Nyelvtanulás | Magyar » Szociolingvisztika

Alapadatok

Év, oldalszám:2004, 17 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:162

Feltöltve:2007. augusztus 01.

Méret:209 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

SZOCIOLINGVISZTIKA 1. A szociolingvisztika mint határtudomány; a diszciplina kutatási feladati: K.J:A ny használatot ny kívüli tényezők befolyásolják A ny használat az ember társadalmi tevékenységének szerves része, a társadalom függvénye. A szociolingvisztikai a ny használat és társadalom, a ny. i és a társadalmi struktúra közötti kölcsönös kapcsolatot kutatja Tárgy: a ny. használat Célja: ny. haszna és a társadalom közötti kapcsolat és egymásra hatás természetének, illetőleg az emberi ny. természeténekek a jobb megismerése Feladata: a ny. i és társadalmi szerkezet rendszerű kovaranciájának a meghatározása A szociolingvisztika a ny. használat változatosságát elemzi, és azt igazolja, h a ny használat állandó variációja törvényszerű állapot. Vizsgálatok középpontjában a ny használat áll A szociolingvisztikai szemléletmód szerint a ny. szeti hipotézisekkel és elméleteknek elsősorban a mindenkori

elsődleges (vernakuláris) ny. változatok- alapny nek is nevezik Fontos jellemzője kvantitatív elmélet. A megállapításait konkrét ny i adatok tömegéből vonja le ~egyik ágát, a ny. közösség szintjén történő jelenségeit makor-~-nak nevezzük A társadalmi rétegződését, variálódását a beszélők kisebb csoportjainak, az ún. mikroközösségeknek, a konkrét, szemtől-szembeni kommunikációs aktusokban vizsgálja, mikro~-nak hívjuk. Leíró történeti, szinkrón, diakrón kutatások folynak. Kiss Jenő csak a leíró szociolingvisztikai kérdésekkel foglalkozott. A legfontosabb szociolingvisztikai axiómát: - minden ny. heterogén rendszer - a variáció, a ny. használat alapvető, nem változó jellemzője - a társadalmi variáció, tagolódás, rétegződés és a ny. használati változatosság között szoros összefüggés van SZL.: Néhány kutató úgy gondolja, h m eg kell különböztetni a szociolingvisztikát és a ny szociológiáját. Így

a szociolingvisztika miért foglalkozik a ny és a társadalom kapcsolatával, h jobban megérthessük a ny. szerkezetét és azt, hogyan funkcionálhatnak a ny ek a kommunikációban, míg a ny. szociológiájának az a cél ja, h megpróbálja felfedezni, miképp lehet jobban megéretni a társadalom struktúrát a ny. vizsgálatok keresztül Sztenderdizált nyelvek: teljes, kodifikált nyelvek, nyelvtanuk, szótáraik vannak A sztenderdizált nyelvek nyelvváltozatai lhatóak: 1. standard (sztenderd) - köznyelv (beszélt forma) - irodalmi nyelv (írott változat) 2. regiolektusok (földrajzi megoszlás alapján) - nyelvjárások - regionális köznyelv (területhez kötött, de köznyelvi) ↓ horizontális, földrajzi alapú vizsgálat ↓ NYELVJÁRÁSTAN 3. szociolektusok (társ differenciáltsága alapján – ahány társ csop, annyi szociolektus) - csoportnyelvek - rétegnyelvek ↓ vertikális, társ.-i alapú vizsgálat ↓ SZOCIOLINGVISZTIKA foglalkozik velük! 2 A

szociolingv. vizsgálati tárgya: - minden estben konkrét beszédhelyzetet vizsgál A szociolingv. sokszor számokkal dolgozik (táblázatok), kvantitív tudomány A szociolingv. határtudomány: - alapvetően nyelvtudományi - szociológiai szempont - szoros rokonság a nyelvjárástannal Csűry Bálint: A hazai nyelvjárástan iskolája ↵ ötvözte a nyelvjárástani kutatásokat a szociológiai kutatásokkal - nyelvszociológia: alapvetően szoc., de a nyelven keresztül vizsgálódik - rokonság a néprajzzal, a matekkal is Szinkrón szociolingv.: - adott szituációk, adott korban Történeti szociolingv.: szinkron eredményeket használ fel - feladata lehet. • 1 adott tört-i korban megvizsgálja a társ-i rétegzettséget • a standard nyelv kialakulásának, fejlődésének követése 2. A Bernsteini- hipotézi és a ny i hátrányos helyzet a) hátrányos helyzet: konkrét élethelyzetekben jelentkező esélyegyenlőtlenségnek a negatív oldala. Ahol van hátrányos

helyzet, ott van előnyös is Mindig a konkrét helyzettől függ, h ki vagy mi miért és mennyiért van hátrányos vagy előnyös helyzetben. Hátrányos ny. i helyzet: A hátrányos társadalmi helyzetnek a k övetkezménye Az adott beszédhelyzetben nem állnak az egyén rendelkezésére a n y. használati eszközök (elemek, szabályok, készségek) azon a fokon, amely a sikeres, hatékony ny. i komm ó garantálja Ekettővel való foglakozás (hátrányos helyzet, ill. hátrányos ny i helyzet) össz társadalmi érdek, gyazd. i igény Kiemelkedő szerep: iskoláknak van. b) ny. használat és iskola, a korlátozott ny i kód: általános tapasztalat, h a fizikai dolgozók gyerekei nem érik el azokat az eredményeket az iskolában, amelyeket a értelmiségi gy. ek elérnek. Bernstein foglalkozik ezzel részletesebben. Több országban is vizsgálták a korlátozott és a kidolgozott ny. i kódot Londonban végezte a vizsgálatait Ő nevezte el Bernstein féle komm ós

kódelméletnek. Vitákból vette az adatit B kutatási eredményei az angliai társadalmi és iskolai viszonyokra vonatkozott. 2 osztály: (working class, middle class) W.c:ból származó tanulók korlátozott, mc:ból származó tanulók kidolgozott ny i kódúak A beszéd tevékenység része a t ársadalom magatartásnak, s ezt a cs aládi nevelést közvetíti a felnövekvő egyedeknek. A családot determinálja az osztályba tartozást A ny használat szociokultúrálisan meghatározott jelenség. Az osztály/ rétegspecifikus ny használat elősegíti v. hátráltatja a gy kognitív fejlődését A fizikai dolgozók családjának belső szerkezete zárt, az értelmiségieké nyílt terepviszonyok jellemzik. W.c: a családtagok egymás közötti viszonyát a családban elfoglalt hely adja A ny használat a beszédhez kötődik. Ezt korlátozott kódnak nevezi B M.c:Az egymás közti viszonyt a személyhez szóló beszédmód szabja meg A ny használat nem a beszédhez kötődik.

Ezt kidolgozott kódnak nevezi B Kidolgozott ny. i kód: B. : komplex mondat szerkezetek , teljes mondatok (gyakori kötőszó használat/ passzív szerkezetek előnyben részesítése/ kevés személyes névmás/ több hely és időhatározói prepozíciók, több mn. (szokatlan)/ több beszédszünet/ változatos szókincs) Korlátolt ny. i kód:ra ezek ellentettje jellemző 3 A ny. i hátránynak társadalmi oka van A családból hozott ny i ismeretek ny használati módok, közvetlen hatással vannak a tanulók iskolai előremenetelére, esélyeire, a ny. i viselkedési készségekre is. A Bernsteini hipotézist többen bírálták a világon. Arra világított rá, h a szocializációban szerepet játszó egyes tényezőket (jobban) figyelembe kel venni, illetőleg h a vizsgálatot nemcsak feladathelyzetekben, hanem a mindennapi komm. ó életszerű helyzeteiben is el kell végezni. W Labov ismert kritikusa volt Az anyaggyűjtés körlültekinthetőségét is vitatták Nem

vették figyelembe a ny. használat beszédhelyezettől függő variálódását A teszteket a középosztályra „szabták”. Az anyanyelven belüli ny. i hátrány a kommunikatív kompetenciában jelentkező eltéréseknek a következménye. Azokat a tényezőket is számba veszi, amelyek a ny használat körét, a ny i szocializáció folyamatát az adott közösségekben befolyásolhatják: az olvasási, írási szokásokat, a tér és az idő használat eltéréseitstb veszi figyelembe. Relatív összkép tárul fel az eltérő iskolai teljesítmények valódi hátteréről. Esélyszorzó: ~ amely azt fejezi ki, h vmely társadalmi rétegbe tartozó szülő gyermekének hányszorta nagyobb az esélye arra, h szülei rétegében maradjon, mint arra, h réteget váltson. A felmérés azt is kimutatta, h a felsőfokút végzett szülők gyerekei zömmel gimibe, az általános iskolát végzetteknél szakmunkásképzőbe járnak. Ma-on az iskolai hátrányok az elmúlt évtizedekben

gazd. i jellegűekből fokozatosan és egyre inkább művelődési jellegűekké váltak. c) ny. járás és ny i hátrányos helyzet: a ny járási beszélők számos beszédhelyzetben vannak hátrányos helyzetben a köznyelvet beszélőkkel szemben. A magyar ny járást beszélők a magyar köznyelvet értik, legföljebb őket nem értik a közny. I beszélők Hátrányos helyzet a ny. járosok negatív társadalmi +ítéléséből, ún stigmatizációjából következi A ny járási beszédet műveletlennek, póriasnak, elmaradottnak vélik, DE nem az! A közny. ek sikeres elsajátítása társadalmi feltételek függvénye. Ny észeti, didaktikai, közhely, h sokkal hatékonyabban tanítható a közny., ha figyelembe vesszük a tanulók kiinduló ny ét, illetőleg a ny. változatot Szociolingv.: nagyon fiatal tud ág - 60-as években született az USA-ban - Mo.-on a 70-es, 80-as években jelent meg, az egyetemeken kb 10 éve - Társ.-i problémák megoldására alakult ki - 1.

Vizsgálat: Londonban Basil Berstein elmélete Berstein- hipotézis! (kommunikáció elm., nyelvi hátrányos helyzet elm) megállapítása: a társ és a nyelvhaszn Szorosan összefügg working class (munkás oszt.) – middle class (középoszt) - a munkásosztályból iskolába kerülő gyerekek hátrányos helyzetben vannak - vizsgálatot folytatott: szerinte a working c. tagjai korlátozatt kódot használnak egyszerű mondatok ↔ összetett, bonyolultabb mondatok, mellérendelés kevés melléknév ↔ több, átvitt értelmű melléknév ↓ ↓ szegényesebb szókincs nagyobb szókincs alsóbb osztály – nyelvi hátrányos helyzet - a társ.-i helyzet nyelvi előnyt v nyelvi hátrányt jelent az iskola feladata lenne a felzáróztatás Kiss Jenő 3 nyelvi hátrányos helyzetet különböztet meg: 1. nyelvhaszn és iskola; 2 a nyelvjárás és a nyelvi h; 3kisebbségi nyelvet anyanyelvként beszélőkkeveredhetek egymással pl. magyar anyanyelvű magyar állampolg társ-i

és családi 4 helyzete miatt hátrányos nyelvi helyzetben van, korlátozott kóddal kerül iskolába s még nyelvjárásban is beszél halmozott nyelvi hátrányos helyzet - Származásbeli elkülönülés: USA, black english – Mo., cigány nyelv 7. A szociolingvisztika tényezői és a ny használat: a ny i szocializáció,; az életkor, a nemek, a felekezetek és a ny. használat: A nyelvi szocializáció - A társ. és nyelvhasználattal összefügg - A nyelvi társadalmasulás feltétele a nyelv tudása, a nyelv elsajátítása ↵ szert teszünk egy olyan tudáshalmazra, amely által tudjuk használni a nyelvet a kommunikáció során - a társalgásnak nyelvi és kult. szabályai vannak - a szülők továbbadják gyermekeikneka nyelvi szocializációt a mindenkori társ. határozza meg elsődleges szocializáció kora a kisgyermekkor -fontos a szülők szerepe, a család a legmeghatározóbb -nem mindig az édesanya határozza meg, ezért nem használjuk az

’anyanyelv’ kifejezést -a körny. És a tömegkomm Olykor káros hatású lehet „Édes anyanyelvünk egyben édesanyanyelvünk.” másodlagos szocializáció kora az iskoláskor (tanulmányok befejeztéig) -fontossá válik a köznyelv szerepe (Bernstein-hipotézis!) -részt vesz egy tanulási folyamatban – szakszavak elsajátítása -1 csoporthoz tartozik – nyelvhasználati normák elsajátítása -önállósodás folyamata elkezdődik szabályok tagadása, újítások (ifjúsági nyelv) Szociolingvisztikai tényezők: 1. életkor 2. származás 3. nem 4. foglalkozás 5. iskolai végzettség 6. hobbi (érdeklődési körök) 7. vallás harmadlagos szocializáció kora: a felnőtt kor (aktív munkavégzés kora) -szakszavak használata, szaknyelv! -hivatali nyelv (kapcsolatok hivatalokkal) -döntő az iskolai végzettség -hobbinyelvi szavak használata, érdeklődési területek kialakulása -kitágul az ember mozgástere sokoldalú nyelvi hatások érik társ.-i

életkor: az életkorhoz kapcsolódó társ-i elvárások alapján beszélhetünk róla -vannak életkor-preferenciális különbségek: pl. fiatalok újítások, szleng és argó használata idősek archaizmusok, állandósult szókapcsolatok, nyelvjárások, regionális nyelvváltozatok - az elsődleges szocializáció kora a legfontosabb ~ elsajátítja a nyelvet ~ Milyen nyelvet? Kik lesznek rá hatással? - a másodlagos szocializáció korában maga a gyerek választja ki azt a formát, amit ő akar használni 5 - a felnőtt kor a legdifferenciáltabb szakasz –nyelvhasználati különbségek sokasága (igényesebb, választékosabb, kevésbé választékos ~ iskolai végzettség, foglalkozás, házasság ↵ különböző nyelvi normák találkozása, szülők nyelvhasználata kiegyenlítődik (asszimilálódás) ~ gyermeknevelés – dajkanyelv, ifjúság nyelve hatással lehet a nyelvhasználatra -ez a legtágabb körű feljődési folyamatok ideje nyugdíjas kor

-kapcsolatrendszere beszűkül -csökkennek a társ.-i elvárások, kevésbé hajlamosak az újra, a régies formákhoz ragaszkodnak pl. vogulok – kétnyelvűség van -idősek: csak vogulul beszélnek, mindenhol ezt használják -fiatalok: csak oroszul beszélnek, nem is akarnak vogult használni Életkor szerinti: Az életkor is ny. használatot befolyásoló tényező (biológiai adottság társadalmi körülmények, elvárások.) Különbséget kell tennünk biológiai és társadalmi életkor között Biológiai életkor: élettani fogalom, mely 4 szakaszra bontható: gyermek-, ifjú-, felnőtt-, időskor. Társadalmi életkor: az emberi életpályának az életkorhoz kapcsolódó társadalmi elvárások, funkció szerinti megközelítését takarja. Legfontosabb szakaszai: - az elsődleges ny. elsajátításának kor A gyermekkor első évei, itt dől el, hogyan szocializálódik ny. ileg az egyén Az elsődleges minták a szülők, esetleg a nagyszülők is - az iskolás kor. A

10 életévvel kezdődik, kifejlődik a különböző ny i változatok megkülönböztetésének és +ítélésének a tudata. Iskolai oktatásnak nagy szerepe van, amely a közny. et közvetíti De ekkor már a ny járási használat teret veszít Belép az idegen ny ek intézményesített tanítása. - a felnőtt kor. a) foglalkozás: Az ember felnőtt létét végi kíséri, szorosan összefügg az iskolázottsággal, műveltséggel. Föltételezi vmely szakny nek, csopor tny nek a s használatát A foglalkozási pozíció is döntő jellegű a rangsorolás szempontjából. Minél magasabb a beosztás, annál nagyobb a ny. használati elvárások igénye b) házasság: fontos, hanem azonos anyany. ük, v nem azonos az elsődleges ny használatuk (Pl a ny járási különbség és a közny. igényesebb, kevésbé igényesebb változata) c) gyereknevelés= ny i nevelés is Ez kevésbé tudatos a szülő számára. Az anyák ny használat ekkor közny i irányába tolódik - a

nyugdíjas évek. Munkahelyről való kiválás nem föltétlenül éles határ a ny használati szempontból. Szociolingvisztikai redukálódási folyamatok felgyorsulnak Tevékenységi kör beszűkül, Kevesebbet fordul elő nyilvános /hivatalos /közéleti helyen. Inkább familiáris helyzetekre szűkül az élete. - életkor kötöttségű ny. használati jegyek A gyermek és felnőtt ny i különbségek biológiai okokból adódnak. (gügyögésbeszélt nyírott, ny) - életkor preferenciás különbségek. Fiatalok ny használatára az újítás, az idősekére az archaizmusok jellemzők. Az idősebbeknél állandósult szókapcsolatok, közmondások gyakoribbak, felnőttek általában változatos stílust hasznának. Tiszteletadási formákat jobban követik. Nemek szerinti nyelvváltozatok: - van különbség férfi és női nyelvhaszn. között - társ.-i tényezők határozzák meg a különbségeket 6 ↵ a társ.-ban való elhelyezkedés vizsgálata dominancia:

azt feltételezik, h. a társ-ban a férfiak dominánsak, a nők alárenedelt csop különbség megközelítés: a nők és ffiak. a társ-ban betöltött szerepük alapján csoportnyelvként közelítik meg -jelentkezhet: kiejtésben, mondatszerk,-ben, stb. ↵ nem abszolút különbségek, csupán, mennyiségi tendenciák -alapvető különbség : a nők jobban hajlanak az archaizmusokra, kevésbé újítók, a ffiak pedig újítók Vallás, felekezeti nyelvhasználat: - ennek következtében is differenciálódik a nyelvhaszn. - Szavak, szóhaszn. esetében is lehetnek különbségek Pl. református ↔ katolikus szóhaszn Istentisztelet mise Konfirmálás bérmálás ~ névhasználati különbségek (pl. katolikusok – bibl-i nevek) Idiolektus = az egyénre jellemző nyelvhasználat 1. bilingvizmus = kétnyelvűség - két nyelv kapcsolata 2. diglosszia = kettősnyelvűség - egy nyelv két különböző nyelvváltozata jelenik meg az egyén nyelvhasználatában 3.

keveréknyelvek: pidgin nyelvek és a kreol nyelvek - két különböző nyelv kapcsolatából jönnek létre pl. hódítások során (angol, portugál, holland) 4. Bilingvizmus(2nyűség) jelensége: - 2 különböző nyelv kapcsolata, kontaktusa összetett, társ.-i tényezők által meghatározott jelenség egy egyén 2 különböző nyelvvel fedi le kommunikációs tartományát több nyelv is összetalálkozhat = plurilingvizmus ↵ pl. többnyelvű közösség egy országon belül pl. kissebbségi helyzetű egyének találkozhatnak össze más nyelvű egyénekkel (Kárpátalja – akár 3nyelvűség!) - Értelmező Kéziszótár: Kétnyelvű az, aki a két nyelvet egyformán jól használja (ismeri is) - Finn terminológiai szótár: - // - , akinek nyelvében nem észlelhető akcentus (nem fontos) - Trudgil (angol szociolingvista): képességnek nevezi a kétnyelvűséget - Egyesek az anyanyelvi szintű tudást tartják fontosnak - Mások szerint elfogadható szintű tudás is

elég - Olyan szinten kell tudni a két nyelvet, h. váltogathassa azokat a beszédében(Conrad szerint) - Vernakuláris nyelv =elsődleges nyelv anyanyelv Másodlagos nyelv több fajtája van: 1. nyelvelsajátítás ideje szerint: a) korai (kisgyemekkkor) (ez biztosítja a teljes 2ny. űséget) b) serdülő kori (fontos életszakasz, ekkor tudatosul a bidalektális ny. i kompetencia)(gátlások felléphetnek) c) késői v. felnőtt kori (nem hoz teljes ny űséget) 7 2. nyelvismeret szintje szerint (kompetencia): a) szimmetrikus (kiegyensúlyozott) –mindkét nyelv ismerete azonos szintű (2ny. ű ismerete azonos szintű) b) aszimmetrikus – az egyik nyelvet jobban ismeri, mint a másikat (egynelőtlen) 3. nyelvtudás szintje szerint: a) teljes (perfekt) (felsőfokú életkoroknak +felelő anyany. i szintű tudás) b) részleges v. nem teljes (ez kevesebb) 4. eredet szerint: a) természetes v. spontán (külön ny tanulás nélkülspontán) b) mesterséges v. kulturális 2ny

űség (intézményesített, rendszeresített ny oktatással válik az ember) 5. kiterjedése szerint: a) 2 oldalú v. biloterális 2 ny űség (ha 1 közösség kölcsönösen tanul 1mástól) b) 1oldalú v. unilaterális 2 ny űség (hacsak az 1ik tanul nyet) 6. hatékonyság szerint: a) cselekvő, aktív v. produktív (zökkenőmentesen ír, olvas, beszél, mind2 ny en) b) befogadó, passzív v. receptív (gondjai vannak a +”értéssel, nem beszél gördülékenyen) 7. az elsajátítás ideje és kontextusa, ill a 2nyű ny rendszereinek a kapcsolata szerint: a) összetett v. alárendelt (a beszélő a fogalmak ny i +nevezéseit azonos kontextusban tanulja meg) b) koordinált v. mellérendelt (ua, mint az előzőnél, csak különbözöek) 8. kognitív fejlődés a szociokultúrális környezet összefüggése alapján a) hozzátoldó v. additív, b) fölcserélő v. szubtraktív 9. egyes személyek v +határozott csoportok 2nyűsége: a) egyéni b) közösségi v. társadalmi 7.

nyelvelsajátítás módja: (kényszerű v nem kényszerű) a) népi bilingv.: kisebbségek tagjaira jellemző, kötelező elsajátítaniuk b) elit bilingv.: pl világnyelveket tanulók 8. identitás: (kulturális identitás) a) monokulturális kétnyelvűség: amikor a beszélő az anyanyelvi kulturájával azonosul b) bikulturális kétnyelvűség: azonosul az anyanyelvi csop.-tal és a másik csop-tal is (mindkét nyelvi csop.-tal azonosul az egyén) okok: mi okozhat kétnyelvűségi helyzetet? -társ.-i okok pl. Római bir hódításai, (latin nyelv terjedése kommunikáció nyelve lett), megszállások -terület fennhatóságok -gyarmatosítás (holand, portugál, angol, francia) -migráció: különböző áttelepülések – bevándorlás, kivándorlás (gazdasági migr: jobb megélhetés miatt települt át) -nyelvpolitika. Hivatalossá tesznek egy nyelvet -internacionalizálódás (amerikanizálódás) - neokolonializmus - gazdasági migráció 8 A föld lakosságának

nagyobbik része 2 v. több ny ű Vannak olyan magyar anyanyelvűek is, akik számára a magyar csupán maradék ny. (reliktum ny), mert a második ny majdnem teljesen kiszorította a magyart. kétnyelvűség előnyei és hátrányai: Pozitívan és negatívan állnak ehhez a szakemberek. Negatív: több nyelvtanulás esetén meg oszlik az ember korlátozott nyelvtanulási képessége. Pozitív: a ny tanulási képesség nincs korlátozva, s a gyakorlatban minden ember több nyelvet is tud tanulni nehézségek nélkül. Előny: - Ha társ.-i dolgokat nem nézünk, csak előny a 2nyelvűség - A kommunikáció hatóköre kitágul, ny. i kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás lehetősége +nő - „Ny. tudással ablak nyílik a világra” - A ny. növeli az egyén ny i kulturális, és etnikai toleranciáját - Elősegíti az egyén kognitív fejlődését, növeli az érzelmi alkalmazó képességét. Hátrány: - Ha vki úgy nő föl, h nem beszél nyelvet, nem sajátíthatja el.

(Félnyelvűség v kevert nyelvűség állhat fenn, az anyanyelv stigmatizálódhat.) környezetében ↵ korlátozott kompetenciájú vmelyik nyelvében – félnyelvűség ↵ kettős félnyelvűség: mindkét nyelvben megjelenik a teljejs ismeret hiánya keveredhetnek is ezek ↵ nyelvi elfojtás: megfélemlített anyanyelv-használat Fülei Szántó Ede tanulmánya: A kétnyelvűség fokozatai - fertőzött egynyelvűség. Kölcsönszavak, jövevényszavak, tükörfordítások pl. erdélyi nyelvjárástípusok – románból kerülnek be - féloldalas kétnyelvűség: Az „A” nyelvet használja, a „B” nyelvet ismeri és megérti, de nem használja - félnyelvűség: a Bernstein-hipotézis szerint a korlátozott kódot használja - nyelvfelejtéshez vezet a megfélemlített nyelvhaszn. (elfojtott közlések miatt hiány áll be, nyelvfelejtéshez vezet, majd nyelvvesztéshez) egynyelvű kontaktus kétnyelvűség (instabil áll.) nyelvváltás, nyelvvcsere új egynyelvűség

Nyelvváltozás, nyelvcsere folyamata: - nyelvi töredezés, nyelvromlás indul – egy nyelv alárendelődik egy másik nyelvnek, védtelenné lesz elindul a nyelvben egy töredezés, romlás - a kommunikációs hatókör szűkül = funkcionális nyelvvesztés - strukturális nyelvvesztés? Rendszerében is veszít már elemeket - nyelvhalál (utolsó beszélőjével kihal egy nyelv) 4. Nyelvváltás, nyelvcsere, nyelvvesztés, nyelvhalál: A 2 ny.ű ny tudása illetőleg a ny i készsége mindegyik ny ban lehet alacsonyabb fokú, mint az 1 ny. ű a maga anyanyelvében, anélkül, h ez a2ny ű közösségben kommunikációs zavarhoz vezetne. Azt az állapotot, amikor a 2 ny ű egyén vmelyik ny ében kevésbé jártás, és félny. űségnek nevezzük A félny ű egyén korlátozott ny i jártasságú lehet, anyanyelvében, de lehet a 2. ny ében is Anyanyelvében akkor, ha nem áll módjában, azt kellő szinten elsajátítani, illetőleg, ha később veszít belőle. 2 ny ében

pedig akkor, ha az anyanyelv olya mértékben domináns, és használható, h mellette csak részlegesen kell elsajátítania a 2. ny et Ha a 2 ny. ű egyén mindkét ny ében korlátozott jártasságú, ha egyik ny e sem teljes, akkor beszélünk kettős félnyelvűségről. Azt jelenti, h a z egyén nincs birtokában az adekvát kommunikatív és ny. i kompetenciának Kevert 2nyűség, amikor a beszélő gyakran és gyorsan váltogatja a 2 ny. et Hogy nem lehet +állapítani, melyik ny en is beszél 9 Kevert ny.űség: hozta létre azokat a fogalmakat, és szavakat, amelyekkel különböző ny ek kevert használatával létrejött sajátos változatokat jelöljük, mint pl. a következőket: magygol,(magyar +angol) hunglis. Nincsenek tehát érintetlen nyelvek. A keveredés foka 3 csoportba sorolható: 1 introvertált ny. ek,(= a keveredés a szokásos mértéket nem éri el, a n y nagyrészt saját elemeiből építkezik. Pl: finn, cseh, magyar) 2 Semleges ny ek (= keveredés a

szokásos mértékű, az idegen elemek aránya a stílusváltozatok szerint különböző. Pl dán, lengyel) 3 keverék ny ek(= az idegen elemek aránya nagyon magas fokú, idegen hatás magasabb ny. i szinteken is.pl angol, lapp, román) Melléknyelvek: nagyobb kultúrnyelvekkel genetikusan szorosan összefüggő, közeli rokon ny. eket, amelyek egymás szomszédságában, területileg is érintkezve élnek. - nyelvfelejtéshez vezet a megfélemlített nyelvhaszn. (elfojtott közlések miatt hiány áll be, nyelvfelejtéshez vezet, majd nyelvvesztéshez) egynyelvű kontaktus kétnyelvűség (instabil áll.) nyelvváltás, nyelvvcsere új egynyelvűség Nyelvváltozás, nyelvcsere folyamata: - nyelvi töredezés, nyelvromlás indul – egy nyelv alárendelődik egy másik nyelvnek, védtelenné lesz elindul a nyelvben egy töredezés, romlás - a kommunikációs hatókör szűkül = funkcionális nyelvvesztés - strukturális nyelvvesztés? Rendszerében is veszít már elemeket -

nyelvhalál (utolsó beszélőjével kihal egy nyelv) 5. Diglosszia: - Kettősnyelvűség - Sokáig együtt tárgyaltuk a kétnyelvűséggel egy nyelv 2 nyelvváltozata jelenik meg az egyén beszédében egy társ.-ban használt két kód (←funkcióban térnek el egymástól) a diglosszia - Ferguson (angol nyelvész) határozta meg először a diglosszia fogalmát - Magyarul: Pap Mária-Szépe György – Szocioligv.-i írások Társ És nyelv c kötete - A két funkció között különbség van a) egyik változat: high =E (emelkedett) változat az E: köznnyelv, irodalmi nyelv - sztenderd b) másik: low = K (közönséges változat) a K: nyelvjárások, dialaektusok - diglott beszélő: a sztenderd változatot és 1 nyelvjárást tud váltogatni a besszédében A diglosszia a) szűkebb értelmezése: a nyelvjárást és a köznyelvet egy nyelvjárási közösségben alakulhat ki b) tágabb értelemben (Ferguson): 1 nyelv 2 változata egymás mellett létezik az egész

közösséget átfogóan, funkcionális különbség van - magas változat – presztízs vált., a közönséges vált alacsonyabb presztízsű - az E vált.-nak van irodalmi előzménye, hagyománya, a K vált-nak nincs, de : Népköltészet! - az E vált.-ot az iskolában sajátítja el az egyén, a K vált-ot spontán – ez lehet a nyelvjárás - az E vátl tanított, a K vált eltanult Ferguson tanulmánya: - Szentbeszéd – E - Utasítások (pincérnek, stb.) – K - személyes levél – E (de ez inkább K, mert a társalgáshoz áll közelebb) - Parlamenti beszéd – E - Egyetemi beszéd – E 10 - Családban társalgád – K Rádiós hírek – E Vezércikk, híranyag, - E Népkölt. – K A diglosszia stabilabb, mint a bilingvizmus diglosszia - az egynyelvűség felé tarthat a folyamat, ez a köznyelvűsítés, sztenderdizálódás, diglossziatlanodás pl. minden egyes államban kialakult a latin egy sajátos formája (Mo-i latin) az angol nyelv története: E

vált: normann-francia, K vált angol (17. sz) Kiss Jenő előadása: Kétnyelvűség, kettősnyelvűség és a diglosszia (MNY, 1994) - lényeges elkülöníteni ezt a két fogalmat - egyértelmű funkciókülönbség van a 2 jelenség között - Fishmann különíti el a kategóriákat: 1. mindkettő: kétnyelvű és kettősnyelvű egyaránt pl. kisebbségek nyelvhasználata – magyar –szlovák, + nyelvjárást is tud 2. vagy az egyik – bilingv Pl. amerikai magyar 3. v a másik – diglosszia falun él városban dolgozik Mo.-n 4. egyik sem Kiss Jenő szerint: - mindkettő kontaktus jelenség, a két jelenég hasonló, keletkezésük is időre tehető azonosság - kategóriáik is megegyeznek - mindkettő instabil állapotú - mindkét változat szülője lehet egy újabb nyelvi formációnak kétnyelvűség pidzsin nyelvek kettősnyelvűség regionális köznyelv különbségek: - a bilingvizmus 2 különböző nyelv ismerete és használata - a diglosszia 1 nyelv 2

nyelvvált.-nak ismerete és használata - instabil mindkettő, a kettősnyelvűség stabilabb 6. A pidzsin és a kreol nyelvek - két különböző nyelv kapcsolatzából jönek létre - keverékváltozatok - Wordhaugh féle szociolingvisztikában másképpen jelenik meg ez a témakör, mint Kiss Janőnél, külföldön jobban vizsgálják. különbözö nyelvek érintkezésének következményei - tudományos igénnyel 1 évszázada foglalkoznak vele, előtte marginális jelentőségük volt csak - kevesebbet tudunk róluk, mint általában a nyelvekről (sokan nem is nyelvnek, csak nyelvváltozatnak tartják) - két nyelv szókincséből grammatikájából állnak össze - kialakulásuk oka: kereskedelmi kapcsolatok (régebben hódítások) - van egy hódító és 1 hódított, v 2 nép kereskedelmi kapcsolatából alakul ki közetes nyelvi forma melyet min2 ért - sajátos közvetítő nyelv, ideiglenes nyelv (kb. 100 év) 1850-ben írták le először ezt a szót: pidgin -miből

származhat: 11 angol business = üzlet kereskedelmi kapcs. Portugál ’ocupaçao’ = üzlet keresk. kapcs Héber ’pidjom’ = csere nyelvcsere, keresk. kapcs Jajo ’pidgians” = nép 2 nép kapcs. Portugál ’pequeno’ = kisgyerek Angol ’pigeon’ = galamb egyszerűsége jellemzői a pidzsin nyelveknek: -szókincsük korlátozott, redukált -nyelvtani szerk. leegyszerűsödött -nincs anyanyelvi beszélőjük -sok ezer ember számára a komm. eszköze -kevesebb szerepet töltenek be, mint az eredeti nyelvek -kommunikációs hatókörük gyengébb -alapja: európai nyelvek (hóditók, gyarmatosítók nyelve – angol, fr., stb) Példák: 1. újmelanéz (angol alapú) - Új-Guineában beszélik 2. kínai pidzsin (angol alapú) 3. csinuk zsargon (angol alapú) – Afrikában beszélik drink (angol): drink (1); dlinkee, haw (2), muckamuck (3) cold (angol): colo (2); cole, tshis (3) blood (angol): bent (1); blood (2), pilpil (3) pidzsinizálódás folyamata:

-egyszerűsödik a nyelv (morfológia, szintaxis) -tolerálják a fonetikai változatokat -szerepük korlátozott -ha a kommunikáció veszít pontosságából, el is tűnhetnek lehet, h. megszűnik a kapcs., v az 1ik nép megtanulja a másik nyelvét Kreol nyelvek: kreizálódás lényege = egy pidzsin nyelv anyanyelvvé válik - a kreol nyelv olyan pidzsin nyelv, ami egy közösség nyelvévé válik - folyamata: • a pidzsin nyelv egy nagyobb komm,-s körben elterjed • a gyerekek gyakran hallják, v. beleszületnek • a gyermek anyanyelvévé válik a pidzsi nyelv ekkor már kreol nyelvnek nevezzük - sajátosságai: • változások a szókincsben a szókincs, a nyelvtani rendszer, a stílus gazdagodik • minden kreol nyelv népnyelv lesz – teljes értékű nyelv • megszűnhet: veszélyezteti az a nyelv, amelyből kialakult - hasonlóságok a nyelvek között: 1. monogenetikus elmélet (egy ősi nyelv) • valaha létezett egy proto pidzsin –ebből alakulhatott ki 2.

poligenetikus elmélet • sokféleképpen keletkeznek, a hasonlóságok a kilakaulásuk hasonlóságai 3. univerzális elmélet • az ált. grammatika szabályai érvényesülnek, az univerzálék következtében jönnek létre - szociológia szerint: 12 • a pidzsin családi nyelvvé válik • erőszakkal jön létre ez a nyelv, kötelező csoportosítás alapja: milyen alapú a nyelv? - hasonlóságok pidzsin és kreol között: • igeragozás és névszóragotás redukált • keveréknyelvek • az igeidőket partikulák helyettesítik • gyakran használ ismétlő formulákat (pl. szív = tumtum a csinuk zsargonban) milyen jövő vár rájuk? -rövid életűek -meginoghat egynyelvűsödés felé indulhat el -hamar várható a nyelv megszűnése -kreol nyelvek tovább élnek, hivatos nyelvvé válhatnak, (pl. haiti-kreol) Lingua Franca: - közvetítő nyelv, melyet 2 nép közvetítőként használ, pl görög az ókorban, latin a középkorban - ma a világnyelv

fogalmával lehet azonosítani (angol) - eszperantó: mesterségesen hozták létre, h. közvetítő nyelv legyen - arab is ilyen bizonyos közösségekben (iszlám terjedése) - Pidzsin-eszkimó: indiánok + fehérek keresekedelme (vannak dialaketusai) - New Jersey indián: hollandokkal való keresk. (szókincs indián, nyelvtan holland) - Haiti-kreol (vannak dialaketusai) - Virgin-szigeteki holland-kreol: készült bibliafordítás (19.sz-ban) - Cigány-angol: angliai cigányok beszélik - Tekner: arab alapú pidzsin – afrikában lingua francaként működik - Ausztrál pidzsin: angol alapú + Új-guineai ültetvények 9. Whorf-hipotézisés és a nyökológia - ny.ökológia = ny-i környezettan, nypolitikával rokon: nyelvre befolyással lévő nyelvi vonatkozású politikai döntések és intézkedések együttese - szűkebb értelemben törvények - nyelvek életét meghat.-ó környezeti tényező egyben - Haugen – 1971-ben vezette be a ny.ökológiát (ang: language

ecology, v ecology of language) - Edward Sapir (az ő tanitványa Whorf): „Nyelv és kultúra között szoros összefüggést lát”. Nyelv és környezete közötti kölcsönös a viszonynak a kutatását jelenti (Ny ökológia) - Elsődlegesen befolyásolja a nyelv használatát. Hatással van: a környezeti tényezők befolyással vannak az emberre. Így áttételesen a nyelvre is hatással van és befolyásolják. - Whorf hipotézis: Nyelv használatot vizsgál, valamely osztály, rétegbe való differenciáltság, amely nyelvi viselkedéssel, nyelvi magatartással függ öszze. Befolyásolja az életkor, neme, foglalkozás, vallása - A nyelvi szempontból vizsgáljuk! - Ezt használja a szociolingvisztikaez vmiféle kódja. Ez van minden ny használónak Stílus is szorosan összefügg. (regiszter, kód) Beszédhelyzet kommunikáció, kontextus: Kiss Jenő 4- et említ ebből: 1. történelmi, társadalmi kontextus, 2 beszélő közösségi kontextus, 3. i nterakciós

kontextus, 4 c entruma: a ny i kontextus: ahol a konkrét 13 szövegkörnyezetet érti.  Így jutunk el: Edward Sapirhez, és az ő tanítványához Worfhoz Worf vegyész volt, tüzeléssel kapcsolatos dolgokkal foglalkozott. És a ny vel csak hobbi szintem foglalkozott. W: a nyelv rendszere összefügg azzal, amit a ny beszélői a világgal foglalkoznak ez a hipotézisének a lényege. Wardough: kultúra az, amit 1 s zemélynek tudnia kell ahhoz, h a társadalomban tudjon érvényesülni. Tudásanyag megszerzése a mindennapi élethez! ez megegyezik Goodlhough nézetével: ny. i k ompetenciát jelent, olyan tudást jelent, ami birtokol, és a társadalomban ezzel élni tud. ny struktúrája meghatározza a ny használóinak világnézetét. 1nép kultúrája tükröződik ny ében Worf: kultúra is befolyásolja a ny. használatát(ny és kultúra, ny és környezet) kapcsolata nagyon fontos. Egymás nélkül ezek nem nagyon léteznek, egymást alapvetően

meghatározzák. Worf: azért szervezzük a környeztet fogalmakba, mert részei vagyunk egy hagyománynak. Ezt a kulturális jelenséget hagyományozzuk tovább az utódainknak.  következtetés a különböző ny. et beszélők másnak gondolják a világot Látási és gondolkodási szokásokat lát (bizonyos normák tovább hagyományozódnak, bizonyosak meg nem) Ilyen lehet pl. a köszönésnél alkalmazott kulturális szokások) Korlátoltságuk: 1 fogalomra van-e szavunk v. s em? Ny ek gramm i szerkezetek is maghatározhatják a beszélő ny.-ét (pl: tárgyhoz való ”nem” hozzárendeléseilyen a n émet ny.) (finnugor ny: testrészek E/sz, indoeui ny ek: T/sz a testrészek) XX. Boas Ny ész cáfolta ezt a hipotézist: nincs összefüggés ny és kultúra között Mert különböző ny. et beszélőknek is állhat közel a kultúrájuk Annak ellenére, h 1 család, attól még lehet különböző kultúrájú, és különböző ny. nek is lehet hasonló kultúrája

Areális ny. szet: különböző népek kultúrája kölcsönhatással vannak egymásra, érintkezhetnek vmilyen szinten.  igaza van abból a szempontból, hogy 1 bi zonyos társadalmi kor meghatározhatja az abban a korban élők ny-ét. Akkor lehet jól 1 ny. et beszélni, ha már azon a ny en gondolkodik az ember” „Minél több ny. et ismerünk és beszélünk, annál szabadabbak vagyunk gondolkodásilag” 10. Nyelvi tiszteletadás: udvariassági és szolidaritási formák - amikor beszélünk, állandóan döntéséket hozunk a nyelvi változatok közül kiválasztjuk azt, ami éppen odaillik mit akarunk mondani? tartalom hogyan? formát kell választanunk - mikor megszólítunk valakit, v. köszönünk vkinek, akkor is választunk • az angol nagyon egysíkú (régen magázódtak, ma tegeződnek) - a köszönési és megszólítási formák társ.-ként változóak –szociolingv fogl Vele - milyen módszerekkel vizsgáljuk? • Vizsgálhatjuk a névhasználatot •

Udvariasságjelölőket is vizsgálhatjuk (Uram, hölgyem) • Leíró és történeti szempontból is vizsgálhatjuk a nyelveket - sok nyelvben a tegező és magázó formák különböznek pl. du – Sie – németben; francia: tu – vous, angol: thou (tegező – eltűnt) – you (ez lett a tegező is) Tegezés és magázás története: - csak egyes és többes számú névmások voltak ezek - ókori latinban egy nvm. létezett Eszámban –tu - volt egy Tszámú forma – vos ( a királyt szólították így) - a 4. sz-ban az uralkodók magukra használták a ’nos’-t 14 - a középkorra az arisztokrácia, a felsőbb néprétegek elkezdték magukra használni a ’vos’-t és a ’nos’-t 8tisztelet kifejezés megmaradtak a t-formák is az alsóbb néprétegbelieket így szólították, de ők vformával válaszoltak szülő-gyermek viszony; pap és hívők között is ez a t-forma jellemző ekkor van már kölcsönös v-forma használat isarisztokráciánál, de

elterjed az alsóbb néprétegekben is - tisztelet kifejezése a kölcsönös v-forma a barátság, az intimitás, a szolidaritás kifejezése ma gyakran találkozunk kölcsönös tegezéssel Magyar tegezés és magázás története: A tiszteletadás ny. i f ormáinak mindig van társadalmi jelentése, jelzése, üzenete is A ny i udvariassági formák használatát mindenkor és minden társadalomban az akkor és ott érvénye viselkedési normák, szokásrend szabja meg. Így a ny i tis zteletadási formák az adott társadalom udvariassági állapotát tükrözi. A szociolingvisztikával foglakozó kutatóknak az egyik kedvenc témája ez. A vizsgálatot itt i s lehet leíró ill szinkron módszerrel vizsgálni Ebben a témakörben nem csak kérdések tömkelegét lehet feltenni, hanem részletes elemzésekre is van mód. E téma részletes kidolgozását és annak elemzését 1987-ben jelentették meg Nyelvi illemtan c.mel (Deme –Grétsy- Wacha) A rendszerváltozás

felgyorsította a tiszteletadási formák módosulását. A köszönés és a megszólításformák a társadalmi kapcsolatteremtés és- fenntartás speciális ny. i eszközei, mint ilyenek alapvető fontosságúak az emberek számára. A megszólítás és köszönési formák tiszteletadásra, ill. érzelmek kifejezésére is szolgálnak A tiszteletadási formák választását és használatát meghatározó tényezők: - a partnerek nem: (bécsi, néni,) - életkora: (bácsi, néni) - az ismertségi fok: (bácsi, néni, barátom) - a rokonsági fok: (anyu, apu, sógor) - a társadalmi állás: (igazgató úr, főnk, tanár néni) - családi állapot: (csak a nőkre vonatkozólag: Nagyné, asszonyom,) A magyar nyelvközösségben a középkorban még a tegezés volt az általános. A rangkülönbségek, a magasabb társadalmi helyzetűeknek, ill. a tanultabbaknak és az idősebbeknek kijáró tisztelet jeleként jött létre a magázás és a magázó formák. A magázás a 18. sz

-ban alakult kimár a megszólítási forma is kifejezi az alá- és fölérendeltséget – hierarchia kifejezésére. Kialakult egy tisztelet-kifejezési formaE/2 (Kegyelmed>Kend) A mai magázásban az ige E/3 (régen is ez volt) maga: a 17. sz-ban került be a nyelvünkbe – eleinte együtt járt a Kegyelmed, Uraságod stb. szavakkal: pl magaduraságod (megmaradt a maga) ön, kegyed: 19.sz-ban került be Széchenyi alkotta meg A kisgyermekek először még mindenki tegeznek. A magázásra való áttérés tudatos szülői beavatkozás eredménye Korábban az életkor meghatározó jelentőségű volt a tegezés és magázás tekintetében: a fiatalabb magázta az idősebbet, az idősebb pedig tegezte a fiatalabbat. (ha idegen volt, akkor magázta). Simonyi Zsigmond szerint: - ön = leghidegebb forma - kegyed = kevésbé hideg, de udvarias - maga = bizalmas - kend = parasztos - különböző nyelvek névadási szokásai eltérőek - a köszönési ill. megszólítási formákhoz

hozzákapcsoljuk a neveket 15 A beszélők nyelvhasználati elvárásai szigorúbbak, mint tényleges ny. használatuk: gyakrabban tegeződnek, mint amennyire azt illendőnek vélik. A nem és az életkor nagyban befolyásolja a nők választását, a férfiakét kevésbé. A férfiakét viszont jobban befolyásolja az iskolázottság, a rangbeli különbség h egy szobában, teremben, műhelyben dolgoznak. Ha a nők sértik meg a köszönésre vonatkozó normákat, a közösség véleménye a rokonsági fog függvényében változik. 8. A nyelvpolitika - tágabb értelemben nyelvi tervezés - szűkebb értelemben a helyzettervezés szinonimája - nyelvi vonatkozású politikai koncepciókat és azok alkalmazását értjük a nyelvpolitikán - pl. békeszerződések, alapszerződések, nyelvtörvények A 2001-es nyelvtörvény előzményei: - már 1996-ban az édes Anyanyelvünkben cikkeztek arról, h. lehet, h szükség lenne magy. Nyelvtörvényre – nyelvvédelmi törvény -

nemcsak az idegen kifejezésekre, szavakra vonatkozik, hanem hangsúlyra, hanghordozásra is - fontos problémák: • feliratok, reklámok idegen nyelvűsége • fővárosiak szókincse szegényes, gyatra • a rádió, a tv műsorok leadása bűntett - javaslat: Anyanyelvi törvény! - Problémák vannak a köszönési formákkal, társas érintkezéssel, megszólítási formák – nyelvi igényesség - Cégek, vállaltok nevei védett magyar nevek legyenek, reklámok, feliratok magyarul – kisebb betűvel más nyelven „Mindenki olyan nyelven beszél, ahogy tud, tanult, v. akar” - Népszabadság, 2001. Szept Fábry Péter: Ne bántsd a magyart c gúnyos cikk: kigúnyolja a törv. tervezetet, ami épp a nyelvet kívánja védeni Ma. O-i ny i tervezésnek 3 feladatköre van: 1.magyarral, mint anyanyelvvel; 2 ki sebbségi nyelvekkel; 3 i degen nyelvoktatással összefüggő teendők. Nyelvpolitika: tágabb értelmezés szerint: a nyelv politika a ny.i tervezés szinonímája A

szűkebb értelmezés szerint a ny. i tervezésnek a helyzettervezés névvel jelölt területével azonos. Csak a különböző, mással így- vagy úgy érintkező ny. ek viszonylatában végzett helyzettervezési tevékenységet nevezik ny. politikának, az anyanyelvi változatok vonatkozásában végzettet nem. E szerint ny politika minden, a kisebbségi nyelvekkel kapcsolatos helyzettervezési tevékenység, de nem az egy adott ny., amely ny járásának a kiemelése, és sztenderdizálása. 2 összetevőből áll – ny. politikai koncepciókból, tervekből (elméleti) - konkrét intézkedések megtételéből (gyakorlati) A ny. politika ny i vonatkozású politikai koncepciókat is azoknak az alkalmazását jelenti E kettőnek összhangban kell lennie. Vannak ideális ny i törvények, nemzetközi megállapítások, ajánlások és uo. s úlyos ny i konfliktusok és diszkriminációk A ny politikai kérdések szükségszerűen foglalnak magukban számos társadalmi kérdést. A

megalapozott ny politikai 16 döntéseket csak akkor lehet meghozni, ha az adott problémakör, társadalmi és ny. használati oldala egyaránt tisztázva van. Ny. politikai terminus (új keletű) De a ny politikát már évszázadok óta folytatnak Pl: Franciaországban 360 é ve. 1 Ferenc király: a francia a kizárólagos ny A tv- hozás és a jogszolgáltatás terén. Más társadalmi, gazdasági tényezőkkel együtt az államok ny. politika is hozzájárul ahhoz, h a legutóbbi 1 m ásfél évszázad során Eu. legtöbb országában felszámolódtak ny járási különbségek. Ezzel szemben a nemzeti és kisebbségi ny et beszélőinek a száma csökken A ny. járási különbségek társadalmi feszültségeket tükröznek Ha manipulálják ezeket, konfliktus léphet fel. Az anyanyelv alapján történő megkülönböztetés is lingvicizmus, amely olyan ideológiát, és gyakorlatot jelent, amelyet a hatalom az anyagi erőforrások egyenlőtlen elosztásának a

legitimálásra, megvalósítására és újratermelésére használ a ny. alapján, meghatározott csoportok között. A ny v ny járás a politika közvetlen eszköze is lehet Ny járásból ny et kreál a politikai szándék, akkor az állam létrehozásának egyik fontos elemét teremti meg. Ha vmely ny. et v ny gyanús változatot az állam ny ny járásának tekintjük, akkor kihúzzuk a talajt az önállósodási szándékok ny. i érvei alól A mindenkori ny. politika egyik fontos pontja, h a kétnyelvűség illetőleg a kisebbségi ny ek milyen szerepet kapnak az oktatásban. A ny i tervezésnek, a ny politikának igen érzékeny alkalmazási területe az oktatási szektor, minthogy a kisebbségi ny. ek jövőjére döntő hatással van. Az iskolai oktatás ill 2 ny i oktatás presztizst is ad az oktatott ny nek, s ez hozzájárul a fennmaradásukhoz. Az anyanyelvi oktatás fontosságáról és jogosságáról nemzetközi szinten az 50’es évek elején született elvi

megegyezés. (Magyarországon 1993 é vi LXXVII Tv A nemzeti és az etnikai kisebbségek jogairól) [7. fejezet: (1) A Magyar Köztársaságban az anyanyelvét bárki mindenkor és mindenhol szabadon használhatja. A kisebbségek ny használatának feltételeit az állam biztosítani köteles.] 17