Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Dr. Málovics János - Pénzügytan jegyzet

PÉNZÜGYTAN Dr. Málovics János 1. fájl A PÉNZ KIALAKULÁSA A pénz kialakulása: - az ember társadalmához, gazdálkodásához köthet , lassan alakult ki, jelenlegi formáit egy folyamat során vette fel. A pénz alakváltozásai az id során (el ször különböz eszközök voltak, pl.): vTengeri kagylók vÁllati prémek vVas, réz, ezüst, arany majd ezeket felváltották: vÉrmék vBankjegyek vBankkártyák vElektronikus jegyek Az els három adott közösségen belüli nagyon hasznos jószágokat jelentette, ami mindenki számára értéket jelentett, ezért könny volt elcserélni másra, valamint jó tárolhatóság jellemezte ket. A pénz megjelenése vA pénztörténet fordulópontjai: a gazdasági fejl dés jelent sebb fordulópontjaihoz az árutermelés fejl désének jelent sebb pontjaihoz kapcsolódnak Önellátás Árutermelés Munkamegosztás Kereskedelem A legfontosabb váltás az önellátásból árutermelésbe való m ködés, ez veti fel a pénz

fontosságát. Önellátás esetén nincs szükség cserére, annak ellenére sor kerül rá, de csak közösségen belül – a munkamegosztás fejl désével válik szükségessé az árucserére, ami közvetlen csere – árut-árura – barter Közvetlen csere: pénz nélküli csere – terméket-termékre – gyors hozzájutás, de a csere létrehozása nehézkes (meg kell találni, hogy kinek van olyan terméke). A munkamegosztással még nehezebb lesz – kialakul az ún. közvetett csere, amikor a terméket ún. általánosan elfogadott árura cserélik (amire mindenkinek szüksége van), majd ezt cserélték a szükséges termékre – a pénz általánosan elfogadott áruvá vált. Tulajdonképpen a pénz is áru, ami különleges à olyan jegyekkel bír, ami mások számára fontos. Milyen áru válhat pénzzé/csereeszközzé? Elvárások Tartósság: tárolható legyen, kés bb is fel lehessen használni Oszthatóság: a különböz csereérték miatt – egészen kis

mennyiség is nagy értéket képviseljen. Egynem ség: könnyen felismerhet , el állítható, ellen rizhet legyen a min sége Fajlagosan nagy érték: kis mennyiség is nagy értéket képviseljen Általános elfogadás: mindenki számára értéket jelentsen Pénz megjelenésének következménye: 1 1. közvetlen cseréb l közvetett csere válik 2. Szétválik az eladás és vétel à az eladás és vásárlás nem feltétlenül jelent cserét A gazdagságot nem az áru felhalmozása jelenti, hanem a pénz felhalmozása! Mikor jelenik meg a pénz? Amikor egy adott közösségben egy adott áru betölti a különleges áru szerepét à általános egyenértékessé válik Minden egyenértékes pénz? –> igen, de nem nevezhetjük pénznek – csak egy meghatározott körben, bizonyos szakaszokban – az egyenértékes szerepét bizonyos helyeken más-más áru töltötte be. Nemesfém egyenértékesek? à nem minden alakja, csak a nemesfémeket lehet általános

egyenértékesnek tekinteni (ezüst, arany) Pénzrendszerek 1. Bimetallizmus: - amikor a nemesfémek kezdik átvenni a pénz szerepét ez az els rendszer többféle pénz van egyszerre forgalomban (ezüst és aranytartalmú) alkalmasak voltak pénz funkció betöltésére cserearánya stabil volt – egymáshoz is viszonyítva – (a termék ára saját értékükhöz viszonyítva változik), akkor jó, ha az arany/ezüst cseraránya nem változik à ezt azonban nem lehetett megállítani – annak a nemesfémnek az értéke, amelynek cseraránya jobb volt (eltért az arany/ezüst csereértéke). Az arany lett értékesebb, a termékek ára aranyban egyre kevesebb volt à túl szeretnének adni a kevesebbet ér n – a jobb pénzt megtakarítják, a rosszabbon vásárolnak. - A fenti jelenség a Grasham-törvény: a rossz pénz kiszorítja a jó pénzt – a mai napig érvényben van ez a törvény. A bimetallizmus olyan pénzrendszer, ami nem tartható – „halálának”

bekövetkezése törvényszer . Ellentmondásának feloldása: 1. Az arany-ezüst értékarányának rögzítése 2. Monumentalizmus: az aranyat teszik egyeduralkodóvá – a XIX sz-ig az arany egyeduralkodóvá válik. Napjainkban (197-es évek óta) nincs kapcsolat az arany és a pénz között. Mára az arany csak különleges áru A pénz értéke A pénzláb: A pénz értékének meghatározása: a pénz egy egysége hány gramm aranyat tartalmaz, az adott ország pénzének mennyi az aranytartalma – ahol magas, az árak alacsonyak, ott az árszínvonal alacsony. 1 USD = 0,1 g arany , 1 CHF = 0,01 g arany 1 HUF = 0,01 g arany à 1 USD = 10 CHF = 100 HUF à 1 üveg sör = 1 USD vagy 10 CHF vagy 100 HUF ⇒ Pénzláb: az árak mércéje – a pénzláb alapján nem mondhatjuk, hogy rosszabb a pénz, az dönti el, hogy mit lehet rajta vásárolni – a jó/rossz pénz mögött az adott állam gazdasága áll. A pénzláb az árak mércéje. Mit l függ a pénzláb nagysága: tetsz

leges, mértéke függ: - az államkincstártól, 2 - mekkora az adott gazdaság – ha nagy, rengeteg pénzre van szükség – egy egység nem képviselhet túl sok aranyat - kulturális hagyományok: nagy vagy kicsi pénzben szeretnek számolni. Pénzrontás lehet sége: a pénzláb megnyirbálása: à fizikai megnyilvánulása: az államkincstár sokat akar költeni, pl. egy rendkívüli esemény (háború) esetén, amikor képtelen finanszírozni azt, ezért pénzt kell teremteni – erre volt jó a pénzláb megnyirbálása – csökkentik a pénz aranytartalmát (pl. felolvasztás vagy körbenyírás) – egy id után azonban rájönnek az emberek, és adminisztratíve is csökkenteni kellett az arányt – romlik a pénz! A pénz funkciói: - értékmérés: méri az áruk értékét forgalmi eszköz: az áruforgalmat le lehet vele bonyolítani fizetési eszköz: az áru adásvételéhez kapcsolódik – csak fizetni/eladni lehet vele felhalmozási eszköz:

alkalmas/szívesen felhalmozzák – a vagyont ebben tartják – meg rzi az értékét (kincsképz funkció is a neve) nemzetközi/világpénz funkció: nem egy országon belül, hanem nemzetgazdaságok között is funkciót tölt be - konvertibilis 2. Pénzfejl dési szakasz: Pénzhelyettesek – Hitelpénz megjelenés Pénzhelyettesek megjelenése: papír anyagú pénzhelyettesek, az arany anyagú pénzeket váltotta fel. Oka: 1. Célszer ség: aranyérme forgalom nehézkessége: kopás, szállítás, biztonság – aranyból is egyre kevesebbet tartalmazott. 2. Az aranyérme szállítás nehézkes volt, nem volt biztonságos 3. Szükségszer ség: a forgalomhoz szükséges pénzmennyiség növekedése relatív pénzhiány, a több áru több pénzt igényel – a megjelenés korlátja a kincstár aranykészlete. Pénzhiány váltó (pénzre szóló követelés) váltóforgatás (váltóval történ fizetés) kereskedelmi váltó: pénzhelyettes A pénzhiány megjelenése a

váltó megjelenését hozta magával – kötelezettség a kifizetésre a vev részére. A váltót pénzzé a forgatás teszi, azzal vásárolt, továbbadta, forgatta Kialakult a kereskedelmi váltó, ami már pénzhelyettes volt. Forgatása nehézkes volt, mert csak egyösszegben lehetett felhasználni, valamint a váltó kibocsátója felé nagy bizalommal kell lenni. Kés bb a bankok erre a bizalomra építettek, elkezdték leszámítoltatni, saját váltót hoztak létre (bankárváltó), ezt már többen ismerték, jobban bizalommal voltak iránta. Problémája még mindig az egyösszeg ség volt, ezért létrehozták a különböz címlet váltókat, ezt már be lehetett könnyen váltani. A bankárváltó kockázata így már a banké volt, így már hitelpénz funkciót töltött be. A bankárváltó a bankkal szembeni követelést testesíti meg – a bank saját váltója, bármikor beváltható volt, de ezeket már a bankjegynek hívták, aranyra volt beváltható, de az

emberek nem akarták beváltani, így az arany és a papíros bankjegyek közötti kapcsolat lazult, majd megsz nt – kialakult a modern pénz. A váltóforgatás feltétele: bizalom: az adós fizet képessége Bankok saját váltója: bankárváltó hitelpénz 3 3. Pénzfejl dési szakasz: Hitelpénz - Papírpénz Hitelpénz (modern pénz): - a bank saját váltója (bankjegy) – hitelként kerül forgalomba - papír anyagú pénz, 100%-os kapcsolat a pénz és arany között. - Kés bb megjelenik a hitelpénz (arany alapú pénz). Jellemz je: Kezdetben többféle bankárváltó Modern pénz: 1.hitelpénz/papíros anyagú pénz: egy adott bank váltója hivatalos, törvényes fizet eszközzé válik – állami monopólium) Kezdetben aranyfedezet van – ne értéktelenedjen el, meg lehessen venni rajta ugyanazt hosszabb távon is – ne kelljen többet kibocsátani vagy úgy kerüljön fogalomba, hogy ne áruforgalom szükséglete legyen Kés bb: 2. papírpénz

(kényszerárfolyammal felruházott papír anyagú pénz – kibocsátási joga állami monopólium), úgy kerül a forgalomba, hogy az állam deficitjét finanszírozza, áruforgalomhoz nem kapcsolódik, könnyen okozhatja a pénz felhígulását. Pénzmennyiség Vita a pénzmennyiségr l: nemesfémek és pénzhelyettesek mennyiségének kapcsolata Infláció kérdése felmerül, két elméleti csoport van: 1. Currency iskola: a pénzmennyiség nem haladhatja meg az arany mennyiségét (∑ pénzmennyiség =∑ nemesfém), a pénz értékének meg rzése csak így lehetséges – sokáig uralkodó nézet volt. 2. Peel törvény: nem lehet több pénzt kibocsátani, mint amennyi arany van - tarthatatlan 1928-ban megszüntetik a törvényt 3. Banking-elmélet: a pénzmennyiség meghaladhatja az aranymennyiséget (Pénzmennyiség > aranymennyiség) . Felmerül az inflációs pont kérdése – Lényeg: árufedezet legyen aranyfedezet helyett ⇒ a bels érték nélküli pénz is lehet

„jó pénz” Pénz és arany Az arany monetáris szerepének csökkenése A kapcsolat egyre kisebb Kell arany – nem kell arany? Ma már nem attól jó. XXszázad példái: Grasham törvény érvényesülése, az aranyfedezet csökkenése, az arany demonetarizálódása (a II. világháború után már nem lehet beváltani aranyra, csak dolláron keresztül) Pénz szerepe Piac és redisztribúció: Szükség van-e pénzre? Válasz: a társadalmakban keletkez javak elosztási elvei: reciprocitás (kölcsönösség), redisztribúció (újraelosztás), piaci viszonyok (pénz) 4 2. fájl A MODERN PÉNZ Pénztörténet: a pénz kialakulása: árupénz, pénzhelyettesek és az arany, modern pénz: hitelpénz Modern pénz: bels értékkel nem bíró pénz, mesterséges, teremtett pénz, forgalomba kerülése: bankrendszeren keresztül Bankrendszer (kétszint ) A modern bankrendszer szerepl i: központi bank és kereskedelmi bankok és nem monetáris intézetek Kereskedelmi bankok

feladata: a pénzügyi közvetítés lebonyolítása megtakarítók – felhasználók Kialakulásuk: letéti intézmények: kezdetben 100%-os tartalékkal, kés bb résztartalék Bankügyletek Passzív bankügyletek: betétgy jtés és aktív bankügyletek: hitelezés Bankcs dök (a betétesek elveszítik pénzüket) a betétesek biztonsága: betétbiztosítás (az állam garanciát vállal) A kereskedelmi bankok haszna: kamatmarzs - jutalék Központi bank: a bankok bankja Megjelenésének szükségessége 1. Papír alapú pénzhelyettesek (Peel törv) 2. Jegybank monopólium kialakulása Anglia 1694 Bank of England (cél: a királyi kincstár adósságának rendezése) 3. a pénzmennyiség hatékony szabályozása 4. a ker bankok tevékenységének befolyásolása ∑: 1. rködik az ország pénzének értékállandósága felett 2. Biztosítja az ország fizet képességét A központi bank feladatai: 1 Pénzkibocsátás (emisszió) jegybankpénz: készpénz – számlapénz

monetáris politika: pénzmennyiség szab.( a pénz menny ne haladja meg a forg-ban lév áru menny) 2. Bankok bankja: a végs mentsvár pénzintézeti számlák vezetése (ker. bankok szláit vezeti) likviditási szolgáltatás nyújtás a ker.bankoknak 3. Likviditási szolgáltatás (végs mentsvár): - jól gazdálkodó bankok számára hitel - minden jó hitelbiztosítékot elfogad 5 - magas kamatot számít fel - mindenki számára azonos, elérhet információk 3. Állam bankja Az államháztartás finanszírozása jegybanki függetlenség? 4. Árfolyam-politika kialakítása devizapiaci intervenciós kötelezettség Állami (jegybanki) tartalékok kezelése devizatartalék, értékpapírok - aranytartalék A modern pénz A modern pénz lényege: készpénz – számlapénz jegybankpénz – monetáris bázis kereskedelmi bankpénz Lényege: Bankpasszíva (bankkal szembeni követelés), mely betölti a pénz a pénz fizetési-, forgalmi eszköz-, és felhalmozási eszköz

funkcióit Pénzteremtés A modern pénz teremtésének módjai: - hitelnyújtás - külföldi deviza vétele (a bank által) 1. Hitelnyújtás: kereskedelmi bank által nyújtott pénz: kereskedelmi bankpénz A kereskedelmi bank nyújt számlát a gazdasági szervezet részére (Hitelszámla – Betétszámla). A bankpénz megsemmisülése: a hitel visszafizetése Összességében: a pénzmennyiség az áruforgalom igényeihez igazodik. 2. Devizavásárlás: valuta (adott ország fizet eszköze) – deviza (külföldi fizet eszköz, pl Euro) Ha Árut exportálnak v. szolgáltatást vásárolnak t lünk, de devizában fizetnek érte – következménye a deviza beáramlás (megtartása normális gazdaságban csak akkor célszer , ha is abban akar kereskedni) – deviza értékesítése a banknak, mivel forintra kell váltani – ezért a bank pénzt ad, a hazai pénz mennyisége n a forgalomban, úgy, hogy az áru kevesebb lesz (kivitték) A hazai pénz megsemmisülése: a deviza

eladása a bank által (deviza: más ország bankjával – gazdaságával – szembeni követelés) és a gazdasági egység a forintját berakja a bankba, az árut meg behozza (import) Összességében: a pénzmennyiség az áruforgalom igényeihez igazodik Pénzteremtés a bankrendszer egészében Ha egységnyi pénz a bankrendszerbe kerül, ott megsokszorozódik multiplikátor-hatás m=1/t Valóság: többlettartalék (multiplikátor = 1/kötelez tartalékráta) A kereskedelmi bank csak akkor tud folyósítani, ha betétei vannak, de ez nem új pénz, csak akkor új, ha szerez valamilyen módon a jegybanktól pénzt. 6 Kötelez tartalékrátát kell képezni a kihitelezett összegek után (likviditás meg rzése végett.) Multiplikátor hatás: pl. 1000 egységnyi jegybankpénz megjelenik (több betét van), nem hitelezheti ki mindet, 10% tartalékrátánál csak 900-at folyósíthat, de aki kapta a hitelt az elkölti, az eladó számláján betétként megjelenik itt az

szintén plusz betét – kihitelezheti újra a tartalékráta kivételével 900*0,9=810-et – ezt kihitelezi újra, újra megjelenik másiknál, az leveszi a rátát 10%, 729 maradt. Tehát: 1000 Ftnyi jegybankpénz teremtett 900-at, 810-et, 729-et – bankpénzként történ funkcionálása során megsokszorozódik, száma megállapítható à a tartalékráta reciproka: m=1/t. OKA: a bankok a rátánál többet tartalékolnak, készpénzkiszivárgás (az emberek/gazd.vállalatok nem költik el teljesen a pénzt –valamennyit tartalékolnak készpénzben) 3. fájl: Monetáris és fiskális politika Arra, hogy a pénz ne értéktelenedjen el, a kormányok vigyáznak à minden kormánynak van gazdasági politikája, célja: az emberek egyre jobban éljenek. A pénz szerepe ebben: a gazd. szerepl inek összekapcsolása Az állam szerepe: - kezdetekben (XX. negyedéig) minimális – a gazdaságba nem célszer beavatkozni - a gazdaság önfejl dése biztosította a kilábalást a

válságból - azonban 1929-33 Világválság – a gazdaság nem tudott kilábalni, az államnak be kellett avatkoznia. Az állam beavatkozása az alábbi területeken: - a gazdasági növekedés (egy év alatt a gazdaságban a jövedelmek n nek) - munkanélküliség csökkentése (egyfajta szociális és politikai jelent ség ) – a gazdaság növekedése biztosítható 20%-os munkanélküliség mellett is – ez azért feszültséget okoz. - infláció csökkentése: kevés országban nincs infláció – fontos, hogy ne legyen nagy, mert az akadályozza a gazdaság szerepl it, nem ösztönöz befektetésre. - fizetési mérleg: ha a nemzetközi fizetési mérleg negatív hosszú id n keresztül, az ország eladósodását, inflációt hoz magával. - bels költségvetési egyenleg: a pénzügypolitika része, fontos terület, ha az egyenleg passzív, inflációt eredményez. A pénzügypolitika két területre oszlik: 1. Monetáris politika 2. Fiskális politika Monetáris

politika: Pénzkínálat szabályozása antiinflációs politika - lényege a pénzkínálat szabályozása – a gazdaságba áramló pénztömeg szabályozása – mindig csak annyi legyen, amennyi kell – inflációellenes tevékenység. a jegybankhoz kapcsolódik bizonyos mértékben függetlenséget élvez az államtól alapvet feladata tehát az infláció szabályozása. 7 - Pénzkínálat = monetáris bázis x multiplikátor (MS = m x MB): monetáris bázis: a forgalomba áramló jegybankpénz (el ször ker. bankokba jut, ott megsokszorozódik) - A pénzkínálat szabályozására két lehet ség van: (MS szabályozása = MB és/vagy m étékének szabályozása) o monetáris bázis szabályozása vagy o multiplikátor szabályozása Leginkább a forgalomba áramló pénzt (monetáris bázis) tudja szabályozni. Szabályozási módok: - Direkt eszközök: a szabályozandó tényez k (kamat, hitel) nagyságának, értékének meghatározása – meghatározza azokat a

tényez ket, amelyek hatással lehetnek a forgalomba áramló pénzmennyiségére (kamat, hitel) A konkrét meghatározás lehetséges, modern demokratikus berendezés mellett nem jó megoldás, ezért alkalmazza inkább az indirekt eszközöket. - Indirekt eszközök o kötelez tartalékráta o refinanszírozás, rediszkont o kamatpolitika o nyíltpiaci m veletek o erkölcsi ráhatás ¤ Kötelez tartalékráta - a kereskedelmi bankok gazdasági szervezetek, de felettük a jegybank áll – a banki tevékenységet külön jogszabály írja el . - lényeg : a betétek x %-át jegybankpénzben kell tartani A betét származhat: vállalkozásoktól, lakosságtól, jegybanktól. Tartalékráta = (készpénz + jegybanki betét)/kereskedelmi bank összes betéte A tartalékráta nagysága általában 10% körüli. A tartalékráta szerepe: 1.ker bankok likviditásának biztosítása: amikor a banknak likviditási gondja van – készleteiket be tudnák fektetni de korlátja van, fél , hogy

túl sok pénzt fektetnének be. 2. ker bankpénz-teremtési korlát: ha a jegybank emeli a rátát, kevesebbet tud kivételezni a bank, kevesebbet áramoltathat a gazdaságba. ¤ Refinanszírozási politika Refinanszírozás: a finanszírozás finanszírozása à ha a kereskedelmi bank hiteleket nyújt, célja a hiteleket nyújtva tovább kihitelezi az általa felvett hitelt. A ker bank által nyújtott hitelek forrásai: alapt ke/betétek/ refinanszírozási hitel (=tartalék hitelek) Refinanszírozási hitelt a legegyszer bb a jegybanktól felvenni. De ezáltal a forgalomba egyre több pénz áramlik. A refinanszírozási hitel jegybanki forrás, meghatározza a ker. bankok hitelkihelyezését(kiskapu: bankközi piac – a ker. bankok egymás között hiteleznek) A hitelkihelyezések növekedésével a kereskedelmi bank több forráshoz jut. Ha csökkenti, nem hozza ugyanezt az eredményt ¤ Rediszkontpolitika - ma már nem annyira jellemz , akkor volt elterjedt, mikor a

váltóhitelek korszaka volt - lényege: a váltókat a ker. bankok leszámítolták, de nem várták meg a lejáratot, a veszteség ellenére viszontleszámítolták az állami jegybanknál. 8 - tulajdonképpen kétszer diszkontálást jelent mivel a jegybank nem ingyen diszkontál – ahogy változik a rediszkontláb úgy változik a ker. bank érdekl dése Ha csökken: nem váltja be, a pénzforgalom csökken az ország gazdaságában. ∑: a jegybanki forrás, mely meghatározhatja a ker. bankok hitelkihelyezését ¤ Kamatpolitika A refinanszírozási hitelek kamatlábának változtatásával a refinanszírozási hitelek keresletének szabályozása. Hatása nem mindig kiszámítható - a kamat költség a vállalatnak, ha a költségt képessége nagy nem számít a magasabb kamat - a kamatköltség sokszor áthárítható – ha olyan vállalat veszi fel a hitelt, aminek pozíciója jó, áthárítja a költséget a vev re – a forgalomban lév pénzmennyiség nem

csökken. - piaci várakozások: a vállalatok jónak ítélhetik meg a helyzetét, a kereslet folyton növekszik –a vállalat növekv kamatláb mellett is beruház ¤ Nyíltpiaci m veletek - a leggyakrabban használt mód - a jegybank által kibocsátott állampapírokhoz kapcsolódik - lényege: az állam bocsásson ki papírt, azzal is kereskedjenek - a jegybank kereskedik - adja-veszi az állampapírokat a piacon lév pénzmennyiség szabályozására. - az államháztartás szükségletének biztosítására adják ki az állampapírt. - az állampapír hozama alacsonyabb mint más kockázatos befektetés, viszont biztonságosabb - bizonyos szervezetek csak állampapírba fektethetnek (nyugdíjszerv., önsegélyez pénztárak) - legnagyobb befektet k a kereskedelmi bankok. - repó megállapodás: visszavásárlási megállapodások: ha a kereskedelmi banktól megvásárol az állam, a kereskedelmi bank kötelezettséget vállal, hogy vissza is vásárolja azt – a kereskedelmi

bank forráshoz jut - Állampapír vétel: pénzmennyiség növekedését eredményezi a gazdaságba - Állampapír eladás: pénzmennyiség csökkenését eredményezi a gazdaságba - az állampapír kamata állandó, az állam a repókamat változtatásával szabályoz ¤ Erkölcsi ráhatás - nem igazán hatásos - a jegybank a gazdaság szerepl ivel nem szokott egyesével tárgyalni, hanem a kereskedelmi bankokkal tárgyal Pénzkereslet - az emberek nem annyi pénzt tartanak, amennyi pont elég, hanem amennyi van. Fajtái: o Tranzakciós pénzkereslet: lebonyolítják vele az adásvételt –sorsa meghatározott o Óvatossági pénzkereslet: amit tartalékol kés bbre, váratlan eseményre – jelent sen behatárolt 9 o Spekulációs pénzkereslet: elegend jövedelem esetén a többszörözésen gondolkodnak – a pénzpiac mozgatja Reálkamat o a befeketetés hozamát/kamatot jelenti o a spekulációs pénzkereslet is hozam/kamat számít – ez szabályos reálkamat =

nominál kamatláb/infláció Költségvetési (fiskális) politika Költségvetési politika - a költségvetésnek a pénzgazdálkodását kezeli - általános cél: hosszú távú gazdasági növekedés biztosítása - a költségvetést a hatalmon lév kormány határozza meg – a fiskális politika ezt kívánja megvalósítani - szükségessége: közfeladatok ellátása a gazdasági növekedés érdekében - Eszközei: o adózás – dönt rész ebb l jön (bevétel) o közkiadások – kiadás - feladata: a gazdasági fejl dést kiegyenlítetté tegye – a kiegyensúlyozatlanságot elkerülje A költségvetési politika kialakulásának történelmi el zményei - 1929-33 Nagy Válság – Keynes nevéhez f dik - Válság el tt – „Say” dogma: nem avatkoztak be, elméleti alapja minden kínálat megteremti a maga keresletét - Ez a dogma 33-ban megd lt – olyan folyamatok játszódott le, mint még soha el tte – negatív irányú spirális folyamat, Sokféle

magyarázat van az okára pl. kereslethiány, árufelesleg. - elhúzódó válság volt, nem tudtak kilábalni - a beavatkozás lényege: kereslet keltése a meglév árukészlet hiányra, de úgy, hogy nem eredményez árutöbbletet. - Megoldás: improduktív szféra fejlesztése Kérdés: hogyan valósul meg? – javaslat az állam avatkozzon be - USA – New Deal: a modern államok gazdaság politikája – amit a költségvetési politika hajt végre – itt valósult meg! - A beavatkozás eszközei (a költségvetési politika gazd.politikai eszközei): o infrastruktúra fejlesztése – pl. az iskolák – jelent s foglalkoztatottság, jelent s kereslet – ennek finanszírozása a bev. forrásból történik, - pl adózás – a költségvetés bevételei - közkiadás – mely növeli a tranzakciós pénzkeresletet – állami transzferek, melyek jöved/társadalmi rászorultság alapján osztják – fogyasztási hajlandóságot nem csökkenti Ezáltal valósul meg az ún

anticiklikus gazdazdaságpolitika, ne legyen er teljes az ingadozás! A költségvetési és fiskális politika kiegészíti egymást, néha van konfliktus azért. A 70-es évek közepén Keynes ellenz i szóhoz jutottak – k a monetaristák, véleményük szerint a nagy állami beavatkozások gazdasági visszaesést eredményez – nem szabad ennyire er sen beavatkozni. 10 A gazdaságban a hosszú távú növekedési pálya adott, a beavatkozás csak eltéríti err l a pályáról. - a munkanélküliség nem gond, természetes velejárója a gazdaságnak – szerintük ez önkéntes munkanélküliség - a kapacitások adottak: de ennek az ösztönzés/visszafogás hatása utólagos, nem biztos, hogy elérik a kívánt hatást. ⇒ A többletpénz kibocsátás inflációt okoz, ami zavarja a kiszámíthatóságot, ad hoc módon politikai érdekeknek nem szabad, az állam ne avatkozzon bele, a pénzmennyiség b vítésének ütemét hosszú távra, el re meg kell határozni. Az

infláció általános jellemz i FOGALMA: az USA-ban kezdték el használni fogalmát 1861 – 65 / I. világháború A 12%-os infláciú nem fontos, az I. Vh utáni infláció az els fontos jelenség, kezdetben a hiperinfláció egyenl volt az inflacióval – (inflation of the curency) Fogalma tehát: mindenféle általános árszínvonal emelkedés. Általános okok: 1. Nominális pénzösszeg (jövedelmek) túlzott növekedése 2. Újratermelés és bels arányainak (fogyasztás – felhalmozás) keresleti szerkezett l való eltérése – a jövedelem dönt részét fogyasztásra költik el, a profit jell. jövedelem dönt részét felhalmozásra költik el. – ha ezek aránya változik – áremelkedés Az okok forrása: Bels tényez k: 1. lakossági megtakarítások csökkenése / a lakossági hitelállomány növekedése / - pénzbeni – elkölti a lakosság a pénzét, nem csak a jövedelmét, hanem hitelb l is vásárolhat. 2. társadalmi juttatások növekedése – n a

kereslet, n a foglalkoztatottság, csökken a munkaid , munkaintenzitás, termelékenység csökkenése – kevesebb T/SZ, inflációt okoz Küls tényez k: 1. külföldr l származó jövedelmek növekedése /valutabeváltás növekedése /fogyasztási cikkek exportjának növekedése, importjának csökkenése – pl. exportból származó – ha gazdaság akkor a termelékenységet növeli, kiviszi-export 2. Az exportkényszer miatti hiány végett importálni kell , megnöv – nem megyünk bele Az árszínvonal emelkedés – kapcsolatban van a jövedelem újraelosztással, az általános árszínvonal azt jelenti, hogy jobb-kevesebb arányban emelkedik a termek ára azoknak, akiknek a reálisan elkölthet jövedelme, az infláció hatására megn . Fogyasztási struktúra függvénye. jelent s mértékben maghatározza az inflációt Pénztulajdonosok aggodalmai: mindenkinek rossz az infláció, de a pénztulajdonosoknak rossz igazán. A pénztulajdonos kiveszi a pénzét onnan,

ahol magas az infláció – a gazdaságnak ez rossz. ∑: az árváltozások ered je: a piaci egyensúly (kereslet – kínálat) megbomlása, árnövekedés. Hatósági árak – kényszermegtakarítások – egyszeri áremelés (piaci egyensúly helyreállítása) A hiperinfláció folyamata Fogalom: az árszínvonal gyorsuló emelkedése, a pénzforgalom papírpénzzel való túltelítettsége Ok: rendkívüli gazdasági körülmények (háború) 11 Gazdaság militarizálása – termelési struktúra átalakítása ⇒⇒jövedelmek elkölthetetlensége⇒ ⇒ kényszermegtakarítások ⇒⇒fokozódó állami költekezés ⇒⇒fogyasztási cikkek kínálatának csökkenése, hiány ⇒⇒gyorsuló árszínvonal emelkedés ⇒⇒jegyrendszer A hiperinfláció folyamata - az árszínvonal gyorsuló értékben emelkedik, a pénzforgalom papírpénzzel való túltelítettsége – nincs pénzteremtési korlát, az állam a költségvetési deficit hatására kerül a forgalomba

(bankópénz) - háború okozhatja vagy rendkívüli gazdasági esemény à els dleges cél: a gazdaság militarizálása a termelési struktúra által – a hadi eszközök gyártása kerül el térbe – a foglalkoztatottság n à elkölthetetlen jövedelem jelentkezik à kényszermegtakarítás à fokozódó állami költségek à a fogyasztási cikkek kínálata csökken à áruhiány à a pénzért nem lehet vásárolni à gyorsuló árszínvonal emelkedés à a kezdetben növekv megtakarítások átcsapnak nagymérték költekezésbe (áremelkedések miatt) – a pénz megtakarítási funkciója forgalmi funkcióba csap át. à jegyrendszert bevezetik - a pénzügyfunkciók megsz nnek ezáltal à közvetett cserét felváltja a közvetlen árucsere - Megszüntetése: Árrögzítés (nem hatékony) ⇒ hiány megszüntetése import növelésével (nem lehetséges, korlátokba ütközik)⇒ megoldás: a pénzen változtatnak, új pénzt vezetnek be - elszabadulása után nehéz

megfékezni – a kormány feladata a megel zés AZ INFLÁCIÓ OKAI 1. Belgazdasági hatások A nominális bérösszeg és az újratermelési arányok - makrogazdasági szinten a nominális bérnövekedés árszínvonal növekedést okoz, ebben az újratermelési arányoknak (fogyasztás-felhalmozás) szerepe van, az lenne jó, ha ez az újratermelési arányoknak megfelel en változna – a kereslet/kínálat globális és strukturális egyensúlyban van/lenne - Árstabilitás feltétele: a termelés növekedése (biztosítja a forgalomban lév árumennyiség növekedését), de ez feleljen meg a kereslet/nominális bérek növekedésének Alapesetek (Felt.: termelékenység növ=bérek növ) 1. Fogyasztási cikkek növ > termelési eszk növ: kereslethiányt – árcsökkenést okoz – a kínálat meghaladja a keresletet. 2. Fogyasztási cikkek növ = termelési eszk növ- változatlan strukt - változatlan árszint 3. Fogyasztási cikkek növ < termelési eszk növ – a

termelési eszköz növekszik, n a foglalkoztatottság, n a kiáramló bér, keresletet okoz, a fogyasztási cikkek növekedés nem olyan mérték , a kereslet>kínálat –> áremelkedés! A nominális bérösszeg és az újratermelési arányok Árszintemelkedési folymatok: 1 Nominális bérösszeg növ. = termelékenység növ : Újratermelési arányok: n a termel eszk súlya – globális és strukturális feszültség – áremelkedés 2. Nominális bérösszeg növ < termelékenység növ, de meghaladja a fogyasztási cikkek növ globális és strukturális feszültség – áremelkedés- a fogyasztási cikkek piacán nem n úgy az árukínálat, mint a termelési eszk. szférájában – következménye ugyanaz – feszültség 12 3. Nominális bérösszeg növ = termelékenység növ,: változatlan újratermelési arányok, de a fogyasztási cikkek kínálati szerkezete eltér a keresletét l - kereslet-kínálat strukturális egyensúlytalansága –

árszintemelkedés ∑: a nominális bérösszeg és a termelékenység összekapcsolása nem elégséges feltétele az árstabilitásnak. (ált nem is valósul meg) Nominális bérek – termelékenység kapcsolata: - nemcsak a foglalkoztatás növekedése vagy jövedelmek kiáramlása (termeléshez kapcsolódó) létezik, hanem ennek hangot adnak a szakszervezeten keresztül – ha er sek, az alkalmazotti szféra béreit tudja növelni à nominális jövedelem áramlás termelékenység növekedése nélkül. A monetáris expanzió hatása is jelent s az infláció kialakulásában. Gazdaságpolitikai dilemma: mindig van munkanélküliség – ha csökken, nem biztos, hogy jó – nominálbér kiáramlást okoz. A stabilitás teljes foglalkoztatottság mellett nem valósulhat meg A III. szektor (szolg,szektor, hadi célú) szerepe – fokozott szerepe van, egyre nagyobb, jövedelem kiáramlást okoz, inflációgerjeszt , a hadiipar szolgáltatási, mert senki nem veszi igénybe, de

pl bérköltség jelen van. Az állami költségvetés szerepe Költségvetési újraelosztás: - a jövedelem újfajta elosztás - a bevételek/kiadásoknak van volumene és szerkezete, ami nem állandó, ha ugyanolyan mértékben n a bevétel és kiadás a költségvetésben, nincs probléma. Gazdasági növekedés üteme – költségvetési bevételek és kiadások kapcsolata Több lehet ség a stabilitásra: 1. A költségvetési újraelosztás arányának állandósága – ha van gazd növekedés, megengedhet , hogy a bev. is ilyen mértékben n jön, a kiadások is – a kett egyformán változzon, ez az árstabilitás követelménye 2. A költségvetési újraelosztás arányának ingadozása kövesse a növekedési ütem ingadozásait – egyenletes növekedésnél egyenletes a változás. Ezek közül: 1. nem lehetséges – a gazd növekedés soha nem egyenletes 2. nem lehetséges – nincs olyan költségvetés, ami képes visszafogni magát – a bevétel tudná követni,

de a kiadás nem tudja követni. Megoldás– Monetaristák szerint: a költségvetési kiadások csökkentése (ezt nem tudja megvalósítani, ezért ) ⇒ bevételek (adók) emelése ⇒⇒ jövedelem átcsoportosul (profitok csökkenése) ⇒⇒ a vállalati szféra nem érdekelt – csökken(nem n ) a termelés – a kereslet n – áremelést okoz. Gazdasági stagnálás/visszaesés esetén dilemma: mit idézzen el az állami költségvetés: áremelkedés – kínálat/keresletcsökkenés – a termelésben való érdekeltség is – a magasabb árú kínálat – keresletcsökkenés hitel expanzió Költségvetés, mint vásárló: - globálisan megnöveli a keresletet – áremelkedést okoz - strukturális áruhiány 13 Összhatás: Modern gazdaságban több olyan következmény van, ami bizonyítja, hogy infláció nélkül nem lehet létezni. Hatás intenzitása: alacsony növekedési ütem (stagnálás) esetén er sebb. 2. Külgazdasági hatások - az infláció

hatása sokszor küls tényez n múlik. - a külgazdasági hatásnak nem minden országra van egyforma hatása - általában a külker. árak emelkednek közvetlen hatások: import - áremelkedés közvetett hatások: helyettesítési hatás (vesz másmilyet)/termelési szerkezet változása (elkezdi gyártani) Els eset: export – import árváltozás azonos Hatása kétszint : 1. Makroszint: export árbevétel növekedés ha azonos mérték az importtal, nincs probléma, egyensúly, van 2. Mikroszint: nem érzékelhet az egyensúly – változás – aki exportál, plusz jövedelemre tesz szert, aki importál, többet fizet, rosszul jár – a külgazdasági hatás révén adottság – indokolatlan el ny – ellenhatása: a valuta árfolyamának változása -. Nemzeti valuta felértékelése (ha vki 100$-ért exportált eddig és 20000-et kapott érte, ha felértékelik, 15.000-et kap érte, ha importál 100$-t, leértékelés után csak 15-öt kell fizetni) – aki exportál, kap,

az import r fizet – az import r jobb helyzetbe kerül – a felértékelés el tt fordított helyzet volt, amit a felért. helyrebillentett – következmény: makroszinten egyensúly, mikroszinten többféle következmény lehet: a. egyszeri hatás: újra folytatódik, tartósan nem megszüntethet b. a felértékelés el tt az export r a nyereséget újra az exportra fordítja pl csökkenti a belföldi értékesítést, belf. áruhiányt okoz, ez növeli az export hiányt, a foglalkoztatottság n – n a jövedelem – áremelkedés lehet egy mikroszint beavatkozást csinálni – az állam beavatkozik az alábbiak szerint: 1. Küls értékesítés korlátozása: export engedélyezési rendszer – drasztikus beavatkozás, ma már nem szokás 2. Export nyereség elvonása: drasztikus, nem ösztönz , nem jó megoldás 3. Bels árak emelése: nem biztos, hogy a piac elfogadja – ha el is lehet adni, jövedelem újraelosztást eredményez – a megemelt ár alacsony reáljövedelmet

eredményez. ∑: megoldás csak a felértékelés lehet – ösztönz leg hat az importra, visszafogja az exportot – egyensúlytalanság! Külgazdasági egyensúly megbomlik – nincs más választás: a bels árak emelése! Második eset: cserearány romlás - exportár emelkedés < importár emelkedés - makroszinten sincs egyensúly – mivel meg kell tartani a küls egyensúlyt, a felértékelés egy megoldás lehetne, de a probléma akkor is fennállna, „rés” lenne – veszteség lenne, ezt valuta le/fel értékeléssel megoldják. Kérdés: 1. Ki vállalja a veszteséget? 2 Honnan veszik a devizaszükségletet hozzá? 3 Hol jelenik meg a veszteség – ki viseli a terheket? 14 Válaszok: 1. Költségvetés viselje a terhet: a bevételek egy részével az importot kell finanszírozni - kevesebbet költ) -> csökkennek a jövedelmek (kevesebb nyugdíj, stb.), nem jó megoldás - többet von el: csökkennek a jövedelmek - deficit: csökken a pénz vásárlóereje

2. Export növelése – a bels árukínálat csökken – áremelkedés - infláció – bankhitellel finanszírozhat a költségvetés (nem jellemz ) - kevesebb marad lakossági fogyasztásra - a pénz vásárlóereje csökken à nem érdemes befektetni 3. A cserearány romlás közömbösítésének közvetlen hatása: árstabilitás Érdemes beavatkozni? – kérdéses! – nem! Ha így avatkozik be (felértékel, finanszíroz), közvetett hatás: - torz fogyasztói magatartás: ha a fogyasztó nem tudja, hogy az ország számára drága terméket vesz, abból fogyaszt sokat, ami sokba kerül, abból keveset, ami olcsó - torz termelési szerkezet: belföldi kapacitás meglenne, hogy kiváltsa az importot, de mivel olcsón hozza be, nincs belföldi hajlandóság - külföldi eladósodás: a finanszírozást az állam költségvetési hitellel oldja meg (devizahitel, mert külf.) à következmény: külföld felé eladósodik az ország - a jöv ben keletkez jövedelmek felélése

Mind a 3 esetben arra következtethetünk, hogy az infláció természetes jelenség, kiküszöbölni nem lehet, okai nem szüntethet k meg. Modern gazdálkodásban állami beavakozást nem lehet megszüntetni, de határát lehet csökkenteni. 4. fájl: Államháztartás Általában az állami költségvetés jut az emberek eszébe err l, de ez ennél többet takar. Azért van szükség rá, mert modern gazdaságban a f funkciói szükségessé teszi az állami beavatkozást (állami szerepvállalás) ß minden államban ez eltér mérték a GDP adott %-t vonja be a beavatkozásba. – általában 60%-megy keresztül állami beavatkozáson, a NY-Eu-i gazdban er s az áll. beav, diktatúrában még er sebb, az USA-ban 50%-ot sem ér el Az állam gazd. beavatkozás az újkorban kezd dött, intenzívvé a XX században vált Meg kell gondolni, hogy hova, milyen mértékben és mely szervezet avatkozik be. Bels folyamatok (mely területeken avatkozik be az állam): Allokáció,

Disztribúció/redisztribúció/Stabilizáció 1. Allokáció Cél: az er források hatékony elosztása – milyen javakat lehet elosztani? – amik valamilyen szempontból adottak. Részei: a.) Magánjavak: polgári demokráciában piaci mechanizmusok által kerül elosztásra b.) Piaci kudarc: vannak olyan javak, melyek magáncélú fogyasztása van, de elérhetetlenné válik újraelosztás hatására. Olyan javak, melyek a mindennapi életben nincs szükség (pl. okt, kult, eü ell), ha a) pont szerint kerülne elosztásra, nagy réteghez nem jutna el. c.) Közjavak biztosítása: másra nem lehet bízni az el állításukat, szétosztást, ezért állami megrendelések révén, vagy állami el állítással gondoskodnak róla. Pl utak – állami megrendelésre, de magánszféra állítja el , v. oktatás – az állam állítja el Ezen belül létezik: nemzetközi (össztársadalmi) közjavak: fels oktatás, eü. – el állításáról az állam gondoskodik, helyi közjavak: a

helyi állami szervezetek gondoskodnak el állításáról – pl. alapfokú oktatás 15 A termelési költségek határgörbéje: az összjószág készleten belül az egyik csak a másik kárára javulhat à ha több az állami közjavak el áll., akkor a magánszféra el áll csökken és fordítva, mert az er forrás mennyiség adott. 2. Elosztás (disztribúció/redisztribúció) - ha nincs állami beavatkozás – a piacon kerül elosztásra - azért van állami beavakozás, mert a modern államban felmerül az igazságos elosztás problémája, vagy legalább elfogadható jövedelem elosztás – mivel az összlakosság elégedett – csak áll. beavatkozással lehet Elosztási politika f eszközei: a.) Adótranszfer: adózás révén a keletkez jövedelmek jelent s részben nem ott realizálódik, ahol keletkezett –a visszajuttatott pénzek az eredeti szándéktól eltér en kerülnek elosztásra. Lényeg: a társadalomban keletkezett minden jövedelmet megadóztat. b.)

progresszív jövedelemadó: minél magasabb a jöved annál több adó c.) fogyasztási cikkek adóztatása, támogatása: jövedelem újraelosztás – ha adókkal megemelik egy termék árát, aki ezt megvásárolja, a jövedelemb l kevesebbet tud megvásárolni, mint az, akinek több a jövedelme Újraelosztás és gazdasági hatékonyság - a jövedelem újraelosztás gazdasági hatékonyságot sért jelenség – a magas jövedelem adózás után kevesebbet takarít meg, a bankbetét kevesebb lesz, a banki kevesebb pénzt tud áramoltatni –a gazdasági növekedés kevesebb lesz. 3. Stabilizáció Lényege: a gazdaság egyenletes fejl déséhez az államházt.nak úgy kell m ködni, hogy ne legyen hullámzó görbéje, visszaesés ne legyen ß ez nem kerülhet el, a kilengéseket restrikciós (túl magas/er teljes növekedést visszafogja, hogy ne legyen nagy esés), expanziós (hanyatlást ösztönözze) szabályozza. Megvalósítása: fiskális politikával –

foglalkoztatás, árstabilitás, fizetési mérleg egyensúlya, gazdasági növekedés ⇒⇒ nem lehet megvalósítani, de törekedni kell rá, olyan állami gazdaságpolitikával, ami hol expanziós, hol restrikciós politikát folytat. Államháztartás: a közösségi feladatok ellátását szolgáló rendszerek – nem egységes egész, alrendszerein keresztül m ködik Államháztartás alrendszerei 1. Központi kormányzat 1.1Központi költségvetés 1.2Szociális biztonság rendszere 1.21Kötelez társadalombiztosítás 1.22Önkéntes pénztárak 1.23Kiegészít biztosítások 2. Elkülönített alapok 3. Helyi önkormányzatok Állami feladatok: Központi- /helyi- /konkrét egyedi feladatok ⇒⇒ államháztartás: központi és 16 helyi költségvetések – a feladatok megosztása- a helyi feladatokat a helyi önkorm. végzi el Központi kormányzat 1. 1 Állami (központi) költségvetés Fogalma: Egy adott – várható id szak valószín síthet összes

bevételeinek és kiadásainak összeállítása, ami 0-ról indul, nem a bázis év alapján. Különböz költségvetések vannak (államtól függ – pl. állami, szövetségi, nemzetközi (nemzetközi szervezet, pl EU) költségvetés Tartalmai elemei: Nehéz konkretizálni : az állam gazdasági tevékenységének alapja – az államháztartás gazdasági keretei - követnie kell az állam célkit zéseit, amelyeket meg akarnak valósítani (pl. nyugdíjemelés) - az er forrás allokációt úgy kell megvalósítani, hogy belekalkulálja el re . - a deficitet is be kell tervezni Formai elemei: - Bevételek és kiadások terv- és számszer szembeállítása - Mindkét oldalának egyenl nek kell lenni (a bev. tartalmazza a deficitet is) - jöv re vonatkozó pénzügyi terv - jogilag kötelez érvény , törvényerej , parlament hagyja jóvá Készítésének alapelvei: jogi jelleg alapelvek –készítési eljárási szabályok gazdálkodási alapelvek – végrehajtás,

gazdálkodási elveket jelenti elszámolási alapelvek – nyilvánosság 1.2 Szociális biztonság rendszere 1.21 Kötelez társadalombiztosítás - Széles rétegeket érint intézményes biztosítás – önkéntes v. kötelez lehet Mo-n kötelez Alapgondolata: a nem biztosan bekövetkez eseményekr l való gondoskodás – részben magánbiztosításon keresztül valósulhat meg, de azért össztársadalmi biztosítás van, mert az intézményes biztosítás költsége olcsóbb, mint az egyéni/egyenkénti – ha egyéni lenne, lennének akik nem tudnák/nem akarnák fizetni – ha van gondja, másoknak kellene róla gondoskodni. Társadalombiztosítás – egyéni biztosítás / jellemz k-azonosságok: - bizonytalan jöv beni veszélyhelyzet: azonos - a kár megtérítése: TB-nél 100%-ban, egyéninél nem biztos – s t! - kármegosztás – biztosítási díj – pl. Casco – nagyobb díj, kártérítés % nagyobb – de a TB sem mindig téríti meg a kárt (pl a

táppénz<jövedelem) Különbségek: - megállapodás – törvényi rendelkezés – kötelez vé teszi a fizetését a TB-nek - díj és ellenszolgáltatás kapcsolata: magasabb díj, magasabb szolgáltatás a magán bizt. nál, a TB-nél nem - a térítés formája: TB: természetben, nem pénzt adnak, hanem lehet séget a gyógyításra, magánnál pénzt ad - szervezeti m ködési forma: egyéninél biztosító szervezeten keresztül, TB: állami - üzleti (mindkett nek jó) - magán <–> szolidaritási jelleg (a társadalom rászorult rétegei is részesüljenek) (TB) A társadalombiztosítás bevételei: önállóan m ködik, vannak bevételi forrásai, amit állít el . Ide tartozik: 17 - munkáltatók, munkavállalók befizetései – befizetési kötelezettség van - központi költségvetési támogatás – mert a befizetések nem fedezik a kiadásokat - t kejelleg bevételek: a TB önálló szerv, a rábízott vagyonnal gazdálkodni kell – befekteti a

két, bevételei lesznek – államkötvény, kincstárjegy, ingóságok, ingatlanok, stb. A társadalombiztosítás f bb szolgáltatásai: - öregségi- rokkantsági nyugdíj - egészségügyi ellátás - táppénz - munkanélküli segély - anyasági- és gyermekgondozási segély A nyugdíj megállapításának rendszerei: - többféle rendszer van 1. Felosztó kirovó rendszer: a biztosítási év alatt befolyt járulékbevételeket szétosztják a biztosítottak között. – abban a évben szétosztják - Lényeg: generációk közötti átcsoportosítás Probléma: nem képez tartalékot / átlagos életkor növekedése – a születések száma csökken: nem tudják finanszírozni abban az évben a nyugdíjakat. 2. Várományfedezeti rendszer: az emberek várnak valamennyi nyugdíjat, ennek fedezetét kell befizetniük – összege maga a váromány. Olyan társadalomban m ködik, ahol többféle módon gondoskodnak magukról a lakosok (pl. önkéntes nyugdíjpénztár) 3. T

kefedezeti rendszer: modern társadalmakban ez a jellemz - el kett kombinációja – a nyugdíjkifizetéseket a folyó járulékbevételekb l teljesítik, de egyedi t kefedezeti számla: a be- és kifizetések t késített értékének ekvivalenciája Egészségbiztosítás: a betegséggel összefügg gyógyítás, táppénz, többféle rendszer van: - Kötött rendszer: nincs szabad orvosválasztás- meghatározott, hogy hova fordulhat - Szabad orvosválasztás rendszere: mindenki oda megy, ahova akar – nem megvalósítható - Vegyes rendszer: szabadon lehet menni, de minden orvos csak meghatározott számú beteget fogadhat - Térítési rendszer (USA): rendszere tényleg nem jó, az elesettek nem tudják finanszírozni a ktgeket, ha az alapellátás nem elegend – a másik oldalon meg pozitív, mert nem pazarló, arra ösztönöz, hogy maguk gondoskodjanak az ellátásukról. Munkanélküli segély - alapfunkciója: a munkavállalók ösztönzése álláskeresésre - nem a

megélhetés finanszírozása a cél - a világon a munkanélküli segély nem progresszív, nem kap magasabb összeget, aki el tte sokat keresett 1.22 Önkéntes pénztárak: Önkéntesen szervez , független, szolidaritási elven alapuló nonprofit szervezetek Kezeli a tagdíjbefizetéseket és a rábízott vagyonnal gazdálkodik A tagok a pénztár tulajdonosai – akik elfogadják a pénztár alapszabályát, vált. nem akar Jellemz ik: önkormányzati m ködés - függetlenek kölcsönösség – a tagok érdekeit veszi figy-be – a m ködést is a tagoknak kell finanszírozni önkéntesség függetlenség szolidaritás – célja a tagok megsegítése 18 non-profit m ködés Típusai: nyugdíjpénztár (egyéni számlákon gy jtik) – ha csatlakozik, fizeti a tagdíjat, amíg nyugdíjba nem megy. önsegélyez pénztár (szociális rászorultság esetére anyagi támogatás) egészségpénztár (alapellátáson felüli kiegészít ellátás finanszírozása) Fontos:

kötelezettségei vannak – a rendelkezésre álló forrásokkal jól gazdálkodjon, azok nem veszhetnek el, növelje forrásait új tagfelvétellel, forrásainak jó befektetésével megfelel taglétszám – különben nem m ködik gazdaságosan munkáltatói érdek állami preferenciák – adókedvezményt ad a tagoknak és a tagok munkáltatóinak. 1.23 Kiegészít biztosítások - Üzleti alapon történ biztosítók nyugdíjbiztosítás egészségügyi biztosítás táppénzbiztosítás 2. Elkülönített célalapok El re meghatározott konkrét célra a költségvetésb l elkülönített pénzalap, állami alap, mely független a központi v. a helyi költségvetést l Konkrét céllal jön létre, önálló alrendszer Konkrétan fellelhet társadalmi/gazdasági probléma megoldására létrejöv . Bevételi forrásuk kett s: központi költségvetés, és vállalkozások (pl. idegenforgalmi adó, szakképzési hozzájárulás). Ellátandó feladatok (gazdasági-, közösségi

célok) El nyei: - önállóság: maguk döntik el, jobban ismerik az adott problémát - ösztönz hozzájárulás – a vállalat és magánszemélyek befizetéseiket szívesebben fizetik be, mert konkrét hasznát jobban látja - rugalmas: változtatható a cél, új alapot létrehozhat, ha már más a fontos. Hátrányai: - népképviseleti ellen rzés: ellen riz és nem is, ÁSZ ellen rizhet - célok – gazdasági helyzet: manipulálhatók – a társadalmi problémából súlyoz – nem megfelel célok, lobbizás mást hozhat létre - központ prioritások: nagyobb szerepet kap - ellen rzés: az ÁSZ nyilvánosságra hozza, ha nem jó az eredmény, annak nincs következménye. 3. Helyi önkormányzatok Kötelez en ellátandó feladataik: - helyben kell ellátni, törvény vonatkozik a helyi önkormányzatokra. Feladataik: - alapfokú oktatás/ egészségügyi és szociális ellátás/ - bölcs de, óvoda, általános iskola, rendel k,kórházak - helyi közutak és köztemet k

fenntartása/egészséges ivóvíz ellátás/ közvilágítás Önként vállalható feladatok: - lakásállomány kezelése: az önkormányzatnak van saját tulajdonú lakásállománya, el lehet adni, de bérbeadni is lehet. 19 - épített és természetes környezet védelem - helyi foglalkoztatás – minél jobban megvalósítsa - kulturális-tudományos tevékenység - etnikai kisebbségek problémái Az önként vállalt feladatok ellátása nem kötelez , de felvállalja, mert a központi kormányzat nem tudná rendesen ellátni – kvázi kötelez feladat. Önkormányzati modellek 1. Központosított modell (tanácsi modell volt): a közösségi feladatokat az állam vállalja magára / kiadásorientált modell – az állami költségvetés mondja meg, hogy mennyi pénz van, de a feladat is megvan hozzá 2. Önkormányzati modell: a sz k kör állami feladatokon kívül a közösségi funkciókat az önkormányzat látja el/ bevételorientált modell: az állam keveset

vállal 3. Európai megoldások: Dél-európai típus – minden településen van önkormányzat, de a megoldandó feladatok központilag vannak meghatározva, részben finanszíroz, az önkorm-nak szabadsága van/északi típus: kevesebb önkormányzat van, azok szövetséget hoznak létre – hatékonyabb feladatmegoldást eredményez Magyarország: 1990.-es önkormányzati törvény a kett ötvözete (központosított és önko modell), sok feladat sok állami támogatással, de az önkormányzatoknak nagyobb szabadsága van, hogy bevételeit mire költi Önkormányzati kiadások finanszírozása • Állami feladat – állami finanszírozás • Állami feladat – állami forrásból – önkormányzati végrehajtás • Állam által támogatott feladat – önkormányzat látja el – normatív támogatást ad (meghatározza, hogy egy tanulóra hány ft adható pl) • Saját felel sségre végzett feladat – saját finanszírozás Önkormányzati bevételek Adóbevételek: -

központi adók: központilag szedik be, de ebb l visszakapnak az önkormányzatuk – beszedésük kisebb ktg, mintha önkormányzatként szednék be. - helyi adók: csak olyat vethet ki, amit az adótörvény el ír (ipar zési, idegenforgalmi, kommunális, súlyadó) A központi adók átengedése: alapelvek: - hatékonysági szempont: ha elvonják az adót, csak annyit szabad elvonni, ami még ösztönzi az önkormányzatot, hogy adót szedjen - esélyegyenl ség elve: egyenl esélyeket biztosít, hogy egyenl en fejl djön a több és kevesebb jövedelm önkormányzat is. - felzárkóztatást segít elv: a hátrányos területeken él önkorm. számára is biztosítani kell a fejl dés lehet ségét Állami támogatások - normatív állami támogatás - egyedi céltámogatás: id szakról-id szakra meghirdeti – pályázni lehet rá, - kiegyenlít állami támogatás: csak a hátrányos területeken él önkormányzatok számára elérhet , pályázat útján lehet hozzájutni,

de csak a hátr. önkorm-nak Egyéb saját bevételek 20 - ködési ár- és díjbevételek vállalkozási bevételek: az önkormányzat a saját vállalkozásaiból nyeri Kötvénykibocsátás, hitelfelvétel: amikor nincs elég pénz – csak a legtekintélyesebb önkormányzatok jegyezhetik be (pl. Bpest), inkább hitelfelvétel jellemz Kötvények lehetnek: általános kötelezettség kötvény, jövedelemhez kapcsolt kötvény Költségvetési jellemz k - arányát GDP-hez viszonyítják, ami függ: gazdasági fejlettség/ piaci hagyományok/ szociálpolitika - magas: Svédo., Hollandia, Dánia, alacsony: USA, Svájc, Spanyolo Bevételeket illet en egységes: adók: 90% (szja, áfa, nyereségadó, tb.jár) Kiadási szerkezet (nem egységes): TB kiad. trendje egyre növekv 5. fájl Az államháztartás bevételei, kiadásai és egyenlege Az államháztartás bevételei - Adójelleg bevételek: általában ez a gyakori - Nem adójelleg bevételek: illetékek, díjak,

bírságok: az állam által nyújtott szolgáltatások – - Állami vagyonhoz kapcsolódó bevételek: privatizáció, profit, osztalék – az állami tulajdonban lév vállakozások osztaléka - Adományok, segélyek és egyéb bevételek: nem közvetlenül fut be, hanem állami alapítványok vagy alapokra – pénz és t kepiacokon a jegybanktól felvett hitelek Adók 1. Közvetlen (egyenes, direkt) adó: amikor adó alanya nem háríthatja másra, pl SZJA 2. Közvetett (indirekt) adó: amit átháríthat – idegenforgalmi adó v áfa, aki beszedi, csak beszedésre kötelezett, de nem az övé Az adó tárgya: a tevékenység, amire kivetik az adót (pl ingatlan eladás). Az adóalap: ami alapján kiszámítják az adót Az adó mérték - amennyi adót kivet, %-ban – adóel leg: az adót folyamatosan fizetjük, de az összeget bizonyos id szak után lehet megállapítani (pl SZJA, éves) Adókulcs – adótábla, többféle kulcs van 1. proporcionális: adott alap mindig

azonos mértékben adózik (1 kulcs), 2. progresszív – legtöbbször ez van: amennyire n az adóalap, annál nagyobb a fizetend adó, 3. degresszív: minél magasabb a jövedelem, annál alacsonyabb az adó Probléma: Nehéz az adóterhek összehasonlítása. Adó: törvényben el írt, állammal szembeni, kényszer jelleg befizetési kötelezettség, amelyért a befizet nek semmilyen közvetlen ellenszolgáltatásra való joga nem keletkezik. Az adó alanya: mindenki, akinek adófizetési kötelezettsége van , természetes v. jogi személy Az adózás típusa: önadózás/önkéntes: senki nem mondja meg, hogy be kell fizetni, kivetéses adózás: megmondják, mennyit kell, pl. örökösödési adó, súlyadó Az adók közgazdasági funkciói - Alapfunkciója: az államra testált funkciók magvalósítása (allokáció, disztrbúció, stabilizáció) - Fedezeti funkció: elegend legyen a bevétel – ezért nem csökkentik szívesen az adót - Befolyásolási funkció: hogy ki

mennyi adót fizetett, befolyásolja az adott szerepl piaci szereplését – pl. nagy áfa – akik azt a terméket fogyasztják, befolyásolja a fogyt 21 - Arányosítási funkció: minél magasabb valakinek a jövedelme, annál többet képes fizetni Az adórendszerrel szemben támasztott követelmények 1. Igazságossági – méltányossági szempont - haszonelv ség/ köztehervisel képesség: aki többet kap, az többet is fizessen. 2. Hatékonyság elve: ha sok az adó, csökken a megtakarítás, csökken a hitelkészlet 3. Semlegesség elve: az által, hogy valaki adózik, ne változzon meg a piaci pozíciója – a magasabb jövedelm ek adózás után megmaradt jöv-b l is uazt realizálják 4. Egyértelm ség elve: meg tudják pontosan mondani, hogy mennyi az adó 5. Egyszer ség elve 6. Alacsony adminisztratív költségek elve 7. Stabilitás elve: nem jó, ha gyakran vált – a piaci szerepl nem tud alkalmazkodni 8. Rugalmasság elve: ha változnak a körülmények,

az adóknak is változniuk kell Ellentmondások a követelmények érvényesítése között 1.Stabilitás elve ellentmond a rugalmasság elvének 2.Méltányosság elve ellentmond a hatékonyság elvének à Méltányossági preferencia: progresszív adóztatás, Probléma: jövedelmek mérése (fekete gazdaság) – eltitkolhatják, adócsalási törekvések jelenhetnek meg, ÁFA kulcsok változtatása lehetetlen, hogy minden cikk azonos kulccsal adózzon., hatékonysági preferencia (áfa), igazságosság elvének megsértése A legfontosabb adónemek 1. Jövedelemadók – közvetlen adó, Típusai: 1 személyi (minden jövedelmet megadóztat)- / társasági (csak a nyereséget adóztatja meg) 2 Vagyoni-, tárgyi adók – vagyont v. tárgyat adóztat, 3. Er forrásokhoz kapcsolódó adók – földadó, bányaadó, 4 Forgalmi adók (áfa, fogy adó), 5 általános, 6. fogyasztási Személyi jövedelemadó - Közvetlen adó/ igazságosság – méltányosság elve - alapja az

egyén teljes tárgyévi folyó jövedelme, mely különböz forrásokból jöhet - Adóalap meghatározása nehéz, a bevételnek tekintend tételek: önálló tevékenységb l származó, nem önálló tevékenységb l származó, ingó és ingatlan vagyon értékesítéséb l szárm., egyéb (t kejövedelem.) - Adómérték meghatározása: sávos progresszív (szinte mindenütt), Mo-n nagyon magasak a kulcsok Társasági adó - Feladata: közteherviselés – a társaság is járuljon hozzá - Adókulcs meghatározásának elvei: társasági adókulcs és az szja adókulcs ne nagyon különbözzön (aki tulaj és dolgozó is: kétszer adózik) Általános forgalmi adó (ÁFA) – többféle létezik: Összfázisú adó: valamennyi értékesítési fázisban megfizetend / fiskális szempontból el nyös Bruttó módon való beszedése: adóhalmozódás Összfázisú nettó forgalmi adó: többletrérték- v. értéknövekedési adó, az adott fázisban létrejött

értéknövekedésre számítják, mindenki befizeti az el fázisban befizetettet pedig visszaigényli. Kül. kulcsok vannak, létezik tárgyi (adott tevékenység) – alanyi (adott személy) mentesség 22 Fogyasztási adó: egyfázisú adó – fedezeti funkció – a végs értéknél kell befizetni – fedezeti funkció: az államháztartás bevételeinek növelésére szolgál A költségvetés kiadásai 1. Támogatások: árszubvenció: bizonyos termék ára túl magas lenne piaci viszonyok között, az állam a végs szakaszban támogatja (gyógyszer) export szubvenció: amikor fokozottan szüksége van az államnak deviza bevételre, de az export nem gazdaságos közüzemi vállalatok támogatása: bekerülési érték és átlagos nyereség értékesítéssel nem lenne elérhet , ezért az állam olcsóbban adatja 2. Fogyasztói árkiegészítés: nem éri el az ára az átl nyereséget 3. Felhalmozási kiadások: az állam is befektet , része a beruházási piacnak

(utak, hidak) 4. Adósságszolgálat: az el évek túlköltekezéseire 5. Nemzetközi kapcsolatokkal összefügg kiadások A költségvetés egyenlege, államadósság Szufficit (többlet) – deficit (hiány) Deficit finanszírozása: Értékpapírral- az állam értékpapírt bocsát ki, ezáltal jut hitelhez., vagy Közvetlen hitelnyújtás: kereskedelmi bankoktól vagy jegybankpénzb l Kiszorítási hatás: a deficittel kapcsolatos fogalom, jelentése: ha az állami deficit nagy, és hitelnyújtással finanszíroz (közvetlenül a ker. bankoktól), a hitelpiacról kiszorítja a vállalkozásokat – nem jut elég pénz a gazdaság növekedéséhez, a vállalat saját tevékenységének finanszírozására nincs elég forrás. A költségvetési egyenleg és a hitelrendszer kapcsolata szufficit esetén: az államnak több pénze van, nem tudja elkölteni, visszavás. a ker bank deficit esetén: kiszorítási hatás érvényesül Államadósság fogalma, típusai: Fogalma: Fogalma:

egy adott országban a helyi-, a szövetségi-, és a központi kormány adósságainak konszolidált összege (valuta le- és felértékelés). - Nem csak az állami költségvetés, hanem az alrendszerek adósságai is ide tartozik, azt is bele kell venni. - A valuta le- és felértékelése a valutában kifejezett adósságot növelheti v. csökkentheti úgy, hogy a valuta árfolyamot változtatja. – pl ha van 100 Ft államadósság és az 100$, de csak 50$ adósságot akarunk, er síti a Ft-ot (10 Ft/USD helyett 20 Ft/USD-re) Az államadósság: – költségvetési deficit: minden pillanatban fennáll – de év végén derül ki – pénzügyi teher: a jöv ben a visszafizetésre kell gondolni – feláldozott haszon: feláldozza azt a hasznot, ami az adó termel – jöv : a magas államadósság a jöv generáció által szemben nem fair – visszafizetés és nem visszafizetés: nem kell feltétlenül visszafizetni a deficitet, a jegybank finanszírozza Az államadósság

finanszírozása: belföldi forrás: államháztartáson belüli forrás - az egyik alrendszer finanszírozza a másikat - jegybanki hitelnyújtás 23 - kereskedelmi bankok által - vállalatok, lakosság – értékpapír vásárlással külföldi forrás: - nemzetközi szervezetek: Világbank - más országok kormányai - külföldi bankok - nemzetközi alapok - külföldi befektet k Fontos az adósság menedzselés, hogy bebizonyítsa a piaci szerepl knek – akikt l pénzt akar, hogy nem rossz az állam, a gazdaság fejl dik – ha jól menedzsel, nem gond az állami költségvetés finanszírozása. A finanszírozás eszközei: - hosszú és közép lejáratú kötvények - rövid lejáratú kincstárjegy - hosszú lejáratú hitel - rövid lejáratú hitel Államadósság fogalma, típusai Fogalma: egy adott országban a helyi-, a szövetségi-, és a központi kormány adósságainak konszolidált összege (valuta le- és felértékelés) Államadósság –

költségvetési deficit Államadósság – pénzügyi teher Államadósság – feláldozott haszon Államadósság – jöv Államadósság – visszafizetés és nem visszafizetés Az államadósság finanszírozása Belföldi források: államháztartáson belül jegybanki hitelnyújtás kereskedelmi bankok értékpapír vásárlásai vállalatok, lakosság Külföldi források: nemzetközi szervezetek más országok kormányai külföldi bankok nemzetközi alapok külföldi befektet k Az államadósság finanszírozása A finanszírozás eszközei: hosszú- vagy középlejáratú kötvény rövid lejáratú kincstárjegy hosszú lejáratú hitel rövid lejáratú hitel 24 Államadósság és fizetési mérleg Államközi hitelek – t kemozgási mérleg – fizetési mérleg A nemzeti valuta értéknövekedésének okai: - export növekedése, import csökkenése - alacsonyabb hazai inflációs ráta - magas hazai reálkamatláb - alacsony reálkamatláb külföldön A

nemzeti valuta értékvesztésének okai: az el k ellentéte Államadósság és fizetési mérleg A költségvetési restrikció hatása: - kesrelet csökk. – infláció csökk – export növ – import csökk – a hazai valuta felértékel dik - államadósság csökk. – reálkamatláb csökk – pénzt ke kiáramlás – hazai valuta kínálatának növ. – árfolyan csökk ∑: a fizetési mérleg többlet felfelé a t kemozgás deficitje lefelé nyomja az árfolyamot Államadósság és fizetési mérleg Költségvetési expanzió hatása: - kereslet növ. – infláció növ – export csökk- import növ – a hazai valuta leértékel dik -államadósság n – hazai reálkamatláb n – külföldi t kebeáramlás növ. – külföldi valuták kínálata n – hazai valuta er södik. ∑: Kett s hatás Nemzetközi pénzügyek - több országon belül hogyan m ködik a pénz? – mivel a kereskedelem nem áll meg országhatáron belül - betölti-e funkcióit itt is a

pénz? – az árak valutában vannak meghatározva a különböz országokban – a termék árát ki kell fejezni más ország valutájában – össze kell hasonlítani. - Valuta: valamely ország törvényes fizet eszköze - Deviza: konvertibilis valutára szóló követelés – konvertibilis valuta: átválthatóságot jelent –egy ország valutája szabadon átváltható más valutára. - a konvertibilitásnak vannak fokozatai: transzferábilis – sz k körben átváltható pl. a szoc országok között és konvertibilis. - konvertibilis valuták töltik be a világpénz funkciót, a nemzetközi áruforgalom lebonyolításához azonban csak néhány „nagy” valuta – pl. dollár, euro, font alkalmas Paritás: - hogy a valutát összehasonlítsuk, meg kell határozni az árfolyamot, ami az egyik valutának a másik valutában viszonyított ára. - két féle módszer van: 1. Vásárlóer -paritás, 2 Kamatparitás 1. Vásárlóer -paritás Fogalma: a külföldi valuta

értékelése a két ország valutájának egymáshoz viszonyított vásárlóerejének függvényében. o a valuta egy egységért mennyit lehet vásárolni 25 o vagy egy adott árucikket mennyiért lehet ott megvenni. Fogyasztói kosár: azokat a termékeket tartalmazza, amelyek alapvet en szükségesek ahhoz, hogy az általános fogyasztási színvonalhoz elégséges legyen. Megnézik, hogy a fogy. kosár értéke mennyi forintban és dollárban is és annak függvényében alakul a vásárlóer paritás. „Big Mac” index: 1 BigMac mennyi $ban a Fülöp-szigeteken és az USA-ban – a termék min ség így standardizált, az ára azonban más. DE: a vásárlóer -paritást nagyjából a fogyasztási cikkek alapján számítják ki, nem a szolgáltatások alapján –a szolgáltatásokra nem igaz az egyenl ség, ami a termékeknél. Balassa-Samuelson hatás: a külker. áruforgalomba kerül árucikkek árai kiegyenlít dnek egymással, ha az áruk szabad mozgása

biztosított. Ugyanakkor a szolgáltatásra ez nem igaz, mert az egyes országokban különböz a termelékenység szintje – ugyanannyi id alatt nagyobb árutömeget tud el állítani, ahol nagyobb a termelés, többet keres, a szolgáltatás mennyisége pedig ugyanannyi, ezért drágább a szolgáltatás (mert az nem tud országok között áramolni) 2. Kamatparitás - arra ad választ, hogy – elvileg tudunk meghatározni egy árfolyamot a jöv be nézve – a jelenlegi árfolyamból hogyan következik egy jöv id pont árfolyama pl. 0. év dollárkamat rd=0,07 1. év E0=2 USD E1 eurokamat reuro=0,04 E1=E0x1+rd/1+euro 2*1,07/1+0,04=2,057 A jöv beni árfolyamra csak hatással vannak, pontosan nem lehet tudni. Devizarendszerek - annak függvényében, hogy milyen pénzrendszer volt belföldön, az határozta meg, hogy a pénz milyen funkciót töltött be. I. Nemzetközi aranypénzrendszer - nemzetközi értelemben is az arany töltötte be a pénz funkciókat - az arany szabadon

áramolhatott, admin. korlátja nem volt - ez az I. Világháborúig volt érvényben - minden valutának volt egy aranylába (aranyparitás), az arányt ez alapján határozták meg, pl. 1$=1g arany, 1 Huf= 0,01 g arany à 1 USD=100 HUF - bonyolította a rendszert a pénzhelyettesít k megjelenése, melynek hatására jelenik meg a köv. rendszer: II. Arany sztenderdendszer - a pénzhelyettesek megjelenése után jött létre, nincs arany, ezüst a forgalomban - de a pénzhelyettes átváltható aranyra – nagyfokú bizalom a pénzben - az arany nemzetközi forgalma szabad volt – árfolyamstabilitást eredményezett - az aranyparitáson számított árfolyam stabil volt - az aranypont mechanizmus : az arany és a valuta mozgása szabad, ha van egy aranylába (aranyparitás alapján számított árfolyam), az eltérés mindig jelen volt, de létezett egy 26 mechanizmus, ami nem engedte, hogy egy bizonyos szint fölé és alá menjen (fels -alsó aranypont). Oka: a fels aranypont

kiviteli aranypont – ha egy valutának túl magas volt az árfolyama, átváltották aranyra, az kivitte és egy másik ország valutájára váltotta. A folyamat fordítottan is m ködött. Ez a rendszer az I Világháborúig nagyon stabil árfolyamot eredményezett. Az I Világháború után megsz nt a pénzhelyettesek aranyra váltási lehet sége, így az aranysztenderd rendszer is megsz nt. - A két világháború között nem volt m köd pénzügyi rendszer, ami egységes volt. Aranyrúd-rendszer: csak bizonyos mennyiség pénzt lehetett beváltani, ezt próbálták bevezetni, de az volt jellemz , hogy a valuták lebegtek, nem volt általános árfolyam, azt a piac alakította. III. Arany-deviza sztenderdrendszer 1944-ben hozták létre Bretton-Woods-ban. - középpontjában a dollár állt- minden valutát a dollárhoz kötöttek - az aranyra való átválthatóság csak a dollárnál volt alkalmazható - a jegybank válthatta át a dollárt aranyra - a paritásokat

rögzítették – a külker áruforgalom lebonyolítását stabilizálja - a dollárhoz rögzítették a paritásokat - arra kellett törekedni, hogy a paritás stabil maradjon, ezért meghatároztak egy alsó és egy fels (fels és alsó intervenciós pont) pontot, ha a piaci árfolyam elérte a fels /alsó pontot, a jegybanknak be kellett avatkozni à túlkínálatot kellett saját valutájából teremteni – az árfolyam csökken - a folyamatba az USA jegybankján kívül minden banknak be kellett avatkozni – túlságosan nagy dollárfelhalmozás lett EU-ban is, kialakultak olyan valuták, amelyek tartósan alulértékeltek maradtak (DEM). - azok az országok, amely túlságosan gyorsan fejl dtek, de ugyanígy kialakult túlértékelt valuta is (USA) - az 1970-es évek elején megsz nt ez a rendszer, a dollár nem váltható tovább aranyra. IV. Ezután - a valuták lebegnek – nincs nemzetközi egyezményen alapuló rendszer - a valutaparitás azonos a valutaárfolyammal,

ami a piacon kialakul - gond akkor van, ha olyan országban, ahol a valuta jelent s, probléma van (pl USA 1970-es olajválság – az olaj ára megtöbbszöröz dik,inflációt okozott (jelent s), munkanélküliséget, gazdasági visszaesést okozott), ebb l nehezen lábalt ki az USA. A 80-as évek elejére megsz nt a válság - azóta az árfolyam nagyjából stabilizálódik, a munkanélküliség is stabilizálódik - az 1990-es évekre egyenletes és folyamatos fejl dés figyelhet meg a gazdaságban Európai Pénzügyi Rendszer – European Monetary System (EMS) - létrehozásakor fix, sávos paritású rendszert hoztak létre 27 - a távoli terv egy közös valuta létrehozása volt, el ször ECU (European Currency Unit) – vezették be, fizikálisan nem létezett, elszámolási egység volt, a tagországok ebben számoltak be - 1992. Maastricht-i egyezmény: Az ECU-t felváltotta az Euro, ami kézzelfogható pénz lesz – meg kellett teremteni bizonyos feltételeket, ami

az országokat azonos fejl dési pályára állítja. Feltételek: 1. stabilitás: egyes országok gazdasági fejl dése biztosított legyen, ne legyen visszaesés, a GDP ne csökkenjen (2-4% között legyen) 2. infláció: mértéke egységes legyen – max 3% Eszközök a megvalósításhoz: 1. államadósság mértéke: milyen az államháztartási hiány – költségvetési fegyelem – az államháztartási hiányt finanszírozni kell, de ha a megtakarításokkal finanszírozzák, nem lenne gond, de jegybankpénzzel csinálják – keresletnövekedést eredményez – inflációt okoz Ezért az államháztartási hiány mértékét a GDP 3%-ban határozták meg, és az egész államadósság nem haladhatja meg a GDP 60%-át. Már ezt kell produkálni, ha két évig rendesen m ködik, akkor bevezethetik. Van olyan ország, ahol ez megvalósult, de mégsincs Euro, mert népszavazáson nem járulnak hozzá (Anglia, Dánia, Svédország) Jó-e ez a rendszer? - ha egy valuta van, nem

kell a paritás, nem kell le-felértékelni egymáshoz - legnagyobb el nye: a rendkívül olcsó pénzforgalom, az árak egyértelm bbek, kalkulálhatóbbak, vonzóbb a befektetési környezet - hátránya: bevezetéskor árszínvonal emelkedés Bretton-Woods – Nemzetközi Valutaalap - azt a célt t zte ki, hogy megpróbál olyan rendszert létrehozni, a mi a gazdasági stabilitásra törekszik, mert csak a stabil gazdaság eredményez stabil nemzetközi rendszert. - kitaláltak egy rendszert, ami növekv pályán lév országoknak nagy segítséget jelentett. SDR Rendszer, ami nem egy fizikailag megjelen valuta, hanem majdnem olyan, mint az ECU, egy célt szolgált: különleges lehívási jog (special drawing right), a csatlakozó országok kaptak SDR keretet, amit ha a fizetési mérlege tartósan passzív volt, felhasználhatott, lehetett csökkenteni a passzivitást. Az SDR rendszer ma is létez rendszer, kerete abból jön létre, amit a csatlakozó országok a csatlakozási

díjból és a tagsági díjból meghatározott SDR összeget írnak el , amit konvertibilis valutában kell befizetni. 28