Nyelvtanulás | Magyar » Misurák Róbert - Sajógömör helynevei

UNIVERZITA J. SELYEHO – SELYE JÁNOS EGYETEM PEDAGOGICKÁ FAKULTA – TANÁRKÉPZŐ KAR VÝSKUM TOPONÍM V OBCI GEMER SAJÓGÖMÖR HELYNEVEI Bakalárská práca - Szakdolgozat Mišurák Róbert 2023 PEDAGOGICKÁ FAKULTA – TANÁRKÉPZŐ KAR VÝSKUM TOPONÍM V OBCI GEMER SAJÓGÖMÖR HELYNEVEI Bakalárská práca – Szakdolgozat Študijný program: Učiteľstvo maďarského jayzka a literatúri a histórie (Učiteľské štúdium, bakalársky I. st, denná forma) Tanulmányi program: Magyar nyelv és irodalom – Történelem Študijný odbor: 38. Učiteľstvo a pedagogické vedy Tanulmányi szak: 38. Pedagógusképzés és pedagógiai tudományok Školiace pracovisko: Katedra maďarského jazyka a literatúry Tanszék: Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék Školiteľ: PaedDr. Tamás Török, PhD Témavezető: PaedDr. Tamás Török, PhD Konzulant: PaedDr. Tamás Török, PhD Konzulens: PaedDr. Tamás Török, PhD Komárno 2023 Mišurák Róbert Čestné

vyhlásenie – Becsületbeli nyilatkozat Čestne vyhalsujem, že som bakalárskú prácu vypracoval sam s použitím uvedenej literatúry a pod odborným vedením vedúcého práce. Kijelentem, hogy a szakdolgozatot önállóan dolgoztam ki a feltüntetett irodalom felhasználásával és témavezetőm szakmai irányításával. Komárno 20.042023 Komárno 2023.0420 . Köszönetnyilvánítás Köszönetemet fejezem ki PaedDr. Török Tamásnak, PhD szakdolgozatom megírásában nyújtott segítségéért és szakmai tanácsaiért. Abstrakt Róbert Mišurák: Výskum toponím v obci Gemer Univerzita J. Selyeho v Komárne Pedagogická fakulta Katedra maďarského jayyka a literatúry Školiteľ: PaedDr. Tamás Török, PhD Témou mojej bakalárskej práce je jazyková analýza zemepisných názvov v obci Gemer. Pre mňa bolo najdoležitejším cieľom zhromaždiť toponým nástupišta na základe živého jazyka. Zemepisné mená vonkajšej a vnútornej oblasti triedím

podľa typov a ďalej tie isté toponymá jazykovo rozoberám. V úvodnej časti bakalárskej práce ilustrujem priebeh mojej výskumnej práce.V nasledujúce časti poskytujú podľa histórie obce. Predstavujem minulosť a súčastnosť obce V teoretickej časti bakalárskej práce sa zaoberám názvoslovím, uvádzam všeobecnú prezentáciu toponým. V rámci tohto študujem zemepisné názvy. Vysvetľujem význam zemepisních náyvov a potom uvediem stručný prehľad názvov a miest a krajinných názvov. Opíšem histórie výskumu maďarských yemepisných názvov na Slovensku. V praktickej kapitole mojej práce popisujem názvy okrajových oblastí zozbierané na základe živého jazyka a následne ich zoskupujem podľa druhov. Každý zemepisný názov lokalizujem na mape. V poslednej časti práce opisujem funkcionálno-sémantickú a lexikálno-morfologickú systematizáciu skúmaných zemepisných názvov. Samostatne rozoberám jednočlenné a dvojčlenné názvy.

Kľúčové slová: Toponima. Funkcionálno-semantický a lexikálno-morfologický výskum Abstract Róbert Mišurák: The lingual analyses of local-names is Sajógömör Department of Hungarian Language and Literature of Pedagogical Faculty of J. Selye University Diploma thesis advisor: PaedDr. Török Tamás, PhD The main subject of this thesis is the processing and analysis of the place names, toponyms, of Sajógömör. The primary aim was to collect contemporary and prevailing toponyms of the settlement based on the living language in the vicinity. First, the place names of the rural and residential areas classified according to types, and furthermore the same toponyms are also analysed linguistically. The introductory part of this thesis will illustrate the methodical and analytic process of our research. In the following section we will explore the history, past and present, of Sajógömör In the theoretical part of the thesis, we will discuss onomastics and give a general

introduction and description to proper names. In this context, we will study geographical names in depth. The meaning of geographical names will be interpreted, followed by a brief overview of place names and regional names. We will also describe the brief history of Hungarian toponym research in Slovakia. In the practical chapter of our work, we describe and explain the names of places in the rural regions collected based on contemporary toponyms and then group them by type. Each location can be viewed on its corresponding and attached map. In the following chapter, we present the functional-semantic and lexical-morphological system of toponyms. At the end, we will also analyse singular and dual (plural) place names separately. Key words: Geographical names. Functional-semantic analysis Lexical-morphological analysis. Toponyms Local history Absztrakt Mišurák Róbert: Sajógömör helynevei Selye János Egyetem, Komárom Tanárképző Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék

Témavezető: PaedDr. Török Tamás, PhD Szakdolgozatom témájául Sajógömör helyneveinek a feldolgozását választottam. Számomra a legfontosabb cél az volt, hogy az élőnyelv alapján gyűjtsem össze a település helyneveit. A bel- és külterület helyneveit fajták szerint osztályozom, a továbbiakban pedig ugyanezen helyneveket nyelvészi szempontok alapján is elemzem. Szakdolgozatom bevezető részében szemléltetem a kutató munkám menetét. Az ezt követő részben pedig betekintést nyújtok a község történelmébe. Bemutatom a település múltját és jelenét. Dolgozatom elméleti részében foglalkozom a névtannal, általános bemutatást adok a tulajdonnevekről. Ezen belül tüzetesen tanulmányozom a földrajzi neveket Értelmezem a földrajzi nevek jelentését, majd a továbbiakban rövid áttekintést adok a helynevekről és a tájnevekről. Ismertetem a szlovákiai magyar helynévkutatás történetét Munkám gyakorlati fejezetében ismertetem

az élőnyelv alapján összegyűjtött külterületek neveit, majd fajták szerint csoportosítom őket. Minden egyes helynevet térképen lokalizálok. Az ezt követő fejezetben a helynevek funkcionális-szemantikai és lexikálismorfológiai rendszerét mutatom be. Külön végzem el az egyrészes és külön a kétrészes nevek elemzését. Kulcsszavak: Földrajzi nevek. Funkcionális-szemantikai vizsgálat Lexikális-morfológiai vizsgálat. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS . 10 1. Falutörténet 12 1.1 Sajógömör 12 2. Névtan 14 2.1 A tulajdonnevekről általában 14 2.2 A földrajzi nevek 15 2.3 A Tulajdonnévi jelleg érzékeltetése 16 2.4 A tereptárgy és az íráskép összefüggése 16 3. A helynevek 17 3.1 A tájnevek 17 3.2 Szlovákiai magyar helynévkutatás 18 3.3 A térképek használata a helynévkutatásban 19 4. A kutatás története 21 5. Az összegyűjtött helynevek elemzése 22 5.1 Helynévfajták 22 6. Funkcionális-szemantikai elemzés 25 7.

Egyrészes nevek 27 7.1 Pusztán megnevező funkció 27 7.2 Megjelölik a hely fajtáját 27 7.3 A névrész megnevezi a hely sajátosságát 27 7.4 A terület viszonya valamely külső dologhoz 28 7.5 Többféleképpen elemezhető nevek 28 8. Kétrészes nevek 29 8.1 A névrész megjelöli a hely fajtáját 29 8.2 A névrész megnevezi magát a helyet 29 8.3 A névrész kifejezi a sajátosságát 30 8.4 A hely viszonya a külső tényezőkhöz 30 8.5 A hely valamely más helyhez való viszonya 31 9. Lexikális-morfológiai elemzés 32 9.1 Köznév 33 9.2 Helynév 34 9.3 Személynév 35 9.4 Melléknévi jellegű szó 35 9.5 Szószerkezet 35 Befejezés. 36 Resumé . 38 Felhasznált irodalom. 44 Adattár . 45 BEVEZETÉS „Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága s remélem, testem is majd e földbe süpped el.

Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom, tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton, s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom.” (Radnóti Miklós) „A magyar szókincsnek mennyiségében is igen jelentős része nevekből, személynevekből földrajzi és más nevekből áll. S ezeknek a neveknek bizonyos szempontból nagyobb fontosságuk van a tudomány számára, mint szókincsünk egyéb rétegeinek. A szavak eredetének magyarázata, fejtegetése, nyelvész kifejezéssel; az etimologizálás igen kedves szórakozása mindenkinek, akit a nyelvi dolgok érdekelnek. Alig van ember, aki ne volna rá kíváncsi, hogy például honnan származik, mit jelent szülőfaluja neve, vagy milyen eredetű, hogyan keletkezett a saját neve. A szófejtés persze nem egyszerű dolog, mert a név évszázadok folyamán sok változáson megy át, mai alakja sok esetben tévútra vezeti a

hozzá nem értőt.” (Lőrincze 1972, 171) Szakdolgozatomban Sajógömör helyneveivel foglalkozom. Ez a település a Sajó partvidékén, csendes, tiszta, meghitt természeti környezetben fekszik. A település nagyon gazdag múlttal rendelkezik, mivel a település területén, már a honfoglalás alatt is már egy erőd állott. Azért választottam ezt a témát, mivel szükségesnek és hasznosnak érzem pontosabban megismerni a szülőfalumat és annak közvetlen környezetét. A településnek és a közvetlen környezetének a névanyaga nagyon sokrétű. Kutatómunkám célja a fent említett helynevek eredetének vizsgálata, amelyhez a helyi idősebb lakosok segítségét kértem, illetve egy-két mezőgazdasági vállalkozót. Kutatómunkám során több idősebb, nyugdíjas embert felkerestem, akik szívesen elmondták emlékeiket az adott területekről. A látogatásaim során készített jegyzetek alapján dolgozom fel a földrajzi névanyagot. Kutatómunkámban

északról dél felé haladva Sajógömör község bel- és külterületek neveit dolgozom fel az élő névanyag ismeretanyagából. 10 Gyűjtőmunkám első szakaszában az összegyűjtött tulajdonnevek fajtáik szerint osztályozom. A felsorolt helynevek között szerepelnek szántóföldek, dűlők, szőlősök, kaszálók, erdők, patakok, utak, völgyek nevei. Ezt követően a funkcionális-szemantikai elemzést végzek, amelyben a helynevek névrészeit funkciói szerint elemzem. Ezen szempontok alapján a helynevek tulajdonságait, sajátosságait, viszonyát valamely külső dologhoz, továbbá eredetét, elhelyezkedését, irányának megjelölését vizsgálom. A kutatásom harmadik pontja a földrajzi nevek lexikális-morfológiai elemzése, amelyben a helyneveket annak alapján kutatom, hogy milyen kifejezőeszközök fordulnak elő bennük. A következő kategóriákba sorolom a vizsgált helyneveket: köznév, helynév (i származék), személynév, egyéb

tulajdonnév, melléknévi jellegű szó, számnév és szószerkezet. A csoportosítást Hoffmann István nyelvi modellje alapján végzem Az összegyűjtött helyneveket a mellékelt térképen szemléltetem. 11 1. Falutörténet 1.1 Sajógömör A község a Rima-medence keleti peremén, a Sajó jobb partján fekszik. A vármegye legelső települései közt szerepel, amit az Őr-hegyen talált bronzkori lelek is igazolnak. A vármegyének ősidőkben székhelye volt, vára pedig a honfoglaló magyaroknak is munkát adott. Az egyik türk, tehát török törzs juthatott föl a Sajó völgyén Ezen törzs egyik törzsfője Kűműr, vagy másnéven a Kumur vagy Gumur neveket viselte, ami nem mást, mint faszenet jelentett. A későbbiekben Gömörben sok faszenet égettek az itt lévő ősmagyaroknak már voltak vasolvasztó kemencéik. (G Kovács 1996, 3) Anonymus, Gumur vezér váraként említi az akkori erődítményt. IV Béla uralkodása alatt Szepessy Gallus kapta meg a

várat. Az új várúr nemzetségéből eredt a későbbi Máriássy család. 1389-ben a várat Castum Gumuriense néven említi az okirat. Később Ghemerium alakban fordul elő a neve. Zsigmond király idejében, mint a koronauradalom középpontja királyi vár volt. Ezután rövidesen elfoglalták a husziták, akiket Mátyás király hadai szorítottak ki a felvidékről. Ezekben a harcokban Sajógömör vára erősen megrongálódott Előzőleg 1423ban pelőczi Nagy János birtokolja zálogul Erre vonatkozó irat oppidium nostrum címen tartja számon a várat. A község ebben az időben a vármegye legnépesebb helye volt 1427ben 105 jobbágytelket tartanak nyilván, majd a török időkben 1543-ban 45 jobbágytelket és 23 zsellér, majd már 1599-ben 73 ház volt a településen. (G Kovács 1996, 7) A vármegyének akkor is székhelye Sajógömör. Határában több község nyomait fedezték fel. Ezek közül a Cselén 1427-ben virágzó helység volt Kossuthfalvát

ugyanakkor az udvari család kezén találjuk. 1939-ből származó oklevelek felsorolják Igalom és Tüzes környékbeli községeket. A pápai tizedjegyzékben ez kívül Serész neve is szerepel, mely ezen a vidéken feküdt és 1439-ig a Füzessy család birtokában állott. A huszitáktól 1459-ben foglalják vissza Sajógömört. 1460-ban Rozgonyi Sebestyén is Szapolyai Imre kapják meg királyi adomány útján. Sajógömör később a Széchy családra szállt Széchy Mária kezével pedig Wesselényi Ferencz birtokolja a községet, de hűtlenségért megfosztották a birtoktól és 12 a Csákyaknak jutott, és ennek egy részét pedig Gyöngyösi István, valamint az IbrányiLányi- Gerhadr- és Szent Iványi családok kapták birtokul. Az egyháza korai alapítású, már a XIV. századi pápai tizedszedők is említik A reformáció idején az egyház a protestáns hitre tért. 1510-ben épült a községbeli ágostoni hitvallású evangélikus templom. 1882-ben

pedig helyére építették a még ma is álló templomot. Ugyanakkor a reformáció időszakában megalakult a településen egy iskola is, amit már 1596-ban említenek meg a mesterek az írásaikban. Az iskola a későbbiekben fejlődésnek indult és 1616-ban már latin iskolaként működött. A XVIII században az iskola ismét szintet lépett, mivel magasabb fokú magyar iskolává vált, majd pár évvel később megnyílt az evangélikus gimnázium. A község területe 3126 hold Lélekszáma 1910-ben 1267 fő, majd az 1938-as visszacsatoláskor 1136 fő. (Ádám–Ferencz 2013, 112-113) A falu jelene Ma a település területén egy pár látványosság meg, ilyenek például az egykori vár, amiből ma már csak a sáncok helyei vehetők ki; az evangélikus templom; a Mátyás-kert, ahol Holló Barnabásnak köszönhetően 1912-ben elkészült egy teljes alakos szobor a királyról, amint egy kapát tart a kezében; a Szent-Iványi-kastély, amely a XVIII. században épült

késő barokk-klasszicista stílusban, mondhatni a település máig legjelentősebb műemléke; valamint a Czinka Panna szobra, amit Igó Aladár, hanvai szobrász készített a híres cigányzenészről, aki az elmondások szerint II. Rákóczi Ferenc zenésze volt, viszont csak 1711-ben született és 1772-ben hunyt el. (G Kovács 1996, 7-12) 1990. december elejétől új saját önkormányzattal rendelkezik a település, az önkormányzatot ekkor Csernok István vezette, akinek a település lakossága a mai napig hálával tartozik, mivel az ő polgármesteri ciklusa alatt a település voltaképpen kiépült, bevezették a gázhálózatot, minden utca le lett aszfaltozva, átadott egy Petőfi-emléktáblát. A község szinte teljes lakossága rá lett csatlakoztatva a vezetékes vízhálózatra és természetesen a sportot sem hanyagolt el, mivel 1995. júliusában elkészült az új sportpálya, a kornak megfelelő öltözőkkel. A Csernok Istvánt követő jó pár

polgármester szinte semmi jelentős beruházást nem hozott a településre, majd 2007-ben megszakadt ez a leépülési hullám, mivel, ekkor Jankóšik Zoltán, helyi vállalkozó nyerte meg az önkormányzati választásokat és a települést a mai napig ő vezeti és igazgatja a települést a felkészült képviselőtestülettel, aminek jó magam is tagja vagyok. (G Kovács 1996, 26-27) 13 2. Névtan „A névtudomány csíráit az öt-hatezer évvel ezelőtt élt egyiptomiaknál érdemes keresni, ugyanis fölirataikban ők különböztették meg először a tulajdonneveket a közszavaktól, amikor az istenek és a fáraók neveit keretbe „névgyűrűbe” (cartouche) foglalták, majd később papiruszokra vörös festékkel írták. Jóllehet ez nem a nevek, hanem az istenek és királyok iránti megkülönböztetés, tiszteletadás céljából eredhetett, mégis a tulajdonnevek fölismerését mutatja. Az akkád és asszír ékírásban, a kínai, de később a görög

és eleinte a latin betűs írásokban is különféle determináló jelekkel leggyakrabban vízszintes vagy függőleges vonalakkal) hívták föl a figyelmet a tulajdonnevekre.” (https://adoc.pub/queue/a-nevtudomany-trtenetehtml) 2.1 A tulajdonnevekről általában „Hosszú ideig uralkodott a nyelvtudományban és a logikában az a felfogás, hogy a tulajdonnévnek nincs fogalmi tartalma, nem tartalmaz leírást, konnotációt, csak denotációt, önkényes, pusztán hangalakjával utal a leírt dologra stb; röviden nincs jelentése. Ennek a nézetnek a fő képviselői J. Stuart Mill, Funke, Keynes, Buyssens, Gombocz voltak Ezzel ellentétben az ellenkező véleménynek is, tudniillik, hogy a tulajdonnévnek minden más szóénál gazdagabb a jelentéstartalma, tekintélyes képviselői vannak, mint pl. Bréal, továbbá Sweet, Jespersen és Dauzat. A tulajdonnév jelentésének kérdésével a logikusok (Frege, Rusell) már a századforduló körül foglalkoztak, de 19 a

nyelvészek tulajdonképpen az 1950 – 60-as években ,,fedezték fel.” (J Soltész 1979, 22-23) „A tulajdonnevek számos csoportra oszlanak. Két legfontosabb, legrégibb és legnépesebb kategóriájuk a földrajzi nevek és a személynevek csoportja. A tulajdonnevek közé tartoznak azonban olyan nyelvi kategóriák is, mint például az intézménynevek, a könyv-, hírlap-, folyóirat- stb. -címek, az állat-tulajdonnevek, a csillagnevek stb” (Benkő 2002, 377) 14 2.2 A földrajzi nevek Természetes földfelszíni alakulatok: folyók, patakok, tavak, tengerek, öblök, szigetek, félszigetek, hegyek, hegységek, völgyek, síkságok, kisebb – nagyobb tájegységek, erdők, határrészek stb. ide sorolhatjuk a mesterséges földfelszíni alakulatok neveit is (pl Bratszki tenger). Ezen elnevezésekben sokszor erősen érezhető a névadás leíró és informatív jellege: Sárvíz, Fekete-tenger. Előfordulnak azonban bővítmény nélküli földrajzi köznevek is

tulajdonnévi használatban., pl Ér, Szurdok Elég gyakran előfordul a földrajzinév-típus a jelenévvel kombinált földrajzi köznév. A kombinált földrajzi név jelnévi eleme gyakran embernév (Gellért-hegy stb.); az előbbiekben megemlített Gellért-hegy bebizonyítja, hogy a névadásban szerepet viseltek a szentek is, viszont a kutatók nevei is elég gyakran előkerülnek ilyen formában pl.: a Hudson Ezen neveken információs értéke voltaképpen nincs, akár csak a Duna, Balaton típusú elsődleges jelneveknek. A nevek információs értékét növeli a földrajzi nevekhez járuló megkülönböztető jelző: alsó, felső, magas, alacsony stb. „A földrajzi nevek időtálló volta nem egyformán mutatkozik meg mindegyik típusuknál. Életkoruk rendszerint egyenes arányban áll azzal, hogy mekkora területen élnek, illetőleg a társadalomnak milyen létszámú egyedei, csoportjai használják őket. A nagy területre kiterjedő, széles körben ismert nevek

nagyon időtállóak; ilyenek például a nagyobb vizek (folyók, tavak, mocsarak stb.) nevei, valamint a nagyobb települések (városok, falvak) nevei. Kevésbé hosszú életűek viszont például az egyes községek határrészeit megnevező dűlőnevek.” (Benkő 2002, 385) Tag/elem „Tagnak vagy elemnek azokat a szavakat nevezzük, amelyekre a földrajzi nevek és a földrajzi megjelölések felbonthatók, illetve amelyekből az összetett nevek és a több szóból álló alakulatok létrejönnek.” (Fábián–Földi–Hőnyi 1998, 16) A földrajzi nevek lehetnek egytagúak vagy többtagúak. Az egytagúak (egyszerű szavak), pl. Major, Sajó, Duna, stb A többtagúak (összetett szavak és több szóból álló alakulatok), pl. Hasznos-patak, Akasztó-domb stb Azon földrajzi nevek, amelyek több tagból állnak rendszerinti utolsó tagja gyakran egy földrajzi fogalmat jelölő főnév. Itt érthetünk egy egyszerű szót pl. domb, patak, völgy stb; vagy akár összetett

szót is pl szőlőhegy, fasor stb. 15 2.3 A Tulajdonnévi jelleg érzékeltetése „A földrajzi nevek tulajdonnévi jellegét írásmódjuk fejezi ki. Az egytagú nevek tulajdonnévi szerepét a kötelező nagybetűs kezdés jelzi pl. Libád, Duna, Béla stb A több tagból álló nevek esetében a képződményt kezdő nagybetűn kívül a következő írásmódok mutatnak rá a tulajdonnév jellegére: Az egybeírás a helységneveknek és a jelentésbelileg erősen tömbösödött alakulatoknak szokásos, történelmileg kialakult formája: Kisalföld, Lengyelország, Erzsébetváros stb. A kötőjel a földrajzi köznév és a földrajzi jellegű jelzőt tartalmazó alakulatok esetében arra hívja fel a figyelmet, hogy két vagy több szó együttesen földrajzi nevet fejez ki: A nagybetű a többtagú nevek belsejében az érintett tag tulajdonnévi jellegét fejezi ki pl. Kis-F enyves, Nagy-Hárs, Magas-Bükk stb A különírás az államnevekre, intézménynevekre,

államrésznevekre, utcanevekre, jelölt szerkezetekből alakult földrajzi nevekre és földrajzi megjelölésekre jellemző. Az államnevekben és az intézménynevekben (az és kötőszót kivéve) minden egyes tag nagybetűs kezdése biztosítja a tulajdonnévi jelleget pl. Magyar Köztársaság, Országos Széchényi Könyvtár, Magyar Nemzeti Múzeum stb. Az államrésznevekben, az utcanevekben és más csoportokban (az ide tartozó nevek sajátos nyelvi szerkezete, bonyolultsága, alkalmisága vagy a hagyomány stb. miatt) az alakulatkezdő nagybetűn 22 kívül más módon nem jelezzük a név tulajdonnév voltát pl. Kossuth Lajos utca” (Fábián–Földi–Hőnyi 1998, 19-20) 2.4 A tereptárgy és az íráskép összefüggése A földrajzi nevek írásában nem szabad figyelmen kívül hagyni a név jelentését és felhasználási helyét, mivel formailag hasonló, azonban más funkciót betöltő nevek írásmódja különbözően formálódhat. 16 3. A helynevek

„A földrajzi nevek a földfelszín különböző természetes és mesterséges egységeinek, alakulatainak a megnevezésére szolgálnak. Az ember azért alkotta őket, hogy tájékozódni tudjon a tájban. Ennek alapján mondhatjuk, hogy ez a megnevezési fajta egyidős magával az emberiséggel, hisz mindig szükség volt bizonyos állandó információk, képződmények megnevezésére, amely szerint el tudott igazodni a természetben, s így a földfelszín egy darabja fontosabbá vált számára a többinél. A név, amellyel az adott alakulatot megjelölte, számára minden esetben érthető volt: Víz, Rét, Halastó, Erdő stb. Az elnevezésben érvényesült az időbeli táj és a mindenkori elnevező egymáshoz való viszonya. A név és a tartalom ilyen egybeesésekor szónévről beszélünk.” (Horváth–Telekiné Nagy 2000, 7) Az idő múlásával azonban közszói jelentés megváltozott, az új cél már csak a földrajzi objektumok megjelölése volt. A név így

jelnévvé alakult át Ezáltal lehetőség nyílt arra, hogy a nem azonos nyelven beszélő társadalmak átvegyenek egymástól földrajzi megnevezéseket, s ezek a nevek a későbbiekben továbbszálltak az utókorra. A jelenkori földrajzi névanyagban gyakran lehet találkozni már-már értelmezhetetlen megnevezésekkel, amelyek csak azt a területet érintik, amit jelölünk vele. Az itt végbemenő átalakulás arra kényszerítette az e tájon élő embereket, hogy új elnevezéseket kezdjenek használni. 3.1 A tájnevek „A tájnevek gyakorlatilag azonosak a dűlőnevekkel, rendszerint abból is származnak. Mint ahogy a dűlőnevekben is megkülönböztetünk két alcsoportot aszerint, hogy a természetes vagy az emberi beavatkozás által megváltoztatott tájat jellemzi-e, így a névanyag két csoportra oszlik: a természeti és a műveltségi nevekre.” (Kálmán 1989 138) A természeti nevek csoportjába tartoznak a nagyobb kiemelkedések, pl. havas, hegy,

tető nevei; vagy kisebb talaj kiemelkedések nevei pl. domb; a hosszan elnyúló, széles alacsonyabb kiemelkedések neve, pl. hát; hegyoldalak pl ereszkedő, hágó; lejtő pl medrek; a hegy hirtelen leszakadó vége pl. orr, homlok; két hegyet összekötő kiemelkedés pl nyak, nyereg; völgynevek pl. aszó, lápa; szűk völgyek nevei pl szoros, szurdok; hirtelen 17 összeszűkölő völgy pl. torok; hosszúkás talajmélyedések pl gödör, lyuk; síkság nevei pl alföld. Fátlan területek nevei pl mező, rét A folyóvíz többféle elnevezései a kihalt és tájnyelvi alakokat is beleszámítva pl. árok, ér, folyam, gát, patak, víz, zsilip; források pl csurgó, kút; állóvíz pl. tó, gödör; mocsár pl nádas, mocsolyás, sás, ingovány; vízzel körülvett terület a sziget; két folyó közti terület a köz. 3.2 Szlovákiai magyar helynévkutatás Az elmúlt évtizedekben a magyar névtani irodalomban számost tanulmány készült a tulajdonnevek

kutatásával. Ezen tanulmányok közül egy pár rámutat a határokon túli névkutatások eredményeire. a szlovákiai magyar helynévkutatás az elmúlt 15-20 évben nagymértékben fellendült. A névkutatók eredményeit számottevő konferencia és előadás igazolja. Kijelenhetjük azt, hogy a szlovákiai magyar névkutatás nem csak a rendszerváltás után kezdett kialakulni, hanem már korábban. Itt meg kell említeni Teleki Tibor és Telekiné Nagy Ilona nevét, akik számos tanulmányban és szakdolgozatban tanulmányozták a nevek világát. Jelentős gyűjtőmunkát végezett még Jankus Gyula aki az Ipoly és Garam közi település helynévanyagát gyűjtötte össze. A közelmúltban Szlovákiában is egyre több szlovákiai magyar vonatkozású névtani kutatómunka jelenik meg. Vörös Ferenc A (történeti) személynévkutatás a Felvidéken különös tekintettel a Trianon utáni fejleményekre tanulmányában elsőként adott áttekintést a felvidéki

személynévkutatás történetéről A helynévfajtákat kutatók közül legtöbbször a települések bel- és külterületeinek a helyneveit tanulmányozták. Telekiné Nagy Ilona tanítványával, Horváth Ildikóval közösen adtak ki egy könyvet, amelynek a címe Csilizköz földrajzi nevei (2000), amelyben részletesen bemutatják a csallóközi tájegységbe tartozó hét község (Balony, Csiliznyárad, Csilizpatas, Csilizradvány, Kulcsod, Medve, Szap) helynévállományát. Török Tamás 2002-ben kiadott egy monográfiát Zoboralja földrajzi nevei a történeti térképek tükrében címen, amely névtani szempontból vizsgálta a 19. és a 20 századi kataszteri térképeken található helyneveket. Együttesen 547 lokalizációs pont 873 névváltozatát analizálta. A tanulmányban foglalkozik Zoboralja földrajzi neveinek ortográfiájával továbbá összehasonlítást végez a magyar – szlovák helynévpárok között a 18 fordítás és a névadás mintája

alapján. Egy másik munkájában Ipoly menet helyneveit tanulmányozta. (Farkas–Slíz 2015, 66-67) 3.3 A térképek használata a helynévkutatásban A térképek napjainkban való méretarányos készítése segít abban, hogy kisebbített alakban elénk tárja a valódi földfelszínt. Több eltérő térképi szemléltetés létezik, amelyeket már a római kortól, egészen napjainkig emeli ki a felszín jellegzetességeit. A török hódoltság idején jó néhány atlaszt tettek közzé, amelyek részletesen mutatják be a vármegyéket, várakat és városokat, rendszerint ostrommal kapcsolatos célzattal. A török kiűzése után a közigazgatás megszervezése és az elnéptelenedett területek betelepítésének megszervezése céljából új térképekre volt szükség. Magyarországon az első részletekbe menő térképek rajzolása a határjárásokat kísérő határrajzokhoz fűződik. A törökök kiűzését követően a határvitákkal és

birtokadományozásokkal elengedhetetlen volt a birtokhatárok rögzítése, ill. újak megvonása. Ezeken a térképeken megjelennek a lokalizált földrajzi nevek Az 1791-es országgyűlésen Mária Terézia törvényileg is jóváhagyta az úrbérrendezést. Az úrbéri térképek a magyar földmérők közreműködésével születtek meg. Ezek a térképek aprólékosan mutatták be a vízrajzot, az úthálózatot, a külterületi építményeket és a belterületi középületeket. A 18. század első felében részletes megyei térképsorozat került kiadatásra, amely az ország egyes vidékeit ábrázolta. A térképsorozatból elsőként a legszebbnek tartott Pozsony megyei jelent meg Mikoviny Sámuelnek köszönhetően. A későbbiekben Lipszky János katonai térképek anyagát is felhasználva készített egy térképet Magyarországról, amelyen egységesen ábrázolta és jelkulccsal átrajzolta a vármegyék egyházmegyék és különböző összeírások térképeit. A

térkép megbízhatósága nagy érdeklődést váltott ki a napóleoni háborúk alatt és után. A Monarchiában az általános adózás bevezetése és a földek területének pontos ismerete céljából 1849 októberében császári parancs rendeletére létrehozták az ún. Állandó katasztert, amely a területek felmérésének kimutatása volt. Ennek a rendeletnek bevezetésével Magyarországon is kezdetét vette a kataszteri felmérés, egyöntetű és minden részletre kiterjedő kataszteri térképezés. 19 A szövetkezesítések után Szlovákiában új kataszteri térképek jelentek meg. Ezeken a térképeken anévanyag egynyelven és kétnyelven is előfordul. 1972-ben a Szlovák Geodéziai és Kartográfiai Vállalat Névtani Bizottságának ajánlásával létrejött az új alaptérkép. (Horváth–Telekiné Nagy 2000,) 20 4. A kutatás története Szakdolgozatom kutatásterületéül azért választottam szülőfalum, Sajógömör helyneveinek a

felkutatását, rendszerezését és elemzését, mivel már gyermekkorom óta érdekelt engem az a kérdés, hogy vajon a Basa-gödröt miért is hívhatják Basa-gödörnek, illetve a Méhést Méhésnek. Ezen szakdolgozatban összegyűjtöttem a település bel- és külterületének az összes élőnyelvi elnevezését. Előnyömre vált, hogy a falum bel- és külterületének a földrajzi neveit már mind ismertem, természetesen egy pár kivétellel. A kutatásaim alatt a legtöbbet egy a településen élő egyik nyugdíjas segítette, pontosan id. Lóczy István, akivel már gyermekkorom óta nagyon jó baráti, már-már mondhatni családi viszonyt ápoltunk, mivel a nyarakat vele és jószágaival töltöttem a falu külterületein lévő legelőkön. A helynevek felkutatása már ekkor érdekes volt a számomra, mivel István bácsi, minden alkalommal mondott valami érdekességet az egyes területekről. Engem legfőképpen a Basa-gödör, Halál-útja, illetve az Ózsik

helynevek érdekeltek. Igaz, hogy már az előre egyeztetett találkozások előtt is tudtam egy pár fontos információt, de a beszélgetések során nagyon sok új és hasznos információval gazdagodtam és kijelenthetem, hogy mindegyik nagy segítség volt a szakdolgozatom kidolgozásában. A kutatásaimban másodsorban egy helyi mezőgazdász, Ing. Borbély František (Feri bácsi) segített, aki szintén nagyon sok hasznos információval szolgált számomra az egyes adott földterületek anyagi összetételeiről, a talaj minőségéről és azok múltjáról. A következő adatközlőm a település polgármestere, Jankóšik Zoltán volt, aki felkérésemnek eleget téve szeretettel fogadott a polgármesteri hivatalban. A polgármester úrtól is kaptam segédanyagokat a település történelmével kapcsolatban, illetve lehetőségem volt belátást nyerni a pontos kataszteri térképekre is. Az így összegyűjtött információkat összegezve és pontosítva az élőnyelv

alapján összegyűjtött neveket Hoffmann István rendszerezési modellje alapján osztályoztam az adott helyneveket, majd a későbbiekben megvizsgáltam a funkcionális-szemantikai és lexikálismorfológiai funkcióikat is. Az összegyűjtött határnevek és falurészek pontos elhelyezkedését térképen jelölöm. 21 5. Az összegyűjtött helynevek elemzése A helynevek rendszerezésének az alapmodelljét Hoffnann Istvánnak köszönhetjük. Az általa kialakított modell lehetővé teszi, hogy az egyes névvizsgálati szintekhez való egymáshoz viszonyítását. Mielőtt Hoffmann István kidolgozta ezen modellt nem volt egy olyan egységes rendezési rendszer, ami a rengeteg felgyülemlett adat és anyagmennyiséget rendszerezni tudta volna. A modell kidolgozásakor olyan alapokra volt szükség, amely a helynevek tulajdonnévi jellegét és nyelvi jel voltukat domborítja ki leginkább . (mnytud.artsunidebhu) Szakdolgozatomban Sajógömör helyneveit vizsgálom

Hoffmann István helynévrendszerező modellje alapján. Elsősorban fajtáik szerint osztályozom, majd funkcionális-szemantikai és lexikális-morfológiai elemzést végzek. 5.1 Helynévfajták „A tulajdonnév nyelvi osztályának belső összetettségét a szakirodalom hagyományosan nem nyelvi, hanem »tárgyi-fogalmi szempontok szerint« (J. Soltész 1979, 44) mutatja be. Az emberi nyelvre általában jellemző, hogy a valóság bizonyos részleteit, jelenségeit tulajdonnévvel jelölheti meg.” (Hoffmann 2007, 44) „Az egyes helynévfajták elkülönítése végső soron a tulajdonnévvel megjelölt helyeknek az eltérő sajátosságaik szerint történő osztályozását jelenti. A denotátum típusok kategorizálását mégsem tekinthetjük az e kérdésekben elsősorban érdekelt tudományszakok (pl. a földrajztudomány) feladatának A helynevek szempontjából nem az a lényeges kérdés, hogy a helyfajtákat milyen logikai rend szerint írhatjuk le, hanem

sokkal inkább az, hogy ez a rendszer hogyan tükröződik a nyelvben, a tulajdonnevekben. A tulajdonnevet viselő helyfajták osztályozásában tehát az ezeket kifejező nyelvi jelek szolgálhatnak alapul.” (Hoffmann 2007, 44) „A földrajzi köznevek összessége megmutatja egyben azt is, hogy milyen típusú tulajdonneveket tekinthetünk helynévnek. Sok olyan, egyéb fogalmi körbe tartozó tulajdonnevet használhatunk ugyanis helymegjelölésre, amelynek elsődleges fogalmi jelentése nem a ’hely’ kifejezését szolgálja. Az ilyen nevek (pl vendéglők, mozik, üzemek, gyárak, közintézmények, köztéri szobrok stb. nevei) a helynév-rendszer határterületein 22 foglalnak helyet. Ezt névtáraink gyakorlata is alátámasztja: a fenti névfajták közlésében néha még egyegy gyűjteményen belül is nagyfokú tarkaságot tapasztalunk.” (Hoffmann 2007, 44) „Az alábbiakban a helynévfajták osztályozásának egy lehetőségét mutatom be. Ez esetben

eltekintek a szakirodalmi előzmények ismertetésétől, mivel azok vagy tágabb összefüggések keretében s így nem teljes részletezettségében mutat-ták be a helynévfajtákat (pl. J SOLTÉSZ 1979: 81–95), vagy szándékosan néhány fő csoportra összpontosították inkább figyelmüket (KÁLMÁN 1989a: 116–68), esetleg éppen ezek terminológiai kérdései kapcsán.” (Hoffmann 2007, 46) 1. víznevek 1.1 folyóvizek nevei: Aranyos-patak, Hasznos-patak, Lapsa-patak, Lükőtagi-patak, Ózsik-patak, Sajó; 1.2 állóvizek nevei: Kis-tó, Régi-halastó, Vámház-tó; 1.3 források, kutak nevei: Basa-gödör-források, Cseres-kút, Csurgó-forrás, Gobolyaforrás, Isten-forrás, Majoros-kút, Orogvány-forrás, Ózsik-kút, Ördög-kút, Sevicce, Szent János-szemkútja; 2. domborzati nevek 2.1 hegyek: Akasztó-domb, Bazsó-hegye, Czako-oldal, Isten hegye, Őr-hegy, Patkó-hegy, Szarka-hegy, Tükör-domb, Új-hegy, Ürgés-oldal, Vár-hegy; 2.2 völgyek: Czako-völgy,

Völgy; 2.3 hegyek és völgyek részeinek nevei: Basa-gödör; 2.4 gödrök nevei: Basa-gödör; 3. határnevek 3.1 szántóföldek nevei: Alsó-mező, Bárány-kavics, Benedek, Böszörmény, Czako-föld, Feljáró, Galyagos, Gázcső, Hármas-szög, Helyrét, Herrét, Húszforintos, Kender-föld, Kijáró, Köles-föld, Licske, Lucernás, Öntöző, Alsó-rét, Régi-focipálya, Régi kórháznál, Rózsa-parlag, Skarp, Tagcsótaj, Thököly révje, Út alja, Ürgés-oldal, Vámháznak rétje, Vidos-szög, Vincze-rét; 23 3.2 szőlők nevei: Czako-oldal, Dobra, Köves-szőlő, Palánk, Szemere, Szent Márk, Tovastető; 3.3 rétek, kaszálók nevei: Egyház rétje; 3.4 legelők és legelőrészek nevei: Akasztó-domb-legelő, Bazsó, Sós-oldal, Bedő-legelő, Bikkes-legelő, Fómat, Gobolya, Lőkösházi, Méhés, Orogvány, Otrokocsi-legelő, Ózsiklegelő, Pap-erdő alja, Szarka-legelő, Tükör-domb-legelő, Újhegy-legelő; 3.5 erdők nevei: Hármas-lápa, Első

csemetekert, Második csemetekert, Pap-erdő, Bikkes, Licske-erdő, Topolyás, Evőgesztenye, Fenyves; 3.6 gyümölcsösök nevei: Cseresnyés, Gyümölcsös; 4. építménynevek 4.1 utak, dűlőutak nevei: Buldozéros-út, Ducsmány, Halál útja, JRD-út, Kis-megálló, Licske-út, Nagy-megálló, Válós-út; 4.2 hídnevek: Brezina híd, Kis híd, Kő híd, Nagy híd, Sajó híd, Szarka híd; 4.3 temetők: Kripta, Régi-temető, Új-temető, Zsidó-temető; 4.4 utcák, falurészek nevei: Alvég, Bedő, Csapás, Felvég, Kis sor, Ludas, Major, Nagy sor, Templomszög; 4.5 parkok, parkos területek nevei: Czinka Panna, Mátyás-kert, Templomkert; 4.6 építmények nevei: Erdészház, Evangélikus templom, Malom, Sörház; 24 6. Funkcionális-szemantikai elemzés „A név funkcionális szerkezeti elemzésének alapfogalma a névrész. Funkcionális névrésznek tekintendő a helynév hangsorának minden olyan egysége, amely a névkeletkezés szituációjában a megjelölt

denotátummal kapcsolatos bármiféle szemantikai jegyet kifejez. A funkcionális-szemantikai elemzés során a névben található nyelvi elemeket a helynév jelentésének magvát adó denotatív jelentéshez való viszonyukban vizsgáljuk.” (Hoffmann 2007, 53) „A névrész ilyen értelemben vett viszony-fogalom jellegéből adódik, hogy formálisan azonos nyelvi elemsor különböző nevekben nem feltétlenül azonos értékű névrészként funkcionál.” (Hoffmann 2007, 53) Az általam kutatott helynevek közül példának a Cseres-kút nevet szeretném bemutatni. Ez a név egy helynevet jelöl, mely két névrészre tagolódik, mivel funkcionális szerkezete olyan kút (1), amely a cseres erdőben található (2) alakban jegyezhető le. „A névrészek funkciói, a helynévadásban szerepet játszó funkcionális-szemantikai modellek mint láttuk nem csupán az egyes nyelvekre jellemző, azaz nem nyelvspecifikus kategóriák, hanem alapvetően a megismerés formáival,

általában pedig az emberi tudással függnek össze. Ezért változásuk is igen lassú, sőt Šrámek szerint a történeti fejlődés során rendszerint nem keletkeznek új alapmodellek, csak mindig aktualizált, szemantikailag specifikált variánsok formájában fordulnak elő.” (Hoffmann 2007, 54) „A névrészfunkciók rendszerének felvázolásában gyakorlati szempontokat is figyelembe kell vennünk. Ha az itt használt osztályokat nagyszámú helynév elemzésében kívánjuk alkalmazni, akkor kereteiket úgy kell felvázolnunk, hogy a kategóriák kellően átfogóak, szélesek legyenek, be tudják fogadni a legváltozatosabb névtípusokat is. Ez a meggondolás arra indíthat bennünket, hogy a névrészfunkciók leírását ne aprózzuk el túlzottan.” (Hoffmann 2007, 54) Šrámek által írt munkában négy logikai és szemantikai kategória létezik. Ennek a kiinduláspontja az Ausgangstellung modell, ami alapján 1. Hol? Honnan? 2 Ki? Mi? 3 Milyen? Melyik? 4.

Kinek a? Kihez Tartható? (Hoffmann 2007, 54) A helyneveket több szempontból is elemző Inczefi Géza alapvető osztályozási szempontnak tekinti, hogy a vizsgált földrajzi névben szerepe-e akár egy másik helynév. 25 Egyszerű földrajzi névnek tekinti azokat, „amelyek kisebb önálló egysége nem lokalizálható önálló földrajzi névként a tér valamely meghatározott helyére” (Hoffmann 2007, 54) Ezek lehetnek egy vagy akár többtagúak. Inczefi még taglalja a többszörösen összetett földrajzi nevekről is. Véleménye szerin úgy keletkeznek, hogy „az összetett földrajzi név újabb (esetleg több) köznévi taggal bővül: Nagyszar-dicshegy” (Hoffmann 2007, 54) 26 7. Egyrészes nevek Az egyrészes nevek vizsgálata sokkal több problémával jár, mint a kétrészeseké. Ezen esetben a nehézséget nem az okozza, hogy milyen funkciót tölt be, hanem a keletkezésük történetének a tanulmányozása. Kutatásaim során arra lettem

figyelmes, hogy az egyrészes nevek funkciója csak kis mértékben van hatással a létrejöttükre. Az egyrészes neveknek egyetlen fontos funkciója van, az pedig a megnevezés. Általam összegyűjtött helynevek funkcionális-szemantikai elemzését Hoffmann István rendszerezése alapján kívánom elvégezni, azonban annyiban különbözik az általam készített rendszerezés, hogy én az egyrészes és a kétrészes neveket külön vizsgálom az átlátszóság kedvéért. Az élőnyelvi gyűjtésem során összesen 128 helynevet azonosítottam a település kataszterén belül. Ezek közül 60 helynevet az egyrészeshez és 68 nevet pedig a kétrészes nevek csoportjában helyeztem el. 7.1 Pusztán megnevező funkció Vizsgálataim során 12 egyrészes helynevet sorolom a pusztán megnevező funkciót kifejező nevek közé: Bedő, Dobra, Fómat, Galyagos, Gobolya, Lapsa, Orogvány, Ózsik, Palánk, Sajó, Skarp, Szemere. 7.2 Megjelölik a hely fajtáját Az egyrészes

nevek közül 8 jelöli a hely fajtáját. Bikkes, Csapás, Csurgó, Feljáró, Kijáró, Kripta, Malom, Sörház, Völgy. 7.3 A névrész megnevezi a hely sajátosságát A ma is létező helynevek közül 7 valamilyen sajátosságot takar. Az adott név jelölhet tulajdonságot, más helyhez való viszonyát vagy a hely viszonyát valami külső tényezőhöz. 27 A hely tulajdonsága A terület alakjára vonatkozó egyrészes nevek közöl a Patkó tartozik ezen csoportba. Vizsgálataim során kiderült az a tény, hogy a Patkó azért kapta ezt a nevet, mivel a fűben vannak sötétebb zöld színű növények, amik patkó formában helyezkednek el és több ilyen is található azon a területen. Az általam összegyűjtött névanyagból a következő nevek utalnak a hely tulajdonságén belül anyagi jellemvonásokra Lucernás. Funkcionális működést jelölő helynevek: Erdészház, Kripta, Malom, Sörház. 7.4 A terület viszonya valamely külső dologhoz Az általam

összegyűjtött helynevek közül 16 helynevet tudunk úgy csoportosítani, hogy a külső tényezőket vesszük viszonyítási alapus. Ezek közül 13 esetben figyelhető meg az, hogy némelyek érintve vannak a növényzettel, állatvilággal, a birtoklással, az ott lakó emberrel vagy emberekkel, illetve a hely eredetét és a helyhez való esemény kapcsolatával. A növényzettel kapcsolatosan helynevek közül 7-et figyelhetünk meg Bikkes, Cseresnyés, Evőgesztenye, Fenyves, Gyümölcsös, Lucernás, Topolyás Kutatásaim során 3 esetben vizsgálható állatnév: Ludas, Méhés, Szarka. A ma is létező helynevek közül 2 valamiféle birtokos nevet takar: Benedek, Czako. 7.5 Többféleképpen elemezhető nevek Hasznos – adatközlőm elmondása szerint pontosan meghatározni azt, hogy miért adták ennek a helynek ezt a nevet nagyon nehéz, mivel többféle képen is értelmezhető. Értelmezhető úgy, hogy a patak hasznos volt a falusiak számára, mivel az

biztosította a vizet a jószágok megitatására, illetve a ruhák tisztítására, de azonban értelmezhető úgy is, hogy nagyon hasznos ez a patak, mivel összegyűjti a fölösleges vizet a völgyekben és szépen levezeti teljesen a Sajóig. 28 8. Kétrészes nevek „A kétrészes nevek alap- és bővítményrészének nyelvtani viszonyát a szintagmatikus elemzéssel mutathatjuk be. A két névrész közötti szintaktikai viszonyt a szerkesztésben felhasznált szerkezettípusok szerint lehet jellemezni. A közszói összetételeket funkcionális és alaki jellegzetességeik alapján mellé- és alárendelő (alanyi, tárgyas, határozós és jelzős) szerkezetekként szokás bemutatni. A helynevek szerkezeti, nyelvtani elemzését vállaló dolgozatok is joggal használják ezeket a kategóriákat, kiemelve közülük azokat, amelyek a helynevek között is megtalálhatók” (Hoffmann 2007, 72) 8.1 A névrész megjelöli a hely fajtáját Az összegyűjtött kétrészes

nevek közül a következő 63 jelöli a hely fajtáját Akasztó/domb, Akasztó-dombi/legelő, gödör/források, Brezina/híd, Egyháznak/rétje, Első/csemetekert, Alsó/mező, Buldozéros/út, Alsó/rét, Basa/gödör, Basa- Czako/föld, Czako/oldal, Cseres/kút, Evangélikus/templom, Fenyves/út, Halál/útja, Hármas/lápa, Isteni/forrás, Isten/hegye, JRD/út, Kender/föld, Kis/híd, Kis/megálló, Kis/sor, Kis/tó, Köles/föld, Köves/szőlő, Licske/út, Lükőtagi/patak, Majoros/út, Második/csemetekert, Mátyás/kert, Nagy/híd, Nagy/megálló, Nagy/sor, Otrokocsi/legelő, Ózsik/kút, Ördög/kútja, Őr/hegy, Pap/erdő, Pap-erdő/alja, Régi/halastó, Régi/temető, Sajó/híd, Szarka/híd, Szent János/szemkútja, Templom/kert, Thököly/révje, Tovas/tető, Tükör/domb, Új/hegy, Új/temető, Ürgés/oldal, Válós/út, Vámházi/tó, Vámháznak/rétje, Vidos/szög, Vincze/rét, Zsidó/temető 8.2 A névrész megnevezi magát a helyet Ezen

csoportba soroljuk be azokat a neveket, amelyek idegen névadásból kerültek be a nyelvünkbe. Ezeknek a magyar nyelvben csak megnevező funkciójuk van Licske/út, Sajó/híd 29 8.3 A névrész kifejezi a sajátosságát Kifejezi a hely tulajdonságát Az élő névanyagban 18 név fejezi ki a hely tulajdonságát. Ezek közül 7 vonatkozik a hely méretére Kis/híd, Kis/megálló, Kis/sor, Kis/tó, Nagy/híd, Nagy/megálló, Nagy/sor. A terület alakjára 1 név utal Hármas/szög. A denotátum anyagára 2 névrész vonatkozik Kő/híd, Köves/szőlő. A névrészek közül 5 utal a hely korára Régi/focipályánál, Régi/kórháznál, Régi/temető, Új/hegy, Új/temető. A hely funkciójára 3 helynév utal Cseres/kút, Majoros/kút, Ózsik/kút. 8.4 A hely viszonya a külső tényezőkhöz A valamely külső dologhoz való hely viszonyt kifejező nevek csoportjába tartozó névrészek utalhatnak a terület növényzetére, állatvilágára, az ott lévő építményre

vagy annak részére, birtoklásra, az ott lakó emberekre, a hely eredetére és a hellyel kapcsolatos eseményre. A terület növényzetére 5 névrész utal. Ebből 1 névrészben az alaprész vonatkozik a növényzetre Köves/szőlő; 4 névrészben pedig a bővítményrész vonatkozik a növényzetre Cseres/kút, Fenyves/út, Kender/föld, Köles/föld. Az állatvilágra mindössze 2 névrész utal Szarka/híd, Ürgés/oldal. Az építményekhez fűződő viszony 2 esetben figyelhető meg, Akasztó/domb, Czinka Panna. A Czinka Panna azért sorolandó ebbe a csoportba, mivel ahol található Czinka Panna szobra, azon területre mondják azt emberek azt a nevet, hogy Czinka Panna. A birtoklást kifejező nevéről nem tisztázott, hogy valóban volt-e birtokosa. Lehetséges az a feltételezés is, hogy a névrészek bizonyos része nem a tulajdonosra vonatkozik, hanem valamilyen más személy. A birtoklásra utaló névrészek 8 esetben figyelhetőek meg Brezina/híd, Czako/föld,

Czako/oldal, Egyháznak/rétje, Pap/erdő, Templom/kert, Thököly/révje, Vámháznak/rétje, Vidos/szög, Vincze/rét 30 Az ott lakó emberekre 1 névrész vonatkozik Czako/föld. A hely eredetére és kialakulására 4 név utal Hármas/lápa, Ördög/kútja, Őr/hegy Vár/hegy. A hellyel kapcsolatos eseményt 1 névrész jelöli Basa/gödör. A Basa/gödör helynév egy török származású emberről kapta a nevét, akit az elmondások alapján még a török időkben öltek meg a falusiak és ide van eltemetve. 8.5 A hely valamely más helyhez való viszonya A terület más helyhez való viszonyának vizsgálatakor a névrész kifejezheti a hely valaminek a részét, a hely pontos elhelyezkedését, a hely viszonyított helyzetét. A funkcionális névrészek közül 11 tartozik ebbe a csoportba. Amennyiben a hely pontos elhelyezkedését vesszük figyelembe, akkor az előnév anyag közül 7 csoportosítható ezen csoportba. 2 esetben név alaprésze fejezi ki

Régi/focipályánál, Régi/kórháznál; és a maradék 4 esteben pedig a bővítményrész Basagödör/források, Pap-erdő/alja, Út/alja, Vámházi/tó. A névrészek 2 esetben fejezik ki a hely viszonyított helyzetét Alsó/mező, Alsó/rét. Az előzőekben említett két helynév azért kapták meg az „alsó” jelzőket, mivel a településhez tartozó legdélibb területekről van szó. Az emlékeztető funkciós csoportba 2 név tartozik Szent János/szemkútja, Szent Márk 31 9. Lexikális-morfológiai elemzés Amennyiben a helynevek lexikális-morfológiai elemzésérek kerül sor, akkor az adott egyes neveket a bennük felhasznált nyelvi kifejezőeszköz szempontjából vizsgáljuk. A régebbi és az újabb tipológiai változatok is alapvetően a nevekbe foglalt szavak jelentése és az össze-kapcsolásukra felhasznált grammatikai eszközök szerint csoportosították helyneveinket. Inczefi is hasonló képen elemezte a helyneveket: szín- és növénynév +

testrésznév kapcsolataként. Hasonlóképpen cselekedett Zelliger is: „a Fábiánsebestyén helynevet mellérendelő szerkezetűnek, a Márcadót pedig tárgyas alárendelést mutató földrajzi névnek tekinti.” (Hoffmann 2007, 67) „A helynevek lexikális-morfológiai elemzése a funkcionális névrészek nyelvi felépítésének analízisét jelenti. Ennek során a funkcionális szerkezet fogalmaihoz (alaprész bővítményrész, másfelől: a hely fajtájának, méretének, alakjának, elhelyezkedésének stb. kifejezése) kapcsolva mutathatjuk be a nevek lexikális-morfológiai alkatát. A két szint egymásra vonatkoztatásával a funkcionális nyelvleírás alapvető követelményének is meg tudunk felelni: a jelentés és a forma kapcsolódási lehetőségeinek bemutatása révén a nyelvi jel kettős arculata belső összefüggésében tárul fel előttünk.” (Hoffmann 2007, 67) Az adott lexikális-morfológiai elemzés a nevekbe, névrészekbe foglalt szavak és a

névalkotásban szerepet játszó morfémám adják. Amennyiben be szeretnénk mutatni egy lexémát, akkor szófaji és jelentésbeli jellemzőiket kell megragadnunk. A helynevek elemzésénél tisztában kell lennünk eme két elemzési szinttel, mivel, ha ezek összekeverednek, akkor a végeredmény teljesen eltérhet a valóságtól. Az elemzés során tehát világosan kell látni, hogy a funkcionális elemzés névrészfunkciókat keres, a lexikális analízis pedig szójelentéseket mutat be. (Hoffmann 2007, 67) A helynév ilyen típusú szegmentumait névelemnek nevezik. „Általánosabban fogalmazva: anévelem a helynévben található lexémák s a névalkotásban szerepet játszó toldalékmorfémák (képzők, jelek, ragok) összefoglaló megnevezése.” (Hoffmann 2007, 68) Amennyiben a helynevek névelemszerkezetét megfelelően tudjuk kategorizálni, akkor kitűnő összevetési alapot kapunk a névelemzés funkcionális kategóriáiról és a névrészek típusairól.

(Hoffmann 2007, 68) „A lexikális elemek tipizálása szójelentéstani szempontok szerint történhet. Mivel a jelentésnek a szavak szófaji jellegének meghatározásában fontos szerepe van, alapkategóriáink a szófaji rendszer itt figyelembe vehető osztályai lehetnek. Ezek további 32 részletezése történhet jelentéscsoportok szerint: a helynevek alkotásában szerepet játszó jellemző szórétegek kiemelésével, néha esetleg alaktani tekintetben is elkülönülő változataik feltüntetésével. Az olyan kategóriák, mint a személynévé vagy a helynévé, éppen amiatt kezelendők külön, mert helynévbeli előfordulásuk igen gyakori. Feltűnően magas arányuk miatt osztályozásunkban ezek finomabb lexikális szerkezetére is figyelemmel kell lennünk. Egyes névrészek, illetőleg nevek alkotóelemei szószerkezetek is lehetnek. A lexikális elemzésnek ezeket is tartalmaznia kell” (Hoffmann 2007, 69) 9.1 Köznév Földrajzi köznév Munkámban

földrajzi köznévként 61 helynév szerepel: Akasztó/domb, Alsó/mező, Alsó/rét, Al/vég, Aranyos/patak, Basa/gödör, Basa-gödör/források, Brezina/híd, Buldozéros/út, Czako/föld, Czako/oldal, Cseres/kút, Egyház/rétje, Első/csemetekert, Fel/vég, Fenyves/út, halál/útja, Hármas/lápa, Hármas/szög, Isteni/forrás, JRD/út, Kenderes/föld, Kis/híd, Kis/megálló, Kis/sor, Kis/tó, Kő/híd, Köles/föld, Köves/szőlő, Licske/út, Majoros/kút, Második/csemetekert, Mátyás/kert, Nagy/híd, Nagy/megálló, Nagy/sor, Otrokocsi/legelő, Ózsik/kút, Ördög/kútja, Őr/hegy, Pap/erdő, Régi/focipálya, Régi halas/tó, Régi/temető, Rózsa/parlag, Sajó/híd, Sós/oldal, Sör/ház, Szarka/híd, Szent Márton szem/kútja, Templom/szög, Templom/kert, Thököly/révje, Tovas/tető, Tükör/domb, Új/hegy, Új/temető, Ürgés/oldal, Válós/út, Vámházi/tó, Vámháznak/rétje, Vidos/szög, Vincze/rét, Zsidó/temető. Foglalkozás Kutatásaim során 12 olyan

helynévre találtam, amelyek valamiféle foglakozásra utalnak: Akasztó/domb, Basa/gödör, Halál/útja, Isten/hegye, Isteni/forrás, Majoros/kút, Méhés, Ördög/kútja, Őr/hegy, Pap/erdő, Szent /János szemkútja, Szent/Márk. Növénynév A helynevek között 3 olyan névrész található, amely valami növénynévhez köthető Kender/föld, Köles/föld, Rózsa/parlag. 33 Állatnév Az állatnevekből származó helynevek közül kettőt sikerült felkutatni: Bárány/kavics, Szarka. Anyagnév A helynevek között 1 olyan névrész található, amely a hely anyagára vagy anyagi összetételére utal Kő/hí. Építményt jelölő szó Az építményt jelölő helynevek közül 6-ot sikerült felkutatni Kis/megálló, Malom, Nagy/megálló, Régi/focipályánál, Sörház Templom/kert, Vámháznak/rétje. Egyéb köznév Az egyéb helynevek csoportjába 3 név csoportosítható Egyház/rétje, Mátyás/kert, Zsidó/temető. 9.2 Helynév Egyrészes helynév Az élő

névanyagból 46 helynév tartozik ebbe a csoportba Alvég, Báránykavics, Bazsó, Bedő, Benedek, Bikkes, Czako, Csapás, Cseresznyés, Csurgó, Dobra, Dubicsány, Evőgesztenye, Feljáró, Felvég, Fenyves, Fómat, Galyagos, Gobolya, Gyümölcsös, Hasznos, Helyrét, Kijáró, Kripta, Lapsa, Licske, Lőkösházi, Lucernás, Ludas, Major, Malom, Méhés, Orogvány, Ózsik, Palánk, Patkó, Sajó, Sevicce, Sörház, Skarp, Szarka, Szemere, Tagcsótaj, Topolyás, Útalja, Völgy. Kétrészes helynév A kétrészes helynév 3 helynévben figyelhető meg Akasztó-domb/legelő, Basagödör/források, Régi/focipályánál; Kétrészes képzett helynév Kétrészes képzett helynév 1 alkalommal fordul elő munkámban Akasztó-dombi/legelő, 34 9.3 Személynév Családnév Családnevekből kialakult helynevek 14 esetben figyelhetőek meg Aranyos/patak, Benedek, Böszörmény, Brezina/híd, Czako, Kis/híd, Majoros/kút, Nagy/híd, Pap/erdő, Rózsa/parlag Szarka, Szarka/híd,

Thököly/révje, Vincze/rét. Keresztnév Az élő névanyagban 3 esetben figyelhető meg az, hogy egy helynév valami keresztnévből alakulhatott ki Bazsó, Benedek, Mátyás/kert; Szentnév A névrészek közül csupán 2 helynév alakult szentnévre Szent János/szemkútja, Szent Márk; 9.4 Melléknévi jellegű szó Képzetlen melléknév Az élő névanyag közül 9 tartozik a képzetlen melléknevek csoportjába Kis/híd, Kis/megálló, Kis/sor, Nagy/híd, Nagy/megálló, Nagy/sor, Tűkör/domb, Új/hegy, Új/temető. Képzett melléknév A képzett melléknevek csoportjába 7 helynév társítható Alsó/mező, Alsó/rét, Hármas/lápa, Kenderes/föld, Köles/föld, Köves/szőlő, Régi/temető. 9.5 Szószerkezet Névutós szerkezet A névutós szerkezetbe kizárólag 1 helynév csoportosítható Pap-erdő+alja, 35 Befejezés A legtöbb embernek meg van az a saját szeretett helye, ahol egy kicsit leülhet és megpihenhet, vagy elbújhat a mindennapi élet nyomása

alól. Ezek általában azok a helyek, ahova az embert valamiféle élmény fűzi. Vannak emberek, akik ragaszkodnak lakóhelyeikhez és vannak emberek, akik az egész életüket ott élik le, ahol meglátták a napvilágot. Ezekben az emberekben meg van a szülőföldjükhöz való erős lelki kötődés A szülőföldhöz való ragaszkodás nem csak ezek az emberek élik át, hanem azok is, akik már elhagyták azt a helyet, de az emlékezeteikben még elő bukkannak szép gyermekkori emlékek, amiket még ott éltek meg. Amennyiben meg szeretnénk érteni a gondolatmenetünket, akkor tisztában kell lennünk a lakóhelyünk múltjával és jelenével. Ahhoz, hogy megismerjük szülőföldünket többféle szakkönyv is létezik, de a legpontosabban és a legérdekesebben az elődjeiktől tudjuk azt megtanulni. Igaz, a földrajzi nevek kutatása nem egy egyszerű feladat, de amennyiben egyszer átlátjuk azt a rendszert, akkor könnyebben tudunk legközelebb érvényesülni a

témakörben. Szakdolgozatom tárgyát a falum bel- és külterületének részletesebb megismerése céljából választottam. A Sajó partján elterülő Sajógömör helyneveinek kutatásával és vizsgálatával foglalkozom. A bel- és külterületek helyneveit az élőnyelv alapján gyűjtöttem össze a településen élő pár nyugdíjas lakó segítségével. Munkám elkészítésében nem csak a településen élő nyugdíjasok segítették, hanem egy a településen tevékenykedő mezőgazdász, illetve természetesen a polgármesteri hivatal. Szakdolgozatok bevezető részében a munkám megírásának a tartalmát ismertetem. A következő részben pedig bemutatom Sajógömör múltját és vázolom a településen lévő jelenlegi változásokat is. Dolgozatom gyakorlati részében bemutattam a kutatásomat, amelyet Sajógömörön végeztem. Átfogó képet adtak a bel- és külterületek részeiről A kutatásom során Hoffmann István elemzési modelljét használtam.

Ezen modell alapján osztályoztam a település kataszterén található földrajzi neveket. Azokat a helyneveket, amelyeket sikerült lokalizálnom térképeken vázolta külön a belterületen felkutatott névállományt, illetve külön illusztrálva a külterületeken felkutatott helyneveket. Az egyszerűbb beazonosítás érdekében minden elnevezést sorszámmal jelöltem meg. 36 A funkcionális-szemantikai és lexikális-morfológiai elemzéshez is Hoffmann István elemzési modelljét használtam. Úgy gondolom, hogy kutatásaim során nagyon sok új, hasznos és érdekes információt szereztem, amelyek által bővült a tudásom. Bízom abban, hogy kutatásaimmal hozzájárultam ahhoz, hogy szülőfalumhoz kapcsolódó akár már akár több-száz éves helynevek fennmaradjanak az utókor számára. 37 Resumé Témou mojej bakalárskej práce je jazyková analýza zemepisných názvov v obci Gemer. Cieľom mojej bakalárskej práce bolo zhromaždiť zemepisné

názvy v obcí Gemer (Sajógömör). V obce zoskupujem zemepisné názvy vnútorných a vonkajších území nachádzajúcich sa v katastri a tiež tieto zemetisné názvy analyzujem gramaticky. V úvodnej časti zhrniem proces písania bakalárskej práce. Nasledujúcej časti popisujem históriu a súčasnosť obce. Prvý písomný záznam o urovnaní pochádza z roku 1198. Osada bola potom známa ako „Gomur”. V rokoch 1216, 1226 a 1240 bol stále známy ako „Gumur” Prvýkrát je uvedený v zdroji 1289 ako „Gemer”. Osada bola kráľovským majetkom, potom IV Za vlády Bély dostal Spiš Gallus osadu s hradom. V roku 1389 je hrad v dokumentoch spomenutý ako Castum Gumuriense. Neskôr sa to nazývalo ghemerium Bol to kráľovský hrad v čase kráľa Žigmunda. Potom bol hrad obsadený husitmi, ktorých bolo možné vylúčiť iba za pomoci kráľa Mateja. V týchto bojoch bol hrad vážne poškodený Osada bola najľudnatejším miestom v kraji v tureckých časoch. Kraj

sídlil v Sajógömör Výskum tiež odhalil, že v minulosti boli v blízkosti osady menšie osady. Príkladmi takýchto osád sú: Csele, Kossuthfalva, Igalom, Tüzes a Serest. Osada bola nakoniec získaná z husitov v roku 1459 Osada bude neskôr prijatá ako kráľovský dar Sebestyénom Rozgonyim a Imre Szapolyai. Osada je potom zdedená rodinou Széchyovcov. Po tom, čo sa manžel Márie Széchy stal Ferencz Wesselényi, potom sa stala majiteľkou dediny, bola však zbavená svojich majetkov pre neveru a potom dorazila do Csákyaku. Neskôr vlastníkmi boli rodiny Ibrányi-Gerhard a St. Iványi Kostol osady bol založený začiatkom, už v XIV storočia Vďaka reformácii z roku 1517 sa osada zmenila na protestantskú vieru. Evanjelický kostol s vyznaním Augustína bol postavený v roku 1510 av roku 1882 bol na jeho mieste postavený kostol, ktorý stojí dodnes. Súčasne s reformáciou sa škola otvorila v osade, ktorá sa prvýkrát spomína v roku 1596. Škola sa neustále

vyvíjala, pretože v roku 1616 už bola latinskou školou av 18 storočí storočia už fungovala ako maďarská škola. Lutheranské gymnázium sa otvorilo aj v 17 storočí a dnes už nefunguje. Dnes môžeme v obci nájť niekoľko atrakcií. Najvýznamnejšou je Evanjelický kostol; Mátyás-kert, kde bola vďaka Barnabásovi Hollóovi v roku 1912 dokončená plnohodnotná 38 socha kráľa Matúša; hrad sv. Iványi, ktorý siaha až do 18 storočia Bol postavený v neskorom barokovom klasicistickom štýle v 16. storočí a je tu socha Czinky Panny, ktorú vytvoril sochár Aladár Igo o slávnom cigánskom hudobníkovi, ktorá sa narodila v roku 1711 a zomrel v roku 1772. Pri pohľade na súčasnosť osady má svoju vlastnú miestnu vládu od roku 1990, keď sa prvým starostom stal István Csernok, ktorému za osadu dlhuje veľa, keďže osada bola vybudovaná počas jeho funkčného obdobia, bola zavedená plynárenská sieť, cesty boli dláždené a objavil sa kultúrny

život. Osada sa začala veľmi rozvíjať aj v roku 2000 Obec Gemer sa nachádza v údolí Sajó, na pokojnom a intímnom mieste. Táto osada má bohatú historickú minulosť, a preto som si vybral toto osídlenie. Podľa môjho názoru musí každý tu žijúci človek poznať svoje miesto narodenia a svoje prostredie. Názvy miest interiéru a okrajov v osade sú veľmi odlišné. Cieľom výskumu je nájsť zemepisné názvy miest nachádzajúce sa v katastri osídlenia. Tento výskum pomohli starší ľudia žijúci v osade V priebehu môjho výskumu som navštívil aj ľudí, ktorí už sú na dôchodku. Títo ľudia na mňa čakali s láskou a boli radi, že mi povedali svoje spomienky na minulosť. Názvy miest som spracoval na základe vlastných poznámok. V teoretickej časti práce sa zaoberám s náukou mien, všeobecne predvediem vlastné mená. Podrobne skúmam zemepisné názvy Objasním ich význam, oddelene sa zaoberám s pravopisom zemepisných názvov. V ďalšej

časti podávam prehľad o zemepisných a krajinných názvov. Vysvetľujem históriu výskumu zemepisných názvov, zaoberám sa systematizáciou zemepisných názvov, významom používania máp a predvediem výskum maďarských zemepisných názvov na Slovensku. Onomastika – náuka o menách má vlastnú výskumnú oblasť a adekvátnu výskumnú metódu. Je inter- a multidisciplinárna veda V ďalšej časti píšem vo všeobecnosti o vlastných menách, ktoré možno deliť na viaceré skupiny. Medzi nimi sú dve najdôležitejšie a najstaršie kategórie: zemepisné názvy a osobné mená. K zemepisným názvom patria mená riek, potokov, jazier, morí, zálivov, ostrovov, polostrovov, horí, pohorí, dolín, nížin, lesov a iné. Sem môžeme zaradiť aj mená umelých útvarov na povrchu zeme. 39 Tie zemepisné názvy, ktoré sa vzťahujú na veľké územie a sú známe v širokom kruhu, sú veľmi trvanlivé. Sem patria mená väčších tokov, miest a obcí Menej

trvácne sú mená tých honov, ktoré pomenúvajú časti hraníc jednotlivých obcí. Písanie zemepisných názvov v okruhu vlastných mien je najrozmanitejšie. Píšeme ich s veľkým začiatočným písmenom. Zemepisné názvy môžu byť jednočlenné (jednoduché slová), napr.: Sajó, Cseres a viacčlenné (zložené slová a zoskupenia viacerých slov), napr.: Aranyos-patak, Ózsik-kút Zemepisné názvy slúžia na pomenovanie prírodných a umelých častí a útvarov zemského povrchu. Človek ich tvoril preto, aby sa vedel orientovať v okolí Môžeme teda povedať, že tento typ pomenovania má rovnaký vek s ľudstvom. Vždy bolo potrebné pomenovať stále informácie a útvary, podľa ktorých sa človek vedel orientovať v prírode. Meno, ktorým pomenoval útvar, bolo pre neho vždy zrozumiteľné. V praktickej časti mojej diplomovej práce opisujem krajinné názvy v obci Gemer. Postupujem od severu smerom k juhu. Najprv spracúvam na základe živého jazyka

zemepisné názvy obci Gemer. Triedim ich podľa druhov V základe zobrazujem tie skratky, ktoré sa vzťahujú na hranice obcí. Každý zemepisný názov lokalizujem na mape V prvej časti mojej výskumnej práce triedim pozbierané vlastné mená podľa ich druhov. Medzi zemepisnými názvami sú uvedené mená orných pôd, vinohradov, pasienkov, lesov, potokov, ciest a dolín. V záujme jednoduchšej systematizácie zemepisných názvov István Hoffmann zriadil dva analytické modely: opisnú a historickú analýzu. Opisná analýza slúži na znázornenie štruktúr mien. V prípade štrukturálnej analýzy časť mena môžeme rozoberať dvojakým spôsobom: z hľadiska funkcionálno-sémantického a lexikálno-morfologického. Vývoj funkcionálno-sémantických kategórií súvisí so vzťahom človeka a jeho okolia. Počas lexikálno-morfologickej analýzy mená skúmame z hľadiska ich používaných jazykových prostriedkov. V ďalšej časti diplomovej práce predvediem

výskum maďarských zemepisných názvov na Slovensku. Výskumníci najčastejšie skúmajú zemepisné názvy vnútorných a vonkajších oblastí jednoduchých osád. Po pozbieraní zemepisných názvov v osadách som ich začal klasifikovať. V praktickej časti mojej diplomovej práce opisujem krajinné názvy, ktoré som zbierala na 40 základe živého jazyka. V základe zobrazujem tie skratky, ktoré sa vzťahujú na hranice obcí Každý zemepisný názov lokalizujem na mape. Obec Gemer sa nachádza v údolí Sajó, na pokojnom a intímnom mieste. Táto osada má bohatú históriu a je mojou rodnou obcou, a preto som si vybral túto osadu. Podľa môjho názoru by mal každý človek, ktorý tu žije, poznať svoje rodisko a jeho okolie. Toponymá vnútorných a vonkajších oblastí osady sú veľmi odlišné. Cieľom prác je vyhľadávanie geografických názvov miest v rámci katastra sídla. V tomto výskume pomohli starší ľudia žijúci v osade. Vo svojom výskume

som navštívil aj ľudí, ktorí sú už na dôchodku. Títo ľudia ma privítali a radi sa podelili o svoje spomienky na minulosť. Zemepisné mená som spracovával na základe vlastných poznámok V teoretickej časti bakalárskej práce sa zaoberám analýzou mien, zvyčajne uvádzam vlastné podstatné mená. Podrobne zvážim geografické názvy Objasním ich význam, osobitne sa budem zaoberať pravopisom geografických názvov. V ďalšej časti poskytnem prehľad geografických a krajinných názvov. Prezentujem históriu výskumu geografických názvov, zaoberám sa systematizáciou geografických názvov, významom používania máp a prezentujem výskum maďarských geografických názvov na Slovensku. Onomastika – veda o menách má svoj vlastný odbor výskumu a zodpovedajúcu výskumnú metódu. V ďalšej časti zvyčajne píšem o vlastných podstatných menách, ktoré možno rozdeliť do niekoľkých skupín. Medzi nimi sú dve najdôležitejšie a najstaršie

kategórie: geografické mená a osobné mená. Geografické názvy zahŕňajú názvy riek, potokov, jazier, morí, zálivov, ostrovov, polostrovov, popálenín, pohorí, údolí, nížin, lesov a ďalších. Tu môžete zahrnúť názvy umelých útvarov na povrchu zeme. Geografické názvy, ktoré odkazujú na veľkú oblasť a sú všeobecne známe, sú veľmi trvanlivé. Patria sem názvy hlavných potokov, miest a dedín Menej trvanlivé sú názvy honov, ktoré označujú časť hraníc jednotlivých osád. Písanie zemepisných názvov v okruhu vlastných mien je najrozmanitejšie. Píšeme ich s veľkým začiatočným písmenom Geografické názvy môžu byť jednoslabičné (jednoduché slová), napr. Sajó, Cseres, alebo množné číslo (zložené slová a zoskupenia viacerých slov), napr. Aranyos-patak, Ózsikkút Geografické názvy sa používajú na pomenovanie prírodných a umelých častí a útvarov zemského povrchu. Človek ich vytvoril, aby sa dokázal

orientovať v prostredí Môžeme teda 41 povedať, že tento typ pomenovania je v rovnakom veku ako ľudstvo. Vždy bolo potrebné pomenovať neustále informácie a útvary, podľa ktorých sa človek vedel orientovať v prírode. Meno, ktoré dal jednote, mu vždy dávalo zmysel. V praktickej časti mojom práci si zapisujem názvy krajiny obce Sajógömör. Zo severu na juh. Najprv spracujem zemepisné názvy v obci Gemer na základe živého jazyka Triedim ich podľa druhov. V podstate uvádzam tie skratky, ktoré odkazujú na hranice osád Všetky geografické názvy nájdem na mape. V prvej časti môjho výskumu usporiadam zozbierané vlastné podstatné mená podľa ich typu. Geografické názvy zahŕňajú názvy ornej pôdy, vinohradov, pasienkov, lesov, potokov, ciest a údolí. S cieľom ľahšie systematizovať geografické názvy vytvoril István Hoffmann dva analytické modely: opisnú a historickú analýzu. Popisná analýza sa používa na ilustráciu štruktúry

mien. V prípade štrukturálnej analýzy môže byť časť názvu analyzovaná dvoma spôsobmi: funkčno-sémantickým a lexikálno-morfologickým. Vývoj funkčno-sémantických kategórií je spojený so vzťahom človeka k jeho prostrediu. V lexikálno-morfologickej analýze sa mená študujú z hľadiska ich jazykových prostriedkov. V ďalšej časti bakalárskej práce prezentujem výskum maďarských geografických názvov na Slovensku. Najčastejšie výskumníci študujú geografické názvy vnútorných a vonkajších oblastí jednoduchých osád. Po zozbieraní geografických názvov v osadách som ich začal klasifikovať. V praktickej časti diplomovej práce opisujem názvy krajín, ktoré som zozbieral na základe živého jazyka. V podstate uvádzam tie skratky, ktoré odkazujú na hranice osád. Všetky geografické názvy nájdem na mape V Gemeri som lokalizoval 29 orných pozemkov, 26 pasienkov, 10 lesov, 14 názvov budov, 9 častí dedín, 11 kopcov, 10 prameňov,

3 jazerá a 7 potokov. Počas mojej diplomovej práce som skúmal 128 zemepisných názvov. Na základe živého jazyka opisujem ich pôvod, veľkosť územia, pôdu aj to, čím sa tam ľudia zaoberajú. V poslednej časti práce popisujem funkčno-sémantickú a lexikálno-morfologickú systematizáciu študovaných geografických názvov. Samostatne budem analyzovať tie mená, ktoré pozostávajú z jednej časti, a tie, ktoré pozostávajú z dvoch častí. Z tohto hľadiska skúmam vlastnosti, zvláštnosti zemepisných názvov, ich vzťah k niektorým vonkajším veciam a potom ich pôvod, umiestnenie, označenie smeru. 42 Výskum jednodielnych mien spôsobuje viac problémov ako dvojdielne názvy. Tieto ťažkosti vyplývajú z výskumu ich pôvodu. Najdôležitejšou funkciou jednodielnych mien je pomenovanie. To platí aj pre názvy, ktoré sa skladajú z dvoch častí, napr: Hármas/lápa – orná pôda sa podľa funkčno-sémantickej štruktúry skladá z troch

častí. Prostredníctvom štrukturálnej zmeny (elipsy) sa stáva názvom pozostávajúcim z jednej časti: Triple Medzi jednodielnymi zemepisnými názvami sú také, ktoré majú len pomenovaciu funkciu, napr.: Sajó, Orogvány, Sevicce, Ózsik, Szemere, Dobra, Palánk, Licske, Galyagos, Skarp, Fómat, Gobolya, Bedő. V druhej skupine som pridal názvy, ktoré označujú typ miesta, napriklad: Fenyves, Gyümölcsös, Cseres. Tretia skupina zahŕňa mená, kde časť názvu spomína špecialitu miesta, napr.: Régi kórháznál, Gázcső Akúmam zemepisné mená, ktoré sa skladajú z dvoch častí. V mojej práci je 68 takých mien, ktoré označujú druh miesta, napr.: Halál/útja, Vincze/rét, Brezina/híd, Akasztó/domb V ďalšej skupine sú také mená, v ktorých časť mena vyjadruje osobitosti miesta, napríklad: Új/hegy, Alsó/mező, Alsó/rét, Ürgés/oldal. V časti lexikálno-morfologickej analýzy zemepisných názvov ich skúmám na základe výrazových

prostriedkov. Preto kategorizujem študované geografické názvy takto: bežný názov, geografický nozov, osobné meno, iné vlastné podstatné mená, znak prídavného mena, numerická a slová konštrukcia. Geografické názvy triedim podľa jazykového modelu Istvána Hoffmanna. Pri študiu dvoch analytických úrovní geografických názvov musíme vedieť, že funkčná analýza hľadá funkcie častí mena a lexikálná analýza ukazuje význam slov. Z hladiska lexikálno-morfologickej analýzy sa budem podobne zaoberať slovnou zásobou a morfologickým výskitom geografických názvov. Skúmám mená poľa ich bežných mien. Uvádzam zemepisné názvy oynačojúce zamestnanie, ktoré odkazujú na rastliny, zvieratá, materiálny miesta. Existujú aj názvy, ktoré oynačujú budovy Zemepisné názvy v mojej bakalárskej práci su ilustrované v prílohe každej mapy. Hlavným cieľom mojej bakalárskej práce bolo sprehľadniť zemepisné názvy v Sajógömör, myslím si,

že je dôležité, aby sa tieto názvy zachovali pre potomkov, aby to mohli ďalej prenášať. Tieto názvy sú tiež dôležité pre vedu Vysvetlenie slov je dôležité a priorita pre každého lingvistu. Ľudia sa dnes zaujímajú iba o svoje vlastné problémy a verme, že sa to zmení as tým sa zmení uhol videnia ľudí. Som presvedčený, že sa mi v mojej osade podarilo správne zhromaždiť všetky zemepisné názvy. 43 Felhasznált irodalom ÁDÁM, Z. – FERENCZ, A 2010 A hely, ahol élünk Gömör – Észak- Nógrád Munkáltató értékkönyv. Első kiadás Munkáltató értékkönyv, 312 old ISBN 97880 970509 48 ÁDÁM, Z – FERENCZ, A. 2013 A hely, ahol élünk Gömör Második, javított kiadás Rimaszombat: Pro Scholis, 303 old. ISBN 978 80 971547 8 3 BÁRCZI, G. – BENKŐ, L – BERRÁR, J 2002 A magyar nyelv története Tizenkettedik kiadás. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 599 old ISBN 963 19 2783 0 FÁBIÁN, P. – FÖLDI, E – HŐNYI, E 1998 A

földrajzi nevek helyesírása Első kiadás Budapest: Akadémiai Kiadó, 131 old. ISBN 963 05 7535 3 FARKAS, T. – SLÍZ, M 2015 Magyar névkutatás a 21 század elején Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság – ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, ISBN 978-615-5061-07-03 GÖMÖRI KOVÁCS, I. 1992 Czinka Panna az a híred Első kiadás Magánkiadás 19 old GÖMÖRI KOVÁCS, I. 1996 Sajógömöri séta Első kiadás Bakta: MR magánnyomda, 1996. 29 old HAJDÚ, M. 2003 Általános és magyar névtan Budapest: Osiris Kiadó HOFFMANN, I. 2003 Magyar helynévkutatás 1958–2002 Első kiadás Debrecen, 216 old ISBN 963 472 720 4 HOFFMANN, I. 2007 Helynevek nyelvi elemzése Második kiadás Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. 163 old ISBN 978 963 7094 67 5 HORVÁTH, I. – TELEKINÉ NAGY, I 2000 Csilizköz földrajzi nevei Pozsony: Kalligram Kiadó, ISBN 80 7149 312 0. KÁLMÁN, B. 1989 A nevek világa Negyedik kiadás Debrecen: Csokonai Kiadó, 246 old ISBN 96 302 5977

LŐRINCZE, L. 1972 Édes anyanyelvünk Harmadik, javított kiadás Budapest: Akadémiai Kiadó. Nagyszüleink emlékeiből – Így élték meg a 20. századot 2018 Első kiadás Budapest: Emberi Erőforrások Minisztériuma, 56 old. J. SOLTÉSZ, K 1979 A tulajdonnév funkciója és jelentése Budapest: Akadémiai Kiadó, 206 old. ISBN 963 05 1933 www.mnytudartsunidebhu https://adoc.pub/queue/a-nevtudomany-trtenetehtml 44 Adattár Sajógömör külterülete 45 Sajógömör belterülete 46 A falu határára vonatkozó rövidítések: t = tó sz = szántóföld e = erdő p = patak sző = szőlő hí = híd u= utak, dűlőutak l = legelő é = építmény r = rét k = kaszáló hv = hegyes völgyes t. f = folyó v = völgy h = hegy g = gödör gyü = gyümölcsös for = forrás te = temető par = park 1. Isten-hegye (h) Ezen hegy egy erdős, gazos terület Ez a Sajógömörhöz tartozó legészakibb terület, amelynek csak egy része tartozik

Sajógömörhöz, a másik része a szomszédos faluhoz, Beretkéhez tartozik. Ezen hegyhez tartozik egy forrás is, az Isten-forrása. Elhelyezkedését tekintve a Vincze-réttől nyugatra, a Hármas-lápától északra és a Pap-erdőtől keletre található. 2. Isteni (for) Nevét az isteni csodatevésének köszönheti, mivel a környező falvakból a beteg, köszvényes emberek ezen forrás vizét használták a köszvény borogatására, és nagyon sokan meggyógyultak ettől. Ezt az emberek isteni csodának tekintették Elhelyezkedését tekintve az Isten-hegyén található, feltételezhető, hogy a hegy a forrásról kaphatta a nevét. 3. Második-csemetekert (e) Közvetlen a Válós-út mellett és az Első-csemetekerttől északra fekvő erdős terület. Elnevezéséből kiderül, hogy ezen a területen az állami erdészet csemetekertet létesített. Ezen területen bükkfa csemetéket és fenyőfa csemetéket ültettek el, ezért túlnyomó részben ezen a területen

csakis ezek a fafajták találhatóak meg. 4. Pap-erdő (e) Az Első-, illetve a Második-csemetekerttől nyugatra és a Méhéstől keletre található többnyire cseres és tölgyes erdőterület. Nevének eredetét nem sikerült pontosan megtudni, mivel ez a terület ma a település tulajdonában van, de egy elbeszélés szerint régen ez a terület a katolikus egyházhoz tartozott. 5. Helyrét (sz) A Vincze-rét és a Sajó köze, amit délről a Kenderföld határol Ez egy eléggé nagy földterület. Talaját tekintve sokoldalú, megjelenik itt a kavicsos, az agyagos és a fekete föld is egyaránt. Ez annak is köszönhető, hogy a Sajó 47 szabályzásáig a folyó jóval nyugatabbra folyt a maihoz képest és a régi folyómedret pedig ideszállított földdel fedték be. 6. Cseres-kút (for) A Méhés keleti és a Pap-erdő nyugati határán található forrás A forrás a nevét az itt található cseres erdőkről kapta. A forrást ma már csak a vadállatok veszik

igénybe. 7. Első csemetekert (e) Közvetlen a Válós-út mellet és a Licske-erdőtől északra fekvő túlnyomó részben fenyves terület. Az állami erdészet ezen a területen az 1980-as években fenyves csemetekertet létesített. Sajnálatos módon az itt álló fenyőfák túlnyomó részét betegség veszélyezteti. 8. Pap-erdő alja (l) Ez a legelő közvetlen határos az Új-hegy-el, ezt eddig csakis kizárólag legeltetésre használták, még a szövetkezetek idejében is. 9. Új-hegy (l, h) Az Új-hegy helynév magába foglalja hegyet, illetve magát a legelőt Elhelyezkedését figyelembe véve a Pap-erdőtől délre és a Méhéstől keletre terül el. Ezt a legelőt egy pár évtizeddel ezelőtt még mezőgazdasági célokra használták, de miután megszűnt abbamaradt a Szarka és a Patkó megművelése ennek a művelésével is leálltak. Ma már csak legelőként használják 10. Hármas-lápa (e) Ez a terület Sajógömör második legészakibb területe A

Vinczeréttől északra fekvő erdős terület Ezekre az erdőségekre jellemző a tölgy, illetve a cseres erdő, nagyon ritka esetben található itt egy pár darab nyárfa, gömöriesen: „nyálúfa”. 11. Bikkes (l, e) Parányi erdős és legelős terület a Tükör-domb és a Patkó mellett, természetesen a legelőt a múltban mezőgazdasági terület volt, de ma már csak legelőként hasznosítják. Nevének eredete a legelő mellet található bükkös erdőrészből származik. 12. Méhés (l) A Pap-erdőtől nyugatra és Patkótól északra fekvő terület Ezen területet nem hasznosították a múltban mezőgazdasági célokra, kizárólag legelő volt, a mai napokban pedig már csak erősen begazosodott legelő. A méhészek élőszeretettel hozták ide méheiket, mivel a közelben elég sok akácerdő található, és ezért is viseli azt a nevet, hogy a Méhés. 13. Vincze-rét (sz) Elhelyezkedését tekintve a Helyrét, a Benedek és a Hármas-lápa között terül

el. Körülbelül 40-45 hektáros területről beszélünk, amelyet a Sajó szabályozásáig csakis kaszálónak használtak, azonban ennek ellenére ma már kizárólag mezőgazdasági növényeket termelnek rajta a jó minőségű földnek köszönhetően. Ezen területen szinte minden megterem, amit bevetnek 48 14. Benedek (sz) A Vincze-réttől délre és a Licskétől, illetve a Kender-földtől északra található körülbelül 10-12 hektáros terület. Ezt a földterületet eddig csakis mezőgazdasági célokra használták. Azért szerették ezt a földet, mivel ezt soha nem öntötte el az árvíz. Elmondások szerint szinte minden megterem ebben a földben, amit bevetnek, legyen az búza, árpa vagy kukorica. 15. Vidos-szög (sz) A Vincze-rét, a Helyrét és a Kenderföld hármas határán elterülő kis földterület. Körülbelül 5-6 hektár, jó minőségű földet foglal magába, amit eddig csakis mezőgazdasági célokra használtak. Ezt a területet sem

öntötte el soha az árvíz. 16. Hármas-szög (sz) Ezt a kis földterületet körülveszi a Vincze-rét, a Hely-rét, a Kenderföld és a Vidos-szög. Talaja jó minőségű, földművelésre megfelel Az idősek elmondása szerint ezt a területet soha nem öntötte az árvíz. 17. Válós-út (u) Ez az erdei út köti össze Sajógömört Gömörharkáccsal (Gemerská Ves) és Beretkével (Bretka). Ez az út ma turisztikai ösvénynek is el van ismerve, az itt túrázók száma nagyon csekély. Nevét az út kialakítása után kapta, mivel azt úgy ásták ki a hegyoldalba, mintha az ember egy „válón” (a településen élő emberek így nevezik az állatok abraktartóját) keresztül közlekedne. 18. Orogvány (forr, l) Úrbéri legelő, ami rendelkezik: hagyásfákkal, forrásokkal, ásott kúttal, patakkal, vert falú pásztorszállásal. Ezen legelőn legelt a közbirtokosság csodája, gulyája május elejétől december elejéig, illetve András-napig. Egy fél

„házhely” volt egy jobbágytelek és egy jobbágytelekről négy darab marha járhatott ki. Sajógömörön 52 „házhely” volt, melyhez körülbelül tizenkét hektár mezőgazdasági terület és körülbelül százötven hektár osztatlan legelő, 130 hektár osztatlan erdő tartozott. Az Orogvány-legel legészakibb részén található egy forrás, annak ellenére, hogy a forrás egy hegytetőn található télen és nyáron is hűsítő vizet biztosít. Az idősebbek elmondása alapján ezelőtt 50 évvel kiásták a forrást és kutat készítettek ott, de egy pár éven belül beomlott és az óta is elhanyagolt állapotban van. Mai felhasználása: az Orogvány-legelőn legelő szarvasmarhákat ide terelik be déli időben „delelni”. 19. Szarka (l) A Patkótól keletre, a Basa-gödörtől nyugatra található legelő Ezt az 1980-as évekig mezőgazdasági területnek használták, elhanyagolásának oka, hogy gyenge minőségű talaj található itt meg. Nevét az

elmondások alapján arról kapta, hogy a falusiak itt minden alkalommal rengeteg szarka madarat láttak. 49 20. Szarka-híd (hí) A Szarka-hegy és a Szarka-legelő közelében található Az Aranyospatakot hidalja át Ezen híd folytatása a Halál-útja 21. Halál-útja (u) A Basa-gödör mellet elhaladó gazos útszakasz Elmondások alapján azért viseli ezt a nevet, mivel a Basa-gödörben eltemetett török katona szellemét a falusiak itt látták kísérteni. 22. Buldozéros-út (u) A Halál-útjából elágazó útszakasz, ami a Basa-gödörön halad keresztül. A kommunizmus ideje alatt alakítottak (buldozérozták) ki, hogy azoknak, akik Otrokocsba jártak munkába ne kelljen nagy kerülőutat tenniük. 23. Basa-gödör (h, v) A településtől körülbelül 1 kilométerre északnyugatra található Ehhez a területhez tartozik több kisebb legelő, és – mint ahogy a nevében is megjelenik – négy nagy völgy található itt. Ezeknek a völgyeknek a múltban

fontos szerepük volt, mivel, ha a falut valami előre tudható támadás érte, akkor a falusiak az állataikat és a vagyonukat elvitték erre az elhagyatott és eldugott területre. Utoljára az első világháború alatt használták fel erre a célra. Egy idősebb bácsi elmondásai alapján a nagyapja mikor dezertált a hadseregből, akkor oda menekült és ott élt két évet. A településen élő idősebb emberek elmondása szerint, azért kapta a terület ezt a nevet, mivel a török időkben a falusiak megöltek egy törököt, és valahol ott temették el a holttestét. Az idősebb emberek szerint még ma is ott kóborol a török szelleme. 24. Bazsó: Sós-oldal (h, l) A múltban a fiatal növendékmarha legelője volt ez a terület, elég meredek oldalról beszélünk. Az idősebb falusiak között van is egy mondás, hogy „Ha a Bazsóra nem süt a Nap, akkor az aratóknak meg kell teríteni az uzsonnát.” 25. Kenderföld (sz) Ezt a területet körülövezi a Licske,

a Lucernás és a Vincze-rét és keletről a Sajó. A nevéből kiderül, hogy a falusiak sok éven keresztül kendert termelt ezen a területen, ma már azonban kultúrnövényeket termelnek rajta. Előnye az volt ennek a területnek, hogy a Galyagosban lévő raktárak közel voltak, így nem kellett messzire szállítani a kendert. 26. Sajó (f) Ezen folyó a Gömör-Szepesi-érchegységből ered, mintegy 1300 méteres tengerszint feletti magasságból. Sajógömör településétől keletre található folyó, amit az 1960-as és 1970-es években megszabályoztak és így a kanyargó szép lassú folyású folyóból egy letisztult gyors lefolyású folyót készítettek el. Ez a cselekedet nagyban befolyásolta a településen élő emberek életét, mivel így a mezőgazdasági területek, a legelők és a mezők teljesen megváltoztak. 50 27. Húszforintos (sz) Sajógömör 1920-ig mezőváros, vásártartási joggal Ez volt a vásártere a településnek. 2000-ben még

állott a „cédulaház”, ahol az állatorvos kiállította az eladott jószág „passzusát”. Egy része szántó, a szegényebb családok szimbolikus áron, 20 forintért bérelhettek itt földet a településtől. Ezen a földterületen a család meg tudta magának termelni a krumplit, kukoricát, búzát, vagy amire szüksége volt, hogy egy évre fenn tudja magát tartani. 28. Basa-gödör-források (for) A Basa-gödörben található 5-6 forrásról beszélhetünk Ezen forrásoknak nincs külön megnevezésük. Még a nagy nyári melegekben is biztosítják a szarvasmarhák és a vadállatok ivóvizét. 29. Lőkösházi (l) A Bikkestől és a Basa-gödörtől északra helyezkedik A legelő nagyobb része sajógömöri kataszterhez tartozik, azonban a legelő kisebb része kataszterileg már Lőkösházához tartozik. 30. Patkó (h, l) Elhelyezkedését tekintve több domb is körül veszi, mint például a Szarka és a Tükör-domb. Ezelőtt 50 évvel még szántó volt, ma

már csak legelő Olyan meredek hegyoldala van, hogy egy fiatal traktorista életét vesztette, amikor szántás közben a traktor felborult vele. 31. Régi-halastó (t) Az Ördög-kútjától nyugatra a Patkó aljában található a ma már kiszáradt halastó. Nagyapám elmondása alapján ez a tó maximum 0,5 hektárnyi területű volt, de a kis méretével ellenben nagyon sok hal volt benne. Elmondása alapján, mikor ő fiatal volt, akkor a falusi gyerekek a nyarakat ott töltötték és horgásztak, de a halakat nem vihették haza. 32. Tükör-domb (l) A Patkó mellett található legelő, régebben ez is mezőgazdasági területnek használták, többnyire búzát vetettek ide, de ez a terület is az 1970-es évektől csak legelőnek van hasznosítva. Nevének eredete ismeretlen 33. Licske-út (u) Ez egy egyszerű mezőgazdasági mezei út, amit elsősorban a mezőgazdasági gépek vonulására használnak, azonban a vadászok is szeretettel használják. Ez a mezei út

összeköti Sajógömört Beretkével 34. Licske (sz, e) Sajógömörtől északkeletre, a Kenderföldtől nyugatra és a Vincze-réttől délre található nagyon jó minőségű mezőgazdasági, részben erdei terület. A szántóföldi részt már a régmúltban is mezőgazdasági célokra használták, mivel ezt a területet soha nem öntötte el a víz és így a gazdáknak nem kellett aggódniuk, hogy elveszik a termésük. A szántó közepén található egy begazosodott vízelvezető árok, ami nagyon jó búvóhelyet ad a közelben lévő apróvadnak. 51 35. Őr-hegy (h) Ez a hegy a Vár-hegy közvetlen közelében található A falusaik ezt a területet sok módon felhasználták. Voltak, akik itt a juhaikat legeltették és voltak, akik gyümölcsfákat ültettek ide. A múltban található volt egy kilátó, aminek ma már csak az alapjait lehet megtalálni. Ezen a területen rendezték a szocializmus ideje alatt a falusi tábortüzeket. 36. Lucernás (sz)

Elhelyezkedését tekintve követlen Sajógömör északkeleti oldalán, a Kenderföldtől délre és a Galyagostól északra fekvő terület. Jó minőségű, hordalékos szántó. Manapság már csak mezőgazdasági célokra hasznosítják, azonban, mint ahogy a nevéből is ered a múltban hosszú ideig lucernásként használták. 37. Tagcsótaj (sz) A falusi emberek sokáig csak rétnek és kaszálónak használták, mivel nagyon alacsony a fekvése és a talajvíz hamar megmutatkozik a felszínen. Kizárólag hasítottkörmű állatokkal legeltették sokáig. 38. Kijáró (sz) Ezen földterület közvetlen a Köles-földtől nyugatra és a Tábla földterülettől délre helyezkedik el. Ez a földterület nehezen művelhető, vörös, nyirkos szántó. A Lapsa, az és a Lükő-tagi patakok mellett vízjárta föld A múltban gyakran csak hasítottkörmű állatokkal (ökör, tehén) volt művelhető. 39. Ducsmány (u) Mezei útszakasz a Kijáróban A régi időben, mikor még

szekereken folyt a betakarítás, akkor lefelé menet a kerekeket a kocsikon be kellett kötni és csak csúsztatva lehetett azokat használni. Ez az út köti és kötötte össze a település lakosságát az Orogvánnyal, Kijáróval, Táblával, Köles-földdel és a Rózsásparlaggal. 40. JRD-út (u) Ez egy leaszfaltozott, rossz minőségű mezőgazdasági út, ami összeköti a települést a falu határában lévő mezőgazdasági vállalatok telepjeivel. 41. Sajó-híd (hí) A település határain kívülre eső híd, amin keresztül a JRD-út is megépült. Sajógömörtől nyugatra található 42. Ózsik- kút (for) Az Ózsik-legelő nyugati határában található kis méretű forrás, ami egy pár éve még aktívan használt forrás volt. A vadállatok itt meg tudtak pihenni és tudtak dagonyázni a nagy nyári melegekben. Az emberek ritkán jártak ezen forráshoz, mivel a településtől elég messze és elég elrejtett helyen található. 43. Ördög kútja

(for) Az Aranyos-patak bal partján, a temető alatt található forrás Egy idős bácsi elmondása alján a vizet egy pár évtizeddel ezelőtt kivizsgálták és megállapították, hogy ez valójában ásványvíz. A falusiak nagyon szerették ezen kút vizét és teljesen addig amíg, 8 évvel ezelőtt el nem apadt használták is. 52 44. Várhegy (h) A település északi részén elterülő hegy, mint ahogy a neve is elárulja, ezen a hegyen várak álltak. Egyes források szerint Sajógömörön már a honfoglalás idejében is egy kisebb fából készült vár állott, ami leégett. A későbbiekben többször is újraépítették a várat. Az 1440-es években a husziták foglalták el a várat, majd 1460-ban Mátyás király foglalta vissza. Ezeknek a váraknak manapság már nincs semmi emlékeztetője, mivel az 1900-as évek elején az egész hegytetőt lebetonozták és a falusi bálokat ott tartották meg. A 2000-es évek elején B Kovács István gömörológus

ásatásokat végzett a területen, kevés sikerrel. 45. Czako (sző, v) A Bedő közvetlen közelében található terület A falusiak a 2000-es évek elejéig szőlőtermelés céljából hasznosították, ma már azonban, csak elhagyatott gazos terület. Nevének eredete: egy régi tulajdonosát Czakónak hívták 46. Gyümölcsös (gyü) A Czako-tól keletebbre terül el Ezen a részen a falusiak különböző gyümölcsfákat ültettek és oltottak be. Itt megtalálható fafajták: alma, birsalma, körte, szilva, barack és a som. 47. Új-temető (t) A Bedő-legelő egy részét teszi ki, a település halottjait ide temetik el Itt található a halottasház, illetve egy pár fejfa az első világháborúban elesett katonák számára. Ezen temető része még a Zsidó-temető is 48. Zsidó-temető (t) Az Új-temető területén található temetkezési hely, ahová a településen élő zsidókat temették. A temető ezen részét nem nagyon szokták látogatni az emberek,

illetve mivel a településen már a második világháború óta nem élnek zsidók, ezért már ide nem is szoktak temetkezni. 49. Völgy (v) Ez a terület az Őr-hegy mellett található, a falu közvetlen közelében A faluban élő emberek legfőképpen a juhok és kecskék legeltetésére használták, manapság már csak begazosodott terület. 50. Bedő (l, u) A falu felett nyugatra elfekvő ma már füves és gazos terület, régebben mezőgazdasági célokra használták. A talaj agyagosnak mondható és ezért ma már csak a juhokat legeltetik itt. A Bedő egy részén található a falu Új-temetője A Bedő név nem csak egy legelőt foglal magába, hanem a legelő alatt lévő utcarészt is Bedőnek hívják. 51. Erdészház (é) A falutól egy kicsit távolabb álló épület, amiben a településen szolgálatot teljesítő erdész és családja lakik. Ez az építmény a Major utcarészben található meg, a Vár-hegy lábánál. 53 52. Ózsik (l, p) Az

Ózsik-kúttól ered és az Aranyos-patakba torkollik, partja mocsaras és ingoványos talaj, amiben a fűzfák szívesen vernek gyökeret. A Basa-gödör legelőjének is szokták nevezni és a településen élők túlnyomó része nem is Ózsik legelőnek ismeri, hanem a Basa-gödör területéhez csatolják. Ezt a területet nem használták fel mezőgazdasági célokra. A mai napig juhokat és szarvasmarhákat legeltetnek ezen a területen. Nevét a közelben található Ózsik-kútról kapta 53. Major (u) A Bedőtől keletebbre fekvő első, nem hivatalos utca, ami a Kő hídtól ered az Aranyos-patak jobb oldalán és az Erdészházig tart. 54. Aranyos (p) Ezen patak a Méhés és Pap-erdő közös határáról, pontosabban az Ózsikkútból ered, amibe beletorkollik az Ózsik-patak, a Hasznos-patak és végül az egész a falu déli részén beletorkollik a Sajóba. Ez a patak voltaképpen kettészeli a települést észak-déli irányban. 55. Ludas (u) Sajógömör nyugati

utcarészét nevezik a Ludasnak, a Kő hídtól nyugatra a falu végéig tart. Nevét onnan kapta, hogy a faluban itt volt található a legtöbb liba 56. Kő híd (hí) A település belterületén található, nevének megfelelően kőből készült híd, ami az Aranyos-patakot hidalja át. Ez a híd nagyobb teherbírással bír 57. Vámházi-tó (t) Az egykori sajógömöri szövetkezet udvaraival és a Vámházzal szemben mesterségesen kiásott tóról van szó, amiben nagyon sok nagy hal található kis területe ellenére, mivel ez a tó körülbelül 0,4 hektárnyi terület. A tavat kútásás céljából kezdték kiásni a szövetkezet működése alatt, hogy az állatokat legyen mivel itatni, de mikor rájöttek, hogy nagyon sok víz található itt, akkor eldöntötték, hogy egy kis tavat alakítanak ki belőle. 58. Lapsa-patak (p) A patak voltaképpen az Orogványból ered és a Sajóba torkollik, a mai napig nincs kiapadva, még a legnagyobb nyári melegekben is víz

található benne. Az idősebbek elmondása szerint a Lapsa-patak mellett lévő földeket, ha a tavaszi idő nagyon esős volt, akkor csak hasított körmű állatokkal, például szarvasmarhákkal lehetett megművelni, mivel olyan ingoványos volt ott a talaj. 59. Vámháznak rétje (sz) Ezt a területet tartjuk a harmadik legnagyobb mezőgazdasági földterületnek. Közvetlen a vasút és a Sajó medre között terül el Ennek a területnek az egyik részén található meg a Vámházi-tó is. A mezőgazdaság szempontjából nem a legjobb földterület, mivel a talaj erősen kavicsos. 60. Rózsa-parlag (sz) A Kijárótól délre, a Táblától pedig délre fekvő terület Ezen földterületen a település lakossága már tudott lovakkal dolgozni, igaz, hogy ez a terület is eléggé ingoványos, viszont már megfelelt a lovaknak. 54 61. Feljáró (sz) Közvetlen az Egyház rétje mellett terül el, ezt a területet sok éven keresztül egynek vették. A szabályozás előtt

nagy része rét, melyet a Zalatna-patak itt már szinte álló vizű sok-sok kanyarulata öntözött. Partján égerfákkal, odvas fűzekkel, náddal, csátéfűvel, sárga mocsári liliommal. A vízben vadkacsák, siklók voltak és a víz felett csüngtek a nádirigó fészkek csüngtek. Ezen területen a Zalatnának egyenes medre volt. Miután a folyót megszabályozták ez az elővilág elveszett és a földterület kiszáradt, ma mezőgazdasági terület. 62. Köles-föld (sz) A legnagyobb szántó, egy „házhely” után közel egy hektár terület járt. A négyes vetésforgóban tavaszi kalászosnak általában kölest vetettek A mai időkben is ezen a területen intenzív mezőgazdasági tevékenységeket folytatnak, mivel nagyon jó a talajminőség. 63. Cseresznyés (gyü) Az Evőgesztenye mellett található, régen gyümölcsösnek használt erdős terület. Ezen a részen többségében cseresznyefák voltak ültetve, egy pár darab még a mai napig is megtalálható.

64. Fómat (l) Ezt a területet a múltban a településen élő emberek a kondák, tehát a sertésállatok legelőjének használták a nyári hónapokban. Ezt a területet azért is használták kondalegelőnek, mivel a hízónak vagy sertésnek nem kellett messzire mennie a falutól, és úgy tartották az emberek, hogy „így a disznó nem járja le magát”. 65. Felvég (u) A Felvég a Nagy hídtól a Kő hídig tart és magába öleli a Kis-, illetve a Nagy-sort. Ez a terület Sajógömör középső része 66. Czinka Panna (par) A Felvég részét képezi Nevét Czinka Pannáról, a híres cigányzenészről kapta. Itt található a mellszobra 67. Nagy-megálló (u) Sajógömör északi buszmegállójának közvetlen környezetét hívját a Nagy-megállónak. Nevét abból kapta, hogy ezen a buszmegállón sokkal több ember szokott állni és felszállni az autóbuszokra. Ezt a területet – igaz, hogy ritkán, de várások megtartására is szokták alkalmazni. 68.

Galyagos (sz) Régi helyrajzi térképek szerint a múltban „Külyebürke” néven volt ismert ez a terület. A Sajótól nyugatra és a településtől keletre fekvő terület A folyó szabályozása előtt rét, ma mondhatni, hogy a legjobb szántó. A második világháborúig gazdák a rétjei végében csűrök, illetve rakodók álltak, amit a visszavonuló német katonák felégettek. 69. Lükő-tagi (p) A Lapsa-patak mellett található, ma már kiszáradt állapotban van 55 70. Út alja (sz) Apró földterület, a vasút, illetve a főút között terül el A régi időkben a falu lakossága csak rétnek használta, mivel nagyon alacsony terület és a talajvíz nagyon hamar megmutatkozott a felszínen. Miután elkezdték mezőgazdasági célokra felhasználni eleinte csak hasítottkörmű állatokkal lehetett megművelni. 71. Thököly révje (sz) A Lapsa-patakon túli ma már mezőgazdasági terület Amíg a Sajó nem volt megszabályozva csakis kizárólag rétnek

használták. Ezen földet a szövetkezetek idejében öntözőberendezésekkel öntözték a megfelelő minőségű termés érdekében. 72. Malom (é) A Galyagosban a Sajó nyugati partján volt található Ma már maradványokat sem lehet találni, de a településen élő idősebb emberek elmondása szerint 1910-ig aktívan működött és nem csak a sajógömöri lakosok őrölték itt a gabonájukat, hanem a környező településekről is ide hozták. Sajnálatos módon 1910-ben egy villámcsapás miatt kigyulladt és leégett. 73. Régi-temető (t) A Régi-temető az Új-temetőtől távol, a falu felett levő hegyoldalon található. Körülbelül az 1700-az évek közepéig ide temetkeztek a sajógömöri lakosok. Ez egy elég meredek hegyoldal, közvetlen a gömöri szőlők alatt, és a sajógömöri Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola közvetlen közelében található. Ebben a temetőben található egy kőből épített kripta is. Ezt a temetőt Petőfi Sándor is

megemlítette egyik versében miután megszállt Sajógömörön, hogy ő el sem tudja képzelni azt, hogyha valakit esős időben kell eltemetni, akkor azt hogyan tudják végrehajtani, mivel olyan meredek hegyoldal található ott, hogy oda ember ki nem tud menni sáros időben. 74. Otrokocsi-legelő (l) Ez a legelő a Basa-gödörtől és az Ózsiktól nyugatra található meg az erdő közepén, nem az egész legelő területe tartozik Sajógömörhöz, hanem csak egy kis része. Területe körülbelül 20-22 hektár A szövetkezetek ideje alatt mezőgazdasági célokra használták fel, aztán az 1990-es években a helyi vadászszövetkezet hasznosította, mint „vadföldet”, tehát csak azért vetették be, hogy a vadnak legyen hol megfelelő táplálékot kapnia. Ma már csak legelőként használják. 75. Kripta (t) A Régi-temetőben található, kőből készült kripta Megépülésének évszáma és körülményei ismeretlenek. A faluban élő idősebbek elmondása

szerint, mikor gyerekek voltak, akkor gyakran kiszöktek a kriptához az iskolából, és valakit csak akkor ismerték el teljes jogú osztálytársnak, ha be mert nézni a kripta egyik beomlott oldalán és meg tudta, mondani, hogy hány koporsó is található benne. 56 76. Gobolya (l, for) A Fenyves északi határában található legelő, ma szarvasmarhákat legeltetnek ezen a részen, de a múltban itt is – csak úgy, mint a Fómat-legelőn – kondák, tehát sertések legeltek a tavaszi és nyári hónapokban. A legelő nyugati oldalán található egy forrás, ma már kiszáradt, de az 1990-es évekig a falusiak gyakran hasznát vették, mivel közel volt a településhez., 77. Szent János szemkútja (for) Ezen forrás a Dobrától délre található, a beszámolók szerint, ha egy idősebb ember lázas volt napokig és már nem akart tovább élni, akkor arra kért meg a családját, hogy hozzanak neki ezen kút hideg vizéből, miután ezt megtették megitták és az

elkövetkező egy napban eldőlt, hogy mi lesz sorsuk, mivel, ha túl élték ezt a napot, akkor nagyon megerősödtek, de a vízből ivó idősebb emberek túlnyomó többsége nem élte meg a másnap reggelt. 78. Dobra (sző) A Szemerétől nyugatra fekvő, régebben szőlőtermelésre használt terület. Az elmúlt pár évtizedben már csak méhkaptárak találhatóak ezen a területen Ma már ezen területre sem jellemző a szőlőtermelés. 79. Majoros-kút (for) Ez a forrás a gömöri szőlősben található, pontosabban a Tovastetőn található A mai napig aktív forrásnak mondható, ma már csak a vadállatok hasznosítják. Idősebbek elmondása alapján egy idős bácsi, akinek a szőlője a Tovastetőn volt az, ha kellett, akkor öntözni is tudott a forrásból 80. Palánk (sző) Elmondások szerint ezt a területet a múltban csak rövid ideig használták szőlőtermelésre, mivel nagyon gyorsan elgazosodott és a talaj sem volt megfelelő, az idősebb emberek azt

mondták erre a területre, hogy „keserű föld”. 81. Szemere (sző) A Szent Márk szőlős területtel határos terület Ezen a részen ma már csak kiöregedett szőlőtőkék találhatóak, a családom ezen a területen szőlészkedett, ezt a területet használták a legtovább szőlőtermelés céljából. 82. Szent Márk (sző) A Bedőtől és a Czako-oldaltól délebbre fekvő terület Voltaképpen a falu felett található. Az idősebb generációk szőlészet szempontjából tartották fenn, régebben nagyon sok falusi embernek itt volt a szőlője, ezen a területen még találhatóak régi elöregedett szőlőtőkék. 83. Evangélikus templom (é) A település közepén található ez az építmény, amit 1740ben építettek újra Az Evangélikus templom elődje egy kisebb katolikus templom volt, ami a reformáció időszakában át lett szentelve evangélikus templommá, ez régi templom az 1600-as években leégett. 57 84. Templom kert (par) A Felvég részét

képezi Közvetlen a Mátyás kert mellett és az Evangélikus templom mellett található kisebb parkos terület, aminek a területén áll a parókia. 85. Templomszög (u) Ez a Kis-sor részét teszi ki, közvetlen az Evangélikus templom mögött. 86. Hasznos (p) A gömöri szőlősből ered, ezen patak gyűjti össze a szőlősben lévő források vizeit és az Aranyos-patakba torkollik a Felvég és az Alvég határán. 87. Mátyás kert (par) A Felvég részét képezi Nevét Mátyás királyról kapta, mivel itt Sajógömörön kapáltatta meg az urakat és ezen ügy apropóján készítette el Holló Barnabás Mátyás király teljes alakú szobrát egy kapával a kezében. 88. Kis sor (u) A települést átszelő mellékút, amely a Kis hídtól a Kő hídig tart az Aranyos-patak jobb oldalán. 89. Kis-tó (t) Az Galyagos területén található parányi kis tavacska, körülbelül 15 ár nagyságú terület a Sajó közvetlen közelében. Ez a szövetkezet idejében

mesterségesen kiásott tavacska a Sajó régi medrében. Öntözés és az állatok itatása miatt ásták ki ezt a tavat. Egy pár hal is megtalálható benne, mivel mikor rengeteg csapadék esik és a Sajón árvíz van, akkor a halak belekerülnek ebbe a kis tóba és itt növekednek és szaporodnak. 90. Nagy sor (u) A települést átszelő főút közvetlen környezte, az Aranyos-patak bal partján halad. A Nagy sor a Kis-megállótól egészen a Kő hídig tart 91. Nagy híd (hí) A település határain belül, a Kis hídtól körülbelül 350 méterrel délebbre található, és az Aranyos-patakot hidalja át. A településen lévő hidak közül ez a legnagyobb és ez bír a legnagyobb teherbírással. 92. Kis-megálló (u) Sajógömör déli buszmegállójának közvetlen környezetét nevezik így. A kis jelző azért kapta a neve mellé, mivel itt kevés ember szokott felszállni az autóbuszokra. 93. Kis híd (hí) A településen található kisebb méretű és

kapacitású hídról van szó Teherbírását tekintve egy személyautót bír el, a településen élők nagyon ritkán használják. Nevét a kicsiny méretéről kapta 94. Csapás (u) Ez az utcarész egy kicsiny mellékutca, amely a Kis sorból ágazik A közelmúltig kisebb kerti kaszálók voltak ezen a területen, de ma építkezési övezet, aki a faluban telket szeretne venni építkezés céljából, azt itt tudja megvenni. 58 95. Sörház (é) A település déli területén a Fenyves határában álltak, a falusiak szerint több ilyen sörház is állott itt. A falusiak itt készítették a söröket Ezeket az épületeket vastag kőfalakból építették fel, és volt úgynevezett sörpincéjük is, aminek boltíves mennyezete volt. Felkerestem az egyik tulajdonost, aki azon a területen lakik és kiderült, hogy a házának egy része még a régi sörházból származik, s mikor építkezett, akkor a sörpincéket csak nehezen tudta eltüntetni, mivel olyan jó

minőségű alapanyagokból volt megépítve. 96. Alvég (u) Az Alvég a település elejétől a Nagy hídig tart Ez a terület Sajógömör déli, illetve alsó területeire vonatkozik. 97. Fenyves (e) Ez Evőgesztenyétől délkeletre található, mint ahogy neve is jelzi túlnyomó részben a fenyőfák jellemzőek ezen területre. Ezt az erdőrészt kettévágja a Fenyves-út. 98. Topolyás (e) A Sajó keleti oldalán, a Fenyves alatt fekvő, körülbelül 15 hektárnyi erdős terület. Ezt a területet – a 2006-os telepítésig mezőgazdasági célokra használták fel. Itt kizárólag topolyafák találhatóak, nagyon jó menedéket nyújt a terület apróvadjai számára. 99. Brezina híd (hí) A település határain kívül eső híd, ami Sajógömörtől délre, található Ez a híd csakis mezőgazdasági célokat lát el, a Sajót hidalja át. 100. Fenyves-út (u) A Fenyves-erdőt kettészelő erdei és egy részeben mezei útszakasz. Ez az erdei út köti össze

Sajógömört Bejével 101. Evőgesztenye (e) A Fenyvestől északnyugatra található, kis erdős rész. Nevét az ott található egy darab gesztenyefáról kapta, aminek a termésével etették a falusiak a sertéseiket. Túlnyomó részben cseres területnek mondható 102. Régi-focipálya (sz) A Sajó és a Thököly révje közvetlen közelében található mezőgazdasági terület. Talaját figyelembe véve jó minőségű, de mivel elég közel található a Sajóhoz, és elég alacsony a fekvése, ezért a régmúltban egy ideig csak kaszálónak használták a belvíz miatt, majd a későbbiekben egy focipályát építettek a helyére, de ma már a romokat sem lehet megtalálni. 103. Akasztódomb-legelő (h, l) A településtől és a Fenyvestől 0,5 kilométerre délre és a Skarp-tól északra található domb, amit ma már csak legelőnek és kaszálónak használnak. Ahogy azt neve is elárulja, a középkorban ezt a helyez használták a „vesztőhelyként”.

59 104. Bárány-kavics (sz) Ez a terület az Akasztó-domb és a Sajó között lévő terület. Többségében mezőgazdasági célokra használták ezt a területet, de voltak időszakok, mikor kaszálóként hasznosították. 105. Gázcső (sz) A Sajó és a Skarp között található gyenge minőségű hepehupás, agyagos föld. Ma mezőgazdasági terület, azonban a múltban a falusi cigányok innen vitték az agyagot és készítettek belőle otthon téglát. Az elmondások szerint ezért hepehupás a felszíne. 106. Régi-kórháznál (sz) Körülbelül 10-12 hektárnyi jó művelhető, de nem a legjobb terület Tornalja, Szárnya határában a régi szárnyi kórház mellett. 107. Alsó-mező (sz) Ezen a területen található a Sevicce forrása, az Alsó-réttől délre a Sevicce-forrástól északra a Sajó keleti partján. Ez a földterület nagyon jó minőségű szántónak ismert. Egy hátránya az, hogy elég alacsony a fekvése, ezért a talajvíz nagy

esőzések idején. 108. Ürgés-oldal (h, sz) Ezen terület a Skarp és a Böszörmény részét képezi. Ma mezőgazdasági terület. Nevét a múltban itt élő több ürgecsaládról kapta Ezt a területet a múltban szeretettel használták búza, árpa, kukorica, zab és bab termelésére, mivel ezt a részt soha nem öntötte el az árvíz. Az ürgék azonban eltűntek, mivel nagyon nagy károkat tettek a mezőgazdasági területeken és ezért az emberek kipusztították azokat. 109. Öntöző: Alsó-rét (sz) Az Alsó-mezőtől északra, a Topolyástól keletre és a Thököly révjétől délre fekvő terület. Ez a föld már határos a szárnyi kataszterrel Nagyon jó minőségű szántó. Két nevén közismert, de az Alsó-rét takarja le az igazi nevét, mivel az Öntöző nevet, csak a szövetkezetek ideje alatt kialakított öntözőrendszert után kapta, amit a 2000-es évek elejéig használtak a tulajdonosok. Ma ennek az öntözőrendszernek már csak a

maradványait találhatjuk meg a területen. 110. Skarp (sz) Talaját tekintve jó minőségű szántóföld, többségében búzát vagy árpát termelnek rajta. A falu lakosai azért szerették, mivel elég magasan helyezkedik el, ezért soha nem öntötte el az árvíz ezt a területet. A szövetkezetek idejében kaszálónak használták. 60 111. Sevicce: Csevicce (for) Az Alsó-rét területén található forrás, amit közismertebb nevén Gemerkának ismerünk, mivel a Gemerka ásványvíz ezen forrás vizéből készíti a termékeit. A forrás tojásszagú, vassal teli egészséges vizét az emberek a mai napig ingyen igénybe vehetik. Maga a forrás még Sajógömörhöz tartozik, de a palackozó egység már Tornaljához tartozik. 112. Böszörmény (sz) Tornaljával nyugatról határos körülbelül 200 hektáros nagyon jó minőségű mezőgazdasági terület. Kataszterileg nem az egész tartozik Sajógömörhöz, hanem csak egy kis része. Manapság szóját,

kukoricát és búzát szoktak benne termelni. A környék legnagyobb egybefüggő mezőgazdasági területről beszélhetünk. A szocializmus ideje alatt gyakran cukorrépát termeltek itt és a falusiakat kötelezték arra, hogy menjenek kapálni a cukorrépát. 61