Matematika | Felsőoktatás » Hosszú Klaudia - IFRS17, egy gyakorlati példa unit-linked portfólióra

Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi kar Hosszú Klaudia IFRS 17, egy gyakorlati példa unit-linked portfolióra B iztosítási és pénzügyi matematika M sc szakdolgozat Témavezet®: Boncz András vezet® aktuárius Union VIG Biztosító Zrt. Bels® konzulens: Backhausz Ágnes egyetemi adjunktus ELTE Valószín¶ségelméleti és Statisztika Tanszék Budapest, 2018 Tartalomjegyzék Bevezetés 3 1. A szabályozásról 5 1.1 F® irányelvek . 5 1.2 Mire vonatkozik . 7 1.3 Szerz®dések csoportosítása . 9 1.4 Szerz®déses határok . 10 1.5 Értékelés . 10 1.51 Várható jöv®beli pénzáramok becslése . 12 1.52 Diszkontálás . 13 1.53 Kockázati kiigazítás .

13 1.54 Szerz®dés szolgáltatási fedezete (CSM) . 13 1.6 Kés®bbi értékelések . 14 1.7 Veszteséges szerz®dések . 15 1.8 VFA . 16 1.9 Eredménykimutatás . 17 2. Egy gyakorlati példa 2.1 2.2 2.3 19 Adatok . 19 1. példa . 22 2.21 BBA . 23 2.22 VFA . 30 . 34 2.31 2. példa BBA . 34 2.32 VFA 41 . 3. Összefoglalás 47 Irodalomjegyzék 52 Függelék 53 2 Bevezetés Az IFRS 17 szabályozás napjaink egyik legfontosabb kérdése a biztosítótársaságok életében. A szabályozást 2021 január elején kell el®ször

alkalmazniuk a biztosítóknak, de már addig is sok mindent be kell vezetni és rendszereket kell kiépíteni annak érdekében, hogy az átállás minél zökken®mentesebben menjen. Ez a szabályozás sokkal bonyolultabb lesz, mint a jelenlegi IFRS 4 alatti, mivel az IFRS 4-ben sok szabály nem volt egyértelm¶en megfogalmazva, emiatt sok esetben a biztosítóknak maguknak kellett eldönteni, hogy hogyan alkalmazzák azt a saját portfoliójukra. Ezért az IFRS 17 igyekszik pontos irányelveket megfogalmazni annak érdekében, hogy meg tudjuk határozni, értékelni, illetve megfelel®en prezentálni a biztosítási-, viszontbiztosítási- és befektetési szerz®déseket, és az ezekb®l származó kötelezettségeket egyaránt. A korábbi IFRS 4 szabályozást eredetileg ideiglenesnek szánták, amely lehet®vé tette a biztosítók számára, hogy a biztosítási szerz®désekre széles kör¶ számviteli gyakorlatokat alkalmazzanak. Ellenben emiatt a sokszín¶ség miatt, a

különböz® országokban, illetve termékeken nagyon megnehezítette a befektet®k és elemz®k számára, hogy megértsék és összehasonlítsák a biztosítók eredményeit. Emiatt a legtöbb érintett fél egyetértett abban, hogy szükség van egy közös egységes számviteli szabályozásra. A probléma az, hogy a hosszú távú és komplex biztosítási kockázatú szerz®dések nehezen kifejezhet®ek az értékelés során. Emellett a biztosítási szerz®désekkel általában nem kereskednek a piacokon, esetleg jelent®s befektetési komponenseket tartalmazhatnak, ami további értékelési kihívásokhoz vezethet. Az is probléma, hogy az IFRS 4 szerinti számviteli eljárások egy része nem megfelel®en adja vissza a valódi mögöttes pénzügyi pozíciókat vagy ezeknek a biztosítási szerz®déseknek a pénzügyi teljesítményét. Mindezek miatt a Nemzetközi Számviteli Szabályozásokért Felel®s Bizottság (IASB, továbbiakban Bizottság) elvállalta, hogy a

biztosítók pénzügyi kimutatásait egyértelm¶bbé, összehasolíthatóbbá, a biztosítási számviteli eljárásokat következetessé tegye. A szakdolgozatom célja ezen szabályozás ismertetése, valamint egy gyakorlati példán keresztül bemutatni annak pontos követelményeit és alkalmazását. A szabályozás ismeretése a Standard ([1]) és a Deloitte által tartott konferencia ([8]) gondolatmenete alapján lesz végigvezetve. A gyakorlati példánál bemutatott excel fájl alapját az Union Biztosítótól kaptam, míg az eredménykimutatás teljes egészében már a saját munkámat tükrözi Fontos azonban azt kiemelnem, hogy a szakdolgozat szövege sokszor nehezen érthet® lesz, ugyanis az eredeti angol szöveg megértése is igen bonyolult. Ez a fordítás és értelmezés segíthet abban, hogy az olvasó kicsit jobban megértse az ott olvasottakat, de javaslom, hogy amint elkészült a szabvány magyar nyelv¶ változata azt is tanulmányozza át. A fordításon

már jelenleg is dolgoznak, így remélhet®leg hamarosan elérhet® lesz. Miel®tt belekezdünk nézzünk meg pár fontos deníciót ami segíthet a szöveg megértésében. Olyan kockázat, amelynél fennáll, hogy egy jöv®beli kamatlábban, egy pénzügyi konstrukció árában, hitelkockázati vagy egyéb t®zsdei rátákban változás következik be az eredeti feltételekhez képest, és amely nem az ügyfélhez tartozó változás. Ilyen például a mögöttes eszközökön elért kamatban történ® változás 2. Deníció (Biztosítási kockázat) Olyan kockázat, amely nem min®sül pénzügyi 1. Deníció (Pénzügyi kockázat) 3 kockázatnak, és amely az ügyfélhez és az ® szerz®déséhez tartozó változásból fakad. Ilyen például a halandóság megváltozása, vagy az, hogy az ügyfél meghal-e a szerz®dés id®tartam alatt vagy sem. 3. Deníció (Befektetési komponens) Olyan kötelezettségek, amelyeket a biztosítási szerz®dés megkövetel, hogy a

biztosítónak attól függetlenül is ki kell zetnie a biztosítottnak, hogy a szerz®désben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezett-e vagy sem. 4. Deníció (Bekövetkezett károkból adódó kötelezettség) A biztosító azon kötelezettségei, amelyek abból fakadnak, hogy kivizsgálja és rendezi a már bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó követeléseket, beleértve az olyan eseményeket is, amelyek bekövetkeztek, de még be nem jelentettek. Valamint az ezeken kívül felmerült egyéb biztosítási költségeket is ideértjük 5. Deníció (Biztosítási fedezet) A biztosító azon kötelezettségei, amelyek abból fakadnak, hogy kivizsgálja és esetlegesen rendezi a még be nem következett biztosítási eseményekre vonatkozó követeléseket, amelyek a biztosítási szerz®désekb®l származnak a fedezetvállalási id®szak alatt Most, hogy deniáltuk a f® fogalmakat, lássunk hozzá a szabályozáshoz. Az els® fejezteben a f®

irányelvekkel és az értékelés elemeivel fogunk megismerkedni, míg a második részben igyekszem gyakorlatban is megmutatni az értékelés folyamán tanultakat. 4 1. A szabályozásról 1.1 F® irányelvek Az IFRS 17 a biztosítási kötelezettségek értékelésére vonatkozó szabályozás. Az IFRS 17 tükrözi a Bizottság azon álláspontját, miszerint a biztosítási szerz®dés önmagában egyesíti egy pénzügyi eszköz és egy szolgáltatási szerz®dés jellemz®it. Számos biztosítási szerz®désnél olyan hosszú távú kötelezettségeket vállal a biztosító, amik ebb®l kifolyólag jelent®s változékonysággal rendelkeznek. A szabályozás szerinti feladatunk az lenne, hogy ezekb®l hasznos információkat sz¶rjünk ki. Eképpen a Bizottság kidolgozott egy olyan megközelítést, ami újradeniálja a biztosítási bevétel fogalmát, valamint a bevételek és kiadások szétosztását a fennmaradó fedezetvállalási id®szakra. Eszerint a cégeknek

be kell mutatniuk a biztosítási szolgáltatásokból származó eredményeket, beleértve a biztosítási bevételt is, de külön a biztosító pénzügyi bevételeit®l vagy kiadásaitól. Az is elvárás, hogy a biztosítónak egy egységes számviteli politikát kell meghatároznia portfólióról portfólióra azzal kapcsolatban, hogy a beszámolási id®szak összes biztosítási pénzügyi bevételét vagy ráfordításait el akarja-e számolni az eredménykimutatásban (P&L), vagy néhány egyéb bevételt vagy ráfordítást az egyéb átfogó jövedelemben mutat ki (OCI). A szabályozás f® elvei a következ®k lettek: kockázatot biztosító kötvénytulajdonostól jöv®beni esemény 1. A biztosítási szerz®dés olyan szerz®dés legyen, amely alapján a biztosítási vállal át a másik félt®l (a jelent®s ), cserébe kár- talanítja a kötvénytulajdonost, ha egy adott bizonytalan bekövet- kezne, és hátrányosan érintené a kötvénytulajdonost.

2. Szét kell választani a speciális származékos termékeken a befektetési elemeket és külön a teljesítményfügg® kötelezettségeket a biztosítási szerz®désb®l. Ilyen teljesítményfügg® kötelezettség például az, amikor a díjvisszatérítés a biztosító költségeinek alakulásától függ. 3. Szét kell osztani a szerz®déseket csoportokra úgy, hogy meghatározhatóak és egységesen értékelhet®ek legyenek Err®l a szétosztásról még a kés®bbiekben lesz szó 4. Az értékelési feltételekr®l: i, A jöv®beni pénzáramok kockázattal korrigált jelenértékének (más szóval a teljes pénzáramlásnak) magába kell foglalnia az összes rendelkezésre álló információt, amik a teljes pénzáramokkal kapcsolatosak olyan módon, amely összhangban áll a meggyelhet® piaci információkkal. Ennek el®jele pozitív, ha ez az érték egy kötelezettség, vagy negatív, ha ez az érték egy eszköz. (Ezt fogjuk mi a kés®bbiekben a várható

jöv®beli pénzáramok becslésének, ezek diszkontálásnak és a kockázati kiigazításnak nevezni.) ii, A kötelezettségeknek tartalmaznia kell a meg nem szolgált protot is a csoportokon belül. Ezt hívjuk a szerz®dés szolgáltatási fedezetének (CSM) 5. Számon kell tartani a szerz®déses csoportok nyereségét azon biztosítási id®szakban, amelyre a szervezet biztosítási fedezetet nyújt, és kockázatot vállal át. Ha a szerz®- 5 dések egy csoportja veszteséges vagy id® közben azzá válik, akkor a biztosítónak a veszteséget azonnal el kell számolnia. 6. Külön kell elszámolni a biztosítási bevételt, a biztosítási szolgáltatások költségeit és a biztosítási pénzügyi bevételeket vagy kiadásokat. 7. A biztosítóknak közzé kell tennie olyan információkat, amivel a pénzügyi kimutatásokat elemz® szakemberek értékelni tudják a szerz®déses hatásokat az IFRS 17 hatálya alatt, valamint a biztosító pénzügyi helyzetét,

pénzügyi teljesítményét és pénzáramlásait. Ehhez a biztosítónak a közzétételhez a következ® min®ségi és mennyiségi adatokat kell szolgáltatnia: i, A biztosítási szerz®désekb®l származó hatásoknak meg kell jelennie a pénzügyi kimutatásokban. ii, Be kell mutatni a jelent®s döntéseket vagy azok változásait, amik a szabvány alkalmazása közben felmerültek. Ilyeneket mi is meg fogunk fogalmazni majd a szakdolgozatban. iii, A jelenlegi szabályozás hatálya alá tartozó szerz®désekb®l ered® kockázatok jellegét és mértékét is ismertetni kell. 8. Az IFRS 17 által el®írt értékelési eredményeknek a következ®ket kell teljesítenie: a, Azoknál a biztosítási szerz®dés csoportoknál, amik biztosítási fedezettel rendelkeznek, ezen kötelezettségek értékelésének nagyjából konzisztensnek kell lennie az IFRS 15 alattival. Kivéve, ha: i, Az értékelés aktualizálja a pénzügyi feltételezésekben bekövetkezett változásokat.

Ennek mértéke a biztosítási szerz®dés típusától függ ii, A kötelezettség tartalmazhat egy befektetési elemet, amely jellemz®en nem szerepel az IFRS 15 hatálya alá tartozó szerz®désekben. b, Azokra a biztosítási szerz®dés csoportokra, amiknél bekövetkezett károk is vannak, a kötelezettségek értékelése nagyjából konzisztens kell, hogy legyen az IAS 37 alattival, kivéve hogy a kötelezettség tartalmazhat egy befektetési elemet, amely jellemz®en nem szerepel az IAS 37 hatálya alá tartozó szerz®désekben. 9. A biztosító, ha szeretne, alkalmazhat egy egyszer¶sített mérési megközelítést egyes biztosítási szerz®désekre vonatkozóan. Ezt hívják premium allocation appro- achnak (PAA), vagy magyarul díjfelosztási megközelítésnek. Ez az egyszer¶sített értékelési módszer lehet®vé teszi a biztosítónak, hogy a fennmaradó szolgáltatással kapcsolatos összeget úgy mérje, hogy a díjat a teljes id®tartamra osztja szét. A

PAA-ról a kés®bbiekben még szót fogunk ejteni. 10. VFA-nak (vagy variable fee approachnak) nevezzük azt a módosított értékelést, amivel a direkt részesedéssel rendelkez® biztosítási szerz®déseket tudjuk értékelni. Ezek olyan biztosítási szerz®dések, amelyek lényeges befektetési elemmel rendelkez® szolgáltatási szerz®dések. Ez a 10 f® szabály lesz a legfontosabb az új szabályozásban, de nézzük meg ezeket kicsit b®vebben a következ® fejezetekben. 6 1.2 Mire vonatkozik Ebben a fejezetben azt fogjuk tárgyalni, hogy mire és hogyan kell alkalmazni a szabályozást. Az IFRS 17 szerint a következ® esetekben kell a biztosítónak alkalmaznia a aktív viszontbiztosításnak passzív viszontbiztosításnak szabályozást: els®sorban a biztosító biztosítási szerz®déseire vonatkozóan, beleértve a biztosító által nyújtott viszontbiztosításokat is (ezt hívjuk ). Továb- bá azokra a viszontbiztosításokra is, amiket a szervezet

a direkt biztosítási szerz®dések kockázatainak továbbadására tart (ezt hívják ), és azokra a be- fektetési szerz®désekre, amik diszkrecionális nyereségrészesedési tulajdonsággal rendelkeznek, feltéve, hogy a szervezet biztosítási szerz®déseket is kibocsát. Azt, hogy mit nevezünk biztosítási szerz®désnek már korábban deniálta a szabályozás, de a viszontbiztosítási és befektetési szerz®désekre is ad egy pontos deníciót: Viszontbiztosítási szerz®désnek hívjuk azt a biztosítási szerz®dést, amit az egyik biztosító bocsát ki (a viszontbiztosító) azért, hogy kompenzálja a másik biztosítót (a viszontbiztosításba adót) a káraiból fakadó kötelezettség teljesítése végett, amik a kibocsátott szerz®désib®l fakadnak. 6. Deníció (Viszontbiztosítási szerz®dés) 7. Deníció (Befektetési szerz®dés diszkrecionális nyereségrészesedéssel) Olyan pénzügyi eszköz, amely egy adott befektet® számára a

garantáltan kiígért juttatás felett még megkapható kiegészít® összeget biztosít. Kiegészít® összegek lehetnek a következ®k: a, amelyek valószín¶leg a jelent®s részét képezik a teljes szerz®déses juttatásoknak, b, azok az összegek vagy id®zítések, amik a kibocsátó szervezett®l függnek, c, valamint azok, amik egyértelm¶en a szerz®dés alapján meghatározhatók: i, azok a hozamok, amik egy speciális biztosítási szerz®déses csoportból származnak, vagy egy speciális típusú biztosítási szerz®désb®l, ii, azok a realizált és/vagy nem realizált befektetési hozamok, amik egy specális eszköz csoportból jönnek, amit a biztosító tart, iii, a szerz®dést kibocsátó szervezet vagy alap protja vagy vesztesége. A direkt részesedéssel rendelkez® biztosítási szerz®déseket is IFRS 17-tel kell értékelni (err®l még lesz kés®bb szó). Abban különbözik a diszkrecionális részesedés¶ biztosítási szerz®désekt®l, hogy a

direktnél a biztosító minden részesedési feltételt el®re lerögzít a szerz®dés kezdetén, míg a diszkrecionálisnál a kés®bbiekben van választása néhány ilyen feltételt módosítani. Valamint a diszkrecionálisnál jelent®s részét kell, hogy képezze ez a részesedés a teljes szerz®déses juttatásoknak. A szabályozás azt is egyértelm¶en megmondja, hogy mire nem alkalmazhatjuk. A következ® példákat hozza fel erre: a, Azokra az opciókra (warrantokra), amiket egy gyártó, egy forgalmazó vagy egy kiskeresked® állít ki, amikor elad a vásárlónak egy terméket vagy szolgáltatást. 7 Opciós utalványokat (warrantokat) általában vállalatok bocsátanak ki. Abban tér el a szokványos opcióktól, hogy lehívásának fedezetéül a vállalatnak új részvényeket kell kibocsátania, mellyel a forgalomban lév® részvények száma, így a közkézhányad is megn®. 8. Deníció b, A munkáltatói eszközökre és kötelezettségekre, amiket a

munkavállalók juttatásként megkapnak vagy amit nyugdíjjárulékként zetnek az alkalmazottak után. c, Szerz®déses jogokra vagy kötelezettségekre, amelyek a nem pénzügyi eszköz jöv®beni felhasználásától vagy a használat jogától függnek. d, Maradványérték garanciákra, amiket egy gyártó, egy forgalmazó vagy egy kiskeresked® állít ki, illetve a f®bérl® általi maradványérték garanciákra, amik a bérletbe vannak beágyazva. e, Pénzügyi garancia szerz®désekre, kivéve, ha a kibocsátó már korábban kifejezetten kijelentette, hogy az ilyen típusú szerz®déseket biztosítási szerz®déseknek tekinti és a már használt számviteli eljárások szerint jár el. Ebben az esetben többféle szabályozás szerint is eljárhat, akár szerz®désr®l szerz®désre mást alkalmazva, de a választás visszavonhatatlan. f, Egy üzleti kombinációból zetend® vagy követelhet® lehetséges juttatásra. g, Végül azokra a biztosítási

szerz®désekre, amelyben a biztosító a biztosított személy, kivéve, ha ezek a szerz®dések viszontbiztosítási szerz®dések. Egyes szerz®déseknél el®fordulhat, hogy habár megfelelnek a szabvány szerinti biztosítási szerz®dés fogalmának, de az els®dleges céljuk mégis az, hogy egy x díj ellenében nyújtanak szolgáltatást. Ebben az esetben a szervezet dönthet úgy is, hogy az IFRS 15öt alkalmazza az IFRS 17 helyett, de csak akkor, ha bizonyos meghatározott feltételek teljesülnek. Ebben az esetben is dönthet szerz®désr®l szerz®désre, de a választás a kés®bbiekben továbbra is megmásíthatatlan A szabályzat a következ® feltételek mellett engedi a váltást: ha a biztosító kockázatainak értékelésénél nem tükrözi megfelel®en az egyes ügyfelekkel kapcsolatos kockázatokat, amikor a szerz®dés árát meghatározza. Vagy akkor ha a szerz®désben az ügyfelet inkább szolgáltatásokkal kompenzálja a biztosító, nem pedig

készpénzben történ® kizetésekkel. De akkor is az IFRS 15-öt alkalmazhatjuk, ha a szerz®dés által átruházott biztosítási kockázat els®sorban az ügyfél szolgáltatás igénybevételéb®l ered, nem pedig a szolgáltatások költségeivel kapcsolatos bizonytalanságból. A következ® ábra talán segíthet annak megértésében, hogy jobban átlássuk mikor is alkalmazhatjuk az IFRS 17-et és mikor nem: 8 1. ábra Összefoglaló az IFRS 17 használatáról a Deloitte konferenciájáról Legutolsó sorban gyelembe kell vennünk azt is, hogy a szerz®dés tartalmazhat befektetési vagy szolgáltatási komponenseket is. Ilyenkor a 17-es szabályozás helyett az IFRS 9-et kell alkalmaznunk a befektetési elemekre. A szabályozás a továbbiakban még kitér arra is, hogy mikor alkalmazzunk IFRS 15-öt is, de ezeket mi most a szakdolgozat folyamán nem fogjuk tárgyalni. 1.3 Szerz®dések csoportosítása Miután meghatároztuk, hogy a szerz®dések melyik elemei

melyik szabályozás alá tartoznak, elkezdhetjük a szerz®dések csoportosítását. Fontos tudnunk viszont, hogy a kezdeti mérésnél megállapított csoportokon a kés®bbiekben nem módosíthatunk. Legels® körben a biztosítónak meg kell határoznia, hogy melyik szerz®dést melyik portfólióba sorolja be annak megfelel®en, hogy az egyes portfóliókba tartozó szerz®dések hasonló kockázatokat tartalmazzanak és hasonlóan tudjuk ®ket kezelni. A legegyszer¶bb besorolás a termékenkénti vagy hasonló termékcsoportonkénti lenne, mert itt biztosan tudjuk, hogy hasonló kockázatokat fednek le a szerz®dések. Ezután a szabvány szerint a következ® 3 nagy kategóriába kell minimum bontani a csoportokat: azok a szerz®dés csoportok (vagy portfóliók), amikr®l a kezdeti mérésnél már tudjuk, hogy biztosan veszteségesek lesznek, képzik az els® csoportot. A második csoportba azok esnek, akik már a kezdeti mérésnél úgy t¶nnek, hogy nem válnak sem az

elején, sem a kés®bbiekben veszteségessé. A harmadik csoportban pedig azok szerepelnek, akik jelenleg nem veszteségesek, de a kés®bbiekben reális esély van rá, hogy azzá válnak. A szabályozás azt is megengedi, hogy a biztosító ennél a 3-nál több alcsoportra ossza a szerz®déseit, a szerint, hogy melyik milyen mértékben protábilis vagy úgy, hogy mekkora valószín¶séggel válik veszteségessé. Azoknál a szerz®déseknél, amelyekre a PAA módszert lehet alkalmazni, azt tesszük fel könnyítésnek, hogy egyik szerz®dés sem veszteséges mindaddig, amíg a tények és körülmények mást nem indokolnak. 9 Az utolsó, de nem kevésbe fontos szabály mégis az, hogy ugyanazon csoportba nem tartozhatnak egymástól több mint egy év különbséggel kibocsátott szerz®dések. 1.4 Szerz®déses határok Fontos lenne tudni a szerz®déseink, szerz®dés csoportjaink határait is, azaz, hogy a szerz®désink hol kezd®dnek és hol végz®dnek. Fontos

kiemelnünk, hogy a szerz®dés vége a fedezetvállalás végét jelenti. El®fordulhat olyan eset, hogy a szerz®dés tartamán belül bekövetkezik egy kár, amit már a szolgáltatási id®szak vége után fogunk csak kizetni. Ilyenkor a kizetés miatt a szerz®dés határa nem fog kijjebb tolódni. A szabályozás ezekre a határokra is ad kikötéseket. Méghozzá azt mondja, hogy a következ® 3 tulajdonság közül a legkorábbit kell választanunk a szerz®dés kezdetének: a biztosítási csoport fedezet átvállalásának kezdete vagy a legels® olyan id®pont, amikor a biztosított bezette a biztosítási díjat. A 3 tulajdonság csak a veszteséges szerz®dés csoportok esetén jöhet szóba, ugyanis az azt mondja, hogy azt az id®pontot választjuk kezdetnek, amikor a csoport veszteségessé válik. A szerz®dés végét pedig a következ® feltételek közül kiválasztva mondhatjuk meg: az az id®pont, amikor a biztosító újraértékelheti az adott

kötvénytulajdonos kockázatát, és ennek következtében olyan árat vagy ellátási szintet állapíthat meg, amely teljes mértékben tükrözi ezt az új kockázatot, vagy az az id®pont amelyre a kövezkez® 2 kritérium egyszerre teljesül: A szervezet újraértékelheti a szerz®dést tartalmazó biztosítási szerz®dések portfólióját, és ennek következtében olyan árat vagy ellátási szintet állapíthat meg, amely teljes mértékben tükrözi az adott portfolió kockázatát és a díjak árazásánál csak az addig megállapított kockázatokat veheti gyelembe, az árazás utániakat nem. A biztosítónak ez után azt is el kell döntenie, hogy olyan eszközt vagy kötelezettséget, ami biztosítási szerzési ráfordításként keletkezett egy még be nem sorolt szerz®dés csoportra, azt a csoporthoz rendelve mutatja ki, vagy költségként, illetve bevételként. Ha a szerz®dés csoport, amihez hozzá lett rendelve már meghatározottá/egyértelm¶vé vált,

akkor a biztosító az ezekb®l származó eredmények szétosztását újragondolhatja. De olyan kötelezettséget vagy eszközt nem mutathat ki a szerz®déseken, amik kívül esnek a biztosítási szerz®dés határán. 1.5 Értékelés A szabályozás 3 féle értékelési módszert kínál fel nekünk a kötelezettségeink és az ezekb®l számolható eredménykimutatásunk értékelésére, kimutatására. Van egy általános amit Building block approach) fogunk a kés®bbiekben nevezni. Van ennek egy Premium allocation approach) vagy magya- BBA-nak ( egyszer¶sített verziója, amit PAA-nak ( rul díjfelosztási megközelítésnek fogunk hívni. És végül a legutolsót azokra a biztosítási szerz®déskre fogjuk alkalmazni, amik direkt részesedéssel rendelkeznek. Ezek lesznek a Variable fee approach) vagy magyarul a vál- Unit-linked szerz®dések, amikre a VFA-t ( tozó díjas megközelítést fogjuk alkalmazni. A következ® ábra a 3 féle értékelési módszert

hasonlítja össze olyan formában, hogy melyiket mivel kell számolni. Ahol több módszert is alkalmazhatunk, ott meg kell mutatnunk, hogy a 2 módszerrel ugyanarra az eredményre jutunk, így használhatjuk a könnyített számolást. 10 2. ábra Összefoglaló a mérési módszerekr®l a Deloitte konferenciájáról Nemélet biztosításnál befejezett fedezet¶nek nevezzük a már bekövetkezett, de még ki nem zetett káros szerz®déseket (ez felel meg a kártartaléknak), és jöv®beli fedezet¶nek a még be sem következett, de a jöv®ben bekövetkez® káros szerz®déseket. A kezdeti értékelésnél a következ® adatokat kell meghatároznunk: a teljes pénzáramot, ami tartalmazza a jöv®beli cash owk alakulásának becslését, valamint egy olyan kiigazítást, amely tükrözi a pénz id®értékét és a jöv®beli cash ow-khoz kapcsolódó pénzügyi kockázatokat, amennyiben a pénzügyi kockázatokat nem vettük gyelembe a jöv®beli pénzáramok

becslésében. A harmadik, amit még tartalmaznia kell, a kockázati kiigazítás, amit a nem pénzügyi kockázatokra számolunk. A teljes pénzáram mellett még meg kell határoznunk a CSM-et, amit már korábban a szerz®dés szolgáltatási fedezetének hívtunk. Err®l b®vebben a kés®bbiekben lesz szó. A következ® ábra szintén egy összefoglaló a mérési folyamat pontos ismertetésér®l. 3. ábra Összefoglaló a mérési módszerr®l a Deloitte konferenciájáról Az összefoglaló kép bal oldalán az I-II. blokkot látjuk szétszedve elemekre, míg a jobb oldalon már az ebb®l számolt teljes értékelési elemeket láthatjuk. 11 1.51 Várható jöv®beli pénzáramok becslése Els® körben most az általános értékelési módszert fogjuk áttekinteni, majd ezután összehasonlítjuk a VFA-val. A biztosítónak a kötelezettségei értékelése során az összes olyan jöv®beni pénzáramot gyelembe kell vennie, amely a szerz®dések határain belül, a

biztosítási szerz®dés csoportoknál felmerül. Viszont ezen túl is vannak a biztosítónak olyan pénzáramai, amiket nem tud egyértelm¶en egy adott szerz®dés csoporthoz rendelni. Ilyenkor lehet®sége van megbecsülni a jöv®beni cash ow-kat egy magasabb aggregálási szinten, majd ezeket a teljes pénzáramokat szétosztani az egyes szerz®dés csoportokra. A becslésr®l a következ® dolgokat kell feltennünk: 1. A biztosítónak a jöv®beni pénzáramlások összegét, id®zítését és bizonytalanságát indokolatlan költségek vagy er®feszítések nélkül kell meghatározni és elérhet®, ésszer¶ és támogatható információkat gy¶jteni róluk. Ehhez meg kell becsülni a várható értéket, azaz a lehetséges kimenetelek teljes skálájának valószín¶séggekkel súlyozott átlagát. 2. Tükrözze a szervezet várakozásait, de legyen konzisztens a piaci árakból levezethet® feltételezésekkel. 3. A becsléseknek tükrözniük kell az értékelési

id®pontban elérhet® összes információt, beleértve az adott id®pontban a jöv®re vonatkozó feltételezések aktualizálásáról is. 4. Külön kell becslést adni a nem pénzügyi kockázatra vonatkozó kockázati kiigazításról, amely nem lehet része az egyéb becsléseknek Azt, hogy miket vehetünk gyelembe a teljes pénzáramlás meghatározásakor a következ® ábra mutatja: 4. ábra Teljes pénzáramlás becslése a Deloitte konferenciájáról 12 1.52 Diszkontálás A II. blokkban a becsült teljes pénzáramot módosítanunk kell olyan formában, hogy az tükrözze a pénz id®értékét, továbbá a pénzügyi kockázatokat hozzá tudjuk rendelni a nem becsült pénzáramokhoz. A diszkontálásnak is a következ® tulajdonságokat kell teljesítenie: 1. Tükröznie kell a pénz id®értékét, a pénzáramok és a biztosítási szerz®dések likviditási jellemz®it 2. Feleljen meg a meggyelhet® jelenlegi piaci áraknak, ha vannak olyan pénzeszközök,

amelyeknek a jellemz®i megegyeznek a biztosítási szerz®dések jellemz®ivel. Ilyen jellemz® például az id®zítés, a devizanem és a likviditási tulajdonság. 3. Valamint zárja ki azon tényez®k hatását, amelyek befolyásolják a meggyelhet® piaci árakat, de nem befolyásolják a biztosítási szerz®dések jöv®beli pénzáramlását. A szabályozás szerint 2 módszert is alkalmazhatunk a diszkontálási faktor és a hozamgörbe meghatározására. Az egyik a fentr®l lefelé építkez®s, míg a másik a lentr®l felfelé építkez®s A két módszer habár eltér®, mégis adhatja ugyanazt a kimenetelt. De el®fordul olyan példa is, hogy ugyan arra a devizára a 2 módszerrel 2 különböz® hozamgörbét kaphatunk. bottom-up approach) kiindulunk egy kockázat- A lentr®l felfelé építkez® esetében ( mentes hozamból, amelyet kiigazítunk úgy, hogy az már tükrözze a pénzügyi eszközök likviditási jellemz®i közötti különbségeket, amelyek

megfelelnek a piacon meggyelt árak és a biztosítási szerz®dések likviditási jellemz®inek. A fentr®l lefelé építkez®s esetben ( top-down approach) pedig veszünk egy referencia portfólió értéket, majd ebb®l leválasztjuk azokat a hatásokat, amik nem kellenek. Ilyenek például a tartami eltérések, a hitelkockázatokból származó hatások, valamint azok a tényez®k, amelyek nem relevánsak a biztosítási kötelezettségek szempontjából, de nem szükséges módosítani miattuk a hozamgörbét a biztosítási szerz®dések likviditási jellemz®i és a referenciaportfólió közötti különbségek tekintetében. 1.53 Kockázati kiigazítás A III. blokkban a kockázati kiigazítás lépése következik, amely azért szükséges, hogy a jöv®beni cash ow-k jelenértékének becslését kikorrigáljuk úgy, hogy az már tükrözze a biztosító nem pénzügyi kockázataiból ered® kötelezettségek id®zítésének bizonytalanságát. Vagyis ez alatt azt a

felárat értjük, amiért a biztosító a kockázatot átvállalja egy másik személyt®l. Err®l b®vebben most nem fogunk tárgyalni, mert a kiszámítása nagyon komplex feladat. A szakdolgozatban egyszer¶sítés miatt úgy fogjuk venni, hogy ezt valaki megmondja majd nekünk el®re. 1.54 Szerz®dés szolgáltatási fedezete (CSM) A szerz®dés szolgáltatási fedezete alatt azt az elemet értjük, ami a biztosítási szerz®dések egy csoportjához tartozó eszköz vagy kötelezettség azon része, amely az ügyfél által bezetett díjak és az el®z® évi kötelezettségek közti különbséget adja, ha ez pozitív. Vagyis az, amely a biztosító által még meg nem szolgált nyereséget képviseli. A biztosítónak a CSM-et a kezdeti értékelésnél egy összegben kell megállapítania a biztosítási 13 szerz®dések minden csoportjára mindaddig, amíg a portfólió nem lesz veszteséges. Ennek bekövetkezésér®l a kés®bbiekben még szót ejtünk. A CSM

megállapításánál gyelembe kell vennünk a teljes pénzáramot, amit a kezdeti mérésnél már tudunk, azokat az eszközöket vagy kötelezettségeket amik a szerzési pénzáram során keletkeztek, és bármely olyan egyéb pénzáramot, ami a szerz®déses csoportokból származik. A szerz®dések csoportosítása, amit az 1.3 alfejezetben láttunk, azért szükséges, hogy képesek legyünk a CSM-et mérni. Ezt minden portfólióra külön kell majd megtennünk Ennek kiszámításához szükségünk lesz úgynevezett coverage unit-okra Ezek mondják meg, hogy az adott évt®l kezdve hány darab szerz®désünk maradt még meg az állományból. Ezeknek a pontos deniálása ránk van bízva, de meg kell felelnie bizonyos feltételeknek. Ilyen feltétel például, hogy ezeknek arányosnak kell lenniük a fedezet nagyságával és a fedezet id®tartamával. A CU-k azért lesznek fontosak ebben az esetben, mert a CSM-et minden évben ketté kell osztanunk majd az idei évre és

jöv®ben megszolgált részre a CU-k alapján. Miután ezt a IV. blokkot is meghatároztunk, készen vagyunk minden olyan számítással, ami a kezdeti mérésnél befolyással volt a teljes pénzáramunkra. Viszont ezt az értékelést minden biztosítási évben újra kell gondolni és ki kell igazítani, illetve frissíteni azokat a becsléseket, feltételezéseket, amiket a kezdetnél meghatároztunk. Err®l a kiigazításról a következ® fejezetben fogunk tárgyalni. 1.6 Kés®bbi értékelések A kés®bbi jelentési id®szakok végén mindig újra kell gondolnia a biztosítónak, hogy hogyan alakultak az éves feltételezései és, hogy miken kell esetleg változtatnia. Ilyenkor újra kell gondolnia a fennmaradó id®szakot terhel® kötelezettségeit, mint például a bekövetkezett károkból fakadó kötelezettségeit, vagy a szerz®dés csoportok szolgáltatási fedezetének alakulását (CSM). A kötelezettségeken kívül a bevételek és költségek változását is

számon kell tartsa, hogy meg tudja becsülni a következ® évi teljes pénzáramlást. Emiatt a kés®bbi értékelés nagyon hasonló a kezdetihez. Itt is el®ször megbecsüljük a pénzáramok alakulását, majd ezt korrigáljuk a korábbi feltételezéseink változásával (ha szükséges), illetve a jöv®re tett feltételezéseinkkel. Ha ez megvan, akkor a már korábban átbeszélt 2 módszer valamelyikével kiszámítjuk az új diszkontálási faktort. A kockázati kiigazítást szintén módosítani kell a múltbeli és jöv®beli feltételezéseink változásával, de ezt továbbra is úgy vesszük majd, hogy valaki megmondja nekünk a végleges összeget. A kés®bbi beszámolási id®szakok végén a CSM azt a nyereséget fogja majd számunkra reprezentálni, amit még nem jelenítettünk meg az eredménykimutatásban azért, mert a szerz®déscsoportok lehetséges jöv®beni szolgáltatásnyújtására tesszük félre. A CSM-et az egyéb változások hatásának

ismeretében aktualizálni kell minden kés®bbi értékelési id®pontban, majd szét kell osztani az aktuális id®szak és a jöv®beni id®szak között. Az aktuális id®szakra jutó CSM bevétel lesz, és elszámoljuk az eredménykimutatásban (P&L), míg a fennmaradó id®szakra jutó CSM kötelezettség lesz. Azokra a szerz®désekre, amik nem rendelkeznek direkt részesedéssel, a CSM értékelése az el®z® bekezdésben leírt számolás alapján megy, ahol külön kell bemutatni ezeknek a változásoknak a hatását. Ilyen változások például ha új szerz®dést adunk a csoporthoz, ha 14 megváltoztatjuk a diszkontrátát, vagy ha változik a teljes pénzáramlás a jöv®re vonatkozó feltételezéseink megváltozása miatt. Azoknál a szerz®déseknél, amik viszont tartalmaznak ilyen direkt részesedést, a CSM változásánál az mondható el, hogy a biztosítónak nem muszáj külön kimutatnia ezeket a hatásokat. Kimutathatja az egészet egyben, vagy

akár többet egyszerre kombinálva is A következ® események befolyásohatják ezeknek a szerz®dés csoportoknak a CSM változását: ugyanazok mint az el®z® esetben, plusz egyéb hatás az is, ha a deviza árfolyamok megváltoznak. Most nézzük meg mi történik egy veszteséges portfóliónál. 1.7 Veszteséges szerz®dések Veszteséges szerz®désnek nevezünk egy biztosítási szerz®dést a kezdeti értékelési id®- pontban, ha a teljes pénzáramlást szétosztva szerz®désenként negatív egyenleget kapunk. A teljes pénzáramlásban a korábban meghatározott szerzési költséget és bármely egyéb olyan pénzáramlásokat veszünk gyelembe, ami a szerz®déshez köthet®. Biztosítási portfóliót akkor nevezünk veszteségesnek, ha ilyen veszteséges szerz®déseket tartalmaz, vagy ha a szerz®dések egy csoportjára teljesül az el®bbi deníció. De egy szerz®dés csoport a kés®bbi értékelés során is veszteségessé válthat. Méghozzá akkor

válhat, ha a csoporthoz rendelt teljesítési pénzáramok becslései kedvez®tlenül változnának a jöv®beni szolgáltatásokra vonatkozóan, és ezen változás értéke meghaladja a könyv szerinti CSM értéket. A direkt részesedéssel rendelkez® biztosítási szerz®déseknél (unit-linked), pedig a mögöttes eszközök értékének csökkenése esetén válhat például a CSM negatívvá. A szabvány szerint negatív CSM nem létezik, hanem ezt komponensnek hívja. veszteség 5. ábra A CSM és veszteség komponens a Deloitte konferenciájáról A f® irányelv 5-ös számú szabályában már megemlítettük, de most még egyszer hang- súlyozzuk: ha egy biztosítási szerz®dés kezdetben veszteséges, vagy id®közben azzá válik, akkor a veszteség komponenst azonnal el kell számolni az eredménykimutatásban. Vi- szont itt is ha elszámoltuk, utána meg szét kell választanunk a veszteséget az adott évben 15 megszolgáltra, és a

fedezetvállalás további id®szakaira. Ugyanis, ha a teljesítési pénzáramban vagy a mögöttes eszközökben a biztosító szemszögéb®l pozitív változás következne be, a veszteség komponenst addig csökkentheti, amíg az nullává válik. Ha e fölött ér el még pozitív eredményt, az azt eredményezi, hogy pozitív CSM-et is el kell számolnia a következ® id®szakokban. Ezzel a CSM és veszteség komponens változás kiszámításával el is érkeztünk a értékelés végéhez. A következ® fejezetben a VFA értékelést fogjuk átnézni. BBA 1.8 VFA A direkt részesedéssel rendelkez® biztosítási szerz®dések olyan biztosítási szerz®dések, amelyek lényeges befektetési elemmel rendelkez® szolgáltatási szerz®dések. Ez alatt azt értjük, hogy a biztosító a mögöttes eszközön elért hozamot, illetve a befektetett pénzt ígéri ki a kötvénytulajdonosnak, a költségek levonása után. A szabályozás a következ® tulajdonságokkal

rendelkez® biztosítási szerz®déseket hívja direkt részesedéssel rendelkez®knek: 1. A szerz®dési feltételekben egyértelm¶en meg kell határoznia a kötvénytulajdonosnak, hogy melyik mögöttes eszköz csoportot szeretné tartani 2. A biztosítónak ki kell zetnie a kötvénytulajdonosnak egy olyan összeget, amely magas hányadát teszi ki a választott portfólió értékének. 3. A biztosító azt várja, hogy a mögöttes eszközök értékének jelent®s változása esetén, a kötelezettségeinek alakulása is ugyanekkora mértékben és irányban változzon a kötvénytulajdonos felé. Ennek a deníciónak Magyarországon csak a unit-linked biztosítások felelnek meg. A mögöttes eszközök csoportja bármi lehet, mindaddig, amíg az a szerz®désben egyértelm¶en meg van határozva, és az is, hogy ebb®l mekkora hányad az ügyfélé. Mögöttes eszköz lehet például egy eszköz referencia portfóliója vagy akár olyan eszköz is, amit a biztosító tart.

Most pedig nézzük meg azt, hogy miben különbözik a VFA a BBA-tól Els®sorban fontos azt megemlítenünk, hogy viszontbiztosításokat nem lehet VFA-val értékelni, mert nem felelnek meg a direkt részesedéssel rendelkez® biztosítási szerz®dések fogalmának. Mi a szakdolgozat folyamán nem fogunk részletesebben a viszontbiztosításokkal foglalkozni, de a szabályozásban ez is egy külön fejezetet kapott A direkt részesedéssel rendelkez® biztosítási szerz®dések esetében a szerz®dés szolgáltatási fedezete fog módosulni. Normál esetben a kötvénytulajdonoshoz tartozó kötelezettség hozamfeltételezések miatt módosuló változása nem módosítja a CSM-et, de ha a mögöttes eszközökhöz kapcsolódik a kötelezettség, akkor már igen. Ha a teljes pénzáramlásban történik a változás, beleértve a pénz id®értékben történ® változást is, szintén módosítanunk kell a CSM-et. Ellenben nem minden változást kell a CSM-en keresztül

bemutatni, ugyanis a biztosítónak vannak kockázatcsökkent® lehet®ségei is. Ezekr®l szintén külön fejezet szól, amit mi nem fogunk vizsgálni. A két értékelés további része már hasonlóan megy. El®ször megállapítjuk a várható jöv®beni pénzáramlást, ami ugyanúgy m¶ködik mint a nem direkt részesedéssel rendelkez® szerz®déseknél. Ezután vesszük a pénz id®értékének és a pénzügyi kockázatoknak a hatását, ami nem függ a mögöttes eszközökt®l Legutolsóként pedig nézzük a CSM változást 16 befolyásoló kiigazításokat, amiket a VFA alatt nem kell külön-külön kimutatni, hanem lehet az egészet egyben, vagy több hatást kombinálva egyszerre számolni. Az értékelés legutolsó része nem más mint maga az eredménykimutatás. Most nézzük meg az, hogy ez hogy néz ki. 1.9 Eredménykimutatás Az eredménykimutatás pontos bemutatása csak kis részben szerepel a szabályozásban, ezért mi a standard megfelel® része,

és a gyakorlati példák alapján próbáltuk meg meghatározni ([2]), milyen sorokat is kéne gyelembe venni. Az általános és VFA módszer eredménykimutatása hasonló sorokat veszgyelembe, de van, amiben eltér. A szabályozás szerint mindkét kimutatásban szerepelnie kell a biztosítás szolgáltatási fedezetének és a biztosítás pénzügyi bevételeinek és kiadásainak külön tételsoron. Ha a biztosító a kockázati kiigazítást nem szeretné szétszedni erre a két tételsorra, akkor annak megengedett, hogy a biztosítás szolgáltatási eredményénél mutassa ki az egészet. Ellenben a CSM-et kötelez®en a biztosítás szolgáltatási eredményénél számoljuk el Továbbá az is lehet®ség, hogy a biztosító külön mutassa ki a viszontbiztosításokból adódó bevételeket és kiadásokat, a biztosító által kibocsátott biztosítási szerz®désekét®l. A szabályozás szerint a biztosítási bevételnek tartalmaznia kell a biztosítási szerz®dések

csoportjához tartozó biztosítási fedezetet és egyéb szolgáltatásokból adódó kötelezettségek összegét. A biztosítási szolgáltatási költségek a bekövetkezett károkból, valamint egyéb felmerül® szolgáltatási költségekb®l áll, mint például a kezdeti költség adott évi értékelési id®pontban elszámolt része. A példában a biztosítási bevétel az általános módszernél 1 tételsoron szerepel, míg a másikban lebontva elemeire. Ennek kimutatása valószín¶leg a példákban választás kérdése volt, ezért különbözik csak a két sor. Itt fontos megemlíteni azonban azt, hogy a biztosítási bevételben nem szerepel a befektetési rész, ezért a szerz®déseinket külön kell vizsgálnunk biztosítási és befektetési szempontból. A példában a biztosítási részhez tartoznak a károk, a kár költségek és a folyamatos költségekb®l adódó kötelezettségek, míg a befektetési résznél a befektetési szolgáltatásokhoz, és

költségekhez tartozó kötelezettségeket nézzük. A példában a biztosítási bevételen kívül még gyelembe vesszük a biztosítás szolgáltatási költségét is negatív el®jellel. Az el®z® kett® összegét fogjuk a biztosítás szolgáltatási eredményének nevezni. A biztosítás pénzügyi bevételér®l és kiadásáról a szabályozás azt említi, hogy szerepeltetni kell benne a pénz id®értékének, és annak megváltozásának értékét, valamint a pénzügyi kockázatot és a megváltozásának hatását. A példában tehát a két eredménykimutatás a következ® sorokban fog eltérni, ugyanis a befektetési eredményben mást veszünk gyelembe. Az általános esetnél a befektetési eredmény a biztosítás pénzügyi költségéb®l fog állni, míg a VFA esetében ehhez még hozzávesszük a befektetési bevételt is. A befektetési bevétel az el®z® szabályozásokban még beleszámított az eredménykimutatásba, de az IFRS 17-ben ezt az elemet

kivetették, és az IFRS 9-re bízták ennek megállapítását. A mi példáinkban viszont kimutattuk ennek értékét a legutolsó sorban. Tehát az éves eredményt, vagy más néven protot úgy kapjuk, hogy összeadjuk a biztosítási és befektetési eredményeket. 17 A példában majd láthatjuk, hogy a VFA az évek során szépen kisimítja a protot, ugyanis a negatív befektetési eredményt megfelel® részét is szétosztjuk az évek során. Ezzel be is fejeztük a szabályozás bemutatását és most térjünk át egy gyakorlati példára. 18 2. Egy gyakorlati példa 2.1 Adatok Ebben a részben a szabályozásnál megtanult értékelési módszereket fogjuk gyakorlati példán keresztül megvizsgálni. A három értékelésb®l az általános és a változó díjast fogjuk összehasonlítani egy általunk kitalált, folyamatos díjas unit-linked szerz®désre Tudjuk azt, hogy a unit-linked szerz®déseket kötelez®en VFA-val kell értékeltetni, de mi

kíváncsiak voltunk arra, hogy az általános módszerrel mennyire kapnánk más eredményeket. A célunk az lesz, hogy lássuk milyen számításokat kell elvégeznie egy biztosítónak a bevezetés után, és milyen adatokat kell megadnia az eredménykimutatás prezentálásánál. A példa folyamán azt fogjuk megnézni, hogy ha megváltoztatunk bizonyos paramétereket vagy feltételezéseket, az hogyan hat majd az eredményre és a CSM-re. Az értékeléseket egy excel számolóban leprogramozott cash ow modellen fogjuk elvégezni. Az excelben több munkalapon keresztül vezetjük végig egy unit-linked szerz®déshez tartozó összes felmerül® pénzáramlást, majd ezekb®l egy összefoglaló fülön kigy¶jtjük az eredménykimutatáshoz kell® adatokat. Az els® munkalapon meghatározzuk egy ilyen termék összes bemen® paraméterét és annak értékeit. Ezek a paraméterek a következ®k lesznek: 1. Szerz®désre jellemz® paraméter P year dur • Éves díj ( •

Tartam ( • Díjzetési gyakoriság ( • Biztosítási összeg ( ) ) SI freq ) ) 2. Termékre jellemz® paraméter qx • Kockázati díj ( • Kezdeti költség ( • Kezdeti költség levonásának hossza hónapban ( • Tartalékarányos költség egy hónapban ( • Maradékjogok megnyílásának id®pontja hónapban ( • Visszavásárlási költség ( ) exp i ) surr pen 3. Feltételezések qx tap • Bekövetkezési valószín¶ség ( • Havi költség ( • Költség ináció ( • Kárrendezési költség ( 4. Egyéb • ) exp m exp inf exp c ) ) ) v Diszkontfaktor ( ) 19 ) exp f exp ini m ) ) surr m ) scen scen1 scen2 scen3 • Szcenárió száma a kezdeti értékelési id®pontban ( • Szcenárió száma az 1. évi értékelési id®pontban ( ) • Szcenárió száma az 2. évi értékelési id®pontban ( ) • Szcenárió száma az 3. évi értékelési id®pontban ( ) ) A szcenáriók száma 0-tól

5-ig megy. A 0 szcenárió lesz a kezdeti értékelés alapja, a többi szcenáriónál pedig azt tesszük fel, hogy egy bizonyos id®pont után változik az árfolyam értéke az el®z® forgatókönyvhöz képest. Ezen forgatókönyvek értékei kerülnek az excel 2. fülébe, vagyis az, hogy hogyan változik az árfolyam, valamint az állomány darabszáma az évek során A mi példánkban a szerz®dés tartama 20 év lesz, de mi most csak az els® 3 évben történ® változásokat fogjuk megnézni mindkét értékelési módszerrel. Az els® 3 év árfolyamai és az állomány alakulásának feltételezései a függelékben szerepelnek. Miután meghatároztuk a kezdeti paramétereket az els® fülön, és megvan az árfolyam és az állomány alakulása is a másodikon, az excel ezekb®l a harmadik fülön kiszámítja egy adott szerz®désre, a szerz®dés pénzáramlásainak alakulását. Itt kiszámítjuk minden id®pontra (eltelt hónap, év, hónap) a következ®ket: P

year ), 12 • a bezetett díjat ( • a kezdeti költség levonást (P year·dur· • a biztosítási összeget (max(SI, Nyitó tartalék+P year-kezdeti költség levonás)), • a kockázati díjat ((SI - Nyitó tartalék - P year + kezdeti költség levonás)· qx/12), • a tartalékarányos költség levonást exp i ), exp ini m ((Nyitó tartalék+P year - kezdeti költség levonás-kockázati díj)· exp f ), • a nyitó tartalékot (= el®z® hónapi záró tartalék), • a nyitó egységszámot (= el®z® hónapi záró egységszám), • a záró egységszámot (Nyitó egységszám+(P year - kezdeti ktg levonás-kockázati díj-tartalékarányos ktg levonás)/árfolyam((t-1)-ben, scen+2 oszlopban), • a záró tartalékot (Záró egységszám· Árfolyam(t-ben, scen+2 oszlopban)), • az általános költséget (exp m· exp( • a szerzési költséget (a legels® hónapban P year· dur· 6,5%, a többiben • a visszavásárlási

értéket (az els® hónapban (0 vagy vagy surr pen). Az els® a második vagy ln(1+exp inf ) )), 12·t 0, a többiben pedig 0, vagy 0), Záró tartalék- attól függ, hogy él-e már a visszavásárlási lehet®ség, pedig attól, hogy évfordulóról van-e szó. ), • Kárrendezési költséget - visszavásárlásként (vv érték· exp c), • Kárrendezési költséget - szolgáltatásként (az els® évben: Biztosítási szolgáltatás összege· exp c, a többiben pedig max(0; Biztosítási szolgáltatás összege- vv érték)· exp c), 20 • valamint a Befektetési erdeményt (Záró egységszám· (Árfolyam(t-ben, scen+2 oszlopban)-Árfolyam(t-1-ben, scen+2 oszlopban))) Miután meghatároztuk a 3. fülön 1 db szerz®dés pénzáramlásait, a következ®n az ezekb®l a szerz®désekb®l álló teljes portfólió pénzáramlásait nézzük. Ezen a lapon a következ®ket számítjuk ki: • a nyitó darabszámot (kezdetben 0, a többi

id®pontban pedig az el®z® záró darab- számmal egyezik meg), • a záró darabszámot (kezdetben 1, a kés®bbiekben pedig a nyitó darabszám-törlés- szolgáltatással egyezik meg), • a törlést (kezdetben 0, a kés®bbiekben: (nyitó darabszám-szolgáltatás)· (1-árfolyam(t-ben, scen+2 oszlopban))/árfolyam((t-1)-ben, scen+2 oszlopban)), • a szolgáltatást (kezdetben • a kezdeti költséget (záró darabszám· szerzési költség), • a díjat (nyitó darabszám· bezetett díj), • a kárt (szolgáltatás· max(Biztosítási szolgáltatás összege-vv érték;0)), • a befektetési szolgáltatást ((törlés+szolgáltatás)· vv érték+ha(évfordulón vagyunk 0, a kés®bbiekben: nyitó darabszám· qx tap/12), akkor záró dbszám· vv érték, különben 0)), • a kár költséget (szolgáltatás· Kárrendezési költség szolgáltatás), • a befektetési költséget ((törlés· Kárrendezési költség

visszavásárlás)+ha(évfordulón vagyunk akkor záró dbszám· vv érték· exp c, különben 0)), • a folyamatos költséget (nyitó dbszám· általános költség) • a diszkont faktort (kezdetben • a kezdeti költségt®l a folyamatos költségig megint mindegyik oszlop megjelenik, de 1, a kés®bbiekben pedig: el®z® diszkont· exp log(v) 12 most az adott oszlopot a diszkontfaktorral szorozzuk be, így megkapjuk a diszkontált értékeket. Ezzel meghatároztuk a várható jöv®beli pénzáramlásokat és a diszkontált értéküket a kezdeti értékelési id®pontban. A következ® 9 fülön a 3. és 4 fülön lév® számolásokat nézzük meg újra, de most már úgy, hogy eltelt 1, 2 illetve 3 év. Minden évhez 3 fül fog majd tartozni Az els®n ugyanazt csináljuk majd, mint amit a 3. fülön is, viszont most a 4 fület két részre bontjuk A meghatározni kívánt változókat most is ugyanúgy fogjuk kiszámolni, azzal a különbséggel, hogy a második

fülön azt tesszük fel, hogy csak az árfolyam változott (ha változott), az állomány alakulása ugyanaz maradt, mint amit korábban feltettünk, míg a 3. fülön mind a kett® változni fog. Ezeknél már azt tesszük fel, hogy az els® x − 1 év adatainak alakulását már tudjuk és csak az utána lév®k lesznek feltételezések (innent®l kezdjük a diszkontálást). A legutolsó 2 fülön pedig az eredménykimutatásokat fogjuk megjeleníteni, külön a BBA-ra és a VFA-ra. Ezzel minden el®készületet elvégeztünk, és most nézzük a konkrét számolást 21 2.2 1 példa A legels® példánál azt tesszük majd fel, hogy minden évben a pénzáramlásaink a 0. szcenárió alapján fognak majd alakulni, azaz egy nyereséges szerz®dést kapunk, amelyben az évek során a feltételezésekben nem történik változás. A következ® bemen® paramétereket adjuk meg a unit-linked szerz®désnek, ami a többi példánál is meg fog majd egyezni (ezeket a

kés®bbiekben már nem fogom újra leírni): 1. Éves díj: 600 000 Ft 2. Tartam: 20 év 3. Díjzetési gyakoriság: 12 (havi) 4. Biztosítási összeg: 9 000 000 Ft 5. Kockázati díj: 0,0006 6. Bekövetkezési valószín¶ség: 0,00025 7. Kezdeti költség: 0,06 8. Kezdeti költség levonásának hossza hónapban: 18 hónap 9. Tartalék arányos költség egy hónapban: 0,00125 10. Havi költség: 200 11. Költség ináció: 2% 12. Maradékjogok megnyílásának id®pontja hónapban: 15 hónaptól 13. Visszavásárlási költség: 5 000 Ft 14. Kárrendezési költség: 2% 15. Diszkontfaktor: 1/1,07=0,934579439 Ellenben a következ® bemen® paramétereket újra leírom majd, ugyanis a második példánál ez változni fog: 1. Szcenárió száma a kezdeti értékelési id®pontban: 0 2. Szcenárió száma az 1 évi értékelési id®pontban: 0 3. Szcenárió száma az 2 évi értékelési id®pontban: 0 4. Szcenárió száma az 3 évi értékelési id®pontban: 0

Egyszer¶sítésként még azt is feltesszük, hogy a diszkontfaktor az évek során nem fog változni. Ezzel az esettel a szakdolgozatban nem kívánunk foglalkozni 22 2.21 BBA Azt, hogy mit várunk a kezdeti értékelési id®pontban a teljes pénzáramlást illet®en a következ® 3 évre, azt a következ® táblázat foglalja össze: Kezdeti értékelés Kezdeti 1. év 2. év 3. év Est. PV of future cash inows -4 592 235 -4 447 490 -4 166 066 -3 894 720 Est. PV of future cash outows 4 296 836 3 635 481 3 882 697 4 125 548 -295 399 -812 009 -283 369 230 828 11 373 11 317 11 208 11 088 Fullment cash-ows -284 026 -800 692 -272 161 241 917 CSM 284 026 280 304 276 159 271 338 143,53765 132,16370 121,36115 Est. PV of future cash ows RA for non-nancial risk Insurance contract (asset)/ liability =LRC CU 0 150,44828 Deferred insurance acq costs 780 000 1. táblázat Kezdeti teljes pénzáram - BBA (0) Minden évben a jöv®beli

bevételek, illetve kiadások jelenértékét úgy kapjuk, hogy megnézzük az adott évben, hogy a jöv®ben milyen bevételeket, illetve kiadásokat várunk az adott portfolióból, majd ezt diszkontáljuk az adott évi id®pontra. Tehát például a kezdeti értékelés id®pontjában az 1. évi bevételek jelenértékét úgy kapjuk, hogy összeadjuk 0,5 az els® év után várható összes bevételt az IF fülön, majd megszorozzuk az egészet 1, 07 nel, vagyis a 0. id®pontra diszkontált szorzóval A 2 és 3 évit is hasonlóan kapjuk, de 1,5 2,5 ott a diszkontfaktorok 1, 07 és 1, 07 lesznek. Ebb®l a várható jöv®beni pénzáramok jelenértékét úgy kapjuk, hogy a kiadások jelenértékéb®l kivonjuk a bevételek jelenértékét. (Ez lenne az 1.5 fejezet 151 és 152 pontja) A kockázati kiigazítást (RA) úgy állapítottuk meg, hogy minden évben megegyezzen az adott évi kár*5%+befektetési szolgáltatás10%-kal (Ez lenne az 1.53 pont) Ez a 2 példában az évek

során változni fog. A pontos évenkénti értékeket a következ® táblázat foglalja össze: kezdeti Kár jöv®beli jelenértéke Kár ktg jöv®beli jelenértéke Bef kivonás jöv®beli jelenértéke értékelés 1. évi 2. évi 3. évi 13 226 12 113 9 983 8 064 265 242 200 161 10 711 224 10 711 224 10 708 677 10 685 157 213 850 213 850 213 799 213 331 35 641 34 447 32 115 29 856 Befektetési kivonás ktg jöv®beli jelenértéke Általános ktg jöv®beli jelenértéke 2. táblázat Kockázati kiigazítás - BBA (0) 23 Ezután a teljes pénzáramlást úgy kapjuk meg, hogy összeadjuk a várható jöv®beni pénzáramok jelenértékét és az RA-t. Ha ez negatív lesz, akkor egy ugyanekkora összeg¶ CSM-et kell képeznünk rá, míg ha pedig pozitív lenne, akkor egy szintén ezzel megegyez® összeg¶ veszteség komponenst kapnánk. A mi esetünkben a teljes pénzáramlás értéke −284026, ezért egy ezzel megegyez® összeg¶ CSM-et

számoltunk el a CSM sor- ban, de ellenkez® el®jellel, míg a Veszteség sorban 0-át (Ez lenne az 1.54 pont) Ehhez a CSM és veszteség komponenshez kapcsolódik egy arány is, melyet úgy kapunk, hogy vesszük a max(0;FCF/(RA+Várható jöv®beni kiadások jelenértéke)), vagyis a mi ese−284026 ) = 0. Ezt a dolgozatban mi veszteség aránynak fogjuk hívni tünkben max(0; 11373+4296836 Ezen kívül még 2 sor található a táblázatban. Az egyikben a kezdeti költség található, amit csak az els® évben fogunk elszámolni, és amelynek az értéke 780 000 Ft lesz. A másik tételsor pedig a CU, vagyis az, hogy az adott évt®l kezdve hány darab szerz®désünk maradt még meg az állományból a 20. év végéig Ezzel be is fejeztük a kezdeti értékelést, és most térjünk át az 1. évire Abban, hogy itt milyen tételeket veszünk gyelembe, abban az 1.52-es fejezet nyújthat segítséget Mivel a teljes pénzáramlásos táblázat megegyezik a kezdetivel minden évben

(1. táblázat), ugyanis nincs változás a szcenáriókban, ezért ezeket most újra nem fogom leírni. Az 1. évi értékelést 3 csoportra fogjuk osztani annak megfelel®en, hogy megvizsgáljuk, hogyan változik a jöv®beli pénzáramlás, a kockázati kiigazítás, illetve a CSM A 4 oszlopban pedig a tételenkénti összes változás összege látható. 1. évi értékelés Est. PV of RA CSM LRC 0 0 0 0 Changes relating to new contracts -295 399 11 373 284 026 0 Cash inows 296 804 0 0 296 804 Discounting -31 085 796 9 773 -20 516 0 -852 -13 495 -14 347 Cash outows 782 329 0 0 782 329 Closing balance -812 009 11 317 280 304 -520 389 future cash ows Opening balance Changes relating to current service 3. táblázat 1 évi értékelés - BBA 0 Itt minden évben lesz egy nyitó sor, amely az el®z® évi záró értékkel fog megegyezni. Az új szerz®désekhez tartozó változás sorban, a legels® évi jöv®beli pénzáramlás

jelenértéke, kockázati kiigazítása, illetve CSM-e megy a megfelel® oszlopokba. A bevételi pénzáramlást mindig csak az FCF oszlopban fogjuk elszámolni, és minden évben az azévi diszkontált díjat fogjuk gyelembe venni. Itt például az 1 évi IF fülr®l a díj oszlopban az els® 6 havi díj összege lesz egyenl® a 296 804 FT-tal. A diszkontálás tételsor kiszámításához a 4. táblázatot hívjuk segítségül A 4 táblázatban minden évben a tételeket a következ® módon számoljuk ki: • A díjak jelenértéke megegyezik a megfelel® évi IF fülön, a díjak összege az adott évt®l indulóan a 20. év végéig • A károk jelenértéke megegyezik a megfelel® évi IF fülön, a károk, a kár költségek és a folyamatos költség összegével az adott évt®l indulóan a 20. év végéig 24 • A befektetési kizetések jelenértéke megegyezik a megfelel® évi IF fülön, a befektetési szolgáltatás és a befektetési költség

összegével az adott évt®l indulóan a 20. év végéig • A kezdeti költség mindig a 780 000-rel egyenl® az els® évben, a többi évben pedig 0-val. • A díj cash-ow a kezdeti értékelési id®pontot kivéve, mindig az adott évi díjak nem diszkontált értékével fog megegyezni. • A kár cash-ow a kezdeti értékelési id®pontot kivéve, mindig az adott évi károk, a kár költségek és a folyamatos költség összegének nem diszkontált értékével fog megegyezni. • A befektetési cash-ow a kezdeti értékelési id®pontot kivéve, mindig az adott évi befektetési szolgáltatás és a befektetési költség összegének nem diszkontált értékével fog megegyezni. Az adott évben a feltételezéseknél az új hozam és új törlés oszlopok abban különböznek, hogy az els®ben azt feltételeztük, hogy csak a hozamok változtak és erre néztük meg a tételeket, míg az utóbbiban már a törlések is megváltoztak. Init recog Feltételezések

1. évi 1. évi Új hozam Új törlés Díjak jelenértéke 4 592 235 4 447 490 4 447 490 Károk jelenértéke 31 361 30 077 30 077 3 485 475 3 605 404 3 605 404 780 000 0 0 Díj cash-ow 296 804 296 804 Kár cash-ow 2 329 2 329 0 0 Befektetési kizetések jelenértéke Kezdeti költség Befektetési cash-ow 4. táblázat Diszkontáláshoz segédtáblázat - BBA (0) Ezáltal a 3. táblázatban az FCF diszkontált tételsort úgy számoljuk ki, hogy vesszük az adott évi újhozam oszlopból a károk és a befektetési kizetések jelenértékét pozitív el®jellel, a díjak jelenértékét negatívval, majd ebb®l kivonjuk az el®z® évi károk és a befektetési kizetések jelenértékét valamint hozzáadjuk az el®z® évi díjak jelenértékét. Ehhez még hozzáadjuk az adott évi kár és befektetési cash-owkat, amib®l levonjuk az adott évi díj cash-owt. Vagyis számokkal, a -31 085=(30 077+3 605 404-4 447 490-31 361-3 485 475+4 592

235)+(2 329+0-296 804). A kockázati kiigazítás diszkontértékét úgy kapjuk, hogy összeadjuk a bevétel pénzáramot és az új szerz®désekhez tartozó változást és ezt megszorozzuk 0,07-tel. A CSMnél is az 0,5 el®z® kett®t adjuk össze, de most (1, 07 − 1)-gyel szorzunk. A jelenlegi szerz®dések változása sorban a következ® módon számolunk: az FCF oszlopban a 4. táblázatot felhasználva minden évben az új törlés oszlop kár és befektetési cash-ow összegéb®l kivonjuk a díjak cash-ow értéket, majd ehhez hozzáadjuk az új hozam oszlopból a díjak cash-owt, amib®l levonjuk a kár és befektetési cash-owk összegét, 25 vagyis 0=(2 3290+0-296 804)+(296 804-2 3290-0). A kockázati kiigazításnál a jelenlegi szerz®dések változása sort úgy kapjuk, hogy a 2. évben el®rejelzett kockázati kiigazításból kivonjuk a diszkontálás és az új szerz®désekhez tartozó változás értékét A CSM-hez tartozó értéket pedig úgy kapjuk,

hogy a diszkontálás és az új szerz®désekhez tartozó változás értékének összegét beszorozzuk az (adott évi CU/el®z® évi CU-1)-el. Az értékelés legutolsó tételsora pedig nem más mint az évi kiadás, amit úgy kapunk, hogy összeadjuk a károkhoz és befektetésekhez kapcsolódó tételeket, valamint a folyamatos és kezdeti költséget az adott évre vonatkozóan. Ha mindez megvan, akkor ezekb®l a tételekb®l a záró értékek úgy fognak kijönni, hogy minden oszlopban vesszük az els® 5 elem összegét, majd ezekb®l kivonjuk a 6.-at, vagyis a kiadást. Ekkor már minden elemünk megvan ahhoz, hogy fel tudjuk írni az adott évi biztosítási bevételt. A bizosítási bevételt 2 részre fogjuk bontani. Lesz egy olyan része, ami a biztosítási szerz®dés biztosítási szolgáltatásából fog jönni, és egy olyan, ami a befektetési részéb®l. A biztosítási részben a kockázati kiigazítás változása sort, a 3. táblázat megfelel® sorából

kivesszük, majd ez beszororzzuk az (1-veszteség arány)-nyal. Az eredménykimutatásban megjelen® CSM-nél nincs ilyen szorzó, ott csak a megfelel® elemet vesszük ki a 3. táblázatból A várt biztosítási kötelezettségeket úgy kapjuk, hogy összeadjuk az el®z® évi károk, károkhoz tartozó költségek és folyamatos költségek értékét, majd szintén megszorozzuk az (1-veszteség arány)-nyal. Egyedül ennek lesz csak párja a befektetési oldalon, aminek képlete ugyanígy fog kinézni, azt leszámítva, hogy a károk helyett a befektetési szolgáltatás és költség összegét adjuk össze. Legutolsó sorban pedig itt is elszámoljuk a kezdeti költséget, de csak az adott évben arányos részét, vagyis a 780000/(el®z® évi CU-adott évi CU)-nak megfelel® összeget. Ezek után az adott évi biztosítási bevétel, a biztosítási oszlopban kiszámolt tételetek összege lesz. Biztosítási bevétel Biztosítási bevétel Changes in RA CSM recognised in

P&L Befektetési bevétel 852 13 495 Expected insurance claims 2 329 Acqusition cost 112 870 Insurance revenue 129 546 0 5. táblázat 1 évi biztosítási bevétel - BBA (0) A 6. táblázatban az els® évi kötelezettségeket bontjuk le olyan formában, hogy szétszedjük a kötelezettségeket veszteség komponensre (LC), bekövetkezett károkból fakadó kötelezettség komponensre (LIC) és a maradékra, ami nem tartalmazza a veszteséget. A 4. oszlopban az összes kötelezettség értékét összegezzük Az els® oszlopban a bevétel, biztosítási bevétel és befektetési komponens értékénél könny¶ dolgunk van, ugyanis kiolvashatjuk a megfelel® táblázat megfelel® tételsorából. A biztosítási szolgáltatás költségét úgy kapjuk, hogy összeadjuk az adott évre vonatkozó kezdeti költség arányos részét, a jelenlegi szerz®dések változásából fakadó eltérés értékével. A biztosítás pénzügyi költségének a 3 táblázat LRC

oszlopában lév® diszkontált érték*(1-veszteség arány) értékét feleltetjük meg. A kiadás tételsort most két részre fogjuk bontani A kezdeti költség részét az 1 oszlopban jelenítjük meg, míg a 3 oszlopban a 26 biztosítási bevétel értékét fogjuk elszámolni egyszer pozitív (biztosítási szolgáltatás költsége sor), majd negatív értékkel (kiadás sor). Ez azért kell, mert azt feltételezzük, hogy minden kiadást azonnal rendezünk. Az LC oszlopban jelenleg minden sor 0, ugyanis a mi példánkban nincs veszteség komponens. Ennek számolására egy kés®bbi példában még visszatérünk. A záró értéket most úgy fogjuk megkapni, hogy a nyitóhoz hozzáadjuk a bevételt, a biztosítás szolgáltatási költségét, és a biztosítás pénzügyi költségét, majd ebb®l levonjuk a biztosítási bevételt, a befektetési komponenst, és a kiadást. Ha mindent jól csináltunk, akkor a 3. táblázat utolsó oszlopának záró értéke meg fog

egyezni a 6 táblázat utolsó oszlopának záró értékével, vagyis a mi esetünkben -520 389-el. 1. évi értékelés - Reconciliation LRC, excluding LC LC LIC Total liability 0 0 0 0 296 804 0 0 296 804 0 0 0 0 129 546 0 0 129 546 0 0 Insurance service expenses 112 870 0 2 329 115 199 Insurance nance expenses -20 516 0 0 -20 516 Cash outows 780 000 0 2 329 782 329 Closing balance -520 389 0 0 -520 389 Opening balance Cash inows Insurance service expenses relating to loss on onerous contracts Insurance revenue Investment component 0 6. táblázat 1 évi értékelés - Reconciliation - BBA (0) A legutolsó táblázatban már az els® évi eredménykimutatást láthatjuk. Itt már minden tételsort a korábbiakban kiszámoltunk, úgyhogy csak a megfelel® elemeket kell kivennünk a táblázatokból helyes el®jellel. P&L Insurance revenue 129 546 Insurance service expenses -115 199 Insurance service result 14 347 Insurance

nance expenses 20 516 Finance result 20 516 Prot of the year 1 34 863 Investment income (related to unit-linked reserves) Total result (except investment from own funds) 1 120 35 983 7. táblázat 1 évi eredménykimutatás - BBA (0) Tehát a végén azt kaptuk, hogy az els® évi eredményünk a befektetési eredmény nélkül 34 863-lett, míg befektetéssel 35 983. 27 A 2. és 3 évi értékelést hasonlóan végezzük Mivel az FCF tábla nem fog változni, ezért ezt nem írom le újra. A 2. évi értékelés táblázatai a következ®képpen fognak kinézni: 2. évi értékelés Est. PV of RA CSM LRC -812 009 11 317 280 304 -520 389 Discounting -35 403 792 19 621 -14 989 Cash inows 571 145 0 0 571 145 Changes relating to future service 0 0 0 0 Changes relating to current service 0 -901 -23 766 -24 667 7 102 0 0 7 102 -283 369 11 208 276 159 3 998 future cash ows Opening balance Cash outows Closing balance 8. táblázat 2

évi értékelés - BBA (0) Itt ami változni fog az az, hogy lesz egy új sor az új szerz®désekhez tartozó változás sor helyett, ami a jöv®beni szerz®désekhez tartozó változásra fog módosulni. Ezt úgy számoljuk majd ki, hogy vesszük a 9. táblázat 2 évéhez tartozó új törlés oszlopban a károk és befektetési kizetések jelenértékének összeget, amib®l levonjuk a díjak jelenértékét. Ezt még úgy módosítjuk, hogy hozzáadjuk a 2. évi új hozam oszlopban lév® díjak jelenértékét és ebb®l levonjuk a károk és befektetési kizetések jelenértékét. Ez számokkal úgy fog kinézni, hogy 0 = (27534 + 3855163 − 4166066) + (4166066 − 27534 − 3855163). 2. évi 2. évi 3. évi 3. évi Feltételezések Új hozam Új törlés Új hozam Új törlés Díjak jelenértéke 4 166 066 4 166 066 3 894 720 3 894 720 Károk jelenértéke 27 534 27 534 25 109 25 109 3 855 163 3 855 163 4 100 440 4 100 440 Díj cash-ow 571 145

571 145 542 453 542 453 Kár cash-ow 4 504 4 504 4 217 4 217 Befektetési cash-ow 2 598 2 598 23 988 23 988 Befektetési kizetések jelenértéke Kezdeti költség 9. táblázat Szerz®désállomány változásához segédtáblázat - BBA (0) Ha a jöv®beli szerz®désállomány feltételezésünkben változás történik, akkor azt a CSMben is megjelenítjük ugyanazon a soron, ugyanakkora értékkel, de negatív el®jellel. Valamint a jelenlegi szerz®dések értékét is befolyásolni fogja, vagyis a CSM-ben ennek a sornak a képlete a következ®re fog változni: a diszkontálás és az új szerz®désekhez tartozó változás értékének összegéhez még hozzáadjuk a jöv®beni szerz®désekhez tartozó változás értékét, majd ezt szorozzuk be az (adott évi CU/el®z® évi CU-1)-el. Nekünk most ez az érték nem módosult, mert nem tettünk fel változást az állomány és hozam alakulásában, de a 2. példában fogunk erre nézni számolást 28 A

2. évi biztosítási bevétel számolásánál a képletekben nem történik változás, de azt láthatjuk, hogy most már a várható károk tételsorban a befektetési eredmény nem 0 értéket fog felvenni. Biztosítási bevétel Befektetési bevétel Changes in RA 901 CSM recognised in P&L 23 766 Expected insurance claims 4 504 Acqusition cost 68 578 Insurance revenue 97 749 2 598 10. táblázat 2 évi biztosítási bevétel - BBA (0) A 11. táblázatban megint lesz egy változás az 1 évi értékeléshez képest A veszteséges szerz®désekhez tartozó biztosítási szolgáltatási költség helyett új sort kapunk, amit leginkább úgy hívnánk, hogy a korábbi évi veszteség komponens kompenzálása tételsor. Ennek a tételsornak a kiszámítását is a kés®bbiekben fogjuk csak megnézni. 2. évi értékelés - Reconciliation LRC, excluding LC LC LIC Total liability Opening balance -520 389 0 0 -520 389 Cash inows 571 145 0 0 571 145

Insurance revenue 97 749 0 0 97 749 Insurance service expenses 68 578 0 4 504 73 082 2 598 0 2 598 -14 989 0 -14 989 contracts 0 0 0 0 Cash outows 0 0 4 504 4 504 3 998 0 0 3 998 Investment component Insurance nance expenses Reversal of loss on onerous Closing balance 11. táblázat 2 évi értékelés - Reconciliation - BBA (0) A 2. évi eredménykimutatás is teljesen ugyanúgy megy, mint az els® évi Most is azt láthatjuk, hogy pozitív eredményt értünk el. A befektetés nélküli eredményünk az 39 657 lett, míg befektetéssel együtt 46 388. Azonban fontos azt kiemelni, hogy a befektetési eredményt ugyan mi most könnyen ki tudjuk számolni ezekben a példákban, de valójában ennek kiszámolásával nem az IFRS 17, hanem az IFRS 9 foglalkozik. Vagyis ez azt jelenti, hogy a valóságban ennek értékét a befektetés területét®l várnánk. 29 P&L Insurance revenue 97 749 Insurance service expenses -73 082 Insurance

service result 24 667 Insurance nance expenses 14 989 Finance result 14 989 Prot of the year 2 39 657 Investment income (related to unit-linked reserves) 6 731 Total result (except investment from own funds) 46 388 12. táblázat 2 évi eredménykimutatás - BBA (0) A 3. évben a táblázatok és bennük megtalálható képletek kiszámításában már semmilyen változás nem fog bekövetkezni az el®z®ekhez képest, ezért ennek leírásától most eltekintek. Sokkal fontosabb inkább az, hogy nézzük meg ugyan erre a portfólióra, hogy hogyan nézne ki az értékelés, ha a VFA-t alkalmazzuk az általános módszer helyett. 2.22 VFA A portfólió bemen® paraméterei és annak értékei most sem fognak változni, ezért a kezdeti és a minden évben megvizsgált teljes pénzáramlás táblázat (1. táblázat) teljes egészében meg fog egyezni az általános módszernél leírtakkal, ezért ezt sem most, sem a kés®bbiekben nem fogom a VFA-nál újra leírni.

Ennek változását csak az általános módszernél fogjuk majd megvizsgálni. Ellenben ha teljesen ugyanazt vizsgálnánk mint a BBA esetében, akkor nem lenne értelme az egész értékelésnek. A VFA abban különbözik az általános módszert®l, hogy itt különválasztjuk teljesen a biztosítási és befektetési részt, ha ezt meg tudjuk tenni persze. Ezért ebben az értékelésben sok sor máshogy fog kinézni mint az el®z®ekben. Valamint az is még nagy különbség, hogy itt mindennem¶ változást a CSM-en keresztül fogunk elszámolni. Most nézzük is meg akkor az értékelést Az els® táblázatban a teljes pénzáramlást fogjuk szintén vizsgálni, de egy kicsit másképp. Kezdeti értékelés-FCF 1. év 2. év 3. év 0 -800 692 -272 161 -295 399 0 0 and the changes therein -31 085 -35 403 -50 Changes relating to current service: realise from risk 11 317 -109 -120 Cash ows -485 526 564 043 514 247 Closing balance -800 692 -272 161 241 917

Opening balance Changes related to future service: new contracts Eect of time value of money and nancial risks 13. táblázat Kezdeti teljes pénzáramlás 2 - VFA (0) 30 A táblázatban a nyitó értékek mindig az el®z® évi záróval fognak majd megegyezni. Az új szerz®désekhez tartozó változás értéke az els® évben meg fog egyezni a BBA-nál látott 1. táblázat megfelel® értékével, de a kés®bbiekben mindig 0 értékét fog majd felvenni A pénz id®értékének és a pénzügyi kockázat változásának hatása tételsort ugyanúgy fogjuk kiszámolni, mint az általános esetben a diszkontálás sor értékét. Egyedül abban fog csak változni, hogy minden évben a kés®bbi évi hatásnál az adott évi (itt például az 1. évi feltételezések mellett számoljuk a 2. évi diszkontot) feltételezések mellett fogunk számolni, míg az általános esetben mindig az adott évi diszkontot, az adott évi feltételezésekkel számoltuk (például a 2.

évben a 2 évi feltételezésekkel) A kockázati kiigazításhoz tartozó változást megintcsak ki tudjuk olvasni az 1. táblázatból A pénzáramok pedig az adott évi feltélezésekkel számolt díjak összege, mínusz a kizetések összege lesz, beleértve a kezdeti költséget is az els® évben. Végezetül a záró érték ezeknek a tételsoroknak az összege lesz minden évben. A 13. táblázatban szerepl® értékeket szintén minden évben megvizsgáljuk, de mivel nincs benne változás, ezért ezt sem fogom majd újra leírni most. Est. PV 1. évi értékelés - VFA-s modell of future RA CSM LRC cash ows Opening balance -295 399 11 373 284 026 0 Cash inows 296 804 0 0 296 804 Expected death benets -782 329 0 0 -782 329 1 120 0 0 1 120 -32 205 0 32 205 0 Release to P&L 0 56 15 225 15 281 Closing balance -812 009 11 317 301 006 -499 686 Changes in the FV of underlying items (UL yield) Changes in the FV of underlying items to

entity items to entity and eect of TVM and other nancial risks 14. táblázat 1 évi értékelés - VFA (0) A 14. táblázatban ugyanazt vizsgáljuk mint amit a 3 táblázatban is néztünk A változás most leginkább csak a sorok elnevezésében lesz A nyitóban most ugyanazok az értékek fognak szerepelni, mint az általános eset új szerz®désekhez tartozó megfelel® oszlopaiban. A bevétel sor is meg fog egyezni az általánosban lév®vel A kiadás tételsort a VFA módszernél várt haláleseti kötelezettségeknek fogjuk most nevezni, de értékben nem fog különbözni. A mögöttes eszköz valós értékében történ® változás értéke ugyan új tételsor, de mégiscsak ugyanaz lesz, mint amit a BBA-nál hozam címen számoltunk, kiegészítve a jelenlegi szerz®désekben történ® változás értékével. A másik új sor a valós értékben, diszkontálásban és pénzügyi kockázatban történ® változás nevet kapta, ami a biztosító kötelezettségeihez

kapcsolódik. Ezt úgy számoljuk ki, hogy a diszkontálás értékéb®l kivonjuk az el®z® tételsor értékét Ennek értéke a CSM oszlopban is meg fog jelenni negatív el®jellel, ugyanis mint korábban írtam, minden hatást most a CSM-en keresztül 31 fogunk elszámolni. Az utolsó el®tti sorban az eredménykimutatásban elszámolt értékek fognak megjelenni. A kockázati kiigazításnál az adott évi és az el®z® évi kockázati kiigazítás különbségét fogom elszámolni, míg a CSM-nél a nyitó és az el®z® tételsor értékének összegét szorzom be ((el®z® évi CU-adott évi CU)/adott évi CU)-val. Végezetül a záró értéket úgy kapjuk, hogy az els® 5 elemet összeadjuk, és ebb®l kivonjuk a 6.-at Ami érdekességet tapasztalhatunk az az, hogy az 1. évi értékelés záró LRC értéke nem egyezik meg az általános módszernél számolttal, ugyanis a CSM-et sajnos nem tudjuk el®re jól megbecsülni. Biztosítási bevétel Changes in RA 56 CSM

recognised in P&L 15 225 Expected insurance claims without investment component 2 329 Acqusition cost 112 870 Insurance revenue 130 480 15. táblázat 1 évi biztosítási bevétel - VFA (0) A biztosítási bevétel számolása teljesen ugyanúgy megy, mint az általános esetben, most csak néhány érték fog eltérni egymástól, mint például az RA és a CSM értéke. P&L Expected insurance claims without investment component Changes to the RA for non-nancial risk CSM allocation during the period 115 199 56 15 225 Insurance revenue 130 480 Insurance service expenses -115 199 Insurance service result 15 281 Investment income 1 120 Insurance nance expenses -1 120 Finance result 0 Prot of the year 1 15 281 16. táblázat 1 évi eredménykimutatás - VFA (0) Az eredménykimutatásban viszont lesznek eltérések. A biztosítási bevétel most nem egy az egyben megy bele, hanem itt meg is vizsgáljuk újra, hogy tényleg milyen elemeket is tartalmaz.

Az értéke nem fog változni, csupán az els® tételsorban a várt biztosítási károk sorba a kezdeti költség értéke is bekerül (az el®bb ezt külön jelenítettük meg). A biztosítási szolgáltatási költségek szintén ugyanazt az értéket fogják felvenni, mint az általános esetben, és az el®bbi kett®b®l számolt biztosítási eredmény számolása sem fog eltérni. Ami azonban változni fog az az, hogy a pénzügyi eredményt most úgy fogjuk kiszámolni, hogy lesz egy befektetési bevétel, amik a már korábban említett hozamok lesznek és egy biztosítási pénzügyi költség, ami pedig a hozamok -1-szerese. Ezért a pénzügyi eredmény 32 mindig 0 lesz. Tehát az éves protot úgy kapjuk majd meg, hogy összeadjuk a biztosítási és pénzügyi eredményünket. Most láthatjuk, hogy ez sokkal kisebb lett, mint az általános esetben (35 983 helyett, csak 15 281), ami azért van, mert a VFA a protot igyekszik az évek során kisimítani, míg az

általános esetben a prot ingadozni fog. A 2. és 3 évi értékelésnél a VFA-ban semmilyen változás nem történik, ezért ennek leírásától is most eltekintek. Viszont ami ezeknél érdekesebb az az, hogy emiatt a simítás miatt, vajon hogyan is fog kinézni az els® 3 évben a 2 értékelésben a protunk Az összevetést a következ® ábra foglalja magába: 6. ábra A két értékelés protjának összehasonlítása Amit rögtön észrevehetünk az az, hogy 3. évben a befektetési eredmény nagyon sokat dob az adott évi proton az általános esetben. Valamint az is egyértelm¶en látszik, hogy a VFA-nál a prot tényleg szép monoton n®, míg a BBA-nál hullámzó mindkét esetben. Most pedig nézzük meg mi van akkor, ha azt feltételezzük, hogy lesz változás a hozam és szerz®dés állományunkban. 33 2.3 2 példa A második példában az els® példában megismert portfóliót fogjuk továbbgondolni. Most azt tesszük fel, hogy a 0. évben a 0

szcenárió fog bekövetkezni, de az els® évben már az 1., a másodikban a 2, míg a harmadikban a 4 szcenárió Minden szcenárió csak a következ® évi id®ponttól kezdve fog eltérni. A bekövetkezett id®szakokban a szcenáriók már nem módosulnak. Azaz: 1. Szcenárió száma a kezdeti értékelési id®pontban: 0 2. Szcenárió száma az 1 évi értékelési id®pontban: 1 3. Szcenárió száma az 2 évi értékelési id®pontban: 2 4. Szcenárió száma az 3 évi értékelési id®pontban: 4 Az els® esetben nézzük az általános módszert megint. 2.31 BBA A kezdeti teljes pénzáramban még minden meg fog egyezni az el®z® példában látottakkal. A változást az els® évit®l kezdve fogjuk tapasztalni Kezdeti értékelés Kezdeti 1. év 2. év 3. év -4 592 235 -4 447 490 -4 166 066 -3 894 720 4 296 836 3 635 481 3 882 697 4 125 548 -295 399 -812 009 -283 369 230 828 11 373 11 317 11 208 11 088 Fullment cash-ows -284 026 -800 692 -272 161

241 917 CSM 284 026 280 304 276 159 271 338 143,537656 132,1637062 121,3611548 Est. PV of future cash inows Est. PV of future cash outows Est. PV of future cash ows RA for non-nancial risk Insurance contract (asset)/ liability =LRC CU 0 150,4482889 Deferred insurance acq costs 780 000 17. táblázat Kezdeti teljes pénzáram - BBA (1) Az 1. évi teljes pénzáramos táblázat a 18 táblázat szerint fog módosulni Láthatjuk, hogy az 1. évt®l kezdve a jöv®beli pénzáramok értékei (bevétel, kiadás, teljes) mind el fognak térni a 0. évben feltételezettekt®l A CU-k és a kockázati kiigazítás is el fognak térni, de sokkal kisebb mértékben. Viszont a kezdeti költség továbbra sem fog változni Ami még felt¶n® lehet az az, hogy az els® évben a CSM feltételezésünk sem változott semmit. Ez a második évt®l kezdve szintén el fog térni 34 1. évforulós értékelés Kezdeti 1. év 2. év 3. év -4 592 235 -4 462 075 -4 179 728 -3

907 492 4 296 836 3 650 068 3 898 224 4 141 891 -295 399 -812 007 -281 504 234 399 11 373 11 360 11 251 11 131 Fullment cash-ows -284 026 -800 647 -270 253 245 530 CSM 284 026 282 836 278 654 273 789 144,0083599 132,5971114 121,7591352 Est. PV of future cash inows Est. PV of future cash outows Est. PV of future cash ows RA for non-nancial risk Insurance contract (asset)/ liability =LRC 0 CU 150,4482889 Deferred insurance acq costs 780 000 18. táblázat 1 évi teljes pénzáram - BBA (1) A 19. táblázatban az els® évi értékelés során amit látunk az az, hogy megjelent a jelenlegi szerz®désekhez tartozó változás sorban a 0 érték, a jöv®beniben pedig a -2 654. Ez azért van, mert a 0. és 1 szcenárió között még nincs nagy különbség, egészen pontosan az állomány feltételezésünkben csak az utolsó havi feltételezés változott 0,974679434-r®l 0,977875707-re. A következ® évben az 1 és 2-ig szcenárió között

sokkal nagyobb lesz a változás, így ott sokkal látványosabb eredményeket kapunk. Est. PV of 1. évi értékelés future cash ows RA CSM LRC 0 0 0 0 Changes relating to new contracts -295 399 11 373 284 026 0 Cash inows 296 804 0 0 296 804 Discounting -28 429 796 9 773 -17 860 -2 654 0 2 654 0 0 -809 -13 617 -14 426 Cash outows 782 329 0 0 782 329 Closing balance -812 007 11 360 282 936 -517 811 Opening balance Changes relating to future service Changes relating to current service 19. táblázat 1 évi értékelés - BBA (1) A biztosítási bevétel táblában, a kötelezettségek rekontrukciós táblában és az eredménykimutatásban is ugyancsak az el®z® okfejtést alkalmazhatjuk (20-22. tábla) Ott is az értékek elég közel vannak az 1. példában számolt értékekhez, ezért a változás nem mondható jelent®snek. 35 Biztosítási bevétel Befektetési bevétel Changes in RA 809 CSM recognised in P&L 13 617

Expected insurance claims 2 329 Acqusition cost 112 870 Insurance revenue 129 625 0 20. táblázat 1 évi biztosítási bevétel - BBA (1) 1. évi értékelés - Reconciliation LRC, excluding LC LC LIC Total liability 0 0 0 0 296 804 0 0 296 804 0 0 0 0 129 625 0 0 129 625 0 0 Insurance service expenses 112 870 0 2 329 115 199 Insurance nance expenses -17 860 0 0 -17 860 Cash outows 780 000 0 2 329 782 329 Closing balance -517 811 0 0 -517 811 Opening balance Cash inows Insurance service expenses relating to loss on onerous contracts Insurance revenue Investment component 0 21. táblázat 1 évi értékelés - Reconciliation - BBA (1) P&L Insurance revenue 129 625 Insurance service expenses -115 199 Insurance service result 14 426 Insurance nance expenses 17 860 Finance result 17 860 Prot of the year 1 32 286 Investment income (related to unit-linked reserves) Total result (except investment from own funds) 22.

táblázat 1 évi eredménykimutatás - BBA (1) 36 1 120 33 406 A 2. évi értékelés táblázatai már sokkal érdekesebbek, ugyanis itt már az árfolyam mellett az állomány is sokkal nagyobbat változott mind a 0., mind az 1 szcenárióhoz képest. Ezért sokkal látványosabb eltérést tapasztalhatunk az el®z® évhez képest A 23 táblázatban például azt vehetjük észre, hogy mind a várható bevétel és kiadás is akkorát változott, hogy a várható teljes pénzáramunk az el®z® évhez képest majdnem 30 000-rel megn®tt. A változás a CSM és CU sorokban is egyértelm¶en meggyelhet®, ugyanis az el®z® feltételezéshez képest a CSM 6 000-rel csökkent, míg a CU-k is majdnem 2 eltérést mutatnak (ami itt már soknak számít). 2. évforulós értékelés Kezdeti 1. év 2. év 3. év Est. PV of future cash inows -4 592 235 -4 462 075 -4 143 063 -3 873 215 Est. PV of future cash outows 4 296 836 3 650 068 3 831 720 4 073 024 -295 399

-812 007 -311 343 199 809 11 373 11 360 11 082 10 964 Fullment cash-ows -284 026 -800 647 -300 261 210 773 CSM 284 026 282 836 273 695 268 916 144,0084 131,4340 120,6911 Est. PV of future cash ows RA for non-nancial risk Insurance contract (asset)/ liability =LRC CU 0 150,4483 Deferred insurance acq costs 780 000 23. táblázat 2 évi teljes pénzáram - BBA (1) A 24. táblázatban láthatjuk azt, amit szintén már korábban említettem A jelenlegi és jöv®beli szerz®déseinkhez kapcsolódó változások sorokban megjelent egy jelent®sebb eltérés, azaz 2 755 és 2 444. Mint azt az els® példánál láttuk, ez a változás egyb®l be is került a CSM-be mindkét tételsorban. Est. PV of 2. évi értékelés future cash ows RA CSM LRC -812 007 11 360 282 836 -517 811 Discounting -68 590 795 19 799 -47 997 Cash inows 570 538 0 0 570 538 Changes relating to future service 2 755 0 -2 755 0 Changes relating to current service 2

444 -1 073 -26 185 -24 814 Cash outows 6 482 0 0 6 482 -311 343 11 082 273 695 -26 567 Opening balance Closing balance 24. táblázat 2 évi értékelés - BBA (1) A 25-27. táblázatban megint a 2 évi biztosítási bevétel, kötelezettség valamint eredménykimutatást láthatjuk A legjelent®sebb változás talán a protban mutatkozik meg, ugyanis a 46 388 helyett most 80 401-et számolhattunk el. 37 Biztosítási bevétel Befektetési bevétel Changes in RA 1 073 CSM recognised in P&L 26 185 Expected insurance claims Acqusition cost 4 519 2 664 68 354 Insurance revenue 100 130 25. táblázat 2 évi biztosítási bevétel - BBA (1) 2. évi értékelés - Reconciliation LRC, excluding LC LC LIC Total liability Opening balance -517 811 0 0 -517 811 Cash inows 570 538 0 0 570 538 Insurance revenue 100 130 0 0 100 130 70 814 0 4 502 75 316 1 980 0 0 1 980 -47 997 0 0 -47 997 contracts 0 0 0 0 Cash outows 0

0 4 502 4 502 -26 567 0 0 -26 567 Insurance service expenses Investment component Insurance nance expenses Reversal of loss on onerous Closing balance 26. táblázat 2 évi értékelés - Reconciliation - BBA (1) P&L Insurance revenue 100 130 Insurance service expenses -75 316 Insurance service result 24 814 Insurance nance expenses 47 997 Finance result 47 997 Prot of the year 2 72 811 Investment income (related to unit-linked reserves) Total result (except investment from own funds) 27. táblázat 2 évi eredménykimutatás - BBA (1) 38 6 950 79 760 A 2. évben azt láthatjuk, hogy a 25 és 26 táblázatban szerepl® befektetési eredmény és a várt biztosítási károk eltérnek egymástól. Ez azért van, mert megváltozott a várt és a valós befektetési eredmény és biztosítási károk aránya. Emiatt a biztosítási károkból származó különbséget a biztosítás szolgáltatási költsége soron számoljuk el. Most nézzük meg mi is

történik a 3. évi értékelési id®pontban A 3 évi értéklésnél azt gondoljuk, hogy a 4. szcenárió szerint fognak alakulni a feltételezéseink Ezt egy széls®ségesen negatív szcenáriónak képzeltük el, amely kinullázza a CSM-et, de még ez sem volt elég nagy ugrás ahhoz, hogy ez megtörténjen. Ennek ellenére azt láthatjuk, hogy a proton így is -393 986-ot értünk el. Ha megkaptuk volna a veszteséget, akkor a tábláink a következ® módon változtak volna. Az FCF táblában kiszámolt veszteség arány egy nem nulla értéket vett volna fel Ezáltal a kötelezettség rekonstrukciós táblában az LC oszlopban nem csupa 0 értékeket kéne kapnunk. Vagyis a veszteség komponens részt úgy kapnánk meg, hogy veszünk egy nyitó értéket. A biztosítás szolgáltatási költsége tételsoron el kell számolnunk a diszkontálás és a kiadás összegének a veszteség arányos részét, míg a biztosítás pénzügyi költsége soron csak a diszkontálás

veszteség arányos részét. Ehhez még hozzájön a veszteség részhez tartazó biztosítási szolgáltatási költség soron az adott évre elszámolt veszteség rész. Vagyis a záró veszteség úgy fog kinézni, hogy nyitó veszteség - biztosítás szolgáltatási költsége - az évi elszámolt veszteség + biztosítás pénzügyi költsége. Habár veszteség komponenst nem realizálhattunk, azért azt mégis fontos észrevenni, hogy a 28. táblázatban, az évi CSM a várthoz képest 30 000-rel megn®tt, míg az FCF több mint 300 000-rel az el®z® évi feltételezéshez képest. A 3. évi teljes értékélés táblái a 28-32 táblázatban találhatók 3. évforulós értékelés Kezdeti 1. év 2. év 3. év Est. PV of future cash inows -4 592 235 -4 462 075 -4 143 063 -3 500 826 Est. PV of future cash outows 4 296 836 3 650 068 3 831 720 4 040 639 -295 399 -812 007 -311 343 539 813 11 373 11 360 11 082 10 679 Fullment cash-ows -284 026 -800

647 -300 261 550 493 CSM 284 026 282 836 273 695 300 483 144,0084 131,4340 109,0872 Est. PV of future cash ows RA for non-nancial risk Insurance contract (asset)/ liability =LRC CU 0 150,4483 Deferred insurance acq costs 780 000 28. táblázat 3 évi teljes pénzáram - BBA (1) 39 Est. PV of 3. évi értékelés future cash ows RA CSM LRC Opening balance -311 343 11 082 273 695 -26 567 Discounting 397 740 776 19 159 417 674 Cash inows 487 591 0 0 487 591 Changes relating to future service -57 421 0 57 421 0 Changes relating to current service 49 114 -1 179 -49 792 -1 856 Cash outows 25 868 0 0 25 868 539 813 10 679 300 483 850 975 Closing balance 29. táblázat 3 évi értékelés - BBA (1) Biztosítási bevétel Befektetési bevétel Changes in RA 1 179 CSM recognised in P&L 49 792 Expected insurance claims Acqusition cost Insurance revenue 4 203 22 042 72 606 127 779 30. táblázat 3 évi biztosítási

bevétel - BBA (1) 3. évi értékelés - Reconciliation LRC, excluding LC LC LIC Total liability Opening balance -26 567 0 0 -26 567 Cash inows 487 591 0 0 487 591 Insurance revenue 127 779 0 0 127 779 Insurance service expenses 122 135 0 3 788 125 923 22 080 0 0 22 080 417 674 0 0 417 674 contracts 0 0 0 0 Cash outows 0 0 3 788 3 788 850 975 0 0 850 975 Investment component Insurance nance expenses Reversal of loss on onerous Closing balance 31. táblázat 3 évi értékelés - Reconciliation - BBA (1) 40 P&L Insurance revenue 127 779 Insurance service expenses -125 923 Insurance service result 1 856 Insurance nance expenses -417 674 Finance result -417 674 Prot of the year 3 -415 819 Investment income (related to unit-linked reserves) 21 833 Total result (except investment from own funds) -393 986 32. táblázat 3 évi eredménykimutatás - BBA (1) A korábban említett proton és CSM-en kívül újabb

érdekesség nem fordul el® ebben az értékelési évben, úgyhogy most inkább továbbmegyünk a VFA-s értékelésre. 2.32 VFA Az éves értékelések teljes pénzáramlás táblája ebben az esetben is megegyezik az általános módszerével, úgyhogy ezzel most nem foglalkozunk. Az els® példában látott 13 táblázat, ami szintén az évi pénzáramlásokkal foglalkozik viszont változni fog. Ebben az esetben is az els® évben nem látunk nagy változást, ugyanis itt is elmondható az, hogy a 0. és 1 szcenárió között az állományban nem történt nagy változás Kezdeti értékelés-FCF 1. év 2. év 3. év 0 -800 647 -270 253 -295 399 0 0 -31 083 -35 333 140 11 360 -109 -120 Cash ows -485 526 565 836 515 763 Closing balance -800 647 -270 253 245 530 Opening balance Changes related to future service: new contracts Eect of time value of money and nancial risks and the changes therein Changes relating to current service: realise from risk 33.

táblázat 1 évi teljes pénzáram - VFA (1) A 33-35. táblázatban az els® évi értékelést láthatjuk a VFA módszerrel A legnagyobb változás, amit említeni tudunk, megint a protban vehet® észre, mely 1000-2000-rel tér el az 1. példában szerepl® prottól Ez nem t¶nik soknak, de mivel tudjuk, hogy a VFA kisimítja a protot az évek során, valójában igenis jelent®snek mondható. B®vebben az el®bb említett okokból kifolyólag most nem beszélünk többet ezekr®l, de az összehasonlítás könnyítése miatt fontos, hogy szerepeltessük. 41 Est. PV of 1. évi értékelés - VFA-s modell future cash ows RA CSM LRC Opening balance -295 399 11 373 284 026 0 Cash inows 296 804 0 0 296 804 Expected death benets -782 329 0 0 -782 329 4 382 0 0 4 382 -35 465 0 35 465 0 Release to P&L 0 12 14 287 14 300 Closing balance -812 007 11 360 305 204 -495 443 Changes in the FV of underlying items (UL yield) Changes in the FV of

underlying items to entity and eect of TVM and other nancial risks 34. táblázat 1 évi értékelés - VFA (1) Biztosítási bevétel Changes in RA 12 CSM recognised in P&L 14 287 Expected insurance claims without investment component 2 329 Acqusition cost 112 870 Insurance revenue 129 499 35. táblázat 1 évi biztosítási bevétel - VFA (1) P&L Expected insurance claims without investment component Changes to the RA for non-nancial risk CSM allocation during the period 115 199 12 14 287 Insurance revenue 129 499 Insurance service expenses -115 199 Insurance service result 14 300 Investment income 4 382 Insurance nance expenses -4 382 Finance result 0 Prot of the year 1 14 300 36. táblázat 1 évi eredménykimutatás - VFA (1) 42 A 2. évi értékelés ebben az esetben is sokkal érdekesebb az els®nél Itt már a sorok nem fognak változni, mint az általános módszerben, de az értékek jelent®sen változhatnak. Például most is

azt láthatjuk, hogy a teljes pénzáramlás a 2. évben az els®höz képest majdnem 30 000-rel megn®tt, ellenben a 3. évi 40 000-rel lecsökkent Ez azért lehet, mert az 1. és 2 évi feltételezett hozamban és állományban is jelent®s eltérést láthatunk a két szcenárió között. Jelent®s eltérésnek nevezzük például a hozamban azt, ahol már 0,35 ponttal lett kevesebb a 2. szcenárió hozama az els®höz viszonyítva 2. évi értékelés-FCF 1. év 2. év 3. év 0 -800 647 -300 261 -295 399 0 0 -31 083 -63 391 -2 060 11 360 -278 -118 Cash ows -485 526 564 055 513 213 Closing balance -800 647 -300 261 210 773 Opening balance Changes related to future service: new contracts Eect of time value of money and nancial risks and the changes therein Changes relating to current service: realise from risk 37. táblázat 2 évi teljes pénzáram - VFA (1) Est. PV ofs 2. évi értékelés - VFA-s modell future cash ows RA CSM LRC Opening balance

-812 007 11 360 305 204 -495 443 Cash inows 570 538 0 0 570 538 -6 482 0 0 -6 482 -28 158 0 0 -28 158 -35 233 0 35 233 0 Release to P&L 0 278 32 570 32 848 Closing balance -311 343 11 082 307 867 7 606 Expected death benets Changes in the FV of underlying items (UL yield) Changes in the FV of underlying items to entity and eect of TVM and other nancial risks 38. táblázat 2 évi értékelés - VFA (1) A 38. táblázatban is jelent®s eltérést láthatunk a záró sor LRC-je között az 1 és a 2. példában Az els®ben a záróban 42 472 jött ki nekünk (ez az érték korábban nem szerepel a szakdolgozatban, de mi kiszámoltuk), míg a 2. példában csak 7 606 lett Ez is a jelent®s változás miatt következett be, mert jelent®sen visszaesett az állomány és hozam a 2. szcenárióban 43 A biztosítási bevételben itt sem történt nagy változás, ugyanis a jelent®s változás ellenére csak 1000-2000 Ft-os eltérést

tapasztaltunk. Viszont a protban megint jelent®s változást láthatunk, ugyanis a 29 736 helyett 32 848 Ft-ra emelkedett. Ez azért lehetséges, mert habár a 2. év sokkal rosszabb lett az els®höz viszonyítva, mégis az els®ben akkora hozamot értünk el, hogy az nagyon megnövelte a 2. évi protot is Biztosítási bevétel Changes in RA 278 CSM recognised in P&L 32 570 Expected insurance claims without investment component 2 102 Acqusition cost 62 031 Insurance revenue 96 981 39. táblázat 2 évi biztosítási bevétel - VFA (1) P&L Expected insurance claims without investment component Changes to the RA for non-nancial risk 64 133 278 CSM allocation during the period 32 570 Insurance revenue 96 981 Insurance service expenses -64 133 Insurance service result 32 848 Investment income -28 158 Insurance nance expenses 28 158 Finance result 0 Prot of the year 2 32 848 40. táblázat 2 évi eredménykimutatás - VFA (1) A 3. évi

értékelésnél most nem fogjuk azt várni mint az általános módszerben, hogy megjelenjen egy veszteség komponens. Ugyanis mint azt az el®z® példában már említettem, a VFA kisimítja a protot az évek során, úgyhogy veszteséget nem fogunk látni, ám egy kisebb emelkedést szeretnénk látni az el®z® évi prothoz képest. Ami meglep® viszont az, hogy mégis egy rendkívül nagy protunk keletkezett a 3. évben (73 550) Ez azért lehetséges, mert a VFA-nál a befektetési részt is gyelembe kell venni az eredménykimutatásban, amit az általános módszerb®l az IFRS 17-tel kivetettek. Ezáltal a mögöttes eszközök valós értékének változása jelent®sen megnöveli a 3. évi értékelés záró LRC-jét is és egyéb értékeit egyaránt. A 3. évi értékelés táblázatai a 41-44 táblázatban találhatók 44 3. évi értékelés-FCF 1. év 2. év 3. év 0 -800 647 -300 261 -295 399 0 0 -31 083 -63 391 389 433 11 360 -278 -403 Cash

ows -485 526 564 055 461 723 Closing balance -800 647 -300 261 550 493 Opening balance Changes related to future service: new contracts Eect of time value of money and nancial risks and the changes therein Changes relating to current service: realise from risk 41. táblázat 3 évi teljes pénzáram - VFA (1) Est. PV of 3. évi értékelés - VFA-s modell future cash ows RA CSM LRC Opening balance -311 343 11 082 307 867 7 606 Cash inows 487 591 0 0 487 591 Expected death benets -25 868 0 0 -25 868 438 638 0 0 438 638 -49 205 0 49 205 0 Release to P&L 0 403 73 147 73 550 Closing balance 539 813 10 679 283 925 834 418 Changes in the FV of underlying items (UL yield) Changes in the FV of underlying items to entity and eect of TVM and other nancial risks 42. táblázat 3 évi értékelés - VFA (1) Biztosítási bevétel Changes in RA 403 CSM recognised in P&L 73 147 Expected insurance claims without investment

component Acqusition cost 3 496 34 904 Insurance revenue 111 950 43. táblázat 3 évi biztosítási bevétel - VFA (1) 45 P&L Expected insurance claims without investment component 38 401 Changes to the RA for non-nancial risk 403 CSM allocation during the period 73 147 Insurance revenue 111 950 Insurance service expenses -38 401 Insurance service result 73 550 Investment income 438 638 Insurance nance expenses -438 638 Finance result 0 Prot of the year 3 73 550 44. táblázat 3 évi eredménykimutatás - VFA (1) A 3. értékelés végén jó látni, hogy hogyan is jönnek ki az éves értékelések, de mégis a legfontosabb kérdés talán a prot alakulása. A következ® ábrán látható a 2 példában kiszámolt kétféle értékelési módszer protjának alakulása. 7. ábra A két értékelés protjának összehasonlítása 2 Amit láthatunk az az, hogy a BBA-val számolt prot a 3. évben mind a befektetéssel, mind anélkül nagyon

negatívba ment, míg a VFA-nál a protunkat a befektetés szépen kisimította. Ezen ábrák alapján joggal gondolhatjuk azt, hogy a unit-linked szerz®déseket emiatt tényleg a VFA-val kell értékeltetni, ugyanis az árfolyam vagy állomány jelent®s változására a VFA értékelés jobban tud reagálni, kevésbé lesz a biztosító protja ingadozó az évek folyamán. 46 3. Összefoglalás Összességében azt kaptuk, hogy mindkét értékelési módszernek megvannak a maga el®nyei és hátrányai. Az általános módszer hátránya, hogy a biztosító protja rendkívül nagy mértékben ingadozhat az évek folyamán és nehéz lehet legprogramozni a CSM alakulását is. Ellenben egy vagy több veszteséges év alakulását sokkal jobban nyomon tudjuk követni az értékelés folyamán mint a VFA esetében. A VFA esetében a negatív befektetési eredmény megfelel® részét is szétosztjuk az évek során, ezért a befektetési bevételnek sikerül javítani az adott

évi eredményünk ingadozásán. Viszont amit már korábban említettem, hogy a befektetési eredménnyel nem az IFRS 17, hanem az IFRS 9 foglalkozik, ezért lehet, hogy ennek kiszámítása id®igényesebb. Viszont ez sokkal jobban nyomon követi a mögöttes eszközök alakulását, valamint egyértelm¶en láthatjuk, hogy mi lesz a biztosító és a kötvénytulajdonos részesedése a mögöttes eszközökön elért protból és a kötelezettségek alakulásából. A biztosítók bármely értékelést is fogják választani a jöv®ben, az már a mostani modellb®l is látszik, hogy ennek leprogramozása és megértése is nagyon bonyolult és id®igényes feladat lesz. A szakdolgozat folyamán rengeteg olyan kérdést nem érintettünk vagy egyszer¶sítettünk rajta, amik nagy bonyolultságot fognak okozni az adott biztosítónál Ilyen például az, hogy hogyan is határozzuk meg az adott évi diszkontfaktort vagy a kockázati kiigazítást. Ezekkel a kérdésekkel a

jöv®ben akár másik szakdolgozatokban érdemes lehet foglalkozni Remélem, a szakdolgozat elolvasása után sikerült az olvasót valamelyest bevezetnem az IFRS 17 egy kis szeletének megértésébe. 47 Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik segítettek abban, hogy ez a dolgozat létrejöhessen. Els®sorban hálás köszönettel tartozom konzulenseimnek, Backhausz Ágnesnek és Boncz Andrásnak, akik sokat segítettek mind útmutatásaikkal, hasznos ötleteikkel valamint észrevételeikkel és fáradhatalan biztatásukkal. Szeretném megköszönni a családomnak és barátaimnak a folyamatos támogatásukat és azt, hogy mindig számíthattam rájuk. Végül, de nem utolsó sorban szeretném megköszönni tanáraimnak azt, hogy megismertettek engem a matematika szépségeivel és, hogy segítettek abban, hogy ideig eljuthassak. 48 Ábrák jegyzéke 1. Összefoglaló az IFRS 17 használatáról a Deloitte konferenciájáról 2.

Összefoglaló a mérési módszerekr®l a Deloitte konferenciájáról 3. Összefoglaló a mérési módszerr®l a Deloitte konferenciájáról 4. Teljes pénzáramlás becslése a Deloitte konferenciájáról . 9 . 11 . 11 . 12 5. A CSM és veszteség komponens a Deloitte konferenciájáról . 15 6. A két értékelés protjának összehasonlítása . 33 7. A két értékelés protjának összehasonlítása 2 . 46 49 Táblázatok jegyzéke 1. Kezdeti teljes pénzáram - BBA (0) . 23 2. Kockázati kiigazítás - BBA (0) . 23 3. 1. évi értékelés - BBA 0 . 24 4. Diszkontáláshoz segédtáblázat - BBA (0) . 25 5. 1. évi biztosítási bevétel - BBA (0) 26 6. 1. évi értékelés - Reconciliation - BBA (0) 7. 1. évi eredménykimutatás - BBA (0) 8. 2. évi értékelés - BBA

(0) 9. Szerz®désállomány változásához segédtáblázat - BBA (0) 10. 2. évi biztosítási bevétel - BBA (0) 11. 2. évi értékelés - Reconciliation - BBA (0) 12. 2. évi eredménykimutatás - BBA (0) 13. Kezdeti teljes pénzáramlás 2 - VFA (0) . 30 14. 1. évi értékelés - VFA (0) 31 15. 1. évi biztosítási bevétel - VFA (0) . 32 16. 1. évi eredménykimutatás - VFA (0) 32 17. Kezdeti teljes pénzáram - BBA (1) 34 18. 1. évi teljes pénzáram - BBA (1) 35 19. 1. évi értékelés - BBA (1) 35 20. 1. évi biztosítási bevétel - BBA (1) 21. 1. évi értékelés - Reconciliation - BBA (1) 22. 1. évi eredménykimutatás - BBA (1) 23. 2. évi teljes pénzáram - BBA (1) 37 24. 2. évi értékelés - BBA (1) 37 25. 2. évi biztosítási bevétel - BBA (1) 26. 2. évi értékelés -

Reconciliation - BBA (1) 27. 2. évi eredménykimutatás - BBA (1) 28. 3. évi teljes pénzáram - BBA (1) 39 29. 3. évi értékelés - BBA (1) 40 30. 3. évi biztosítási bevétel - BBA (1) 31. 3. évi értékelés - Reconciliation - BBA (1) 32. 3. évi eredménykimutatás - BBA (1) 33. 1. évi teljes pénzáram - VFA (1) 41 34. 1. évi értékelés - VFA (1) 42 35. 1. évi biztosítási bevétel - VFA (1) . 42 36. 1. évi eredménykimutatás - VFA (1) 42 37. 2. évi teljes pénzáram - VFA (1) 43 38. 2. évi értékelés - VFA (1) 43 39. 2. évi biztosítási bevétel - VFA (1) . 44 40. 2. évi eredménykimutatás - VFA (1) 44 41. 3. évi teljes pénzáram - VFA (1) 45 42. 3. évi értékelés - VFA (1)

45 43. 3. évi biztosítási bevétel - VFA (1) . 45 44. 3. évi eredménykimutatás - VFA (1) 46 . . 27 . 27 . 28 . . 29 . 29 . 30 . . . 36 . 36 . 36 . . 38 . 38 . 38 . 50 28 . 40 . 40 . 41 45. Unit-linked árfolyamok hónapokban megadva . 53 46. Unit-linked árfolyamok hónapokban megadva . 54 47. Állomány alakulásának feltételezése . 54 48. Állomány alakulásának feltételezése .

55 51 Irodalomjegyzék Hivatkozások [1] IFRS 17 Insurance Contracts Standards [2] IFRS 17 Illustrative Example [3] IFRS 17 Basis for Conclusion [4] Pierpaolo Marano, Michele Siri: Insurance Regulation in the European Union , Pages 279-309 (https://link.springercom/chapter/101007/978-3-319-61216-4 13) IASB issues IFRS 17, a comprehensive new accounting standard for insurance contracts [5] EY- Insurance Accounting Alert: developments from IASB and FASB: , May 2017 nies [6] Marcus Kriele, Jochen Wolf: (2014) Value-Oriented Risk Management of Insurance Compa- Implications of IFRS for the European Insurance IndustryInsights From Capital Market Theory [7] Risk managament and Insurance Rewiev: , Volume 10, Issue 2, 2007 ,Pages 247265; " [8] Deloitte: IFRS 17 training, 2018.0125 52 Függelék Id®Szcenárió 0 1 2 3 4 5 0 1 1 1 1 1 1 1 1,0057 0,9850 0,9850 0,9850 0,9850 0,9850 2 1,0113 1,0343 1,0343 1,0343 1,0343

1,0343 3 1,0171 1,0187 1,0187 1,0187 1,0187 1,0187 4 1,0228 1,0697 1,0697 1,0697 1,0697 1,0697 5 1,0286 1,0536 1,0536 1,0536 1,0536 1,0536 6 1,0344 1,1063 1,1063 1,1063 1,1063 1,1063 7 1,0403 1,1126 1,1126 1,1126 1,1126 1,1126 8 1,0461 1,1189 1,1189 1,1189 1,1189 1,1189 9 1,0521 1,1252 1,1252 1,1252 1,1252 1,1252 10 1,0580 1,1315 1,1315 1,1315 1,1315 1,1315 11 1,0640 1,1379 1,1379 1,1379 1,1379 1,1379 12 1,0700 1,1444 1,1444 1,1444 1,1444 1,1444 13 1,0760 1,1508 0,8011 0,8011 0,8011 0,8011 14 1,0821 1,1574 0,8056 0,8056 0,8056 0,8056 15 1,0883 1,1639 0,8101 0,8101 0,8101 0,8101 16 1,0944 1,1705 0,8147 0,8147 0,8147 0,8147 17 1,1006 1,1771 0,8193 0,8193 0,8193 0,8193 18 1,1068 1,1838 0,8240 0,8240 0,8240 0,8240 19 1,1131 1,1904 0,8286 0,8286 0,8286 0,8286 20 1,1194 1,1972 0,8333 0,8333 0,8333 0,8333 21 1,1257 1,2039 0,8380 0,8380 0,8380 0,8380 22 1,1321

1,2108 0,8428 0,8428 0,8428 0,8428 23 1,1385 1,2176 0,8475 0,8475 0,8475 0,8475 24 1,1449 1,2245 0,8523 1,0170 1,0170 1,0170 45. táblázat Unit-linked árfolyamok hónapokban megadva 53 Id®Szcenárió 0 1 2 3 4 5 25 1,1514 1,2314 0,8571 1,0228 1,0228 1,0228 26 1,1579 1,2384 0,8620 1,0286 1,0286 1,0286 27 1,1644 1,2454 0,8669 1,0344 1,0344 1,0344 28 1,1710 1,2524 0,8718 1,0402 1,0402 1,0402 29 1,1776 1,2595 0,8767 1,0461 1,0461 1,0461 30 1,1843 1,2666 0,8816 1,0520 1,0520 1,0520 31 1,1910 1,2738 0,8866 1,0580 1,0580 1,0580 32 1,1977 1,2810 0,8916 1,0640 1,0640 1,0640 33 1,2045 1,2882 0,8967 1,0700 1,0700 1,0700 34 1,2113 1,2955 0,9018 1,0760 1,0760 1,0760 35 1,2182 1,3028 0,9069 1,0821 1,0821 1,0821 36 1,2250 1,3102 0,9120 1,0882 1,5149 1,5149 46. táblázat Unit-linked árfolyamok hónapokban megadva Id®Szcenárió 0 1 2 3 4 5 0 1 1 1 1 1 1 1 0,9957

0,9957 0,9957 0,9957 0,9957 0,9957 2 0,9915 0,9915 0,9915 0,9915 0,9915 0,9915 3 0,9873 0,9873 0,9873 0,9873 0,9873 0,9873 4 0,9830 0,9830 0,9830 0,9830 0,9830 0,9830 5 0,9789 0,9789 0,9789 0,9789 0,9789 0,9789 6 0,9747 0,9779 0,9779 0,9779 0,9779 0,9779 7 0,9705 0,9737 0,9737 0,9737 0,9737 0,9737 8 0,9664 0,9696 0,9696 0,9696 0,9696 0,9696 9 0,9623 0,9654 0,9654 0,9654 0,9654 0,9654 10 0,9582 0,9613 0,9613 0,9613 0,9613 0,9613 11 0,9541 0,9572 0,9572 0,9572 0,9572 0,9572 12 0,9500 0,9531 0,9448 0,9448 0,9448 0,9448 47. táblázat Állomány alakulásának feltételezése 54 Id®Szcenárió 0 1 2 3 4 5 13 0,9459 0,9491 0,9407 0,9407 0,9407 0,9407 14 0,9419 0,9450 0,9367 0,9367 0,9367 0,9367 15 0,9379 0,9410 0,9327 0,9327 0,9327 0,9327 16 0,9339 0,9370 0,9287 0,9287 0,9287 0,9287 17 0,9299 0,9330 0,9248 0,9248 0,9248 0,9248 18 0,9259 0,9290 0,9208 0,8323

0,8323 0,8323 19 0,9220 0,9250 0,9169 0,8287 0,8287 0,8287 20 0,9181 0,9211 0,9130 0,8252 0,8252 0,8252 21 0,9141 0,9171 0,9091 0,8217 0,8217 0,8217 22 0,9102 0,9132 0,9052 0,8182 0,8182 0,8182 23 0,9064 0,9093 0,9014 0,8147 0,8147 0,8147 24 0,9025 0,9055 0,8975 0,8112 0,8112 0,8112 25 0,8987 0,9016 0,8937 0,8078 0,8078 0,8078 26 0,8948 0,8978 0,8899 0,8043 0,8043 0,8043 27 0,8910 0,8939 0,8861 0,8009 0,8009 0,8009 28 0,8872 0,8901 0,8823 0,7975 0,7975 0,7975 29 0,8834 0,8863 0,8785 0,7941 0,7941 0,7941 30 0,8796 0,8825 0,8748 0,7907 0,7907 0,7907 31 0,8759 0,8788 0,8711 0,7873 0,7873 0,7873 32 0,8722 0,8750 0,8673 0,7840 0,7840 0,7840 33 0,8684 0,8713 0,8636 0,7806 0,7806 0,7806 34 0,8647 0,8676 0,8600 0,7773 0,7773 0,7773 35 0,8610 0,8639 0,8563 0,7740 0,7740 0,7740 36 0,8574 0,8602 0,8526 0,7707 0,7707 0,7707 48. táblázat Állomány alakulásának

feltételezése 55