapuló európai társadalom-modell megerősítésében. Az európai lakosság kb. 80%-a él városokban Európa a világ legjobban elvárosiasodott kontinense. Az európai társadalom urbanizációja folytatódik A városok növekedésének okai: - a vidékről történő beáramlás, - a harmadik világból történő beáramlás. A legtöbb városban a teljes foglalkoztatottság emelkedett, a szolgáltatás-szektor jelentős növekedésének köszönhetően. Probléma, hogy az új gazdasági

lehetőségek fejlődése sok helyen elmélyíti a szociális és gazdasági ellentéteket. Vannak olyan városrészek, ahol a munkanélküliség eléri a 30%-ot, és rosszak az oktatási körülmények is. A városi embereket egyre jobban foglalkoztatja a t ermészetes és fizikai környezetük minősége. 4 terület, amely nagy jelentőséggel bír az európai városok növekedésére és fejlődésére - a gazdasági versenyszellem és foglalkoztatás növelésére irányuló politika - a gazdasági és társadalmi kohézió elősegítésére irányuló politika (strukturális alapok, kohéziós alap, emberi-erőforrás fejlesztés) - a városok transz-európai hálózatokba való beillesztését segítő politika: hatékony közlekedési szolgáltatások; a jó közlekedési rendszer meghatározó tényező a városi lakosok életminőségében - a fenntartható fejlődés és életszínvonal javítására irányuló politika. 16. A magyarországi településállomány mai

állapota Hazánk településrendszere a s ajátos természeti adottságok mellett, hosszú és viszontagságos történelmi fejlődés eredményeként érte el mai arculatát. Közigazgatási szempontból a települések száma 3200, földrajzi értelemben vett lakóhelyeink száma meghaladja a 13.000-t A településrendszerünk 2000 éves múltra tekint vissza. A településrendszer fejlődése ciklikus, késéssel bár, de követi a n yugat-európai fejlődést. A településfejlődés első szakasza a középkorra tehető, I. István uralkodása alatt kezdődött meg A magyar településrendszer mai sajátosságai - Budapest kiemelkedő szerepe az ország lakosságának 1/5-e itt é l; az ország gazdasági, politikai, társadalmi, kulturális, tudományos központja. Világváros - különleges településrendszer az Alföldön óriásfalvak, mezővárosok, tanyák - Dunántúl kisvárosi hálózat létrejötte, aprófalvak hálózata - észak-magyarországi területek

hasonlít a dunántúlihoz, de: a települések ellátottsága, infrastruktúrája jóval fejletlenebb; szegényebb vidék - az infrastruktúra általános elmaradottsága, hiánya nagy feszültséget okoz, és befolyásolja a fejlesztési lehetőségeket - fontos szempont a települések ellátottsági helyzete (intézményrendszere) A településfejlődés tényezői - történeti kategória, lassú, állandó változás - természeti, műszaki, társadalmi-gazdasági tényezők által meghatározott struktúra - településközi kapcsolatok, településrendszer A település: az ember, az emberi társadalom létformája, a természeti feltételek és adottságok, a társadalmi-gazdasági jelenségek és folyamatok, valamint műszaki-építészeti elemek együttesének és egymásra kölcsönösen ható tényezőinek térbeli koncentrációja. Falu A csoportos településeknek az a fajtája, ahol az ott élők elsősorban mzg-i jellegű tevékenységgel foglalkoznak, nem zárt

építkezésű, a földrajzi környezet által meghatározott méretű és formájú képződmény. Város Olyan település, melyben az ipari, közlekedési, kereskedelmi, közigazgatási, oktatási, kulturális funkciók a meghatározóak, és a funkciók hatásterülete túllép a településnek a határán. Az ország településrendszerének meghatározó elemei a városok Itt él hazánk népességének 2/3-a. A város közigazgatási funkciókat tölt be Településrendszer A településhálózat elemei; a települések állománya mellett magába foglalja a termeléshez és a települések működéséhez szükséges infrastruktúra hálózati és létesítményi elemeit, rendszereit is. A település szervezete meghatározza a település funkcióit is. 1. világváros – főváros 2. regionális központok 3 megyeközpontok 4 középvárosok 5. kisvárosok 6. iparvárosok 7. üdülő- és fürdővárosok 8. agglomerációs elő- és kertvárosok 9. városiasodó

települések 10. városi szerepkör nélküli kisvárosok 17. A közfeladatok ellátási szintjei, decentralizált menedzselése Javak és szolgáltatások tipizálása Mások a fogy-ból nem zárhatók ki Kizárhatóság a fogy-ból Közös fogyasztás Közjavak (pl. közvilágítás) Egyéni fogyasztás Közös készletű javak (pl. közlegelő) Díjfizetéses javak (pl. ivóvíz) Magánjavak (pl. autó, ingatlan) közfeladatok területi megközelítése Tiebont-modell tiszta modell elmélete: a helyi választók a különböző közösségek közül azt választják, ahol a legkedvezőbben elégítik ki közszükségleteiket; ahol a legkisebb költség mellett a legnagyobb szintű szolgáltatásokat vehetik igénybe. Tartósan helyben maradók: meghatározzák a közös szolgáltatások szervezésének optimális keretét. Területi allokáció: a közösségi javak és szolgáltatások rendelkezésre bocsátásának egyik formája. Feltételezi a döntési viszonyok

meghatározott szerkezetét és felépítését, elosztási rendszer tartozik hozzá. Helyi szerepkör meghatározása 1. politika alapú nézetek a választók szerepe nagyobb lehet a döntések érdemi meghozatalánál. A helyi szervezet gazdaságosabb (?) 2. közösségi pénzügyek elmélete Pareto-kritérium: egy elosztás akkor optimális, ha nem lehetséges olyan további változtatás, amelynek következtében egy embernek is úgy javulnának az életkörülményei, hogy más helyzete nem válik ezáltal rosszabbá. Optimális méret-kérdése: mi az a szint, ahol az eg yes szolgáltatásokat érdemes megszervezni? A helyi feltételek meghatározása szempontjából a k özigazgatási egységek méreteinek és szintjeinek nagy a jelentősége a pénzügyi finanszírozási rendszer szempontjából. 3. szolgáltatás-szervezési felfogások a helyi szolgáltatások, közjavak köre hogyan határozható meg? A közszolgáltatások rendszerint lokálisan alakultak ki.

Beszélhetünk központi és helyi szintekről. A helyi közszolgáltatások típusai - technikai (közutak, közterek, közparkok, köztemetők, közvilágítás, ivóvíz, szennyvíz,stb) - humán szolgáltatások (bölcsőde, óvoda, alap- és középfokú iskola, körzeti orvos, járóbetegellátás, kórház, könyvtár, stb) - helyi rendészeti szolgáltatások (tűzvédelem, polgári védelem, helyi rendőrség, polgárőrség, stb.)- speciális fajta (jogosultsági alapon járó javak: pl oktatás) Települési közszolgáltatások jellemzői - közigazgatási szükségletek kielégítése- közös érdekeltségű megszervezés - helyi szinten. Ezek műszaki, infrastrukturális és humán feladatok! Egyéni úton is meg lehetne szervezni, de mégis közös érdek, hogy közösségi szinten legyen megoldva. Közszolgáltatások szervezési alaptípusai - az állam és az önk-ok által ellátott feladatok - részben magánszervezésű, a közigazgatás menedzseli.

Decentralizált menedzselés 1. Új közszolgáltatási menedzsment stratégiai szemlélet, az angolszász országokban volt a legnagyobb hatása, privatizáció, teljesítmény-mérés, önálló elszámolás és felelősség, tervezési és költségvetési eszközök, szerződés a közmegrendelővel: fogyasztói orientáció; pl. közoktatási megállapodás az egyházi iskola és az önkormányzat között. 2. Megállapodással delegálás rendszere köz-magán megállapodások, saját munkaszervezettel (az önkormányzat saját szerve), állami részesedésű magántársasággal (pl. városfejlesztési társaság), feladat-átruházás magánérdekeltségeknek, megbízás útján, ez a déleurópai országokban valósult meg. 3. Új igazgatási modell német közszolgálati rendszer; az igazgatás belső szervezetére vonatkozó következtetések: az igazgatási eredmények költségeinek számbavétele; kimenetorientált költségvetési tervezés (a tsd-i eredményt kell

figyelembe venni, nem a forrásokat); önelszámoló egységek; minőségi mutatók (legyenek paraméterek, amelyek a tevékenység egészét tudják mérni); az üzleti szféra sajátosságainak megjelenése a k özfeladatok megszervezésében (vállalati szervezés lehetősége). Közüzemi szolgáltatások - energiaellátás- közműves ivóvíz és csatornaszolgáltatás - közlekedés- hírközlés és postai szolgáltatás Kommunális szolgáltatások - köztemetők fenntartása- települési hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése - kéményseprői szolgáltatás- közterületek tisztántartása Kötelező igénybevétel szemétszállítás, kéményseprés, szennyvízkezelés! 18. A közszolgáltatások privatizációja és liberalizációja Privatizáció: az állami vagyon köztulajdonból magántulajdonba kerülése. Jellemző a kormányzati szerepvállalás csökkenése és a magánszféra előretörése. - A közfeladat felszámolása a közszolgáltatási

javak magánkézbe adása + a kormányzat kivonul a feladat ellátásából, pl. szociális bérlakások eladása - Szolgáltatás iránti felelősség és a tényleges szolgáltatás-nyújtás elválása a helyhatóság megbízásából magánszervezet végzi a feladatot. A magánszervezet átengedett díjbeszedési jogot kap, adó v. más bevételek A felelős itt a kormányzati szerv marad! - A közszolgáltatás piaci díjfizetéshez kötése adókból és díjakból való finanszírozás. A privatizáció előnye: versenyre ösztönző hatás, adócsökkenés lehetősége, megtakarítás a közkiadásokban, hatékonyság növelése, piaci értékrend visszaállása. Hátránya: árnövekedés, a fogyasztók ellenérzése, magánmonopóliumoknak való kiszolgáltatottság veszélye. Privatizálni elsősorban azokat a közösségi javak biztosítását lehet, melyeknél magas a fogyasztásból való kizárhatóság lehetősége általában azok, amelyekért díjat kell fizetni.

Privatizációs módszerek - a közvagyon tárgyainak eladása (csak önk-i vagyoné)- közszolgáltatások ellátása magánszervezet révén- kiszerződés valamely feladat- vagy részfeladat ellátására - önkormányzati monopólium felszámolása, helyette versenyeztetés - magánszervezetek részvétele közösségi beruházásokban megbízás alapján - a közösségi vagyon menedzsment-szemléletű hasznosítása - támogatások csökkentése, szolgáltatási díjak emelése 3-as viszony önkormányzat – szolgáltató társaság – fogyasztók Liberalizáció-Az állami monopolista kötöttségek alóli felszabadítás; a közszektor liberalizációja. Közüzemi liberalizáció: hatósági szabályozó szerep: piacra való belépés feltételei, a működés kontrollálása. A humán szolgáltatásokban nincs közvetlen jelentősége a liberalizációnak. Itt a piac nem veszi át az állam szerepét, csak kiegészítő szolgáltatások vannak: pl. tankönyvpiac Piaci

viszonyok, elemek vannak jelen, de tényleges áruviszonyok nélkül. Bizonyos követelmények érvényesülnek teljesítmények mérhetősége, összevethetősége, hatékonyság mérése, fogyasztói orientáció, választás lehetősége, egyenlő hozzáférhetőség (közjavak és közszolgáltatások hozzáféréséről van szó). Közoktatás tanszabadság, sokszínű oktatás, egyházi iskolák, magániskolák. Egészségügy szabad háziorvos-választás, gyermekorvos- egyéb-orvosválasztás Szociális ellátás választani lehet már itt is, pl. magánnyugdíjpénztárak Kulturális helyi közszolgáltatások Az állam feladatai nem csak fogynak, hanem át is alakulnak: a közjavak biztosítása továbbra is a kormányzatra hárul. - közjavakat közvetlenül biztosító állami szervek - független ügynökségek - közfeladat ellátására megbízást nyert magánszervezetek (pl. utak építése vagy tömegközlekedés ellátása koncessziós szerződések útján)

Francia modell delegált közfeladat-ellátás: meghatározott jogviszonyok keretében meghatározott menedzsment-technikák alkalmazásával piaci szereplőt bíz meg. - az önk. számára mindig biztosított a kiválasztás szabadsága - megerősítették a szerződéskötési szabadságot a közszerződések körében is - a fogyasztó a rá nézve sérelmes közszerződéssel szemben bírósághoz fordulhat - a nyilvánosság nagyobb szerepe - tenderfelhívás és más eljárási szabályok rendjének rögzítése A delegált feladatellátás igazgatási megoldási formái - koncessziós szerződés - bérleti szerződés - megosztott érdekeltség (az önkormányzat részt vesz a s zolgáltatás helyi költségeinek finanszírozásában) - menedzsment szerződés (az önkormányzat tulajdonában álló eszközök nem kerülnek át a szolgáltatóhoz) 19. Önkormányzati társulások, településközi együttműködés Jogforrások - Alkotmány - önkormányzati törvény -

1997. évi CXXXV tv a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről Mo-on jelentős a községek száma, és a községi önkormányzatok feladat- és hatásköre rendkívül széles. Minden helyi önkormányzat jogai egyenlők, de egymástól eltérő feladataik és kötelezettségeik lehetnek. Az Alkotmány rendelkezése szerint a helyi önkormányzat képviselő-testülete szabadon társulhat más képviselő-testülettel, azaz szabad elhatározásból, kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján társulási megállapodást köthet. Ilyen társulás önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint polgármester, jegyző, képviselőtestület, hivatal ügyintézője államigazgatási feladat- és hatásköre ellátására köthető! A megállapodással kapcsolatban minősített többséggel kell határozni. A társulás nem sértheti az abban résztvevő önkormányzat jogait. Lehet határozott vagy határozatlan időre kötött, feladat

megvalósítására, feltétel teljesítésére. Megszűnik: ha a határozott időtartam eltelt, vagy a feladat megvalósult, a tagok közös akaratából, bíróság vagy jegyzőkönyv döntése alapján. A polgármester minimum évente egyszer beszámol a képviselő-testületnek a t ársulat tevékenységéről, pénzügyi helyzetéről. A társulás tartalma lehet meghatározott feladat, hatáskör, szolgáltatás ellátása, intézmény vagy más szervezet közös fenntartása, egyes alapítói jogok közös gyakorlása. A képviselőtestületek létrehozhatnak egy közös döntéshozó szervet: társulási tanácsot Ez évente min kétszer ülésezik. Társulási megállapodás tartalma Társulás neve, székhelye, társulás tagjainak neve, székhelye, a társulás tagjai által a társulásra átruházott feladat és hatáskörtársulási tanács működésére vonatkozó szabályok. A társulást felruházhatják jogi személyiséggel. Ekkor költségvetési szerv,

létrehozásához alapító okirat kell. A társulás törvényességét a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok vezetői ellenőrzik. Átfogó társulási szerkezet - térségfejlesztési társulások, - városok szorosabb kapcsolata a városkörzetükkel, - község-község kapcsolatok az alapellátások terén. A helyi önkormányzat kötelező feladat ellátásáról társulás útján gondoskodhat, de nem mentesül feladat-ellátási kötelezettsége alól (ha a t ársulat nem végzi el, azt az önkormányzatnak kell). Körjegyzőségek! 20. Településrendezés, településrendezési tervek és helyi építési szabályzat, a területrendezés sajátos jogintézményei Településrendezés célja - a település rendezett térbeli, fizikai rendjének meghatározása - a területfelhasználás szabályozása - infrastruktúra hálózat kialakítása - építés helyi rendjének szabályozása - a település szerkezetének, építészeti és természeti arculatának

védelme Az állam feladata szabályos intézményrendszer kialakítása, költségvetési eszközök biztosítása, nemzetközi kapcsolatok, egyezmények, szakmai felügyelet és ellenőrzés (főépítészi rendszer). Megyei önkormányzat feladatai összhang teremtése a különböző településrendezési tervek között. Miden megye rendelkezik egy megyei főépítésszel és tervtanáccsal Helyi önkormányzatok feladatai településrendezési feladatok, esztétikus környezet, helyi építészeti örökség védelme, építésügyi hatósági feladatok. Településrendezés eszközei Településfejlesztési koncepció: a fejlődés lehetőségeit, irányait határozza meg, a településrendezési terveket megalapozó döntések. Rendszerbe foglaló dokumentum, az önkormányzat határozattal fogadja el. A településszerkezeti tervet az önkormányzat határozattal fogadja el. A főváros sajátos eszközei fővárosi településszerkezeti terv: határozattal fogadják el. A

szabályozási kerettervet pedig rendelettel. A kerületi szabályozási tervet a k erületi önk-ok rendeletben hozzák. A fővárosi építési keretszabályzatot a fővárosi önkormányzat rendeletben hozza. A kerületi építési szabályzatot is a kerületi önk rendeletben hozza Településrendezési terv Meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit, fejlesztési irányait, a műszaki infrastruktúra térbeli elrendezését. A települési önkormányzat ezt 10 évente felülvizsgálja. Egyeztetni kell a szomszédos településekkel, fővárosnál a kerületi önkormányzatokkal. A település közigazgatási területére készül és rajzi + s zöveges munkarészből áll. Meg kell benne határozni a bel- és külterületeket, beépítésre szánt ill. nem szánt területeket, közterületeket. Fel kell tüntetni a veszélyes tényezőket: pl alábányászottság, szennyezettség, árvízi csúszásveszély, stb. Szabályozási terv Újonnan

beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő területekre, különös figyelmet igénylő védett területek (pl. kiemelt üdülőterületek, gyógyhelyek) egészére vonatkozik: térképen A településszerkezeti elvvel összhangban kell lennie. Tartalmazza a b el- és külterületek lehatárolását, beépítésre szánt/nem szánt területeket, közterületeket, védett vagy védő területeket, épített értékek védelmével kapcsolatos helyi követelményeket. A helyi építési szabályzattal együtt alkalmazandó! Szabályozási keretterv Helyi építési szabályzat: az építés rendjét helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító települési önkormányzati rendelet. A településrendezés sajátos jogintézményei - tilalmak: változtatási, telekalakítási, építési - telekalakítás: telekcsoport újraosztása, telek felosztása, egyesítése - elővásárlási jog, kisajátítás - kiszolgáló és lakóintézmény céljára

történő bejegyzés A településrendezési terveket és a helyi építési szabályzatot a települést érintő jóváhagyott országos és térségi területrendezési terv rendelkezéseit, valamint az országos településrendezési szakmai előírások figyelembe vételével kell elkészíteni. A településszervezésre jogosult személyeket névjegyzékbe kell foglalni A településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat kidolgozása során az érintett állampolgárok, szervezetek érdekképviseleti szervek véleménynyilvánítási lehetőségét biztosítani kell. 21. Településszerkezet és területfelhasználás - közterületek- egyéb területek- beépítésre szánt területek- beépítésre nem szánt területek Beépítésre szánt területek - lakó: nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias, falusias - vegyes: településközponti, központi - gazdasági: kereskedelmi és szolgáltató, ipari - üdülő: üdülőházas, hétvégiházas -

különlegesen nagy bevásárlóközpontok, temetők, eü-i területek, sportolási célú területek, hulladéklerakók Beépítésre nem szánt területek - közlekedési és közműelhelyezési- hírközlési - utak, járdák- zöldterületek - erdővédelmi, gazdasági, eü-i, turisztikai, oktatási-kutatási, mzg-i területek - egyéb, vízgazdálkodással összefüggő terület Belterület település közigazgatási területének összefüggő, beépítve és beépítésre szánt területeket tartalmazó része. Külterület belterületnek nem minősülő, főleg mzg-i, erdőművelési, vagy különleges célú rész. Beépítésre szánt terület beépített, ill. további beépítés céljára szolgáló területrész Beépítésre nem szánt terület zöldterületi, közlekedési, mzg-i, erdőművelési és egyéb célra szolgáló rész. Közterület, telek, telektömb, építési telek, építési terület Építési övezetre vonatkozóan meg kell határozni a k

ialakítható legkisebb telekméretet, beépítési módot, a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét, zöldterület legkisebb mértékét. A közművesítettség módját és mértékét helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben kell megállapítani. Teljes közművesítettség közműves villamosenergia, ivóvíz, szennyvízelvezetés, közműves vagy fedett árokrendszerű csapadékvíz-elvezetés. Részleges közművesítettség közműves villamosenergia, ivóvíz korszerű közműpótlóval történő szennyvíztisztítás és elhelyezés, nyílt árokrendszerű cssapadékvíz-elvezetés. Közművesítetlen terület ha a területen részleges közművesítettségi előírt feltételek valamelyike nem áll fenn.Védett területek védőövezet (biztonsági övezet), nyomvonal jellegű építmény esetén védősáv (biztonsági sáv). 22. A területfejlesztés célja és feladata, szervezet és támogatási rendszere --1996.éve XXI Tv

területfejlesztésről és a területrendezésről A területfejlesztés célja: a) az ország valamennyi térségében a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása; b) a főváros és a vidék, a városok és a községek, illetve a fejlett és az elmaradott térségek és települések közötti - az életkörülményekben, a gazdasági, a k ulturális és az infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló jelentős különbségek mérséklése és a t ovábbi válságterületek kialakulásának megakadályozása, társadalmi esélyegyenlőség biztosítása érdekében; c) az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése; d) a nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése. A területfejlesztés

feladata: a) a térségi és helyi közösségek területfejlesztési és területrendezési kezdeményezéseinek elősegítése, összehangolása az országos célkitűzésekkel; b) fejlesztési koncepciók, programok és tervek kidolgozása, meghatározása és megvalósítása, a társadalom, a gazdaság és a környezet dinamikus egyensúlyának fenntartása, illetve javítása érdekében; c) a nemzetközi együttműködés keretében az Európai Unió regionális politikájához illeszkedés elősegítése, valamint a regionális együttműködésben rejlő kölcsönös előnyök hasznosítása és a határmenti (különösen a hátrányos helyzetű határmenti) térségek összehangolt fejlesztésének elősegítése. A területfejlesztés feladata különösen: a) az ország különböző adottságú térségeiben a társadalom és a gazdaság megújulását elősegítő, a térségi erőforrásokat hasznosító fejlesztéspolitika kidolgozása, összehangolása és

érvényesítése; b) az elmaradott térségek felzárkóztatásának és fejlődésének elősegítése; c) a gazdaság szerkezeti megújulásának elősegítése az egyes ipari és mezőgazdasági jellegű térségekben, a munkanélküliség mérséklése; d) az innováció feltételeinek javítása a megfelelő termelési és szellemi háttérrel rendelkező központokban, és az innovációk térségi terjedésének elősegítése; e) a kiemelt térségek sajátos fejlődésének elősegítése; f) a befektetők számára vonzó vállalkozói környezet kialakítása. Az állam területfejlesztési feladata különösen: a) az elmaradott térségek felzárkóztatása, b) a szerkezetátalakítás térségeinek fejlesztése, c) a közszolgáltatásokban meglévő területi különbségek mérséklése, d) az európai integrációs, innovációs területfejlesztési feladatok támogatása, a t érségi területfelhasználási célok megvalósításának elősegítése. A feladatokban

az állami szervezeti rendszer több szintjének szerep van: a, Ogy. (elfogadja és megállapítja a tf politikát) b, Kormány (biztosítja a regionális politika érvényesülését, előkészíti és az Ogy. elé terjeszti az országos t.f politikát) c, Országos Területfejlesztési Tanács (közreműködik a kormányzati feladatok ellátásában, véleményező, javaslattevő feladatokat lát el) d, területfejlesztésért felelős miniszter (Fvm) e, területfejlesztési önk.-i társulás (a területi és helyi feladatok kiemelt), f, megyei területfejlesztési tanács (a megyében a t.f feladatok összehangolása) g, regionális fejlesztési tanács (megyehatáron túlterjedő egyes területfejlesztési feladatok ellátására, Pl. Bp-i agglomeráció Fejlesztési Tanács, Balaton Fejlesztési Tanács) Támogatási rendszere (A területfejlesztést segítő pénzügyi eszközök) 1. központi eszközök: a) a területfejlesztési célokat szolgáló költségvetési

előirányzat (a Területfejlesztési Alap átvett feladatai), valamint az év es költségvetési törvényben meghatározott, az ál lami vagyon privatizációjából származó területfejlesztési célokra fordítható bevétel együttes összegének legfeljebb 50%-a, b) a vállalkozásokat segítő, meghatározott területen igénybe vehető pénzügyi kedvezmények. 2. A területfejlesztést segítik külön jogszabályban meghatározott módon a) a gazdaság, a foglalkoztatás és az i nfrastruktúra fejlesztését szolgáló pénzalapok, illetve költségvetési előirányzatok, b) az éves központi költségvetésben meghatározott, a minisztériumok költségvetési forrásainak területfejlesztési programokra és célokra biztosított kerete, c) az egyes elkülönített pénzalapok területfejlesztési programokra és célokra felhasználható pénzeszközei, d) az önkormányzatok településfejlesztését támogató címzett és céltámogatások rendszere. 3. A

területfejlesztés térségi eszközei: a) a területfejlesztési célokat szolgáló központi költségvetési előirányzat (a Területfejlesztési Alap átvett feladatai), valamint az éves költségvetési törvényben meghatározott, az állami vagyon privatizációjából származó területfejlesztési célokra fordítható bevétel együttes összegének legalább 50%-a, 23. A területfejlesztés kedvezményezett térségei, települései és sajátos térgegységei Kedvezményezett térségek - társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek (pl. Borsod) - tartósan munkanélküliséggel sújtott térségek (pl. Nógrád) - az ipari szerkezetátalakítás térségei - a mezőgazdaság vidékfejlesztés térségei 150 statisztikai kistérség közül 83 társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, 41 t artós munkanélküliséggel sújtott, 6 ipari szerkezetátalakítási, 38 mzg-i és vidékfejlesztési térségnek minősül. Más típusú kedvezményezett

térségek Vállalkozási övezetek A kormány a területfejlesztési célok érdekében vállalkozási övezetet hozhat létre az ipari szerkezetátalakítás térségeiben, a g azdasági szerkezetátalakítás szempontjából meghatározó térségekben. Létrehozásuk célja: az adott térség gazdasági fejlődése érdekében - a befektetések ösztönzése- a vállalkozások megerősítése - a foglalkoztatási lehetőségek bővítése- az érték- és jövedelemtermelő képesség fokozása - az előállított termékek és szolgáltatások versenyképességének erősítése - a meglévő gazdasági infrastruktúra fejlesztése és javítása - a természeti, gazdasági, infrastrukturális és emberi erőforrások hasznosítása Vállalkozási övezet kijelölését a regionális fejlesztési tanács, a t erületfejlesztés és területrendezés irányításáért felelős miniszter kezdeményezheti. A kormány jelöli ki ezeket Legfeljebb 10 évre történik. Ipari parkok

Ezt a cí met pályázat útján lehet elnyerni. A feltételeket a gazdasági miniszter rendeletben szabályozza. A pályázat évente 1 alkalommal kerül kiírásra A cím odaítéléséről a Bíráló Bizottság javaslat alapján a miniszter dönt. A cím határozatlan ideig, ill megvonásig érvényes. A címre pályázhatnak az ipari parkot megvalósító v. üzemeltető belföldi székhelyű, jogi személyiséggel bíró gazdasági társaságok és a helyi önkormányzatok. Az ipari parkba betelepülő vállalkozásoknak elő kell segíteni - az ipari szerkezet átalakítását, új, korszerű, környezetbarát beruházásokkal - a munkanélküliség csökkentését - az ipari termelés és export növelését, az előállított termékek forgalmazásával - a regionális fejlesztési stratégiák megvalósítását Egyéb támogatási rendszer Pályázatok útján nyerhetők el. Fajtái: - területfejlesztési célelőirányzat, - területi kiegyenlítést célzó

támogatás, - központi decentralizált keret, - kamattámogatás. Lehet vissza nem térítendő v. visszatérítendő Decentralizált felosztás népességarányosan, egy főre jutó GDP alapján Címzett és céltámogatások Tervek és fajtái: - területi fejlesztési koncepciók, - területi fejlesztési programok, területrendezési tervek. Időtáv rövid: 2 évig; közép: 3-6 év; hosszú távú: 15 évtől Tervek területi egységei - ország, - kiemelt térségek, - régiók, - megye, - kistérség. Országos Területfejlesztési Tanács országos hatáskörű szerv! 24. A régiók helye és szerepe Európában Régió: közös sajátosságokat felmutató, földrajzilag elhatárolható területi egység. Létrejöhet politikai vagy gazdasági okokból, vagy azonos kulturális értékek mentése végett. Az EU regionális politikájának alapelvei - szubszidiaritás és decentralizáció magasabb szintű szerv nem intézkedhet olyan esetekben, amikor az adott

célkitűzést eredményesen az alacsonyabb szinten lehet elérni (a helyi szintek felelősségének növekedése - partnerség együttműködés a fejlesztési feladatok végrehajtásában. A területi egységek működése és fejlesztése csak akkor valósulhat meg, ha a szereplők folyamatosan és rendszeresen együttműködnek, közöttük célorientált kapcsolat alakul ki. - programozás cél, hogy ne egy-egy projectet támogassanak, hanem a t erületrendszer egészének fejlődését befolyásoló célkitűzéseket. A programozás célorientált folyamat - koncentráció és addicionalitás a közösségi támogatás a n emzeti területfejlesztési források kiegészítésére szolgál. A pénzügyi forrásokat az Unió csak részben biztosítja, ahhoz a területfejlesztés szereplőinek hozzá kell járulnia (saját források). Kettős cél összefogni az adottságokat (hozzájárulni a fejlesztési célkitűzés megvalósításához), csökkenteni a p azarlást. A másik

követelmény, hogy olyan területi egységeket kell kialakítani, amelyek azonos v. nagyon hasonló adottságokkal rendelkeznek A szubszidiaritás az E U tagállamaiban különböző módon valósul meg. A föderalista államokban (pl. Németország) a tartományoknak külön parlamentje van, központi szinten csak a közös ügyeket szabályozzák. A regionalizált államokban (pl. Olaszország) a régióknak van autonómiájuk, de törvényhozó jogköreik korlátozottak. Az unitárius államokban (pl. Görögország) nincsenek önálló régiók A ’70-es évektől kezdve új regionális stratégiák jöttek létre. Ma az európai gazdasági súlypont keletebbre tolódik A római szerződés szerint az integrációhoz mérsékelni kell a r egionális különbségeket. A maastrichti szerződés szerint a regionális politika célja a gazdasági és szociális fejlődés, a belső határok nélküli gazdaság. A regionális politika újabb céljai - a régiók közti

különbségek csökkentése- környezetvédelem- természeti erőforrások ésszerű felhasználása- nemzeti és regionális sokszínűség megóvása- minőségi oktatás 25. A NUTS-rendszer az EU-ban és hazánkban Az EU-ban a területi egységeket 5 s zinten, hierarchikusan osztályozzák. Ezek a területi kategóriák a NUTS-ok (területi statisztikai egységek rendszere). NUTS az EU-ban NUTS1 – nagyrégiók NUTS2 – régiók NUTS3 – megyék – települések NUTS4 – kistérségek NUTS5 NUTS Magyarországon NUTS1 - maga az ország NUTS2 – régió É-Mo, Közép-Mo, Dél-Alföld, É-Alföld, Dél-Dunántúl, Ny-Dunántúl, Közép-Dunántúl (statisztikai régiók, mesterséges kialakítás) NUTS3 – megyék szintje: 19 megye NUTS4 – kistérségek: kisrégió, városkörnyék, mikrorégió, vonzáskörzet (150) (mesterséges kialakítás) NUTS5 – a legalacsonyabb szint: maga a település (3200) Az EU-nak az 1-3 szint a fontos, főleg a NUTS2. A 4-5 szinttel az EU

nem foglalkozik A strukturális alapok odaítélése a 2-szinten történik (projectek alapján). Hazánk a ’90-es évek végén alakította ki NUTS-rendszerét. EU rendelet a NUTS2 alsó határa nem lehet kevesebb, mint 800.000 ember Az EU szívesen veszi, ha ez a 2-es szint közigazgatási szint lenne, de nálunk ez nem az, hanem egy mesterségesen kialakított rendszer. 1994-1999 az EU 6 támogatási célterületet határozott meg - elmaradott régiók fejlesztése (NUTS2) tartós munkahelyteremtés, megfelelő infrastruktúra kiépítése, szolgáltatások megteremtése és bővítése a kisvállalkozók számára, oktatás és egészségügy fejlesztése, szakképzés és foglalkoztatás támogatása, vidékfejlesztés. - az ipar hanyatlása által súlyosan érintett régiók helyzetének javítása (NUTS3) új termelő tevékenységekbe történő beruházás, infrastrukturális és környezetvédelmi beruházások. - a munkanélküliség elleni küzdelem (NUTS2, NUTS3)

ahol az aktív munkanélküliek aránya az EU-átlag feletti; átmeneti foglalkoztatás segítése, szakképzés, átképzési programok, beilleszkedésük segítése. - a munkavállalók alkalmazkodása az ipari változásokhoz (NUTS2, NUTS3) új képességek kialakítása, munkaerő-piaci trendek és a s zakképzettséggel szembeni elvárások alakulásának előrejelzése. - az agrárszerkezet átalakítása (NUTS2, NUTS3) agrárjövedelmek támogatása, a fiatal gazdálkodók indulásának segítése, gazdakörök létrehozása, költségcsökkentő beruházások, életkörülmények és munkafeltételek javítása. NUTS3-nál agrártámogatás kedvezőtlen adottságú térségekben (pl. alacsony a népsűrűség, alacsony a mzg jövedelmezősége) - alacsony népsűrűségű területek támogatása (NUTS2) csak az észak-európai országokra vonatkozik. 26. Az EU regionális politikája, céljai, elvei, prioritásai és pénzügyi alapjai 1993-ban életbe lépett a

Maasrichti Szerződés. Az Unió működését és elveit meghatározó M.Sz a területfejlesztés általános céljait a kiegyenlített és hosszú távú gazdasági és szociális fejlődés biztosításában, a belső határok nélküli gazdasági tér megteremtésében, és a gazdasági valamint a szociális összetartozás erősítésében határozta meg. E célokat a területpolitika számára az alábbiakban konkretizálta: - különböző régiók fejlettségi szintjeinek csökkentése - a transzeurópai hálózatok kiépítése és fejlesztése - a környezet minőségének megőrzése és javítása - a természeti erőforrások racionális felhasználása - nemzeti és regionális sokszínűség - a minőségi oktatás és képzés fejlesztése Az EU regionális politikájának alapjai A piacaikat egyesítő országok térségeinek fejlettsége között jelentős különbségek vannak, aminek mérséklése szükséges. Ennek kezelése a ’60-as évektől kezdődött meg A

’70-es évek közepétől jelentkező, költségvetési egyensúlyi zavarok miatt csökkentek a nemzeti szintű területfejlesztési támogatások. A ’80-as évek végére létrejött egy központi alaprendszer Strukturális Alapok, amelyek 1989-től működnek. Az 1990-es évek elején kidolgozták a közösségi szolidaritást és a kohéziót erősítő politikájukat: ez a területi különbségek egységes elveken történő mérséklésére irányult. 1993-ban ténylegesen megnyíltak a belső határok azok a t érségek nyertek, amelyek gazdasága fejlettebb volt. Az EU regionális politikájának alapelvei - szubszidiaritás és decentralizáció magasabb szintű szerv nem intézkedhet olyan esetekben, amikor az adott célkitűzést eredményesen az alacsonyabb szinten lehet elérni (a helyi szintek felelősségének növekedése). Az alapelv lényege, hogy csökkenjen a nemzeti szint szerepe, és ezáltal az országok közt is átjárhatóvá váljanak a regionális

funkciók. - partnerség együttműködés a fejlesztési feladatok végrehajtásában. A területi egységek működése és fejlesztése csak akkor valósulhat meg, ha a szereplők folyamatosan és rendszeresen együttműködnek, közöttük célorientált kapcsolat alakul ki. - programozás cél, hogy ne egy-egy porjectet támogassanak, hanem a t erületrendszer egészének fejlődését befolyásoló célkitűzéseket. A programozás célorientált folyamat - koncentráció és addicionalitás a közösségi támogatás a n emzeti területfejlesztési források kiegészítésére szolgál. A pénzügyi forrásokat az Unió csak részben biztosítja, ahhoz a területfejlesztés szereplőinek hozzá kell járulnia (saját források). Kettős cél összefogni az adottságokat (hozzájárulni a fejlesztési célkitűzés megvalósításához), csökkenteni a p azarlást. A másik követelmény, hogy olyan területi egységeket kell kialakítani, amelyek azonos v. nagyon

hasonló adottságokkal rendelkeznek 27. A regionális politika és a közigazgatás összefüggései az EU-ban Az EU regionális politikájának alapelvei - szubszidiaritás és decentralizáció magasabb szintű szerv nem intézkedhet olyan esetekben, amikor az adott célkitűzést eredményesen az alacsonyabb szinten lehet elérni (a helyi szintek felelősségének növekedése). Az alapelv lényege, hogy csökkenjen a nemzeti szint szerepe, és ezáltal az országok közt is átjárhatóvá váljanak a regionális funkciók. - partnerség együttműködés a fejlesztési feladatok végrehajtásában. A területi egységek működése és fejlesztése csak akkor valósulhat meg, ha a szereplők folyamatosan és rendszeresen együttműködnek, közöttük célorientált kapcsolat alakul ki. - programozás cél, hogy ne egy-egy porjectet támogassanak, hanem a t erületrendszer egészének fejlődését befolyásoló célkitűzéseket. A programozás célorientált folyamat -

koncentráció és addicionalitás a közösségi támogatás a n emzeti területfejlesztési források kiegészítésére szolgál. A pénzügyi forrásokat az Unió csak részben biztosítja, ahhoz a területfejlesztés szereplőinek hozzá kell járulnia (saját források). Kettős cél összefogni az adottságokat (hozzájárulni a fejlesztési célkitűzés megvalósításához), csökkenteni a p azarlást. A másik követelmény, hogy olyan területi egységeket kell kialakítani, amelyek azonos v. nagyon hasonló adottságokkal rendelkeznek Az EU regionális politikája NUTS2 szintű régiók (bázisegységek), ez statisztikai számbavételi elemzési egység, tervezési-programozási koordinációs egység, területfejlesztési egység. Támogatás politikai és decentralizálási rendszer Finanszírozás Regionális Fejlesztési Alap (elmaradott térségek fejlesztése). Európai Szociális alap (gazdasági strukturális problémával küzdő régiók segítése);

Mezőgazdasági Alap (a munkaerő minőségének javítása). Közszolgálat - humán (oktatás, kultúra, egészségügy), - műszaki (üzemi, kommunális). A közszolgálat, közcélú, közérdekű szolgáltatás, közösségi szervezésben. Az állam és az önkormányzatok feladata itthon. 1993-ban életbe lépett a Maasrichti Szerződés. Az Unió működését és elveit meghatározó M.Sz a területfejlesztés általános céljait a kiegyenlített és hosszú távú gazdasági és szociális fejlődés biztosításában, a belső határok nélküli gazdasági tér megteremtésében, és a gazdasági valamint a szociális összetartozás erősítésében határozta meg. E célokat a területpolitika számára az alábbiakban konkretizálta: - különböző régiók fejlettségi szintjeinek csökkentése - a transzeurópai hálózatok kiépítése és fejlesztése - a környezet minőségének megőrzése és javítása - a természeti erőforrások racionális felhasználása -

nemzeti és regionális sokszínűség - a minőségi oktatás és képzés fejlesztése Az EU regionális politikájának alapjai A piacaikat egyesítő országok térségeinek fejlettsége között jelentős különbségek vannak, aminek mérséklése szükséges. Ennek kezelése a ’60-as évektől kezdődött meg A ’70-es évek közepétől jelentkező, költségvetési egyensúlyi zavarok miatt csökkentek a nemzeti szintű területfejlesztési támogatások. A ’80-as évek végére létrejött egy központi alaprendszer Strukturális Alapok, amelyek 1989-től működnek. Az 1990-es évek elején kidolgozták a közösségi szolidaritást és a kohéziót erősítő politikájukat: ez a területi különbségek egységes elveken történő mérséklésére irányult. 1993-ban ténylegesen megnyíltak a belső határok azok a t érségek nyertek, amelyek gazdasága fejlettebb volt. 28. A közigazgatási (államigazgatási és önkormányzati) térszerkezet

korszerűsítési lehetőségei Magyarországon A magyar regionális politika előtt álló fontosabb feladatok - kormányzati tevékenység - regionális politikai koordináció - jelentősebb forrás decentralizáció - fejlesztési programok kidolgozása - régiók szerepének növelése és stabilizálása A régiók követelményei Alkotmányos elismerés, az állam legnagyobb területi egysége, nagyobb a megyénél. Közigazgatásilag az állam és a helyi önkormányzatok között helyezkedik el. Megfelelő szabályozási és végrehajtási eszközzel kell, hogy rendelkezzen. Fontos a szubszidiaritás elve! A helyi önkormányzatok irányába finanszírozás-kiegyenlítő szerepe. Részvételi jog: az őket érintő döntéshozatalban, európai intézményekben, nemzetközi kapcsolatok alakításában. A régió az EU támogatáspolitikájának az alapja! Aktuális feladatok - az ország nyugati és keleti régiói közötti fejlettségi, életszínvonal és életminőségbeli

különbségek növekedésének megállítása - válságban lévő ipari és agrárkörzetek szerkezetváltásának elősegítése - nemzetközi együttműködés elősegítése - a területfejlesztés továbbfejlesztése - a fejlesztéspolitikák összehangolása az EU-ba belépő szomszédainkkal