Nyelvtanulás | Magyar » KJF Dér Csilla Ilona - Stilisztika

Stilisztika/KJF/ Előadó: Dér Csilla Ilona A stilisztika mint önálló tudományterület kialakulása. A stílus lehetséges meghatározásai. Stíluselem, stílusérték, stílusminősítés, stílusrétegek, stílusárnyalatok.  „a stílus tudománya” „a nyelvi stílus tudománya” /Szikszainé/  Egyszerre ősi és új tudományág: ősi, mert mindig is vizsgálták a stílust (retorika, poétika) és új, mert önálló tudományágként csak pár évszázada létezik.  A stilisztika a nyelvtudományoknak az irodalomtudománnyal érintkező ága (ezért inetdiszciplináris), amely a nyelvi elemek (szavak, toldalékok, mondatok stb.) stilisztikai (közlő, kifejező, hatáskeltő stb.) értékeit vizsgálja  ha a nyelvtudományi a stilisztika: a nyelv egésze a vizsgálat  ha irodalomtudományi: A stíluselmélet  Megállapíthatjuk a nyelvi elemek célszerű és hatásos felhasználásának módját, vagyis azt kutatja, hogy a stílusértéküknél

fogva mik az egyes stílusok. A stílustörténet  Stílusrétegek és stílusárnyalatok fejlődésének történetét tanulmányozza Stíluskritika  Az írok, költők egyéni stílusának elemzése. Egyéni stílus:  két féle képpen vizsgálható:  különösen jellemző nyelvi eszközöket, stiláris formákat vizsgál. Ezen belül 3 dolog vizsgálható.  ugyanezeket a szövegben elfoglalt helyük, helyi értékük alapján tanulmányozhatjuk  stilisztika önálló tudományág.  A XVII.sz végén levált a retorikáról, de a stílust már az ókortól fogva vizsgálták Jell.:  komplex (=sokoldalú vizsgálódás jellemzi)  szintetikus  funkcionális  más tudományterületek is foglalkoznak a stílussal: strukturalizmus, szemiotika: konnotáció (többletjelentés), szemantika, kommunikáció elmélet, generatív grammatika, szövegnyelvészet 1 Stilisztika/KJF/ Előadó: Dér Csilla Ilona Alapfogalmak:  stílus:     

                • görög eredetű (stylus) • csont vagy fém íróeszköz, egyik vége hegyes, a másik lapos • ma 3 jelentés: nyelvi stílus (nyelvi kifejezésmód). Egyes korokra, irodalmi törekvésekre valamint egyes irodalmi műfajokra jellemző művészeti irányzatok az egyénre jellemző viselkedési mód, modor (életstílus) a tartalom nincs stílus, azaz forma nélkül önmagában nincs stíluselem o azok az elemek, amiket vizsgál a stilisztika o minden nyelvi elem válhat stíluselemmé o def.: stílusértékkel bíró nyelvi elemek/jelek stílusérték o egy nyelvi elemnek az adott szövegben érvényesülő sajátos jelentéstöbblet o 2 típusa van: alkalmi, állandósult stílusminősítés o a nyelvi elemeknek az érzelemmentes, közömbös színezettől eltérő stílusréteg: a beszéd és az írás meghatározott területén jellemzően használt nyelvi kifejezőeszközök rendszere stílusárnyalat: a

stílusnak az a sajátossága, amelyben megnyilatkozik a beszélő lelkiállapota, viszonya a hallgatóhoz és a témához. Semleges a stílus, ha ez a viszony közömbös. stílusárnyalat megkülönböztetése a kommunikáció tényezőit figyelembe véve a stílusárnyalat utalhat: lelkiállapotra: élénk témára: logikus beszédhelyzetre: választékos beszélő- hallgató viszonyára felhasznált nyelvváltozat alapján nyelvi igényesség foka szerint az érzelmi hatáskeltő elemeknek aránya és milyensége: logikus értelmi hatáskeltő elemek aránya és milyensége: ünnepélyes az alkalmazott műfaj alapján beszélhetünk: epikai, lírai, drámai stílusról A stilisztika kialakulása  A retorika és a stilisztika rég kapcsolatban állt egymással.  Arisztotelész: Retorika  Arisztotelész retorikája ma stilisztika  3 alkalomból lehetett szónokolni: politikai jellegű tanácskozásnál, törvényszéki, ünnepélyes okokból  a szónoklatot

befolyásolja: szónok, tárgy, hallgatóság  3 fokozata van az előadásmódnak: /stílusnemek/ o egyszerűen: drámai párbeszéd 2 Stilisztika/KJF/ Előadó: Dér Csilla Ilona       o közepesen: epikus hősköltemény o fennkölt: ünnepélyes sz. ma ismert műnemfelosztás a XVII.szban jelent meg először a stíluseszközökről: szavak kellő megválasztása, szavak egybefűzésének zeneisége, művészi alakzatok alkamazása írásbeli/sok kötőszó, sok alárendelés/ és szóbeli közlés/élénkebb, közvetlenebb, mellérendelések, kevesebb kötőszó, sok ismétlés/ Theophrasztosz: a szónoknak 5 feladata van: o Inveció: anyaggyűjtés folyamata o Diszpozíció: elrendezett, vázlat o Elokúció: ékesszólás o Pronunciáció: előadásmód megtervezése o Memória: kívülről való megtanulás Quintilianus /római/: I.u 1sz 2 fele: összefoglalja a római művészet klasszikus korát Szent Ágoston: a dialektikát is beleolvaszotta a

retorikába Középkor:              arc dictandik képviseli a retorikát Cicero, Vergilius és Ovidius műveit elemezték /klasszikusokat/ Ekkor még nem tettek különbséget vers és próza között Társ.-i különbségekre vezették vissza a stílusnemeket Egyszerű pásztori, közepes földműves, fennkölt gazdagok, Jean de Garlande Poetica c. művében Vergiliusi kerék: népszerű elmélet szemlélete: o Egyszerű heverő pásztor o Közepes földműves (agricola) o Fennkölt uralkodó, katona, Hektor, Ajax Humanizmus: ókori alapokon mozogtak, nem követendő a latin, 2 fontos retorika: Erasmusé, Melanchtoné Erasmusé: o Több könyvből áll o Cél: klasszikus latin nyelven való művészi írás o Javasolta a szinonímák alkalmazását o Második könyv: gyakoroltat Melanchton: o Egy 4.fajtát is felvett a szónoki beszédek közé: az oktató beszédet (zsoltárok, ótestamentumi próféták sajátos kifejezés

módjának elemzése) o A nemzetek kialakulásával Európában megindul a harc a nemzeti nyelvek és a latin között o Dante: de vulgari eloguentia Vulgáris latin = mindennapi beszéd o Támogatói: Dante, Petrarca, Boccaio, Pesti Gábor/1536/, Sylester János/1541/ , Geleji Katona István /1645. Magyar Grammatikátska/ A XVII.sz második felétől: Novalis használta először a „stilisztika” kifejezést (kb egyidőben Kazinczy egyik levelében is megjelent) Adelung: 1807: „Über den deutschen Stil” - első német stilisztika Révai Miklós: 1805. „Magyar Szép Toll” – az első magyar rendszeres stilisztikai mű (Adelung volt a minta) a toll itt: stílus. 3 féle toll van: alsó, felső és középső toll 3 Stilisztika/KJF/ Előadó: Dér Csilla Ilona Romantika:  a modern nyelvtudomány, benne az önálló stilisztika kialakulása a X IX.sz elejére tehető (van, ahol a XVII.sz végén szerepel)  a nyelv = néplélek megnyilvánulása  németeknél: o

Gustav Gerbner: 1871 „die Sprache als Kunst” o Oskar Weise: 1902. „Aesthetik der deutschen Sprache”  Magyaroknál: o Négyesy László:  1894: középisk.: stilisztikáról írt  1895: Szerkesztéstan  nála tanultak: Babits, Kosztolányi, Juhász, Tóth Árpád  Babits Négyesy hatására foglalkozott stilisztikával Fogarason (ott tanított)  XX.sz o Charles Bally:  Saussure-tanítvány  A nyelv elsősorban érzelemkifejezés eszköze  Nem feladata az irodalmi stílus vizsgálata /fr. Stilisztikai alapelve/ (1909) o Fábián Pál, Szathmári István, Terestyéni Ferenc: A magyar stilisztika vázlata /1958/ - elméleti kérdéseket tettek fel o 3 stilisztikai iskola:  funkcionális stilisztika iskola: a strukturalizmus korai változatához kötődik  strukturalista: Pl. Jakobson szépirodalmat vizsgálta  neoretorika: részben ez is strukturalista Stílustörténet               antikvitás

középkor reneszánsz manierizmus barokk rokokó klasszicizmus romantika naturalista stílus avantgárd stílusok neoklasszicizmus sematizmus tárgyias-intellektuális stílus poszmodern 4 Stilisztika/KJF/ Előadó: Dér Csilla Ilona  stílusjegyek: o korstílus/stíluskorszak: tipikus mondanivalónak, tipikus nyelvstilisztikai eszközökkel történő megformálása, kifejezésmódja o stílusirányzat (~ stílusfejlődési tendencia, ~ stílustendencia) o stíluskeveredés Antikvitás  változatos és forrásszegény  3 stílusformáról beszélhetünk: o az atticizmusról: az értelem o az asianizmus: az érzelem o rodoszi stílus: a kettő közötti  Atticizmus: o Célratörő pontosság, a látványos költői képek kerülése  asianizmus: két változata ismert: ékes stílus, dagályos stílus  Rodoszi stílus: o Kr. U 2szvégén o Közvetítő felfogás a két szélsőség között Középkor      i.sz476-13sz-ig a két kor irodalmát a

nyelv azonossága is összekapcsolta – latin művészeti korszakai: román, gót nem egységes az irodalom 2 stílus: o skolasztikus:  a hit és az ész összeegyeztetés  zsúfolt stílus o misztikus stílus:  hit a természet felettiben, az isteniben, s az ilyen erőkkel való közvetlen kapcsolat lehetőségében  mindennapivá tette az elmélkedést, szemlélődést Reneszánsz  a stílus felismerése nem a szóhasználat, hanem a tartalom megértése révén lehetséges  emberközpontúság  két nézetrendszer: o a reneszánsz világi oldala: humanizmus o vallási oldala: reformáció  minké eszmerendszer érvényesül  első korszaka: o 13/14.sz fordulójától a 15sz közepéig o a világnézet közös o nyelvhasználat és az olvasók viszonya különbözik 5 Stilisztika/KJF/ Előadó: Dér Csilla Ilona o ez a korszak az anyagelvűség  második korszak: o a klasszikus műveltségeszmény megvalósítása o háttér: refudalizáció o

előtérbe kerül az antik műveltség eszménye o kéziratkiadás: filológia o imitáció: klasszikusok nyomán o Platónhoz fordulnak középkor újplatonizmus  harmadik korszak: o a nemzeti nyelvű irodalmak kialakulása o XVI-XVII.szelejéig o Reformáció o Vallásosság jellemző o Erős tanító szándék o Kevés a klasszicizáló műfaj és forma o Tömegekhez kell szólni, először igazodnak ehhez az ízléshez o Szemléletük alapján 2 részre lehet osztani a szövegeket: vallási vagy világi o Vallásos: Biblia és zsoltárfordítások, sokkal komorabbak, Károli Gáspár Manierizmus      Olasz maniera „modor” 16.sz közepétől – 17 sz első harmadáig a klasszikus nyugalom, harmónia megtörik Magyarországon: Rimay a fő képviselője Jellemzője: túlbonyolítás, különködés Barokk       A XVI.sz-tól a XVIIsz közepéig Olasz barocco szóból ~ ”nyakatekert okoskodás” Ellenreformáció Az új világnézet nem

foglalkozik a világi lét problémáival Erősödő irracionális, miszticizmus; a földi, az emberi lét megvetése Irodalmi barokk: o Vallásos világkép o Monumentalitás o Pompa, túldíszítettség o Érzékek elkápráztatása, díszletek és színpadszerűség o Illúziókeltés o Manipuláció o Dinamizmus, nyugtalan lobogás o Misztikus látomások o Fontos a téma, az idő o Horatiusi parancs érvényesülés az irodalmi művekben o Patetikus stílus o Áttekinthető körmondat o Szavak halmozása o Allegória 6 Stilisztika/KJF/ Előadó: Dér Csilla Ilona o Rokon értelmű mondatok o Erős érzelmi tartalmú kifejezések Rokokó  XVIII. Sz elejétől a XIXsz első harmadáig  Más elnevezések: kagyló  Rokokó az irodalomban: o Idill, kp.-ban élet örömei o Ornamentika o Párbeszéd, dialógus hangsúlyozása o Minatürizálás o Pillanatnyi kiemelés o Megbotránkoztatás o Irónia, zeneiség, rögtönzés, luxus és pikatéri  Jell.: miniatürizált

barokkos gazdagság Klasszicizmus A felvilágosodás nem stílusirányzat, eszmetörténeti korszak A reneszánsztól, a manierizmusból nemcsak a barokk felé vezetett az út Latin classic ’osztály’ /Rómában az embereket osztályokba sorolták/ Antik művészet utánozása Eredetiségnek itt semmi szerepe nincs Imitáció Jellemzői: illendőség, mértéktartás, mozgás és nyugalom egyensúlya, harmónia és szépre törekvés, metafora  Csokonai        Romantika  XVII.sz végétől a XIXsz utolsó harmadáig  együtt él a késő barokk, a szentimentalista, a klasszicista, a biedermeier, a realista, a naturalista és a „modern” irányzatokkal  nacionalista szemléletmód beépülése  merev szabályok, zárt formák felszámolása: a szerves formát hirdeti  egyéniségkultusz  elit és a tömegkultúra összemosása  ideológiai, politikai célok az irodalomban  jellemzői: o formai kísérletek előtérbe kerülése o

töredékesség is érték o kötött műfaji rendszer felbomlása, átmeneti műfajok o pictura - szententica  Eötvös József: A karthauzi A naturalisa stílus  Fr. Nature ’természet’ , ’természetes’ szóból származik  1920-as évekig hat 7 Stilisztika/KJF/ Előadó: Dér Csilla Ilona              1880: Zola-tanulmány: A kísérleti regény dokumentumszerűen a jellemet kizárólag az öröklésből és az életkörnyezetből vezette le pontos ábrázolás tipikus kerülése fényképszerű részletezés pillanatnyiság társ-i meghatározottság új témák, amiket még nem ábrázoltak (illetlenség, alantasság, erotika, közönségesség) ösztönök és indulatok előtérbe kerülése élőnyelv, szleng, zsargon mikroszkopikus pontosság pl.: Móricz: Barábok, Szegény emberek; Bródy Sándor: Erzsébet dajka Az avantgárd  kb. 1900-1930-as évek végén  általános jellemzői: o csoportos megjelenés o

mozgalmi jelleg o erős társadalmi, politikai irányultság o emiatt agítív jellegűek az alkotások o régiek elutasítása o megbotránkoztatás és polgárpukkasztás o különböző művészeti ágak eszközeinek, hatásainak egybemosása o felrúgja a retorikai, szövegtani, a poétikai, stilisztikai, a nyelvtani és a verstani szabályokat o kollázstechnika o szimultánizmus o szabad asszociációk és komplex költői képek o a korszakok: egyidejűség o a szerzőknek különböző avantgárd korszakai is vannak o egyetlen műben is keveredhetnek az irányzatok  futurizmus: o agresszív o erőszak és háború dicsőítése o urbanizáció, technikai forradalom o nominális stílus o női egyenjogúság o legszélsőségesebb irányzatok o magyar futurizmus:  A Tett: /1915.1101/ Kassák-lap a háború elutasítása  Kassák: Brrbumm  expresszionizmus: o erőszak elvetése o háborúellenesség o szenvedés iránti érzékenység o elidegenedés o messianizmus o

bal oldali mozgalmakhoz kapcsolódik 8 Stilisztika/KJF/ Előadó: Dér Csilla Ilona o pl.: Szabó Dezső: Az elsodort falu  dadaizmus: o kinyilvánított értelmetlenség: a világ elé tárni saját örültségét o háborúellenesség ( „anarchia békéje”) o művészet és hétköznapiság egybemosása o polgárpukkasztás o botránykeltés o viselkedési normák felrúgása o teljes elszakadás a nyelvtől: montázs o pl.: Kudlák Lajos: Les messierurs  szürrealizmus: o irracionális és irreális asszociációk kedvelése o ösztönösség érzékeltetése o képszerűség /egytagú metaforák, szinesztézia/ o antropomorfikus látásmód o montázs és kollázs o pl.: Németh Andor: Euydice útja az alvilág felé Neoklasszicizmus      XIX.vége - XX Eleje német nyelvterületen szerinte az avatngarde eredménytelen volt önfenntartó erő imitáció Sematizmus  átpolitizáltság: totális államok ideológiája, az állam és a párt

szabályozó, akadémizáló szerepének érvényesítése  (látszólagos) realista ábrázolás  klasszicista eszmények hangoztatása, a műveknek nem olt sok köze a klasszicizmushoz  didaktikus: nevelni akar  pl.: Zivuska Andor: Hódoló szavak Tárgyias-intellektuális stílus         1930-1970-ig forrásai: a Nyugat posztszimbolizmusának intellektualizálódása objektív nézőpont dísztelen, pontos leírás ellentétes szerk. tudatosság formafegyelem pl. József Attila: Hazám {2} Posztmodern 9 Stilisztika/KJF/ Előadó: Dér Csilla Ilona         most vagyunk benne 1970. USA: építészeti stílus volt személyiségközpontú műalkotás személyisége stíluseklektika idézet-utalástechnika, intertextualitás, önreferencia, metanyelvi kiszólások eklektika pl. Esterházy Péter: Harmonia caelestis TRÓPUSOK 1.: A metaforához kapcsolódó szóképek 1: metafora (köznapi, költői, kratív/fogalmi

metaforák)          troposz = trópus kezed = nyírfaág leányvállalat, szőlőszem, hegyláb metaforák csoportosítása: o metafora o szinesztézia /szimbólum/ o allegória o megszemélyesítés érintkezésen alapuló: o szinekdoché o metonímia a hasonlat egyikbe sem tartozik /egyéb stilisztikai eszköz/ szóképek funkciói: kettős o szemléltetés o benyomások keltése eredetük: o köznyelvi: közel álló fogalmakat kapcsol össze pl. érett hang, rikító színek o művészi: távol álló fogalmakat kapcsol össze olvasóban kelt feszültséget költői kép: átfogó esztétikai kategória, a szókép nem Metafora Arisztotelész mindent metaforának tekintett Quintilianus: a metaforát szétbontotta Konkrét dolgokat absztrakt 2 fogalom között hasonlóság vagy hangulati egyezőség van hasonlóság: o ököl=buzogány (külső hasonlat), o köznyelvi belső hasonlóság: kofa=gyerek  hangulati egyezőség: o pl.: „pajkos gyermek

a sors” /Toldi/ o „kert volt életünk” o aranytó = Nap o éj =folyó, ég= folyó  csoportosítás: o eredete      10 Stilisztika/KJF/ Előadó: Dér Csilla Ilona Céljai: o cél o alak  képszérűsítést ábrázol – szemléleti metafora  hangulati metafora  alaki metafora: o teljes: azonosított, azonosító (közös, egy) o egytagú: csak azonosító  metaforák főként névszóiak, de vannak igei illetve főnévi metaforák o igei metafora: „ezüst derűvel ráz a nyár egy szellőcskét” o melléknévi metafora: „aranyos tüzes felhő”  helyettesítés elmélet: o szóképek, metaforák is be kell venni az alakzatokba o pl. (fokozás) – bővítő eljárás, csökkenő, cserélés, helyettesítés (szóképek)  fontosabb a hasonlat, mint a metafora – Quintilianus  interakció elmélet: o két fogalom hír elő a metafora, annak bizonyos jegyeit tekintve, talál hasonlóságot o mindenki mást jelent egy

metafora o pl „ember embernek farkasa” közösség v. magány élet nehézségei stb  köznapi – művészi nagyon elkülönül  a teljes emberi nyelv metaforikus  fogalmi v. kreatív metaforák: o kognitív szemantika o emberi nyelvekben a metaforák célja: új fogalmak megnevezés, főleg elvont, absztrakt fogalmak, segít megérteni, elképzelni az adott fogalmat o spórolást tesz lehetővé o jelenségek könnyebben megragadhatók  hasonlósági viszony Trópusok 2.: A metaforához kapcsolódó szóképek 2: a megszemélyesítés, az allegória, a szimbólumok, a szinesztézia. Szóképelemzések Megszemélyesítés: (personificatio)  vitatott, hogy önálló szókép-e vagy metafora varánsa, származéka  nemcsak igei lehet  nem minden igei metafora megszemélyesítés egyben  olyan szókép, amely élőként mutat be o elvont dolgokat (pl.: érzéseket, eszméket pl: halál) o természeti jelenségeket pl. megérkezett a vihar o élettelen

tárgyakat: pl. befutott a vonat o emberi érzést, cselekvést tulajdonít: növényeknek, állatoknak o legalapvetőbb szóképekhez tartozik o gyakori, nagyon régóta léteznek  tehát: élettelenből élőt, állatból növényt emberit hoz létre  itt is hasonlósági viszony 11 Stilisztika/KJF/ Előadó: Dér Csilla Ilona  a „primitív” ember a természet erőit antropomofizálta (élettelenből élőt) majd természetfelettiből élő lényeket „hoz létre”  köznapi megszemélyesítés  leggyakrabban ige fejezi ki  csak ritkábban melléknév  köznapi megszemélyesítések: o csípős szél, elül a szél, kínos látvány, a tények azt mutatják, kegyetlen ez a nap, a hó már bejön az ajtó alatt, a szél elvitte az újságomat  Quintilianus: négyféle metaforát tárgyal, s a megszemélyesítést emelte ki a leghatározottabbként Allegória  Metafora és az allegória különbsége: o Az allegória csak gondolati és érzéki

fogalom között alakulhat ki o A metafora egyéb fajtáinál viszont érzéki fogalom között is  Görög kifejezés, jelentése: ’másként való’ azaz képletes beszéd, más beszédmetaforábl származó szókép  Két jelentése van: o Egy elvont fogalomnak, erkölcsi eszmének megszemélyesítése vagy érzékelhető képben való ábrázolása o Hosszabb gondolatsoron, esetleg egész művön keresztül vitt, mozzanatról mozzanatra megvilágított metafora, illetve megszemélyesítés-költői képben (képsorban) megjelenő gondolatalakzat  Allegória szerkezete: o Gondolat (fogalmi sík) o Képi sík (részben v. teljesen kifejezett kép) o Mindkettő megtartja önállóságát  Értelmi jellegű szókép  Célja az elvont gondolat közvetítése  Ezért a két elem: a gondolat és a részletesen kidolgozott kép megtartja az önállóságot  Típusai: o Teljes allegória: a kifejezetlen gondolat egészében képsorra alakul át (költészetben

jellemző) o Vegyes allegória: szövegszerűen jelenik meg mindkét jelentésekké o Példák: szeretet, igazság, irigység gyakran jelenik meg emberi formában pl.: Arany: Toldi  Allegória többletfunkciója: o Kettős értelme rejtett tartalmak kifejezésére is képesség teszik o Pl. a költők a zsarnok elnyomást szemléltethetik, a h azafiasságot pl Vajda: Virrasztók o Allegória =metaforasorozat, pl. Petőfi S: Föltámadott a tenger o Pl. Baudelaire: Az albatrosz /szimbolita vers/ Szimbólum, jelkép  A kettő egyes felfogások szerint megkülönböztetendő, mások szerint ma már azonosan a jelentésük  Jelkép: általánosan ismert  Szimbólum: az alkotó, alkotók által létrehozott 12 Stilisztika/KJF/ Előadó: Dér Csilla Ilona  Különbség: a metaforához sorolják, de érintkezési alapú is lehet, a szimbólumok Szimbólum  Görög, symbolon’ = ismertető jel, jegy bélyeg  Régi görögöknél: a felismerést lehetővé tevő,

sokszor titkos jel volt  Definíció: a szimbólum valamely gondolati tartalom (eszme, érzés, elvont fogalom vagy egész gondolatsor, stb.) érzéki jellemzői  A költői nyelv egyik legnagyobb hatású kifejező eszköze  Másik definíció: elvont fogalmak, eszmények analógia segítségével való közvetett ábrázolása  Fontos: itt a legtávolabbi az átvitel valamennyi szókép között  Nemcsak helyettesíti a kifejezendő gondolatsort, különböző érzéseket, hangulatot ábrázol  Megjelenik egy kifejezendő gondolat és gondolatot kifejező kép  Szimbólum sajátosságai: o Önállósult a kép o Inkább megérzeteti, sejteti, mint kifejezi a tartalmat  Szimólumok forrásai: o Egyes testrészek o Eszközök o tárgyak  fajtái: o köznyelvi szimbólumok: galamb, csiga, kereskedik o megújított o egyéni vagy költői szimbólumok  szimbolikus kifejezésmód: o ha a jelképekben való ábrázolás az egész műre jellemző o szimbolista:

pl.: Ady Trópusok: 3.: a metonímia és a szinekdoché Metonímia: görög, névcsere a jelentése a szóképek egyik fő fajtája két fogalomnak egy jelentésmezőben egymásra vonatkoztatása asszociáció: lép fel két fogalom között /érintkezési viszony/ sosem teljes trópus, mert az egyik nevet átvisszük a m ásikra, s annak az értelmében használjuk <eszerint csak a metafora teljes trópus>  legfontosabb tulajdonsága, hogy az átvitel két fogalom közötti érintkezési, azaz o térbeli o időbeli o anyagbeli érintkezésen vagy o ok-okozati kapcsolaton alapul  hasonlóság nincs  stilisztikai értéke kisebb, mint a metaforáé, mert egymáshoz viszonylag közel álló fogalmakat sűrít egybe      13 Stilisztika/KJF/ Előadó: Dér Csilla Ilona  hatása mégis van, egyrészt a névcsere miatt, másrészt azért, mert a kifejező név rendszerint kép vagy képi jellegű  fajtái: o konvencionális /köznapi metonímia/ 

kiszaladt a ház  ez az ember nagyon jó fej  nincs egy vasa sem  a maradék spenótot a csapba öntötte o térbeli metonímia:  egy adott hely megnevezése az ott élők, az ott zajló események stb. helyett o időbeli érintkezés:  benne élőket vagy eseményeket kapcsol össze o anyagbeli érintkezés:  az anyag neve jelöli a belőle készült eszközt o ok-okozati összefüggés:  az ok az előzmény nevével jelölik az okozatot, a következményt, vagy fordítva  görögök ezt metalípszisnek nevezték /felcserélés/ o testrész-érzelem, lelkiállapot, amelyet az adott testrészhez kapcsolunk  pl.: fej-gondolkodás, ész ;kar-erő, epe-harag  keveredés: o a szóképek keveredhetnek is egymással, típusaik egymásba folyhatnak o metonímia jelképpel o metonímia metaforával o metonímia megszemélyesítéssel Szinekdoché:  görög szóból ered  jelentése: együttérzés, beleérzés – a metonímia származéka 

stilisztikailag a metonímiával nem vetekedhet, de a kifejezés változatossá tételében nagy szerepe van  a szó fogalmi terjedelme változik meg  fő értelmezési módja: faji kapcsolaton alapuló szókép: nem, fajta nevének felcserélése  fajtái: o nem és fajta o rész és egész o egyes és többes szám o határozott és határozatlan számnév  Nem és fajta: o Nem a fajta helyett áll vagy fordítva o Fajta nemmel nevez meg (Genus pro specie) o Nem helyett a fajjal nevez meg (species pro genere)  Rész és egész o Az egész idézi fel a részt o Egy feltűnő rész nevének használata az egész helyett (pros prototo)  Egyes és többes szám: pl.: millió dolgom van elintézetlenül  Határozott és határozatlan számnév 14 Stilisztika/KJF/ Előadó: Dér Csilla Ilona A hasonlatok működése, összehasonlítása a metaforával A hasonlat  A legtöbben nem tartják szóképnek, mert nincs igazi névátvitel, nincs azonosítás csak

hasonlítás  Latin szóból származik, similitudó  A szóképekhez sorolható stiláris eszközök egyike  Oka funkciójában, szerepében azonos a szóképekkel, a képszerűség eszköze /Vass László/  Nem szókép (Szikszainé, Fábián-Szathmári-Terestyéni)  Def.: két különböző, de egymáshoz bizonyos pontban hasonló fogalom Egymás mellé állítása abból a célból, hogy az egyiket a m ásikkal illetve a k iemelt közös vonással szemléltessük elképzeltessük, nyomatékosabbé tegyük, vagy hogy bizonyos hangulatot ébresszünk a hasonlított fogalommal /Adamik/  Adamik szerint a hasonlat definíciójába kötelező bevenni a kötőszó meglétét, máskülönben túl tág a meghatározás (pl.: párhuzam) a kötőszó megléte a hasonlat feltétel.  Quintilianus: o A metafora az összetett hasonlat o a különbség: a hasonlítás nem azonosítás o az antik retorikák a hasonlat gondolatalakzatnak, a metaforát szóalakzatnak tartják 

különbségek a metafora és a hasonlat között: o más a formája és a funkciója is sokszor a hasonlatnak o a metafora talányos, mert rendszerint nem árulja el az azonosítás alapját o átmeneti terület: rejtett hasonlat (nincs megjegyezve a közös jegy) o a hasonlítás elmélet szerint szorosan összefügg a kettő o nem lehet, hogy minden metafora tömörített hasonlat?  Nem biztos, hogy a két összehasonlított fogalmak közti hasonlóságok elemzéséből fakad  Pl. mint befagyott tenger, olyan a sík határ /Petőfi Sándor: A puszta télen/  Hasonlattípusok: o Hasonlat, mint eredet szerint lehet:  Köznyelvi: • Magyarázó jellegű • Hatáskeltő hatású/a másik fogalom behatásával bővíti/ • Nyomósítás (nem hasonlítás)  Költői: • szemléltető jellegű: a hasonló tárgy, személy stb. alakja, nagysága, szépsége, jellezetessége ragadja meg a költőt • hangulati, érzelmi jellegű • keveredhet is a kettő 

Célja/funkciója szerint: o A költészetben kétféle hasonlatot különböztetünk meg:  Értelmi, szemléleti jellegű  Érzelmi-hangulati jellegű: a költő valamilyen hangulatot akar ébreszteni, elsősorban az értelemre akar hatni 15 Stilisztika/KJF/ Előadó: Dér Csilla Ilona  Műfajonkénti funkció: o Epika: a világot tökéletesen akarja megragani, erre törekszik a hasonlatokkal o Tragédia: a tragikus hőst irányító szenvedélyek festése, a drámaiság kifejezői o Tanítóköltemény: szemléletes, magyarázat bizonyítás céljából használ hasonlatot  Formai jellemzők: o Teljes hasonlat o 4 formai összetevője van:  hasonlított  hasonló  tertium comparation (közös jegy)  kötőszó /tudatos hasonításra utaló nyelvi elem: kötőszó/ o elmaradhat: testium comparations o muszáj, hogy kéttagú legyen (hasonlóan a szinesztéziához, máskülönben nem működik)  nyelvi forma: összetett mondat – mondathasonlat 

leggyakoribb kötőszók: o mint, mintegy, valamint, mintha, akár, hasonló, stb. o a hasonló igével is ki lehet fejezni o fejlettebb, sűrítettebb módon ragos, képzős, névutós határozóként is jelentkezhet a hasonló  szó- és mondathasonlat: o szóhasonlat: egy szót a másikhoz hasonlítunk aszerint, hogy a szóhasonlat milyen szintaktikai funkciót tölt be a mondatban: direkt vagy indirekt o direkt: közvetlenül hasonlítja össze a hasonlatot a hasonlóval  vagy a létigével  vagy a hasonló melléknév  vagy vmely hasonítást kifejező ige segítségével o indirekt: a hasonlítottat ige vagy melléknév segítségével hasonlíthatjuk a hasonlóhoz (de itt már szerepel a hasonlat alapja)  egyenlő és egyenletlen hasonlítás van o mondathasonlítás: egy szituációt a másikhoz hasonlítanak, s ezt formailag két mondattal fejezik ki: az egyik mondat hozza a hasonlítottat, a másik a hasonlót. o Az igazi mondathasonlat, ha a hasonlónak saját

külön állítmánya van  A hasonlat műfajokhoz kötése: o Eposzok: epikai vagy homéroszi hasonlat- hangulatot ad o Versek: lírai hasonlat –a vers lényegének része, annak alapjává válik, kivéve a vers megszűnik vers lenni 16