Földrajz | Felsőoktatás » Paleozoikum

Paleozóikum „Óállatidő” vagy földtörténeti ókor Jelentős földtörténeti szakasz: kezdete ~ 545-550 millió éve vége ~ 245-250 millió éve ~ 300 millió évet fog át Időszakai: kambrium ordovícium szilúr devon karbon perm Kambrium ősföldrajza Gondwana egységes, az É-i kontinens feldarabolódik Laurencia és a Balti-pajzs + Kelet-Európai-tábla között Iapetus-óceán vagy Kaledóniai geoszinklinális Az ordovícium ősföldrajza A Iapetus-óceán bazaltos kérge felemésztődik Barrandium (Csehország) Oolitos vasérctelepek Szilúr ősföldrajza A Rheic-óceán vagy Variszkuszi-geoszinklinális felnyílásának kezdete A szilúr végére bezáródik a kaledóniai-geoszinklinális Kaledóniai-hegységrendszer (pl. Skócia, Skandináv félsziget) Devon ősföldrajza „Régi” vörös homokkő kontinense A Variszkuszi-geoszinklinális felnyílása A karbon ősföldrajza Fokozatosan bezáródik a Variszkusi-geoszinklinális És az

Uráli-geoszinklinális Kialakul a Pangea, melyet a Panthalassa óceán vesz körül Variszkuszi-hegységrendszer (Ny-i ág pl.: Bretagne, Dél-Anglia) (D-i ág: Vogézek, Fekete-erdő, Rajnai-palahegység, Harz-hg.,Érzhegység, Szudéták, Lengyel-khg.) A perm ősföldrajza „Új” Vörös Homokkő kontinense Törmelékes üledékképződés „Rotliegende” Transzgresszió „Zechstein” sekélytenger regresszió Lagúnák, bepárlódás Mansfeldi rézpala Kősó, kálisó (Lengyelország) Rézérc, evaporitok A paleozóos növényvilág Kambriumból már szárazföldi spóratípusokat írtak le Ordovícium: zöld- és kékmoszatok továbbfeljődése Kukkerszit vagy égő pala (pl. Észtország) Megjelennek az ősharasztok (Psilophytopsida) Devon: ősharasztok virágkora és eltűnése megjelennek: korpafüvek (Lycopsida), zsúrlók (Sphenopsida), páfrányok (Pteropsida) nyitvatermők: magvaspáfrányok (Pteridospermopsida), ősfák (Cordaitopsida) Karbon:

szaporítószervek fejlődése és méretnövekedés Karbon mocsarak egyedszám nő klíma Kőszénképződés (a világ kőszénkészletének 50 %-a) A paleozóos növényvilág II. Két fő csoport Magvasok Spórások Magvaspáfrányok Korpafű félék Lepidodendron Glossopteris Zsúrlók Ősfák Calamites Páfrányok Psaronius Cordaites Paleozóos állatvilág Burgess-pala Középső-kambrium Kanada Eiffelia (szivacs) Echmaticrinus (tengeri liliom) Hallucigenia sparsa Olenoides serratus (ízeltlábú) Wiwaxia (?) Marrella splendens (ízeltlábú) Paleozóos állatvilág I. Gerinctelenek Egysejtűek: Foraminferák (mészvázúak) kambrium végétől, akmé karbon-perm Fusulina Archaeocyatus: zátonyalkotó, középső kambriumig Korallok: négysugaras, fenéklemezes (akmé szilúr, devon; foltzátonyok) Puhatestűek (Mollusca): a fontosabb osztályok már léteznek csigák: kambriumtól kagylók: ordovíciumtól lábasfejűek: Nautiloideák kambriumtól

Ammomoideák ordovíciumtól Orthoceras Paleozóos állatvilág II. Gerinctelenek Trilobiták Háromkaréjos ősrákok (kambrium-szilúr, permig) Kambrium tagolása Trilobitákon alapul Pörgekarúak (Brachiopoda): a paleozóikum „kagylói”, ma jelentéktelenek, kambriumtól Paradoxides Productus Csáprágósok: Eurypterida (a földtörténet legnagyobb íletlábúi) Akmé: szilúr-devon Paleozóikum végén Kihalnak a kopoltyúsok Tüskésbőrűek (Echinodermata): Crinoidea, ma mélyebb vizekben, Jelentéktelenek, kambriumtól Paleozóos állatvilág III. Fél-gerinchúrosok: Graptoliták Gerincesek: a legfiatalabb állat törzs Pikkelymaradványok már az ordovíciumból jelentősebb fosszíliák a középső-devonból Ostracoderma állkapocs nélküli, páncélos hal, mai rokon: Ingola (?) Placoderma: állkapcsos, páncélos őshalak, devonban, perm végéig Dunkleosteus Paleozóos állatvilág IV. A devon során állkapcsos páncélos halakból fejlődnek ki

a porcos és csontos halak Tüdős halak Bojtosúszós halak: átmenet a kétéltűek és a halak között (Latimeria még ma is él) Kétéltűek: Ichtyostega (Grönland, devon) Őskétéltűek akméja karbon, triásztól fejlettebb kétéltűek Paleozóos állatvilág V. Hüllők a karbontól, akmé mezozóikumban Tojás megjelenése, a kétéltűektől védett helyre rakhatta Kedvező a perm szárazabb klímája Dimetrodon Felső-perm - triász Felső-permben már belső hőszabályozás megindulása Therapsida: felső-perm, belőlük fejlődtek ki az emlősök a felső-triászban A paleozóikum végi kihalás A földtörténet legnagyobb kihalása Családok fele kihal Pl.: Trilobiták, Csáprágósok, ősi korallok, stb