Középiskola > Műelemzések > Franz Kafka - A Törvény kapujában c. művének elemzése

A szöveg sok kérdést felvet, amelyekre a szövegből közvetlenül nem kapunk választ:

1. Hol játszódik a történet?
2. Miért van szüksége a törvény kapujának őrre, ha mindig, mindenki előtt nyitva áll?
3. Lehet, hogy a törvény kapuja mégsem mindig, vagy nem mindenki előtt áll nyitva?
4. Miért nem engedi be az őr a vidéki embert?
5. Miért van szükség a kapun belül is őrökre, és hányan lehetnek összesen?
6. Az őr halhatatlan lenne?
7. Miért nem megy be a vidéki ember?
8. A törvény valóban a kapu mögött van?

Válaszok

(1.) A történet nem a valóságban játszódik, hiszen a törvény egy fogalom, egy elvont dolog, amit nem lehet egy kapu mögé rejteni. Ha mindenképpen valóságossá akarnánk tenni, akkor a törvény kapuja lehetne például egy bíróság bejárata vagy valami ilyesmi. Ez csak egy szimbólum, minthogy semmiről nem esik szó, ami a kapu környezetére utalna.

(2-3.) A törvény kapuja egyértelműen nem áll nyitva azok előtt, akik a törvényen kívül helyezik magukat, tehát bűnt követnek el. Viszont a törvényt azoknak is meg kell ismerniük, akik bűnösök - különösen a saját érdekükben -, tehát itt ellentmondásba ütközünk.

(4.) Semmilyen jel nem utal arra, hogy a vidéki ember valaha is elkövetett volna bármilyen bűnt, tehát ez nem lehet az indok. Az őr nem egy meghatározott személy, hanem megint csak szimbólum. Mindazt szimbolizálja, amellyel a törvény önmagát védi: személyek, és más-más törvények. Mi-vel az őr nem ember, ezért nem várható el tőle, hogy beengedje az embert, ő csak parancsot teljesít, mint egy gép.

(5.) A törvény többszörösen is védi önmagát, egyre jobban és egyre biztosabban, tehát nem lehet tudni, hogy pontosan hány őr és hány kapu választja el emberünket a törvénytől.

(6.) Mivel az őr csak egy szimbólum, nem pedig ember, ezért igen, halhatatlan. Halálával a törvény is „meghalna”.

(7-8.) A vidéki ember bemehetett volna a kapun, ha akar, de az őr látszólag megfélemlítette. Valójában az ember nem félt, hanem csak egyszerűen nem volt engedélye a belépésre. Ebből is látszik, hogy a törvény a kapun kívül is jelen volt, a vidéki ember betartotta a törvényt, tehát lényegében a kapu az őrrel együtt mintha nem is létezett volna, jelentősége megszűnt.

• Franz Kafka - Az átváltozás / 2010, 2 oldal
  
  
• Gerlinger Lilla - Franz Kafka betegsége és világképe / 2012, 5 oldal
  
  
• Franz Boas - Az összehasonlító módszer korlátai az antropológiában / 2000, 3 oldal
  
  
• Madocsai László - Franz Kafka, Az átváltozás / 2010, 2 oldal
  
  

Napjaink magyar irodalmát tekintjük kortárs magyar irodalomnak. Az 1980 után megjelent műveket (max. 30 évvel ezelőtt megjelent), a jelen és a jelen körüli időben megjelent alkotásokat nevezhetjük a kortárs irodalom részének. A mai irodalom rendkívül gazdag és sokszínű, egyedül a történelmi távlat hiányzik belőle, hiszen nem tudjuk megmondani, hogy melyik mai alkotó ill. melyik mai...

„Valaki megrágalmazhatta Josef K.-t" – már ezekből a kezdőszavakól kibontható az egész mű témahálózata: a létbizonytalanság érzete, a meghatározhatatlan eredetű (és éppen ezért általános) fenyegetettség, a bűnösség-bűntelenség és az igazság-hazugság kérdésköre, a jog világa, a személytelenség. Hősünk családneve csupán „K."; ha ehhez hozzátesszük, hogy a...

Márai Sándor (1900-1989) a XX. század egyik legjelentősebb és legnépszerűbb prózaírója volt. Hányatott életében két alkalommal is külföldre kényszerült, élete nagyobbik részét Európában és az Amerikai Egyesült Államokban töltötte, de mindvégig magyarnak vallotta magát, s nyelvünk egyik nagy művészeként mindvégig magyarul írta különböző műnemű alkotásait. Manapság szinte...