Kommunikáció | Tanulmányok, esszék » Dr. Czeglédi Csaba - A tanácsadás kommunikációs alapjai

A tanácsadás kommunikációs alapjai Dr. Czeglédi Csaba EKF Anglisztika Tanszék Célok • Megérteni a kommunikáció természetét, mibenlétét. • Megérteni az emberi kommunikáció természetét. • Azonosítani az emberi kommunikáció tényezőit. • Azonosítani az emberi kommunikáció általános jellemzőit. • Értelmezni és megérteni a kommunikációelméletet, -elméleteket. • Megérteni és eloszlatni néhány közismert és népszerű tévedést a kommunikáció természetével kapcsolatban. • Megérteni az elméletek mibenlétét, jelentőségét, célját, létrejöttének természetét. • Megérteni és eloszlatni néhány közismert és népszerű tévedést az elméletekkel kapcsolatban. • Megérteni a tudományos megismerés alapvető természetét. • Megérteni és eloszlatni néhány közismert és népszerű tévedést a tudománnyal és a megismeréssel kapcsolatban. A tanácsadás kommunikációs alapjai Célok 1 Mi a

kommunikáció? • Nincs triviális, a priori válasz. A válasz nem evidens, nem magától értődő • Esszenciális kérdés. (L még: Mi a világ? Mi a létezés? Mi a nyelv? stb) • Az esszenciális kérdésekre nem adható globális, elméletfüggetlen válasz. • A kérdésre a választ egy kommunikációelmélet adja meg. • A válasz = kommunikációelmélet. • De melyik? Több különböző kommunikációelmélet létezik, és lehet még újabbat is alkotni. • Î Választani kell. Mindenki választ Melyiket válasszuk? Azt választjuk, amelyik a leghihetőbb, legmeggyőzőbb, mert • adekvátan leírja, reprezentálja a releváns jelenségeket, • összeegyeztethető az empirikus megfigyelésekkel, • kimerítő: nem túl tág (nem tárgyal olyasmit, ami más tudomány/elmélet dolga), és nem túl szűk (nem hagy ki olyasmit, amiről számot kell adnia), • magyarázatot ad a jelenségekre, • konzisztens (ellentmondásoktól mentes). • explicit

(homályosságoktól, többértelműségtől, rejtett elemektől mentes) A tanácsadás kommunikációs alapjai Mi a kommunikáció? 2 Az elméletekről A köznapi gondolkodás, vélekedés az elméletekről • „Ez csak egy elmélet.” • „Én a gyakorlat embere vagyok, nem értek az elméletekhez, és nem is érdekelnek az elméletek.” • „Elmélet és gyakorlat viszonya.” • X (pl. a kommunikáció, a pedagógia stb) „elmélete és gyakorlata” Æ Elmélet = merő spekuláció. Elmélet ≠ merő spekuláció! A tanácsadás kommunikációs alapjai Az elméletekről 3 Elmélet kontra spekuláció Elmélet • fogalmak rendszere Spekuláció • a fogalmak részben rendezetlenek, nem alkotnak minőségi rendszert • van ellenőrzés, tesztelés • nincs ellenőrzés, tesztelés (nincs is mit tesztelni) • ellenőrizhető hipotézis • nem hipotézis, nem ellenőrizhető, nincs mit ellenőrizni • predikciókat tesz • nincsenek specifikus

predikciói (= bármi következik belőle, végtelen sok predikciója lehet) • követelményeknek, feltételeknek • nem kell kielégítenie semmilyen eleget tesz (pl. konzisztenica) követelményt (mindent szabad) A tanácsadás kommunikációs alapjai Az elméletekről 4 Mi egy elmélet? Einstein az elméletekről: „A kutatók . oly gondolatok rendszerét fejlesztik ki, amely logikailag csekély számú alapfeltevésen, úgynevezett axiómákon épül fel. A gondolatok ilyen rendszerét nevezzük elméletnek.” Egy elmélet gondolatok, fogalmak rendszere. Hogyan és hol keletkezik egy elmélet? Az elméleteket egyedi emberi elmék konstruálják meg. Minden elmélet mentális konstruktum. A tanácsadás kommunikációs alapjai Az elméletekről 5 Milyenek a fogalmak, és milyen a rendszer? Egy elmélet fogalmai: a. elemi (egyszerű) fogalmak, pl: entitás (létező, „dolog”), jegy (valamely tulajdonság, pl. [± ÉLŐ]); logikai és, logikai vagy stb b.

összetett fogalmak, pl: mondat, jelentés, szó; állítás, logikai kondicionális (ha., akkor), stb Honnan származnak egy elmélet fogalmai? A fogalmakat az emberi elme alkotja meg. Hogyan és miből alkotja meg az emberi elme a fogalmakat? Önmagától és önmagából. Autopoiézis Hogyhogy? Nagyon bonyolult kérdés, a részletektől most tekintsünk el. „Az emberi elme már csak ilyen.” A tanácsadás kommunikációs alapjai Az elméletekről 6 Milyen rendszert alkotnak egy elmélet fogalmai? Egy elmélet fogalmai sokféle és igen bonyolult kapcsolatba lépnek egymással. Például: konzisztencia (összeegyeztethetőség), pl.: [a madarak testét toll fedi], [a csirke madár] ellentmondás (inkonzisztencia), pl.: [a madarak testét toll fedi], [a pingvin testét toll fedi], [a pingvin nem madár] („Hogy volna madár, amikor repülni nem tud, viszont a vízben kiválóan úszik?!”) előzmény Æ következmény, pl. „Ég a tűz, ezért füst száll fel” stb.

Hogyan jön létre a rendszer, amelyet egy elmélet fogalmai alkotnak? Ki vagy mi csinálja? Az elmélet fogalmai közötti kapcsolatokat is az emberi elme hozza létre. (Hogyan? Az elme ilyenekre képes. Az emberi elme már csak ilyen) A tanácsadás kommunikációs alapjai Az elméletekről 7 Honnan kapják a fogalmak az értelmüket? Minden fogalom attól az elmélettől kapja értelmét, amelynek része. Ezért semmilyen fogalom nem értelmezhető csak azon az elméleten belül, amelynek része. Semmilyen fogalom nem értelmezhető egy elméleten kívül, egy azt tartalmazó elmélet nélkül. A fogalmaknak az őket tartalmazó elméleteken kívül nincsen értelmük. A tanácsadás kommunikációs alapjai Az elméletekről 8 Hányfélék az elméletek? Vannak-e nem-tudományos elméletek? a. Informális (naiv) elméletek Kb = „a józan ész” Egy normális ember (azaz nem kutató.) felfogása, tudása a világról, világmodellje Az informális elméletek naiv,

laikus elméletek. b. Formális (tudományos) elméletek A kutatók, a „professzionális gondolkodók” által konstruált elméletek, pl. az evolúció elmélete, az általános relativitás elmélete, az emberi nyelv elmélete (nyelvtana), a kommunikáció elmélete stb. A tanácsadás kommunikációs alapjai Az elméletekről 9 Mi a különbség az informális és a formális, tudományos elméletek között? Mi tesz egy elméletet tudományossá? A formális (tudományos) elméletektől megköveteljük, hogy elégítsék ki az alábbi követelményeket. Ha egy elmélet ezek közül bármelyiket nem veszi figyelembe, a kielégítésére nem törekszik, akkor az nem tekinthető tudományos elméletnek: (1) Konzisztencia (ellentmondás-mentesség) Nem lehet benne ellentmondás. (2) Takarékosság, gazdaságosság, rövidség Legyen rövid, álljon a lehető legkevesebb elemből, fogalomból. (3) Kimerítőség Adjon számot mindenről, ami rá tartozik. (4) Explicitség,

explicitás Rejtett vagy homályos, tisztázatlan fogalmakat nem tartalmazhat. Minden nemprimitív (elemi, alap-, definiál(hat)atlan) fogalmát definiálnia kell Eközben ügyelni kell az ellentmondás-mentességre, ami nem sérülhet. Ellenőrzőkérdés(nek is jó): Honnan származnak a tudományos elmélet követelményei, kritériumai? A tanácsadás kommunikációs alapjai Az elméletekről 10 Természetesen, a tudományos, formális elméletekre vonatkozó követelmények is egy elméletet alkotnak, onnan származnak, hiszen ezek a követelmények is emberi elme alkotta fogalmak. Az ilyen elméleteket metaelméleteknek nevezzük. A tárgytudományos elméletek elsőrendű elméletek. Tárgyuk valamely dolgok és/vagy jelenségek osztálya. A metaelméletek másodrendű elméletek. Tárgyuk maguk a tudományos elméletek. Egy metaelmélet az elméletek elmélete, az elméletalkotás elmélete A tanácsadás kommunikációs alapjai Az elméletekről 11 Mire való egy

elmélet? Minden elmélet célja és tartalma a megértés. Azért konstruálunk elméleteket, hogy megértsük a világban észlelhető vagy elképzelhető jelenségeket, folyamatokat. Egy elmélet az észlelt vagy elképzelt világ modellje Minden elmélet mint valamely jelenségcsoport modellje képviseli az illető jelenségcsoportra vonatkozóan megértésünk minőségét, mélységét. Annyira értünk valamely jelenséget, amilyen mentális modelljét képesek vagyunk megkonstruálni. Az elméletek jól szolgálják az ember adaptivitását, a bennünket körülvevő világhoz való alkalmazkodását, fennmaradását, boldogulását. Egy konzisztens elmélet legfontosabb tulajdonsága Egy konzisztens elmélet predikciókat tesz, azaz következtetések és következmények adódnak belőle. Képes pl megjósolni a még nem létező, de lehetséges jelenségeket, folyamatokat, vagy képes „megjósolni”, hogy ami most (már) nem létezik, az valaha létezhetett-e. Például:

Egy biológiaelmélet azt „jósolja”, hogy nem léteznek és soha nem is létezhettek a földön olyan emlősök, amelyek kizárólag széndioxidot lélegeznek be (és az oxigéndús levegőn elpusztulnak). Egyszersmind azt is jósolja, hogy a nem-emlősök, pl a baktériumok között számíthatunk olyan fajokra, amelyek oxigént „lélegeznek be” (és az oxigénhiányos környezetben elpusztulnak), és olyanokra is, amelyek széndioxidot „lélegeznek be” (és az oxigéndús, széndioxidhiányos környezetben elpusztulnak). És valóban: létezik mindkettő A tanácsadás kommunikációs alapjai Az elméletekről 12 Egy elmélet leglényegesebb alkatrészei Elemi fogalmak. Az elemi fogalmakból álló egyszerű és összetett állítások. Alapfeltevések, axiómák. (Ezek is állítások) Az axiómákból levezetett tételek. (Szintén állítások) Szabályok, elvek, és a belőlük levezetett állítások. Egy elméletnek nem részei ugyan a predikciói, de az

elméletek leglényegesebb tulajdonsága az, hogy predikciókat tesznek, következtetések adódnak belőlük. Ismét: mi tesz egy elméletet tudományossá? A tudomány „objektivitásáról” Objektív tudomány nincs. • Minden elmélet mentális konstruktum. • Elméletet csak egyedi emberi elme képes alkotni. • Ezért minden elmélet szubjektív. • „Objektív igazság” nem létezik. A tanácsadás kommunikációs alapjai Az elméletekről 13 Az „igazságról” és a tudományos elméletek helyességéről, „igazságáról” A józan ész és a tudomány Einstein a józan észről: „A józan ész tulajdonképpen a gondolkodásunkban 18 éves korunkig egymásra rakott előítéletek halmaza.” A tudományos tételek helyessége és az ún. „igazság” Einstein a tételek helyességéről: „Valamely tételt akkor mondunk helyesnek, azaz „igaznak”, ha az elismert módszer szerint az axiómákból vezettük le. Így a geometriai tételek

„igazságának” kérdése végül is az axiómák igazságának kérdéséhez vezet.” De az axiómákkal kapcsolatban „e kérdésnek egyáltalán értelme sincsen.” A tanácsadás kommunikációs alapjai Az „igazságról” és a tudományos elméletek helyességéről, „igazságáról” 14 Einstein az euklideszi geometriáról szólva: Nem tehetjük fel azt a kérdést, hogy „vajon igaz-e, hogy két ponton keresztül csak egy egyenes fektethető? Csak azt mondhatjuk, hogy Eukleidész geometriája olyan alakzatokkal foglalkozik, amelyeket „egyeneseknek” nevez, és amelyeket olyan tulajdonságokkal ruház fel, hogy két pontjuk egyértelműen meghatározza őket.” „Az „igaz” fogalma nem illik a tiszta geometria állításaira, miután az „igaz” szóval végeredményben a valamilyen „reális” tárggyal való megegyezést szoktuk megjelölni. Csakhogy a geometria nem azzal foglalkozik, hogy fogalmai minő vonatkozásban vannak a tapasztalat

tárgyaival, hanem kizárólag ezeknek a fogalmaknak egymás közti logikai összefüggéseivel.” Hankiss Elemér az igazságról: Az igazság az, amit egy kutató meg tud védeni, vagy legalább sokáig tud védeni egy művelt és tájékozott hallgatóság (és olvasóközönség) előtt. Æ Az „igazság” a tudományban értelmezhetetlen fogalom, ezért nem tartozik a tudományokra, nem része a tudományos fogalomrendszernek. A tanácsadás kommunikációs alapjai Az „igazságról” és a tudományos elméletek helyességéről, „igazságáról” 15 Három ismert kommunikációértelmezés 1. Minden információáramlás kommunikáció „A világon minden megnyilvánulás az emberi értelmezésben a kommunikáció egy formája lehet” (Barta–W. Barna 2003: 52) „A kommunikáció az egész világ működésének az alapja” (ibid.) • A leginkább népszerűsített naiv, laikus kommunikációfelfogás. • Teljes egészében indokolatlan fogalmakkal és

feltevésekkel él. Két autó összeütközését, vagy a cipőnk talpa és a talaj között ébredő súrlódást, valamint az emberi beszédet azonos természetű folyamatoknak tekinti. • E felfogás szerint mindenféle információáramlás kommunikáció: élettelen dolgok (felhők, csillagok, hőcsere stb.); sejtek; növények; állatok; ember Magába olvaszt más tudományokra (fizikára, biológiára stb.) tartozó jelenségeket. Ha az élő és élettelen világ összes jelensége kommunikáció, akkor Æ minden tudomány a kommunikációelmélet egy-egy ága. Nem kívánatos következmény Æ A premissza téves. A tanácsadás kommunikációs alapjai Három ismert kommunikációértelmezés 16 2. Kommunikáció: Állati és emberi kommunikáció • Talán a legnépszerűbb kommunikációfelfogás. • Nem tesz különbséget az „állati kommunikáció” és az emberi kommunikáció között. A kutyaugatást és a beszédet azonos természetű folyamatoknak

tekinti. • Nem tesz különbséget informatív (pl. ásítás, tüsszentés) és kommunikatív (pl. búcsút intés, beszéd) viselkedés között Hajlamos az állatokat indokolatlanul emberi tulajdonságokkal felruházni (pl. akarat, kommunikációs szándék, emberi gondolkodás, emberi értelem). • Nem képes különbséget tenni az informatív és a kommunikatív emberi viselkedések között. Az állati „kommunikáció” (?) Informatív viselkedés kontra kommunikatív viselkedés A tanácsadás kommunikációs alapjai Három ismert kommunikációértelmezés 17 Informatív viselkedés • nem szándékolt • nincs szándéktulajdonítás • az értelmezésnek nem része a szándék megértése Kommunikatív viselkedés • kommunikációs szándék • szándéktulajdonítás • értelmezés: a szándék megértése • Az állati „kommunikáció” többnyire informatív viselkedés, nem kommunikatív viselkedés. • Az emberi viselkedés is részben

kommunikatív (kommunikációs szándékon alapuló), részben informatív (nem szándékolt) viselkedés. • Informatív, de nem kommunikatív emberi viselkedések: mosoly, sírás, önkéntelen mimika; tüsszentés, köhögés; öltözködés, járás, testtartás stb. A tanácsadás kommunikációs alapjai Három ismert kommunikációértelmezés 18 3. Kommunikáció: Emberi, személyközi kommunikáció • Különbséget tesz informatív és kommunikatív viselkedés között. • Különbséget tesz az „állati kommunikáció” és az emberi, személyközi kommunikáció között. (Egész egyszerűen: az „állati kommunikáció” jórészt nem kommunikáció.) • Nem tulajdonít az állatoknak emberi képességeket, amelyeket nem lehet indokolni. Különbséget tesz az informatív és kommunikatív emberi viselkedések között. • És természetesen nem tekinti a karambolokat, sem a kutyaugatást a beszéddel azonos természetű folyamatoknak. A tanácsadás

kommunikációs alapjai Három ismert kommunikációértelmezés 19 Az emberi kommunikáció • Kommunikációs szándék jellemzi. • Szándéktulajdonítás: a kommunikáció résztvevői kommunikációs szándékokat tulajdonítanak egymásnak. • A megértés része a kommunikációs szándék megértése. Az üzenet megértése lényegében nem más, mint a kommunikációs szándék megértése. • Tudáson alapul. (N B Nem minden tudás tudatos tudás) Az emberek ismerik a kommunikáció szabályait, és a nyelvet. • Konvencionális. A kommunikáció szabályai konvenciók • Jellemzően kétirányú, kölcsönös. • Lehet verbális és nem verbális. • Csak az emberi kommunikáció lehet verbális, azaz nyelvi. A tanácsadás kommunikációs alapjai Három ismert kommunikációértelmezés 20 A kommunikáció mint „egyetemes jelenség” Sokak véleménye szerint: „A kommunikáció egyetemes jelenség, mert a kommunikáció az egész világot

áthatja, az egész világ működésének az alapja, minden kommunikál mindennel, nem lehet nem kommunikálni.” Miért tartják sokan egyetemes jelenségnek a kommunikációt? Azért, mert úgy gondolják, hogy • minden kommunikál mindennel, • nem lehet nem kommunikálni. Nem nehéz belátni (l. alább), hogy mindkettő tévedés, mert • nem minden kommunikál mindennel, és • lehet nem kommunikálni. A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikáció mint „egyetemes jelenség” 21 1. „Minden kommunikál mindennel” Nem minden kommunikál mindennel, mert: • Az élettelen dolgok között nincs kommunikáció, legfeljebb információáramlás, de talán az sincs. (Sőt, lehet, hogy információáramlás egyáltalán nincs (erre még visszatérünk). • Az állatok viselkedése is informatív viselkedés, nem kommunikatív viselkedés (hiányzik a kommunikációs szándék és a szándéktulajdonítás). Csak emberek képesek valódi kommunikációra (l.

kommunikációs szándék és szándéktulajdonítás). • Ahhoz, hogy valamely információáramlási folyamatot kommunikációnak tekintsünk, bizonyos tényezőknek jelen kell lenniük, bizonyos feltételeknek teljesülniük kell. Ezek a feltételek nem teljesülnek sem az állatvilágban, sem az élettelen dolgok világában. A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikáció mint „egyetemes jelenség” 22 A valódi kommunikáció elengedhetetlen tényezői, feltételei 1. Információfeldolgozás 2. Megfelelő (elegendően bonyolult) információfeldolgozó rendszer Ezek a tényezők jelen vannak az állati és az emberi viselkedésben, de az élettelen dolgok körében nem. A számítógép speciális élettelen dolog: sok tekintetben hasonlít az élő rendszerekre: van információfeldolgozás, és jelen van egy elegendően bonyolult információfeldolgozó rendszer. Ezért a számítógépek közötti információáramlás hasonló az állati kommunikációhoz.

A számítógépeket még egy további tulajdonság is jellemzi: egy számítógép lehet az egyik résztvevő egy kommunikációs folyamatban, a másik pedig egy ember. Azaz, az ember képes a számítógépekkel kommunikálni (De a számítógép az emberrel nem!) 3. Kommunikációs szándék Csak az emberi kommunikációra jellemző Nincs jelen sem az élettelen világban, sem az állati „kommunikációban” sem a számítógépek közötti „kommunikációban”. 4. Kommunikációs szándéktulajdonítás Csak az emberi kommunikációban van jelen. (Még az ember–számítógép között sincs jelen: sem az ember, sem a számítógép nem tulajdonít kommunikációs szándékot a másiknak.) A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikáció mint „egyetemes jelenség” 23 2. „Nem lehet nem kommunikálni” De lehet! Az emberi kommunikáció választás, döntés kérdése: dönthetek úgy, hogy valakivel nem beszélek, azaz nem kommunikálok vele. (Igaz, arra

nincs befolyásom, hogy ez a valaki jelentést tulajdonítson, értelmet adjon bármely cselekvésemnek. De ez – amint beláttuk – nem kommunikatív, hanem informatív viselkedés.) E tévedés igazságtartalma. Mi az, amit valóban nem lehet nem csinálni? Mi az, amit valóban nem lehet megakadályozni? • Információkeletkezés/információfeldolgozás Az információ folyamatosan áramlik. Pontosabban: az információ valószínűleg nem „áramlik”, azaz nem megy egyik helyről a másikra, hanem az információ feldolgozására képes rendszerekben folyamatosan keletkezik és feldolgozódik, azaz beépül a már létező rendszerbe. (Vagy felforgatja a létező rendszert, és egy teljesen új rendszer jön létre az új információ feldolgozása következtében.) A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikáció mint „egyetemes jelenség” 24 • Az információ feldolgozása az információfeldolgozó rendszerekben. Egy információfeldolgozó rendszer az

őt ért adekvát információt szüntelenül feldolgozza. Nem tehet másként, nem képes nem feldolgozni L. pl: az emberi elme, az állatok agya, a számítógép (Ugyanakkor: csak azt az információt dolgozza fel, amelynek a fogadására és feldolgozására képes, l. adekvát információ) • Jelentéstulajdonítás Az emberi értelmezésben bármi lehet jel. Az ember bármit képes jelnek tekinteni, bárminek képes jelentést tulajdonítani. Az emberi értelmezésben bárminek lehet jelentése. Bármely dolog vagy jelenség „hordozhat”, „kifejezhet” információt egy értelmező, azaz információfeldolgozó rendszer, pl. az emberi elme számára A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikáció mint „egyetemes jelenség” 25 A kommunikáció tényezői • Információ (amit „a jel hordoz”) • „Információáramlás” • Csatorna/Közeg • Zaj (az információ sérülése) • Jel (ami „az információt hordozza”) • Jelkészlet

(választás a készletből, a jelek összeszerkesztése) • Közlemény (jelkombináció) küldése • Adó/Küldő • Vevő/Fogadó • Információfeldolgozó rendszer • Kommunikációs szándék • Az információ feldolgozása A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikáció tényezői 26 A kommunikációs folyamat szerkezete CSATORNA ADÓ VEVŐ KÖZLEMÉNY ADÓ VEVŐ ZAJ Szimmetrikus, diádikus kommunikáció egyszerűsített, lineáris modellje. Kétirányú: Az Adó egyben Vevő is, a Vevő egyben Adó is. Adó Az adó a közlemény feladója, a kommunikáció kezdeményezője, elindítója. Vevő A vevő a közlemény fogadója, az üzenet feldolgozója. A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikációs folyamat szerkezete 27 Közlemény A közlemény az a kódsor, amelyet az adó küld a vevőnek. A közlemény tartalma az üzenet. Az üzenet a közleményben van kódolva Üzenet A közlemény tartalma. Az üzenet a közleményben van

kódolva A közleményt a vevőnek dekódolnia kell, hogy az üzenetet megértse. A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikációs folyamat szerkezete 28 Kódok: verbális és nem-verbális kódok Kód = jelek, jelkészlet + az összeszerkesztési (kombinációs) szabályok (=grammatika) jelek, jelkészlet verbális (=nyelvi) nem verbális (=nem nyelvi) (nem nyelvi) hangok testbeszéd Verbális kód verbális kommunikáció Nonverbális kód nonverbális kommunikáció A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikációs folyamat szerkezete 29 Kódolás és dekódolás Kódolás Tartalom (gondolat, érzelem) Kódolás (jelkészlet) Közlemény Dekódolás Közlemény Dekódolás (jelkészlet) Tartalom (gondolat, érzelem) A sikeres kommunikáció néhány esszenciális feltétele: • Mind az adó, mind a vevő kölcsönösen ismerik a közös kódot. • Az adó képes az üzenet kódolására, a vevő képes a közlemény dekódolására.

(Lehetséges, hogy a kettő lényegében azonos folyamat) • Az előbbi kettőt adó és vevő felteszi egymásról (máskülönben eszükbe sem jutna egymás felé fordulni egy kommunikációs helyzetben). A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikációs folyamat szerkezete 30 Kódolás gondolatok érzelmek jelkészlet +grammatika gondolat jelsor gondolat jelsor Kódoláskor gondolat–jelsor párokat konstruálunk. Egy gondolatot és egy jelsort egymáshoz rendelünk. Így jön létre a közlemény (=a gondolatot kifejező jelsor) és az üzenet (=a jelsor által kifejezett gondolat). Mutatis mutandis, ugyanez áll az érzelmekre és minden másra, amit közleményeink kifejezhetnek. (Egy jelsor állhat egyetlen elemből, egyetlen jelből is) Dekódolás Dekódoláskor ugyanez történik. A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikációs folyamat szerkezete 31 Kódolás és dekódolás Ha a kettő nem azonos folyamat, akkor az alábbi különbséget

lehet köztük tenni: Kódoláskor a kifejezendő tartalomhoz keressük a neki megfelelő kódsort. Dekódoláskor a kódsorhoz keressük a neki megfelelő tartalmat. Erről úgy tudunk számot adni, ha a tartalom–jelsor párokat rendezett pároknak tekintjük. Kódoláskor a tartalomhoz rendelünk hozzá jelsort. Dekódoláskor a jelsorhoz rendelünk hozzá tartalmat. A kódolással, dekódolással kapcsolatban a jelekre és jelrendszerekre rövidesen részletesebben kitérünk. Csatorna, közeg A csatorna az a fizikai közeg, amelyben a jelnek alkalmas fizikai dolgok vagy jelenségek léteznek, és amelyben az ezek igénybevételével megvalósuló kommunikáció megtörténik. Például: a beszéd jellemző fizikai közege a levegő, mert ez az a közeg, amelyben a hang terjed. (Különös esetben ez lehet a víz is) A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikációs folyamat szerkezete 32 Zaj Zajnak tekintünk minden olyan körülményt, amely a kommunikációt

nehezítheti, akadályozhatja. A zaj következtében a közölni kívánt információ sérülhet, torzulhat, részben vagy egészben elveszhet. • Külső zaj. Pl akusztikai zaj (autózúgás, mások beszélgetése stb); nemakusztikai zaj (látom, mi történik a háttérben, az ablakon kinézve, hátat fordít a partner, stb.) • Belső zaj. Pl elábrándozom, az esti programot tervezem, stb • Szemantikai zaj. Pl egy nyelvi kifejezés, szó eltereli a figyelmemet az üzenetről (l. az imént használt „esti program” kifejezés) A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikációs folyamat szerkezete 33 A kommunikátorok gyakran tudatában vannak a zaj jelenlétének, ezért arra törekszenek, hogy a zaj miatt esetleg bekövetkező információveszteséget, -sérülést vagy -torzulást ellensúlyozzák, elkerüljék. Ezért beszélünk néha hangosabban a szokásosnál, és ezért artikulálunk gondosabban, ha telefonon beszélünk valakivel. Szokásos és

általános ellensúlyozási eljárás (kiabálás és különösen gondos artikuláció nélkül is): • Több információt küldünk, mint amennyi zaj nélkül föltétlenül szükséges. • Ugyanazt az információt többszörösen kódoljuk. Ezt nevezzük redundanciának. Nyelvi közleményeink általában, az esetek többségében tartalmaznak redundanciát. Például: az alany–állítmány egyeztetés részleges redundanciája már a magának a kódrendszernek, a nyelvnek a része több nyelvben: (1) A gyerekek játszanak. (2) John loves Mary. Az első mondat alanya többes szám 3. személyű, a másodiké egyes szám 3 személyű. Pontosan ugyanezt az információt fejezik ki az igei személyragok A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikációs folyamat szerkezete 34 Információfeldolgozó rendszer és az információ feldolgozása Információfeldolgozó rendszerek nélkül nincs, mert nem lehetséges kommunikáció. Az információfeldolgozó rendszerek

jelenléte a kommunikáció újabb esszenciális feltétele. Információfeldolgozó rendszer nélkül információ sincs. Az információ nem fizikai jelenség, és nem is fizikai jelenségek vagy objektumok fizikai tulajdonsága. Az információ csak egy erre alkalmas rendszerben tud keletkezni, létrejönni. Ha az információ olyasvalami, ami információfeldolgozó rendszerekben keletkezik, ott jön létre, akkor a szó szoros értelmében véve nincsen benne a közleményekben sem. A közlemények nem tartalmazzák az információt, csak legfeljebb azzal a tulajdonsággal rendelkeznek, hogy képesek egy erre alkalmas információfeldolgozó rendszerben olyan változásokat, folyamatokat, eseményeket kiváltani, amelyek révén információ keletkezik, ami egyszersmind átesik azon a folyamaton, amelyet információfeldolgozásnak nevezünk. Ebből az is következik, hogy a szó szoros értelmében az információ nem képes áramlani. Tehát a szó szoros értelmében nincs

információáramlás A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikációs folyamat szerkezete 35 Ami információáramlásnak tűnik, az információfeldolgozó rendszerek bonyolult egymásra hatása, amely folyamat részben fizikai, részben nem-fizikai közvetítő folyamatok segítségével valósul meg. De sem az információ, sem az információ keletkezése nem fizikai jelenség. Ez nem mond ellent annak, hogy kommunikáció nem jöhet létre fizikai közvetítő mozzanatok, jelenségek nélkül (addig, amíg ki nem derül, hogy az emberek nem-fizikai „segédeszközök”, nem-fizikai közvetítő jelenségek segítségével is képesek kommunikálni, de ilyenről egyelőre nincs tudomásunk). Az eddigiekből könnyű belátni, hogy miért és hogyan határozza meg egy információfeldolgozó rendszer felszereltsége azt, hogy hogyan képes kommunikálni. És az is belátható, hogy miért előfeltétele a kommunikációnak az információfeldolgozó rendszerek

jelenléte a folyamatban. A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikációs folyamat szerkezete 36 A kommunikáció fizikai és biológiai meghatározottsága Az információt hordozó jelek fizikai dolgok vagy jelenségek (pl. egy könyv, KRESZ-tábla; hang, fény, szag, íz, tapintás). Nem bármely dolog vagy jelenség alkalmas arra, hogy jelként viselkedjen (molekulák, atomok, elektronok; infrahang, ultrahang, infravörös fény stb.) Pontosabban: egy-egy feldolgozó rendszer nem képes bármely dolgot vagy jelenséget jelként „használni”. Azt, hogy mely dolgok vagy jelenségek lehetnek jelek az emberi kommunikációban, biológiai, fiziológiai körülmények határozzák meg. Csak azok a dolgok és jelenségek lehetnek jelek az emberi kommunikációban, amelyeket az ember képes észlelni. Hogy mit képes az ember észlelni, azt biológiai, genetikai adottságaink határozzák meg. Ezen adottságok együttesét nevezzük felszereltségnek. (Idetartozik

mentális felszereltségünk – tudásunk és összes képességünk – is. Erre később részletesebben is kitérünk) Általában: csak a feldolgozó rendszer számára észlelhető dolgok és jelenségek alkalmasak arra, hogy jelekként viselkedjenek. Például: Csak a 20Hz és 20000Hz közötti hangtartományba eső hangok alkalmasak az emberi kommunikáció jel-nyersanyagaként funkcionálni, mert az infraés ultrahangokat az ember nem képes észlelni. Hasonló mondható el a fényről, a szagokról stb A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikációs folyamat szerkezete 37 Az ember esetében döntő a biológiai és mentális felszereltség. • Érzékszervek. Az ember képes hangok, a fény, szagok, ízek, és tapintás segítségével kommunikálni, mert rendelkezik az ilyen természetű fizikai jelenségek érzékeléséhez szükséges apparátussal, azaz a megfelelő érzékszervekkel: van füle, szeme stb., ezért hall, lát, stb • Elme. Az ember képes

racionális gondolkodásra, pl következtetések levonására, ellentmondás felismerésére stb. • Nyelv. Az ember, és csak az ember, képes természetes nyelv elsajátítására A nyelvi képesség önmagában is megkülönbözteti az embert minden más állattól. Ez a képesség minden más állatból hiányzik: az emberi nyelv Ezért verbális, azaz nyelvi kommunikáció csak emberek között lehetséges. A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikációs folyamat szerkezete 38 A felszereltségbeli korlátozottság sokféleképpen megnyilvánulhat. Némely más állat süket (pl. a hangyák, sok kígyó), vak (sok hangya, barlanglakó, mélytengeri, föld alatt élő stb. állatok, pl a giliszta), vagy mindkettő (hangyák, giliszták), mások sem ízeket, sem szagokat nem érzékelnek. Az ilyen szélsőségesen hiányosan felszerelt állatoknak nem marad más lehetőségük az információszerzésre, mint a tapintás, rezgés, mozgás érzékelése. És valóban,

sok állat (pl hangyák, pókok) csak egymás tapogatásából vagy a másik állat által keltett rezgésekből juthat információhoz, pl. arra vonatkozóan, hogy a másik „barát vagy ellenség”, „hím vagy nőstény” stb. Némely emlős, pl., bár lát, de színvak Ezért a színekből nyerhető információhoz egyszerűen nem képes hozzájutni. Az ember sokféle színt képes megkülönböztetni, és ezt a képességét használja természetes (az érett alma más színű, mint a „zöld”, ezért finomabb étel a más színű, pl. piros alma) és mesterséges módokon, ill. körülmények között egyaránt (rendőrlámpa) A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikációs folyamat szerkezete 39 Eddig az állatokat csak a felszereltségbeli korlátozottság példáiként említettük. Illő, hogy azt is elismerjük: némely állat messze felülmúlja az embert, mert jobban fel van szerelve. Közismert a ragadozó madarak nagyfelbontású képek

előállítására képes jó szeme, éles látása, a kutyák kifinomult szaglása, vagy a halak oldalvonala, a cápák elektromos érzékelői stb. A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikációs folyamat szerkezete 40 Jelek, jelrendszerek A jel A jel olyan tárgy vagy jelenség, amelynek (önmagán túlmutató) jelentést tulajdonítunk. • fizikai forma (hangalak) A jel ismerője, használója, értelmezője • fogalom (jelentés) • a kettő közötti kapcsolat A jeleket fizikai tulajdonságuk és képességeink révén érzékeljük. Egy dolgot az tesz jellé, hogy valaminek a jele. (Önmagában semmi sem jel) „Valaminek a jele”: vonatkozik valamire. Vonatkozás: Viszony Amire a jel vonatkozik: a jel vonatkozása (referenciája). A jeleket vonatkoztatjuk valamire: A jel használója, ismerője, értelmezője. Egy jelet ilyenként tud egy ember vagy emberi közösség. E tudás birtokában a jeleket használjuk a kommunikációban. A használat során a

jeleket „nyelvtudásunk” alapján értelmezzük. A tanácsadás kommunikációs alapjai Jelek, jelrendszerek 41 Jeltipológia – a jelek fajtái A jel a formája és jelentése közötti kapcsolat szerint lehet: • Index (füst, láz stb.) • Ikon (℡, , ,,Ó,],#,E,b, kukurikú, kakukk, tik-tak, vau-vau stb.) • Szimbólum (a nemzeti lobogó, a magyar nyelv bármely szava) A jelekkel foglalkozó tudomány: szemiotika. A tanácsadás kommunikációs alapjai Jelek, jelrendszerek 42 A jel formája és jelentése közötti kapcsolat Természetes Index Ikon A tanácsadás kommunikációs alapjai Konvencionális Szimbólum Jelek, jelrendszerek 43 Indexek Példák: füst mint a tűz jele láz mint a betegség jele, tünete (szimptómája) Egy index és az általa jelölt dolog között közvetlen, természetes kapcsolat van. Az index és a jelölt dolog közötti természetes kapcsolat lehet: a jelölt dolog Æ a jelként értelmezett jelenség •

ok–okozati: Æ füst A jelölt dolog okozza a tűz Æ láz jelként értelmezett jelenséget. betegség • időbeli/térbeli érintkezés: a dolog, amire rámutatás rámutatunk Az indexek értelmezése következtetés révén jön létre. A következtetéshez enciklopédikus (a világra vonatkozó), tudásra van szükség. Pl., a tűzről és a füstről, vagy a betegségről és lázról azt kell tudni, hogy az előbbi okozza az utóbbit. A tanácsadás kommunikációs alapjai Jelek, jelrendszerek 44 Ikonok, ikonikus jelek Példák: ],b; kukurikú, miau, vau-vau Egy ikon és az általa jelölt dolog között természetes kapcsolat van. Egy ikon valamely minőségében vagy tulajdonságában megegyezik az általa jelölt dologgal, jelenséggel, vagy hasonlít hozzá. Az ikonok értelmezése következtetés révén jön létre. A tanácsadás kommunikációs alapjai Jelek, jelrendszerek 45 Az indexek és ikonok értelmezése Az indexes és ikonok értelmezése

következtetés révén jön létre. Az indexeket és az ikonokat ez a következtetés teszi jellé. A következtetés alapja: 1. A jel észlelése 2. A természetes kapcsolat tudása (jel és jelölt között) Például: Index 1. Füst száll föl (a jelenség észlelése) 2. A füstöt tűz okozza (tudás) Æ 3. Tehát ég valahol a tűz (konklúzió) A következményből következtetünk az okra. Így lesz a következmény az ok jele. Ikon 1. [miau] (a szó hangalakja) 2. a macska nyávogása (hasonló hangzás) Æ 3. Tehát a szó macskanyávogást (v macskát) jelöl (konklúzió) A tanácsadás kommunikációs alapjai Jelek, jelrendszerek 46 Szimbólumok Egy szimbólum és jelentése között nincs közvetlen, természetes kapcsolat. Egy szimbólum és az általa jelölt dolog, fogalom között konvencionális kapcsolat van, a kapcsolatot csupán konvenció teremti meg és tartja fenn. A konvenció nélkül a szimbólum megszűnik szimbólum lenni. A szimbólumok

értelmezése feltételezi a konvencionális kapcsolat ismeretét. Aki a konvenciót nem ismeri, annak számára egy szimbólum nem szimbólum. A konvencionális kapcsolat nem természetes kapcsolat, ezért azt memorizálás révén tanuljuk (l. egy idegen nyelv szavainak tanulása) Az emberi nyelvek szavai szimbólumok. A szimbólumok jelentését nem lehet kikövetkeztetni. A szimbólumok értelmezése nem következtetésen, hanem a konvenció ismeretén alapul. A tanácsadás kommunikációs alapjai Jelek, jelrendszerek 47 A szemiotikai háromszög gondolat szimbólum A tanácsadás kommunikációs alapjai jelölt dolog A szemiotikai háromszög 48 A jelentés Mi a jelentés? Mi egy jel jelentése? • A jelentés nem fizikai objektum vagy jelenség. • A jelentés nem mentális objektum. • A jelentés nem entitás. • A jelentés nem is tulajdonság: nem tulajdonsága valamely fizikai vagy mentális objektumnak vagy jelenségnek. • A jelentés nem azonos a

jelölt dologgal (denotátummal). • A jelentés nem azonos a jelöléssel. A jelentés nem azonos a jelölt dologgal (denotátummal) Számos jel a világ valamely objektumára vonatkozik, azt jelöli. Pl, a Buksi szó egy bizonyos kutyát jelölhet. Ha ez a kutya volna a Buksi szó jelentése, akkor az alábbi két mondat egyformán elfogadható lenne, és azonos volna a jelentésük, de nem így van: (1) Buksi megharapta Bélát. (2) * A Buksi szó jelentése megharapta Bélát. A tanácsadás kommunikációs alapjai A jelentés 49 A jelentés nem azonos a jelöléssel A jelölés (referencia) a jel és a denotátuma (jelölete) közötti viszony. Sok különböző jel egyazon denotátumot jelöli, azonos a referenciájuk. Pl: Göncz Árpád; Magyarország utolsó előtti köztársasági elnöke. Ha e két jelnek azonos volna a jelentése (mert azonos a referenciájuk), akkor az alábbi két mondat ugyanazt jelentené, és egyformán elfogadható volna: (3) János nem

emlékezett, hogy Göncz Árpád volt-e Magyarország utolsó előtti köztársasági elnöke. (4) * János nem emlékezett, hogy Göncz Árpád volt-e Göncz Árpád. A jelek egymással is kapcsolatba lépnek egy jelrendszeren belül Két vagy több jelnek lehet egymáshoz hasonló jelentése (szinonimák). Az eb és a kutya szinonimák. Mégsem cserélhetjük föl őket egymással, mert nem azonos a jelentésük: Eb ura fakó! *Kutya ura fakó; Ebek harmincadjára jut, Kutyák harmincadjára jut. Két jelnek lehet egymással ellentétes jelentése (antonimák): teli–üres stb. A tanácsadás kommunikációs alapjai A jelentés 50 A jelek közötti kapcsolat befolyásolja az egyes jelek jelentését. Ennek következtében egy jel jelentése megváltozhat úgy is, hogy a referenciája változatlan marad. Egy jel jelentése tehát nem csak a jelöltéjéhez való viszonyából (referencia) áll. Egy jel jelentése nem csak a jel és jelölt közötti kapcsolat, hanem a

hozzákapcsolás módja. Ezen utóbbira hatással van a jelek egymáshoz való viszonya egy jelrendszeren belül. A kapcsolat résztvevői, elemei, tagjai: (1) jel és (2) jelölet (denotátum). Mivel ez a hozzákapcsolás az elmében történik, a jelentés az elmében jön létre, ott keletkezik. Ezért sem lehet a jelentés a jelek tulajdonsága És ugyanezért nem lehet a jelentés társadalmi jelenség sem. A tanácsadás kommunikációs alapjai A jelentés 51 A jel és a jel denotátuma közötti kapcsolat (a jelölés) A jel és denotátuma közötti kapcsolat különbözőféle lehet. (1) Tetszőleges, „önkényes” (vigyázat! a szó többértelmű), motiválatlan. (2) Motivált, (többé-kevésbé) ikonikus. Az emberi nyelvek szavai motiválatlan, „önkényes” jelek. (Legalábbis a túlnyomó többségük motiválatlan, és amelyek motiváltak, azoknak sem muszáj motiváltaknak lenniük. Lehetséges volna az is, az emberi nyelv mint sajátos rendszer lehetővé

tenné azt is, hogy minden szava motiválatlan legyen. Erre legalább két bizonyítékunk is van: 1 Az emberi nyelv rendszere lehetővé teszi, hogy szavai ne legyenek motiváltak. A szavak többsége éppen ilyen De egy is elég volna bizonyítékul: ha egyszer lehetséges, minden esetben lehetséges. 2 A motivált szavak is csak részben motiváltak Minden motivált szó csak kis mértékben motivált, ikonikus, jórészt motiválatlan, „önkényes” Az ún. hangutánzó szavakról sem rí le univerzálisan az ő jelentésük És megfordítva: az ún hangutánzó szavak jelentése sem „diktálja” univerzálisan az ilyen szavak hangalakját. Éppen ezért tapasztaljuk azt, hogy a hangutánzó szavak hangalakja nyelvenként meglehetősen nagy eltéréseket mutat (vö, pl, kukurikú és cock-a-doodle-doo). A tanácsadás kommunikációs alapjai A jelentés 52 Megtévesztő fogalmazások A jelentésről beszélve gyakran használunk ilyen kifejezéseket: „a jel

jelentése”, „a szó jelentése”, „mit jelent az a szó, hogy.?”, „az apple azt jelenti, hogy alma” „az alma szó jelentése egy/az a bizonyos gyümölcs” stb. 1. A „jel jelentése”, „a szó jelentése”, „mit jelent az a szó, hogy?”, kifejezések egyrészt azt sugallják, hogy a jelentés az egy valami, az egy dolog, vagy hogy a jelentés egy tulajdonság. Másrészt ezek azt sugallják, hogy a jelentés egy olyan dolog vagy tulajdonság, ami a jelnek a birtoka, része, valami olyasmi, amivel egy jel rendelkezik, ami a jelen rajta van, vagy benne van a jelben, és a jel ezt hordozza. Az ilyen kifejezések használatakor (akár mi magunk használjuk, akár más használja) emlékezzünk arra, amit fentebb beláttunk: A jelentés részben egy kapcsolat, ill. maga a hozzákapcsolás, nem pedig valamiféle dolog vagy tulajdonság. Ezért a jelentést nem birtokolja a jel, és a jelentés nem is a jel tulajdonsága, amit egy jel „hordozhatna”. Ezeket a

megfogalmazásokat nem „szó szerint” értjük és használjuk, hanem aszerint, amit fentebb beláttunk (és az imént elismételtünk). 2. Azzal a fogalmazással, hogy pl „az alma szó jelentése egy/az a bizonyos gyümölcs” könnyebb a dolgunk Ez egyszerűen téves, és aki ad magára, nem is fogalmaz így a jelentéssel kapcsolatban. Az a bizonyos gyümölcs nem az alma szó jelentése, hanem denotátuma Tehát az efféle fogalmazások könnyen elkerülhetők: egyszerűen pontosabban lehet fogalmazni a rendelkezésre álló szakkifejezések segítségével, és így a félreértés könnyen elkerülhető. A tanácsadás kommunikációs alapjai A jelentés 53 Az emberi nyelv • Jelrendszer. • Nyelvi szabályok és elvek. Nyelvtan • Nyelvi tudáson alapul: Mentális nyelvtan. • Kompetencia kontra performancia. • Kompetencia: nyelvi tudás, mentális nyelvtan. • Performancia: nyelvhasználat, a nyelvi viselkedés. • A kompetencia szabályai: nyelvi

szabályok. • A performancia szabályai: nyelvhasználati szabályok. • Egyetemes nyelvtan, univerzális grammatika. • Veleszületett nyelvelsajátító képesség (UG). • Nyelvi kreativitás, a nyelv kreatív aspektusa. A tanácsadás kommunikációs alapjai Az emberi nyelv 54 Kompetencia kontra performancia Kompetencia: nyelvi tudás, mentális grammatika. • A nyelv szavainak és nyelvtani szabályainak a tudása. • Képessé tesz kifejezések, mondatok szerkesztésére. • Képessé tesz mások által szerkesztett mondatok megértésére. • Végtelen számú mondat szerkesztésének és megértésének képessége (a nyelv kreativitása). • A nyelv kreativitása ≠ az emberi kreativitás, találékonyság. Performancia: nyelvhasználat, nyelvi viselkedés. • A nyelv használati szabályainak tudása. • Képessé tesz arra, hogy a megszerkesztett mondatok közül azt használjuk, amelyik a kommunikációs szándéknak és szituációnak megfelel

(kérdés, kérés, fenyegetés stb.) • Támaszkodik egyéb tudásra: enciklopédikus tudás, a logikai tudás (a következtetések származtatásának tudása, kulturális tudás stb.) A tanácsadás kommunikációs alapjai Kompetencia kontra performancia 55 Az emberi nyelv mint jelrendszer • Az emberi nyelv jelei konvencionális, tetszőleges (önkényes) jelek. Konvencionális: konvención alapuló. A jel és jelentése közötti kapcsolat konvención alapul. Semmi egyéb nem tartja fenn a kapcsolatot. Nincs természetes kapcsolat a jel és jelentése között. A jel jelentése független a formájától. • Kettős rétegzettség: Jelentés nélküli hangok (fonémák) Jelentéses morfémák, szavak (szintagmák, mondatok) A jelentés nélküli fonémák szabadon kombinálhatók egymással. A jelek száma ezért potenciálisan végtelen. • A konvenciók ismerete. • A konvenciók ismeretének kölcsönös feltételezése. A tanácsadás kommunikációs alapjai Az

emberi nyelv mint jelrendszer 56 Verbális, nem-verbális és metakommunikáció Egy népszerű félreértés: metakommunikáció = nem verbális kommunikáció. Nem verbális kommunikáció ≠ metakommunikáció! Verbális kommunikáció = nyelvi kommunikáció. Nyelv: emberi nyelv (magyar, angol stb.) Nem verbális kommunikáció = nem nyelvi kommunikáció. • Testbeszéd: Mimika Tekintet Gesztusok Testtartás Térközszabályozás • Nem-beszédhangok (krákogás, köhögés, morgás, sóhajtás stb.) A tanácsadás kommunikációs alapjai Verbális, nem-verbális és metakommunikáció 57 Térközszabályozás (proxemika) A résztvevők közötti távolság, térköz megválasztása. A térköz függ: • a résztvevők kultúrájától (a latin-amerikai kultúrában kisebb, mint ÉszakAmerikában vagy Európában), • a résztvevők egymáshoz való viszonyától. Térközök, zónatávolságok: • bizalmas, intim: 0,5 m alatt • személyes: 1,5 m alatt •

társadalmi: 1,5 m fölött, 4 m alatt • nyilvános: a társadalmi zóna fölött A tanácsadás kommunikációs alapjai Verbális, nem-verbális és metakommunikáció 58 A metakommunikáció Metakommunikáció ≠ nem verbális kommunikáció! A metakommunikáció: a kommunikációra vagy magára az üzenetre vonatkozó kommunikáció. meta- (görög): ‘valamin túl / kívül / felül’ A kontrasztív fogalompárok: VERBÁLIS NEM VERBÁLIS KÖZVETLEN METAA METAKOMMUNIKÁCIÓ lehet: • verbális, • nem verbális. Mind a verbális, mind a nem verbális kommunikáció lehet: • közvetlen kommunikáció, • metakommunikáció. A tanácsadás kommunikációs alapjai A metakommunikáció 59 KOMMUNIKÁCIÓ Közvetlen Metakommunikáció Verbális Nem verbális (Jellemzően nem verbális) Verbális Nem verbális A tanácsadás kommunikációs alapjai A metakommunikáció 60 A beszédaktusok elmélete Kidolgozója: J. L Austin (Tetten ért szavak [How to Do

Things with Words]) Továbbfejlesztői: J. R Searle, P F Strawson A beszéd mint cselekvés A beszéd: cselekvés. A nyelvhasználat: cselekvés Egy cselekvés valamely aktus elvégzése, végrehajtása, megvalósítása. A cselekvések Ahányszor csak eszünk, fát vágunk, levelet írunk stb., cselekszünk A favágás, evés stb. cselekvésfajták, -típusok Minden egyes favágási stb aktus az adott cselekvéstípus egy-egy megvalósulása, példánya. A tanácsadás kommunikációs alapjai A beszédaktusok elmélete 61 A cselekvések néhány jellemzője • A cselekvések a történések ontológiai osztályának egyik alosztályát alkotják. A történések alosztályai: állapotok (statikus), események (dinamikus). Az események alosztályai: események (nem-cselekvések), cselekvések. • A cselekvés aktív kezdeményezője, ágense ember. • A cselekvéssel az ágensnek célja van, valamilyen célt kíván vele elérni. • A cselekvések mindig valamilyen

következménnyel járnak. (Ebben közösek az eseményekkel.) • Némely cselekvés (akárcsak némely esemény) tipikus következménnyel jár, amely következmény ezért rá jellemző. Egy esemény- vagy cselekvéstípust azonosítani tudunk, azaz meg tudunk különböztetni más eseménytípusoktól, a rá jellemző tipikus következmény(ek) alapján. A tanácsadás kommunikációs alapjai A beszédaktusok elmélete 62 Néhány eseménytípus és rá jellemző következménye(i) Eseménytípus Következmény • eltöri a lábát • nehezen v. egyáltalán nem tud járni • ég a tűz • füst száll fel; a tűz környezetében meleg van • megebédelt • jóllakott, már nem kér többet enni • lelőtte a medvét • a medve elpusztult • aláírta a szerződést • a szerződésben foglaltakat be kell tartania, és ez számon kérhető rajta • megígérte, hogy visszaadja a • ha nem adja, számon kérhető rajta kölcsönt • (a pap) összeadta Marit és

Bélát • Mari és Béla házastársak • (a pap) Jánosnak keresztelte Béla • Béla fiát Jánosnak hívják fiát • 1989. október 23-án Szűrös Mátyás • attól a pillanattó kezdve kikiáltotta a Magyar Köztársaságot Magyarország: köztársaság (addig népköztársaság volt) A tanácsadás kommunikációs alapjai A beszédaktusok elmélete 63 Események, következményeik és az emberek • Az emberek ismerik néhány (valójában: sok) esemény tipikus következményét v. következményeit (Az emberek enciklopédikus tudásának része.) • Az emberek tudják egymásról, hogy általában ismerik az események tipikus következményeit. • Az emberek képesek következtetések levonására. • Az emberek tudják egymásról, hogy képesek következtetések levonására. • Az emberek képesek valamely jelenség vagy esemény (pl. száll fel a füst) észlelésekor tudásukból előhívni, felidézni a jelenségtípust előidéző eseménytípust (ég

a tűz), és az észlelt eseményt ennek következményeként tekinteni (amikor tűz van, füst száll fel), és következtetést levonni az észlelt eseményt kiváltó esemény bekövetkeztére vagy fennállására vonatkozóan (füst száll fel, tehát tűz van). • Az emberek információhiányos helyzetekben a meglévő tudásukon alapuló feltevésekkel élnek. Pl, kommunikációs helyzetekben feltevésekkel élünk a másik fél szándékára, céljára, enciklopédikus tudására stb. vonatkozóan A tanácsadás kommunikációs alapjai A beszédaktusok elmélete 64 A beszédaktusok 1. Austin kiinduló felismerése Némely esetben nyilvánvaló, hogy bizonyos mondatok kimondása révén cselekvést valósítunk meg: (1) Önöket ezennel házastársakká nyilvánítom. (2) Ezennel ezt a hajót Csobáncnak keresztelem. (3) Az ülést megnyitom. Mi utal nyilvánvalóan arra, hogy (1–3) mondatok kimondása révén nemtriviális cselekvések valósultak meg (hogy az

egyszerű hangadáson, szájmozgáson stb. kívül más esemény bekövetkezett)? (1–3) kimondása (jellemző) következményekkel jár, rendre: (4) X és Y személy házastársak lettek. (5) A hajónak attól kezdve Csobánc a neve. (6) Az ülés megnyílt. Ezért (1–3): performatív megnyilatkozások. Kimondásuk révén verbális cselekvéseket lehet megvalósítani (pl. esketés, megkeresztelés, megnyitás) A tanácsadás kommunikációs alapjai A beszédaktusok elmélete 65 Terminológia és fogalmak Megnyilatkozás: A beszéd, a nyelvhasználat, a nyelvi viselkedés alapegysége. Valamely nyelvi kifejezés kimondása a nyelvhasználat szokásos körülményei között (beszédszituáció, kommunikáció stb.) Performatív megnyilatkozás: Olyan megnyilatkozás, amely révén valamely cselekvést (keresztelés, ülés megnyitása stb.) lehet verbálisan megvalósítani Nyilatkozat: Egy megnyilatkozás megvalósulása révén létrejövő elvont nyelvhasználati

objektum. (Figyelem! Sokan a nyilatkozatot is megnyilatkozásnak nevezik. A megnyilatkozás maga a kimondás, azaz egy esemény; ami pedig a kimondás révén létrejön, a nyilatkozat, az egy objektum.) A megnyilatkozás kb. úgy viszonyul a nyilatkozathoz, mint egy lépés (maga a cselekvés) a megtett úthoz (amely nem egyszerűen egy szakasz, hanem egy megtett útszakasz, amely a lépés megcselekvése révén jött létre). Mondat: A nyelv egysége, amelyet struktúrájával jellemzünk. (Valamely nyelvi kifejezést a szintaktikai struktúrája tesz mondattá). Nyelvi, szintaktikai objektum. A tanácsadás kommunikációs alapjai A beszédaktusok elmélete 66 Nyelv és nyelvhasználat Nyelv, kompetencia: nyelvi kifejezés, mondat Nyelvhasználat, performancia: nyilatkozat, megnyilatkozás Minden mondat nyilatkozat és megnyilatkozás, de nem fordítva: pl. a Szia! megnyilatkozás (köszönés), de nem mondat (hiszen nincsen szintaktika szerkezete, mivel semmilyen szerkezete

nincsen). Egy nyilatkozat lehet izomorf egy mondattal (pl. (1–3)), de nem föltétlenül mindig az (Ejnye!) A tanácsadás kommunikációs alapjai A beszédaktusok elmélete 67 2. A performatív és a konstatív megnyilatkozások Hasonlítsuk össze (1)-et (7-8)-cal: (1) Önöket ezennel házastársakká nyilvánítom. (7) A Kékes 1015m magas. (8) A Kékesnél van magasabb hegy Magyarországon. (7-8) állítást fejeznek ki, amelyekkel kapcsolatban értelmesen felvethető és el is dönthető, hogy igaz vagy hamis. ((7) igaz, (8) hamis) (7)-nek is, (8)-nak is van igazságértéke (igaz, vagy hamis). (1–3)-nak nincs igazságértéke, nem dönthető el, hogy igazak vagy hamisak, mert értelmesen fel sem vethető, hogy igazak vagy hamisak. A performatív megnyilatkozásokkal kapcsolatban az igaz-vagy-hamis kérdésnek nincs értelme. Egy cselekvés, esemény nem lehet igaz vagy hamis Vele kapcsolatban csak az vethető fel, hogy megtörtént vagy sem, megvalósult vagy sem. A

(7-8)-féle megnyilatkozásokat konstatív megnyilatkozásoknak nevezzük. Bennük egy tényállást konstatálunk, melyről eldönthető, hogy igaz vagy hamis. A tanácsadás kommunikációs alapjai A beszédaktusok elmélete 68 3. Austin elsődleges dichotómiája megnyilatkozások konstatívumok (Lehetnek igazak vagy hamisak.) A tanácsadás kommunikációs alapjai performatívumok (Velük kapcsolatban az igaz/hamis distinkciónak nincs értelme. Kimondásuk cselekvést valósít meg.) A beszédaktusok elmélete 69 4. Austin második felismerése „A konstatívumokat sem szoktuk csak úgy magunk elé kimondani, egy konstatívummal is cselekvést valósítunk meg: tájékoztatunk valakit valamiről, állítunk valamit.” Például: (7) A Kékes 1015m magas. kimondásával az állítás aktusát valósítjuk meg. Mi bizonyítja, hogy egy konstatívum is (pl. (7)) cselekvést valósít meg? (7) kimondása is jellemző következménnyel jár: aki (7)-et kimondja, az

elkötelezte magát a (7)-ben foglalt állítás igazsága mellett, felelősséggel tartozik érte, felelősséget vállalt érte. Ha kiderülne, hogy (7) nem igaz (ahogy pl. (8) nem az), akkor (7) kimondója, azaz állítója tévesen tájékoztatná a hallgatóját (gonoszabb esetben: hazudna neki), ami számon kérhető rajta. (Éppen ez a helyzet (8)-cal!) A tanácsadás kommunikációs alapjai A beszédaktusok elmélete 70 Hasonlítsuk össze (7)-et (9)-cel: (9) Megígérem, hogy holnap megadom az ezrest. (9) performatív megnyilatkozás: kimondásával az ígéret aktusát valósítjuk meg. (9) következménye: kimondója elkötelezi magát, felelősséget vállal Ha nem adja meg másnap az ezrest, az számon kérhető rajta. Æ Ezek szerint a konstatív (7) is és a performatív (9) is cselekvést valósít meg, azaz mindkettő performatívum. Hm? Milyen következtetéseket vonhatunk ebből le? A tanácsadás kommunikációs alapjai A beszédaktusok elmélete 71 5.

Austin következtetése (a fürdővízzel a gyereket is) 1. Az eredeti distinkció: konstatívumok kontra performatívumok. A performatívumok cselekvést valósítanak meg (és nem lehetnek igazak vagy hamisak), a konstatívumok nem valósítanak meg cselekvést, hanem igaz vagy hamis igazságértékkel rendelkező állítások. 2. A felismerés: a konstatívumok is cselekvést valósítanak meg. Tehát a konstatívumok is valójában performatívumok. 3. Következtetés: Ezért a konstatív kontra performatív distinkciót el kell vetni mint tévest. Ezek szerint nincsenek is „konstatívumok” (Ezzel a látszólag hibátlan következtetéssel Austin kiöntötte a fürdővízzel együtt a gyereket is. Erre még visszatérünk) Hogyan tovább? Vissza (majdnem) az első kockára: Mi a különbség az ún. konstatív példáink és az ún. performatív példáink között? Miért nem vettük korábban észre, hogy az ún. konstatívumok is performatívumok? A tanácsadás

kommunikációs alapjai A beszédaktusok elmélete 72 Explicit és implicit performatívumok Hasonlítsuk össze újra az ún. konstatívumokat (7-8) az ún performatívumokkal ((1-3) és (9)): (7) A Kékes 1015m magas. (8) A Kékesnél van magasabb hegy Magyarországon. (1) Önöket ezennel házastársakká nyilvánítom. (2) Ezennel ezt a hajót Csobáncnak keresztelem. (3) Az ülést megnyitom. (9) Megígérem, hogy holnap megadom az ezrest. A „performatív” (1-3) és (9) mind tartalmaz egy-egy speciális szót, rendre: nyilvánítom (vmivé), keresztelem, megnyitom, megígérem. Ezek olyan igék, amelyek lexikai jelentésüknél fogva cselekvéseket jelölnek: éppen azt a cselekvést, amelyet az őket tartalmazó megnyilatkozások megvalósítanak. Ezért ezeket az igéket performatív igéknek nevezzük, az őket tartalmazó (és az általuk jelölt cselekvést megvalósító) megnyilatkozásokat pedig explicit performatívumoknak. Az ilyen igét nem tartalmazó

megnyilatkozásokat implicit performatívumoknak nevezzük. A tanácsadás kommunikációs alapjai A beszédaktusok elmélete 73 Ellenőrzés és igazolás Hasonlítsuk össze: (9) Megígérem, hogy holnap megadom az ezrest. (10) Holnap megadom az ezrest. Nyilvánvaló, hogy (9) és (10) pontosan ugyanazt a beszédaktust valósítja meg: ígéretnek számít. Közöttük csupán az a különbség, hogy (9) explicit performatívum (tartalmaz egy performatív igét), míg (10) implicit performatívum (ilyen igét nem tartalmaz). (9)-ből könnyen elő tudjuk állítani (10)-et, ha kivonjuk belőle a performatív igét, és megfordítva: (10) könnyen kiegészíthető a megfelelő performatív igével, és eredményül (9)-et kapjuk. Igaz-e, hogy ez az átalakítás mindig elvégezhető? Igaz, bár nem mindig ilyen könnyen. Ami mindig könnyű: (10) Æ (9). Implicitből Æ explicit Nem mindig ilyen könnyű: (9) Æ (10). Explicitből Æ implicit A tanácsadás kommunikációs

alapjai A beszédaktusok elmélete 74 Néhány példa: Implicitből Æ explicit. Könnyű (és fontos tanulsággal járó) esetek (7) a. A Kékes 1015m magas Æ b. Az állítom, hogy a Kékes 1015m magas (8) a. A Kékesnél van magasabb hegy Magyarországon Æ b. Az állítom, hogy a Kékesnél van magasabb hegy Magyarországon Vegyük észre: mindkét (a) példa eredetileg ún. konstatívum, melyet – lám – könnyedén átalakítottunk explicit performatívummá. És ezt mindig ilyen könnyedén meg lehet tenni bármely konstatívummal úgy, hogy az eredeti konstatívummal egyenértékű megnyilatkozást kapunk. Ezzel igazoltuk, hogy az ún. konstatívumok valójában csakugyan implicit performatívumok (melyek révén az állítás aktusát valósítjuk meg). Néhány példa: Explicitből Æ implicit. A könnyű és különösebb tanulsággal nem járó esetre lásd fentebb (9) Æ (10). A tanácsadás kommunikációs alapjai A beszédaktusok elmélete 75 Néhány

további példa: Explicitből Æ implicit. Nehezebb (és fontos új tanulságokkal járó) esetek (1) a. Önöket ezennel házastársakká nyilvánítom Æ b. Önök mostantól házastársak (2) a. Ezennel ezt a hajót Csobáncnak keresztelem Æ b. Mostantól e hajó neve: Csobánc (3) a. Az ülést megnyitom Æ b. Az ülést e pillanattól mindenki tekintse megkezdettnek A (b) megnyilatkozások kicsit furcsán, szerencsétlenül (a szóválasztás nem véletlen!) és szokatlanul (most sem véletlen) hangzanak. • Az anyakönyvvezető nem (1a)-t, hanem (1b)-t szokta mondani házasságkötési szertartás alkalmával. • Egy hajó névadási ceremóniáján inkább (2a)-t használják, semmint (2b)-t. • Az elnök inkább (3a)-t mondja egy formális megbeszélés, értekezlet megnyitásául, semmint (3b)-t. A tanácsadás kommunikációs alapjai A beszédaktusok elmélete 76 Összefoglalásul: Az (a) példák szerencsésebbek, „jobbak”, mint a (b) példák. Az (a)

megnyilatkozásokkal sikeresebben lehet ugyanazt a beszédaktust megvalósítani, mint a (b)-kkel, szokásos körülmények között. Az (a) megnyilatkozások alkalmasabbak ugyanazon beszédaktus megvalósítására, mint a (b) megnyilatkozások, mely utóbbiak csak a szokásostól eltérő, fesztelenebb, oldottabb körülmények között elfogadhatók. Néhány új tanulság az iménti példákból Figyeljünk fel (1)-(3)-ban és a hozzájuk fűzött kommentárokban néhány érdekességre: 1. Mindhárom megnyilatkozás szertartáshoz, ceremóniához, kötött formájú szituációkhoz kötődik. Úgy találtuk, hogy nem mindegy, hogy ilyen szituációban ki mit mond: bizonyos formájú megnyilatkozások alkalmasak, szerencsések, mert velük sikeresen (sikeresebben) meg lehet valósítani az adott aktust, mint másokkal kevésbé. Ezek a konvenció szerint szokásosak, minden más legalább szokatlan, súlyosabb esetben teljesen alkalmatlan. (pl „Ühüm” vagy „Naná”,

„Persze” stb. „Igen” helyett házasságkötéskor) A tanácsadás kommunikációs alapjai A beszédaktusok elmélete 77 2. Az sem mindegy, ki mondja ki (1)-(3)-at az adott körülmények között (1)-et hiába kiáltja be valaki a vendégek közül, attól a vőlegény és a menyasszony nem válnak házastársakká. Ehhez (1)-et csak az anyakönyvvezető mondhatja ki Ha valakinek a közönségből nem tetszik a Csobánc név, hiába kiáltja be, hogy „Ezennel ezt a hajót Tihanynak keresztelem”, ezzel nem tudja átkeresztelni a hajót. És az üléseket is csak az elnök nyithatja meg E nyilatkozatok kimondójának tehát bizonyos konvencionális szereppel és joggal kell rendelkeznie ahhoz, hogy a beszédaktus sikeresen megvalósulhasson. Összefoglalásul: 1. Ahhoz, hogy nyilatkozatainkkal valamely beszédaktust sikeresen, szerencsésen megvalósítsunk, bizonyos feltételeknek teljesülniük kell. 2. E feltételek egy része a megnyilatkozások formájára

vonatkozik, másik része a beszélő személyére (szerepére, jogaira, stb.) 3. Ezek a feltételek konvencionálisak, konvenciók tartják őket fenn (egyszerűbben: így szokás, így normális). Az ilyen feltételeket, amelyek teljesülése szükséges a beszédaktusok sikeres megvalósításához, szerencsefeltételeknek nevezzük. (Egy megnyilatkozás akkor szerencsés, ha ezek teljesülnek, egyébként nem szerencsés, v. sikertelen) A tanácsadás kommunikációs alapjai A beszédaktusok elmélete 78 Figyeljünk fel még valamire Vegyük észre, hogy az explicit performatívumok (pl. (1)-(3) és (9) grammatikai alakja azonos: kijelentő módú, jelen idejű, egyes szám első személyű mondat. Ez mindig így van, minden explicit performatívum ebben az alakban áll a magyarban. Az angol nyelvben ezen kívül aspektuális megszorítás és érvényes az explicit performatívumokra: nem-folyamatos aspektusban állhatnak csak, pl.: (11) a. I promise I’ll pay you back

jó/alkalmas b. I’m promising I’ll pay you back rossz/alkalmatlan A tanácsadás kommunikációs alapjai A beszédaktusok elmélete 79 Összefoglalásul Elvetettük az eredeti konstatív–performatív distinkciót. Helyesen Austin ezen kívül elvetette a konstatívum kategóriáját is, úgy látta, ilyenek valójában nincsenek is. Helytelenül: l fürdővíz és gyerek, amire még visszatérünk. Beláttuk, hogy minden megnyilatkozás performatívum. Helyesen Felfedeztük, hogy az ún. konstatívumok valójában implicit performatívumok, és ezt ellenőriztük, és igazoltuk is. Helyesen Felfedeztük az explicit kontra implicit performatívumok közötti distinkciót. Hogyan tovább? Ismét felfigyelünk valamire, amit már korábban megállapítottunk a konstatívumokkal kapcsolatban (ha tetszik, ez megint visszatérés majdnem az első kockára, csak megint: figyelmesebben, azzal felvértezve, amit eddig elértünk): „Nem szoktuk a kostatívumokat sem csak úgy

magunk elé mondani.” A tanácsadás kommunikációs alapjai A beszédaktusok elmélete 80 Lokúció és illokúcó Tekintsük újra a következő példáinkat: (7) A Kékes 1015m magas. („konstatív”) (1) Önöket ezennel házastársakká nyilvánítom. („performatív”) Idézzük fel néhány korábbi velük kapcsolatos megállapításunkat és következtetésünket: 1. A (7)-féle mondatokat sem szoktuk csak úgy magunk elé mondani, az ilyeneket is kommunikációs szándékkal mondjuk ki, az ilyenekkel is kommunikációs mondanivalónk van. 2. (7) kimondása is beszédaktust valósít meg, az állítás beszédaktusát 3. Tehát (7) is megnyilatkozás, beszédaktus, azaz performatívum 4. Mindezek miatt – Austinnal együtt – elvetettük a konstatív–performatív distinkciót, és vele együtt a konstatívumokat is (egyelőre!), mivel úgy tűnik, ilyenek valójában nincsenek, hiszen ők is performatívumok. De: Továbbra is érvényes, hogy (7)-tel

kapcsolatban felvethető az igaz–hamis kérdés, (1)-gyel kapcsolatban viszont nem. Ezt nem szabad veszni hagyni A tanácsadás kommunikációs alapjai A beszédaktusok elmélete 81 A „konstatívumok igazságértéke” Mi az pontosan, ami igaz vagy hamis lehet (7)-ben, és mi nem? Ami nem lehet sem nem igaz, sem nem hamis (7)-ben: maga az állítás beszédaktusának megvalósítása. Beszédaktust megvalósítani = cselekedni Cselekvésekkel kapcsolatban nem vethető fel az igazság–hamisság kérdése, csak az, hogy megtörtént vagy sem. Ezért a következő kérdésnek (7)-tel kapcsolatban nincs értelme: (12) Igaz-e, hogy azt állítom, hogy a Kékes 1015m magas? (12) magára a beszédaktusra vonatkozik, ami nem lehet sem igaz, sem hamis. De tekintsük a következő kérdést: (13) Igaz-e, hogy a Kékes 1015m magas? (13) már kétségtelenül értelmes kérdés. (Tudjuk is rá a választ: igaz) Mire vonatkozik (13) (7)-tel kapcsolatban? (Egy biztos: nem a

beszédaktusra.) Milyen természetű objektum az, ami lehet igaz vagy hamis? Ez nem más, mint egy állítás. Csak állítások lehetnek igazak, vagy hamisak Csak állításoknak van igazságértékük. A tanácsadás kommunikációs alapjai A beszédaktusok elmélete 82 Az „állításokról”: egy elkerülhetetlenül szükséges értelmezési kitérő Sajnos a szavak egybeesnek. Az állítás szót két merőben eltérő értelemben, két merőben eltérő dolog jelölésére használjuk szokásosan. 1. állítás: beszédaktus, performatívum, amely nem lehet sem nem igaz, sem nem hamis. 2. állítás: logikai-szemantikai objektum, egy kifejezés, mondat, amely vagy igaz, vagy hamis. Korábban használt elnevezései: ítélet, kijelentés Lejegyzési konvenció: Legyen ezentúl az 1. értelmű állítás, azaz a beszédaktus neve: ÁLLÍTÁS, a logikai-szemantikai kategóriáé pedig: állítás. Az eddigiekben ÁLLÍTÁSOKRÓL volt szó. Az állításokról (nem az

ÁLLÍTÁSOKRÓL) Az ún. kijelentő mondataink állításokat fejeznek ki Ez jellemző a kijelentő mondataink jelentésére. Maga a mondat nem más, mint egy nyelv grammatikai szabályai szerint, a nyelv szavaiból megszerkesztett, azaz rá jellemző struktúrával rendelkező nyelvi objektum. (7): Egy állítás és egy ÁLLÍTÁS (7) tartalmaz egy mondatot, amely egy állítást fejez ki, ami lehet igaz, vagy hamis. A tanácsadás kommunikációs alapjai A beszédaktusok elmélete 83 (7) szokásos körülmények között történő elhangzása pedig egy ÁLLÍTÁS, azaz, az ÁLLÍTÁS beszédaktusának a megvalósítása, mely nem lehet sem nem igaz, sem nem hamis. Könnyű belátni: Az állítást is kimondja, aki (7)-et kimondja, amikor (7)-tel a szokásos körülmények között ÁLLÍTÁST valósít meg. Az állítás kimondása nem minősül az eddigi értelemben vett beszédaktusnak. (Képzeljük el, hogy csak úgy magunk elé kimondjuk, mint egy példamondatot,

anélkül hogy ÁLLÍTANI kívánnánk valamit.) Könnyű belátni: az állítás kimondása is valamilyen aktus az ÁLLÍTÁS beszédaktusának megvalósításán belül. Milyen? Austin azt az aktust, amely során egy ember kimond egy a nyelv grammatikai szabályainak megfelelően, a nyelv szavaiból szerkesztett kifejezést, mondatot, lokúciós aktusnak (röviden: lokúciónak) nevezte. Azt az aktust pedig, amelyben egy lokúció kommunikációs szándékkal kiegészülve valósul meg: illokúciós aktusnak (röviden: illokúciónak). A kommunikációs szándékot, pedig, a szándékolt kommunikációs jelentést, amely a megnyilatkozásban megnyilvánul, illokúciós erőnek nevezte. A tanácsadás kommunikációs alapjai A beszédaktusok elmélete 84 Egy beszélő szokásos körülmények között végrehajtja mind a lokúciós, mind az illokúciós aktust. Könnyű belátni: az utóbbit nem tudja végrehajtani az előbbi végrehajtása nélkül. Összefoglalás: 1.

Beláttuk ugyan, hogy az ún konstatívumok is valójában performatívumok, de 2. azt is megtaláltuk, mi az, ami a konstatívumokban igaz vagy hamis lehet Ez nem más, mint a bennük kifejezett állítás. 3. Azt továbbra is fenntartjuk, hogy maga a konstatívum mint ÁLLÍTÁS nem lehet sem nem igaz, sem nem hamis, hiszen az maga a cselekvés. 4. Austinnal szemben továbbra is fenntartjuk az alábbi eredeti megfigyeléseket: (1) A konstatívumokban a világ állapotára vonatkozó állítások fejeződnek ki. (2) A konstatívumokban ábrázolt világállapotok léteznek a megnyilatkozások megvalósításától függetlenül is, és a megnyilatkozások megvalósulásának hatására sem változnak meg. (A Kékes olyan magas, amilyen, (7) kimondásától függetlenül. (7) kimondása előtt is ugyanolyan magas volt, és nem (7) kimondása következtében lett 1015m magas.) A tanácsadás kommunikációs alapjai A beszédaktusok elmélete 85 (3) A performatívumok nem a világ

állapotára vonatkozó állításokat fejeznek ki. (Például: (3)-ban az elnök nem állítja, hogy megnyitja az ülést, hanem megnyitja az ülést.) (4) A performatívumok megvalósulásától nem független a világ állapota. A performatívumok megvalósulásának következtében a világ megváltozik. (Pl: Az ülés nem kezdődött el, amíg az elnök ki nem mondta (3)-at. (3) kimondása következményeként az ülés elkezdődött. Amíg (1)-et a megfelelő személy ki nem mondja a megfelelő körülmények között, addig a vőlegény és a menyasszony nem lesznek házastársak. De abban a pillanatban, amikor az anyakönyvvezető (1)-et kimondja, házastársakká válnak. Az előbbi feltétele az utóbbinak.) (5) Tehát Austinnal szemben fenntartjuk, hogy az ún. konstatívumok különböznek az ún. performatívumoktól Következtetések Mivel az ún. konstatívumok is performatívumok, és mivel az ún konstatívumok mégis különböznek az ún. performatívumoktól, az

eredeti konstatív kontra performatív distinkciót elvetjük. A tanácsadás kommunikációs alapjai A beszédaktusok elmélete 86 Megtartjuk a konstatívumok kategóriáját, de nem a performatívumokkal szembeállítva, hanem másféle performatívumokkal szembeállítva. A fürdővízből kimentjük a gyereket Vannak konstatívumok is. Nem állítjuk többé szembe a konstatívumokat a performatívumokkal. A konstatívumok a performatívumok egyik alosztálya Egészen egyszerűen: a konstatívumok ÁLLÍTÁSOK. megnyilatkozások = performatívumok ÁLLÍTÁSOK (konstatívumok) A tanácsadás kommunikációs alapjai egyéb performatívumok (ígéret, fenyegetés, ítélet stb.) A beszédaktusok elmélete 87 Mondat, nyilatkozat, megnyilatkozás Mondat ≠ nyilatkozat ≠ megnyilatkozás. A mondat morfémákból mint elemi egységekből álló, a grammatikai szabályainak megfelelően szerkesztett hierarchikus szerkezettel rendelkező nyelvi objektum. A nyilatkozat egy

olyan nyelvhasználati objektum, amely egy kommunikációs céllal kimondott nyelvi kifejezés kimondásakor keletkezik. Bár a nyilatkozatok egy része izomorf az alapjául szolgáló mondattal, amelynek kimondásakor létrejön, még egy ilyen nyilatkozat sem azonos az alapjául szolgáló mondattal. A kimondáskor keletkező objektum, a nyilatkozat, nem azonos azzal a nyelvi kifejezéssel, pl. mondattal, amelynek kimondásakor létrejön. A megnyilatkozás cselekvés: egy nyelvi kifejezés, pl. egy mondat, valamilyen kommunikációs szándékkal történő kimondása, és ennek révén a megfelelő kommunikációs cselekvés (vagy beszédaktus), pl. ígéret megvalósítása A nyilatkozatok a megnyilatkozások révén, a beszédaktusok megvalósítása („megcselekvése”) során jönnek létre. A tanácsadás kommunikációs alapjai A beszédaktusok elmélete 88 A közvetett beszédaktusok Az alábbi megnyilatkozások kommunikatív jelentésének két szintje van: egy szó

szerinti és egy nem szó szerinti. Az előbbi a másodlagos, az utóbbi az elsődleges. (1) Eléred a sót? (2) Örülnék, ha leszállna a lábamról. Az ilyen megnyilatkozások elsődleges kommunikációs (illokúciós) jelentése: kérés. Elsődleges illokúciós jelentésük rendre azonos az alábbi megnyilatkozásokéval: (3) Add ide a sót. (4) Szálljon le a lábamról. Az utóbbiak illokúciós jelentése azonos a szó szerinti jelentésükkel, és közvetlenül ebből megérthető. (1) és (2) elsődleges illokúciós jelentése nem azonos a szó szerinti (másodlagos) jelentésével. (1) és (2) közvetett beszédaktusok, ezen belül közvetett kérések (indirekt direktívumok). A tanácsadás kommunikációs alapjai A közvetett beszédaktusok 89 (1) szó szerinti jelentése: B beszélő H hallgató képességére, lehetőségeire vonatkozó kérdés. (2) szó szerinti jelentése: H saját lelki állapotára és ezen állapot bekövetkezésének feltételére

vonatkozó (feltételes) állítás. Amint e példák bizonyítják, magyar nyelven és a magyar kultúrában lehet kérdve is és állítva is kérni (nem csak felszólítással). A differenciált nyelvi és kommunikációs tudással rendelkezők számára az is nyilvánvaló, hogy a közvetett (1) tapintatosabb, udvariasabb kérés, mint (3). Az udvariasság, tapintatosság a másik fél megbecsülésének, megtisztelésének megnyilvánulása. A közvetett beszédaktusok alkalmasak arra, hogy B kifejezze velük, hogy • megbecsüli, tiszteletben tartja H-t mint egyént, személyiséget, • tiszteletben tartja H privát szféráját. Nem minden közvetett beszédaktus udvarias, (3) pl. nem az: ez gúnyolódásra, H megszégyenítésére alkalmas. A tanácsadás kommunikációs alapjai A közvetett beszédaktusok 90 A példáinkban szereplő mindkét indirekt kérést meg lehet valósítani másféle indirekt direktívumokkal is: (1)-gyel azonos illokúciós jelentésű

közvetett kérések: (5) Van só az asztalon? (6) Nem érem el a sót. (7) De jó volna egy kis só! (3)-mal azonos illokúciós jelentésű közvetett kérések: (8) A lábamon áll. (9) Én is ezen járok. (10) Kényelmesen áll? Indirekt kérési stratégiák H képességére vonatkozó kérdés (11) Meg tudná mondani, hány óra? H képességére vonatkozó állítás (12) Lehetne ezt kicsit halkabban is. (13) Tudod te ezt jobban is. A tanácsadás kommunikációs alapjai A közvetett beszédaktusok 91 H akaratára vonatkozó kérdés (14) Akar nekem segíteni? (15) Nem akarja nekem kölcsönadni azt az újságot? (16) Volna kedve segíteni ezt átvinni a szomszéd helyiségbe? B kívánságára vonatkozó állítások (hogy ti. H végezze el C cselekvést) (17) Szeretném, ha most kimenne. (18) Lekötelezne, ha segítene. A C cselekvés okaira, indokaira, szükségességére, kedvező vagy kedvezőtlen következményeire vonatkozó állítások és kérdések (19)

Udvariasabbnak kellene lenned az anyáddal. (20) Muszáj így kalapálnod? (21) Nem volna baj, ha most elmennél. (22) Ha százszor nem mondtam, akkor egyszer sem, hogy töröld le a cipődet. Arra vonatkozó állítások, hogy lehetséges, szabad C cselekvést elvégezni (23) Itt befordulhatunk. (24) Letörölheti a táblát. (25) Talán azzal is folytathatnánk, hogy beszél a sikereiről. A tanácsadás kommunikációs alapjai A közvetett beszédaktusok 92 A közvetett beszédaktusok értelmezése Nem csak kérni, hanem fenyegetni, ígérni, mentegetőzni, javasolni, vállalást tenni stb. is lehet közvetett beszédaktusok segítségével Ezek sikeres megvalósításához bizonyos feltételeknek kell teljesülniük a kommunikátorokban. A közvetett beszédaktusok értelmezéséhez (egyebek között) bonyolult következtetéseket kell a hallgatónak elvégeznie. Differenciált nyelvi, kommunikációs ismeretekkel rendelkező emberek ezeket könnyedén elvégzik. Ezenkívül

kulturális tudásra, a kulturális konvenciók ismeretére is szükség van. További feltétel: a közös kommunikációs-viselkedési értékrendszer, pl annak egyforma „tudása”, hogy az udvariasság, a tapintatosság magasabb rendű a gorombaságnál. Végül: enciklopédikus „háttértudásra” szükség van a kívánt következtetések levonásához. (26) Anyuka eljön jövő szombaton. A közvetett beszédaktusok magas szintű használata a kifinomult kommunikáció egyik jellemzője. A tanácsadás kommunikációs alapjai A közvetett beszédaktusok 93 A kommunikáció tranzakciós modellje (Barnlund, Dean C.) „A kommunikáció nem reakció valamire, sem nem interakció valamivel, hanem tranzakció, amelynek keretében az ember jelentéseket produkál és tulajdonít, céljainak megvalósítása végett.” Tranzakció: (1) két vagy több személy által interakciók során megvalósított közös cselekvés egy közösen elfogadott és vállalt cél,

teljesítmény, eredmény elérése céljából. (2) Tranzakciós pszichológia/analízis/pszichoterápia: az egyén másokkal folyatott interakcióit alapvetően befolyásolják az interakció során saját maguknak és másoknak tulajdonított alapvető szerepek (Szülő, Gyermek, Felnőtt), amelyek között a résztvevők közlekedni, ezeket váltogatni képesek. „Hangsúlyozni kell, hogy a jelentés „produkált”, „tulajdonított”, „adott” valami, nem pedig „kapott” valami. A lobogók, koronák, keresztek és a közlekedési jelek nem tartalmaznak jelentéseket; a jelentéseket rájuk ruházták.” A kommunikáció lényege: a jelentéskonstrukció és -tulajdonítás. A kommunikáció célja a bizonytalanság csökkentése. A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikáció tranzakciós modellje 94 A tranzakciós modell kommunikációs posztulátumai A kommunikáció a jelentés evolúciója „A világ, . amelyben élünk jelentés nélkül való, de

megtöltjük jelentéssel és renddel.” „A „kommunikáció” szó azokat az aktusokat jelöli, amelynek keretében kifejlődik az emberi lényekben a jelentés.” Kommunikáció = jelentéskonstrukció, jelentéstulajdonítás. Ennek során a világ objektumait és jelenségeit jelentésekkel ruházzuk fel. Kritika: A kommunikációt nem lehet azonosítani a jelentéstulajdonítással, a jelentéskonstruálással. Bár lehetetlen kommunikálni jelentéskonstrukció nélkül, a kettő nem azonos, és a jelentéskonstrukció még csak nem is része a kommunikációs folyamatnak. Az sem állja meg a helyét, hogy a jelentés a kommunikáció révén jön létre, annak a terméke. Ez majdnem igaz a fogadóra, de a fogadóban sem a kommunikáció hozza létre a jelentést, hanem a fogadó elméje Az üzenet csupán az információfeldolgozási folyamat elindítója, kiváltója, okozója. A jelentéstulajdonítás különálló mozzanat, és mint ilyen előfeltétele (de nem része)

a kommunikációnak. Pl: Egy épületre vagy annak közelében kitűzött zászló jelenti az észlelő számára azt, hogy ’nemzeti kultúránk szempontjából jelentős objektum, hely’, vagy azt, hogy ’jeles ünnepnap van’. Ennek folyományaként a zászló jellé vált, éppen ezeknek a jelentéseknek a jelévé Enélkül vagy nem jel (csak tárgy), pl. egy idelátogató értelmes marslakó számára, aki semmit nem tud a földi civilizációról, vagy jel ugyan, de valami másnak a konvencionális jele: egy nemzet szimbóluma. A zászló észlelésekor és a neki tulajdonított jelentés megkonstruálásakor nem történt kommunikáció Sem a zászló, sem az az észlelő nem kommunikált a másikkal. A zászló nem csinált semmit Az észlelő sem csinált semmit a zászlóval Amit az észlelő cselekedett, azt a fejében tette: egy fogalmat hozzárendelt egy észlelethez, azaz jelentést tulajdonított az észlelt zászlónak. Jól megmutatkozik a cselekvés mentális

jellege (és egyben a kommunikációtól való függetlensége) abban, hogy az első két jelentéstulajdonítás valójában következtetés, ami mentális művelet. A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikáció tranzakciós modellje 95 A kommunikáció dinamikus folyamat A kommunikációt [= jelentéskonstrukció!] nem statikus entitásként, dologként, hanem „az interpretálóban lejátszódó dinamikus folyamatként” kell kezelni. „Minthogy a jelentés nem entitás, nincs locusa; olyasvalami, ami előfordul, nem pedig létezik. Arisztoteliánus gondolati formáink ellenére, a világegyetemben semmi sincs, „aminek” jelentése volna, minthogy bármi válhat olyan ingerré, amely jelentést vált ki.” „A felhalmozott tudás . nem olyan, mint egy készlet, hanem inkább szervezet, amely aktív belső szervező elv révén növekszik, hasonlóan ahhoz, ahogy a gén a testi struktúra növekedését szervező elv vagy entitás.” A konstruktivizmussal

rokon gondolat: a tudás önmagát hozza létre, önmagát strukturálja. A tudáskonstrukció nem csak a tudás gyarapítására, hanem önmaga strukturálására és a tudáskonstrukciós folyamat vezérlésére alkalmas elvekkel is rendelkezi (autopiézis). Hozzátehetjük: a jelentéskonstrukció autonóm folyamat – az autonóm autopoiétikus emberi elme sajátos képessége. „Az agyvelő a saját törvényeit követi.” A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikáció tranzakciós modellje 96 A kommunikáció folytonos „A fizikai világgal vagy más emberi lényekkel való kommunikáció [a jelentéstulajdonítás] nem dolog, még csak nem is diszkrét aktus, hanem az élet folytonos feltétele, olyan folyamat, amelynek árapálya környezetünk változásaihoz és szükségletünk fluktuációihoz igazodik.” „Az, ami a működő részek számára lehetővé teszi, hogy működjenek, és további működésre készteti őket, egyes-egyedül az illeszkedés

tökéletlensége, az organizmus és a környezet közötti különbség, párosulva az illeszkedés tökéletesítésére irányuló örökös tendenciával. E folyamatnak nincsen sem kezdete, sem vége, még alvás közben vagy érzékszervek kiesése esetén sem, mert az ember nem statikus, hanem homeosztatikus mechanizmus.” Az elme jelentéskonstrukciója folytonos folyamat; célja az organizmus adaptációja a környezeti tényezőkhöz, „a környezettel való megbirkózás”. – Konstruktivista gondolat. A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikáció tranzakciós modellje 97 A kommunikáció körkörös A komunikáció: „jelentéseket létrehozó szakadatlan folyamat”: • Adó és vevő nem különülnek el egymástól mint személyek • Adó és vevő: szerepek, funkciók, egyazon személyen belül • A kódolás és dekódolás sem különül el személyenként: az adó kódolója és dekódolója is saját üzenetének. • „Minden egyes

szubjektum viselkedése egyszerre válasz a másiknak a múltbeli viselkedésére és inger a másik jövőbeli viselkedése számára.” – „interdependens funkcionalizmus” • „Jelentések két vagy több kommunikálóban egyidejűleg is kifejlődhetnek.” Zseniális konstruktivista megsejtés! Ez nemcsak néha van így, hanem mindig! Ahhoz, hogy a vevő megértse az adó által „küldött jelentést”, azt meg kell konstruálnia az adó közleménye alapján, mert a jelentés nincs benne a közleményben! A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikáció tranzakciós modellje 98 A kommunikáció megismételhetetlen Megkülönbözteti a determinisztikus rendszereket a „spontán és önkényes” rendszerektől. Az ember „spontán organizmus” Determinisztikus/mechanikus rendszer: azonos bemenet mindig ugyanazt a kimenetet eredményezi. A rendszer vezérlő elvei állandóak A kimenet teljességgel megjósolható. (Pl autógyár, számítógép-program)

Spontán/önkényes rendszer: A rendszer vezérlő elvei változnak, a rendszer folyamatosan változik. Ugyanaz a bemenet nem föltétlenül eredményez azonos kimenetet. A kimenet nem jósolható meg nagy biztonsággal a rendszer korábbi állapotának ismeretében. Pl: az emberi elme, az emberi kommunikáció A rendszer képes „autonóm módon saját programozását” vezérelni. „a rendszert olyan belső elvek irányítják, amelyek maguk is változásnak vannak alávetve.” A belső vezérlő elveket maga a rendszer képes megváltoztatni A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikáció tranzakciós modellje 99 Zseniális konstruktivista megsejtés: A „spontán/önkényes” rendszerek autonóm, autopoiétikus rendszerek. Az autopoiétikus rendszerek „spontaneitása/önkényessége” látszólagos. Å A rendszer képes önmaga működését módosítani. Å A rendszer kimenetei beépülnek magába a rendszerbe. (A létrehozott tudás/jelentés az őt

létrehozó rendszer részévé válik Az „újabb tudást/jelentést” már az ily módon megváltozott rendszer hozza létre.) A rendszer egyik lehetséges kimenete: a rendszer működését vezérlő elv, a rendszert magát létrehozó elv. Az ember és az emberi elme ilyen rendszer A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikáció tranzakciós modellje 100 A kommunikáció irreverzibilis „Vannak . rendszerek, amelyek csak előre mehetnek egyik állapotból a másikba ., és sohasem térhetnek vissza” egy korábbi állapotukba Az ilyen rendszerek működésébe bele kell kalkulálni „egyirányú folyamatokat: a növekedését, a tanulásét s a konstruktív vagy kreatív tevékenységét.” „Ugyanez vonatkozik az emberi tapasztalásra is. Kommunikációnk önmagunkkal és a világgal önmagunkról könyörtelenül áramlik előre.” Emlékezzünk: Barnlund számára a kommunikáció = jelentés-előállítás és -tulajdonítás. Magába foglalja a

verbális/nem-verbális interakciókon kívül a tapasztalást is, tehát a tudáskonstrukciót. Ez is nagyszerű konstruktivista megsejtés: A tudáskonstrukció valóban csak előre tud haladni. Az egyszer megkonstruált tudást nem lehet meg nem történtté tenni, visszavonni. A tudás minden változása új tudásállapotot hoz létre, amely alapvetően meghatározza a következő tudáskonstrukciós folyamatot. Ez a szűkebb értelemben vett kommunikációra is érvényes: minden megtörtént kommunikációs esemény során keletkezett tudás szerepet játszik a későbbi kommunikációban, a nyilatkozatok/üzenetek megkonstruálásában és értelmezésében. A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikáció tranzakciós modellje 101 A kommunikáció összetett • A kódolás és dekódolás folyamatos, interdependens, irreverzibilis, aktív és kreatív folyamat. • Kommunikálhatunk önmagunkkal, a fizikai környezettel; másokkal, az elsődleges kiscsoportban, a

szervezetben és össztársadalmi kontextusban. • A „jelentés evolúciója” (= a kommunikáció) a személyiség több szintjén zajlik: tudatosan, tudat alatt, tudat előtt. • A közlemények tartalma, jelentése: a. manifeszt, b rejtett/lappangó • A közlemények utalnak: a. külső jelenségekre, b belső állapotokra • A verbális közleményeket nem-verbális megnyilvánulások kísérik. • A verbális (V) és nem-verbális (NV) elemek és általuk kifejezett jelentések lehetséges viszonyai egymáshoz: a. NV ellentmond V-nek, b. NV gazdagítja V-t, c. NV elködösíti V-t, d. NV felfokozza, erősíti V-t A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikáció tranzakciós modellje 102 Kommunikációs késztetések • A bizonytalanság csökkentése. • A fizikai és pszichikai elszigetelődés csökkentése, védekezés ellene. • Az én és a környezet között észlelt diszharmónia, „különbség” feloldása. Illeszkedés. A kommunikáció

következményei, eredménye • Katarzis. A bizonytalanság csökken vagy teljesen eltűnik • A személyiség újraszerveződik. A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikáció tranzakciós modellje 103 Egy egyszerű, diádikus kommunikációs helyzet tranzakciós modellje Kommunikációk (mindhárom jelen van egy diádikus helyzetben): • az én a környezettel: Az én jelentést tulajdonít a környezetben észlelt tárgyaknak és jelenségeknek (szoba, váróterem, folyosó stb.) • az én az énnel: Az én jelentést tulajdonít a saját maga által észlelt érzelmeinek, gondolatainak, cselekvéseinek. • az én a másikkal: Az én jelentést tulajdonít a másik ember közleményeinek és viselkedésének, cselekedeteinek. Észlelés (percepció) Az én észleli és értelmezi a környezeti ingereket a kommunikációs helyzetben (tárgyak, a másik személy, saját gondolatai, érzelmei stb.) Az észlelés és értelmezés aktív, szubjektív és kreatív

folyamat. Az én belső egyensúlyra törekszik és kerüli a disszonanciát. Æ Ez befolyásolja az észlelést, a jelentéstulajdonítást. A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikáció tranzakciós modellje 104 Egyensúlyi állapot: Az egyes észlelések között, az egyén világmodelljének egyes elemei között harmónia van, összeegyeztethetők, koherensek egymással. Nincs közöttük konfliktus, nincs ellentmondás. Nincs nyomás, amely a változtatás irányába hatna. Ha egyensúly nem áll fenn, fellépnek olyan erők, amelyek az egyensúly irányába hatnak, az egyensúly helyreállítására törekszenek. Ha az egyensúly helyreállítását eredményező változás nem lehetséges, az egyensúlyhiány állapota feszültséget kelt. • Szelektíve észleli, értelmezi és szervezi a környezeti ingereket: Némely ingerek felé odafordul, bevonja őket észlelésébe, másokat kirekeszt. • Az én az ingereknek és a nekik tulajdonított jelentéseknek

értékeket tulajdonít: - pozitív: képes erősíteni a múltban kialakított vagy éppen kialakuló értelmezéseket, modelleket (adott helyzetét, a világét) - negatív: képes kikezdeni, veszélyeztetni a múltban kialakított vagy éppen kialakuló értelmezéseket, sémákat, véleményeket, modelleket - semleges: nincs jelentős hatással a múltban kialakított vagy éppen kialakuló értelmezésekre, sémákra, véleményekre, modellekre • Odafordul a pozitív ingerek, jelek felé, kerüli a negatív ingereket, jeleket. A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikáció tranzakciós modellje 105 Az ingerek jelentéséről Az észlelt ingerekről nem a megfigyelő kap jelentést, hanem ő tulajdonít nekik jelentést. A jelentéseket a megfigyelő, az észlelő ember hozza létre A másik személy jelenléte Legyen a két személy X és Y. Amikor X és Y felismeri a másik jelenlétét, (olykor még előbb is), mindketten öntudatosabbá válnak, érzékenyebben

figyelik saját aktusaikat, és jobban odafigyelnek a másiktól eredő nem verbális ingerekre, jelekre, mert ez is segíti kölcsönös viszonylataik meghatározását, a helyzet értelmezését (l. egyensúly, konszonancia). Mindketten szorosabb ellenőrzés alá vonják saját cselekvéseiket, viselkedésüket (verbális és nem-verbális). Egy másik személy jelenlétében a figyelem a környezeti ingerekről, jelkomplexumokról a viselkedési jelkomplexumokra helyeződik át (saját és a másik viselkedése). A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikáció tranzakciós modellje 106 A személyközi közlemények két fontos jellemzője: • a jelkomplexumok tudatos megválasztása és kontrollálása, • az értelmezés projekciója. X és Y jelenlétekor, mindketten kölcsönösen észlelik egymást. Ekkor X és Y viselkedése egymás számára kölcsönösen jelentéssel bír, jelkomplexumként funkcionál. Ekkor mindkét személy szabályozni kezdi a másiknak

nyújtott jelkomplexumokat, mindketten felismerik a másik által saját akcióinak tulajdonítható jelentéseket,1 mindkettő úgy kezdi értelmezni saját aktusát, mintha ő volna a másik. (Pl X feltevésekkel él arra vonatkozóan, hogy Y milyen jelentéseket tulajdoníthat X közleményeinek, viselkedéseinek.) Közleményem megformálásakor, viselkedésem kiválasztásakor a másik félben keltett kommunikációs hatás lesz a döntő. Kommunikációmat, közleményeim formáját az szabja meg, hogy a másik félben az általam kiváltani kívánt hatás, jelentés keletkezzen. Ez döntően attól függ, mit gondolok arról, hogy a másik fél hogyan érti azt, amit mondok, vagy azt, ahogyan viselkedem. 1 Pontosabban: mindketten feltevésekkel élnek erre vonatkozóan, hiszen a másik által potenciálisan tulajdonítható jelentéseket nem lehet „felismerni”, hiszen ezek nem észlelhetők, csak „vélelmezhetők”, csupán feltevésekként jelenhetnek meg a

résztvevőkben. A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikáció tranzakciós modellje 107 Az értelmezések ellenőrzése Ahányszor csak jelentést tulajdonítunk valamely közleménynek vagy viselkedésnek a kommunikációs folyamat során, mindannyiszor ellenőrizzük, hogy a megfelelő jelentést tulajdonítottuk-e neki. Egy adott jelentés akkor megfelelő, ha kongruens a korábban tulajdonított jelentésekkel. Ez az egész kommunikációs helyzet kongruenciájába vetett hiten mint józan feltevésen alapszik. A jelentéstulajdonítások során megkonstruált és esetleg később módosított jelentések egy koherens és adekvát képet eredményeznek. Legalábbis a kommunikátorok azt várják el a saját maguk által konstruált és különböző jelkomplexumoknak tulajdonított jelentésektől, hogy koherensek és adekvátak legyenek. Ez arra a józan feltevésre épül, hogy akkor értek meg egy helyzetet, ha koherens és adekvát képet tudok róla alkotni.

Ezért, ha némi inkoherenciát észlelünk, módosítjuk a már korábban megkonstruált jelentést. Pl más jelentést tulajdonítunk egy korábbi közleménynek, mert ezek szerint, azt korábban félreértettük. A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikáció tranzakciós modellje 108 Az ellenőrzés és a kongruenciára való törekvés következménye Ennek az a következménye, hogy állandóan „ideiglenesen és célszerűen cselekedjünk”. Ez azt jelenti, hogy minden már megkonstruált jelentéskomplexummal, képpel kapcsolatban tartsuk fenn annak a lehetőségét, hogy szükség lehet a megváltoztatására, módosítására, esetleg elvetésére. Minden ilyen kép mindig csupán az adott pillanatban lehetséges legjobb hipotézis lehet, amelynek felülvizsgálatára állandóan késznek kell lennünk. (Ez egyébként mindenfajta tudásra, a tudományos tudásra is érvényes!) A „totális szituáció törvénye” Abban a mértékben, ahogyan egy ember

képtelen reagálni a totális szituációra – mert figyelmen kívül hagy döntő jelentőségű mozzanatokat, eltorzítja a másik személytől eredő verbális vagy nem verbális jeleket, nem vizsgálja felül az adott helyzetre vonatkozó téves feltevéseit –, abban a mértékben nehéz vagy lehetetlen lesz számára olyan jelentések konstruálása, amelyek lehetővé teszik azt, hogy termékeny és kielégítő módon működjék. „Kommunikációs hanyagság” = a totális szituáció törvényének be nem tartása. A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikáció tranzakciós modellje 109 A diádikus kommunikáció „hatszemélyes” modellje Én A másik személy (1) Az önmagamról alkotott képem (2) A másik személy önmagáról alkotott képe (4) A másik személy rólam alkotott képe (6) Amit a másik személy gondol az (3) A másik személyről alkotott képem (5) Amit a másik személy rólam alkotott képéről gondolok A tanácsadás

kommunikációs alapjai általam róla alkotott képről A kommunikáció tranzakciós modellje 110 Összefoglalás • Jelentéskonstrukció, jelentéstulajdonítás. (konstruktivista elem) • Közös cselekvés. „Egyedül nem megy” A sikeres kommunikáció a kommunikáló partnerek kölcsönös együttműködését kívánja meg. Az üzenet megértéshez szükséges a megérteni akarás. A fogadónak (hallgatónak) is akarnia kell, hogy a küldő (beszélő) sikeresen kommunikáljon. • Közösen elfogadott cél: a sikeres kommunikáció. Ez mindkét fél érdeke A közösen vállalt cél már abban is megnyilvánul, hogy a beszélő odafordul a hallgatóhoz, a hallgató kész figyelni, ezt mindketten észlelik a másikról, és ez csak akkor maradhat fenn tartósan, ha mindketten vállalják. Tehát önmagában a kommunikáció megtörténte bizonyíték e közös vállalásra. • A küldő és fogadó szerepek nem válnak el egymástól: mindkét fél egyszerre és

folyamatosan küldő és fogadó/értelmező; egyetlen személy lehet egyszerre küldő és fogadó, belső kommunikáció. • A kódolás és dekódolás műveletei nem válnak el élesen egymástól: ahányszor kódolás történik, mindannyiszor dekódolás is történik. • A felek nemcsak önmagukról, hanem a másik félről is képet alkotnak. A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikáció tranzakciós modellje 111 • A kommunikáló felek mindezt felteszik egymásról. E feltevések alapvető szerepet játszanak a kommunikációban. Már az odafordulásban is a beszélő azon feltevése nyilvánul meg, hogy a hallgató kész figyelni, és hogy a hallgató tudja, hogy az ő figyelési hajlandósága elengedhetetlen feltétel. Másfelől: a figyelési hajlandóságban a hallgató azon feltevése nyilvánul meg, hogy a beszélő (is) tudja, hogy a hallgató figyelése elengedhetetlen feltétel, és hogy a beszélő a hallgató figyelését igényli. Ha ezek a

minimális feltételek nem teljesülnének, nem jönne létre kommunikáció. És ha valamelyik nem teljesül, a kommunikáció el is akad, meg is szűnik. (Ennek egyik speciális változata az „egymás mellett való elbeszélés”. Ilyenkor nincs valódi és sikeres kommunikáció, mert hiányzik a közös vállalás és elkötelezettség. Csak úgy tűnik mintha Ezt kommunikációs abúzusnak tekinthetjük, hiszen ilyenkor legalább az egyik fél visszaél a kommunikáció alapvető konvencióival. Ennek gyakran az az oka, hogy az egyik vagy mindkét fél másodlagos, többnyire rejtett nemkommunikációs célok elérésére törekszik, pl. le akarja győzni, meg akarja alázni a másikat, vagy egyszerűen csak kellemetlenkedni akar. Az ilyen célokat nem szokás vállalni, különösem nem kölcsönösen.) A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikáció tranzakciós modellje 112 A szimbolikus interakcionizmus (George Herbert Mead, Herbert Blumer) Mi teszi az embert

emberré? – A beszélgetés a legfőbb emberi tevékenység. Az emberek közötti nyelvhasználat, a nyelvi jelek, azaz szimbólumok alkalmazásával történő beszélgetés nem más, mint „szimbolikus interakció”. Innen az irányzat elnevezése: szimbolikus interakcionizmus. Mead hangsúlyozza, hogy nyelvelsajátítási képességünk különböztet meg bennünket az állatoktól. Ebben igaza van Legalábbis, ez önmagában is megkülönbözteti az embert minden más élőlénytől és dologtól, tehát nyilvánvaló, hogy ez legalábbis az egyik disztinktív jegye az emberi fajnak. A személyiség kialakulása: “looking-glass self”, tükrözött én. Énképünket az alapján alakítjuk ki, hogy mások milyennek látnak bennünket. Minél több emberrel és minél többféle mások által rólunk alkotott képpel kerülünk kapcsolatba, annál differenciáltabb az énképünk. Az énkép interakciókon keresztül alakul ki. A tanácsadás kommunikációs alapjai A

szimbolikus interakcionizmus (George Herbert Mead, Herbert Blumer) 113 A nyelv és nyelvi jelek jelentése „A nyelv, a nyelvi jelentés is társadalmi interakciók terméke.” Ez így nem helytálló, bár az igaz, hogy a nyelv társadalmi interakciókra alkalmas eszköz. De ez nem implikálja azt, hogy a nyelv és a nyelvi jelentés ilyen interakciók terméke volna. A nyelvi jelek szimbólumok. A szimbólum és az általa jelölt dolog közötti kapcsolat önkényes (jobb szóval: esetleges, tetszőleges). De az nem helytálló, hogy „a szimbólumok önkényesen kialakított jelek” . Egy nyelvi jel és jelentése közötti kapcsolatot kizárólag a konvenció tartja fenn, éppen azért, mert a kapcsolat tetszőleges. „A jelentés az emberek közötti társadalmi interakcióból ered, a nyelv használata során alakul ki.” Ez így nem helytálló. A tanácsadás kommunikációs alapjai A szimbolikus interakcionizmus (George Herbert Mead, Herbert Blumer) 114 Egy

dolog, pl. egy hangsor, akkor válik jellé, azaz lesz jelentése, amikor egy elme annak a dolognak jelentést tulajdonít. Ha ezt sok elme, egy nyelvhasználói közösség, hasonlóan teszi, ennek során a jel jelentése konvencionalizálódik, konvencionálissá válik. A jel konvencionális jelentése az egyedi elmék által a jelnek tulajdonított jelentések közötti egyezések vagy hasonlóságok összessége. A hasonlóságokért nem önmagában és nem kizárólag a közös nyelvhasználat a felelős. Ebben veleszületett faj-specifikus képességeink is szerepet játszanak. „A szimbólumok értelmezése [azaz jelentése] az egyének gondolkodási sémái [azaz mentális, fogalmi struktúrája] szerint módosul.” – Igen, ezért a konvencionális és az egyéni jelentések nem esnek egybe föltétlenül. A tanácsadás kommunikációs alapjai A szimbolikus interakcionizmus (George Herbert Mead, Herbert Blumer) 115 „A gondolkodás: belső párbeszéd, minding,

gondolatban másokkal folytatott beszélgetés.” Ehhez nyelvre van szükségünk, mert ezt a belső párbeszédet nyelv segítségével végezzük. – Igen, de nem minden gondolkodás történik nyelv segítségével. Végzünk nyelv nélküli gondolkodást is, pl képekben is tudunk gondolkodni, és képi, zenei stb. műélvezet közben is történik gondolkodás, de ennek nagy része nem nyelvi, hiszen az ilyen gondolataink többségére nincsenek nyelvi eszközeink, szavaink, ezért nem is tudunk róluk mondatokban beszámolni. Arról a gondolati pillanatról sem tud senki beszámolni, amikor rájön egy probléma megoldására, pl. egy iskolai matematikai házi feladatéra. A nyelvnek fontos szerepe van a gondolkodásban, nyelvi és gondolkodási képességünk közeli rokonai egymásnak, de a nyelvet és a gondolkodást nem lehet azonosítani. Az pedig különösen nagy hiba, ha valaki a nyelvek közötti nyelvtani és szókészletbeli különbségekből, az illető nyelveket

beszélő népek gondolkodása közötti különbségekre akar következtetni, mint ahogy a nyelvi relativisták teszik (l. Whorf–Sapir hipotézis) A tanácsadás kommunikációs alapjai A szimbolikus interakcionizmus (George Herbert Mead, Herbert Blumer) 116 A SZI tehát valójában nem kommunikációelmélet, mert nem a kommunikációs folyamatok törvényszerűségei érdeklik, hanem az, hogy mi teszi az embert emberré, és hogy ebben mi a szerepe a személyközi kommunikációnak, illetve az ezzel összefüggő emberi képességeknek, mint amilyen a nyelv és a gondolkodás, illetve hogy az utóbbiak milyen viszonyban vannak a kommunikációval. Nem a kommunikációs folyamatokat vezeti le, mondjuk a személyiség fejlődésére és a gondolkodásra érvényes elvekből, törvényszerűségekből, hanem fordítva: a nyelvi interakciós folyamatokból magyarázza a jelentés, a gondolkodás és az énkép kialakulását és változásait, magát a kommunikációt mintegy

magától értődőnek tekintve. Fontos eredménye, hogy • rámutatott a személyközi interakciók szerepére az énkép kialakulásában, • az egyén fogalmi, gondolkodási sémáinak szerepére az értelmezésben, • a személyközi interakciók szerepére a szimbólumok értelmezésében. A tanácsadás kommunikációs alapjai A szimbolikus interakcionizmus (George Herbert Mead, Herbert Blumer) 117 A kommunikáció konstruktivista modellje • Minden ember rendelkezik egy kommunikációelmélettel. Ezt nem csak a konstruktivisták gondolják. Ez minden valamirevaló kommunikációelmélet alapfeltevése. A kommunikációelmélet nem annak az elmélete, hogy hogyan kell(ene) kommunikálni, hanem annak, hogy az emberek hogyan kommunikálnak. Az emberi kommunikációt szabályrendszerek vezérlik, ezeket az emberek ismerik, hiszen ha nem ismernék, nem kommunikálnának. A kommunikációelmélet ennek a szabályrendszernek az elmélete. Pontosan ugyanez mondható el a

nyelvről és a nyelvelméletről. A fentiek alapján megkapjuk a nyelv és a nyelvtudomány jellemzését, ha a kommunikáció szót nyelvre, a kommunikál szót beszélre cseréljük. Tanulságos lehet: Sokan nem így vélekednek a nyelvről, a grammatikáról és nyelvtudományról. Ez olykor talán kommunikációval és annak elméletével kapcsolatban is megesik. A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikáció konstruktivista modellje 118 • Az „egyén személyes konstrukciók rendszerén keresztül értelmezi a világot”. Ez nem azt jelenti, hogy „ezek a konstrukciók olyan minták vagy sablonok, amelyeket a valóság fölé helyezünk, hogy rendet teremtsünk a káoszból” Griffin 2001:112). Éppen ellenkezőleg: • A konstrukciók nem „minták vagy sablonok”. • Nem helyezzük őket „a valóság fölé”. • Céljuk nem az, hogy „rendet teremtsünk a káoszból.” A világot nem káoszként észleljük. Éppen ellenkezőleg: sejtjük, hogy

valamilyen rendszer van benne. Elménkben világmodelleket konstruálunk, amelyek a világban érvényesülni látszó rendre vonatkozó hipotézisek, elméletek. A személyes mentális konstrukciók ilyen világmodellek, illetve ezek részelméletei, pl. a kommunikációé Életünket ezek szerint az általunk konstruált naiv világmodellek szerint éljük. Életünket ezek a naiv elméletek vezérlik. Ezért nincs ún „gyakorlat” elmélet nélkül A naiv elméleteket tudatosan fel lehet tárni, tudatosan és szisztematikusan lehet őket módosítani („fejleszteni”). Ez a tudomány, illetve a tudatos tanulás A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikáció konstruktivista modellje 119 A kognitív komplexitás A bennünket körülvevő világ észlelését és értelmezését lehetővé tevő és meghatározó belső konstrukciók, kognitív struktúrák, lehetnek többé vagy kevésbé összetettek. A kognitív komplexitás = ezen értelmező struktúrák és

folyamatok összetettsége. A kognitív komplexitás arányosan fejlődik az életkorral. (Ahogy öregszünk, tanulunk.) A felnőttek közötti individuális különbségek idővel stabilizálódnak. A fejlett kognitív komplexitás differenciált észlelést, értelmezést tesz lehetővé. „A másokat differenciáltan észlelők kommunikációs előnnyel rendelkeznek azokkal szemben, akiknek kevésbé fejlettek a mentális struktúrái” A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikáció konstruktivista modellje 120 A kifinomult kommunikáció (KK) A KK kulcseleme: személyre szabott üzenetek. A személyre szabott üzenetek előfeltételül megkívánják: • a másik személy megértését (álláspontja, feltevései, motivációi stb.) • az ehhez való alkalmazkodást. A másik személy megértéséhez és az alkalmazkodási stratégia megkonstruálásához komplex kognitív struktúrára van szükség. Minél fejlettebb egy ember kognitív komplexitása, annál

inkább képes kifinomult kommunikációra. A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikáció konstruktivista modellje 121 Hogyan szerkesszük meg mondandónkat céljaink elérése érdekében: az üzenettervező gondolkodásmód Expresszív tervező gondolkodásmód „Ami szívemen, az a számon.” A közlemény egyszerű, világos, őszinte kifejezője a gondolatoknak, érzelmeknek. A másik személy gondolataival, érzelmeivel, szándékaival nem számol. A kommunikáció célja nem a másik személy viselkedésének befolyásolása, hanem a saját gondolatok, érzelmek kifejezése. A saját gondolatok és érzelmek kifejezésén túlmutató célok nincsenek. Konvencionális tervező gondolkodásmód A kommunikáció célja nem csupán önkifejezés. Az önkifejezésen túlmutató cél: a helyzet vagy a másik fél viselkedésének megváltoztatása. „A kommunikáció konvencionális szabályok szerint játszott, együttműködésen alapuló társasjáték.”

Értelmezi az adott kommunikációs helyzetet A helyzet értelmezése, a viselkedés/kommunikáció társadalmi konvencióinak ismerete és a kommunikációs cél együttesen határozzák meg a közlemény megtervezését. A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikáció konstruktivista modellje 122 Retorikai tervező gondolkodásmód „A kommunikáció énképek, helyzetek, a konstruált valóság közös megbeszélése és közös újrakonstruálása.” Æ A kommunikációval közösen újra lehet konstruálni a valóságot, pl. egy konfliktushelyzetet a megegyezés és a harmónia helyzetévé lehet átalakítani. • Megvalósul az önkifejezés, de nem nyersen (mint az expresszív kommunikációban), mert nem ez a fő cél. • Cél: a helyzet vagy a másik fél viselkedésének megváltoztatása (akár a konvencionális tervező gondolkodásmóddal), de újszerű eszközökkel. • Újszerű közlemények alkalmazásával újraértelmeződik a helyzet mindkét

résztvevő számára. A kommunikáció nem direkt módon a saját gondolatok és érzelmek kifejezését célozza, nem direkt módon a helyzetnek szól, hanem a helyzet és a másik fél differenciált, komplex értelmezésével a közös „megbeszélés” jegyében újrakonstruálja a helyzetet, s így eléri a fő célt: a helyzet, ill. a másik fél viselkedésének megváltoztatását • Feltétele: komplex kognitív struktúrák, összetett értelmezési folyamatok. A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikáció konstruktivista modellje 123 A kifinomult kommunikáció néhány további eleme kulcsszavakban A helyzet és a másik személy differenciált, gazdag értelmezése Az értelmezést „előzetes tudásunk”, kognitív felszereltségünk határozza meg. Helyzetek és emberek gyakran bonyolultabbak annál, mint amilyennek hisszük. Feltevésrendszerünk és kognitív struktúráink miatt figyelmünk, értelmezésünk beszűkülhet: figyelmen kívül

hagyunk fontos tényezőket. A kreatív, tudáskonstrukcióra képes elme, sokszor indokolatlan, szükségtelen korlátozó feltevéseket állít elő, melyek ronthatják a helyzetértelmezés differenciáltságát. A jelentés- és szándéktulajdonítás szubjektív, kreatív folyamat. Olykor olyan jelentéseket tulajdonítunk egy helyzet elemeinek, és olyan szándékot tulajdonítunk a másik félnek, amelyek korlátozhatják a helyzet és a másik fél differenciált értelmezését. Értelmezéseink olykor bemerevedhetnek, nem adunk esélyt a megváltozásuknak. Tudásunk, értelmezésünk sohasem végleges Hagyjunk lehetőséget a „tévedéseinknek”. Helyzetértelmezésünk maradjon állandóan nyitott. Maradjunk készen arra, hogy bármikor módosítsuk A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikáció konstruktivista modellje 124 A nyitott, rugalmas, változásra bármikor képes értelmezés megadja a lehetőségét új elemek bevonásnak, régiek

módosításának, az egész értelmezés átstrukturálásának. Értelmezésünk átstrukturálása adekvátabb alkalmazkodást tesz lehetővé. Az adekvát alkalmazkodás megteremeti a lehetőségét annak, hogy hatékonyan tervezzük és szerkesszük meg közleményünket, és elérjük célunkat. Minden helyzet az, aminek mi értelmezzük. A másik fél is értelmezi a helyzetet. Egy adott helyzet kommunikátorainak helyzetértelmezése eltérő lehet. A kommunikátorok képet alkotnak a másik fél helyzetértelmezéséről is. A kommunikátorok helyzetértelmezést tulajdonítanak a másik félnek. („Én azt hiszem, hogy ő azt hiszi.”) Ez eltérhet a másik fél helyzetértelmezésétől A kommunikátorok képet alkotnak a másik fél által nekik tulajdonított helyzetértelmezésről. („Én azt hiszem, hogy ő azt hiszi, hogy én azt hiszem”) Ez eltérhet a másik fél által nekik tulajdonított helyzetértelmezéstől. A tanácsadás kommunikációs alapjai A

kommunikáció konstruktivista modellje 125 A kifinomult kommunikáció hasznos hatása (Griffin 118–19) „A kifinomult üzenetek . pozitív hatással vannak a kommunikáció kimenetelére.” Példa: a vigasztaló üzenetek Mások fájdalmát próbálják meg enyhíteni. A legkevésbé kifinomult vigasztaló üzenet „Nem kellene kiborulnod.” „Különben is [a helyzeted nem is olyan rossz, éppen ellenkezőleg: pozitív tényezők sora]” A vigasz = (1) a megváltozott helyzet direkt verbális megfogalmazása „feltételes módban”, vagy rosszabb esetben előírásként. (2) pozitív tényezők elősorolása, ami hatástalan, hiszen e keserűség ezeket elnyomja (éppen ezért állt elő a fájdalom, a pozitív elemek háttérbeszorulása maga a fájdalom), és ezekkel úgysem lehet újat mondani (hiszen a vigasztalt tud ezekről, de háttérbe szorultak). A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikáció konstruktivista modellje 126 A közepesen

kifinomult vigasztaló üzenet „Annyira sajnálom.” „Mással is megesik” (= ‘Te sem vagy más, mint más’) „[Ez része az életnek]” A vigasz = (1) Együtt érez a másikkal. Számol a másik érzéseivel (2) Nem számol a másik egyediségével („mással is megesik”) (3) A másikat teljesen figyelmen kívül hagyja, az üzenet nem is a másikról szól, hanem valami másról („Ilyen az élet”). A kifinomult vigasztaló üzenet „(Tudom, mennyire”) fáj neked.” „Most [!] nagyon [fáj, dühös vagy, ]” „[további érzelmeid]” „Másra számítottál [!]” A vigasz = A másik személy megerősítése érzéseiben. Teljes egészében a másik személyről szól, semmi másról. Paradox módon: nyilvánvalóan vigasztalni nem próbál, mégis ez a legmegnyugtatóbb, legvigasztalóbb a másik fél számára. Nincs szó másokról. Nincs szó az életről Csak a másik személy érzéseiről szól A kifinomult kommunikáció feltétele A kifinomult

kommunikáció csak akkor hatékony, ha a másik fél rendelkezik azzal a képességgel, hogy ezt méltányolja, érti. A tanácsadás kommunikációs alapjai A kommunikáció konstruktivista modellje 127 Az aktív és értő figyelés Figyelés ≠ hallgatás. A figyelés fejleszthető, tanulható. A jó kommunikátorok jól tudnak figyelni. A „jó figyelés” = értő, aktív figyelés. A hatékony kommunikáció jobb figyelést kíván, mint ahogyan és amennyire az alábbi szokásos helyzetekben figyelni szoktunk: • rádióhallgatás, tv-nézés, regényolvasás, újságolvasás, választási beszédek, politikai szónoklatok hallgatása stb. E helyzetek jellemzői: • alacsony mentális aktivitási szint • felületes figyelés, felületes megértés • sok információt figyelmen kívül hagyunk • az alacsony aktivitású, felületes figyelés is elegendő a kevés számú és egyszerű információ megértéséhez • visszacsatolásra nincs szükség • a vevő

nem aktív résztvevő, inkább passzív befogadó A tanácsadás kommunikációs alapjai Az aktív és értő figyelés 128 Aktív figyelés Az aktív figyelés jelentősége • Tudásunk 85%-a figyelésből származik. • Mások meggyőzésének egyik leghatékonyabb eszköze a fül. • Ébren töltött időnk 30%-a figyelés. • Az átlagos diák idejének 60%-át a figyelés teszi ki. • A kommunikációval töltött idő 40–65%-a figyelés. • Az információ 80%-a sérül a kommunikáció során. • Egy felmérés szerint (Minnesotai Egyetem): azonnali teszteléskor a hallottak sikeres felidézése: 50%, két hónappal később: 25%. Az aktív figyelés jellemzői • Magas mentális aktivitási szint, a vevő dolgozik az információval. • Mély és differenciált megértés. • Fontos információ nem vész el, nem kerüli el a vevő figyelmét. • A vevő aktív résztvevő, involválva van a jelentés megértésben. • Gyakori visszacsatolás. A

tanácsadás kommunikációs alapjai Aktív figyelés 129 A visszacsatolás (Feedback) A vevő / fogadó verbális és nonverbális reakciója az adó által küldött üzenetre. • A feladó értesítése o az üzenet megértéséről v. meg nem értéséről („Értem / Nem értem”) o a figyelemről („Figyelek.”) o a szándékról („Folytassuk, érdekel. / Hagyjuk abba, már nem érdekel”) • Fontos szerepe lehet a félreértések elkerülésében vagy korrigálásában: o a szándékok és célok tisztázása, megértése o a szerepek tisztázása, megértése A tanácsadás kommunikációs alapjai Aktív figyelés 130 Miért lehet fontos a visszacsatolás az üzenet küldője számára • Segít saját kommunikációjának ellenőrzésében (monitorozás). A visszacsatolás hatására az üzenet küldője: o módosíthatja eredeti közleményét, o javíthat valamely hibát eredeti közleményében, o megerősítheti eredeti üzenetét vagy annak

részét, o konkrétabban fogalmazza meg eredeti üzenetét, (több) példát mond, o visszavonhatja eredeti üzenetét vagy annak részét, o elnézést kérhet eredeti közleménye miatt (ha úgy érzi, a vevő nem fogadja el vagy megbántva érzi magát), o gazdagíthatja és még radikálisabban fogalmazhatja meg eredeti üzenetét (ha úgy látja, a vevő egyetért az üzenettel) • A vevővel kapcsolatban annak ellenőrzésében, hogy: o megértette-e az üzenetet, o nem értette-e félre az üzenetet, o figyel-e (még), o nem találta-e bántónak az üzenetet vagy valamely részét o egyetért vagy tiltakozik. A tanácsadás kommunikációs alapjai Aktív figyelés 131 Miért lehet fontos a visszacsatolás az üzenet vevője számára Ellenőrizheti, hogy ő maga megértette-e az üzenetet. „Ha jól értem, azt mondod, hogy.” Ha ezt a visszacsatolást az üzenet küldője jóváhagyja, a vevő már meg is győződött róla, hogy jól értette az üzenetet. A

visszacsatolás ideje • Azonnali • Késleltetett A tanácsadás kommunikációs alapjai Aktív figyelés 132 Pozitív és negatív visszacsatolás A pozitív visszacsatolás támogató. Elfogadást, megértésre törekvést fejez ki: „Érdekel, amit mondasz, figyelek, folytasd, értem.” A negatív visszacsatolás kritikus, elutasítást fejez ki. A pozitív visszacsatolás nonverbális jelei: • pozitív arckifejezés (mosoly, nevetés) • a test előrehajlik • érintések (fokozott gyakorisága) • közeledés a másik félhez A pozitív visszacsatolás verbális jelei: „Értem.” „Igen” Stb A pozitív visszacsatolás hatásai: • A közlemények hosszabbodnak • A nyelvhasználati hibák és akadozások száma csökken • Kevésbé defenzív magatartás A tanácsadás kommunikációs alapjai Aktív figyelés 133 A negatív visszacsatolás nonverbális jelei: • negatív arckifejezés (szemöldökráncolás stb.) • a test távolodik a másik

személytől • érintés nincs vagy kevés • a figyelem nem a kommunikátorra, hanem más személyekre irányul • szemkontaktus hiánya • a válaszreakciók általános hiánya A negatív visszacsatolás verbális jelei: „Nem értem, miről beszélsz.” „Kit érdekel!” „Nem érdekel” stb A negatív visszacsatolás hatásai: • A közlemények rövidülnek • A nyelvhasználati hibák és akadozások száma nő • A beszélő defenzív magatartása erősödik A tanácsadás kommunikációs alapjai Aktív figyelés 134 A visszacsatolás minősége és mennyisége A közlemény vevőjére érvényes feltételek: • A visszacsatolás olyan legyen, hogy a beszélő megértse. o a visszacsatolás nyelve o pontosan mire vonatkozik o a visszacsatolás kontextusa • A visszacsatolás legyen tekintettel a beszélő érzéseire, attitűdjére, értékeire. o A visszacsatolás ne legyen bántó. o A visszacsatolás legyen deskriptív, ne értékelő, ítélkező. o A

visszacsatolás tartalma vonatkozzon a vevő érzéseire, reakcióira, percepciójára, ne legyen „vitathatatlan kinyilatkoztatás”. o A visszacsatolás legyen konkrét: Adott viselkedésre vonatkozzon, ne legyen (általános) ítélet. o Ne a beszélőre vonatkozzon, hanem a beszélő valamely viselkedésére. o Fejezze ki a beszélő elfogadását: joga van a beszélőnek a saját módján szemlélni a világot, ami eltérhet a vevő felfogásától. A tanácsadás kommunikációs alapjai Aktív figyelés 135 • A visszacsatolás legyen tekintettel a beszélő „hatáskörére”, mire van cselekvési befolyása, és mire nincs. o A visszacsatolás ne tartalmazzon olyan dolgokat, amelyek fölött a beszélőnek nincs uralma, hatáskörén kívül esnek. („Nem tud mit kezdeni vele.”) o A visszacsatolás szóba hozhat konkrétumokat, konkrét viselkedési változtatásokat, amelyek kedvező következményekkel járhatnak. („Mitől, hogyan lehetne jobb.”) A

közlemény küldőjére érvényes feltételek: • A beszélő legyen képes megérteni és elfogadni a visszacsatolást. • A beszélő legyen képes a visszacsatolás szerint cselekedni. A visszacsatolás tartalma: mire vonatkozhat a visszacsatolás • Verbális üzenetre • Nonverbális üzenetre • Verbális és nonverbális közlemény formájára • A közlemény tartalmára • A közlemény céljára, szándékára A tanácsadás kommunikációs alapjai Aktív figyelés 136 A visszacsatolás 5 fő fajtája (Carl Rogers) 1. Értékelő visszacsatolás (a leggyakoribb) A közlemény értékére, elfogadhatóságára vonatkozó ítéletet fejez ki. 2. Értelmező visszacsatolás (a második leggyakoribb) Az üzenet értelmezésére, megértésére vonatkozó közlemény. 3. Támogató visszacsatolás A másik személy megerősítése, biztatása a célja. 4. Puhatolózó-tisztázó visszacsatolás Célja további információ kérése, a beszélgetés folytatása,

az üzenet valamely elemének tisztázása. 5. Megértő visszacsatolás (a legkevésbé gyakori) Célja a közlemény teljes jelentésének maradéktalan megértése. A tanácsadás kommunikációs alapjai Aktív figyelés 137 A visszacsatolás fajtáinak gyakorisága, hasznossága és a személyes kapcsolat hossza: fordított arány • Értékelő visszacsatolás o a leggyakoribb (a „hallgatók” szeretik) o a legkevésbé hasznos (a „beszélők” nem szeretik) o rövid kapcsolat • Támogató, tisztázó, megértő visszacsatolás o a legkevésbé alkalmazott v-fajták o a beszélők által leginkább igényelt v-fajták A tanácsadás kommunikációs alapjai Aktív figyelés 138 A parafrázis mint deskriptív visszacsatolás A parafrázis a visszacsatolás, egyszersmind az aktív és értő figyelés egyik legfontosabb eszköze. Ismétlés kontra parafrázis Parafrázis ≠ ismétlés. Az ismétlés A közlemény szó szerinti elismétlése. Jelentése: a

hallgató vette a közlemény szavait. Azt nem jelzi, hogy a hallgató megértette az üzenet tartalmát és jelentését. Ha nincs jobb, ez is több a semminél! A merő ismétlés is gyakran többre képes, mint gondolnánk! A parafrázis A közlemény nem szó szerinti elismétlése, hanem az üzenet tartalmának vagy szándékának megfogalmazása, az eredi közleményhez viszonyítva: átfogalmazása. Jelentése: Kifejezi, hogy a hallgató nem csak a közlemény szavait, azaz a közlemény a nyelvi jelentést értette meg, hanem megértette az üzenet tartalmát és szándékát. A tanácsadás kommunikációs alapjai Aktív figyelés 139 Deskriptív visszacsatolás (parafrázis) példa A: „Nem értem a deskritptivitást.” B: (1) „Értem. Nem érti a visszacsatolást” Ismétlés (2) „Úgy érti, nem magyaráztuk meg elég világosan, mit jelent a deskriptivás?” Az üzenet tartalmának parafrázisa (3) „Úgy érti, szeretné, ha részletesebben

megtárgyalnánk, mit jelent a deskriptivás?” Az üzenet szándékának parafrázisa A jó visszacsatolás jellemzői • Deskriptív. Nem ítélkező, nem minősítő, hanem leíró • Konkrét. Nem általánosító, nem absztrakt, nem homályos, nem kétértelmű Nem a kommunikáló személyre, hanem konkrét viselkedésre vagy konkrét kommunikációra vonatkozik. A tanácsadás kommunikációs alapjai Aktív figyelés 140 Az értő figyelés Az értő figyelés célja a megértés. Az értő figyelő érti, hogy a jelentés megértése közös tranzakció eredménye. Az értő figyelés nyitott, közösen játszott társasjáték, mely egyesíti és meghaladja az eltérő nézetek és nézőpontok különbözőségét. Nyitottság A jelentések nem véglegesek, a kommunikatív tranzakció révén folyamatosan alakulnak ki, közös cselekvések és törekvések eredményeként. A már korábban megértett jelentések a kommunikáció során módosulhatnak. Az újként

megértett jelentések hatással lehetnek a már korábban megértett jelentésekre, a korábbi értelmezésekre. Társasjáték Kölcsönösen ismert és közösen vállalt szabályrendszerek alapján hozzuk létre közösen a jelentéseket. A vevő aktív és értő figyelése nélkül nem jön létre értelmezés, megértés a vevőben. Ennek következtében a küldő kommunikációs törekvése is sikertelenné válik. Tehát mindkettejük törekvése sikertelen Azaz, nem jön létre kommunikáció. A tanácsadás kommunikációs alapjai Az értő figyelés 141 A különböző nézetek és nézőpontok egyesítése és meghaladása A közös és kölcsönös jelentéskonstrukciós törekvés nem jár az eltérő nézetek és nézőpontok feladásával vagy leértékelésével. Ellenkezőleg: ahelyett, hogy mindkét fél feladná a sajátját, elfogadja a másikét, azaz elfogadja, tiszteletben tartja, hogy a másiké másmilyen, hogy a másiknak is megvan a saját

nézőpontja. Elfogadjuk, hogy mindenkinek van saját nézőpontja (ez nem is lehet másként, hiszen senkinek sem lehet más nézőpontja, mint a saját nézőpontja). • Tudatában vagyunk annak, hogy a másik félnek eltérő a nézőpontja. • Tiszteletben tartjuk, hogy a másik félnek eltérő a nézőpontja: joga van hozzá, hogy eltérő nézőpontja legyen. Még jobb: ha megértjük, hogy ez nem is lehet másként, hiszen mindenki csak a saját „szemével nézheti” a világot, és ez eltérhet a miénktől. Ez a szem: o előzetes tudás o előítéletek o értékrendszer o attitűd o érzelmek stb. A tanácsadás kommunikációs alapjai Az értő figyelés 142 • Elfogadjuk a nézőpontok és nézetek eltérőségét. Elfogadjuk ezt a helyzetet és a másik embert. Saját nézetünket sem értékeljük le, nem „adjuk fel”, és a másik ember eltérő nézeteit és nézőpontját sem értékeljük le, és nem várjuk tőle, hogy azokat feladja. • Mindezt ki

is tudjuk nyilvánítani a kommunikáció során (azt, hogy tudatában vagyunk, azt, hogy tiszteletben tartjuk, és azt, hogy elfogadjuk). • Az eltérő nézetek és nézőpontok kölcsönös elfogadása és megértése révén egy magasabb szintű közös megértés jöhet létre, amelyen az eltérő nézőpontok és nézetek egyesülhetnek. A közös megértés szintje minőségileg más, magasabb szint, ezért nem jár föltétlenül az eltérő nézetek és nézőpontok feladásával. • Az értő figyelés örömteli érzés és élmény, megelégedéssel tölti el mindkét kommunikátort. • Értő figyeléskor: • megértjük a kommunikáció tartalmát, • megértjük a kommunikáció szándékát, • megértjük a kommunikációval együtt járó érzelmeket, • és mindezek megértését kommunikáljuk. A tanácsadás kommunikációs alapjai Az értő figyelés 143 Nézeteltérések (szó szerint!) Két lehetséges magatartás: • A másik meggyőzése vagy

legyőzése. o Energiánkat a saját álláspontunk védelmére fordítjuk. o Be akarjuk bizonyítani, hogy a másik téved, nincs igaza. • A közös megértés elérése értő figyelés révén. Nincs győztes, sem vesztes A tét nem az, hogy kinek van igaza, mert mindkét félnek „igaza van”. A másik nézetének és nézőpontjának megértése és annak átélése, hogy egymás eltérő nézőpontjait kölcsönösen megértettük, sokszor nagyobb megelégedést okoz mindkét félnek, mint a másik meggyőzése vagy legyőzése. A tanácsadás kommunikációs alapjai Az értő figyelés 144 Az aktív és értő figyelést nehezítő tényezők és körülmények A tények zavaró hatása Tények, adatok (gyakran) ≠ jelentés. Gyakran a tényekre, adatokra koncentrálunk, és nem értjük meg az üzenet valódi jelentését. Pl. B elmesél egy történetet a gyermekkorából / arról, hogy mi történt vele aznap az iskolában / mi történt a munkahelyén / stb.

Megértjük, követjük az eseményeket, megértjük a tényeket, de nem értjük meg az üzenet lényegét, ami talán ez: dühös / frusztrált / nem elégedett magával / bűntudata van / stb. Amikor a szavak és jelentések „útban vannak” (a nyelv mint gátló tényező, szemantikai zaj) • Nyelvi, kifejezésbeli pontatlanságok • Nyelvi kétértelműség Pl.: hallgató; mond (azt mondta, hogy; Mit mondott?); Miért? A tanácsadás kommunikációs alapjai Az aktív és értő figyelést nehezítő tényezők és körülmények 145 • Stílus, szleng stb. szia; viszlát; izé; durva; (nem)gáz; csüccs–foglaljon helyet; beszól (neki) • Szavak érzelmi stb. konnotációi nép, nemzet, rendőr, könyv, betű • Eufemizmus helytállósága kétséges; mosdó; kezet mosni; tragikus hirtelenséggel elhunyt • Zsargon hiptnotikus analgézia; fándli, diádikus kommunikáció; modellelméleti szemantika; depurátor; dűzni, bowden • Metafora • Klisék, közhelyek

a távozás hímes mezejére lépett; szigorú, de igazságos; ilyen ez a szelávi; • Regionális nyelvváltozat (dialektus; szavak, nyelvtan) o lóca, kutacs, tik, toportyánféreg o a Béla; nem ossza meg; gyere el nálunk; majd meglássa; öt kerület A tanácsadás kommunikációs alapjai Az aktív és értő figyelést nehezítő tényezők és körülmények 146 • Nem-standard kiejtés o Némelyeket zavar, ha B nem-standard kiejtéssel (pl. palóc) beszél Nehezebben tudnak figyelni arra, amit mond, mert figyelmüket leköti az, ahogyan beszél. o Némely nem-standard kiejtéssel beszélő embert zavarja a saját kiejtése, ha H a standard nyelvváltozatot beszéli. Zavarja, hogy a saját kiejtése különbözik a másik személy kiejtésétől. Mentális zaj Intenzív belső (intraperszonális) kommunikáció személyközi (interperszonális) kommunikáció közben. • belső mentális kitérők • ábrándok • emlékek • ellenérvek stb. Lehetséges okai: •

amit a másik személy mondott, • saját „mániánk” A tanácsadás kommunikációs alapjai Az aktív és értő figyelést nehezítő tényezők és körülmények 147 Fizikai zavaró tényezők (fizikai zaj) • Hangok: a neonfény zúgása, hangos zene, pösze a beszélő stb. • Vizuális ingerek: meztelen nő/férfi képe a falon, erős napfény, a másik kommunikátor szépsége (csúnyasága) stb. • Egyéb ingerek: szokatlan szag/illat, kényelmetlen ruha, rossz utóíz stb. Saját magunk mint zavaró tényező • Autofókusz El vagyunk foglalva saját magunkra vonaktozó gondolatainkkal. • Defenzivitás Æ Autofókuszhoz vezet. Csökken a másikra figyelés képessége Önvédelem: „meg kell védenem a pozíciómat” Å félelem: „mások támadják a pozíciómat, álláspontomat, nézeteimet”. Æ A legkisebb provokációra ugrik, gyakran talál hibát másokban. A tanácsadás kommunikációs alapjai Az aktív és értő figyelést nehezítő

tényezők és körülmények 148 • Tapasztalati fölény tanár–diák; szülő–gyermek; férj/feleség. „Igen, én ezt ismerem, sokszor láttam/tapasztaltam már” Æ „Tudom, mit fog(sz) mondatni”. „Előre láttam, hogy ezt fogod mondani” „Ismerem ezt az ócska kifogást.” TAPASZTALAT Æ EXPEKTANCIÁK, ELŐREJELZÉSEK, JÓSLATOK Æ Gátolja a figyelést, a megértést. Å„Nem veszi komolyan” a másik ember érzéseit. • Egocentrizmus (≈ autofókusz) Minding az én a történések, a kommunikációs helyzetek központja. Folyton: „Hogy nézek ki.” „Hogy hangzott ez most tőlem?” „Milyen benyomást keltek a másikban?” „Vajon mit gondol rólam?” „Vajon szeret?” „Vajon tetszem neki?” „Vajon tiszteletet/csodálatot ébresztek benne?” Æ Gátolja a másik személyre figyelést. A tanácsadás kommunikációs alapjai Az aktív és értő figyelést nehezítő tényezők és körülmények 149 A másik félről általunk

alkotott kép mint zavaró tényező Státus és státusviszonyok A másik személy státusa magasabb (felsőéves, szakértő, tanár, orvos, PhD, igazgató stb.) Æ Nem figyelünk eléggé jól, elég kritikusan Hajlamosak vagyunk könnyen elfogadni, amit mond. A másik személy státusa alacsonyabb (elsős, diák, fiatal stb.) Æ Nem figyelünk eléggé arra, amit mond, nem kérünk/fogadunk el tőle tanácsot. Nem vesszük komolyan, amit mond. Sztereotípiák Kategorizáljuk az embereket (foglalkozás, hobbi, autó, életmód, mit olvas, mit néz a tv-ben, stb.): 1 csoport: magas respektus; 2 csoport: alacsony respektus A magas respektusú (MR) embernek könnyebben hiszünk, az alacsonyabb respektusúnak (AR) kevésbé. Æ Gátolják a figyelést: MR: „Biztos úgy van, ahogy mondja.” AR: „Úgysem helyes/jó, amit mond.” A tanácsadás kommunikációs alapjai Az aktív és értő figyelést nehezítő tényezők és körülmények 150 Figyelési képességünk

fejlesztése A figyelés képesség fejleszthető. Az (1) üzenetben és a kommunikációs helyzetben, (2) önmagunkban és (3) a másik személyről alkotott képünkben rejlő zavaró és gátló tényezők hatása csökkenthető. Mit tehetünk a tények zavaró hatása ellen? Koncentráljunk az üzenet lényegi mondanivalójára. Nem sérti a másik személyt, ha némely részletre, apró adatokra később visszakérdezünk. A lényegi mondanivaló gyakran nem az adatokban és tényekben van. Mit tehetünk a szemantikai zaj zavaró hatása ellen? A szavak tetszőleges szimbólumok. Társított jelentéseik, érzelmi konnotációik személyenként különbözhetnek. Ha a másik személy nehezen érthető vagy zavaró kifejezést használ, megkérhetjük, hogy magyarázza meg, mit ért ezen. Ha bennünket érzelmileg zavar valamely kifejezés, ezt elmondhatjuk a másik személynek. A lényegi mondanivaló gyakran nem a tartalom, hanem a szándék, amely nem a szavakban van. A

tanácsadás kommunikációs alapjai Figyelési képességünk fejlesztése 151 Mit tehetünk a mentális zaj zavaró hatása ellen? Azonosítsuk a másik személy lényegi mondanivalóját. Állapítsuk meg, milyen viszonyban van a mi gondolatrendszerünkkel: ellentmond neki, vagy összeegyeztethető vele. Ha erre figyelünk, figyelmünk kevésbé kalandozik el Mit tehetünk a fizikai zaj zavaró hatása ellen? Egyszerűen menjünk máshová, másik helyiségbe stb., ha az adott helyen nagy a zaj, büdös van, stb. Ha ez nem lehetséges, tudatosítsuk, hogy koncentráltabban kell figyelnünk az üzenetekre, és nem engedhetjük, hogy „a zaj győzzön”. A fizikai tényezők zavaró hatása ellen a legkönnyebb általában védekezni. A tanácsadás kommunikációs alapjai Figyelési képességünk fejlesztése 152 Mit tehetünk a defenzivitás zavaró hatása ellen? Nem biztos, hogy amit a másik személy mond, azt valamely nézetünk, véleményünk elleni

támadásnak szánja. Lehetséges, hogy nem is tud adott nézetünkről, véleményünkről. Lehet, hogy ő maga is defenzív: valamely nézete védelmében mondja, amit mond, nem azért, hogy minket támadjon. Függetlenül a másik személy adott nézetétől és szemszögétől, rendszerint találhatók közös elemek, amelyekben egyetértünk. A közös elemek, tapasztalások, értékek, attitűdök maximalizálása és a különbségek minimalizálása javítja a figyelést. Ha nem reagálunk defenzív módon a nézetkülönbségekre, kommunikációnk meggyőzőbb lehet. Ha nem akarunk mindenáron győzni, különösen a másikat legyőzni, akkor könnyebben elfogadja a mi álláspontunkat, és egyetért velünk. Mit tehetünk a tapasztalati felsőbbrendűség zavaró hatása ellen? Ne csökkentett figyelemmel, hanem teljes figyelmünkkel forduljunk a másik személy felé, és úgy hallgassuk. Ne türelmetlenkedjünk a kevésbé tapasztalt másik személlyel, és ne legyintsünk

rá. Ha nem „takaréklángon” figyelünk a kevésbé tapasztalt személyre, akkor nem szakad félbe, nem ér véget sikertelenül a kommunikáció, és akár még tanulhatunk is valamit. A tanácsadás kommunikációs alapjai Figyelési képességünk fejlesztése 153 Mit tehetünk az autofókusz és az egocentrizmus zavaró hatása ellen? Gyakoroljuk, hogy a másik személyre figyelünk. Ezzel egyszersmind jobb benyomást is keltünk a másik személyben, és ő is szívesebben és jobban figyel ránk. Ha úgy érzi, hogy rá figyelünk, az minden másnál (smink, ruha, elegáns nyelvhasználat stb.) hatásosabban váltja ki az elismerését, szeretetét, tiszteletét Mit tehetünk a másik félről általunk alkotott kép zavaró hatása ellen? Meg kell tanulnunk ítélkezésünket felfüggeszteni. Ne hozzunk meg ítéletünket, amíg végig sem hallgattuk, mit akar mondani a másik személy. Az általunk egy bizonyos kategóriába sorolt emberek sem egyformák. „Ha

vállalod a kockázatot, hogy kapsz a másiktól egy pofont, az is lehet, hogy megcsókol.” Ne csak úgy gondoljunk a másik személyre, mint egy bizonyos kategória tagjára, hanem mint emberre, akinek érzései, gondolatai vannak, akitől információt kaphatunk. Javítja a figyelésünket, ha úgy is tudunk rá tekinteni, mint bármely más emberi lényre, aki – mint ilyen – legalább ennyi respektust megérdemel, függetlenül attól, melyik kategóriánkba tartozik. A tanácsadás kommunikációs alapjai Figyelési képességünk fejlesztése 154 Figyelési ellenőrző lista 1. A másik személy lényegi mondanivalójára figyeltem, vagy ehelyett konkrét tényekre és adatokra? 2. Sikerült ellenállnom a szokatlan vagy kellemetlen szavak figyelemelterelő hatásának? 3. Sikerült az üzenet szándékára is és tartalmára is figyeltem? 4. Nyugodt, fizikai zajoktól mentes helyen beszélgettünk, vagy elmentünk nyugodtabb helyre, ha az eredeti nem ilyen volt? 5. A

közös elemekre, tapasztalásokra figyeltem a másik személy üzeneteiben, vagy a különbségekre? 6. Takaréklángon és türelmetlenül figyeltem a másik személyre, vagy teljes figyelmemmel felé fordultam? 7. A másik személyre koncentráltam, vagy saját magammal voltam elfoglalva? 8. Felfüggesztettem ítélkezéseimet, vagy elhamarkodottan és indokolatlanul jutottam következtetésekre, mielőtt végighallgattam volna a másik személyt? 9. Sikerült a másik személyre mint emberre figyelnem, vagy legyintettem rá? A tanácsadás kommunikációs alapjai Figyelési képességünk fejlesztése 155 A hatékony figyelést jellemző viselkedések 1. Világos verbális reakciók Konkrét, specifikus visszacsatolás Ellentéte: többértelmű, homályos, bonyolult, végletesen leegyszerűsített válaszok, közhelyek. 2. Leíró, nem ítélkező vagy minősítő mondatok A deskriptív visszacsatolások segítik a megértést, és a véleménykülönbségek is bántás és

sértés nélkül válnak ismertté, érthetővé. Az ítélkezés és minősítés defenzivitáshoz vezet. 3. Reflektív, visszatükröző visszacsatolások A beszélő számára visszatükrözik azt, amit mondott. Lehetnek egyszerű elismétlések vagy parafrázisok. Segítenek ellenőrizni a pontos megértést 4. A testünkkel is figyelünk A gesztusok, a testhelyzet változásai, arckifejezések, a kéz és a láb helyzete alkalmasak az érdeklődés és törődés jelezésére. Ellentéte: A teljes mozdulatlanság letargiát vagy érdektelenséget fejez ki. 5. Szemkontaktus Ha felvesszük a szemkontaktust a másik személlyel, minden nonverbális jelzését is észlelhetjük. A szemkontaktus kifejezi, hogy figyelünk a másik személyre, és hogy rá figyelünk (nem másra). A tanácsadás kommunikációs alapjai Figyelési képességünk fejlesztése 156 Irodalom Austin, John, L. 1990 Tetten ért szavak Budapest: Akadémiai Kiadó Austin, John, L. 1997 Tetten ért szavak In

Pléh Csaba, Síklaki István, Terestyéni Tamás (szerk.), Nyelv–kommunikáció–cselekvés, 29–42 Budapest: Osiris. Barnlund, Dean C. s a A kommunikáció tranzakciós modellje In Horányi Özséb (szerk.), Kommunikáció I: A kommunikatív jelenség, 26–42 General Press Kiadó. Czeglédi Csaba. 1994 A konstatív és a performatív megnyilatkozásokról Acta Academiae Pedagogicae Agriensis XXII. Sectio Linguistica Hungarica, Eger, 15–22. Dr. Barta Tamás, W Barna Erika 2003 Személyiség, kommunikáció, etika Budapest, 2003. A tanácsadás kommunikációs alapjai Irodalom 157 Einstein, Albert. 1978 A speciális és általános relativitás elmélete Budapest: Gondolat. (Über die spezielle und die allgemeine Relativitätstheorie, ford Vámos Ferenc). Grice, H. P 2001 Jelentés In Pléh Csaba, Síklaki István, Terestyéni Tamás (szerk.), Nyelv–kommunikáció–cselekvés, 188–97 Budapest: Osiris Grice, Paul. 1997 A társalgás logikája In Pléh Csaba, Síklaki

István, Terestyéni Tamás (szerk.), Nyelv–kommunikáció–cselekvés, 213–27 Budapest: Osiris. Griffin, Em. 2001 Beszéljünk az elméletekről 1 fejezet in Bevezetés a kommunikációelméletbe. Budapest: Harmat Griffin, Em. 2001 Bevezetés a kommunikációelméletbe Budapest: Harmat Kertész András. 2001 Nyelvészet és tudományelmélet Nyelvtudományi Értekezések 150. Budapest: Akadémiai Kiadó Kiefer Ferenc. 2001 Az előfeltevések elmélete In Pléh Csaba, Síklaki István, Terestyéni Tamás (szerk.), Nyelv–kommunikáció–cselekvés, 281–330 Budapest: Osiris. A tanácsadás kommunikációs alapjai Irodalom 158 Kiefer Ferenc. Az előfeltevések elmélete Budapest: Akadémiai Kiadó, 1983 Nelson, Pearson, and Spitzberg: Understanding and Sharing. Fourth Edition (CPS version). University of British Columbia Dubuque, Iowa: Wm C Brown Publishers College Division, 1992. Pléh Csaba, Terestyéni Tamás. 2001 Jelentés és használat: a kommunikáció kutatása a

szemantika és pragmatika határán. In Pléh Csaba, Síklaki István, Terestyéni Tamás (szerk.), Nyelv–kommunikáció–cselekvés, 7–22 Budapest: Osiris. Searle, J. R 1997 Az illokúciós aktusok szerkezete In Pléh Csaba, Síklaki István, Terestyéni Tamás (szerk.), Nyelv–kommunikáció–cselekvés, 43–61 Budapest: Osiris. Searle, J. R 1997 Közvetett beszédaktusok In Pléh Csaba, Síklaki István, Terestyéni Tamás (szerk.), Nyelv–kommunikáció–cselekvés, 62–81 Budapest: Osiris. A tanácsadás kommunikációs alapjai Irodalom 159 Strawson, P. F Intenció és konvenció a beszédaktusokban In Pléh Csaba, Síklaki István, Terestyéni Tamás (szerk.), Nyelv–kommunikáció–cselekvés, 198–212. Budapest: Osiris Szabó Katalin. 2002 Kommunikáció felsőfokon Budapest: Kossuth Kiadó A tanácsadás kommunikációs alapjai Irodalom 160