Oktatás | Könyvtári ismeretek » Valóságos könyvtár, könyvtári valóság, Könyvtár- és információtudományi tanulmányok, 2022

A tanulmánykötet kiváló példája a könyvtár- és információtudomány interdiszciplinaritásának, a tudományterületek találkozásának. Irodalmár, médiakutató, építész és könyvtáros ­tanulmányait egyaránt olvashatjuk benne. Az előző kötetekhez hasonlóan két bölcsészkari tudós könyvtárakhoz fűződő gondolatait ismerhetjük meg, majd a konferencia központi témájához, a könyvtárépítészethez kapcsolódó írások következnek. Áttekintve a további tanulmánycímeket, látszik, hogy a könyvtár- és információtudomány, valamint a hozzá kapcsolódó társtudományok milyen fantasztikusan sokszínűek, mennyi izgalmas és releváns témával foglalkoznak. Tudjuk, hogy a mai világban minden kutatási terület kapcsán figyelnünk kell annak alkalmazhatóságára, hasznosíthatóságára. A könyvtárral való foglalkozás vitathatatlanul ilyen. A könyvtárak évezredek óta részei a civilizáció történetének. Fontos, hogy a

könyvtárak napjainkban, a folyamatos változások és megújulásuk közepette is megőrizzék sokévszázados értékeiket, hogy ha korunk embere információt, szellemi felfrissülést vagy csak nyugalmat és csendet keres, betérhessen a mára tudásközpontokká, közösségi terekké váló intézményekbe. Részlet Bóna Judit előszavából KÖNYVTÁR- ÉS INFORMÁCIÓTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 2022 A könyvtárosképzés hosszú múltra tekinthet vissza az ELTE Bölcsészettudományi Karán. 1949-ben itt kezdődött hazánkban az egyetemi szintű könyvtárosképzés, és ezen a tudományterületen azóta is a Könyvtár- és Információtudományi Intézet a legjelentősebb magyarországi oktató- és kutatóhely. VALÓSÁGOS KÖNYVTÁR – KÖNYVTÁRI VALÓSÁG VALÓSÁGOS KÖNYVTÁR – KÖNYVTÁRI VALÓSÁG KÖNYVTÁR- ÉS INFORMÁCIÓTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 2022 Szerkesztette KISZL PÉTER és NÉMETH KATALIN Valóságos könyvtár – könyvtári valóság

Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2022 Az ELTE Bölcsészettudományi Karán 2021. november 23–24-én rendezett Valóságos könyvtár – könyvtári valóság V. konferencián elhangzottak alapján készült a tanulmánykötet http://lis.eltehu/vkkv Valóságos könyvtár – könyvtári valóság Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2022 Szerkesztette Kiszl Péter és Németh Katalin ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet Budapest, 2023 Valóságos könyvtár – könyvtári valóság Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2022 http://lis.eltehu/vkkv Szerkesztette: Kiszl Péter és Németh Katalin Lektorálta: Bényei Miklós, Dani Erzsébet, Dippold Péter, Dudás Anikó, Eszenyiné Borbély Mária, Koltay Tibor, Lábody Péter, Lencsés Ákos, Mandl Erika, Prókai Margit, Tóth Máté, Tóvári Judit, Varga Katalin, Vörös Klára, Zsupán Edina Olvasószerkesztő: Kovács Katalin Műszaki

szerkesztő: Szabó Panna Angol nyelvű lektorok: Orosz Adrienn és Fredrick Wawire Otike Munkatárs: Boda Gáborné Köntös Nelli A kötet megjelentetését az ELTE Tankönyv- és jegyzettámogatási pályázata tette lehetővé. Kiadó: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Információtudományi Intézet http://lis.eltehu, lis@btkeltehu Budapest, 2023 Nyomtatás: CC Printing Szolgáltató Kft. Budapest ISBN 978-963-489-546-6 DOI: https://doi.org/1021862/vkkv2022 Tartalom Előszó Bóna Judit . 9 Tudósok a könyvtárakról Hetényi Zsuzsa: Kuckó, könyvtár, (élet)katalógus: a Z(árolt) könyvtől az E-könyvig. 13 György Péter: A könyvtár ma: valóság, tárgyak, digitális dokumentumok. 21 Könyvtárépítészet Kalmár Miklós: A könyvtárépítészet történeti tanulságai. 29 Karácsony Tamás: Változó trendek a könyvtárépítészetben. 41 Somogyi Krisztina: Makrokozmosz, mikrokozmosz. Gondolatok a helsinki Oodi

könyvtár és a pécsi Tudásközpont tereiben járva 69 Karácsony Gyöngyi: Könyvtár, ami körbevesz: egyetemi könyvtári terek és szolgáltatások az open science szolgálatában. 81 Szendi Attila: A Tudományos Adatelemző Módszertani Központ és Levéltári Nyílt Kutatási Adatforrástár projektje a Miskolci Egyetemen. 91 Tőzsér Istvánné Géczi Andrea: Megújuló könyvtári szolgáltatások műemléki környezetben . 109 Oktatóink kutatásaiból Dippold Péter: A fejezet tanulmányai elé. 121 Barátné Hajdu Ágnes: Az IFLA működésének új eleme a földrajzi tagozódás alapján kialakított regionális divíziók rendszere. Az Európai Regionális Osztály megalakulása 125 Bella Katalin: Kortárs magyar írók tartalomgenerálása a közösségi médiában: digitális személyes feljegyzések mint új történeti források?. 143 Bibor Máté János: Élet(ek) a betűk mögött – Egy dedikáció nyomában. 155 Csík Tibor: Milyenek legyenek a német

közkönyvtárak? A nyilvános és közkönyvtárakról alkotott felfogások. 165 Fodor János: A képmegosztás hőskora. 187 Kerekes Pál: A hangdizájn mindennapjai – auditív irodalmi médiumok webes kísérletei a Covid-19 járvány lezárásteli időszakában. 199 5 Tartalom Kiszl Péter: A pénzügyi kultúra könyvtári fejlesztésének magyarországi partnerhálózata: helyzetkép és lehetőségek. 209 Németh Katalin: Tanárképzés, tanulási környezet, transzverzális kompetenciák: a könyvtárostanár osztatlan tanárképzés néhány tanulsága. 225 Senkei-Kis Zoltán: Olvasás – terápia, járvány idején. 237 Tószegi Zsuzsanna: A szerzői jogi reformtörvény hatása a könyvtárak működési rendszerére. 245 Winkler Bea: A mesterséges intelligencia és a könyvtárosok – pillanatkép. 255 Doktoranduszaink kutatásaiból Dudás Anikó: A fejezet tanulmányai elé. 271 Leitgéb Mária: A műegyetemi építészettörténet-oktatás szakkönyvtári

hátterének kezdetei és a Steindl-tanszék könyvtára. 275 Nagy Andor: Új könyvtár- és információtudományi vonatkozású találmányok Európából és az USA-ból. 287 Nemes László: Tudástárak és kooperatív felületek fejlesztése állami cégek munkafolyamatában. 295 Orosz Adrienn: A tér diadala. A határvonalak eltörlése a román és korai gótikus stílusú angliai kódexek kísértés-miniatúráin. 307 Pataki Fruzsina: A magyar zöld könyvtárak és tevékenységük a koronavírus idején. 321 Radics Krisztina: Az olvasási szokások változása a járványhelyzet alatt. 331 Szüts Etele: Az Európai Bizottság 2011/711/EU ajánlásának értékelése. 339 Varga Anett: Helytörténeti kutatási lehetőségek a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár gyűjteményében. 355 Zsömle Viktor: MaxWhere VR 3D böngésző alkalmazása könyvtári környezetben. 365 Inspiráció és elköteleződés – Inspire and engage Barátné Hajdu Ágnes:

A fejezet tanulmányai elé. 379 Namtip Wipawin – Songlak Sakulwichitsintu – Chirabodee Tejasen: The Current Status of Collaboration between Information Science Ph.D Programs in Thailand 381 Rita Radó: Make it Available – EODOPEN, a Project According to User Needs. 389 Phachaya Chaiwchan – Somporn Puttapithakpon: Digital Natives and Digital Ethics: A Review of Research Evidence. 399 6 Tartalom András Simon: Analysing Transaction Records of Integrated Library Management Systems to establish the Proportion of Bibliographic Records Imported from Foreign Library Catalogues. 409 Fredrick Wawire Otike: Digital Transformation of Academic Libraries in Developing Countries in Africa. 419 Joseph Marmol Yap: Filtering Social Media Information Among the Young: How to Build and Not Break Online Relationships. 435 Abstracts . 445 Author information . 459 Kiadványainkból . 466 7 Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi

tanulmányok 2022. Szerk Kiszl Péter, Németh Katalin Budapest, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet. 2023 9–10 ELŐSZÓ „A könyvek nem ritkán a könyvekről szólnak: olyan, mintha egymás között beszélgetnének. Ennek fényében a könyvtár számomra mindennél izgatóbb volt. A hosszú, évszázados mormogás színhelye, egy felfoghatatlan dialógus az írótáblák között, egy élő dolog, az erő tartálya, amit nem uralhat emberi ész, a titkoknak számtalan elme által épített kincstára, mely túléli alkotóit és közvetítőit.”1 Umberto Eco szavaival köszöntöm a Valóságos könyvtár – könyvtári valóság konferenciasorozat ötödik részének előadásaiból szerkesztett kötet olvasóit. A Magyar Tudomány Ünnepe keretében 2013-ban indult rendezvényen először az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Információtudományi Intézetének (ELTE BTK KITI) doktoranduszai mutatkoztak be

kutatásaikkal. Azóta kétévente kerül megrendezésre a Valóságos könyvtár – könyvtári valóság (VKKV) konferencia, amely 2015-től kétnaposra bővült, kiegészült tematikus plenáris előadásokkal, valamint az oktatók kutatásait bemutató szekcióval. A 2021-es, ötödik konferencián mintegy félszáz előadó vett részt, és több mint kétszázan regisztráltak a rendezvény két napjára. Ez a rendkívül magas szám is jól jelzi, milyen nagy szükség van a könyvtárakra, a könyvtárról való tudományos diskurzusra és a szakmai találkozókra. Ezzel a magas részvételi számmal a VKKV a legnagyobb hazai könyvtár- és információtudományi konferencia lett, amelyhez a hagyományoknak megfelelően a konferencia utáni évben lektorált tanulmánykötet készül. Az Intézet nemzetközi kapcsolatainak gazdagságát jelzi, hogy az ötödik konferenciát sikeresen kibővítették egy angol nyelvű szekcióval, amelyen távoli országok szakemberei is

beszámoltak az őket foglalkoztató kérdésekről. Ezzel a lépéssel a VKKV konferenciasorozat nemzetközi szakmai eseménnyé is vált. A könyvtárosképzés hosszú múltra tekinthet vissza az ELTE Bölcsészettudományi Karán. 1949-ben itt kezdődött hazánkban az egyetemi szintű könyvtárosképzés, és ezen a tudományterületen azóta is itt működik a legjelentősebb magyarországi oktató- és kutatóhely. A Könyvtár- és Információtudományi Intézet az alapképzéstől a mesterképzésen át a tanárképzésig és a doktori képzésig teljes képzési ciklust kínál Az ELTE BTK KITI olyan szellemi műhellyé vált, ahol kiemelt szerepet tölt be a kutatás és a tudományos utánpótlás nevelése, amelyet mi sem jelez jobban, mint az, hogy a közelmúltban is számos Q1-es publikációt jelentettek meg az oktatók és a doktoranduszok. A tanulmánykötet kiváló példája a könyvtár- és információtudomány in­ter­disz­cip­ li­naritásának, a

tudományterületek találkozásának. Irodalmár, médiakutató, építész és könyvtáros tanulmányait egyaránt olvashatjuk benne. Az előző kötetekhez hasonlóan két bölcsészkari tudós, Hetényi Zsuzsa és György Péter könyvtárakhoz fűződő gondolatait ismerhetjük meg, majd a konferencia központi témájához, a könyvtárépítészethez kapcsolódó írások következnek. https://doi.org/1021862/vkkv20229 9 Előszó Áttekintve a további tanulmánycímeket, látszik, hogy a könyvtár- és információtudomány, valamint a hozzá kapcsolódó társtudományok milyen fantasztikusan sokszínűek és mennyi izgalmas és releváns témával foglalkoznak. Tudjuk, hogy a mai világban minden kutatási terület kapcsán figyelnünk kell annak alkalmazhatóságára, hasznosíthatóságára A könyvtárral való foglalkozás vitathatatlanul ilyen A könyvtárak évezredek óta részei a civilizáció történetének. Fontos, hogy a könyvtárak napjainkban, a

folyamatos változások és megújulásuk közepette is megőrizzék sokévszázados értékeiket, hogy ha korunk embere információt, szellemi felfrissülést, vagy csak nyugalmat és csendet keres, betérhessen a mára tudásközpontokká, közösségi terekké váló intézményekbe. A konferenciát jelenléti formában tervezték megvalósítani a szervezők, azonban az élet és a járvány közbeszólt. A rendezőknek mindössze egyetlen hétvége maradt az online átállás megszervezésére. Ez a helyzet is tökéletesen igazolta, hogy az állandó alkalmazkodás a könyvtáros és információs szakemberek mindennapjainak mennyire szerves része, és ennek a konferencia online lebonyolítása is ékes bizonyítéka volt. A kötet olvasásához hasznos és kellemes időtöltést kívánok! Irodalom 1. Barrow, John D: A művészi világegyetem Budapest, Vince, 2000 291 p Bóna Judit az ELTE BTK tudományos és kutatásszervezési ügyek dékánhelyettese ORCID:

0000-0003-2369-1636 10 Tudósok a könyvtárakról Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2022. Szerk Kiszl Péter, Németh Katalin Budapest, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet. 2023 13–20 KUCKÓ, KÖNYVTÁR, (ÉLET)KATALÓGUS: A Z(árolt) könyvtől AZ E-KÖNYVIG HETÉNYI ZSUZSA ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszék, egyetemi tanár, az MTA doktora Tartalmi összefoglaló Egy humaniórákban tevékenykedő szakember esetében a könyvtárakhoz fűződő fejlődése lényegében életpályájának tükre. A hazai és külföldi könyvtárakkal kapcsolatos tapasztalataiból kirajzolódik, hogyan alakult ki olvasási és kutatási stratégiája, és miként körvonalazódott koncepciója a műveltségről és tudásról. Írásomból kitűnik, hogy mindez nemcsak egy könyvfüggő egyed természetrajza, hanem egy nemzedéké is, sőt –

kortörténet. A nemzedékeken keresztül öröklődő műveltség szinte epigenetikusan épül a jelenbe, és ez az örökség (Kelet-Európában különösen) társadalmi kataklizmákkal és mikrotörténelmi sérülésekkel terhes. A könyvtárakkal kapcsolatos emberek és terek kapcsolódási hálózata is jellemző erre a több mint hatvan évre. Szólok a betiltott Z-s, azaz zárolt könyvekről, majd a könyvtári rendszerváltásról is Áttekintésem a családi könyvtártól kezdődik, és a nyilvános kölcsönkönyvtárakon keresztül jut el a ma is szakmai inkubátorok szerepét játszó fővárosi nagykönyvtárakhoz. A nemzedékem számára sokáig elérhetetlen nagy hagyományú külföldi könyvtárak, különösen az amerikaiak a határtalan tudás élményét hozták meg, ugyanakkor a könyvszűke létrehozta a helyi, saját gyűjtésű, de intézményi elhelyezésű szakmai kiskönyvtár létrehozásának igényét. Még a történelminél is átütőbb technikai

fejlődés elvezetett az internet virtuális terében elhelyezett globális könyvtárhoz, amelynek általános hozzáférése aktív demokratizáló szerepet játszhat, ha nem lesz az üzleti világ martaléka. Írom ezt egyelőre öt e-könyv kiadójaként és egy további szerzőjeként („Miről is szólnak azok a könyvek?”, 20201). Lázadással kezdődött. Nyolcévesen belefeledkeztem az Emil és a detektívek olvasásába Az ablak előtt ültem a könyv fölé hajolva, amikor szüleim beszóltak, hogy indulunk a nagymamához, mint minden vasárnap délután. Nem bírtam elszakadni a könyvtől, és közöltem, én nem megyek, olvasni akarok. Makacskodtam, maradhattam Végre egyedül a gyerekszobában, csöndben, mindenről megfeledkezve. Az olvasás kuckót, saját burkot teremtett körém, és úgy éreztem, ez a saját világ keretet ad önállósodó személyiségemnek. A nagy családi könyvtárban szabadon legelészhettem a polcokon, jó pár vastag regényt olvastam

úgy, hogy alig érthettem. Gyerekbetegségeim idején az első rossz nap után kiimbolyogtam a polcokhoz, és egy halom könyvvel tértem vissza az ágyba. A családi könyvtár értékesebb részének egyénre szabott profilja van Nagyapám régi orvosi, https://doi.org/1021862/vkkv202213 13 Hetényi Zsuzsa apám reformkori közgazdasági könyveket hagyott rám, művészettörténész édesanyám pedig a régi szakácskönyveket is gyűjtötte. Végig is főzte a recepteket, már amihez lehetett akkoriban hozzávalót találni Kedvenc monarchiabéli receptünk így kezdődött: „Ha friss teknősbéka éppen nem volna a háznál, könnyen hozathatunk Fiuméből.” A gyűjtemény becses darabjai a nagyapámnak dedikált Máraik és anyámnak dedikált Radnóti és József Attila verskötetek. A régi példányok nem túl értékesek, mert családom – horribile dictu – mind használta, olvasta, nézegette, így bizony rongyosak és hiányosak. Gyarapodó saját

könyveimhez apám saját polcot is barkácsolt nekem, majd ajándékaival korán elindította az én érdeklődésemnek, majd szakterületemnek megfelelő gyűjtést is. Orosz emigráns klasszika-filológus férjem, Simon Markis idegen nyelvű könyveit, hagyatékának nagy részét könyvtáraknak adományoztam, mondván, ott majd én is hozzáférek. Nem sejtettem, hogy például a CEU esetében ez nem lesz így Egyszóval, magánkönyvtáram súlyos és sokrétű Korán belépett életembe a nyilvános kölcsönkönyvtár, a kiváló krisztinavárosi „sza­bó­ ervin”. Már alsósként beiratkoztam a gyerekkönyvtárba, ahol Irénke néni lett mentorunk, aki a rendszer párthű embereként a szovjet szocreálon is edzette nemzedékünket Hamar észrevette, hogy a 3–3 szépirodalom és ismeretterjesztő engedélyezett adagot igen hamar visszavittem, ezért megszabta, hogy három napig nem vihetem vissza, majd bevezette, hogy kikérdez, „miről is szóltak a könyvek”. Az

ember így válik szenvedélyes olvasóvá: mindenevőként megszenvedi a hamis, giccses és unalmas olvasmányokat is, majd megtanul válogatni, és kialakul az olvasási stratégiája és módszere. Tíz évesen ezt írtam egy osztályfőnöki órai kérdésre arról, mi leszek húsz év múlva: magyar-orosz szakos középiskolai tanár, két gyerekkel. (És lőn) Alig vártam, hogy beiratkozhassam a felnőtt részlegbe (itt működött később a kiváló „Laza klub” előadássorozat, amely könyvként 2006-ban jelent meg2). Mire leérettségiztem, onnan és az otthoni könyvtárból is kiolvastam, ami érdekelt. A felvételire készülés lidérces nyomásként nehezedett nemzedékemre, mert hús�szoros volt a túljelentkezés a bölcsészkar egyes szakjaira. Az érettségi éve előtti nyáron egy ismerős közbenjárására a bölcsészkari olvasóban dolgoztam egy hónapot, ahol katalóguscédulákat gépeltem az akkor főleg orosz és magyar profilú állományhoz, és

lopva rengeteget olvastam. Előző évben ejtett rabul Iszaak Babel novellaciklusa, a Lovashadsereg, amelyet itt megtaláltam oroszul. Már ekkor tudtam, hogy ezt a könyvet meg akarom fejteni, ebből írom majd a szakdolgozatomat, ha felvesznek. (És lőn) Babel Odesszából származott, így amikor másodéves korunkban egy hónapos részképzést hirdettek Odesszába, kaptam az alkalmon. A mesés hónap alatt Babel és a könyvtárak sajnos, kívül maradtak a látómezőmön, mert az első nap megismerkedtem egy helyes fiúval, és nyelvet gyakoroltam Máig azt gondolom, hogy az effajta élethívásoknak engedni kell. Babel (és a fiú) iránti makacs vonzódásom két évre rá visszavitt Odesszába egy teljes tanévre. Szakdolgozati könyvtárba járást terveztem, de egyenesen a kolerajárvány 14 Kuckó, könyvtár, (élet)katalógus: a z(árolt) könyvtől az e-könyvig közepébe csöppentem, a kórház után pedig csak hálni járt belém a lélek. Ezeket a kalandokat

2020 tavaszán megírtam a literahu-ra, idézem „A karantén miatt jóval megkésett beiratkozás után egy docensnőhöz irányítottak. Fárasztó várakozás után elmondhattam neki, hogy Iszaak Babel a diplomatémám. Ilyen nevű szovjet író nincsen, közölte, és elsötétült tekintetében láttam, hogy komolyan gondolja. A városi könyvtár katalógusában is hiába kutattam, csak egy cédula akadt a kezembe, egy 1926-os könyv. Kiírtam egy kérőlapra, és átadtam a pultnál A könyvtáros elszörnyedve rám nézett, felugrott, és megkérdezte, ezt hol találtam. Odavezettem Kitépte a fiókból a katalóguscédulát, kettészakította Ilyen könyvünk nincs, mondta”3 Babelt hiába rehabilitálták, 1940-es kivégzése után 25 évvel, a Brezsnyev-korban újra félig tiltott irodalom lett. Ha tudta volna a docensnő, hogy szakdolgozatomat a bibliai motívumokról írom (a Biblia is tiltott volt), valószínűleg feljelent. Egyetemista éveim alatt saját ösvényt

tapostam ki a városszövetben a nagykönyvtárak hatszögében: Egyetemi, Gorkij (mai Idegennyelvű), Szabó Ervin, Széchényi (akkor még a Nemzeti Múzeum épületében), Országgyűlési, később Akadémiai (engedéllyel) – ezek voltak szakmai inkubátoraim. A Széchényi Könyvtárba a Nemzeti Múzeum nyáron is metszően hideg alagsori kőtárán keresztül vezetett a romantikus út. A csigalassú folyamat a könyvkéréstől a kiadásig széles lehetőséget nyújtott az ismerkedésre, beszélgetésre A félévente több ezer oldalra rúgó kötelező olvasmányokra a magyar szakon háromszázan, az oroszon százhúszan vadásztunk. Időben kellett lecsapni és fürgén megosztani (szkennelés, másolás és elérhető fotózás nem létezett). A kiskönyvtárak néha meglepően jó állománnyal rendelkeztek, ahogy például a Szalay utcai minisztériummal közös épületben lévő Országos Pedagógiai Könyvtár. Megjegyzem, hogy 1974 és 1980 között volt külön

Kulturális Minisztérium és Oktatásügyi Minisztérium, bár lenne ma is. Két témában is készítettem magánlistát a budapesti könyvtárak állományáról a nyolcvanas években. Az első lista a szlavisztikai folyóiratoké volt, mert minden könyvtár másmás rangos folyóiratra fizethetett elő, így csak állandó vándorlással lehetett a kurrens szakirodalmat összeszedni. Félévente ejtettem meg ezt a körutat Jegyzeteimet cédulákon és füzetekben őrzöm, de évtizedek óta bele sem néztem. A másik listában egy félig tiltott, agyonhallgatott református pedagógus, Karácsony Sándor elméleti műveinek szétszórt példányait írtam össze, egykori tanítványai, a Kontra házaspár számára, akiknek lakásán, a József utcai legendás önképzőkörön a legkiválóbb és legkülönbözőbb szabadgondolkodó előadók fordultak meg. Furcsa, de a magyar könyvtárakban a betiltott könyvek katalóguscéduláit nem vették ki a fiókokból (és nem tépték

szét, szovjet mintára), így tudomást szerezhettünk létezésükről. Nem kizárt, hogy ez a könyvtáros szakma passzív ellenállása volt Az első ilyenre a Gorkij Könyvtárban bukkantam, Jevgenyij Zamjatyin „Mi” című 1920-as antiutópiájának 1952-es New York-i kiadására. (Angolul már 1924-ben megjelent, ez később Orwell mintája lett, recenziót is írt róla az 1984 megírása előtt.) Katalóguscéduláján ott virított a nagy Z betű fekete pecsétje Ezeket a könyveket persze nem vásárolta a könyvtár, forrásukat főleg a határon elkobzott példányok alkották, amelyeket Nyugatról 15 Hetényi Zsuzsa próbált behozni az értelmiség. Ajándékba kapták, vagy a londoni Szent Pál székesegyház mögötti kis boltból hozták, ahol kelet-európai útlevélre hat ingyen példányt adtak a nálunk betiltott könyvekből. Hogy a határon mit koboztak el, tökéletesen esetlegesen dőlt el, mint annyi minden akkoriban. Biblia, zsidó téma és

vallásfilozófia ide jöhetett, a Szovjetunióba nem, Szolzsenyicin pedig sehová. Volt pár csel: a Szovjetunióba becsempészendő könyvekben Nyugaton Moszkvát tüntették fel kiadási helyként, így a naivabb határőrök beengedték. Másik megoldás a címlap kitépése és a könyv lerongyolása volt Amikor 1974 körül utána szerettem volna járni, mit jelent Babel szövegében az a szó, hogy haszidizmus, kis könyvecskét fedeztem fel a Széchényi Könyvtárban, az óvatlanul nyílt állományban hagyott Chászid meséket.4 Ezen keresztül (és nem internetes hivatkozással) találtam rá Martin Buber nevére és filozófiájára A Mester és Margarita már legális kultuszkönyvként forgott értelmiségi körökben, amikor egyetemistaként először hallottam Mihail Bulgakov betiltott Kutyaszívéről. Hírlett, hogy nyugati „tamizdat” kiadása ott lapul az Akadémiai Könyvtár Z-könyvei (vagyis zárolt könyvei) között. Tudvalevő, hogy bármely orosz mű

egészen addig nem jelenhetett meg itt, amíg a Szovjetunióban nem engedélyezték az ottani kiadást, noha írott cenzúratörvény sehol sem volt. Pár év múlva, 1980-ban Spiró György felkért, hogy a Kaposvári Színház számára fordítsam le a kisregényt, amelyhez kölcsönadta a párizsi kiadást Az előadást nem engedélyezték, de a fordításom bekerült a Színházi Intézetbe. 1986ban pedig megkeresett a Katalizátor szamizdat kiadó és illegálisan kiadta – így lett orosz nyugati orosz „tamizdat”-ból magyar szamizdat. Hamarosan legálisan is megjelenhetett, mert a Szovjetunióban publikálták, és az Európa Könyvkiadó azonnal lépett. Szerencsémre a fordításra felkért kolléga tudott a szamizdat kiadásról és hozzám továbbította a megrendelést. Nyolc kiadást ért meg azóta, és mindegyikben újra javítottam a fordítás szövegén (amint azt a Prae folyóiratban megírtam).5 Belőlem a cenzúra csinált műfordítót: közkincsé akartam

tenni az igazi orosz irodalom rejtett könyvtárát. Mire a határok is kinyíltak, gyerekeim felcseperedtek, harminchét évesen elkezdhettem külföldi konferenciákra járni (jó tíz évvel később, mint férfi kollégáim). A konferenciák alkalmat adtak a náluk szinte fontosabb járulékos tudományos kutatásra, nagy hagyományú külföldi könyvtárak sora nyílt ki előttem. A British Library régi körtermével kezdődött 1991-ben Szédítő volt belegondolni, kik koptatták ott, előttem a székeket. Hasonló díszletszerű élmény ért a Sorbonne-on és a New York Public Library termeiben. A berlini Staabi (Staatsbibliothek) gazdag anyaga máig őrzi az 1920-as évek jelentős, háromszázezer főt meghaladó, kompakt közösséget alkotó berlini orosz emigráció lenyomatát, dacára a háború pusztításának. Fentiek közül egyik sincs meg a régi formájában, kivéve a New Yorkit, azt viszont pénztelenség fenyegeti. Itt a Berg gyűjtemény rejti egyik

monográfiám tárgyának, Vladimir Nabokovnak az archívumát Ebbe a szentélybe most már kevésbé nehéz bejutni, de még mindig engedély és bejelentkezés szükséges, és fehér pamutkesztyűben kell olvasni. 16 Kuckó, könyvtár, (élet)katalógus: a z(árolt) könyvtől az e-könyvig Mindig türelmetlenül éltem meg a beavatási időszakot, amíg kitanultam egy-egy könyvtár helyi könyv-kikérési és katalógus-rituáléját, hiszen hatvan évnyi könyvtári életemnek csak a kisebb fele telt elektronikus keresés segítségével. Így valódi könyvtári sokkot okozott az első amerikai szabadpolcos határtalan könyvtár élménye Floridában, 1996-ban. Az amerikai könyvtár koncepciója, gondolkodásmódja kinyitja a kutatást és irányait szinte a végtelenbe futtatja. Beszabadultam a polcok labirintusába, egyik könyv hozta magával a másikat, leültem a földre, és úgy éreztem, nem is akarok kijönni. Nem is kellett: a könyvtár éjjel-nappal nyitva

állt. Mindezt tetézte a gyors könyvtárközi kölcsönzés hatalmas és gazdag hálózata A helyi kölcsönkönyvtárak Amerikában a kultúra, sőt a civilizáció szigetei: nemcsak programok zajlanak, hanem közügyekben is lehet segítséget kérni, akár az adóbevallás elkészítéséhez. Két dolog van, amiért bámulom és élvezem Amerikát: a csodás természet és az egyetemi könyvtárrendszer. A könyvtár mozgatórugója a pénz, de talán még inkább a jó szakember. Angliában meglepődtem, milyen szegényes témámban a University College of London szláv részlege, míg a Leeds University orosz könyvtára valóságos kincsesbánya, gazdag archívummal, elsősorban emigráns szerzőkre koncentráló gyűjtőkörrel. Legendás kurátor-vezetője, Richard D Davies maga hordta és tornyozta asztalomra az előre összeírt bibliográfia tételeit, majd elutazásom előtt odavezetett a duplum-polchoz, hogy válasszak belőle, amire szükségem van, nekem ajándékozza

és postázza is számomra. A Stanford University kampuszán a Green Library több épületet is elfoglal, és a kinti félév során alaposan át tudtam böngészni, beleszagolva a gazdag Hoover archívumba is. Itt is Nabokovval foglalkoztam, aki emigráns oroszként berlini évei alatt oroszul írt, majd a fasizmus elől Amerikába menekülve, életműve második részét angolul, s eközben még angolra fordította korábbi orosz műveit. A Green Library amerikai rendszere sem tudta megoldani besorolásának fogas kérdését, így ugyanannak a regénynek az orosz és angol (szerzői, önfordított!) változatát más és más polcon találtam, az életművet kettévágták. Az amerikai archívumok kelet-európai anyagának gazdagságát az emigránsok hagyatékán kívül a hidegháború táplálta, utána pedig a szovjet ideológia kiismerésének, ellensúlyozásának politikai szándéka (kormányzati forrásokból). A Szovjetunió szétesése után jócskán vesztett

presztízséből és méretéből nemcsak az amerikai, hanem a nyugat-európai ru­szisz­tika is. Baljós előjele a politikai feszültség növekedésének, amikor ez újra fordulni látszik (írtam ezt 2021 novemberében, nem sejtve, milyen éles váltás lesz, mire 2023-ban megjelenik). A Green Library orosz gyűjteményének ajándékoztam néhány dedikált orosz könyvet férjem könyvtárából (gondolván, biztosabb és elérhetőbb hely, mint itthon, vagy a viharos sorsú Oroszországban). Köztük volt Jurij Dombrovszkij 1966-os, Karig Sárának dedikált regénye, amelybe maga a szerző írta bele kézzel a szovjet cenzúra által kihúzott sorokat. Karig Sára hagyatékából került hozzánk még férjem életében, akinek Sára barátja volt az 1960-as sötét évektől kezdve, amikorra már mindketten kiszabadultak, 17 Hetényi Zsuzsa Sára a Gulágból, férjem a sztálini terror áldozatává vált apja miatti száműzetésből, ahová az egyetem utolsó

félévében, diplomázás előtt hurcolták el. A könyvtári rendszerváltás nálunk elsősorban az orosz könyveket érintette, és az átalakításban két könyvtár is kérte segítségemet. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a szovjet korszak folyóiratait nézette át velem, ahol, mint kiderült, legtöbb (ostobasággal megtömött) számba rejtettek valami értékeset a passzív szellemi ellenállást tanúsító szerkesztők. Így végül a hosszú listát hiába készítettem el (szívességből), a több heti munka jóleső kudarccal végződött: nem dobtak ki semmit Az Országos Idegennyelvű Könyvtár alaposabb selejtezést kért 2002-ben, amit egybekötöttek az elektronikus katalogizálással. Sajnos, sok olyan sérült, fénymásolt vagy soha ki sem kért könyvet is leselejteztek, amit én értékesnek tartottam, de szerencsére sikerült ezeket a számkivetett könyveket az intézeti könyvtárunk, illetve doktori programom állományába átmenteni. Íme, itt a

könyvtár következő létezési formája, a helyi, saját gyűjtésű, de intézményi elhelyezésű szakmai kiskönyvtár. Az általam vezetett doktori program saját könyvtára negyven éve gyűlik, előző vezetője, Han Anna is sokat tett érte. Hátizsákban hordtuk haza a külföldi utakon szerzett cserepéldányokat, saját kiadványainkért cserébe Ismeretségeknek köszönhetően más kiselejtezett könyvtárak és értékes hagyatékok is beleépültek: Karig Sáráé után (akitől az ELTE teherautójával hoztuk el a kiválasztott könyveket 1999-ben) Könczöl Csaba, Szőke György, Vári Erzsébet, Szőke Katalin könyvtára következett, és most kerül sorra Zöldhelyi Zsuzsáé és Kántor Péteré. Nagy nyitott kérdés az egykor felbecsülhetetlen értékű stencil- és fénymásolatok, különlenyomatok mázsáinak sorsa Létezik olyan könyvtár is, ahová nem lehet bemenni: ilyen a bécsi Névtelen könyvtár, a Judenplatzon sok vita után felállított

emlékmű. A fehér kőből készült, Salamon templomot idéző térplasztika három oldala könyvespolcokat imitál, amelyeken a könyvek lapjaikkal kifelé állnak, negyedik oldalán pedig zárt ajtó látható, tehát a címüket a gerinceken senki nem olvashatja Az emlékmű a náci uralom alatt meggyilkolt 65 000 ausztriai zsidó emlékműve, rajta 45 ausztriai koncentrációs tábor nevével. Sok vastag könyvet vihettem volna a 2019. február 19-i tüntetésre az MTA elé, a „Könyvekkel a tudományért” tiltakozásra a kutatóintézetek elcsatolása ellen (e Facebook csoport egyik szervezője is vagyok), végül Németh G. Béla 11 vers című kis könyvét vittem (széteső állapotban) NGB volt legmeghatározóbb tanárom a magyar szakon, később az ELTE Egyetemi könyvtár igazgatója lett Személyisége olyan volt, mint a könyve: borítója szikár, ám belül csupa intellektuális szenvedély. Igen, az olvasás és a könyvtár is akkor működik jól, mint oly sok

más, ha szenvedély, és az olvasás szenvedélyteremtő erejének könyvtárnyi irodalma van. Az irodalmi beleélés realizált metafora Karinthy látszólag könnyed, de emblematikus humoreszkjében, a Dickens, mély kedély végén a szenvedélyesen olvasó feleség beleéli, belesírja magát, egyre fogyva belepréselődik a könyv lapjai közé. Paolo és Francesca együtt olvasása Danténál az orosz irodalomban is örökbecsű nyomokat hagyott, akár Babel Guy de Maupassant című novelláját, akár Nabokov Adá18 Kuckó, könyvtár, (élet)katalógus: a z(árolt) könyvtől az e-könyvig ját vesszük kézbe. Utóbbiban a könyvtárszoba ad színhelyet a kamaszszerelem első testi fellángolásának, amely egy valódi tűzvészt lobbant lángra (realizált metaforaként). Nabokov Pnyine pedig, az orosz emigráns egyetemi oktató kutatásai során gondosan ügyel arra, nehogy befejezhető témát válasszon, hadd maradjon a kutatás örök tevékenysége, és

legszívesebben egyedül lenne az olvasóteremben. Egy nap bosszantó értesítést kap, hogy a könyvtárból nála lévő 300 (!) könyv közül egyiket kikérte valaki más, vissza kell vinnie. Megkérdezi egyetlen szóba jövő kollégáját, ő kérte-e ki, de nem – így bosszankodva becipeli a több kilós kézikönyvet, hogy kiderüljön: tévedésből ő maga kérte ki újra A könyv hatalom is, s ezt az orosz antiutópia jeles darabja, az ezredfordulós A macs­ kány című regény allegorizálta. Tatyjana Tolsztaja műve a posztrobbanás ősközösségi városállamában játszódik, ahol minden könyv tiltott, fegyveresek elkobozzák, tartásáért kivégzés jár, mert a Kreml-szerű Vörös Várban őrzött könyvtárhoz csak a vezér és a titkosszolgálat férhet hozzá. A tirannus innen másolgat ki klasszikus szövegeket, mintha a sajátja lenne, és másolók hadának munkája teszi azt közzé. 2020-ban az ELTE támogatásával megjelent egy kétkötetes könyvem,

címe egy idézet: „Miről is szólnak azok a könyvek?”. Gogol-monográfiája kapcsán kiadója ugyanezzel a gyerekkönyvtári mondattal kérte Nabokovon számon a tartalmakat Kérésemre az ELTE hozzájárult, hogy ingyenes hozzáféréssel felkerüljön az internetre is. Az egyetemi támogatás feltétele volt a könyvtáraknak eljuttatás: így én, a nem egyszerű azonnali bevételezési procedúrát e-mailen jól előkészítve, szépen nekiindultam egy görgős bőrönddel az egyetemista korom óta rótt könyvtárkörnek. Az utcán bevásárlással megrakott emberek kerülgettek 2020 márciusát írtuk, ám nem volt időm a járványlezárásokkal törődni. Eufórikus érzéssel töltött el, hogy a kötetből a tavaszi járványfélévben bárki otthonról és ingyenesen készülhetett vizsgára. 2021-ben egy saját projekt keretében kiadtam öt könyvet, 2500 oldalt, orosz emigráns férjem ötven évnyi szétszórt szellemi hagyatékából. Sürgetett, hogy

Oroszországban kiadtak egy kontár kalózkiadást Fedezet nem volt sem a kiadásra, sem arra, hogy orosz olvasóihoz eljuttassam. Az interneten a helye, ám jó honlapot nem könnyű, nem is olcsó készíteni. A járvány alatt önképzéssel továbbfejlesztettem a műfordító műhelyemben (MűMű) és a doktori programon kiadott húsz kötet szerkesztési és tördelési tapasztalatát, és üggyel-bajjal-önképzéssel megtanultam e-könyvet csinálni – szkennelés, pdf, OCR, javítás, tördelés, pdf Még kezdetleges borítót is tudtam hozzá tervezni. Feltöltöttem az academia.edu-ra, szerzői oldalt kreáltam a Facebookon, ám ez vajmi kevés. Simon Markis régi írásainak begyűjtésekor bukkantam rá az ’imwerdende’ internetes könyvtárra, amelyen az orosz emigráció anyagát teszi közzé egyetlen ember, egy müncheni régi orosz emigráns mérnök, magánszorgalomból. Andrej Nyikityin-Perenszkij oldalán közel tizenkétezer ritka, kis példányszámú orosz

könyv és folyóirat található, 3,5 millió lapnál többet szkennelt, OCR-ezett, majd javított ki. Ide került fel mind az öt kötetem, és a továbbiak is ide fognak. Fél év alatt több mint négyezer olvasójuk volt a világ minden részéből – melyik könyvtárban történhetett volna ez meg, különösen 19 Hetényi Zsuzsa járvány idején? (Később több nyugat-európai egyetem is bejelentkezett, hogy szeretne papírpéldányt venni könyvtára számára, és ez meg is fog valósulni.) Mint Foucault írta, a múzeumok és a könyvtárak a XIX. századi nyugati kultúra jellegzetes heterotópiái. Holott már az Alexandria Könyvtár, az antik műveltség szellemi gyűjtőhelye is a „mindent összegyűjteni” elvét követte, és a sok százezer tekercs könyvtárosainak nevét sorban följegyezték. Igaz, hatszáz év után leégett Az enciklopédisták álma, hogy mindent összegyűjtenek, mára utópia lett. A végtelen adathálózat virtuális felületekre

helyeződik át Tudjuk, jó bölcsész az, aki tudja, minek hol kell utánanézni, és mára ez a keresés először virtuális. Jómagam teljes mell-, vagyis lapszélességgel a nyílt vagy nagyon olcsó hozzáférésű tudomány és korrekt idézésének híve vagyok. Sajnos, már kezdődik a nyílt hozzáférés üzleti bekebelezése is, pedig, ha üzleti túlhasznot várnak a tudománytól, az a minőség rovására megy, mert a pénzembereket vonzza, nem pedig a tudósokat. A járvány is a nyitottság felé tereli a fejlődést, mozgásunk korlátozott. Az oltások és gyógyszerek körüli kutatási eredmények nyílt megosztásának kezdetei bíztatóak. A nyílt virtuális könyvtár a globális kulturális infrastruktúra része, amely hoz­zá­já­ rul(hatna) a kultúra demokratizálásához, mert nemcsak az elit előjoga, hanem a világ bármely részéről egyenlő feltételek mellett érhető el. Jegyzetek 1. HETÉNYI Zsuzsa: „Miről is szólnak azok a könyvek?”

Budapest, ELTE BTK, 2020 Forrás: https://www.eltereaderhu/kiadvanyok/hetenyi-zsuzsa-mirol-is-szolnak-azok-a-konyvek [2022. április 20] 2. OTTOVAYNÉ ECSEDY Kati – MAYER Vivian [összeáll és szerk]: Volt egyszer egy Laza Klub : beszélgetőkönyv. Budapest, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 2006 373 p 3. Hetényi Zsuzsa: Kolera-karantén Első közlés – 2020 március 17 Online Forrás: https:// litera.hu/irodalom/elso-kozles/hetenyi-zsuzsa-kolera-karantenhtml [2022 április 20] 4. BUBER, Martin: Száz chászid történet Budapest, M Zsidók Pro Palesztina Szövetsége, [1943] 156 p. 5. A SIKER EGYIK TITKA A BETILTÁS "Bulgakov Kutyaszívének története „Z”-től a Zem­be­ rekig." Prae, 20210216 Online Forrás: https://wwwpraehu/article/11952-a-siker-egyiktitka-a-betiltas [2023 február 6] Hetényi Zsuzsa az ELTE BTK egyetemi tanára, Szépíró-díjas irodalomtörténész, Füst Milán-díjas műfordító. Az ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet

Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszéken PhD-programot és Műfordító Műhelyt vezet, szerkeszti a Dolce Filologia sorozatot (1998–). A Műfordítók Egyesületének alelnöke Hatszáznál több publikációja közül Babelről (1992) és Nabokovról (2015) írott monográfiája, az orosz-zsidó irodalom története (2000, angolul 2008), az orosz irodalom története (2002), Harmsz-könyve (2013), valamint az irodalomelemzésről (2020) írott könyve emelhető ki. ORCID: 0000-0003-2144-9002 20 Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2022. Szerk Kiszl Péter, Németh Katalin Budapest, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet. 2023 21–26 A könyvtár ma: valóság, tárgyak, digitális dokumentumok György Péter ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet Média és Kommunikáció Tanszék, egyetemi tanár, az MTA doktora Németh G. Béla emlékének Tartalmi összefoglaló Karinthy

Ferenc a Nemzeti Múzeum épületében működő könyvtárról írva felidézi, amint az olvasóteremben ülők időről időre meghallották a fenti polcok előtti folyosóról lekiáltó könyvtárost: kikériki, kikériki? Ez a legendás anekdota csak olyan könyvtárakban fordulhat elő, ahol a raktár és az olvasóterem elkülönített térben van. Újabban mifelénk a nagy könyvtárakban ez az elrendezés elég általános. Így van ez a Széchényi, az Egyetemi, az Akadémiai Könyvtárban és részben ez a helyzet a Szépművészeti Múzeum és Nemzeti Galéria most egyesített könyvtárában. Elsősorban a szabadpolcos könyvtárakban vagyok otthon. Az egymás mellett lévő könyvek között szoros szakmai összefüggések vannak, lehetnek: az osztályozás egy enciklopédikus rendszernek felel meg, amelyben az olvasónak eligazodnia komoly tanulási folyamat. A szép szomszédság elve szerint az általunk keresett könyv melletti művek egyike-másika még a

keresettnél is értékesebbnek, fontosabbnak bizonyulhat. A szabadpolcos könyvtárak részben a szabadsággal, részben a felfedezés örömével ajándékozzák meg az olvasóikat A New York University tizenkét szintes, jelentős részben szabadpolcos Bobst Library-ja felnőtt életem, kutatási szenvedélyem talán legnagyobb élménye volt, s maradt – a könyvtárban való otthonosság, az autonómia élménye, a kutatási stratégiák és lehetőségek személyre szabottsága, a segítőkész könyvtárosok állandó jelenléte és partnersége, a könyvtárban üldögélés végtelen öröme. A könyvtár építészei, Philip Johnson és Richard Foster iránt személyes lekötelezettséget éreztem, s érzek ma is. A múzeumok és a könyvtárak lettek az otthonaim Csend, magány és végtelen terek, melyek mindegyikétől gazdagabb lettem, s többet köszönhetek ezeknek, mint azt a kívülállók hiszik. Tisztelt kollégák, könyvtárosok és könyvtárlátogatók,

oktatók és diákok! Vagy fordítva Engedjék meg, hogy nem személyes okoknál fogva, mégis egy személyes utalással kezdjem. Húsz éve jelent meg egy könyv (tulajdonképp részben lényegtelen, mindös�sze a pontosság kedvéért jelzem, hogy én írtam), amelynek alcíme, A könyvbe zárt tudás a 21. században, jól mutatja, hogy az abban közölt tanulmány, a Bibliotheca Universalis – bibliopolisz on line (univerzalizmus, bibliográfia, transzparencia – regionalizmus, keresőmotor, https://doi.org/1021862/vkkv202221 21 György Péter hyperlink)1 mára nagyobbrészt elévült. S persze, az enyém a felelősség minden tévedésért, melyek elkerülhetetlenek, s amelyek természete, az elévülés és elavulás története sokkal fontosabb, azoknál maguknál. Úgy vélem, közhely, hogy minden társadalomtudományi szöveg, amely – mint ebben az esetben is történt – szoros összefüggésben áll a Zeitgeist kérdéseivel, hosszú évekkel később épp

annyira a tévedései miatt is érdekes, mint azokért az állításokért, amelyek még ma is érvényesek. Akkor és ott – ha valaki véletlenül áttekinti a 138 lábjegyzetet – nem tettem mást, mint összefoglaltam, ami persze interpretációt jelentett, a korszak nagy várakozását és félelmét. Azt ugyanis, hogy a könyvtár és a digitális archívumok elválaszthatatlanok lettek, illetve lesznek, lévén épp az átmenet, az átalakulás idejét véltük felfedezni azokban az években. Húsz éve, az épp létrejövő archívumok statikusak voltak, s a fájlcsere, a hiperlink, az intermedialitás, a szövegeken túl, a hangos mozgóképek, az állandóság és átalakulás kiismerheteten gyors változásai még a képzelet határain is túl voltak. Mindezek az akkor még statikus, de már dinamikus technikai, informatikai megoldások hagyományos redisztribúcióját kikezdő lehetőségek könnyen lenyűgöztek mindannyiunkat, akik az átváltozás akkori léptékét

és sebességét példátlannak tekintettük. (Nem véletlen, hogy azokban az években sokan foglalkoztunk Paul Otlet-val, s való igaz, hogy az elmúlt években alábbhagyott a Mundaneum és az Egyetemes Bibliográfia iránti érdeklődés, melyet akkor számosan tekintettünk a könyvtártörténet olyan fejezetének, amelyet az Internetben láttunk, reméltünk, utópikus rendből globális, virtuális, de hatásos valósággá válni.) Négy évvel később a Ceci tuera cela (Ez elpusztítja amazt) című, Victor Hugo A párizsi Notre Dame című regényében szereplő mondatot választottam egy előadáshoz, amely utóbb megjelent. Ez elpusztítja amazt, a könyv el fogja pusztítani az épületet. Mindez akkor már a könyvtár és a hálózat kontextusára vonatkozott (A lehetséges kérdések és válaszok jól érzékelhetőek, értelmezhetők s áttekinthetőek a könyvtárak belső tereinek, illetve az egész épületeknek az alakításán.) Induljunk el a könyvtárak

gyűjteményeinek lehetséges elrendezése felől, melyet döntő jelentőségű kérdésnek tartok, különös tekintettel arra, hogy a hálózatok úgymond erősebbek, mint valaha, de több szempontból is, komolyabb, előre nem látható okoknál radikálisabban megváltoztatták az internet társadalmi szerepét, jelentését, jelentőségét, mint húsz éve bárki vélte volna. (Arról a bizonyos – tévesen – social media-nak nevezett globális iparágról van szó, amelynek profitja a ma már egyeduralkodó neokapitalizmus jogi keretei számára gyakorlatilag kezelhetetlen.) S itt kell rátérnünk arra a kérdésre, amelyet – remélem – nem csak én tekintek a könyvtárak jövője szempontjából döntő fontosságúnak. A szabadpolcos, illetve a raktárakkal működő könyvtárak közti különbségekről van szó Tisztában vagyok azzal, hogy ez a két gyakorlat csak elég ritka esetben kizárólagos, és számos, úgymond, kettős megoldás van. A saját

társadalmunk intézményeinél maradva, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) jó példával szolgál a kettős megoldásokra, hiszen a Központi 22 A könyvtár ma: valóság, tárgyak, digitális dokumentumok Könyvtára is erre épül. Ellenben a kisebb, kerületi Szabó Ervin könyvtárak elsősorban a szabadpolcos megoldást részesítik előnyben. Ugyanakkor a nagy tudományos könyvtárak közül az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) az, amelynek van egy hozzávetőlegesen használható szabadpolcos kézikönyvtára, hasonló a helyzet az ELTE Egyetemi Könyvtárának (EK) olvasótermével. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (MTAK) csak a folyóiratok vannak szabadpolcon szóra érdemes mennyiségben, de a könyvek nagyrésze gyakorlatilag mindhárom esetben a raktárakból érkezik. Mármost ez nem olyan egyszerű, mint első pillanatban hihetnénk. A szabadpolcos tudományos könyvtárak előnye (minimum) három elemből áll össze. Az első a

könyvtári rendbe, osztályozásba való betekintés, azaz a tudományos normák személyes tapasztalatként való elsajátítása, átélése. A tudományos normákkal való könyvtári tapasztalatszerzés ugyanis az egyes könyvek polcról való levételén, azokkal való ismerkedésként érthető, vagy épp azokban való elmélyülésként írható le. Az absztrakt kategóriák egyes könyvekben való megjelenése nem más, mint a fordítás megélése, megértése A harmadik elem, melyet – ismerten – a szép szomszédság elvének hívunk, s ami nem más, mint az előző két elem által létrehozott helyzet valósága. Tegyük fel, hogy valamelyikünk - nézzék el nekem, ha egy olyan példát hozok, amely nem mindannyiunknak jelenti ugyanazt az örömöt vagy épp ismerős élményt, de remélem, hogy azoknak is érthető, akik távolságot tartanak az alábbiaktól. Tegyük fel, hogy az alábbi példa szereplője Ingeborg Bachmann: Kimért idő2 című, 2007ben, a Jelenkor

gondozásában megjelent, Adamik Lajos és Márton László által fordított kötetet kívánja olvasni, s azt nem a könyvtáros kolléga nyújtja át neki, hanem ő maga keresi fel a (tegyük fel, van egy ilyen osztály) háború utáni osztrák irodalom polcot, ahol meg is leli a könyvet. Azonban nemcsak ezt leli fel, hanem mellette további, számára ígéretes vagy nyilván fontos köteteket is. Ott találja mellette a Malina3 című kötetét Pete Nóra fordításában, s mindkét kötet ott van németül is. Arról nem beszélve, hogy rátalálhat Áine McMurtry: Crisis and Form in Later Writing of Ingeborg Bachmannra4 S ráakadhat a Kriegstagebuch, Mit Briefen von Jack Hamesh an Ingeborg Bachmannra5. S végül, de nem utolsósorban ott leli fel Bachmann és Celan: Herzzeit, Der Briefwechsel6 című ugyancsak a Suhrkampnál, 2009-ben megjelent kötetét. Azért említem csak ezeket, mert a fentiekből hármat így találtam meg Nem egyszerűen az történik, hogy több, addig

ismeretlen könyv áll a rendelkezésünkre. Eltérő nyelvekről, értelmezésekről van szó, olyan kontinensekről, amelyekről addig nem is hallottunk Azaz, a fenti fogalom, a szép szomszédság olyan lehetőségtartomány, amely erősen korlátozott, s ennek ellenére felfedezéseket kínál, melyek épp azért lettek, vagy lesznek fontosak, mert abban bizonyosak lehetünk, hogy az osztályozás rendje azokra is vonatkozik, s így az ismeretlenség és a bizonyosság egyszerre a mienk, vagy épp mi leszünk ennek a kettősségnek a felfedezője. Mint egy kritikus írta a Herzzeitről, „Aki tudni akar valamit a háború utáni idő egzisztenciális drámájáról, itt mindent megtudhat.” Mindez, így ebben a leírásban a hagyományos könyvtárak, a ’Gutenberg-galaxis’ lehetséges elrendezéseinek kérdését megjelenítő példa. (S akkor még nem ejtettünk szót a könyvtárak valóságához tartozó ugyancsak fontos kérdésről: 23 György Péter a könyvek

tipográfiájáról, az egyes kiadások változó könyvtesteinek jelentésváltozásairól, amelyek a korszellem reprezentációi. Azaz, a könyvtár olvasói áttekintést kapnak a történeti idő reprezentációiról, s végül, de korántsem utoljára, a könyvek – használatuktól részben függetlenül – maguk is kultúrtörténeti kérdéseket és válaszokat megjelenítő tárgyakká válnak, azaz a könyvtárak és a múzeumok (mint az például a Nemzeti Múzeum és a Széchényi Könyvtár esetében is történt) ugyan elválaszthatóak egymástól, de pár év elteltével a könyvtár maga múzeummá is lesz. (Lásd például az Emberi színjáték 1962-ben indult, 1964-ben befejezett tízkötetes Magyar Helikon kiadását, melynek kötésterve és tipográfiája egyaránt Lengyel Lajos munkája.) Azaz, a könyvtárak egyszerre voltak a materiális, a tárgykultúra otthonai, illetve azok építészete félreérthetetlen összefüggésben állt a gyűjtemények

rendjével, az adott könyvtár urbanisztikai, intézményi szerepével. Egy, a könyvtárépítészet folyamatos metamorfózisáról szóló leírás messze meghaladja jelen tanulmány kereteit. Mindössze egyetlen – számomra releváns – példát említenék meg, a balassagyarmati Nevelési és Művelődési Központ (ma: Mikszáth Kálmán Művelődési Központ) épületét, amelyben együtt van a Madách Imre Városi Könyvtár, a Szent-Györgyi Albert Gimnázium és a Művelődési ház. Az épület(együttes) Reimholz Péter munkája, amelyben munkatársa volt Rajk László, Szász László és Lukáts Gabriella, a tervezés, megvalósítás ideje: 1989–1992. Mára a helyzet radikálisan más, de sietve tenném hozzá: az átváltozás jelentős részben láthatatlan, lévén az a könyvek digitális dokumentumokkal, illetve interaktív ’eseményekkel’ való kiegészítését jelenti. Számos, ezzel a metamorfózissal foglalkozó tanulmány, monográfia áll a

rendelkezésünkre, ezúttal egy nyomtatott könyvet és egy digitális adatbázist említek meg, melyek igen pontosan rögzítik ennek a folyamatnak a lényegét: a fogalmak átalakulását, tehát az értelmezési tartományok kérdését. Vicki L Gregory: Collection Development and Management for 21st Century Library Collections. An introduciton7 című könyvében a fejezetekben felsorolt kérdések ismerősek, de ettől megoldásuk még nem könnyű A könyvtárakban őrzött könyvek copyrighthoz való viszonya az esetek döntő többségében világos, egyértelmű Persze, mindig voltak határesetek Az OSZK a Kádár-korszakban például egy zárt gyűjtemény számára őrizte az akkor kiadott szamizdatokat: könyveket és folyóiratokat egyaránt, melyekért bizony nehezen fizethetett volna, lévén azok illegálisnak minősültek az adott rendszer kereteiben. Arról nem beszélve, hogy számos példányhoz nem túl udvarias módon, azaz házkutatásokat követő elkobzások

után juthatott a könyvtár. Ezek a könyvek utólag, a rendszerváltozást követően hozzáférhetőek lettek az átlagolvasók számára is, s ma már a nemzeti könyvtár törzsgyűjteményének részei, azaz a szamizdat utólag a nagy hagyomány része lett. De milyen más a helyzet azokkal a szövegekkel, amelyek az Open Access és az Open Source Software fogalmaival azonosíthatóak. Miként és mikor tehetünk különbséget egy könyvtárból is elérhető, illetve abban is őrzött szövegek között S mi a különbségtétel lényege? Hol vannak a gyűjtemények határai: a globális hálózatok 24 A könyvtár ma: valóság, tárgyak, digitális dokumentumok korában, egy másik földrész könyvtárának használata valóban jogosultság kérdése, azaz egy bűvszó, mint a password, fordíthatnánk. Gyűjtsünk-e adatokat? Miként és mit jelent – térjünk haza – például az ELTE saját levéltára és könyvtára közti különbségek állandóan alakuló

kérdése, az adatok fogalma mit és mit jelent, és használatuk miként történik meg. S hadd hivatkozzak még egy ELTE példára A Kari és az Intézeti, Tanszéki Könyvtárak közti kapcsolatok kérdése több mint bonyolult: a kooperáció és a kompetíció nehezen választható el. Milyen globális digitális adatbázisokhoz férhetnek hozzá az egyetemi könyvtárak használói? Milyen bejáratott döntési mechanizmusok vannak az adatbázisok folyamatos fenntartásában? Miként osztja meg egy könyvtár a költségvetésében a könyvek és adatok arányát? Mint áll a helyzet az e-book kérdésével? S végül, de nem utolsósorban, mint áll a helyzet a digitális kalózkönyvtárakkal, melyek legalitásának, legitimitásának kérdése ismert tudományos probléma egyben.8 Nem véletlen említem, hogy Bodó, az amszterdami egyetem tanára, és hosszú évek óta foglalkozik a fájlcserélő hálózatok a könyvtár számára releváns kérdéseivel. Összefoglalva

Nyilván életkor, szocializáció, azaz kulturális normák, szokások kérdése, hogy valaki örömmel vagy aggodalommal tekint a könyvtárak és adatbázisok, hálózatok, jogok viszonyrendszerére. Én bizony kettős ügynök vagyok Azaz, kivételezettségnek tekintem, ha – közös munkák okán – hozzáférhetek egy-egy angol vagy német egyetemi könyvtár adatbázisaihoz, s különösen örülök annak, hogy az elmúlt években megjelent könyvek szinte mindegyikének digitális változata az én rendelkezésemre is állhat. És ugyanakkor komoly aggodalommal tölt el, ha azt látom, mint van elmosódóban a könyvtár határa adandó alkalommal, a centralizált, decentralizált, disztributív hálózatok között. Tisztában vagyok azzal, hogy mindaz, amit az olyan folyóiratokban olvasok – online – (mint a New Media and Society, Times Literary Supplement vagy a New York Review of Books, az Internet Policy Review, International Journal of Communication) óhatatlanul is

a jelen időt reprezentálják, s a könyvtárak sorsát kutatási, politikai kérdésnek tekintik, amelyben az információbőség fogalma újra és újra visszatér, részben, mint valóságos digitális tény (ha van ilyen), részben okkal, egy korszakhatárnak. És itt vissza kell térnünk a nyelvhez Mi itt, magyarul is beszélünk, írunk, olvasunk. Ez nem jelenti azt, hogy ne kellene nagyon komolyan vennünk a többnyelvűség kérdését, kihívásait De abban biztos vagyok, hogy az írott magyar nyelv kulturális közege, azaz intézményes alapja a könyvtári hálózat, amely nélkül a könyvkiadás, a folyóiratok egyaránt visszafordíthatatlan válságba kerülnek. Az elmúlt tíz évben többször olvastam el a Gondolatok a könyvtárbant, mint azt megelőzően. Nem hagyománynak, hanem kortárs elemzésnek, felismerésnek vélem azt 25 György Péter Irodalom 1. GYÖRGY Péter: Bibliotheca Universalis - Bibliopolisz on line In: Uő: Memex: a könyvbe zárt tudás

a 21. században Budapest, Magvető, 2002 143–232 p 2. BACHMANN, Ingeborg: A kimért idő Budapest, Jelenkor, 2007 3. BACHMANN, Ingeborg: Malina Budapest, Jelenkor, 2002 4. MCMURTRY, Áine: Crisis and Form in Later Writing of Ingeborg Bachmann London, Modern Humanities Research Association, 2012 5. BACHMANN, Ingerborg: Kriegstagebuch Mit Briefen von Jack Hamesh an Ingeborg Bachmann. Frankfurt, Suhrkamp, 2010 6. BACHMANN, Ingeborg – CELAN, Paul: Herzzeit : Der Briefwechsel Frankfurt, Suhrkamp, 2009. 7. GREGORY, Vicki: Collection Development and Management for 21st Century Library Collections An introduction ALA Chicago, Neal-Schuman, 2019 8. Lásd: BODÓ Balázs: A szerzői jog kalózai: a kalózok szerepe a kulturális termelés és csere folyamataiban a könyvnyomtatástól a fájlcserélő hálózatokig Budapest, Typotex Kiadó, 2011 György Péter esztéta, médiakutató, az MTA doktora, az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének korábbi igazgatója, a

Média és Kommunikáció Tanszék egyetemi tanára. Kutatási területei: médiaelmélet, médiatörténet, kortárs média és művészet társadalomtörténete, emlékezetpolitika, múzeumelmélet. Nevéhez fűződik többek között a Mindentudás Egyeteme hazai előadássorozatának elindítása. ORCID: 0000-0003-3585-237X 26 KÖNYVTÁRÉPÍTÉSZET Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2022. Szerk Kiszl Péter, Németh Katalin Budapest, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet. 2023 29–40 A könyvtárépítészet történeti tanulságai Kalmár Miklós Budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszék, címzetes egyetemi tanár, építészmérnök TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ A társadalmi emlékezetben rejlő történeti tapasztalat sokszor tetten érhető a különböző korok alkotásaiban. Ez segítség a könyvtárépületek funkcionális elrendezésének,

téralakításának, szerkezeti megoldásainak és formai megjelenésének megértésében. Benne rejlik a nem ismerés, a félreértés is, amely új utakra terelheti az értelmező folyamatokat. A könyvtárépítészet történetét az adott kor társadalmi meghatározottságával, az alkotók közreműködésével, a folyton változó funkcionális igények és az igényeket lassan követő szerkezeti lehetőségek alapján lehet leírni. Ninive, Pergamon, Efezosz könyvtárai, a középkori, a reneszánsz és a barokk könyvtárak, valamint a XVIII., XIX század könyvtárai illusztrálják a könyvtárfunkció alakulásának történetét A könyvtárak funkcionális elrendezése a történelem folyamán egyre bonyolultabb és részletesebb lett. A különböző korok szerkezetépítő képessége ezt általában csak késve követte Ez jelentősen befolyásolta az építészek alkotó folyamatát. Mindez tipikus és tovább élő megoldásokhoz vezetett A könyvtárépítészet

a történelmi korokra jellemző művészi harmóniában, de örök időkre ható eredményekkel szolgált. A valamikori, de máig ható folyamatok a mai építészetre, kortárs problémáink megoldására is iránymutatással szolgálnak. A történeti építészet vizsgálata elsősorban az építészettörténet eszközeivel történik. A kultúra értékeinek feltárásával a megőrzendő műemlékek védelmét szolgálja. Kevésbé ismert azonban, de sokkal fontosabb az általános – akár a mai – építészi tevékenységet is befolyásoló hatása. A társadalmi emlékezetben rejlő történeti tapasztalat számtalanszor tetten érhető a különböző korok alkotásaiban. Ez sokszor segítség a könyvtárépületek funkcionális elrendezésének, téralakításának, szerkezeti megoldásainak és formai megjelenésének megértésében, ugyanekkor benne rejlik a nem ismerés, a félreértés is, amely új utakra terelheti az értelmező folyamatokat. A mindenkori

tervezési program általában két forrásból fakad: egyrészt a könyvtárat használók, a könyvtárat üzemeltetők és a könyvtárról véleményt alkotók kialakult elképzeléséből, másrészt a végső térszerkezetet, a statikai megoldást és a formát megadó építész felkészültségéből. Ma már a programok jól dokumentáltak és az építész képessége is hamar kiderül A történelem távlatában azonban mindkettő homályba merült, de megmaradt – részben, vagy egészben – az alkotás. https://doi.org/1021862/vkkv202229 29 Kalmár Miklós Ez feloldhatatlan ellentmondás, mert a későbbi koroknak csak részben lehet fogalma a valamikori szándékokról. Csak sejthető az építészetre ható társadalmi változás, az alkotó eredeti elképzelése, víziója. A felhasználható ok-okozati összefüggések konkrét felismeréséhez csak az általános történeti tapasztalat vezethet Az építészettörténeti megismerés magában rejti a

tévedés lehetőségét, – ennek ellenére – mégis a legeredményesebb módszer. Általános tapasztalat, hogy az építés a funkcionális igények alapján, azok térszerkezete segítségével, az adott kor építési eszközeivel és a formálás társadalmi elvárásaival történik. Ma már csak az utóbbit látjuk és ezt többnyire az építészeti stílussal tudjuk jellemezni. Ezt a hiányosságot az építészet fogalmának elméleti felbontásával csökkenthetjük. Így lesznek fontosak például a funkcióelemzés tanulságai. Bár erről keveset tudunk, de a történeti tapasztalat itt is segíteni tud. A sokszor csak a régészeti eszközökkel nyert ismeretek, mint például a helyiségméret, a korszakolás, a kapcsolódó leletanyag, vagy az írott források járulnak hozzá a komplex képhez. De mégis az általános építészeti funkció az, ami a történelem folyamán jól megfigyelhető A szerkezeti és a formai változások szakaszosan ismertek és gyakran

megtévesztő hatásúak. Az építészettörténetben felismerhető a folyamatos funkcióváltozás törvénye, a funkció, a térigény, valamint a szerkezet összefüggése. A társadalmi viszonyok is meghatározó módon hatnak a funkció, például a könyvtárfunkció alakulására Általános jellegű történeti tapasztalat tehát az, hogy a könyvtárfunkció fogalma folyton változik. A történelem előrehaladtával egyre részletesebb igények jelentkeznek, egyre bonyolultabb belső térkapcsolatokkal. Ugyanakkor a téralakítást biztosító szerkezetek, például a térlefedés esetén a fesztávok folyamatosan nőnek A szerkezettörténet így, mintegy folyamatosan felülírja a társadalmi igényekből fakadó funkciótörténetet.1 A könyvtárfunkció történeti változásai akkor szembeötlőek, amikor összehasonlítjuk egy új és egy régi könyvtárépület mai, korszerű hasznosítását. A felhasználók érzik a régi épület kötöttségeit és ez sajnos a

meglévő belső térrendszer átalakításához, történeti építészeti értékek pusztulásához vezet. Ilyen esetben is felismerhető a funkció „maradó” és változó része. Az előbbi, mint „hagyomány” jelenik meg, az utóbbi pedig a korszerű igényeknek próbál megfelelni. Minden korszak megőriz valamit a megelőző időkből. A régi könyvtárak legismertebb része a közösségi, az olvasók által használt tér A későbbiekben ebből lett az olvasóterem Ez máig is a funkció kötelező része Jelzésértékű, szimbolikus tartalmú és természetesen reprezentatív Tudatunk ezt a térformát képes visszavetíteni egészen a korai történelmi korokba is, holott a valamikori könyvtárakban a tárolás általában fontosabb feladat volt az olvasásnál. Később ez a két funkció egy helyre került, ami együtt határozta meg a szükséges térformát Miután a különböző korok építőtechnikájának megfelelő térlefedés fesztávja korlátozott

volt, kialakultak a hosszanti, folyosószerű terek A könyvespolcok falak mellé rendezése megoldotta a raktározást, de korlátozta a falakon keresztüli bevilágítást. Ez nagy belmagassághoz és a felső bevilágítás szükségességéhez 30 A könyvtárépítészet történeti tanulságai vezetett. Az így kialakult belső térélmény, mint történeti emlék, stílustartalmat nyert és ez sokáig befolyásolta a későbbi könyvtárépítészetet. Közelebb kerülünk a helyes értelmezéshez, ha a ma ismert, konkrét (belső-külső) forma helyett a valamikori, komplex társadalmi környezetből vezetjük le az épületek kialakulását. Ekkor a könyvtárfunkció változásai mellett a szerkezet és a forma, mint logikus következmény jelenik meg. A tudás, mint információ, az érték, mint hatalom létezett, s mindkettő reprezentatív erővel bír. Ez a társadalmilag diktált építészeti eredmény, mint kifejező eszköz a történelemben folyamatosan

meghatározó lett Az építészettörténet ókori könyvtárairól keveset tudunk. Régészeti feltárások és fantáziadús elképzelések segítenek a képzeletnek. Ez gyakran megcsal bennünket, mert a mai, kortárs tapasztalat egyre-másra ellentmondásba kerül a feltárt tényekkel. Óvatosan lehet csak megállapításokat tenni Az ókorban az ideológiai meghatározottság egyfajta, az ismert mediterrán Európában globális jellegű világszemléletet követelt meg Ez akkor, az építészetben is egységes felfogást tükrözött. A görög és római példáknak több azonossága volt, mint különbözősége. A társadalmi okok, vagy technológiai lehetőségek adta eltérések azonban további altípusokat határoztak meg Az egyik legkorábbi, könyvtárnak vélt épületegyüttes, a Kr. e VI századi ninivei királyi könyvtár. Jelentősége óriási volt, mert a kultúra sok, korabeli kincsét őrizhették a falai között. Az egykori királyi palota térrendszerében

hiába keresnénk a későbbi korok könyvtárainak reprezentatív léptékét. Ami a feltárt falak elrendezéséből is kitűnik az, hogy szűk, hosszanti térformákból állt. Ez az akkor lefedhető kicsi fesztávok miatt lehetett így A könyvtár funkció inkább raktárt jelentett, ahol a kő- és agyagtáblák hosszú sorban, jól kereshetően helyezkedtek el. Az ókor leghíresebb könyvtára, a Kr. e III századi Alexandriai Könyvtár a tudomány akkori központjaként vált ismertté Számtalan elképzelés alakította a róla feltételezett fantáziaképet, szinte már a megvalósíthatatlanságig felfokozott képzelettel Érdekes jelenség, hogy az emberi tudat képes a régmúltat torzítani és a jövőt is módosítani. Az ókor leghíresebb könyvtára álmainkban csodálatos lett, de ugyanez az érzelmi hangulat befolyásolhatja, felfokozhatja a jövő könyvtáráról alkotott képet is. A mai könyvtárfunkcióban rejlő gondolat is sokszor visszavezethető erre a

folyamatra Az ókorra jellemző könyvtárak – azonban – általában jóval kisebbek lehettek. A történelmileg hitelesebb léptéket csak a régészet tudja feltárni. Például a Kr u I és II. századi, tivoli Hadrianus villa könyvtárrekonstrukciója vagy a Herculaneumban feltárt Villa dei Papiri sokkal emberibb léptéket mutatott. Az épületek ritkán álltak magukban. A Kr e II századi, pergamoni példa a könyvtár településben való szerves elhelyezkedését mutatja (1. ábra) A késő hellenisztikus kor tipikus épületelrendezése szerint a zárt udvarokat szegélyző, árnyékot adó oszlopsorok mögötti helyiségsor már összetettebb funkcionális kapcsolatokat sejtetett. A raktárhelyiségek mellett rituális célú olvasó- és lakoma terem is volt A legnagyobb fesztáv már kb. tizenöt méter lehetett Feltehetően ez volt akkor a födémmel lefedhető maximum 31 Kalmár Miklós Az egyes helyiségek térformája elhagyta a korábbi korokban gyakori

hosszanti elrendezést, és a közösségi célok miatt kiegyensúlyozottabb arányú lett. A közösségi cél itt a közösen megélt rituálé volt. 1. ábra: Pergamon, Könyvtár, alaprajz, Kr e II század 1. Olvasóterem, polcokkal, Athéné Parthenosz szoborral 2 Lakoma terem 3 Raktárak2 A belső tér funkcionalitása mellett hamarosan megszületett a külső térkompozíció jelentősége. Egészen más célú, látványos, reprezentatív épületek jelentek meg például a Kr u I. és II századi Traianus fórumán Az építészet a római nép elkápráztatásának, a császári hatalom kifejezésének az eszköze lett. A fórum térsorába komponált Traianus-oszlop melletti két, egyenként egyszerű könyvtárépület is 15–20 méteres térlefedéssel készülhetett. Itt is a környezet határozta meg a beépítést, de ez újabb és kifejező tartalmat nyert A fórum összképe lett a fontos. Miután a település és az építészeti cél megengedte, sokkal

barátságosabb, a tudományhoz jobban illő hangulat alakult ki Hadrianus könyvtára esetében Athénban, a II. században Ebben az esetben a városi paloták egyszerűbb szerkezeti megoldását követte a belső udvaros elrendezés, mintegy kizárva a külvilágot. Az épített környezet itt is visszahatott a formálásra, de már más előjellel. A II. és III századi efezoszi könyvtár födémje is csak kb 11,0 m fesztávú volt (2 ábra) A belsőben érdekes példát látunk a falak melletti oszlopsor esetében, amely az egykori, többszintű tárolás mikéntjét is érthetővé tette. Egyszerre oldotta meg a raktározást, a raktározandók kezelhetőségét és a nagy központi tér lefedésének alátámasztását. Ez a megoldás a későbbi elképzelésekben is gyakran visszaköszön. Például megjelenik a jóval későbbi, klasszicizáló könyvtárbelső stíluskövető, tipikus elemeként, szívesen alkalmazva a falak melletti oszlopsoros könyvállványok

építészeti hatását. Az ókorban – tehát – kiala32 A könyvtárépítészet történeti tanulságai kult a könyvtárak nagytermi, közösségi funkciója. A kezdeti, raktározó feladat mellett már egyre gyakrabban fontossá vált a szellemi élet közösségszervező ereje is. 2. ábra: Efezosz, Könyvtár, II–III század3 A középkorban a tudás már a hit kiváltsága, sőt eszköze lett, tehát korlátozott elérésű volt. Az újkorban a tudás a felvilágosult megismerés kellékeként jelent meg A könyvtár is nyitottabb lett, de továbbra is csak a kiváltságosok számára volt elérhető. A középkori és újkori könyvtárak esetében már pontosabb feltárásokra, írott forrásokra, sőt, a ma is meglévő példákra is hagyatkozhatunk. A könyvtárhelyiség gyakran katedrálisok mellett, kolostorokban, a belső, zárt térrendszer részeként épült. A térlefedés a boltozható fesztávok lehetősége szerint itt is korlátozott volt Ugyanez a

korlátozott lépték látszik a reneszánsz kor palotáinak kisméretű könyvtárszobái esetében is A könyvtár, mint szellemi műhely társadalmilag is felértékelődött. Újdonságként jelent meg a városi polgárság számára is elérhető könyvtárak sora. Az itáliai városállamok uralkodói, sokszor könyvtáralapítóként fejezték ki hatalmukat. Például a Cosimo Medici által alapított XV. századi firenzei könyvtárak a hatás fokozása érdekében neves reneszánsz művészek alkotásaival is büszkélkedhettek A Federico Borromeo által alapított XVII századi milánói Biblioteca Ambrosiana már egy valódi „kultúrközpont” lehetett, amely előtérből, nyomtatványtárból, oszlopokkal övezett 33 Kalmár Miklós kertből, gyülekezeti teremből, kézirattárból, kép- és szobortárból, sőt a helyiségsor végén egy „festő akadémiából” állt4. Mindez egymást követő, elnyúló térsorban A raktározás és az elmélyült olvasás

további funkciókkal egészült ki Ezek a könyvtárak vagy egy-egy hosszanti térből, térsorból, vagy egy oszlopsorral osztott többhajós térből álltak. Mindez azt jelezte, hogy a funkció térigénye jelentősen megnőtt, de a térlefedés még mindig korlátozó hatású maradt. A késő reneszánsz és a barokk pompája a nagy hatású és reprezentatív térérzetre törekedett. Az uralkodói könyvtárak részben vagy egészben, ma is változatlanul tanulmányozhatók A madridi Escorial könyvtára a XVI században látványos, 54 m hosszú térrel és 9x10 méteres keresztmetszettel mutatja be azt a léptéknövekedésből fakadó szükségszerűséget, amely a polcok falak melletti elrendezése és a bevilágítás ellentmondásából fakad (3. ábra) Mindennek csak a szerkezet szabott korlátot A római Vatikán XVI. századi könyvtára is hasonló jelleget mutat Ezekhez próbál hasonlítani Johann Bernhard Fischer von Erlach bécsi udvari könyvtára a XVIII.

században A barokk korban elért látványos interieur eredményeit követik a német nyelvterület apátsági könyvtárai is ebben az évszázadban. Érdekes módon illeszkedik a barokk reprezentáció és a tudományos munka igénye A középkor és az újkor könyvtárai a tudomány privilégiumát birtokolták A tudományművelés lehetőségének közzététele társadalmi szinten érvényesülő, hatalmi kegy, politikai erő lehetett. 3. ábra: Madrid, Escorial, Könyvtár, cca 1567 (építész: Juan de Herrera)5 34 A könyvtárépítészet történeti tanulságai A XVII. századtól kezdve már megszülettek a mai könyvtárakra is jellemző vonások Az Oxford, Cambridge, Edinburgh, Leiden XVII–XIX. századi egyetemi könyvtárai, olvasóterei a későbbi századokra is mintául szolgáltak (4 ábra) Kialakult a hasznosságra törekvő olvasótermi elrendezés. A legújabb korban, mint egy új társadalomszervező eszköz, a használható tudás, megteremtette a

közkönyvtárat. Érdekes tény, hogy a kortárs könyvtár ideáját ma is ebből a gondolatból lehet levezetni Ahogy eddig, a korszerű építészeti alkotás ma is a történelemben kialakult hagyományos funkciórészek megtartásával és az újabbak szabad megformálásával készül. 4. ábra: Cambridge, Trinity College, Könyvtár, 1676 (építész: Sir Christopher Wren)6 A közkönyvtárak kialakításában új fejezet kezdődött Jean-Nicolas-Louis Durand vagy Étienne-Louis Boullée elméleti munkái nyomán7 (5. ábra) Racionális elvű alaprajzi rendszerek születtek, ugyanekkor megjelent a visszatekintő, historizáló vízió is, jelentős művészi tartalommal. Durand vagy Boullée elméletét neves építészek ültették át a valóságba Karl Friedrich Schinkel berlini állami könyvtára a XIX század elejéről jó példa erre A francia Henri Labrouste párizsi könyvtárainál a historizáló téralakítás és a nagyvonalú vasszerkezet egyeztetésével

próbálkozott (6. ábra) Ekkor már a könyvtárfunkció térigénye olyan mértékű lett, hogy azt már a hagyományos építőanyagokkal nem lehetett követni. A XIX században a vasszerkezetek alkalmazása oldotta meg ezt a problémát, így jöhettek létre a korszerű, nagy tereket magába foglaló könyvtárépületek. 35 Kalmár Miklós 5. ábra: Párizs, Bibliothéque du Roi, Könyvtárterv, 1784 (építész: Étienne-Louis Boullée)8 6. ábra: Párizs, Bibliothéque Nationale, olvasóterem, 1868 (építész: Henri Labrouste)9 36 A könyvtárépítészet történeti tanulságai Természetesen az Újvilágban, az egyre gazdagodó Egyesült Álamokban, Baltimore, Quincy, Boston könyvtárai a XIX. század végén jól reprezentálták a kor óriási léptékváltását, sokszor még korszerűbb eszközökkel. Egyszerre mutatták a funkcionalitást, a reprezentációt és a szerkezet korlátlanságát A könyvtárépítészet történetét tehát az adott kor

társadalmi meghatározottságával, az alkotók közreműködésével, a folyton változó funkcionális igények és az igényeket lassan követő szerkezeti lehetőségek mentén lehet leírni. Az eddigiekből is kiderül, hogy a történelem korai könyvtárai esetében a valamikori társadalmi viszonyok csak vázlatosan ismertek. A problémakörre nagyon rátelepedett a XIX századi historizáló szemlélet Az építészettörténet mint tudomány a rokonítható, felismerhető formai elemeket ünnepelte és mellőzte a mélyebb összefüggéseket. Megbízható források híján csak a rácsodálkozás és sok esetben a vitatható értelmezés maradt. A XVIII. századtól kezdve a nemzetközi élvonalhoz hasonlítva a hazai könyvtárpéldák bár korszerűek, formakövetők, de a helyi sajátosságok szerint mértéktartóak voltak. Fontos és tanulságos példa lett a XIX és XX század fordulóján létesült budapesti Műegyetemi Könyvtár (7 ábra) Mint ismeretes, a

Műegyetem10 tervezését Czigler Győző kezdte el, a halála után Pecz Samu folytatta a könyvtár kialakítását. A tervezés során a funkcionális elrendezés a kötöttségekből és az eltelt rövid időből fakadóan nem változott, de a formai kialakítás, a részletkultúra annál jobban.11 Az olvasóterem, a repozitórium, az előcsarnok és más kiszolgálóhelyiségek sorrendje, egymással lévő kapcsolata csak kicsit módosult, de Czigler neoreneszánsz világa jelentősen eltért Pecz romantikus, középkort idéző felfogásától. Bár mindkettő ugyanúgy használható lett volna, de a megvalósult, gótikus hangulatú olvasóterem a régmúlt, történelmi idők érzetét tudja kelteni. A Pecz által választott olvasótermi, mintegy 16,5 méteres téglaboltozatú szerkezeti megoldás nem a méretnövekedés, hanem a stíluskövető jellege miatt épült úgy (8. ábra) Megállapítható, hogy a könyvtártervezés során a funkció a stílusválasztásnál is

fontosabb volt. 37 Kalmár Miklós 7. ábra: Budapest, Műegyetem, Könyvtár, alaprajz, 1909 (építész: Pecz Samu) 1. Összekötő folyosó, 2 Előcsarnok, 3 Kisszoba, 4 Csarnok, 5 Professzori dolgozószoba, 5. A diákok ruhatára, 7 Olvasóterem a diákok számára, 8 A szekrényekhez vezető lépcső, 9. Referencia könyvtár, 10 Átjáró, 11 Felvonó, 12 Osztályozóterem, 13 Könyvraktár, 14. Adminisztráció, 15 Olvasóterem a professzor asszisztensek számára, 16. A könyvtáros dolgozószobája, 17 A könyvtáros fogadószobája, 18 Professzori olvasóterem12 38 A könyvtárépítészet történeti tanulságai 8. ábra: Budapest, Műegyetem, Könyvtár, olvasóterem, 1909 (építész: Pecz Samu)13 Visszatekintve a történelmi korokra, látható, hogy a szorosan vett funkciófejlődés általában független volt a mindenkori formai követelménytől. Ha csak a tárgyalt ókori, pergamoni és a budapesti műegyetemi könyvtárakat nézzük, látszik, hogy a

könyvtárak funkcionális elrendezése a történelem folyamán egyre bonyolultabb és részletesebb lett. A különböző korok szerkezetépítő képessége ezt többnyire csak késve követte. A szerkezeti kötöttségek mindig meghatározó jellegűek voltak Ez jelentősen hatott az alkotó folyamatra, és tipikus, tovább élő megoldásokhoz vezetett. Például a raktározás, az adminisztráció és az olvasás szétválása egy történelmi folyamat eredménye volt Ugyancsak történelmi gyökerű a könyvtár, mint kulturális jelentőségű központ megjelenése is. Napjaink szabadabb felfogású szerkezeti megoldásai ismét jelentősen befolyásolják a belső térrendszert. A könyvtárépítészet története a maga művészi harmóniájában mindig a történelmi korokra jellemzően, de örök időkre kiható eredményekkel szolgál. Ezért a valamikori, de máig ható folyamatok a mai építészetre, kortárs problémáink megoldására is iránymutatással

szolgálnak. Jegyzetek és irodalom 1. KALMÁR Miklós: Az építészet története Historizmus Századforduló Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001 Új kiadás: Terc, 2017; KALMÁR Miklós: A historizmus változásai = Építés-Építészettudomány, 29. évf 3–4 sz 2001 331–346 p 2. PARSONS, Peter: Readers are requested: Ancient libraries and their problems Peter Parsons, Oxford, (1989) (Unpublished) Forrás: https://sas-space.sasacuk/6091/1/Parsons-PeterAncient-Libraries-Lecturepdf [2022 január 29] 39 Kalmár Miklós 3. Efes Celsus Kütüphanesi, Kültür Envanteri Forrás: https://kulturenvantericom/yer/celsuskutuphanesi/#16/37939251/27340839 [2022 január 29] 4. LATUADA, Serviliano: Descrizione di Milano (veduta 4 Biblioteca Ambrosiana Pianta Piazza S.Sepolcro) Forrás: http://wwwstoriadimilanoit/repertori/latuada/latuada4htm [2022. január 29] 5. Real Sitio de San Lorenzo de El Escorial La Sala principal, o de impresos, de la Biblioteca Forrás:

https://wwwomniaie/indexphp?navigation function=2&navigation item=%2F164 %2F115194&repid=1 [2022. január 29] 6. Trinity College Library, Dublin, Irlanda Forrás: http://wwwoktayarascom/trinity-collegelibrary/tr/56276 [2022 január 29] 7. PEVSNER, Nikolaus: A history of building types London, Thames and Hudson, 1976; valamint: BOULLÉE, Étienne-Louis: Az építészet poézise. Budapest, Corvina, 1985 8. Wikimedia Forrás: https://commonswikimediaorg/wiki/File:Boull%C3%A9e, EtienneLouis - Project for a libraryjpg [2022 január 29] 9. Pinterest Forrás: https://hupinterestcom/pin/286260120037130226 [2022 január 29] 10. Akkor Magyar Királyi József Műegyetem, később Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, majd Budapesti Műszaki Egyetem, ma Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 11. Gyetvainé Balogh Ágnes kutatása és szíves közlése alapján: Czigler első könyvtárterv változata (Magyar Nemzeti Levéltár Országos

Levéltára, a továbbiakban MNL-OL T 6 No 16/14–15., 17); Czigler második könyvtárterv változata (MNL-OL T 6 No 16/20) és Czigler harmadik könyvtárterv változata (MNL-OL T 6 No. 16/11–13, 16, 18–19) Pecz Samu terveiről lásd: GY. BALOGH Ágnes: A Könyvtár épülete – The Library Building In: Gy. Balogh Ágnes [et al]: Műegyetem – a történeti Campus/the historic Campus: A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem történeti Campusa/The historic Campus of the Budapest University of Technology and Economics. (Szerk: Armuth Miklós – Lőrinczi Zsuzsa) Budapest, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 6Bt, 2013 128–161. p; valamint GYETVAINÉ BALOGH Ágnes – KALMÁR Miklós: Functional thinking in the architecture of Samu Pecz and his followers. = Periodica Polytechnica Architecture, Vol. 44 No 2 2013 61–68 p 12. GYETVAINÉ BALOGH Ágnes – KALMÁR Miklós: Functional thinking in the architecture of Samu Pecz and his followers. =

Periodica Polytechnica Architecture, Vol 44 No 2 2013. 66 p Forrás: https://doiorg/103311/PPar7399 [2022 január 29] 13. MARÁCZI Tamás: Sok külföldi cég a mérnökök miatt jön Magyarországra – a BME rektora a Mandinernek Forrás: https://mandinerhu/cikk/20220119; https://mandinerhu/ gallery/2020/mara/D CC20210416009.jpg [2022 január 29] Kalmár Miklós a Budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének címzetes egyetemi tanára, építészmérnök. Kutatási területe a XIX és XX század építészettörténete Több folyóiratcikke és könyve foglalkozik a választott témával Munkáiban hangsúlyozza a hagyományoknak, a történelmi emlékezetnek és az építészettörténetnek a kortárs építészetet befolyásoló szerepét. 40 Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2022. Szerk Kiszl Péter, Németh Katalin Budapest, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi

Intézet. 2023 41–68 Változó trendek a könyvtárépítészetben Karácsony Tamás Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar Középülettervezési Tanszék, egyetemi docens; Karácsony Építész Iroda Kft., építész, ügyvezető TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ Folyamatosan változó, rohanó világunk csak úgy ontja magából a – többnyire rövid életű – trendeket, bár ez utóbbiakból is maradnak a mindennapjainkba hosszú távon beépülő elemek. A könyvtárak világa meglehetősen stabilnak tűnik, mégis utolérte a változtatás, a megújulás kényszere Izgalmas és tanulságos példa erre Helsinki új könyvtárának története. Megfontolt, tudatos újítás! Vajon az általa képviselt „trend” milyen irányú mozgást indukál? És merre fordul a könyvtárépítészet – amellett, hogy a könyvtáros szakma ezen intenzíven gondolkodik? Mit tehet az építész a szakemberekkel karöltve, vagy időnként tőlük függetlenül? A Budapesti Műszaki

és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán tervezési feladatként időről időre felmerül a könyvtár. Mai világunkban mi sem természetesebb, mint első lépésként az előképek keresése (gyakran épp a szakkönyvtárak segítségével!). A hallgatóknak kiírt feladatok életszerűek, de nincs mögöttük sokéves megalapozó kutatómunka, emiatt közvetlenül nem feltétlenül hasznosíthatók. A szakmai kötődésmentességből fakadó szabadság ugyanakkor gyakran eredeti gondolatokat, új ötleteket eredményez, melyek – feltéve, hogy ismertté válnak – akár „éles” tervezési munkák során is felhasználhatók lennének. A hallgatók fejében sokféle nézőpont és számos szempont felmerül. Érdemes tehát elidőznünk a hallgatói tervek mellett, megismerni, értelmezni az alkotói szándékokat, mert nem tudhatjuk, nincs-e közöttük újabb „trendteremtő” elképzelés. Mire gondolok? Meghatározó elemként a helyfoglalásra és a

kapcsolati hálóra, a bővülő szerepvállalás pezsdítő hatására, a komfortosság kérdéskörére, valamint a térképzésben rejlő lehetőségek kiaknázására. Bevezetés Mi alakíthatja a könyvtár tervezési elvárásait? Miképp változik a tervezési program? Milyen működést várunk a könyvtártól mint közösségi tértől? Vannak-e új trendek? A könyvtári szakirodalomból tudható, hogy a könyvtáros szakmát is sokat foglalkoztatja e kérdés.1 És azok mitől változnak? Miképp fogalmazódnak meg? Az írás nyolc frissen készült hallgatói tervet vizsgál. A feladatokban feltett kérdéseket, és a hallgatók válaszait értelmezi Az egyes munkákból levont következtetések összeolvasásával próbál új szempontokat megfogalmazni, képet alkotni a közeljövő könyvtárainak szerepvállalásáról, téri világáról, karakteréről. https://doi.org/1021862/vkkv202241 41 Karácsony Tamás Az építész általában tervezési program

alapján szerződik és ennek megfelelően dolgozik. A tervezési program a sorvezető Minden fontosabb adatot ez a dokumentum rögzít: nagyságrendet, helyiséglistát, vagy legalább a főbb helyiségek méretrendjét, befogadóképességét, a funkcionális elvárásokat, a helyiségek kapcsolati hálóját, és a hely megjelölésével minden beépítési paramétert, a szabályozás adta lehetőségeket. Az egyetemi feladatok esetében ezek az előzmények akkor állnak rendelkezésre, ha például egy tervpályázat kiírását rendeljük a kiadott feladat mellé. Ez előfordul De gyakoribb az az eset, amikor az oktatók, a tanszéki közösség határozza meg a tervezési feladatot. Helyszínt választunk, és mi fogalmazzuk meg a „tervezési programot” Mivel magunk között vagyunk, nincs tényleges megbízó, leendő üzemeltető, nincs hatóság, nincs építészeti zsűri. Értelemszerűen ez a megfogalmazás lazább, több mozgásteret hagy, bátrabban lehet alakítani

az elvárásokat. Ebből következik, hogy még egy viszonylag szigorúan meghatározott program is hozhat meglepő megoldásokat. Hiszünk abban, hogy ezek a valós feladatoktól eltérő „mutánsok”, az ezekben rejlő ötletek, a tervekben kifejtett, rajzokkal, műleírásokkal megtámogatott gondolatok értékesek. Kétségtelen, hogy egy adott helyszínre, az adott, lazán megfogalmazott kérdésekre válaszolnak, mégis lehet általános jelentésük, kínálhatnak újszerű felismeréseket, átírhatják a napi gyakorlatot. Ezek a tervek és tervezőik potenciális trendalkotók Ha céltudatosan szemezgetünk ezen meglepő elemek között, hasznos tapasztalatokat rögzíthetünk. Az is bekövetkezhet, hogy ezek a felvetések megváltoztatják a bevált, használatos eszközrendszert. Az egyetemi feladat optimális esetben a kísérletezésre, kutatásra koncentrál. Az általános elvárások (a szakmai program, a korszerű technológia, a kortárs szemlélet vagy a friss

anyag- és szerkezet kínálat használata) mellett szükségesnek ítéljük valamilyen többlet, valamilyen természetes, magától értetődő adalék generálását. Olyasmit, ami az épületet, esetünkben a könyvtárat, egyedivé, „sikeressé”, helyspecifikussá teszi. Nem formai, belsőépítészeti, anyaghasználati megközelítésből fakadó másságot keresünk. Bár, végkifejletében a folyamat ide is vezethet! De bárhogy is alakul, vizsgálódásunk a döntéselőkészítésre koncentrál. Olyan döntési mechanizmusokat keresünk, ahol a döntéseknek természetes okai vannak Olyan okai, melyek függetlenek az építésztől, annak direkt szakmai, építészeti szándékától. Mi is segítheti az egyedivé válás folyamatát, ha az nem az alkotó egyéniségéből, karakteréből, szigorúan a szakmához köthető ismeretanyagából fakad? Minden bizonnyal több olyan adottság is létezik, mely erőteljesen beleszólhat a tervezési munkába. Ezek között

kitüntetett szerepet kaphat a hely, a kontextus! A helyet, a kontextust változó mértékben a térség használói, „lakói” alakítják! Azok a hallgatói tervek, melyeket bemutatok, erre a tényezőre építenek, ennek fontosságát emelik ki, többnyire tudatosan, avagy zsigeri, tudatalatti érzésektől irányítottan. A hallgatói tervek mellett a példák sorába pályázati anyagokat is beemelek. 42 Változó trendek a könyvtárépítészetben A pályázat közel áll az egyetemi hallgatói tervek könnyedségéhez, felszabadultságához. A pályázatnak (az építészeti pályázatnak) lényegi eleme a koncepcióalkotás Itt dől el szinte minden. Ennek köszönhető, hogy pályázataink egy része elsősorban a koncepcióra kíváncsi. Logikus, hogy ilyen esetben a kiírás nem túl részletező, hanem általánosságokban fogalmaz, és nagy szabadságfokot biztosít. Ilyen értelemben sokban azonos az egyetemi feladatkiírásokkal. Nézzünk tehát nyolc

példát: hallgatói terveket, pályázatokat, tanulmányterveket, és vizsgáljuk ezeket a kontextusba helyezés nézőpontjából. Értelmezzük a válaszokat, figyelve az építés fizikai környezetén túl a feltételezett használók lehetséges elvárásaira. Mit is termel ki a megszokott programból ez a minden feladatnál változó, megismerésre, megfejtésre váró közeg! Sopron, 2018 Városi Könyvtár és Levéltár terve2 Miképp is értem a hely meghatározó szerepét? Kezdeném egy országos tervpályázat programját felhasználó hallgatói munkával. A helyszín Sopron, a középkori városfalak ölelésében húzódó zártsorú beépítés, mögötte a mai napig kitapintható kertek világával. A kertek alján a hajdani városi védmű külső gyűrűjének nyomait érzékeljük – nem fizikai valóságukban, hanem a beépítés minőségében, szokatlan tágasságában. Az itt folydogáló patak már egy ideje a föld alá kényszerült, és a széles,

épphogy beépített sávon új építésű lakóépületek sokasodnak. A XX század elején még nagy telkekkel bíró villák települtek ide, ma már társasházak lassan keretessé váló beépítésükkel sűrítik a hellyelközzel még levegős, szellőjárta területet. A tervezési terület a belső gyűrű nyomvonalát kísérő zártsorú utca. A középkori városfal bontását követően alakult ki, és gyorsan benépesült. A kijelölt telek keskeny, és mély. A megcélzott építés valójában továbbépítés, mely erősíti a zártsorú utcaképet, megoldja a kertek világába való bejutást, zárt keretet-udvart rendel a könyvtár földszinti publikus zónájához. A javasolt épülettömeg a történeti épületek tömörségével, zártságával, egyszerűségével szerkesztődik, és azok szerkezeti megoldásait sem veti el! Odabenn ugyanakkor komfortos: fényes, átlátható, kényelmes, hangulatos, sőt, kortárs! Köszönhető ez a szellemes

térszervezésnek, a felülvilágítók meghatározó jelenlétének. Erről talán legjobban a szép grafikák mesélnek3 43 Karácsony Tamás 1. ábra: A középkori városfalak és a tervezett épület viszonya4 2. ábra: Helyfoglalás a történeti szövetben5 3. ábra: A fórum kialakítása Kapcsolat a földszint és a pinceszint között A lépcsős tér előadóként, társalgóként, olvasó-pihenő helyként hasznosítható6 44 Változó trendek a könyvtárépítészetben 4. ábra: Fénykürtő alatt olvasótér7 5. ábra: Megjelenés a Rákóczi Ferenc utca térfalában8 Ebben a példában a továbbépítés ténye a meghatározó. Ez alakítja a ház tömegét, kéttraktusos szerkesztését, viszonylagos karcsúságát, zártságát A kortárs gondolkozás pedig kiegészíti: feltölti fénnyel, közösségi terekkel, komfortos, nyitott belső világgal. Jellegzetes téri helyzet a földszintet a pincével összenyitó fórum kétszintes kialakítása, az

emeleti olvasó nagy méretű, vertikális fénykürtője, az intim belső udvarkapcsolat, az oldalkert sétánnyá nemesített világa. A továbbépítés fogalomhoz ide kívánkozik U. Nagy Gábor építész kollégánk rendkívül tömör és világos kijelentő mondata: „A tervezés nem kitalálás, hanem megismerés” A továbbépítésnek pedig kizárólag ez lehet az alapja! 45 Karácsony Tamás Esztergom, 20059 Miképp is értem a hely meghatározó szerepét? Folytatom egy országos építészeti tervpályázattal, mely Esztergomban, a Bazilika tengelyében álló Kispréposti Palota hasznosítására kért javaslatokat. Az épület akkor (2005) általános iskolaként működött, az elvárás ennek fejlesztését, kiegészítését fogalmazta meg célul. Tervezőcsapatunk (az általam kiválasztott pályamű szerzői10) távolabb lépve, a tervezési területet, és a történetileg kialakult városépítészeti kontextust vizsgálva kereste a megoldást.

Mérlegelték a történeti szerepeket, és figyeltek a változásra, a kiírás során fogalmazódó új szerepvállalásra. Listázták, rangsorolták a számottevő szereplőket: a Bazilikát, a Vármúzeumot, az újra szerepet váltó kanonoki épületeket és a szeminárium épületét. Figyelembe vették az eltolódást, az erőteljesen megjelenő kettősséget: a szakrális központ mellett kialakuló és egyre jelentősebb szerepet kapó kulturális és oktatási központ funkciót. Javaslatuk ehhez a felismeréshez igazodott. Az új beépítés telepítése, szereposztása a léptékre, a változóban lévő, új összetételű szerepkörre fókuszálva fogalmazódott meg. Ennek arányos kifejtése a formálást is nagyban segítette, sőt természetessé, helyre szabottá tette. Ez a józan egyensúly keresés határozta meg a könyvtár helyét, annak formáját, léptékét A döntést megelőzően számos kérdés fogalmazódhatott meg: • Hol húzzuk meg a meglévő

épületegyüttes határát? • Miként zárjuk le, miként kezeljük a meglévő teret? • Hol a könyvtár határa? • Meddig terjed szellemi kisugárzása? • Miképp hat, és milyen eszközökkel rendelkezik? • Kik is valójában a használók? Ezekre a kérdésekre adott választ a pályamű. Az egész épített együttes szempontjából meghatározó témakör a meglévő térfal kiegészítése, az épületegyüttes keleti oldalának lezárása Erre a célra a könyvtár méltó szereplő. Egy középiskolának nincs akkora súlya, hogy ezt a feladatot ellássa. A könyvtár, ha összetett céllal létesül, képes az egyensúly megteremtésére Ebben természetes segítőtársai a megfelelő lépték és a jól kiválasztott formálás Esetünkben a célközönség tág. Az oktatási intézményeken túl az egyházi központ kiszolgálása, a városi közönség felé való nyitottság, a helytörténet témakörét feldolgozó részleg, a művészeteket befogadó

kiállítóterek közelsége mind inspiráló, a könyvtár profilját befolyásoló tényezők. Amennyiben ezeket komolyan mérlegelik a szerzők, logikus, hogy a könyvtár épülete a könyvtár terétől leválasztott, de annak felügyelete, szakmai irányítása mellett működő kiállítóteret és rendezvényteret is befogad. Sőt! A kor általános elvárásainak engedve, turisztikai fogadópontként is működik Így egybegyúrva a vállalásokat, már rangos tömeg az, ami a Bazilika épületével szemközt helyet foglal. És ezzel a fizikai adottsággal bírva, a formálás is lehet magabiztosabb, fennköltebb. 46 Változó trendek a könyvtárépítészetben A könyvtár épülete tehát középpontba kerül, az őt kiegészítő funkciókkal megerősítve, klasszicizáló köntösbe öltözve, formailag és szellemileg is méltó társa a Bazilikának. Látva a nyugodt, elegáns tömegeket és formákat, a belső terek történeti hangulatokra utaló mozdulatait,

kimondható, hogy a koncepció lényegi eleme a kontextusra, az épített, történeti, szellemi kontextusra való figyelés (hívjuk, megismerésnek!), és az aktuális elvárásokból fakadó használók arányos felmérése, mint célravezető magatartás. Az utóbbi összetevőt fogalmazzuk egyszerűbben: az egymást kiegészítő szerepek (szakrális, kulturális, oktatási) befogadása! 6. ábra: Közel kétszáz éve ilyennek álmodták meg a tér lezárását11 7. ábra: A pályázat I díjas tervének térrendezése12 47 Karácsony Tamás 8–9. ábra: A könyvtárépület pozíciója, az árkádos főhomlokzat13 Esztergom, 2018 Városi könyvtár elhelyezési tanulmányterve14 Tizenhárom év elteltével, ugyanitt! Az iskola kiköltözött a Kispréposti Palotából. A műemlék épület üresen áll, fizikai állaga romlik A városi könyvtár tizenöt esztendeje vendégeskedik a Dobó Katalin Gimnázium épületében A Bazilika előterével a könyvtár

helykeresése okán foglalkoztunk újra. A város több pontján megjelölt lehetőségre készül tanulmányterv. Ezek egyike a korábbi pályázat helyszíne A program jelentősen redukálódott, hiszen iskolát már nem kell elhelyezni A beépítés ebből fakadóan egyszerűbb, kisebb léptékű, mértéktartó beavatkozást kíván. A könyvtár hasznosítsa a műemlék épületet és rendezze a teret – röviden így fogalmazható meg az elvárás A korábbi nyertes pályamű tanulságai erősen hatnak: arányos térfal kialakítása a Bazilika épületegyüttesének keleti oldalán; összetett funkciójú könyvtár kialakítása; a tér fogadóépületének elhelyezése; az iskolaépület mögötti tömb szegése. Az ismerős elvárások, az ismerős helyszín, a korábban már feltérképezett problémák tisztán megfogalmazható koncepcionális leírást eredményeztek: Építészeti alapvetések15 Számunkra a vári könyvtár nyitott ház. Nyitottságának több rétege

és szintje van Olyan középületet terveztünk, melynek földszinti terei a város tereinek folytatásaként szabadon használható, kötetlenül bejárható fórumként válnak integráns részévé, belső köztereivé a városnak A vezérszinttől 48 Változó trendek a könyvtárépítészetben fölfelé haladva jutunk intimebb, zártabb, az elmélyült tanulás, koncentrált ismeretszerzés ellenőrzöttebb, személyesebb tereibe. Alapvetésünknek megfelelően az épület formálásában fontos szerepet játszik a transzparencia, funkcionális szinten az átjárhatóság, a különböző városi irányokra való intenzív rácsatlakozás. Az épület környezetének köztes terei elengedhetetlen tartozékai a kompozíciónak Épületünk a Bazilika közvetlen vonzásában súlyozott hangsúlyt ad ennek a meghatározó szerepű szakrális épület látványának, a hely szellemiségét hordozó karakter belső terekben is intenzíven megnyilvánuló jelenlétének.

Funkcionális működés A megadott programot a hely, annak karaktere, szerepvállalása bizonyos mértékig módosítja. A Bazilika környezete a szakrális szerepkörön túl jelentős turisztikai, kulturális és oktatási szerepet is vállal. A kialakult épített környezet ezt a kiemelt szerepkört méltó módon keretezi Minden okunk megvan rá, hogy a könyvtár épületének formálásakor ezt az építészeti hangulatot, karaktert célozzuk meg. A könyvtár, mint funkció jól integrálható a tér épületegyüttesébe (iskolák, konferenciaközpont, múzeum, templom) A meglévő épületállomány használatát vizsgálva kimondható, hogy a hely szerepvállalását egy infópont és a kulturális rendezvényeket befogadó terek jól kiegészítenék. A tervezési alapprogramot ennek megfelelően bővítettük: könyvtárunk kiállítótérrel, előadóval, közösségi terekkel (foglalkoztató, kis előadóestek tere), valamint egy infóponttal-könyvesbolttal egészül

ki. Arra is törekedtünk, hogy a működtetés rugalmas lehessen. Az eltérő használatú helyiségek nyitva tartása az önálló megközelíthetőségnek köszönhetően megoldott. A könyvtár földszintje nyitott, kávézója, folyóiratolvasója a nagyközönség, a turisták számára is elérhető A tervezési programban felsorolt tereket intimitásuknak megfelelően helyeztük el az épületegyüttes szintjein A közösségi terek (kávézó, előadó, folyóiratolvasó, előtér) a földszinten, a felnőtt könyvtár az emeleten kap helyet. A terek kiosztásakor a Kispréposti Palota tartószerkezeti jellemzői is fontos szerepet kaptak. Így került annak földszintjére a gyermekkönyvtár, emeletére kiállítóterem. A felnőttkönyvtár világa a központba helyezett szabadpolcos könyvtárolóra szervezett. Eltérő jellegű olvasók ölelik a központi magot, melynek tetejére a kilátásra hangolt olvasó–társalgó kerül. Az infópont könyvesbolttal egészül

ki, mely speciális helyi kiadványokat is kínál az ide látogatóknak. Célunk, hogy az épületegyüttes a Bazilikával szemben helyet foglalva, arra arányosan reagáló térfalat hozzon létre. Ez megkíván egy viszonylag széles homlokzatot Ugyanakkor cél az is, hogy ennek a térfalnak a Kispréposti Palota is részese legyen Szét kellett tehát húznunk épületünk egyes elemeit, szellős, tágas, eltérő karaktereket adó köztes tereket biztosítva. Ez a térbeli alakzat, az erősen jelen lévő szakadozottságával, az elemek önállóságát is természetes módon emeli ki Ezt erősíti az eltérő szerepekkel is azonosuló, azokra rájátszó egyedi karakterek megléte Fontos szándék, hogy a Kispréposti Palota bizonytalan térbeli helyzetét a kiegészítő új épületelemekkel korrigáljuk. Ez a súlypont rendezés tengelybe illeszti a könyvtár épületegyüttesét A kialakuló struktúra jellemzői: szabadabb, szellősebb térszerkesztés, könnyű

átjárhatóság, ami nagyban segíti a mindennapi, sokszínű használatot. 49 Karácsony Tamás 10. ábra: A tér lezárása fellazított, köztes terekkel kiegészített épületegyütessel16 11. ábra: A javasolt beépítés főhomlokzata17 12. ábra: A felső, körpanorámás olvasóterem18 50 Változó trendek a könyvtárépítészetben 13. ábra: A súlyponteltolás magyarázó ábrája Az épület főhomlokzata tengelybe kerül19 14. ábra: Érkezés a városközpont és a 11 sz főút felől 20 Székesfehérvár, 2021 Az Erőmű hasznosítása21 Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2024 pályázatára készülve, a városvezetés szakértői teamre bízta a koncepció megfogalmazását. A team által összeállított program az elmúlt 15 évben felszabaduló hőerőművet tűzte ki akcióterületként. Ide jelölte ki új közösségi és kulturális intézmények kialakítását, szorgalmazva a meglévő épületállomány hasznosítását. Tanszékünk

(BME Építészmérnöki Kar, Középülettervezési Tanszék) ezt a programot emelte át soron következő féléves feladatának kiírásába. Ennek a feladathalmaznak egyik eleme a csúcserőmű épületét belakó városi könyvtár kialakítása Szabadon választható tantárgyam féléves témaköre is ezt a tervezési feladatot támogatta. A célt így fogalmaztuk meg: 51 Karácsony Tamás • • • „Ebben a félévben feladatunk kettős: két eltérő terület (a történeti belváros és a barnaövezetek) viszonyát, egymásra gyakorolt hatását, a szerepvállalásban érezhető különbséget, azonosságot vizsgáljuk. Célunk a mind mélyebb megismerés: kapcsolatteremtés a történeti városrész és a gyorsan változó, a közelmúltban beépített területek között. Vizsgáljuk a történeti és a kortárs struktúrák közötti eltéréseket, hasonlóságokat Célunk megfejteni a lassú, több évszázados fejlődés, és a gyors, néhány évtizednyi

kortárs kialakulás jellegzetességeit, az egymásmellettiség következményeit; összevetni a belvárosi lakó-szolgáltató karaktert a felhagyott, de a város által körbezárt ipari zónák világával, valamint elmerülni makró és mikró szinten az átfogó ös�szefüggésekben és a részletekben – keresni bennük az összetartozást erősítő közös vonásokat. Ezek vizsgálata ad alapot a két eltérő magatartásforma összeillesztéséhez, közös, egymást kiegészítő, egymást ellenpontozó fejlesztéséhez.”22 Az iparterület jellegzetességei: a százéves ipari múlt, a gyorsuló technológiai fejlődés szaporodó lábnyomai, a zökkenőmentes váltás kényszeréből fakadóan egymás mellett létesülő erőművek sora (szén, olaj, gáz), az elhagyott épületek magányossága, ugyanakkor természetes öregedése, kitapintható, megható „szépülése”. Meg kell említenünk a száz év alatt lezajlott beépítés „spontán” jellegét. Az

egymást követő épületek helyfoglalását elsősorban a technológiai fejlődés szorító kényszere befolyásolta Az egymásmellettiség ebből következő esetlegessége egyfajta organikus jelleget ad a területnek Burjánzásról beszélhetünk, nem tervezett, következetes fejlesztésről. Ugyanakkor ennek a „természetes lerakódásnak” meghatározó karaktere van. Erre az adottságra a hasznosítás során is érdemes építeni Bátrabb, kreatívabb térhasználatot, izgalmas hangulatváltásokat generálhat ennek tudatos felismerése és átörökítése az új struktúrákba. Komplexes23 hallgatómmal, Tóth Bencével, a csúcserőmű átalakítását, annak könyvtárként való hasznosítását vállaltuk, két féléves feladatként. Bence kiemelten kezelte a meglévő téri világ épített elemeinek mind nagyobb arányú hasznosítását és ezzel egyidejűleg a tér komfortossá tételét. A megtartást szabad átiratokként értelmezve, a turbina tornyokban

speciális, kis befogadóképességű közösségi tereket alakított ki, melyek brainstorming csoportokat fogadhatnak, tehát a gondolkodás, ötletelés magas fordulatszámra emelt, hatékony változatát befogadó tereket. A könyvtár teljes állománya, beleértve a digitális és online szolgáltatásokat is, ezt a tevékenységet kiemelten szolgálja A szükséges új terek, az egyéni kutatók, olvasók, szabadpolcos könyvtárfelület, a megtartott világtól (fémszerkezetek, erőteljes részletekkel) eltérő szerkesztéssel és anyaghasználattal készültek: ragasztott fa szerkezetű panelokból, nyersen maradó felületekkel. Ez az erőteljes váltás a komfortérzetet jelentős mértékben javítja. Ez is kiemelt célként fogalmazódott meg. Mint ahogy az új térstruktúra elemeiként formált bérelhető műhelyek vagy a fórumként megjelenő, de nagy létszámú előadásokat is befogadó lelátó Mindkettő az újszerű, könnyed téri világ és a kreatív

hasznosítás lehetőségét vetíti előre! 52 Változó trendek a könyvtárépítészetben 15. ábra: A fórum-lelátó látványa24 16. ábra: A belső tér perspektivikus ábrázolása25 17. ábra: Alaprajzi elrendezés26 53 Karácsony Tamás BME Központi Tervtár Tervtár tervezése a Központi épületbe27 Tanszékünk támogatja a szabad témaválasztást. A könyvtárhoz, mint megjelölt feladathoz speciális tartalmakkal is közelíthettünk Íme egy, a sok közül A karon születő tervek archiválása nincs megoldva, vagy legalábbis nincs jól megoldva. Pedig elmerülve az évtizedekkel ezelőtt készített hallgatói tervekben, sok meglepő ötlettel, és gyakran egyedi feldolgozással szembesülünk. Inspiráló találkozások! Hasznos lenne ezeket az alkotásokat könnyen hozzáférhetővé tenni, aktuális témakörökhöz kötődően kiállításokat rendezni. Az Egyetemi Könyvtár egyik feladata a tervtár kezelése. Ezt részben a Tanszéki

Könyvtárak vállalják, hol szigorú következetességgel, hol lazábban. A gyorsan változó technikai feltételek, a digitalizáció eszközrendszerének változása, mint másutt, itt is zavart okoz. Így az adattár hiányos, nehezen rendszerezhető, a nyilvántartás szabályai kidolgozatlanok Mindezeket érezve, nem váratlan a felmerülő igény, hogy az építészek számára jól használható tervtárat tervezzünk. A feladat része természetesen a helykijelölés is. Példánkban ez válik elsődlegessé, karöltve a beépítés módjával, annak térstruktúrájával. Keressünk hát olyan helyet, ahol ez a funkció életszerű, természetes módon alakítható ki. A tervezés innen indul Az Építész Kar a BME Központi épületének második, harmadik szintjét foglalja el. Többek között az aula mögötti udvart is körbe ölelik a tanszékek és előadótermeik terei A főtengelyt meghosszabbítva ott emelkedik az Egyetemi Könyvtár épülete, az Országos

Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK), Pecz Samu építész alkotása. Történeti formába öntött, korszerű térstruktúra 1909-ben épült. Az építész korábban a levéltár grandiózus épületét tervezte Akkor több európai példát látogatott meg, ennek köszönhető a technológiai újítások jelenléte. A könyv tárolásának módját ötletesen, több szempont érvényesítésével oldja meg Erről így ír a Műegyetemi Könyvtár épületei című ismertető: „Pecz alaposan tanulmányozta a könyvtárak és levéltárak üzemét s a könyvtárüzem számtalan igényeit kielégítve oldotta meg feladatát. A könyvtár épületének tervezésekor nagy előnyére szolgált, hogy már 1898-ban megbízták az Országos Levéltár új épületének tervezésével Ennek érdekében az 1898–1905 évek között több tanulmányutat is tett A szerzett tapasztalatok alapján arra a meggyőződésre jutott, hogy a könyvtárakat és levéltárakat a

kellő áttekinthetőség, világítás és tűzbiztosság elérése céljából legcélszerűbb szabadon állóan építeni, a raktárakat pedig leghelyesebb alacsony, legfeljebb 2.5 m magas emeletsorokkal tervezni, hogy a könyveket, illetőleg iratcsomókat létra nélkül lehessen elérni, de ügyelni kell arra, hogy a tér két-két emeletsort összefoglalva minél jobban kihasználtassék. A műegyetemi könyvtárnál ennek megfelelően a raktárban minden második emelet teljesen tűzbiztos födémmel van befödve, a közbeeső födémek pedig sodronyhálós üvegből készítve. A födémek vasbetonpillérekre támaszkodnak.”28 54 Változó trendek a könyvtárépítészetben Az előzményeken túl az időszerű kérdések is befolyásolták a tervezési feladat megfogalmazását. A kar ugyanis hosszú ideje tervezi a műteremoktatás elindítását Helyhiány miatt ez nem valósulhatott meg. Az udvar beépítése azonban – igaz, kis hányadban – erre az elvárásra

is reagálhat. A feladat tehát a következőképp foglalható össze: • speciális könyvtári funkció (tervtár) speciális helyen (az oktatási terek súlypontjában); • erőteljes kötődés a meglévő téri struktúrához; • egymásba épülés (a tervtár az udvarba); • egymásra épülés (a műtermek a tervtárra); • izgalmas, fénnyel gazdagon átitatott munkaterek odafenn; • félhomályos, sötét raktárak odalenn; • a tervtár és a műtermi terek egymást feltételezik, együtt élnek. A tervezés során tisztázódó program meghatározó pontja ez utóbbi kettősség, melyet a tervező ötletesen old meg: lépcsőző térsort alakít ki, ahol az alsó zárt terek a raktárakat fogadják, a lépcsőző, két szintet átfogó födémeket pedig a műteremi rajzasztalok lakják be. A munkatér fényben úszó, átlátható, elegáns geometriájú A beépítés így csak kis mértékben veszi el a természetes fényt a körfolyosótól, aminek a természetes

szellőzése is biztosított. A metszet egyértelműen mutatja a Pecz-féle szerkesztés átörökítését: egy épületszintbe két szintnyi raktár, illetve munkatér épül! Az udvarbeépítés új szerepköre a szakma elméleti és gyakorlati (a tanulás és a csinálás) lehetőségén túl az örökség, a megismerés és a kreatív kitalálás együtt dolgozását (egymásra épülés, egymásba épülés) is megvalósítaná! 18. ábra: A K épület és a tervezett udvarbeépítés helye29 55 Karácsony Tamás 19. ábra: Az udvarbeépítés alaprajza Körbe mély, bevilágító udvar marad30 20. ábra: Metszet, a lépcsőző műtermi födémlemezekkel tervtár terei31 56 Változó trendek a könyvtárépítészetben Az Építész Kar könyvtára32 BME gyalogos tengely A könyvtár témával foglalkozó tervezési félév, a szabad helyválasztásnak és specializálódásnak köszönhetően több alternatívát is kitermelt magából. Volt olyan változat, mely

bontásra ítélt épület helyén, az egyetemkert gyalogos főtengelyére szervezte az új épületet. Ez is más, az eddigiektől eltérő kontextus. A helyszín a gyalogos tengely irányváltásának pontja Forgalmi szempontból tehát, kiemelten fontos Ide építeni könyvtárat előnyt is jelenthet – például több látogatót, intenzívebb, dinamikusabb könyvtárhasználatot. Feltéve, ha az épület jól pozícionálja magát, ha helyzetet tud teremteni! Ez a helyzetbe hozás természetesen a tervező feladata! Vörös Gergely sokáig keresi a befoglaló formát, a bejárat helyét, a gyalogos tengely pulzálására való ráhangolódás eszközrendszerét. Az egyetemi polgárság a nap minden szakaszában érezhetően erős sodrást teremtő áramlására szervezni a ház életét – ellentmondásokkal teli alaphelyzet. A beterelés, az ajtó nyitás, a belépés, a lassítás, a megérkezés, a leültetés többrétegű átmeneti térrendszert feltételez. Az épület

szabadon álló, azonos megjelenésű, azonos habitusú minden irányban Háromszögletű formálásának köszönhetően a gyalogos közlekedési csomópont irányaira hangolt. A belépés a gyalogos tengely töréspontján van A belső téri világ három rétegű: a külső, transzparens, viszonylag keskeny héj egy rámparendszert fogad, ahonnan gyalogosan érhetők el az eltérő szerepű belső terek. Ezek a terek a második héj tágabb, lépcsőző, természetes fénnyel átmosott, izgalmas térkapcsolatokat kínáló világának részei Az első héj a dinamikus mozgást kezelő, lassító rámpát fogadja. A ház tereit már ismerő látogató ezen haladva betekintést kap a második héj életébe. Felmérheti, hol mi történik, kik a jelenlévők, milyen a látogatottság. Az egyenletesen emelkedő rámpa végpontja a tetőterasz Nyugvópont a körülöttünk nyüzsgő felszín fölé magasan kiemelve Itt csend van, nyugalom, időtlenség és rálátás az egyetemi

városra. A második héj lépcsőző lemezein előcsarnok, fórum, olvasó, társalgó, önálló, lezárt foglalkoztatók, kiscsoportos terek, szabadpolcos felületek kapnak helyet. Az egyes szakaszok térben összefüggő világot alkotnak a rámparendszerrel, és egymás felé is nyitottak Szerepük változó, az építészoktatás eltérő szegmenseit fogadják, speciális kínálattal, speciális térképzéssel. A belső mag a legcsendesebb: elzárt, bezárt terület Ez fogadja a nagy belmagasságú, többszintes előadót. Belakható burok veszi körül, mely a második héj tereinek személyes, intim használatot kínáló része – csendzóna, mely izolálja az előadó világát A keresztmetszeten való befelé haladás egyértelműen tárja fel a többrétegű, egyre koncentráltabb ottlétre hangolt rétegekből szerveződő térsort. A koncentrikus, mindig bezáródó héjak egyre masszívabb, keményebb megjelenésűek. A külső rámpa mindkét irányba nyitott,

transzparens. A középső traktus meleg, barátságos, köztes világ, mely minden lépcsőzésnél változik. A magot izoláló keskeny traktus intim, védett térsor, mely helyenként az előadóba is belátást enged. Végül az előadó világába jutunk, mely tiszta, egyszerű, sallangmentes. Itt az előadóra irányul a figyelem 57 Karácsony Tamás Erőteljes téri ellentétek, térváltások jellemzik ezt az épületet. Az ellentétek a koncentrikus térsorokon felfelé haladva csillapodnak, míg végül a tetőterasz egyenlíti ki, közömbösíti a különbségeket 21. ábra: A több rétegű térstruktúra robbantott ábrája33 22. ábra: Látványok a belső térből Alul a fórum, felette egy olvasótér, felül az előadót körbefogó intim zóna, belátással a belső magba34 58 Változó trendek a könyvtárépítészetben Hódmezővásárhely, 201835 Országos, nyílt tervpályázat. Ritkuló lehetőség szakmánkban, holott ebbe az irányba kellene

nyitni! Minden közpénzből megvalósuló beruházást nyílt tervpályázatnak kellene megelőznie. Így lenne illő kiválasztani a tervező csapatot A hódmezővásárhelyi könyvtár és levéltár tervezési pályázata ilyen volt. Számomra a belépőt a pályázatot megelőző felújított és bővített (2012) Bessenyei Ferenc Művelődési Központ épületei jelentették. A Janáky testvérek és édesapjuk, Janáky István életműve meghatározó hatású számomra. És az a tény, hogy az apa tervezte épületet végül a fiúk bővíthették és újíthatták fel, a végzetesen kisszámú csodák egyike! Példaértékű, ahogy az idős mester viszonyul a településhez, a kijelölt helyhez. Saját korát, saját egyéniségét csorbítatlanul belekomponálja a műbe, miközben végtelen érzékenységgel veszi át a helyi színeket, ízeket! És ugyanezt teszik fiai. A főteret északról határoló tömb térrel határos térfalát ünneplőbe öltözött kupolás

banképület szegi, miközben a tömbbelső spontán, rendezetlen, véletlenszerű világa sokáig változatlan formában húzta meg magát. Ezen sokat alakított a század közepétől induló átépítés. A folyamat zárásaként születtek meg a Janákyk épületei, melyek ezt a belső világot szellemesen értékelték át, megtalálva azt a beépítési formát, mely egyszerre emeli be a hajdan rejtett világ sokféleségét és emeli felső fokra az immár átjárható, mégis sűrű beépítés rangját. Mindezt azért írom, mert ezzel az élménnyel kezdtünk neki a pályázati tervnek, a főtér másik, keleti térfalának megformálásához. Szabadon álló, mégis folyamatos térfalat építő épület vágya lebegett előttünk, erős hangulatváltásokkal a sarkokon, belső udvarokkal, melyek másképp, de idézik a hajdani beépítés udvaros, majd keretes beépítését; és árkáddal, ami a városi főterek kiváltsága; a térre néző homlokzat díszességével,

nagyvonalú formáltságával; a főút felé átforduló homlokzat mértéktartásával; a városra egykor oly jellemző tégla anyagú felületek beemelésével, a belső terek változatos, kicsit a tömbbelsők világát idéző lazaságával, szellőségével, világosságával, átláthatóságával. Ez is forgalmi csomópont, amennyiben az immár üzemelő tram train Kossuth téri állomása az építési helyszín előtt van. Ez sokszínű vendégkört feltételez, amiből sokszínű világnak kellene következnie. A végeredmény talán tükrözi ezt a felismerést: a szabadon bejárható földszint sokszínű kínálata sokakat invitál a beltéri világba: itt a kávézó, a változó programokkal jelentkező rendezvénytér, a városi információ, az ajándékbolt, a kiállítótér, a Németh László emlékszoba. Rálátunk a csendes könyvtári olvasóra, kikérhetünk levéltári dokumentumokat Vertikális tengelyek állítják meg a betérőt Egy szinttel feljebb

csendesebb világgal találkozunk: klubhelyiségek, oktatószobák, gyermekfoglalkoztató várja a látogatókat, mindez belső átriumra szervezve. A földszinttől lefelé haladva a művészetek, a tudomány világába lépünk: a könyvtár szabadpolcos és olvasó tereibe, olvasó galériájába, egyéni kutatóhelyeibe. Az alsó, nagy belmagasságú szint a raktároknál, elkülönített munkafelületeknél két szintre osztott. 59 Karácsony Tamás A nagyolvasó légtere a teljes épületmagasságot láttatja. A falak nyerstéglából épülnek, a zárófödém beton dongaboltozatsávokból sorolt dinamikus világ A főtér felé ezek adják az ívsoros nyílásrendet. A tram train állomás irányába pedig egy ilyen boltozott sáv fedi a vágányokat kísérő árkádot. A használók ereje alakítja a tervezési programot, formálja a téri világot. 60 Változó trendek a könyvtárépítészetben 23–31. ábra: Látványtervek a külső és belső világról36 61

Karácsony Tamás Kortárs Művészeti Könyvtár 37 Madách tér – a nagyváros forgatagában Utolsó példánk talán a legszélsőségesebb a hely és a vállalt szerepkör tekintetében egyaránt. A Madách téren járunk. Legalább százhúsz éve napirenden van a Városháza Károly körúti térfalának rendezése De a kérdés a mai napig nem jutott nyugvópontra A legutóbbi nemzetközi pályázatot 2008-ban írták ki. A győztes terv (szerzője Erick van Egeraat) erőteljesen elépíti a meglévő szabad területeket. A Városháza tér gyakorlatilag megszűnik, a Károly körút kap lendületes, a Deák téri templommal összevitatkozó térfalat. A tervezett beruházás nem valósult meg Talán innen datálható az ötlet, hogy a térrel városépítészeti és építészeti szempontból egyaránt foglalkozzon a diplomaterv. A városi kontextus tehát adott. Érezni azt is, hogy a feladat bonyolult, összetett, ellentmondásos A beépítés kulturális szerepet

céloz: a közelben lévő képzőművészeti galériák okán egy azokhoz köthető, zászlóshajóként üzemelő épület tervezése a szándék, erős téralkotó, térformáló felvetéssel. Részlet a diplomaterv rövid, felvezető műleírásából: Alak: A Városháza tömbjére javasolt beépítés hangsúlyos eleme a Gerlóczy utca sarkára tervezett torony, ami a tűzőrség épületének kiegészítéseként jön létre. Az épület méretében a szemközti Madách házak felé nő, magassága az Anker-ház tornyával közel azonos. Ezzel a városháza tömbjének karakteres jelképévé válik, környezetéhez képes mégsem túlzó. Az épület három elemre tagolt tömege a belső funkcionális rendet tükrözi, melyek a környező terek változásai szerint mozdulnak el. Anyag: Az épület célja nem a környezetétől való elszakadás, hanem annak továbbírása. Így anyaghasználatában és homlokzati karakterében is a környezetét követi, a vakolt külső falak

a szomszédos épületek nyílásainak jellemző méreteit veszik át. Tartalom: A ház szerepének megfogalmazásakor fontos szempont volt egy olyan összetett struktúra kialakítása mely az alkalmi látogató és az állandó felhasználók megszólítására is alkalmas. A vizionált felépítés szerin a térszint teljesen publikus terei az épületben felfele haladva válnak egyre intimebbé. Az előzetes tanulmányok és beszélgetések alapján egy olyan kortárs művészeti könyvtár képe alakult ki, ami a gyűjtemény időszakos és részleges megnyitásával a nagyközönséget megcélzó kiállításokat rendez, miközben a művészek és szakemberek számára állandó kutatómunkára alkalmas tereket biztosít. Az így kialakított vegyes összetétel terepet biztosít a szakma és a laikusok keveredésére, és folyamatosan változó programokkal tudja színesíteni a környezetét. Terek: az épület alsó szintjeit a tűzőrség épülete határozza meg. A

tendencia, mely alapján a tűzoltósági központok külső kerületekbe költöznek, lehetővé teszi a historizáló épület tereinek elvi újragondolását. A tér szintjén a művészeti könyvtár csak a fogadótérrel áll le a felszínre, a Kiskörút irányába a Madách-házakhoz hasonló árkáddal néz. A tűzoltóság földszintjén kantin, emeletén előadó és alkotóterek, a tetején pedig kávézó és bár talált helyet. A torony alsó eleme a kiállításokat indító, megnyitókat befogadó hall, ahonnan egy galériákkal tagolt lépcsőtér vezet végig a kiállítótereken az épület tetején található könyvtárig. 62 Változó trendek a könyvtárépítészetben Nézzük a téralakítást: Igen! A torony, ezzel a magassággal, ezen a helyen, ezzel az alakkal arányos vállalkozás lenne. Megjelenésében, hangulatában van valami a hatvanas, hetvenes évekből Talán a korszak optimista dinamizmusa Köszönhető ez a nyílászárók léptékének,

osztásrendjének és a vakolatarchitektúrára utaló felületkezelésnek A ház jó helyen ágaskodik és a kitűzött magasság is telitalálat. Megtartja a teret, a mai Városház tér nagyságrendjét, öblösödő kiszélesedését. A torony ettől még erőteljesebben ikonszerű Térbe áll, kikerülhetetlenül Van egy csendes társa, a horizontális, a Károly körúttól jelentősen, a Merlin Színházig visszahúzott, lábakra állított hasáb Ez is kulturális szerepet kap. Egy korábbi pályázatból átemelt kiállítótér (a Csontváry életmű befogadására javasolt épület). Így, ketten egymást helyzetbe hozva válnak igazán rendező erővé A torony ellenpontozza az Anker-ház sisakját Ezzel a Deák téri templom megtarthatja térbeli rangját. A Madách téri házak két saroképülete pedig a térbeli kompozíciót hatékonyan erősíti aszimmetrikus helyzetével Szép kép! Szép kompozíció Dicsérnem kell a torony térstruktúráját is, a szintek

szereposztását, a változó terek egymást követő sorolását, az egymásra épülés hierarchiáját. Ez is könyvtár! Ami különlegessé teszi, az a bátor szerepvállalás, a bátor tér- és tömegformálás. 63 Karácsony Tamás 32–36. ábra: Látványtervek és homlokzati nézetek a külső és belső világról38 64 Változó trendek a könyvtárépítészetben Összegző A tanulmány a könyvtárépítés új szempontjait, a lehetséges kiegészítő szerepköröket, a tervezési program optimális összeállításának technikáit vizsgálja. Olyan területen keres inspirációs elemeket, ahova elvétve téved a beruházó, a leendő üzemeltető: nevezetesen az egyetemi hallgatói terveket, az országos építészeti ötletpályázatokon született javaslatokat vizsgálja, ezek felszabadult világában szemezget olykor meglepő, máskor triviális, de ez idáig még nem alkalmazott javaslatokra lelve. A talált ötleteket címszavakká redukálva, majd

azokat egymás mellé helyezve tekint rá az immár listázott halmazra. Mit is ígér ez a lista? Talán szabadabb felvetéseket, célratörőbb szűrést a tervezési program összeállítása során, hatékonyabb, sokszínűbb működést – végeredményben életerősebb, dinamikusabb könyvtári világot. Nézzük a listát, mi akadt fenn a szűrőn! Hogy mire is gondoltunk az áttekintő vizsgálódásunk kezdetén? A helyfoglalásra, a kapcsolati hálóra, mint meghatározó elemekre; a bővülő szerepvállalás pezsdítő hatására, a térképzésben rejlő lehetőségekre, a komfortosság kérdéskörére. De mindenekelőtt a kontextus, a helyszíni adottságok, az ebből nyerhető ismeretek meghatározó szerepére. Összegyűjtve az egyes példák során megfogalmazott és kiemelt gondolatokat, egy csokornyi ajánlás adódik, melyek beépíthetők a jövő könyvtárainak tervezési programjaiba. Nézzük, soroljuk őket: • továbbépítés – fogadjuk el, hogy a

tervezés nem kitalálás, hanem megismerés! Az alapos megismerés elengedhetetlen segítő eszköze a helytörténeti gyűjtemény, nem véletlen, hogy a tervezési program részévé válhat. (Sopron, komplex terv); • egymást kiegészítő szerepek – például szakrális, kulturális, oktatási (Esztergom, tervpályázat); • szabadabb, szellősebb térszerkesztés, könnyű átjárhatóság (Esztergom, tanulmányterv); • szabad átiratok, újszerű, könnyed téri világ, a kreatív hasznosítás lehetősége (Székesfehérvár, hőerőmű, komplex terv); • új szerepkör, egymásra épülés, egymásba épülés (BME tervtár és műterem komplex terv); • erőteljes téri ellentétek, térváltások (dinamikus – stabil, zajos – csendes) (BME gyalogos tengely, komplex terv); • sokszínű vendégkör, sokszínű téri világ, a használók ereje (Hódmezővásárhely, tervpályázat); • bátor szerepvállalás, bátor tér- és tömegformálás (Kortárs

Művészeti Könyvtár, Budapest, Városháza tér, diplomaterv). 65 Karácsony Tamás Kiragadva a talált tervezési szempontokat, és így sorolva, „összeolvasva” őket, izgalmas lehetőségek villannak fel. Úgy tűnik, a speciális feladatokból, helyszínekből generált szempontok általánossá tehetők. Ez az általános, minden könyvtár átalakításánál, bővítésénél, avagy új épület tervezésekor megjelenő elvárás-, illetve lehetőségsor sokban segítheti a beruházót, az építtetőt, a leendő üzemeltetőt és nem utolsósorban a tervezőt a megszokottnál életképesebb, sokszínűbb téri világ létrehozásában. És ez a gazdag téri világ sokkal változatosabb felhasználást ígér, ami a könyvtárosok lehetőségeit bővíti. Kreatív programszervezéssel folyamatossá tehető a nagyközönség érdeklődése, az egyre intenzívebb könyvtárhasználat. Jegyzetek és irodalom 1. Példák a hazai könyvtárépítészeti szakirodalomból:

BARÁTNÉ HAJDU Ágnes: Trendek a könyvtárépítészetben. Modern könyvtárak, könyvtárbelsők a világ minden tájáról In: Kiszl Péter – Boda Gáborné Köntös Nelli (szerk.): Valóságos könyvtár – könyvtári valóság Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2020. Budapest, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet, 2021 237–254 p Forrás: https://doiorg/1021862/ vkkv2020.237 [2022 november 5] ; PALLOS Zsuzsanna: A könyvtárépítészet évszázadai 1 r = Könyv és Nevelés, 2 sz 2020 7–40 p Forrás: https://folyoiratokohgovhu/ konyv-es-neveles/a-konyvtarepiteszet-evszazadai-1-resz [2022. november 5]; https://epa oszk.hu/03300/03300/00031/pdf/EPA03300 konyv es neveles 2020 2 007-040pdf [2022. november 5] ; URBÁN László: Könyvek a térben Budapest, Könyvtári Intézet, 2003. 134 p Forrás: https://tmtomikkbmehu/tmt/article/view/6741 [2022 november 5.] Az építész szakirodalomból néhány könyvtárépítési példa:

https://wwwoctogonhu/ epiteszet/konyvtar-lett-az-istallobol; https://epiteszforum.hu/a-konyvtar-mint-nyitott-ter [2022. november 5] 2. A komplex terv a BME Építészmérnöki Karának Középülettervezési Tanszékén készült, 2018-ban. Szerzője: Nagy Stefánia IV éves hallgató Konzulens: Fejérdy Péter DLA 3. A rajzok a komplex terv részét képezik Szerzőjük Nagy Stefánia 4. A képet Nagy Stefánia készítette 5. Uő 6. Uő 7. Uő 8. Uő 9. Esztergom – volt Balassa Általános Iskola átalakítása középiskola és könyvtár céljára – országos tervpályázat 2005 10. I-díjas terv Szerzői: Fejérdy és Bartók Építészeti Kft: Benárd Aurél, Fejérdy Péter, Natta Anikó, Pálóczi Tibor, Sárosi Zita, Bartók István 11. HORVÁTH Alice – PATTANTYÚS-Á Ádám: Építészeti és szerkezeti újdonságok az Esztergomi Főszékesegyház építésénél = Országépítő, 8 évf 1 sz 1997 30–34 p Forrás: http://epa.oszkhu/02900/02952/00026/pdf/EPA02952

orszagepito 1997 01 30-34 pdf [2022. november 3] 66 Változó trendek a könyvtárépítészetben 12. Fejérdy és Bartók Építészeti Kft 13. Ua 14. Esztergom, Városi Könyvtár elhelyezési tanulmányát készítették: Karácsony Tamás, Juhász Balázs, Zombor Gábor. 15. I m részletek a tanulmányterv műszaki leírásából 16. monoSTUDIO Zombor Gábor 17. Ua 18. Ua 19. Ua 20. Ua 21. A BME Építészmérnöki Kara Középülettervezési Tanszéke 2021-es komplex tervi feladata A Tanszék ekkor már három stúdióra osztva adja ki, fogalmazza meg a féléves tervek témáit. Az Innovatív Stúdió a rozsdaövezetek hasznosításával foglalkozik Ezen belül a Székesfehérvári Erőmű felhagyott épületeinek belakása a cél A komplex terv készítője: Tóth Bence, konzulens: Karácsony Tamás. 22. A Középülettervezési Tanszék több szabadon választható tárgyat is indított a korábbi években Ezek közül a Részletképzés és kompozíció (Rkk) az, mely a

tervezési feladatok témáihoz kötötten adja meg minden szemeszterben témakörét. Tárgyfelelős: Karácsony Tamás 23. A komplex tervezés két féléves tervezési feladat, mely az építészeten túl a szakági feladatrészek (gépészet, elektromosság, szerkezettervezés, belsőépítészet) kidolgozását is elvárja 24. Tóth Bence építészhallgató 25. Uő 26. Uő 27. A BME K épületébe tervezett Tervtár csupán fikció A tervezési programot a komplex terv készítőjével, Anschau Péterrel közösen dolgozta ki a konzulens, Karácsony Tamás. 28. A legnagyobb hazai műszaki könyvtár története : 160 éves a Műegyetemi Könyvtár Összeáll Emmertné Szerőczei Dóra Budapest, BME OMIKK, cop 2009 Forrás: https://mek oszk.hu/08100/08131/html/fejezet-3html [2022 április 18] 29. Anschau Péter építész hallgató 30. Uő 31. Uő 32. A BME területére tervezett Építész kari könyvtár csupán fikció A tervezési programot a komplex terv készítőjével,

Vörös Gergellyel közösen dolgozta ki a konzulens, Karácsony Tamás 33. Vörös Gergely 34. Uő 35. A pályamű a pályázaton megvételben részesült Szerzői: Karácsony Tamás, Kenéz Gergely 36. Kenéz Gergely 37. Kenéz Gergely diplomaterve BME, Építészmérnöki Kar, Középülettervezési Tanszék Konzulens: Karácsony Tamás 38. Kenéz Gergely Karácsony Tamás építész, előbb a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának oktatója (1997–2022), majd a Győri Szent István Egyetem Design Tanszékén folytatja a fiatalokkal 67 Karácsony Tamás való párbeszédet (2021–). Oktatói szerepvállalása mellett tervezési munkákat is vállal: középületek, belsőépítészet, műemlékvédelem, lakhatás – valamennyi téma érdekli A gyakorlat és az elmélet szoros együttműködésében hisz, ez motiválja oktatói, tervezői munkásságát. 68 Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi

tanulmányok 2022. Szerk Kiszl Péter, Németh Katalin Budapest, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet. 2023 69–80 Makrokozmosz, mikrokozmosz Gondolatok a helsinki Oodi könyvtár és a pécsi Tudásközpont tereiben járva Somogyi Krisztina Széchenyi István Egyetem Művészeti Kar Design Tanszék, egyetemi docens TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ A jelenkor digitális forradalmát több kutató a Gutenberg-galaxis kialakulásához hasonlítja. Különböző tudományágak vezetői érvelnek amellett, hogy az információszerzés, tudásátadás, szórakozás és kommunikáció virtuális felületekre való átkerülésével lényegi módon változik meg nem csak a kultúra, hanem az egész társadalom működése. A könyvtárnak, mint lényeges közfunkciót ellátó középületnek a szerepe, funkciója, jelentése is bizonyosan átalakul. A kortárs építészet számos módon reagál erre az elmozdulásra: bizonyos esetekben radikálisan, az alapfunkcióra is

rákérdezve, más esetekben viszont a használati prioritásokat finoman áthangolva fordítja térré az igényeket. A felvetésről a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont (terv: Balázs Mihály Építész Műterme) és Helsinki új központi könyvtára, az Oodi (terv: ALA Architects) épületeinek bemutatásán keresztül alkotunk képet. Változó térfoglalás Az építészeti formálás alapja a megbízó által megfogalmazott igény, ami természetes módon állandóan alakul a társadalmi elvárások és nagy általánosságban a kultúra hatására. A könyvtárépületek sem csak az építész tudásáról, művészi képességeiről, gondolkodásáról és persze, a megvalósulás minőségéről mutatnak képet, hanem a konkrét megrendelőről és magáról a társadalomról is, amelyik az építést életre hívta.1 A XXI században ez a változás radikálisnak tűnik, mert a digitális kultúra elterjedésével az információnak csak

nyomtatásban való közreadása került megkérdőjelezésre: a digitális állománynak nincsen szüksége könyvespolcra (a gépeknek persze, igen), információért elsőként inkább az online térben, mint a könyvtári termekben bolyonganak az érdeklődők. Ez új helyzet Hiszen, mi célból jött létre a könyvtár? Az etimológiába kapaszkodva akár a görög bibliotheca fogalomra (biblion = könyv és theca = tekercset tartó tok), akár a latin liber (háncs, irat, könyv) szóra gondolunk, az írásos emléknek tárgyként való megőrzése az alapfeladat. A magyar könyv-tár szó is ezt jelzi Vajon milyen szellemi tartalékai vannak a könyvtáraknak a digitális korban, és milyen az ezt szolgáló épület? Egy magyar és egy finn könyvtárépület bemutatásán keresztül közelítem meg a kortárs könyvtárépítészet felvetéseit. Mindkét épület szerepel a 2021 őszén megjelent https://doi.org/1021862/vkkv202269 69 Somogyi Krisztina Libraries

Architecture2 című könyvben. A pécsi Tudásközpontot régről ismerem: a pályázat időszakában én is részt vehettem a Balázs Mihály Ybl- és Kossuth-díjas építész vezette csapat munkájában. Az Oodi könyvtárat pedig az UIA Architecture and Children munkacsoport tagjaként 2020-ban látogattam meg Helsinkiben. Ennek a könyvtárnak a képe található az említett spanyol szakkönyv címlapján (1. ábra) A látványos fotón egy lendületesen íves formájú, fával borított, legfelső szintjén üveg épület látható, amely, mint egy hatalmas hajó, úgy fordul az olvasó felé, érzékeltetve, hogy a könyvtár ma is szimbolikus erejű épület. 1. ábra: A 2021 őszén megjelent Libraries Architecture című könyv 24 fejezetében a világ minden tájáról válogatott 24 könyvtárat mutat be A Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont A Tudásközpont létrehozásának szándéka Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 címért készült

pályázatában a város keleti részének revitalizációja kapta a fő hangsúlyt, így a Zsolnay gyár örökségi területének átalakítására és a Balokány negyed környékén hirdettek meg két jelentős középületre nyílt, nemzetközi építészeti pályázatot 2006 decemberében. 2007 márciusában 25 érvényes alkotás került a bírálóbizottság elé könyvtár témában, ebből választották ki a Török és Balázs Építészeti Kft. (új nevén Balázs Mihály Építész Műterme) elképzelését, amelyet meg is építettek. A feladatot a kiíró így fogalmazta meg: „A projekt átfogó célja, hogy létrehozzon egy új, integrált közművelődési, oktatási, információs és kulturális szolgáltatásokat biztosító intézményt, amely hatékonyan hozzájárul Pécs város, Baranya megye és a Dél-dunántúli régió társadalmi és gazdasági modernizációs folyamatához.” 3 70 Makrokozmosz, mikrokozmosz. Gondolatok a helsinki Oodi könyvtár A

Tudásközpont több könyvtár integrációjával, a város szélén, egy McDonald’s és egy benzinkút közelségében jött létre. Az építészeti feladat összetett volt, az elvárás nagy, az idő rövid, az építés körülményei nehezek. Az épület megnyitását nagy figyelem kísérte: már a nyitás napján, 2010. október 25-én ezer körüli volt a látogatószám és hétszáz új beiratkozót regisztráltak4 Az építészeti elképzelés A kiírás hagyományos könyvtárat várt el a tervezőktől: a meglévő gyűjtemények magas könyvtártechnológiai igényeknek megfelelő, jól használható, koncentrált elhelyezését szerették volna. Az egyetemek működését és tudásközpontként a „humán erőforrás fejlődését” akarták támogatni, bízva abban, hogy a magasabban képzett munkaerő gazdasági szempontból visszaigazolja a beruházást A könyvtár mibenlétének újradefiniálása nem fogalmazódott meg igényként. A beérkezett munkákból

látszott, hogy több építészt a „könyvtárság” XXI századi értelmezése érdekelte, és a nyertes pályamunkának is ez volt az alapja. Erről így írt Balázs Mihály vezető tervező a habilitációs dolgozatában: „Mit jelent ma egy könyvtár, és mit a tudásközpont? Válaszunk az állandóság és a folytonos változás azon kettősségén alapul, amely végig kíséri az emberi kultúra egész történetét. A változtatásra irányuló belső indíttatás teremti meg a kultúrtörténeti korokat, a stílusokat, és a ma olyan nagyon hangsúlyozott korszerűség igényét is. Ezzel párhuzamosan jelenlévő érték az állandóság iránti természetes és erős vonzalom, ami így nem egyszerűsíthető formai kérdéssé Megfogalmazásunkban a lényeg állandó, a forma változó. A közelítéshez fogalmi ellentétpárokat hívtunk segítségül, hogy aztán az azok által képviselt kettősségeknek megfeleljünk mind funkcionális, mind absztrakt értelemben,

tehát az építészeti alkotás egészével.”5 Melyek voltak ezek az ellentétpárok? Az első fogalompár a tudás állandó és folyamatosan változó, up-to-date jellegének kettősségét rögzíti, ami jelen van nemcsak a gyűjtemény összeállításában, de az építészeti eszközök megválasztásában is: így a térhasználat egyes megoldásaiban vagy az anyagok használatában jól bevált tradíciót követnek, míg mások kifejezetten kísérletinek mondhatók. Másodikként a könyvtár közösségi és egyéni, személyes jellegére hívták fel a figyelmet: a könyvtár a találkozás, a közös tanulás és események helyszíne is, nem kizárólag az elmélyült tanulásé. A zártság és nyitottság kérdése is foglalkoztatta a tervezőket, előbbi azért fontos, mert „a könyvtár a speciális tudás helyeként, illetve a könyvtár szervezési rendszereként zárt, de a kultúra mai, tágan értelmezett, demokratikus fogalmának megfelelően, nyitott

helyzetű is.”6 Végül a racionális-, irracionális dimenziót követve pozícionálták a könyvtár szellemi értelemben vett helyét: a jól mérhető, hasznos tudás mellett fontosnak tartották, hogy inspirációt adjon, támogassa a fantáziát, segítse a hétköznapokból való kiemelkedést. Az épület kialakítása A Tudásközpont építészeti megjelenése ezeknek az adottságoknak, elvárt funkcióknak és az építészeti programnak az eredménye. Külső megjelenésében az épület nyugodt, 71 Somogyi Krisztina méltóságteli, szellemi értelemben pedig kiemelkedő. Irányultsága egyértelmű: a belváros irányába egy erőteljes gesztussal mutat, hegyesszögű élben végződő formája erőteljes jel. A magasabban lévő városi oldalon az épület konkáv, amit akár nyíló könyvként is értelmezhetünk, a főbejárat a könyvgerincnél nyílik. A befele való mozdulás egyértelmű invitáló, befogadó gesztus. A másik irányba az épület konvex,

azaz elfordul a mellette lévő zajos forgalmi csomóponttól. A homlokzatok egyneműségét a magas minőségű, kortárs égetett kerámiafelületű burkolat adja, amely, mint finom hártya feloldja az erőteljes éllel egymáshoz kapcsolt nagy felületeket. A finom nyomatnak köszönhetően felpuhul a felület A nagy homogén, puhán tükröző felület fontos szerepe, hogy ellensúlyozza a heterogén külső, épített környezetet. Az építészek ezzel az eszközzel teremtettek rendet és váltak poétikussá egy zajos, külvárosi helyzetben. 2. ábra: A pécsi Tudásközpont főhomlokzata7 A belső világot is rend uralja: a képletszerű szerkesztés mind horizontálisan, mind vertikálisan jól olvasható. Alaprajzi értelemben négy sáv követi egymást: a cellás terektől, a nagyterű előadók és nagyolvasók sávján át, középen a közlekedőkkel és kiszolgáló terekkel, majd a város irányában lévő közkönyvtárakkal találkozhatunk. Alulról fölfelé, a

tömörraktárak (anyagi szférák) felől haladva, az alsó szinteken étterem, előadók és fórum terek, az első emeleten az információszolgáltatás és a gyűjtemények, a második emelettől fölfelé az olvasótermek találhatók. A legfelső szinten egy tetőkerthez kapcsoltan a gyerekkönyvtár és a zenei gyűjtemény koronázza meg az épületet: a szellem és a jövő szférájába emelkedünk Ebben a rendezett világban fontos állítás a közlekedők és szabadon bejárható terek jelentősége, ami annak az alapvetésnek a téri megfogalmazása, hogy a könyvtár közösségi tér is (nem csak a csendes olvasásé), ahol tervezett és spontán interakciók jönnek létre. Az emberi kapcsolatok támogatása a XXI. században különösen aktuális, hiszen míg az információ megszerzése online térben is megvalósítható, a közösségi élmények megélése viszont jelentősen visszaszorult, és gyakran kereskedelmi jellegű fogyasztáshoz kötött. Az ember

társas lény, ennek megélésében századunk könyvtára fontos helyszín lehet. 72 Makrokozmosz, mikrokozmosz. Gondolatok a helsinki Oodi könyvtár A Kaptár A Tudásközpont legkülönlegesebb helye a Kaptár, aminek léte nem következik az ismertetett szerkesztési rendből. A teljes magasságáig felemelkedő organikusan formált űr sokakat nyűgözött már le. De vajon miként kell gondoljunk erre a szabadon formált térre? A közreadott építészeti makettekben a Kaptárt betett kőkristállyal jelölték – ez is rámutat arra a vágyra, hogy az egzakt és tudományos jelleg ellenpólusaként a természetesen formálódó tudásnak és a fantáziának is legyen helye a könyvtárban. A tér megélését nagyban támogatja a felület kialakítása, amelyet Nagy Márta keramikusművész tervezett: az emberi kéz méretű, elnyújtott háromszög alakú, egyedi kerámiákat a szomszédos Zsolnay gyárban készítették. Anélkül, hogy a jelentést túlzóan

konkretizálnánk, a kompozícióban a földszínű sávoktól a kék ég irányába emelkedik a tekintet egy opeinon (a kupolán lévő kör alakú nyílás) felől érkező fény felé; mikrokozmosz és makrokozmosz között teremtődik kapcsolat. A hely téri és interpretációs értelemben is tágas és nyitott. A nagyívű költői gesztusban univerzális értékekről és nagyobb általánosságban az emberi szellem nagyságába vetett hitről közvetítenek gondolatokat az alkotók. Érdekes megfigyelés, hogy a két kerámiafelület – a helyben, tradicionális technikával gyártott egyedi csempék és az épület külső felületén alkalmazott kortárs nagyipari burkolat egy szempontból mégiscsak hasonlítanak egymásra: a külső fényviszonyok hatására mindkettő változik, átlényegül. A szigorú, fegyelmezett építészeti rendben ez az állandóan változó karakter is erőteljesen kapcsolódik a pályázati anyagban megfogalmazott dichotómiákhoz: a könyvtár

kortárs és időtlen. 3. ábra: A Kaptár a művészi tudás, a szabad gondolkodás és a szárnyaló fantázia absztrakt tere, az építészeti koncepció szerint a könyvtár lelki és szellemi központja8 73 Somogyi Krisztina Helsinki új könyvtára, az Oodi A létrehozás szándéka Helsinki új központi könyvtárát is szimbolikus alkalom hívta életre: Finnország 2018 decemberében ünnepelte függetlenségének centenáriumát, és erre az alkalomra készült el a főváros egyik legjelentősebb terén, a Parlament és a Steven Holl-féle kortárs művészeti múzeum, a Kiasma szomszédságában és Alvar Aalto Finlandia palotájának közelében az Oodi. A földszintjén a Kansalaistori térrel egybeolvadó új könyvtár számos díjat nyert a tervezőknek: hírnevet hozott a finn ALA Architects-nek. Az Oodi az ország egyik legközkedveltebb intézményévé vált a nyitást követően, szinte azonnal. Az épület létrejötte önmagában is nagyon tanulságos:

eleve elgondolkodtató, hogy miért a könyvtár lett a tökéletes szimbóluma az ország kulturális felemelkedésének. Az UIA (International Union of Architects) Architecture and Children munkacsoportjának helyi építészeit kérdezve, egyöntetűen állították, hogy a könyvtár a legnépszerűbb közösségi és kulturális szolgáltatás a finneknél. Az ingyenes kölcsönzést alapvető demokratikus értéknek gondolják, ez az egyenlőség, az önfejlesztés lehetőségének az alapja, így az a könyveken túl sok minden más tárgyra is kiterjed. Az Oodi sikerét erősíti, hogy a funkció megfogalmazása közösségi folyamatként indult el a Kulturális Minisztérium 1998-as döntését követően. Ez az időtáv a hazai fejlesztések kapkodó világában elgondolkodtató: húsz évvel a centenárium előtt döntöttek a központi könyvtár létrehozása mellett. 2010-től közösségi platformokat szerveztek a funkció tisztázására, így megszervezték az Álmok

fája elnevezésű vágygyűjtést. A beérkezett 2300 válasz pontosította, hogy milyen tevékenységekkel érdemes kiegészíteni a szokványos könyvtári funkciókat.9 Ezt követően, 2012–2013-ban a közösségi tervezés a finanszírozásra is kiterjedt: 100 000 euró elköltésébe vonták be a főváros lakosaiból összeállított fókuszcsoportokat, akik megszűrték, hogy az elképzelések közül melyik arányos és megvalósítható az adott keretek között. Miután a program teljes lett, 2015-ben született egyhangú parlamenti döntés az építkezés indítására. A tervezőt ők is nemzetközi építészeti pályázaton keresték, a jól előkészített felhívásra első körben 540! pályamű érkezett be. A bírálási folyamat többlépcsős volt: az összes építészeti tervet kiállították, közszemlére bocsátották. A látogatók nemcsak megismerhették, hanem szív alakú matricával voksolhattak is kedvenc tervükre: 2600 látogató 2400 véleménye

érkezett be a kiállítás során. Fontos hangsúlyozni, hogy a legjobb hat alkotásról nem a népszerűség alapján hoztak döntést. Egy építészeti pályázat elbírálása nagyon összetett, átfogó szakmai tudást igénylő folyamat, abban az építészeti, könyvtártechnológiai, gazdasági, etc. szempontok mellett a köz vélekedése is szempontként volt jelen Ez a második fordulóra meghívott hat pályamű megítélésekor is hasonlóan történt, így választották ki a finn ALA építészirodát10 a tervezésre. A kiírás és a folyamat pontosságának tudom be, hogy a sok sztárépítész mellett éppen egy fiatal (2005-ben alapított) finn iroda érzett rá arra, hogy mi rep74 Makrokozmosz, mikrokozmosz. Gondolatok a helsinki Oodi könyvtár rezentálhatja kulturális identitásukat. A megnyitás után azonnal hatalmas sikernek örvendett a könyvtár: az épület hatékony működése és szépsége mellett – kutatások által bizonyítottan – az is

szerepet játszik, hogy a helyiek magukénak érezhették már a tervezés folyamatában is új könyvtárukat. 4. ábra: Az Oodi épületének tér felöli megjelenése11 75 Somogyi Krisztina Az épület kialakítása Az Oodi is nagy gesztussal formált épület, megjelenésében az organikus forma és anyaghasználat (vastag lucfenyő deszkaborítás) dominál, mintha egy gigantikus ácsolt hajó futna be Helsinki központi terére. Az épület orra a Parlament felé mutat, egyben ez a csücsök a legmagasabb kilátó pontja a könyvtárnak. Az épület a földszinten és a harmadik emeleten üveggel burkolt, így olyan érzést kelt, mintha alul a köztér futna be a ház alá, felül pedig az épület egybemosódik nappal az éggel. Sötétben – ami a finneknél hosszan tartó időszak – a ház hatása megfordul: a könyvtár lámpásként világít, így vonzza magához a tekintetet. A szintek tagolása ebben az épületben is képletszerű és szimbolikus: itt is

szellemi értelmű a vertikális emelkedés. A mélyföldszinten mosdók és kiszolgáló helyiségek, a földszinten tágas közösségi tér, kávézó, ruhatár és mozi található. Az első szinten pihenők, nyomda, közösségi munkaállomások, illetve különböző méretű üvegfülkékben audiovizuális és számítógépes eszközök, tárgyalók, stúdió felvételre alkalmas helyek találhatók, amelyek előjegyzéses rendszerrel, de ingyenesen kibérelhetők. Ez a rész az, ami a sokféle kisebb, heterogén funkciót befogadja, ami néhol elég erőteljesen eltér a klasszikus könyvtárhasználattól. Ennek is köszönhető azonban, hogy a látogatók sokféle tevékenységre veszik igénybe az Oodi-t: például születésnapi zsúrok, videójátékok, családi filmnézések, 3D-s nyomtatás, barkácsolás, apróbb nyomdai munkák, behozott tárgyak javítása stb. természetes módon kapnak ott helyet. 76 Makrokozmosz, mikrokozmosz. Gondolatok a helsinki Oodi

könyvtár 5. ábra: Különböző tevékenységek kaptak helyet az Oodi épületében12 A könyvek birodalma a legfelső, egybefüggő szint, a „Könyvek mennyországa”, amely az épület teljes hosszában összefüggő, hosszan elnyúló, hullámzó felületű tér, amibe különböző könyvszigetek és pihenőzónák úsznak be. Sokkal inkább természeti tájként, 77 Somogyi Krisztina domborzatként írható le az élmény, mint teremként. A tagolásnak és a faburkolatoknak köszönhetően a sokféle módon elhelyezett ülő, fekvő, játszó és nappaliszerűen kialakított térrész mind vizuálisan, mind auditív szempontból jól izolált Meglepő, hogy a sokféle cselekvés ellenére csend és nyugalom van. A könyvtárszint megjelenése élményként izgalmas átmenet a természeti táj és az épített környezet között A hatalmas üveg felületeken át messze ellátni, a tér magaslati pontja egyben kilátó, ahonnan a belső tér és a külső világ is

jól áttekinthető: ott lenni felemelő élmény. 6. ábra: Az Oodi legfelsőbb szintjén kialakított könyvtár új értelmet ad a tanulási táj fogalmának13 78 Makrokozmosz, mikrokozmosz. Gondolatok a helsinki Oodi könyvtár Közös szemlélet a két könyvtár tervezésében A két említett épületben érdekes módon sok a közös annak ellenére, hogy genezisük és működésük is számos szempontból igen eltérő, hiszen míg Pécsett gyorsított ütemben, különböző klasszikus könyvtárak integrációjából, egy vidéki város külvárosában, a környék revitalizációjának részeként jött létre az új intézmény, és főleg egyetemisták látogatják intenzíven, addig Helsinki központi könyvtárát hosszas és alapos előkészítés után a város főterén építették meg elsődlegesen nyitott közösségi-kulturális térként. A két régió fejlődése is eltér, hiszen a finn főváros gazdasági fejlődése töretlen, Pécsett viszont az

EKF-től várt gazdasági fellendülés nem következett be, bár a helyiekkel való beszélgetésekből kitűnik, hogy az új középületek szépen gazdagítják a város életét. Valójában tíz év kellett ahhoz, hogy mind a szolgáltatások, mind a használatok szempontjából az új helyek felkerüljenek a városlakók mentális térképére. Mégis, mindkét könyvtár esetében kiemelt fontosságú a terek által támogatott, sőt előhívott adottság, a társas interakciók támogatása. Az elmúlt két évben megélt pandémia okán a közösségi jelleg mára még inkább felértékelődött, hiszen a kényszerű izoláltság megélése sokak számára felerősítette a magányt. A könyvtárak közösségi térként való megélhetősége olyan értéke a Tudásközpontnak is, ami ma fontosabb, mint volt az átadásakor. Ez a közösségi jelleg a finneknél elvárás volt, a pécsi példánál az építészeti program egyik alaptéziseként jelent meg. Szintén fontos

jellemzője mindkét könyvtárnak, hogy kiemelt fontosságú a szerepük az igazságos(abb) társadalom szempontjából. A finneknél a könyvtár eleve a demokratikus működés egyik alapintézménye Magyarországon az elmúlt évtizedek sajnálatos jellemzője, hogy a lakosság közel 20%-át veszélyezteti a szegénység, melyben a gyerekek és fiatalok aránya sajnos, ennél magasabb14, így egy olyan közintézmény, mint a pécsi Tudásközpont, ahol 380 számítógépes terminál15 áll rendelkezésre, a tudás által való felemelkedésben kulcsfontosságú szerepet kap. Végül, de nem utolsósorban: a két könyvtár építészete a szimbolikus formálás igényében is közös. Mindkét építésziroda olyan jól értelmezhető belső világgal és városi kapcsolatokkal rendelkező épület létrehozására törekedett, amely megnyugtató módon erősíti a kultúra, tudás és művészet jelentéstartalmait. Egy olyan korszakban, amikor az információ megmérhetetlen

és felfoghatatlan mennyiségben, de nem rendezetten (sőt kaotikusan) veszi körül az embereket, megnyugtató az ilyen könyvtárak jelenléte. Azt sugallja, hogy vannak még olyan szellemi központok, amelyek iránypontként szolgálhatnak mind a közösségek, mind az egyes emberek életében. A művészi egységet, új funkciót és rendet kifejező könyvtárépületek ennek a megújult szellemiségnek kortárs fellegvárai. 79 Somogyi Krisztina Jegyzetek és irodalom 1. CSÁGOLY Ferenc: Középületek Budapest, Terc Kiadó Kft, 2004 2. BACH, Andreu David: Libraries Architecture Barcelona, booq publishing, 2021 3. SOMOGYI Krisztina: Köz tér Köz: Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa építészeti pályázatok és köztérberuházások Pécs, Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező Nonprofit Kft, 2010 4. A Tudásközpont átadásáról megjelent híradás Forrás https://kaptarpecswordpress com/2010/10/25/tudaskozpont-elso-nap-hetszaz-uj-olvaso [2022. január 25] 5.

BALÁZS Mihály habilitációjának szövege elérhető az Építészfórumon: http://epiteszforum hu/balazs-mihaly-szemelyes-nezopontbol-1-tudaskozpont [2022. január 25] 6. BALÁZS Mihály: i m 7–8. A fotót Bujnovszky Tamás készítette 9. HAAVISTO, Tuula: A Dream Come True of Citizens – the New Helsinki Central Library Forrás: http://library.iflaorg/id/eprint/1790/1/207-haavisto-enpdf [2022 január 25] 10. ALA Architects Forrás: https://alafi/who-we-are/profile [2022 január 25] 11–13. A fotót Tuomas Uusheimo készítette 14. A magyar társadalom szegénységi mutatóiról eltérő számok és értelmezések olvashatók A tanulmányban a KSH statisztikáját vettük alapul. Forrás: https://wwwkshhu/stadat files/ele/hu/ele0002.html [2022 január 25] 15. Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Forrás: https://wwwlibpte hu/hu/bemutatkozas ektk [2022. január 25] Somogyi Krisztina építészetkritikus, kurátor, vizuális környezetkutató, a győri

Széchenyi István Egyetem Művészeti Kar Design Tanszékének egyetemi docense, a Budapesti Műszaki Egyetem Építőművészeti Doktori Iskola meghívott tantárgyfelelőse. PhD képzését az ELTE PPK Pszichológiai Doktori Iskola Szocializáció és társadalmi folyamatok program Környezetpszichológia moduljával végezte. 2018-tól a Magyar Építőművészek Szövetségének (MÉSZ) magyar delegáltja az UIA – International Union of Architects Architecture and Children munkacsoportjában. A Magyar Pszichológiai Társaság és a Magyar Építőművészek Szövetségének tagja. ORCID: 00000001-6982-8365 80 Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2022. Szerk Kiszl Péter, Németh Katalin Budapest, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet. 2023 81–89 Könyvtár, ami körbevesz: egyetemi könyvtári terek és szolgáltatások az open science szolgálatában Karácsony Gyöngyi Debreceni

Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, főigazgató TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára (DEENK) az ország legnagyobb, nemzeti gyűjtőköréből eredően egyedülálló felsőoktatási könyvtára. A Debreceni Egyetem elhelyezkedésének megfelelően a DEENK kilenc szolgáltatási helyszínen és egy robosztus virtuális komplexummal áll az egyetemi polgárok és a társadalom rendelkezésére A könyvtár fizikai terei rendkívül változatosak: a város egyik szimbólumának számító kilencvenéves egyetemi főépület eklektikus neobarokk stílusvilágától a XXI. századi ultramodern épületek vonalvezetéséig terjed a térformák skálája A DEENK küldetésnyilatkozatának középpontjában a terekre, a fizikai és virtuális gyűjteményekre, valamint a sokrétű partneri kapcsolatrendszerre épített oktatás- és kutatástámogatási, valamint kultúra-közvetítő szolgáltatási portfólió áll. A gyorsan változó

környezet legfőbb kihívása a szolgáltatások folyamatos újragondolása A könyvtár szüntelenül monitorozza a felhasználói trendeket, igényeket és szokásokat, valamennyi tevékenységének tervezését és alakítását tudatos adatgyűjtésre és elemzésre alapozva alakítják, szervesen csatlakozva a Debreceni Egyetem infrastrukturális fejlesztéseihez. Törekednek továbbá a hallgatói eredményesség támogatására és a XXI századi kutatási ökoszisztéma kialakítására A 2020 szeptember 7-én átadott könyvtárátalakítási projekt a fenti gondolatok alapján valósult meg, és inspiráló, flexibilis és kényelmes helyszínt biztosít használóinak a DEENK két legnagyobb kapacitású könyvtárában. Háttér A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára (DEENK) az ország legnagyobb – nemzeti gyűjtőköre okán egyedülálló – felsőoktatási könyvtára. Küldetésnyilatkozata alapján a DEENK az egyetemi és nemzeti tudásvagyon

őrzője és kezelője: „Feladatunk az egyetem küldetésnyilatkozatában megfogalmazott általános egyetemi célok, a mindenkori kutatási, oktatási és tanulási folyamatok, továbbá az egyetem harmadik missziójaként definiált tevékenységek – társadalmi szerepvállalás, innováció, folyamatos tanulás – támogatása. Gondoskodunk az egyetem tudományos eredményeinek rendszerezett összegyűjtéséről és láthatóságáról, hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt. Nemzeti gyűjtőkörű nyilvános könyvtárként kiemelkedő szerepet vállalunk a nemzeti kulturális örökség védelmében, megőrzésében, elérhetőségének biztosításában.”1 https://doi.org/1021862/vkkv202281 81 Karácsony Gyöngyi A DEENK az országban elsőként tanulmányozta rendszerszinten a mára már open science2 néven közismertté vált jelenséget, melynek eredményeként az elmúlt másfél évtizedben tevékenységeit a tudományos paradigmaváltás

támogatására fókuszálta3. Az open science napjainkra olyan átfogó, valamennyi érintett által elismert jelenség, amely a tudományos kutatás teljes ciklusát és a felsőoktatási tevékenységek egészét érinti.4,5 Nem tekinthetünk el attól, hogy az open science térnyerését a menedzser szakirodalom által VUCA (Volatile, Uncertain, Complex, Ambiguous) világnak nevezett koncepcióval összefüggésben láttassuk. Az angol mozaikszó a minket körülvevő világ, a XXI. századi valóság változékony, kiszámíthatatlan, összetett és többértelmű jellegére utal6, amely az open science-hez hasonló paradigmaváltást hoz a menedzsment, a vezetőképzés és a szervezetfejlesztés területén. Az open science tehát, alapjaiban rendezi át a kutatás folyamatának évszázadok alatt kialakult gyakorlatát és hatással van a kapcsolódó területekre, így a felsőoktatásra is. A Covid-19 hatásaival felerősödött VUCA világban átértékelődnek a

munkaerőpiaci kompetenciák, megváltozik az (információs vagy digitális) írástudás értelmezése. Így összességében, az egyetemi hallgatók eredményessége a hagyományos leckekönyv központú módon értékelhetetlenné válik: a felsőoktatásnak arra kell koncentrálnia, hogy a munkaerőpiacot a megfelelő tudásanyaggal és kompetenciákkal – azaz műveltséggel (literacy) – felvértezett diplomásokkal lássa el. Ejtsünk szót a diplomaszerzés előtt álló fiatalokról, az egyetemisták jelenlegi generációjáról is. Ők az a korosztály, akik számára a változékonyság – az állandó online lét, a fejlett mobiltechnológia és az információáradat – természetes közegnek számít. A digitális bennszülöttként is ismert, jelenleg az egyetemi hallgatóságot jelentő millenniumi generációk (Y és Z) könnyen és gyorsan eligazodnak a digitális világban: az ő kultúrájuk az azonnaliságra és a globális tartalmakra, élményekre és az

ezekhez kötődő uniformizált nyelvre (mémek és más képi tartalmak, hashtagek, emotikonok) épül, amelyben az egyszerre többirányú és jelen idejű kommunikáció és kapcsolattartás nélkülözhetetlen.7 Számukra a lineáris olvasás és a frontális oktatási módszerek már nehezen, vagy egyáltalán nem értelmezhetők. A külső-belső környezet változása és változékonysága, a partnerek (hallgatók, munkáltató vállalatok) igényeinek átalakulása tehát valósággal szétfeszíti a hagyományos felsőoktatás kereteit. A társadalmi-technológiai változásoktól a kulturális fogyasztói és olvasási szokások sem maradnak érintetlenek: átalakulnak az információszerzési és szabadidős tevékenységek. Ebben a nagyon gyorsan és bizonytalanul formálódó (VUCA) környezetben a felsőoktatási könyvtárak erős kihívással szembesülnek: az alapvetően gyűjtemény-központú tevékenységeket ügyfél-fókuszú szolgáltatásokkal kell

felváltaniuk. Hibriddé váló könyvtári terek Az utóbbi két évtized angol nyelvű könyvtárépítészeti szakirodalmának szókincsét a „hub” és a „commons” (information commons, learning commons, research commons) fogal82 Könyvtár, ami körbevesz: egyetemi könyvtári terek és szolgáltatások. mak uralják. Olyan terekről szólnak a beszámolók és kutatások, melyek a millenniumi generációk igényeihez és az oktatás, a tudományterületek, a pedagógiai módszertanok és az akadémiai év üteméhez is igazodni képesek. A XX. század tudományos könyvtáráról szólva csendes, rendes, szinte steril tereket látunk magunk előtt, ahol a dokumentumok beszerzése, feldolgozása és szolgáltatása áll a középpontban, és ahol komoly, elmélyült tudományos kutatómunka zajlik. Egyesek az 1990-es évek „elhagyatott egyetemi könyvtárairól” írnak8, sőt van olyan szerző, aki kicsit kisarkítva „mauzóleum-könyvtár” modellként bélyegzi

ezt a képet, s úgy fogalmaz: néhány mesterszakos hallgató és oktató kivételével az egyetemi könyvtár olyan hely volt, amit legtöbben elkerültek, vagy csak a legrövidebben időztek ott.9 Ennek ellenpólusaként a XXI század sokszoros kihívásait sikeresen előnyükre fordító egyetemi könyvtárak proaktív módon reagálnak a gyors, könnyű és korlátok nélküli információszerzési igényekre, s ennek megfelelőre szabják a szolgáltatásaikat és a szolgáltatási tereiket is. Milyen terekről van szó? Seal szerint négyféle alapfunkciót szükséges egy modern egyetemi könyvtári térben kialakítani: legyen hozzáférés a technológiához, legyen alkalmas csoportmunkára és a társas tevékenységekre, valamint új tudás létrehozására. A 4C szolgáltatási koncepció • korlátlan kapcsolódást ad a hallgatók számára (connectivity) a világgal, az információkkal és a számukra fontos emberekkel (család, barátok, csoporttársak, tanárok,

adminisztrátorok); • együttműködési lehetőséget biztosít (collaboration) formális és informális tevékenységekhez: vizsgákra való felkészüléshez, házi feladatok, projektmunkák elvégzéséhez; • támogatja az alkotást, új ismeretek létrehozását (creation of knowledge); • a társas érintkezés, kapcsolódások színhelye (community).10 A hibrid könyvtári terek kialakulását a technológiai fejlesztések, az új típusú oktatási módszerek, a közösségi média és a megváltozott felhasználói igények és elvárások idézték elő. Az ilyen terekben korlátlanul rendelkezésre áll a vezeték nélküli internet kapcsolat, az áramellátás az eszközök újratöltéséhez, a mozgatható bútorok, a szoftverek, a (3D) nyomtatók, a szkennerek, valamint a professzionális támogatás szakemberektől (könyvtárosok, informatikusok). A millenniumi generációk tagjai bárhol és bármikor hozzá akarnak férni az információkhoz, a hálózathoz és

a számukra szükséges technológiához (hardver, szoftver). Szeretik maguk intézni az ügyeiket, ezért magától értetődően kezelik az önkiszolgáló funkciókat és az online felületeket. Különböző formájú, mozgatható bútorokból saját igényeik szerint alakítják át a tereket. A tanulás és társas kapcsolatok, az egyéni felkészülés és a csoportmunka szinte egybefolynak, párhuzamosan zajlanak a fiatalok életében Életritmusuk szerint főként az esti-éjszakai órákban, sőt hétvégén is igénylik az ilyen jellegű felszereltséggel és rugalmassággal kialakított terek használatát. 83 Karácsony Gyöngyi A XXI. századi innovatív, „hibrid” könyvtári terekbe nem azért mennek a hallgatók, mert szükségük van konkrét dokumentumra vagy információra, hanem azért, mert jó ott lenni. A bizonyítékokon alapuló ajánlások négyféle tér kialakításának szükségességéről szólnak az egyetemi könyvtárakban: vonzó és vibráló

közösségi terek; egyéni kutatásra és csoportmunkára egyaránt alkalmas interaktív részlegek; csendes tanulószobák és olvasótermek; valamint elmélyülésre-elmélkedésre alkalmas félreeső, csendes zugok. További dimenzió a tanévek ciklusát követő rugalmasság: vizsgaidőszakban erősebb a csendes helyek iránti igény, míg szorgalmi időszakban a zajosabb projektmunkához szükséges több lehetőséget biztosítani. A könyvtárak sikeressége ezen funkciók és szempontok jól eltalált egyensúlyával mérhető.11 A fent leírt terek létrehozása és fenntarthatósága a környezet és az igények alapos felmérésével, gondos tervezéssel és folyamatos monitorozással (szükség szerinti újratervezéssel), valamint az egyetemek különböző egységeinek (könyvtár, oktatók, és informatikai központ) elkötelezett együttműködésével biztosítható. DEENK-terek újrafogalmazva A 2021/2022. tanévben a Debreceni Egyetem hallgatói létszáma 29 000,

melynek egynegyede (7000 fő) a világ különböző tájairól, összesen 119 országából érkező, külföldi diák. Az egyetem 14 karának és 24 doktori iskolájának képzési palettáján többféle képzési formában több száz szak és szakirány található A nappali tagozatos alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók 95%-ban a millenniumi generáció tagjai A Debreceni Egyetem működésének megfelelően a könyvtár kilenc szolgáltatási helyszínen és egy robosztus virtuális komplexummal áll az egyetemi polgárok és minden érdeklődő rendelkezésére. A fenntartó által megfogalmazott elvárásnak megfelelően az információkhoz való egyenlő hozzáférés, valamint az egységes szempontokra alapuló korszerű szolgáltatás-szervezés adja működése alapját. A kilenc szolgáltatási helyszínen összesen 1157 olvasói férőhely (ebből 263 számítógéppel ellátott) és három számítógépes oktatóterem áll rendelkezésre, melyek

kihasználását évente 17 000 regisztrált felhasználó, 350 000 könyvkölcsönzés, illetve naponta 3000 látogató jelzi. A kurzusokon és tréningeken évente 2000 hallgató vesz részt. Az Élettudományi Könyvtár hallgatói igényekhez igazított nyitvatartása révén felkészülési- és vizsgaidőszakban 8–24 óráig, illetve vasárnap is biztosított a rendelkezésre állas. Az online terek és információforrások az év 365 napján 0–24 órában elérhetők. A könyvtár fizikai terei rendkívül változatosak: a város egyik szimbólumának számító kilencvenéves egyetemi főépület neobarokk stílusvilágától a XXI. századi ultramodern épületek vonalvezetéséig terjed a térformák skálája A 2019 folyamán – több pályázati forrásból és saját erőből – megvalósult, összességében 400 millió forint értékű térátalakítás a DEENK Egyetem téri campusán található két legnagyobb könyvtár, 84 Könyvtár, ami körbevesz:

egyetemi könyvtári terek és szolgáltatások. férőhelykapacitásának 63%-át érintette. Az Élettudományi Könyvtár (ÉTK) két szintjén hallgatói terek felújítására, bútorzatcserére és új funkciók kialakítására, a Bölcsészettudományi és Természettudományi Könyvtárban (BTEK) két publikus szint teljes felújítására, bútorzatcserére, továbbá egy korábban raktárként funkcionáló terület megnyitásával közösségi tér és kreatív műhely kialakítására került sor. Az új terek lényegi elemei A korábban említett, egységes szempontú szolgáltatás-szervezés elvén, továbbá a fizikai elhelyezkedés (az ÉTK és a BTEK egymástól körülbelül 200 méter távolságban található) kapcsán a két könyvtár szolgáltatási funkciói egységes koncepció szerint állnak rendelkezésre. A kialakítás során a két épület korához és stílusához illesztették a modern térkialakítást és a korszerű funkciókat. A megújult

könyvtári terekben inspiráló, izgalmas színvilágot és kényelmes személyes tereket alakítottak ki. Emellett csoportos tanulásra, rekreációra, rendezvények lebonyolítására, valamint tréningekre és műhelymunkára alkalmas helyszínek állnak rendelkezésre A könyvtárban hosszabb időt eltöltő hallgatók számára az otthonosság érzetét és a magasabb komfort-fokozatot takarók, fülhallgatók, laptop-tartók, babzsákfotelek biztosításával igyekeztek elérni. Figyeltek arra, hogy megfelelő mennyiségű hálózati és USB-csatlakozó (minden szegletben és a bútorok közelében vagy a bútorokba építve is) rendelkezésre álljon. Az épületek korlátlan wifi (eduroam) lefedettsége közel 100%-os A tanulószobák, oktatótermek és rendezvényterek használatát online teremfoglaló rendszerrel koordinálják A legrégibb épületben is a legkorszerűbb, 100%-ban önkiszolgáló könyvtárhasználat vált lehetővé a fejlesztés eredményeként: a

korábban már megszokott online beiratkozás és (otthonról is lehetséges) raktári kikérés után a könyvek önkiszolgáló kikölcsönzése és visszaadása valósult meg. A két legnagyobb kölcsönzési forgalmat bonyolító könyvtárban lehetővé vált a nyitvatartási időn túli könyvvisszaadás: a BTEK-ben az egyetemi főépület teljes nyitvatartási időszakában (6–22 óra között és hétvégén is), az ÉTK-ban pedig az épületen kívül elhelyezett könyvgyűjtő automata révén időbeli korlátozás nélkül. Az önkiszolgáló funkciókat az RFID technológia bevezetése, illetve az azt megvalósító (2017-ben indult) hétéves fejlesztési projekt teszi lehetővé: az átalakításban érintett könyvtárakat is beleértve, 2022-ben hét szolgáltatási helyen fejeződik be a technológiai átállás. A tapasztalatok alapján biztosabban tervezhető és hatékonyan végezhető az állomány-ellenőrzés, ezért elindították a tárgyi eszközök RFID

alapú azonosítását is. Hazai egyetemi könyvtári területen unikális szolgáltatás a Kreatív műhely, ahol a 3D és VR-eszközöket, okostáblákat és Lego robotkészleteket elsősorban a tanárképzés szolgálatába állítva képzeltek el: határozott cél a jövő pedagógus generáció támogatása technikai és módszertani foglalkozások, valamint gyakorlási-felkészülési lehetőség biztosításával. A használatba vétel óta eltelt idő ezt az elképzelést kiszélesítette: a legkülönbözőbb szakok hallgatóságának bevonásával igazolódott, hogy az ilyen jellegű alkotó-támogató eszközök minden képzési területen hozzáadott értéket képviselnek. 85 Karácsony Gyöngyi A JegyzetSziget az Egyetemi Kiadó kiadványainak megvásárlásán túl papír-írószer beszerzésére, kötészeti és reprográfiai szolgáltatások igénybevételére ad lehetőséget. Mindeközben az egyetemi jegyzeteket, könyveket, tankönyveket a kiadó webshopjában

tér- és időbeli korlátok nélkül beszerzésre vagy hozzáférésre kínálják. A tréningteremben a hagyományos frontális oktatásról tréning-módszertanra és fa­ ci­li­tá­ciós technikák alkalmazására tértek át, tartalmilag pedig az információ-menedzsment, open science ismeretek átadásán túl a transzverzális készségek és soft skillek fejlesztése kerül a fókuszba. Rendezvényeink célja az egyéni fejlődés és a közösségépítés egyaránt A terekben, funkciókban és szolgáltatásokban való eligazodást az épületek stílusához illeszkedő információs táblák, valamint a két épület bejáratánál elhelyezett elektronikus tájékoztató oszlopok segítik. Megvalósítási fázisban van a foglaltság-számláló szolgáltatás, amelynek segítségével a hallgatók informálódhatnak a szabad könyvtári helyekről az egyetem téri campuson. Több mint könyvtár Értelmezésünkben a DEENK megújult terei XXI. századi „hub”-ként

funkcionálnak: olyan helyként, ami kényelmes és praktikus, értékőrző és innovatív egyszerre; ami az emberek és információk találkozási csomópontja. Egy régi könyvraktár helyét többéves előkészítő munkával közösségi funkciókra készítették fel: a Sziget exkluzív terében minikoncertek, kiállítások, előadások, beszélgetések, tréningek zajlanak az egyetemi polgárok és vendégeink nagy örömére. A rendezvény nélküli időszakokban a Sziget tanuló-társalgó-elvonuló térként funkcionál A közösségépítést az online térben is folyamatosan végezzük: a járványhelyzet alatt egyedül ez a fórum állt rendelkezésre; így a megújult terekhez kapcsolódóan a közösségi médiában zajlott a tanulószobák elnevezése is.12 A járványhelyzet alatt új műfajjal próbálkoztunk a tartalomgyártás területén: az AudMax című podcast13 révén olyan réteget érünk el (25–39 év közötti férfiak), akikkel más fórumokon csak

kisebb arányban sikerül kapcsolatot teremtenünk. A térátalakítási projektünk legnagyobb eredménye a térélmény: az az atmoszféra, amit az egyes részletek összeillesztésével megélünk az átalakított helyszíneket járva. A 2006-ban átadott Élettudományi Könyvtár ridegen szürke üveg-beton konstellációjába lágy vonalakat és otthonos, „kuckós” érzeteket vittünk a terek osztásával, a különféle formájú és funkciójú bútorzattal, a hangszigetelő szövetekkel és a meleg, játékos színvilággal. A főépület északi traktusát elfoglaló Bölcsészettudományi Könyvtár extravagáns lámpái csalogatóan ragyogják be a Díszudvart. A hagyomány és állandóság ötvöződik itt a modernitással és a kényelemmel három emeleten. A középső szinten az Előcsarnok elegáns szállodák recepcióját idéző méltósággal fogadja a látogatókat, ahol azonnal kedvünk támad a többezer kötet közötti böngészésre, újságolvasásra

vagy egy baráti csevelyre a kényelmes füles fotelekben. De meglehet, hogy sietős léptekkel a polcokon 86 Könyvtár, ami körbevesz: egyetemi könyvtári terek és szolgáltatások. a nevünkre kikészített raktári könyvekhez, majd rutinosan az önkiszolgáló kölcsönzőhöz lépünk és gyorsan távozunk. A felső szinten a szabadpolcos szakirodalmi gyűjteménytérből kétszárnyú üvegajtón át jutunk a 116 férőhelyes, hatalmas üvegablakokkal tovább tágított Olvasóterembe. Ki ne vágyna a Nagyerdő lombkorona szintjén tanulni a hatalmas rézcsillárok alatt kialakított, ultramodern bútorzatú és színvilágú térben? A BTEK alsó szintjére egy félreeső lépcsőn lépdelve egy tágas nappaliszobában találjuk magunkat. Ez egy olyan Sziget (és valóban: részben a régi Sziget Könyvesbolt helyén vagyunk, aminek a nevét megőriztük), ahol mindig otthon érezhetjük magunkat: találhatunk egy zugot, ha el akarunk bújni a laptopunkkal, lekaphatunk

egy könyvet a polcról, kávézhatunk-uzsonnázhatunk a barátainkkal, vagy választhatunk a rendezvény-kínálatból. A DEENK egyetem téri épületeiben minden adott a hatékony és jó hangulatú hallgatói tevékenységekhez – ahogyan a helyi sajtó fogalmazott: élményszerűvé tettük a tanulást.14 Hogyan tovább? Meddig innoválunk? A DEENK a 2019. évi átalakításokkal megközelítette a commons/hub fogalmát: tereink a tanórán kívüli tanulás, a hallgatói tevékenységek központi színterévé váltak a campuson A járványhelyzet elmúltával a tanulóhelyek foglaltsága folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. A hallgatói közösségi média felületeken rendszeresen visszatérő téma a könyvtár. Elégedettek lehetünk-e? Megnyugodhatunk, megpihenhetünk-e? A válasz határozott NEM Megyünk tovább, hiszen megvalósítás előtt álló konkrét terveink vannak: vizsgáljuk az épülettől és campustól független dokumentum-kölcsönzés, a laptop

kölcsönzés és a hibrid tréningtermek kialakításának validitását. Felülvizsgáljuk a folyamatainkat és új mérési pontokat vezetünk be, melyek alapján értékelhetjük a terek működését Befejeztük a térátalakítást? Nem! Elkezdtük a tereket szolgáltatásként kezelni. Azokban a terekben, melyeket a hallgatói igények változását fókuszban tartva alakítottunk ki, a hallgatók életét továbbra is figyelni, mérni, a változásokat monitorozni, és a szolgáltatásokat folyamatosan újratervezni szükséges.15 Az innovatív, hibrid könyvtári terek csakis proaktív, agilis és alkalmazkodó szemlélettel működtetve maradhatnak hosszú távon sikeresek. A hagyományosan stabilitást és állandóságot sugalmazó könyvtáraknak a folyamatos változásra kell áthangolni a tevékenységüket. Ez a folyamatos változás, a multitasking és folytonos online elérhetőség a millenáris nemzedék életmódjának alapja – tehát számukra a stabilitást, a

biztonságot a tevékenységükhöz alkalmazkodó, sokszínű és sokrétű, sokfunkciós és rugalmas térkialakítással és szolgáltatásokkal – azaz egy holisztikus szemléletmóddal lehetséges a könyvtárakban megteremteni.16 Hogyan készülhetünk fel ezekre a feladatokra? Hogyan biztosíthatjuk azt, hogy a könyvtári terek és szolgáltatások a jövőben is relevánsak maradjanak? Az egyetemi könyvtáraknak meg kell érteniük a generációs és egyéni igényeket, a tanulási stílusok és oktatási módszerek sokszínűségét. Fel kell fedeznünk azokat a területeket, 87 Karácsony Gyöngyi amelyekben a könyvtár és személyzete hozzáadott értéket visz a felsőoktatás rendszerébe. Érdemes értelmeznünk és elemeznünk a hallgatói eredményesség sikerkritériumait és a műveltség fogalmát a XXI. században Ajánlatos szétszálazni az ezeket alkotó készségeket, kompetenciákat, és azok fejlesztésére fókuszálni a modern pedagógiai

módszerekre és konstruktivista tanulás-elméletekre alapozva Meg kell találnunk a könyvtárosok helyét, szerepét az egyetemi ökoszisztémában. Ideje meghatároznunk, milyen ismeretekkel rendelkezik majd egy könyvtáros, egy könyvtárban dolgozó munkatárs a XXI. század harmadik évtizedében Ehhez minden valószínűség szerint a könyvtáraknak tanuló szervezetekké kell válniuk Az általunk épített agilis és inspiráló terekben nekünk magunknak is inspirációt kell találnunk mindehhez. Olyan működést kell kiépítenünk, amelyhez az egyetemi könyvtáraknak nem kell messzire menniük: az open science koncepcióban központi értékként kezelt integritás és transzparencia, a folyamatos változásmenedzsment és fejlődési szemlélet immár nem újdonság számunkra. A terek hatással vannak az ott zajló tevékenységekre: összehozzák az embereket, bátorítják az együttműködést, a felfedezést, az alkotást és az innovációt. A terek

átalakításával módosíthatók az ott zajló tevékenységek is – a terek tehát a változás ügynökei és eszközei.17 Jegyzetek és irodalom 1. Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár stratégiai terv Forrás: https://dealib unideb.hu/dea/handle/2437/229545 [2022 február 28] 2. Definíció: a tudományos kutatás folyamatának újszerű értelmezése, amelynek fókuszában az ismeretek, kutatási eredmények valós idejű (a létrehozással közel egyidejű), a digitális és kollaborációs technológiák felhasználásával történő szétsugárzása áll. Forrás: https:// ec.europaeu/info/research-and-innovation/strategy/strategy-2020-2024/our-digitalfuture/open-science en [2022 március 10] 3. Lásd a DEENK honlapjának „Kutatási folyamat és publikálás”, „Láthatóság, értékelés, megőrzés”, „Publikációk kiadása az Egyetemen” menüpontjait, valamint az iDEaTudóstér és DEA szolgáltatásokat, továbbá a DEENK által üzemeltetett

magyar nyelvű open science tájékoztató portálokat. Forrás: https://libunidebhu/hu; https://tudosterideaunidebhu; https:// dea.libunidebhu; https://opensciencehu; https://instantsciencehu [2022 március 10] 4. The EU's open science policy Forrás: https://eceuropaeu/info/research-and-innovation/ strategy/strategy-2020-2024/our-digital-future/open-science en [2022. március 10] 5. Állásfoglalás a nyílt tudományról Forrás: https://nkfihgovhu/hivatalrol/strategia-alkotas/ open-science [2022. március 10] 6. GUPTA, Sanjay: Vezető a változó világban Budapest, Sangeet Kft, 2021 24–27 p 7. KOMÁR Zita: Generációelméletek = Új Köznevelés, 73 évf 8–9 sz 2017 14–16 p Forrás: https://folyoiratokohgovhu/sites/default/files/journals/uj kozneveles 2017 8-9 online.pdf [2022 március 10] 88 Könyvtár, ami körbevesz: egyetemi könyvtári terek és szolgáltatások. 8. YOO-LEE, Eun Young – LEE, Tae Hon – VELEZ, LaTesha: Planning library spaces and services

for Millenials: an evidence-based approach. = Library Management, Vol 34 No 6–7 2013. 498–511 p Forrás: https://doiorg/101108/LM-08-2012-0049 [2022 március 10] 9. SEAL, Robert A: Library spaces in the 21st century: Meeting challenges of user needs for information, technology, and expertise. = Library Management, Vol 36 No 8–9 2015 558–569. p Forrás: https://doiorg/101108/LM-11-2014-0136 [2022 március 10] 10. Uo 11. CHOI, Fatt Cheong – GOH, Su Nee: A framework for planning academic library spaces = Library Management, Vol. 37 No 1–2 2016 13–28 p Forrás: https://doiorg/101108/ LM-01-2016-0001 [2022. március 10] 12. Filmes dokik a DEENK-ben Forrás: https://hirekunidebhu/filmes-dokik-deenk-ben [2022 március 10.] 13. AudMax: a DEENK tudományos podcastje Forrás: https://libunidebhu/hu/podcast [2022 március 10.] 14. Debrecenben élménnyé tették a tanulást Forrás: https://civishirhu/helyben-jaro/2020/09/ debrecenben-elmennye-tettek-a-tanulast [2022. március 10]

15. SINCLAIR, Bryan: Commons 20: Library spaces designed for collaborative learning = Educause Quarterly, Vol. 30 No 4 2007 Forrás: https://ereducauseedu/articles/2007/ 11/commons-20-library-spaces-designed-for-collaborative-learning [2022. március 10] 16. BEARD, Jill – DALE, Penny: Library design, learning spaces and academic literacy = New Library World, Vol. 111 No 1–12 2010 480–492 p Forrás: https://doiorg/101108/ 03074801011094859 [2022. március 10] 17. SPENCER, Mary Ellen – WATSTEIN, Sarah Barbara: Academic Library Spaces: Advancing student success and helping students thrive. = Libraries and the Academy, Vol 17 No 2 2017. 389–402 p Forrás: https://doiorg/101353/pla20170024 [2022 március 10] Karácsony Gyöngyi informatikus könyvtáros, angol nyelvtanár, közgazdász, coach, tréner és tanácsadó. A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár főigazgatója (2013–), az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiumának (EKK) elnöke (2019–2022)

Tevékenységének fókuszában jelenleg az open science, a stratégiai menedzsment, a szervezetfejlesztés, a változásmenedzsment, valamint a PDCA szemléletű szolgáltatás-tervezés és-szervezés, infrastruktúra fejlesztés, költségvetés tervezés, emberi erőforrás gazdálkodás áll. ORCID: 0000-0001-6588-743X 89 Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2022. Szerk Kiszl Péter, Németh Katalin Budapest, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet. 2023 91–108 A Tudományos Adatelemző Módszertani Központ és Levéltári Nyílt Kutatási Adatforrástár projektje a Miskolci Egyetemen Szendi Attila Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum, főigazgató TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ A Tudományos Adatelemző Módszertani Központ és Levéltári Nyílt Kutatási Adatforrástár projekt megvalósítása eszmei alapjait tekintve 2017-ben indult, és várhatóan 2023 végére fejeződik

be. A közel 10 milliárd forintos beruházás gazdája a Miskolci Egyetem, partnere a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, megvalósítója a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. A Miskolci Egyetem és a megyei levéltár hosszú távú együttműködése többcélú, infrastrukturális és funkcionális célkitűzéseket egyaránt magában foglal. Egyrészt szó van a kampuszon létrehozott, környezetébe illő épületkomplexumról, amely zöld technológiai megoldásokkal élve fenntartható, és magában foglal egy modern levéltári épületet korszerű tömörraktárral, illetve attraktív közösségi terekkel. Másrészt az 52 éves egyetemi könyvtári épület teljes felújítását is jelenti egy új repozitórium hozzácsatolásával. Funkcionálisan a meglévő könyvtári-levéltári adat- és dokumentumbázis köré épülő, megújuló szolgáltatásrendszer, illetve az adattudományt fókuszba állító

tevékenységek jellemzik majd, illetve nem utolsósorban a tudományos, képzési, innovációs és közszolgálati funkciókon túl „élményszolgáltatásokat” is biztosító tudásközpont létrehozása a cél. A többlépcsős innováció eredménye a két intézmény tevékenységének szakmai együttműködése révén létrejövő, XXI. századi követelményeknek megfelelő, intelligens tudásszolgáltató centrum, amely egyidejűleg növeli a Miskolci Egyetem versenyképességét, minőségi körülményeket teremt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár archiválási és kutatási tevékenységei számára, és nem utolsósorban fejleszti a levéltáriközgyűjteményi szolgáltatások minőségét. A Központ létrehozásának és kialakításának fő céljai A létrehozás ötlete mögött egyrészt valós szükségletek, másrészt a modern tudományos előrehaladás vívmányai gyakorlatba ültetésének vágya húzódik. Egyrészt a BorsodAabaúj-Zemplén

Megyei Levéltárnak szüksége van egy új, modern raktározási és feldolgozási lehetőségekkel ellátott épületre egy méltó környezetben, ezzel egyidejűleg a Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum 1969-ből származó épületének szüksége van egy minden részletre kiterjedő felújításra. Másrészt az adatelemzésben rejlő lehetőségek új utakat https://doi.org/1021862/vkkv202291 91 Szendi Attila nyithatnak a könyvtári tevékenységpaletta felfrissítésére, az egyetemen folyó kutatások új típusú támogatására. Harmadsorban lehetőséget kínál a két intézmény, a levéltár és a könyvtár új típusú együttműködési szegmenseinek kialakítására. Ebből fakadóan a projekt gazdája a Miskolci Egyetem, további érintett-érdekelt fél a fejlesztésben a Magyar Nemzeti Levéltár, illetve közelebbről a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. Az alábbi, főbb célkitűzések fogalmazódtak meg a projekt kapcsán: • A

Miskolci Egyetem kampuszán – amely az ország többször legszebbnek megválasztott kampusza – létrehozott, környezetébe illő épületkomplexum; • A legmodernebb, lehetőleg zöld technológiai megoldásokat felhasználó, fenntartható intézményegyüttes (többek között modern épületgépészeti megoldások, hőszivattyúk, mobil terek létrehozása stb.) működtetése; • A meglévő könyvtári-levéltári adat- és dokumentumbázis köré épülő szolgáltatásrendszer; • Funkcionálisan a szövegelemzést és az adattudományt fókuszba állító tevékenységek; • Országos, illetve országhatáron túlra nyúló együttműködések, képzések, projektek megvalósítása; • A tudományos, képzési, innovációs és közszolgálati funkciókon túl „élményszolgáltatásokat” is biztosító tudásközpont kialakítása. A projekt elnevezésének magyarázata Mivel a projekt címe meglehetősen hosszú és sokak számára talányos, ezért

részletesen bemutatjuk, mit jelentenek benne az egyes fogalmak: • Tudományos: vagyis megkülönböztetjük az üzleti szolgáltatásoktól; • Adatelemző: ez az adattudós (data scientist) tevékenységének megnevezése, módszertanának alkalmazása, ami az intézmény különlegessége és profilja lesz; • Módszertani: nem önmaga kívánja elemezni az adatokat, hanem módszertani segítségnyújtás révén lehetővé teszi az egyes tudományágak művelői számára az adatelemzés alkalmazását; • Központ: gyűjtőhelye az egyetemi és azon kívüli adattudományi ismereteknek; • Levéltári: a Magyar Nemzeti Levéltár mint társintézmény jelenléte; • Nyílt: ez az angol ’open’ kifejezés megfelelője, ami annyit tesz, hogy nyíltan, szabadon hozzáférhető (regisztráció stb. révén, de nem üzleti alapon); • Kutatási: a tudományos kutatás céljait, tevékenységét (open science research data) szolgálja; • Adatforrástár vagy

adatforrásközpont: kutatási forrásanyag (digitális szöveg, kép stb.), de az adatelemzésre előkészítve; • Tár: mint levéltár, könyvtár, de ez is lehet központ, azaz adatforrásközpont. 92 A Tudományos Adatelemző Módszertani Központ és Levéltári Nyílt. Miért éppen adatelemzés? A közgyűjtemények életében elodázhatatlan lépés a paradigmaváltás: a hagyományos szerepek, feladatok, szolgáltatások, szerepkörök elnevezésükben és tartalmukban is megújulásra szorulnak annak érdekében, hogy a digitális korszak felhasználói igényeit a maguk komplexitásában gördülékenyen ki tudják szolgálni. Ennek kiváló apropója a Miskolci Egyetem könyvtári épületének felújítása, amely szükségszerűen nemcsak külső, hanem belső megújulást is magával hoz. Ahogyan oly sok tudományos intézmény esetében, így a Miskolci Egyetem oktatási-kutatási tevékenységei esetében is alapszükségletté vált – a hagyományos

adathordozó-típusok mellett – a folyamatosan termelődő digitális adatok és dokumentumok kezelése. Ezek „előállítói” ugyancsak kiléptek a hagyományos szerepkörökből: megjelentek a digitális bölcsészet, nyelvészet, irodalom, jogtudomány, közgazdaságtan, egészségtudomány, földtudomány, anyagtudomány, gépészet és informatika képviselői. Ebből következően a hagyományos könyvtárosi, levéltárosi szerepek is hangsúlyeltolódást élnek át: a digitális adatok feldolgozása, elemzése és disszeminálása adattudósok, adatbányászok, statisztikusok feladata lehet a megújult könyvtári, levéltári, múzeumi környezetben. A két együttműködő intézmény (az egyetemi könyvtár és a megyei levéltár), mint adatgazda gyűjti és rendszerezi a digitális információkat, az adatelemzés szakemberei pedig feltárják a rejtett összefüggéseket, majd pedig az adatvizualizáció segítségével értelmezik-ábrázolják és

hozzáférhetővé teszik felhasználóik számára. A megvalósítás jogszabályi alapjai1 Az összesen 9,6 milliárd forintos, 2017-ben indult, majd 2023-ban lezárni tervezett projekt indítását és végigvitelét az alábbi jogszabályok alapozták meg: • 2097/2017. (XII 28) Korm határozat a Miskolci Egyetemen létrehozandó Tudományos Adatelemző Módszertani Központ és Levéltár Nyílt Kutatási Adat­forrástár létrehozása előkészítésének a Beruházás Előkészítési Alapból történő támogatására; • A Kormány 1225/2021. (V 3) Korm határozata a Miskolci Egyetem Tudományos Adatelemző Módszertani Központ és Levéltári Nyílt Kutatási Adat­ for­rástár megvalósításáról. A projekt megvalósítója a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (BMSK). Ugyanis az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII törvény

alapján, az állami magasépítési beruházásokról szóló 299/2018 (XII 27) Korm rendelet által kijelölt ügynökség a megvalósítója azoknak a kormányzati magasépítési beruházásoknak, amelyek kivitelezési becsült értéke meghaladja a nettó 700 millió forintot. 93 Szendi Attila A projekt időkeretei Az ötlet születése, illetve az eszmei tervezés 2017 nyarán indult. Az ünnepélyes alapkőletétel 2021 június 24-én zajlott, többek között dr Varga Judit igazságügyminiszter részvételével, aki ekkor az Universitas Miskolcinensis Alapítvány kuratóriumának elnöke. Az építkezés várható befejezésére, az átadásra 2023 végén kerül majd sor. Ezt követi az informatikai infrastruktúra kiépítése, illetve a tervezett szakmai tartalom megvalósítása, az új szolgáltatások felállítása. Részfeladatok A két intézmény együttműködésének keretei között az alábbi részfeladatok körvonalazódtak a Miskolci Egyetem számára: •

A Könyvtár, Levéltár, Múzeum 50 éves épületének és régi repozitóriumának teljes felújítása a kor követelményeinek megfelelően; • Új repozitórium építése a meglévő mellé; • A jelenleg rendelkezésre álló épített és műszaki infrastruktúra minőségi állapotjavítására alapozva, a jelenlegi és várható adat- és iratállománynak megfelelő tárolási kapacitások kialakítása; • A klasszikus könyvtári, levéltári, múzeumi tevékenységi folyamatok modernizálása; • Új, innovatív közgyűjteményi és egyetemi funkciók, szolgáltatások létrehozása (szövegelemzés, adatbányászat, online elérhető digitális forráskönyvtár) az új módszertani elemek beépítése révén; • A Könyvtár, Levéltár, Múzeum, mint az adatelemzés módszertanának bázisa; • Együttműködés az adatelemzés terén a Karok tudományterületeivel; • Együttműködés az adatelemzés terén a tudományterületek között; •

Együttműködés az adatelemzés terén más intézményekkel; • Az egyetem, mint felsőoktatási intézmény és a megyei levéltár, mint közgyűjtemény közötti együttműködés módszertani alapjainak megteremtése; • Tudományos élményközpont kialakítása; • Az egyetem részéről új, piacorientált képzések kialakítása, új módszertani innovációk és együttműködési formák létrehozása; • A tudomány, az innováció, a központ, és így az egész egyetem vonzerejének fokozása az egyetemi polgárok és a város, a régió polgárai felé. A két intézmény együttműködésének keretei között az alábbi részfeladatok körvonalazódtak a Magyar Nemzeti Levéltár számára: • A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár új épülete új raktárral a Miskolci Egyetem területén a jelenlegi, illetve várható adat- és iratállománynak megfelelő tárolási kapacitások kialakítását teszi lehetővé; 94 A Tudományos Adatelemző

Módszertani Központ és Levéltári Nyílt. • • • • • A levéltár anyaga nyílt hozzáférésű adatforrástárként szolgál; A levéltár anyagának digitalizálása a széles körű felhasználás és feldolgozás érdekében; Új, innovatív közgyűjteményi funkciók, szolgáltatások létrehozása; Továbbképzések szervezése és lebonyolítása; Együttműködés a Miskolci Egyetemmel: felsőoktatási intézmény és közgyűjtemény közötti együttműködés módszertani alapjainak megteremtése. A többlépcsős innováció eredménye a két intézmény tevékenységének szakmai együttműködése révén létrejövő, a XXI. századi követelményeknek megfelelő, intelligens tudásszolgáltató centrum, amely egyidejűleg növeli a Miskolci Egyetem versenyképességét, minőségi körülményeket teremt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár archiválási és kutatási tevékenységei számára, és nem utolsósorban fejleszti a

levéltári-közgyűjteményi szolgáltatások minőségét. Röviden az egyetemi könyvtár épületéről2 Az 1966–1969 között felépült könyvtár építése kapcsán – melynek vezető építésze és egyben felelős tervezője Tolnay Lajos volt – az akkori intézményvezetés máig ható, tehát a mostani felújításra is érvénnyel bíró szakmai szempontokat fogalmazott meg: • A könyvtár állandóan fejlődő, változó intézmény. Az egyetemi könyvtár még inkább, hiszen az egyetemek szervezeti rendje, az oktatás formája, az oktatás és kutatás tartalma, célja is fokozatosan változhat. • Ebből fakadóan a könyvtár szerkezetének jövőbeni bővíthetősége és funkcióinak alakíthatósága érdekében már a tervezéskor biztosítani kell az épület horizontális és vertikális irányban megoldható továbbépítését, hiszen „a könyvtárépítés a mozgékonyságot biztosító flexibilitás alkalmazásával képes követni a változások

korának változó igényeit.” • Világos, napfényes olvasótér épüljön. Ennek érdekében a tetőszerkezetbe eredetileg 264 db 108x108 cm-es, világító felületű üvegkupolát építettek be az olvasóterem természetes, egységes fényszórású megvilágítása céljából • Korszerű építészeti megoldásokkal „zajmentes övezetek alakuljanak ki”. • „Mind külső, mind belső megjelenésében az olvasókra és a könyvtárat látogató személyekre kedvező benyomást és erős vonzást gyakoroljon.” • Az emeleti olvasói szinten valamennyi könyvtári szolgáltatásnak egyetlen, egységes térben kell folynia. A hatalmas, egy légterű olvasói térben, mely a 70-es évek elején Európa egyik legnagyobb olvasóterme volt, három fix pontot határoztak meg: a feljárati lépcsőt, a raktártömb bejáratául szolgáló „nyaktagot”, és a szerelvények vezetésére és egészségügyi célokra szolgáló beépített tömböt. „E három fix pont

helyének és funkciójának megtartásával az olvasószolgálati 95 Szendi Attila szint sokféleképpen alakítható és variálható a mindenkori igényeknek megfelelően, a szerkezet megbontása vagy átépítése nélkül.” Az elkészült egyetemi könyvtár a később kiütköző tervezési hibák ellenére is valóban a korszak egyik legmodernebb, a könyvtári funkciók ellátására maximálisan alkalmas, akkor még kívül és belül is impozáns, a már korábban elkészült egyetemi épületegyüttes stílusához jól illeszkedő, építészetileg is kiemelkedő teljesítménynek számító alkotás. A végeredmény egy kétszintes, lapos, hatalmas üvegfelületekkel lehatárolt épület, amelyre merőlegesen csatlakozik a kocka alakú, hatszintes, monolit vasbetonból készült raktártömb A projekt infrastruktúrafejlesztő elemei • • • • • 96 A Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára számára irodaépület céljára új

épületszárny megépítése a Miskolci Egyetemi Könyvtár, Levéltár, Múzeum közvetlen szomszédságában. A Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára számára új épületszárny megépítése egy új, modern technológiára épülő, háromemeletes levéltári raktár létrehozására. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár új épülete a jelenlegi alsózsolcai telephelyet felváltó, méltó környezetet és számos együttműködési lehetőséget biztosít a jövőben. A munkatársak irodái, a kutatóterem, a restaurátorműhely, az iratrendező helyiség mellett egy attraktív, mintegy 750 négyzetméternyi közösségi tér is rendelkezésre áll majd. Az iratanyagok elhelyezése részben tömörített raktári állványos polcrendszer kiépítésével, részben hagyományos módon történik. Az elhelyezendő levéltári iratok tárolását szolgáló, tömörített raktári állványos terület 2000 négyzetmétert, a hagyományos

polcrendszerrel rendelkező terület 1000 négyzetmétert ölel fel. Készül egy konferenciaterem, illetve a Miskolci Egyetem távlati céljai szerint különleges technikai megoldások alkalmazására is alkalmas planetáriumvetítő-helyiség. A készen vásárolható, összeszerelhető, félgömb felületű sátorszerkezetnek a teremben történő felállításával a planetáriumi szerepkör is megvalósítható. A különleges helyzetű, „lebegő” helyiség az egyetemmel közös használatú és tervezetten közönségforgalmi célokat szolgáló, emblematikus tér lehet. A Miskolci Egyetemi Könyvtár, Levéltár, Múzeum 52 éves épületének átalakítása, felújítása. A Miskolci Egyetemi Könyvtár, Levéltár, Múzeum meglévő, hatszintes raktárépületének teljes felújítása. Funkcióját tekintve központi könyv- és folyóiratraktár fix és egységes polcrendszerrel. A jelenlegi raktárépület mintegy 2500 négyzetméteres területe hatékony

tömörraktározásra nem alkalmas, ez a fajta raktározási módszer az új repozitóriumban valósul meg A Tudományos Adatelemző Módszertani Központ és Levéltári Nyílt. • • • • • • A Miskolci Egyetemi Könyvtár, Levéltár, Múzeum számára a meglévő mellé, egy új, hatszintes raktárépület felhúzása tárolókapacitás-bővítési céllal, tömörraktározási lehetőséggel. Központi közlekedő mag megalkotása a négy épület között, amely az egyes szinteken hidak révén biztosítja a különböző épületrészek közötti közlekedést. A könyvtár épületszárnya és az új raktári épületszárny a könyvtár alsó szintjén, míg az új levéltári épületrész és az új raktárépület a levéltár 3. emelete szintjén kerül ös�szekötésre zárt hidakkal Így a raktárépületben található lift segítségével csak az itt dolgozók számára, mód nyílik a két épület közötti belső közlekedésre. Új parkolók

létrehozása az épületegyüttes körül, valamint az egyetemi park építkezéssel érintett területeinek „újrazöldítése”. A gyalogutak, sétányok mellett két helyen kiemelt jelentőségű park, ill. szabadtéri átrium létrehozására kerül sor. A könyvtárépület és a repozitórium között igényes növénytelepítésű, pihenőhelyeket is tartalmazó, csendesebb parkrész kerül kialakításra Az új levéltári épület egyetemi feltáró út melletti homlokzatának tengelyében pedig egy átrium hangulatú „találkozótér” születik. Mind a levéltár, mind a múzeum épületének esetében teljes belsőépítészeti arculatépítés a régi és új funkciók fényében. Mind a levéltár, mind a múzeum épületének esetében az informatikai alapinfrastruktúra fejlesztése, a digitális eszközpark bővítése a modern feladatvállalások, valamint a szolgáltatások tervezett tartalmi és minőségi megújítása tükrében. A projekt kapcsán kiemelt

szempont az energiahatékonyság, a ki­bo­csá­tás­csök­ ken­tés, a víztisztítás, víztakarékosság elérése. A kivitelezés és a fenntartás során egyaránt célkitűzés a hulladékmennyiség csökkentése, az újrahasznosítás, a kör­ nye­zet­barát megoldások alkalmazása, ezáltal pedig áttételes hozzájárulás a fenn­ tart­ható környezeti szempontokat figyelembe vevő szervezeti kultúra és kör­ nye­zet­tudatos életmód kialakításához. Újonnan kialakításra kerülő funkciók Az infrastruktúra fejlesztésére szervesen ráépülnek majd az átalakításra kerülő, hagyományosnak mondható feladatkörök, illetve az eddigiekhez képest újnak tekinthető szerepek. Szövegelemzés, adatbányászat, adattudományi szolgáltatások A Tudományos Adatelemző Módszertani Központ és Levéltári Nyílt Kutatási Adat­for­ rás­tár az egyetemen már működő adatelemzési kutatások eredményeit az adattudomány szintjére emelve, a

tudományos adatok új szemléletű elemzésének alkalmazását kívánja a tudományterületek minél szélesebb körében azok művelői számára lehetővé tenni, a digitalizált, illetve digitális állományokra alapozva. A központ a kialakított szolgáltatásokat külső cégek, partnerek számára üzleti alapon kívánja szolgáltatni 97 Szendi Attila Tudománymetria A létrehozandó központ a jövőben a bibliometriai szolgáltatásokon túl (úm. digitalizált szakirodalom adatelemzése, az eredmények vizualizációja, hallgatók támogatása a releváns szakirodalom felkutatásában) tudománymetriai szolgáltatások (kutatási területek, irányok feltérképezése szakirodalom alapján) nyújtását is tervezi. Levéltári dokumentumok digitalizálása és online elérése, e-Levéltári szolgáltatások Az egyik alapcélkitűzés a levéltári dokumentumok digitalizálása, valamint azok, mint nyílt kutatási adatforrások elérhetővé tétele, továbbá a

digitalizált állományokon alapuló szövegelemzési és adatbányászati szolgáltatások nyújtása. Az új módszertani elemekre épülő képzések indítása A központ létrehozásával az új módszertani elemek és innovatív tevékenységek számos helyen integrálódnak az egyetem képzéseinek rendszerébe. Ezek közül kiemelendő a tervezett két új képzés: • a Miskolci Egyetem MEMOOC Képzési Központjának segítségével egy nyílt, távoktatási rendszerű, a levéltártudományhoz kapcsolódó „records manager” (elektronikus iratkezelő) szakirányú továbbképzés, valamint • egy „digitális bölcsész” (társadalomtudományi adatelemző) BA-képzés. Közös innovatív fizikai terek A központ egyik legfontosabb objektuma a Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum épületének 2400 négyzetméter alapterületű, akadálymentesített olvasói tere. Olyan innovatív belsőépítészeti megoldásokban, illetve olyan új berendezésekben és

infokommunikációs technológiai eszközökben gondolkodunk, amelyek elősegítik a tehetséges szakemberek (hallgatók, oktatók, kutatók) fizikai és virtuális találkozását. Multifunkcionális térkínálat és -kihasználás fog megvalósulni, amely nem gátolja az áttekinthetőséget, ugyanakkor mégis a felhasználók sokféle igényeit igyekszik kiszolgálni: a tanulás csendes, egyéni formái mellett a közösségi tanulás kötetlenebb, hangosabb formái egyaránt megvalósíthatók lesznek, többek között mobil válaszfalak segítségével. A tervek között szerepel a korábbinál jóval kevesebb, alacsonyabb, mozgatható könyvespolcok segítségével mobil, tematikus könyvszigetek létrehozása, amelyek szakmai és ún. harmadik missziós találkozásoknak egyaránt teret nyújtanak. A korábbi, ún Disputa-tér, amely az egyetemi és városi rendezvényeknek adott otthont, ugyancsak átalakul, modern installációkkal felszerelve szolgálja majd a közönséget.

Egyik kiemelt szerepeként adatvizualizációs tér lesz, célja a vizualizációk eredményeinek bemutatása, hogy szemléltesse és megértesse a látogatókkal az adatelemző, mintakereső, kódoló-dekódoló, kódfeltörő algoritmusok működését. E tevékenység egyben része a látvány- és élményközpont funkciónak is Mind a földszint, mind az emelet kínálatában szerepel a kisebb-nagyobb konferenciák megrendezésére alkalmas, modern felület. A tervek között szerepel egy kávézót 98 A Tudományos Adatelemző Módszertani Központ és Levéltári Nyílt. magában foglaló könyvesbolt kialakítása is, amely a könyvtár földszintjéről nyílik, elsősorban az egyetem által kiadott jegyzetek, tankönyvek, tanulmánykötetek, kötelező szakirodalom árusítását szolgálja, emellett a társasági élet és a felfrissülés színtere az egyetem polgárai számára. Tudományos látvány- és élményközpont Fontos szempont, hogy a Miskolctól

földrajzilag elkülönülő Egyetemváros innovatív, vonzó helyként szolgáljon a város és az észak-magyarországi régió arra fogékony lakosai számára is. Ezért a projekt további fő törekvése, hogy – a digitális információforrások szolgáltatása és a módszertani központ funkció mellett – egy kisebb, tudománynépszerűsítő látvány- és élményközpont is kialakításra kerüljön a Könyvtár, Levéltár, Múzeum épületében. Ennek egyik fontos eleme a történelmi múltat bemutató, arculatváltást jelképező Selmeci Látványtár, amely az anyaintézmény, a Selmeci Akadémia könyvtárának rendhagyó, interaktív eszközökkel történő bemutatása (többek között a korabeli, muzeális értékű, egyébként érinthetetlen kötetekbe történő virtuális belelapozás, betekintés révén). A második elem, a LEGO-robotika tere, kiállításai a legfiatalabb, tudományok iránt érdeklő korosztály megszólítását tűzte ki célul. Az

élményközpont harmadik összetevője egy „mini planetárium”, amely azonban ez esetben nem csillagászati tematikájú, hanem az egyetemen folyó nanotechnológiai kutatások eredményeit mutatja be igen látványos formában. Megújuló „klasszikus” könyvtári és levéltári funkciók Mindeközben a hagyományos könyvtári és levéltári funkciók is megújulnak, részben a tervezett technológiai fejlesztések, részben a megszerzett új kompetenciák, funkciók, szolgáltatások eredményeként. A meglévő és várható adat- és iratállománynak megfelelő tárolókapacitások Nagy jelentősége van a jövőben várhatóan beáramló fizikai dokumentumtömeg elhelyezését biztosító, modern raktári rendszernek is. Ez nemcsak a megyei levéltár életében jelenti a központosított, szakszerű tárolás lehetőségét a betervezett 25 000 folyóméternyi iratanyag számára, de a Miskolci Egyetem intézeti és tanszéki könyvtári hálózatának – szakemberek

híján – kezeletlen anyagai is méltó központi elhelyezést nyerhetnek. Ezzel a Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum raktárbővítése lehetőséget nyújt az egyetemi tudásvagyon központi összegyűjtésére, valamint annak szakszerű tárolására. Kiemelt szerepet nyer az egyetemi levéltári iratok mellett a központi egyetemi irattár raktározási feladatainak ellátása is. A központba fizikailag átkerülő egyetemi irattár kapcsán lehetőség nyílik az egyetemi iratkezelés XXI. századi modernizálására Ennek keretében az egyetem intézményirányítási pilot programja (SAP) keretében olyan integrált iratkezelő és gazdálkodási, valamint tanulmányi rendszer kialakítására van lehetőség, mely adatcsere alapú 99 Szendi Attila kapcsolatban áll egymással, és alkalmazza a legmodernebb informatikai eszközöket (e-Signo, e-Számla, e-Irattár stb.) az irattár üzemeltetéséhez E tekintetben a két együttműködő intézmény igen

fontos regionális funkciót vállalhat, ami a közigazgatásban dolgozók számára is bázist képez Továbbá az irattári rendszer üzemeltetése módszertani pilotként is szolgál a records manager képzéshez. Szakmai program 2023 A Miskolci Egyetem Tudományos Adatelemző Módszertani Központ és Nyílt Levéltári Kutatási Adatforrástár projekt infrastrukturális megvalósítása 2017 és 2023 között, a tervezéstől a kivitelezésig tart. Ez az időszak lehetőséget ad arra, hogy a kezdetben megfogalmazott gondolatokat tovább részletezzük a projekt céljainak megfelelően, szakmai programját pedig az egyetemen belül és a Magyar Nemzeti Levéltárral közös, mátrix alapú együttműködésben tegyük még hatékonyabbá. Az új „Adatelemző Módszertani Központ” önálló intézetében az egyetem egyfelől az adatelemzéssel kapcsolatos, tudományterületenkénti (a karok diszciplínái) szellemi tudását kívánja integrálni, amelynek kiemelt területe

az adatelemzési ismeretek oktatása továbbképzések keretében. Másfelől a „Kutatási Adatforrástár” a közgyűjteményekben felhalmozott információra, mint adatelemzési korpuszra, szövegtárra tekint, amelyen alkalmazza és hasznosítja a közgyűjteményi, valamint az általános szövegelemzéssel kapcsolatos eljárásokat. A korpusz a projekt szóhasználatában olyan digitális szövegtár (adatforrástár), amely informatikai szempontból alkalmas adat­e­ lem­zésre (szövegelemzésre). A módszer alkalmazásának célja egy felsőoktatási intézmény esetében az, hogy fő tevékenységi köreit, így az oktatást, a kutatást és a tanulást segítse, hatékonyabbá tegye. A könyvtárnak fennállása óta feladatai közé tartozik a tartalomelemző tevékenység. A tartalomelemzésnek mint szövegelemzésnek a könyvtártudomány rendszerébe való illesztése azonban csak a 90-es évek végén történt meg.3, 4 A teljes szövegű digitális tartalom

megjelenése óta a szöveg könnyebb elérhetőségére és kereshetőségére nyílt lehetőség (KWIC, boolean, fuzzy). Ennek meghaladására a 2010-es évek könyvtár- és információtudományi szakirodalma vállalkozott elméleti5, 6 és gyakorlati7, 8 szinten. Projektünk fő célkitűzése, hogy a közgyűjteményi, informatikai alapú szövegelemzésnek a gyakorlati alkalmazását mutassa be. A korpusz szempontjából ennek alapját a szövegelemzés egy logikai egysége adja: a szövegegység (szövegblokk, bekezdés, paragrafus, vers). Az elemzések tehát nem a dokumentum szintjén adnak eredményt, hanem a legkisebb, szemantikailag még értelmes összetevők, a szövegegységek szintjén. Ennek hasznosságához mintákat több szövegegység-alapú adatforrástár is szolgáltat, pl a jogtudományi adatbázisok9 A korpusz két fő jellemzője, hogy egyrészt azonos a fenntartó intézmény téma­ spe­cifikus gyűjteményével, másrészt, hogy informatikai szempontból

alkalmas legyen 100 A Tudományos Adatelemző Módszertani Központ és Levéltári Nyílt. az adatelemzésre. A korpusz építése több adatforrásból valósulhat meg Elsősorban a papíralapú, analóg tartalmak digitalizálásával, amelyhez speciális, nagy teljesítményű digitalizáló eszközökre van szükség. A digitalizált képállományok kereshetővé tételét az optikai karakterfelismerés és a mesterséges intelligencia alapú kézírás-felismerés (OCR és ICR) alkalmazásai teszik lehetővé. A már digitálisan keletkezett (born digital) állományok gyűjtését pedig a nyílt hozzáférésű tudományos tartalmak biztosítják, illetve az intézmény által előfizetett kereskedelmi adatbázisok. Az utóbbiakból való dokumentumtárolás a Szerzői jogi törvény 2021 évi módosítása10 alapján vált lehetővé, mely szerint a kulturális örökségvédelmi intézményeknek lehetősége van kifejezetten szöveg- és adatbányászati célra a

jogszerűen vásárolt, szerzői jogvédett dokumentumokat tárolnia. A korpusz gyűjtését olyan bibliográfiai hivatkozáskezelő (reference manager) alkalmazásokon keresztül lehet tömegesen megvalósítani, melyek a bibliográfiai adatokon túl letöltik a teljes szöveget is. Az egyes tanulmányok bibliográfiai hivatkozásai adják a további letöltendő dokumentumok alapját. A korpusz gyűjtésének szakszerű megvalósítása jelentős mértékben befolyásolja az elemzések használhatóságát, ugyanis célirányosan összeállított korpusszal hatékonyabbá lehet tenni az elemző algoritmusok működését is Ez adja a közgyűjteményi korpusz értékét – a „big data” más szempontból értékes adattömegével szemben. Ezen túl, természetesen az összetett lekérdezés – a metaadatok és a korpusz szövegével együtt – még hatékonyabb vizsgálatot tesz lehetővé. Az adatforrástár kiemelten kezeli a korpusz dokumentumainak metaadatait, melyek

önálló adatelemzése is új adatkinyerési lehetőséget biztosít a könyvtárosok és a kutatók számára. A metaadatok hivatkozott adatainak (linked data) összekapcsolása olyan adatgazdagítás, mely a könyvtári információszolgáltatásnál mélyebb elemzéseket tesz lehetővé önmagában, a korpusz szövege nélkül (FRBR-modellalkotás).11 A metaadatok közé számítjuk a dokumentumok apparátusát is (tartalomjegyzék, mutatók), melyeket a bővített metaadatok kategóriájába sorolunk. Ezek digitalizálására már több évvel ezelőtt kísérletet tett a Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum.12 Az összekapcsolt metaadatokkal összefüggésben megjelenik a szemantikus háló fogalma.13 Ez az eddig létrehozott korpuszokban (pl jogtudományi) szövegegységekre való hivatkozásokkal valósult meg. A jelen projektben megvalósítandó szövegelemzés során a metaadatoknak a tudományos művekben található bibliográfiai hivatkozásokkal való

kapcsolódását a szövegegységek szemantikai hasonlósága alapján igazolhatjuk. A hivatkozó mű szövegegysége és a hivatkozott mű szemantikailag releváns szövegegységeinek összekapcsolása és hálózattá alakítása képezi a könyvtári adatelemző információszolgáltatás központi elemét. A kvantitatív szövegelemzés során a szöveget besoroló metaadatok tárgyszavainak egyezőségén túl a szövegegységek szemantikai analógiáját kívánjuk kimutatni (látens szemantikai analízis).14, 15, 16 Ez a közgyűjteményben őrzött korpuszt új megvilágításba helyezi, az eddigi tematikai fellelhetőség élményén túl az új asszociációk feltárását teszi lehetővé, nagymértékben ösztönözve ezzel a kutatást, az oktatást és a tanulást. 101 Szendi Attila Az elemzések eredményeinek vagy köztes fázisainak megosztása, közös feldolgozása a könyvtár digitális közösségi csatornáján zajlik. A könyvtári közösségi hírfolyam

szövegegységei az informatikus könyvtáros által speciálisan feldolgozott, digitális kutatói cédulagyűjteményhez hasonlíthatók17, és a kutatáson túl akár a hallgatók tanulókártyáinak szövegegységeit, vizualizált adatait is képezhetik. Az ismertetett főbb tevékenységek a könyvtári munka átalakulását jelentik, melynek alapját az eddig is végzett tartalomelemzés adja. A továbbfejlődés nélkülözhetetlen eleme, hogy a szövegelemzéshez olyan informatikai rendszereket alkalmazzunk, amelyek lehetővé teszik a digitális korpusz építését, annak kvantitatív algoritmusokkal való elemzését, vizualizálását és kollaboratív feldolgozását.18, 19 Ezek a tevékenységek az informatikus könyvtáros ismereteinek folyamatos bővítését kívánják meg, a formális képzés mellett az informális képzés, azaz pl. microlearning formájában A microlearning tananyagok megjelenési helyei ugyanazok a könyvtári digitális közösségi csatornák,

melyek az adatelemzés kollaboratív feldolgozására is alkalmasak Az informatikus könyvtárosi munka tehát önmagában is átalakul az információ egy bizonyos szintű értelmezésének közvetítési képességévé. Ennek legfőbb gyakorlati megvalósítása az adatok elemzési eredményeinek vizualizálása, melynek könyvtári lehetőségeit az utóbbi évek szakirodalma részletesen ismerteti.20 Az adatok vizualizálása olyan összefüggések megjelenítését teszi lehetővé, mely új nézőpontját adja az eddigi elemzéseknek. Az adatok másként olvasása ugyanis új információt jelent, nem pedig leegyszerűsítést. Az adatvizualizáció egy további lehetőséget is megnyit a könyvtárban az ún. adatvizualizációs tér kialakításával, amely a könyvtár közösségi tereiben megvalósítható kollaboratív elemzés fizikai térben történő elhelyezése Az adatok vizualizálásának egy speciális esete a kiterjesztett valóság (augmented reality), mely a

virtuális elemeknek a könyvtárban lévő fizikai elemekhez való kapcsolása révén a könyvtári olvasóterem közösségi tereinek új, vonzó funkcióját kínálja.21 Az adatelemzés a digitális korszak elengedhetetlen tevékenysége a könyvtárak számára, mivel a rendelkezésünkre álló, digitálisan elérhető tudományos információtömeg ahelyett, hogy megerősítene, inkább eláraszt bennünket. Az információ-túlterhelés következménye az információs kimerülés, amely megterheli mentális erőforrásainkat, és fennáll a veszélye annak, hogy valamilyen információforrást figyelmen kívül hagyunk. Az interneten keresztül a világ tudásához való azonnali hozzáférésnek az lett volna a célja, hogy oktasson és tájékoztasson bennünket, ehelyett azonban a társadalom egészére kiterjedő figyelemszegénységet hozott létre. Ahelyett, hogy egyre nagyobb mennyiségű tartalmat fogyasztunk, türelmesebb, átgondoltabb megközelítést

alkalmazhatnánk, amely előnyben részesíti az újraolvasást, az újrafogalmazást és a gondolatok idővel történő feldolgozását. Terveink szerint a Miskolci Egyetem adatelemző könyvtára egy olyan intézmény lesz, ahol a célirányos szövegegység-információ megtalálása továbbgondolásra ösztönöz minden olvasót. 102 A Tudományos Adatelemző Módszertani Központ és Levéltári Nyílt. Zárszó A Tudományos Adatelemző Módszertani Központ és Levéltári Nyílt Kutatási Adat­for­ rás­tár projekt megvalósítása egy lehetséges jó és előremutató válasz lehet a XXI. század digitálissá vált tudományos és közművelődési világa által fölvetett számtalan kérdésre. 1. ábra: A Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum épülete a kampusz szívében22 2. ábra: A könyvtár aulája Barcsay műalkotásával 3. ábra: Az egyterű olvasóterem 103 Szendi Attila 4. ábra: A közösségi tanulótér 5. ábra: A könyvtár

repozitóriuma 6. ábra: Épül az új repozitórium 104 A Tudományos Adatelemző Módszertani Központ és Levéltári Nyílt. 7. ábra: A felújított könyvtár látványterve 8. ábra: A felújított könyvtár és a levéltár új épületének látványterve 9. ábra: A levéltár új épületének látványterve 105 Szendi Attila 10. ábra: A levéltár kültéri találkozóterének látványterve 11. ábra: A levéltári és könyvtári tömörraktár látványterve 12. ábra: A teljes épületkomplexum látványterve a levéltár felől 106 A Tudományos Adatelemző Módszertani Központ és Levéltári Nyílt. Jegyzetek és irodalom 1. MISKOLCI Egyetem: Tudományos Adatelemző Módszertani Központ és Levéltári Nyílt Kutatási Adatforrástár: Megvalósíthatósági tanulmány. IFUA Horváth & Partners Management Consultants, 2018 2. LOSSNÉ Ács Mária: A könyvtár épületének története In: Szendi Attila (szerk): A Miskolci Egyetem

Könyvtár, Levéltár, Múzeum története. Miskolc, Bíbor Kiadó, 2010 115–122 p 3. HORVÁTH Tibor: Könyvtárosok kézikönyve 1 kötet Alapvetés Osiris kézikönyvek Budapest, Osiris Kiadó, 1999 4. HORVÁTH Tibor: Könyvtárosok kézikönyve 2 kötet Feltárás és visszakeresés Osiris kézikönyvek Budapest, Osiris Kiadó, 2001 5. KISZL Péter – FODOR János: Időtálló könyvtár, jövőbiztos könyvtárosság: A digitális tartalomfejlesztés kompetenciatükre = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 69 évf 4 sz 2022. 134–154 p Forrás: https://doiorg/103311/tmt13159 [2022 június 20] 6. KISZL Péter – FODOR János: The „Collage Effect” – against filter bubbles: Interdisciplinary approaches to combating the pitfalls of information technology. = The Journal of Academic Librarianship, Vol. 44 Iss 6 2018 753–761 p Forrás: https://doiorg/101016/j acalib.201809020 [2022 június 20] 7. KISZL Péter – MÓRING Tibor: Digitális bölcsészet a könyvtár- és

információtudományban 1 rész A digitális bölcsészet alkalmazásválasztéka = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 65 évf 11 sz 2018 547–569 p Forrás: https://tmtomikkbmehu/tmt/article/ view/9299/10865 [2022. június 20] 8. KISZL Péter: Digitális bölcsészet a könyvtár- és információtudományban 5 rész Felsőoktatási szinergiák = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 66 évf 3 sz 2019 134–148 p Forrás: https://tmt.omikkbmehu/tmt/article/view/11104/12655 [2022 június 20] 9. ZŐDI Zsolt: Jogi adatbázisok és jogi forráskutatás: Gépek a jogban DIKÉ Budapest, Gondolat, 2012 10. 1999 évi LXXVI törvény a szerzői jogról, 35/A§ (2)-(3) Természetesen ez a tevékenység közvetve sem szolgálhat jövedelemszerző tevékenységet. 11. DANCS Szabolcs – MOHAY Anikó – HUBAY MIKLÓS: Az RDA és a BIBFRAME hazai implementálása. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 66 évf 9 sz 2019 534–539 p Forrás:

https://tmt.omikkbmehu/tmt/article/view/12375/14070 [2022 június 20] 12. Könyvek kereshető tartalomjegyzékének szolgáltatása Forrás: http://ktjlibuni-miskolchu [2021. november 23] 13. FÜLÖP Endre: A szemantikus háló két fogalma, a katalógusok új generációja és a könyvtárak szerepe = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 65 évf 7–8 sz 2018 401–408 p Forrás: https://tmt.omikkbmehu/tmt/article/view/7154/10337 [2022 június 20] 14. Sebők Miklós – RING Orsolya – MÁTÉ Ákos: Szövegbányászat és mesterséges intelligencia R-ben Budapest, Typotex Kiadó, 2021 15. HORVÁTH Zoltánné: Szemantikus hálók és mesterséges intelligencia 2 rész A könyvtár és a mesterséges intelligencia kölcsönhatásai. = Könyvtári Figyelő, 28 (64) évf 4 sz 2018 507–525. p Forrás: https://epaoszkhu/00100/00143/00354/pdf/EPA00143 konyvtari figyelo 2018 04 507-525.pdf [2022 június 20] 107 Szendi Attila 16. NAGY Andor: Az automatizált tartalomelemzés

megvalósíthatósága = Könyvtári Figyelő, 28. (64) évf 1 sz 2018 32–44 p Forrás: https://epaoszkhu/00100/00143/00350/pdf/ EPA00143 konyvtari figyelo 2018 01 032-044.pdf [2022 június 20] 17. A digitális cédulagyűjteményről Forrás: https://zettelkastende/ [2021 november 23] 18. SEBŐK Miklós (szerk): Kvantitatív szövegelemzés és szövegbányászat a politikatudományban Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2016 19. LENGYELNÉ Molnár Tünde: Referátumkészítés Eger, Eszterházy Károly Főiskola, 2011. 20. BARATINÉ Sipos Lilla Kinga: Az infografika készítése, jövője és könyvtári lehetőségei = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 68. évf 11 sz 2021 656–662 p Forrás: https://doi org/10.3311/tmt13125 [2021 november 23] 21. MODLA Márk – MOLNÁR Sándor: Lehet-e a könyvtár »next-gen«? Gondolatok a tartalomszolgáltatás és könyvtár 40-ról: a virtuális és a kiterjesztett valóság = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 65. évf 5 sz 2018

307–313 p Forrás: https://tmtomikkbmehu/ tmt/article/view/3464/10343 [2022. június 20] 22. Az ábrák forrása: 1–6 fotók: A Könyvtár, Levéltár, Múzeum fényképarchívuma; 7–12 ábrák: A Műépítész Kft által elkészített kiviteli tervek Szendi Attila a Miskolci Egyetemen szerzett történész diplomát 1996-ban, majd az ELTE-n informatikus könyvtáros MA-diplomát 2020-ban. 1996 óta dolgozik a Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum intézményben, ahol főlevéltárosként a Történeti Gyűjtemények Osztályának vezetőjeként tevékenykedett. 2016 óta a Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum főigazgatója. 108 Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2022. Szerk Kiszl Péter, Németh Katalin Budapest, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet. 2023 109–118 Megújuló könyvtári szolgáltatások műemléki környezetben Tőzsér Istvánné Géczi Andrea

Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, igazgató TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ Az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárnak otthont adó, közel 250 éves Nagypréposti palota hetven éve szolgálja megyei könyvtárként látogatóit. Minden kulturális intézmény számára fontos feladat a szolgáltatási környezet folyamatos frissítése, korszerűsítése, ami 2020-ban a műemlék épület teljes rekonstrukciójával és akadálymentesítésével vált valóra. Bár a sajnálatosan szűkös alapterület növelésére nem volt esély, megvalósítható volt viszont, hogy a belső terek teljes egésze szabadon bejárhatóvá váljék és közönségszolgálati térként funkcionálhasson a jövőben. A felújítás utáni visszaköltözés nem mindennapi szakmai kihívást jelentett, hiszen a barokk épületben különleges és látványos könyvtári tereket szerettünk volna kialakítani. Célunk, hogy a múlt értékeit megőrizve, letisztult, világos és

átlátható könyvtári tereket alakítsunk ki az egyes könyvtári funkcióknak megfelelő elrendezéssel. A hófehér falakhoz tudatosan választottunk fehér polcozást, modern kiegészítő elemeket, tájékoztató táblákat, berendezési tárgyakat. Olvasóink visszajelzései igazolták, hogy nem kell félni a stílusok merész – talán formabontó – keveredésétől, ha az funkcionálisan indokolható, és barátságos, használható könyvtári tereket eredményez. Bevezetés Az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárnak otthont adó, közel 250 éves Nagypréposti palota hetven éve szolgálja könyvtárként látogatóit. Az elmúlt évtizedek alatt a könyvtár olyan közgyűjteménnyé vált, amely helyi és megyei szintű szolgáltatásokat nyújtva településének megbecsült kulturális intézménye. Hagyományos szolgáltatásai mellett évek óta különleges figyelemfelhívó programokkal, akciókkal népszerűsíti az olvasást, a könyveket, az

írott kultúrát. Az eltelt évek nem múltak el nyomtalanul, az elavult könyvtári terek megújítására az elmúlt évtizedben több próbálkozás is történt. A továbbiakban a barokk épület különleges és látványos könyvtári tereinek átalakítását, a tervezés folyamatát kívánom bemutatni, kiemelni legfőbb célunkat: a múlt értékeinek megőrzése mellett kialakítani letisztult, világos és átlátható könyvtári tereket, amelyek helyet adnak korunk átalakuló könyvtárhasználati szokásainak. Míg a 2020–2021 évek pandémiás időszaka hatalmas kihívást jelentett a kulturális intézmények számára is, intézményünk többszörös költözéssel, az épületfelújítások szakmai menedzselésével, https://doi.org/1021862/vkkv2022109 109 Tőzsér Istvánné Géczi Andrea új szolgáltatási terek tervezésével, bútorozásával, a költözés logisztikai feladatainak megszervezésével is igyekezett helytállni. A műemlék épület

története dióhéjban A Kossuth és az Egészségház utca sarkán álló épületet a gyulafehérvári híres Batthyáneumot alapító gróf Batthyány Ignác építtette. A palota 1774–1776 között készült, tervezője Fellner Jakab. Az erkélyrács és az ablakok kovácsoltvas rácsozata Fazola Henrik munkája Batthyány Ignác valószínűleg nem lakott a palotában, mert erdélyi püspökké kinevezésével Gyulafehérvárra távozott, ezért az építkezést Dobronyay Miklós kanonok fejezte be, akinek monogramja a palota utca felé néző erkélyének vasrácsozatán olvasható. A palotát az évek során négy periódusban építették át, az eredetileg L alaprajzú épület U alakúra bővítése után – további építkezések révén – nagyteremmel és sokszögzáródású toldalékkal gazdagodott. (1 ábra) Az épület érdekessége, hogy a földszint középtengelyén húzódó csehboltozatos tér régen kocsibejáró volt. Az érkező hintók ajtaja éppen a

balra nyíló rövid folyosó lépcsőjére nyílt, így az előkelő utas pár lépéssel az emeletre vezető díszes lépcsőhöz juthatott. Az emeleten az utcafront mögötti nagyobb terek a nagyprépost hivatali szobái lehettek. Az emelet reprezentatív helyisége, a déli oldal kazettás, síkmennyezetes nagyméretű díszterme közösségi összejövetelek, ünnepségek megtartására szolgált Az emelet magas, impozáns belső terei Fellner Jakab tervének a Líceum épületét1 idéző erősségei Az alsó szinten valószínűleg a prépostság személyzete, titkársága, irattára, konyhája és szolgalépcsőháza helyezkedett el. A palotát a híradások szerint kétszer érte tűzvész2 1. ábra: A Nagypréposti palota építési folyamatának periodizációja3 110 Megújuló könyvtári szolgáltatások műemléki környezetben A palota ékessége a XIX. század második feléből származó fehérmázas kályha, mely a romantikus historizmus stílusjegyeit és a

barokk jellegzetességeit is magán viseli: leveles, rombuszos díszítésű, svéd fűtési rendszerű, melyet eredetileg hátulról, a folyosó felől fűtöttek A 2019-ben lezajlott falkutatás során előkerült nyomok alapján megállapítható, hogy a termek teknőboltozatán közvetlenül a barokk párkányok fölött és alatt közvetlenül nem maradt történeti festésréteg, viszont a párkányzat fölött a boltsüvegen épen és nagy kiterjedésben, gazdagon színezett díszítőfestés található. 2020-ban a felújítás során egyes falfelületek restaurálására került sor, melyek betekintést adnak a palota száz évvel ezelőtti pompájába. Az épület többszáz éves történetének kiemelkedő eseménye az 1848-as szabadságharchoz kötődik. Az épület homlokzatán elhelyezett emléktábla tanúskodik arról, hogy „1849. február 26-án délben, az emeleti nagy teremben Lévay Sándor nagyprépost-kanonok vendégül látta Dembinski Henrik

altábornagy-fővezért, Görgey Artur tábornok hadtestparancsnokot és vezérkari főnökeiket Molnár Nándor őrnagyot és Bayer József századost. A Verpelétről ide hangzó ágyúdörgés hallatára innen siettek a kápolnai csata színhelyére.” Az épület emeleti részén 1957-ben kapott helyet Heves Megye Tanácsa VB Könyvtára, a földszinten lévő lakásokat a későbbiekben szabadították fel és adták át a megyei könyvtár számára. 1970 április 25-én, ünnepélyes keretek közt avatták fel a felújított épületet, amely ekkorra már így teljes egészében könyvtári funkciókat szolgált.4 (2 ábra) A Nagypréposti palota Eger kiemelkedő műemlék épülete, ezért tartottuk fontosnak, hogy az intézmény aulájában infografikával szemléltessük látogatóink és a betérő turisták számára is történelmi, építészettörténeti jelentőségét. Mindezzel nemcsak a település közgyűjteményi feladatellátása révén, hanem Eger

stratégiájában kiemelt célként megfogalmazott turisztikai célokhoz is kapcsolódni kívánunk. 2. ábra: Az épület történetének főbb eseményei5 A könyvtár megújításának folyamata Az eltelt évtizedek alatt a könyvtár részlegeinek és gyűjteményének bővülésével, más épületben történő kényszerű elhelyezésével egyre többször szembesültünk azzal, hogy a könyvtárépület szűkössége mindinkább gátolja a könyvtári feladatok megújítását, új szolgáltatások bevezetését. Minden kulturális intézmény számára fontos feladat a szolgáltatási környezet folyamatos frissítése, korszerűsítése, és ezzel együtt olyan 111 Tőzsér Istvánné Géczi Andrea szolgáltatások nyújtása, melyek folyamatosan követik a megváltozott olvasói szokásokat, elébe mennek a használói igényeknek és képesek mindezt magas szinten kielégíteni. Bár több terv is született, mely az épület további látványos bővítését

szorgalmazta, a kivitelezésre egyetlen elképzelés sem kapott támogatást Végül a felújításról szóló egyeztetéseket az épület akadálymentesítésére tett intézkedési javaslat indította el, melyet magánemberként, egy olvasónk kezdeményezett az Esélyegyenlőségi Hivatalnak címzett beadványában. A többszörös egyeztetés után megszületett pályázat beadását követően Eger MJV Önkormányzata a TOP „Belvárosi terek komplex megújítása” című projekt elemeként a Nagypréposti palota felújítására nettó 370 666 484 Ft vissza nem térítendő támogatást nyert el. Ezt egészítették ki a Nemzeti Kulturális Alap pályázati lehetőségei és az intézmény saját beruházási forrásai, amelyek együtt jelentették a projekt pénzügy hátterét az alábbi megoszlásban: 1. táblázat A felújítás forrásai „Belvárosi terek komplex megújítása” (TOP-6.32-15-EG1-2016-00001) című projekt 371 mFt Nemzeti Kulturális Alap

Közgyűjtemények Kollégiuma, Bródy Sándor Könyvtár szakmai eszközfejlesztése 3,5 mFt Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjtemények Kollégiuma, Bródy Sándor Könyvtár Helyismereti Gyűjteményének eszközfejlesztése 3,8 mFt Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjtemények Kollégiuma, A Bródy Sándor Könyvtár új arculatának, szolgáltatásainak, innovatív eredményeinek, intézményi imá­ zsá­nak erősítését szolgáló projektek megvalósítására 1 mFt Nemzeti Kulturális Alap Örökségvédelem Kollégiuma, Nagypréposti palota belső tereinek festőrestaurátori munkáira 4 mFt Saját forrás Eger MJV támogatásával 10 mFt Bár a sajnálatosan szűkös alapterület növelésére nem volt lehetőségünk, de szakmai javaslatunk alapján az akadálymentessé tett épület teljes egésze szabadon bejárható közönségszolgálati térként funkcionálhat. (3 ábra) Az automatizált könyvtári adminisztráció, a dokumentumok RFID védelme lehetővé

tette, hogy akár a közönségszolgálati pult felkeresése nélkül lehessen dokumentumokat kölcsönözni, visszahozni. A kiszolgáló-támogató feladatok – mint a gyűjteményszervezés, informatika és igazgatás – a szomszéd épületben kaptak elhelyezést, mely a használói igényeket előtérbe helyezve a személyzet számára jelent kompromisszumos megoldást. 112 Megújuló könyvtári szolgáltatások műemléki környezetben 3. ábra: Földszinti alaprajz felújítás előtt és után6 Az egyes részlegek összevonásával, a hagyományos olvasótermi funkciók átalakításával sikerült egy épületbe költöztetni a központi könyvtár meglévő állományába integrálva az addig más épületben elhelyezett idegen nyelvi és a zenei gyűjteményt. Érdekes tapasztalat, hogy az elmúlt évtizedek szakmai trendje és a könyvtárhasználói igények is alátámasztották a könyvtári részlegek önállósodását, külön gyűjteményrészek

kialakítását; jelenleg azonban a használói igények a gyors, egyszerű hozzáférést, az egy helyen szinte minden gyűjteményrész azonnali elérését lehetővé tevő szervezést helyezik előtérbe. A szolgáltatáskínálat összevonásával igyekeztünk ezeket az igényeket messzemenően figyelembe venni, s ezen felül több próbálkozásunk volt a gyermekkönyvtár közeli épülettömbbe való áthelyezésére is, végül helyszűke és forráshiány miatt erre nem kerülhetett sor. Az épületben megújult a teljes elektromos hálózat, a pince vízzáró szigetelést kapott, a teljes homlokzat és a tetőszerkezet is felújításra került. A homlokzati fa nyílászárók cseréjét, illetve restaurálását is elvégezték A beépített lifttel az épület akadálymentessé vált, az 1966-ban kialakított földszinti kiállítótér pedig – boltíveinek kibontásával – napfényes, átjárható térré alakult. Az örökségvédelmi hatóság szondázó

falkutatásának eredményeképp az épület több termében falfestmények kerültek elő, melyek konzerválás után láthatóvá váltak7; az épület homlokzata az eredeti, krémszínnel tagolt halvány pasztell-lila színét kapta vissza. (4 ábra) 113 Tőzsér Istvánné Géczi Andrea 4. ábra: Az épület homlokzata (Fotó: MTI Komka Péter) A belső terek megjelenése, design Egy megújuló épület mindig hatalmas lehetőséget jelent a változtatásra, az újragondolásra, szolgáltatás-korszerűsítésre. Természetességgel adódik a változás igénye mind a gyűjtemény és az egyes állományrészek elhelyezésében, mind a belsőépítészeti megoldások, arculati elemek használatában. Másrészről a nem könyvtári célra tervezett épület adottságai és alapterülete behatárolják a kínálkozó lehetőségeket, szigorúan földre kényszerítve a szárnyaló fantáziát. Arra semmilyen lehetőség nem adódott, hogy a központi könyvtár teljes

állománya elhelyezhető legyen a műemlék épületben. Gyűjteményünk nagy részét évtizedek óta külső raktárban helyezzük el, gondoskodva a rendszeres ki- és beszállításról. Mindezek ellenére is határozott szándékunk volt, hogy a szabadpolcos állományrész további csökkentésével az eddig használt, három métert meghaladó magasságú polcokat alacsonyabbakra cseréljük, s zömében létra nélkül elérhető magasságú polcokkal dolgozzunk. Ebben segítséget jelentett, hogy a széles falakban az ötvenes években zajló átalakítás során már éppen erre a célra alkalmas falfülkéket is kialakítottak. A különleges hangulatú falfülkék jelentették a kiindulási pontot a tervezés során: ezek felmérése után terveztettük meg az ide illő könyvállványokat, beépített szekrényelemeket. 114 Megújuló könyvtári szolgáltatások műemléki környezetben 5. ábra: Falfülkébe épített polcok, falmatrica dekorációval (Fotó:

Tőzsér Istvánné) Igyekeztünk az egyes gyűjteményrészek helyét megtalálni, így a helyismereti gyűjtemény alapterülete és elhelyezhető dokumentumállománya jócskán megnőtt a földszintre költöztetés után. Az oktatóterem, mely lehetőséget ad számítástechnikai eszközök csoportos használatára is, az emeletre került Mivel a szoros értelemben vett olvasótermi funkciókat már régebben átalakítottuk, az emeleti rész szabad tereiben könnyen mozgatható ülőbútorok, asztalok elhelyezésével az egyetlen nagyobb alapterületű helyiség is szabadon átrendezhetővé vált, igazodva a böngésző funkcióhoz, illetve rendezvények szervezéséhez is. Az előadások, író-olvasó találkozók megrendezését segítik a modern, beépített informatikai eszközök: motoros vászon, mennyezeti projektor, vezeték nélkül használható előadói pulpitus, beépített hangszórók. Természetesen az épület minden részén elérhető az ingyenes wifi

szolgáltatás, álló terminálokon pedig a könyvtár adatbázisai egyszerűen böngészhetők, kereshetők. Az eddig használt középbarna polcszínt felváltotta a fehér, mely barátságos hangulatot és tisztaságérzetet sugároz – kiemelve a könyvek színkavalkádját, mintegy kínálva azokat. A hófehér falak eleganciája mellett a fehér bútorzat semlegessége olyan hatalmas változást jelentett, mely markánsan különbözik könyvtárunk eddig megszokott enteriőrjétől. A fehér mellett a szürke volt az a szín, melyet kiegészítőként választottunk: a szürke szőnyeg, a kárpitozott design-fotelek – melyek kényelme vetekszik az otthon jól megszokott fotelunkéval –, a szürke feliratok, ábrák, fal- és padlómatricák mindezt az egységességet képviselik. 115 Tőzsér Istvánné Géczi Andrea Az eddig leírtak megvalósításához nagyon erős elhatározásra volt szükség: tudatosan választanunk kellett a barokk épület tiszteletet

parancsoló méltósága, hagyományai és a XXI. század modern formavilágot idéző kiegészítő arculati elemei, és a megújuló könyvtári szolgáltatásokat közvetítő, akár formabontónak is nevezhető megoldásai között. A döntésben messzemenően segítettek a renoválás alatti ideiglenes elhelyezésünk körülményei: egy frissen felújított múlt század eleji épületben kipróbálhattuk ennek fogadtatását a könyvgerincet idéző lépcsőfokokkal, a szófelhős tájékoztató feliratokkal, padlómatricákkal, a megszokottól eltérő tájékoztató ábrákkal. Olvasóink és a könyvtárat meglátogató szakmabeliek egyaránt elismeréssel nyugtázták a változásokat, az újdonságokat – így a Nagypréposti palota tervezésébe is bátran vághattunk bele. A kivitelezésben segítségünkre voltak grafikus szakemberek, de az ötletek, a tervezés, az elrendezés, az alkalmazott fotók kiválasztása a könyvtárosok kreativitását dicsérik.

Inspirációt jelentettek külföldi weboldalak, könyvtárat ábrázoló képek, modern bibliotékák designbútorzatai Német példát követve terveztettük meg a CD lemezek egyedi beépített polcait, ami lehetőséget adott, hogy kis területen nagymennyiségű CD lemezt tudjunk látványosan elérhetővé tenni, áttekinthető kínálatot nyújtani. 6. ábra: Idézetek a fehér falakon (Fotó: Tőzsér Istvánné) Új könyvtári szolgáltatások bevezetése Minden változás a használat során nyer igazán értelmet és igazolást. A felújítás, a könyvtári terek kialakítása új könyvtári szolgáltatások meghonosítását is jelentik Innovációként bevezetésre kerül több kreatív eszköz szolgáltatási szintű megjelenése, mint a 3D nyomató, digitális labor és a mobil indukciós hurok, valamint a lézergravírozó és lé­zer­vá­gó­ gép kísérleti szintű alkalmazása. A berendezési tárgyak nagy része olyan mobil eszköz, 116 Megújuló

könyvtári szolgáltatások műemléki környezetben mely szükség szerint átrendezhetővé, többfunkcióssá teszi a meglévő nyitott tereket. A TiniZug és a gyermekkuckó olyan szerethető környezetet jelent, ahol szinte mindig találkozunk családokkal, fiatalokkal, akik szívesen töltik itt szabadidejüket. 2022-től még több új szolgáltatást tervezünk meghonosítani a társasjátékok kölcsönzése és klubfoglalkozásai, tabletek, e-book eszközök használata kapcsán. Olvasóink számára már nem újdonság az RFID rendszer használata, és a statisztikai adatok is alátámasztják, hogy a könyvkölcsönző automata használata egyre inkább meghonosodik, kedveltté válik. A felújítás partnerkapcsolatainkat is megerősítette, a pandémiás zárás után felfokozott érdeklődés kísérte ismeretterjesztő, irodalmi rendezvényeinket, a megújult környezet még inkább vonzza az egyéni érdeklődőket, csoportokat. S nemcsak a beltér, hanem a könyvtár

udvara is remek lehetőséget teremt gyermekprogramok, olvasóklubok megrendezésére – olvasóink felfedezhetik a szabad térben való olvasást, pihenést a belváros könnyen elérhető kényelme mellett. A felújítás utáni visszaköltözés tapasztalatai, olvasóink szóbeli és írásbeli visszajelzései megerősítettek bennünket abban, hogy bátran vállalható a műemlék épület modern, funkcionális berendezése, kialakítása. Az az elképzelésünk gyakorlati megerősítést nyert, hogy az épület nemes egyszerűségű falai, harmonikus tagolású boltívei, letisztult és átlátható terei az egyes könyvtári funkcióknak megfelelő elrendezést tudnak biztosítani gyűjteményünk, rendezvényeink, használóink számára. Olvasóink visszajelzései igazolták azt, hogy nem kell félni a stílusok merész – talán formabontó – keveredésétől, ha az funkcionálisan indokolható, és barátságos, használható könyvtári tereket eredményez. Nem

utolsósorban mi magunk is örömmel vettük birtokba a megújuló könyvtárat. Bár megterhelő feladat a sorozatos költözések logisztikai tervezése, lebonyolítása, az állandó pakolás, de úgy érezzük, hogy Eger lakossága jóleső érzéssel vette birtokba a megújuló épületet, a megújuló könyvtárat. S végeredményben ez adja munkánk valódi elismerését 7. ábra: Közlekedő tér (Fotó: MTI Komka Péter) 117 Tőzsér Istvánné Géczi Andrea Jegyzetek és irodalom 1. Ma az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem főépülete 2. KISS Péter: Ügyvédi iroda, de még a főispán hivatala is volt itt: a nagypréposti palota múltja sok érdekes momentumot rejt. = Heves Megyei Hírlap, 29 évf 39 sz 2018 febr 15 12 p 3. FÜLÖP András: A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár (Nagypréposti Palota) homlokzatokra vonatkozó építéstörténeti dokumentációja 2014 Grafika: Tömösközi Péter 4. GUSZMANNÉ Nagy Ágnes – TŐZSÉR Istvánné (szerk):

A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár története 1952–2009. Eger, BSMVK, 2009 30 p 5. BOZÓKI Lajos – BÍRÓ László: Eger, egykori Nagypréposti palota építéstörténeti/falkutatási dokumentáció Kézirat Gyöngyös: Grafit37 Építész Iroda 2018 Grafika: Tömösközi Péter 6. A szerző saját illusztrációja 7. BOZÓKI Lajos – BÍRÓ László: Előzetes kutatói beszámoló a Nagypréposti palota (Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár) kutatásáról. Kézirat Gyöngyös: Grafit37 Építész Iroda. 2019 Tőzsér Istvánné Géczi Andrea a Könyvtári Minőségi Díjjal kitüntetett egri Bródy Sándor Könyvtár igazgatója. Irányítása alatt a könyvtár széles körű partnerkapcsolatot épített ki a helyi közösségekkel, szervezetekkel, 98 kistelepülés számára szervezi a könyvtárellátási szolgáltatást. Az eltelt évtizedekben közreműködött több szakmai munkacsoportban, az Informatikai és Könyvtári Szövetség (IKSZ) alelnöke,

a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) szakmai kollégiumainak kurátora. 118 OKTATÓINK KUTATÁSAIBÓL Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2022. Szerk Kiszl Péter, Németh Katalin Budapest, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet. 2023 121–123 A fejezet tanulmányai elé Dippold Péter Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtár, igazgató Megtiszteltetésnek vettem a felkérést az ötödik Valóságos könyvtár – könyvtári valóság konferencia oktatók előadásait összefogó szekciójának vezetésére. Legutóbb 2016-ban vezettem ugyanezt a szekciót, majd a következő konferenciákon oktatóként tartottam előadásokat, ugyanis 2015–2020 között egyetemi adjunktusként magam is részt vettem a Könyvtár- és Információtudományi Intézet oktatási tevékenységében. Az oktatók előadásaira az elmúlt konferenciákon a sokszínűség és a magas minőség volt

jellemző, és ez így történt most is. Ahogyan már megszokhattuk, a történeti jellegű kutatásoktól kezdve a digitalizálás egy konkrét projektjének vagy a pénzügyi kultúra könyvtári partnerhálózatának ismertetésén keresztül a jogi környezet változásáig járhattunk be nagy utat, a panel végén pedig kitekintést kaphattunk a jövőre vonatkozóan is a mesterséges intelligencia könyvtári alkalmazásának lehetőségeiről. Amiben ez a konferencia különbözött a megelőzőktől, az a lebonyolítás online módja volt, ami ugyan megfosztotta a résztvevőket a személyes tapasztalatcsere és a beszélgetések lehetőségétől, ugyanakkor a professzionális szervezés kárpótolta a konferencia közönségét: pörgős, színes, tartalmas eseményben lehetett részünk a kétnapos rendezvény során. A friss témaválasztások arra vezettek, hogy a panelben két előadásban is megjelent a napjainkat befolyásoló világjárvány, jelezve azt is, hogy a

kutatásoknak azonnal reagálni kell a külvilág eseményeire (Kerekes Pál és Senkei-Kis Zoltán tanulmányai). Barátné Hajdu Ágnes Az IFLA működésének új eleme a földrajzi tagozódás alapján kialakított regionális divíziók rendszere. Az Európai Regionális Osztály megalakulása című tanulmánya az IFLA felépítésének és működésének 2021-es megváltozását mutatja be összegyűjtve a szerkezet megváltozásának okait. Az írás vázolja az új regionális osztályok feladatait, különös tekintettel az európai régió specialitásaira. Bella Katalin Kortárs magyar írók tartalomgenerálása a közösségi médiában: digitális személyes feljegyzések mint új történeti források? című írása a történettudományok és a personal branding szakirodalmát elemzi, majd a bevezető vizsgálódás eredményeinek rövid összefoglalását adja. Kutatásának kiindulópontjaként a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjait választotta a

szerző, áttekintve a személyes források és a közösségi média lehetőségeit és szerkesztésének módszereit. Bibor Máté tanulmányának címe: Egy dedikáció nyomában. Erdélyi Ágnes Kovácsék című kisregénye irodalmilag nem különösebben jelentékeny, 1935-ben jelent meg. A kisregény elemzése, Erdélyi Ágnes életútjának összekapcsolása a regény cselekményével azonban https://doi.org/1021862/vkkv2022121 121 Dippold Péter olyan összefüggésekre vet fényt, amelyek a korabeli magyar irodalom kiemelkedő tagjához, Radnóti Miklóshoz vezetnek, hiszen Erdélyi Ágnes Radnóti féltestvére volt. Bibor Máté érdekes és izgalmas „nyomozása” folytán a kötetben szereplő dedikáció címzettjeinek kilétére is fény derül. A történeti kutatások sorát erősíti Csík Tibor írása Milyenek legyenek a német közkönyvtárak? címmel. Könyvtáros hallgató koromból máig emlékezetesek Szelle Béla tanár úr

katalogizálástörténeti előadásai, amelyekben nagy hangsúlyt kaptak a német szabványosítási törekvések, többek között az éppen a Csík Tibor által feldolgozott korszak előtt megjelent Porosz Instrukciók (1899). A nagy ívű történeti áttekintésben felvillannak a német köz-, szak és egyetemi könyvtárak fejlesztésének irányai és a legjelentősebb könyvtári szakemberek munkássága. Átmenetet képez a történelmi témák és a modern kori digitális feldolgozási technika összekapcsolásában Fodor János A képmegosztás hőskora című tanulmánya. A hallgatókkal közösen, csoportmunka keretében feldolgozott képeslapgyűjtemény a XX század elején két, egymást követő generációt képviselő nő levelezéséből áll. A webes gyűjteményben 474 képeslapot dolgoztak fel, az előre megadott szempontok alapján lehetőség nyílik egy nő társas kapcsolatainak feltérképezésére, a korabeli képeslapok motívumainak áttekintésére, a

levelezéshez kapcsolódó helységek megtalálására. A projekt ismertetése arra is rávilágít, milyen nagy szerepe van a projekt-koncepció előzetes kialakításának és a megvalósítás aprólékos megtervezésének. Friss témával jelentkezett Kerekes Pál, aki A hangdizájn mindennapjai – auditív irodalmi médiumok webes kísérletei a Covid-19 járvány lezárásteli időszakában című írásában a világjárvány hatását vizsgálta az audiovizuális médiumok előtérbe kerülése szempontjából. Az intézmények bezárása miatt egyre erőteljesebben szerepelt a verssorozatok, előadóestek, napi felolvasások sokféle változata az online térben, népszerűségük kimutathatóan megnőtt. A tanulmány számba veszi a járvány időszakában megerősödő audio­ vizuá­lis projekteket, valamint azt a fontos következtetést vonja le, hogy a könyvtári területen a szöveg és a kép mellett a hang is alapmédiummá vált. Kiszl Péter azt elemzi, hogy mi az

oka a könyvtári jelenlét visszaszorulásának a lakosság pénzügyi műveltségének fejlesztésében. Bár az ország rendelkezik a pénzügyi műveltségre ható országos stratégiával, ebben a könyvtárak nem szerepelnek. A szerző sorra veszi a pénzügyi tudatossággal foglalkozó programokat és stratégiákat az oktatás, valamint a kormányzati politika különböző szintjein, majd azt vizsgálja, hogy a témában aktívan résztvevő versenypiaci, kormányzati és civil szereplők közül melyek lennének aktivizálhatók a könyvtárak bevonására. A tanulmány címe: A pénzügyi kultúra könyvtári fejlesztésének magyarországi partnerhálózata: helyzetkép és lehetőségek. Németh Katalin tanulmánya az ELTE Könyvtár- és Információtudományi Intézetében 2017-ben indult osztatlan tanárképzést vizsgálja. Az eltelt öt év tapasztalatai elegendő információval szolgálnak ahhoz, hogy a könyvtár szak mellé választott egyéb szakok miként

segíthetik a közoktatásban tanuló diákok transzverzális kompetenciáinak 122 A fejezet tanulmányai elé fejlesztését. A szakpárválasztások elemzése mellett a tanulmány ismerteti a NAT törekvését, hogy az iskolán kívüli helyszínek (többek között a könyvtárak) bevonása az oktatásba hogyan segítheti a problémamegoldási, illetve jelenségértelmezési folyamatokat Az írás címe: Tanárképzés, tanulási környezet, transzverzális kompetenciák: a könyv­tá­ros­tanár osztatlan tanárképzés néhány tanulsága. Senkei-Kis Zoltán Olvasás – terápia, járvány idején című tanulmányában arra mutat rá, hogy a Covid-19 járvány negatív mentális hatásai hogyan csökkenthetők a biblioterápia segítségével. Számos külföldi kutatás kimutatta, hogy az olvasás pozitív módon hat a jóllétre: pszichés zavarokkal küzdőknél és a poszttraumás stresszben szenvedőknél bizonyítottan kedvező a hatása A Stanford egyetemen

kifejezetten a Covid-19 járványal kapcsolatos kutatás (2020) arra az eredményre jutott, hogy a járvány alatti elszigeteltség oldódik, az önbizalom növekszik a rendszeres olvasás hatására, és ezt felismerve a gyerekek élvezni kezdik az olvasást. A szerző oktatási tevékenysége során az alapképzésben megismerteti a biblioterápia elméleti alapjait, míg a mesterképzési kurzusokon a hallgatók gyakorlati tapasztalatokat is szerezhetnek. Tószegi Zsuzsanna a könyvtári szakma egy teljesen más, de nem kevésbé fontos területéről ír A szerzői jogi reformtörvény hatása a könyvtárak működési rendszerére című tanulmányában. Az első része az Európai Unió 2019-es irányelveinek előzményeiről ad vázlatos képet. A „digitális fekete lyuk”, azaz a XX század második felében keletkezett online művek számának visszaesése – a túlzottan szigorú szerzői jogi rendelkezések miatt – indokolttá tette az új szabályozást. Ezek az új

irányelvek épültek be az egyes országok jogi rendszerébe, s Magyarországon megszületett a 2021. évi XXXVII törvény, az ún reformtörvény Az írás a könyvtárak szempontjából legfontosabb változásokat tekinti át Egy kicsit a jövőbe tekinthetünk Winkler Bea tanulmányának segítségével, amelynek címe: A mesterséges intelligencia és a könyvtárosok – pillanatkép. A bevezetőben a szerző körüljárja az MI fogalmát, és bemutatja könyvtári vonatkozású alapjait. A továbbiakban a hazai könyvtárosok viszonyulását vizsgálja a mesterséges intelligencia alkalmazásához két kutatás elemzésével Az első kutatás az egyetemi könyvtárak vezetőit szólította meg, akik rendkívül pozitívan viszonyultak az MI könyvtári alkalmazásához, különösen a virtuális és online szolgáltatások, illetve az olvasószolgálat, valamint a digitalizálás területén. Az egyetemi hallgatók között végzett másik kutatás is bizakodóan tekintett az

MI alkalmazásához, bár ők kevésbé bíztak a könyvtárak kezdeményező, innovátor szerepében. Bízom benne, hogy inspiratív intellektuális élményben részesülnek a magas színvonalú, sokszínű tanulmányok megismerésével a kötet olvasói. 123 Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2022. Szerk Kiszl Péter, Németh Katalin Budapest, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet. 2023 125–141 Az IFLA működésének új eleme a földrajzi tagozódás alapján kialakított regionális divíziók rendszere Az Európai Regionális Osztály megalakulása Barátné Hajdu Ágnes ELTE BTK KITI, egyetemi tanár Magyar Könyvtárosok Egyesülete, elnök TARTALMI ÖSSZEGFOGLALÓ Az európai könyvtárak és könyvtári egyesületek jelentős szerepet játszanak az IFLA közösségében. Állandó bizottsági tagjaink és tisztségviselőink mintegy 40%-a Európából származik A tanulmány

összefoglalja az IFLA szerkezete megváltozásának okait. Az új regionális osztályok feladata, hogy támogassák olyan cselekvési tervek kidolgozását és végrehajtását, amelyek megfelelnek a könyvtári terület igényeinek a saját régióikban, összhangban az IFLA átfogó stratégiájával, és együttműködnek más érintett bizottságokkal, csoportokkal. A bizottságok különös hangsúlyt fektetnek az érdekképviseletre, mind a kulcsfontosságú területeken való fellépés, mind a kapacitásépítés tekintetében. További elvárás, hogy az új szervezeti egység aktívan segítse a tagság motiválását a stratégia feladatainak végrehajtásában és a még nem tagok elérésére irányuló erőfeszítésekben. A prioritások a következők: nagyobb átláthatóság, hatékonyság és együttműködés; erősebb regionális képviselet; nagyobb pénzügyi és szervezeti fenntarthatóság; változatosabb részvételi lehetőségek; az önkéntesek jobb

támogatása A regionális divíziók rendszerének felállítása régi igényt elégített ki. A területi elköteleződés és együttműködés növekedése máris érzékelhető. Azt, hogy az új szervezet mennyire képes ellátni a tervezett feladatát majd az idő dönti el Előzmények A Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (International Fe­ deration of Library Associations and Institutions = IFLA) 1927-es megalakulása óta folyamatosan törekszik a megújulásra, a könyvtári és információs szervezetek, aktuális témák minél szélesebb képviseletére és reprezentálására. Stratégiai törekvéseiben meghatározó szerepet játszik a tagszervezetekre való építés, az egyesületek nemzeti és globális szinten való megerősítése, a jövő generációinak elkötelezetté tétele, a földrajzi sajátosságok és egyenlőtlenségek figyelembevétele és mérséklése, a hatékonyság növelése, a nemzetközi kultúrpolitika és

szakmapolitikai irányok formálása és ezek könyvtári területre történő adaptálása. A földrajzi elvek követése és a nyelvi diverzitás megjelenik https://doi.org/1021862/vkkv2022125 125 Barátné Hajdu Ágnes a Könyvtári és Információs Világkongresszus (World Library and Information Cong­ ress = IFLA WLIC) helyszínválasztásaiban, valamint hivatalos nyelveinek (angol, arab, francia, kínai, német, orosz, spanyol) reprezentálásában. Jól példázza ezt a hároméves tervezési időszakot átfogó, 2018-ban kiadott 2021-re vonatkozó felhívás, ahol megjelenik a következő évek tervezett földrajzi megoszlása. (1 táblázat) 1. táblázat WLIC konferenciák tervezett helyszínei 2018-ból 1 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 Kuala Lumpur, Malajzia Athen, Greece Ázsia és Óceánia Európa Afrika a világ bármely régiójából Észak-Amerika Európa Latin-Amerika és Karib-térség a világ bármely régiójából Ázsia

és Óceánia Európa A földrajzi tagolódás célja, hogy a világ minden tájára elvigyék az IFLA konferenciáját, ezzel is lehetőséget adva az adott régió szakembereinek, hogy bekapcsolódjanak a nemzetközi szervezet munkájába, részt vegyenek a rendezvényen, valamint segítsék a helyi intézményeket és információs szakembereket. Általános tapasztalat ugyanis, hogy egyegy IFLA konferencia után a kulturális kormányzat sokkal nagyobb figyelmet szentel a könyvtáraknak, fejlődésük felgyorsul és szolgáltatásaik színvonala érezhetően megnövekszik. Ugyanakkor a helyi kollégáknak is lehetőségük van megmutatni és megmérettetni magukat, megosztani ismereteiket és gyakorlatukat A kongresszus a fogadó várost nemzetközileg és online is népszerűsíti, jelentősen növelve a helyi szakma, város és régió tudatosságát szerte a világon. A pandémia és az új-zélandi Aucklandben leégett konferenciaközpont azonban alaposan átírta a 2018-as

terveket. 2020-ban a világjárvány miatt törölték az IFLA konferenciát, míg 2021-ben online térbe költöztették Auckland helyére az egy év felkészülést vállaló Dublin (2020) került, míg az európai pályázatot elnyerő Rotterdam (2021) rendezési jogát két évvel eltolták. Így rendezhette meg a világkonferenciát Dublin a 2022-es esztendőben. Az Új-Zéland visszalépése miatt kialakult helyzet miatt, miszerint két egymást követő évben is európai város ad otthont az IFLA konferenciának, a 2024-es felhívásban Európát kizárták a pályázók közül.2 Hasonló eset történt 2010-ben, 126 Az IFLA működésének új eleme a földrajzi tagozódás alapján. amikor a gazdasági válság miatt az ausztrál Brisbane lépett vissza és alig tíz hónapos felkészülést vállalva Göteborg rendezett WLIC-et a 2009-es milánói IFLA konferencia után. Mindkét esetet a váratlan külső körülmények eredményezték felborítva ezzel az eredeti

terveket, de egyben elégedetlenséget szülve Európa túlreprezentáltsága miatt. Az egyenletes földrajzi eloszlás kívánalma nem kizárólag a világkonferenciák helyének kiválasztásában jelentkezik, hanem például az egyes szekcióprogramok előadói kiválasztásának szempontjaiban is. Hasonlóan fontos elvként deklarálta/deklarálja szinte a kezdetektől minden IFLA dokumentum, így a stratégiák és kulcsfontosságú területek, a soknyelvűség igényét. Számos esetben emelték ki az egyes vezetők, hogy az IFLA-nak hét hivatalos nyelve van, míg az ENSZ-nek csupán hat. Különösen nyomatékosan jelentkezik mindez a nem angol anyanyelvű IFLA elnökségek idején és például Claudia Lux, Glòria Pérez-Salmerón szintén a többnyelvűséget szorgalmazza elnöki programjában annak érdekében, hogy minél több érdeklődőhöz eljuthasson az IFLA üzenete. A 2022-es dublini IFLA konferencián a személyes jelenlétet kombinálva az online megszólalással

hangzott el az üdvözlet a hét hivatalos nyelven, nyomatékot adva annak, hogy Barbara Lison is elkötelezett az anyanyelvi képviselettel kapcsolatban. Ő maga szép példáját adja a nyelvi nyitottságnak, hisz több nyelven beszél a németen és angolon kívül – még néhány szót magyarul is tud. A regionális divíziók bizottságai kialakulása A Global Libraries Alapítvány A Global Libraries Alapítvány3 létrehozását és program elindítását a Bill és Melinda Gates Alapítvány nagysikerű ATLA (Access to Learning Award) projektjének beszüntetése után megmaradt pénz jelenős részének az IFLA-hoz csoportosítása tette lehetővé. Az ATLA Global Libraries kezdeményezése olyan Egyesült Államokon kívüli közkönyvtárakat, esetleg más hasonló szervezeteket támogatott, melyek eredményes új módszereket hoztak létre az ingyenes nyilvános számítógéphasználat és az internetes hozzáférés, az oktatás, az életminőség javítása, a

hátrányos helyzetű közösségek megszólítása és a digitális műveltség fejlesztése területén. 2016-ra a Bill és Melinda Gates Alapítvány Global Libraries programjának vezetői úgy érezték, hogy beteljesítették az alapító által megszabott célokat. A számítógépes kultúra, az internethasználat általánossá vált a közkönyvtárakban, az IT-eszközöket számos innovatív módon a közösségek információhoz való hozzáférésének szolgálatába állították Deborah Jacobs4 programigazgató két évvel a megszűnés előtt tájékoztatta az alapítvánnyal kapcsolatban álló szakembereket a várható folyamatokról, és kérte segítségüket, hogy minél sikeresebben használják fel a megmaradt vagyont a könyvtárak támogatása érdekében. Az a döntés született, hogy az alapítvány, a velük addig is szoros kapcsolatban lévő IFLA céljaihoz jelentős összeggel hozzájárul úgy, hogy létrehozzák az IFLA Global Libraries Alapítványt

(Stichting IFLA Global Libraries = SIGL)5,6. 127 Barátné Hajdu Ágnes Az így létrehozott, immár IFLA alapítvány céljai között megjelent – a Bill and Melinda Gates Foundation eredeti célkitűzései (közkönyvtárak, internet, információhoz való hozzáférés, oktatás, []) mellett – a fenntartható társadalmak fejlődésének támogatása is. Az IFLA Global Libraries Alapítvány törekvései szerencsésen egybeestek Donna Scheeder7 elnöki elképzeléseivel és a 2016 tavaszán nyugdíjba vonuló Jennefer Nicolson8 főtitkár as�szony megüresedő posztját betöltő Gerald Leitner pályázatában körvonalazottakkal. Új célok – új stratégia Az IFLA Global Libraries Alapítvány anyagi támogatásával soha nem látott széles körű megbeszélésekre, workshopokra, online és személyes akciókra, szavazásokra kerülhetett sor, melynek során számos újszerű kezdeményezést, például a Library Map of the Word9 (Könyvtárak világtérképe), Access

to Information (DA2I) Report10 (Riport az információhoz való hozzáférésről), az IFLA honlapjának modernizálása, Ideas Store11 (Ötlettár) stb. indítottak el, megalkották az IFLA 2019–2024 közötti stratégiáját, és átalakult az IFLA irányítása is. A 2017-es évben publikált akciótervből mindez világosan kirajzolódik 1. ábra: A Global Vision program akcióterve 2017 és 2019 között12 A Global Vision Report előszavában Glòria Pérez-Salmerón hitet tesz azon meggyőződése mellett, hogy az információhoz való egyetemes hozzáférés kulcsfontosságú az emberiség számára és ennek segítségével tudjuk elérni az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljait, ezzel összekapcsolva az IFLA előző és jövendő stratégiai terveiben megfogalmazott hagyományos célokat a fenntarthatósággal.13 (1 ábra) Az IFLA új megjelenési formáihoz, vizualizálási törekvéseihez illeszkedően a tervezett átalakulásokról és ezek állomásairól, az egyes

cselekvési tervekről folyamatábrát is készítettek (2. ábra), mely kiválóan szemlélteti a lépések egymásra épülését, időbeli ütemezését és a 2019–2024-es stratégia szerint szükséges lépések megtételét, de az odavezető utat is. 128 Az IFLA működésének új eleme a földrajzi tagozódás alapján. 2. ábra: IFLA Development Roadmap14 Bár az IFLA rendelkezett a 2016–2021-es időszakra vonatkozó stratégiai tervvel, a Global Vision program, az új lehetőségek, kívánalmak és kihívások szükségessé tették egy másik stratégiai terv megalkotását. Az új stratégiai terv létrehozásában, a könyvtári terület erősségeiről és lehetőségeiről szóló beszélgetésbe hét kontinens több mint 190 országa, több tízezer könyvtári és információs szakembere kapcsolódott be 185 workshopot és több online szavazást tartottak, hogy megismerhessék a véleményeket.15 Ennek alapján az IFLA munkatársai és igazgatótanácsa

(Governing Board = GB) 2017 és 2019 között kidolgozta az új stratégiát a meglévő erősségekre és az ENSZ fenntartható fejlődési céljai iránti elkötelezettségre is támaszkodva. Az új tervet az igazgatótanács 2019 április 12-én hagyta jóvá, majd a 2019-es athéni világkonferencián jelentették be és fogadta el a közgyűlés. Az új küldetés a következő: Inspiráljuk, elkötelezzük, képessé tesszük és összekapcsoljuk az egész könyvtári területet. 2. táblázat Az IFLA két stratégiájának összehasonlítása • • • • IFLA stratégiája 2016–2021 IFLA stratégiája 2019–2024 A könyvtárak társadalmi szerepe • A könyvtárak egységes hangjának megerősítése • A szakmai gyakorlat fejlesztése és ösztönzése Információ és tudás Kulturális örökség • A könyvtári terület összekapcsolása és megerősíKépessé tétel, teljesítményfejlesztés tése • Az IFLA szervezetének optimalizálása Érdemes

összehasonlítani a két stratégiát. Világosan látszik, hogy az új stratégiában sokkal speciálisabb a célok megnevezése. Ugyanakkor, ha a részletekbe megyünk, akkor számos eddigi klasszikus érték is megjelenik a kulcsfontosságú területek között, csak megközelítésük, beágyazottságuk változott meg helyenként. Szemléleti változás azonban –, ahogy azt több fórumon nyilatkozta az igazgatótanács –, hogy az IFLA immár nemcsak a könyvtárosok érdekeinek képviselője kívánt lenni, hanem a vélemények meghallására is komoly hangsúlyt fektet. (2 táblázat) 129 Barátné Hajdu Ágnes A kétévenként felülvizsgált kulcsfontosságú területek lehetőséget adnak a részletezésre, de az aktualizálásra is, hisz éppen 2019–2020 óta számos, eddig még nem tapasztalt kihívással kellett szembenézni az egész világnak. 1. A könyvtárak egységes hangjának megerősítése • Megmutatni a könyvtárak erősségét a fenntartható

fejlődési célok elérésben; • Értékes partnerként növelni jelenlétét a nemzetközi szervezetekben és üléseken; • Együttműködni a könyvtáros szervezetekkel és könyvtárakkal a jogi és finanszírozási kihívásaik azonosítása és támogatása érdekében; • Formálni a nyílt hozzáférés, a könyvtárak értéke, illetve a szellemi szabadság és emberi jogok kapcsán kibontakozó vitákat és a közvéleményt. 2. A szakmai gyakorlat fejlesztése és ösztönzése • Előállítani, kommunikálni és terjeszteni azokat a kulcsfontosságú forrásokat és szakmai anyagokat, amelyek a szakmát inspirálhatják; • Magas minőségű kampányok, információk és más kommunikációs termékek szállítása a könyvtárak bevonása és erősítése érdekében; • Olyan szabványok, útmutatók és egyéb anyagok kidolgozása, amelyek hozzájárulnak a szakmai munka magas színvonalához; • A könyvtári tevékenységet segítő eszközök és

infrastruktúra biztosítása. 3. A könyvtári terület összekapcsolása és megerősítése • A személyes hálózatépítés lehetőségének megteremtése; • A virtuális hálózatépítés és kapcsolatok támogatása; • A könyvtári terület megerősítése nemzeti és regionális szinten; • Célzott tanulás és szakmai fejlődés támogatása. 4. Az IFLA szervezetének optimalizálása • Segíti a szervezet hosszú távú pénzügyi stabilitását; • A humán erőforrások és hálózatok hatékony mozgósítása; • A tagságunk erősítése, diverzifikálása és bevonása; • A láthatóságunk növelése a jó és innovatív kommunikáció révén. Az új szerkezet Többéves előkészítő munka eredményeként, egyben a stratégiai terv utolsó pontjaként a tagság, beleértve az igazgatótanácsot, átgondolta a szervezeti felépítést, és a hatékony munkavégzés, a területi specialitások, a jobb információáramlás, a demokratikusabb és

átláthatóbb működés, egy-egy régió arányosabb részvétele és képviselete érdekében átalakította a struktúrát. A szekciókat és a speciális érdeklődésű csoportokat nyolc osztályba (Professional Divisions) sorolták, ezzel logikusabb, tartalmilag egységesebb struktúrát adva a szervezeteknek. Az igazgatótanács létszámát lecsökkentették öt választható tagra, a gazdasági ügyekért felelős kincstárnok – nagyobb felhatalmazást kapva – közvetlenül választható funkcióvá változott. A szakmai csoportok (divíziók) vezetői al130 Az IFLA működésének új eleme a földrajzi tagozódás alapján. kotnak egy egységet (Professional Council = PC)16, melynek elnöke hivatalból tagja az igazgatótanácsnak, akárcsak a Könyvtáros Egyesületek Menedzsment Szekciójának (Management of Library Associations Section = MLAS)17 elnöke. A Governing Board új tagja a 2021-ben először választott Regionális Tanács (Regional Divisions Council =

RDC vagy Regional Council = RC)18 elnöke. (3 ábra) 3. ábra: Az IFLA igazgatótanácsának új felépítése19 Az átalakulás részeként összefogták és kialakították a tanácsadó testületek szerepét, működésüket pedig egységes keretbe helyezték. A négy tanácsadó bizottság (Advisory Committee on Copyright and other Legal Matters, Advisory Committee on Cultural Heritage, Advisory Committee on Freedom of Access to Information and Freedom of Expression, Advisory Committee on Standards)20 számos szakpolitikai területet és témát fed le, és támogatja az IFLA irányításának munkáját vagy egyéb kulcsfontosságú horizontális kérdésekben fogalmaz meg véleményt. Tevékenységük minden szervezeti egységhez köthető, eredményeik mélységében érinthetik az IFLA-t. Működésükről kötelesek időről időre beszámolni Az igazgatótanács ezen kívül az aktuális kérdésekkel kapcsolatban további ad hoc tanácsadó bizottságokat hozhat létre.

Minden hasonló testületnek tíz tagja van, beleértve az elnököt A földrajzi tagozódás alapján kialakított regionális osztályok rendszere A területi elvek megjelenése és a felosztás Az IFLA közgyűlése 2020-ban jóváhagyta az új irányítási struktúrát, majd 2021 tavaszán megválasztották a megváltozott szerkezetnek megfelelő pozíciókat, beleértve az Európai Regionális Divízió tagjait.21 A felálló területi osztályokat elsősorban a nyelvi és társadalmi jellemzők, történeti tradíciók alapján sorolták be csoportokba: Ázsia és Óceánia; Európa; Latin-Amerika és 131 Barátné Hajdu Ágnes a Karib-térség; Közel-Kelet és Észak-Afrika; Észak-Amerika; valamint SzubszaharaiAfrika. Minden egyes bizottságot 20–20 megválasztott tisztségviselő alkot Általános szabály, hogy országonként maximum egy ember választható. Ha több jelölt volt, akkor a több szavazatot kapott jutott be a bizottságba. (4 ábra) 4. ábra: Az új

területi felosztás, osztályok és tanács22 Az Európai Regionális Osztály megalakulásakor Stuart Hamiltont választották meg elnöknek. Elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy az európai könyvtáros egyesületek, könyvtárak és könyvtárosok meghatározó szerepet játszanak az IFLA közösségén belül, amely elsősorban Európa reprezentáltságában mutatkozik meg a tagság létszámát illetően. 5. ábra: Az IFLA tagok területi megoszlása23 Az IFLA tagok 43%-a európai, a tisztségviselők (szekció elnök, titkár) és vezetőségi tagok kb. 40%-a szintén európai, ezért az új Európai Regionális Osztály munkájának nagyon fontos szerepe van az IFLA jelenét és jövőjét illetően is. (5 ábra) 132 Az IFLA működésének új eleme a földrajzi tagozódás alapján. A regionális egységeket a Regionális Tanács koordinálja, és az IFLA alapszabályában foglaltaknak megfelelően képviseli a területi prioritásokat a szövetségben. Tanácsot

ad és jelentést tesz az igazgatótanácsnak, felveti a nemzeti és regionális szinten felmerülő kérdéseket, és azon dolgozik, hogy megerősítse a könyvtárak érdekképviseletét, lehetőségeket teremtsen a széles körű részvételre, láthatóbbá tegye az IFLA-t és regionális és helyi szinten végrehajtsa az IFLA stratégiáját. A tanács támogatja a regionális divízió cselekvési terveinek kidolgozását és végrehajtását, és áttekinti az IFLA stratégiája regionális dimenziójának megvalósítása terén elért eredményeket. A Regionális Tanács hét tagból áll: egy elnökből és hat tagból, akik mindegyike egyben a regionális divízió bizottságának elnöke is. Évente legalább háromszor ülésezik, egyszer az irányító testülettel együtt. A Regionális Tanács elnöke kapcsolatot tart a szakmai tanáccsal a kettőjük közötti koordináció ösztönzése érdekében Kérdőíves felmérés a területi sajátosságokról A regionális

választások eredményeit 2021. június 1-én tették közzé az IFLA honlapján (6. ábra),24 de a bizottságok megalakulása ténylegesen csak ősszel történt meg Annak érdekében, hogy az új egységek tagjai tisztában legyenek a tagság véleményével, földrajzi hangsúlyaival az egyes alapvető szakmapolitikai kérdésekkel kapcsolatban, az addig már nagy sikerrel alkalmazott online kérdőív eszközéhez nyúltak. A felmérést 2021 júniusa és júliusa között folytatták le. Sajnos, az előző kérdőívek több tízezres kitöltésével szemben itt csupán 384 kérdőívet tudtak értékelni. A szerény részvételt valószínűleg a rosszul megválasztott időpont – éppen csak befejeződtek a választások; kitört a nyári szünet; a pandémia valamelyest engedett a szorításából; az előző időszakban rengeteg online felmérés volt a koronavírus okozta körülmények miatt stb. – és a pr-munka elégtelensége – kevés időt szántak a

népszerűsítésre, elmaradtak a kérdőívek fordításai – együttesen eredményezte. 6. ábra: A kérdőívre adott válaszok földrajzi megoszlása25 133 Barátné Hajdu Ágnes A felmérés során arra törekedtek, hogy területi bontásban kapjanak képet az IFLA irányítói: • A különböző típusú könyvtárak pénzügyi helyzetéről, támogatottságának mértékéről; • A könyvtárak számára releváns szakpolitikai kérdésekről, mint pl. a könyvtári törvények és jogszabályok megléte és fontossága, • Az érdekképviselethez kapcsolódó tevékenységekről.26 A kérdőívben újszerű elemként jelentkezett, hogy a kapott válaszokat összekapcsolták a válaszadók intézményi, egyesületi kötődésével. Ez lehetővé tette, hogy nemcsak a régiók közötti különbségekről kaptunk képet, hanem az egyesületek (amelyek hangsúlyosabban koncentrálnak az érdekképviseletre) és az intézmények, valamint a nagyobb és kisebb szereplők

közötti különbségekről. A felmérés célja felvállaltan a gondolatébresztés, a beszélgetésekre és cselekvésre indítás volt, hogy ezzel is segítsék az újonnan alakuló területi szervezeteket az egyes akciótervek pontosabb megfogalmazásában. Általánosságban megállapítható, hogy a prioritások a következők voltak: nagyobb átláthatóság, hatékonyság és együttműködés; erősebb regionális képviselet; nagyobb pénzügyi és szervezeti fenntarthatóság; változatosabb részvételi lehetőségek; az önkéntesek jobb támogatása. Az IFLA felmérésének eredményeit a tanulmány további részében csak néhány konkrét regionális célra, feladatra és érdekképviseletre fogom szűkíteni. 7. ábra: Az európai szavazatok megoszlása27 Látható, hogy hasonlóan a világ többi részéhez az európai szavazatok száma is rendkívül alacsony, egyedül Horvátországgal kapcsolatban látszik, hogy ott lehetett valami helyi népszerűsítése a

kérdőívnek. (7 ábra) 134 Az IFLA működésének új eleme a földrajzi tagozódás alapján. Egyes könyvtárak pénzügyi helyzetéről, támogatottságának mértékéről A felmérés első kérdése arra vonatkozott, hogy a válaszadók milyen mértékben összpontosítottak az egyes könyvtártípusokra az érdekképviseleti munkájuk során. A közkönyvtárak pénzügyi támogatása lett a legfontosabb prioritás, az iskolai könyvtárak következnek, majd az akadémiai és kutatókönyvtárak. A nemzeti könyvtárak a 4 helyen állnak, míg más régiókban és a globális nézetben a nemzeti könyvtárakat tekintik a legfontosabb prioritásoknak. Hasonló súlyozást fogalmaztak meg a magánszemélyek, a könyvtárak és az egyesületek is Ez valószínűleg annak tudható be, hogy a nemzeti könyvtárak viszonylag jól támogatottak Európában, vagy legalábbis fokozott figyelem irányul rájuk. Nem kétséges, hogy a nemzeti könyvtárak igazgatói nem értenek

egyet ezzel a megállapítással. (8 ábra) 8. ábra: Pénzügyi támogatottság, prioritások a könyvtárak típusai szerint28 Szakpolitikai kérdésekről, könyvtári jogszabályokról és fontosságukról A második kérdéscsoport azokra a szakpolitikai területekre kérdezett rá, ahol a könyvtárak, egyesületek megvalósítják érdekképviseletüket. Az elemek kiválasztása az IFLA központjában meglévő fókuszterületeken, mind pedig azokon alapul, amelyek gyakran megjelennek a nemzeti szövetségek erőfeszítéseiben. A digitális befogadás és konnektivitás a legfontosabb témák az európai régióban, csakúgy, mint Ázsiában, Óceániában és Észak-Amerikában is. Az oktatás és az egész életen át tartó tanulás, valamint a szerzői jog és a nyílt hozzáférés a régió következő prioritásai, majd a könyvtári törvények és jogszabályok, a könyvtári személyzet, az írástudás és az olvasás, a kultúra és a kulturális örökség,

valamint a társadalmi befogadás kérdései hasonló jelentőséggel bírnak az európai válaszadók számára. 135 Barátné Hajdu Ágnes 9. ábra: A szakpolitikai válaszok prioritásai Európában29 Érdemes megvizsgálni ezt a kérdést az egyesületek oldaláról, hisz szakmai tevékenységük egyik legfontosabb területéről van szó. Elsőként megállapítható, hogy itt nagyobb szórása van az egyes területeknek a fontosság tekintetében. Úgy tűnik, hogy a közepes könyvtári egyesületek a munkavállalók ügyeit érzik a legfontosabb prioritásnak, az oktatás – egész életen át tartó tanulás, a digitális befogadás – a konnektivitás és a társadalmi befogadás egyaránt a következő lényeges témák közé tartozik. Ezzel szemben a nagy könyvtáros egyesületek a szerzői jogot és az open accesst tartják a legfontosabb kérdésnek, amelyre az érdekképviseletet összpontosítani kell. A kisebb egyesületek pedig a könyvtári jogszabályokat

teszik az első helyre, de esetükben sokkal kisebbek az eltérések az egyes témakörökkel kapcsolatban, mint a másik két típusnál. Érdekes megjegyezni, hogy a közepes egyesületek egész másképp gondolkodnak a kötelespéldány és a felelősség megosztásának kérdéseiről, mint nagyobb és kisebb társaik. Valószínűleg ezt az eredményt a válaszadók kicsiny száma is eredményezhette. (9–10 ábra) 10. ábra: A szakpolitikai válaszok prioritásai az európai egyesületek szemszögéből30 136 Az IFLA működésének új eleme a földrajzi tagozódás alapján. Az érdekképviselethez kapcsolódó tevékenységekről A harmadik fókuszterületen az érdekképviseleti tevékenység típusaira kérdeztek rá. A válaszként megadott lehetőségek az IFLA érdekképviseleti kapacitások mátrixán (Advocacy Capacities Grid)31 alapultak, amely az érdekképviseletek nyolc fajtáját és négy szintjét különbözteti meg, s amelyek mindegyike más-más

készségeket igényel. A grafikon nagy segítséget nyújthat abban, hogy az alacsonyabb prioritások által kijelölt területek lehetnek azok, ahol esetleg több munkára, segítségre lenne szükség, ezzel is támogatva az Európai Regionális Osztály akciótervének kialakítását. A törvényhozókkal való kapcsolatfelvétel, az érdekképviseleti hatásvizsgálat, a kormánytisztviselőkkel való rendszeres találkozás, a tagok érdekképviselőjeként való megnyilvánulás, vagy az erre összpontosító egyének a legalacsonyabb pontszámok. Úgy tűnik, hogy ebben a régióban a könyvtárak jobban megértik a törvényeket és irányelveket, kommunikálják a könyvtárak hatását, partnerségeket hoznak létre, és kapcsolatba lépnek a kormányzati hivatalokkal. (11 ábra) 11. ábra: Érdekképviselet tevékenységek Európában32 Ugyanezt a kérdést megvizsgálva a kis-, közepes- és nagy egyesületek szemszögéből ismét csak jelentős eltéréseket

láthatunk. Érdekesség, hogy Európában ismét csak a közepes könyvtári egyesületek véleménye mutatta a legnagyobb eltéréseket, míg a másik két típus képviselői sokkal kiegyenlítettebb válaszokat adtak. A közepes szervezetek a tagok szó­szó­ lói­­ként, a tagok érdekképviselőjeként való megnyilvánulás területén érték el a legalacsonyabb pontszámot, míg a kisebb egyesületek meglehetősen aktívnak tűnnek ezen a területen. Glória Pérez Salmerón – az IFLA korábbi elnöke – azt mondta: A könyvtárosok nem tudnak nem támogatni, nem segíteni bárhol és bármikor, mert ez hivatásunk alapja. Biztos vagyok benne, hogy mindannyian egyetértünk vele. (12 ábra) 137 Barátné Hajdu Ágnes 12. ábra: Érdekképviselet tevékenységek az európai egyesületek szemszögéből33 Az Európai Regionális Osztály megalakulása és akcióterve A bizottság első találkozása 2021. október végén volt a járványügyi helyzetnek

megfelelően, online formában A csoport első feladata a cselekvési tervünk elkészítése volt Az IFLA vezetése elvárásként fogalmazta meg, hogy a regionális cselekvési tervek legyenek azok az elsődleges eszközök, amelyek révén az IFLA stratégiája regionális szinten megvalósul. A cselekvési terveknek olyan rugalmas dokumentumoknak kell lenniük, amelyek a fő törekvések mellett lehetőséget adnak a speciális, vagy aktuális helyzetek kezelésére, esetleg megoldására. Sajnálatos módon az eltelt időszak alatt mind az orosz-ukrán háború, mind az ebből a helyzetből fakadó energiaválság kihívások elé állította az Európai Regionális Osztályt is. Ezért is választottuk A háborús helyzetek és a könyvtárak Európában című témát a szekciónkban a 87. IFLA konferencián Dublinban Elhatároztuk, hogy a bizottság kiemelt hangsúlyt fektet az érdekképviseletre mind a kulcsfontosságú területeken, mind a kapacitásépítés tekintetében.

További feladat, hogy minél jobban bekapcsoljuk tagjainkat az IFLA tevékenységébe, növeljük elköteleződésüket a szervezet és annak stratégiája iránt, illetve minél több, egyelőre még nem tagunkat motiváljuk a belépésre. Az Európai Regionális Osztály a következő hat pontban fogalmazta meg akciótervét. 1. Globális érdekképviseleti prioritás a fenntartható fejlődési célok tekintetében A Regionális Tanács által meghatározott egységes globális érdekképviseleti cél, melyhez minden területi bizottság csatlakozik a maga eszközeivel, együttműködik az IFLA köz138 Az IFLA működésének új eleme a földrajzi tagozódás alapján. pontjával és minden olyan szervezettel (The European Bureau of Library, Information and Documentation Associations = EBLIDA, Public Library 2030), amely biztosítja az eredményes működést és sikeres akciókat. 2. Hozzájárulás a szélesebb körű globális érdekképviselethez Kapcsolattartás a nemzeti

egyesületekkel, területi megbeszélések elősegítése és koordinálása, webináriumok tartása, saját stratégiai tervek kidolgozásának ösztönzése. 3. A regionális érdekképviseleti kapacitás fejlesztése és hatásának vizsgálata Az európai prioritási kérdések képviselete. A Covid-19 és post-Covid-19 hatások a könyvtári életben 4. A megszólítás támogatása Beszélgetések kezdeményezése minden európai országban, nemzeti és nemzetközi szinten a tagságot foglalkoztató kérdésekben, például az új Közkönyvtári Kiáltvánnyal (Public Library Manifesto 2022) kapcsolatban. 5. Library Map of the Word (Könyvtári világtérkép) Cél, hogy egy-egy régió erőteljesebben szerepeljen az IFLA Könyvtár Világtérképén, SDG történeteket töltsünk fel, azonosítsuk és kapcsolatokat keressünk a még nem adatot szolgáltató országok egyesületeivel, például Románia. Az intézkedéseket össze kell hangolni az IFLA központjával, a

fejlesztésért felelős szakemberekkel. 6. Egyéb projektek Az IFLA szekciók vagy más csoportok által vezetett cselekvések regionális kapcsolódásainak megtalálása, például digitalizálással kapcsolatos lengyel webinárium. Az egyes akciópontokhoz munkacsoportokat hoztunk létre, melyek a sikeres végrehajtásért felelősek. Az akcióterv végrehajtása megkezdődött 2022 nyarán további célként fogalmazódott meg az ukrán könyvtárakkal és könyvtárosokkal való szolidaritás, az ener­gia­válsággal kapcsolatos lehetőségek egyeztetése. A regionális divíziók rendszerének felállítása régi igényt elégített ki. Az területi elköteleződés és együttműködés növekedése máris érzékelhető Azt, hogy az új szervezet mennyire képes ellátni a tervezett feladatát, majd az idő dönti el. Jegyzet és irodalom 1. A szerző tulajdonában lévő angol nyelvű kézirat alapján 2. Invitation for Expressions of Interest from potential host

countries for the IFLA World Library and Information Congress 2024 Region: Whole world except Europe Forrás: https:// cdn.iflaorg/wp-content/uploads/expressions-of-interests-2024pdf [2022 január 20] 139 Barátné Hajdu Ágnes 3. Stichting IFLA Global Libraries [online] Az IFLA honlapja Foundations aloldal Forrás: https://www.iflaorg/sigl [2022 január 20] 4. Jacobs, Deborah 2014 augusztus 14-én kelt magánlevele 5. Stichting IFLA Global Libraries az IFLA honlapon Forrás: https://wwwiflaorg/sigl [2022 január 20.] 6. Stichting IFLA Global Libraries Forrás: https://sigliflanl [2022 január 20] 7. Acceptance Speech: Donna Scheeder Forrás: https://wwwiflaorg/past-presidents [2022 január 20.] 8. Past IFLA Secretaries General Forrás: https://wwwiflaorg/past-secretaries-general [2022 január 20.] 9. Library Map of the Word Forrás: https://librarymapiflaorg [2022 január 20] 10. Access to Information (DA2I) Report Forrás: https://da2iiflaorg [2022 január 20] 11. Global Vision

and Ideas Store Forrás: https://ideasiflaorg [2022 január 20] 12. Global Vision Report 2018 10 p Forrás: http://repositoryiflaorg/bitstream/123456789/24/8/ gv-report-intro.pdf [2022 január 20] 13. Global Vision Report 2018 2-3 p Forrás: http://repositoryiflaorg/bitstream/123456789/24/8/ gv-report-intro.pdf [2022 január 20] 14. Transforming IFLA Together with the Global Library Community 2019 október 29 Forrás: https://www.iflaorg/news/transforming-ifla-together-with-the-global-library-community [2022. január 20] 15. Global Vision Report 2018 10 p Forrás: http://repositoryiflaorg/bitstream/123456789/24/7/ gv-report-summary 2.pdf [2022 január 20] 16. Professional structures Forrás: https://wwwiflaorg/governance-professional [2022 január 20.] 17. Management of Library Associations Section honlapja Forrás: https://wwwiflaorg/units/ mlas [2022. január 20] 18. Regional structures Forrás: https://wwwiflaorg/governance-regional [2022 január 20] 19. Governing Board Forrás:

https://wwwiflaorg/units/governing-board [2022 január 20] 20. Advisory Committees Forrás: https://wwwiflaorg/governance-advisory [2022 január 20] 21. Az Európai Regionális Osztály tagjai 2021 és 2023 között: Alvandian, Laurie (Örményország) Blin, Frédéric (Franciaország) Bording Andersen, Steen (Dánia) Çimen, Ertugrul (Törökország) Duda, Vadim (Oroszország) Frey, Jeannette (Svájc) Glossiotis, Georgios (Görögország) Gruszkowski, Tomasz (Lengyelország) Hajdu Barát, Ágnes (Magyarország) Hamilton, Stuart (Írország) Holcer, Dunja (Horvátország) Hopkins, Marcie (Egyesült Királyság) Klauser, Hella (Németország) Lammens, Sara (Belgium) 140 Az IFLA működésének új eleme a földrajzi tagozódás alapján. Linder, Karin (Svédország) Ninkov, Jasmina (Szerbia) Parise, Stefano (Olaszország) Sellés Carot, Alicia (Spanyolország) Simonishvili, Maia (Georgia) Stasselová, Silvia (Szlovákia) Forrás:

https://www.iflaorg/news/ifla-regional-division-committees-elections-2021-2023-results-released [2022 január 20] 22. Regional structures Forrás: https://wwwiflaorg/governance-regional [2022 január 20] 23. A szerző tulajdonában lévő belső anyag alapján 24. IFLA Regional Division Committees Elections 2021-2023: Results Released Forrás: https:// www.iflaorg/news/ifla-regional-division-committees-elections-2021-2023-results-released [2022. január 20] 25. Regional Advocacy Priorities Study Results Global Report 20211028 6 p Forrás: https:// repository.iflaorg/bitstream/123456789/1717/1/IFLA%20Regional%20Advocacy%20 Priorities%20Study.pdf [2022 január 20] 26. Regional Advocacy Priorities: i m 27. Regional Advocacy Priorities: i m 28. Regional Advocacy Priorities: i m 20 p 29. Regional Advocacy Priorities: i m 40 p 30. Regional Advocacy Priorities: i m 50 p 31. IFLA Advocacy Capacities Grid 2020 Forrás: https://repositoryiflaorg/bitstream/123456 789/1284/1/ifla advocacy

capacities grid 3 sep 2020.pdf [2022 január 20] 32. Regional Advocacy Priorities: i m 59 p 33. Regional Advocacy Priorities: i m 69 p Barátné Hajdu Ágnes az ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszékének egyetemi tanára, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) elnöke; a UDCC (Egyetemes Tizedes Osztályozás Konzorciuma) Végrehajtó Bizottságának tagja; az ISKO (Tudásszervezés Nemzetközi Társasága) Tudományos Tanácsadó Testületének tagja; az IFLA (Könyvtáros Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége) Európai Regionális Osztály tagja 2021–, Tudás­me­nedzs­ment Szekció Állandó Bizottságának tagja 2005–, Erős könyvtár- és Információtudományi oktatás kiépítése munkacsoport tagja (BSLISE) tagja 2020–, valamint az Igazgatótanácsának tagja 2015– 2019 között. Kutatási területe – többek között – az osztályozás episztemológiai kérdései és az információ vizualizálása. ORCID: 0000-0002-6774-5440 141

Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2022. Szerk Kiszl Péter, Németh Katalin Budapest, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet. 2023 143–153 Kortárs magyar írók tartalomgenerálása a közösségi médiában: Digitális személyes feljegyzések mint új történeti források? Bella Katalin ELTE BTK KITI, egyetemi tanársegéd TARTALMI ÖSSZFOGLALÓ A tanulmány tartalma a címben feltett kérdés létjogosultságának hosszabb elméleti indoklása a történeti forrásokhoz, valamint a közösségi médiához tartozó eltérő szakterületeken más céllal alkalmazott, de valójában nagyon hasonló módszertan kimutatásával, amelyhez a történettudományok és a personal branding szakirodalmát elemzi, majd egy bevezető vizsgálódás lehetséges eredményeinek rövid felvillantását adja. Jelen tanulmány az elméleti háttér összefoglalására koncentrál, a vizsgálat részletes

ismertetése egy másik, hosszabb tanulmány keretein belül valósul meg. Keretül, bevezetőül szolgál tehát ahhoz a tanulmányhoz, amely a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) tagjaira, mint az irodalom legkiválóbb képviselőire koncentrálva fogja majd elemezni a címben felvetett problémát. A választást indokolja egyfelől a Széchenyi Akadémia tagjainak kiválasztása, hiszen ez meghívás alapján történik, a művészetekben és az irodalomban jeleskedő kortársak jelölése és az egyes jelöltek választott művészeti águkban való kimagasló teljesítményének igazolása után. Másfelől, vagy talán még inkább a történelmi folytonosság, vagyis, hogy a SZIMA az az intézmény, amely a Magyar Tudományos Akadémiához (MTA) szervesen társulva a legmagasabb szinten képviseli és fogja össze hagyományosan a tudomány mellett egyenrangúvá téve a művészeteket. Bevezetés A hagyományos és elektronikus forráscsoportnak hasonlóak

a tulajdonságai: a velük kapcsolatos kérdések a referencialitás („úgy ahogy volt”, a múlt valódi tükre, kendőzetlen őszinteség), és az egyedi személyesség (az egyéni nézőpont, privát műfajban a feltárulkozás), és a szerkesztettség (kalkuláció az előzetes nyilvánosságra kerüléssel, a láthatatlan közönség észben tartása) körül forognak mindkét esetben. Az ennek bizonyítására alkalmas szövegek két irányból közelítenek: a hagyományos személyes források esetében arról szólnak, hogyan vegyük észre a személyesség mögött megbújó „csináltságot”, a közösségi média esetében arról szólnak, hogyan csináljuk jól a szerzői brandinget, azaz hogyan hassunk minden megszerkesztettség és előre végigondolt tervezés után mégis személyesnek. https://doi.org/1021862/vkkv2022143 143 Bella Katalin Hogyan artikulálódik a szerkesztettség, kiszámítottság, megtervezettség a történeti források

felhasználhatóságával foglalkozó szakirodalomban? Tengernyi elméleti vita révén azonosították ezeket a problémákat, és születtek meglátások azokról a kihívásokról, amelyekkel a történészek szembesülnek, amikor élettörténetekkel dolgoznak. Ezek például a személyes elbeszélések referencialitására vonatkoznak, vagyis arra, hogy milyen mértékben utalnak a források „valódi emberekre” és „arra, ami valóban megtörtént”, a történeti bizonyítékként való megbízhatóságukra, valamint a reprezentativitás és az általánosíthatóság kérdéseire. A kihívások közé tartozik továbbá az énről szóló történetek és a nyilvános diskurzusok kölcsönhatásának elemzése, a nem, a faj, a szexualitás és az osztály befolyásának felismerése, valamint az emlékezethez és a szubjektivitáshoz való viszonyuk.1 A személyes források élénken felvethetik a cselekvőképesség új értelmezésére vonatkozó kérdéseket is, vagyis

azt, hogy a múltban az emberek képesek voltak-e ellenállni, manipulálni vagy újratárgyalni a kulturális és társadalmi világukat alkotó erőteljes diskurzusokat.2 Nem foglalkozom mindegyik forrás használhatóságáról szóló elképzelésekkel, csak azokkal, amelyekre szerintem a leginkább hasonlít a közösségi média: a levelekkel és a naplókkal. Levelek Ahogy a levelek esetében a felhasználásukról értekező irodalom felhívja a figyelmet a megfelelő forráskritikára, az egyúttal a levelezés célzatosságának, kiterveltségének a megfogalmazása is.3 A szakirodalom egyetért abban, hogy a levél kifejezetten feltételez egy olvasót vagy olvasókat, akikkel a levélíró párbeszédet folytat. A levelek nemcsak az író műveltségén, hanem a levél stílusán – legyen az hivatalos vagy kötetlen, burjánzó vagy túldíszített vagy terjengős vagy tényszerű –, valamint a levél fizikai aspektusain keresztül is elválasztanak vagy éppenséggel

építik a kapcsolatokat. A nyelv, valamint a toll és a papír technológiájának alkalmazásával a levélírók (tudatosan) megragadják és közlik pillanatnyi önmagukat a címzettekkel. A levélírás inkább társadalmi és kulturális gyakorlat, mint objektív tények bányászására alkalmas lelőhely. A levelekből empirikus adatokat kereső történészek által problémaként azonosított kérdések történeti elemzésével arra juthatunk, hogy a levelek inkább alkalmasabbak például a kompozícióra és a kulturális hatásokra, a szubjektivitásra és a levélírás történetére vonatkozó vizsgálatokra. Legalább öt olyan szempont adódik, amelynek következményeivel a levél mint forrás felhasználásakor a történészek szembesülhetnek. Először is, a levélírást az iskolában tanított vagy kézikönyvekben és kiadott levélgyűjteményekben található modellek irányították. Másodszor, bizonyos társadalmi és politikai körülmények között a

levélírást külsőleg korlátozta a hivatalos cenzúra. Harmadszor, a levélírást öncenzúra is kísérte, ahogy azt utólag a törlésekből, kihúzásokból 144 Kortárs magyar írók tartalomgenerálása a közösségi médiában. és el nem küldött levelekből láthatjuk. Negyedszer, sok levelezés, bár személyes volt, mégsem volt magánjellegű. A levélolvasás gyakran nem magányos, hanem kollektív élményt jelentett, és az írók elvárták, hogy leveleiket inkább megosszák, mintsem, hogy magánközlemények legyenek. Ötödször, a levél nemcsak az írott tartalom hordozója, hanem tárgy is, amelynek keletkezését meghatározza a levélíráshoz használt eszközök és postai rendszerek anyagi kontextusa, amelyek maguk is szimbolikus jelentéstartalmakat hordozhatnak. Hatodszor, mikor elismerjük, hogy a levelek értéke abban is rejlik, hogy fényt vetnek a szerző tudatára, érzelmeire és szubjektivitására, nem kerülhetjük meg azt, hogy

ugyanekkor kérdéseket vetnek fel a közlés folyamatának genderjellegével kapcsolatban is, azaz amit megtudunk, és ahogy megtudjuk, az adott korszak társadalmi nemekre vonatkozó koncepcióitól, elvárásaitól is függött. A történeti szakirodalom tehát arról is szól, hogy a levelekben a „spontaneitást” valójában gondosan ápolták. Más történeti munkák a levélnek, mint az én és a másik megkonstruálása színterének gondolatát fejlesztik tovább. Azaz, hogy a személyes levelezésben az egyének nemcsak maguknak, hanem levelezőpartnerüknek is személyiségeket alkotnak írás közben, valamint „cselekményszálakat kapcsolatuk történetéhez” A levélírók különböző módon mutatják be magukat a különböző olvasóközönségnek. Így a levelek nem teljesen hűek a tapasztalatokhoz és az érzésekhez, és nem is teljes fikciók, hanem „e tapasztalatok nyelvi szerveződéseit és átalakulásait” jelentik. Számos tanulmány vizsgálja

a rendelkezésre álló kulturális identitások levélírókra gyakorolt hatásait; annak lehetőségével együtt, hogy a levelezésben többféle levélírói én jelenik meg; és így kitérnek arra is, hogy a levélírók hogyan szerkesztik meg címzettjeik szubjektivitását leveleik lapjain.4 Naplók Ugyanez igaz a naplókkal kapcsolatos irodalomra is.5 Az alapvető meghatározás a spontaneitást sugallja: a naplók és a rendszeres feljegyzések a mindennapok nyers szerkezetét rögzítik, amelyet nem „simítanak ki” retrospektív meglátások vagy újrarendezés. Folyamatosabban rögzítik az életet, mint a legtöbb levélgyűjtemény, „úgy, ahogyan azt élték”. Míg egyes naplók igen részletesek és reflektívek, mások egyszerű határidőnaplók, amelyek csupán a találkozók és egyéb kötelezettségek időpontját és helyét jegyzik fel, vagy munkafeljegyzések, amelyek konkrét eseményeket rögzítenek a megtörténés/egymásra következés

sorrendjében. A történeti tudományokban azonban már nagyon régóta viták tárgya, hogy a naplók valóban olyan spontánok, azonnaliak és őszinték voltak-e, mint amilyennek tűntek. Ezek a módszertani dolgozatok is megfogalmazták, hogy a napló nem a művészi meggondolások nélküli, formátlan szövegözön műfaja, hanem olyan irodalmi produkció, amelyet úgy alakítottak ki, hogy a spontaneitás és a nyíltság benyomását keltsék Ahogy a levelekkel, úgy a naplókkal kapcsolatban is szól arról szakirodalom, hogy nem úgy kezelik őket, mint a múlthoz transzparens hozzáférést biztosító forrásokat, 145 Bella Katalin amelyeken keresztül, mint egy ablaküvegen, torzítás nélkül be lehet pillantani a múltba, hanem, hogy meg kellett találniuk a módját annak, hogy ne csak az események rögzítésével, hanem a megszerkesztés folyamatával és a lapokon rögzített én-érzettel/érzékeléssel is foglalkozzanak. Ezen belül egyes elméletek a

személyiség megerősítése, az „én” tudatosítása szempontjait értelmezték A tudatosabb személyiség, a megerősödött „én”, úgy vélik, a szelf napi, vagy legalábbis rendszeres időközönkénti naplóbeli áttekintéséből ered, ami hozzájárul a pszichés integráció vagy „lélekjelenlét” kialakításának terápiás folyamatához. Számos történeti munka amellett érvel, hogy az, hogy a naplóírás naplóírók által általánosan hangoztatott okai közé tartozik a rendkívüli időszakok rögzítésének igénye és a megbízhatatlan emlékezet elleni védelem, nem más, mint az életírásnak mint „az önmagaság technikáinak”6 hétköznapi értelmezése, vagyis a naplóírás az én és a szubjektivitás folyamatos kezelésének/igazgatásának/irányításának egyik módja. Ezek a szövegek nemcsak azt mondják ki, hogy a naplóíró világnézete és erkölcsi beállítottsága felfedezhető a naplóban, hanem azt is, hogy a történész

ott találná meg a naplóírónak a pszichés és érzelmi hullámvölgyeinek szabályozására, valamint társadalmi és kulturális identitásának alakítására tett erőfeszítéseit. A legújabb kutatások még inkább megkérdőjelezik a napló magánjellegű és intim dokumentumként való konceptualizálását, mivel ez a nézet olyan módon húzza meg a nyilvánosság és a magánélet határát, ami nem biztos, hogy helyénvaló. Hiszen vannak olyan naplók, különösen politikusok és irodalmárok naplói, amelyeket szándékosan nyilvános (vagy félig nyilvános) beszámolóként írtak, és ezeket gyakran megszerkesztették majd publikálták is, vagy pedig memoárként átírták. Számos szerényebb napló családtagoknak és barátoknak szánt levélként indult, de például a postázás nehézsége vagy lehetetlensége miatt naplóvá bővült, amelyet aztán címzettek sora között terjesztettek: ezeket sem írták bizonyosan „magánjellegű”

dokumentumként. Vannak példák olyan naplókra is, amelyek a levelekhez hasonlóan legalább egy másik személlyel folytatott párbeszéd részét képezték, ami ismét felveti a közönség hatásának a napló megírására gyakorolt kérdését.7 Ha pedig az írói naplókat nézzük meg közelebbről, még bonyolultabb kölcsönhatásokat találunk a privát és a nyilvános között. Az írói napló ugyanis sajátos jelenség Lehet fikciós mű, amelyet műalkotásként fogalmaztak és alakítottak, amelyet publikálásra szántak és ennek megfelelően stilizáltak, vagy lehet egyfajta „valódi” személyes emlékirat, részben objektív visszaemlékezés, de lehet a művekbe nem szerkesztett élmények és önfeltárások letéteményese is. És lehet átmenet a kettő között, de a műfaj jellege olyan, hogy a két típus nem választható el teljesen egymástól. A magyar irodalom nagy alakjainak életművében bőven kínálkoznak nagyszerű naplóváltozatok. Az

irodalmi naplók inherensen sokszínűek, stílusukat nem szabja meg egy előre meghatározott hangnem, de kifejezésük módját és jellegét befolyásolják az író-költő életének elemi tényei, a tények által kiváltott reflexiók és az események, amelyeket ezek a tények leírnak, tehát az írói naplóírás a változatossággal együtt sem alkalmas műfaj arra, hogy bennük az író ugyanúgy saját világot teremtsen, mint más műveiben - még akkor 146 Kortárs magyar írók tartalomgenerálása a közösségi médiában. sem, ha maga a szöveg irodalmi mű. Maga a szöveg lehet irodalmi, hiszen eleve a nem szépirodalmi szövegek nagy része is valamilyen mértékben irodalmi jellegű, ebben az esetben pedig a szövegek szerzője ráadásul saját stílusához kötött író, ami nem teszi lehetővé, hogy a naplókat úgy írja meg, hogy azok jelentősen eltérjenek más műfajú műveitől.8 Hogyan artikulálódik a személyesség igénye a jó personal brand

megteremtésében? A márkaépítés módszertani művei először az érték és a hitelesség közvetítéséről, majd a közönséggel való közvetlen kapcsolatról szólnak. A hagyományos értelemben vett személyes márka vagy brand az értékeken alapul. Alapvetően egy olyan tartalomegyüttest jelent, amelyet magunkról közvetítve megmutatjuk, mi határoz meg és mi különböztet meg minket másoktól. A személyes márkaérték/márkavagyon a következőkből tevődik össze: a személyiség, a tudás, és az ezekre ható közvéleménynek (a personal brand szempontjából releváns társadalmi nyilvánosság intézményeinek) együttes elméleti értéke; az adott személy társadalmi helyzete és kapcsolatai; a hozzáadott érték ahhoz a közeghez, csatornához, amelyben az ember sikerrel kíván érvényesülni (ahhoz a médiumhoz, amelyben főleg zajlik a kommunikáció). A márkaszemélyiség arra a kérdésre hivatott válaszolni, hogy miben különbözünk

másoktól, hogyan tudjuk felkelteni mások érdeklődését, és hogy hogyan pozícionáljuk magunkat.9 Az írók pedig mindig is építették személyes márkájukat, amennyiben időről-időre arra törekedtek, hogy olyan nyilvános arculatot alakítsanak ki, amely értékeket közvetít, és amely amellett, hogy megkülönbözteti őket másoktól, érdeklődést is kelt személyük, eszméik és műveik iránt. Ezért voltak mindenkor érdekesek az írói naplók és levelezések, és a szerzőkhöz és irodalmi alkotásaikhoz kapcsolódó helyszínek is népszerű látványosságok, hiszen a közönség úgy érezhette, hogy személyes bepillantást nyerhetett kedvenc művészei életébe.10 De hogyan lehet íróként személyes márkát építeni az interneten? Az irodalom szerint a személyes márka építésénél az autenticitás kulcselem és a jó personal branding alapja az eredeti arculat. A vágyott célcsoport felé közvetített képnek és a reputációnak erősnek

és hitelesnek kell lennie, valamint az önképnek is el kell fogadnia és be kell építenie a célcsoport körében róla kialakult képet és hírnevet.11 Ezért előny, hogy manapság a szerzők a web 2.0-s felületeken keresztül közvetlen kapcsolatban állhatnak az olvasókkal, megismerhetik olvasói bázisukat, és az olvasók is igényt tartanak a szerzők megismerésére, életük nyomon követésére, a velük való kommunikációra. Az olvasó és az író között eltűnnek, vagy már nincsenek is a hagyományosan a viszonyban harmadik félként belépő szereplők, pl a kiadók vagy más tartalomszervezők.12 Így az olvasók voyeurizmusa ugyanúgy kielégülhet, ugyanolyan közel érezhetik magukat az alkotó, nagyszerű személyiséghez, mint amikor naplókat, levelezéseket olvasnak, emlékhelyeket látogatnak. 147 Bella Katalin Mindehhez szükség van a személyes színlelésére. A témával foglalkozó irodalom a személyiséget a(z ön)promóció

képességével azonosítja. Mi az, ami a szerzőben népszerűsíthető? A márkaépítés lehetőséget ad arra, hogy a szerző releváns – és érdekes – múltjáról fellebbentsük a fátylat, például: adott-e a szerző korábban sajtóinterjúkat, csinált-e valami érdekeset nyaralásakor, fiatalkorában vagy korábbi pályafutása során? Van-e a szerzőnek szokatlan hobbija vagy beceneve? Mi volt a leghumorosabb, ami valaha történt a szerzővel? Ha a szerzőnek tíz másodperce lenne arra, hogy felhívja egy televíziós műsorvezető figyelmét, hogy könyvét népszerűsítse, mit mondana?13 A szakirodalom hangsúlyozza, hogy a szerzőknek nem szabad minden posztban könyveiket erőltetni, ebben az esetben is a 80/20-as szabálynak kell érvényesülnie. Ennek értelmében az írónak arra kell törekednie, hogy a posztok 80%-a az olvasóról szóljon, 20%-a pedig az író könyveiről. Ezt szem előtt tartva az íróknak szükségük van a közösségi média

„töltelékanyagára” A legjobb töltelék az, ami segít az írónak, azaz, ha az író úgy közelíti meg a közösségi médiát, hogy az olvasókat beszélgetésre és megosztásra késztesse – és aztán figyeljen rájuk. Hiszen ezeket a tartalmakat átveheti és beleteheti könyveibe, ami általában segít abban, hogy több könyvet adjon el. Az olvasóknak pedig abban segít, hogy megismerjék a szerzőt. A legjobb töltelék az, ami az olvasókat ráveszi, hogy beszéljenek magukról és arról, hogy mit szeretnek. A jó írói közösségi média a következőket tartalmazza: 1. Olyan dolgokat, amelyek segítenek az íróknak. 2 Olyan dolgokat, amelyek segítenek az olvasóknak megismerni az írókat. 3 Olyan dolgokat, amelyek miatt az olvasók magukról beszélnek 4 Olyan dolgokat, amelyek az olvasókat arra késztetik, hogy beszéljenek arról, amit szeretnek.14 Tehát az írók virtuális jelenlétének az olyan közösségi médiaplatformokon, mint a Facebook, a

Twitter vagy az Instagram egyedi betekintést kell nyújtania munkaszokásaikba, véleményükbe és személyes tevékenységeikbe.15 Mégis, milyen történeti kérdésekre adhatnak majd választ a közösségi média forrásai (a magyar írók esetében is)? Röviden ugyanolyanokra, mint a privát történelem személyes forrásai (naplók, levelezések, visszaemlékezése, interjúk stb.) is Tehát ugyanaz a megközelítés alkalmazható, mint amit a társadalomtörténetben már több évtizede alkalmaznak, vagyis a személyes források intenzív felhasználásával megpróbálnak kollektív portrét rajzolni egy társadalmi csoportról, egy nemzedékről, egy szakmáról.16 Ahogyan egy levél vagy egy napló is szólhat bármiről, úgy egy közösségi mé­dia­jelenlét is, mindkettő befogadó műfaj. Az elbeszélő műfajoktól elsősorban abban különböznek, hogy hozzájuk képest töredékesek, de ugyanakkor hasonlóak is, hiszen az olvasó egy naplót, levelezést vagy

közösségi média-bejegyzést is egy élet vagy életszakasz elbeszéléseként foghat fel.17 Így a műfajok széles skálájába sorolhatók: az Alltagsgeschichte (mindennapi élet története), a microstoria (mikrotörténelem) vagy a pszichohistória körébe is beleillenek.18 148 Kortárs magyar írók tartalomgenerálása a közösségi médiában. Már ha jól csinálják: a vizsgált magyar írók19 nagyjából harmada csinálja többékevésbé jól (35-ből kb. 11), és a harmadának a fele (5) igazán jól, azaz, ahol az olvasó a megtörtént események elbeszélését várhatja, egyedi, utánozhatatlan nézőpontból.20 Érdekesség, hogy több író esetében csak a rajongók, tisztelők által szerkesztett közösségi média oldalak léteznek. Tehát azt láthatjuk csak, hogy milyen az író nyilvános képe, de nagyon fontos, hogy itt is igyekeznek a személyesség nyomát, érintését rátenni a bejegyzésekre (saját fotók, barátok személyes fényképei).

Ezen belül még különösebb kategória az, hogy más írók nyilvánulnak meg olyan írókról is, akik nem élnek a Facebookkal, tehát így is van róluk személyes tartalom, de nem ők, hanem a pályatársak alakítják. Ez új utakat nyithat a befogadástörténet, a kultuszkutatás és valamennyire a bulvár történetének tanulmányozásához is. Branding szempontból természetesen abszolút mértékben megéri a személyesség (80 000 követő versus 1000), tehát reménykedhetünk, hogy ami az írónak nyereség most (ismertség, reputáció), az sarkallja és így nyereség lesz a történészeknek is. Az irodalom már biztosan profitált, hiszen például a mainstream sajtóban az egyik elsődleges téma volt, hogy hogyan mentette meg az Instagram a költészetet.21 Hogyan lehet archiválni a közösségi média tartalmait, különös tekintettel az írók bejegyzéseire? Míg számos nemzeti intézmény nemzeti keretet hozott létre a „hagyományos” weboldalak

archiválására, a közösségi média archiválása (SMA) még gyerekcipőben jár, jóllehet különböző országok már indítottak kísérleti archiválási projekteket. Az SMA nem mentes a kihívásoktól; a közösségi média tartalmának puszta mennyisége, a közösségi média adatainak rögzítésére vagy tárolására vonatkozó technikai szabványok hiánya és a közösségi média efemer jellege mind akadályozó tényezők lehetnek.22 Komoly nehézség továbbá, hogy amíg létezik, addig is egyre nehezebb hozzáférni a tartalmaihoz, vagy csak redundáns tartalmakkal keveredve menthető, ha pedig mégis sikerül az archiválás, a történeti távlatból tekintve irreleváns időpontok nehezítik a datálást (pl. mihez képest született negyven perce a bejegyzés?).23 Ha az írói archívumokat tekintjük, találhatunk a born-digital tartalmak horizontjára tágabban tekintő kezdeményezéseket, amelyek az alkotófolyamathoz köthető elektronikus levelezés, a

Skype és a közösségi média bejegyzéseit éppúgy megőrzésre elkérik az írótól, mint a legújabb regényének vázlatait tartalmazó fájlokat.24 Folytatása-e tehát a közösségi média a korábbi személyes forrásoknak, lehet-e őket későbbről visszatekintve ugyanúgy elemezni a korra vonatkoztatva, mint a naplókat, leveleket – egyszóval, történeti források lehetnek-e majd? A válasz a kérdésre igen lesz. Az a módszertan ugyanis, ahogy megközelítjük a hajdani személyes forrásokat, azoknak a „technikáknak” az utólagos felismerése, amit a jelenben jól kell tudnunk alkalmazni, ha a jó személyes brandinget szeretnénk. 149 Bella Katalin Jegyzetek és irodalom 1. SUMMERFIELD, Penny: Histories of the self: Personal narratives and historical practice Abingdon, Oxon ; New York, NY, Routledge, 2019. 3 p 2. SUMMERFIELD 2019: i m 8 p 3. A teljesség igénye nélkül a leveleket mint a személyes történelem dokumentumait és történeti

forrásértéküket tárgyaló szakirodalomra ld: CIEGER András: A levélíró politikus A levelezés szerepe a magyar politikai életben a 19. század második felében = Történelmi Szemle, 56. évf 1 sz 2014 107–118 p; DOBSZAY Tamás: Emlék, felidézés, önéletírás: egy cívis-memoár tapasztalatai. = Korall, 11 évf 41 sz 2010 35–50 p; FERENCZ Melinda: Egy 20 századi levélhagyaték elemzése = Korunk, 32 évf 7 sz 2021 43–63 p; HÁSZ-FEHÉR Katalin: Levélirodalom és irodalomtörténet-írás. = Irodalomtörténet, 34 (84.) évf 1 sz 2003 43–54 p; IVACS, Gabriella: The Pervasiveness of archives = LEALingue e letterature d’Oriente e d’Occidente, Vol 1 No 1 2012 468–497 p; KATONA Csaba – KOVÁCS Eleonóra: A személyes emlékezet dokumentumai. = Turul, 87 évf 2 sz 2014. 41–47 p; KLEMENT Judit: Levelező vállalkozások A levél mint műfaj a vállalkozások hétköznapjaiban a 19 század második felében és a 20 század elején = Történelmi Szemle,

55. évf 4 sz 2013 639–655 p; SOMOGYI ÉVA: A levél történeti forrásértéke = Történelmi Szemle, 56. évf 1 sz 2014 119–132 p; SZEGEDY-MASZÁK Mihály: Műfajok a kánon peremén: napló és levél = Palimpszeszt, 8 évf 17 sz 2002 Forrás: http:// magyar-irodalom.eltehu/palimpszeszt/zemplenyi/23htm [2022 február 20] 4. SUMMERFIELD 2019: i m 22–25 p 5. A teljesség igénye nélkül a naplók forráskritikai módszertanáról is szóló munkákra ld: [A Magán-történelem (naplók, visszaemlékezések) című rész tanulmányainak egésze.] = Soproni Szemle, 65 évf 3 sz 2011 219–315 p; BÓDY Zsombor – HORVÁTH Sándor – VALUCH Tibor: Megtalálható-e a múlt? Tanulmányok Gyáni Gábor 60. születésnapjára Budapest, Argumentum Kiadó, 2010.; DOBOS István: Az én színrevitele Önéletírás a 20 századi magyar irodalomban. Budapest, Balassi Kiadó, 2005; FODOR András: A többrétegű emlékezés természetéről = Alföld, 44 évf 2 sz 1993 62–64 p; GYÁNI

Gábor: A történeti tudás. Budapest, Osiris, 2020; GYÁNI Gábor: Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése Budapest, Napvilág, 2000; KESZEI András: Hely, identitás, emlékezet Budapest, L'Harmattan, 2015.; KÖVÉR György: Biográfia és társadalomtörténet Budapest, Osiris, 2014; MEKIS D János – Z VARGA Zoltán (szerk): Írott és olvasott identitás Az önéletrajzi műfajok kontextusai. Budapest, L'Harmattan, 2008; MEKIS D János: Auctor ante portas - Személyes irodalom, epikai hagyomány. Budapest, Gondolat Kiadó, 2015; PATAKI Ferenc: Élettörténet és identitás. Budapest, Osiris, 2001; PRITZ Pál [et al] (szerk): Napló és történelem. Budapest, Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, 2018; PRITZ Pál: Emlékirat és napló, avagy emlékirat a naplóban. In: Baráth Magdolna – MOLNAR Antal (szerk.): A történettudomány szolgálatában Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére Budapest-Győr, Magyar Országos

Levéltár, 2012 501–514 p; S SÁRDI Margit: Napló-könyv. Magyar nyelvű naplók 1800 előtt – Irodalom- és művészettörténet Máriabesnyő, Attraktor Kiadó, 2014.; SZÁVAI Dorottya – Z VARGA Zoltán: Műfaj és komparatisztika. Budapest, Gondolat Kiadó, 2017; SZEKERES András (szerk): A történész szerszámosládája – A jelenkori történeti gondolkodás néhány aspektusa Buda- 150 Kortárs magyar írók tartalomgenerálása a közösségi médiában. pest, L'Harmattan, 2002.; SZIGETI Éva: „Írni azért szokás, hogy elolvassák” Változó funkciójú naplók – és ami ezekből kiderül. = Jel-kép, 2 sz 2007 55–77 p; TOLDI Éva: Az autotextualitás változatai. = Hungarológiai Közlemények, 40 évf 4 sz 2010 40–48 p; VONYÓ József (szerk.): Személyiség és történelem A történelmi személyiség A történeti életrajz módszertani kérdései. Pécs, Kronosz Kiadó, 2017; Z VARGA Zoltán: Önéletírás és fikció között:

történelmi történetek 20 századi történelmi és társadalmi traumák irodalmi és önéletrajzi reprezentációi. Budapest, L'Harmattan Kiadó, 2019; Z VARGA Zoltán: Önéletrajzi töredék, talált szöveg. Budapest, Balassi Kiadó, 2014; 6. Michel Foucault alapvető kifejezése Az eredeti tanulmány magyarul ld: Uő: Az önmagaság technikái. In: Nyelv a végtelenhez Debrecen, Latin Betűk, 2000 345–371 p Beépülésére a különböző magyar tudományterületeken ld. pl ÁRMEÁN Otília: Virtuálisba terjeszkedő kiállítások cselekvési terei = Korunk, 31 évf 11 sz 2020 58–67 p; BERSZÁN István: A ritmikai szinguláris: avagy egyedi sokféleségek összehasonlító vizsgálata. In: A szinguláris: irodalmi, művészeti és bölcseleti perspektívák 4. 2016 1–22 p Forrás: http://acta.biblu-szegedhu/59156/1/et al 2016 004-001-022pdf [2022 február 20]; HERMANN Veronika: Az én médiatechnológiái. A test mint médium a kortárs kultúrában = Replika, 76.

sz 2011 103–122 p; KESZEG Anna: „Az Ön archeológiája nem tudomány” = Erdélyi Múzeum, 65 köt 1–2 füz 2003 178–187 p; KOVAI Melinda: Ahogy önmagunkkal bánunk – avagy mire jó a pszichológiatörténet? Csoport-pszichoterápia Magyarországon 1945–1986. = Replika, 105 sz 2017 53–68 p; KOVAI Melinda: Lélektan és politika – Pszichotudományok a magyarországi államszocializmusban 1945–1970. Budapest, L’Harmattan, 2016; PETKI Pál: Az önmagaság metamorfózisai és határai = Erdélyi Múzeum, 81. köt 4 sz 2019 232–236 p; SZOLLÁTH Dávid: A kommunista aszketizmus esztétikája. Budapest, Balassi Kiadó, 2011; Takács Ádám: A történelem ereje: Módszer és tematika Michel Foucault-nál = Zempléni Múzsa, 5 évf 3 sz 2005 18–28 p; TAKÁCS Ádám: Normativitás és emancipáció Foucault-nál. In: Emancipáció – tegnap és ma. Eger, Eszterházy Károly Egyetem Líceum Kiadó, 2020 19–27 p Forrás: https:// doi.org/1046403/Emancipacio202029

[2022 február 20]; ULLMANN Tamás: Emancipáció és szubjektum In: Emancipáció – tegnap és ma: i m 29–41 p; VADERNA Gábor: A lehetséges egyetlen regény Kertész Imre: A kudarc In: Scheibner Tamás (szerk): Az értelmezés szükségessége – Tanulmányok Kertész Imréről. Budapest, L’Harmattan, 2002. 137–149 p; VALLASEK Júlia: Emlékírók és krónikások = Alföld, 53 évf 11 sz 2002. 67–81 p; ZOMBORY Máté: Az emlékezés térképei – Magyarország és a nemzeti azonosság 1989 után. Budapest, L’Harmattan, 2011 7. SUMMERFIELD 2019: i m 50–53 p 8. GRÓH Gáspár: Nem marad más, mint a fogalmazás – Németh László: Napló = Kortárs, 54. évf 7–8 sz 2010 Forrás: http://wwwepaoszkhu/00300/00381/00150/EPA00381 kortars 2010 7-8 3485.html [2022 február 20] 9. MAKKAI Júlia Anna: Personal branding of contemporary novelists in the digital age = Journal of Media Research-Revista de Studii Media, Vol. 9 No 25 2016 100–105 p 10. MACLEOD, Nicola: A

faint whiff of cigar The literary tourist’s experience of visiting writers’ homes. = Current Issues in Tourism, Vol 24 No 9 2021 1211–1226 p Forrás: https://doi.org/101080/1368350020201765996 [2022 február 20] 151 Bella Katalin 11. RASI, Heidi Maarit Anneli: The journalists as a brand: a comparative study between Finnish and Portuguese journalists 2015 Forrás: https://repositorio-abertouppt/bitstream/ 10216/80022/2/36276.pdf [2022 február 20] 12. MAKKAI 2016: i m 13. EARNSHAW, Steven: The Handbook of Creative Writing Edinburgh, Edinburgh University Press, 2007 371 p 14. JOHNSON, Elana M: Writing and marketing systems Vallejo, AEJ Creative Works, 81 p 15. BREMS, Cara [et al]: Personal branding on Twitter = Digital Journalism, Vol 5 No 4 2017 443–459. p Forrás: https://doiorg/101080/2167081120161176534 [2022 február 20] 16. KÖVÉR György: „Puha” források – „kemény” tények Naplók és visszaemlékezések a társadalomtörténetben = Soproni Szemle, 71

évf 3 sz 2017 235 p 17. SZEGEDY-MASZÁK 2002: i m 18. KÖVÉR 2017: i m 19 .A továbbiakban egy már elvégzett bevezető áttekintés alapján közlöm az adatokat Itt a SZIMA irodalmi osztályának tagsága a vizsgált csoport. Az áttekintő elemzéshez használt névsor forrása: https://mta.hu/szima/tisztsegviselok-105785 [2022 február 20] Az elemzés a tagok Facebook-aktivitására terjedt ki 20. SZÁVAI János: A napló színeváltozásai = Helikon, 62 évf 3 sz 2016 373 p 21. KIERNAN, Anna: Writing cultures and literary media Publishing and reception in the digital age. London, Springer Nature, 2021 46 p Forrás: https://doiorg/101007/978-3-03075081-7 [2022 február 20] 22. VLASSENROOT, Eveline [et al]: Web-archiving and social media An exploratory analysis = International Journal of Digital Humanities, Vol. 2 No 1–3 2021 107–128 p Forrás: https://doi.org/101007/s42803-021-00036-1 [2022 február 20] 23. DRÓTOS László: A közösségi média archiválásának

nehézségei In: Online térben az online térért. Networkshop 30 Országos online konferencia 2021 április 6–9 Eötvös Loránd Tudományegyetem. Budapest, HUNGARNET Egyesület, 2021 10–12 p Forrás: http:// real.mtakhu/132251/1/NWS 2021 v2 24pdf [2022 február 20] 24. GOODING, Paul – SMITH, Jos – MANN, Justine: The forensic imagination: interdisciplinary approaches to tracing creativity in writers’ born-digital archives = Archives and Manuscripts, Vol. 47 No 3 2019 374–390 p Forrás: https://doiorg/101080/0157689520 19.1608837 [2022 február 20]; MOLLOY, Kevin: Literary archives in the digital age: issues and encounters with Australian writers. = Archives and Manuscripts, Vol 47 No 3 2019 327–342. p Forrás: https://doiorg/101080/0157689520191631863 [2022 február 20]; SCHNEIDER, Josh [et al.]: Appraising, processing, and providing access to email in contemporary literary archives = Archives and Manuscripts, Vol 47 No 3 2019 305–326 p Forrás:

https://doi.org/101080/0157689520191622138 [2022 február 20]; WINTERS, Jane – Prescott, Andrew: Negotiating the born-digital. A problem of search = Archives and Manuscripts, Vol 47 No 3 2019 391–403 p Forrás: https://doiorg/101080 /01576895.20191640753 [2022 február 20] Bella Katalin az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtár- és Információtudományi Intézetének oktatója. Könyvtártudományi doktori fokozatát 2017-ben szerezte az ELTE-n Kutatási 152 Kortárs magyar írók tartalomgenerálása a közösségi médiában. területe a magyarországi könyvkiadás-, nyomdászat- és irodalompolitika története az 1940-es és 1950-es években. A cenzúra története ugyanebben az időszakban, valamint a magyar értelmiségi réteg kialakulása és olvasási szokásai a XX. század második felében is kutatásai körébe tartozik Érdeklődési területe továbbá még: Sopron város története a kora újkortól a huszadik századig. ORCID: 0000-0002-9054-2377

153 Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2022. Szerk Kiszl Péter, Németh Katalin Budapest, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet. 2023 155–163 Élet(ek) a betűk mögött – Egy dedikáció nyomában Bibor Máté János ELTE BTK KITI, egyetemi adjunktus Ferencz Győzőnek TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ A Brassói Lapok és a Népújság Ajándékregénytárának 1935. januári illetményköteteként látott napvilágot Erdélyi Ágnes: Kovácsék című kisregénye A szerző Glatter Ágnesként (1914–1944) született Budapesten, és Radnóti Miklós féltestvére volt Anyagi okokból kénytelen volt félbehagyni középiskolai tanulmányait, de írói-költői terveiről munkavállalóként sem mondott le. Első könyve, a Kovácsék kisméretű, egyszerűen kivitelezett könyvecske. Látszólag semmi különös nincs benne, még a bemutatott példány címlapján olvasható dedikáció sem

tűnik annak: „Drága Janka nénémnek / és Ede bátyámnak / hálával és szeretettel / adom ezt az első könyvemet[.] / Ágnes / 1935 marcius hó” Radnóti Gyermekkori emlék című versében említi Eduárd nevű rokonát. Az Ikrek hava, Radnótinak ez a kisterjedelmű, de az életmű legjobb verseivel egyenrangú, prózában írt remekműve szépirodalmi alkotás, azonban egyes elemei életrajzi szempontból is forrásértékűek. Ilyenek például a Radnóti húgára, nevelőanyjára (Molnár Ilona, 1885–1944) és utóbbi bátyjára, Molnár Eduárdra (1873–1938) vonatkozó részek. Molnár Eduárd a századfordulótól kb két évtizeden át az Amerikai Egyesült Államokban élt, 1919 körül települt haza, feleségét Fischl Jankának hívták Kettejüknek szól a Kovácsék most bemutatott példányának dedikációja. Az a kúria, amelyben a Magyarországra visszatelepült Molnár Eduárd és felesége nyaranta élt, és amelyben Radnóti is gyakran

vendégeskedett, ma is áll Budapest központjától mintegy 30 km-re, a Bugyi nagyközséghez tartozó Felsőványon. A Brassói Lapok és a Népújság Ajándékregénytárának 1935. januári illet­mény­kö­te­te­ként látott napvilágot Erdélyi Ágnes: Kovácsék című kisregénye.1 A megjelenés időpontja február 20-a körülre datálható, ugyanis a brassói2 napilapban február 10-edikétől 18-adikáig olvashatók a könyvet beharangozó hirdetések.3 (Keddenként az újság szünnapot tartott, ezért abban az évben február 12-én és 19-én nem jelent meg.) Két héttel később, március 3-án már a sorozat következő kötetét reklámozták4 A kimondatlanul is az első kiadáskori jelenben, az 1930-as évek közepén, Nagyváradon5 játszódó kisregény egy szándékoltan hétköznapi nevű családról, elsősorban annak legfiatalabb tagjáról szól. A derekasan megírt, de irodalmilag nem kiemelkedő szöveg alig ismert, írói név alatt publikáló

szerzője is nagyon fiatal volt: a kötet néhány hónappal 21. születésnapja előtt jelent meg A kisregény rávilágít arra, hogy a Trianont követően kisebbségi létbe kényszerült magyarokat már a két világháború között is sok hátrány érte https://doi.org/1021862/vkkv2022155 155 Bibor Máté János az utódállamokban. Ugyanakkor a Kovácsék a nagybetűs Életüket indítók, pályakezdők nehézségeit is bemutatja, részben az író személyes tapasztalatai alapján. Különösen érdekes a két világháború közötti női érvényesülési és munkavállalási lehetőségek ábrázolása A mű kezdetén éppen 18. születésnapját ünneplő, frissen feleségül kért főszereplő élete döntően megváltozik, miután mozdonyvezető édesapja megbukik az állami alkalmazottak számára kötelezővé tett román nyelvvizsgán. Az ok mondvacsinált: „Kovács szaktárs [] ugy beszél [] románul, mint egy pópa”,6 de nem tud válaszolni arra a

kérdésre, hogy „Melyik évben halt meg Stefan cel Mare fejedelem?”7. A családfő állásvesztéséből8 következő egzisztenciális bizonytalanság nyilvánvalóvá válása után a vőlegény eltűnik, a biztonságosnak tűnő életút lehetősége szertefoszlik Álláskeresés, valamint alkalmi munkák sora következik, de a megpróbáltatások során a főszereplő, aki többé-kevésbé az író alteregója, új ismerősökre, sőt barátokra tesz szert, és személyiségében is felnőtté válik. A szerző, aki többnyire Erdélyi Ágnes néven publikált, Glatter Ágnesként született Budapesten 1914. május 23-án Édesapjának, Glatter Jakabnak (1874–1921) halála után édesanyjával, Molnár Ilonával (1885–1944) – egzisztenciális kényszernek engedve – Nagyváradra költözött. Anyagi okokból kénytelen volt félbehagyni középiskolai tanulmányait, de írói-költői terveiről munkavállalóként sem mondott le 1933 májusától publikált (Brassói

Lapok, Híd, Hölgyfutár, Korunk, Nagyváradi Napló), nem egészen két év múlva jelent meg első könyve, a Kovácsék. Ugyanannak az évnek a végén (vagy a következő elején) adta ki Kórus három hangra című verseskötetét Közben, 1935 május 21én férjhez ment Keller Béla zongorahangolóhoz, akivel egy ideig Szilágysomlyón9 éltek, majd 1937. nyár végétől Bukarestbe költöztek 1940-ben elváltak, ugyanez év októberében Erdélyi Ágnes visszaköltözött a Magyarországhoz egy hónappal korábban „vis�szatért” Nagyváradra, ahol kalapszalont nyitott Néhány viszonylag békés évet követően, valamikor 1944. május 24 és június 3 között édesanyjával együtt – a vidéken élő magyar zsidóság nagy részéhez hasonlóan – Auschwitzba deportálták és meggyilkolták.10 Erdélyi Ágnes még az irodalombarátok körében is csak, mint Radnóti Miklós húga ismert, pedig – amint erre Bíró-Balogh Tamás tanulmánya11 már címével is

fölhívja a figyelmet – alanyi jogon is értékelhető életművet hozott létre. Egy valószínűleg nem sokkal édesapjuk halála (1921. július 21) után készült családi fotón12 édesanyjával és bátyjával látható – mindhárman feketében vannak A gyerekek ekkor még nem tudták, hogy genetikai értelemben „csak” félig testvérek, és Radnóti sem volt tisztában azzal, hogy Molnár Ilona nem az édesanyja. Ők hárman e fénykép készülésének idején szakadtak el egymástól fizikailag, a felvétel talán ebből a kényszerű alkalomból készült Egy másik, valamivel későbbi fotó13 vélhetően már azt követően keletkezett, hogy az asszony és a kislány egzisztenciális okokból Nagyváradra költözött, a fiú pedig – rokonokra bízva – Budapesten maradt. Ha lehetőségük nyílt rá, pl. iskolai vakációk idején, továbbra is együtt voltak Bár a gyerekek felnövésével és önállósulásával a találkozások megritkultak, azt, hogy ők

hárman halálukig bensőséges, szeretetteljes viszonyban maradtak egymással, a forrásanyag nagymértékű pusztulásának dacára fényképek,14 levelek15 és naplóbejegyzések16 sora bizonyítja. 156 Élet(ek) a betűk mögött ‒ Egy dedikáció nyomában Az Ikrek havában,17 ebben a kisterjedelmű, de az életmű legjobb verseivel egyenrangú, prózában írt remekműben Radnóti mind „élő anyját”, mind pedig húgát nagy szeretettel jelenítette meg, emellett verseket is ajánlott nekik.18 Valószínű, hogy egyik korai, csak halála után megjelent versét, a Szerelmes volt a kis hugom nagyon19 címűt, és egy másikat, a máig kiadatlan Kis hugom címűt20 is testvére ihlette. Erdélyi Ágnes pedig nemcsak neki ajánlotta Nyujtsd harcos kezed Testvérem című költeményét, de annak megjelentetését a Nagyváradi Naplóban az őt és édesanyját meglátogató Radnóti ott tartózkodásának idejére időzítette.21 A vers – átdolgozva és módosított

címmel, de továbbra is bátyjának szóló ajánlással – bekerült Kórus három hangra című kötetébe,22 és természetesen műveinek gyűjteményes kiadásába is.23 A Kovácsék első kiadása kisméretű (16 cm gerincmagasságú), egyszerűen kivitelezett, puhafedelű könyvecske, a fedlap grafikája kevéssé sikerült alkotás. Látszólag semmi különös nincs benne, még a bemutatott példány címlapján olvasható, fekete tintával írott dedikáció (1. ábra) sem tűnik annak: „Drága Janka nénémnek és Ede bátyámnak hálával és szeretettel adom ezt az első könyvemet[.] Ágnes 1935. marcius hó” 1. ábra: Erdélyi Ágnes kisregényének címlapja a szerző rokonainak szóló dedikációval 157 Bibor Máté János A szerző személyének azonosítása után az is tisztázható, hogy ki lehetett az ajánlásban szereplő „Janka néném” és „Ede bátyám”. Akik ismerik Radnóti verseit, emlékezhetnek arra, hogy talán legszebb kötetében,

a Meredek útban24 a Hajnaltól éjfélig: Istenhegyi jegyzetek ciklusban szerepel a Gyermekkori emlék című, rövid költemény, amelyben Eduárd nevű rokonát említi: Hogy kínáljanak itt, azt sose várd, jobbra a konyha, kérj magadnak, – bíztat rokonom, a jó Eduárd. []25 (A KITI konferenciáján, illetve tanulmánykötetében talán nem fölösleges megemlíteni, hogy ennek a verseskönyvnek a Könyvtártudományi Tanszékkel is van némi – igaz, csak áttételes – kapcsolata: a Kner Nyomdában készült, tipográfiailag is gyönyörű kötetet ugyanis a pályakezdő Haiman György tervezte, a Magyar Bibliophil Társaság pedig az év (1938) öt legszebb könyve közé sorolta.26 Haiman tanár úr szinte a kezdetektől tartott kurzusokat a Könyvtártudományi Tanszéken,27 és halála előtt nem sokkal a Nyitott Napok első előadóinak egyike volt.28) Visszatérve a dedikáció címzettjeihez, a már említett Ikrek havából az is kiderül, hogy a benne saját

nevén szereplő Molnár Eduárdot csak a húga, azaz Radnóti nevelőanyja (és – a dedikáció tanúsága szerint – unokahúga, azaz Radnóti féltestvére) szólította Edének. Radnóti bökverset is írt erről, amelyet beillesztett az Ikrek havába: Nem Ede, nem Ede, Eduárd! Fiatal korában Amerikában járt.29 Az Ikrek hava szépirodalom, és – alcímével30 ellentétben – nem a szó szoros értelmében vett napló, még kevésbé memoár. Ugyanakkor természetesen olvasható egyfajta naplóként vagy akár tágan értelmezett emlékiratként (az emlékekről és az emlékezésről szóló műként) is. Mindenesetre egyes elemei életrajzi szempontból is forrásértékűek31 Ilyenek például a Radnóti húgára, nevelőanyjára és utóbbi bátyjára, Molnár Eduárdra vonatkozó részek. Utóbbit méltánytalan lenne mostoha-nagybácsinak nevezni, hiszen évődő, de szeretetteljes viszonyban volt a költővel, ellentétben Radnóti vér szerinti nagybátyjával (és

gyámjával) Grosz Dezsővel, aki az Ikrek havában Mihály bácsiként szerepel.32 Ő viszont – feszült viszonyuk dacára – szinte folyamatosan anyagi támogatásban részesítette a költőt. 158 Élet(ek) a betűk mögött ‒ Egy dedikáció nyomában Molnár Eduárd (1873–1938) tehát Radnóti nevelőanyjának, azaz Erdélyi Ágnes édesanyjának bátyja volt. A századfordulótól mintegy két évtizeden át az Amerikai Egyesült Államokban élt, ahol az Ikrek hava szerint nehézipari üzletkötő volt,33 és ahonnan – szintén az Ikrek hava alapján – 1919 körül34 települt haza. Ványon vásárolt birtokot, és tavasztól őszig ott élt feleségével, akit Fischl Jankának hívtak Kettejüknek szól a Kovácsék most bemutatott példányának dedikációja. A teleket budapesti lakásukban (VIII ker. Örömvölgy [ma: Diószegi Sámuel] u 16 I em) töltötték, ahol valószínűleg 1921-től 1923-ig a kiskamasz Radnóti is élt.35 Ezek a meghatározó évek is

magyarázhatják szívélyes kapcsolatukat Molnár Eduárd nem sokkal 1938 október 12 előtt halhatott meg, ugyanis ezen a napon temették el.36 Radnóti így jellemezte: „Mindig kitalál valamit. Most már csak olyasmit, ami semmibe sem kerül. Húsz éve jött meg Amerikából, akkor vette ezt a kis birtokot s a legenda szerint drágán A kúriát Lechner építette, Eduárdnak tetszett, megvette. Illik is hozzá tökéletesen Az elvadult parkot érintetlenül hagyta, nem engedte, hogy hozzányuljanak, csak a szökőkutat helyezte újra üzembe, s felfedezte az egyik fészerben s előhurcoltatta a szökőkút régi díszét, egy kőből faragott vizelő kisfiút. [] Egy kis konyhakertje van, két sor ribizkebokra, a park végében öt őszibarackfa, két lova van, két fejőstehene, négy hízója, s egy nagy sereg szárnyasa, ez a hozadék. S egy vízgyüjtőt építtetett, hogy csapból folyjék a víz Az egészre ráfizet, alig futja vendégségre s dohányra. De a taksonyi

autóbusz vezetője így üdvözölt: A kastélyig tetszik jönni? Majd megállok! – s Eduárdot a honvágy hozta haza, de ez a kérdés teszi boldoggá”37 Az Ikrek hava nagyrészt elveszett kéziratából az „eduárdos” részek autográf fogalmazványa szerencsére megmaradt.38 A kézirattöredékből az is kiderül, hogy a szöveg eredetileg teljes névalakjukban tartalmazta a helységneveket, s Váradból csak később lett N.[agyvárad], Ványból pedig V39 Az Ikrek havában leírt látogatás föltehetően nem egy konkrét út leírása, hanem több vendégeskedés által ihletett epizód,40 mégsem fölösleges áttekinteni a szóba jöhető alkalmakat. A pályaudvari jelenet elején az szerepel, hogy anya (Molnár Ilona) „tizenöt éve már”41 Nagyváradon él, ami 1936-ra utal. A következő mondatból megtudjuk, hogy utazását az tette lehetővé, hogy „váratlanul pénzhez jutott”42. Néhány sorral később pedig az olvasható, hogy a szerző öt éve nem

látta.43 Mindez rímel Molnár Ilona 1934 szep­ tember 27-én Nagyváradon kelt levelére, amelyben megköszöni Radnótinak „azt a nagy anyagi áldozatot”, ami lehetővé tette, „hogy annyi idő után Pestre” utazhasson, és bátyjáéknál „Ványon is igazán feledhetetlen kedves nyúgalmas napokat” tölthessen.44 (A költő korábban említett, 1933-as váradi látogatása megelőzte nevelőanyjának pesti útját, tehát a hosszú idő után történt viszontlátás inkább arra vonatkozhat, azonban ne feledjük, hogy az Ikrek hava szépirodalom, nem pedig életrajzi kronológia.) A következő mondat szerint anya „Negyvenhét-negyvennyolc [éves] lehet”,45 tehát 1932-ben vagy 1933-ban járnánk, hiszen Molnár Ilona 1885-ben született. Radnóti – igen szaggatottan vezetett – naplója nem számol be egyetlen ványi látogatásról sem, Gyarmati Fannié viszont több ilyet is megörökített. 1935 július 7-én „Ágiékat és Eduárdékat” látogatták

meg.46 Ekkor Erdélyi Ágnes és férje föltehetően nászúton volt 159 Bibor Máté János Ványon. Esetleg ehhez a látogatáshoz kapcsolható az Ikrek hava Eduárd-epizódjába beékelt, a mű jelen idejénél három évvel korábban játszódó Fülöp-jelenet,47 ha az abban említett Béla azonos Erdélyi Ágnes férjével, Keller Bélával. A költő és felesége 1937 május 7-én „Miklós mamáját és az Eduárdékat”48 látogatta meg Ványon. Gyarmati Fanninak ez a bejegyzése idézi leginkább az Eduárd-epizódot: „[] egész nap felváltva ettünk és intenzív családi életet éltünk, be-bejártuk a tízholdas szép parkot, és élveztem az állatokat. []”49 Az Ikrek havában azonban a szerző egyedül látogatja meg Eduardékat és náluk vendégeskedő nevelőanyját. Gyarmati Fanni egy ilyen alkalmat is megörökített 1937 június 10-én.50 A kapcsolat intenzitását mutatja, hogy Gyarmati Fanni naplója szerint 1936 április 19-én (kettesben)51 és

1937. április 25-én (Molnár Ilonával hármasban)52 pesti lakásukon, az Örömvölgy utcában látogatták meg Molnár Eduárdot és feleségét. Az a kúria, amelyben a Magyarországra visszatelepült Molnár Eduárd nyaranta élt, és amelyben Radnóti is gyakran vendégeskedett ma is áll Budapest központjától mintegy 30 km-re, a Bugyi nagyközséghez tartozó Felsőványon. A településen őrzik a költő emlékét. Egy dunavarsányi tanár, Kohán József már több mint negyven éve azonosította az épületet,53 amelynek fényképe és rövid leírása megtalálható Bugyi nagyközség településképi arculati kézikönyvében.54 A konferencián tartott előadásommal és ennek tanulmányváltozatával arra igyekszem fölhívni a figyelmet, hogy jellegtelen külsejű kötetek, valamint nem „híres” szerzőktől származó és nem „híres” címzetteknek szóló dedikációk is lehetnek érdekesek és fontosak. A feniekben ismertetett példához hasonló esetek

sora lapulhat a legkülönfélébb könyvespolcokon Nemcsak érdeklődő magánemberként, hanem a könyvtárosi munka során is érdemes foglalkozni a kevéssé ismert szerzők személyével, a dedikációk címzettjeivel. Ilyenkor a betűk élettel telnek meg, a kutató pedig szerencsés esetben a minőségi magyar irodalom sűrűjében találhatja magát. Jegyzetek és irodalom 1. ERDÉLYI Ágnes: Kovácsék: regény Braşov–Brassó, Lap és Könyvkiadó R-T, 1935 – Új kia­ dása: ERDÉ­LYI Ágnes: Kovácsék: regény. In: ERDÉLYI Ágnes: Arckép szavakból: összegyűjtött írások Szerk, előszó, jegyz Bíró-Balogh Tamás Budapest, Jaffa Kiadó, 2020 41–176 p 2. 1918/1920 óta Braşov (Románia) 3. Brassói Lapok, 41 évf 33 sz 1935 február 10 4 p: „Február második hetében jelenik meg a B.[rassói] L[apok] és a N[ép] U[jság] januári ajándék-regény kötetete [!] Szerzője: Erdélyi Ágnes Címe: Kovácsék A lecsuszott, talaját vesztett erdélyi magyar

család életét vetíti ez a regény, amelynek gyupontjában az Életnek nekiinduló és annak milliónyi akadályaitól megtorpanó fiatal lány áll.”; Brassói Lapok, 41 évf 34 sz 1935 február 11 8 p: „Olvassa el! Feltétlenül érdekli, mert a magyar élet sorsát példázza Erdélyi Ágnes: Kovácsék című regénye. Ez a regény most jelenik meg, mint a B[rassói] L[apok] és Népujság januári ajándékregénye.”; Brassói Lapok, 41 évf 35 sz 1935 február 13 2 p: „Kovácsékról, a nyelvvizsgán elbukott erdélyi magyar családról szól a B.[rassói] L[apok] és a Népujság 160 Élet(ek) a betűk mögött ‒ Egy dedikáció nyomában következő ajándékregénye. A szerzője: Erdélyi Ágnes a fiatal erdélyi magyar írógeneráció egyik legizmosabb tehetsége.”; Brassói Lapok, 41 évf 36 sz 1935 február 14 9 p: „Meggondolkoztató nagy kérdésünkre: az összeomlott család fészkéből kikerült fiatalok életvergődésére ad feleletet Erdélyi

Ágnes Kovácsék című regénye Ez a regény a B[rassói] L.[apok] és Népujság január havi ajándékregénye, amely a közel[i] napokban jelenik meg”; Brassói Lapok, 41. évf 37 sz 1935 február 15 9 p (Szövege megegyezik a február 10-én megjelenttel.); Brassói Lapok, 41 évf 38 sz 1935 február 16 7 p (Szövege megegyezik a február 11-én megjelenttel.); Brassói Lapok, 41 évf 39 sz 1935 február 17 11 p (Szövege megegyezik a február 13-án megjelenttel); Brassói Lapok, 41 évf 40 sz 1935 február 18. 9 p (Szövege megegyezik a február 14-én megjelenttel) 4. Erkölcstelen szerződés: Farkas Aladár beszél uj regényéről, amely a napokban jelenik meg a B.[rassói] L[apok] és Népujság regénytárában = Brassói Lapok, 41 évf 51 sz 1935 március 3. 10 p 5. 1918/1920 óta Oradea (Románia), 1940 őszétől 1944 őszéig ismét Magyarországhoz tartozott 6. ERDÉLYI 1935: i m 13 p; ERDÉLYI 2020: i m 52 p 7. ERDÉLYI 1935: i m 15 p; ERDÉLYI 2020: i m 53 p –

III (Nagy) István (†1504), 1457től haláláig Moldva fejedelme 8. A nyelvvizsgák olyan szigorúak voltak, hogy a sok elbocsájtás egyes esetekben már az állami intézmények működését nehezítette. A helyi viszonyokat ismerő erdélyi és partiumi román tisztségviselők többször is igyekeztek enyhíteni a bukaresti intézkedéseket. Például Tiberiu Moşoiu nagyváradi polgármester éppen a kisregény megjelenésének idején tárgyalt ez ügyben a román fővárosban. Vö: Nagyváradon nem lesz több nyelvvizsga = Brassói Lapok, 41. évf 38 sz 1935 február 16 7 p 9. 1918/1920 óta Şimleu Silvaniei (Románia), 1940 őszétől 1944 őszéig ismét Magyarországhoz tartozott. 10. BÍRÓ-BALOGH Tamás: Életmű – alanyi jogon: Erdélyi Ágnes (1914–1944) In: ERDÉLYI 2020: i. m 5–31 p 11. BÍRÓ-BALOGH: i m 12. Árnyékban éles fény vagy: a Radnóti házaspár fényképei Vál, szerk, jegyz utószó Krähling Edit. Budapest, Jaffa Kiadó, 2016 11 p 13.

Árnyékban éles fény vagy i m 12 p 14. Például: Árnyékban éles fény vagy i m 11–13, 114, 312–322 p 15. Például: Különben magyar költő vagyok: Radnóti Miklós levelezése I Sajtó alá rend, jegyz Bíró-Balogh Tamás. Budapest, Jaffa Kiadó, 2017 111–115, 147, 209–211, 251–253, 310– 311., 340–342, 490–493 p 16. RADNÓTI Miklós: Napló Szöveggond, utószó, jegyz Ferencz Győző Budapest, Magvető, 2018. 9, 125, 153, 155–158, 164–166, 260, 263, 269–271, 274 p; RADNÓTI Miklósné GYARMATI Fanni: Napló 1935–1946. Sajtó alá rend Ferencz Győző, Nagy Zsejke, jegyz, utószó Ferencz Győző. Budapest, Jaffa Kiadó, 2014 I köt 34, 42, 44, 47, 58–59, 61–62, 179–180., 182, 188, 192, 227, 271, 336, 557, 566, 568, II köt 43–45, 82, 94–96, 113, 150., 162–163, 167, 172–174, 220, 259–260, 265, 285, 288, 306, 317, 474 p 17. RADNÓTI Miklós: Ikrek hava Budapest, Almanach-kiadó, 1940 – Új, függelékként korábban részben kiadatlan

szövegeket tartalmazó kiadás: RADNÓTI Miklós: Ikrek hava Szöveggond., utószó, jegyz Ferencz Győző Budapest, Magvető, 2020 161 Bibor Máté János 18. RADNÓTI Miklós: Sirálysikoly [1928 november 3, ajánlás: Élő anyámnak] In: RADNÓTI Miklós: Összegyűjtött versek. Szöveggond, utószó, jegyz Ferencz Győző Budapest, Magvető, 2019 16 p; RADNÓTI Miklós: Sok autó jár itt [1928 október 12, ajánlás: Hu­gom­ nak]. In: RADNÓTI 2019: i m 17 p; [RADNÓTI Miklós:] Kérő, könnyes átkok [1927 július 27., ajánlás: Húgomnak küldöm] említi és idéz belőle: FERENCZ Győző: Radnóti Miklós élete és költészete: kritikai életrajz. 2 jav, részben átdolg kiad Budapest, Osiris Kiadó, 2009 (Osiris monográfiák) 115–116. p 19. RADNÓTI Miklós: Szerelmes volt a kis hugom nagyon [1928 augusztus 17] In: RADNÓTI 2019: i m 279 p 20. Említi és idéz belőle: FERENCZ 2009: i m 114–116 p 21. Nagyváradi Napló, 36 évf 165 sz 1933 július 23 8 p

22. ERDÉLYI Ágnes: Nyujtsd harcos kezed testvér [ajánlás: (Radnóti Miklósnak)] In: ERDÉLYI Ágnes: Kórus három hangra: versek Oradea, Kálvin könyvnyomda, 1935 14 p 23. ERDÉLYI Ágnes: Nyújtsd harcos kezed, testvér! [ajánlás: (Radnóti Miklósnak)] In: ERDÉLYI 2020: i m 189 p 24. RADNÓTI Miklós: Meredek út: versek [Budapest], Cserépfalvi, 1938 25. RADNÓTI 1938: i m 27 p; RADNÓTI 2019: i m 150 p – Önidézet az Ikrek havában: RADNÓTI 1940: i. m 15 p; RADNÓTI 2020: i m 17 p 26. HAIMAN György: Emlékezés a Meredek út-ra: Kossuth Rádió, 1969 július 11 In: HAIMAN György: A könyv műhelyében. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1979 (Műhely) 228– 230. p; ERDÉSZ Ádám: Tervező, kutató, tanító: Haiman György munkásságáról Békéscsaba – Gyomaendrőd, Kner Nyomda, 1992 (A Kner Nyomdaipari Múzeum füzetei, 24) 59. p; ERDÉSZ Ádám: A betű művésze – a betű tudósa In: Füzesné Hudák Julianna – Hai­ man Ágnes – Hradeczky Moni

(összeáll., szerk): A huszadik század mezsgyéjén: Hai­man György 1914–1996 születésének 100. évfordulója emlékére Gyomaendrőd, Kner Múzeum és Könyv Alapítvány, 2014. 13–73 p, hivatkozott rész: 28–29 p; HORVÁTH Hilda: Hai­man György, a tipográfus művészi pályája. In: A huszadik század mezsgyéjén i m 87–153 p, hivatkozott rész: 100–101. p 27. ERDÉSZ 1992: i m 76 p; ERDÉSZ 2014: i m 49 p 28. HAIMAN György: Nyomtatott szövegek és képek vizsgálatáról [Nyitott Napok-előadás] Budapest, ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszék, 1995. november 29 29. RADNÓTI 1940: i m 15–16 p; RADNÓTI 2020: i m 17 p 30. Napló a gyerekkorról 31. Részletesen: FERENCZ 2009: i m 23–44, 52, 56–57, 398, 402, 453, 457–466 p; FERENCZ Győző: Utószó In: RADNÓTI 2020: i m 67–117 p, különösen: 93–97 p 32. RADNÓTI 1940: i m 35 p; RADNÓTI 2020: i m 37, 64 p 33. RADNÓTI 1940: i m 17 p; RADNÓTI 2020: i m 19, 65 p – A kéziratos fogalmazványban

eredetileg „Nehézipari ügynök voltam” állt, s Radnóti ezt „üzleteket kötöttem”-re javította át. (Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ, Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye [a továbbiakban: MTA KIK KRKGY], Ms 2633/165 fol. 7 recto, Forrás: radnoti.mtakhu/hu/large/10-01ghtm [2020 március 15]) 34. A datálás alapja az Ikrek hava egyik tagmondata: „Húsz éve jött meg Amerikából” (RADNÓTI 1940: i m 17 p; RADNÓTI 2020: i m 19 p) és a költő 1939 szeptember 3-i naplóbejegyzése: „[] A Gyerekkori napló átmeneteit írom, Eduárdot. []” (RADNÓTI 162 Élet(ek) a betűk mögött ‒ Egy dedikáció nyomában 2018: i. m 77 p) – Természetesen az, hogy valami 1939-hez képest húsz éve történt, csak körülbelüli meghatározásnak tekinthető. Ugyanakkor figyelemreméltó, és Radnóti pontosságra törekvését mutathatja, hogy a kéziratos fogalmazványban eredetileg „Tizenöt éve” állt, s ezt a

költő „Húsz”-ra javította át. Vö: MTA KIK KRKGY, Ms 2633/165 fol 7 recto, Forrás: radnoti.mtakhu/hu/large/10-01ghtm [2020 március 15] 35. FERENCZ 2009: i m 35 p 36. Különben magyar költő vagyok 2017 i m 252 p (jegyzet) 37. RADNÓTI 1940: i m 17–18 p; RADNÓTI 2020: i m 19 p 38. MTA KIK KRKGY, Ms 2633/165 Forrás: radnotimtakhu/hu/large/10-01ahtm, radnoti mtak.hu/hu/large/10-01bhtm, radnotimtakhu/hu/large/10-01chtm, radnotimtakhu/hu/ large/10-01d.htm, radnotimtakhu/hu/large/10-01ehtm, radnotimtakhu/hu/large/10-01f htm, radnoti.mtakhu/hu/large/10-01ghtm, radnotimtakhu/hu/large/10-01hhtm, radnoti mtak.hu/hu/large/10-01ihtm, radnotimtakhu/hu/large/10-01jhtm, radnotimtakhu/hu/ large/10-01k.htm, radnotimtakhu/hu/large/10-01lhtm [mindegyik: 2020 március 15] 39. MTA KIK KRKGY, Ms 2633/165, fol 1 recto Forrás: radnotimtakhu/hu/large/10-01a htm [2020. március 15] 40. FERENCZ 2020: i m 107 p 41. RADNÓTI 1940: i m 11 p; RADNÓTI 2020: i m 13 p 42. RADNÓTI 1940: i m 11–12

p; RADNÓTI 2020: i m 13 p 43. RADNÓTI 1940: i m 12 p; RADNÓTI 2020: i m 13 p 44. Glatter Jakabné Molnár Ilona: Radnóti Miklósnak, Nagyvárad, 1934 szeptember 27 In: Különben magyar költő vagyok 2017: i. m 111–112 p 45. RADNÓTI 1940: i m 12 p; RADNÓTI 2020: i m 13 p 46. RADNÓTI Miklósné GYARMATI Fanni 2014: i m I 59 p 47. RADNÓTI 1940: i m 19 p; RADNÓTI 2020: i m 20–21 p 48. RADNÓTI Miklósné GYARMATI Fanni 2014: i m I 188 p 49. RADNÓTI Miklósné GYARMATI Fanni 2014: i m I 188 p 50. RADNÓTI Miklósné GYARMATI Fanni 2014: i m I 191 p 51. RADNÓTI Miklósné GYARMATI Fanni 2014: i m I 112 p 52. RADNÓTI Miklósné GYARMATI Fanni 2014: i m I 179 p 53. KOHÁN József: Radnóti Miklós Ványon = Pest Megyei Hírlap, 22 évf 256 sz 1978 október 29 8 p 54. GUBA Sándor (szerk): Bugyi településképi arculati kézikönyv Bugyi, Bugyi Nagyközség Önkormányzata, 2017. 18 p Bibor Máté János könyvtáros, irodalomtörténész. 2003 és 2014 között az ELTE

Egyetemi Könyvtár régikönyves munkatársa, 2004-től tart órákat az ELTE BTK-n, ahol 2014-től a Könyvtár- és Információtudományi Intézet főállású oktatója. Kutatási területei: közép- és koraújkori könyv-, könyvtár- és nyomdászattörténet, a zirci apátsági könyvtár története és ősnyomtatványai; Gyulaffi Lestár erdélyi emlékíró élete és fennmaradt írásai. ORCID: 0000-0002-1062-3813 163 Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2022. Szerk Kiszl Péter, Németh Katalin Budapest, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet. 2023 165–186 Milyenek legyenek a német közkönyvtárak? A nyilvános és közkönyvtárakról alkotott felfogások Csík Tibor ELTE BTK KITI, egyetemi adjunktus; Könyv és Nevelés, főszerkesztő TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ A német nyilvános és közkönyvtárak történetében az 1890-es évek fordulatot hoztak. Ekkor indult el az

angolszász közkönyvtárakat mintának tekintő közkönyvtári mozgalom, a Bücherhallenbewegung. Az 1910-es években a közkönyvtárügyről folytatott vita (Richtungsstreit) két fő irányzat köré csoportosult (Leipziger Richtung vs. Stettiner Richtung) Az irányzatokat – ha lényegesen eltérő mértékben is – a nevelő szándék, az értékek közvetítésének igenlése jellemezte. Az olvasmányok szabad kiválasztása, giccs olvasása a stettini felfogásban akkor elfogadható, ha biztosított a továbblépés a magasirodalom felé. A lipcsei vezető, Walter Hofmann szerint a könyvválasztás nem az olvasói kívánság, hanem a könyvtáros nevelő intenciói szerint történhetett. Mindkét irányzat jól szervezett intézményrendszert épített ki, mely átfogta a közkönyvtárügy egészét A Hofmann-féle szervezet sokkal egységesebb és központosított volt Az irányzatok közötti vita az 1920-as évek végére csitult el, a korszakhatárt pedig az ún

weimari köztársaság bukása (1933) jelenti. A tárgyalt időszak elejét a dinamikus gazdasági és kulturális fejlődésbe, valamint a társadalmi haladásba vetett hit jellemezte. A közkönyvtárak ügye és az intézmények felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberekkel való ellátása megoldódni látszott. Az első világháború, majd az azt követő társadalmi, gazdasági és politikai válságok teljesen átformálták a német szellemi életet. A gazdasági nehézségek leginkább a nyilvános és közkönyvtárakat sújtották, ami elbizonytalanította a könyvtárosokat Az 1930-as években a szélsőséges politikai ideológiák a könyvtárakban olyan eszközt láttak, amelyek alkalmasak a politikai tartalmak közvetítésére és a kulturális tevékenység ellenőrzésére, irányítására. Bevezetés A közművelődési intézményeknek és a velük szorosan összefüggő nyilvános könyvtáraknak a német kultúrkörben széles körű és igen színes

hagyományai voltak. A legnagyobb múltra a keresztény egyházak és szervezeteik könyvtárai tekintettek vissza, de valamennyi felekezet tartott fönn könyvtárakat. A települések egy része, kivált a városok nyitottak könyv- és olvasótermeket a lakosság számára, sőt, központi támogatásban is részesültek néhány német államban A társadalom önszerveződése révén alakult https://doi.org/1021862/vkkv2022165 165 Csík Tibor társaságoknak, olvasóköröknek is voltak nyilvános könyvtáraik. És természetesen részt vettek a köz ellátásában az üzleti vállalkozásként működő kölcsönkönyvtárak. A német nyilvános és közkönyvtárügy rendszerező áttekintésére1 tanulmányunkban nem vállalkozhatunk. Témánk középpontjában az 1890-es évek közkönyvtári mozgalma és a XX század elejének két fő irányzata áll2 Az irányzatok közötti vita az 1920as évek végére elcsitult, a korszakhatárt pedig az ún weimari

köztársaság bukása (1933) jelenti. A tárgyalt időszak elejét a dinamikus gazdasági és kulturális fejlődésbe, valamint a társadalmi haladásba vetett hit jellemezte. Az első világháború, majd az azt követő társadalmi, gazdasági és politikai válságok teljesen átformálták a német szellemi életet. A nyilvános és közkönyvtárak iránt – olyan intézményekként, melyek alkalmasak felfogásokat és világlátást közvetíteni – erősen érdeklődtek a társadalmi és politikai mozgalmak, ennek vizsgálata azonban kívül esik tárgykörünkön. A korszakunkról elmondható, hogy a nyilvános könyvtár eszméje a német társadalomban és az uralkodó szellemi áramlatokban általánosan elfogadott volt. Hagyomány és újítás A német kultúrkörben az első modern nyilvános könyvtár alapítását Karl Benjamin Preusker (1786–1871) nevéhez szokás kötni. A szászországi Hayn (ma Grossenhain) településen 1828. október 28-án a fiúiskolában

közadakozásából könyvtárat hoztak létre a tanulók és a tanárok, valamint az iparos és kereskedő polgárság számára. A Vaterländische BürgerBibliothek (talán hazafi polgárok könyvtárának vagy hazafias polgárkönyvtárnak lehetne fordítani) alapítására emlékezve 1995 óta ünneplik meg Németországban a Könyvtárak napját. A gyűjtemény 1830-tól városi könyvtárként működött, tevékenysége pedig fokozatosan bővült vasárnapi iskolával és szakképzéssel A könyvtár vezetését 1869-ig ellátó Preusker eszméiben a könyvtár és a közművelődés szorosan összekapcsolódott. Az új intézmény egyszerre akart a művelt polgárság (Bildungsbürgertum) eszméjének szolgálatában állni és alternatívát kínálni az üzleti alapú művelődéssel szemben (vö. kölcsönkönyvtárak) A XIX század közepén a Preusker-féle könyvtárnak és a hozzá kapcsolódó oktatásnak, népművelésnek igen nagy hatása volt a német polgárság

felfogására3 A katolikus szellemiséget képviselte az 1845-től működő Borromaeus Egyesület (Borromäusverein), amely küldetésének tekintette a népkönyvtárak alapítását és fenntartását. A Bismarck-féle Kulturkampf ellenére, ha áldozatok árán is, de teljesítette kitűzött céljait. Az evangélikusok kulturális tevékenysége az 1849-ben alapított Belmisszió (Die innere Mission) keretében zajlott, 1898-ban pedig a népkönyvtárak központi egyesületét is létrehozták (Zentralverien zur Gründung von Volksbibliotheken). A zsidó egyesületi életben is jelen voltak az olvasókörök, könyvtárak, például Frankfurt am Main városában zsidó történelmi és irodalmi egyesület, a Verein für jüdische Geschichte und Literatur. Polgári liberális kezdeményezés volt a Freie Volksbildung, és ugyancsak működtek könyvtárak a szabadelvű Schulze-Delitzsch-féle szövetkezetekhez kapcsolódóan vidéken. 166 Milyenek legyenek a német

közkönyvtárak? A nyilvános. A munkáskönyvtárak az 1860-as évektől alakultak, a németországi szociáldemokrata párt (Sozialdemokratische Partei Deutschlands) 1878-as feloszlatásával viszont a szervezethez kötődő könyvtárakat elkobozták. A könyvtáralapítás a párt 1890-es legalizálásával újraindult. 1891-ben alakult meg a szabadkőműves kötődésű Comenius Társaság (Comenius Gesellschaft). Ez a társaság lesz a legnagyobb támogatója a német nyilvános könyvtárak fejlesztését célul tűző mozgalomnak. A különböző német államokban eltérően szabályozták a nyilvános könyvtárakat és a gyűjtemények más-más történeti, kulturális hagyományokhoz kötődtek. A Német Császárság (Deutsches Reich) létrejötte (1871) után ezek a különbségek megmaradtak. A császárságban voltak olyan országok, ahol a nyilvános könyvtárak állami támogatást élveztek, míg másokban ilyen gyakorlat nem volt. Például Württemberg,

Szász-Altenburg, Szász-Gotha-Anhalt és Szászország (Königreich Sachsen) anyagi segítséget nyújtott a működéshez. Poroszországban nem volt egységes gyakorlat, egyes részein – például az 1866-ban elfoglalt Hannoveri Királyság területén – az ottani szokás szerint megmaradt a támogatás, míg a törzsterületen ilyen nem volt. A nyilvános és közkönyvtárakról alkotott felfogás mélyen gyökerezett a német felvilágosodás műveltségeszményében, a művelt és képzett polgárságról alkotott elgondolásokban. A könyvtárakat a közjó (allgemeines Wohlseyn, bene esse) részének tekintették a XIX. század végén is A nyilvános könyvtárak azonban az általános társadalmi elfogadottság ellenére, sem a gyűjtemények számát, sem azok tartalmát, s a működési elveiket tekintve sem voltak alkalmasak a közművelődés és az iskolázás megfelelő támogatására. Az volt tehát a kérdés, hogyan állíthatók a könyvtárak a köz

szolgálatába, miként tudják elérni a társadalom széles rétegeit. A német értelmiség meghatározó része az angolszász közkönyvtárakat (public library) tekintette mintának, különösen Boston (USA), Manchester (UK), Liverpool (UK) könyvtárai voltak nagy hatással rájuk. Az amerikai nyilvános és közkönyvtárak hatása Eduard Reyer (1849–1914) osztrák professzor alaposan tanulmányozta az angolszász, különösen az amerikai könyvtárakat, sőt, a bostoni közgyűjteményben önkéntes munkát is vállalt. 1886-ban a Centralblatt für Bibliothekswesen folyóiratban megjelent tanulmányában4 a legfontosabb statisztikai adatokkal (úm. állomány, könyvforgalom, a támogatás mértéke, az ellátandó lakosok száma stb) világított rá a német könyvtárak lemaradására Az alapos tanulmány, mely az angolszász utat jelölte meg követendőnek, nagy visszhangot váltott ki mind a német államban, mind Ausztriában. Reyer hazatérve Bécsbe nagyon

aktívan bekapcsolódott a közművelődés támogatásába és a város közkönyvtári hálózatának kiépítésébe, ami figyelmet keltett hazánkban is.5 A német mozgalom megindulásához a végső lökést Constantin Nörrenberg (1862– 1937)6 beszámolói adták az 1893-as chicagói könyvtárosrendezvényekről.7 1893 júliusában Chicago rendezte a világkiállítást, és ehhez kapcsolódóan tartották meg a Könyvtárosok 167 Csík Tibor Világkongresszusát (World’s Congress of Librarians), valamint az amerikai könyv­tá­ros­szer­ve­ zet éves összejövetelét (16th Annual Conference of American Library Association). A német küldöttség megismerkedhetett az Újvilág vezető könyvtárosaival (W. F Poole, C A Cutter, M. K Dewey stb), eszmecserét folytathattak és megnézhették Chicago legnagyobb könyvtárait, továbbá meghallgathatták a Dewey által remekül megszervezett előadásokat Nörrenberg az elismerés hangján szólt a vezető

könyvtárosok kiváló szakértelméről, ahogyan megvitatták a könyvtári osztályozásokat (Dewey, Cutter és mások rendszerét), a könyvtárosképzés fejlesztését, vagy a bibliográfiai tevékenységet. A legnagyobb benyomást az amerikai könyvtárak nyitottsága, az olvasók szolgálatának elsődlegessége és a könyvtári feladatok ellátásában kiépített együttműködés tette rá. A tanácskozásokon az is egyértelműen látható volt, hogy ellentétben Európával, az amerikai könyvtárosok többsége nő A német küldöttség közvetlenül tanulmányozhatta a közkönyvtárak és a nyilvános könyvtárak működését Chicagóban, s az előadások és küldöttek beszámolói révén benyomást szerezhetett az Egyesült Államok más területeinek könyvtárairól. Ahogy az amerikai államok esetében általánosnak mondható, a közkönyvtárak kiépülését és fönntartását az e célra kivetett adóból fedezték. Illinois-ban 1872-ben hozták meg az

ezt lehetővé tevő törvényt, ami látványos fejlődést indított el. Az 1871-es nagy tűzvész után újjáépülő Chicagóban már 1873-ban fölállították a város közkönyvtárát (Chicago Public Library), mely az induláskor valamivel több mint háromezer kötet könyvvel rendelkezett, és egy használaton kívüli víztoronyban helyezték el. A könyvtárnak lépést kellett tartania a város lakosságának robbanásszerű növekedésével (1890-ben az egymilliót, 1907-ben a kétmilliót haladta meg), ezért a gyűjtemény rohamos gyarapítása8 mellett a század végére megtervezik a fiókkönyvtárak hálózatát. A közkönyvtárak a szabadpolcos elrendezésükkel, használóközpontú szolgáltatásaikkal és különösen a kölcsönzési forgalmukkal lenyűgözték a németeket. Nörrenberg a látottak, hallottak és a Cutterral folytatott eszmecserék alapján így összegezte tapasztalatait: nem az a lényeges különbség a német és az amerikai könyvtárak

között, hogy az amerikaiaknak jóval nagyobb a száma és a jelentősége. Az amerikai közkönyvtárak az oktatási intézmények láncolatának ténylegesen és szabály szerint is tagjai, és az a kimondott feladatuk, hogy minden erejükkel bevonzzák a közönséget és oktatási anyagaikat „rájuk tukmálják”.9 Az eredeti szó – aufzwingen – elsődleges jelentése a rákényszerít, de lehet ráerőltet is, amiből az következik, hogy a könyv­tár­ hasz­ná­lókat vezetni, oktatni szükséges. Magától adódik a kérdés, hogy a könyvtáraknak mennyiben kell formálniuk olvasóikat, illetve miben kell szabadságot adni nekik. Az amerikai kultúrának sajátos elemei a magán alapítású és fönntartású nyilvános könyvtárak. Az egyik ilyen, nagy hírű könyvtár a chicagói Newberry Könyvtár (Newberry Library), amelynek hispániai román stílusban épített termeiben folyt az ALA-konferencia tanácskozásainak egy része. A gyűjtemény több mint 170

000 kötetre rúgott, benne kéziratok, kódexek, a tartalma pedig – a beszerzésbe bevont tudósok javaslatai révén – vetekedett a nagy múltú európai könyvtárakéval A gyűjteményt és az épületet a könyvtár vezetője, William Frederick Poole (1821–1894) a humaniórák és a társadalomtudományok 168 Milyenek legyenek a német közkönyvtárak? A nyilvános. kutatásának szentelte, s a tágas olvasói terek, a szabadpolcos elrendezés mind a nyitottságra, a kutatás szabadságára utaltak. Poole a legkiválóbb amerikai könyvtárosok közé tartozott. Már a Yale Egyetemen (Yale University) folytatott tanulmányai idején megjelentette folyóiratindexének10 első változatát. A munka elkészültét támogatta a Brothers in Unity nevű titkos egyetemi társaság, amelynek könyvtárában sokat tevékenykedett. A végzés után több magán (independent) könyvtár (például Boston Athenaeum) és közkönyvtár (például Cincinnati Public Library)

alkalmazottja volt. A chicagói közkönyvtár első vezetőjeként (1873–1887) az ő érdeme a nagyszerű fejlődés Ezek alapján kapott megbízást 1887-ben a Newberry Könyvtár vezetésére, de szakértelmére számítottak az ALA elnökeként (1885–1887) és az Amerikai Történeti Társaság (American Historical Association) elnökeként is.11 Az irányításával létrehozott neoromán épület és a magaskultúrát képviselő gyűjtemény egy olyan amerikai városban született meg, ahol a lakosság túlnyomó többsége különböző nemzetekhez tartozó bevándorló volt, és igen nagy szegénységben élt. A könyvtár azonban a széles tömegek művelődésének és társadalmi emelkedésének segítését nem tekintette feladatának, pedig az alapító szándéka a jótékonykodás és a köz szolgálata volt.12 Az értékes gyűjteményt csak helyben lehetett használni, s a látogatóknak meg kellett adniuk honnan jöttek és mit keresnek. A könyvtárosok pedig

dönthettek arról, hogy engedik-e a használatot, vagy távozásra szólítják föl az olvasni vágyókat. A szigorú elbánás azonban nem vonatkozott mindenkire, például a felügyeleti jogot gyakorló kurátoroknak (trustees) még külön olvasótermet is fönntartottak. A rendelkezések mögött kimondatlanul az állt, hogy a könyvtár, bár nyilvános, de nem a köz gyűjteménye, és tulajdonképpen nem pusztán a tudósközösséget szolgája, hanem a felső társadalmi rétegek kulturális presztízsintézményeként funkcionál.13 Az amerikai könyvtárak annyira csodált jellemzői tehát – mint nyilvánosság, a szabadpolcos elrendezés, az olvasók önálló választása a gyűjteményből, a nyitott terek, a hosszú nyitvatartási idő stb. – együttesen sem jelentik a köz szolgálatát és nem garantálják a demokratikus nyitottságot A német közkönyvtári mozgalom Chicago nyilvános könyvtárairól és az amerikai könyvtárügyről szerzett tapasztalatok

jól rávilágítottak a német lemaradásra a közkönyvtárak területén. Nörrenberg írásai a katalizátor szerepét töltötték be a német közkönyvtárak megújítását célul tűző mozgalomban, melynek neve Bücherhallenbewegung.14 A fejlesztés fő érve az volt, hogy a gyors technikai és gazdasági fejlődés megköveteli a közművelődés és a közoktatás fejlesztését, s ez a fejlesztés a könyvtári ellátás kiterjesztésével érhető el. Azt tételezték, hogy az olvasni tudásra épülő, megfelelő alapműveltség szorosan összefügg az egyén, s így a társadalom jólétével, továbbá hozzájárul az állam demokratikus berendezkedéséhez. A nyilvános könyvtáraknak úgy kell szolgálni a közművelődést, hogy mindenkit a saját igénye és szintje szerint látnak el szép- és szakirodalommal. A népkönyvtárak (Volksbibliothek) és az iskolai könyvtárak kiépítése társadalmi, szociális szempontból 169 Csík Tibor is szükséges,

ezért a köz összefogása mellett nélkülözhetetlen az önkormányzati és az állami támogatás is. Kívánatos volna továbbá a könyvtárak, a nyilvános olvasótermek létesítésének és tevékenységének támogatására egy központi tanácsadó intézményt működtetni állami forrásokból. Az 1890-es évek közepétől leginkább a nagyvárosokban – úm. Berlin, Charlottenburg, Hamburg, Bréma, Essen, Dortmund – indult meg az új könyvtárak kialakítása, s a lendület egészen az első világháború kitöréséig megmaradt. Az angolszász, de legfőképpen az amerikai közkönyvtárak mintájára meghirdették az új nyilvános könyvtárak alapelveit: valamennyi társadalmi osztály művelődésének szolgálata, az ismeretek legszélesebb körét tartalmazó gyűjteménnyel, amelyben mindenki – előzetes ismereteitől függetlenül – megtalálhatja a neki szóló műveket, s amely kellő ideig tart nyitva. Az évtized végén – a Nörrenberg

képviselte irányzat kezdeményezésére – fölhívással fordultak a tízezer főnél népesebb településekhez, hogy létesítsenek új típusú népkönyvtárat.15 A vidéki települések és a városok közötti különbségek csökkentésére külön felhívták a figyelmet. Az iparvállalatok is bekapcsolódtak a könyvtáralapításba, 1896-ban az Öffentliche Lesehalle Jena létrejöttéhez a Comenius Gesellschaft mellett a Carl Zeiss Stiftung is hozzájárult, 1899-ben pedig megnyílt a Krupp’sche Bücherhalle a Krupp-műveknél.16 1899 júliusában a közkönyvtárak ügyében Robert Julius Bosse (1832–1901), porosz kultuszminiszter rendeletet adott ki, melyet róla, Bosse-Erlassnak nevezetek el.17 A rendelkezés szabályozta a könyvtárak alapítását, fenntartását, és elő kívánta mozdítani a városok és közigazgatási körzetek könyvtári ellátását azzal, hogy a meghatározott feltételeknek megfelelő könyvtárak állami támogatásban

részesülhettek. A népkönyvtár kiemelt céljai közé sorolta, hogy biztosítsa a nemes és ösztönző szórakozást, a tartalmas és célirányos informálás-oktatást, és erősítse a hazaszeretetet a történelem megértése által.18 A rendelkezés fontos része a Blätter für Volksbibliotheken und Lesehalle című orgánum megalapítása, mely szakmai fórumot teremtett a közkönyvtárügynek Az 1900-tól kiadott folyóirat először a Centralblatt für Bibliothekswesen mellékleteként, később önállóan jelent meg. A porosz jogszabályt sokan Friedrich Theodor Althoff (1839–1908)19 kultúrpolitikus – a német felsőoktatás Bismarckja – kezdeményezésének tartják. A jogi norma, jóllehet nagymértékben szolgálta a könyvtárak fejlődését, de általa a gyűjtemények fenntartóinak – például a városi vagy területi önkormányzat, társulás vagy magánvállalat – szabadságát szűkítette. A rendelet az első, egységes szabályozása a

nyilvános és közkönyvtáraknak Poroszországban, továbbá illeszkedik a közös német könyvtárügyet megalapozó intézkedések közé. Az okleveles könyvtáros – az 1909-es képesítési rendelet Az 1886-ban a Göttingeni Egyetemen (Universität Göttingen) megindult könyvtárosképzés és az 1893-as porosz képesítési rendelet óriási befolyással volt valamennyi német állam könyv­ tá­ros­képzésére. Ez a befolyás azonban elsődlegesen a megfogalmazott tudományos 170 Milyenek legyenek a német közkönyvtárak? A nyilvános. tartalom és a szakmai elvárások révén érvényesült. Bajorország például 1905-ben rendezte a könyvtárosi képesítést, nagy szerepet juttatva az oktatásban a müncheni udvari könyvtár ún. házi kurzusának20 A különböző német államokban a hagyományoknak megfelelően, sőt, a nagy múltú könyvtárakban és egyetemeken a bevett intézményi gyakorlat szerint tovább folyt a könyvtárosok fölkészítése,

akár „belső” képzés formájában is. Könyvtárosokra pedig egyre nagyobb igény mutatkozott a felsőoktatásban a könyvtári gyűjtemények gyarapodása és a hallgatók számának növekedése miatt. A tudományos és a nagy, országos gyűjtemények mellett azonban a többi könyvtár, különösen a nyilvános és közkönyvtárak is egyre fontosabbnak tartották a képzett könyvtárosok alkalmazását. Erősödött tehát az igény, hogy a tudósképzés mellett a felsőfokú képesítést adó oktatást is államilag szabályozzák. Fontos volt továbbá a felsőfokú képesítéssel rendelkező könyvtárosok számának növelése, és hogy megnyíljon a nők előtt is a jogszabállyal elismert oktatás. A könyvtárosságot ugyanis egyre több nő választotta hivatásának és sokan közülük szerettek volna szakképesítést szerezni. A folyamat természetes módon illeszkedik a más szakterületeken végbemenő változásokhoz, melyek révén létrejött a

tudósképzésnél alacsonyabb szintű képzés, és a felsőfokú oktatás kiterjesztésével a nők diplomához juthattak. A folyamat politikai vetületéhez tartozik, hogy a porosz kultúrpolitika számára lehetőség nyílt olyan szabályozás kialakítására, mely mintául szolgálhatott a császárság többi országa számára, előmozdítva a német könyvtárügy egységesülését. A népkönyvtárakhoz és a közművelődéshez kapcsolódó ismeretek oktatása magániskolákban kezdődött. Christlieb Gotthold Hottinger (1848–1914) a strassburgi Császári Könyvtár (Kaiserliche Bibliothek) nyugalmazott igazgatója, az egyetem professor emeritusa 1900-ban Berlinben könyvtári kurzust indított hölgyeknek (Frauenhochschule). August Wolfstieg (1859–1922), a porosz képviselőház könyvtára (Bibliothek des preußischen Abgeordnetenhauses) igazgatójának könyvtárosiskolájában 1902-től képezték a hölgyeket, ugyancsak Berlinben. Mindkét intézmény 1916-ig

működött Harmadik kezdeményezőként a frankfurti (am Main) Carl von Rothschild Nyilvános Könyvtárának (Carl von Rothschild’sche öffentliche Bibliothek) kurzusát szokás említeni, amelyet 1903-tól tartottak, s ugyancsak a világháborús évek alatt zártak be.21 A porosz kultuszminisztérium 1906-ban próba jelleggel engedélyezte, hogy az egyetemi szintű könyvtárosképzés mellett alacsonyabb szinten is folyhasson oktatás. Az elindított folyamat végét Althoff már nem érte meg, de munkatársai és tanácsadói (például Adolf von Harnack) révén megvalósult a bevált gyakorlat jogi szabályozása. 1909ben megjelent a porosz rendelet az ún középszintű – akkori értelmezés szerint a nem tudományos – könyvtáros-képesítés állami elismeréséről. A rendelkezés22 a tudományos könyvtárak mellett a nép- / közkönyvtárak és a hozzájuk hasonló intézmények szakemberellátását volt hivatva biztosítani. Külön szempont volt az

adminisztrációs feladatok ellátására, a statisztika vezetésére és az olvasói igények kezelésére való fölkészítés A jogszabályi elvárások kiindulópontul szolgáltak más intézmények könyvtári munkájának 171 Csík Tibor megítéléséhez. A könyvtárosnő megnevezés szerepeltetése egyértelműen utalt a jogalkotó azon szándékára, hogy hölgyek is szerezzenek könyvtárosi képesítést Az 1909 augusztusában kiadott rendelet23 elsődleges célja tehát a tudományos könyvtárakban és népkönyvtárakban egyaránt alkalmazható könyvtárosok képzési követelményének meghatározása. A képzésre a gimnázium, a reálgimnázium, a felsőreál-iskola ún Prima szintjének (12–13, az utolsó két évfolyam) elvégzésére jogosító bizonyítványával lehetett jelentkezni. Lányoktól tízosztályos leányiskola elvégzését és legalább egy év további, a fontosabb tantárgyakból teljesített, például líceumi képzést követeltek meg.

Az oktatás két részből állt, a hároméves képzésből a vizsgatárgyakból és a legkevesebb egyéves gyakorlatból egy tudományos könyvtárban vagy egy szakember vezetése alatt álló népkönyvtárban. A képesítő vizsgát Berlinben lehetett letenni A vizsga írásbeli és szóbeli részből állt. Fogalmazást kellett írni egy könyvtártechnikai vagy könyvgyártási témából A porosz instrukcióknak megfelelően leírást kellett készíteni német, angol, francia és latin nyelvű műről katalóguscédula formában. A jelöltnek tudni kellett gyors- és gépírni, aminek ellenőrzése része volt az írásbeli vizsgának (diktálás, gépirat készítése stb.) A szóbeli vizsga főbb témakörei a következők voltak: • Könyvtártan – nyilvántartások és statisztika vezetése, katalógus- és kölcsönzési rendszerek, könyvkereskedelem, könyvnyomtatás, különösen a katalógusnyomtatás, a könyvkötészet és az ott alkalmazott anyagok; hivatali és

üzleti levelezés, az olvasási igények értelmezése; a népoktatásügy és intézményei, különösen a népkönyvtárak feladatának ismerete. • Bibliográfia – a legfontosabb német, angol, francia, amerikai általános bibliográfiák, enciklopédiák, kézikönyvek ismerete; a legfontosabb német szakbibliográfiák ismerete; a bibliográfia és a katalógus címfelvétele közötti különbségek ismerete és biztos alkalmazása. • Tudomány- és irodalomtörténet – a tudományterületekről általános áttekintés, azok terminológiájának ismerete; a legfontosabb német, francia, angol szépirodalmi művek ismerete a reneszánsz korától és az azok képviselte legfontosabb értékek megítélése. • Nyelvismeret – angol és francia fordítás, tudományos könyvtárnál latin is. A rendelkezés révén a tudósképzés mellett hivatalossá vált a felsőfokú könyvtárosképzés, és ezzel állami elismerést nyert az okleveles könyvtáros végzettség.

A képzési követelmények építettek a porosz könyvtárügy azon vívmányaira, melyek a könyvtári rendszer kialakítása felé mutattak. S bár a humanista műveltségeszmény áthatotta az oktatás tematikáját, de számos új szempont is megjelent, mint a statisztikai adatok kezelése, az olvasói igények értelmezése. 172 Milyenek legyenek a német közkönyvtárak? A nyilvános. Az Új Irány A német könyvtári mozgalom eszméi alapjaiban liberális elvekre épültek a XX. század első évtizedének közepéig. Az évtized második felében új irányzat jelent meg a mozgalomban, és az eltérő nézetek politikai vitává szélesedtek Az Új Irány (Neue Richtung) névadója és kiemelkedő alakja Walter Hofmann (1872–1952) volt. Hofmann működése a weimari köztársaság idején is jelentős volt, de felfogásának legfontosabb elemeit már az 1910-es években kifejtette. A magyar könyvtárügyre is ez a korszaka gyakorolta a legnagyobb hatást, hiszen

Szabó Ervinhez (1877–1918) igen szoros szakmai és személyes kapcsolat fűzte. Szabó és Hofmann kapcsolatát kimerítően bemutatta Katsányi Sándor a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárról készített magisztrális monográfiájában,24 ez alapján fogunk a magyar vonatkozásokra rámutatni. Hofmann25 nem volt tanult könyvtáros, ismereteit autodidakta módon szerezte meg, fanatikus szorgalommal. Fiatalon képzőművészeti tanulmányokat folytatott, ötvös mester apja azonban nem támogatta a művésszé válásában. Ezért dolgozott ötvösként, de próbálkozott képzőművészeti alkotással, írt verseket, esszéket és irodalomkritikát, volt újságíró, szakszervezeti lap munkatársa, tartott előadásokat a drezdai műszaki egyetemen. Kiváló kapcsolatteremtő készsége volt, ennek révén kapott fölkérést Ida Bienert (1870–1965),26 gazdag malomtulajdonos feleségétől, hogy Drezda külvárosában, Plauenban nyilvános könyvtárat létesítsen a malomban

dolgozók és a környéken lakók számára. A könyvtári ismereteihez alapvetően hozzájárul a Carl Zeiss Stiftung nyilvános könyvtárának tanulmányozása. A jénai könyvtár nemcsak mintaszerűen vezetett27 és a kor egyik legkiválóbb intézményének számított, hanem úttörő volt számos területen. Például a választást az állomány szisztematikus föltárásával támogatta, kiemelt fontosságú volt az olvasók kiszolgálása, az egyénre szabott segítség, és eljárásokat dolgoztak ki a gyűjtemény elemzéséhez. A könyvtárosok munkájában azonban Hofmann szerint túl sok volt a mechanikus tevékenység, ami elvonta őket az igazi feladatuktól, attól, hogy közvetítsenek az olvasó és a könyv között. 1906-ban megnyílt az általa tervezett és vezetett szabad, nyilvános könyvtár Plauenban (Freie Öffentliche Bibliothek Dresden-Plauen). A bőséges anyagi támogatásnak köszönhetően az intézmény felszereltsége kiváló volt. Az 1907-es

évről közölt statisztikai adatok szerint már Szászország legnagyobb forgalmú könyvtára.28 Ahogy láttuk, Nörrenberg és a közkönyvtári mozgalmat támogató szervezetek számára is alapvető fontosságú a közművelődés eszméje. Az Új Irány könyvtáraiban a népművelő tevékenység nem egyszerűen a központba kerül, hanem annak rendelődik alá a könyvtár egésze, amit Hofmann így fogalmazott meg: „A népkönyvtár tárgya nem a könyv, hanem az ember. Nem a könyvek kezelése, hanem az emberek támogatása – ez itt a feladat”29 Fölfogása szerint a könyvtáros tevékenységét az elemző munka alapozza meg, amely fölhasználja a könyvtári statisztikákat, a nyilvántartásokból és az olvasók megfigyeléséből nyert adatokat. A használók megítéléséhez 12 alaptípust definiált az életkor, a nem, a társadalmi helyzet, a kölcsönzési mintázat alapján. Meghatározta továbbá, mi 173 Csík Tibor készteti az embert olvasásra: a

képzelet világa, a valós élet feldolgozása vagy a tudás iránti vágy. A műveket hasonló alapossággal írta le a tartalmi és formai jegyek alapján, és hogy milyen élményvilághoz, élethelyzethez állnak közel. A pusztán csak szórakozást kínáló műveket30 nem ítélte hasznosnak, sőt, az olvasóra nézve károsnak tartotta (narkotikum). Ugyanakkor az állománygyarapításba a használók képviselőit is be kívánta vonni, például a munkás olvasók állományépítést segítő bizottságát Drezdában 1909-től működtette. Az olvasó számára megfelelő könyv kiválasztásában döntő szerepet szánt a könyvtárosnak. A könyvajánlásnak az olvasó gondos megfigyelésén és a könyvtárhasználókról vezetett pontos nyilvántartásokon kellett alapulnia Ebből következően nem támogatta például a könyvek szabadpolcos elhelyezését.31 Hofmann azt is pontosan fölmérte, hogy a népművelés ilyen intenzív módjára csak a városi lakosság

töredéke (6%-ra teszi) „érett” (Bildungselite).32 1913-ban Lipcsébe tette át a székhelyét, a Städtische Bücherhalle igazgatója lett, és megkezdte a Hofmann-féle elvek szerint egységesen működő népi könyvtárak33 központosított hálózattá szervezését (Deutsche Zentralstelle für volkstümliches Büchereiwesen).34 Az egységes működés megkövetelte a könyvtárosok megfelelő képzettségét is, ezért 1914-ben megindította a könyvtárosképzést a Fachschule für Bibliothekstechnik und -verwaltung35 intézményi keretei között. Hofmann a népkönyvtárak önállóságát, a többi könyvtártípustól való elkülönülését hangoztatta, s ezzel indokolta, hogy szükséges kiépíteni a népkönyvtári szolgáltatások autonóm intézményrendszerét, amely a könyvtárak mellett magában foglalna mindent, a központi gyarapítástól a kötészeten át a könyvtárosiskoláig. A Lipcse központú szervezetnek azt a föladatot szánta, hogy mintegy

laboratóriumként működve, el lehessen végezni a szükséges elméleti és gyakorlati kutatásokat és ezek alapján ki lehessen dolgozni a német kultúrát szolgáló népkönyvtári rendszert. A szervezethez tartozókat, illetve annak elveit elfogadókat az ún Lipcsei Irányhoz (Leipziger Richtung) sorolták. Irányzatok vitája – a Stettini Irány Hofmann eszméi a német közkönyvtári mozgalom indulását meghatározó liberális elvek feladását hordozták magukban.36 A mélyülő ellentétek egy idő után a nyílt szakításhoz vezettek37 Az eltérő felfogások közötti küzdelem Paul Ladewig (1858–1940) Könyv­tár­po­li­tika38 című műve kapcsán tört ki. Az ún Irányzatok vitája (Richtungsstreit) változó tartalommal és formában évtizedeken át jelen volt a szakmai közéletben A vitát kirobbantó mű szerzője, Ladewig a közkönyvtári mozgalom és a német könyvtárügy kiemelkedő alakja volt, ő alakította ki a Krupp-művek támogatásával

Essenben a nyilvános könyvtárat és állította föl a gyáróriás szakkönyvtárát. A vita során a közkönyvtári tábor leszögezte, hogy a gyűjteményben mindenkinek meg kell tudni találnia az őt érdeklő művet. Természetesen a szennyirodalmat – melyet Ladewig definiált is – ki kell zárni A szennyirodalmon túl azonban bármely értékrend szerinti válogatás vagy kihagyás a gyűjteményből – legyen ennek az alapja akár a magaskultúra szempontja – nem fogadható el. 174 Milyenek legyenek a német közkönyvtárak? A nyilvános. A közkönyvtárnak mindenki előtt nyitva kell állnia, nem érvényesíthetők olyan elvek, melynek eredményeként egyéneket vagy társadalmi csoportokat – például származás, kulturális háttér, művelődési attitűd alapján – ki lehet zárni vagy hozzáférésüket korlátozni lehet. Ezért nem elfogadható a szűk körnek szóló Hofmann-féle könyvtári ellátás Mindezt a Könyvtáraknak nem szabad egyetlen

olvasóról sem lemondaniuk jelszó testesítette meg.39 A közkönyvtárban tehát helye van a szórakoztató irodalomnak, viszont az olvasók kéretlen oktatása, megnevelése semmilyen tekintetben nem lehet feladat Ladewig könyvéről Gulyás Pál (1881–1963) írt elemző kritikát a Magyar Könyvszemlében. Gulyás ismertetésében kiemeli, de nem teljesen fogadja el, hogy a szerző szembe állítja a népkönyvtárakat és az általános, nyilvános könyvtárakat, sőt, azt is tételezi, hogy a népkönyvtárak könnyen állíthatók pártpolitikai célok szolgálatába.40 A Hofmann elveit el nem fogadók is intézményi együttműködésre törekedtek. Az együttműködésük révén könyvtárakat, oktatási intézményeket átfogó társulás jött létre. Ez azonban nem volt olyan jól organizált és központosított működésű, mint a Hoffman-féle szervezet. A mozgalom ezen irányzatában több intézménynek is központi szerepe volt Ezek közé tartozott a berlini

Zentralinstitut für Erziehung und Unterricht nevű oktatási központ, melynek keretében központi nyilvános könyvtár is működött, az akkor már itt dolgozó Ladewig vezetésével. Az intézetben 1916 elején megindult a könyvtárosképzés a Zentrale für Volksbücherei keretében.41 Az intézet- és iskolaalapító Ladewignek nagyszerű tanári kart sikerült toboroznia, amelynek tagja volt többek között Gottlieb Fritz (1873–1934) a Berlin-Charlottenburg városi könyvtár vezetője és Erwin Ackerknecht (1880–1960), a stettini városi könyvtár igazgatója.42 Ezt az irányzatot Ackerknecht szereplései nyomán Stettini Iránynak (Stettiner Richtung) nevezték el, de BerlinStettini Irányként (Berlin-Stettiner Richtung) is említik. A Berlin-Stettini Irány eszmei kimunkálásában és az intézményesítésben számos szakember vett részt. Különösen kezdetben, a szólásszabadság és az elképzelések egyenlő mérlegelése alapján állva sokféle

elgondolást és intézményi megoldást foglalt magában. Az irányzat szellemiségét és szakmai intézményeit a korábban már tárgyalt Ladewig munkássága mellett Fritz és Ackerknecht felfogásán és működésén keresztül mutatjuk be. Gottlieb Fritz (1873–1934) filológus, történész, bölcsészdoktor volt, majd professzori kinevezést kapott, emellett kiváló könyvtáros, a népkönyvtárak fejlesztésének elkötelezett híve. Szakmai hírnevét Charlottenburg városi könyvtárának kiépítésével és az ott nyújtott szolgáltatásokkal alapozta meg. Elismertségét pedig jól mutatja, hogy tagja volt az 1909-es rendelettel fölállított berlini vizsgabizottságnak, amely előtt a könyvtárosi képesítővizsgát le kellett tenni.43 Erwin Ackerknecht filozófiát, történettudományt és teológiát hallgatott Tübingenben, majd doktori fokozatot szerzett – és ő is elismert könyvtári szakember volt. Ackerknecht irányításával a kis, városi

gyűjteményből nyilvános, tudományos könyvtár vált, alapítványt (Volksbüchereistiftung) és módszertani központot (Staatliche Beratungstelle für das Volksbüchereiwesen der Provinz Pommern) hozott létre a népkönyvtárak terjesztéséhez, 175 Csík Tibor megszervezte továbbá Pomeránia vidéki településeinek könyvtári ellátását (Landeswandelbücherei), külön gyerekkönyvtárat működtetett folyamatos programkínálattal.44 A könyvtárosképzés és a népművelés területén is kiemelkedő tevékenységet folytatott. Az első világháború azonban föltartóztatta az önálló intézmény létrejöttét, ezért a könyvtárosiskola (Stettiner Staatliche Büchereischule) és a népfőiskola (Stettiner Volkshochschule) csak 1919-től kezdhette meg működését. Emellett – ahogy láttuk – a berlini oktatási központ docenseként is dolgozott A könyvtárakról alkotott felfogásának legmeghatározóbb elemei voltak: a minél szélesebb körű

gyűjteményből az olvasó önállóan válasszon elve, valamint a tudományos és népkönyvtárak egységes szemlélete. Hofmann elgondolásai hazánkban Hofmann népkönyvtári eszméinek és intézményrendszerének – ahogy korábban már utaltunk rá – nagy befolyása volt Magyarországon, elsősorban Szabó Ervin munkássága révén. Szabó a Budapest könyvtári ellátásáról szóló emlékiratában45 elismeréssel írt Chicago közkönyvtári fejlesztéseiről, követendőnek tartotta az angolszász és az azt mintának tekintő német nyilvános könyvtárakat. Kiemelte Reyer bécsi működését, különösen a központi könyvtárat (Verein Zentralbibliothek) és az épülő hálózatot De ahogy írja: „ösztönzést és irányítást” elsősorban Walter Hofmann munkáiból nyert.46 Szabó írásaiban elfogadta a liberális könyvtári elveket, ugyanakkor szorgalmazta – Hofmannra támaszkodva – egy általa irányított, önálló könyvtári hálózat és

központ kialakítását. A könyvtár gyűjteménye válogatott dokumentumokból állna, erre alapozódnak a könyvtáros irányításával igénybe vehető szolgáltatások. Az oktatási tevékenység is megjelent, és el kívánta indítani a „szociális pedagógiát” a használók meghatározott köre számára.47 Hofmannhoz hasonlóan könyvtárosképzést is szervezett, amelynek részeként szociálpolitikai ismereteket is tanulni kellett.48 A Szabó-féle népkönyvtárban nem minden eszme lelhetett otthonra. Közéjük tartozott például a nemzeti eszme, amely a korban meghatározó része volt a hazai, uralkodó politikai felfogásnak, és ha más formában, de szervesen beletartozott Hofmann elgondolásaiba is. Négyesy László (1861–1933) irodalomtörténész, esztéta, így foglalta össze ezzel kapcsolatos aggályait: [Szabó] „ a legegyoldalúbb következtetést vonja ki, midőn így szól ››Nem tartozik ennél fogva a népkönyvtár föladatai közé, hogy

a ››hazafiságot‹‹, a ››vallást‹‹ a ››nemzeti eszmét‹‹ stb. védelmezze, terjessze ‹‹ Kénytelen vagyok ebben logikátlanságot látni; mert midőn a tilos tendenciák közt csak a hazafiságot és a nemzeti eszmét és a vallást nevezi meg, még pedig stigmatizáló idézőjelek közt, ezzel ellenkező irányú tendenciáknak ad támaszt. A logika részint azt követelné, hogy a szillabus fölsorolja, szintén idézőjelek közt, a többi irányzatot is, tehát azt is mondja pl., hogy a ››radikalizmust‹‹, a ››szocializmus‹‹ stb, részint követelné annak kimondását is, hogy mindezek sem irányzatos terjesztése, sem irányzatos cáfolata nem egyenes föladata a népkönyvtárnak, 176 Milyenek legyenek a német közkönyvtárak? A nyilvános. melybe első sorban okos és becsületes könyv való, minden tárgyi különbség ellenére, az üres vagy rosszhiszemű könyv pedig elvetendő, bármi is a tárgya.”49 A magyar

szakirodalomban számos eltérő álláspont fogalmazódott meg arról, hogy mennyiben volt Szabó Ervin híve az angolszász közkönyvtáraknak, s mennyiben követője Hofmann ezzel ellentétes felfogásának. Katsányi Sándor monográfiája részletesen tárgyalja a megközelítéseket Tekintsük a kérdés lezárásának Szabó tanítványának, munkatársának és a magyar könyvtárügy kiemelkedő alakjának, Kőhalmi Bélának (1884– 1970)50 a műben idézett kijelentését. Kőhalmi szerint Szabó annyit mondott ki, amennyi akkor kimondható volt, taktikai hiba elkövetése nélkül.51 A weimari köztársaság nyilvános és közkönyvtárügye A német nyilvános és közkönyvtárak igen látványos fejlődésen mentek keresztül az 1890es évektől 1919-ig, az első világháború romboló hatásai ellenére is. A nyilvános és közkönyvtárak száma jelentősen gyarapodott, a gyűjtemények pedig gazdagodtak Mindez igaz volt a felekezeti és magánfenntartású

nyilvános könyvtárakra, valamint az egyesületi hátterűekre éppúgy, mint a közkönyvtárakra.52 A fejlődés számos tényező eredménye volt, de bizonyosan közrejátszott benne a közkönyvtári mozgalom teremtette szellemi légkör, a Bosse-Erlass jelentette jogi elismerés és a kapott anyagi támogatás. A gyűjtemények szakemberellátását az okleveles könyvtáros képesítés bevezetése segítette A könyvtártípushoz kapcsolódó szakmai közéletnek létrejöttek a saját orgánumai, ami a képesítési rendelettel együtt jól jelezte a közkönyvtári ellátás önálló szakterületté válását. Az irányzatok vitája megerősítette a nyilvánosságot és a közművelődést szolgáló könyvtárak sajátos kulturális és társadalmi szerepét. Mindkét irányzat törekedett arra, hogy intézményesítse a hozzá csatlakozók együttműködését, s hálózatot szervezzen a nyilvános és közkönyvtárakból. A könyvtári ellátást támogató

intézmények és a központi szervek – kiemelten is az oktatást, a fejlesztést és tanácsadást ellátó részlegek – lassan teljesen kiépültek. A fejlődés eredményességét jól mutatja, hogy a háború alatt mindkét irányzat fölállította a saját könyvtárosképző intézeteit, melyekben meg is indult a diplomát adó oktatás. A háború és az azt követő társadalmi és politikai válságok azonban megtörték a fejlődés ívét, bár úgy tűnt, a folyamat nem akadt meg. Hosszas előkészítés után ugyanis 1922-ben megkezdhette működését a közkönyvtárosok önálló szakmai szervezete, a Ver­ band Deutscher Volksbibliothekare,53 amelynek elnöke 1928-ig Gottlieb Fritz volt. Ackerknecht és Fritz 1921-től adta ki a Bücherei und Bildungspflege folyóiratot – az 1919-ben indult Bildungspflege utódlapját –, amely az iskolán kívüli oktatással és a könyvtárakkal foglalkozott.54 Gottlieb Fritz – aki 1922-től Nagy-Berlin könyvtárának

igazgatója, 1924-től pedig a városi tudományos könyvtárat is irányította – megszervezte a diplomát nem adó könyvtárosképzést is. A korábban már említett Zentrale für Volksbücherei keretében 1923-ig folyt az oktatás, melyet sikerült újraindítani 1925-ben a Berlini Városi 177 Csík Tibor Könyvtárban (Berliner Stadtbibliothek), 1930-tól pedig a Berlini Könyvtárosiskolában (Berliner Bibliothekschule) vitte tovább a képzést.55 A másik irányzat vezetője, Hofmann 1922-ben megjelent Der Weg zum Schrifttum56 című művében fejtette ki legteljesebben a könyvek esztétikai és társadalmi megítéléséről szóló elméletét, és hangsúlyozta a népművelés fontosságát, a képzetlen és kulturálisan elmaradott rétegek szellemi felemelését. 1926-ban megszervezte az olvasók és olvasmányok kutatását végző tudományos intézetet, az Institut für Leser- und Schrifttumskundet 1928ban személyesen is jelen volt a kölni könyvtárosiskola,

a Westdeutsche Volksbüchereischule – a mai főiskola elődje – megnyitásának ünnepségén. A nemzetközi elismerést jelentette Hofmann számára, amikor 1930-ban a Felnőttoktatási Világszervezet (World Association for Adult Education) könyvtári bizottságának elnökévé választották, a tudományos rangját pedig a Lipcsei Egyetemtől (Universität Leipzig) 1931-ben kapott díszdoktori címe mutatja. A könyvtárpolitikai, szakmai polémiaként induló irányzatok vitája hamar kiélesedett, s a weimari időszakban már szekértáborok harca volt, amelyben kibékíthetetlen ellenfelek küzdöttek egymással. Az éles szembenállás mindinkább a fejlődés rovására ment. A külföldi szakmai fórumok kezdték elveszíteni az érdeklődésüket a német közkönyvtárügy iránt az állandósult viták miatt A helyzetet tovább súlyosbította a világháború után, hogy a győztes hatalmak Németország kulturális elszigetelésére törekedtek Az angolszász

közkönyvtári felfogáshoz képest a német irányzatokat – ha lényegesen eltérő mértékben is – a nevelő szándék, az értékek közvetítésének igenlése jellemezte. Az olvasmányok szabad kiválasztása például általános elv az angolszász könyvtárakban, míg a Stettini Irány képviselője, Ackerknecht úgy tartotta elfogadhatónak a giccs olvasását, ha a továbblépés biztosított a magasirodalom felé.57 Hofmann pedig a nem elég színvonalasnak ítélt irodalom olvasását nem is engedte, a könyv kiválasztása nem az olvasói kívánság, hanem a könyvtáros nevelő intenciói szerint történhetett.58 A német közkönyvtárügyre nagy csapást jelentett, hogy a könyvtárak gazdasági helyzete fokozatosan bizonytalanná vált. Először a fejlesztések pénzügyi támogatása esett vissza. Ennek oka kezdetben a háborús pusztítás és a fizetendő jóvátétel okozta gazdasági válság volt. De a korábbi támogatók is mindinkább elfordultak a

vitázó felektől Majd egyre általánosabbá vált az anyagi források hiánya, ami sok esetben már a könyvtárak működését veszélyeztette. Ezért a nyilvános könyvtárakat fenntartó felekezetek, egyesületetek, vállalkozások és magánemberek egyre inkább az önkormányzatokra bízták a gyűjteményeket Ez az ún kommunalizálás azonban szükségmegoldás volt, hiszen sem az önkormányzatok, sem az állam nem volt birtokában a megfelelő pénzeszközöknek az intézmények fenntartásához. A népkönyvtárak hanyatlásával párhuzamosan viszont az üzleti alapú kölcsönzőkönyvtárak száma gyarapodni kezdett, mert a nagy kiadóvállalatok országos kölcsönzőhálózat kiépítésében voltak érdekeltek. A kiadóvállalatok a népkönyvtárakban egyre inkább pusztán csak konkurenciát láttak. A nagy világgazdasági válság pénzügyi megszorításokat hozott a közszférában, ami a népkönyvtárakat további tagdíjemelésre kényszerítette. Ennek

következtében nemcsak 178 Milyenek legyenek a német közkönyvtárak? A nyilvános. csökkent a könyvtári tagok száma, hanem a társadalom alsóbb rétegei jórészt nem járhattak már könyvtárba.59 A nyilvános és közkönyvtárak annak ellenére kerültek tehát a kulturális élet szélére, hogy megvolt a társadalmi igény a használatukra. A kulturális és szociális visszalépést a könyvtárosok kudarcként élték meg, látva, hogy nem tudják a köz művelődését megfelelően szolgálni. Sokan közülük úgy vélték, hogy az adott társadalmi, politikai berendezkedésben nem is valósítható meg a népkönyvtárak küldetése, és a kiutat keresve, fogékonnyá váltak a szélsőséges politikai ideológiák elfogadására.60 Az irányzatvita a népkönyvtáraknak nemcsak a kulturális, hanem a szociális küldetésére is élesen rávilágított. Az ádáz vita után azonban nyitva maradt az a kérdés, hogy szabad-e a könyvtárnak pusztán eszközzé

válnia bármely ideológia vagy hatalmi központ szolgálatában. A könyvtárban végzett kvantitatív és kvalitatív vizsgálatok megnyitották az utat az intézmény egzakt értékeléséhez, az olvasók és olvasmányaik kutatásához, az empirikus vizsgálatokhoz A vizsgálatok azonban nemcsak az intézmény hatékony működését vagy a tudományos megismerést szolgálhatták, hanem a használók ellenőrzését és irányítását is. Ebből a szempontból nagyon tanulságos Hofmann elgondolásainak és kidolgozott eljárásainak befogadása, fölhasználása Az amerikai szakembereket például az olvasás és az olvasók szociológiai és kulturális vizsgálata érdekelte Az 1920-as évek szovjet államában leginkább az olvasók irányítása és ellenőrzése, valamint a tudatformálásra kidolgozott eljárások váltak fontossá.61 A nemzetiszocialista állam kiépítése szempontjából előkép lehetett az irányzatok által létrehozott egységes országos

szervezet, amely átfogta a kisembert elérő könyvtárakat éppúgy, mint a tudományos gyűjteményeket, és amelynek részét képezték a módszertani támogatást és a tudományos kutatást végző intézetek, sőt, a különböző szintű könyvtárosképzést nyújtó iskolák is. Egy ilyen országos hálózat alkalmasnak látszott a felfogások egységesítésére, az egységes eszmerendszer közvetítésére, és – a központi ideológiát érvényesítendő – a széles tömegek gondolkodásának befolyásolására, ellenőrzésére. 1933-ban Adolf Hitler kancellári kinevezésével a korszak véget ért. Nem sokkal a hatalomátvétel után bezárták Gottlieb Fritz berlini könyvtárosiskoláját, majd augusztusban büntetőeljárást indítottak ellene magánkönyvtár vásárlásának állítólagos szabálytalanságai miatt. 1934-ben elbocsátották könyvtárigazgatói állásából, amit Fritz nem tudott feldolgozni, és elhatalmasodó betegségébe három hónap

múltán belehalt.62 Erwin Ackerknecht a völkisch ideológiának megfelelően már 1933 előtt elkezdte selejtezni könyvtára állományát. 1933-ban az általa szerkesztett lapot megszűntették, 1934ben pedig a népfőiskolát és a könyvtárosiskolát is bezárták A náci korszakban csak a stettini tudományos gyűjtemény vezetését tarthatta meg, és visszahúzódott a szakmai, helytörténeti munkába.63 Walter Hofmann nemzetfelfogása állt a legközelebb a völkisch ideológiához, s ő volt az, aki a német kultúrát élesen szembe állította a nyugati, különösen az amerikai civilizációval. Irányzatának központi eleme a népművelés, amely a nemzetnép (Volk als Volk) magára találását volt hivatva szolgálni 1933-ban csak saját vezetői pozícióját sikerült megtartania egy befolyásos tanítványa révén. 1935-ben kinyilvánította, 179 Csík Tibor hogy a weimari köztársaság pluralista, formálisan demokrata államában nem volt lehetséges

követnie a saját népnevelési alapelveit. A nemzetiszocialista állam tette csak lehetővé, hogy valamennyi alapelvet tisztán átültessék a valóságba64 Idővel egyre hevesebb támadások érték, marxizmussal vádolva őt, végül 1937-ben elfogadta nyugdíjazását.65 1933 márciusában náci ifjúsági szervezetek kezdeményezésére mozgalom indult a „káros” könyvek eltávolítására a könyvtárakból és a könyvkereskedelemből. A könyvégetésbe torkolló eseményeknek számos könyvtáros támogatója volt Jegyzetek és irodalom 1. THAUER, Wolfgang – VODOSEK, Peter: Geschichte der öffentlichen Bücherei in Deutschland 2 erw Aufl Wiesbaden, Harrassowitz, 1990 A német kultúrkörben számos különböző megnevezése lehet a nyilvános és közkönyvtáraknak, például Volksbibliothek, Volksbücherei, volkstümliche Bibliothek, öffentliche Bibliothek, Bücherhalle, Lesehalle. A különböző elnevezések nemcsak a szókincs gazdagságából adódnak,

illetve egy-egy területhez kötődnek, hanem a tartalmi eltérések jelölésére is szolgálnak, például a Halle, utalhat az olvasásra való helyiségre. A magyar nyelvben nem lehet jól visszaadni a különbségeket, ezért a magyar terminológiát – a nyilvános és a közkönyvtár, amennyiben szükséges népkönyvtár – fogjuk használni. 2. VODOSEK, Peter: Bibliothek und Leserlenkung In: Jäger, Georg: Geschichte des deutschen Buchhandels im 19 und 20 Jahrhundert Bd 1 Kaiserreich 1871–1918 Berlin, New York, De Gruyter, 2010. 409–443 p Forrás: https://doiorg/101515/97831102323875409 [2022. március 28]; SEEFELDT, Jürgen: (Volks)Bildung gestern und heute Von der Arbeiterbibliothek zur modernen Öffentlichen Bibliothek In: Meinhardt, Haike – Tappenbeck, Inka (Hrsg): Die Bibliothek im Spannungsfeld Geschichte – Dienstleistungen – Werte. Festschrift für Hermann Rösch Bad Honnef, Bock + Herchen Verlag, 2019 11–24 p. Forrás:

https://wwwthkoelnde/mam/downloads/deutsch/studium/studiengaenge/ f03/bib inf ma/festschrift rosch.pdf [2022 március 28] 3. SCHULZE-FORSTER, Jens: Preusker und die Politik In: Reform und Politik Die Ereignisse der Reformationszeit und deren Folgen aus der Perspektive der Konventsstadt Löbau (Zittau 2014) Grosse Kreisstadt Löbau, 20–42. p Forrás: https://wwwacademia edu/38347166/Preusker und die Politik.pdf [2022 március 28] A könyvtár kezdetben vasárnap egy órát tartott nyitva, s várta az olvasókat, kölcsönzőket. 1869-ben állománya mintegy háromezer kötetre rúgott. 4. REYER, Eduard: Amerikanische Bibliotheken = Centralblatt für Bibliothekswesen, Jg 3. Heft 3 1886 121–128 p Forrás: http://wwwdigizeitschriftende/dms/img/?PID= GDZPPN000246379 [2022. március 28] 5. Reyer támogatta az 1887-ben alapított Bécsi Népművelési Egyesület (Wiener Volksbildungsverein) könyvtáralapításait, majd 1897-ben létrehozta a Központi Könyvtár Egyesületet (Verein

Zentralbibliothek), mely segítette rendszerként működni a növekvő számú fiókkönyvtárakat (1914-ben 27 fiókkönyvtár volt).; GRUBER, Heimo: Kurze Geschichte des Wiener öffentlichen Bibliothekswesens. In: Stadt Wien – Büchereien [online] Forrás: https://buechereien.wiengvat/B%C3%BCchereien-Wien/%C3%9Cber-uns/Geschichte [2022. március 28] 180 Milyenek legyenek a német közkönyvtárak? A nyilvános. 6. Germanistának tanult, majd könyvtáros volt többek között a kieli egyetemi könyvtárban (Universitätsbibliothek Kiel), a düsseldorfi Tartományi és Városi Könyvtárban (Landesund Stadtbibliothek Düsseldorf). (Landes- und Stadtbibliothek Düsseldorf) 7. NÖRRENBERG, Constantin: Bibliothekarischer Weltcongress zu Chicago = Centralblatt für Bibliothekswesen, Jg. 10 Heft 9 1893 410–411 p Forrás: http://wwwdigizeitschriften de/dms/resolveppn/?PID=GDZPPN000255084 [2022. március 28] NÖRRENBERG, Constantin: Congress und Conferenz der Bibliothekare in

Chicago. = Zentralblatt für Bibliothekswesen, Jg 11 Heft 1–2 1894 70–76 és 97–102 p 8. Az állományépítéshez nagyban hozzájárultak a könyv- és pénzügyi adományok Az amerikai nagyvállatok, bankok tulajdonosai körében a könyvtárak kialakításnak egyfajta kultusza volt, s szívesen támogatták a nyilvános könyvtárak fejlesztését is. Hasonló hagyománya volt az egyetem támogatásának, a University of Chicagót a baptista egyház mellett John Davison Rockefeller (1839–1937) olajmágnás több milliós adományai is segítették. 9. „ein wesentlicher Unterschied vom deutschen Bibliothekswesen ist nicht nur, dass die Public Library in so viel grösserer Zahl und Bedeutung existirt, sondern dass sie ein wirkliches regelmässiges Glied in der Reihe der Bildungsanstalten dieses Landes bildet und zu sein beansprucht, dass sie es für ihre Aufgabe ansieht, mit allen Kräften ihr Publicum in ihre Räume hereinzuziehen und ihm ihre Bildungsmittel man möchte

beinahe sagen aufzuzwingen.” Nörrenberg (1894) 73 p 10. Az ALA támogatásával és önkéntes közreműködők munkájával készült a Poole's index to periodical literature, mely 1888-tól jelenik meg ezen a néven. 11. „In 1887 Poole was at the height of a magnificent career At the time of his appointment to the Newberry he was President of the American Library Association and President-elect of the American Historical Association. He was author of the internationally famed Poole’s Index to periodical literature and had served as head librarian of the Boston Mercantile Library, the Boston Athenaeum, the Cincinnati Public Library and the Chicago Public, which he left for the Newberry. His essay on library architecture had been reprinted by the United States Department of Education. He wrote for the Library Journal, the Dial and the North American Review.” 7–8 p ; FINKELMAN, Paul: Class and culture in late nineteenthcentury Chicago The founding of the Newberry Library

= American Studies, Vol 16 No. 1 1975 5–22 p Forrás: https://journalskuedu/amsj/article/view/2345/2304 [2022 március 28.] 12. Finkelman (1975) 17–18 p fölhívja a figyelmet, hogy mennyire áthatotta az intézményt a keleti parti protestáns szellemiség, és hogy az irányításban az angolszászoknak volt meghatározó szerepük. (Az első igazgatótanács tagjainak több mint a fele a keleti elitoktatásban végezett – Harvard, Yale stb –, a tagok között két bíró, két tábornok és több milliomos volt.) Mindez kihatott a munkatársak megválasztására is, például 1957-től dolgozik az intézményben kurátorként zsidó szakember 13. „In any event, the Newberry trustees did not want to bring culture and knowledge to the people of Chicago. Rather, they wanted to build a library that would bring fame and prestige to Chicago’s elite That there were few true scholars in the city to use the Library was not really important. By collecting and accumulating

artifacts of culture, they were able to satisfy their own cultural aspirations.” Finkelman (1975) 19 p 181 Csík Tibor 14. STEINER, Harald: Die öffentliche Büchereien in Erlangen im 19 und 20 Jahrhundert Wiesbaden, Harrssowitz Verlag, 1992. 35–39 p 15. 1901/1902-es, a városokra vonatkozó statisztikai adatok szerint összesen 179 helyen van nyilvános könyvtár, melyből 70 városi, 109 pedig magán vagy egyesületi fönntartású. Steiner (1992) 38–39 p 16. Thauer – Vodosek 1990: i m 61 p 17. Thauer – Vodosek 1990: i m 57 p; SeefeldT 2019: i m 16 p 18. JOCHUM, Uwe: Kleine Bibliotheksgeschichte 3 erw Aufl Stuttgart, Philip Reclam jung 2007. 163 p 19. THOMANN, Björn: Friedrich Althoff Preussischer Kulturpolitiker (1839–1908) In: Portal Rheinische Geschichte 2017 Forrás: http://wwwrheinische-geschichtelvrde/Persoenlichkeiten/friedrich-althoff/DE-2086/lido/57a9e30a10e41929211165 [2022 március 28.]; SCHNABEL, Franz: Althoff, Friedrich In: Neue deutsche Biographie Bd

1 1953 222–224. p [digitalizált szócikk] Forrás: https://datendigitale-sammlungende/0001/ bsb00016233/images/index.html?fip=1931749830&id=00016233&seite=240 [2022 március 28] 20. A jogi szabályozás neve: Verordnung die Befähigung zur Anstellung im höheren Bibliotheksdienst betreffend VODOSEK 2002: i m 5 p 21. VODOSEK, Peter: Die bibliothekarische Ausbildung in Deutschland von ihren Anfangen bis 1970. = Lifelong education and libraries, Vol 2 März 2002 1–28, 4–5 p Forrás: https://repository.kulibkyoto-uacjp/dspace/bitstream/2433/43599/3/KJ00004256677 pdf [2022. március 28] 22. Erlass betreffend die Einführung einer Diplomprüfung für den Mittleren Bibliotheksdienst an wissenschaftlichen Bibliotheken sowie für den Dienst an Volksbibliotheken und verwandten Institutionen. VODOSEK 2002: i m 5 p A mittlere jelzőt későbbekben a gehobene (emelt), illetve höhere (felsőbb) jelző váltja föl. 23. Erlass betreffend die Einfürhung einer Diplomprüfung für den

mittleren Bibliotheksdienst an wissenschaftlichen Bibliotheken sowie für den Dienst an Volksbibliotheken und verwandten Instituten. = Zentralblatt für Bibliothekswesen, Jg 26 Heft 10 1909 456–459 p Forrás: https://wwwdigizeitschriftende/download/PPN338182551 0026/PPN338182551 0026 log141.pdf [2022 március 28] 24. 1910-ben Szabó Ervin drezdai gyógykezelése idején ellátogatott a Hofmann vezette könyvtárba, mely akkor már nemzetközi hírű Szabó elismeréssel fogadta Hofmann eszméit, elragadtatással írt az intézmények működéséről, sok tekintetben mintának tekintette a centralizált intézményi szervezetet Hofmann meghívta Szabót a Deutsche Zentralstelle für volkstümliches Bücherwesen bizottsági tagjának, kongresszusok előadójának. Amikor az 1912-ben induló vitában, szakmai fórumon Hofmannt a bevett liberális elvek megsértésével vádolták, megkérte Szabót, foglaljon mellette állást, Szabó azonban ezt nem vállalta.; Katsányi Sándor: A

főváros könyvtárának története 1945-ig Budapest, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 2004 180–182 p Forrás: https://libraryhungaricanahu/ hu/view/FSZEK kiadvanyok 20/?pg=181&layout=s [2022. március 28] 25. RABE, Roman: Hofmann Emil Walter In: Sächsische Biografie, hrsg vom Institut für Sächsische Geschichte und Volkskunde eV 2011 [Online] Forrás: https://saebiisgvde/biografie/Walter Hofmann (1879-1952) [2022 március 28] 182 Milyenek legyenek a német közkönyvtárak? A nyilvános. 26. Ida Bienert híres mecénás volt, támogatottjai közé tartozott többek között Paul Klee, Walter Gropius, Otto Dix, Conrad Felixmüller, Lasar Segall, Oskar Kokoschka, Emil Nolde és Mary Wigman. 27. A könyvtár vezetője, a közkönyvtári mozgalom egyik meghatározó alakja volt, Arthur Heidenhain (1862–1941) történész, aki később a brémai városi könyvtárat (Stadtbibliothek Bremen) fejleszti mintakönyvtárrá. 28. Rabe 2011: i m 29. „Objekt der

Volksbibliothek ist nicht das Buch, sondern der Mensch Nicht Bücherverwaltung, sondern Menschenförderung, – das ist hier die Aufgabe” 10 p – idézi VODOSEK, Peter: Innovation und Ideologie. Walter Hofmann und sein Büchereiwerk in DresdenPlauen und Leipzig = Lifelong Education and Libraries, Vol 6 2006 9–29 p Forrás: https://repository.kulibkyoto-uacjp/dspace/bitstream/2433/43566/3/KJ00004490327 pdf [2022. március 28] – Ezt a közleményt vettük alapul Hofmann eszméinek és működésének ismertetéséhez 30. Például Karl May regényeit 31. Vö Szabó Ervin tartózkodását a szabadpolcos könyvtártól Katsányi (2004) 181 p 32. Neue Richtung [szócikk] In: Wikipedia https://dewikipediaorg/wiki/Neue Richtung#cite ref-17 [2022. március 28] – Máshol a dynamische Volksbildung és az volksaristokratische Bücherei kifejezésket használja. Walter Hofmann (Bibliothekar) [szócikk] In: Wikipedia https://de.wikipediaorg/wiki/Walter Hofmann (Bibliothekar) [2022

március 28] 33. Hofmann az elvei szerint működő könyvtárakat sokszor nevezi volkstümliche Bücherei-nak, amit talán népi könyvtárnak lehetne fordítani. A szóhasználata azonban nem következetes És ezt a kifejezést többször használja, például Reyer, az angolszász közkönyvtár híve. 34. A Volksbildungsarchiv című lap népoktatásüggyel foglalkozó részét 1909-tól Hofmann szerkeszti, ami szakmai közélet tematizálása miatt volt fontos RABE (2011) A központ 1914től működik VODOSEK 2002: i m 6 p 35. Az oktatás 1914 októberében indult 1917-ben a Szászország államilag elismeri a végzettek népkönyvtárosi végzettségét (Prüfungsordnung für den Dienst an volkstümmlichen Büchereien). Az iskola így Németország első, önálló, könyvtárosképző intézményének tekinthető. VODOSEK 2002: i m 6–7 p 36. Seefeldt 2019: i m 39–40 p 37. A jénai nyilvános könyvtár volt vezetője, majd a brémai városi könyvtár vezetője, a

közkönyvtári mozgalom vezető alakja, Arthur Heidenhain (1862–1941) közvetítőként lépett föl, de nem tudta megakadályozni a szakítást. 38. LADEWIG Paul: Politik der Bücherei Leipzig, Ernst Wiegandt, 1912 Ladewig a népkönyvtárak alapfeladatának azt tekintette, hogy az átfogó gyűjteménnyel rendelkező nyilvános könyvtárakhoz vezesse az olvasót a nemzet felemelkedése érdekében. „Die Volksbücherei ist als Vorstufe der allgemeinen öffentlichen Bücherei eine hochwichtige Aufgabe: die Grundlage für das Aufsteigen der Nation.” 73 p 39. Die Bibliothek darf auf keinen Leser verzichten – a gondolat Ladewig 1912-es, Politik der Bücherei című művéhez kötődik. 44 p 40. „Érdekes, bár nem egészen helyeselhető a szerző azon véleménye, hogy a népkönyvtár, a könyvesházzal szemben (e tömör kifejezéssel adjuk vissza a kissé hosszadalmas allgemeine öffentliche Bibliotheket) bátran állítható pártcélok szolgálatába, csak egy közös

alapelvet 183 Csík Tibor kell betartaniuk, hogy a könyv által magasabb erkölcsiségre és művelődésre vezessék közönségüket. (60 l)”; GULYÁS Pál: Ladewig Paul: Politik der Bücherei Leipzig, 1912 Ernst Wiegandt. (Ny Poeschel & Treple) N 8-r VIII, 427 l = Magyar Könyvszemle, 20 évf 4 sz. 1912 357–262 p Forrás: http://epaoszkhu/00000/00021/00157/pdf/357-362pdf [2022. március 28] 41. Vodosek 2002: i m 7p 42. LANGFELDT, Johannes: Fritz, Gottlieb [szócikk] In: Neue Deutsche Biographie Bd 5 1961 630. p [Online-változat] Forrás: https://wwwdeutsche-biographiede/pnd118536176 html#ndbcontent [2022. március 28] 43. WAHLICH, Ulrike: Rückblick mit Zukunft 100 Jahre Zentral- und Landesbibliothek Berlin München, K G Saur, 2001 48–49 p Forrás: https://doiorg/101515/9783110950953 [2022. március 28] 44. Bár Ackerknecht meggyőződése szerint a német nemzetet szolgálta, mégis a mai Stettin – Szcze­ cin lengyel város tisztelettel adózik a „humanista

könyvtáros” előtt, és 2015-ben a városi könyvtár (Książnica Pomorska im. Stanisława Staszica) olvasótermét róla nevezték el – Erwin Ackerknecht [szócikk] In: Encyklopedia Pomorza Zachodniego Forrás: http://www pomeranica.pl/wiki/Erwin Ackerknecht [2022 március 28] 45. SZABÓ Ervin: Emlékirat a községi nyilvános könyvtár létesítéséről Budapesten, Fővárosi Könyvtár, Budapest, 1910. (A Fővárosi Könyvtár Közleményei 6) Forrás: https://mek oszk.hu/15600/15694/15694pdf [2022 március 28] – Szabó Ervin munkatársait – Staindl Mátyást és Dienes Lászlót – bízta meg Hofmann nézeteinek és intézményei működésének ismertetésével, akik el is készítették lelkes beszámolóikat. Maga a népkönyvtárak közművelődési jelentőségét szerette hangsúlyozni az amerikai példákra hivatkozva KATSÁNYI 2004: i. m 98 p, 181–182 p 46. Szabó 1910: i m 36 p 47. Katsányi 2004: i m 180 p 48. Katsányi 2004: i m 170–171 p 49. PÁLYI

Sándor – VÖRÖSVÁRY Ferenc (szerk): Az 1907 évi Szabadtanítási Kongresszus naplója. Budapest, Dialog Campus, [reprint Budapest, Franklin Társ, 1908] 1997 421–422 p 50. Kőhalmi Béla – a magyar könyvtárügy kiemelkedő alakjának – életútját és munkásságát Pogány György nagyszerű tanulmányban dolgozta föl. ; POGÁNY György: Kőhalmi Béla emlékezete – Életrajt és pályakép I. = Könyvtári Figyelő, 62 évf 2 sz 2021 247–257 p Forrás: http:// epa.oszkhu/00100/00143/00365/pdf/EPA00143 konyvtari figyelo 2021 02 247-257 pdf [2022. március 28]; POGÁNY György: Kőhalmi Béla emlékezete – Életrajz és pályakép II = Könyvtári Figyelő, 62 évf 3 sz 2021 413–425 p Forrás: http://epaoszk hu/00100/00143/00366/pdf/EPA00143 konyvtari figyelo 2021 03 413-425.pdf [2022 március 28.] 51. Katsányi 2004: i m 369 p idézi Kőhalmit 52. Bár a felekezeti könyvtárak a saját útjukat járták, a nyilvános könyvtáraik óriási fejlődésen mentek

át az 1890-es évektől 1934-ig. Ekkor például a Borromäusverein könyvtárainak száma mintegy 5500 volt, kb. 4,4 millió kötettel Jochum (2007) 168 p 53. VODOSEK, Peter: Verband Deutscher Volksbibliothekare e V In: Lexikon des gesamten Buchwesens Online. 2017 Forrás: http://dxdoiorg/101163/9789004337862 COM 220123 [2022. március 28] 184 Milyenek legyenek a német közkönyvtárak? A nyilvános. 54. LANGFELDT, Johannes: Fritz, Gottlieb In: Neue deutsche Biographie Bd 5 1961 630 p [Online] Forrás: https://www.deutsche-biographiede/pnd118536176html#ndbcontent [2022. március 28] 55. Vodosek 2002: i m 7 p; Langfeldt 1961: i m 630 p 56. HOFMANN, Walter: Der Weg zum Schrifttum Gedanke, Gestalt, Verwirklichung der deutschen volkstümlichen Bücherei Berlin, Verlag der Arbeitsgemeinschaft, 1922 (Volks und Geist 2.) 57. „Er will die Bücherhallen frei von Einengung und literarischer Bevormundung für jedermann öffnen und sieht sachliche Interessen gleichberechtigt neben

Unterhaltungswünschen. Das berechtigte Bedürfnis nach Kitsch- und Trivialliteratur wird akzeptiert, sofern diese als „kultureller Übergangswert” für den Benutzer nur eine Vorstufe zum „wertvolleren“ Buch ist.” SEEFELDT 2019: i m 18–19 p 58. „Nach Hofmanns Vorstellungen in Leipzig (wo er Direktor der Bücherhallen wird und die bibliothekarische Berufsausbildung begründet) soll nur das „echte, künstlerische und wertvolle Buch” in den Bestand aufgenommen werden und die Bibliothek ihre Angebote eher kleinen, elitären Kreisen bereitstellen, eingehende Führung und Beratung durch die Bibliothekskräfte eingeschlossen.” SEEFELDT 2019: i m 18 p 59. Seefeldt 2019: i m 19 p 60. HELDUSER, Andrea: Die Entwicklung des Volksbibliothekswesens in Münster zur Zeit des Nationalsozialismus. In: Westfälische Zeitschrift Bd 153 Padernborn, Bonifatius, Verein für Geschichte und Altertumskunde Wetsfalens, 2003. 163–176 p, 164 p Forrás: https://

www.lwlorg/westfaelische-geschichte/txt/wz-9115pdf [2022 március 28] Internet-Portal „Westfälische Geschichte” Forrás: http://wwwwestfaelische-zeitschriftlwlorg [2022 március 28.] 61. „Amerikanische Soziologen interessierten sich vor allem für seine Leserforschung Schließlich und endlich war die noch junge Sowjetunion von seiner Methodik der Leserführung fasziniert. 1924 erschien in Leningrad im Verlag der Buchsektion des GUBONO unter dem Titel Theorie und Praxis des Büchereiwesens die russische Übersetzung seiner beiden Schriften Die Praxis der Volksbücherei und Der Weg zum Schrifttum. Die Wunschvorstellung freilich, daß die bibliothekarische Welt, von seinem Modell überzeugt, in Zukunft den „Deutschen Weg” einschlagen werde, hat sich als illusorisch erwiesen.” Vodosek 2006: i. m 22 p 62. Langfeldt 1961: i m 630 p 63. Jochum 2007: i m 169 p Erwin Ackerknecht [szócikk] In: Encyklopedia Pomorza Zachodniego Forrás: http://wwwpomeranicapl/wiki/Erwin Ackerknecht

[2022 március 28] 64. „Er bedauerte, dass es „im pluralistischen und formaldemokratischen Staate „der Weimarer Republik nicht möglich war, seine Volksbildungsgrundsätze zu verfolgen: „Erst der nationalsozialistische Staat hat es den Volksbüchereien möglich gemacht, jene Grundsätze rein in die Wirklichkeit zu übertragen”. Und Hofmann befürwortete eine Sperre jener Bücher, die „[] in Rücksicht auf das innerste Wollen des Nationalsozialismus fragwürdig geworden sind.” 169 p GRUBER, Heimo: Leipzig – Wien – Salzburg Stationen der (un)gebrochenen bibliothekarischen Karriere Hans Ruppes. In: KUTTNER, Sven – VODOSEK, Peter (Hrsg): Volksbibliothekare im Nationalsozialismus Handlungsspielräume, Kontinuitäten, Deutungsmuster. Wiesbaden, Harrasowitz, Herzog August Bibliothek Wolfenbüttel, 2017 185 Csík Tibor 163–198. p Forrás: https://buechereienwiengvat/Portals/0/Files/eSD-Gruber WSGB50 Volksbibliothekarepdf [2022 március 28] 65. Jochum 2007: i m 170 p

Csík Tibor egyetemi adjunktus az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetében, valamint a Könyv és Nevelés című folyóirat főszerkesztője. Kutatási területe az ismeretszervezés, továbbá a könyvtár- és információtudomány története. ORCID: 0000-0003-2061-1506 186 Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2022. Szerk Kiszl Péter, Németh Katalin Budapest, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet. 2023 187–197 A képmegosztás hőskora Fodor János ELTE BTK KITI, egyetemi adjunktus TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ Intézetünk tartalomszolgáltatási gyakorló projektjeiben olyan kis webgyűjtemények kialakítására vállalkozunk, amelyek a digitalizálástól a publikálásig egy-két félév alatt megvalósulhatnak. A sikerélmény mellett fontos, hogy hallgatóink élményszerűen átélve ismerjék meg a különböző munkafázisokat, az aprólékos, egységes

szabályokat betartva végzett munka és a kreativitás értelmét, megtapasztalva a digitalizálás, adatfeldolgozás, kontextus-teremtés, háttérkutatás jelentőségét. A projekteket úgy választjuk meg, hogy témájuk tanulságos legyen és reflektáljon korunk fontos kérdéseire. A tanulmány a legújabb, 2022 során elkészülő webes gyűjtemény koncepcióját és megvalósítását mutatja be. A hagyományos postai levelezés végóráit éljük. Gondos filológiai munkával összeállított levelezés-kiadások a mi korunkról már aligha szolgálnak izgalmas forrásként utódainknak A csekkektől a csomagfeladásig, a levelezéstől a gyors üzenetváltásig papíron maradó nyomok nélkül kommunikálunk, a leghatékonyabb üzenetté pedig a képmegosztás – helyzetünk, hangulatunk – azonnali továbbítása vált. Mégis, a postai küldemények közül éppen a legősibb képmegosztási forma, a képeslapküldés túlélési esélyei tűnnek a legjobbnak, hiszen

az utazások, köszöntések, ünnepek alkalmával betöltött szerepük több mint egy évszázada változatlan. Régi képeslapgyűjteményünk digitalizálása és közreadásának tervezése során gondolkoznunk kellett a képeslapküldés maradandó igényéről, a XX. század első harmadának történelméről, képi kultúrájáról, a korabeli női szerepekről Az ismert webes képeslaptárak a sok címzettől gyűjtött, helytörténeti értékű képeslapokra épülnek. A mi gyűjteményünk két, egymást követő generációt képviselő nő levelezéséből, társas kapcsolatrendszeréből adhat ízelítőt. A posta végórái A városkép sokáig meghatározó elemeként, filmek, irodalmi művek mellék- vagy akár főszereplőjeként (gondoljunk csak Örkény egypercesére1) fájlaltuk utcáinkon a telefonfülkék ritkulását, de kiteljesedett mobiltelefonos korszakunk hétköznapjaiban eltűnésük után szinte senkinek sem hiányoznak. Közel lehet az az idő is,

amikor a társasházi kapualjak faláról úgy kopnak ki a bádog postaláda-telepek, ahogy utcáinkról távoztak a telefonfülkék Az infrastruktúra az együtt élő, kortárs generációk igényeihez igazodó látenciával, előbb-utóbb átstrukturálódik, követi a kommunikációs technológia változásait A hagyományos postai levelezés végóráit (de legalábbis utolsó évtizedeit) éljük, viszonyunk postaládánkhoz végleg megváltozott: félve nyitjuk, s a csapóajtón kiömlő https://doi.org/1021862/vkkv2022187 187 Fodor János reklámok közt kutatva megkönnyebbülünk, ha nincs fehér boríték, benne hivatalos levél, számla, csekk, netán felszólítás. Mást, jót, személyes gesztust már alig várunk, ritka, ha meglepetés vagy gyászhír, mégis érkezik. A számlák, hivatalos értesítések elektronikusan is utolérnek, QR-kódot beolvasva rendezhetőek, postára se kell menni A XXI. század mikrotörténelméről így aligha fednek majd fel

személyes, izgalmas háttérinformációkat a levelezés-kiadások. Az esély, hogy túlélnek bennünket e-mail-váltásaink a jelszóval hozzátartozóink elől is védett fiókokban és az elavuló, elromlott, elajándékozott laptopok bad-sectoros merevlemezein, lássuk be, sokkal kisebb, mint leveleink fennmaradásáé volt padlásokon archívált boríték-kötegekben, vagy akár lomtalanításon, kíváncsi tekintetek elé szóródva. Hosszú levelekhez átütő sikerrel kínált alternatívát a gyors és díjmentes e-mail, de lassan erről is leszokunk, mert hatékonyabb üzenetváltást jelent az esetleg olvasás után törlődő cset, amely a címzett reakciói szerint tördeli célorientálttá a fogalmazást. A leghatékonyabb üzenet pedig napjainkra a puszta kép lett: az átélt helyzet, szituáció, hangulat azonnali megosztása szinte az élménnyel szimultán, élő közvetítésként, pár ujjmozdulattal az egyre jobb képeket készítő telefonunkról. Közismert

a fotózás hetvenes évekbeli fénykorát elhalványító statisztika: naponta közel százmillió képet osztanak meg a felhasználók, csak az Instagramon2. Ha a hagyományos postai küldemények jövőjéről gondolkozunk, mégis, és talán éppen ezért, a legősibb képmegosztási forma, a postai képeslapküldés túlélési esélyei tűnnek a legjobbaknak. A képeslap túlélési esélyei Bár nehéz és kevés is az összehasonlító kutatás, egy 2010-es felmérés szerint3 például Németországban még minden második karácsonyi üdvözlethez hagyományos képeslapot küldtek. A turisták számára változatlanul készülnek, és vélhetően jól is fogynak az idegenforgalmi szempontból kiemelt helyszíneket profi fotósok munkájával bemutató, vagy régi fényképeken, esetleg grafikákon, festményeken ábrázoló képeslapok, komoly vagy vicces üdvözletek. A helyi képeslap a turista számára ugyanúgy a meglátogatott országra, városra jellemző

termékkínálat része, mint a helyi ételek, italok, az elérhető, megvásárolható élmények és emléktárgyak, így szerepüket, kelendőségüket kevésbé csökkenti a lehetőség, hogy a helyszínképek személyes, akár szelfivel kombinált változatát maguk is elkészíthetik és megoszthatják, vagy személyes archívumukban emlékként eltárolhatják. A helyre vagy adott időszakra jellemző választék felfedezése, elfogadása és a választás, válogatás élménye az emléktárgyakhoz, „madárlátta” ajándékokhoz hasonló szerepben konzerválta az egyébként körülményesen célba juttatható üzenethordozót: a kézírásos címzés (lassanként: maga a kézírás!), a bélyeg felragasztás és postára adás a figyelmesség és törődés jelévé vált, a vizualitás-központú, de kijelzőhöz kötött digitális környezet pedig érezhetően felértékelte az akár szobadíszként is tartós, jó minőségű, látványos kisnyomtatványokat. 188 A

képmegosztás hőskora A fogadói oldalon a jövőkép kevésbé bíztató: a képeslapok gyűjtése vizuális információértékük és kommunikációs napló szerepük miatt egy évszázadon át személyes gyűjteményekben, fiókok mélyén biztosította a példányok fennmaradását, de ma már, amikor minden idegenforgalmi nevezeteségről pillanatok alatt találhatunk bőséges képanyagot, a kapott képeslapok közül vélhetően csak a személyes üzenetek miatt legfontosabbakat őrzik meg, s teszik el hosszabb-rövidebb időre a címzettek. A weben fellelhető digitalizált képeslaptárak túlnyomó többsége ennek a digitális fotózásig tartó bő egy évszázadnak a lenyomata. Bár bizonyára izgalmasak a XXI század képeslapjai is, érthető, hogy elsősorban és első körben a korabeli városi, falusi közeget, utcákat, épületeket megörökítő 50–100 éves képeslapok váltak a helytörténeti kutatások fontos forrásaivá. Noha majdnem ennyire izgalmas a

motívumos (rajzos) képeslapok fejlődése grafikai, művelődéstörténeti, tipográfiai és szociológiai szempontból egyaránt, de ezekre fókuszáló gyűjteményeket nehezebb találni. Digitális képeslapgyűjtemények Jelentős, téma szerint kategorizált képeslaptárak elsősorban külföldi szervereken és nemzetközi képeslapterméseket gyűjtve léteznek, jó példa az OldPostcards.com4 Az ismert hazai webes képeslaptárak a tanulmány írásakor (már?) nem elérhető Kuny Domonkos Múzeum I. világháborús képeslapgyűjtemény5 kivételével, a sok címzettől ös�szegyűjtött, helytörténeti értékű képeslapokra épülnek Régóta ismert közöttük az Antik Békéscsabai fotók6, a Vörösmarty Mihály Könyvtár Fejér megyei képeslapgyűjteménye7, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Képeslaptár8, vagy a Képeslapmúzeum Szerencs9. Végezetül, de a legkevésbé sem utolsósorban, rendelkezésünkre áll a Hungaricana Képeslapgyűjteménye10, amely több

gyűjtemény összesítésével és térképes megjelenítési lehetőségével11 valóban jól kutatható helytörténeti adatbázisává vált a hazai képeslaptermésnek. A felsorolt gyűjtemények általában egyszerű kialakítású, a képeslapokat gyűjteményi tételként kilistázó, az ábrázolt települések szerinti keresésre módot adó felülete még a Hungaricana képcsarnok esetében is fejleszthető lenne, de a régi képeslapok iránti kutatói és olvasói érdeklődést gazdag kínálatukkal bizonyára kielégítik. Pusztán ezért nem lett volna érdemes tehát egy hallgatókkal közösen létrehozott, új képeslapgyűjteményt képzési programunkba iktatni. Intézetünk tartalomszolgáltatási gyakorló projektjeiben olyan kisebb web­g yűj­te­mé­ nyek kialakítására vállalkozunk12, amelyek a digitalizálástól a publikálásig egy-két félév alatt megvalósulhatnak. A sikerélmény mellett fontos, hogy hallgatóink élményszerűen átélve

ismerjék meg a különböző munkafázisokat, az aprólékos, egységes szabályokat betartva végzett munka és a kreativitás értelmét, megtapasztalva a digitalizálás, adatfeldolgozás, kontextus-teremtés, háttérkutatás jelentőségét. A projekteket általában úgy választjuk meg, hogy témájuk tanulságos legyen és reflektáljon korunk fontos kérdéseire 189 Fodor János A projektben szereplő gyűjtemény, bár olyan képeslapokat tartalmaz, amelyek bizonyára fellelhetőek a felsorolt gyűjteményekben, mégis különleges vállalkozás: két korabeli, e célra kiadott, megvásárolt képeslap gyűjtőalbum digitalizált változata, két, egymást követő generációt képviselő nő (1. ábra) személyes gyűjteménye, így a korabeli nők levelezéséből ad tanulságos mintát. 1. ábra: A két feldolgozott, személyes képeslapgyűjtemény és a két címzett13 Miért éri meg egyben tartani egy személyes képeslapgyűjteményt? Ellentétben egy-egy

ismert személy levelezésének kiadásra rendezésével, egy „átlagember” képeslapgyűjteményének feldolgozása inkább szociológiai feltárás, semmint irodalomtörténeti vagy filológiai feladat, bár a kézírás kiolvasása, értelmezése a hallgatók számára teljes értékű gyakorlat értékes kéziratok feldolgozásához is. A feladók többnyire ismeretlenek, s a címzettek sem jelentékeny személyek, amennyiben üzenetváltásaiknak nincs hatása a történelemre, irodalomtörténetre, politikára még helyi szinten se, tartalmuk jórészt üdvözlet, illetve rövid, töredékes beszámoló ismertségi körük személyes élethelyzeteiről. Mégis – mert mindkét gyűjteményünk eredeti és vélhetően teljes – mikrotörténelmi forrásértékük vitathatatlan: képet adnak két korabeli nő leánykori társas kapcsolatainak képeslapon kommunikált vetületéről (levelek, naplók a két címzettől nem maradtak fenn), képet adnak a kommunikációs

szokások fontos részhalmazáról és annak vizuális eszközválasztásáról (motívumos/tematikus/fotós képeslapok), s képet adnak az alkalmi, formális köszöntések, illetve a valóban információt hordozó üzenetek arányáról. A két gyűjtemény üzenetváltásainak kontextusba helyezéséhez épp annyi háttérinformációnk van14, amennyi minimálisan elég a két címzett és gyűjteményeik – az egymást követő nemzedékek, eltérő társadalmi helyzetek – összehasonlításához. 190 A képmegosztás hőskora A nagy, sokféle forrásból összegyűjtött, tematikusan rendezett képeslapgyűjteményekkel szemben egy személyes képeslapgyűjtemény érzékelhetővé, emberi léptékűvé teszi az egy személy által kapott és megőrzött képeslapok mennyiségét és összetételét, s áttételesen a fiatal nők korabeli társas kapcsolatrendszeréről is képet ad. Gyenizse Mária gyűjteményéről A képeslapok története a XIX. század utolsó

évtizedeiben kezdődik Több ország is magáénak tudja az első képeslapok és elődjeik, az első, boríték nélkül postázott levelezőlapok kiadását Az első, még kép nélküli, üdvözlő lapot 1841-ben, a postabélyeg kiadása utáni évben nyomtathatták Skóciában.15 A levelezőlapot 1861-ben Philadelphiában szabadalmaztatták olyan formátumban, hogy egyik oldalán három pontozott vonal jelölte a címzés és egy üres kocka a bélyeg helyét. Hivatalos postai forgalomba a világon elsőként éppen „nálunk”, az Osztrák-Magyar Monarchiában kerültek a levelezőlapok. Az 1869 október 1-jén forgalomba hozott nyomtatványra még a „Correspondenz-Karte” feliratot nyomtatták,16 és noha korábban a levéltitok megőrzése miatt sokan tartottak a boríték nélküli üzenetváltási formátumtól, hatalmas sikert aratott. Az első igazán képes levelezőlap feltalálójának August Schwartz oldenburgi kereskedőt tartják, aki 1870-ben, egy postai űrlap

címzési oldalának bal felső sarkába nyomtatott egy bélyeg nagyságú képet.17 Az 1870-es években a levelezőlap világszerte elterjedt, népszerűsége és a nyomdatechnika fejlődése az 1880-as évektől a képeslapok születéséhez vezetett. Eleinte tollrajz, vízrajz, majd fénykép alapján készültek az illusztrációk fekete-fehér kőnyomtatással, később színes kőnyomtatást, mély és magasnyomást is használtak a kiadók. Az évszázad utolsó évtizedében már neves grafikusok is örömmel vállalták kifejezetten képeslapra szánt illusztrációk készítését, s ekkor, a kilencvenes években jelentek meg nagy számban a fénykép alapján készült tájképes, városi, falusi helyszíneket ábrázoló képes képeslapok. Gyűjteményünk első címzettje, az első képeslapalbum összeállítója Gyenizse Mária (1880–1961) éppen ebben az évtizedben kezdett képeslapokat váltani, így gyűjteménye a képeslap-küldés hőskorába vezet. Gyenizse

Mária a Tolna megyei Őcsényben, a népművészetéről híres Sárköz tájegység Szekszárdhoz legközelebbi településén nevelkedett Gyenizse Imre és Gyenizse Imréné Zellei Mária lányaként, nővérével, Zsófiával. Apja vízimolnár volt a Dunán (a Sárköz elnevezés a Duna közelségére, az ártér lecsapolásával keletkezett kiváló minőségű, zsíros talajra utal), tehetős, de alapvetően a falusi társadalomba illeszkedő iparosként Zsófia lányát taníttatta, s őt, Zsófiát vette feleségül a gyűjtéseiről a néprajzi szakirodalomban is számontartott18 Bocskár Ferenc, őcsényi, majd alsónyéki tanító. Bocskár tanítóképzőn megismert barátja volt a szintén Tolna megyei Pálfán, evangélikus tanító családból származó Mátis István, aki Őcsényben többször látogatva Bocskárt, udvarolni kezdett Máriának. Az ő szignói tűnnek fel Gyenizse Mária képeslapjain (2 ábra) az ezredforduló környékén mind gyakrabban. 191

Fodor János 2. ábra: Mátis István első képeslapja Gyenizse Máriának19 Az evangélikus tanító, mint udvarló A korabeli képeslapgyűjtés vélhetően fiatal nők szokása volt, ezt bizonyítják azok a barátnőktől kapott képeslapok, melyek szövege a gyűjteményt gazdagító kölcsönösségről árulkodik. A levélírás ugyanakkor komolyabb és tartalmasabb gesztus maradt, a két igény közötti őrlődést jól példázza az alábbi, G. Katus által küldött képeslap szövege: „Pálfa 900 II/11-án / Kedves Mariskám! / Bocsáson meg hogy megint / csak képes lapot küldök, / levél helyett, annyi a dolgom hogy / a miat a levél irás mindig csak / elmarad, de rövid idön / levelet is fogok irni, és akor az / ígérteket is küldöm, és mindenről írok / akor sokat, adig is küldjön ám még / Mariskám k. lapot, a Szegszárdi lapokat még nem untam meg / most mán azt hiszem 4 van; nékem 88 drb képes lapom van / mióta itthon vagyok nem szaporodik

olyan gyorsan. / Hogy van kedves Mariskám? Mikor jön hozzánk? Ugy szeretném / mán kibeszélgetni magam Mariskával. – sokszor igen igen sokszor / csokolja sz. G Katus / Kedves Tanító uréknak szives üdvözletünket / küldjük mindanyijan. – pá pá pá” Az udvarló evangélikus tanító, bár bízvást örömmel tesz kiválasztottja kedvére, láthatóan idegenkedik az ekkor még új, képközpontú üzenetváltási műfajtól, olyasképpen, ahogy azt ma tenné egy klasszika-filológus, ha Instagramon várná el tőle kedvese a képmegosztást: „De szép volt ez a lap mielőtt én ráfirkáltam” írja összes mondandójaként egy képeslapra Mátis István, de más, férfiként azonosítható feladóktól is olvashatunk a gyűjtőszenvedélyt szarkasztikus megjegyzéssel abszolváló üzenetet: „A képes levelezölap / 192 A képmegosztás hőskora a legközönségesebb / irodalmi műfaj.” – áll egy rózsaszál mögött, szív formával keretezett hölgyet

ábrázoló kép alatt, a vizuális tartalom szigorú kontrasztjaként. A képeslap-műfaj helykeresését és népszerűségük megítélésének ellentmondásait (3. ábra) mi sem bizonyítja jobban, hogy olyan (ördögöt ábrázoló) képeslapot is találhatunk, amelyen nyomtatva ez áll: „Az ördög vigye a látképes levelező-lapokat!” 3. ábra: Nem mindenki volt kibékülve a képeslapokkal20 A képeslapok fejlődésében az első korszakot a képközpontúság jelenti: nincs igazán kijelölt hely a kézírásos szöveg számára, a címzés oldalon csak a címzés szerepelhet, így a rövidebb-hosszabb üzeneteket a képes oldalt elfoglaló rajz mellé, vagy rendezetlenül és ötletszerűen magára a rajzra, később fotóra kénytelenek írni a feladók. A berzenkedő megjegyzések vélhetően egybevágtak a képeslapok fejlődését meghatározó általános igényekkel, így a gyűjtemény késői tételei között már megjelennek a kép és szöveg

elkülönítését elősegítő nyomdai megoldások (pl. keretként is funkcionáló, a szövegnek helyet kínáló grafikák). A címoldal megosztását a mai napig használt formában címzésre és szöveghelyre, az Osztrák-Magyar Monarchia 1905-től vezette be, így már nem jelenik meg Gyenizse Mária gyűjteményében: ő ekkor már a pálfai tanító felesége, 1903-ban megszületett első fiúk, Lajos, s ha Mária kap is még képeslapokat, az albumba azok már nem kerülnek be, pálfai címzésű, Mátis Istvánnénak érkező képeslap csak néhány szerepel benne. A leánykori gyűjtés, a barátnőkkel folytatott képeslap-küldözgetés korszaka lezárult Gyenizse Mária képeslapjainak többsége motívumos, rajzos, a fotó-alapú képeslapok között néhány történelmi emlékmű és városkép szerepel, néhány, a Monarchia területéről érkezett képeslap kivételével a tételek döntő többsége belföldi feladású. 193 Fodor János Kiss Sarolta

gyűjteményéről A pálfai tanítóék imént említett Lajos fia orvosnak tanul Budapesten, de hiába végzi el az egyetemet a legjobbak között, a vidéki értelmiségi családi háttér nem biztosítja a vágyott pesti kórházi, klinikai karrier feltételeit. Mátis Lajos végül, a 30-as évektől nyugdíjazásáig Őcsény első körzeti orvosaként dolgozik Még az elhelyezkedés előtt, az őcsényi református pap leányánál, a helyi fiatalok körében ismeri meg egy lengyeltóti jegyző odalátogató lányát, Kiss Saroltát. A két lány a Kecskeméti Tanítóképzőből ismeri egymást Kiss Sarolta (1909–1957) jogász végzettségű apja jelentősen magasabb státuszt, társadalmi helyzetet biztosíthatott leányának, mint a korábbi gyűjtemény címzettjének vízimolnár apja. A tehetős kecskeméti Szemerey család Janka lányát feleségül véve, Kiss József a Fonyódhoz közeli Lengyeltóti jegyzője lett. Egyetlen lányuk így vidéki, de polgári

környezetben nőtt föl, majd városi közegben, Kecskeméten tanult Kiss Sarolta képeslapgyűjteményére jellemző a kiterjedtebb polgári baráti kör, a barátnők, osztálytársak mellett több a férfi feladó, több a szerelmes üzenet is, különböző kezektől, szignókkal. A képeslapok keltezései a békeidőkre, 1925 és 1935 közé esnek, így a magyar képeslaptörténetben is jelentős világháborús motívumok nem jelennek meg a gyűjteményben. Ennek ellenére jelentős a „katonás” tematika, főleg a katonaélet napos oldalainak karikatúra jellegű ábrázolásai (4. ábra), köszönhetően a Ludovikára járó fiatal férfi ismerősöknek. A grafikai motívumokban megjelenik a szecesszió hatása, több a külföldi grafikus által jegyzett, s külföldről érkezett képeslap, társasági üdvözlőkártyaszerűen illusztrált lap. Teljes virágkorában bontakozik ki Kiss Sarolta gyűjteményében a fotó-alapú képeslapok klasszikus időszaka, az ismert

műemlékekről, budapesti panorámáról készült felvételek mellett kis falvak főutcáiról, templomok belső tereiről, vagy akár kisvárosok óvodáiról is szerepelnek képeslapon megörökített fényképek. Jól megfigyelhető, hogy ebben a korszakban a fotózás elterjedésével párhuzamosan a legkülönbözőbb helyszíneket örökítették meg és sokszorozták őket képeslap-funkcióval terjesztve. A tanítónői képzés a képeslapok tematikájában is dominál: számos oktatási intézmény fényképe látható a lapokon, köztük természetesen leggyakrabban a kecskeméti tanítóképző intézmény máig megbecsült épülete szerepel. Kiss Sarolta bizonyára tanítóként helyezkedik el, ha nem házasodik össze a harmincas évek elején Mátis Lajossal. Ahogy Gyenizse Mária képeslapgyűjteménye, úgy az övé is eddig, a harmincas évek elejéig tart, s tölti ki az e célra vásárolt albumot. A harmincas évek első feléből, Dr. Mátis Lajosné

címzéssel már csak néhány képeslap található benne 1933-ban Őcsényben születik meg leányuk, Mátis Sarolta, aki később Fodor András költő felesége lesz. De ez már egy másik történet 194 A képmegosztás hőskora 4. ábra: Ludovikás képeslapok Kiss Sarolta gyűjteményéből21 Posta a kisasszonynak! Az iNapló portálon22 évek, lassan évtizedek óta publikáljuk a hallgatók elosztott munkájával, gyakorlatként létrehozott digitális gyűjteményeket. Az interaktivitáshoz, kereshetőséghez ingyenes blogokat is felhasználunk, ezek kezeléséből is sokat tanulhatnak hallgatóink, de a gyűjteményi tételek metaadatolását és információkkal bővítését minden esetben megosztott táblázatokban végezzük. A két album 474 tételét is így, hallgatókként kb. húsz tételt kiosztva dolgoztuk föl: lehetőség szerint beazonosítottuk a feladás dátumát, helyét, a feladó nevét, a címzettet és a címzésnek megfelelő mai települést.

Kiolvastuk az üzenet szövegét, perjelekkel jelölve benne a sortöréseket Megörökítettük a nyomtatott szövegeket és deskriptív címet adtunk a képeslapoknak. Besoroltuk őket típus szerint és néhány kulcsszóval is leírtuk őket. A létrejött rekordok szöveges változatából készítettük el a blogformában csoportosítható, címkézhető, kereshető tétel-bejegyzéseket, amelyek a képeslap mindkét oldalát nagyítható képként tartalmazzák. A hallgatók szabadon választhattak a gyűjteménnyel összefüggő hát­tér­in­for­má­ ció­kat kidolgozó bejegyzéstémákat is: a 100 információs bejegyzés között kevésbé ismert települések, műemlékek története mellett a képeslapok történetével kapcsolatos írások is születtek. A blogon tárolt gyűjtemény-tételek közötti navigálást, szűrést és egyes részeit kiemelhetővé tévő tartalomjegyzék oldalak az iNapló szerverén tárolt weblapokon készülnek el a közeljövőben,

Posta a kisasszonynak! címmel. 195 Fodor János Levelekkel bombázásból – követés. A hallgatókkal közös, a képmegosztás hőskorába tett tanulmányi kirándulásunk tanulságai a közös munka során is formálódtak. A képeslapokon felfejthető társas kapcsolati viszonyok és kommunikációs igények, az üdvözlő gesztusok funkciói jól ismertek a mai fiatalok számára is – hiszen gyakorlatilag egykorúak a két gyűjtemény hajdani tulajdonosaival. Mégis, ha a posta végóráira utalva kezdtük gondolatmenetünket, lezárásként kijelenthető, hogy a mai egyetemista korosztállyal végzett munka során is beigazolódott, mennyire távolinak érzik már a hosszú várakozási idővel célba jutó, sokszor csekély információértékkel is nagy becsben tartott üzenetek korát. Ha összehasonlítjuk a képmegosztás akkori és mai módját, a szerepek radikális változását tapasztalhatjuk A századfordulón és a harmincas években figyelmességét,

üzeneteit illusztrálta a feladó „képmegosztással”, a címzett pedig értékként gyűjtötte (és viszonozta) a kapott üzeneteket, emlékként, fiatalsága és formálódó identitása részeként rendezgette és őrizte meg a kapott képeket, képeslapokat. Az ezredforduló után és a kétezerhúszas években a feladói figyelmesség passzív követéssé vált, nincs illusztrálva. Csak lájkolásként, kommentként üzenünk, nem hozunk létre a másik által külön gyűjthető információkat A címzett önmagát illusztrálja képmegosztással, lájkolt saját képeit gyűjti identitása részeként, miközben maga is követ, lájkol, kommentel másokat. A képmegosztás során tehát ma már saját gyűjteményünket mutogatjuk, s nem gyűjtjük többé mások felénk irányuló figyelmének illusztrált, maradandó nyomait. Jegyzetek és irodalom 1. ÖRKÉNY István: Ballada a költészet hatalmáról Magyar Elektronikus Könyvtár Forrás:

http://mek.niifhu/06300/06345/06345htm#47 [2021 december 17] 2. Például: How many photos are being uploaded on Instagram daily? Quora Forrás: https:// www.quoracom/How-many-photos-are-being-uploaded-on-Instagram-daily [2021 december 17] 3. SÁRI Veronika: Facebook, e-mail vagy képeslap? = 24hu, 2010 december 20 Forrás: https://24 hu/elet-stilus/2010/12/20/facebook-e-mail-vagy-kepeslap/ [2021. dcember 17] 4. Old Postcards Forrás: https://wwwoldpostcardscom [2021 december 17] 5. Kuny Domonkos Múzeum I világháborús képelapgyűjtemény Forrás: http://kepeslap kunymuzeum.hu [2021 december 17] 6. Antik Békéscsabai fotók Forrás: https://antikfotohu [2021 december 17] 7. Vörösmarty Mihály Könyvtár Fejér megyei képeslapgyűjteménye Forrás: https://helyismeretvmkhu/digitalizalt-kepeslapgyujtemenyunk [2021 december 17] 8. Jász-Nagykun-Szolnok megyei Képeslaptár Forrás: http://kepeslaptarvfmkhu [2021 december 17] 9. Képeslapmúzeum, Szerencs Forrás:

https://kepeslapmuzeumhu [2021 december 17] 196 A képmegosztás hőskora 10. Hungaricana Képeslapgyűjtemény Forrás: https://galleryhungaricanahu/en/search/result s/?list=eyJxdWVyeSI6ICJUSVBVUz0oS1x1MDBlOXBlc2xhcCkifQ [2021. december 17] 11. A Hungaricana Képeslapgyűjtemény térképen megjelenítve Forrás: https://gallery hungaricana.hu/en/map/?list=eyJxdWVyeSI6ICJUSVBVUz0oS1x1MDBlOXBlc2xhcCki fQ&layers=google-roadmap%2Cvector-data&bbox=-2865472%2C3831635%2C6527110 %2C8136568 [2021. december 17] 12. FODOR János – KISZL Péter: Projektalapú információtechnológiai kompetenciafejlesztés: digitalizálás, hálózati tájékoztatási rendszerek létrehozása a könyvtár- és információtudományi képzésben = Képzés és Gyakorlat, 16 évf 2 sz 2018 Forrás: https://doi org/10.17165/TP201823 [2021 december 18] 13. A szerző kollázsa, saját felvétele a két albumról, valamint családi fénykép a két címzettről 14. A két címzett a szerző dédanyja

és nagyanyja, bár személyesen egyiküket sem ismerhette 15. HORVÁTH Dezső: A képeslapok története Logotervhu Forrás: https://wwwlogotervhu/ magyar/oldalak/kepeslap 16. SALI István: A képeslap története Képeslapokweeblycom Forrás: http://kepeslapokweebly com/keacutepeslap-toumlrteacutenete.html 17. TÉ: Mesélnek a képeslapok MANDA Forrás: https://mandadbhu/cikk/650467/Meselnek a kepeslapok 18. BOCSKÁR Ferenc: Utolsó órák Halotti bucsóztatók Szekszárd, Molnár Mór kvny, 1909 19. Digitalizált képeslap a gyűjteményből 20. A szerző kollázsa a digitalizált képeslapok gyűjteményéből 21. Ua 22. iNapló Forrás: http://inaplohu [2021 december 18] Fodor János egyetemi adjunktus és a hálózati jelenlét felelőse az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetében. Kutatási területe: digitális gyűjtemények a kultúra területén, könyvtári aktivitás a közösségi médiában, a web 2.0 és a mobil hálózatiság társadalmi hatásai

ORCID: 0000-0001-7749-7623 197 Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2022. Szerk Kiszl Péter, Németh Katalin Budapest, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet. 2023 199–207 A hangdizájn mindennapjai – auditív irodalmi médiumok webes kísérletei a Covid-19 járvány lezárásteli időszakában Kerekes Pál ELTE BTK KITI, címzetes egyetemi docens TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ A hangos olvasás visszatérése olyan poszttipografikus jelenség, amely szorosan összefonódik az elektronikus hálózatok mind általánosabb elterjedésével: a hangos olvasás bizonyos jellegzetességei visszanyerik korábbi jelentőségüket a hálózati kommunikáció révén. A tanulmány célja, hogy felhívja a figyelmet az audiovizuális irodalmi platformok jelentőségére, használatuk kihívásaira és lehetőségeire. Külön fejezet ismerteti a hangos olvasás úttörő magyar kutatójának, Balogh

Józsefnek – nemzetközileg is jelentős – munkásságát. Bevezetés A pandémia okozta kulturális átalakulások egyik legkarakteresebb változásaként az irodalom és társműfajai, elsősorban a színházi- és pódium performanszok, az internetre koncentrálva igyekeztek elérni megszokott közönségüket. Verssorozatok, előadóestek, napi olvasások sokféle változata nyújtott irodalmi élményt a weben. A letöltésszámok visszaigazolták az audiovizuális irodalmi kezdeményezések életrevalóságát. Csak példaként, nem minőségi fundamentumként említhetjük, hogy Wass Albert Üzenet haza című verse bőven túl van az egymilliós letöltésen a legnépszerűbb videómegosztó portálon, a YouTube-on. Mérvadó hozadéknak tekinthető az is, hogy az elmúlt évtizedekben kevésbé olvasott (olvashatott) szerzők a YouTube-on ismét kurrens szerzőkké válnak1 Több könyvtár munkatársai – a kényszerű zárva tartás miatt – szintén

videofelolvasásokat tettek közzé honlapjukon. A Covid-19 óta az audiovizuális irodalmi változatok minden eddiginél nagyobb népszerűségre tettek szert. Ezzel összefüggésben, de már korábban kiformálódó trendek következményeként is érzékelhető, hogy a médiakutatások egyik leginkább frekventált területévé vált a hangzó textualitás témaköre. „A nemzetközi digitális médiapiacon az egyik legnagyobb pezsgés a digitális audiotartalmak körül van” – állapítja meg egy 2021-es magyar felmérés2 A hangzó szó jelentőségének újbóli megnövekedése az elektronikus platformok felületein bontakozott ki. A Média- és kultúratudomány című kézikönyv is határozottan rámutat a hangdizájn irodalmi vonatkozásainak vizsgálati szükségszerűségére. „A hangjelenség kutatása, a sound studies ma zajló intézményesülésével önálló tudományterületté látszik alakulni. https://doi.org/1021862/vkkv2022199 199 Kerekes Pál

Ez a hangsúlyozottan interdiszciplináris terület elsősorban a modernitás kutatásra összpontosít (amely a hangzó örökség korszaka) és az ember akusztikus környezetének (soundscape) történeti változásait kutatja heterogén módszerekkel és perspektívákban.” 3 A hangcentrikus, mondhatni akusztikus médiatudományi trendfordulat aligha csak az auditív médiatechnológiák mindennapi életünkben megnövekedett szerepének tulajdonítható. A textualitásra ráépülő hang marginalizálódása, háttérbe szorulása hátterében alighanem a fónikus irodalmat4 övező teoretikus és gyakorlati előítéletek állhattak. Az érzékeny történeti rekonstrukció, benne például talán éppen a nyílt, a hangra is épülő olvasás-felolvasás közelmúltban elkezdett rehabilitálása, illetve a legújabb hangfilozófiai kutatások segíthetnek majd újraértékelni e kultúránk alapjait érintő, ma is élő feszültségeket. Kulcsár Szabó Ernő akadémikus friss

tanulmányában mutatja be a szöveg és hang egymásrautaltságának mára újra felfedezett esztétikai és befogadói hatásmechanizmusát. Phoné és graphé „Az irodalmi olvasásnak így tekintve nem közvetlenül az írással van dolga. Ennyiben – még ha távolról a szöveghelyreállító, azt „stabilizálva” olvashatóvá tevő, ám az „objektivitás” obszessziója alatt saját olvasásvoltát rendre „elfelejtő” filológia is irodalmi érdekű – az olvasás nem a néma írás és a hangzó beszéd oppozícióját képezi újra, hanem sokkal inkább az írott szöveg és az értelmező „megszólaltatás” közti térben elhelyezkedve kel életre. És bár igaz, hogy ma az olvasásnak csak az újkorban kialakult néma formája számít normatív módon általánosnak, látni fogjuk, hogy az irodalmi befogadás – a látszattal ellentétben – éppenséggel nem néma olvasás formájában megy végbe.”5 A tanulmány a továbbiakban mélyrehatóan elemzi

a szöveg megszólaltatásának elkerülhetetlenségét, mivel az a befogadás teljességét bontakoztatja ki. Némileg leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy abszolút olvasói magatartásformaként jelenik meg a hangzásosság keresése, hiszen maga a nyomtatott oldal nem más, mint a „kezdetben csupán partitúraként jelen levő szöveg diszkrét, írásos jelsora.” A gondolatmenet oda csúcsosodik ki, hogy a hangot többé nem a beszélt nyelv médiumaként értelmezzük, és ezzel az írással való szembeállítása is érvényét veszti. A hang jelölőfunkcióján ugyanis érdemes túllépni. Így könnyebben helyezhető el a maga értékén az irodalmi műösszesség a fojtogató média minden kulturális megnyilatkozást magába erőszakoló folyamataiban. „A kortársi utómodernség mindent átfogó médiumkonfigurációinak sokféleségével szemközt is igaz ugyanakkor, hogy az irodalom megkerülhetetlen és kiiktathatatlan nyelvi medialitása nem egyszerűen

csupán egyike – mint azt ma Derrida és Kittler nyomán többen állítják – a kommunikációs hálózat versengő médiumainak. Mert az ugyan kétségtelen, hogy a phoné és graphé „intramediális” összetartozásaként felfogott nyelviség, amely a linguistic turn óta a világmegértés archimédeszi pontjának számít, egyfajta analitikus megbontással „visszasorolható” az egyéb hangzó, vizuális vagy technovirtuális médiumok közé, de legmagasabbrendű formájában, a költészetben még mindig képes olyan képeket előállítani, amelyekre nem alkalmas a technikai médiumok eszköztára. () Nem minden alap nélkül vélelmezhető tehát, hogy az irodalom nyelvi alapzatú 200 A hangdizájn mindennapjai – auditív irodalmi médiumok webes. medialitásában rejlő potenciál azért állja a versenyt a médiumkonkurrencia leghatékonyabb ágenseivel is, mert a komplexitás médiumai közül az irodalom az egyik legjelentősebb.”6 Az auditív

médiakultúrák kutatási eredményeiből, azok felvetéseiből kikövetkeztethető, hogy a hang – a kép, a szöveg mellett – kultúraközvetítő gyakorlatokat lehetővé tévő irodalmi (könyvtári) alapmédium. A hangos olvasás természetrajzához – Balogh József munkássága Mielőtt megkísérelnénk számba venni az akusztikus irodalmiasság mai jelenségeit és zászlóshajóit, óhatatlanul felmerül, hogy a hangzó szövegek milyen szerepet vittek a korábbi olvasáskultúrákba. Ha konkrétan akarjuk körülhatárolni ezt a témakört, akkor lényegét a szövegek elérésében, a tartalom megértésében, netán élvezetében találjuk meg. Ez a megközelítés nem érinti – a hagyományos műfajként évszázadok óta jelenlévő – zenés literatúra-feldolgozásokat Különös művelődéstörténeti esemény, hogy a hangos olvasás problémakörével világszerte elsőként egy magyar tudós, Balogh József foglalkozott. Az eredetileg filológus, Szent

Ágostont fordító és elemző, tulajdonképpen az ókori szövegek tartalmi elemzése közben, mintegy munkájának melléktermékeként kezdett el foglalkozni magával azzal a természetesen felmerülő kérdéssel, hogy egyáltalán hogyan is olvasták ezeket a szövegeket. Balogh József abból a kétségtelen tényből indult ki, hogy a hangos olvasás történeti jelenségét korábban, bármilyen tekintetben, főleg tudományos szinten és szisztematikusan vizsgálták volna. Ennek tudatában feltételezte, hogy az érdeklődés hiányát a konkluzív irodalmi források hiánya okozza, s legfőbb feladatának ezek összegyűjtését tekintette. Balogh József szerint az olvasás hangos volt és maradt nemcsak az ókorban, hanem a középkoron át egészen a XVI. századig, amikor a könyvnyomtatás feltalálásával egyszerűsödött és felgyorsult a néma olvasás technikája, és a hangos olvasás szűkebb használati körre szorult vissza E témában megjelentetett

összefoglaló tanulmánya a „Vo­ces paginarum”7, mely tizenhárom éven át folyó kutatásainak összefoglalása. Ennek első eredményei 1921-ben jelentek meg; ezeket Balogh 1926-ban kiegészítette, és ugyanabban az évben németül8 is megjelentette. Balogh József munkásságának jelentősége a hangos olvasással kapcsolatos kutatásaiból fakad, mivel közölt tényanyaga hozzájárult a másodlagos szóbeliség9 kialakulása és természete körüli vizsgálódásához. „Walter J. Ong 1982-ben megjelent könyvében és Paul Saenger szintén 1982-ben született tanulmányában történnek az első fontosabb utalások Balogh művére, majd feltehetően Ongra és Saengerre támaszkodva Eric A. Havelock 1986-ban publikált könyve is épít tanulmányaira” − állapítja meg Demeter Tamás.10 Z. Karvalics László a következőkben foglalja össze Balogh József munkásságának eredményeit és hatását: „A korai szövegek jelentős része nem tartalmazott olyan

eszközöket, amelyek az olvasást megkönnyítették volna: hiányzott belőlük a központozás és a szóközözés. Ezek a szövegek tehát olyan egybefüggő betűfüzért alkottak, amelynek megértő olvasása elképzelhetetlen 201 Kerekes Pál volt a sorok hangos kibetűzése, kiolvasása nélkül. Ugyanezek a jellegzetességek az írás korabeli technikájának esetében is megfigyelhetők Balogh két tanulmányában igyekezett bizonyítani, hogy mindezek következtében az olvasás és írás korai formái radikálisan eltértek a napjainkban megszokottól, amennyiben a szövegekkel végzett mindenféle manipuláció jellegzetesen hangos művelet volt. Ezeknek a kutatásoknak az eredményei olvasástörténeti klasszikusokká váltak. Balogh eredményei különösen az 1990-es évek második felének hasonló tárgyú angolszász monográfiadömpingjének ismeretében tűnnek különösen értékesnek – hiszen rendkívül korszerűen azt igyekezett körüljárni, hogy

„a hangos olvasás és az írásbeliséget elmélyítő könyvnyomtatás korának különbözősége elsősorban egy hangzó és egy csendes-vizuális szellemi világ eltérése. A kézírásos írásbeliség alapvetően szóbeli élményvilága és a tipográfia korának vizuális orientációja közötti különbség a szemléletmód különbözőségén keresztül érzékeltethető: A régebbi szellemi világot meghatározó módon inkább a hallás mint a látás uralta, még sokkal az írás mély interiorizációja után is, s a nyugati kéziratos kultúra marginálisan mindvégig orális maradt.”11 Balogh József nem von le messzemenő kultúrszociológiai következtetéseket a hangos olvasás tényéből, és az olvasás elcsendesedését sem elemzi mélyrehatóan, hiszen a „Voces paginarium”12 maga mindössze harminckét oldalas, így elsősorban arra törekszik, hogy – mint a jelenség feltérképezésének úttörője – a hangos olvasás egykori létének

bizonyítékait nyújtsa. Végül mégis levon néhány keserű tanulságot: „A könyvsajtó egyfelől a betűk tisztaságával, a szókép szabályos elhatárolásával és a terhes középkori rövidítések kiküszöbölésével lehetővé tette a gyors és könnyű olvasást, másfelől az olvasmányok eladdig hallatlan tömegével sietős és felszínes olvasásra sarkalta az olvasót. Az olvasásnak oly gyakorlata fejlődött ki, amellyel az olvasó hangja már egykönnyen nem birkózhatott meg. Talán e feltevés irányában kell az olvasás elnémulásának magyarázatát keresnünk; a mai olvasás ilyként kapcsolatos az írás-olvasás mechanizálódásával. Ennek a mechanizálódásnak folyamata a könyvnyomtatással kezdődött meg s szakadatlanul folyik a mai napig, Egyfelől az író-, a diktáló-, a beszélőgépek, másfelől az u. n közlekedési eszközök közé sorolt táviró és távbeszélő, mindezek az írott és beszélt emberi szó mechanizálását

szolgálják. Lehetetlen mindebben fel nem fedeznünk, mint hal el az emberi gondolat legnemesebb közlőeszközének, a szónak mélyén mindaz, ami individuális, humanisztikus és művészi érték volt. A legújabb kor, amely az írásolvasás statisztikáját a civilizáció fokmérőjévé tette, természetszerűen gyári mesterséggé sülyesztette az írás művészetét. A XIX század második felében megdöbbentő méretekkel fejlődő hírlapírásnak nyelvünkön, stílusunkon, gondolkozásunkon, műveltségünkön való hatalmát általában alábecsülik. E dolgozatban rámutattam, hogy az ókor közéletének, tudományának, irodalmának közös alapja a retorika volt. Napjainkban a retorika helyét a hírlapsajtó foglalta el, amely félelmetes szervezetével uralkodik közvéleményen, közerkölcsön, közműveltségen. Az ókori retorika emberi szónak hangot és életet adott, értékké avatta; a mai zsurnalizmus az emberi szót ólombetűbe temeti és

devalválja. Napjaink holt betűjét méltán követi nyomon az élettelen néma olvasás”13 Ugyanitt Balogh József kiemeli, külön is kárhoztatja a film, vagyis a mozgókép emelkedő fizikai és szellemi totalitását. „Külön hely illeti meg a mozgófényképet, amely nemcsak az élőszót szorítja le a színpadról, hanem bizonyos fokig a könyvnek is surrogátuma lett” Egész pontosan száz évvel ezeknek a soroknak a megjelenését követően – a kétségtelen és jogos aggodalmakat nem tagadva – mégis azt kell látnunk, hogy az informatikai kultúr-organizmusok 202 A hangdizájn mindennapjai – auditív irodalmi médiumok webes. az értékes irodalom felbecsülhetetlen nagyságú platformjait hozták létre: elsősorban az írott szövegek digitális verzióival, de ugyanakkor a hangzó literatúra soha nem látott, és – tegyük hozzá – soha nem elképzelt népszerűségét magával hozó audiovizuális változataival. Új hangoskönyv és felolvasó

platformok A témakörbe vágó előző írásaimban14 részletesen bemutattam az akusztikus irodalom platformjait, web-garanciáit, kitérve a legfrissebb kezdeményezésekre is, mint például a slam poetry vagy a podcast sorozatokra. Jelen összefoglalómban csak a legújabb (2020-tól indulva) netes hangos irodalmi kísérleteket és megvalósult projektek bemutatását tűzöm ki célul. Semmiképp sem a teljesség igényével, inkább csak azt szemléltetve annak felsorolásával, hogy milyen gazdag hangzó irodalmi fájlgyűjtemény érhető el ingyenesen a weben. A kimondottan kereskedelmi portálokat nem részletezem (pl Hungaroton, illetve a regisztrációhoz kötötteket, pl MÜPA Digitális irodalom hangtár), viszont a havi díjas megosztó applikációkat (Spotify, Apple zenebolt) felvettem a listára. Petőfi Irodalmi Múzeum „Hangoskönyvek” kínálata15 Hatvan színész felolvasásában nagyszámú kortárs magyar irodalmi mű vált hangoskönyv formájában

ingyenesen elérhetővé. A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) kezdeményezése a pan­dé­mia következtében munka nélkül maradt előadóművészek megsegítését is célozta. A 2020 tavaszán közzétett felhívás keretében a múzeum a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) Hangoskönyvek című projektjéhez, irodalmi alkotások felolvasására keresett gyakorlattal rendelkező előadóművészeket, színházi társulati tagokat. A több mint négyszáz pályázóból végül hatvanan vettek részt a munkában: a kortárs műveket olyan kiváló színészek előadásában hallgathatjuk, mint például Balsai Móni, Gryllus Dorka, Hirtling István, Kamarás Iván vagy Simon Kornél. Ötvenhét ismert magyar szerzőtől átlagosan kétórányi próza került kiválogatásra, melyek között szerepelnek kisregények és novellák is. A műveket a PIM a DIA munkatársaival közösen, szakértők bevonásával választotta ki, a szerzők élő vagy 1985 után elhunyt DIA-tagok, valamint

Térey-ösztöndíjas alkotók. A hangoskönyvek között megtaláljuk többek között Bartis Attila, Bodor Ádám, Háy János, Rakovszky Zsuzsa és Térey János írásait is. Az otthoni körülmények között rögzített, majd professzionális utómunkával, magas színvonalon elkészült irodalmi felolvasásokat a múzeum 2020. december 1-jétől folyamatosan a YouTube-csatornáján16 teszi közzé. A felvételek elérhetők a Digitális Irodalmi Akadémia17 honlapjáról is, a Hangoskönyvek menüpont alatt. Nem közvetlenül a DIA projekthez kapcsolódik, hanem magához a Petőfi Irodalmi Múzeum digitális törzskiállításaihoz a Pimmédia18 gyűjtemény. Interjúk, felolvasások, kapcsolódó hanganyagok mellett érdemes kiemelni az „Aranyhangok” című sorozatot19, amelyben XX századi klasszikus szerzők maguk adnak elő műveikből 203 Kerekes Pál PIM Podcast A múzeum interjúkat, felolvasásokat, pódium-beszélgetéseket tesz közzé a Spotify platformon.

Külön projekt a Kassák podcast, amelynek részeként Kassák prózai műveiből olvasnak fel. A hangzó anyagot rövid szöveges ismertető vezeti fel Egyedülállóan újszerű ez a műsorfolyam, amely tudatosan, hosszú távra tervezett módon vállalkozik egy írói életmű – és éppen egy avantgárd szerző – minél teljesebb körű bemutatására. A PIM „kultrahang” elgondolások és tervek szempontjából külön említést kell tenni a jelenlegi igazgató, Demeter Szilárd tendencia-kijelölő nyilatkozatairól. Ezekben többször is kiemelte, „hogy támogatjuk a hangoskönyvgyártást, és ha sikerül megegyezni a kiadókkal, akkor hangoskönyv-platformot hozunk létre (egyfajta irodalmi Spotify).”20 MTVA Archívum21 Az MTVA Archívum több száz hangoskönyvet, köztük meséket, kötelező és ajánlott olvasmányokat, verseket, valamint rádiójátékokat tett ingyenesen hallgathatóvá, hogy a koronavírus-járvány idején megkönnyítse a hozzáférést

az oktatási tartalmakhoz és a kulturális igényű kikapcsolódáshoz. Az archívum gyakorlatilag egy műveltségi tár, amelyben a hangsúlyos irodalmi alapok mellett, a szöveg-alapú médiumokon túl fotók, hangjátékok, filmek, tévés darabok is elérhetők az elmúlt évtizedek rádiós-tévés produkcióiból YouTube csatornák VerShaker22 A platformon egyaránt megtalálhatók interjúk, szabad beszélgetések, fesz­ti­vál­be­szá­mo­ lók, trailerek. Ám ami a legfőbb: versmondások A portál névjegy rovatában verses ars poeticát is megad, ennek utolsó sorai: „új halmazállapot, /új szín, új illat,/ új íz és új hatás./ Mindig itt és mindig most.” Karanténvers23 Ezen a csatornán Zámbori Soma verset mond, filmes képi háttérrel, változatos mozi­dra­ ma­tur­giával. Emellett a szavalatokat gyakran fotómontázsokkal illusztrálták Sorozata már túl van a hetvenedik költemény feldolgozásán. Többnyire XX századi klasszikusok alkotják

ezt a webes műsort. Vers mindenkinek24 Az ismertető szerint: „Legkiemelkedőbb színművészeink tolmácsolásában a magyar líra legfontosabb alkotásai az M5 csatornán. Célunk, hogy a költészet mindenki számára a mindennapok része lehessen.” Jelenleg 465 videó tölthető le A feliratkozók száma közel ötvenezer Tanulj velem25 Szabó Kristóf színész és tanár irodalomnépszerűsítő, verstanuló csatornája. A művek minden esetben természeti környezetben hangzanak el, a felirat pontosan rögzíti minden 204 A hangdizájn mindennapjai – auditív irodalmi médiumok webes. esetben a felvétel helyszínét is. A bevezetőből: „A verstanulás legegyszerűbb és leghatékonyabb módja, ha az ember hallja a verset, és közben látja is maga előtt a szöveget – ekkor bizonyos számú ismételt meghallgatás után a vers lényegében különösebb erőfeszítés nélkül belemegy az ember fejébe. És itt, a csatornán pont ezt kaphatod: a vers hangzik

el, mindenféle egyéb fölösleges szövegelés nélkül, és a vers szövegét látod kiírva. Hogy megkönnyítsük a vers átélését, bizonyos esetekben próbálunk a vershez passzoló forgatási helyszínt találni.” A hangosvers felsorolt elérhetőségei csak egy szűk mintát jeleznek, inkább csak a lehetőségek felvetését jelentik. Se szeri se száma még a további kínálatnak, legyen szó intézményi portálokról, kulturális folyóiratok audiovizuális rovatairól, vagy egyéni amatőr irodalomkedvelők felolvasási weboldalairól. Óriási bőséggel szemezgethetők a zenés feldolgozások is. Még külön kiemelném a két leginkább népszerű előfizetéses appli­kációt is, az Apple zeneáruházat és a Spotify-t. Mindkét platform elsősorban zenei alkalmazás, ám a versanyagaik is jelentősek. Prózában sincs hiány, csak az említés kedvéért: a Hungaroton néven (újra)indított vállalkozás, bár a weboldal angol nyelvű, magyar írók munkáit

adja, többek között Alföldi Róbert olvas fel Móriczot, Kern András Rejtőt. A művek az Amazonról vagy a Spotify-ról tölthetők le. Audiovizuális mátrix „A hangos olvasás visszatérése olyan poszttipografikus jelenség, amely szorosan összefonódik az elektronikus hálózatok mind általánosabb elterjedésével: a hangos olvasás bizonyos jellegzetességei visszanyerik korábbi jelentőségüket a hálózati kommunikáció révén” – állapítja26 meg Demeter Tamás. Az interneten fellelhető akusztikus irodalom szinte végtelen választéka természetesen nem egyenlő a hangos olvasás újraéledésének egyértelmű jeleivel. Ám az vitathatatlan, hogy a literatúra elérhetőségének bővülő választékát képezik az audiovizuális szövegmegjelenítések ingyenes platformjai az elektronikus hálózati eszközök sokszínűségében. További kutatást igényel, hogy a könyvtári világ miképp hasznosíthatja a hálózati multimédia irodalmi

előzetességű, szöveg-adaptációkra épülő, szerteágazó és ugyanakkor minőségi összerendezettségbe szerveződő audio-kultikus mátrixát. Jegyzetek és irodalom 1. Csak példaként: Reményik Sándor százezret meghaladó letöltésszámmal bír, életművének ismert darabjai több tolmácsolásban is nézhetők-hallgathatók 2. Podcast Insight Hungary 2021 IAB Hungary 7 p Forrás: https://iabhu/dokumentum/ podcast-insight-hungary-2021/ [2022. április 2] 3. Rapcsák Balázs: Hang In: Média- és kultúratudomány Kézikönyv Budapest, Ráció Kiadó, 2018. 271 p 4. Fónikus irodalom alatt gyakran a hangköltészetet, hangperformanszokat is jelölik, itt nem ebben az értelemben használjuk a kifejezést. 205 Kerekes Pál 5. Kulcsár Szabó Ernő: Nyelvművészet – a szövegtől a műalkotásig Az irodalom mint hangnem és modalitás. = Irodalomtörténet, 102 évf 1 sz 2021 4 p Forrás: http://www irodalomtortenet.hu/pdf/IT 2021-1pdf [2022 április 2] 6. Uo

4–5 p [2022 április 2] 7. Balogh József: „Voces paginarum" - Adalékok a hangos olvasás és írás kérdéséhez Budapest, Franklin Társulat, 1921 Az eredeti könyv pdf formátumban az MTA REAL-EOD oldaláról tölthető le: Forrás: Forrás: https://doi.org/101524/phil1927821484 [2022 április 2] 8. Balogh, Josef: Voces paginarum: Beiträge zur Geschichte des Lauten Lesens und Schreibens Leipzig, Dieterich, 1927 9. A másodlagos szóbeliség az elektronikus kommunikáció eszközeinek − főként a rádiónak, filmnek, telefonnak, televíziónak, végül az internet végtelen hálózati interaktivitásának − elterjedésével létrejött kommunikációs környezet, melyben a hangzó szó ismételten hasonló jelentőségre tesz szert, mint az írásbeliséget megelőző korok elsődleges szóbeliségének körülményei között. 10. Demeter Tamás: Balogh József és a filozófiatörténet = Irodalomtörténet, 1–2 sz 1997 248–256. p 11. Z Karvalics László:

Bevezetés az információtörténelembe Budapest, Gondolat – In­ fonia, 2004. 50 p 12. A „Voces Paginarium” digitális formában is elérhető Ez a változat – az eredetitől eltérően – megadja a Balogh József által beszúrt latin és német nyelvű idézetek magyar fordítását is. Balogh József: „Voces paginarum" - Adalékok a hangos olvasás és írás kérdéséhez. = Replika, 31–32. sz 1998 227–255 p Forrás: https://wwwreplikahu/replika/31-17 [2022 április 2.] 13. Balogh József: „Voces paginarum" - Adalékok a hangos olvasás és írás kérdéséhez Budapest, Franklin Társulat, 1921 29–30 p 14. Kerekes Pál: Az ingyenes olvasás kalauza Győr-Hédervár, Publio, 2019 153–172 p; Kerekes Pál: Irodalom a távoli elérésű audiovizuális szövegiség platformjain. In: Kiszl Péter – Boda Gáborné Köntös Nelli (szerk.): Valóságos könyvtár – könyvtári valóság Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2021. Budapest,

ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet, 2021 299–310 p Forrás: https://doiorg/1021862/ vkkv2020.299 [2022 április 2] 15. A Magyar Múzeumok online magazin beszámolója alapján További részletek: https:// magyarmuzeumok.hu/cikk/kortars-szerzok-hangoskonyveit-jelentette-meg-online-a-diaa-pim-digitalis-irodalmi-akademiaja [2022 április 2] 16. PIM a Youtube-on Forrás: https://wwwyoutubecom/channel/UC0sbm8WUg2n6BxVPL isHZhg [2022. április 2] 17. Digitális Irodalmi Akadémia Forrás: wwwdiahu [2022 április 2] 18. Pimmédia Forrás: wwwpimhu/hu/pim-media [2022 április 2] 19. A múlt „aranyhangjai” Forrás: wwwpimhu/hu/pim-media/a-mult-aranyhangjai [2022 április 2] 20. Demeter Szilárd: A véleményem egy a sok közül, nem is biztos, hogy a legmegalapozottabb = Válasz Online, 2021 november 17 Forrás: https://wwwvalaszonline hu/2021/11/17/demeter-szilard-kortars-irodalom-velemeny [2022. április 2] 206 A hangdizájn mindennapjai – auditív irodalmi

médiumok webes. 21. MTVA Archívum Forrás: https://archivummtvahu [2022 április 2] 22. Vershaker Forrás: https://wwwyoutubecom/channel/UC3elOwNz-3OBfz GJs9AT hg/featured [2022. április 2] 23. Zámbori Soma csatornája Forrás: https://wwwyoutubecom/channel/UCV 058REn 4RIt1oxKdXYGLQ [2022. április 2] 24. M5 – Vers mindenkinek Forrás: https://wwwyoutubecom/playlist?list=PLEiwVd6n Q 0 AgWAjSmKzixv69KM3QAtk [2022. április 2] 25. SZABÓ Kristóf: Tanulj velem! Forrás: https://wwwyoutubecom/channel/UCiLVgISZ­G­c­ APSdqb1YVJ3wg [2022. április 2] 26. Demeter Tamás: A csendes olvasás és a tudatfilozófia kezdetei = Jel-kép, 1 sz 1998 67–87. p Kerekes Pál az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet címzetes egyetemi docense. Több szakkönyv szerzője, az elektronikus könyv és a multimédiás irodalmi platformok kutatója. 207 Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2022. Szerk Kiszl

Péter, Németh Katalin Budapest, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet. 2023 209–224 A pénzügyi kultúra könyvtári fejlesztésének magyarországi partnerhálózata: helyzetkép és lehetőségek Kiszl Péter ELTE BTK KITI, intézetigazgató egyetemi docens TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ A könyvtárak közösségi és oktatási térként azonosított funkciói feltételezik az állampolgárok lehető legszélesebb körét elérő pénzügyi edukációt. A rendszerváltás időszakában ígéretes üzleti információszolgáltatási kezdeményezések indultak Magyarországon, amelyek azonban hosszú távon nem bizonyultak életképesnek. A hazai könyvtárakban napjainkban ezért vagy nem létezik, vagy gyerekcipőben jár a pénzügyi kultúra fejlesztése A lakosság pénzügyi műveltségének javítására ható Okosan a pénzzel! országos stratégia és programkörnyezete nem számol a bibliotékákkal, ahogy deklaráltan a közoktatás sem. Az Organisation

for Economic Co-operation and Development International Network on Financial Education (OECD/INFE) kompetenciakeretrendszerének, majd az American Library Association (ALA), illetve a New York Public Library (NYPL) követendő programpéldáinak elemzése után azonosítjuk, hogy mely, a területen aktív magyarországi szereplők bevonása teremthetné meg a könyvtárak pénzügyi fogyasztóvédelmet támogató működését, illetve az innovatív feladatellátás megvalósításának alapvető kritériumrendszerét. További kutatási kérdésként merül fel azoknak a kompetenciáknak a meghatározása, amelyekkel a könyvtárosoknak rendelkezniük kell a személyes pénzügyeket fókuszba helyező használói szolgáltatások bevezetéséhez és működtetéséhez. A tanulmány rávilágít az új Nemzeti Alaptantervnek megfelelően kialakított kerettantervekhez történő kapcsolódásra, a felsőoktatási törekvésekre, ezáltal a vállalkozásfejlesztés, valamint a

start-upok támogatásának formáira is. Bevezetés Nemzetközi trendek bizonyítják, hogy az élethosszig tartó tanulás természetes színtere a könyvtár, manapság gyakran e-learning megoldásokkal.1 A könyvtáraknak a társadalom valamennyi rétege számára ingyenesen elérhető oktatástámogató és szociális funkciója a pandémia idején jelentősen megerősödött.2 A könyvtárak a nem formális edukációs tevékenységük keretében képesek hatékonyan támogatni a nemzetgazdaságot.3 A könyvtárak köznevelést és felsőoktatást, de a szülői minták és a háztartási együttélés révén a családokat is segítő, a pénzügyi sérülékenység csökkentésével az esélyegyenlőséget https://doi.org/1021862/vkkv2022209 209 Kiszl Péter és a fenntartható fejlődést középpontba helyező ernyőszerepének ki kell terjednie a lakosság lehető legszélesebb körének (digitális) pénzügyi edukációjára.4 Erre azután magabiztosan

tervezhetők a vállalkozásfejlesztési akciók, beleértve a startupok alapításának katalizálását5 Az állandó változások és gyakori válságok hatására – a szolgáltatások egyre összetettebbé válásával párhuzamosan – a közgyűjtemények (könyvtárak, levéltárak és múzeumok) is idomultak a piacgazdasági környezetben történő működéshez.6 Mindez jelentős, mostanáig is formálódó szemléletváltást és új szakmai megoldásokat követel meg a globális recesszió, a versenytársak és az okoseszközök szorításában lévő intézményegyüttestől,7 a felkészült munkaerőutánpótlás biztosítása végett pedig a folyamatosan korszerűsödő felsőfokú könyvtárosképzéstől is.8 Tanulmányunkban a pénzügyi kultúra és a pénzügyi műveltség fogalmakat szinonimaként használjuk.9 Közleményünk nem előzmény nélküli, a VKKV sorozatában megjelent Pénzügyi kultúra, vállalkozásfejlesztés, képzés: a könyvtár mint a

gazdasági fejlődés egyik záloga című dolgozatunk10 szerves folytatásának tekinthető. OECD/INFE Az Organisation for Economic Co-operation and Development International Network on Financial Education (OECD/INFE) 130 tagországával a pénzügyi műveltséget támogató legnagyobb szervezet, a pénzügyi képzések igazodási pontja. Meghatározásában a pénzügyi műveltség (financial literacy): „A pénzügyi tudatosság, ismeretek, készségek, attitűdök és magatartásformák kombinációja, amelyek szükségesek a megalapozott pénzügyi döntések meghozatalához és végső soron az egyéni pénzügyi jólét eléréséhez.”11 Az OECD/INFE pénzügyi oktatás (financial education) definíciója: „Az a folyamat, amelynek során a pénzügyi fogyasztók/befektetők javítják a pénzügyi termékek, fogalmak és kockázatok megértését, a tájékoztatás, az oktatás és/vagy objektív tanácsadás révén olyan készségeket és önbizalmat fejlesztenek ki,

amelyek hatására jobban megismerik a pénzügyi kockázatokat és lehetőségeket, megalapozott döntéseket tudnak hozni, felismerik, hová fordulhatnak segítségért, és egyéb hatékony intézkedéseket képesek tenni a pénzügyi jólétük javítása érdekében.”12 Több kompetencia keretrendszer létrehozása is fűződik az OECD-hez – a fiatalokat, a felnőttkorú lakosságot és a vállalkozásokat egyaránt fókuszba helyezve. Az OECD/ INFE 2022 januárjában az Európai Bizottsággal közösen jelentette meg a Financial competence framework for adults in the European Union című, valamennyi tagállam nyelvén elérhető szakértői dokumentumcsomagot,13 mely a kompetenciakeretet és a kísérő indoklást is magában foglalva a legfrissebb kompetenciakutatási eredményeket közvetíti: „A keretrendszer elősegíti a felnőttek pénzügyi kompetenciáinak közös megértését, amelyekre a személyes pénzügyekkel kapcsolatos megalapozott döntések

meghozatalához szükségük van. Támogatja az uniós tagállamok, oktatási intézmények, az ipar és az egyének által kidolgozandó közpolitikákat, pénzügyi ismeretekkel kapcsolatos programokat és oktatási anyagokat. Támogatja továbbá a bevált gyakorlatok cseréjét a politikai döntéshozók és az érdekelt felek között az EU-n belül.”14 210 A pénzügyi kultúra könyvtári fejlesztésének magyarországi. A keretrendszer kizárólag a személyes pénzügyekre összpontosít, építve és kiegészítve a következőkre: 1. European Digital Competence Framework for Citizens (DigComp);15 2. Entrepreneurship Competence Framework (EntreComp);16 3. OECD/INFE Core Competencies Framework on financial literacy for MSMEs;17 továbbá: 4. G20/OECD-INFE Core Competencies Framework on Financial Literacy for Adults (aged 18+);18 5. OECD/INFE Core Competencies Framework on Financial Literacy for Youth (aged 15 to 18).19 Az EU/OECD-INFE pénzügyi kompetenciakeret

(financial competence framework) négy csoportba (content areas) sorolja a kompetenciákat: 1. Money and transactions (pénz és tranzakciók); 2. Planning and managing finances (pénzügyek tervezése és kezelése); 3. Risk and reward (kockázat és haszon); 4. Financial landscape (pénzügyi környezet)20 1. ábra: A felnőtt lakosság pénzügyi műveltségét vizsgáló 2020-as OECD/INFE felmérés eredményeinek összefoglalása22 211 Kiszl Péter Elemzésünk szempontjából mindez igen lényeges, hiszen az OECD/INFE a könyvtári edukáció terén is kijelöli a fejlesztendő területeket. Így a felnőtt korosztályt monitorozó 2020-as nemzetközi felmérés21 pénzügyi műveltséget három dimenzióban (pénzügyi ismeretek, pénzügyi magatartás és pénzügyi attitűd) értékelő országonkénti pontszámai is orientálók lehetnek (1. ábra) Nemzetközi könyvtári programok A pénzügyi műveltséggel kapcsolatos ismeretek elsősorban nem iskolarendszerű

oktatásából a könyvtárak világszerte többféle módon veszik ki a részüket. Napjainkban főként az információs műveltség fejlesztése, az esélyegyenlőség biztosítása kerül a kutatások és a projektek homlokterébe, különös tekintettel az ENSZ fenntarthatósági fejlődési céljainak (UN SDGs) könyvtári adaptációira.23 Gazdag szakirodalom foglalkozik a pénzügyi kultúra fejlesztésének könyvtári aspektusaival. Friss összefoglalónk a nemzetközi szakirodalmi elemzés alapján vizsgálja az elmúlt évtized pénzügyi kultúra fejlesztésének terén elért könyvtári eredményeit,24 valamint lefekteti a pénzügyi műveltség könyvtári fejlesztésének külföldi jó gyakorlatokból eredeztetett keretrendszerét.25 További kurrens tanulmányok elemzik a nemzeti stratégiákat,26 a szolgáltatásokat,27 de önálló szakfolyóirat, a Journal of Business & Finance Librarianship is megjelenik az üzlet és a könyvtárak vonatkozásában.28 A

programok a pénzügyi tudatosság fejlesztésének két célcsoportjára koncentrálnak: egyrészt a könyvtárhasználókra, másrészt pedig a könyvtárosokra (képzők képzése) Közülük az American Library Association (ALA) és a New York Public Library (NYPL) mintaértékű törekvéseit emeljük ki. ALA Az American Library Association több külső együttműködő szervezet bevonásával, de kiemelten a Financial Industry Regulatory Authority (FINRA) partnerségével komplex programot kínál a pénzügyi kultúra könyvtári eszköztárral történő fejlesztésére. 2014-ben jelent meg a Financial Literacy Education in Libraries: Guidelines and Best Practices for Service című útmutató.29 Az ALA Reference and User Services Association (RUSA) Financial Literacy Interest Group (FLIG) blogja naprakész ismereteket közvetít a témakörben.30 A Financial Literacy in Public Libraries: A Guide for Building Collections LibGuide forrásokat (könyvek, websiteok, adatbázisok)

gyűjt és a könyvárosoknak professzionális szakmai háttértámogatást biztosít.31 Ugyancsak a FINRA Foundation szakmai és anyagi közreműködésében futó Smart investing@your library program elemei:32 1. Program design (programtervezés); 2. Model programs (mintaprojektek); 3. Reliable content (tartalommenedzsment); 4. Staff training (képzők képzése/továbbképzés); 5. Grants (finanszírozás/pályázatok); 6. Thinking Money for Kids (gyermekek pénzügyi nevelése)33 212 A pénzügyi kultúra könyvtári fejlesztésének magyarországi. A Financial Literacy in Public Libraries LibGuide-ban (könyvtári dokumentumok – állománygyarapítás) és a Smart investing@your library (használóknak nyújtott képzések) felsorolt tématerületeket az 1. táblázatban hasonlítjuk össze 1. táblázat Az ALA financial literacy tématerületeinek összevetése a könyvtári gyűjtemények és a könyvtárhasználói képzések vetületében34 NYPL A pénzügyi műveltség

fejlesztésével foglalkozó programokhoz kapcsolódó tananyagok, weblapgyűjtemények, tantervek kialakításának folyamata nem feltétlenül hárul minden egyes könyvtárra. A New York Public Library például felvállalta ezt a feladatot és sok könyvtár követheti, illetve profitálhat az általuk létrehozott Money Matters Pro honlapból,35 ahogy használóik a Money Matters felületből.36 Utóbbi felépítése: 213 Kiszl Péter 1. Events – Classes & Programs (események – képzések és programok); 2. Financial, Credit, and Medicare Counseling (pénzügyi, hitel és egészségbiztosítási tanácsadás); 3. Financial Resources from Home (pénzügyi források otthonról); 4. Military Money Matters (katonai pénzügyek); 5. Financial Databases and Books (pénzügyi adatbázisok és könyvek); 6. Money Matters Pro – Financial Training for Library Staff (pénzügyi képzés könyvtárosoknak); 7. Income Tax Help (személyi jövedelemadó segítségnyújtás); 8.

Coronavirus – Personal Financies (pénzügyek a pandémia idején) New York közkönyvtári projektjénél is tetten érhetők az elkötelezett vezetők és kollégák, illetve az olyan partnerek, akik felismerték a könyvtárral történő együttműködés kölcsönös előnyeit.37 Ugyanez tükröződik a vállalkozásfejlesztésre, azon belül is a start-upok alapítását ösztönző, helyi lakosok számára nyitott New York StartUP! Business Plan Competition38 – Wells Fargo által szponzorált – akciójára, melynek versenyt segítő workshopjai: 1. Business Planning & Research (üzleti tervezés és információkutatás); 2. Developing Your Marketing Plan (marketingerv kidolgozása); 3. Developing Financial Statements (pénzügyi kimutatások kidolgozása); 4. Pitching Your Plan (a projektterv bemutatása) Európából a British Library Business & IP Centre gazdaságfejlesztési szolgáltatásrendszere érdemelne behatóbb ismertetést.39 Hangsúlyozzuk, hogy a

vállalkozásokat támogató programok csak a személyes pénzügyeik terén tudatos célcsoport számára lehetnek igazán hatékonyak. A gazdaságfejlesztésben egymásra épülő tevékenységek összegezve: 1. a digitális műveltség fejlesztése; 2. a pénzügyi kultúra fejlesztése; 3. a vállalkozásindítás támogatása, vállalkozásfejlesztés40 Hazai helyzetkép A Magyar Kormány 2017-re alkotta meg és fogadta el a Pénzügyi tudatosság fejlesztésének stratégiáját, amely elsődleges célcsoportként az iskolarendszerben, azon belül is a közoktatásban tanulókat jelölte meg.41 Nemcsak egy szakértői dokumentumban, hanem egy komplex, az Okosan a pénzzel! programcímet viselő portál42 közvetítésével is tanulmányozható: megvalósulása, a gyakorlati kezdeményezések, események, projektek stb. naprakészen nyomon követhetők, katalizátora a Nemzeti pénzügyi tudatosság munkacsoport. A programhoz letölthetők a 2018–2019 és a 2020–2022 közötti

időszakokra kidolgozott cselekvési tervek, valamint a hírek mellett az oktatási anyagok, a pályázatok, 214 A pénzügyi kultúra könyvtári fejlesztésének magyarországi. a fogyasztóvédelem és a versenyek/játékok menüpontok képezik a tartalom gerincét. A pénzügyi kultúra fejlesztését azonban az országos stratégia előtt is már több civil szervezet segítette, és segíti ma is. Közülük kiemelkedik az 1992 óta megszakítás nélkül tevékenykedő OTP Fáy András Alapítvány,43 illetve a 2008-ban életre hívott Pénziránytű Alapítvány.44 A Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi vállalásának gyümölcse a Pénzügyi Navigátor tájékoztatási rendszer.45 A kereskedelmi bankok a társadalmi felelősségvállalás keretében digitális formában, játékosan is fejlesztik a fiatalok pénzügyi képességeit, erre példa a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedője.46 A közoktatásban a pénzügyi tudatosság javítására

fókuszáló törekvések biztatóak, az új Nemzeti Alaptanterv is lehetőséget ad az innovációkra.47 Igaz, jellemzően választható jelleggel, az egyes iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, tantárgyra vagy sajátos köznevelési feladat teljesítéséhez részben jelennek meg a következő tantervek: • Gazdasági és pénzügyi kultúra I. (7–8 évfolyam); • Gazdasági és pénzügyi kultúra II. (9–10 évfolyam); • Vállalkozzunk I. (7–8 évfolyam); • Vállalkozzunk II. (9–10 évfolyam); • Munkapiac (9–10. évfolyam); • Etikus vállalkozói ismeretek (11–12. évfolyam); • Közgazdasági és pénzügyi alapismeretek (11–12. évfolyam)48 A Nemzeti Alaptantervben fejlesztési területként – nevelési célként azonban deklaráltan megjelenik a gazdasági és pénzügyi nevelés: „A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét

meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való észszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását.”49 További fontos elem számunkra, hogy „a pedagógus az aktív tanulói tevékenységek megvalósítása során lehetővé teszi iskolán kívüli szakemberek bevonását, valamint a külső helyszínek nyújtotta pedagógiai lehetőségek

felhasználását (könyvtár, múzeum, levéltár, színház, koncert).”50 A felsőoktatásban – a nem gazdasági irányultságú – szakok tantervében kevéssé érhetők tetten a pénzügyi ismereteket terjesztő tárgyak, inkább választható, ún. szabad kreditként jelennek meg, emellett örvendetesen egyre jobban szaporodnak a vál­lal­ko­zás­fej­lesz­tési kezdeményezések is. Közülük a Magyarország Digitális Startup Stratégiájának (DSS)51 részeként a 12 modulból álló Hungarian Startup University Program (HSUP) a legjelentősebb:52 215 Kiszl Péter I. félév 1. Mi az innováció? Mi az, hogy startup? 2. Ötletvalidáció – honnan tudom, hogy elég jó az ötletem? 3. Üzleti és pénzügyi tervezés; 4. Piacralépés; 5. A szellemi tulajdon védelme; 6. Felkészülés a befektetésre; 7. Pitch – az ötlet bemutatása; II. félév 1. Ötletek és lehetőségek; 2. Vállalkozás indítása; 3. Vállalkozás finanszírozása; 4. Befektetési

lehetőségek; 5. Nemzetközi piacra lépés és skálázás Magyarországi könyvtári lehetőségek Magyarországon a rendszerváltás utáni biztató indulás – jó példa rá a Vállalkozói Információs Projekt, VIP – után a megtorpanás és elszigetelődés évei következtek.53 Az országos könyvtári stratégiák és a megvalósításukhoz rendelt programok – a közelmúltból úm. Az én könyvtáram, a Cselekvő közösségek, az Országos Könyvtári Napok, az Internet Fiesta – egyáltalán nem, vagy csak érintőlegesen karolták fel a pénzügyi műveltség és az üzleti információ témakörét. A képzőintézmények közül is az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Információtudományi Intézete kezeli megszakítás nélkül, több mint egy évtizede prioritásként a pénzügyi ismeretek, a pénzügyi tudatosság, a vállalkozásfejlesztés témakörének oktatását-kutatását,54 továbbképzés pedig nem

érhető el a témában.55 A pénzügyi kultúra fejlesztésének könyvtári eszközökkel történő támogatásában kulcselem a könyvtárosok kompetenciafejlesztése. Figyelemmel a USA National Impact of Library Public Programs Assessment (NILPPA) eredményeire,56 megítélésünk szerint a következő kompetenciák feltétlenül szükségesek a hatékony könyvtárosi munkához. Nemzetgazdaságot közvetlenül fejlesztő, egymásra épülő (kemény) kompetenciák: (1) digitális műveltség, (2) pénzügyi műveltség, (3) üzleti/vállalkozói kompetenciák Járulékos (puha) közvetett könyvtár- és információtudományi kompetenciák: (1) forrásismereti, (2) keresési, (3) együttműködési (használókkal és külső partnerekkel), (4) forrásszerzési, (5) tanulási (life long learning), (6) időgazdálkodási, (7) etikai, (8) adaptációs (programszervezői), (9) alkalmazkodási (konfliktuskezelési) kompetenciák.57 2022 kora nyarán – a Smart investing@your

library tudásbázisát alapul véve – kérdőíves felmérést végeztünk a magyarországi aktív könyvtárosok körében.58 A válaszokból a hazai sajátosságokat figyelembe véve tudományos megalapozottsággal kijelöljük 216 A pénzügyi kultúra könyvtári fejlesztésének magyarországi. a szükséges könyvtári fejlesztési igényeket, de feltárjuk az innovációk gátjait is. Előzetesen a magyarországi alkalmazás során leginkább felhasználható Smart investing@your library projektelemekre hívjuk fel a figyelmet: • a pénzügyi kultúra fejlesztésének témájában kimondottan a könyvtárosokra szabottan felépített online továbbképzési tanfolyamokra (Online Courses59); • a szolgáltatások kialakítása és működtetése érdekében külső együttműködő partnerek felkutatására és megnyerésére vonatkozó útmutatóra (Building Partnerships60); • az amerikai könyvtárakban már bevált 16 modellprogram hazai adaptációjára (Model

Programs61); • a személyes pénzügyekkel kapcsolatos tudatosabb gyűjteményszervezésre (Collection Management for Personal Finance and Investing Resources62); • a pénzügyi műveltségre koncentráló marketingtevékenységre (Marketing63); • kizárólag a gyermekeket célzó kezdeményezések (Thinking Money for Kids utazókiállításból a Covid-19 hatására kifejlesztett applikáció,64 gyarapítási útmutató,65 programötletek gyűjteménye66). A kutatási adatok még zajló feldolgozása is megerősíti: nem megkerülhető, hogy a társadalom valamennyi rétegét elérő, fizikailag minden településen és távhasználattal folyamatosan igénybevehető könyvtárak Magyarországon is befogadói legyenek a pénzügyi és az erre épülő vállalkozásfejlesztési nem formális képzéseknek. Ennek könyvtártípusonként szegmentáltan értelmezett feltételei: • az ágazati irányítás országos hatókörű stratégiájában történő megjelenés, összhangban

a Digitális Jólét Programmal (DJP) és Magyarország Digitális Oktatási Stratégiá­ jával (DOS),67 a pénzügyi tudatosság nemzeti stratégiájában lefektetett elvekkel, illetve a fogyasztóvédelmi, a kulturális stb. stratégiai célkitűzésekkel; • központi módszertani támogatás a nemzetközi jó gyakorlatok alapján (később megnevezett szakmai szervezetek és/vagy Könyvtári Intézet); • külső szakmai és pénzügyi támogató partnerek bevonása (ld. alább); • a könyvtári szektor képviselőinek szemléletváltása (komplex, szétsugárzó elem: feltétele többek között a bérrendezés, a vonzó pályaorientáció, a szervezeti kultúra fejlesztése, a kiégés megakadályozása stb.); • a finanszírozás megteremtése (akár állami, akár civil, akár versenypiaci vagy mindezek kombinációjával értelmezett pályázati források); • a könyvtárosképzés (egyetemek) és a továbbképzés (Könyvtári Intézet) folyamatos modernizálása

külső partneri együttműködéssel. Magyarországon mindezt az Okosan a pénzzel! nemzeti stratégiához illeszkedve, a Nemzeti pénzügyi tudatosság munkacsoporttal együttműködési lehetőségeket felkutatva szükséges elvégezni: 217 Kiszl Péter • • • • • • • • • Állami Számvevőszék (ÁSZ); Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), jogutód: Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) és Belügyminisztérium (BM); Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), jogutód: Technológiai és Ipari Minisztérium; Központi Statisztikai Hivatal (KSH); Magyar Államkincstár (MÁK); Magyar Nemzeti Bank (MNB); Nemzeti Vagyonért Felelős Tárca Nélküli Miniszter (NVTNM), 2022. május 24-től megszűnt; Pénziránytű Alapítvány; Pénzügyminisztérium (PM). 2. táblázat A pénzügyi kultúra fejlesztésének stratégiai szereplői68 jogalkotó szervezetek kormányzati döntéshozók (kormány, oktatási minisztérium, gazdasági

minisztérium, pénzügyminisztérium, ifjúsági ügyekkel foglalkozó minisztérium stb.) törvényhozó (országgyűlés) jegybank helyi önkormányzatok érintett egyéb közigazgatási szervezetek fogyasztóvédelmi hatóságok, versenyhivatalok, adóhivatalok stb. ellenőrző szervezetek számvevőszék, kormányzati ellenőrző szerv, EU-támogatásokat ellenőrző intézmények stb. pénzügypiaci forprofit szereplők hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, biztosítók, tőzsdék nem pénzügypiaci, de pénzügyi edukációval azok a szervezetek, amelyek fő tevékenysége foglalkozó forprofit szereplők a pénzügyi kultúra fejlesztése, edukáció nonprofit, pénzügyi intézményekhez kötődő szövetségek (bankszövetség, biztosítók szöszereplők vetsége stb.), alapítványok stb nonprofit, pénzügyi intézményekhez nem kö- oktatási intézmények, (hazai és nemzetközi) tődő szereplők szakmai szövetségek, civil szervezetek, civil szövetségek,

kutatóintézetek, szakszervezetek, művelődési házak stb. edukációval foglalkozó személyek pedagógusok, trénerek, oktatók pénzügyi kultúra fejlesztésének célcsoportjai egyének, háztartások, lakossági csoportok (ismeretek, attitűd, sérülékenység, szo­cio­de­mográ­ fiai ismérvek stb. alapján kialakított csoportok, például tanulók, idősek, munkanélküliek, alacsony jövedelműek), vállalkozók 218 A pénzügyi kultúra könyvtári fejlesztésének magyarországi. A felsoroltakon kívül a kereskedelmi bankok (pl. K&H) és alapítványaik (pl OTP Fáy András Alapítvány), a kamarai hálózat (pl. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara), egyéb pénzügyi közvetítő intézmények (pl. biztosítók), szakmai szerveztek (pl Magyar Bankszövetség), a civil szektor (pl Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület), országos rendezvények (pl PÉNZ7) is potenciális partnerjelöltek lehetnek a könyvtárak számára Ahogy az Amerikai Egyesült

Államokban az ALA, Magyarországon a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE), valamint az Informatikai és Könyvtári Szövetség (IKSZ) lehetne a kezdeményezések motorja, a felsőoktatási célok elérését pedig az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma (EKK) koordinálhatná. Igazolva látjuk, hogy „ a pénzügyi kultúra fejlesztése egy sokszereplős folyamat.”69 Ebben a folyamatban azonban deklaráltan nem vesz részt a magyarországi könyvtári rendszer, így nem meglepő, hogy az ÁSZ szakértői által összeállított 2. táblázatban szemléltetett „érintetti háló” tagjai között, s a nemzeti stratégiában sem Ennek megváltoztatására törekszünk, hiszen a könyvtárosok ugyan nem közgazdászok, de képesek: • kapcsolatok teremtésére más, külső szolgáltatásokkal; • az erősségek összekapcsolása érdekében együttműködésre külső szervezetekkel; • közös projektek bonyolítására; • megbízható, hiteles helyként helyszín

és infrastruktúra biztosítására; • szociális funkciójuk keretében ingyenes és esélyegyenlőséget megteremtő (felzárkóztató) közösségi tevékenységek működtetésére; • az élethosszig tartó tanulásra. A pénzügyi edukáció tehát egy lehetséges kiút a szakma megtépázott társadalmi elismertsége és hasznossága, fenntartói reputációjának helyreállítása érdekében (is). * Készült a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, valamint a Kulturális és Innovációs Minisztérium ÚNKP22-5 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával. Jegyzetek és irodalom 1. Abumandour, El-Shaimaa Talaat: Public libraries’ role in supporting e-learning and spreading lifelong education: a case study. = Journal of Research in Innovative Teaching & Learning, Vol. 14 No 2 2021 178–217 p Forrás: https://doiorg/101108/JRIT-062019-0063 [2022 november 10] 2.

ALA: The State of America’s Libraries 2022: A Report from the American Library Association Forrás: https://www.alaorg/news/state-americas-libraries-report-2022 [2022 november 10] 3. KISZL Péter: Financial and business accelerator: collaborative, non-formal educational lib­rary programs for sustainable economy. In: INTED2021 Proceedings Gómez Chova, 219 Kiszl Péter Luis – López Martínez, Agustín – Candel Torres, Ignacio (Eds.): Valencia, IATED, 2021 7124–7132. p Forrás: https://doiorg/1021125/inted20211419 [2022 november 10] 4. Smith, Catherine Arnott – Eschenfelder, Kristin: Public Libraries in an age of financial complexity: Toward enhancing community financial literacy. = The Library Quarterly, Vol 83 No 4 2013 299–320 p Forrás: https://doiorg/101086/671912 [2022 november 10] 5. Restivo, Lauren: Why startups need libraries (and librarians) = The Serials Librarian, Vol 67. No 1 2014 31–37 p Forrás: https://doiorg/101080/0361526X2014915610 [2022 november

10.] 6. JONES, Sara: Optimizing public library resources in a post COVID-19 world = Journal of Library Administration, Vol. 60 No 8 2020 951–957 p Forrás: https://doiorg/101080 /01930826.20201820281 [2022 november 10] 7. Smith, Mark: Top ten challenges facing public libraries = Public Library Quarterly, Vol 38 No. 3 2019 241–247 p Forrás: https://doiorg/101080/0161684620191608617 [2022 november 10.] és LEORKE, Dale – WYATT, Danielle – MCQUIRE, Scott: More than just a library: Public libraries in the ‘smart city’. = City, Culture and Society, Vol 15 2018 37–44. p Forrás: https://doiorg/101016/jccs201805002 [2022 november 10] 8. Wyman, Andrea – Imamverdiyev, Mushvig: Global trends and transformations in library science education. = Information and Learning Sciences, Vol 119 No 3–4 2018 215–225. p Forrás: https://doiorg/101108/ILS-11-2017-0110 [2022 november 10] 9. „ a magyar pénzügyi nyelvezetben a pénzügyi kultúra kifejezés vált használatossá mind a

pénzügyi kultúra (financial culture), mind a pénzügyi műveltség (financial literacy) esetében.” Forrás: CSORBA László: Pénzügyi kultúra és pénzügyi műveltség, a pénzügyi magatartás meghatározó tényezői = Pénzügyi Szemle, 65 évf 1 sz 2020 68 p Forrás: https:// doi.org/1035551/PSZ 2020 1 6 [2022 november 10] 10. KISZL Péter: Pénzügyi kultúra, vállalkozásfejlesztés, képzés: a könyvtár mint a gazdasági fejlődés egyik záloga. In: Kiszl Péter – Csík Tibor (szerk): Valóságos könyvtár – könyvtári valóság Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2018 Budapest, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet, 2018. 91–101 p Forrás: https://doi org/10.21862/vkkv201891 [2022 november 10] 11. “A combination of financial awareness, knowledge, skills, attitudes and behaviours necessary to make sound financial decisions and ultimately achieve individual financial wellbeing” Forrás: OECD: Recommendation of the

Council on Financial Literacy, OECD/ LEGAL/0461, 2020. 6 p https://legalinstrumentsoecdorg/en/instruments/OECDLEGAL-0461 [2022 november 10] 12. “The process by which financial consumers/investors improve their understanding of financial products, concepts and risks and, through information, instruction and/or objective advice, develop the skills and confidence to become more aware of financial risks and opportunities, to make informed choices, to know where to go for help, and to take other effective actions to improve their financial well-being.” Forrás: OECD: Recommendation on Principles and Good Practices for Financial Education and Awareness, 2005. 4 p Forrás: https://www.oecdorg/finance/financial-education/35108560pdf [2022 november 10] 220 A pénzügyi kultúra könyvtári fejlesztésének magyarországi. 13. OECD: Financial competence framework for adults in the European Union 11 January 2022.

https://wwwoecdorg/finance/financial-competence-framework-for-adults-in-theeuropean-unionhtm [2022 november 10] 14. “The framework promotes a shared understanding of the financial competences adults need to make sound decisions on personal finance. It supports public policies, financial literacy programmes and educational materials to be developed by EU Member States, educational institutions, industry and individuals. It also supports the exchange of good practices by policy makers and stakeholders within the EU.” European Union/OECD, Financial competence framework for adults in the European Union, 2022 Forrás: https://wwwoecd org/finance/financial-education/financial-competence-framework-for-adults-in-the-european-union.htm [2022 november 10] 15. European Commission: DigComp Forrás: https://joint-research-centreeceuropaeu/digcomp en [2022 november 10] 16. European Commission: The European Entrepreneurship Competence Framework (EntreComp) Forrás:

https://eceuropaeu/social/mainjsp?catId=1317&langId=en [2022 no­ vember 10.] 17. OECD: OECD/INFE Core competencies framework on financial literacy for MSMEs, 2018. Forrás: https://wwwoecdorg/finance/financial-education/OECD-INFE-corecompetencies-framework-on-financial-literacy-for-MSMEspdf [2022 november 10] 18. OECD: G20/OECD INFE Core competencies framework on financial literacy for adults Forrás: https://www.oecdorg/daf/fin/financial-education/Core-Competencies-Framework-Adultspdf [2022 november 10] 19. OECD: OECD/INFE Core competencies framework on financial literacy for youth, 2015 Forrás: https://www.oecdorg/daf/fin/financial-education/Core-Competencies-Framework-Youthpdf [2022 november 10] 20. European Union/OECD: Financial competence framework for adults in the European Union, Excel data, 2022. Forrás: https://wwwoecdorg/daf/fin/financial-education/EUOECD-Financial-Competency-Framework-for-Adults-Excelxlsx [2022 november 10] 21. OECD: OECD/INFE 2020 International

Survey of Adult Financial Literacy, 2020 Forrás: https://www.oecdorg/financial/education/oecd-infe-2020-international-survey-of-adultfinancial-literacypdf [2022 november 10] 22. OECD: OECD/INFE 2020 International Survey of Adult Financial Literacy, 2020 16 p 23. IFLA: Libraries and the Sustainable Development Goals: A Storytelling Manual, 2018 Forrás: https://wwwiflaorg/files/assets/hq/topics/libraries-development/documents/sdgstorytelling-manualpdf [2022 november 10] 24. KISZL Péter – WINKLER Bea: Libraries and financial literacy = Reference Services Review, 2022 Forrás: https://doiorg/101108/RSR-01-2022-0005 [2022 november 10] 25. KISZL Péter – WINKLER Bea: Könyvtárak és a pénzügyi kultúra 1 rész Keretrendszer = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 69. évf 7 sz 2022 342–357 p Forrás: https://doi org/10.3311/tmt13186 [2022 november 10] 26. FAULKNER, Ash E: Financial literacy around the world: What we can learn from the national strategies and contexts of the

top ten most financially literate nations = The Reference Librarian, Vol 63 No 1–2 2022 1–28 p Forrás: https://doiorg/101080/0276387 7.20212009955 [2022 november 10] 221 Kiszl Péter 27. FAULKNER, Ash E: Financial literacy resources in US public libraries: website analysis = Re­ ference Services Review, 2022. Forrás: https://doiorg/101108/RSR-02-2022-0008 [2022 november 10.] 28. Journal of Business & Finance Librarianship: Forrás: https://wwwtandfonlinecom/journals/wbfl20 [2022 november 10] 29. ALA: Financial Literacy Education in Libraries: Guidelines and Best Practices for Service has been created by a working team drawn from the Business Reference and Services Section (BRASS) of RUSA, under the direction of an advisory group of experts in financial literacy, 2014. Forrás: http://wwwalaorg/rusa/sites/alaorgrusa/files/content/FLEGuidelines Final September 2014pdf [2022 november 10] 30. ALA: Programming Librarian A website of the American Library Association Public

Programs Office Forrás: https://programminglibrarianorg/blogs?library type=All&topic= 1852&target audience=All [2022. november 10] 31. ALA: Financial Literacy in Public Libraries: A Guide for Building Collections Forrás: https://libguides.alaorg/finra-ore/personalfinance [2022 november 10] 32. ALA: Smart Investing@Your Library Forrás: https://smartinvestingalaorg [2022 november 10] 33. ALA: Thinking Money for Kids Forrás: https://tm4kalaorg [2022 november 10] 34. A táblázatot a szerző készítette 35. New York Public Library: Money Matters Pro Forrás: https://sitesgooglecom/a/nyplorg/ money-matters/home [2022. november 10] 36. New York Public Library: Money Matters Forrás: https://wwwnyplorg/help/gettingoriented/money-matters-flc [2022 november 10] 37. MCDONOUGH, Kristin: Money matters@ NYPL: An invested staff is key = College & Research Libraries News, Vol 75 No 4 2014 194–196 p Forrás: https://doiorg/105860/ crln.7549105 [2022 november 10] 38. New York Public

Library: New York StartUP! Business Plan Competition Forrás: https:// sites.googlecom/nyplorg/nystartupbizplancomp-/home [2022 november 10] 39. British Library: Business & IP Centre Forrás: https://wwwbluk/business-and-ip-centre [2022. november 10] 40. KISZL Péter: Fenntarthatóság és társadalmi hasznosság: gazdaságfejlesztés innovatív könyvtári eszközökkel = Könyvtári Figyelő, 67 évf 2 sz 2021 185–218 p Forrás: https://epa oszk.hu/00100/00143/00365/pdf/EPA00143 konyvtari figyelo 2021 02 185-218pdf [2022. november 10] 41. TERTÁK Elemér: Pénzügyi oktatás a világban = Gazdaság és Pénzügy, 9 évf 1 sz 2022 20–49. p Forrás: https://doiorg/1033926/GP202212 [2022 november 10] és KOVÁCS Levente – PÁSZTOR Szabolcs: A pénzügyi kultúra az európai oktatásban. = Gazdaság és Pénzügy, 9. évf 1 sz 2022 50–67 p Forrás: https://doiorg/1033926/GP202213 [2022 november 10.] 42. Okosan a pénzzel! Forrás: https://wwwokosanapenzzelhu [2022 november

10] 43. OTP Fáy András Alapítvány Forrás: https://wwwotpfayalapitvanyhu [2022 november 10] 44. Pénziránytű Alapítvány Forrás: https://penziranytuhu [2022 november 10] 45. MNB: Pénzügyi Navigátor Forrás: https://wwwmnbhu/fogyasztovedelem [2022 november 10] 222 A pénzügyi kultúra könyvtári fejlesztésének magyarországi. 46. K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő Forrás: https://wwwkh-vigyazzkeszpenzhu [2022. november 10] 47. KISZL Péter: Pénzügyekben tudatos generációk - könyvtári támogatással? A fiatalkori pénzügyi nevelés nemzetközi és hazai programkörnyezete = Könyv és Nevelés, 22 évf 3–4 sz 2020. 7–35 p Forrás: https://epaoszkhu/03300/03300/00032/pdf/EPA03300 konyv es neveles 2020 3-4 007-035.pdf [2022 november 10] 48. Oktatási Hivatal: Kerettantervek egyes iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, tantárgyra, vagy sajátos köznevelési feladat teljesítéséhez. Forrás:

https://wwwoktatashu/kozneveles/kerettantervek/2020 nat/kerettanterv 7 melleklet [2022 november 10] 49. 110/2012 (VI 4) Korm rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról Forrás: https://njthu/jogszabaly/2012-110-20-22 [2022 november 10] 50. Ua 51. Digitális Jólét Program: DSS – Magyarország Digitális Startup Stratégiája Forrás: https:// digitalisjoletprogram.hu/hu/tartalom/dss-magyarorszag-digitalis-startup-strategiaja [2022 november 10.] 52. Digitális Jólét Program: Hungarian Startup University Program Forrás: https://hsupnkfih gov.hu [2022 november 10] 53. KISZL Péter: Hogyan tovább? Üzleti információszolgáltatás a magyarországi könyvtárakban = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 51 évf 9 sz 2004 371–378 p Forrás: https://tmt.omikkbmehu/tmt/article/view/1578 [2022 november 10] 54. KISZL Péter: Business – informatikus könyvtáros hallgatóknak A vállalkozói, üzleti információ oktatása a felsőfokú

könyvtárosképzésben = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 51 évf 11 sz 2014 484–494 p Forrás: https://tmtomikkbmehu/tmt/article/ view/1656 [2022. november 10] és KISZL Péter: Pénzügyi kultúra a könyvtár- és információtudományi képzésben = Képzés és Gyakorlat, 20 évf 1–2 sz 2022 [megjelenés alatt] 55. OSZK Könyvtári Intézet: Képzési terv 2022 Forrás: https://kioszkhu/sites/default/files/ dokumentumtar/kepzesiterv 2022 honlapra 16.pdf [2022 november 10] 56. Sheppard, Beverly [et al]: National Impact of Library Public Programs Assessment: Phase 1, A White Paper on the Dimensions of Library Programs & the Skills and Training for Library Program Professionals, New Knowledge Publication #IML.07420707 Chicago, American Library Association & New Knowledge Organization, 2019. Forrás: https://nilppa.org/wp-content/uploads/2019/06/NILPPA Phase-1-white-paperpdf [2022. november 10] 57. KISZL Péter: The financial literacy competency map of librarians

In: Gómez Chova, Luis – López Martínez, Agustín – Lees, Joanna (Eds.): EDULEARN22 Proceedings Valencia, IATED, 2022. 6209–6218 p Forrás: https://doiorg/1021125/edulearn20221465 [2022 november 10.] 58. ELTE LIS: Pénzügyi kultúra fejlesztése a könyvtárakban – felmérés 2022 május 26 Forrás: http://elte-lis.blogspotcom/2022/05/penzugyi-kultura-fejlesztesehtml [2022 november 10.] 59. ALA: Smart investing@your library Online courses Forrás: https://smartinvestingalaorg/ staff-training/on-line-self-paced-reference-course [2022. november 10] 60. ALA: Smart investing@your library Building partnerships Forrás: https://smartinvesting ala.org/building-partnerships [2022 november 10] 223 Kiszl Péter 61. ALA: Smart investing@your library Model programs Forrás: https://smartinvestingala org/model-programs [2022. november 10] 62. ALA: Smart investing@your library Manager tools Collection management for personal finance and investing resources. Forrás:

https://smartinvestingalaorg/staff-training/stafftraining-toolkit/#collection [2022 november 10] 63. ALA: Smart investing@your library Marketing Forrás: https://smartinvestingalaorg/marketing [2022 november 10] 64. ALA: Thinking money for all kids Forrás: http://tm4kalaorg [2022 november 10] 65. FINRA – ALA: Thinking money for all kids: diverse and inclusive reads to teach young people about money. Forrás: https://wwwalaorg/tools/sites/alaorgtools/files/content/ TM4AK booklet WEB 030122.pdf [2022 november 10] 66. ALA: Thinking money for kids program models [Financial literacy program ideas for inspiration] Forrás: https://smartinvestingalaorg/wp-content/uploads/2021/02/ThinkingMoney-for-Kids-Program-Modelspdf [2022 november 10] 67. Digitális Jólét Program: DOS – Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája Forrás: https:// digitalisjoletprogram.hu/hu/tartalom/dos-magyarorszag-digitalis-oktatasi-strategiaja [2022. november 10] 68. JAKOVÁC Katalin – NÉMETH Erzsébet:

A pénzügyi kultúra nemzeti stratégiái: tapasztalatok és tanulságok = Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 5 évf 1 sz 2017 201 p Forrás: https://folyoirat.ludovikahu/indexphp/ppbmk/article/view/1893/1182 [2022 november 10.] 69. JAKOVÁC – NÉMETH: i m 200 p Kiszl Péter könyvtáros és közgazdász végzettségű habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének igazgatója, az Információtudományi, valamint a Könyvtártudományi Tanszék és a Könyvtártudományi Doktori Program vezetője, az informatikus könyvtáros BA, a könyv­tár- és információtudomány MA szak felelőse. Kutatási területei: információ- és tudásmenedzsment, üzleti in­formáció, pénzügyi kultúra és a könyvtárak, könyvtár- és információtudományi képzések fejlesztése. ORCID: 0000-0003-2992-295X 224 Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2022. Szerk Kiszl

Péter, Németh Katalin Budapest, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet. 2023 225–236 Tanárképzés, tanulási környezet, transzverzális kompetenciák: a könyvtárostanár osztatlan tanárképzés néhány tanulsága Németh Katalin ELTE BTK KITI, egyetemi adjunktus TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtár- és Információtudományi Intézetében 2017ben az osztatlan tanárképzés keretében megindult a könyvtárostanár-képzés. Az azóta eltelt öt tanév alatt közel száz hallgató kezdte meg ezen a szakon a tanulmányait. Jelen tanulmány az országos felvételi statisztikákat elemezve mutatja be a könyvtárszak mellé választott szakokat, továbbá azt, hogy a leendő tanárok szakpárválasztása miként segítheti majd a közoktatásban tanuló diákok transzverzális kompetenciáinak fejlesztését. A 2020 évi Nemzeti Alaptanterv (NAT) támogatja, hogy a pedagógusok segítsék a problémamegoldási, illetve

jelenségértelmezési folyamatokat az iskolán kívüli helyszínek (könyvtár, múzeum, levéltár, színház, koncert) bevonásával. A témahetek, projektnapok szervezése során a NAT szorgalmazza a pedagógusok együttműködését is. Ez utóbbi lehetőséget biztosít a multidiszciplináris oktatásra, az egyes tantárgyak szervezett, összefüggő, illetve kapcsolódó tartalmainak integrálására A felsoroltak oktatásba való beillesztése hozzájárulhat a tanulók hatékony, tudatos, sikeres életvezetésének, illetve a későbbi munkavállaláshoz szükséges kompetenciáinak kialakításához. Könyvtárostanár osztatlan képzés az ELTE-n A digitális kompetenciák, az információ- és a médiaműveltség, a kritikus és etikus forráshasználat a tudás alapú társadalomban kiemelt jelentőségűek. Oktatásuk és fejlesztésük össztantárgyi feladat, amihez az iskolai könyvtár és a könyvtárostanár képes megteremteni a szükséges és optimális

körülményeket és feltételeket A 283/2012 (X 4) Korm. rendelet a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanár szakok jegyzékéről1 c. dokumentumban jelent meg a könyvtárostanár osztatlan mesterképzési szak. A 8/2013 (I 30) EMMI rendelet a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanár szakok képzési és kimeneti követelményeiről2 c. jogszabálynak megfelelően a 2012-es Nemzeti Alaptantervvel3 összhangban 2014-ben akkreditáltatta a képzést az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Könyvtár- és Információtudományi Intézete (ELTE BTK KITI).4 Az oktatás 2017 szeptemberében indult az intézményben, majd 2018-tól elérhetővé vált az ún. rövid ciklusú tanárképzés is5 https://doi.org/1021862/vkkv2022225 225 Németh Katalin Az osztatlan könyvtárostanár képzés kötelezően kétszakos, a könyvtári ismeretek mellé egy másik szakot is meg kell jelölnie a

felvételiző hallgatóknak. A választható szakok köre folyamatosan bővült, így a 2022-es általános felvételi eljárásban nappali tagozaton a következő szakokkal társítható az ELTE kínálatában: angol nyelv és kultúra, biológia, bolgár és nemzetiségi bolgár nyelv és kultúra, fizika, földrajz, hittan (hittanár-nevelőtanár)6, horvát és nemzetiségi horvát nyelv és kultúra, informatika (digitális kultúra), kémia, lengyel és nemzetiségi lengyel nyelv és kultúra, magyar, matematika, német és nemzetiségi német nyelv és kultúra, német nyelv és kultúra, román és nemzetiségi román nyelv és kultúra, szerb és nemzetiségi szerb nyelv és kultúra, szlovák és nemzetiségi szlovák nyelv és kultúra, szlovén és nemzetiségi szlovén nyelv és kultúra, testnevelés, történelem és állampolgári ismeretek, ukrán és nemzetiségi ukrán nyelv és kultúra. Magyarországon jelenleg a Debreceni Egyetemen (DE), az Eszterházy Károly

Katolikus Egyetemen (EKKE), az ELTE-n, a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) és a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) lehet osztatlan tanárképzésben könyvtárostanár végzettséget szerezni. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE), valamint a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola (SSZHF) egyetemközi együttműködés keretében kínálja a hittanár-nevelőtanár képzés mellé a könyvtárostanárit A szláv nyelvek kerültek be utolsóként a választható szakpárok közé, a 2022-es év az első, amikor lehet rájuk jelentkezni. Itt kell megjegyezni, hogy az újlatin nyelvek közül jelenleg kizárólag a román nyelv válaszható. A könyvtár- és információtudomány (library- and information science) interdiszciplináris tudományterület, melyet jól mutat, hogy a különböző felsőoktatási intézmények eltérő karain található a BA- és/vagy MA-képzés.7 A könyvtárostanár képzés esetében még összetettebb a kép, mivel a szakpárok miatt más és

más lehet a hallgatók alapkara. A 2017-es indulás óta közel száz hallgató kezdte meg tanulmányait könyvtárostanár képzésen az ELTE-n. A hallgatók országszerte az angol, a történelem és a magyar nyelv és irodalom szakokat részesítik előnyben egyéb lehetőségekkel szemben (1. ábra) Ugyanez a tendencia figyelhető meg az ELTE esetében is, noha a történelem összességében népszerűbb az angolnál, azonban a dobogó harmadik helyén itt is a magyar nyelv és irodalom található (2. ábra) 226 Tanárképzés, tanulási környezet, transzverzális kompetenciák. 1. ábra: 2017–2021 között könyvtárostanár osztatlan tanárképzésre jelentkezett hallgatók által megjelölt szakok a hazai felsőoktatási intézményekben8 2. ábra: 2017–2021 között könyvtárostanár osztatlan tanárképzésre jelentkezett hallgatók által megjelölt szakok az Eötvös Loránd Tudományegyetemen9 A vizsgált időszakban közel ezer hallgató (995 fő)

jelentkezett az ország valamely felsőoktatási intézményébe osztatlan könyvtárostanár képzésre. Közülük 195 fő nyert felvételt, ez a jelentkezők 19,6%-a Az ELTE-n hasonló arányok láthatók, a 411 jelentkező 21%-a jutott be a választott képzésre. A három, tipikus bölcsész szak után a legnépszerűbb a természettudományok körébe tartozó matematika, ami jóval szerényebben követi az említett képzéseket. 227 Németh Katalin 3. ábra: 2017–2021 között könyvtárostanár osztatlan tanárképzésre felvett hallgatók által megjelölt szakok a hazai felsőoktatási intézményekben10 4. ábra: 2017–2021 között könyvtárostanár osztatlan tanárképzésre felvett hallgatók által megjelölt szakok az Eötvös Loránd Tudományegyetemen11 A 3. és 4 ábrát összehasonlítva megfigyelhető, hogy az ELTE KITI-ben indult valamennyi szakpár, melyre országszerte felvételt nyertek hallgatók Azonban az is jól látható, hogy szinte ugyanaz a

népszerűségi sorrend alakult ki, mint az országos adatok szerint. 2017 és 2021 között az alábbi szakpárok indulhattak: történelem, angol, magyar, 228 Tanárképzés, tanulási környezet, transzverzális kompetenciák. matematika, informatika, német, német nemzetiség, földrajz. A három leggyakoribb szakpár tehát épp azokat a tantárgyakat tükrözi, melyek a legszorosabban kapcsolódnak az írással, az olvasással és általában a kommunikációval összefüggő kompetenciákhoz, így a leendő tanároknak lehetőségük van ezek minél sokoldalúbb fejlesztésére. Transzverzális kompetenciák A könyvtárostanár különleges helyzetben van az iskolákban, ami egyszerre rendkívül megterhelő, de egyúttal sok lehetőséget és kihívást is kínál. A 2012-es NAT-hoz képest a 2020-as alaptanterv12 kevésbé hangsúlyozza és egyértelműsíti a könyvtári ismeretek oktatásának szükségességét, azonban az vitathatatlan, hogy számos olyan

kapcsolódási pontot kínál, amely mentén továbbra is beépíthető egy adott iskola helyi tantervébe. 2020 előtt elsősorban a magyar nyelv és irodalom, valamint az informatika volt a két fő befogadó tárgy, de a könyvtárhasználati óra mellett a könyvtárhasználatra épülő szaktárgyi óra lényegében bármely oktatott tantárgyat jelentheti. A NAT 2020 fő témakörei között megtaláljuk az 5–8. évfolyamon a magyar nyelv tantárgy részeként a „könyv- és könyvtárhasználat, a kultúra helyszínei” egységet, melyet megelőzően az 1–4. évfolyamot elvégző tanuló a nevelési-oktatási szakasz végére „könyvet kölcsönöz a könyvtárból, és azt el is olvassa, élményeit, gondolatait megosztja”, valamint „bővíti a témáról szerzett ismereteit egyéb források feltárásával, gyűjtőmunkával, könyvtárhasználattal, filmek, médiatermékek megismerésével”.13 Az Európai Unió az oktatási célokat újragondolva fogalmazta meg

az ún. transzverzális készségekkel kapcsolatos állásfoglalását, melyek közös jellemzője, hogy valamennyi a hétköznapi feladatok ellátásában, a mindennapi életben való helytállásban szükséges. „A transzverzális készségek, többek között a kritikus gondolkodás, a kezdeményezőkész­ség, a problémamegoldás és a közös munkavégzés képessége felkészítik az egyéneket az életpályák napjainkban jellemző változatos és kiszámíthatatlan alakulására.”14 Ezt látjuk a finn modellben is, ami a tantárgyi kompetenciákat ún. transzverzális kompetenciákként határozza meg, és a tudást, készségeket és képességeket kiegészíti az értékekkel és az akarattal Összekapcsolja a különböző szakterületeket, miközben megteremti az egyes témák közötti átlépés lehetőségét, ami hozzájárul a diákok személyes fejlődéséhez, de ami egyúttal az állampolgári aktivitás előfeltétele is.15 A 2014-es finn tantervi reform

kompetenciarendszerének hét területe egymáshoz is szorosan kapcsolódik, de a könyvtárakban – az iskolai mellett a közkönyvtárakban – is fejleszthető. 1. Gondolkodás és a tanulás tanulása; 2. Kulturális ismeretek, kommunikáció, interakció, kifejezőkészség, önkifejezés; 3. Napi életvezetés, öngondoskodás, saját magunkkal és másokkal való törődés; 4. Ismeretközlési és befogadási sokoldalúság, írni-olvasni tudás (multiliteracy); 5. Digitális kompetencia; 229 Németh Katalin 6. Vállalkozói, munkával kapcsolatos készségek; 7. Fenntartható jövő építésében való részvétel16,17 A tudásalapú társadalomban érvényesülni tudó állampolgárok képzéséhez a XXI. századi kompetenciák (5 ábra) a holland oktatási rendszerben is megjelennek Az elemi iskola végére ugyanis az elérendő tanulási célok között 6 kereszttantervi kompetenciaterületet nevesítenek: „munkához való viszony, tervezett munkavégzés, tanulási

képességek, új média használata, szociális képességek, énkép”.18 5. ábra: A XXI századi kompetenciák holland modellje19 Vitathatatlan, hogy szükség van olyan általános kompetenciákra, amelyek lehetővé teszik az alkalmazkodást a változásokhoz, miközben hozzájárulnak „a munka minőségét befolyásoló motiváltsághoz és a munkával való elégedettséghez is”.20 Visszatérve a magyar rendszerhez, a NAT 2020 szerint az általános iskola felső tagozatán a történelmi ismeretek területén a tanuló a nevelési-oktatási szakasz végén „megadott szempontok alapján, tanári útmutatás segítségével történelmi információkat gyűjt különböző médiumokból és forrásokból (könyvek, atlaszok, kronológiák, könyvtárak, múzeumok, médiatárak, filmek; nyomtatott és digitális, szöveges és vizuális források)”.21 Részletes kompetencialistát találunk a 9–12. évfolyamra vonatkozóan az ismeretszerzés és forráshasználathoz

kapcsolódóan: 230 Tanárképzés, tanulási környezet, transzverzális kompetenciák. • • • • • • • „önállóan tud használni általános és történelmi, nyomtatott és digitális információforrásokat (tankönyv, kézikönyvek, szakkönyvek, lexikonok, képzőművészeti alkotások, könyvtár és egyéb adatbázisok, filmek, keresők); önállóan információkat tud gyűjteni, áttekinteni, rendszerezni és értelmezni különböző médiumokból és írásos vagy képi forrásokból, statisztikákból, dia­ gramokból, térképekről, nyomtatott és digitális felületekről; tud forráskritikát végezni és különbséget tenni a források között hitelesség, típus és szövegösszefüggés alapján; képes azonosítani a különböző források szerzőinek a szándékát, bizonyítékok alapján értékeli egy forrás hitelességét; képes a szándékainak megfelelő információkat kiválasztani különböző műfajú forrásokból;

összehasonlítja a forrásokban talált információkat saját ismereteivel, illetve más források információival és megmagyarázza az eltérések okait; képes kiválasztani a megfelelő forrást valamely történelmi állítás, vélemény alátámasztására vagy cáfolására.”22 A biológiával kapcsolatban szintén olvasható, hogy a tantárgy tanulásának egyik célja, hogy a tanuló „tudjon biológiai vonatkozású információkat keresni, azok hitelességének, használhatóságának elemzéséhez széleskörűen tájékozódjon könyvtári és egyéb adatbázisok, nyomtatott és digitális források segítségével.”23 Számos további tantárgynál szerepel a célok között, hogy „ismeretei bővítéséhez nyomtatott és digitális forrásokat használ.”24 Ennél konkrétabb példa: „az egészséggel, életmóddal foglalkozó weboldalak, tematikus média források információit kritikusan elemzi, igyekszik tudományos bizonyítékokra alapozott híreket,

érveket és tanácsokat elfogadni.”25 Az itt felsorolt szempontok is alátámasztják, hogy kiemelten fontos, hogy a leendő könyvtárostanárok tisztában legyenek a hagyományos és online források magasszintű értékelésével, és a digitális média uralta világban a szándékos, valamint a félreértésből fakadó álhírek, téves üzenetek felismerését a diákjaiknak is meg tudják tanítani.26 A fenti célok kétféle módon is elérhetők, egyrészt a kettős óravezetéssel, amikor a szaktanár és a könyvtárostanár együttműködve, közösen tartanak foglalkozást, vagy a kettős végzettséggel rendelkező oktató által, aki képes tudatosan beépíteni óratervébe a szaktárgyhoz kapcsolódó információkeresés révén a könyvtáros kompetenciákat. A hétköznapokban való érvényesüléshez és boldoguláshoz olyan egyéb területek is fontosak, mint például a pénzügyi tudatosság, melyre számos jól bevált gyakorlat van nem csak külföldön,

hanem a magyar iskolákban is.27 Az ismeretszerzés és megosztás egyik XXI századi további kulcsfogalma a felelősségvállalás Mindamellett, hogy képesek vagyunk utánajárni, ellenőrizni egy-egy információt, és azt megfelelő formában továbbadni másoknak, feltételezi, hogy kialakult bennünk a belső igény és igényesség, hogy meg is tegyük. Az iskolai könyvtáros egyik feladata tehát a tájékozódva tanulás támogatása28 231 Németh Katalin Tanulási környezet Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye alapján „elő kell segíteni a gyermek személyiségének kibontakozását, valamint szellemi és fizikai tehetségének és képességeinek a lehetőségek legtágabb határáig való kifejlesztését”.29 Ezt nem csak a megfelelő tananyaggal és a jól képzett oktatókkal, hanem a motiváló tanulási környezettel is tovább lehet támogatni. A NAT 2020 is kimondja, hogy a „tanulás közvetlen helyszíneként használt helyiségeket (kiemelten

osztálytermeket) lehetőség szerint úgy kell biztosítani, hogy a különböző tanulásszervezési eljárások alkalmazásához a berendezések rugalmasan és gyorsan átalakíthatók legyenek, illeszkedjenek az osztályba járó tanulók korosztályi és egyéni szükségleteihez, valamint nyugodt, biztonságos és támogató tanulási környezetet teremtsenek valamennyi tanuló számára. Lehetőség szerint biztosítani kell, hogy a tanulók a foglalkozásokon IKT és digitális eszközöket (számítógép, más iskolai vagy saját eszköz), internetkapcsolatot és prezentációs eszközöket vehessenek igénybe, valamint hozzáférhetővé váljanak a hagyományos iskolai és az elektronikus könyvtárak egyaránt.”30 Az eltérő környezet, így az újabb ingerek motiválhatják a gyerekeket. Az iskola és a települési könyvtár lehetővé teszi a forrásalapú tanulást, teret biztosít a kreativitás, a változatos munkaformák alkalmazására. Célszerű minél kisebb

korban, így az általános iskola alsó tagozatán (is) célzottan megismertetni a diákokkal a könyvtári tereket, az alapvető könyvtárhasználatot, hogy a későbbiekben lehessen erre építeni a különböző szaktárgyakban. A könyvtárban a gyerekek kézbe vehetik a különböző dokumentumokat, amit otthon nem mindannyian tudnak megtenni31 Az iskolai könyvtár ideális helyszín mind az egyéni tanulás, mind a csoportos foglalkozások számára, mivel lehetővé teszi a forrásalapú tanulás, a projektben való aktív részvételt. A projekt során egy választott témához kapcsolódva végeznek a diákok kutatást, elemzik a rendelkezésre álló információkat, melyek segítségével saját terméket készítenek, kiállítást szerveznek. A jó témaválasztásnak köszönhetően a közös munka közbeni tanulás nem korlátozódik csupán új ismeretek elsajátítására, hanem számos egyéb készség is fejlődik. A közös, kooperatív tevékenység segíti a

csapatmunka, az együttműködés, a nyitottság, vagy épp a tolerancia, tehát több szociális kompetencia erősítését. Utóbbiakhoz járul hozzá a könyvtár, mint közösségi tér koncepció, ami szintén lehetőséget teremt az indirekt tanulásra és tanításra. Nemcsak a szövegválasztáson múlhat, hogy a gyerekek mennyire motiváltak például egy adott mű elolvasásában, hanem a feldolgozás módja is jelentős szerepet játszik. Az előkészítő, bevezető óra helyszínének tökéletes választás a könyvtár.32 A magyar nyelv és irodalom tanításhoz az alapvető infrastruktúrán túl szimbolikus jelentőséggel is bír a humán kultúra gyűjtőhelye. Projektmunka keretében dolgozhatjuk fel például egy-egy irodalmi alkotás művelődéstörténeti hátterét, melyhez a különböző lexikonok, szótárak, kézikönyvek forrásként szolgálnak, de közben a diákok megismerkedhetnek ezen kötetek jellegzetességeivel is.33 232 Tanárképzés,

tanulási környezet, transzverzális kompetenciák. Tehetséggondozás színtere is lehet, tanulmányi versenyekre való felkészüléshez is ideális helyszín, de éppúgy a házi feladatot is elkészítheti a diák a könyvtárban. Pótolhatja a tanuló otthonából hiányzó eszközöket, segít a (délutáni) tanulásban, hiszen ott vannak a tanulótársak, valamint maga a könyvtárostanár. A tantárgyak széttagoltsága helyett a sokféle ismeretterülethez kapcsolódó források együtt jelennek meg a könyvtári gyűjteményben, így már az elrendezés is ösztönöz az ismeretek szintetizálására. A házifeladatról, mint pedagógiai gyakorlatról ugyan megoszlanak a vélemények, de gyakorló, a kompetenciákat elmélyítő feladatokra és foglalkozásokra továbbra is szükség van.34 A XXI. századi könyvtár az információszolgáltatás mellett a(z élethosszig tartó) közösségi tanulás helyszíne, ahol lehetőség van arra, hogy az emberek – ötleteiket

egymással megosztva – alkothassanak. A makerspace az informális tanulás és a digitális kompetenciafejlesztés tere. A digitális archívumok, online források, audiovizuális tartalmak mellett a könyvtárak hozzáférést kínálnak olyan technikai eszközökhöz, melyeket magánszemélyként nem tudnánk otthonunkban használni, így viszont akár másokkal együtt alkothatunk. A Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (International Federation of Library Associations and Institutions – IFLA) iskolai könyvtáraknak szóló útmutatójában felhívja a figyelmet a funkcionális terek közt kialakítandó csoportos munkavégzésre alkalmas alkotói tér létrehozására.35 A robotika és a programozás az olvasott szöveg feldolgozásához is felhasználható, ami fejleszti a gyerekek számos kompetenciáját, mint a térlátás, finommotorika stb., miközben olvasásra ösztönöz36 Az ELTE könyvtárostanár hallgatói az Infokommunikációs

rendszerek és kompetenciák című kurzuson ismerkedhetnek például a robotika, a stop motion és az interaktív tábla használatával, hogy leendő tanárként tovább tudják adni az élményalapú tanulás során elsajátított ismereteket.37 A szakmódszertani kurzusokon a hallgatók a másik szakjukhoz kapcsolódóan is készítenek óraterveket, melyeknek tartalmaznia kell könyvtárhasználattal, információfeldolgozással összefüggő elemeket, majd mikrotanítás keretében be is mutatják. Így az új IKT-eszközök bevonásával önálló könyvtári órák, valamint könyvtárhasználaton alapuló szaktárgyi órák megtartására is képessé válnak. A könyvtárhasználat és az információkeresés interdiszciplinaritása miatt össz­tan­ tár­g yi, illetve tantárgyközi feladat, így mind a diákok, mind a könyvtárosok munkájának értékelése is több módon zajlik. A folyamatos – legfőképpen szöveges – (ön)reflexió biztosítja, hogy az esetleges

hibákból is tudjunk tanulni.38 Záró gondolatok A megfelelő képzettséggel és motivációval rendelkező könyvtárostanárok szerepe kiemelt jelentőségű nem csak az olvasásra ösztönzésben és az olvasásfejlesztésben, hanem számos egyéb, a XXI. században nélkülözhetetlen kompetencia átadásában, valamint elmélyítésében. A NAT 2020 ugyan számos ponton kiemeli ezen képességeket, mint tanulási eredményeket, de a megelőző ismeretek tudatos előkészítése és tanítása hiányzik 233 Németh Katalin A kétszakos tanárképzés egyik lehetősége, hogy a leendő könyvtárostanárok a másik végzettségükhöz kapcsolódó szaktárgyi és szabadidős foglalkozásokon is tudatosan beépítsék az információs műveltség, a digitális kultúra, valamint a könyvtárhasználat minél több elemét. Hosszabb távon pedig a teljes tantestülettel együttműködve elősegíthetik a különböző információkat és információforrásokat tudatosan és

magabiztosan felkutató és használó fiatalok oktatását. Jegyzetek és irodalom 1. 283/2012 (X 4) Korm rendelet a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről. Forrás: https://netjogtarhu/jogszabaly?docid=a1200283kor [2022. márc 2] 2. 8/2013 (I 30) EMMI rendelet a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyestanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről. Forrás: https://njthu/ jogszabaly/2013-8-20-5H.3 [2022 március 2] 3. 110/2012 (VI 4) Korm rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról Forrás: https://njthu/jogszabaly/2012-110-20-222 [2022 március 2] 4. BARÁTNÉ HAJDU Ágnes – NÉMETH Katalin – BODA GÁBORNÉ KÖNTÖS Nelli: Az osztatlan könyvtárostanár mesterképzési szak indításának kihívásai az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetében. In: Károly Krisztina – Perjés István (szerk): Tanulmányok a tudós tanárképzés

műhelyeiből Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2015 115– 131. p Forrás: https://wwweltereaderhu/media/2016/01/Tanulmanyok READERpdf [2022. március 2] 5. Az ELTÉ-n jelenleg a 2 féléves, nem tanári diszciplináris mesterképzésre épülő, egyszakos tanári mesterképzésre (60 kredit), a 4 féléves, tanítói alapképzettségre épülő, újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló, egyszakos tanári mesterképzésre (120 kredit), valamint a 4 féléves, egyetemi szintű tanári szakképzettségre épülő, újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló, egyszakos tanári mesterképzésre (120 kredit) lehet jelentkezni nappali és levelező munkarendű változatban. 6. Az Evangélikus Hittudományi Egyetemmel, illetve a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolával együttműködve 7. KISZL Péter: Multidiszciplináris könyvtárosképzés és multifunkciós egyetemi könyvtár a tudásalapú gazdaság kontextusában. In: Szabó Panna –

Székelyné Török Tünde (szerk): Hagyományok és kihívások VIII. Országos Könyvtárszakmai Nap, 2019 Budapest, ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, 2020. 33–35 p Forrás: https://doiorg/1021862/ HagyKihiv 2019.29 [2022 március 2] 8. A grafikont a felvihu adatai alapján a szerző készítette 9. Ua 10. Ua 11. Ua 12. 5/2020 (I 31) Korm rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012 (VI 4) Korm rendelet módosításáról Forrás: https://njthu/ jogszabaly/2020-5-20-22.0 [2022 március 2] 234 Tanárképzés, tanulási környezet, transzverzális kompetenciák. 13. Uo 14. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. Gondoljuk újra az oktatást: beruházás a készségekbe a jobb társadalmi-gazdasági eredmények érdekében. Forrás: https://eur-lex europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A52012DC0669 [2022

március 2] 15. KÁLMÁN Orsolya – SAÁD Judit: Finnország In: Fehérvári Anikó (szerk): Alapkompetenciák fejlesztése öt európai országban Budapest, Eötvös Kiadó, 2019 36 p Forrás: https:// www.eltereaderhu/media/2019/03/Fehervari Alapkompetenciak WEBpdf [2022 március 2] 16. KIS-TÓTH Lajos – GULYÁS Enikő – RACSKO Réka: Transzverzális kompetenciák fejlesztésének pedagógiai módszerei, különös tekintettel a digitális kompetenciára = Educatio, 26 évf. 2 sz 2017 233 p Forrás: https://doiorg/101556/206326201726 [2022 március 2] 17. KÁLMÁN – SAÁD 2019: i m 18. KOPP Erika: Hollandia In: Fehérvári Anikó (szerk): i m 19. KOPP 2019: i m 86 p 20. VASS Vilmos: A tudásgazdaság és a 21 századi kompetenciák összefüggései = Új Munkaügyi Szemle, 1 évf 1 sz 2020 35 p Forrás: https://wwwmetropolitanhu/upload/62972 a5434e437a440115eace52810492fdb4273.pdf [2022 március 2] 21. 5/2020 (I 31) Korm rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról,

bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012 (VI 4) Korm rendelet módosításáról Forrás: https://njthu/ jogszabaly/2020-5-20-22.0 [2022 március 2] 22. Uo 23. Uo 24. Uo 25. Uo 26. SZABÓ, Dóra: Would-be teachers’ digital/information literay comeptencies in the world of contradictory information. = Folia Toruniensia, Vol 21 2021 105–116 p Forrás: https:// doi.org/1012775/FT2021005 [2022 március 2] 27. KISZL Péter: Pénzügyekben tudatos generációk - könyvtári támogatással? : a fiatalkori pénzügyi nevelés nemzetközi és hazai programkörnyezete = Könyv és Nevelés, 22 évf 3–4 sz 2020. 7–35 p Forrás: https://epaoszkhu/03300/03300/00032/pdf/EPA03300 konyv es neveles 2020 3-4 007-035.pdf [2022 március 2] 28. CSÍK Tibor: A használóképzés és az információkeresés könyvtári tanításának keretei In: Csík Tibor (szerk.): Könyvtár és iskola Budapest, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet, 2020 159–160 p Forrás:

https://doiorg/1021862/978-963-489-189-5 [2022. március 2] 29. 1991 évi LXIV törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989 november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről 29 cikk 1a Forrás: https://netjogtarhu/ jogszabaly?docid=99100064.tv [2022 március 2] 30. 5/2020 (I 31) Korm rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012 (VI 4) Korm rendelet módosításáról Forrás: https://njthu/ jogszabaly/2020-5-20-22.0 [2022 március 2] 235 Németh Katalin 31. ANTALNÉ PETROVICS Erika: Könyvtárhasználóvá nevelés az általános iskola alsó tagozatán In: Gombos Péter – Péterfi Rita (szerk): Együtt az olvasóvá nevelésért! Budapest, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 2019. 27–28 p 32. GOMBOS Péter: Olvasóvá nevelés felsőtagozaton? In: Gombos Péter – Péterfi Rita (szerk): i. m 37–38 p 33. FENYŐ D György: A könyvtár és az irodalomóra In: Gombos Péter – Péterfi Rita (szerk): i. m

41–49 p 34. IMRE Nóra – TÖRÖK Balázs – RÉVÉSZ László: A házifeladat szerepe a tanulási környezet alakításában: a Komplex Alapprogram tanulságai = Iskolakultúra, 31 évf 9 sz 2021 25–44. p Forrás: https://doiorg/1014232/ISKKULT20210925 [2022 március 2] 35. SCHULTZ-JONES, Barbara – OBERG, Dianne (szerk): IFLA Iskolai könyvtári útmutató 2 átd kiad Budapest, Könyvtárostanárok Egyesülete, 2016 35 p Forrás: https:// www.iflaorg/wp-content/uploads/2019/05/assets/school-libraries-resource-centers/ publications/ifla-school-library-guidelines-hu.pdf [2022 március 2] 36. MÁRFÖLDI István: Oktatást támogató digitális szolgáltatások a könyvtárakban In: Gombos Péter – Péterfi Rita (szerk): i m 58–59 p 37. Robotika a könyvtárosképzésben Forrás: http://elte-lisblogspotcom/2022/04/robotikakonyvtaroskepzesbenhtml [2022 április 22] 38. BARÁTNÉ HAJDU Ágnes – NÉMETH Katalin: A könyvtárhasználati órák értékelésének speciális

módszerei. In: Károly Krisztina – Homonnay Zoltán (szerk): A tanulás és a tanítás értékelése Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2017 316–327 p Forrás: https://www eltereader.hu/media/2017/07/Diszciplinak 4 READERpdf [2022 március 2] Németh Katalin egyetemi adjunktus, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet oktatási intézetigazgató-helyettese, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének tagja. Kutatási területe: könyvtári menedzsment, ügyfélkapcsolat-menedzsment ORCID: 0000-0003-4608-4855 236 Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2022. Szerk Kiszl Péter, Németh Katalin Budapest, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet. 2023 237–244 Olvasás – terápia, járvány idején Senkei-Kis Zoltán ELTE BTK KITI, egyetemi adjunktus Tartalmi összefoglaló Már a korai olvasáspedagógiai és olvasáspszichológiai vizsgálatok rámutattak az olvasás terápiás

erejére, mely a koronavírus-világjárványhoz hasonló frusztráló helyzetben fokozottan érvényre jut. A Covid-19 és post-Covid időszaka nagy lelki megterhelést okoz mindannyiunknak, érzelmi kimerüléssel, magas stresszel jár. Sokan tapasztalják azt is, hogy a problémamegoldó képességük csődöt mond. Ebben az időszakban nagyon fontos a mentális egészségünk megőrzése Több kutatás számolt be az olvasás újbóli térnyeréséről a pandémia korlátozásokkal teli időszakában (Stip és mtsai, 2020), és ezt alátámasztva hallgatóink is hasonló fejleményekről számoltak be az Olvasáspedagógia, -pszichológia, -szociológia kurzusokon. A kényszerhelyzet okozta feszültség feloldásához, a mentális egészségünk megőrzéséhez járul hozzá az irodalomterápia tudatos alkalmazása is. Friss vizsgálatok ugyancsak alátámasztják, hogy az irodalomterápia klinikai és oktatási környezetben is hatásos (Monroy-Fraustro és mtsai, 2021), mert

csökkenti a stressztünetek mértékét, és elősegíti a helyzettel való megküzdést. Az irodalomterápia (biblioterápia) a személyiségfejlődést támogatja, szövegek élményszintű felhasználásával. Ennek elméleti ismertetése néhány éve szerves részét képezi az alapképzésben oktatott Olvasáspedagógia, -pszichológia, -szociológia kurzusoknak, gyakorlati bemutatása pedig a mesterképzés tananyaga Évről évre egyre több hallgató kutatja szakdolgozatában ezt a témakört. Bevezetés Régóta foglalkoztat az irodalomterápia alkalmazhatósága az oktatásban, a segítő-fejlesztő munkában, az enyhe mentális problémákkal küzdők esetében. Jelen tanulmányban arra keresem a választ, hogy a Covid-19 világjárvány mindannyiunkra gyakorolt negatív hatásait lehet-e ezzel a fajta terápiával enyhíteni. Ehhez a nemzetközi szakirodalmat hívtam segítségül A pandémia kezdete óta számtalan tanulmány, cikk jelent meg a nemzetközi szaksajtóban

az olvasás és az irodalomterápia mentális egészségre gyakorolt jótékony hatásáról. Az olvasás terápiás ereje Már a korai olvasáspedagógiai és olvasáspszichológiai vizsgálatok rámutattak az olvasás terápiás erejére, mely a jelenlegi helyzetben fokozottan érvényre juthat. A Covid-19 és a post-Covid időszaka nagy lelki megterhelést okoz mindannyiunknak: érzelmi kimerühttps://doi.org/1021862/vkkv2022237 237 Senkei-Kis Zoltán léssel, magas stresszel jár. Sokan tapasztalják, hogy a problémamegoldó képességük is csődöt mond. Ebben az időszakban nagyon fontos mentális egészségünk megőrzése Az olvasás gyógyító használatára egy klasszikus példa: az Amerikai Egyesült Államokban az Alabama Katonai Kórházban tudatosan alkalmazták az irodalmi műveket az I. világháborúból hazatért katonáknál a poszttraumás stressz szindróma tüneteinek enyhítésére, nagy sikerrel. Olyan témájú irodalommal próbálkoztak, amelyben a

veteránokéhoz hasonló élethelyzetet jelenített meg a mű1 Az olvasás és a jóllét Az olvasással kapcsolatban megállapították, hogy szükségletkielégítés. Ebben a megközelítésben teljesen lényegtelen a történet hihetősége, valóságtartalma Ami viszont nagyon fontos, hogy az olvasó különböző szükségletei kielégüljenek olvasás közben.2 Az olvasói válasz elmélet (reader response theory), mint olvasmányfeldolgozási módszer az olvasó önreflexiójára helyezi a hangsúlyt. Az olvasás folyamata felfedezésként tekinthető, az olvasó a szöveget a saját helyzetére alapozva értelmezi Ez egy tranzakciós folyamat, melyben az olvasó a saját személyiségével, érzéseivel, gondolataival, élményeivel közelíti meg, dolgozza fel a szöveg tartalmát. Terápiás szempontból fontos, hogy az olvasás folyamata nemcsak a szöveg interpretálásának, a jelentés konstruálásának a folyamata, hanem az olvasó énjének, a problémájának a

megértése is.3 Jóllét (well-being) az egészségesség állapota, vagyis, amikor egy személy jól van, nincs a figyelme a testén, annak működésén, de beletartozik pl. a biztonság, az öröm, a közösség érzése is.4 Az olvasás és a jóllét összefüggéseivel számos kutatás foglalkozik. DeVries és munkatársai 2017-es kutatásukban az olvasás mentális jóllétre gyakorolt hatását vizsgálták5, és kimutatták a következőket: • Segít a saját érzések és attitűdök felismerésében és megértésében. • Pozitív hatást gyakorol a mentalizációs6 képesség fejlődésére. (A mentalizáció a saját és mások elméjének, gondolatainak, érzelmeinek, szándékainak az érzékelése és értelmezése. Ha nagyon leegyszerűsítve szeretnénk gondolkodni erről a fogalomról, akkor úgy is mondhatjuk, hogy emberi mivoltunk egyik kiemelkedő sajátossága, hogy képesek vagyunk egyrészt a saját gondolatainkról, szándékainkról, motivációinkról

gondolkodni, másrészt pedig képesek vagyunk ezt más emberekkel kapcsolatban is megtenni. A mentalizáció nagyban segít abban, hogy megértsük, vagy legalábbis megpróbáljuk megérteni azt, hogy mások mit, miért cselekednek.) • Az olvasás segítségével jobban meg lehet érteni, ki, mit, miért csinál a narratív aspektus miatt, a narráció segítségével. 238 Olvasás – terápia, járvány idején • • • • • Fejleszti a kognitív képességeket hiszen a gondolkodás rugalmasabbá válik, amikor egy-egy problémás helyzetet másféle perspektívából is látunk. Alternatív világlátást ad. Segít az élményeink feldolgozásában (érzelmi feldolgozás). Az olvasás segítségével javulhat a megküzdési és problémamegoldó képesség is (például a stresszel való megküzdésre, szorongás oldására ad mintát). Maga az olvasás folyamata is oldja a szorongást azzal, hogy kiragad a jelen itt és most világából, és egy kiszámíthatóbb

világba juttat. Reeves 2010-es7 és Volpe 2015-ös8 kutatásaikban az olvasást, mint csoportos tevékenységet vizsgálták. Általános megállapításuk, hogy tovább erősödik a pozitív hatás a közösségben történő olvasáskor, illetve az azt kísérő beszélgetéseknek, együtt gondolkodásnak a következtében, továbbá • emeli a jóllét szintjét (a vizsgálatban részt vevők sokkal derűlátóbbak lettek a mindennapi életükkel kapcsolatban); • kedvezően hat a mentális egészségre9 (általánosan javult a közérzetük); • különösen hatékony a pszichés zavarokkal küzdőknél és a poszttraumás stressz szindrómában szenvedők esetében (klinikai környezet); • az idősebb korosztálynál a közös olvasás szerepet játszik a demencia lassításában, illetve segít a meglévő készségek szinten tartásában. Covid-19 és olvasás A Stanford Egyetem kutatása arról számol be, hogy az oktatás példátlan zavarokkal szembesült a Covid-19

világjárvány során.10 A 2020–21-es tanév első 200 napján a vizsgált 2–4 osztályos gyerekek olvasáskészsége lelassult a járvány előtti évekhez képest Különbség mutatkozott abban is, hogy online környezetben tanultak a gyerekek vagy maradhattak az iskolában. Előbbi esetben lényegesen rosszabb eredményeket értek el a megszerezhető készségek terén. A kutatás alátámasztotta, hogy azért fontos az olvasás, mert • elősegíti az önbizalom növekedését; • csökkenti a magányérzetet; • erősíti a családi összetartozást; • minél többet olvasnak a gyerekek, annál gyakorlottabbak lesznek, míg eljutnak arra a szintre, hogy már élvezni kezdik ezt a tevékenységet. (így – hosszabb távon – szabadidős tevékenységgé válhat újra az olvasás). Stip és munkatársai 2020-as kutatásukban megállapítják, hogy az olvasás a pandémia korlátozásokkal teli időszakában sokkal népszerűbb tevékenységgé vált, mint előtte. 239

Senkei-Kis Zoltán Ennek egyik oka lehet, hogy azt a fajta kiszámíthatóságot, amit a világjárvány elvett tőlünk, azt a könyvek által újra meg tudjuk tapasztalni. Az olvasással növelni tudjuk a szubjektív biztonságérzetünket, a szövegek böngészése pedig csökkenti a szorongásszintet11 Irodalomterápia Az irodalomterápia (biblioterápia) a személyiségfejlődést támogatja szövegek élményszintű felhasználásával. A módszer lényege, hogy irodalmi művekből kiindulva, irányított olvasással segíti az önismeret fejlődését Magában foglalja az olvasásélmény megbeszélését és a műből kiinduló, de az egyéni problémákra fókuszáló kreatív szövegalkotást Alkalmazása egyéni vagy csoportos formában valósulhat meg, segítő szakember vezetésével, azaz egy irodalmi szövegeken keresztüli beszélgetés, egy interaktív, kísérő folyamat, melyben közvetítő felületként van jelen a mű, így segítve hozzá a résztvevőket a

problémáik lehetséges megoldásaihoz. Alapvetően a művészetterápiák közé sorolandó, de klinikai környezetben, más gyógyító folyamatok (pl pszichoterápia) részeként is megállja a helyét. A szöveg bármi lehet (regény, novella, vers, dalszöveg stb), a lényeg, hogy ösztönözze a résztvevők közötti eszmecserét, a szöveghez fűzött megjegyzések pedig segítenek pontosítani a mű által sugallt témához fűződő viszonyukat. Ez fontos felismerésekre vezethet saját maguk és mások megítélésében, és némiképp átírhatja a korábbi, rögzült elképzeléseket, újrahangolhatja az egyéni struktúrákat. Egy jól kiválasztott szöveg egyaránt hat a szellemre és a lelki egészségre, és segít észrevenni az elakadásokat Az irodalmi alkotásokon keresztül az egyén közelebb kerül önmagához, meri megélni és felvállalni érzelmeit, oldódik a szorongása, új lehetőségekre, megoldásokra talál a saját életével kapcsolatban. A

módszerben az is jó, hogy bárkinek hasznára válhat, hiszen az önismeret fejlesztésén keresztül az élet legkülönbözőbb – mindannyiunkat érintő – problémáira találhatnak általa megoldást. A szöveg abban segít, hogy megfogalmazhatja a résztvevők helyett azokat a gondolatokat, érzéseket, amiket saját maguk nem voltak képesek, vagy nem mertek, majd ezeken elindulva, felszínre juthatnak az ezzel kapcsolatos, mindenkit foglalkoztató gondolatok, érzések. Kutatások bizonyítják, hogy a kényszerhelyzet okozta feszültség feloldásához, mentális egészségünk megőrzéséhez járul hozzá a szövegek tudatos alkalmazása. Az irodalomterápia fontos funkciót tölthet be a leggyakoribb mentális problémák (szorongás, depresszió) kezelésében. A biblioterápia egy standardizált kezelés az enyhe vagy közepes stressz és szorongás esetén, mely integrálja a gyakorlati készségfejlesztést és az oktatást. Reeves 2010-es kísérlete

bizonyította, hogy a terápiás csoport tagjainál jelentős javulás mutatkozott az enyhe pszichés betegségek terén, mely még 3 hónappal később is éreztette hatását. A terápia annyira hatékonynak bizonyult, hogy javasolták alkalmazását az egészségügyi alapellátásban.12 Egy másik klinikai vizsgálatba 41 pszichés betegségben szenvedő embert vontak be, akiknél rögtön a csoportos terápia után, majd a 6 hónapos utánkövetéskor is 240 Olvasás – terápia, járvány idején szignifikáns javulást tapasztaltak. A résztvevők egybehangzóan rendkívül érdekesnek és hasznosnak találták az irodalomterápiás programot, az jó érzéssel töltötte el őket. Ez is bizonyítja, hogy egy ilyen típusú segítő foglalkozás könnyen végrehajtható klinikai környezetben is.13 McCullis 2012-ben14, míg DeVries és munkatársai 2017-ben15 végeztek olyan vizsgálatot, amiben valamilyen traumát átélő gyerekeken és fiatalkorúakon alkalmazták az

irodalomterápiát. Mindkettő vizsgálat megállapította, hogy az érzelmi, a kognitív és a társas készségek egyaránt fejlődtek a terápiának köszönhetően. Ezen túl az alábbi pozitív eredményeket tapasztalták: • pozitívabb énkép, magasabb önértékelés; • fokozottabb és hatékonyabb önkifejezés; • az érzelmi stressz feloldása; • az emberi viselkedés és motiváció jobb megértése; • fokozott empátia; • az önelfogadás mértékének növekedése; • önreflexiós képesség fejlődése; • annak felfedezése, hogy mások is küzdenek hasonló problémákkal (sorstársak); • a valahova tartozás szükséglete kielégülhet a csoportban; • annak felfedezése, hogy a problémára számos lehetséges megoldás van; • az énhatékonyság és megküzdési készségek fejlődése; • érzelmi fejlődés: az önhibáztatás, bűntudat csökkenése, a depresszió és szorongás, tehetetlenség érzésének csökkenése, asszertivitás,

biztonságérzet növekedése. • társas készségek fejlődése: jobb alkalmazkodás, a társas támogatás jobb kihasználása, javuló társas kapcsolatok, mások tisztelete és elfogadása, csökkenő magányosság. McLaine 2012-ben,16 míg Brewster és McNicol 2021-ben17 végeztek kutatást a de­men­ciá­ ban szenvedő idős emberek között. Ezek alapján bizonyítható, hogy az irodalomterápia alkalmazása hatásos az idős és beteg embereknél is. Segít a demencia elleni küzdelemben, és a meglévő készségek szinten tartásában. Egy ausztrál egészségügyi programban receptre írják föl a témájukban megfelelő könyveket az idős embereknek, melyeket a helyi könyvtárban lehet beváltani, azaz kikölcsönözni. Észak-Angliában pedig a biblioterápia Kirklees-féle személyközpontú megközelítését alkalmazzák, ahol a társadalmi kapcsolatokra helyeződik a hangsúly és a szövegek közös hallgatásával és a csoportos beszélgetéssel segítik a

demens embereket. A jelenlegihez hasonló korábbi krízisek esetén is bevetették már a módszert, elsősorban a segítő szakmákban dolgozók (orvosok, ápolók, szociális munkások stb.) támogatására Itt kifejezetten olyan szövegeket választottak, ami témájában kapcsolódik a megélt krízishez (például Camus: Pestis, Marquez: Szerelem a kolera idején, Th. Mann: Halál Velencében). A terápia csoportosan zajlott és 3–6 hónapig tartott Megállapították, 241 Senkei-Kis Zoltán hogy minél hosszabb a folyamat, annál sikeresebb és tartósabb a depresszió, a szorongás és a stressz tüneteinek enyhítésében.18 Monroy-Fraustro és munkatársai 2021-ben19 669 olyan tanulmányt elemeztek, amely a Co­vid-19 és a biblioterápia kapcsolatát vizsgálta. Arra keresték a választ, hogy lehet-e hatékony az irodalomterápia mentális problémák esetén. A válasz egyértelműen pozitív Megállapították, hogy az irodalomterápia egy olyan alacsony

költségű, nagyon hatásos, multidiszciplináris kezelés, ami összekapcsolja az orvostudományt, a pszichológiát és a bölcsészettudományokat, különös tekintettel az irodalomra, és akár a teljes népességnél alkalmazható a mentális egészség javítására a világjárvány idején. Klinikai környezetben más terápiák kiegészítéseként, egyéb területeken pedig bárki számára hasznos lehet Kiemelik azt is, hogy a gyógyításban van szerepe, nem a megelőzésben. Az irodalomterápia helye a képzésben A nemzetközi trendeket támasztja alá hallgatóink beszámolója a Covid-19 okozta mindennapi nehézségekről. Az utóbbi években egyre többen használják tudatosan az olvasást, illetve az irodalomterápia módszertanát az egyéni problémák enyhítésére, kezelésére Tehetik mindezt annak köszönhetően, hogy az irodalomterápia elméleti ismertetése immár szerves részét képezi az alapképzésben oktatott Olvasáspedagógia,

olvasáspszichológia, olvasásszociológia kurzusoknak, gyakorlati bemutatása pedig a mesterképzés Irodalomterápia című szemináriumának tananyaga, ami irodalom- és művészetelméleti, művészetlélektani, irodalomterápiás ismereteket ad át. A biblioterápiában használt módszereket, a csoportvezetéshez szükséges készségeket és kompetenciákat közvetít, illetve fejleszt annak érdekében, hogy a résztvevők alkalmassá váljanak irodalmi műalkotások olvasásából és elemzéséből kiinduló, önismeret fejlesztő foglalkozások vezetésére. A képzés egy olyan új módszert ismertet meg, melynek segítségével az érzelmi nevelés összhangba hozható az értelmi neveléssel. Évről-évre egyre több hallgató kutatja szakdolgozatában ezt a témakört. Jegyzetek és irodalom 1. STIP, Emmanuel – ÖSTHLUND, Linda – ABDEL, Aziz Karim: Bibliotherapy: Reading OVID during COVID = Frontiers in Psychiatry, Vol 11 2020 Forrás: https://doi

org/10.3389/fpsyt2020567539 [2022 január 23] 2. USHERWOOD, Bob – TOYNE, Jackie: The value and impact of reading imaginative literature = Journal of Librarianship and Information Science, Vol 34 No 1 2002 33–41 p Forrás: https://doi.org/101177/096100060203400104 [2022 január 15] 3. BREWSTER, Elizabeth: An investigation of experiences of reading for mental health and well-being and their relation to models of bibliotherapy. Doctoral Thesis University of Sheffield, 2011. [2022 január 16] 242 Olvasás – terápia, járvány idején 4. A szubjektív jóllét jó lelkiállapot, amely az egyén saját életéről alkotott minden pozitív és negatív értékelését, valamint a mindennapi életre adott érzelmi válaszait (pl: boldogság, élettel való elégedettség) tartalmazza. (Szondy, 2008) 5. DeVRIES, Dawn [et al]: Healing with books A literature review of bibliotherapy used with children and youth who have experienced trauma. = Therapeutic Recreation Journal, Vol 51. No

1 2017 48–74 p Forrás: https://doiorg/1018666/TRJ-2017-V51-I1-7652 [2022 február 1.] 6. Mentalizáció: „mások viselkedését és a saját viselkedést képzeletben az intencionális mentális állapotokkal összekapcsolva érzékelni és értelmezni, röviden mások elméjét fejben tartani.” ALLEN, J. G – FONAGY, P – BATEMAN, A W: Mentalizáció a klinikai gyakorlatban Budapest, Oriold és Társai, 2011. 21 p 7. REEVES, Thomas: A controlled study of assisted bibliotherapy An assisted self-help treatment for mild to moderate stress and anxiety = Journal of Psychiatric and Mental Health Nursing, 2010. 184–190 p Forrás: https://doiorg/101111/j1365-2850200901544x [2022. január 16] 8. VOLPE, Umberto [et al]: Reading group rehabilitation for patients with psychosis A randomized controlled study = Clinical Psychology and Psychotherapy, No 1 2015 15–21 p Forrás: https://doi.org/101002/cpp1867 [2022 január 26] 9. A mentális egészség a jóllét olyan foka, amelyen az

egyén megvalósítja képességeit, meg tud küzdeni az élet mindennapos nehézségeivel, eredménnyel és gyümölcsözően képes dolgozni, valamint hozzá tud járulni saját közösségéhez. Az ember mentális állapotát több összetevő, így a biológiai (genetikai, nemi), egyéni (személyes tapasztalatok), családi és szociális (társadalmi támogatás), illetve gazdasági és környezeti (társadalmi helyzet és életkörülmények) szempontok határozzák meg. (WHO meghatározása) 10. DOMUNGUE, Ben [et al]: The effect of COVID on oral reading fluency during the 2020– 2021 Academic Year. 2021 Forrás: https://doiorg/1035542/osfio/6zqjr [2022 január 24] 11. STIP – ÖSTHLUND – ABDEL 2020: i m 12. REEVES 2010: i m 13. VOLPE [et al] 2015: i m 14. MCCULLIS, Debbie: Bibliotherapy Historical andresearch perspectives = Journal of Poetry Therapy, Vol. 25 No 1 2012 23–38 p Forrás: https://doiorg/101080/088936752012 654944 [2022. január 19] 15. DeVRIES [et al] 2017: i

m 16. McLAINE, Susan: Bibliotherapy: Reading for wellbeing in old age In: Alzheimer’s Australia Dementia Forum. Melbourne 2012 Forrás: https://wwwdementiaorgau/sites/default/ files/Susan McLaine.pdf [2022 február 16] 17. BREWSTER, Liz – McNICOL, Sarah: Bibliotherapy in practice A person-centred approach to using books for mental health and dementia in the community. = Medical Humanities, 2021. Forrás: https/doiorg/101136/medhum-2020-011898 [2022 január 19] 18. STIP – ÖSTHLUND – ABDEL 2020: i m 19. MONROY-FRAUSTRO, Daniela [et al]: Bibliotherapy as a Non-pharmaceutical intervention to enhance mental health in response to the COVID-19 pandemic A mixed-methods systematic review and bioethical meta-analysis. = Frontiers in Public Health, 2021 Forrás: https://doi.org/103389/fpubh2021629872 [2022 január 16] 243 Senkei-Kis Zoltán Senkei-Kis Zoltán az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének oktatója, az informatikus könyvtáros szakmai gyakorlatok

felelőse. Az ELTE BTK Esélyegyenlőségi Bizottságának elnöke Kutatási területe: irodalomterápia, hallgatói kompetenciák, szerzői jog ORCID: 0000-0002-6546-7379 244 Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2022. Szerk Kiszl Péter, Németh Katalin Budapest, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet. 2023 245–254 A szerzői jogi reformtörvény hatása a könyvtárak működési rendszerére Tószegi Zsuzsanna ELTE BTK KITI, címzetes egyetemi docens TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ A szerzői jogi szabályozás célja a szerzők egyéni érdeke, illetve a szerzői művek felhasználására irányuló társadalmi közérdek közötti érdekellentét kiegyensúlyozása. Az Európai Unió húsz éve adta ki az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló ún. InfoSoc irányelvet, amely fölött azóta eljárt az idő Az EU 2019-ben

két új irányelvet alkotott, amelyek célja egyrészt az analóg televíziózáshoz kapcsolódó online közvetítések szerzői jogi kérdéseinek rendezése (NetCab vagy SatCab2 irányelv), másrészt az EU szerzői jogi szabályainak a digitális kor kihívásaihoz való illesztése (CDSM irányelv). A tagállamoknak 2021-ben kellett a nemzeti jogrendjükbe implementálniuk a két irányelv szabályait. A magyar Országgyűlés 2021 tavaszán fogadta el a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI törvény, illetve a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021 évi XXXVII törvényt, az ún szerzői jogi reformtörvényt A 2021. június 1-jétől hatályos magyar szerzői jogi törvény kulturális örökségvédelmi intézmény gyűjtőnévvel illeti a nyilvánosan hozzáférhető könyvtárakat, muzeális intézményeket, illetve levéltárakat,

továbbá a közgyűjteménynek minősülő kép- és hangarchívumokat, amelyekre vonatkozóan számos kedvező változás történt. A tanulmány röviden ismerteti a CDSM direktíva kidolgozásához vezető kiváltó okot, a XX századi digitális fekete lyuk kialakulását, majd a szerzői jogi törvény könyvtári szempontból legfontosabb változásait tekinti át: • a szerzői jogi védelem alatt álló, de kereskedelmi forgalomban nem elérhető művek felhasználására vonatkozó új szabályokat; • a szabad felhasználás körébe eső cselekmények kibővítését és módosítását; • a többszörözés szabályainak változását; • a felhasználási szerződés írásbeliségére vonatkozó követelmény egyszerűsítését; • az árva művekre vonatkozó rendelkezések módosulását. Digitális fekete lyuk a XX. századi kulturális örökség terén Az Europeana Pro weboldalán 2019 elején egy sokatmondó című közlemény látott napvilágot Paul

Keller tollából: Európa egy lépéssel közelebb került a kulturális örökségvédelmi intézményekre nézve jobb szerzői jogi szabályokhoz.1 Azt a bizonyos „egy lépést” az Európai Unió https://doi.org/1021862/vkkv2022245 245 Tószegi Zsuzsanna döntéshozó szervei közösen tették meg, amikor közel 30 hónapig tartó vita és egyeztetés után elfogadták a Copyright in the Digital Single Market (CDSM) irányelvet, amely a kulturális örökségvédelmi intézményekre vonatkozó felhasználási szabályokon több fontos területen pozitív irányú változásokat idézett elő. Keller kiemeli az irányelvből azokat az elemeket, amelyek következtében a kulturális örökségvédelmi intézmények a szabályozás kedvezményezettjei közé kerültek, majd így értékeli a CDSM irányelvet: a változások hatalmas előrelépést jelentenek egy olyan európai szerzői jogi keretrendszer felé, amely elősegíti a kultúrához, a kutatáshoz és az

oktatáshoz való jobb hozzáférést. Az új szabályok segítségével az EU-ban működő kulturális örökségvédelmi intézmények lehetőséget kapnak a gyűjteményeikben található művekhez való online hozzáférés lényeges bővítéséhez, és ezzel hozzájárulhatnak a „XX. századi fekete lyuk” csökkentéséhez Mit jelent, miért alakult ki a XX. századi fekete lyuk a kulturális örökségben? Milyen jelenségek húzódnak meg e hangzatos kifejezés mögött? A jelenségre James Boyle professzor a Financial Times-ban 2009-ben publikált, A copyright black hole swallows our culture2 című cikkében hívta fel a figyelmet. Kellő dramaturgiai érzékkel azzal indítja a cikket, hogy a XX. századi fekete lyukat nem holmi gravitáció, hanem a szerzői jogi szabályozás idézte elő. A vészjelzést a könyvtárosok adták le, ők tapasztalták először, hogy a túl szigorú előírások következtében a XX. század második felében keletkezett művek online

elérhetőségében drámai visszaesés történt. Az Europeana Pro által közzétett grafikon (1. ábra) bizonyítja az állítást Az elemzés az Europeana 45 millió objektumot tartalmazó állományából 7 300 000 objektum elérhetőségét mutatja be; az idősoron a kiadási évek szerepelnek 1800-tól 2010-ig. 1. ábra: Az Europeana digitális objektumainak időbeli eloszlása3 246 A szerzői jogi reformtörvény hatása a könyvtárak működési rendszerére A grafikonon jól követhető, hogy az 1800-as évektől a XX. század közepéig gyakorlatilag folyamatosan növekszik, az 1950-es évektől kezdve azonban drámaian csökken az online elérhető dokumentumok mennyisége. Az Europeana 2012-ben már végzett egy hasonló kutatást, amely szintén hasonló eredménnyel zárult. Mindebből levonható az a következtetés, hogy a kulturális örökségvédelmi intézmények nehezen tudják online elérhetővé tenni a XX. századi gyűjteményeket4 Megjegyezzük, hogy

a „digitális fekete lyuk” kifejezés két értelemben is használatos. A fent bemutatott jelenség mellett ezzel a kifejezéssel jelzik azt a prob­lé­ma­együttest, melynek következtében rengeteg online tartalom megsemmisül. E visszavonhatatlan adatvesztés több okra vezethető vissza a technikai problémáktól a hosszú távú megőrzés elmaradásán át a tudatos károkozásig. A jelen tanulmányban mi a szerzői jogi szabályozás következtében előállt digitális fekete lyuk problematikájával foglalkozunk. Az Európai digitális egységes piaci stratégia Az Európai Bizottság 2015. május 6-án tette közzé az Európai digitális egységes piaci stratégia (DSMS) szövegét. A DSMS fő pillérei: • a digitális választék bővítése és a kulturális tartalmak tartózkodási helytől független online elérésének javítása, • a kutatás és az oktatás területén jobb szerzői jogi szabályozás kialakítása, • a szellemi alkotásokhoz való

hozzáférés feltételeinek javítása a fogyatékos személyek számára, illetve • méltányosabb feltételeket garantáló, fenntartható piactér az alkotók és a sajtó számára. A második pillér intézkedési javaslatai között szerepel egy modern és európaibb szerzői jogi keretrendszer létrehozása, melyre vonatkozóan a Bizottság 2016. szeptember 14 napján terjesztette elő az európai uniós szerzői jogi szabályozás korszerűsítésére vonatkozó jogalkotási javaslatait A korszerű, európaibb szerzői jogi keret felé című közleményében. A Bizottság kezdeményezésére kidolgozták és elfogadták a következő két irányelvet: • a műsorszolgáltató szervezetek egyes online közvetítéseire, valamint televíziós és rádiós műsorok továbbközvetítéseire alkalmazandó szerzői jogok és szerzői joggal szomszédos jogok gyakorlására vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 93/83/EGK tanácsi irányelv módosításáról

szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/789 európai parlamenti és tanácsi irányelvet (SatCab irányelv) és • a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/ EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/790 európai parlamenti és tanácsi irányelv (CDSM irányelv).5 247 Tószegi Zsuzsanna A két irányelvet 2019. május 17-én hirdették ki, átültetésükre két év állt a tagállamok rendelkezésére. Magyarország az elsők között implementálta az EU irányelvek rendelkezéseit, melynek következtében jelentősen módosították a szerzői jogról szóló 1999 évi LXXVI. törvényt (a továbbiakban Szjt), valamint a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII törvényt (a továbbiakban Kjkt) A két törvény jogharmonizációs célú módosításáról szól a 2021. évi XXXVII törvény6 Az EU direktívák átültetése következtében a

szerzői jogi törvény számos vonatkozásban módosult; az utóbbi években ilyen jelentős változásokat nem tapasztaltunk a szerzői jogi védelem terén. Azt is érdemes kihangsúlyozni, hogy a 2021 évi jogharmonizációs intézkedések és a törvényszöveg más módosításai szinte példa nélkül állnak a felhasználók érdekeinek érvényesítése terén. A szerzői jogi törvény könyvtárakat érintő módosításai Ebben a dolgozatban a könyvtárak feladatellátását közvetlenül vagy közvetve érintő változásokat tekintjük át; e változások többsége más közintézményekre is vonatkozik. A fent említett CDSM irányelv hatására a következő esetek módosultak vagy kerültek újonnan az Szjt. szövegébe: • bővültek és módosultak a szabad felhasználás körébe eső cselekmények; • új szabályok vonatkoznak a szerzői jogi védelem alatt álló, de kereskedelmi forgalomban nem elérhető művek felhasználására; • változtak a

többszörözés szabályai; • egyszerűsödtek a felhasználási szerződés írásbeliségére vonatkozó követelmények; • módosultak az árva művekre vonatkozó rendelkezések. A kedvezményezett intézmények köre Mielőtt a felsorolt változásokat ismertetnénk, az Szjt. 2021 évi módosításának egyik fontos elemére hívjuk föl a figyelmet: az angol cultural heritage institutions (CHIs) kifejezésnek megfelelő új szókapcsolat került be a törvény szövegébe. A magyar jogszabály így határozza meg a kulturális örökségvédelmi intézmény fogalmát: a nyilvánosan hozzáférhető könyvtárak, muzeális intézmények, illetve levéltárak, valamint a közgyűjteménynek minősülő kép- és hangarchívumok tartoznak ebbe a körbe.7 Az oktatási intézmények és a korábban közgyűjteményeknek nevezett intézmények köre is bővült: a szöveg- és adatbányászat terén a kutatóhelyek is élhetnek bizonyos kedvezményezett felhasználási

lehetőséggel. Itt ki kell emelnünk, hogy az Szjt az egyetemi könyvtárakat a kutatóhely fogalmi körébe tartozónak tekinti: a kutatóhely a [] „tudományos kutatást is magában foglaló oktatási tevékenységet végző kutatóintézet, illetve egyetem és annak könyvtára”8 248 A szerzői jogi reformtörvény hatása a könyvtárak működési rendszerére A kereskedelmi forgalomban nem elérhető művek kulturális örökségvédelmi intézmények általi felhasználása Az EU ún. szerzői jogi irányelve, a CDSM 8–11 cikkeinek előírásait a magyar jogalkotó az Szjt. IV/B számú, A kereskedelmi forgalomban nem elérhető művek című fejezetében implementálta A rendelkezés célja azoknak az irodalmi alkotásoknak az új alapokra helyezett felhasználása, vagyis a nagyközönség számára történő digitalizálása, valamint online hozzáférhetővé tétele, amelyek meghatározott ideje nem érhetők el a kereskedelmi forgalomban, és emiatt kikerültek

a kulturális körforgásból. A szerzői jogi reformtörvény egyik legfontosabb újdonságáról van szó, amely kifejezetten a fent említett XX. századi digitális fekete lyuk okozta károk mérséklésére irányul. Nemcsak az angol, de a magyar nyelvű szakirodalomban is gyakran találkozunk az angol kifejezésből, az Out of Commerce-ből alkotott OoC rövidítéssel, amelyet a jelen dolgozatban is alkalmazunk. Az Szjt. 2021 június 1-je óta hatályos rendelkezései lehetővé teszik az OoC művek kulturális örökségvédelmi intézmények általi felhasználását. A törvény szövegét idézve: „Kereskedelmi forgalomban nem elérhető műveknek kell tekinteni azokat az irodalmi műveket, amelyeket utoljára 1999. augusztus 31-én, vagy azt megelőzően adtak ki Magyarország területén Nem minősülnek kereskedelmi forgalomban nem elérhető műnek azon irodalmi művek, amelyek utolsó kiadása óta nyolc év nem telt el.”9 Az Szjt. meghatározza, milyen

korlátozásokkal lehetséges az OoC művek szabad felhasználása: „Nem szükséges a szerző vagy a szomszédos jogi jogosult engedélye a kereskedelmi forgalomban nem elérhető mű többszörözéséhez és nyilvánossághoz közvetítéséhez, továbbá a szoftver átdolgozásához és terjesztéséhez, amennyiben a felhasználás kulturális örökségvédelmi intézmények által a gyűjteményének állandó részét képező, kereskedelmi forgalomban nem elérhető mű elérhetővé tételét célozza, feltéve, hogy a) a felhasználás során a szerző vagy a szomszédos jogi jogosult neve – ha ez lehetséges – feltüntetésre kerül, b) a nyilvánossághoz közvetítés nem kereskedelmi céllal fenntartott honlapon valósul meg, és c) a felhasználni kívánt műtípus tekintetében a kizárólagos jog gyakorlására reprezentatív közös jogkezelő szervezet nem rendelkezik az (1) bekezdés szerinti jogok gyakorlására vonatkozó engedéllyel és hatályos

díjszabással.”10 A törvény rendelkezése alapján a szerző vagy a szomszédos jogi jogosult bármikor tiltakozhat a szabad felhasználás ellen, de ez esetben a kulturális örökségvédelmi intézmény köteles befejezni a mű felhasználását. Az OoC művek felhasználásáról – még a tervezés fázisában – az intézmények kötelesek nyilvántartást vezetni, és az előírt adatokat az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala adatbázisában közzétenni.11 A tényleges felhasználást – amely általában a digitalizálással kezdődik – a bejelentő intézmény az adatok nyilvánosságra hozatalát követő hat hónap múlva kezdheti meg, ha időközben nem érkezett tiltakozás a felhasználás ellen.12 249 Tószegi Zsuzsanna Szöveg- és adatbányászat Az Szjt. 2021 évi módosításába új szabad felhasználási esetként került be a szöveg- és adatbányászathoz szükséges többszörözés. A törvény a szöveg- és adatbányászat terén is

pontosan megszabja, mely feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy e felhasználáshoz ne kelljen kérni a szerző engedélyét, és ne kelljen díjat fizetni a felhasználásért. A szöveg- és adatbányászat csak akkor minősül szabad felhasználásnak, ha a jogosult előzetesen nem tiltakozott a szabad felhasználás ellen és a felhasználással érintett műhöz jogszerűen fértek hozzá, illetve, ha kizárólag szöveg- és adatbányászati célból és csak a szükséges ideig őrzik meg a másolatokat.13 A felsorolt feltételek együttes teljesülése esetén a szabad felhasználás keretében bárki végezhet szöveg- és adatbányászatot, de csakis olyan tartalmakon, amelyekhez jogszerűen fért hozzá (ilyenek például az interneten szabadon hozzáférhető tartalmak). További kedvezményt élveznek azok a kutatóhelyek és a kulturális örökségvédelmi intézmények, amelyek tudományos kutatás céljából végeznek szöveg- és adatbányászatot. Az ezen

intézmények által a szerzői jogi védelem alatt álló műveken végzett többszörözés akkor minősül szabad felhasználásnak, ha a felhasználó intézmény az érintett műhöz jogszerűen fért hozzá, a szabad felhasználás keretében létrejött másolatokat megfelelő biztonsági szinten tárolja, és a másolatokat tudományos kutatás céljából őrzi meg. A tudományos kutatási célú szöveg- és adatbányászattal foglalkozó intézmények számára további engedmény, hogy kutatási együttműködés keretei között lehívásra hozzáférhetővé tehetik az előzőleg felsorolt feltételekkel létrehozott másolatokat, feltéve, hogy ez a felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.14 Magán- és intézményi célú másolás A magáncélú másolás terén két fontos változás lépett életbe 2021 nyarán, melyek következtében hatályon kívül helyezték az Szjt. 35 § (2) és (3) bekezdését A 2021 évi

XXXVII törvény indokolása mindkét módosítást a szabályok modernizálásaként értékeli. A hatályát vesztett (2) bekezdés hosszú időn át kizárólag kézírással vagy írógéppel tette lehetővé teljes könyvek vagy folyóiratok másolását, holott ez „technológiai szempontból meghaladottá, életszerűtlenné vált.”15 A korábban hatályos (3) bekezdés szerint a magáncélú másolás keretében a magánszemély csak saját részére készíthetett másolatot – a könyvtáros emiatt nem szken­nel­he­ tett be egy folyóiratcikket egy magánszemély számára. Az Európai Unió Bírósága azonban több ügy kapcsán is kinyilvánította, hogy a magáncélú másolásnak nem előfeltétele, hogy a másolatot készítő személynek azonosnak kell lennie azzal, akinek a számára a másolat készül; a felhasználási cél a fontos, nem pedig a másoló személye. Így tehát az Szjt. 2021 évi módosítása óta a magáncélú másolás keretében bárki

készíthet másolatot – akár digitális eszközzel – egy magánszemély részére. 250 A szerzői jogi reformtörvény hatása a könyvtárak működési rendszerére A 2021. június 1-jétől hatályos törvényszöveg így szól: természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha: a felhasználó a műhöz jogszerűen fért hozzá, a felhasználás nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá összhangban van a tisztességes joggyakorlás követelményével. A kulturális örökségvédelmi, valamint az oktatási intézmények a műről másolatot készíthetnek, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és a) tudományos kutatáshoz vagy archiváláshoz szükséges, b) nyilvános könyvtári ellátás céljára vagy az intézmény helyiségeiben felállított számítógépes terminálokon tudományos kutatás vagy egyéni tanulás

céljaira készül, c) megjelent mű kisebb részéről, továbbá újság- vagy folyóiratcikkről belső intézményi célra készül, vagy d) iskolai oktatás célját szolgáló felhasználáshoz szükséges. A kulturális örökségvédelmi intézmény az általa az előzőkben meghatározott felhasználás céljára előállított másolatot kutatóhely és más kulturális örökségvédelmi, illetve oktatási intézmény részére jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgáló módon szabadon terjesztheti.16 Fontos szem előtt tartanunk, hogy ez a rendelkezés nem vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére. Érvényben marad továbbá az Szjt korábbi szabálya, miszerint kotta reprográfiával sem magán-, sem intézményi célra nem másolható17 A

sajtókiadványok kiadóinak védelme Ugyancsak az EU CDSM irányelv hatására új szomszédos jogi jogosulttal, a sajtókiadványok kiadóival bővült az Szjt. 2021 június 1-jén Ez a rendelkezés ugyan közvetlenül nem érinti a könyvtárakat, de elvi jelentősége okán érdemes a figyelemre. A 82/A § szerint „sajtókiadványnak minősül az a főként újságírói jellegű irodalmi művekből álló – akár egyéb műveket vagy szomszédos jogi teljesítményeket is tartalmazó – gyűjtemény, amely a) egy azonos cím alatt megjelenő időszakos kiadvány vagy rendszeresen aktualizált kiadvány, b) célja a nyilvánosság tájékoztatása hírekről vagy más témákról, és c) valamely szolgáltató kezdeményezésére, szerkesztői felelősségére és ellenőrzése mellett jelenik meg sajtótermékben. Nem minősül sajtókiadványnak a tudományos céllal kiadott időszaki kiadvány.”18 251 Tószegi Zsuzsanna Csak azok a sajtókiadványok tartoznak a

szerzői jogi védelem körébe, amelyek egyéni, eredeti jelleggel bíró, újságírói jellegű irodalmi műveket közölnek – ilyenek például a szerzői műveket tartalmazó napilapok, a heti vagy havi megjelenésű általános tematikájú folyóiratok, illetve az internetes hírportálok. A kizárólag tényeket és napi híreket közlő, egyéni, eredeti jellegű műveket nem tartalmazó sajtókiadványokra nem vonatkozik a szerzői jogi védelem, és azok a weboldalak, blogok sem állnak védelem alatt, amelyek nem egy szolgáltató kezdeményezése, szerkesztői felelőssége és ellenőrzése keretében nyújtanak szolgáltatást.19 A sajtókiadvány kiadóját védő szabályok: a jogosult hozzájárulása szükséges a sajtókiadvány nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele (pl. az interneten), illetve a sajtókiadvány elektronikus többszörözéséhez, „feltéve, hogy a felhasználást az Ektv. 2 § k) pontja szerinti – az információs

társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó – szolgáltató valósítja meg”20. A felhasználásokért díjazás illeti meg a sajtókiadvány kiadóját, a bevételből viszont a kiadó köteles részesedést biztosítani a kiadványban megjelent művek szerzői számára. A sajtókiadvány kiadójának hozzájárulása nem szükséges: • a nyilvánosságra hozott kiadványra mutató hiperhivatkozás esetén, • a sajtókiadvány egyes szavainak vagy nagyon rövid részleteinek felhasználásához, továbbá ahhoz, hogy • egyéni felhasználók magán- vagy nem kereskedelmi céllal felhasználják a kiadványt.21 * Feltehetően szintén kevéssé érinti a könyvtári szolgáltatásokat a 2021. évi XXXVII törvény által bevezetett két új szabad felhasználási eset, de mindenképpen érdemes tudni róluk. Az Szjt a 34/A §-ban tárgyalja a kritikai, ismertetési célú felhasználás, illetve a paródia-kivétel esetkörét, amelyek bevezetése erősíti a

véleményszabadság érvényesülését, illetve a kreatív alkotómunka ösztönzését. Felhasználási szerződés Általános szabály szerint a felhasználási szerződést írásba kell foglalni, de 2021. június 1-től itt is történtek változások. Már nem kötelező a szerződés írásba foglalása azokban az esetekben, ha a felhasználás: • sajtótermékben, napilapban vagy folyóiratban történő közzétételre irányul, • nem kizárólagos, ingyenes és internetes hozzáférhetővé tételt engedélyez, • egy gyűjteményes műnek minősülő adatbázis vagy egy szoftver nem kizárólagos felhasználására szól, illetve • a szerző által felajánlott ingyenes és korlátlan felhasználási jog engedélyezésére vonatkozik. 252 A szerzői jogi reformtörvény hatása a könyvtárak működési rendszerére Egy további módosítás: a szerzők részéről adható alternatív felhasználási engedély 2021 nyaráig a magyar jogalkalmazó nem teremtette

meg azt a törvényi lehetőséget, hogy a jogosultak – az ún. alternatív felhasználási modellek valamelyikét kiválasztva – saját maguk adják meg az online felhasználási engedélyeket. 2021 évi XXXVII törvénynek az Szjt. 45§ (1) bekezdés d) pontjára vonatkozó indokolásában ez áll: „A módosítás által többek között jogszerűvé válnak a Creative Commons licenc által adott engedélyek vagy a GPL (General Public License) engedély hatálya alatt megkötendő szerződések.”22 Az Szjt pedig így írja körül ezt az esetet: „a szerző nem címzett vagy meghatározatlan számú személynek tett, ingyenes, nem kizárólagos” felhasználási jogot engedélyez.23 Változás az árva művek felhasználásában Egy bő évtizede került a szerzői jogi törvénybe az ún. árva mű fogalma, illetve az ebbe a körbe tartozó művek felhasználási lehetőségének szabályozása. Mint ismeretes, egy szerzői mű vagy egy szomszédos jogi teljesítmény

akkor tekinthető árva műnek, ha a mű jogosultjának felkutatására irányuló gondos, jóhiszemű jogosultkutatás nem vezetett eredményre. Aki az árva művet fel kívánja használni – legyen bár magánszemély vagy intézmény –, annak a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) előtt hatósági eljárás keretében kell igazolnia, hogy a jogosult felkutatására irányuló keresés nem vezetett eredményre. A mű felhasználására irányuló kérelemre – igazgatási szolgáltatási díj ellenében – az SZTNH lefolytatja a hatósági eljárást, és megadja a felhasználási engedélyt. Az árva művekről készült, a hivatal által gondozott nyilvántartás az interneten korlátozás nélkül elérhető24 2021-ben módosult az árva művekre vonatkozó rendelkezés, melynek következtében egyszerűsödött az árva művekre kötelezően előírt jogosultkutatás. Az Szjt 41/A § (2) bekezdése tartalmazza az új szabályokat, amelyek eredményeként az eljárás

jobban szolgálja az ügyfelek érdekeit, a hatósági eljárás lefolytatása pedig gyorsabb lesz, mert az SZTNHnak várhatóan kevesebb hiánypótlást kell kérnie a jogosultkutatás hiányosságai miatt. Jegyzetek és irodalom 1. KELLER, Paul: Europe is one step closer to better copyright rules for cultural heritage institutions. February 19, 2019 Forrás: https://proeuropeanaeu/post/europe-is-onestep-closer-to-better-copyright-rules-for-cultural-heritage-institutions [2022 január 22] 2. BOYLE, James: A copyright black hole swallows our culture = Financial Times, 2009 Forrás: https://wwwftcom/content/6811a9d4-9b0f-11de-a3a1-00144feabdc0 [2022 január 22.] 3. The 20th Century Black Hole: How does this show up on Europeana? Forrás: https:// europeana-policy-illustrating-the-20th-century-black-hole-in-the-europeana-dataset.pdf Licenc: CC BY-SA [2022. január 22] 253 Tószegi Zsuzsanna 4. FALLON, Julia – GOMEZ, Pablo Uceda: The missing decades: the 20th century black hole in

Europeana. Forrás: https://proeuropeanaeu/post/the-missing-decades-the-20thcentury-black-hole-in-europeana [2022 január 22] 5. Végső előterjesztői indokolás a szerzői jogról szóló 1999 évi LXXVI törvény és a szerzői jogok és a Végső előterjesztői indokolás a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI törvény és a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021 évi XXXVII törvényhez In: Indokolások Tára, 2021. 58 sz 680–708 p 6. 2021 évi XXXVII törvény a szerzői jogról szóló 1999 évi LXXVI törvény és a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016 évi XCIII törvény jogharmonizációs célú módosításáról. Forrás: http://jogiportalhu/indexphp?id=0fq3v5k kt8ec1opbs&state=20210506&menu=view [2022. január 22] 7. Szjt 33/A § (1) bekezdés 8. Szjt 33/A § (2)

bekezdés 9. Szjt 41/L (4) bekezdés 10. Szjt 41/M (4) bekezdés 11. Az Szjt 41/N § a tanulmány leadásakor még egy korábbi elképzelést tartalmazott, amely szerint az intézményeknek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalába (SZTNH) kell a művek adatait bejelenteniük. Az SZTNH jogi elnökhelyettesének közlése szerint módosítani fogják az Szjt e rendelkezését 12. Szjt 41/N (3) bekezdés 13. Szjt 35/A (1) bekezdés 14. Szjt 35/A (2) és (3) bekezdés 15. 2021 évi XXXVII törvény indokolás: i m 16. Szjt 35 § (4), (4a), és 38 § (5) 17. Szjt 35 § (1) 18. Szjt 82/A § (1) és (2) bekezdés 19. 2021 évi XXXVII törvény indokolás: i m 20. 2021 évi XXXVII törvény indokolás: i m 21. Szjt 82/C § 22. 2021 évi XXXVII törvény indokolás: i m 23. Szjt 45 § d) 24. Árva művek nyilvántartása https://wwwsztnhgovhu/sites/default/files/2021 06 22 arva mu nyilvantartas.pdf [2022 január 12] Tószegi Zsuzsanna az 1990-es évektől óraadóként oktat az Eötvös Loránd

Tudományegyetem informatikus könyvtáros szakán, illetve a doktori programban. 2006–2015 között főiskolai, majd egyetemi docens a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karán. 2016-tól az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének címzetes egyetemi docense, a Könyvtártudományi Doktori Program témavezetője. ORCID: 0000-0002-7736-0771 254 Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2022. Szerk Kiszl Péter, Németh Katalin Budapest, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet. 2023 255–268 A mesterséges intelligencia és a könyvtárosok – pillanatkép Winkler Bea Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum, igazgató; ELTE BTK KITI, egyetemi tanársegéd TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ A XXI. század egyik hívószava a mesterséges intelligencia (MI) Napjainkban a nyugati társadalmakban szinte mindenki találkozott a kifejezéssel és a többség

napi szinten használja ezt a technológiát, még ha nem is tud róla A kutatás célja, hogy a magyar könyvtárosok és az MI viszonyába bepillantást nyerhessünk két felmérés eredményeit megismerve. Az első kutatás fókuszpontját a magyar egyetemi könyvtári vezetők képezték. A választás azért esett erre a speciális csoportra, mert a nemzetközi szakirodalom alapján a könyvtár- és információtudomány szakterületén az egyetemi könyvtárak jelentős tényezői a könyvtári trendek kialakításának. A terület újszerűségére reagálva, a másik felmérés fókuszában a fiatalok, az ELTE BTK könyvtár szakos hallgatói álltak. Az egyetemi könyvtárigazgatók körében az MI kapcsán pozitív attitűd jelent meg, mivel számtalan lehetőséget látnak az MI könyvtári alkalmazhatóságára. A hallgatók körében kicsit óvatosabb, a veszélyeket jobban szem előtt tartó eredmények születtek. A felmérés konklúziója, hogy az MI, a jövő

könyvtárának működését jelentősen befolyásoló terület, amely várhatóan robbanásszerű fejlődésnek fog indulni. Bevezetés A mesterséges intelligencia (MI) mindennapi munkában történő tudatos alkalmazása még nem jelenik meg hangsúlyosan a könyvtárosok többsége számára, de a technológiai fejlődés megváltoztathatja ezt, akár már a közeli jövőben. A könyvtárak sok évtizede alkalmaznak olyan technológiai megoldásokat, amelyek elősegítik, hogy működésük hatékony, a használóközösségük számára nyújtott szolgáltatásaik pedig könnyen, kényelmesen elérhetők legyenek. Napjainkban az egyik feltörekvő technológia, amely alapjaiban változtathatja meg az emberek életét és ezzel a könyvtárak működését is, maga a mesterséges intelligencia. Információval foglalkozó szervezetként a megbízható információk forrása régóta a könyvtár. Ezt a szerepkört az elmúlt évtizedekben több irányból érte támadás,

legalábbis ami az információkhoz történő hozzáférést illeti A könyvtárak működésükkel az Egyesült Nemzetek fenntarthatósági céljainak mind a 17 témakörét támogatják1, de https://doi.org/1021862/vkkv2022255 255 Winkler Bea ezt csak akkor tehetik hatékonyan, ha technológiai szempontból fejlődnek, ugyanakkor a megbízhatóság kulcsfontosságú tulajdonságuk marad. Éppen ezért fontos, hogy a könyvtárak az olyan feltörekvő technológiákat, mint az MI, megfelelő körültekintéssel és tudatosan alkalmazzák. A könyvtárosok munkáját világszerte etikai kódexek segítik,2,3 hogy egységes, egyértelmű szabályok alapján működve átláthatóan és megbízhatóan dolgozzanak. Az MI esetében azonban egyelőre nem beszélhetünk egységes etikai nézőpontról, bár 2021 őszén megjelent az UNESCO MI-vel kapcsolatos ajánlása.4 Az AI Index 2021 Annual Report jelentésben, 2021-ben leírtak alapján az MI etikai kérdései fontosabbak a

kutatók és a civil társadalom számára, mint az ipari szereplőknek.5 A könyvtári alkalmazás szempontjából ez fontos tényezőnek tekinthető. Amíg nincs egyértelmű válasz olyan kérdésekre, mint hogy ki viseli a felelősséget, ha az MI által adott válaszok alapján kár keletkezik, vagy valakit hátrány ér, meg kell fontolni milyen célra és hogyan alkalmazzuk a könyvtárakban az MI-t. Az MI egyelőre nem számít a leginkább felkapott könyvtár- és információtudományi kutatási témának,6,7 ugyanakkor a mindennapi életben talán egyre többen ismerkednek meg vele. Éppen ezért fontosnak tartom, hogy a könyvtárvezetők, illetve a terület egyetemi hallgatóinak véleményét felmérések segítségével megismerjük annak érdekében, hogy általuk képet alkothassunk a jelenlegi helyzetről. A könyvtárak és a könyvtárosok számára fontos, hogy mindennapi munkájuk során értsék és ismerjék, mit kívánnak felhasználóik és technológiai

szempontból is felkészültek legyenek. Módszer Tanulmányom két, egymástól időben független felmérésen alapszik. Az első felmérés 2020 őszén zajlott az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiumának (EKK) tagjai körében, amelynek eredményeiről a New Review of Academic Librarianship hasábjain jelent meg beszámoló 2021-ben.8 A kutatás adatait és egyes eredményeket szerzőtársam, Kiszl Péter engedélyével felhasználtam jelen kutatásomhoz, elsősorban az összehasonlítás, illetve az értékelés során. A felmérésben a magyarországi egyetemi könyvtárigazgatók mesterséges intelligenciával kapcsolatos attitűdjét vizsgáltuk. Konklúziója, hogy a vezetők körében az MI lehetőségként, és nem veszélyként jelenik meg, amely segítheti a könyvtárosok és könyvtárak munkáját, illetve már ma is több egyetemi könyvtárban alkalmaznak hasonló megoldásokat. A lehetséges alkalmazási területek köre széles A második felmérés az ELTE BTK

Könyvtár- és Információtudományi Intézet hallgatói körében zajlott 2021 őszén. Az online formában elérhető kérdőív kb 200 hallgatóhoz jutott el, amelyből 66 érvényes válasz született A két felmérés eredményeinek összevetése előtt a hallgatókat érintő kutatást mutatom be részletesebben. 256 A mesterséges intelligencia és a könyvtárosok – pillanatkép Hallgatói felmérés A kérdőív 15 kérdésből állt, az átlagos kitöltési idő mintegy 13 perc volt. A kérdések 2/3 része zárt, 1/3 része nyitott volt. A kitöltési idő és a válaszadási hajlandóság alapján a hallgatók számára megfelelő volt a nyitott és zárt kérdések aránya, illetve a többség nem is fáradt bele a kitöltésbe, mert az utolsó két, hosszabb, kifejtős kérdést csak a válaszadók 6 és 10 százaléka nem válaszolta meg. Eredmények Az első kérdés a hallgatók képzés szerinti besorolására vonatkozott. A kitöltők kétharmada BA-s,

egyötöde könyvtárostanár és egy­nyolcada MA-s hallgató volt A hallgatók első, az MI-vel kapcsolatos kérdése (K4) arra kereste a választ, hogy mi jut először az eszükbe, ha ezt a kifejezést hallják, anélkül, hogy előzetesen gondolkodtak volna rajta vagy fogalommagyarázatot kerestek volna. Az 1 táblázatban láthatjuk a leggyakrabban előforduló válaszokat. Az első helyeket a technológiával kapcsolatos kifejezések foglalják el, amelyek közül kiemelkednek a robotok (három változatban: robot, robotok és robotika), melyek a 66 válaszadó közül 37 főnél jelentek meg. 1. táblázat A legtöbbször előforduló kifejezések a hallgatói válaszokban Kifejezés robot, robotok, robotika jövő számítógép fejlődés informatika gép kutatás terminátor veszély algoritmus programozás modern online Előfordulás 37 13 13 12 4 3 3 3 3 3 3 3 3 Rogers az 1960-as években létrehozott egy modellt, amely az innovációk elterjedését volt hivatott

leírni. A modell alapján meghatározható, hogy valaki mennyire játszik aktív szerepet az innovációk terjedésében, illetve segíthet megérteni, hogy hol van a kritikus tömeg, amikor egy új megoldás széles körű terjedésnek indul.9 257 Winkler Bea Rogers modelljét alkalmazták Lund és társai, akik könyvtárosok körében vizsgálták az innovációk terjedésében betöltött szerepeket.10 A következő két kérdés az ő korábbi felmérésük alapján került a kérdőívbe azzal a céllal, hogy összehasonlítható adatokat kapjunk. A K5 és K6 kérdések azzal foglalkoztak tehát, hogy a hallgatók saját értékelésük alapján hova helyezik magukat az innovációk terjedésének skáláján Az 1 ábra mutatja be, hogy az új ötletek és gondolkodásmódok, illetve az új technológiák átvétele esetében a hallgatók mekkora része sorolta magát az adott kategóriába. 1. ábra: Mikor veszi át az új ötleteket, illetve az új gondolkodásmódokat?*1

A 2. ábrán ismét együtt kerülnek megjelenítésre a két kérdésre adott válaszok, de most személyek szerint rendezve (az egyes személyek két kérdésre adott válasza egy oszlopban került megjelenítésre). A bal oldali kategóriák jelentése: 0 – legelsőként; 1 – az elsők között, 2 – ha már jelentős támogatottsága van, akkor gyorsan; 3 – lassan adoptálja; 4 – végül csak adoptálja; 5 – soha nem adoptálja. Az ábrán az eredményeket az új technológiai megoldások átvétele alapján állítottam sorrendbe Az eredmények alapján a válaszadók 57%-az új ötleteket és az új technológiai megoldásokat egyszerre veszi át. A válaszadók 34%-a veszi át korábban az új ötleteket és 9% az, aki az új technológiai megoldásokat előbb veszi át, mint az új ötleteket és gondolkodásmódokat. 2. ábra: Az egyes személyek válaszai a Mikor veszi át az új ötleteket, illetve gondolkodásmódot c. kérdésekre * 258 1A tanulmány minden

ábráját a szerző készítette. A mesterséges intelligencia és a könyvtárosok – pillanatkép Látható, hogy a válaszadók között csak egy innovátor volt, aki legelsőként veszi át mind a technológiai, mind pedig a gondolkodásmódbeli újdonságot. Ha azonban az ő személyét összevonjuk az elsők között átvevőkkel, akkor elmondható, hogy a kérdőívet kitöltő hallgatók közel 14%-a aktív szerepet vállal az innovációk terjesztésében. Viszonylag kicsi, 3% volt azok aránya, akik végül csak adaptálják, illetve 1,5%, aki soha nem szándékozik adaptálni az új technológiai megoldásokat. A K7 és K9 közötti kérdések azt igyekeztek felderíteni, hogy a hallgatók találkoztak-e már a könyvtári szakirodalomban az MI alkalmazásával. A válaszadók harmada olvasott cikket könyvtárban alkalmazott MI-vel kapcsolatban A hallgatók 20%-a hallott/ nézett már olyan előadást, amely a mesterséges intelligencia könyvtári alkalmazásával

foglalkozott és közülük minden 4. hallgató személyesen is részt vett ilyen előadáson A K10-ben arra kerestem a választ, hogy a kitöltőknek van-e saját tapasztalatuk az MI alkalmazásával kapcsolatban akár könyvtári, akár más témakörben. A kérdésre 66 válasz érkezett, amelynek 24,24%-a volt igen. A következő kérdésben (K11) arra kértem azokat, akik már találkoztak az MIvel, hogy írják le, milyen jelentősebb megoldásokat ismernek a területen. A 2 táblázat alapján látható, hogy a chatbot, a digitális asszisztens és a Google keresője a legtöbbek által ismert MI megoldás. A videójátékok, a gépi fordítás és a képszerkesztés/grafika témaköre került még egynél többször említésre. A válaszok összevetve az előző kérdéssel jól mutatják, hogy a hallgatók 75%-ában valószínűleg nem tudatosul, hogy milyen gyakran használ olyan szolgáltatásokat, amelyekben MI működik. 2. táblázat A legtöbbször előforduló

válaszok a 11. kérdésnél Témakör chatbot (írásban vagy szóban) digitális személyi asszisztens Google kereső videojátékokban gépi fordítás képszerkesztés, grafika Említések száma 5 5 5 3 2 2 A K12 arra kereste a választ, hogy a kitöltő hallgatók mely területeken tartják leginkább az MI könyvtári alkalmazását elképzelhetőnek. A válaszokat a 3 ábrán láthatjuk 259 Winkler Bea 3. ábra: Mely területeken látja alkalmazhatónak az MI-t könyvtári környezetben? A felkínált kilenc lehetséges válaszból a hallgatók átlagosan 4,5758 területet jelöltek meg, a szórás pedig 1,8319 volt. Ebből látható, hogy átlagosan minden második területet megjelölték A felkínált lehetőségek listája korábbi könyvtár- és információtudományi kutatások alapján került kialakításra. A K13 az MI könyvtári alkalmazásában rejlő lehetőségeket igyekezett felderíteni. A válaszok jelentős része az automatizálással,

fejlesztésekkel kapcsolatos lehetőségeket vonultatott fel. A hallgatók nagy potenciált látnak a technológiai fejlesztés ezen útjaiban A válaszok a könyvtári belső munkafolyamatokat és a szolgáltatással kapcsolatos lehetőségeket egyaránt magukba foglalták. A 66 kapott válaszból 39 esetben a hallgatók szerint ezek a fejlesztések segítik, támogatják a könyvtárosok munkáját, amelyek eredményeképpen a különböző munkafolyamatok könnyebbé válnak. A második legtöbbször előforduló válaszcsoport az MI-vel támogatott vagy megvalósított szolgáltatások lehetőségére utalt. A gyorsaság a válaszok kicsit kevesebb mint negyedében szerepelt. Ezeken kívül megjelent a könnyebb használat lehetősége, a széles körű hozzáférés, a látogatottság növelésének esélye, továbbá az, hogy az automatizálással felszabaduló energiák másra fordíthatók. Megjelent a válaszok tekintetében egy érdekes jelenség, ugyanis a válaszadók olyan

előnyt említettek, amely ma még hátrány lehet, jelesül a ma kialakuló információs buborék, a jövőben viszont okosan használva, a releváns és minél személyre szabottabb szolgáltatások kialakításának forrása lehet. Az utolsó, az MI-vel kapcsolatos veszélyeket felderíteni szándékozó kérdésre (K14) 60 válasz érkezett. Huszonhat főnél jelent meg veszélyként a könyvtárosok számának lehetséges csökkenése Az automatizációt is figyelembe véve ez reális és valós veszély lehet. 260 A mesterséges intelligencia és a könyvtárosok – pillanatkép Ehhez a témakörhöz kapcsolódik a személyes kapcsolat elvesztése az olvasóval, illetve, hogy amennyiben a számítógép hibás működését későn vesszük észre, az komoly veszélyeket rejthet magában (akár adatvesztés, félretájékoztatás stb. formájában) A veszélyeknél három válaszadó kiemelte, hogy a felmerülő kérdések megválaszolásához a könyvtárban szükség van

emberi közreműködésre. Veszélyként megjelent még az idősek kiszorulása és – a technológiai ismeretek elégtelensége okán – a társadalom könyvtárosképének további amortizálódása. Elemzés Az MI alkalmazásának számtalan megjelenési formája van, ezért a K12-es kérdésnél a hallgatók saját tapasztalataik alapján a chatbotokat, digitális asszisztenseket és a Google keresőjét is említették többek között. Éppen ezért érdekes eredmény, hogy korábban a K4-es kérdésben a válaszadók több mint fele magától jelölte meg a robotikát és a robotokat, mint azokat a kifejezéseket, amelyek az MI kapcsán először az eszükbe jutnak. Felmerült bennem a válaszok kapcsán, hogy a robotika azért jelent-e meg ilyen erőteljesen a K4 válaszai között, mert a személyesen megtapasztalt megoldások egy részét is a robotikához kötik a hallgatók. A felmerült kérdésre jelen kutatásom alapján nincs válasz, de a jövőben érdemes lehet

foglalkozni vele. A robotika megjelenése a válaszok között több szempontból is felkeltette az érdeklődésemet. Ezek egyike az, hogy akik a robotokat megjelölték a 4-es kérdésben (K4) különböznek-e azoktól, akik ezt a kifejezést ugyanitt nem írták be annak függvényében, hogy a robotok milyen szerepet töltenek be az új ötletek, illetve gondolkodásmódok átvételének tekintetében (K5). A 4. ábrán látható, hogy amennyiben összeadjuk a robotokkal kapcsolatos kifejezések megjelenését a 4 kérdésre adott válaszokban az új ötletek és gondolkodásmódok terjedésében betöltött szerepük szerint, akkor a két csoport válaszai darabszámban közel együtt haladnak, de a két csoport válaszai között az egyes személyek válaszait vizsgálva, nem volt összefüggés. 4. ábra: A „Mikor adoptálja az új ötleteket, veszi át az újfajta gondolkodásmódot” (K5) kérdésre adott válaszok darab szintű megoszlása a K4-re adott robotokkal

kapcsolatos válaszok függvényében 261 Winkler Bea Az új technológiák adoptálása esetében is elvégeztem ezt az összehasonlítást, viszont ezúttal sem volt szignifikáns különbség a két csoport között. Az eredmények az 5 ábrán láthatók. 5. ábra: A „Mikor adoptálja az új technológiai megoldásokat” (K6) kérdésre adott válaszok megoszlása a K4-re adott robotokkal kapcsolatos válaszok függvényében A két vizsgálat megmutatta, hogy a hallgatók az új gondolkodásmódokat előbb veszik át, mint a technológiai megoldásokat, mint az a 6. ábrán is látható 6. ábra: A K5-re és a K6-ra adott válaszok kumulált eredményei A K5 és K6 kérdésekre adott egyedi válaszok vizsgálata alapján elmondható, hogy azok, akik az elsők között veszik át az újfajta gondolkodásmódot, nem feltétlenül járnak el hasonlóan a technológiai újítások átvétele terén is. Felmerült, hogy a könyvtári MI szakirodalom ismerete (K8),

jellemzőbb-e azoknál, akik nagyobb valószínűséggel adoptálják korábban az új gondolatokat (K6), vagy az új technológiákat (K7). A vizsgálatok alapján nem volt kimutatható szignifikáns kapcsolat a kapott válaszok között, így kijelenthető, hogy az MI témában olvasott cikk/cikkek, nem predesztinálják az innovációk terjedésében betöltött aktívabb szerepet. A K10 alapján a hallgatók közül, saját megítélésük szerint csak minden 4. válaszadó találkozott már MI alkalmazásával a gyakorlati életben Amennyiben a Google keresőben, a hangfelismerésben, chatbotoknál alkalmazott MI-t is figyelembe vesszük, 262 A mesterséges intelligencia és a könyvtárosok – pillanatkép a fenti adatok arra engednek következtetni, hogy sokan, akik egyébként használják/ találkoznak MI-vel, maguk sem tudják, hogy éppen használják. A hallgatók MI tapasztalatát (K11) összevetettem az innovációk terjedésében betöltött szerepükkel (K6 és

K7). A válaszok megoszlása alapján az, ha valaki találkozott már MI-t alkalmazó megoldásokkal és tudja is ezt, nem feltétlenül jelenti azt, hogy saját meglátása szerint legelsőként vagy az elsők között adoptálná akár az új gondolatokat, akár az új technológiai megoldásokat. Nyolc olyan kitöltő volt, akik mind az ötletek, mind pedig a technológia esetében az elsők között veszik át az újdonságokat, közülük azonban csupán valamivel több, mint egyharmaduknak van személyes tapasztalata az MI-vel. Az MI alkalmazásánál érdekes ez a kettősség, amely azt mutatja, hogy egyszerre tűnhet távoli lehetőségnek és mindennapi életünk részének Értékelés A felmérések eredményei alapján a kitöltő hallgatók között nem lehetett a képzés szintje és az MI-vel kapcsolatos kifejezések gyűjtésére adott válasz, vagy az innovációk terjedésében betöltött szerepük alapján állandó csoportokat alkotni, vagy egyértelmű

különbséget felfedni. A válaszok alapján láthatóvá vált, hogy az MI megítélése igen vegyes a hallgatók körében. Egyesek, akik a technológiai innovációk terjedésénél aktív szereplőknek vallották magukat, mégsem alkalmazzák az MI-t, és az mondták, hogy nem találkoztak vele még sem szakmai, sem magánéletükben. Ez az eredmény – különös tekintettel arra, hogy számos etikai kérdés nincsen tisztázva – jól mutatja, hogy az MI használatának tudatosítása komoly feladatként áll a világ és benne a könyvtárosok előtt. Tapasztalat, hogy a hallgatók, bár első gondolatként a robot, robotok és robotika kifejezéseket írták le legtöbbször, a további kérdésekben a robotokkal kapcsolatos válaszok száma már elenyésző volt. Az MI könyvtári alkalmazásának jövőjét legtöbben a virtuális vagy online szolgáltatások területén látják, de sokan hisznek a tájékoztatás megújításában is, ám mégis csupán néhányan

említették meg a chatbotokat, a digitális személyi asszisztenseket vagy a Google keresőjét, mint általuk ismert MI támogatott szolgáltatást. A válaszok arra engednek következtetni, hogy a könyvtári alkalmazásra vonatkozó válaszokban megjelölt területek nem a jelenleg valós, vagyis megvalósítható, akár már jelenlévő tapasztalatokon alapuló választások voltak. Az MI alkalmazásában rejlő lehetőségek között a hallgatók 43%-ánál mind a könyvtári munkafolyamatok, mind a szolgáltatások támogatása említésre került. Ez azt mutatja, hogy a hallgatók szerint az MI olyan alkalmazásaiban, amelyek a könyvtár működésének széles spektrumát érintik, rejlenek lehetőségek. Minden negyedik hallgatónál szerepelt ugyanis a „gyorsaság” szó. A válaszok alapján szerintük az MI könyvtári alkalmazása 263 Winkler Bea gyorsítaná, támogatná és megkönnyítené a könyvtári munkát, a felszabaduló kapacitást pedig innovációra,

szociális funkciók bővítésére lehetne alkalmazni. A hallgatók a legnagyobb veszélynek a könyvtárosok számának csökkenését látják: Volt közöttük olyan is, aki meg is írta, hogy kérdésesnek látja, hogy a jövőben men�nyire lesz szüksége a most megszerzett tudásra. A veszélyekre történő rákérdezésnél néhányan azt írták, hogy a könyvtárban éppen az a jó, hogy egy valódi hely, ahol valódi emberekkel lehet találkozni és valódi kapcsolatokat kiépíteni, tehát ez remélhetőleg nem fog elveszni a jövőben sem. Két felmérés, egy könyvtár A két felmérés a könyvtáros szakma látszólag nagyon távoli csoportjait, a könyvtárigazgatókat és a hallgatókat volt hivatott vizsgálni. A két csoport eltérő élethelyzetben van és különböző könyvtári/könyvtárosi tapasztalattal és ismerettel rendelkezik. Éppen ezért érdekes összevetni, hogy a sokszor könyvtáros pályájuk előtt vagy elején tartó, az oktatásban részt

vevő hallgatók és a jelenlegi egyetemi könyvtári vezetők válaszai milyen viszonyban vannak egymással. A két kérdőív a demográfiai kérdések kivételével közel megegyezett, így a kapott eredmények összehasonlíthatók. Az első tartalmi kérdés a következő volt: „Mi az az első három-öt szó, ami a mesterséges intelligencia kapcsán az eszébe jut?” A hallgatók 56%-a, a könyvtárigazgatók 36%-a említette a robotokat és a robotikát a válaszában. Mind a két esetben az teszi ezt az eredményt igazán érdekessé, hogy a kérdőív további részében a szabadszavas válaszok esetében ugyanez alig merült fel. A robotika ezek alapján inkább elméleti síkon van jelen mindkét válaszadói csoport gondolataiban az MI kapcsán. A gyakorlati tapasztalatok esetében pedig a válaszadók nem kötötték össze ezt a fogalmat meglévő, működő lehetőségekkel A K4 kérdésre többen is leírták a „veszély” és az „ijesztő” szavakat. A

könyvtárigazgatóknál közel 10%, a hallgatók esetében 6% volt az arányuk Emellett a vezetők további 17, a hallgatók további 2%-a írt le olyan negatív fogalmat az MI kapcsán, mint pl. a kiszolgáltatottság, a bizonytalanság, illetve olyan fogalmakat, amelyek negatív érzeteket is közvetíthetnek pl. Orwell, Mátrix Ezek alapján minden harmadik hallgatónak és minden negyedik vezetőnek már a kérdőív elején eszébe jutottak negatív előjelű lehetőségek is az MI-vel kapcsolatosan. A 3. táblázatban láthatjuk, hogy az innováció terjedésében betöltött szerepek (a technológiák átvételét értve alatta) hogyan viszonyulnak egymáshoz a különféle felmérések alapján. Lund és társai a könyvtárosokat, az általunk készített felmérés a könyvtárigazgatókat szólította meg Mindkét esetben látható, hogy a kitöltők az innovátorok, korai követők és korai többségi csatlakozók közé sorolták magukat. Ez teljes egészében így volt

a könyvtárigazgatók esetében és közel 90%-ot ért el (Lund). Az eredmények 264 A mesterséges intelligencia és a könyvtárosok – pillanatkép azt mutatják, hogy ebben a két csoportban a kitöltők saját értékelésük alapján az innovációk terjedésében aktívabb, a technológiai újításokra nyitottabb réteget képviselik. Látható az is, hogy itt az innovátorok jelentősen nagyobb arányban jelennek meg, mint akár az átlag populációban. 3. táblázat Az innovációk terjedésében betöltött szerepek eloszlása különböző adatok alapján A Rogers féle modell (az átlag populáció) Lund et.al eredményei (könyvtárosok) Könyvtárigazgatók Hallgatók Innovátorok 2.5% 13% 4,50% 1.52% Korai követők 13.5% 27.7% 45.4% 16.67% Korai többségi csatlakozók 34% 48.2% 50.1% 51.52% Késői csatlakozók 34% 9.2% 25.76% Lemaradók 16% 1.9% 4.55% A hallgatói válaszok esetében az előzőleg leírt eltolódás nem jelent meg.

Körükben az innovátorok aránya kisebb volt még az átlag populációhoz képest is, a korai követők aránya felülről közelítette az átlagot, de messze elmaradt a másik két könyvtáros csoport eredményétől és csak a korai többségi csatlakozók számában figyelhető meg jelentős növekedés az átlaghoz képest, amely közelítőleg megegyezik a másik két könyvtáros csoport eredményével. A fentiek magyarázatára az egyik hipotézis az, hogy a hallgatók és a könyvtárosok válaszai közötti eltérés generációs, társadalmi és ismeretbéli különbségekből fakad. Ebben az értelmezésben egyik csoport sincs előnyben, csupán helyzete tér el és ebből fakad, hogy eltérően értelmezik, hogy mi számít újdonságnak és mi az, aminek használata megszokott, mi az, amit jól ismernek. Mindezek eredményeképpen eltérően sorolják be magukat a felkínált kategóriákba. A 7. ábrán az látható, hogy mely területeken gondolják alkalmazhatónak

az MI-t a különböző válaszadói csoportok. A százalékos eredmények alapján a virtuális és/vagy online szolgáltatások kapták mind a két csoportnál a legtöbb jelölést, de szorosan követte ezt a tájékoztatás, a digitalizálás, feldolgozás, informatikai támogatás és az olvasószolgálat. A könyvtárigazgatók esetében ez kiegészült még az állománygyarapítással és a szakreferensekkel is. Látható, hogy nagyon sok terület kapott magas értéket, ami azt erősíti meg, hogy alkalmazhatósága széles körű. 265 Winkler Bea 7. ábra: Mely területeken látja alkalmazhatónak az MI-t könyvtári környezetben? A kérdőívek utolsó kifejtős kérdései az MI könyvtári alkalmazásának lehetőségeivel és veszélyeivel foglalkoztak. A 8 ábrán azokat a csoportokat és fogalmat láthatjuk, amelyek legtöbbször felmerültek a válaszokban. Ezek alapján az egyetemi könyvtárigazgatók közül a szolgáltatásokat említették legtöbben, mert

közel 60%-nál találkozhattunk olyan témakörökkel, mint a keresés, a tájékoztatás vagy a publikálás támogatása. A hallgatók válaszaiban a szolgáltatások és a belső munkafolyamatok 43–43%-os részesedésével egyenlő arányban jelentek meg, amihez a munkafolyamatok esetében a könyv­ tár­igazgatók is csatlakoztak. 8. ábra: Milyen területeken támogathatja a könyvtár munkáját az MI? A gyorsaság mind a két válaszadói csoportban megjelent, és jelentős arányban képviseltette magát a válaszokban, így tekinthetünk rá úgy, mint az MI alkalmazásának kulcstulajdonságára. 266 A mesterséges intelligencia és a könyvtárosok – pillanatkép Az MI könyvtári alkalmazása esetében a veszélyeket felderítő kérdés válaszaiban a könyvtárigazgatók közel harmada írta, hogy jelenleg nem lát különösebb veszélyt. A megjelenő veszélyek inkább a könyvtárosi munka feleslegessé válásának különböző aspektusaira mutattak rá.

A hallgatók esetében a könyvtárosok számának csökkenése volt a legtöbbször megjelenő veszély. Mind a két csoport esetében olyan reális veszélyek jelentek meg a válaszokban, amelyek megoldását már ma is keressük. Összegzés A két felmérés alapján elmondható, hogy mind a könyvtárigazgatók, mind a hallgatók rendelkeznek ismeretekkel az MI-t illetően, azonban ezek fejlesztésére is szükség van. Az MI alkalmazásának és különösen könyvtári alkalmazásának fontos alapkövetelménye, hogy tudjuk, milyen esetben célszerű ezt megtennünk és hol találkozhatunk vele. Ugyanennek a gondolatnak a másik felét sem szabad elfelejteni, amely szerint tájékoztatni kell a használókat arról, ha MI-t alkalmazunk. Mindaddig ugyanis, amíg az MI megoldásokhoz nem társulnak világszinten alaposan kidolgozott, mindenki által ismert etikai és felelősségi szabályok, addig a könyvtáros feladata, hogy tájékoztassa a használót arról, hogy mi az, amit

tudunk a technika alkalmazásával kapcsolatban és mit nem lehet garantálni. Az eredmények alapján az MI támogathatja a könyvtárak működését szinte minden területen, de fontos hozzátenni, hogy figyelnünk kell a megbízhatóság megtartására. Mindeközben pedig tartsuk szem előtt, hogy a könyvtár egy valódi hely. Egy hely, ahová el lehet menni, ahol találkozni lehet másokkal. Az MI alkalmazása csupán egy lehetőség arra, hogy egyes feladatokat automatizáljunk vagy más módon gyorsabban oldjunk meg és az így felszabaduló könyvtárosi kapacitást más területeken kamatoztassuk. Jegyzetek és irodalom 1. IFLA SDG 2030 Libraries can drive progress across the entire UN 2030 Agenda Forrás: https://www.iflaorg/wp-content/uploads/2019/05/assets/hq/topics/libraries-development/documents/sdgs-insertpdf [2022 január 24] 2. IFLA Code of Ethics for Librarians and other Information Workers Forrás: https://www

ifla.org/wpcontent/uploads/2019/05/assets/faife/publications/IFLA%20Code%20 of%20Ethics%20-%20Long 0.pdf [2022 január 24] 3. A magyar könyvtárosság etikai kódexe Forrás: http://mkeinfohu/wpcontent/uploads/2010/08/alairtkodexpdf [2022 január 24] 4. Draft text of the recommendation on the ethics of artificial intelligence General Conference, 41st, 2021 [863] Document code: 41 C/73 39 p Forrás: https://unesdocunesco org/ark:/48223/pf0000379920.page=14 [2022 január 24] 5. ZHANG, Daniel [et al]: The AI Index 2021 Annual Report Stanford, AI Index Steering Committee, Human-Centered AI Institute, Stanford University, 2021. Forrás: https://ai- 267 Winkler Bea index.stanfordedu/wp-content/uploads/2021/11/2021-AI-Index-Report Masterpdf [2022. január 24] 6. HODONU-WUSU, James Oluwaseyi, – LAZARUS, Gift Nneka: Major trends in LIS research: A bibliometric analysis = Library Philosophy and Practice, Vol 11 No 1 2018 1–21. p Forrás: http://digitalcommonsunledu/libphilprac/1873

[2022 január 24] 7. WINKLER, Bea – KISZL, Péter: Academic libraries as the flagships of publishing trends in LIS: a complex analysis of rankings, citations and topics of research. = The Journal of Academic Librarianship, Vol. 46 No 5 2020 102223 Forrás: https://doiorg/101016/j acalib.2020102223 [2022 november 6] 8. WINKLER, Bea – KISZL, Péter: Views of academic library directors on artificial intelligence: a representative survey in Hungary = New Review of Academic Librarianship, Vol. 28 No 3 2022 256–278 p Forrás: https://doiorg/101080/13614533202119300 76 [2022. november 6] 9. ROGERS, Everett M: The diffusion of innovations New York, The Free Press, 2003 10. LUND, Brady D – OMAME, I, Tijani, S – AGBAJI, D: Perceptions toward artificial intelligence among academic library employees and alignment with the diffusion of innovations’ adopter categories. = College & Research Libraries, Vol 81 No 5 2020 865–882 p Forrás: https://doiorg/105860/crl815865 [2022 november

6] Winkler Bea könyvtáros, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet tanársegéde, az Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum igazgatója. Az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola Könyvtártudományi Doktori Programjának hallgatója, kutatási témája a mesterséges intelligencia a könyvtárakban. ORCID: 0000-00019496-9549 268 DOKTORANDUSZAINK KUTATÁSAIBÓL Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2022. Szerk Kiszl Péter, Németh Katalin Budapest, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet. 2023 271–273 A fejezet tanulmányai elé Dudás Anikó Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Könyvtára, könyvtárvezető A doktoranduszoknak szentelt pódium önmagában is méltó a megkülönböztetett figyelemre egy olyan rendezvényen, amely a Magyar Tudomány Ünnepéhez csatlakozott. Az

ötödik alkalommal megrendezett Valóságos könyvtár – könyvtári valóság tanácskozás doktorandusz-szekciója érzékelhetővé tette, mi áll a könyvtár- és információtudomány iránt elkötelezett jelöltek érdeklődésének homlokterében, tartogatnak-e számunkra valami igazán érdekeset, újszerűt, jövőformáló ötletet; eredményeik milyen hatással lehetnek a szakterület szemléletére és fejlődésére. A fejezet a szekción elhangzott tíz előadás szerkesztett változata, valamennyi szerző az ELTE könyvtártudományi PhD-program résztvevője. A témafeldolgozások sokrétűsége és szerteágazó kapcsolódása más ágazatokhoz természetszerűleg megköveteli az interdiszciplináris szemléletmódot, ezen túlmenően a technológiai fejleményekkel való lépéstartást, vagy akár a közvetlen hozzájárulást áttörő újítások megalkotásához. Az előadások múltról, jelenről és jövőt meghatározó fejlesztésekről szóltak: a

hagyományosabb, történeti jellegű vizsgálódásoktól az úttörő alkalmazások kialakításán át a gyakorlatba ültetésig terjedően, figyelemreméltó eredményekről számoltak be. Leitgéb Mária tanulmánya múltba tekint, könyvtártörténeti feltárást végez, hogy megírhassa fejezeteit az egyetemi építészeti mérnökképzés könyvtártörténetéből. Historiográfiai áttekintése a Műegyetemen a XIX században megalakult, Steindl Imre nevéhez kötődő Műépítészet Tanszék gyűjteményének előzményeit és kialakulását követi, megvilágítva azokat az igényeket és szakmai irányelveket, melyek mentén a könyvtár betölthette funkcióját. A fennmaradt történeti állomány egyedi példányainak közeli vizsgálatát sem mellőző feltárás impozáns képet fest erről a gyűjteményről. Kérdésfeltevésében is eredeti, érdekes – eddig alig kutatott – témát jár körbe Nagy Andor írása. Műszaki területekhez közeli, ám a teljes

könyvtári szolgáltatási infrastruktúrát meghatározó kérdéskör érdekli: a szabadalmak adatbázisaiban nézett utána, milyen új könyvtár- és információtudományi vonatkozású találmányok születtek Európában és az USA-ban az utóbbi időben, melyek alkalmazást nyerhetnek, és milyen tendenciákat lehet megállapítani a kérdésfeltevésekkel kapcsolatban. A válaszokat alapos átvilágítással és módszeres feltárással hozza felszínre a szerző, felfedezve egyúttal azokat a lehetőségeket, melyek az innovációk tényadatainak vizsgálatában rejlenek. https://doi.org/1021862/vkkv2022271 271 Dudás Anikó A szervezeti tudástárak és hálózati digitális kooperációs felületek alkalmazásához kapcsolódik Nemes László témája, aki a Digitális Jólét Program célkitűzéseinek látószögéből tekinti át a digitális-kompetencia és -infrastruktúra szempontjából jelentős, a szervezetek hálózati digitális adminisztrációs

átállásával foglalkozó tevékenységeket, a digitális kooperációs működés összetevőit. A Digitális Jólét Programhoz kapcsolódó tevékenységek vizsgálatán keresztül bemutatja az adott környezeti és egyéb feltételekhez igazodó adaptációs folyamatokat. Esettanulmányt vezet elő, melyben megerősítést nyer a digitális kooperáció jelentősége a Covid-19 járvány időszakában. Orosz Adrienn speciális területre kalauzol A tér diadala. A határvonalak eltörlése a román és korai gótikus stílusú angliai kódexek kísértés-miniatúráin című írásában Kivételes tudást, tájékozottságot és szemléletmódot ötvöző, igényes feldolgozást nyújt Könyvművészet, könyvtörténet, ikonográfia, szemiotika, a középkor világszemlélete, térészlelés, tér-értelmezés – mindezeket érintve, a kódexek miniatúráinak elemzéseiből levezetve mutatta ki a központba állított bibliai motívum felülemelkedését a narratívákban

megszokott idő-dimenziókon, és átlényegülését a korra jellemző pluralizálódó térkoncepció kifejezőjeként. Igazi doktori mestermunka ígéretét rejti magában a kutatás Pataki Fruzsina az IFLA Zöld könyvtári programjában díjazott hazai intézmények tevékenységét vizsgálta meg kérdőíves felméréssel, speciális szempontok felé fordulva. Áttekinti a könyvtári szervezetek által megfogalmazott irányelveket és fogalmakat, melyek a „zöld könyvtár” kifejezést övezik, a könyvtárak szerepvállalási lehetőségeit a fenntartható fejlődés és a klímavédelemi programok célkitűzéseinek megvalósításában. Kérdőíves felmérése a koronavírus-járvány időszakának sajátosságait vizsgálja. A Covid-19 járvány időszaka több doktoranduszt foglalkoztatott, ám más-más témához kapcsolódóan, különböző részletekre fókuszálva. Radics Krisztina a könyvtárak olvasás-népszerűsítő tevékenységének eredményességét

vette górcső alá, arra volt kíváncsi, hogy a járványügyi korlátozások alatt megvalósuló lakossági könyvtári szolgáltatások terén milyen tapasztalatokról számolhatunk be, emellett kimutatja az olvasási kedv alakulásának irányait, áttekinti a járvány idején alkalmazott, a szolgálatások folyamatosságának fenntartása érdekében eszközölt újításokat és rendhagyó megoldásokat. A kulturális örökség digitalizálása világviszonylatban aktuális téma. Szüts Etele írásának apropója az Európai Bizottság által megfogalmazott ajánlás 10 éves évfordulója Számvetést készít az eltelt tíz esztendő fejleményeiről, különös tekintettel az EU-tagállamként is a témában közreműködő magyarországi kezdeményezésekre. Összeveti a hazai digitalizálási eredményeket, külön is értékelve a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet tevékenységét, illetve szakmai jogutódjának, a Forum Hungaricum vállalkozás

eredményeit. A számvetés kitér a Covid-19 világjárvány kitörése következtében meghozott tagállami intézkedésekre és az ágazatra gyakorolt hatások felmérésére is A különféle szakágazati történeti nyilvántartások, dokumentumtárak digitalizálása szélesíti a kutatási lehetőségeket, láthatóbbá, könnyebben elérhetővé teszi a korábban csak fáradságos utánjárással megszerezhető adatokat. Hogyan egészítheti ki 272 A fejezet tanulmányai elé a könyvtár helytörténeti kutatási potenciálját egy szakágazati – természettudományi archívum –, erre hívja fel a figyelmet Varga Anett tanulmánya. A XIX századig visszamenően a földtan, a geofizika és a bányászat területéről adatokat és dokumentumokat gyűjtő, kevesek által ismert Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár lehetőségeit fedezhetjük fel és gondolhatjuk tovább a digitalizálás további távlatokat nyitó tendenciáinak

perspektívájából. A fejezet záró tanulmánya a virtuális valóságba vezeti át az érdeklődőt, egy minden ízében izgalmas fejlesztés eredményeinek bemutatásával. A szerző, Zsömle Viktor a Széchenyi István Egyetem kutatói által fejlesztett MaxWhere VR 3D böngésző könyvtári környezetre való alkalmazásának lehetőségeit kutatja. Térmodellezés valósághű virtuális környezetbe ültetve, realisztikus élmény 3D-s térben, virtuális túra és sok más navigációs lehetőség tárulkozik fel összefoglalójában. A téma nemcsak azért érdekfeszítő, mert a virtuális valóság (Virtual Reality – VR) és a kiterjesztett valóság (Augmented Reality – AR) technológiája a rá épülő alkalmazásokkal együtt sok rejtett lehetőség kiaknázását ígéri, hanem azért is, mert áttörő eredményekre vezethet a kognitív képességek serkentésében, a tudásszerzés, a tanulás hatékonyságának növelésében is. Az írásba foglalt

tapasztalatok további figyelmet érdemelnek a könyvtári szolgáltatások korszerűsítési folyamatában és formálódásában. „Egy kutatási területnek tudományossá válása az ismeretek mélységével és szervezettségével függ össze.” – olvashatjuk Vinkler Péter Tudománymetriai kutatások Magyarországon című cikkében (Magyar Tudomány, 11. sz 2008 1372 p) A fejezethez kapcsolva a két szempontot: az ismeretanyag mélysége a doktoranduszok kutatásainak eredményességével arányosan alakul; a szervezettség több együttható összességét feltételezi. Egy világosan körvonalazódott diszciplína rendelkezik a szakterületen mérvadó folyóiratokkal, intézményrendszerrel, konferenciákkal, kapcsolatokkal, aktív együttműködést folytatva fejleszt és tevékenykedik. A szakterület szerepel az indexelő szolgáltatások tezauruszainak kifejezéslistáiban (talán egyszer a szabadalmi adatbázisokban is megjelenik), a pályázatok szakterületi

besorolásaiban, rendelkezik képzési programokkal, doktori iskolával, kutatói közösséggel. A Könyvtártudományi Doktori Program közege mindkét szempontból hozzájárul ezeknek az értékeknek az erősítéséhez, többek között azzal, hogy utat enged a kutatás örömének, ösztönözi a felfedezés egyéni és közös céljainak megvalósulását. Az írások változatos témái múlt-jelen-jövő, a valóságos és virtuális vonzásában tárulkoznak fel. Jelzik egyúttal a kutatói kibontakozást segítő szellemi műhely sokoldalúságát, nyitottságát, és szerepvállalását a kutatott területek érvényesülésében a tudományok világban. 273 Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2022. Szerk Kiszl Péter, Németh Katalin Budapest, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet. 2023 275–286 A műegyetemi építészettörténet-oktatás szakkönyvtári hátterének kezdetei

és a Steindl-tanszék könyvtára Leitgéb Mária Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar Építészettörténeti és Műemléki Tanszék, tudományos segédmunkatárs, könyvtáros TARTALMI ÖSSZEGFOGLALÓ A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) – elterjedt nevén a Műegyetemen – az egyetemi szintű építészképzés, ezen belül az építészettörténet-oktatás számára szinte a kezdetektől rendelkezésre álltak kisebb-nagyobb tanszéki könyvtári gyűjtemények. A könyvtári szolgáltatásokról, illetve az irántuk felmerülő igényekről már a legrégebbi időszakokból is vannak szórványos adataink. A korábbi, az építészképzés történetére irányuló kutatások a könyvtár- és dokumentumhasználat módjairól is szolgálnak némi információval. A műegyetemi építészképzés megindulásakor, az 1870-ben Steindl Imre vezetésével létrejött Műépítészet tanszék könyvtárának állományáról a Magyarország

köz- és magánkönyvtárai 1885-ben című statisztika szolgáltat mennyiségi és részben minőségi adatokat, azonban a könyvtárban megtalálható konkrét műveket mindeddig nem kutatták. A BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének könyvtára a műegyetemi építészettörténeti tanszékek jogutódjaként jelentős számban őrzi a korábbi gyűjtemények anyagát, így lehetőség nyílik arra, hogy a művek kézbevételével ellenőrizni lehessen, hogy az egykori Steindl-tanszék könyvtárának darabjai jelenleg megtalálhatók-e az állományban. Bár az építészettörténet-oktatás szakkönyvtári hátterére irányuló doktori kutatás még csak a kezdetén tart, máris be lehet számolni a Steindl vezette Műépítészet Tanszék könyvtárára vonatkozó érdekes részeredményekről. A magyar mérnökképzés szakkönyvtári ellátásának történeti előzményei A magyar mérnökképzésnek már a kezdetektől fogva határozott igénye volt a

szakirodalmi háttérre. A magyarországi építészképzés XVIII századi kezdeteinek helyszíne az 1763-ban alapított Collegium Oeconomicum volt, ahol már a polgári építészet oktatására is nagy hangsúlyt helyeztek.1 A kollégiumnak volt saját könyvtára, melynek állományáról a fennmaradt könyvtárkatalógus tanúskodik, e szerint a könyvtárban a XVIII. század építészeti szakirodalma és az előző korok kiemelkedő klasszikusai is képviselve voltak.2 A kollégium megszűnése után 1782-ben kezdte meg működését az Institutum Geometrico-Hydrotechnikum a Királyi Magyar Tudományegyetem bölcsészkarán belül. Ez az intézmény tekinthető Magyarországon az első felsőfokú mérnökképző intézménynek, egyúttal a mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem https://doi.org/1021862/vkkv2022275 275 Leitgéb Mária elődjének.3 Az intézet nem rendelkezett saját könyvtárral, az Egyetemi Könyvtár feladata lett volna a szükséges

szakirodalom biztosítása, ezt azonban anyagi okok és más feladatai miatt nem tudta ellátni.4 A hazai mérnökképzés időben következő intézménye az 1846-ban létrehozott József Ipartanoda. A Tudományegyetem főépületében, annak részeként működő Ipar­ ta­noda nem rendelkezett könyvtárral5, a szükséges szakirodalom pedig nem állt rendelkezésre az Egyetemi Könyvtárban.6 Karácsony Mihály, az Ipartanoda igazgatója, a kezdetektől fogva harcolt a könyvtár létrehozásáért, de eleinte csak egy, a beíratási díjakból kialakított szerény könyv- és folyóiratgyűjteményt használhattak az oktatók. Az 1848-as forradalom hozott csak változást: a Vallás- és Közoktatási Minisztérium biztosította a szükséges anyagi fedezetet, a könyvtár megalapítása egyben a mai Műegyetemi könyvtár megalapításának időpontja is.7 Az említett két intézmény egyesítésével 1850-ben létrejött a Joseph Industrieschule,8 amelyben még kifejezetten

építészképzés nem volt, ez az 1856-ban megalakuló József Politechnikumban valósulhatott meg a későbbiekben.9 A könyvtár fejlesztésére irányuló erőfeszítésekre továbbra is szükség volt, az 1859/60-as tanévben 890, az 1860/61. tanévben 1247 műből álló gyűjteményt csak a tanárok használhatták, a hallgatók előtt csak 1869-ben nyitották meg a könyvtárat, amelynek állománya 1870-ben 2369 darabból állt.10 Az egyetemi szintű építészképzés az 1870/71. tanévben indult meg, a Királyi József Műegyetemen.11 Ekkor vette át Műegyetemi könyvtár vezetését Wartha Vince (1844–1914), akinek a nevéhez az első szakkatalógus és az 1874-ben megjelent első nyomtatott címjegyzék megjelenése fűződik.12 A katalógus alapján az összesen 3783 művet 25 ezer kötetben tartalmazó gyűjteményben az építészet szakcsoportban 74 mű volt található,13 de a műtörténet szakcsoportban, illetve a folyóiratok között szereplő építészeti

vonatkozású művekkel együtt is csak nagyon kis arányt képvisel ez a terület.14 Bár a hetvenes években a Műegyetemi könyvtár jelentősen gyarapodott,15 amikor 1880ban a könyvtár részére megvásárolták Wéber Antal építész könyvtárát, mindössze 22 műépítészet témájú könyv volt.16 A kortársak is hasonlóan vélekedhettek, 1882-ben a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet kiadójának indulásakor az egyik építész tag megjegyzi, hogy a Műegyetem könyvtárában (is) kevéssé van képviselve az építészeti irodalom.17 A Műegyetemi könyvtár mellett 1884-re már három építész-tanszéken – Középítészeti, Műépítészeti és Mű- és díszépítési – is működött könyvtár.18 Steindl Imre és Műépítészet tanszék könyvtára Steindl Imre (1839–1902) 1857-től a József Polytechnikumban folytatott tanulmányokat, ahová később tanársegédként is visszatért.19 1861-től a bécsi Képzőművészeti Akadémián hat éven át

tanult,20 1869-től ismét a Polytechnicumban tanított, eleinte helyettes, majd rendes tanárként.21 Az első építészeti tanszék Műépítészet tanszék néven alakult meg22 Steindl Imre vezetésével, aki 32 évig, haláláig irányította azt.23 276 A műegyetemi építészettörténet-oktatás szakkönyvtári hátterének. Az új Műegyetemen az építészettörténetet korszakok szerinti tagolásban oktatták,24 az 1887-ben létrejött Ókori Építéstan tanszéken Czigler Győző az ókori, az 1872ben létrejött Száraz-, Mű- és Díszépítészet Tanszéken Hauszmann Alajos a reneszánsz (újkor), a Műépítészet tanszéken Steindl Imre a román és gótikus (középkor) alaktant és tervezési stílust oktatta.25 Ez felosztás – ókori, középkori, újkori tanszék – 1957-ig, a tanszékek egyesítéséig fennmaradt.26 A Magyarország köz- és magánkönyvtárai 1885-ben című statisztikai adattár szerint a Műépítészeti szertár könyvtárának

alapítási éve 1864, a 133 művet tartalmazó 660 kötet mellett 943 fénykép és 305 rajzkép volt a gyűjteményben. Jellemzően építészetre vonatkozó művek voltak az állományban, a tudományszakok szerinti kimutatásban a tartalmi összetevőkről is némi képet kapunk. (1 ábra)*1Elsősorban francia és német nyelvű irodalom volt megtalálható. (2 ábra) György Aladár külön megemlíti a kiemelkedően értékes műveket, „Valpatto Rafaeli loggia czimü” munkáját és Piranesi összes műveit27 A Magyar Minerva a Királyi József Műegyetemhez tartozó szakkönyvtárak között sorolja fel a műépítéstani tanszék könyvtárát. E szerint a könyvtár állománya 1900-ban 2525 kötet volt28 1. ábra: A Műépítészet Tanszék könyvtára gyűjteményének tudományszakok szerinti megoszlása 1885-ben 2. ábra: A Műépítészet Tanszék könyvtára gyűjteményének nyelvi megoszlása 1885-ben A tanulmányban szereplő ábrákat és képeket a szerző

készítette. *1 277 Leitgéb Mária A szakirodalmi forrásokban a könyvtár használatára vonatkozóan is találunk adatokat. A XIX. század végén a professzorok a meglévő régészeti és építészeti szakkönyvekből készültek fel előadásaikra.29 A Steindl Imre oktatásmódszereire irányuló kutatás megállapításai szerint a professzor a nagy összefoglaló munkákra támaszkodott, a szerző a „Steindl füzeteinek tartalma” című kéziratot megvizsgálva azonosította az előadásokra való felkészüléshez használt legfontosabb szakirodalmi forrásokat.30 A mintakönyvek, mintalap-gyűjtemények fontos szerepet játszottak az oktatás módszertanában a szemléltetésben és a tervezési feladatoknál. Szemléltető eszközként és rajzmintaként fontos szerepet játszott a fénykép, fényképmásolat vagy fényképen reprodukált rajz. A rajztermi gyakorlatok keretében történt a mintalapok másolása vagy az azok alapján megoldandó feladatok

elkészítése. Erre a célra nem csak a szabadlapos mintalap-gyűjteményeket használták fel, hanem akár a könyvtár köteteit is szétszedték.31 Steindl Imre oktatási módszerének fontos része volt, hogy mappákból kiosztott mintalapokat köröztetve magyarázott.32 A Műépítészeti Tanszék könyvtárának darabjai az Építészettörténeti és Műemléki Tanszék könyvtárában Doktori kutatásom témája a műegyetemi építészettörténet-oktatás szakkönyvtári hátterének kialakulása és fejlődése a tanszéki könyvtárak példáján keresztül. A kutatás egyik kiindulópontja egy kézzel írt kötetkatalógus: A m kir József-műegyetem középkori tanszék könyvtárának czimjegyzéke Az eddig elvégzett vizsgálatok alapján a címjegyzék 1915 és 1933 között keletkezett, és az 1870-es évektől, azaz Steindl Imre kinevezésétől kezdve tartalmazza a tanszék könyv-, folyóirat és oktatási segédanyag állományát.33 A kézzel írt,

egészvászon kötésű, könyv formátumú dokumentum 1194 tételt tartalmaz. A címjegyzékben szereplő további adatok: sorszám (leltári nyilvántartási számok), alapvető bibliográfiai adatok (szerző, cím, megjelenési és terjedelmi adatok), betű-szám kombinációból álló, tematikára utaló szakjelzet és egyéb bejegyzések (állapot, proveniencia, technikai jellegű). (3 és 4 ábra) Az Építészettörténeti és Műemléki Tanszék könyvtárának dokumentumaiban megtalálható különféle állománybélyegzők alapján feltételezhető, hogy a könyvtár jogutóda a „középkori” tanszékek könyvtárainak, illetve részben az „ókori” és az „újkori” tanszékek könyvtárának is. A tanszékek 1957-es összevonása után kerülhetett sor a tanszéki könyvtárak egyesítésére is, az állomány „újraleltározására”, melyet az 1962 május 18-i dátummal kezdődő, jelenleg is használatban lévő nyilvántartó leltárkönyvek tükröznek.

A fentiek alapján lehetségesnek látszik a kéziratos címjegyzék alapján a középkori tanszék könyvtárának rekonstrukciója, hiszen nemcsak a címjegyzékben szereplő rövid leírások, hanem jó eséllyel a dokumentumok jelentős része is rendelkezésre áll. A kutatás során a címjegyzékben szereplő dokumentumokat autopsziával vizsgálom úgy, hogy a bennük található különböző információkat összevetem a címjegyzékben szereplőkkel, majd egy Excel-táblázat formátumú adattárban rögzítem. 278 A műegyetemi építészettörténet-oktatás szakkönyvtári hátterének. 3. és 4 ábra: A m kir József-műegyetem középkori tanszék könyvtárának czimjegyzéke címlapja és egyik oldala Lelőhely: BME ÉMT, leltári szám nélkül A vizsgálat során számos olyan dokumentumot találtam, amelyben szerepel a „A m. k. József műegyetem Műépítészeti szertárának tulajdona (Steindl tanár)” könyvtári tulajdonbélyegző (5 ábra), ezen

felül feltűnt a Steindl-pecsétes kötetek azonos kötése (6 és 7 ábra) A fentiek alapján feltételezhető, hogy egykori Műépítészet tanszék könyvtárának egy része ma is megtalálható a tanszéki könyvtárban, és a dokumentumok kézbevétellel történő vizsgálatával a kötetek beazonosíthatóak. Az említett források mennyiségi és részben minőségi adatokat szolgáltatnak a Műépítészet tanszék könyvtáráról, azonban a könyvtárban megtalálható konkrét műveket mindeddig nem kutatták, a könyvtár tartalmi összetételéről nincsenek adataink. Így a tanszéki könyvtárban ma is fellelhető dokumentumok beazonosítása lehetővé tenné a Steindl Imre idején működő könyvtár legalább részbeni rekonstrukcióját és további minőségi vizsgálatát. 5. ábra: Tulajdonbélyegző: „A m k József műegyetem Műépítészeti szertárának tulajdona (Steindl tanár)” 279 Leitgéb Mária 6. és 7 ábra: Steindl-pecsétes könyvek

azonos kötésben az Építészettörténeti és Műemléki Tanszék könyvtárában A címjegyzékben szereplő tételek megvizsgálása során a dokumentumokban több, azonosításra alkalmas adatot találtam, melyek közül a legegyértelműbb a már említett Steindl-pecsét, emellett a kötetekben szereplő és adott időszakra (1870–1902) vonatkozó kézzel írott évszámok, a kötésre vonatkozó bejegyzések, a kötések típusa az, ami informatívnak bizonyult. Önmagában egy kötéstípus vagy egy évszám még nem bizonyító erejű, de ezeknek az adatoknak az összevetésével már következtetni lehet a dokumentumok provenienciájára A kutatás során eddig 671 kötetet néztem át, melyek közül Steindl-pecsétet tartalmaz 209 darab, ezek tehát biztosan az egykori Műépítészet tanszék könyvtárának a darabjai. Számos könyvben olyan bejegyzés található, amelyben az 1886, illetve 1891 év és egy leltári szám szerepel. 134 darab olyan kötet van,

amelyben a két évszám közül valamelyik (vagy mindkettő) szerepel, ebből 113-ban benne van a Steindl-pecsét is, igazolva a származást. Viszont van 21 olyan kötet is, amelyikben csak az évszám szerepel, azonban a fentiek alapján szinte bizonyos, hogy ezek is a Műépítészeti szertárban voltak. A dokumentumok kötésének vizsgálatakor a kötéstípusokat megszámoztam, a címjegyzék eddig vizsgált tételei között a legjellemzőbb az 1. és a 2 típus34 Az 1 típusba tartozó 85 kötetből 51-ben benne van a Steindl-pecsét, a 2. típus esetében 82-ből 12-ben Nyilvánvaló, hogy nem minden kötet kapott új kötést, és a kötés önmagában nem bizonyíték a kötet származására. Az viszont látszik, hogy a bekötésre kerülő dokumentumoknál törekedtek az egységességre, s talán ugyanott is készült a bekötés Erre utal az, hogy számos kötetben a címlap tetején ceruzával, azonosnak látszó kézírással szerepel egy kötészetre utaló

bejegyzés: „Steindl félbőr” vagy „félbőr” vagy „Steindl f ” vagy „Steindl”. A 49 darab ilyen kötet közül 37 darab olyan van, amelyek a korábbi szempontok alapján még nem került azonosításra, de feltehetően a Műépítészet könyvtárhoz tartozott. Végül azokat a köteteket vettem számba, amelyekben 1870 és 1901 közötti évszámot tartalmazó bejegyzés van, de nem 1886. és 1891 évmegjelöléssel, és sem Steindlpecsét, sem kötészetre vonatkozó megjegyzés nincs bennük, ily módon további 28 kötetet sikerült azonosítani Összesen tehát eddig 295 olyan kötetet találtam, amely valószínűsíthetően a Steindl-tanszék könyvtárából származik 280 A műegyetemi építészettörténet-oktatás szakkönyvtári hátterének. A vizsgálat kiindulópontját képező címjegyzék közel 1200 tételt tartalmaz, de a többkötetes könyvek és sorozatok miatt a kötetek száma jóval több. Az eddigi kutatás ennek a halmaznak

körülbelül a negyedére terjedt ki, úgy gondolom, hogy a további munka során további kötetek lesznek azonosíthatóak, bár valószínűleg kisebb számban. Eddigi tapasztalataim alapján a tanszéki könyvtári állományának szisztematikus átnézése során felbukkanhatnak olyan kötetek is, amelyek a címjegyzékben nem szerepelnek.35 Az eddig azonosított kötetek csak kis részét teszik ki az 1900-as Minervában közölt egykori gyűjteménynek, így a minta nem reprezentatív, de érdemes néhány szempont szerint megvizsgálni. A kötetek megjelenési éve 1761 és 1901 közé esik, a számok egy kurrens anyagot tartalmazó gyűjteményt mutatnak. (8 ábra) 8. ábra: Az eddig azonosított kötetek megjelenési idő szerinti megoszlása A legrégebbi könyv éppen a György Aladár által is említett Piranesi-kötetek egyike. (9 ábra) 9. ábra: Giovanni Battista Piranesi Della magnificenza ed architettura de' romani című művének latin nyelvű címlapja

Lelőhely: BME ÉMT, leltári szám: 6090, jelzet: M-6318 281 Leitgéb Mária A nyelvi összetétel tükrözi a korabeli építészeti szakirodalomét.36 (10 ábra) 10. ábra: Az eddig azonosított kötetek nyelvek szerinti megoszlása A gyűjtemény tematikai szempontok alapján történő értékelése37 sem lehetséges a kutatásnak ebben a fázisában, de néhány reprezentatív példát ki lehet emelni. A korszakban az építészet legátfogóbb szakkönyv-sorozatának, a Handbuch der Architekturnak az addig megjelent kötetei minden bizonnyal beszerzésre kerültek. (11 és 12 ábra) 11. és 12 ábra: A Handbuch der Architektur sorozat köteteinek címlapja és egyik oldala Lelőhely: BME ÉMT, leltári szám: 6010, jelzet: XI-6231 Az összefoglaló építészettörténeti munkák egyike Wilhelm Lübke Geschichte der Architektur von den ältesten Zeiten bis zur Gegenwart (1875) című műve bizonyíthatóan az egyik kiemelt forrás volt az oktatásban.38 (13 és 14

ábra) 282 A műegyetemi építészettörténet-oktatás szakkönyvtári hátterének. 13. és 14 ábra: A Geschichte der Architektur című mű címlapja és egyik oldala Lelőhely: BME ÉMT, leltári szám: 987, jelzet: B-1191 A magyar vonatkozású építészetelméleti művek közül Henszlmann Imre Methodes des proportions dans l’architecture, egyptienne, dorique et du moyen-age (1860) címűt kell kiemelni.39 (15. ábra) 15. ábra: A Methodes des proportions című mű egyik oldala Lelőhely: BME ÉMT, leltári szám: 1275, jelzet: B-1638 A középkor építészetét szerkezetiségére koncentráló munkák közül Georg Gottlob Ungewitter Lehrbuch der gotischen Konstruktionen című műve (1875) kiemelendő. A francia nyelvű szakkönyvek közül megtalálható volt a könyvtárban Eugene Emmanuel Viollet-le-Duc Dictionnaire raisonné de l'architecture franc̜aise du XIe au XVIe siècle (1859) című alapműnek számító sorozat kötetei. (16 és 17 ábra) 283

Leitgéb Mária 16. és 17 ábra: A Dictionnaire raisonné de l'architecture című mű címlapjai Lelőhely: BME ÉMT, leltári szám: 5441/3, jelzet: IX-5505 Az azonosított kötetek között megtalálhatóak az építészeti tervezéshez sorolható szakkönyvek különböző épülettípusok esetében, és különösen nagy számban az említett, szemléltetéshez használt, fűzetlen mintalapokat tartalmazó mappák. Összefoglalás Doktori kutatásom még csak a kezdetén tart, az eddig elvégzett kutatás a kiindulást jelentő címjegyzék negyedére terjedt ki, a további – a címjegyzék, majd a tanszéki könyvtár teljes állományát átfogó – vizsgálatok után állapítható meg, mi maradt fenn az egykori Műépítészet Tanszék könyvtárának gyűjteményéből. További feladat a levéltári és szakirodalmi források átvizsgálása Hacsak nem kerül elő valamilyen könyvjegyzék, a Steindltanszék könyvtárát nem lehet teljes mértékben

rekonstruálni, de a kapott eredmények is fontos adalékul szolgálhatnak a könyvtár-, építészképzés- és művelődéstörténet számára. Jegyzetek és irodalom 1. SZENTKIRÁLYI Zoltán: Adatok a magyar építészképzés történetéhez = Építés - Építészettudomány, 3 évf 4 sz 1971 439 p 2. HEGYI Ferenc – KOLTAI András – SZEKÉR Barnabás (sajtó alá rend): Szenctől Tatáig: a piarista rend és a műszaki-gazdasági szakoktatás kezdetei Magyarországon: tanulmányok és források. Budapest, Piarista Rend M Tartománya, 2016 57, 62 p Forrás: https://pkk 284 A műegyetemi építészettörténet-oktatás szakkönyvtári hátterének. piarista.hu/system/files/field/edokumentum/2020/mpm10-hegyiferenc-webpdf [2022 július 14] 3. GY BALOGH Ágnes: The History of the Műegyetem = A Műegyetem története In: Ar­ muth Miklós – Lőrinczi Zsuzsa (szerk.): Műegyetem: a történeti campus: the historic campus Budapest, BME, cop 2013 21 p 4. CSAPODI Csaba –

TÓTH András – VÉRTESY Miklós: Magyar könyvtártörténet Budapest, Gondolat, 1987 145 p 5. GY BALOGH: i m 23 p 6. Karácsony Mihály 1846 december 18-i folyamodványa a helytartótanácshoz Közli: MÓRA László: A Műegyetemi Könyvtár története: 1848-1948. Budapest, Műszaki Egyetem Központi Könyvtára, 1971 12–13 p 7. MÓRA: i m 12–19 p 8. GY BALOGH: i m 23 p 9. SZENTKIRÁLYI: i m 441–443 p 10. MÓRA: i m 28–35 p 11. GY BALOGH: i m 25, 27 p 12. MÓRA: i m 35, 44 p 13. MÓRA: i m 47–48 p 14. Királyi József Műegyetem Könyvtára (közread): A m kir József-műegye­tem könyvtárának czímjegyzéke. Budapest, Athenaeum, 1874 15. MÓRA: i m 49 p 1885-ben pedig már 8700 mű volt, több mint 40000 ezer kötetben GYÖRGY Aladár (szerk.): Magyarország köz- és magánkönyvtárai 1885-ben Budapest, Országos Statisztikai Hivatal, 1886. 56 p 16. MARÓTZY Katalin: Wéber Antal könyvtára: Adalék a XIX századi magyar építészeti szakirodalom kutatásához =

Építés - Építészettudomány, 34 évf 1–2 sz 2006 89 p Forrás: https://doi.org/101556/EpTud3420061-23 [2022 február 28] 17. [Egy építész]: A Magy Mérnök- és Építész-Egylet könyv­kiadó vállalata = Az Épitési Ipar, 6 évf. 51 (311) sz 1882 1 p 18. GYÖRGY (szerk): i m 178 p 19. SISA József: Steindl Imre Budapest, Holnap, 2005 11 p 20. HAJÓS György: Építészek, mérnökök, építők Budapest, ÉTK, 2011 143 p 21. SISA József: i m 14 p 22. Az építészettörténeti tanszékek elnevezése többször változott az idők folyamán (akár ugyanazon tanszékvezető időszaka alatt), illetve a tanszékek elnevezésének más-más változata jelenik meg a különböző forrásokban. 23. ISTVÁNFI Gyula: A Magyar Építőművészek Szövetségének ünnepi ülése Steindl Imre halálának és a Szövetség alapításának 110. évfordulója alkalmából 2012 január 20-án = Építés - Építészettudomány, 40. évf 3–4 sz 2012 366 p 24. SZENTKIRÁLYI: i m 451 p

25. ISTVÁNFI: i m 366 p 26. Istvánfi Gyula: Adatok a magyar építészképzés műegyetemi történetéhez 1945–1990: Rendszerváltozástól rendszerváltozásig = Építés - Építészettudomány, 43 évf 1–2 sz 2015 30 p 27. GYÖRGY (szerk): i m 167, 178–179, 216–217 p 285 Leitgéb Mária 28. Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége (közread): Magyar Minerva : a magyarországi múzeumok és könyvtárak címkönyve Budapest, Athenaeum, 1900–1932 1 évf 1900. 65 p Forrás: https://epaoszkhu/html/vgi/kardexlapphtml?aktev=1900&id=2957 [2022. február 28] 29. ISTVÁNFI Gyula: Az építészettörténet oktatásának formái és kiemelkedő személyiségei 1918-ig. = Építés - Építészettudomány, 38 évf 3–4 sz 2010 201–203 p 30. SALAMON Gáspár: A „Steindl-füzetek”: Egy forrás a dualizmus kori építészképzés történetének historiográfiai megközelítéséhez = Művészettörténeti Értesítő, 66 évf 1 sz 2017 72–74. p

Forrás: https://doiorg/101556/08020176614 [2022 február 28] 31. KRÄHLING János [et al]: A Műegyetem középkori építéstan tanszékének címjegyzéke: Oktatásmódszertani és könyvtártörténeti adalékok a magyar építészképzés történetéhez. = Architectura Hungariae, 17. évf 2 sz 2018 40–41 p Forrás: http://archetbmehu/wpcontent/uploads/epaper/AH vol17 no2 pp33-159 KrahlingFeherJobbikKollar/AH vol17 no2 pp33-159 KrahlingFeherJobbikKollar .pdf [2022 március 20] Az Építészettörténeti és Műemléki Tanszék könyvtárában ma is több olyan példány található, amelyek erősen hiányosak, vagy láthatóan több példány darabjait egyesítették. 32. KOROMPAY György: Steindl Imre és Schulek Frigyes alakja a műegyetemi hagyományban In: Horváth Alice (szerk.): Steindl Imre (1839-1902) építész, műegyetemi tanár emlékezete : [Steindl Imre születésének 150 évfordulója alkalmából a BME Építészettörténeti és Elméleti Intézete által

1989. május 16-án rendezett tudományos konferencia előadásai] Budapest, BME Építészmérnöki Kar Építészettörténeti és Elméleti Intézet, 1989. 12 p 33. KRÄHLING [et al]: i m 33 p 34. A címjegyzék első fele feltehetően egy korábbi „leltárkönyv” vagy kötetkatalógus lemásolásával keletkezett Erre utal például, hogy a leltári számok jellemzően azonosak az 1886 illetve 1891. éviekkel Bár egyes leltári számokat újra használatba vettek, a címjegyzék első fele nagy valószínűséggel tartalmazza a legkorábbi időszak állományából megmaradt köteteket. 35. A Műépítészeti szertár egykori gyűjteményének darabjai rendkívül sok helyen felbukkanhatnak, ráadásul nem csak komplett művekről lehet szó, hanem azok részegységeiről Erre példa, hogy a középkori tanszék címjegyzékében szereplő, Operaház-pályatervek másolatainak egyikét ma a Szlovák Műszaki Múzeumban őrzik, amelyen ott van a Steindl-pecsét. Ludwig

BOHNSTEDT: Budapest, Operaház, homlokzati terv. Jelzet: HU BFL XV17i1 PM46, A Szlovák Műszaki Múzeumban őrzött magyar vonatkozású tervek másolatainak gyűjteménye, Budapest Főváros Levéltára. Forrás: https://mapshungaricanahu/hu/ BFLTervtar/28955 [2022. március 20] Lehetnek kötetek a BME OMIKK állományában is 36. KRÄHLING [et al]: i m 37–38 p 37. A könyvanyag tematikus szempontjainál követem: KRÄHLING [et al]: i m 37–39 p 38. SALAMON: i m 72–73 p 39. KRÄHLING [et al]: i m 37 p Leitgéb Mária tudományos segédmunkatárs, könyvtáros a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszékén. Az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola Könyvtártudományi Doktori Programjának doktorandusz hallgatója Kutatási területe: könyv-, könyvtár- és művelődéstörténet, a műegyetemi építészettörténet-oktatás szakkönyvtári háttere, az Építészettörténeti és Műemléki Tanszék könyvtárának története. ORCID: 0000-0002-5423-7367 286

Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2022. Szerk Kiszl Péter, Németh Katalin Budapest, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet. 2023 287–294 Új könyvtár- és információtudományi vonatkozású találmányok Európából és az USA-ból Nagy Andor OSZK KI Kutatási és Elemző Osztály, informatikus könyvtáros; PTE BTK Humán Fejlesztési és Művelődéstudományi Intézet Könyvtár- és Információtudományi Tanszék, tanársegéd TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ A jelentősebb nemzetközi szabadalmakkal és más oltalmakkal foglalkozó adatbázisokban évente sok száz új, könyvtári vonatkozású szabadalmi leírást tesznek közzé, ám az ezekről szóló hazai és nemzetközi szakirodalom meglepően hiányos. Jelen elemzés arra vállalkozik, hogy egy kétéves időszakot vizsgálva feltárja az ez idő alatt közzétett könyvtár- és információtudományi vonatkozású szabadalmi és

használatiminta-oltalmi dokumentumok egy jelentős részét, és ezeket céljuk szerinti kategóriákba sorolva mutassa be, hogy a feltalálók mely területeken gondolkodnak innovációkban. A tanulmány bemutatja továbbá azt is, hogy melyek azok a tényezők, amelyek a könyvtár- és információtudományi vonatkozású oltalmak felkutatását nehézzé teszik. A téma kutatásánál szem előtt kell tartani, hogy a közzétett szabadalmak és használatiminta-oltalmak számában évek óta Kína tölti be a vezető szerepet, és ez különösen igaz a könyvtári területen, ahol az elmúlt években közzétett szabadalmak/mintaoltalmak körülbelül 90%-a származik Kínából. Bevezetés A szellemi tulajdonnal kapcsolatos oltalmak körében a könyvtár- és információtudományi vonatkozású szakirodalom nincs kellő mértékben reprezentálva, pedig a jelentősebb nemzetközi szabadalmi adatbázisokban évente sok száz új könyvtári vonatkozású szabadalmi leírást

tesznek közzé. A tanulmány a 2018 november 30 és a 2020 november 30 között közzétett könyvtár- és információtudományi vonatkozású szabadalmakat és használatiminta-oltalmakat mutatja be, céljuk szerinti kategóriákba sorolva, láthatóvá téve, hogy a feltalálók mely területeken gondolkodnak innovációkban. A bejelentett oltalmak számában évek óta Kína tölti be a vezető szerepet, és ez különösen igaz a könyvtári területen, ahol az elmúlt években közzétett szabadalmak/ mintaoltalmak körülbelül 90%-a származik Kínából. A Szellemi Tulajdon Világszervezetének (World Intellectual Property Organization – WIPO) jelentése1 alapján 2019ben Kína 1,4 millió szabadalmat nyújtott be a kínai szabadalmi hivatalon keresztül (ez https://doi.org/1021862/vkkv2022287 287 Nagy Andor az összes bejelentett szabdalom 43,4%-a), és ugyanabban az évben 400 ezer szabadalmat engedélyezett a hivatal. Jelen tanulmány célja – azon

túlmenően, hogy érintőlegesen bemutassa, világszinten mely nemzetekből nyújtottak be könyvtár- és információtudományi vonatkozású oltalmat, – annak a szemléltetése, hogy az európai, illetve kulturálisan hozzánk viszonylag közelálló, amerikai egyesült államokbeli feltalálók a könyvtár- és információtudományon belül mely részterületeken gondolkodnak innovációkban, és vannak-e olyan területek, amelyek különösen sok feltalálót foglalkoztatnak. A tanulmány bemutatja továbbá azt is, hogy melyek azok a tényezők, amelyek a könyvtár- és információtudományi vonatkozású oltalmak felkutatását nehézzé teszik. A könyvtár- és információtudományi vonatkozású oltalmak feltárásának nehézségei A könyvtár- és információtudomány (Library and Information Science – LIS) in­ter­disz­ ciplinaritásából adódóan több tudományterülethez kötődik. Ha a könyvtári vonatkozású engedélyezett szabadalmak és

használatiminta-oltalmak feltérképezésére vállalkozunk, akkor ezt figyelembe kell vennünk, és olyan keresési stratégiát érdemes választanunk, amellyel biztosan nem zárjuk ki a könyvtárakat érintő oltalmak egy részét. A két leginkább elterjedt oltalmi osztályozási rendszer az IPC (International Patent Classification = Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás, NSZO)2; a CPC (Cooperative Patent Classification = Együttműködési Szabadalmi Osztályozás); illetve a CPC-hez kapcsolódó CPC C-Set (CPC Combination Set = NSZO Kombinációs Készlet, több szabadalom hozzárendelése egy konkrét eljáráshoz). Munkánkat nehezíti, hogy az elterjedt oltalmi osztályozási rendszerekben a könyvtár- és információtudománynak nincs önálló osztálya, így elsősorban a címben, leírásban és teljes szövegben való keresésre kell hagyatkoznunk. A szabadalmak minden esetben hosszadalmas engedélyezési eljáráson mennek keresztül, általában 2–4 év, mire egy

szabadalmi bejelentésből engedélyezett oltalom válhat. Ezzel szemben a használatiminta-oltalmaknál nincs érdemi vizsgálat, a bejelentésből néhány hónap alatt megszületik az oltalom A mértékadó szabadalmi adatbázisokban, az európai Espacenet és a WIPO által épített Patentscope3 publikus felületén a már közzétett oltalmakat találjuk. A közzététel dátuma (publication date) az a nap, amikor a szabadalmi bejelentés nyilvánossá válik a nagyközönség számára és a bejelentés napjára visszaható hatállyal ideiglenes oltalom keletkezik. Kutatásunkat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) e-Kutatás4, az Espacenet5, valamint a Patentscope6 adatbázisban végeztük. Találati halmazunkat minden esetben a megadott kétéves időtartományra szűkítettük. Az e-Kutatás adatbázisban nem találtunk ebből az időszakból könyvtári vonatkozású (magyar) oltalmakat. Az Espacenet és Patentscope alapvetően nemzetközi szabadalmi adatbázisok,

és minden műszaki jellegű szellemi alkotással kapcsolatos oltalmi forma bejelentései megtalálhatók benne. Ide tartoznak a szabadalmak, a használatiminta288 Új könyvtár- és információtudományi vonatkozású találmányok. oltalmak, a kiegészítő oltalmi tanúsítványok (SPC), a növényfajtaoltalmak, illetve az USA esetében a design szabadalmak (azaz formatervezésiminta-oltalmak). Keresésünk során nem zártuk ki egyik oltalmi formát sem, ám tudományterületünk jellegéből adódóan a találatok közül csak a szabadalmak (az összes releváns oltalom 48%-a) és a használatiminta-oltalmak (az összes releváns oltalom 52%-a) voltak értékelhetőek. A keresés során először megpróbáltuk feltárni a legrelevánsabb kulcsszavakat, ezeket Boole-operátorokkal kapcsoltuk össze, majd a rendelkezésünkre álló szűrési lehetőségeket kihasználva igyekeztünk minél inkább leszűkíteni a találati halmazt a könyvtári vonatkozású oltalmakra. Ez

az út, bár járható, tudományterületünk sajátosságai miatt nem alkalmas valamennyi, a könyvtárakat érintő oltalom felkutatására, mivel a könyvtár- és információtudományi vonatkozású oltalmak nagyon széles kört fednek le, és a kulcsszavak alkalmazásával óhatatlanul ki is zártunk a találati halmazból releváns találatokat. Mivel témakör és tárgykör szerinti keresésre egyik nagy szabadalmi adatbázisban sincs lehetőség, más megoldást kellett választani a releváns oltalmak felkutatására. A legrelevánsabb találati halmazt úgy tudtuk előállítani, hogy a „librar*” keresési kifejezésre kapott találati halmazból kiválasztottuk száz olyan oltalom adatlapját, amely egészen biztosan nem könyvtári vonatkozású. Ezután megvizsgáltuk, hogy ezek az NSZO rendszerében mely osztályokba vannak besorolva. Ezt követően kiválasztottunk száz, könyvtári szempontból releváns adatlapot és összegyűjtöttük mindazon irreleváns

azonosítókat, amelyek egyetlen könyvtári oltalomnál sem jelennek meg. Ezzel igyekeztünk elkerülni, hogy kizárjunk olyan oltalmakat, amelyeknek szempontunkból van relevanciája. Arra jutottunk, hogy mindössze tíz olyan jól elkülöníthető szekció és osztály kombináció lelhető fel, amelyek a „library” kifejezéssel összefüggésben számunkra irreleváns találatokat eredményeznek, azzal a megjegyzéssel, hogy még így is előfordulhat, hogy kizárunk egyes, releváns találatokat, tehát a teljességet ezzel a módszerrel sem lehet elérni. A könyvtár- és információtudományi vonatkozású oltalmak megjelenése a Patentscope és Espacenet adatbázisokban Keresésünket, a fentebb ismertetett módszerrel a két legnagyobb nemzetközi szabadalmi adatbázisban, a Patentscope-ban és az Espaceneten futtatuk le. Ha azt vizsgáljuk, hogy milyen arányban oszlanak meg a könyvtári vonatkozású oltalmakat beküldő országok, akkor nagyon hasonló képet

látunk. Az 1 táblázatból ennek arányai olvashatók le, az 1. és 2 ábrán térképes formában szemléltetve látjuk ugyanezt 289 Nagy Andor 1. táblázat A közzétett szabadalmi és használatiminta-oltalmak száma országok, illetve regionális intézmények szerint (Patentscope és Espacenet) Patentscope Ország Espacenet db (n=3412) Ország db (n=2132) Kína 92% Kína 88% India 2% 5% Szellemi Tulajdon Világszervezete Amerikai Egyesült Államok Európai Szabadalmi Hivatal Korea 2% 1% Amerikai Egyesült Államok Szellemi Tulajdon Világszervezete Európai Szabadalmi Hivatal Ausztrália 1% 1% Korea 1% 2% 1. ábra: Bejelentések országok szerint (Patentscope)7 2. ábra: Bejelentések országok szerint (Espacenet)8 290 3% 1% Új könyvtár- és információtudományi vonatkozású találmányok. Mindkét adatbázis esetében messze felülreprezentáltak a kínai bejelentések, a Patentscope-ban az összes könyvtári vonatkozású oltalmi

bejegyzés 92%-a Kínából érkezett, az Espacenetben ez az arány 88%. Az országok listáját vizsgálva a legmarkánsabb különbség talán az, hogy a Patentscope-ban a második legtöbb könyvtári vonatkozású oltalmat beküldő ország India, míg az Espacenetben nincsenek indiai bejegyzések, ezért a második helyet az Amerikai Egyesült Államok foglalta el, közel kétszer annyi beküldött oltalommal, mint amennyi a Patentscope adatbázisában fellelhető. Természetesen, a tanulmányunkban közzétett arányszámokat kellő körültekintéssel kell kezelni, mivel hiába törekedtünk arra, hogy hasonló módon jussunk el a releváns találatokig mindkét adatbázisban, nincs garancia arra, hogy mindkét esetben azonos pontossággal tudtuk feltárni a könyvtári vonatkozású bejelentéseket. Az oltalmak összesen nyolc szekcióban kaptak helyet, az ezeken belüli megoszlásukat a 3. ábra mutatja A Patentscope esetében a legnagyobb arányban (26–26%) a B (alakító

műveletek, szállítás) és a D (textil- és papíripar) szekciók vannak jelen. A 4 ábra által szemléltetve az Espaceneten regisztrált könyvtári vonatkozású oltalmak többsége egyenlő arányban elosztva a B (alakító műveletek, szállítás), G (fizika), F (gépészet, világítás) és C (vegyészet, kohászat) szekciókban találhatók. 3. ábra: Oltalmak szekció szerinti megoszlása (Patentscope)9 4. ábra: Oltalmak szekció szerinti megoszlása (Espacenet)10 291 Nagy Andor Válogatás könyvtári vonatkozású oltalmakból A könyvtári vonatkozású oltalmak többsége a klasszikus könyvtári munkafolyamatokhoz köthető: az állományrendezéshez, az olvasástámogatáshoz és kölcsönzéshez, a dokumentumok visszavételéhez. A téma könnyebb befogadását segítendő, a következőkben betekintést nyújtunk néhány – általunk érdekesnek vélt – oltalomba, melyek többsége az A47-es szekció-alosztályban (Közszükségleti cikkek: bútor,

háztartási cikk, kávédaráló, fűszermalom, általános szívótisztítók) kapott helyet. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ne léteznének a digitalizáláshoz, digitalizációhoz és alapvetően az újszerű könyvtári szolgáltatásokhoz köthető innovációk. Itt inkább csak arról van szó, hogy a konkrét informatikai feladatokhoz, mint például egy új webes könyvtári szolgáltatás megtervezéséhez, nem feltétlenül nyújtanak be oltalmat. Az oltalmak között vannak bonyolultabb, vélhetően nagy anyagi ráfordítást igénylő találmányok és egyszerűbbek is, amelyeknek valamelyik változatát ma is használják, de a feltalálók szerint mégis valamiben többet képesek nyújtani. Az alábbiakban néhány könyvtár- és információtudományi vonatkozású oltalmat ismertetünk. US10825254: Kiterjesztett valósággal megvalósított könyvválasztást segítő rendszer Az első az Egyesült Államokból származik, amire a „US” előtagból lehet

következtetni. Az oltalom egy olyan találmány tervezetét írja le, amely mesterséges intelligenciát használva segít az olvasónak könyvet választani, a találatokat pedig egy virtuális valóság szemüvegen keresztül adja át. Működését az 5 ábra szemlélteti Ez a megoldás nemcsak könyvtárakban lenne használható, hanem máshol is, ahol dokumentumok között lehet válogatni, mint például könyvesboltokban. A megoldás mögött tudásbázisok állnának, a mesterséges intelligencia pedig ezekre alapozva lenne képes megtalálni mindazon dokumentumokat (elsősorban a könyveket), amelyekre az olvasó kíváncsi lehet A mesterséges intelligenciának elsősorban abban lenne szerepe, hogy megértse, kitalálja, hogy egy nem szakértő által megfogalmazott keresési kérdés alapján, mely dokumentumokra kíváncsi az illető. 5. ábra: Kiterjesztett valósággal megvalósított könyvválasztást segítő rendszer11 292 Új könyvtár- és

információtudományi vonatkozású találmányok. US10531736B1: Könyvespolc a könyvek egyszerű levételéhez 6. ábra: Könyvespolc a könyvek egyszerű levételéhez12 A 6. ábrán szemléltetett találmány arra kínál megoldást, hogy a polcokon álló dokumentumokhoz kényelmesebben hozzá lehessen férni abban az esetben is, amikor szorosan állnak egymás mellett a különböző magasságú dokumentumok, némelyik még beljebb is van, mint a másik, és ilyenkor nehéz „kihalászni”. Erre egy billenő rendszerű könyvesszekrénnyel nyújtana megoldást, amelyben az egyes polcok kihúzhatóak és kissé előre billenthetőek, hogy a hátracsúszott dokumentumokat is kényelmes legyen elővenni. GB2576207A: Módszer és egy rendszer kölcsönzőkönyvtáraknak elektronikus dokumentumok kölcsönzéséhez A GB2576207A lajstromszámú szabadalmi tervezet az Egyesült Királyságból származik, a feltalálója elsősorban a könyvtáraknak kínál egy olyan megoldást,

amelynek révén a legkülönfélébb dokumentumok kölcsönözhetők elektronikus úton, köztük e-könyvek és számítógépes játékok is. Az elképzelés szerint a kölcsönzési kérés a platformok széles köréből érkezhetne (pl. e-könyvolvasóról, okostelefonról vagy valamilyen játékplatformról), és a rendszer képes lenne a licenccel együtt továbbítani a tartalmat a felhasználó eszközére, illetve, ha anyagi vonzata is van a kölcsönzésnek, azt is képes lenne kezelni. Összegzés Az elemzés során a Kínából származó oltalmak abszolút dominanciája látszik, alig akad olyan könyvtár- és információtudományi vonatkozású, amely ne Kínához kötődne. Ennek kettős oka van: egyrészt a kínai politika oltalmak benyújtására ösztönzi a feltalálókat, másrészt, a Kínán kívüli oltalmak kis száma, valamint az ezekről szóló szakirodalom szinte teljes hiánya azt is mutatja, hogy nagyon kevés szakember foglalkozott az elmúlt években

olyan könyvtár- és információtudományi vonatkozású találmánnyal, amely oltalmi bejegyzésig jutott volna el. 293 Nagy Andor Jegyzetek és irodalom 1. World Intellectual Property Organization World Intellectual Property Indicators 2020 Geneva, Svájc, World Intellectual Property Organization, 2020. 2. WIPO Reformált NSZO [online] = A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapja Statistical NSZO aloldal. Forrás: http://classificationsmszhhu/ipc [2022 február 3] 3. A Szellemi Tulajdon Világszervezete honlapja Forrás: https://patentscopewipoint [2022 február 3.] 4. Egyszerű keresés [online] = A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapja Elektronikus kutatás aloldal. Forrás: http://epubhpohu/e-kutatas/?lang=HU [2022 február 4] 5. Az Európai Szabadalmi Hivatal honlapja Forrás: https://worldwideespacenetcom [2022 február 6.] 6. Simple search [online] = A Szellemi Tulajdon Világszervezete honlapja Search aloldal Forrás:

https://patentscopewipoint/search/en/searchjsf [2022 február 6] 7. Az ábrát a szerző készítette 8. Ua 9. Ua 10. Ua 11. Könyvválasztást segítő rendszer Forrás: https://worldwideespacenetcom/patent/search?q= pn%3DUS10825254B1 [2022. február 6] 12. Könyvespolc Forrás: https://worldwideespacenetcom/patent/search?q=pn%3DUS1053 1736B1 [2022. február 6] Nagy Andor informatikus könyvtáros és informatikai rendszergazda, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézete Kutatási és Szervezetfejlesztési Osztályának főállású munkatársa, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának tanársegéd oktatója, az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola Könyvtártudományi Doktori Programjának doktorandusz hallgatója. Kutatási területei: DRM-technológiák, automatizált tartalomelemzés, fenntartható digitalizálás ORCID: 0000-0002-9404-0091 294 Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi

tanulmányok 2022. Szerk Kiszl Péter, Németh Katalin Budapest, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet. 2023 295–306 Tudástárak és kooperatív felületek fejlesztése állami cégek munkafolyamatában Nemes László Magyar Információtudományi Alapítvány, kuratóriumi elnök, Digitális Jólét Nonprofit Kft., digitális tudástár fejlesztő TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ A digitalizáció és annak technológiai fejlődése jelentősen átalakítja a szervezetek – állami intézményektől kezdve, különböző céges vagy civil szervezeti formáig – működését, megváltoztatja a szakmák korábbi gyakorlatait. Így van ez a könyvtári és a levéltári feladatokkal is E változást a szakirodalom számos tekintetben már körbejárta és bemutatta A vizsgálati szempontok között legtöbbször a szervezetszociológia, a munkahelyek átalakulása, a környezeti hatások, a gazdaságossági szempontok, illetve a vezetéselméleti kérdések

szerepelnek, amelyek inkább arra fókuszálnak, hogy az új technológiák milyen előnyöket, illetve kihívásokat jelentenek a termelékenység, a biztonság, valamint az emberek és szervezetek számára könnyebbé váló ismeretek megszerzése terén. Az adat-, információ- és tudásmenedzsment gyakorlati oldala többnyire kevés példán keresztül jelenik meg. A tanulmány egy állami nonprofit kft belső digitális kooperatív felületének és iratkezelési rendszerének átalakítását mutatja be: összefoglalja a 2019–2021 közötti folyamat főbb állomásait, a kihívásokat, és az azokra adott válaszokat. Kitér arra, hogy egy szervezet digitalizáltsága nem egyenlő a digitális kooperációs működéssel. Bevezetés A XXI. századi szervezetek egyik legfontosabb jellemzője, hogy a korábbiakhoz képest jelentős mennyiségű adatot, információs láncot, valamint komplex tudásegységeket rögzítenek, tárolnak annak érdekében, hogy valamikor azt

(újra)hasznosítsák Így mindezeknek immár nem a hiánya, hanem a rendezetlensége és túl nagy mennyisége okoz problémát. Egy szervezet esetében különösen fontos, hogy a számára szükséges ismereteket és tartalmakat elérje, a saját maga által előállítottak esetében pedig prioritás a gyorsaság és a relevancia, a hatályosság kérdése. Ezek hiánya időbeli veszteséget – akár gazdasági értelemben vett kárt is – okoz. A könyvtárak és a levéltárak átalakulását évtizedek óta vizsgálja a hazai és nemzetközi könyvtártudomány is A digitalizáció, illetve a plusz – nem szigorúan szakmai – szolgáltatások megjelenése (például közösségi terek kialakítása, vendéglátó egységek integrálása, könyvtár/levéltár pedagógia) és azok vizsgálata elsősorban a köz- és szakgyűjteményekre fókuszál. A céges keretek között működő gyűjtemények helyzete – annak ellenére, hogy egyes, elsősorban a távoli elérést

https://doi.org/1021862/vkkv2022295 295 Nemes László biztosító szolgáltatási trendek meg is jelennek az imént említett szektorból – egész más. Mindenekelőtt formálisan nem is könyvtárakról, illetve levéltárakról van szó. Anyagi, illetve humán erőforrásaik szűkösebbek, és sokkal inkább a cég éppen aktuális irányvonalát kell kiszolgálniuk, a felhasználóknak sokkal nagyobb mozgástere van mind a gyarapítás, mind az önkiszolgálás terén, miközben az üzleti know-how és a működést érintő érzékeny információk védelme miatt szigorúbb szabályok vonatkoznak rájuk.1 A digitalizáció és a digitális környezet fejlődése átalakítja a hazai munkahelyek jelentős részét. Számos munkakör szűnik meg, ugyanakkor olyan újak jönnek létre, amelyek pár éve még nem léteztek E trend erősségét mutatja, hogy az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ2 és a Világ Gazdasági Fórum3 egyaránt rendszeresen publikál ilyen

tárgyú összegzéseket. A könyvtárosok feladatai is így változnak és alakulnak át, ezért nem meglepő, hogy vannak olyan szervezetek, ahol már digitális tudás szakértő/ fejlesztőként végeznek vállalati könyvtári feladatokat, fizikai könyvtári állomány nélkül. Ehhez jelentős digitáliskompetencia-fejlesztésre is szükség van. Az irattári terület ebből a szempontból még mutat eltérést, hiszen az iratok többsége még mindig papíralapú, viszont a nyilvántartási rendszerek már teljesen elektronikusak. Módszertan A könyvtártudomány azon területekhez tartozik – hasonlóan az irattanhoz – amelynek elméleti oldala mellett erős gyakorlati résszel is rendelkezik, tudomány és szakma egyben. A gyűjteményszervezés, az információmenedzsment, a dokumentumkezelés mind-mind olyan terület, amelyről a szakirodalom hosszan ír. Ugyanakkor e tevékenységek a gyakorlatban az adott szervezet jellemzőitől éppen úgy függenek, mint a

feladatokat végzők felkészültségétől, valamint a szervezetet irányító, az összes folyamat kapcsán a végső döntést kimondó vezetéstől, valamint attól a technológiai környezettől, amelyben a szervezet működik. A továbbiakban egy állami szervezet, egy nonprofit gazdasági társaság dokumentum-­ menedzsment rendszerének változásait mutatom be – a 2019–2021 közötti időszakban. Így mind a Valóságos könyvtár – könyvtári valóság konferencián tartott előadásom, mind az ebből született összefoglaló inkább egy esettanulmánynak tekinthető, amelynek nem célja általános összefüggések megállapítása, hanem egy példán keresztül a tapasztalatok és tanulságok bemutatása az alábbi három kérdéskörre fókuszálva. 1. Milyen kihívásokkal jár egy dinamikusan növekvő cég folyamatainak digitalizálása? 2. Tisztán informatikai, illetve menedzsment kérdésről van szó vagy könyvtári, illetve levéltári szempontokat is

figyelembe kell venni a dokumentum-menedzsment rendszer kialakítása során? 3. Milyen elvárások fogalmazódnak meg a cégen belül egy tudásközpont működésével kapcsolatban? 296 Tudástárak és kooperatív felületek fejlesztése állami cégek. Összefoglalómban a szakirodalom elemzése másodlagos, ennek oka kettős. Egyrészt e témában igen nehéz primer és szekunder forrásokat egyaránt fellelni. Mind a hazai, mind a nemzetközi folyóiratok áttekintése során az esetek többségében említésekkel lehet csak találkozni a kérdéskör kapcsán. Ennek oka abban rejlik, hogy a cégek a saját kialakított know how-jukat nem osztják meg, mivel ezzel csökkentenék versenyelőnyüket. Másrészt éppen azon gyakorlatok tanulságait célom tudományos eszközökkel bemutatni, amellyel vállalati könyvtárosként találkoztam. A téma kiválasztásának háttere, a digitalizáció céges hatásai könyvtári szemmel Mielőtt a szervezet, illetve annak

folyamatainak bemutatására rátérnék, fontosnak tartom, hogy indokoljam a témaválasztásomat, amely elsősorban gyakorlati oldalról közelíti meg a könyvtári valóságot. A könyvtárosok, illetve a levéltárosok esetében sokak szemében egy közintézményhez kötődő munkatárs képe él, aki papíralapú dokumentumokkal dolgozik. E kép az utóbbi 10–15 évben természetesen sokat változott, a papír helyett már az elektronikus dokumentumok is megjelennek, az adatbázisok, a digitalizáció, a közgyűjteményi portálok használata következtében már digitális térben rutinosan mozgó, arról képzéseket is tartó kollégák képe is egyre ismertebb. Ugyanakkor az adat-, információ- és tudásmenedzsment – összefoglalóan ismeretvagyon – kezelése kb. 20–30 alkalmazottal rendelkező cégméret fölött már egyre markánsabban megjelenő feladat, amelynek tudatos kezelésére szükséges felelőst delegálni, kb. 50–60 fő felett pedig mindenképpen

szükséges egy munkaidejének legalább 50%-át erre fordító munkatárs vagy külső megbízott. Mindez két okra vezethető vissza: 1. A perszonalitás hatás kérdése: egy kisebb cégnél a munkatársak inkább ge­ne­ ra­lis­ták, a specifikációk is kevésbé mélyebbek és könnyebben átadhatóak. Alacsonyabb az ismeretek rögzítettségi szintje Így, ha személyi változás történik, az az ismeretek kisebb arányú elvesztésével jár. Ahogy növekszik a cég, úgy látnak rá egyre kevésbé a munkatársak a kollégáik munkájára, úgy növekszik egyre inkább a nem személyes, szóbeli kommunikáció jelentősége. Mindez azzal jár, hogy már egyre kevesebb munkatárs fejében van meg a teljes tudástérkép. Ilyen esetben a cégen belül vagy kifelé irányuló alkalmazotti, adott esetben vezetői fluktuáció, komoly know how veszteséggel járhat. 2. Folyamat rendszerezettség tekintetében a kisebb cégekre jellemző, hogy folyamataik inkább ad hoc

jellegűek Létszám és feladat bővüléssel ezeket rendezni kell. Egy tudástár szolgáltatás, illetve egy iktatóprogram bevezetése ezzel a járulékos következménnyel jár, mivel kialakulnak azok a kötelező pontok, amikor mindenképpen használni kell a felületet, amelynek a szabályai előre adottak. Ez az iratkezelési rendszer esetében különösen így van. 297 Nemes László Egy állami vállalat digitális tudástár szakértőjeként ilyen feladatokat látok el, így írásom célja, hogy ennek során szerzett tapasztalataimat összegezve bemutassam ezt a szervezeti feladatot, működési modellt. Az állami nonprofit kft. mint szervezeti forma több szempontból is különleges Egyrészt, ahogy az Állami Számvevőszék is megállapítja „állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezetek államot megillető társasági részesedése a nemzeti vagyon részét képezi és legfőbb rendeltetése szerint a közfeladatok ellátását szolgálja.” 4

Másrészt ez a szervezeti forma bár kötődik a közigazgatás működéséhez, annál mégis rugalmasabb, cégekre jellemző vonásokat mutat. Irat és dokumentum menedzsmentje nem képezi szerves részét a tulajdonosi jogokat gyakorló minisztériumnak, szervezetében munkavállalók és nem állami tisztségviselők, illetve közalkalmazottak tevékenykednek, így a feladatok átcsoportosítása rugalmasabb, kevésbé bürokratizált. Harmadrészt a társaság vállalkozói tevékenységet folytathat, amely nemcsak a bevételi oldalon jelenik meg különbségként a közigazgatástól, hanem eredménytermékek, szolgáltatások fejlesztésében is, amelyeknek dokumentációs vonzatai is vannak. Az ilyen szervezeteket könyvtáros szemmel bemutatni kihívás. Elsősorban azért, mert a vállalati könyvtári feladatokról igen keveset lehet olvasni. A cégeknek saját érdeke, hogy ismeretmenedzsmentjük működését ne tegyék elérhetővé a konkurencia számára, illetve e

feladatokat nem feltétlenül könyvtári, levéltári végzettségű munkatársak látják el. A vállalati könyvtárakról a szakirodalom úgy ír, mint a nagy cégek, szervezetek egy a 90-es évekig statikus, lassan változó szervezeti egysége, amelyet gyakran sújt a költséghatékonyság miatti spórolás.5 2003-ban a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás című folyóirat hasábjain Sajó Andrea bemutatta azokat az irányokat, amelyek egy vállalati könyvtárból céges adatközponttá alakíthatják ezt a – cégeken belül különböző néven illetett – szervezeti egységet. Mindezek figyelembevételével kijelenthetjük, hogy vállalati könyvtárosokként – nevezze az adott cég bárhogy is ezt a pozíciót – a tudásportál fogalmára és használatára kell napjainkban a legnagyobb figyelmet fordítani. Fontos tisztázni, hogy a könyvtári és a levéltári típusú dokumentumok egy cég működése során nem különülnek el egyértelműen. Ebben a

környezetben a könyvtári és levéltári/irattári jellegű feladatok összekapcsolódnak egymással, illetve sok más feladattal is Ugyanakkor mára az irodai jellegű feladatok ellátása során meghatározóvá vált a digitális működés. Napjainkra eljutottunk oda, hogy az objektumok digitalizálása után a folyamatok digitalizálása történik, amelynek következtében, immár digitálisan születnek dokumentumok, történik az adminisztráció, zajlik a munka több mint ötven százaléka Erre a folyamatra erősítésként hatott Covid-19 miatt bekövetkezett lezárás és home office hullám Szervezeti háttér Vizsgálatom tárgya a Digitális Jólét Nonprofit Kft., ami az Innovációs és Technológiai Minisztérium háttérintézményeként működött 2022 május végéig A cég elsődleges 298 Tudástárak és kooperatív felületek fejlesztése állami cégek. feladata a Digitális Jólét Program, illetve az ahhoz kapcsolódó stratégiák (például

Digitális Gyermekvédelmi Stratégia, Digitális Oktatási Stratégia, Digitális Exportfejlesztési Stratégia, Mesterséges Intelligencia Stratégia) menedzsmentje. Szakmai portfoliója így időben változó és igen széles: az agráriumtól a digitális exportfejlesztésen, a mesterséges intelligencia koalíció menedzsmentjén az okos városokhoz kapcsolódó kérdéseken át, a digitális kompetencia fejlesztését támogató rendszer megtervezéséig, vagy különböző infrastruktúra fejlesztésekig. Bár a cég jogelődjének létrejötte 2012-re vezethető vissza, az Állami Számvevőszék 2018-as jelentésében foglalta össze történetét és tulajdonosi hátterét.6 A társaság belső működésének hálózati jellegű digitális átállása 2019-től datálható. Ennek során egy belső digitális kooperatív felületet alakítottunk ki, amely képes ellátni az időközben projektjeinek és munkavállalóinak számában többszörösére növekedett cég

igényeit, valamint a korábbi egyszerűbb iktatási eljárásrendet felváltotta egy tanúsított iktatórendszer alkalmazása. Mindezek célja a feladatok végrehajtása során a kooperáció, valamint a hatékonyság növelése, illetve a céges tudásvagyon egy rendszerben történő tárolása Ugyanakkor ez új kihívások elé is állította mind a menedzsmentet, mind a cég munkatársait a munkaszervezéstől, az információáramláson, valamint a folyamatszabályozáson át a belső képzések fejlesztéséig. E rendszerek alkalmazása nagyobb rendszerezettséget abban az esetben eredményez, amennyiben annak menedzsmentjére és tartalmi karbantartására erőforrásokat fordítunk a szabályozásra a munkafolyamatok kialakítására, illetve következetes végrehajtására. A Digitális Jólét Nonprofit Kft könyvtári és levéltári szempontból látható folyamatainak digitalizálása 2019 elején indult el látványosan. Addig azokkal az ad hoc megoldásokkal dolgozott,

amelyek számos kisebb cég életében is jelen vannak, így különösen: 1. a belső, írásos kapcsolattartás e-mail formájában zajlott; 2. saját IP-tartományból elérhető közös meghajtóval rendelkezett, amelyen a munkatársak, mintha a saját gépükön dolgoztak volna, szabadon hozhattak létre mappákat és tölthettek fel dokumentumokat; 3. a folyószámos iktatást ugyan elektronikusan vezetették, de nem tanúsított és táblázatos formában történt, hanem centralizáltan, minimális szabályozással. E munkafolyamat megfelelt az akkor kb. 60 munkatárssal rendelkező cég igényeinek A cég mindezek tekintetében 2019 első felében kezdett markánsan megváltozni. A munkatársak létszáma növekedésnek indult, ez 2021 őszére már csaknem 450 főt jelentett, akik ráadásul nem is egy munkakörnyezetben, épületben, településen dolgoznak. Így – és csak részben a Covid-19 pandémia okozta új irodai szabályok miatt – a személyes kapcsolatok száma

arányaiban csökkent. A cég ezzel párhuzamosan több projektet indított, amelyek eltérő időtartamúak voltak, az ott dolgozók alkalmazása sem volt egységes, megtalálható volt köztük a pár hónapos határozott munkaszerződéssel rendelkező kolléga éppen úgy, mint a határozatlan időre felvett munkatárs, vagy távmunkás, illetve jelenléti munkavállaló. Erre az időszakra jellemzően már elmondhatjuk, hogy a tudásintegráció 299 Nemes László az irányítás kulcsfontosságú részévé vált. Már nemcsak a felsővezetőknek szükséges az ismeretek továbbítása és visszaosztása, hanem a köztes vezetői szintek is kialakultak, amelyek ismereteket allokálnak és adnak tovább, nem szükséges egy-egy ismeretegységnek végig mennie a szervezet teljes vertikális irányítási láncán, csupán az elérhetőségét kell biztosítania, illetve a használati feltételeit (képzés, belépési jogok), módosítási szabályait (hozzáférési

jogosultságok, naplózás) világos szabályrendszerben rögzíteni. A tudásközpont bevezetésének folyamata Minden változás akkor lehet sikeres, ha abban a szervezet vezetése és tagjai is elkötelezettek, ugyanakkor egy rendszerszintű változtatás a szervezet tagjai között mindig ellenállásba ütközik. 2018 decemberében született meg az a vezetői döntés, hogy átállásnak kell történnie, valamint az, hogy erre a jövőben az Alfresco nevű szoftvert használja a cég. A választásnak több oka volt. Egyrészt az Alfresco Enterprise Content Management Systemnek mint vállalati szintű tartalomkezelő és csoportmunka rendszernek a célja, hogy az elektronikus dokumentumok, illetve egyéb tartalmak (pl. képek, audio- és videófájlok, blog- és naptár-bejegyzések, e-mailek, wikioldalak stb.) egységes rendszerben, szabályozott hozzáféréssel és automatizálható, munkafolyamatokkal vezérelhető módon legyenek tárolhatók és visszakereshetők.7

Másrészt – bár a hétköznapokban kevésbé ismert, hogy – több funkciója praktikusabb, mint a nagyobb versenytársaké. A rendszer az oldalszintű tartalomkezelés logikájára épül.8 Azaz, alapegysége az oldal, amelyen belül találhatóak a mappák és a fájlok. Az oldalakhoz rendelt hozzáférések alapesetben öröklődnek lefelé, ugyanakkor a rendszer előnye, hogy ez az öröklődés szűkíthető, és bővíthető is, sőt akár kifelé is megosztható fájl szinten. A szerkesztés funkció is különböző jogosultsági szintekkel rendelkezik. Mindezt a tartalommenedzsmentnél kell figyelembe venni A kiválasztásnál a felhasználóbarát és könnyen kezelhetőség volt a cél, mert különböző szintű tudással és használati kultúrával rendelkező felhasználó esetében ez fontos szempont. A következő lépés, egy szakirányú munkatárs felvétele volt 2019 januárjában. A kérdést lehetett volna tisztán informatikainak tekinteni, amelynek során

csupán az adatok és fájlok migrálása történik. Viszont az átalakítás ennél összetettebb volt Így szükséges volt egy olyan szakember alkalmazása, aki képes egy komplex rendszer kidolgozására, szakmai támogatására. A korábban létező mapparendszer következetlensége miatt szükséges volt egy új struktúra kialakítása, a migrálandó kör meghatározása, a rendszer használatának a céges működéshez igazítása (hardveresen és strukturálisan egyaránt), tesztelése, valamint a kollégák felkészítése. Mindennek következtében három hónapos időszakot fordítottak a közös kooperatív tudásközpont kialakítására, tervezésére, tesztelésére Ennek során a céges szerkezethez alakítottuk a struktúrát, és meghatároztuk a hozzáférési köröket Így egy sokkal tagoltabb rendszer jött létre, amelynek már a bevezetése előtt szabályozott 300 Tudástárak és kooperatív felületek fejlesztése állami cégek. kereteket

alakítottunk ki, azzal a meghagyással, hogy mindezt a bevezetést követő három hónapban felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot alapvetően két ok indokolta Egyrészt a használat során az előre nem látható tapasztalatok beépítésének szükségessége, másrészt a cég belső szerkezetének, projektjeinek változása, bővülése. Az ezt követő két hónap a telepítés, valamint a tartalom migrálás előkészítésével telt el, a bevezetést végző csapat ebben az időszakban inkább a technikai teendőkre és a tesztelésre fókuszált. Végül a legkevésbé aktív hónapban – augusztusban – megtörtént a „költöztetés”, amelynek következtében 2019. szeptember 1-jétől elindulhatott a céges szintű használat, amelytől kezdve önkéntes jelentkezések alapján szerveztünk egyéni és csoportos képzéseket. Bár alapvetően abból indultunk ki, hogy a rendszer használatbavétele könnyedén történik majd, mégis azt tapasztaltuk egy

hónap után, hogy ez érdemben nem történt meg, a potenciális felhasználók kevesebb, mint 10%-a használja. Ennek három alapvető oka volt. Korábban a közös meghajtóra inkább archiválási célból, bizonyos időközönként másolták fel a kollegák számítógépük tartalmát, hiába szüntettük meg a korábbi közös meghajtó elérhetőségét, a használat nem ugrott meg tőle. Másrészt a – nem széles körűen ismert – rendszer bevezetése után az általánosan megfogalmazott elvárásokon túl nem volt valódi követelmény az itt végzendő munkára. Végül pedig a képzéseket jobban kellett volna előre tervezni mind tartalmában a tudásszinthez igazítva, mind kötelezőségüket illetően. Mindebben jelentett változást a 2020 februárjában megjelenő világjárvány krízis. Így a 2020. március 19-ei teljes lezárások előtt nagyjából három héttel, amikor már érezhetővé vált, hogy a távmunka esélye egyre nagyobb lesz, a cégvezetés

részéről elindult az erősebb használatra való ösztönzés. Erre az időre váltották fel az ad hoc képzéseket a fix tematikájú képzések. A teljes lezárás legelső és látványos hatása az egyik napról a másikra történő, a korábbi használat többszörösére történt megugrás volt. Erre a felületre kellett feltölteni az elkészült dokumentumokat, valamint a hirtelen megugró e-mail áradatot, és a csatolmányok okozta tárhely igényt csökkenteni kellett. Az e-mailezés problémája a lezárás egyik velejárója volt, és alapvetően két kihívás köré csoportosult: 1. a hálózati terheltség növekedése: mivel megugrottak az online megbeszélések, az e-mailek, amelyek egyre nagyobb csatolmányokkal rendelkeztek sokkal nehezebben voltak elküldhetőek, valamint elfoglalták a nem végtelen tárhelyeket; 2. az e-mailek, mivel mennyiségük folyamatosan növekedett, egy idő után követhetetlenné váltak, ugyanakkor a dokumentumok módosításait

ebben a formában csak lineárisan lehetett megoldani, azaz az egyes módosítóknak meg kellett várnia a többieket, így nem lehetett látni, hogy melyik dokumentummal éppen ki dolgozik. 2020 áprilisától a magasabb használati szint és a belső képzésekre történő jelentkezések száma stabilizálódott. Utóbbit jól illusztrálja a képzéseken részt vettek száma: 2020 márciusától 2021 márciusáig 113 fő volt Fontos változás volt a képzések tekintetében, hogy az új belépők számára immár kötelező lett az azokon történő részvétel. 301 Nemes László A home office egyik velejárója volt, hogy a középvezetői szintnek követnie kellett, hogy melyik munkatárs napi szinten milyen feladatokat lát el, így spontán módon az e-mail használatot felváltotta a divíziónként/szervezeti egységenként a tudástárban vezetett feladatkövető, amely nemcsak a felfelé irányuló információnyújtást tette lehetővé, hanem a horizontális

tájékozottságot is növelte. A használati trend fixálását jelentette az a vezetői döntés, amely 2021 januárjától a feladat nyomon követési rend átalakulását vonta maga után. Mivel ettől a ponttól kezdve nem ajánlott, hanem kötelező volt a közös tudásközpontban vezetni a futó folyamatokat összegző dokumentumokat, így a használat a cégen belül szinte teljessé vált. A bevezetés előtt és azt követően három alkalommal történt fókuszcsoportos beszélgetés az elvárásokat illetően, így a kérdéskör zárásaként érdemes áttekinteni a cég munkatársai és vezetői által jelzett fontosabb megállapításokat, arra a kérdésre, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni egy céges tudásportál kialakításakor. Ezek az alábbiak voltak: 1. a felhasználók felkészítése, ezzel a felhasználó-barátság növelése; 2. több rendszert használjunk; 3. a tartalmak tárolása a cég szerverein történjen; 4. rendszeres képzést

biztosítsunk; 5. komplexitás növelése; 6. vezetői áttekinthetőség; 7. külső és belső ellenőrzés kompatibilitás; 8. megjelenése legyen olyan, mint a Google Drive Könyvtárosi feladatok digitális tudástár fejlesztőként Mindebben mi egy vállalati könyvtáros feladata? A felhalmozódó dokumentumgyűjtemény esetében is érvényesülnek az alapvető könyvtárosi feladatok, szükséges a gyűjtés, rendszerezés és gyors visszakeresés, mert a felhasználók többsége önmagától ezt nem teszi meg. Szükséges még a szolgáltatás, a képzés, és szükséges az állomány apasztása, archiválása is. Ennek jegyében 2021 év elejétől ajánlott mapparendszereket javasoltunk, amelyek segítségével könnyebbé vált az egyes szervezeti egységek, projektcsoportok által használt dokumentumok rendszerezése, egyértelműbbé vált, hol találhatóak egyes témák, vagy például a kifelé megosztott anyagok. Szintén ez évtől bevezettük az év eleji

kötelező apasztásos karbantartást, amelynek során az oldalak számát 10%-kal csökkentettük, mivel a használatuk időközben véget ért, tartalmukat más oldalakhoz adtuk, ezt neveztük strukturális egyszerűsítésnek. A tartalmak törlése akkor történik, ha a felhasználó egyértelműen megállapítja, hogy felesleges a megtartásuk és maga törli, vagy az ellenőrzés során kiderül, hogy nem használt másolatok, nem hatályos anyagok, vagy nagy és régen használt médiafájlokról van szó. Utóbbi esetében külön eljárásrendet dolgoztunk ki 302 Tudástárak és kooperatív felületek fejlesztése állami cégek. Ennek oka az, hogy egy-egy rendezvényhez kapcsolódóan sok kép- és videófájl készül, amelyekkel aztán dolgoznak, de a végtermék elkészítése után, általában már csak a kész videó anyagra, valamint a készült képek kb. 5%-ára van szükség Így körülbelül hat hónap után a többi törölhető, ugyanis ezek igénylik a

legnagyobb tárhelyet Mindemellett természetesen az ad hoc kérdések megválaszolása és a felmerült esetleges problémák megoldása is a feladatok közé tartozik, a hozzáférések kiosztásától, a zárolt dokumentumok feloldásáig. Iratkezelés Minden szervezet működésének alapvető jele, hogy iratot termel, amelynek fogalmát a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Levéltári tv) az alábbiak szerint határozza meg: „valamely szerv működése vagy személy tevékenysége során keletkezett vagy hozzá érkezett, bármely jelrendszerrel és adathordozón rögzített, egy egységként kezelendő rögzített információ, adategyüttes” 9 Az iktatás egy olyan folyamat, amelynek során az iratokat egyedi azonosítószámmal látják el, ezt követően ennek segítségével pedig meghatározható aktuális helyük, illetve fontosabb adataik rögtön elérhetőek, valamint

a szervezet biztosan tudja, hogy kapcsolatba kerül vele, akár mint iratképző, akár mint címzett. Mindez igaz a digitális és a papír alapú iratokra is. Az iratkezelés kérdésköre, ellentétben egy kooperatív felületen történő dokumentum kezelésével, több szempontból is szűkebb kört érint. Ezzel is párhuzamot mutat a könyvtárakkal és a levéltárakkal Egyrészt maga az iratmenedzsment egy magasabb biztonsági besorolású feladat, hiszen a kezelt dokumentumok tartalma nemcsak eredménytermékek, szakmai álláspontok, hanem a szervezet működésével kapcsolatos minden hivatalos információt lefed. Általánosságban elmondhatjuk, hogy az iratnyilvántartási tevékenység, mint láttuk, bizalmi kérdés. Ennek okán az iratkezelés mindig egy szűkebb kört érint a szervezet munkatársai közül, másrészt az iratmenedzsment nagyobb precizitást is igényel. Az elektronikus iratkezelés világában sem iktatható ki az adatokat rögzítő személy

tevékenysége Az iratnyilvántartó rendszert kezelő személy vagy személyek figyelme nem vonható el az iratkezelés folyamatától, mert tévedésük nemcsak saját, de alapvetően minden ügyintéző munkáját is megnehezíti. „Az iratkezelési rendszerszemlélet alapja az, hogy az egy vagy több azonosítóval ellátott ügyirat esetében az alkalmazott számok nemcsak sorszámok, hanem a struktúrát kialakító jellemzők is. Mert – bár a világ folyamatosan változik, és sokszor nem is látszik már, hogy mindenhol számok vesznek körbe minket – numerikus struktúrába rendezett.”10 Ezt az elvet a gyakorlatban mi is követjük, hiszen az iktatószámaink rendszere nem egyszerűen főszám-alszámos rendszer, hanem tartalmazza az adott irategyüttest elindító szervezeti egység kódját. Így, bár az ügyirattal akár több szervezeti egység is dolgozhat (pl. szakma, jogi iroda, gazdasági iroda), és iktathat hozzá újabb iratot, magának az ügyiratnak az

alapfelelőse, állandóan látható 303 Nemes László Az iratkezelésnél szükséges beszélni a személyi feltételekről is. Az iktatás lehet centralizált vagy decentralizált. Azaz, a jelen esetben a társaságnál egy-két fő a központban végzi azt, vagy a feladat delegálással jár, és abba így bekapcsolódik több szervezeti egység is Az iratkezelés során mindig a rendszerszemlélet kell, hogy érvényesüljön. Ki kell alakítani az iratkezelés rendszerét, hogy az irat érkeztetésétől a selejtezésig, illetve levéltárba adásig egyértelmű folyamat álljon rendelkezésre, amelynek szabályozottsága azért is fontos, mert minden más munkafolyamat hozzá kapcsolódik. Ennek érdekében lett a cég belső szabályozási környezetében 2020 áprilisára elkülönítve az iratkezelési szabályzat annak szervezeti és működési rendjétől. Így immár nem csupán egy-egy szakasz érintette a kérdést, hanem a tanúsított iratkezelési rendszer

bevezetése előtti utolsó lépésként egy részletes szabályzat foglalta össze a folyamatot. Mivel a vizsgált szervezet minisztériumi cégként és a Digitális Jólét Program megvalósítójaként közfeladatot lát el, így a Levéltári tv. a közfeladatot ellátó szervek irattári anyagának szakszerű kezelésére vonatkozó elvárása – azaz, „hogy a maradandó értékű iratanyag rendszerezett és jól használható forrásanyaggá válhasson, annak érdekében, hogy az épségben és használható állapotban a jövő nemzedékei számára levéltári anyagként fennmaradjon”11 – teljes körűen alkalmazandó. Az egyik legfontosabb kötelezettség, hogy a levéltári törvény kötelező jelleggel írja elő a közfeladatot ellátó szervek részére, hogy elektronikus iratkezelés esetén tanúsított iratkezelési szoftvert kell alkalmazniuk Ennek megfelelve váltotta a korábbi nem tanúsított rendszert 2020 májusában az AC SOFT Kft. IRMA nevű rendszere,

amelynek referenciái között állami és önkormányzati cégek egyaránt megtalálhatóak voltak. Látható, hogy 2020 tavaszán, a lezárásokkal párhuzamosan, de attól részben függetlenül történt a dokumentum menedzsment rendszer fejlesztése és az iratkezelési folyamat kialakítása. Az iratkezelés átalakítása több szempontból eltért a tudásközpontétól A legfontosabb különbség ennek a kötelezősége, a szűkebb köre, más folyamatokhoz történő erősebb kapcsolódása, valamint, hogy a szabályzat tekintetében a Magyar Nemzeti Levéltár jóváhagyására is szükség volt. Az új szabályzat 2020. áprilisi hatályba lépése után 2020 május 1-jével elindult az új iktatórendszer, az első három hónapban tervezetten centralizált módon, a retrospektív konverziót végrehajtva 2020. január 1-jéig Ennek megtörténte után 2020 augusztusában kijelöltük az iktatási felelősöket és elkezdődött a felkészülés és felkészítés a

decentralizált iktatás bevezetésére Ennek során a szigorúbb eljárásrend szerint a felelősök nem opcionális, hanem kötelező elméleti és gyakorlati modulra épülő képzésen kellett, hogy részt vegyenek. Ezzel minimalizálva a hibás iktatások várható számát A 2020-as indulást követően átlagosan 340 irat/hó iratmennyiség iktatása történt meg, míg ez 2021-ben átlagosan 1800+ irat/hó arányra növekedett. A növekedésnek voltak külső okai, mint például a projektek és feladatok számainak növekedése, ugyanakkor a decentralizált iktatás elindulásával olyan iratokat is iktattak, amelyek korábban sajnos nem jutottak el az iktatási felelősökhöz. 304 Tudástárak és kooperatív felületek fejlesztése állami cégek. A cég méretét, felépítését és feladatait, valamint a munkatársak terhelését tekintve a decentralizált iktatási forma bizonyult helyes választásnak. Összegzés Előadásomban és jelen írásomban egy állami

szervezet működésén keresztül mutattam be a vállalati könyvtári feladatok átalakulását, kapcsolódását a tartalom- és iratkezelési területhez. Látható, hogy a két terület a cégen belül összefüggéseket mutat, amelyeket a működés és a munkafolyamatok digitalizációja tovább erősít. Az esettanulmány elején feltett három kérdésre, mindezek fényében a következő megállapításokat teszem: • Milyen kihívásokkal jár egy dinamikusan növekvő cég folyamatainak digitalizálása? 1. a centralizáltság decentralizáltság kérdése; 2. az egy szolgáltatóra épülő vagy eltérő rendszerekre alapozó ökoszisztéma kialakításának kérdése; 3. új szereplők bevonása és a cégen belüli áthelyezés, illetve a fluktuáció kérdése, amelyre az állandó képzés biztosítása a legfontosabb megoldás; 4. a rendezettség fenntartása; a keletkező tartalmak karbantartása és apasztása • Tisztán informatikai, menedzsment kérdésről van

szó, vagy könyvtári, illetve levéltár szakmai szempontokat is figyelembe kell venni? E kérdéskört nem elégséges IT-oldalról biztosítani, az eredményes és hatékony üzemeltetéshez szükséges információ-menedzsmenttel foglalkozó munkatárs bevonása, vagy a meglévő munkatársak ez irányú továbbképzése. • Milyen elvárások fogalmazódnak meg a cégen belül? Az elvárások, előzetes és folyamatos monitorozására szükség van, ez a rendszer kiválasztásától kezdve, a bevezetés és az üzemeltetés során egyaránt fontos. Ennek kapcsán láthatóak a vezetői szintű kérdések és döntések köre, például az adatok helye és kezelése, illetve a mindennapi használatot érintő, elsősorban felhasználói igények. A tanulmány elején feltett három kérdésre történő válaszon túl azt is meg kell állapítani, hogy a vállalati könyvtári kérdéskör, illetve a céges ismeretmenedzsment kutatási szempontból jelen pillanatban

alulreprezentált téma mind a könyvtári, mind a gazdaságtudományi szakirodalomban. A szakirodalmi összefoglaló kevés, illetve túlzottan specifikált, elsősorban a tudásmenedzsmentre és a döntéshozatali folyamatokra koncentrál Emellett személyes tapasztalatom szerint az e feladatkörökkel foglalkozó munkatársak a Magyarországon működő szervezetek esetében nem magától értetődően könyvtári, valamint levéltári végzettséggel rendelkező munkavállalók közül kerülnek ki. Mindez indokolja e téma további vizsgálatát, illetve piaci résként lehetőséget kíván adni az ezzel foglalkozó cégek és egyéni vállalkozások számára. 305 Nemes László Jegyzetek és irodalom 1. SWANSON, Jennifer: The future of the corporate library: changing technologies and information needs will all but eliminate the traditional corporate library, but the mission of the corporate information professional will remain the same. = Information Outlook, Vol 18 No. 4

July-Aug 2014 Forrás: https://linkgalecom/apps/doc/A386745126/AONE?u=a non~fd29a551&sid=googleScholar&xid=51c0c3e1 [2022. augusztus 22] 2. Future Jobs = European Centre for the Development of Vocational Training Forrás: https:// www.cedefopeuropaeu/en/tools/skills-intelligence/future-jobs?country=EU27 2020&y ear=2020-2030#1 [2022. augusztus 22] 3. BROWN, Robert: Top 10 jobs of the future – For 2030 and beyond = World Economic Forum 20210518 Forrás: https://wwwweforumorg/agenda/2021/05/jobs-of-the-futureyear-2030/ [2022 augusztus 22] 4, 6. Jelentés Az állami tulajdonú gazdasági társaságok ellenőrzése Digitális Jólét Nonprofit Kft. 2018 Állami Számvevőszék hivatalos oldala Forrás: https://wwwaszhirportalhu/ storage/files/files/jelentes/2018/18226.pdf?ctid=1233 [2022 február 1] 5. DEBRECZENI Zsuzsa: A vállalati szakkönyvtárosok szerepváltozása – a nemzetközi tapasztalatok = Könyvtári Figyelő, 9 (45) évf 3 sz 1999 604–607 p 7. Az Alfresco

hivatalos oldala Forrás: https://wwwalfrescocom/ecm-software/documentmanagement [2022 február 1] 8. Alfresco tutorial Forrás https://docsalfrescocom/content-services/61/tutorial/video/sites [2022. február 1] 9. 1995 évi LXVI törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről 3 § c) szakasz Forrás: https://njthu/jogszabaly/1995-66-00-00 [2022 augusztus 22] 10. VARGA László [et al]: Minden, amit az iratkezelésről tudni kell (e-könyv) Budapest – Pécs, Dialóg Campus Kiadó – Dóm Kiadó, 2016. 11. Uo Nemes László az ELTE informatikus könyvtáros, felsőoktatás- és tudománymenedzsment, majd levéltár, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem kutatási és innovációs szakmenedzsment szakjain végzett. Az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola Könyvtártudományi Doktori Programjának doktorjelöltje 2009-től a fővárosi egyetemi Könyvtári Nap főszervezője, illetve a Magyar Információtudományi Alapítvány

kuratóriumi elnöke, 2021-től a Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület elnökségi tagja. Jelenleg digitális tudástár szakértőként dolgozik 306 Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2022. Szerk Kiszl Péter, Németh Katalin Budapest, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet. 2023 307–319 A tér diadala A határvonalak eltörlése a román és korai gótikus stílusú angliai kódexek kísértés-miniatúráin Orosz Adrienn ELTE BTK KITI, doktorandusz TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ A történeti tárgyú tanulmány a térábrázolás-idő-narratíva viszonyának alakulását dolgozza fel egy különleges jelenettípus, a Jézus megkísértését illusztráló képanyag tanulmányozásával. Az angliai kódexek vizsgálata során ugyanis megfigyelhető egy olyan folyamat, amelyben a zsoltároskönyvek, bibliák és hóráskönyvek a térrel való kísérletezés játszótereivé válnak: a

kísértés-jelenetek megszokott sorrendje összekavarodik, a lapon való elhelyezésük nem magyarázható meg többé az ismert narratíva-illusztráció viszony rendező elveivel. A térkoncepció a keresztény vallási értelmezés szerint pluralizálódik: elkülönül és dialógusba lép egymással a kozmikus tér, szakrális tér és liminális tér, ezzel együtt pedig képi kifejezésre jut a végtelenített, ciklikus időfogalom is. Az írás ennek a folyamatnak a lépéseire hoz példákat az angliai román stílusú és korai gótikus kódexanyag miniatúráinak elemzésével. Bevezetés Írásom a Jézus megkísértésének történetét ábrázoló jelenetekről szól, bemutatva, hogy milyen eszközökkel emelték szimbólummá a mesterek a Jó és Rossz harcának eme epizódját a kódexek lapjain: hogyan bontották fel a tér-idő kontinuumot, felszabadítva a teret és meggörbítve az időt. Az elemzéshez több száz XII–XIII századi angliai készítésű

kézirat miniatúráit tanulmányoztam át, és az ezekben megfigyelt változások alapján vázolom fel a több lehetőség között az egyik fejlődési utat a tér- és időkezelésre a kép és narratíva viszonylatában Jézus megkísértének illusztrációin. Térbeliség a szövegben Jézus megkísértése a Bibliában A képi térkezelés alapja a szövegben keresendő, ezért vizsgáljuk meg először a szöveget. Jézus megkísértéséről a Bibliában Máté, Márk és Lukács is beszámol, a következőképpen: https://doi.org/1021862/vkkv2022307 307 Orosz Adrienn Máté 4:1–111 Akkor elvitte Jézust a Lélek a pusztába, hogy megkísértse az ördög. 2Miután negyven nap és negyven éjjel böjtölt, végül megéhezett. 3Ekkor odament hozzá a kísértő, és ezt mondta: Ha Isten Fia vagy, mondd, hogy ezek a kövek változzanak kenyérré! 4Ő így válaszolt: Meg van írva: „Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából

származik.” 5Ezután magával vitte őt az ördög a szent városba, a templom párkányára állította, 6és így szólt hozzá: Ha Isten Fia vagy, vesd le magadat, mert meg van írva: „Angyalainak parancsot ad, és kézen fogva vezetnek téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőben.” 7Jézus ezt mondta neki: Viszont meg van írva: „Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet!” 8Majd magával vitte az ördög egy igen magas hegyre, megmutatta neki a világ minden országát és azok dicsőségét, 9és ezt mondta neki: Mindezt neked adom, ha leborulva imádsz engem. 10Ekkor így szólt hozzá Jézus: Távozz tőlem, Sátán, mert meg van írva: „Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!” 11Ekkor elhagyta őt az ördög, és íme, angyalok mentek oda, és szolgáltak neki. 1 Márk 4:12–132 12 A Lélek pedig azonnal kivitte őt a pusztába. 13Negyven napig volt a pusztában, miközben kísértette a Sátán. Vadállatok között élt, és angyalok szolgáltak

neki Lukács 4:1–133 1 Jézus Szentlélekkel telve visszatért a Jordántól, és a Lélek indítására a pusztában tartózkodott 2negyven napon át, miközben kísértette az ördög. Nem evett semmit azokban a napokban, de azok elmúltával megéhezett. 3Az ördög pedig így szólt hozzá: Ha Isten Fia vagy, mondd ennek a kőnek, hogy változzék kenyérré.4Jézus így válaszolt neki: Meg van írva, hogy „nem csak kenyérrel él az ember” 5Ezután felvitte őt az ördög, megmutatta neki a földkerekség minden országát egy szempillantás alatt, 6és ezt mondta neki: Neked adom mindezt a hatalmat és dicsőséget, mert nekem adatott, és annak adom, akinek akarom. 7Ha tehát leborulsz előttem, tied lesz mindez 8Jézus így válaszolt neki: Meg van írva: „Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj.” 9Ezután elvitte őt az ördög Jeruzsálembe, a templom párkányára állította, és ezt mondta neki: Ha Isten Fia vagy, vesd le innen magad, 10mert meg

van írva: „Megparancsolja angyalainak, hogy őrizzenek téged,11és kézen fogva vezetnek téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőben.” 12Jézus így válaszolt neki: Megmondatott: „Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet” 13Amikor mindezek a kísértések véget értek, eltávozott tőle az ördög egy időre. A három beszámoló eseményeit az alábbi táblázatban foglaltam össze (1. táblázat) 1. táblázat Jézus megkísértésének története Máté, Márk és Lukács beszámolójában Szerző Máté A történet eleje Jézust elviszi Márk a Lélek a Lukács pusztába 308 1. kísértés 2. kísértés 3. kísértés A történet vége a világ az ördög elhagyja a kövek kenyérré leugrás a templom fölajánlása Jézust, angyalok változtatása tetejéről szolgálnak Jézusnak Jézust megkísérti az ördög a kövek kenyérré leugrás a az ördög elhagyja a világ fölajánlása változtatása templom tetejéről Jézust A tér diadala. A

határvonalak eltörlése a román és korai gótikus A narratíva térbelisége A történet térbeli vonatkozásainak elemzéséhez szemiotikai módszereket fogok használni, elsősorban Jurij Lotman, Borisz Uszpenszkij és Mieke Bal műveinek felhasználásával.4 A történet mindhárom verziója a résztvevők térbeli és időbeli pozícióját követi, hiszen a narrátor, mint egy láthatatlan szereplő, a többiekkel együtt, velük azonos helyen és időben tudósít a történésekről. Az események időben lineárisan követik egymást5 Az első kísértés elvisz minket a pusztába, egy nyitott térbe és kietlen helyre, ami veszedelmes állatok otthona. Ez egy sík terület, valahol kint, mivel a történet szerint Jézus és a Lélek (ördög?) mozgása elfelé irányul, amikor megközelítik a helyszínt6 A kísértés tárgya a fiziológiai szükségletek, Jézus tehát mint hús-vér ember kísértetik meg. A következő helyszínre, a Jeruzsálemi Templomhoz

(vélhetőleg) befelé és felfelé irányuló mozgással jutunk el.7 Ez a tér biztonságosabb, lakott, és tagoltabb, mint az előző Az ördög felviszi Jézust a templom tetejére, ahonnét madártávlatból szemléljük a teret.8 Itt Jézus mint hívő kísértetik meg. Az utolsó epizódhoz ismét (vélhetőleg) kifelé és felfelé mozdulunk el, hogy az elképzelhető legmagasabb ponton, egy hegy tetején állapodjunk meg, ahol a tér olyan határtalan, hogy minden időn kívülivé válik, és a teljesség élményével tekintünk le a világra.9 Itt Jézus mint Isten Fia próbáltatik meg A történet Lukács beszámolója szerint az ördög kudarcával és távozásával ér véget, de Máté és Márk evangéliumában ezután megjelennek az angyalok Jézus előtt10 (2. táblázat) 2. táblázat A kísértés epizódjainak térbeli vonatkozásai Aspektus puszta Tér nyitott, veszélyes alacsonyan fekvő hely kifelé mint ember Magasság Mozgás Kísértés Jeruzsálemi

Templom teteje tagolt, biztonságos a város fölött befelé és felfelé mint hívő hegytető nyitott, teljesség nagyon magas, a világ fölött kifelé és felfelé mint Isten Fia A beszámolókból megállapíthatjuk, hogy a történet a vertikális tengelyét tekintve, alacsonyan fekvő, sík terepen kezdődik, hogy azután felfelé irányuló mozgással felérjünk a lehető legmagasabb pontra, a világ tetejére. A horizontális tengelyen ezalatt pulzáló mozgást végzünk nyitott és tagolt terek között, vélhetőleg kifelé, befelé majd kifelé. Ami a Jézus státuszában bekövetkező változást illeti, a két fél első összecsapásában, mint az ember fia jelenik meg, hogy aztán az utolsó kísértésben, mint Isten Fia utasítsa el, amit az ördög kínál – a státusza tehát emelkedik, és Máté és Márk írásaiban az angyalok megjelenésével a történet végén ez hangsúlyossá is válik. 309 Orosz Adrienn Térbeliség a miniatúrán Az 1.

szakasz: az idő szerinti rendező elv (román stílus) Miként jelenik meg a narratíva és a tér imént felvázolt viszonya az angliai román stílusú kódexek kísértés-illusztrációiban? A vizsgálathoz olyan kéziratokat kerestem, amelyekben mindhárom kísértést ábrázolták, hogy vizsgálni tudjam a kép és a tér-idő-narratíva együttes viszonyrendszerét. A román stílusú kódexekben a kísértéseket bemutató jelenetek a történet szerinti kronológiai sorrendben követik egymást, Máté evangéliuma szerint, 1, 2, illetve 3 regiszterbe rendezve, balról jobbra, és fentről lefelé haladva. A jeleneteket határvonalak választják el egymástól vonalas, tereptárgyas vagy organikus formában A Winchester Psalterben (1. ábra) például a történet térbelisége szépen beépül az oldal művészi szerkesztésébe, miközben a Canterbury Psalterben a záró jelenetet is ábrázolták az angyalokkal (2. ábra) Ez a motívum fejlődésének 1 szakasza, a korai

gótikában ugyanis változásokat figyelhetünk meg a kép és történet tér-idő-narratíva együttes viszonyában. 1. ábra: Jézus megkísértése The Winchester Psalter, f18r The British Library, London 1150 k British Library Board (Cotton MS Nero C. IV)11 310 A tér diadala. A határvonalak eltörlése a román és korai gótikus 2. ábra: Jelenetek Jézus életéből: 2 regiszter 2–3 kép, 3 regiszter 1–3 kép Jézus megkísértésének jeleneteivel Psalterium Cantuariense (Psautier de Canterbury) f.3r Bibliothèque nationale de France, Párizs 1176–1200. (BnF Département des Manuscrits Latin 8846)12 A 2. szakasz: a tér szerinti rendező elv (korai gótika) A Leideni Egyetemi Könyvtár tulajdonában lévő, 1190-re keltezett zsoltároskönyv 21. foliójának rectóján található egy egészoldalas miniatúra a kísértéstörténet három epizódjával (3. ábra) Ha megvizsgáljuk az epizódok lapra rendezését, azt találjuk, hogy a jelenetek nem a

megszokott sorrendben követik egymást, balról jobbra és fentről lefelé: a történet baloldalt lent kezdődik, a második kísértés tőle jobbra található és a lap teljes magasságára kiterjed, míg a harmadik baloldalt fölülre került. A jelenetek gyakorlatilag két regiszterbe rendezettek, de belső elválasztó vonal vagy keret nélkül. Amit itt találunk, az az epizódok ábrázolásának teljes újrarendezése Ahelyett ugyanis, hogy az elbeszélés időbeliségének megfelelően, lineárisan haladnánk, a mise en page a történet térbeliségét helyezi előtérbe: ha a koordinátarendszer analógiájával élünk, ahol az X-tengely az időt, az Y-tengely pedig a teret jeleníti meg, akkor annak lehetünk tanúi, hogy az Y-tengely függetleníti magát az X-tengelyhez való kötöttségétől és szabadon jeleníti meg a történet 311 Orosz Adrienn térbeliségét. Az X- és az Y-tengely viszonyrendszerének ilyetén megváltozása egyúttal azzal jár, hogy

az X-tengely nem tudja betölteni korábbi funkcióját és lineárisan, egyenes vonalban ábrázolni az időt. Helyette azt látjuk, hogy köralakot vesz fel, és a történet eredetileg két egyenes tengely mentén szervezett elbeszélése a kódexlapon átalakul: a tér felszabadítása szó szerint meggörbíti az időt, és az idő (az epizódok egymásutánisága) helyett a tér válik a történet elbeszélésének alapjává. Az első kísértés alacsonyan fekvő, lakatlan, sík terepen játszódik. Felette a harmadik epizód ismét a városon kívül, de magaslaton látható, a második kísértés szereplői pedig velük egy vonalban, fent jelennek meg, mintha egy magasságban lennének. A térbeliség ilyetén megjelenítése tehát a második szakasz a kísértés-történet epizódjainak képi ábrázolásában. 3. ábra: Jézus megkísértése Kalendarium - Psalterium cum Canticis, Symbolo Athanasii, Litaniis, f21r Leiden, Universitaire Bibliotheken Leiden, 1190. (BPL

76 A)13 312 A tér diadala. A határvonalak eltörlése a román és korai gótikus A 3. szakasz: a tér hierarchikus elrendezése a tér teológiai felosztása szerint (korai gótika) A fejlődés következő szakasza a Bajor Nemzeti Könyvtár egyik zsoltároskönyvében azonosítható (4. ábra) A néhány évtizeddel később, 1200–1225 között készült kódexben az idő egyenese, vagyis az X-tengely már tökéletes kört ír le, a három epizódot ugyanis három szinten ábrázolták, a regiszterek bárminemű jelzése nélkül. Az epizódok tereit csak a szereplők mondandóját mutató tekercsek törik meg. Az első kísértés a jobb alsó sarokban látható, a második középen egészen a lap tetejéig magasodik, és megjelennek az angyalok is, akik a történet szerint csak a harmadik kísértés után játszanak aktív szerepet. Az utolsó epizód baloldalt, középmagasságban látható Ez az elrendezés nem követi hűen sem az időbeli, sem az imént megfigyelt

tér szerinti rendezési elvet. Egyértelműnek tűnik, hogy valamiképpen itt is a tér a koncepció alapja, de mégis azt látjuk, hogy a történet szerinti legmagasabb pont, a hegy teteje nemcsak, hogy nem magasabb, vagy legalábbis nem egymagas a Jeruzsálemi Templom tetejével, hanem egyenesen alacsonyabb nála. Az angyalok rendhagyó szereplése a második kísértésben újfent azt erősíti meg, hogy valami több lehet a kompozícióban annál, minthogy az idő helyett a tér dimenzióját veszi alapul a mester. A képen a hierarchiába szerveződött teret láthatjuk,14 amelyben a szakrális tér uralkodik a liminális és a kozmikus tér fölött, azaz megjelenik a tér teológiai felosztásának ábrázolása a Kísértés-történet illusztrációjában. Álljunk meg most egy pillanatra és röviden tekintsük át, milyen is a tér értelmezése a vallásban. A középkorban a kereszténység, mint ahogy más vallások is, többféle teret különböztetett meg. Az Isten

akarata szerint teremtett világ az a tér, amit ma kozmikus térnek neveznénk: a világmindenség, ami Isten szavára jött létre. Magában foglalja a szakrális teret, a liminális teret, és bizonyos fokig a kaotikus teret is. Szakrális térnek tekintjük a várost, a templomot, az otthont, az emberi testet,15 és különösen a szívet.16 Mindegyiket határozott vonal különít el más terektől. Ezek nem olyanok, mint a természetes terek: ki kell választani, meg kell hódítani és meg kell tartani őket, és a szentséget testesítik meg, amely szerint újrarendeződnek.17 Liminális ezzel szemben az olyan tér, ahol ez az újrarendeződés nem megy végbe, vagyis ami a városon, a templomon, vagy az otthonon stb. kívül van Kaotikus tér véleményem szerint a maga tiszta formájában nem létezik a keresztény gondolkodásban, hiszen ne felejtsük el, hogy Lucifer, a bukott angyal is Isten teremtménye, és mint ilyen, a kozmosz része. De mi köze van mindennek a

kísértéstörténet képi ábrázolásához? Az, hogy ha a keresztény térértelmezés felől tekintünk a harmadik szakaszra, értelmezhetővé válik a kép. Az első kísértés a pusztában, a liminális térben játszódik. A második a szent városban, Jeruzsálemben, tehát a szakrális térben. A harmadik epizód a hegy tetején elvisz minket a kozmikus térbe, ahonnét a világ egésze látható (3 táblázat) Tehát az egyes kísértések a terek különböző aspektusait testesítik meg, a kép ezzel pedig túlmutat a tér vertikális és horizontális vetületein és szakrális hierarchiába rendeződik. Ezért van az, hogy a második kísértés, amely a szakrális teret jeleníti meg, középen van és uralja a kompozíciót a harmadik kísértés helyszíne helyett, amelynek a történet szerint a legmagasabb pontnak kellene lennie. Ezért van az, 313 Orosz Adrienn hogy a második kísértést erősíti az angyalok jelenléte, ahelyett, hogy a harmadik epizódhoz

tartoznának, és ezért van az is, hogy a liminális teret bemutató első kísértés a kép alján, a jobb sarokban helyezkedik el. Ezért van, hogy a harmadik epizód a szakrális és a liminális tér közé került. A tér szakrális hierarchiájának kifejezésével alakul a tér korábbi egyenese tökéletes körré – ez a koncepció állhatott a mester ecsetvonásai mögött, amikor megfestette Jézus megkísértését a kódexben. 3. táblázat A kísértések helyszínei a tér szakrális hierarchiája szerint puszta liminális tér Jeruzsálemi Templom teteje szakrális tér hegytető kozmikus tér De vajon könnyű lehetett megérteni a kísértéstörténet cselekményét a képből mint kiindulópontból? Egyáltalán nem. Még ha a kódex készíttetője – akár egy módos hívő vagy rangos egyházi méltóság – ismerte a történetet, az események időbelisége és azok képi megformálása nem fedik egymást, ami miatt a szemlélőnek egy pillanatra meg

kell állnia, hogy értelmezze az epizódok tényleges sorrendjét a képen.18 Kétségtelen, hogy értette az olvasó, mit ábrázol a miniatúra,19 de zavaró lehetett, ahogy a jelenetek követik egymást. Hol kezdődik a történet? És hol fejeződik be? Van-e kezdete és vége egyáltalán? A hívő, amint a szokásos módon, balról jobbra és fentről lefelé követi az eseményeket a képen, most összezavarodik, hiszen ez az olvasási mód itt nem magyarázza meg a kompozíció rendező elvét.20 A kódok ugyan érthetők, de a közöttük lévő viszonyrendszert homály fedi, vagy másképp fogalmazva, az olvasó érti a jeleket, de a szintaxisukat nem. Hogy megfejtse, belép a szemiózis, az értelmezés folyamatába,21 amihez azonban időre van szüksége A mester tehát szándékosan megállítja az olvasót, hogy elgondolkoztassa azon, mit és hogyan is lát,22 ezzel pedig hangsúlyt helyez a Megváltástörténet ezen fejezetére. A temporalitást a lineáris szintről

új szintre emeli, és ezzel mitikussá teszi a történetet:23 megjelenik a ciklikus idő, amelynek során az emberi lélekért folytatott harc évezredeken átívelően ismétlődik, egészen a Megváltó újbóli eljöveteléig. Az epizódok ciklikus elrendezése a történet időbeliségét és térbeliségét egyaránt új síkra helyezi, és mint egy időtlen szimbólum, elválik az emberi időtől és tértől. 314 A tér diadala. A határvonalak eltörlése a román és korai gótikus 4. ábra: Jézus megkísértése Lateinischer Psalter aus England, f65r München, Bayerische Staatsbibliothek, 1200–1225. (BSB Clm 835)24 A 4. szakasz: a koncepció megjelenése az iniciáléban (gótika) Az új koncepció fejlődése a negyedik szakaszban, már mint szimbólum, egy iniciáléban is megjelenik, az 1250 után készült Ormesby Psalter illuminációjában (5. ábra) A 3. szakaszban megfigyelt szerkesztési mód válik a jelenet prototípusává és költözik be az 52.

zsoltár D betűjébe Ez az absztrakció teszi a motívumot emblematikus szimbólummá Mint kicsinyítő tükör25, nemcsak a kísértéstörténetet, hanem a Jó és Rossz harcának egész történetét egyetlen betűbe sűríti. Minden belső határvonal feloldódik, sem tekercs, sem más nem választja el már Jézust és az ördögöt. Jézus a betű közepén jelenik meg, kiszorítva az ördögöt a szélekre, aki ráadásul nem is teljes mivoltában ábrázolva, hanem csak részalakban jelenik meg. Az időtlen idők óta folyó harcot egyetlen betűbe tömöríti a mester 315 Orosz Adrienn 5. ábra: Jézus megkísértése az 52 (53) zsoltár D iniciáléjának díszítésében The Ormesby Psalter, f.72r, részlet Oxford, The Bodleian Library, 1250–1330 Bodleian Libraries, University of Oxford (MS Douce 366)26 Konklúzió Ha összefoglaljuk a kísértéstörténet illusztrációinak fejlődését az angliai román stílusú és korai gótikus kódexekben,

megállapíthatjuk, hogy a döntő mozzanat a 3. szakaszhoz köthető (4. táblázat) Itt jut ugyanis kifejezésre a tér teológiai koncepciója, benne a szakrális térrel, liminális térrel és kozmikus térrel, az egyszerű, vertikális alapon rendezett térkoncepció helyett, és ez épül viszonyrendszerbe az idő eddigre már meggörbített tengelyével. Ezután a pont után két irány lehetséges, attól függően, hogy mi történik a belső határvonalakkal a képen. Az egyik, hogy teljesen eltörli őket a mester és felszabadítja a teret, ez a 4 szakasz: az iniciálé így kicsinyítő tükörré válik, és kitépve magát a megszokott tér-idő kapcsolatból, a szakrális tér győzelmét és a ciklikus időt fejezi ki. 316 A tér diadala. A határvonalak eltörlése a román és korai gótikus A másik lehetőség a kétdimenziós koordináta-rendszer háromdimenzióssá alakítása, ahol a mester megkettőzi az idő tengelyét a darabokra tört tér metaforikus

alapjára szervezve – de erről és a fordítottjáról majd egy másik alkalommal lesz szó. 4. táblázat A Kísértés-történet tér- és időkezelésének változásai Aspektus Példa Képtípus Keletkezés ideje Tér Idő Belső határvonalak Hangsúlyos elem 1. szakasz 2. szakasz The Winchester Kalendarium. - Psalterium Psalter; The cum Canticis, Symbolo Canterbury Psalter Athanasii, Litaniis miniatúra miniatúra 1150 k.; 1176– 1190 1200 horizontális, felszabadított tér vertikális lineáris ciklikus explicit implicit lineáris idő vertikális tér 3. szakasz Lateinischer Psalter aus England miniatúra 4. szakasz The Ormesby Psalter 1200–1225 1250–1330 iniciálé felszabadított felszabadított tér tér ciklikus ciklikus eltörölt, csak eltörölt tekercsek jelzik szakrális tér és szakrális tér és ciklikus idő ciklikus idő * Az előadás és a jelen tanulmány az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-3 kódszámú Új Nemzeti

Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült. A tanulmány az előadás lábjegyzetelt, csak kisebb módosításokkal ellátott változata. Az anyag nagyobb terjedelemben való feldolgozására és az elméleti háttér részletes bemutatására e helyütt nincs lehetőség, erre másutt kerül sor. Jegyzetek és irodalom 1. A Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014) Forrás: https://szentirashu/RUF/ Mt%204,1-11 [2022. február 17] 2. A Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014) Forrás: https://szentirashu/RUF/ Mk%201,12-13 [2022. február 17] 3. A Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014) Forrás: https://szentirashu/RUF/ Lk%204,1-13 [2022. február 17] 4. BAL, Mieke: Mise en abyme et iconicité = Littérature, Vol 29 1978 116–128 p; BAL, Mieke – BRYSON, Norman: Semiotics and art history. = The Art Bulletin, Vol 73 No 2 1991. 174–208 p Forrás:

https://doiorg/102307/3045790 [2022 február 17]; LOTMAN, Juri M.: The discrete text and the iconic text: Remarks on the Structure of Narrative = New 317 Orosz Adrienn Literary History, Vol. 6 No 2 1975 333–338 p; Uő: Point of view in a text = New Literary History, Vol. 6 No 2 1975 339–352 p; Uő: The structure of the artistic text Ann Arbor, University of Michigan, 1977.; Uő: The origin of the plot in the light of typology = Poetics Today, Vol. 1 No 1–2 1979 161–184 p; Uő: The text and the structure of its audience = New Literary History, Vol. 14 No 1 1982 81–87 p; Uő: The text within the text = Proceedings of the Modern Language Association, Vol. 109 No 3 1994 377–384 p; Uő: The Place of art among other modelling systems. = Sign Systems Studies, Vol 39 No 2–4 2011. 249–270 p Forrás: https://doiorg/1012697/SSS2011392-410 [2022 február 17.]; Uő: The semiotics of culture and the concept of the text = Soviet Psychology, Vol 26. No 3 2014 52–58 p Forrás:

https//doiorg/102753/RPO1061-0405260352 [2022 február 17.]; LOTMAN, Juri M – USPENSKY, Boris A: Myth – Name – Culture = Semiotica, Vol 22 No 3–4 1978 211–233 p; USPENSKY, Boris A: The structure of the artistic text and typology of a compositional form. Berkley, London, The University of California Press, 1983. 5. USPENSKY: i m 58–59 p 6. Máté 4:1, Márk 4:12 7. Máté 4:5, Lukács 4:9 8. USPENSKY: i m 63–64 p 9. Máté 4:8, Lukács 4:5 10. Máté 4:11, Márk 4:13, Lukács 4:13 11. The Winchester Psalter, f18r The British Library, London 1150 k Forrás: https:// imagesonline.bluk/asset/5481 [2022 február 18] 12. Psalterium Cantuariense (Psautier de Canterbury) f3r Bibliothèque nationale de France, Párizs. 1176–1200 (BnF Département des Manuscrits Latin 8846) Forrás: https://manuscrits-france-angleterreorg/view3if/pl/ark:/12148/btv1b10551125c/f15 [2022 február 18] (78-753, 1978. július 17) 13. Kalendarium - Psalterium cum Canticis, Symbolo Athanasii, Litaniis,

f21r Leiden, Universitaire Bibliotheken Leiden, 1190 (BPL 76 A) Forrás: https://digitalcollectionsuniversiteitleidennl/view/item/1611874 [2022 február 20] (CC BY 40 License) 14. A képek struktúrájáról és a tér vizuális felosztásáról (középkori példákkal is) l KRESS, Gunther – VAN LEEUWEN, Theo: Reading images. The grammar of visual design London, New York, Routledge, 2006 175–210 p 15. CHIDESTER, David: The poetics and politics of sacred space: Towards a critical phenomenology of religion In: Tymieniecka, Anna-Teresa (ed): From the sacred to the divine A new phenomenological approach. Dodrecht, Springer Science+Business Media, 1994 212 p 16. CHIDESTER: i m 228 p 17. „As a situational term, therefore, the sacred is nothing more nor less than a notional supplement to the ongoing cultural work of sacralizing space, time, persons, and social relations. The sacred is a byproduct of sacralization” – CHIDESTER: i m 211; l továbbá 211–217 p A „szent” mint

„központ”-hoz, ill. annak térbeli és időbeli jellemzéséhez l Z SMITH, Jonathan: The wobbling pivot = The Journal of Religion, Vol. 52 No 2 1972 141–142 p 18. A XIII században változás következett be a nyugati vallásos kéziratok illuminációjában: a szöveget kísérő képek komplexebbé váltak, hogy az értelmezésük „nehezebbé” váljon és ezzel lassításra, kontemplációra késztesse az olvasót – SAND, Alexa: Vision, devotion, and 318 A tér diadala. A határvonalak eltörlése a román és korai gótikus difficulty in the psalter hours “Of Yolande of Soissons”. = The Art Bulletin, Vol 87 No 1. 2005 9–11, p Forrás: https://doiorg/101080/00043079200510786226 [2022 február 20.], hivatkozásokkal, vö PAVEL, Thomas G: Incomplete Worlds, ritual emotions = Philosophy and Literature, Vol. 7 No 1 1983 51–52 p Forrás: https://doiorg/101353/ phl.19830039 [2022 február 20] 19. Lotman és Eco is boncolgatja a kérdést, hogy mi számít a

vallásos szövegekben helyes olvasatnak – ugyanis az olvasó műveltsége és a vallásos tanok ismeretének mértéke meghatározza, hogy a hívő a kép jelentéseinek mely szintjeihez fér hozzá – LOTMAN, Juri: The place of art among other modelling systems. = Sign Systems Studies, Vol 39 No 2 261–262 p Forrás: https://doi.org/1012697/SSS2011392-410; ECO, Umberto: The poetics of the open work. In: Uő: The role of the reader explorations in the semiotics of texts Bloomington, Indinana University Press, 1984 50–55 p 20. A zavar abból adódhat, hogy a jelentés szintagmatikus és paradigmatikus tengelyei összemosódni látszanak, a paradigmatikus kapcsolat dominál és a szintagmatikus kapcsolat nem a megszokott módon fedi fel az elemek kombinációját – CHANDLER, Daniel: Semiotics: The basics. London, New York, Routledge, 2007 83–113 p Forrás: https://doi org/10.4324/9780203014936 [2022 február 20]; JAKOBSON, Roman: Two aspects of language and two types of

aphasic disturbances. In: Uő: Selected Writings II The Hague, Paris, Mouton, 1971. 239–259 p, különösen 254–259 p 21. CHANDLER: i m 31 p 22. Lásd 18-as jegyzet 23. LOTMAN – USPENSKY: i m 24. Lateinischer Psalter aus England, f65r München, Bayerische Staatsbibliothek, 1200–1225 (BSB Clm 835) Forrás: https://www.digitale-sammlungende/en/view/bsb00012920?page=134,135 [2022. február 20] (CC BY-NC-SA 40 License) 25. A kicsinyítő tükör fogalmáról és működéséről l pl: RICARDOU, Jean: L’histoire dans l’histoire. In: Uő: Problèmes du nouveau roman Paris, Le Seuil, 1967 171–190 p; DÄLLENBACH, Lucien: The Mirror in the Text Cambridge, Polity Press, 1989; Uő: Intertextus és autotextus = Helikon, 12 évf 1–2 sz 1996 51–66 p; Uő: Reflexivitás és olvasás In: BENE Adrián – JABLONCZAY Tímea – THOMKA Beáta (szerk.): Narratívák 6 Narratív beágyazás és reflexivitás Budapest, Kijárat, 2007 39–55 p; IRELAND, Kenneth R: Dark Pit of the Past:

Gide’s ‘mise en abyme’ and Natsume Sōseki’s “Mon”. = Comparative Literature Studies, Vol. 20 No 1 1983 66–76 p; RON, Moshe: The restricted abyss: Nine problems in the theory of mise en abyme. = Poetics Today, Vol 8 No 2 1987 417–438 p 26. The Ormesby Psalter, f72r, részlet Oxford, The Bodleian Library, 1250–1330 Bodleian Libraries, University of Oxford (MS Douce 366). Forrás: https://digitalbodleianoxacuk/ objects/34a6037b-12e8-4b12-8920-26c33914fe0e/surfaces/011c8d47-2abb-472c-bda550d502311f70 [2022. február 20] (CC-BY-NC 40) Orosz Adrienn az ELTE Könyvtártudományi Doktori Programjának hallgatója, a Research Centre for European Philological Tradition Fellow-ja. Érdeklődési területe: Jézus megkísértésének ábrázolása, a tér és idő, a kicsinyítő tükör, valamint a kaotikus tér a román és gótikus stílusú angliai és francia kódexek illuminációjában. 319 Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Könyvtár- és

információtudományi tanulmányok 2022. Szerk Kiszl Péter, Németh Katalin Budapest, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet. 2023 321–329 A magyar zöld könyvtárak és tevékenységük a koronavírus idején Pataki Fruzsina ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, informatikus könyvtáros TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ A fenntartható fejlődés és a klímavédelem napjaink meghatározó fogalmai. A klímaváltozás természetre gyakorolt hatása egyre nagyobb és erőteljesebb gondot okoz A könyvtárak is gyorsan megértették ennek fontosságát, és teljes mértékben együttműködnek a különböző nemzetközi szervezetekkel annak érdekében, hogy társadalmi szerepvállalásuk segítségével minél szélesebb körhöz juttassák el a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem jelentőségének gondolatát. A tanulmány elején rövid összefoglalás olvasható arról, hogy a könyvtáros világszervezet és annak zöld könyvtárakkal foglalkozó

szekciója milyen kritériumok alapján határozta meg a zöld könyvtár fogalmát, majd az IFLA Zöld könyvtári programjában díjazott magyar intézmények, valamint a Mezőgazdasági Könyvtár tevékenységének bemutatása következik. A 2019 végén kitört koronavírus-járvány meghatározó módon befolyásolta a magyar könyvtárak mindennapi tevékenységét. A tanulmány betekintést nyújt abba, hogy a pandémia miatt keletkezett nehézségek, milyen módon hatottak e speciális feladatkört is ellátó könyvtári intézmények helyzetére. Ezt követően a szerző által készített kérdőív eredménye kerül bemutatásra, amelyből kiderül, hogy a megkérdezett könyvtáraknak sikerült-e az újonnan kialakult helyzetre megfelelő választ adniuk, mit tudtak megvalósítani az eredeti célkitűzéseikből. Bevezetés A zöld könyvtár és a fenntartható könyvtár fogalma sokszor összemosódik a szakirodalomban. Erre találunk példát az ODLIS-ban (Online

Dictionary for Library and Information Science – Könyvtár- és Információtudományi Online Szótár) is Ha rákeresünk a „green library” fogalmára, átirányít minket a „sustainable library” fogalomra. Ennek definíciója a következő: „Olyan könyvtár, amely minimalizálja a természeti környezetre gyakorolt negatív hatását és maximalizálja a beltéri környezet minőségét a helyszín gondos kiválasztásával, a természetes építőanyagok és a biológiailag lebomló termékek felhasználásával, az erőforrások (víz, energia, papír) védelmével és a felelős hulladékgazdálkodással (pl. újrahasznosítás)”1 Ahhoz, hogy teljes legyen a meghatározás, ezt a definíciót még ki kell egészíteni a következőkkel: azon kívül, hogy a könyvtár megfelel a környezettudatos épületminősítési rendszereknek, fontos, hogy szolgáltatásaiban is törekedjen a fenntartható fejlődési célok elérésére; érzékelhető mennyiségű

környezetvédelmi tematikájú állománnyal rendelkezzen, illetve az olvasókat különböző programok segítségével megismertesse a fenntartható fejlődés https://doi.org/1021862/vkkv2022321 321 Pataki Fruzsina gyakorlati alkalmazásával.2 E fontos feladatok megvalósítása komoly nehézségekbe ütközött a pandémia idején Egy általam készített kérdőív segítségével azt kívántam megvizsgálni, hogy a környezettudatos magyar könyvtárak miként próbáltak megfelelni kitűzött céljaiknak a megnehezedett körülmények között. Az IFLA Környezeti Fenntarthatóság és a Könyvtárak szekciója A legnagyobb könyvtári szervezetnek, az IFLA-nak (International Federation of Library Associations and Institutions – Könyvtáros Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége) 2008-ban alakult meg az ENSULIB csoportja (Environment, Sustainability and Libraries Special Interest Group – Környezetvédelem, Fenntarthatóság és Könyvtárak

Különleges Érdeklődésű Csoport) a Quebecben tartott világkongresszuson. 2021 január 1-től a csoport szekcióvá alakult. A megalakuláskor a következő célok fogalmazódtak meg: • az éghajlatváltozás hatásának vizsgálata a könyvtári tevékenységekre (például a dokumentumok tárolásának és megőrzésének feltételei, az ehhez kapcsolódó pénzügyi és menedzsment feladatok); • a környezetbarát eljárások alkalmazása a könyvtárakban (megújuló energiaforrások használata, megfelelő papírhasznosítás); • javaslatok a könyvtári szakemberek számára (az elavult dokumentumok újrahasznosítása, biológiailag lebomló anyagok használata); • a fenntarthatósághoz kapcsolódó dokumentum-források és könyvtári szolgáltatások bővítése és népszerűsítése (környezetvédelmi témájú gyűjtemények kialakítása, kiállítások rendezése stb.); • a könyvtárosok környezettudatosságának növelése.3 Emellett az ENSULIB

megalkotta a Zöld könyvtári ellenőrzőlistát (Green Library Checklist), amely segítséget jelent a projektvezetők, kutatók, döntéshozók számára a fenntartható épületek, berendezések megvalósítása során és az ezt működtető menedzsment felkészítésében. A 12 pontból álló ellenőrzőlista magában foglalja a zöld építési projektek tervezésére, finanszírozására és a felújítás után a működési költségekre, a helyszín kiválasztására, a szerkezetre, az építésre, az anyagokra, az energiagazdálkodásra, a zöld információs és kommunikációs technológiákra (Green IT), a felhasználói szolgáltatásokra és a jó menedzsmenthez szükséges feladatokra vonatkozó irányelveket, valamint ismerteti a zöld épülettanúsítványok megszerzésének lépéseit is.4 Az IFLA-n belül még egy csoport foglalkozik a zöld könyvtárakkal, a Könyvtárépítési és Berendezési Szekció (Library Buildings and Equipment Section). Az

ENSULIB-bel együtt ők is kiveszik a részüket a zöld könyvtárak fejlesztéséből. Az ENSULIB a De Gruyter kiadóval közösen 2016-ban tartott éves világkonferenciáján megalapította a Zöld Könyvtári Díjat (Green Library Award). Ezt egy 15 tagból álló bizottság döntése alapján azóta minden évben olyan könyvtáraknak ítélik 322 A magyar zöld könyvtárak és tevékenységük a koronavírus idején oda, amelyek működésük során sokat tesznek a környezetvédelmi fenntarthatóságért a könyvtári épület környezetbarát átalakításával, támogatják az egész világra kiterjedő zöld könyvtári mozgalmat, illetve nagy hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemmel kapcsolatos közösségi felelősségtudat kialakítására. A szekció a díjjal kapcsolatban a következő feltételeket fogalmazta meg: • a legjobb pályázatok díjazása, melyek kiemelkedő elkötelezettséget mutatnak a környezeti fenntarthatóság iránt; • a könyvtárak

társadalmi felelősségének, valamint a környezeti nevelésben betöltött vezető szerepének tudatosítása; • szerepvállalás a világméretű Zöld Könyvtár mozgalomban (mely a környezetileg fenntartható épületekkel és információs forrásokkal és programokkal, az erőforrások és az energia megkímélésével foglalkozik); • a zöld könyvtárak környezetvédelemmel kapcsolatos kezdeményezéseinek előmozdítása helyi és világszinten; • a díj ösztönözni kívánja a zöld könyvtárakat arra, hogy tevékenységüket aktívan mutassák be a nemzetközi közönségnek.5 Zöld könyvtárak Magyarországon Az 1997. évi CXL törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről eredetileg nem tartalmazott utalásokat a fenntartható fejlődés szempontjainak érvényesítésére. Ezért az első környezettudatos gyűjtemények részben spontán módon születtek meg, vagy egyéb kezdeményezésekre

épültek rá. A törvény 2012. évi módosításában az egyéb szempontok mellett célként megjelenik a fenntartható fejlődés biztosításának követelménye is6 A tatabányai József Attila Megyei és Városi Könyvtár A tatabányai könyvtár gyűjteményszervezésében már a 2010-es évektől megjelenik az ökoszemlélet, és ezzel Magyarországon úttörő szerepet játszik a fenntartható fejlődés fontosságának hangsúlyozásában. Voit Pál, a könyvtár akkori igazgatója elsőként fogalmazta meg és emelte ki a fenntarthatóság és környezettudatosság jelentőségét, amely a könyvtár küldetésnyilatkozatába is bekerült.7 Az ökoszemlélet alkalmazásával párhuzamosan kezdtek el kialakítani – Magyarországon először – egy olyan zöld könyvtári állományt, amely ma már közel 7000 könyvből és 30 folyóiratból áll8 Ezzel egyidőben elindítottak egy Öko-hírlevelet is, ezen keresztül közérdekű cikkekről, hírekről kapnak

értesítést az olvasók, valamint irodalomajánlót tesznek elérhetővé a munkatársak a környezetvédelemmel kapcsolatban. Útjára indult a könyvtárban az Öko-esték című programsorozat, melynek keretében holisztikus megközelítésben beszélgetnek vendégelőadókkal az érdeklődők a különböző ökológiai kérdésekről. 2013-tól kerül megszervezésre az Öko-tábor nevű program iskolások részére, valamint Nász János ökológiai szaktájékoztató könyvtáros 323 Pataki Fruzsina a könyvtár által előfizetett folyóiratokból elkezdte kigyűjteni a témával kapcsolatos cikkeket, létrehozva az Öko-cikktárat. Ezek a programok a mai napig bővülnek és aktualizálják őket A könyvtár a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kiemelkedő munkájának eredményeképpen 2018-ban Magyarországon elsőként pályázott az IFLA Zöld könyvtári címére és az első öt kiemelt díjazott között szerepelt a nemzetközi mezőnyben. Mára már az

épület is példaként áll a fenntarthatóság fontosságának népszerűsítésében. 2020-ban a könyvtár új épületbe költözött, amelynek kialakítása során hangsúlyt fektettek a környezetvédelemre is. Az új épületben nagy, tágas tereket alakítottak ki „Az olvasótér közepén felül egy piramis alakú bevilágító került beépítésre, fényt adva az olvasótérnek és az alatta elhelyezkedő beltéri fának, mely a könyvtár »zöld« jellegét hivatott szimbolizálni.”9 A kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár 2019 folyamán Kiskunfélegyházán elindult a Zöld város projekt, melynek keretében növelték a város zöld területeit és zöldebb arculatra formálták át a város képét. Ebbe a folyamatba illeszkedik, hogy a Petőfi Sándor Városi Könyvtár ebben az évben szerepelt az IFLA Zöld Könyvtári Díj öt kiemelt díjazottja között, immár második magyar könyvtárként. A könyvtár régebbi épületszárnya műemléki

épületben helyezkedik el Kiskunfélegyháza központjában, több mint 100 000 dokumentummal rendelkezik. 2006–2008 között pályázaton nyert összegből jelentősen megújult és kibővült az épület, új épületszárnyat is kapott, és egész működést innovációk jellemzik az állomány digitalizálásától a könyvtárlátogatók kiszolgálásáig.10 Ez a nyitott szemlélet vezetett oda, hogy megfogalmazódott a környezettudatos megoldások és gondolkodás érvényesítése az intézményben. Mindez az energetikai megoldásokban, a berendezési tárgyak környezettudatos kialakításában és a programokban is megjelenik. 2009 óta programjaikban kiemelt figyelmet fordítanak a környezettudatossággal foglalkozó témákra és a fenntartható fejlődés fontosságának népszerűsítésére. 2011-ben megalakult a Madárbarát klub, melynek keretében a gyerekek részt vettek a könyvtár körüli terület parkosításában, bokrokat, virágokat és fákat ültettek.

2017 nyarán ötnapos öko-élménytábort tartottak gyermekek számára „Zöld nyomon járunk” címmel. Évek óta számos programmal vesznek részt a Föld Napja rendezvénysorozatán, elindították a Földrajzi szabadegyetemi előadássorozatot is, melynek témája a természet- és környezetvédelem. 2019-ben elindították a Zöld könyvtári esték c sorozatot is, amelynek keretében meghívott szakértők előadásokat tartanak a klímaváltozásról. A munkatársak környezettudatos gondolkodását jól mutatja, hogy 2018-ban megalakult az Öko munkacsoport, melynek célkitűzése, hogy még nagyobb hangsúlyt fektessenek a könyvtári környezetbarát