Vallás | Vallástörténet » Micheller Magdolna - Fejezetek a békéscsabai zsidóság történetéből, 1815-2015

MICHELLER Magdolna Fejezetek a békéscsabai zsidóság történetéből (1815–2015) 1 történetéből 2 MICHELLER Magdolna Fejezetek a békéscsabai zsidóság történetéből (1815–2015) 3 Szubjektív bevezető Zsidók a családi legendákban, valamint zsidók, akiket már magam is Lektorálta: VIRAGNÉ HORVÁTH ERZSÉBET SZENOGRÁDI PÉTER Technikai szerkesztő Malatyinszki Szilárd Második, átdolgozott kiadás Kiadja Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár– és Egészségtudományi Kar a Pro Senior Talentum magán alapítvány támogatásával A zsidók letelepedése a Kárpát-medencében, illetve Békéscsabán A békéscsabai zsidóság vallása és hitközségei A békéscsabai zsidóság a kiegyezés utáni korszakban c) A helyi zsidóság kisipari tevékenysége e) Zsidóbirtokok 5. Zsidó egyesületek, egyletek 7. A holocaust időszaka Békéscsaba, 2015. Felelős kiadó Bíró Tibor dékán Készült: Premier-Duó Kft, Békéscsaba ISBN

978-963-269-469-6 Vágó Györgyné Magyar Bálint: Minden a szavakkal kezdődik Napjaink zsidó hitközsége Békéscsabai zsidó életutak Szegedi Kozák Mária megnyitó beszéde 2008-ból Történeti munkákból A téma pszichológiai, szépirodalmi lenyomatából A témából készült szakdolgozatok a SZIE GAEK – gazdasági campusán és annak jogelődjén 2000 januártól – 2015 januárig Fényképek 2004-ből és 2008-ból Gergely Ágnes levele 2012-ből 4 Tartalom Szubjektív bevezető Zsidók a családi legendákban, valamint zsidók, akiket már magam is ismertem . 7 Technikai szerkesztő Felelős kiadó Bíró Tibor dékán Premier-Duó Kft, Békéscsaba 1. Békéscsaba rövid története 15 2. A zsidók letelepedése a Kárpát-medencében, illetve Békéscsabán 17 3. A békéscsabai zsidóság vallása és hitközségei 21 4. A békéscsabai zsidóság a kiegyezés utáni korszakban 29 a) Bankok, pénzintézetek élén . 29 b) Nagyipari tevékenységük

. 30 c) A helyi zsidóság kisipari tevékenysége . 36 d) Kereskedelmi tevékenységük . 37 e) Zsidóbirtokok . 40 5. Zsidó egyesületek, egyletek 41 6. Az antiszemitizmus megjelenése 45 7. A holocaust időszaka 49 8. A deportáltak hazatérése 55 Visszaemlékezések . 56 Braun Emil. 56 Hirsch Gábor. 57 Jankay Tibor. 60 Vágó Györgyné. 61 Magyar Bálint: Minden a szavakkal kezdődik . 62 9. Napjaink zsidó hitközsége 69 10. Békéscsabai zsidó életutak 71 11. Tevan Andor emlékezete A békéscsabai Andor-napok 81 12. Deutsch-Jankay Tibor rézkarcai Szegedi Kozák Mária megnyitó beszéde 2008-ból . 85 Irodalom . 89 a) Történeti munkákból . 89 b) A téma pszichológiai, szépirodalmi lenyomatából . 92 c) A témából készült szakdolgozatok a SZIE GAEK – gazdasági campusán és annak jogelődjén 2000 januártól – 2015 januárig . 93 FÜGGELÉK . 97 Békéscsabai izraelita lakosok összeírása . 99 Weisz Regina békéscsabai lakos végrendelete . 113

Fényképek 2004-ből és 2008-ból .115 Gergely Ágnes levele 2012-ből . 132 5 Szubjektív bevezető Herczeg Eszterházy latifundiumán, a török idők után Schwä bischen-Türkeinek hívott Dél-Dunántúlon éltek az őseim. Többségük új fejedelemségekből, a Rajna vidékéről, mint juhtenyésztő szakemberek a merinói juhok mellé. Ameddig a családi emlékezet tudja, a munkában nem ismertek tréfát, precizitásuk, megbízhatóságuk elismert volt – a juhász-szá madóságig vitték a karrier-utat. A német nyelvet, kultúrát megőrizték, de emellett természetes módon sajátították el a velük élők (magyarok, szlová kok, délszlávok) nyelvét, kultúráját is. Ők valószínű, még nem tudták, hogy multikulturális feltételek között éltek, dolgoztak. Anyai ágon az erős, öntudatos magyar vonal mellett (ők lótenyész tő szakemberek voltak) a délszláv rokonság volt jellemző. Közöttük már előfordultak ipari szakmát űzők is,

többnyire fával, vassal bántak – min taszerűen. Így kerülhetett ki e vonalból uradalmi bognár, kovács, majd később vasúti tiszt is. A Horthy-korszakban, a vészkorszak idején is, mindkét nagyapám pusztagazda volt. Az adott településen a puszta (80100 családdal) krémjéhez tartoztak Apai nagyapám jól számolt (fejben), anyai nagyapám pedig még a legfrissebb mezőgazdasági szakkönyveket is olvasta. Iskolai végzettségükről sem a társadalom, sem a család nem tudott gondoskodni, így is kitüntek. Róluk írja a szociológiai szakiroda lom, hogy kisebb-nagyobb közösségük meghatározó személyiségei lettek, gondolkodó parasztok voltak. Apám is e sorba illeszkedett 1938-ban az új bérlőt váró pusztai vezetők fényképén nagyapám még, apám pedig már a vezetők, akkori szóhasználattal, pallérok vagy parancsolók karéjában állnak. Öltönyben, nyakkendővel, büszkén Apámnak is csak hat elemi iskolai végzettsége volt, de nemcsak

szépen írt, jól fogalmazott, hanem módon igaz volt a nagymamákra, majd anyámra is. Az idézett családok ban nem volt másodrendű ember a nő, hiszen a munkában is teljes jogon vettek részt. Megsüvegelték hát őket is a pusztán, követték munkastílu sukat, esetenként divatot teremtettek életmódban, tartásban. Ők persze 6 Szubjektív bevezető Zsidók a családi legendákban, valamint zsidók, akiket már magam is ismertem Herczeg Eszterházy latifundiumán, a török idők után Schwäbischen-Türkeinek hívott Dél-Dunántúlon éltek az őseim. Többségük új telepes volt, jöttek a jobb élet reményének ígéretében, apai ágon a német fejedelemségekből, a Rajna vidékéről, mint juhtenyésztő szakemberek a merinói juhok mellé. Ameddig a családi emlékezet tudja, a munkában nem ismertek tréfát, precizitásuk, megbízhatóságuk elismert volt – a juhász-számadóságig vitték a karrier-utat. A német nyelvet, kultúrát megőrizték, de

emellett természetes módon sajátították el a velük élők (magyarok, szlovákok, délszlávok) nyelvét, kultúráját is. Ők valószínű, még nem tudták, hogy multikulturális feltételek között éltek, dolgoztak. Anyai ágon az erős, öntudatos magyar vonal mellett (ők lótenyésztő szakemberek voltak) a délszláv rokonság volt jellemző. Közöttük már előfordultak ipari szakmát űzők is, többnyire fával, vassal bántak – mintaszerűen. Így kerülhetett ki e vonalból uradalmi bognár, kovács, majd később vasúti tiszt is. A Horthy-korszakban, a vészkorszak idején is, mindkét nagyapám pusztagazda volt. Az adott településen a puszta (80100 családdal) krémjéhez tartoztak Apai nagyapám jól számolt (fejben), anyai nagyapám pedig még a legfrissebb mezőgazdasági szakkönyveket is olvasta. Iskolai végzettségükről sem a társadalom, sem a család nem tudott gondoskodni, így is kitüntek. Róluk írja a szociológiai szakirodalom, hogy

kisebb-nagyobb közösségük meghatározó személyiségei lettek, gondolkodó parasztok voltak. Apám is e sorba illeszkedett 1938-ban az új bérlőt váró pusztai vezetők fényképén nagyapám még, apám pedig már a vezetők, akkori szóhasználattal, pallérok vagy parancsolók karéjában állnak. Öltönyben, nyakkendővel, büszkén Apámnak is csak hat elemi iskolai végzettsége volt, de nemcsak szépen írt, jól fogalmazott, hanem beszélni is pallérozottan tudott. Mindig büszke voltam rá, kisdiákként és már végzett tanárként is. Ez a megközelítés talán nem is természetes módon igaz volt a nagymamákra, majd anyámra is. Az idézett családokban nem volt másodrendű ember a nő, hiszen a munkában is teljes jogon vettek részt. Megsüvegelték hát őket is a pusztán, követték munkastílusukat, esetenként divatot teremtettek életmódban, tartásban Ők persze 7 számos ponton „leutánozták” a közvetlen feletteseik: az intéző, a

bérlő, a tanító-kisasszony lehetőségeit. Így váltak a 20 század első felében a modernizáció közvetítőivé is. Különös világ volt Mikor magam megszülettem, bár egy évtizedet várt rám a család, mégse én voltam a legfontosabb, hiszen akkor éppen nagy ribillió volt a pusztán (is), még tartott a második világháború.1 Anyai nagyapám kezét bedarálta a szecskavágó, csak óvatos végkielégítést kapott, s már soha többet nem lett a régi, öntudatos szaktekintély. Apai nagyapám 1944 telén, viszonylag fiatalon (alig múlt hatvan) rapidan gyors betegségben meghalt. Apám ekkor már kocsishajdú (később brigádvezetőnek hívták, ma talán munkavezetőnek mondanánk), maga is kemény munkát végző, mégis karakter, vezető személyiség volt a pusztán. A szétosztott uradalmi földeken való gazdálkodás új reményeket hirdetett 1945-ben, ami az ötvenes évek szocialistának nevezett világában hamar szertefoszlott. A család (apa, anya,

nagymama, a tíz évvel idősebb fiútestvér) kemény kihívásoknak akartak, esetenként tudtak is megfelelni. Dolgozni „pontosan, szépen” és még emberségesen is élni – csak ennyi volt a feladat. Ebben az embert próbáló világában lettem iskolás, a volt uradalmi kastélyban. Figyeltem és értelmezni próbáltam a körülöttem zajló világot. Mivel a pusztán nem volt sem óvoda, sem napközi –, így a szabadidőmet a felnőttek mellett, azok munkájához kapcsolódva, majd abban a tőlem telhető fizikai szinten résztvevőként töltöttem. A felnőttek meséit – a tanító bácsiéhoz hasonló – ámulattal hallgattam, s ha lehetett, ha engedték (ha ráértek), nyomban kérdeztem is mindenről, amit nem tudtam, amit kisiskolás ésszel fel nem foghattam. Többször előfordult az is, hogy amit az iskolában tanultunk, azt otthon visszakérdeztem. Több esetben akartam összevetni a korszak oly jellemző kettős nevelését egy nevezőre hozni, nem sok

sikerrel. E történések, családi mesélések során (kint a lakás előtt üldögélésre szolgáló gerendán, félhomályban, hogy ne kelljen petróleumot se égetni), a hosszabb nyári esték valamelyikén esett szó először az apai nagyapámat is kezelő Bárány doktorról, aki – szólt a legenda – nem tudta elviselni, hogy családjával együtt marhavagonba tuszkolják és még ott, a dél-dunántúli kisváros vasútállomásán főbe lőtte magát. Jó orvos volt pedig – toldotta tovább nagyanyám, csak hát, amikor a gettóba beterelték őket, akkor ők maguk se értették, mi történik velük Próbálta a pusztán, valamikori betegei (páciensei) körében elhelyezni a család értékeit (szőnyeget, ezüstholmit), de ezt a törvények is tiltották, meg nem is igazán értették az emberek sem, mi1 Ekkor az adott pusztán már a korábbi miniszterelnök unokaöccse, Bárdossy, a bérlő. Az ő érdemének tudható be, hogy a városhoz közeli másik

kastélyban is bújtatták a már többszörösen üldözött nagypolgár textilgyárost, Litván Józsefet. (Lásd a bibliográfiában a visszaemlékezést!) Minderről a pusztai emberek semmit sem tudtak, tudhattak 8 ért és főleg meddig kellene vigyázni az idegen család értékeire. Nagyanyám Majd anyám vette át a mese fonalát, hogy mennyire nem értették, miért kapálják a kisbérlő úr répatábláját jól öltözött, városi zsidó lányok – hosz szúszárú bőrcipőben – 1944 tavaszán. Anyámék nem tudták, csak sejthet ték, hogy a már a gettóban élő lányok büntetésből kapálhattak, amihez persze ők nem értettek. Nem ez volt a szakmájuk, többnyire érettségizett, polgári élethez szokott és arra készülő fiatalok voltak. A sors furcsa iróni Anyai nagyanyámtól hallottam elsőként, hogy nem vásárol többet annál magyarázatul, mely szerint a kisvárosi zsidó kereskedő adott ipari terméket hitelre is a pusztai asszonyoknak a még

zöld termésre. Így történt, talán nem isegyszeri alkalommal, hogy az ősszel érő kukoricatermés többségét a házaló kereskedő, vagy annak megbízottja gyűjtötte be nagyanyáméknál is. A kö vetkező évben azután kezdődött minden elölről. A jordán és a zsidó szinoni ma-párt ekkor, kisiskolás koromban hallottam elsőként. Ámultam, tanultam Apai nagyanyám (ő élt velünk, ezért az ő történeteit hattam) többször felemlegette Halmos uraságot, aki az adott pusztát bé relte a hercegtől több éven át. Nagyanyám szerint az öreg uraság (a veje volt a fiatal bérlő) beszédes, barátkozó személyiség volt. Többször elemezte magyar főurak a főpapokkal fogtak össze a proletárdiktatúra ellen. Mai politológiai tudásommal liberális gondolkodónak nevezném Halmos akinek bérletfordulatkor el kellett hagyni a pusztát, a szerény kastélyt is, mert hogy 1938 után zsidó már nem lehetett bérlő sem. annak szigorú megkövetelése is

feltétele volt. A legalább évszakonként de a választhatsz feladatot már vonzóbb teendőket teremtett. Egyik ilyen feladat során, amikor a konyhaszekrényt bélelő selyempapírokat is meg kel lett fordítani, újra nem volt se pénz, se kereskedelmi választék – az ötvenes évek elején jártunk – gondosan megforgattam a szép selyempapírokat, s természetesen hangosan fel is olvastam: Pfeiffer Benő és Spitzer Jenő di vatkereskedése. Idegenül hangzottak a nevek, nem ismerhettem őket, nem benne, kisvárosi kereskedők. Újabb gondolkodni való egy kisgyereknek, miért vitték el őket és miért nem jöttek, jöhettek vissza?! Még lettek volna 2 Lásd e családról részletesebben: Takács Istvánné Vancsa Mária c. munkáját A dombó vári zsidóság története Dombóvár, Városvédő és Városszépítő Egyesület, 2007. 416 p számos ponton „leutánozták” a közvetlen feletteseik: az intéző, a bérlő, a tanító-kisasszony lehetőségeit. Így

váltak a 20 század első felében a modernizáció közvetítőivé is. Különös világ volt se én voltam a legfontosabb, hiszen akkor éppen nagy ribillió volt a pusztán (is), még tartott a második világháború. a szecskavágó, csak óvatos végkielégítést kapott, s már soha többet nem fiatalon (alig múlt hatvan) rapidan gyors betegségben meghalt. Apám ekkor már kocsishajdú (később brigádvezetőnek hívták, ma talán munkavezető nek mondanánk), maga is kemény munkát végző, mégis karakter, vezető A szétosztott uradalmi földeken való gazdálkodás új reményeket hir hamar szertefoszlott. A család (apa, anya, nagymama, a tíz évvel idősebb fiútestvér) kemény kihívásoknak akartak, esetenként tudtak is megfelelni. volt a feladat. Ebben az embert próbáló világában lettem iskolás, a volt uradalmi kastélyban. Figyeltem és értelmezni próbáltam a körülöttem zajló világot. Mivel a pusztán nem volt sem óvoda, sem napközi –, így

a szaba didőmet a felnőttek mellett, azok munkájához kapcsolódva, majd abban a tőlem telhető fizikai szinten résztvevőként töltöttem. A felnőttek meséit – a tanító bácsiéhoz hasonló – ámulattal hallgattam, s ha lehetett, ha en gedték (ha ráértek), nyomban kérdeztem is mindenről, amit nem tudtam, amit kisiskolás ésszel fel nem foghattam. Többször előfordult az is, hogy akartam összevetni a korszak oly jellemző kettős nevelését egy nevezőre E történések, családi mesélések során (kint a lakás előtt üldögélésre szolgáló gerendán, félhomályban, hogy ne kelljen petróleumot se égetni), a hosszabb nyári esték valamelyikén esett szó először az apai nagyapámat is kezelő Bárány doktorról, aki – szólt a legenda – nem tudta elviselni, hogy kisváros vasútállomásán főbe lőtte magát. Jó orvos volt pedig – toldotta to vább nagyanyám, csak hát, amikor a gettóba beterelték őket, akkor ők ma guk se értették, mi

történik velük. Próbálta a pusztán, valamikori betegei (páciensei) körében elhelyezni a család értékeit (szőnyeget, ezüstholmit), de 1 Ekkor az adott pusztán már a korábbi miniszterelnök unokaöccse, Bárdossy, a bérlő. Az ő érdemének tudható be, hogy a városhoz közeli másik kastélyban is bújtatták a már többszörösen üldözött nagypolgár textilgyárost, Litván Józsefet. (Lásd a bibliográfiá ban a visszaemlékezést!). Minderről a pusztai emberek semmit sem tudtak, tudhattak ért és főleg meddig kellene vigyázni az idegen család értékeire. Nagyanyám semmit nem vállalt. Majd anyám vette át a mese fonalát, hogy mennyire nem értették, miért kapálják a kisbérlő úr répatábláját jól öltözött, városi zsidó lányok – hoszszúszárú bőrcipőben – 1944 tavaszán. Anyámék nem tudták, csak sejthették, hogy a már a gettóban élő lányok büntetésből kapálhattak, amihez persze ők nem értettek. Nem ez volt a

szakmájuk, többnyire érettségizett, polgári élethez szokott és arra készülő fiatalok voltak. A sors furcsa iróniája, hogy kapálás közben persze magyar népdalokat énekeltek, lassút, szomorút A lányokat szintén deportálták, alig-alig tértek vissza közülük Anyai nagyanyámtól hallottam elsőként, hogy nem vásárol többet annál a „piszkos jordánnál”. Na, ezt végképp nem értettem Anyámék szolgáltak magyarázatul, mely szerint a kisvárosi zsidó kereskedő adott ipari terméket hitelre is a pusztai asszonyoknak a még zöld termésre. Így történt, talán nem isegyszeri alkalommal, hogy az ősszel érő kukoricatermés többségét a házaló kereskedő, vagy annak megbízottja gyűjtötte be nagyanyáméknál is. A következő évben azután kezdődött minden elölről A jordán és a zsidó szinonima-párt ekkor, kisiskolás koromban hallottam elsőként Ámultam, tanultam Apai nagyanyám (ő élt velünk, ezért az ő történeteit

gyakrabban hallhattam) többször felemlegette Halmos uraságot, aki az adott pusztát bérelte a hercegtől több éven át. Nagyanyám szerint az öreg uraság (a veje volt a fiatal bérlő) beszédes, barátkozó személyiség volt. Többször elemezte nagyanyámnak az 1919-es kommün bukásának okait, melyben szerinte a magyar főurak a főpapokkal fogtak össze a proletárdiktatúra ellen. Mai politológiai tudásommal liberális gondolkodónak nevezném Halmos2 urat, akinek bérletfordulatkor el kellett hagyni a pusztát, a szerény kastélyt is, mert hogy 1938 után zsidó már nem lehetett bérlő sem. Anyám, talán apai nagyanyám modelljét is követve, úri rendet tartott, tartatott a pusztai lakásban is. Ennek nemcsak a gyakori takarítás, hanem annak szigorú megkövetelése is feltétele volt. A legalább évszakonként szervezett nagytakarítás a többszobás lakásban nem mindig volt kedvemre, de a választhatsz feladatot már vonzóbb teendőket teremtett. Egyik

ilyen feladat során, amikor a konyhaszekrényt bélelő selyempapírokat is meg kellett fordítani, újra nem volt se pénz, se kereskedelmi választék – az ötvenes évek elején jártunk – gondosan megforgattam a szép selyempapírokat, s természetesen hangosan fel is olvastam: Pfeiffer Benő és Spitzer Jenő divatkereskedése. Idegenül hangzottak a nevek, nem ismerhettem őket, nem pusztaik voltak. Tedd szépen vissza –, mondta anyám, apád kalapja volt benne, kisvárosi kereskedők. Újabb gondolkodni való egy kisgyereknek, miért vitték el őket és miért nem jöttek, jöhettek vissza?! Még lettek volna 2 Lásd e családról részletesebben: Takács Istvánné Vancsa Mária c. munkáját A dombóvári zsidóság története Dombóvár, Városvédő és Városszépítő Egyesület, 2007 416 p 9 kérdéseim, de igyekezni kellett a nagytakarítással, mert tavasszal még hamar esteledett, lámpánál nehezebb volt pakolni, meg jöttek haza az állatok (disznók,

tehenek), etetni, itatni kellett. Eközben a különben sem történész-kutató anyám nem ért rá nekem szemináriumot tartani Gyűltek a csak részben megválaszolt kérdéseim, szocializálódtam. Középiskolás koromra a család is a kisvárosba költözött. A felső szomszéd Theiss Leo bácsiék – svábok voltak Laktunk együtt a pusztán is Teljes(!) vagyonelkobzásra ítélte őket a népi demokratikus hatalom a hitleri birodalommal való együttműködésért Leo bácsi ács volt, szépen dolgozott mindennel, ami fából készült. Apám megsüvegelte, azt mondta, a politikai múltért megszenvedtek, most csak a munkája számít, az meg hibátlan. Az alsó szomszédunk, Kertész bácsi – zsidó volt. Csak Kertész zsidóként emlegette nagyanyám, kezdetben a zsidót keresztnévnek véltem Lassan fogtam feli, velem is beszélgetett a boltos bácsi, mikor kiderült, hogy jó tanuló vagyok, és hogy történelem szakra készülök. Egyszer azt mondta Kertész úr

(apám így szólította), ne csak a leckét tanuljam meg, hanem azt is, ami mögötte van. Újabb szép teendő, tizenévesen értettem is, nem is Kertész úr felesége is ott maradt – a hajókirándulást választotta – Auschwitzban. Két lánya közül egyik se jött vissza Magyarországra; egyikük Amerikába, másikuk Palesztinába vándorolt, s alapított családot. Kertész úr új házasságot kötött, saját gyermekük már nem született. A feleség fia, unokája Budapesten élt, ünnepeken látogatóba jöttek a kisvárosba. Nem nagyon barátkoztak az utcabeliekkel. Kertész úr nyugdíjig dolgozott valamikori saját boltjában, amit persze szintén államosítottak. A lakás egy részét visszakapták, ebben laktak Kertész úr mindkét lányát meglátogatta nyugdíjasként, ámulattal hallgattam úti beszámolóját. Apám őt is megsüvegelte, nem tehet róla, hova született, a sorsát ő sem választotta – mondta bölcsen. Nagyon megjegyeztem Középiskolába,

humán tagozatos tanítóképzőbe (azaz annak jogutódjába) a már idézett kisvárosban jártam, még csupa lányosztályba. Jó barátságban voltam Kohn Borival és Mayer Líviával is. Kohnék zsidó, Liviáék családja sváb volt. A KISZ iskolai vezetésében már voltak az alattunk járó vegyes osztályból fiúk is, Visegrádi Laci épp úgy jó társ volt, mint Bein Gyurka Nem származás szerint mértük egymást, hanem a jó tanuló, társadalmilag is aktív csapat tagjának lenni, ez volt a mérce a Kádár-korszak hatvanas éveiben. Ezt tanultuk, láttuk, hallottuk otthon, és erre figyeltünk az iskolában is. Egyetemi tanulmányaim során a Dél-Alföld egyik nagyvárosában már különös módon külön szerveződtek az egyetemi ifjúsági szervezet elit KISZ vezetői és külön a kollégista diákvezetők.3 Talán ösztönösen, talán a 3 Lásd részletesebben: Micheller Magdolna: Metszetek a 20. századi magyar tehetséggondozás történetéből Népi

kollégiumok, népi kollégisták [6] A „fényes szelek” és a „nagy generáció” nemzedékének együttműködése. TSF Gazdasági Főiskolai Kar, Békéscsaba, 2006., 210–225o 10 tanáraink által tudatosan is szervezett módon, az egyetemi KISZ vezetők többnyire értelmiségi származású, gyakran zsidó kommunista családból érkeztek. A kollégista diákvezetők a hatvanas években pedig többnyire pa rasztszármazású, elsőgenerációs értelmiséginek készülő ifjak voltak, vol A nyelvszakosok (főleg az angol, francia, részben német szakokon) ma kétkezi dolgozók gyermekeinek többsége az orosz nyelv mellé választotta a magyar nyelvet, irodalmat, s az önálló történelem szakot. Már megélni is különös folyamat volt. A nyelvszakosok olvasott, kulturálisan is képzett fiatalok voltak, fiúk, lányok egyaránt. Magam részben csodáltam, részben irigyeltem őket. Főleg a tudást, a kapcsolatot szerettem volna én is magam nak. Tanáraink

között számos Budapestről kiszorult vagy kiszorított jól képzett, igényes zsidó tanár volt. Két típusát tudom leírni Az A típus több nyire kispolgári zsidó családban született, tanult, diplomás lett. 1945 után a szovjet típusú diktatúra meghatározó személyisége, az állami és pártve zetés adott vezető tanára volt 1956-ig, majd 1957 után is, többnyire nyug díjazásig. Ilyen tanáraim főleg a történelem tanszékeken voltak Ők voltak azok, akik lassan, nehezen, de azért elfogadták, esetenként még támogatták munkás származásút azért előnyben részesítették. Magam ezt különösen így éltem meg. A B típusú zsidó származású tanáraink maguk is értelmisé san segítették a tehetségesnek vélt tanítványaikat. Magam e körből Szőke Szőke tanár úrról számos szép, szomorú legenda keringett, a Szovjetunióban elveszített szülőkről, a híres pszichológus nevelőanyáról, ki tudja, igazak voltak-e. Szőke tanár úr,

kihez nemcsak irodalompszicho lógiai szemináriumra jártam, a szakdolgozatomat is hozzá írtam, s ő volt a tanár párttagajánlóm is. Ma is hallom szavait, amit némi „felhördülés” követett a már idézett egyetem bölcsészkarának taggyűlésén. Azt mondta, MM fehér holló, még sok konfliktusa lesz az életben, mert nem tiszteli a pozíciót, a rangot, csak a tudást! Ezt negyven éve mondta a Tanár Úr, saj nos nagyon igaza lett. Magam mégis azt írhatom, irodalompszichológiát tőle tanultam igazán, ma is élek belőle. Köszönöm, tanár úr! A diáktársak közül két fiút kell megemlítenem. F Gyurit, szefárd, kom munista, értelmiségi családból jött. Szülei is tanárok voltak, egy városból költöztek a nagyvárosba. F Gyuri már a háború után született Édesapja alsó balkarján, nyáron látni lehetett a munkatáborban beleégetett sorszámot. Borzongató volt látni F Gyuri parasztlányt vett feleségül, két 4 Elhunyt Szőke György

irodalomtudós. Népszabadság, 2008 február 11, 15 o (disznók, tehenek), etetni, itatni kellett. Eközben a különben sem törté nész-kutató anyám nem ért rá nekem szemináriumot tartani. Gyűltek a csak részben megválaszolt kérdéseim, szocializálódtam. Középiskolás koromra a család is a kisvárosba költözött. A felső szom jes(!) vagyonelkobzásra ítélte őket a népi demokratikus hatalom a hitleri bi rodalommal való együttműködésért. Leo bácsi ács volt, szépen dolgozott mindennel, ami fából készült. Apám megsüvegelte, azt mondta, a politikai alsó szomszédunk, Kertész bácsi – zsidó volt. Csak Kertész zsidóként em legette nagyanyám, kezdetben a zsidót keresztnévnek véltem. Lassan fog tam feli, velem is beszélgetett a boltos bácsi, mikor kiderült, hogy jó tanuló úr (apám így szólította), ne csak a leckét tanuljam meg, hanem azt is, ami mögötte van. Újabb szép teendő, tizenévesen értettem is, nem is Kertész úr

felesége is ott maradt – a hajókirándulást választotta – Auschwitzban. Két kötött, saját gyermekük már nem született. A feleség fia, unokája Budapesten élt, ünnepeken látogatóba jöttek a kisvárosba. Nem nagyon barátkoztak az úti beszámolóját. Apám őt is megsüvegelte, nem tehet róla, hova született, a sorsát ő sem választotta – mondta bölcsen. Nagyon megjegyeztem Középiskolába, humán tagozatos tanítóképzőbe (azaz annak jogutódjába) a már idézett kisvárosban jártam, még csupa lányosztályba. Jó barátságban voltam Kohn Borival és Mayer Líviával is. Kohnék zsidó, Liviáék családja sváb volt. A KISZ iskolai vezetésében már voltak az alattunk járó vegyes osz tályból fiúk is, Visegrádi Laci épp úgy jó társ volt, mint Bein Gyurka. Nem származás szerint mértük egymást, hanem a jó tanuló, társadalmilag is aktív tanultuk, láttuk, hallottuk otthon, és erre figyeltünk az iskolában is. Egyetemi

tanulmányaim során a Dél-Alföld egyik nagyvárosában már különös módon külön szerveződtek az egyetemi ifjúsági szervezet elit KISZ vezetői és külön a kollégista diákvezetők. dozás történetéből. Népi kollégiumok, népi kollégisták [6] A „fényes szelek” és a „nagy generáció” nemzedékének együttműködése. TSF Gazdasági Főiskolai Kar, Békéscsaba, tanáraink által tudatosan is szervezett módon, az egyetemi KISZ vezetők többnyire értelmiségi származású, gyakran zsidó kommunista családból érkeztek. A kollégista diákvezetők a hatvanas években pedig többnyire parasztszármazású, elsőgenerációs értelmiséginek készülő ifjak voltak, voltunk A nyelvszakosok (főleg az angol, francia, részben német szakokon) magyar nyelv és irodalommal vagy történelemmel párosítva tanultak. Míg a kétkezi dolgozók gyermekeinek többsége az orosz nyelv mellé választotta a magyar nyelvet, irodalmat, s az önálló történelem

szakot. Már megélni is különös folyamat volt. A nyelvszakosok olvasott, kulturálisan is képzett fiatalok voltak, fiúk, lányok egyaránt. Magam részben csodáltam, részben irigyeltem őket. Főleg a tudást, a kapcsolatot szerettem volna én is magamnak Tanáraink között számos Budapestről kiszorult vagy kiszorított jól képzett, igényes zsidó tanár volt. Két típusát tudom leírni Az A típus többnyire kispolgári zsidó családban született, tanult, diplomás lett 1945 után a szovjet típusú diktatúra meghatározó személyisége, az állami és pártvezetés adott vezető tanára volt 1956-ig, majd 1957 után is, többnyire nyugdíjazásig. Ilyen tanáraim főleg a történelem tanszékeken voltak Ők voltak azok, akik lassan, nehezen, de azért elfogadták, esetenként még támogatták is a munkás-parasztszármazású tanítványaikat. Hozzá kell tenni, hogy a munkás származásút azért előnyben részesítették. Magam ezt különösen így éltem

meg. A B típusú zsidó származású tanáraink maguk is értelmiségi családba születtek Igényesek, túlzottan is érzékenyek voltak, s tudatosan segítették a tehetségesnek vélt tanítványaikat Magam e körből Szőke György tanár úrnak tartozom a legtöbb hálával. Sajnos már nem mondhatom meg neki4 Szőke tanár úrról számos szép, szomorú legenda keringett, a Szovjetunióban elveszített szülőkről, a híres pszichológus nevelőanyáról, ki tudja, igazak voltak-e. Szőke tanár úr, kihez nemcsak irodalompszichológiai szemináriumra jártam, a szakdolgozatomat is hozzá írtam, s ő volt a tanár párttagajánlóm is. Ma is hallom szavait, amit némi „felhördülés” követett a már idézett egyetem bölcsészkarának taggyűlésén. Azt mondta, MM fehér holló, még sok konfliktusa lesz az életben, mert nem tiszteli a pozíciót, a rangot, csak a tudást! Ezt negyven éve mondta a Tanár Úr, sajnos nagyon igaza lett. Magam mégis azt írhatom,

irodalompszichológiát tőle tanultam igazán, ma is élek belőle. Köszönöm, tanár úr! A diáktársak közül két fiút kell megemlítenem. F Gyurit, szefárd, kommunista, értelmiségi családból jött Szülei is tanárok voltak, egy kisebb városból költöztek a nagyvárosba. F Gyuri már a háború után született Édesapja alsó balkarján, nyáron látni lehetett a munkatáborban beleégetett sorszámot. Borzongató volt látni F Gyuri parasztlányt vett feleségül, két 4 Elhunyt Szőke György irodalomtudós. Népszabadság, 2008 február 11, 15 o 11 szép kislányuk született. Távolból respektáltuk egymást, jó barátok sose lettünk, pedig dolgoztunk egy tanszéken is. Egyszer csodálkozva reagált, hogy zsidókérdéseket kutatok. H. Bandi tipikus askenázi családból származott Ugyancsak bolsevikok voltak a felmenői is Édesanyját, feleségét, gyermekeit is jól ismertem H. Bandival szinte jó barátok lettünk, miután a tanáraink

„ellenséggé” tettek bennünket. Fiatalon, önkezével vetett végett életének Nem tudtam elmenni a temetésére, annyira megviselt rettenetes döntése Hűtlen pénzkezeléssel vádolták, néhány százezer forinttal valóban nem tudott elszámolni. Három gyermek maradt utána Egyik fia híres orvos lett Nemrég olvastam róla. Békéscsabára a rendszerváltás után kerültem. 2002-ben pályáztam és nyertem ösztöndíjat Izraelbe, a Yad Vasem Intézetbe. Ez a munkám már tudatos volt. Meg akartam érteni a gyermekkorom óta velem lévő, bennem élő kérdéseket. Talán sikerült E kísérlet egyik eredménye e kismonográfia5 A társszerzőt – az Izraelbe induló repülőgépre várva – Ferihegyen ismertem meg. Serédi Anikóval munkatársak voltunk az általam 2004-ben létrehozott zsidókutató-csoportban Az alábbiakban következő kötet közös munka volt. Szívvel és értelemmel írtuk, abban bízva, nem hiába A jelenlegi második kiadás, javított

átdolgozott változat. Természetesen felhasználtam benne M. Serédi Anikó fejezeteit is E helyütt illesse köszönet együttműködését A javításban két híres zsidó személyiség (Hirsch Gábor és Gergely Ágnes6) véleményét is felhasználtam, utóbbit eredeti változatban közre is adjuk. Hirsch Gábor könyve7 ugyancsak gazdagította ismereteinket Szép, szomorú munka. Az átdolgozás természetesen vonatkozik a szakirodalomra, főleg bővítésre, valamint a Campuson készült szakdolgozatok bibliográfiájára is. Magam, mint szerző úgy vélem, érdemes egy javított, bővített változatot közreadni, melyhez a 200 éves évforduló (1815–2015) külön apropót kínált. A jelenről is szól Szegediné Kozák Mária8 ismételten közreadott beszéde. Talán így az igen elegáns békéscsabai Jankay-kávéház vendégei kö5 6 7 8 Micheller Magdolna – M. Serédi Anikó: A békéscsabai zsidóság története, TSF Gazdasági Főiskolai Kar, Békéscsaba,

2008 (99 old függelékkel és fotókkal) Gergely Ágnes személyes hangú levelét kéziratban lásd a függelékben. Gergely Ágnes (apja Guttmann György) költő, író, műfordító. Eredeti végzettsége magyar-angol szakos tanár Legutóbbi kisregényében a zsidó – nem-zsidó antinómiát mutatja be Hirsch Gábor: Békéscsaba – Auschnitz – Birkenau retúr, Tevan Alapítvány, Budapest, 2013. Szegediné Kozák Mária: Deutsch-Jankay Tibor rézkarcai. Első megjelenés: Perspective – Kitekintés. Arad-Békéscsaba-Banská Bystrica, 2008, 127–128 old Felelős szerkesztő: Micheller Magdolna 12 és a finom Jankay-kávét. Ez is a múlt megbecsült ismerete lehet(ne) iskolaigazgató (Szentgyörgyi Albert Szakközépiskola (Békéscsaba) érdeklődéssel, szakmai alázattal vállalkozott a szerző feltett kérdéseire, mini interjú készítésére. Az interjúban szereplő tanár kollégák munkájáról, személyes élményei alapján e sorok írója is csak

elismeréssel írhat. Nemcsak egy emléktáblát (lásd a mellékletben közölt fotók között!) érdemelne az utókortól, Békéscsaba városától. Utóbbi egyébként a felújított Ibsen Ház falán látható. szép kislányuk született. Távolból respektáltuk egymást, jó barátok sose hogy zsidókérdéseket kutatok. H. Bandi tipikus askenázi családból származott Ugyancsak bolsevi kok voltak a felmenői is. Édesanyját, feleségét, gyermekeit is jól ismertem H. Bandival szinte jó barátok lettünk, miután a tanáraink „ellenséggé” tam elmenni a temetésére, annyira megviselt rettenetes döntése. Hűtlen pénzkezeléssel vádolták, néhány százezer forinttal valóban nem tudott elszámolni. Három gyermek maradt utána Egyik fia híres orvos lett Nemrég olvastam róla. zül is lesz, aki összekapcsolja Deutsch-Jankay Tibor rézkarcait, Amerikában készült, s jelenleg a Munkácsy Mihály Múzeumban kiállított szobrait és a finom Jankay-kávét.

Ez is a múlt megbecsült ismerete lehet(ne) Tálas Csaba iskolaigazgató (Szentgyörgyi Albert Szakközépiskola (Békéscsaba) érdeklődéssel, szakmai alázattal vállalkozott a szerző feltett kérdéseire, mini interjú készítésére. Az interjúban szereplő tanár kollégák munkájáról, személyes élményei alapján e sorok írója is csak elismeréssel írhat. Nemcsak egy emléktáblát (lásd a mellékletben közölt fotók között!) érdemelne az utókortól, Békéscsaba városától. Utóbbi egyébként a felújított Ibsen Ház falán látható. tudatos volt. Meg akartam érteni a gyermekkorom óta velem lévő, bennem élő kérdéseket. Talán sikerült E kísérlet egyik eredménye e kismonográfia A társszerzőt – az Izraelbe induló repülőgépre várva – Ferihegyen ismer tem meg. Serédi Anikóval munkatársak voltunk az általam 2004-ben lét rehozott zsidókutató-csoportban. Az alábbiakban következő kötet közös felhasználtam benne M. Serédi

Anikó fejezeteit is E helyütt illesse köszö net együttműködését. A javításban két híres zsidó személyiség ( ) véleményét is felhasználtam, utóbbit eredeti változatban közre is Az átdolgozás természetesen vonatkozik a szakirodalomra, főleg bőví tésre, valamint a Campuson készült szakdolgozatok bibliográfiájára is. Magam, mint szerző úgy vélem, érdemes egy javított, bővített változa tot közreadni, melyhez a 200 éves évforduló (1815–2015) külön apropót A jelenről is szól 5 6 8 Micheller Magdolna – M. Serédi Anikó: A békéscsabai zsidóság története, TSF Gazda sági Főiskolai Kar, Békéscsaba, 2008. (99 old függelékkel és fotókkal) Gergely Ágnes személyes hangú levelét kéziratban lásd a függelékben. Gergely Ágnes (apja Guttmann György) költő, író, műfordító. Eredeti végzettsége magyar-angol sza kos tanár. Legutóbbi kisregényében a zsidó – nem-zsidó antinómiát mutatja be Szegediné Kozák

Mária: Deutsch-Jankay Tibor rézkarcai. Első megjelenés: Perspective – Kitekintés. Arad-Békéscsaba-Banská Bystrica, 2008, 127–128 old Felelős szerkesztő: 13 Csaba római katolikus egyházközségét a régi oklevelek 1332-ben emlí tik először, amikor Pál nevű plébánosa 6 garast fizetett pápai tized fejében. 1552-ben kőegyháza is volt, noha mindössze 100 lélek lakott benne. Az Anjouk alatt földesura a híres gerlai Ábrahámffy család lett. Bár a törökök nagy pusztítást okoztak, mégis a csabai település fennmaradt, a feljegyzé kezdtek lassan visszatérni lakói. báró, a törö kök kiűzését követően, Békés Megye elnéptelenedett vidékét, új birtokait a hadsereg élelmezésére vonatkozó reformját. 1719-ben a császárhoz folya modott anyagi jutalmazásért, és megkapta Békés, Arad és Csongrád megye kincstári földjeit. Védelmet, szabad vallásgyakorlást, emberséges kedvez ményeket biztosított a távolról érkező

jobbágyságnak, Békéscsabát is ő te vissza, míg 13 család idegenből telepedett ide, s készített magának sárból nyomorúságos viskókat. 1777-ben készült el az Élővíz-csatorna, ami elő vasutat, és kiépült az Alföld-Fiume vasútpálya, mely lehetővé tette, hogy járt. A ’80-as, ’90-es években Csabán is agrárszocialista mozgalmak szer veződtek. Az első világháború után a győztes román hadsereg közel egy A második világháború idején történő bombázás súlyos károkat oko zott, több épület megrongálódott, többek között a vasútállomás is, a pol ember települt át Csehországból és Szlovákiából. 1950-ben Békéscsaba me 9 14 Kasza Sándor (szerk.): Magyarország kisrégiói: Közép-Békés Ceba Kiadó, 2000 51–56 o 1. Békéscsaba rövid története Csaba római katolikus egyházközségét a régi oklevelek 1332-ben említik először, amikor Pál nevű plébánosa 6 garast fizetett pápai tized fejében. 1552-ben

kőegyháza is volt, noha mindössze 100 lélek lakott benne. Az Anjouk alatt földesura a híres gerlai Ábrahámffy család lett. Bár a törökök nagy pusztítást okoztak, mégis a csabai település fennmaradt, a feljegyzések szerint még a török uralom idején is 29 ház állt itt. 1685 és 1695 között, a csatározások miatt teljesen elnéptelenedett a település, a vidék leginkább elvadult parlagra hasonlított, majd 1700 körül kezdtek lassan visszatérni lakói. Harruckern János György báró, a törökök kiűzését követően, Békés Megye elnéptelenedett vidékét, új birtokait benépesítette. Harruckernt III Károly császár kitüntette, mivel kidolgozta a hadsereg élelmezésére vonatkozó reformját. 1719-ben a császárhoz folyamodott anyagi jutalmazásért, és megkapta Békés, Arad és Csongrád megye kincstári földjeit. Védelmet, szabad vallásgyakorlást, emberséges kedvezményeket biztosított a távolról érkező jobbágyságnak,

Békéscsabát is ő telepítette újra Az 1717-ben megtartott összeíráskor még csak 22 család lakott Békéscsabán, akik közül 9 család volt olyan, amelyik mint régi csabai került vissza, míg 13 család idegenből telepedett ide, s készített magának sárból nyomorúságos viskókat. 1777-ben készült el az Élővíz-csatorna, ami elősegítette a mocsaras területek kiszárítását A település 1858-ban kapott vasutat, és kiépült az Alföld-Fiume vasútpálya, mely lehetővé tette, hogy meginduljon a tömeges betelepedés, ami más vallásúak növekedésével is járt. A ’80-as, ’90-es években Csabán is agrárszocialista mozgalmak szerveződtek Az első világháború után a győztes román hadsereg közel egy évig tartotta megszállás alatt Békéscsabát. A második világháború idején történő bombázás súlyos károkat okozott, több épület megrongálódott, többek között a vasútállomás is, a polgári lakosság is sokat szenvedett.

1946–48-ban körülbelül 7500 magyar ember települt át Csehországból és Szlovákiából. 1950-ben Békéscsaba megyeszékhely, 1991-ben megyei jogú város lett9 9 Kasza Sándor (szerk.): Magyarország kisrégiói: Közép-Békés Ceba Kiadó, 2000 51–56 o 15 a Kárpát-medencében, illetve Békéscsabán A 10. században élt egy spanyol zsidó tudós és államférfi, Chászdái ben Jichák Ibn Sáptat, aki a kazárokat az eltűnt zsidó törzsek egyikének tar totta. Tudomást szerzett olyan zsidókról, akik a magyarok (Hungrin) or szágában laktak. Valószínű, hogy a magyar törzsek a zsidó hitre tért kazár feltételezik, hogy az új hazába hoztak magukkal zsidókat, illetve zsidó hitű kazár elemeket. A az új hazában találtak bennszülött zsidókat, akik kereskedelemmel foglalkoztak. Több olyan feliratos emlék is előke rült, amely bizonyítja, hogy a római éltek zsidók. A magyar államalapítás idejétől kezdve egyre több zsidó

költözött a váro sokba, kialakultak a zsidó hitközségek (Buda, Esztergom, Sopron, Tata, Óbuda). A zsidókról megemlékező törvényt elsőként I Lászlótól ismerünk II. Orbán pápa kérésére, a 1092-es szabolcsi zsinat előírta, hogy zsidó férfi ak keresztény nőkkel házasságot nem köthetnek, s a már megkötött há a zsidók vasárnap munkát végezzenek. Tíz évvel később kimondták, hogy zsidók keresztény munkásokat nem foglalkoztathatnak. Ennek ellenére a zsidók jelentős szerepet játszottak az állam pénzügyeinek irányításában. II András az 1222-ben kelt Aranybullájában így rendelkezik erről: zsidók és dókra vonatkozó törvények be nem tartása miatt és a lateráni zsinat kö telezte a zsidókat, hogy ruházatukon feltűnő jellel különböztessék meg magukat a keresztény lakosságtól. Előírta, hogy keresztény személy zsidó tulajdonban levő házban nem lakhat, s zsidóktól élelmiszert nem vásárol a tatárjárás

után felmentést kért a tilalmak alól, mivel szüksége volt a zsidók kereskedelmi és pénzügyi segítéségre. 1475-ben Hunyadi Má tyás rendelete arról szólt, hogy minden jó keresztény törvényes kötelessége kerülni a zsidókkal való közeledést. Ebben az időben a zsidók ötször any nyi adót fizettek, mint később. A céhek is törekedtek a zsidó konkurencia kiszorítására. A 15–16 század folyamán számos melynek következtében a bevádolt zsidókat kínpadra, máglyára 16 2. A zsidók letelepedése a Kárpát-medencében, illetve Békéscsabán A 10. században élt egy spanyol zsidó tudós és államférfi, Chászdái ben Jichák Ibn Sáptat, aki a kazárokat az eltűnt zsidó törzsek egyikének tartotta. Tudomást szerzett olyan zsidókról, akik a magyarok (Hungrin) országában laktak Valószínű, hogy a magyar törzsek a zsidó hitre tért kazár kagánok uralma alatt éltek a 8–10. század során, és feltételezik, hogy az új hazába

hoztak magukkal zsidókat, illetve zsidó hitű kazár elemeket. A bevándorolt kazár zsidók az új hazában találtak bennszülött zsidókat, akik kereskedelemmel foglalkoztak. Több olyan feliratos emlék is előkerült, amely bizonyítja, hogy a római Pannonia provinciában éltek zsidók A magyar államalapítás idejétől kezdve egyre több zsidó költözött a városokba, kialakultak a zsidó hitközségek (Buda, Esztergom, Sopron, Tata, Óbuda). A zsidókról megemlékező törvényt elsőként I Lászlótól ismerünk II. Orbán pápa kérésére, a 1092-es szabolcsi zsinat előírta, hogy zsidó férfiak keresztény nőkkel házasságot nem köthetnek, s a már megkötött házasságok érvénytelenek Ezen kívül a zsinat még azt is megtiltotta, hogy a zsidók vasárnap munkát végezzenek. Tíz évvel később kimondták, hogy zsidók keresztény munkásokat nem foglalkoztathatnak. Ennek ellenére a zsidók jelentős szerepet játszottak az állam pénzügyeinek

irányításában. II András az 1222-ben kelt Aranybullájában így rendelkezik erről: zsidók és izmaeliták nem viselhettek nemesi rangot, és az állami pénzügyek intézésében sem vehettek részt. IX. Gergely pápa 1232-ben egyházi átokkal sújtotta az országot a zsidókra vonatkozó törvények be nem tartása miatt és a lateráni zsinat kötelezte a zsidókat, hogy ruházatukon feltűnő jellel különböztessék meg magukat a keresztény lakosságtól. Előírta, hogy keresztény személy zsidó tulajdonban levő házban nem lakhat, s zsidóktól élelmiszert nem vásárolhattak. A lakosság azonban mindezt nem tartotta be IV. Béla a tatárjárás után felmentést kért a tilalmak alól, mivel szüksége volt a zsidók kereskedelmi és pénzügyi segítéségre. 1475-ben Hunyadi Mátyás rendelete arról szólt, hogy minden jó keresztény törvényes kötelessége kerülni a zsidókkal való közeledést. Ebben az időben a zsidók ötször anynyi adót fizettek,

mint később A céhek is törekedtek a zsidó konkurencia kiszorítására. A 15–16 század folyamán számos vérvádat koholtak a zsidók ellen, melynek következtében a bevádolt zsidókat kínpadra, máglyára 17 hurcolták. Mindenfelé zsidó hajszák kezdődtek Az 1514-es Dózsa-féle parasztlázadás sem kímélte a vidéken lakó zsidók életét és vagyonát 1526-ban Sopron városa kiűzte a zsidókat, de pénzüket és ezüstjüket visszatartotta. A székesfehérvári országgyűlés törvényileg elrendelte a zsidók kiűzetését az országból, de ezt János király nem erősítette meg. 1647-ben III Ferdinánd azt mondta, hogy az ország jogainak nem részesei 12 évvel később I Lipót kiűzte őket a királyi városokból: iparral nem foglalkozhattak, kivéve kiskereskedést, pálinkafőzést, pénzügyleteket. 1787-ben már körülbelül 80.000 főre tehető a magyarországi zsidóság száma II. József 1781-ben kiadott türelmi rendelete tette lehetővé a

szabad királyi városokba történő beköltözést, az iskoláztatást, az iparűzést, a föld birtoklását. A városok többnyire német lakossága, féltvén keresetét a zsidó versenytől, legtöbbször megtagadta a letelepedési engedélyt, és csak az 1840-ik évi XXIX. törvénycikk engedélyezte (a bányavárosok kivételével) a városokban való letelepedést. 1840-ig a Békés vármegye területének 4/5-ét kitevő gyulai uradalom birtokosai ellenezték a zsidók betelepedését. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy a polgárok tartottak a zsidó versenytől, azonban az egyházfők és a földesurak a legtöbb esetben szívesen megtűrték a letelepedni vágyó zsidókat, hiszen fizettek is a letelepedési engedélyért, és a birtokok terményeit sikeresen tudták értékesíteni. Békés vármegyébe a felvidéki Árva, Nyitra, Trencsén, Túroc, Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Fejér, valamint a szomszédos Arad és Bihar vármegyékből települtek be zsidók.

Békéscsabán 1821-ben biztosan laktak zsidók, hiszen a neológ zsidó temetőben található egyik legrégebbi sírkő felirata szerint Singer Jakab 1821-ben halt meg. 1825-ben Békéscsabán öt zsidó lakott, akik zsák- és ponyvavászon értékesítéssel foglalkoztak. Révész Fülöp Az izraelita hitközség története című munkájában felsorolja a legrégebben letelepedett zsidó lakosokat, akik a következők: Kohn Lőrinc (fia József 1813-ban), Tevan Ábrahám (fia József 1816 körül született Békéscsabán), Leitesdorfer Ábrahám, Lamberger József, Schwarz Dávid és Mózes, Dembitsch Juda, Friedenstein Ezekiel, Grüner Fülöp, Reisz Dávid, Freund Ábrahám. E családok jó része tovább vándorolt, jelentős volt a migráció. Minderre abból következhetünk, hogy az 1830/31. évi megyei összeírásban előforduló 14 családból csak 3-at találunk meg az 1837 és 1838 évi anyakönyvben Az 1837-es és az 1838. évi izraelita anyakönyvből újabb

családok beköltözésére találtunk adatokat (Breics, Bugler, Fáy, Freud, Izzig, Jakab, Kohn, Kurtag, Leidersdore, Löwi, Maxim, Reisz, Schillinger, Stern, Tevan, Vecsi, Weisz, Wertheim).10 Az Encyclopedia Judaica szerint a Magyarországra bevándorló zsidók főleg Morvaországból és Lengyelországból érkeztek. A 10 Lásd részletesebben: Jankovich B. Dénes és Erdmann Gyula (szerk) Békéscsaba története I kötet A kezdetektől 1848-ig (1991) 18 megtelepedett zsidók számaránya Békés megyében csak az 1820-as, 30-as években szaporodott. 1829-30-ban 14 család, 55 fő zsidó élt Csabán 1840–1855 körül a következő családok vándoroltak be: Oppenheimer Izrael, a Lévi és több Lővi család, a Kurtag, Reisz család, a Gruberek, Hoffman Mózes, Biener Bernát, család, Kugel Ede, Rasofszki Már és Schwarcz család, Fay Mór, gat-Magyarország északi részéről Trencsén, Árva, Liptó és Nyitra megyék ből számosan jöttek le Csabára. Hitközséggé

már a 30-as évek elején tö mörülhettek, melyet bizonyít egy olyan nyugta, melyet az aradi sóhivatal állított ki a csabai kerülethez tartozó Juda Dembitsek számára. Ebben a nevezett hivatal elismeri, hogy a türelmi adót befizették az 1832-33. évre Az 1840-es éveket követő szabadabb időkben jobb sorsa lett az ország zsidóságának. Szabadon költözhettek egyik helyről a másikra 1842-ben megszűntették a magyar zsidóság legsérelmesebb kötelezettségeit: a türel mi adó fizetését, a zsidó eskü letételét. A teljes egyenjogúsítást 1849-ben mondták ki, a zsidóságnak az osztrákokkal szembeni harcokban tanúsított hazafias magatartásáért. A zsidók asszimilálódása felgyorsult, különösen az 1867-ben hozott emancipációs törvény meghozatala után, mely feljogo sította őket minden polgári és politikai jog gyakorlására. Így vált lehetővé, hogy a 19. század második felében a kereskedelemhez értő zsidóság elfog lalja a

pénzügylet és a gyáripar túlnyomó részében az irányító posztokat. Ettől az időszaktól váltotta fel a héber, zsidó, „Mózes hitű” elnevezéseket fogalom használata. A csabai hitközség tagjai is rohamosan szaporodtak ettől az időtől fogva. a hitközség intézményei. 1847-ben már létezik hitközség, elöljárójuk már Függelék [1] Békéscsabai izraelita lakosok összeírása 1852-ből. In: A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból Válogatta és sajtó alá rendezte K. Cseh Edit Gyula, 2002 Szerkesztette Erdmann Gyu hurcolták. Mindenfelé zsidó hajszák kezdődtek Az 1514-es Dózsa-féle pa rasztlázadás sem kímélte a vidéken lakó zsidók életét és vagyonát. 1526-ban Sopron városa kiűzte a zsidókat, de pénzüket és ezüstjüket visszatartotta. A székesfehérvári országgyűlés törvényileg elrendelte a zsidók kiűzetését az országból, de ezt János

király nem erősítette meg. 1647-ben III Ferdi nánd azt mondta, hogy az ország jogainak nem részesei. 12 évvel később I Lipót kiűzte őket a királyi városokból: iparral nem foglalkozhattak, kivé ve kiskereskedést, pálinkafőzést, pénzügyleteket. 1787-ben már körülbelül 80.000 főre tehető a magyarországi zsidóság száma tette lehetővé a szabad királyi városokba történő beköltözést, az iskoláztatást, az iparűzést, a föld birtoklását. A városok többnyire német lakossága, féltvén keresetét a zsi dó versenytől, legtöbbször megtagadta a letelepedési engedélyt, és csak az 1840-ik évi XXIX. törvénycikk engedélyezte (a bányavárosok kivételével) a városokban való letelepedést. 1840-ig a Békés vármegye területének 4/5-ét kitevő gyulai uradalom birtokosai ellenezték a zsidók betelepedését. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy a polgárok tartottak a zsidó versenytől, azonban az egyházfők és a földesurak a

legtöbb esetben szívesen megtűrték a letelepedni vágyó zsi dókat, hiszen fizettek is a letelepedési engedélyért, és a birtokok terményeit sikeresen tudták értékesíteni. Békés vármegyébe a felvidéki Árva, Nyitra, Arad és Bihar vármegyékből települtek be zsidók. Békéscsabán 1821-ben biztosan laktak zsidók, hiszen a neológ zsi dó temetőben található egyik legrégebbi sírkő felirata szerint Singer Jakab 1821-ben halt meg. 1825-ben Békéscsabán öt zsidó lakott, akik zsák- és ponyvavászon értékesítéssel foglalkoztak. Révész Fülöp Az izraelita hit község története című munkájában felsorolja a legrégebben letelepedett zsidó lakosokat, akik a következők: Kohn Lőrinc (fia József 1813-ban), (fia József 1816 körül született Békéscsabán), Leitesdorfer Ábrahám, Lamberger József, és Mózes, Dembitsch Juda, megtelepedett zsidók számaránya Békés megyében csak az 1820-as, 30-as években szaporodott. 1829-30-ban 14

család, 55 fő zsidó élt Csabán 1840–1855 körül a következő családok vándoroltak be: Oppenheimer Izrael, a Lévi és több Lővi család, a Kurtag, Reisz család, a Gruberek, Hoffman Mózes, Biener Bernát, Bleier család, Kugel Ede, Rasofszki Márkusz, több Weisz és Schwarcz család, Fay Mór, Wertheim Jakab. Nyugat-Magyarország északi részéről Trencsén, Árva, Liptó és Nyitra megyékből számosan jöttek le Csabára Hitközséggé már a 30-as évek elején tömörülhettek, melyet bizonyít egy olyan nyugta, melyet az aradi sóhivatal állított ki a csabai kerülethez tartozó Juda Dembitsek számára. Ebben a nevezett hivatal elismeri, hogy a türelmi adót befizették az 1832-33. évre Az 1840-es éveket követő szabadabb időkben jobb sorsa lett az ország zsidóságának. Szabadon költözhettek egyik helyről a másikra 1842-ben megszűntették a magyar zsidóság legsérelmesebb kötelezettségeit: a türelmi adó fizetését, a zsidó eskü

letételét. A teljes egyenjogúsítást 1849-ben mondták ki, a zsidóságnak az osztrákokkal szembeni harcokban tanúsított hazafias magatartásáért. A zsidók asszimilálódása felgyorsult, különösen az 1867-ben hozott emancipációs törvény meghozatala után, mely feljogosította őket minden polgári és politikai jog gyakorlására. Így vált lehetővé, hogy a 19. század második felében a kereskedelemhez értő zsidóság elfoglalja a pénzügylet és a gyáripar túlnyomó részében az irányító posztokat Ettől az időszaktól váltotta fel a héber, zsidó, „Mózes hitű” elnevezéseket a hivatalos nyelvben az izraelita fogalom használata. A csabai hitközség tagjai is rohamosan szaporodtak ettől az időtől fogva.11 Kezdtek kialakulni a hitközség intézményei. 1847-ben már létezik hitközség, elöljárójuk már hivatalos igazolást ad ki, pecsétjük is van. E családok jó része tovább vándorolt, jelentős volt a migráció. Minderre

abból következhetünk, hogy az 1830/31. évi megyei összeírásban előfordu ló 14 családból csak 3-at találunk meg az 1837. és 1838 évi anyakönyvben Az 1837-es és az 1838. évi izraelita anyakönyvből újabb családok beköltö zésére találtunk adatokat (Breics, Bugler, Fáy, Freud, Izzig, Jakab, Kohn, Kurtag, Leidersdore, Löwi, Maxim, Reisz, Schillinger, Stern, Tevan, Vecsi, bevándorló zsidók főleg Morvaországból és Lengyelországból érkeztek. A Lásd részletesebben: Jankovich B. Dénes és Erdmann Gyula (szerk) Békéscsaba törté nete I. kötet A kezdetektől 1848-ig (1991) 11 Függelék [1] Békéscsabai izraelita lakosok összeírása 1852-ből. In: A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból Válogatta és sajtó alá rendezte K. Cseh Edit Gyula, 2002 Szerkesztette Erdmann Gyula 74–77o 19 lút Lény, aki magát a Tórában így hívja: Én Vagyok, aki Vagyok (Ehje

Örökkévaló kapcsolata áll. Az egyetlen Istenbe vetett hitet már Ábrahám (héberül: sokaság atyja), Noé egyik fiának, Sémnek az utódja is magáévá tette, amikor elfordult a bálványimádó kultusztól, és Istentől elhívást és férfi utódaira. A Biblia Ábrahámot nevezi az „első hébernek” tomba bevándorló népcsoportok (horriták, apiruk vagy abiruk) között Izraelre változtatta, egész családjával és vagyonával Egyiptomban, Gósen földjén telepedett le. A beáramlott sémi törzseket az egyiptomiak később rabszolgákká tették. Ezekben a nehéz időkben bár a fáraó fiaként nevelkedett, de Lévi leszármazottja volt. Hóreb hegyé nek közelében jelent meg neki Isten egy égő csipkebokor közepéből, és így szólt hozzá: ,,Én vag yok a te atyádnak Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene.” Mózes, Isten segítségével kihozta a zsidó népet Egyiptomból, a szolga ság házából. Ezután következett a 40 évi

pusztai vándorlás, melynek során Mózes a Sínai hegyen átvette Istentől a Tízparancsolatot (héberül: Aszeret hadibrot). Ezekre az időkre emlékezve, a zsidók minden évben megün neplik a következő ünnepeket: Pészah, a kivonulás ünnepe; a Sávuot, a vonatkozik, melyet hétről hétre ünnepeltek meg. Ennek a pihenőnapnak ma is nagy jelentősége van, hiszen a vallásos zsidók a szombatra egész Szent Biblia (Károlyi Gáspár fordítása). Magyar Bibliatársulat Budapest, 1999 Mózes Zsidó Lexikon, 431. o Mózes L könyve 12, 13. Lásd a már idézett Szent Bibliában Mózes II. könyve 3, 6 Lásd a már idézett Szent Bibliában 20 3. A békéscsabai zsidóság vallása és hitközségei A zsidóság vallását judaizmusnak is nevezik, melynek alapja az egyetlen Istenbe vetett hit, és amelyben Isten csupán szellem, az Abszolút Lény, aki magát a Tórában így hívja: Én Vagyok, aki Vagyok (Ehje áser, Ehje).12 „Maga Isten az igazságosság,

könyörület és szentség Istene a morális tökéletesség eszméje.”13 A judaizmus középpontjában a kiválasztott nép és az Örökkévaló kapcsolata áll. Az egyetlen Istenbe vetett hitet már Ábrahám (héberül: sokaság atyja), Noé egyik fiának, Sémnek az utódja is magáévá tette, amikor elfordult a bálványimádó kultusztól, és Istentől elhívást és ígéretet kapott. A szövetséget, mely létrejött Isten és Ábrahám között, a körülmetélkedés pecsételte meg. Ez mind a mai napig érvényes Ábrahám férfi utódaira. A Biblia Ábrahámot nevezi az „első hébernek”14 Régészeti leletek is bizonyítják, hogy Kr. e II évezredben az Egyiptomba bevándorló népcsoportok (horriták, apiruk vagy abiruk) között voltak a héberek is. Ábrahám leszármazottja Jákob, akinek a nevét Isten Izraelre változtatta, egész családjával és vagyonával Egyiptomban, Gósen földjén telepedett le. A beáramlott sémi törzseket az egyiptomiak

később rabszolgákká tették. Ezekben a nehéz időkben hívta el Isten Mózest, aki bár a fáraó fiaként nevelkedett, de Lévi leszármazottja volt. Hóreb hegyének közelében jelent meg neki Isten egy égő csipkebokor közepéből, és így szólt hozzá: ,,Én vag yok a te atyádnak Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene.”15 Mózes, Isten segítségével kihozta a zsidó népet Egyiptomból, a szolgaság házából. Ezután következett a 40 évi pusztai vándorlás, melynek során Mózes a Sínai hegyen átvette Istentől a Tízparancsolatot (héberül: Aszeret hadibrot). Ezekre az időkre emlékezve, a zsidók minden évben megünneplik a következő ünnepeket: Pészah, a kivonulás ünnepe; a Sávuot, a törvényadás ünnepe és a Szukkot, a sátorok ünnepe. A negyedik parancsolat a szombat (héberül: Sabbath) megtartására vonatkozik, melyet hétről hétre ünnepeltek meg. Ennek a pihenőnapnak ma is nagy jelentősége van, hiszen a vallásos

zsidók a szombatra egész 12 Szent Biblia (Károlyi Gáspár fordítása). Magyar Bibliatársulat Budapest, 1999 Mózes II. könyve 3, 13 13 Zsidó Lexikon, 431. o 14 Mózes L könyve 12, 13. Lásd a már idézett Szent Bibliában 15 Mózes II. könyve 3, 6 Lásd a már idézett Szent Bibliában 21 héten át készülődnek, és ezen a napon a Bibliával és szellemi dolgokkal foglalkoznak. Ez a nap szent és sérthetetlen, mivel betartása feltételezi a láthatatlan Isten tiszteletét. „És az Úr szétszór titeket a népek közé, és szám szerint kevesen maradtok meg a népek között, akik közé visz titeket az Úr.”16 Ma a zsidó nép a világon szétszórtan él, s körülbelül 12 millió embert jelent. Ez a szétszóratás (görögül: diaszpóra, héberül: gólusz) a vallási magyarázat szerint, azért történhetett meg, mert a zsidó nép nem tartotta meg Isten törvényeit. Az első nagyobb mértékű elvándorlás Palesztinából az ie 587. évében

kezdődött, amikor a babiloniak felgyújtották és porig égették a jeruzsálemi szentélyt. Ekkor a zsidóság Mezopotámiában telepedett le, és éppen a vagyonosabb része a többi visszaköltözése után is ottmaradt. Így található később a Perzsa birodalom területén nagyszámú zsidó közösség, majd a görög makedón térfoglalás idején fokozódott keleten, főként Szíriában és az Egyiptomban való letelepülés. Az időszámítás előtt 516-ban újra felépített jeruzsálemi Szentélyt Titusz római császár csapatai ismét elpusztították időszámítás után 70-ben, mely nagy el- és kivándorlást okozott. A bibliai ígéret szerint azonban az Örökkévaló összegyűjti a népét arra a földre, amelyet i.e 12 században néki adott, és ez 1948-ban, Izrael megalapításával beteljesedett, és amely a mai napig tart. „jövendődnek is jó reménysége lészen, azt mondja az Úr, mert fiaid visszajőnek az ő határaikra.”17 A zsidóság

bárhol legyen a világon, mindig volt igénye arra, hogy saját vallását megtartsa. Maga a judaizmus azonban eltér az antik zsidó vallástól, hiszen a jeruzsálemi templom lerombolása után, a Tórában leírt állatáldozatok bemutatása lehetetlen. Így történhet meg az, hogy a Tórát (Mózes 5 könyvét) időként újraértelmezik. A zsidóság vallása több ágra oszlott az elmúlt századok során, melyben a különbségek a vallás szigora és a buzgóság mértékében követhetők. A közös a zsidó vallásban az, hogy a Törvény betartása biztosítja a szövetséget Isten és a zsidó nép között. „És lesztek ti nékem papok birodalma és szent nép. Ezek azok az igék, melyeket el kell mondanod Izráel fiainak.”18 „Én vag yok az Úr, a ti Istenetek, aki kiválasztottalak titeket a népek közül.”19 Míg azonban a judaizmus Istent az egész emberiség atyjának tekintette, addig saját magát mégis határozottan elkülönítette, mint „Isten

népét” egyenesen a Tóra parancsára. Az ezen elkülönítésből származó öntudat és büszkeség később az egész világ ellenségeskedését, támadását, az üldözések megszakítás nélküli láncolatát vonta maga után már az ókortól kezd16 17 18 19 Mózes V. könyve 4, 27 Lásd a már idézett Szent Bibliában Jeremiás könyve 31, 17. Lásd a már idézett Szent Bibliában Mózes II. könyve 19, 6 Lásd a már idézett Szent Bibliában Mózes III. könyve 20 24 Lásd a már idézett Szent Bibliában 22 ve. A későbbi rabbik, hogy a nép papi jellegét megőrizhessék, számtalan ben kétségkívül nem csupán a mózesi, hanem az annak nyomán alkotott későbbi farizeusi törvényhozás is gondoskodott a zsidóság szeparálásáról. Feltehetően ez a távolságtartás lett az antiszemitizmus kiindulópontja is. A fentiekben összefoglalt judaizmus alapelveit a zsidó hitközségek a világ minden pontján betartották. Így Békéscsabán is

Békéscsabán a zsidók első temploma, első már 1840-ben működött, aki a templomi beszédeit német nyelven tartotta. Az első zsinagógát később le bontották, és új kéttornyú zsinagógát építettek, melynek eredeti formáját csak az archív képek őrzik. Ezt a zsinagógát 1893-ban avatták fel a mai 1. sz ábra héten át készülődnek, és ezen a napon a Bibliával és szellemi dolgokkal foglalkoznak. Ez a nap szent és sérthetetlen, mivel betartása feltételezi a Ma a zsidó nép a világon szétszórtan él, s körülbelül 12 millió embert jelent. Ez a szétszóratás (görögül: diaszpóra, héberül: gólusz) a vallási ma gyarázat szerint, azért történhetett meg, mert a zsidó nép nem tartotta meg Isten törvényeit. Az első nagyobb mértékű elvándorlás Palesztinából az ie 587. évében kezdődött, amikor a babiloniak felgyújtották és porig égették a jeruzsálemi szentélyt. Ekkor a zsidóság Mezopotámiában telepedett le, Így

található később a Perzsa birodalom területén nagyszámú zsidó kö zösség, majd a görög makedón térfoglalás idején fokozódott keleten, fő való letelepülés. Az időszámítás előtt 516-ban újra felépített jeruzsálemi Szentélyt Titusz római császár csapatai ismét elpusztították időszámítás után 70-ben, mely nagy el- és kivándorlást ve. A későbbi rabbik, hogy a nép papi jellegét megőrizhessék, számtalan erkölcsi paranccsal bástyázták azt körül. A testi és lelki tisztaság érdekében kétségkívül nem csupán a mózesi, hanem az annak nyomán alkotott későbbi farizeusi törvényhozás is gondoskodott a zsidóság szeparálásáról. Feltehetően ez a távolságtartás lett az antiszemitizmus kiindulópontja is. A fentiekben összefoglalt judaizmus alapelveit a zsidó hitközségek a világ minden pontján betartották. Így Békéscsabán is 1846-ban kezdett épülni Békéscsabán a zsidók első temploma, első

lelkipásztoruk, Hirschfeld József rabbi már 1840-ben működött, aki a templomi beszédeit német nyelven tartotta. Az első zsinagógát később lebontották, és új kéttornyú zsinagógát építettek, melynek eredeti formáját csak az archív képek őrzik.20 Ezt a zsinagógát 1893-ban avatták fel a mai Luther utcában. 1. sz ábra A bibliai ígéret szerint azonban az Örökkévaló összegyűjti a népét arra a földre, amelyet i.e 12 században néki adott, és ez 1948-ban, Izrael „jövendődnek is jó reménysége lészen, azt mondja az Úr, mert fiaid visszajőnek az ő határaikra.” zsidóság bárhol legyen a világon, mindig volt igénye arra, hogy saját val lását megtartsa. Maga a judaizmus azonban eltér az antik zsidó vallástól, hiszen a jeruzsálemi templom lerombolása után, a Tórában leírt állatáldo zatok bemutatása lehetetlen. Így történhet meg az, hogy a Tórát (Mózes 5 könyvét) időként újraértelmezik. A zsidóság vallása

több ágra oszlott az elmúlt századok során, melyben a különbségek a vallás szigora és a buzgó ság mértékében követhetők. A közös a zsidó vallásban az, hogy a Törvény betartása biztosítja a szövetséget Isten és a zsidó nép között. nékem papok birodalma és szent nép. Ezek azok az igék, melyeket el kell mondanod Izráel fiainak.” egyenesen a Tóra parancsára. Az ezen elkülönítésből származó öntudat és büszkeség később az egész világ ellenségeskedését, támadását, az üldözé sek megszakítás nélküli láncolatát vonta maga után már az ókortól kezd Mózes V. könyve 4, 27 Lásd a már idézett Szent Bibliában Mózes II. könyve 19, 6 Lásd a már idézett Szent Bibliában Mózes III. könyve 20 24 Lásd a már idézett Szent Bibliában Neolog izr. templom 20 Lásd az 1. sz ábrán 23 Fennmaradt egy okmány, melyben Schwarcz Mózes zsidó bíró és Reisz Dávid mint a hitközség megbízottja szerződést kötöttek

Horváth János csabai áccsal, aki vállalta, hogy a zsinagóga ácsmunkáját, anyag nélkül, 400 váltó forintért elvégzi. A hitközség által vezetett jegyzőkönyv 1850-ben kezdődik. Ekkor az elnök Lamberger József Miként az egész országra, úgy a zsidóságra is rossz idők jártak ekkor, mert a kormány egy millió forint hadisarcot vetett ki a magyar zsidókra az 1848–49-es szabadságharcban való részvétel miatt. A Békés megyei zsidóságnak 3300 forinttal kellett hozzájárulni, Csabának 620 forinttal 1851-ben a hatóság elrendeli az anyakönyv vezetését, és ugyanebben az évben a szolgabírói kiküldött jelentésében általános adókivetés történik. 1879-ben Hirschfeld József rabbi meghalt, családja csak leányágon maradt fenn, így helyére Kohn E. H dunaföldvári rabbit választották meg főrabbinak, akit 1881-ben iktattak be az állásba, majd 1911-ben bekövetkezett halála után egy évvel az aranyos-maróti főrabbit, Dr. Silberfeld

Jakabot, a kitűnő magyar szónokot, több jeles vallásos mű szerzőjét választották meg lelkésznek. 2. sz ábra A fiú- és leánygimnáziumban hittantanárként is működött. A hitközségi Dr. Tardos Dezső, gazdasági elnök: Róna Gusztáv, kultuszelnök: Csillag Ignácz, iskolaszéki elnök: Dr. Révész Fülöp voltak 3. sz ábra Tardos Dezső dr. Az első magyarországi zsidó kongresszust 1868 dezték, amely a belső ellentétek miatt három részre szakadt: 1. orthodox (hagyományőrző), 2. neológ (kongresszusi irányzat-vallás módosítását ösztönző) és 3. status quo ante (kongresszus előtti állapot, mely ragaszkodott az ősi hagyományokhoz, elvetette a vallás megreformálását és hirdette a zsidóság egységét minden zsidó felé nyitottan). konzervatív zsidók olyan tételeket nem fogadtak el, melyek a vallási megy győződésükkel ellenkeztek. 1870 elején 86 hitközségi tag aláírt és az elnök ségnek átnyújtott egy tiltakozó

nyilatkozatot, melyben nem egyeztek bele Silberfeld Jakab dr. 24 Egység. Minden zsidó lapja 2004 július-augusztus 5764 Támmuz-Áv Fennmaradt egy okmány, melyben Schwarcz Mózes zsidó bíró és Reisz Dávid mint a hitközség megbízottja szerződést kötöttek Horváth János csabai áccsal, aki vállalta, hogy a zsinagóga ácsmunkáját, anyag nélkül, 400 váltó forintért elvégzi. A hitközség által vezetett jegyzőkönyv 1850-ben kezdődik. Ekkor az elnök Lamberger József Miként az egész országra, úgy a zsidóságra is rossz idők jártak ekkor, mert a kormány egy millió forint ha disarcot vetett ki a magyar zsidókra az 1848–49-es szabadságharcban való részvétel miatt. A Békés megyei zsidóságnak 3300 forinttal kellett hozzájá rulni, Csabának 620 forinttal. 1851-ben a hatóság elrendeli az anyakönyv vezetését, és ugyanebben az évben a szolgabírói kiküldött jelentésében általános adókivetés történik. 1879-ben Hirschfeld

József rabbi meghalt, családja csak leányágon maradt fenn, így helyére Kohn E. H dunaföldvári rabbit választották meg főrab A fiú- és leánygimnáziumban hittantanárként is működött. A hitközségi elnök: Dr. Tardos Dezső, gazdasági elnök: Róna Gusztáv, kultuszelnök: Csillag Ignácz, iskolaszéki elnök: Dr. Révész Fülöp voltak 3. sz ábra halála után egy évvel az aranyos-maróti főrabbit, Dr. Silberfeld Jakabot, a kitűnő magyar szónokot, több jeles vallásos mű szerzőjét választották meg 2. sz ábra Tardos Dezső dr. Silberfeld Jakab dr. Az első magyarországi zsidó kongresszust 1868 decemberében rendezték, amely a belső ellentétek miatt három részre szakadt: 1. orthodox (hagyományőrző), 2. neológ (kongresszusi irányzat-vallás módosítását ösztönző) és 3. status quo ante (kongresszus előtti állapot, mely ragaszkodott az ősi hagyományokhoz, elvetette a vallás megreformálását és hirdette a zsidóság egységét

minden zsidó felé nyitottan).21 Ez az év sok bajt és zavart hozott a békéscsabai hitközségben is. A konzervatív zsidók olyan tételeket nem fogadtak el, melyek a vallási megygyőződésükkel ellenkeztek. 1870 elején 86 hitközségi tag aláírt és az elnökségnek átnyújtott egy tiltakozó nyilatkozatot, melyben nem egyeztek bele abba, hogy a kongresszusi szervezethez tartozzanak. Békétlenség és viszály 21 Egység. Minden zsidó lapja 2004 július-augusztus 5764 Támmuz-Áv 25 ütötte fel a fejét. A hitközség szabadabban gondolkodó része végül nem csatlakozott sem a kongresszusi, sem az orthodox szervezethez, hanem maradt olyan hitközség, amilyen a kongresszus előtt volt (ún. status-quo hitközség). Az 1883-iki választmányi gyűlésen a hitközség elfogadta a kongresszusi szervezetet, és a neve békéscsabai izraelita hitközség lett. A hitközség idősebb és ugyanakkor konzervatívabb tagjai, akik elégedetlenkedtek a rabbiválasztás

miatt is, (mivel az nem volt eléggé konzervatív), külön csoportosultak, és elhatározták, hogy kilépnek a hitközségből, és megalakítják az orthodox hitközséget. A két fél között ezzel a szakadás teljessé vált A béke helyreállítására történtek kísérletek, de nem vezettek eredményre. Ezek után két évig tartó perlekedés indult meg a kilépett tagok megadóztatása és a külön anyakönyv miatt. Nyilvános, a hitközség által fenntartott iskolájuk az 50-es évek elején nem volt, de egyes családok tartottak házitanítókat. Az első nyilvános iskola a mai Lepény és Andrássy utca sarkán létesült 1855-ben, majd átköltözött a mai Luther utcába, a hitközség által épített helységbe, ahol 1861-ig állt fenn. A hatóság rendeletére 1865-ben újból megalakult, melynek az előadási nyelve német volt, de tanítottak magyarul írni és olvasni is. Nagy súlyt helyeztek a héber olvasásra és a bibliafordításra. Anya- és

társalgási nyelvük a jidisch volt.22 1865-ben iskolaszéket választottak, és meghirdettek négy tanári állást. A négy pályázó közül megválasztották Schwarcz Mórt, Richtseit Jakabot, Reichenberger Máriát és Klein Ferdinándot. A férfiak között nem volt analfabéta. Tudtak olvasni héberül, jiddisül írni-olvasni, sokan még németül is 1877-től a magyar nyelvű tanítókat véglegesítették A hitközség kettészakadása után külön-külön iskolát tartottak fenn 1918-tól négy tanítót foglalkoztatott a kongresszusi iskola 120-140 tanulóval. 1929-ben 84-en, 1931-ben 87-en jártak iskolába. Még 1944-ben is működött az iskola egy tanárral és három diákkal. A neológ hitközségnek nem volt jesivája, de a neves rabbi, Silberfeld Jakab 20 növendék számára vezetett egy héber tanfolyamot. Az orthodox hitközség is fejlődésnek indult. 1894-ben épült fel templomuk 23 a neológ nagyméretű zsinagógával szemben 22 Jiddis nyelv: a kora

középkorban német területen élt zsidók keveréknyelve, amely német, héber, arameus, latin, görög és szláv szavakból építkezett. Magyar Zsidó Lexikon Szerk: Ujvári Péter, Budapest, 1929, 118 o 23 Lásd: mai épületét a fényképmellékletben! 26 4. sz ábra nak architektúrájával, a kéttornyú neológ zsinagógával szemben a zsidó Négy osztályos magyar tannyelvű iskolájuk is működött. A héber tan tárgyak tanítása céljából talmud-tóra iskolát létesítettek kezdők és haladók számára. A lelkészi teendőket eleinte pap-helyettes elől-imádkozó végezte, aki az anyakönyvi teendőket is ellátta. 1912-ben helyettes rabbit választották meg főrabbinak. Hitközségi elnök: , alelnök: Grünwald Mór, iskolaszéki elnök: Dr. Eisenberg Ber 1924-ig Singer Manó tanítóskodott itt. 1929-ben 71 diákjuk volt 1944ben három tanítót foglalkoztattak 150 tanuló oktatására Mivel zsidó 4. sz ábra ütötte fel a fejét. A hitközség

szabadabban gondolkodó része végül nem maradt olyan hitközség, amilyen a kongresszus előtt volt (ún. status-quo Az 1883-iki választmányi gyűlésen a hitközség elfogadta a kongresszusi idősebb és ugyanakkor konzervatívabb tagjai, akik elégedetlenkedtek a rab biválasztás miatt is, (mivel az nem volt eléggé konzervatív), külön csopor tosultak, és elhatározták, hogy kilépnek a hitközségből, és megalakítják az orthodox hitközséget. A két fél között ezzel a szakadás teljessé vált A béke után két évig tartó perlekedés indult meg a kilépett tagok megadóztatása és jén nem volt, de egyes családok tartottak házitanítókat. Az első nyilvános állt fenn. A hatóság rendeletére 1865-ben újból megalakult, melynek az előadási nyelve német volt, de tanítottak magyarul írni és olvasni is. Nagy súlyt helyeztek a héber olvasásra és a bibliafordításra. Anya- és társalgási A négy pályázó közül megválasztották Schwarcz

Mórt, Richtseit Jakabot, Reichenberger Máriát és Klein Ferdinándot. A férfiak között nem volt analfabéta. Tudtak olvasni héberül, jiddisül írni-olvasni, sokan még néme tül is. 1877-től a magyar nyelvű tanítókat véglegesítették A hitközség ket tészakadása után külön-külön iskolát tartottak fenn. 1918-tól négy tanítót foglalkoztatott a kongresszusi iskola 120-140 tanulóval. 1929-ben 84-en, 1931-ben 87-en jártak iskolába. Még 1944-ben is működött az iskola egy tanárral és három diákkal. A neológ hitközségnek nem volt jesivája, de a neves rabbi, Silberfeld Jakab 20 növendék számára vezetett egy héber tanfolyamot. is fejlődésnek indult. 1894-ben épült fel temp a neológ nagyméretű zsinagógával szemben. Jiddis nyelv: a kora középkorban német területen élt zsidók keveréknyelve, amely né met, héber, arameus, latin, görög és szláv szavakból építkezett. Magyar Zsidó Lexi kon. Szerk: Ujvári Péter, Budapest, 1929,

118 o Lásd: mai épületét a fényképmellékletben! Qrth. izr templom Az épület terveit Michay Sándor készítette. Romantikus homlokzatának architektúrájával, a kéttornyú neológ zsinagógával szemben a zsidó hagyományokat kívánta hangsúlyozni. Négy osztályos magyar tannyelvű iskolájuk is működött. A héber tantárgyak tanítása céljából talmud-tóra iskolát létesítettek kezdők és haladók számára. A lelkészi teendőket eleinte pap-helyettes elől-imádkozó végezte, aki az anyakönyvi teendőket is ellátta. 1912-ben Klein Károly, kolozsvári helyettes rabbit választották meg főrabbinak. Hitközségi elnök: Markovics Zsigmond, alelnök: Grünwald Mór, iskolaszéki elnök: Dr. Eisenberg Bertalan, gazda: Braun Béla voltak 1884-ben megnyílt az ortodox közösség iskolája 16 diákkal. 1884– 1924-ig Singer Manó tanítóskodott itt. 1929-ben 71 diákjuk volt 1944ben három tanítót foglalkoztattak 150 tanuló oktatására Mivel zsidó

27 középiskolát nem alapítottak a megyében, a diákok más felekezetűek oktatási intézményeibe jártak. A békéscsabai Rudolf Gimnáziumban a zsidó diákok aránya 1856/57-ben 20,2 %, 1875/76-ban 34,4 %, 1900/01ben 28,8 %, 1927/28-ban 12,4 % volt, miközben a zsidó népesség a város lakosságának mintegy 5 %-át tette ki. 1930-as években működött egy jesiva (Talmud-Tóra) iskola is, amelyet a rossz higiéniai körülményekre hivatkozva, 1938-ban bezártak. Az intézményt az ortodoxok alapították a Luther utcában. A ház ma is áll Ahogy a táblázatból is látszik, a békéscsabai zsidóság létszáma egy év század leforgása alatt majdnem a hatszorosára növekedett. 426 fő 1,8 % 1772 fő 4,8 % 2433 fő 4,6 % csabai vezetést bölcsnek és jóindulatúnak, a népet pedig a más vallásúakkal szemben türelmesnek írja le. Ez a barátságos viszony tette lehetővé, hogy a zsidóság számban megerősödjön, és kivegye a részét a

lendületnek induló ipar- és kereskedelemben. Gyárakat alapítottak, külföldi összeköttetése januárjában tartott közgyűlésen jelen voltak dr. Bíró Károly, a békéscsabai fiókintézet főnöke, Huszár Sámuel, a békéscsabai fiókintézet helyettese, Stark Nándor cégjegyző és 33 részvényes, többek között dr. Reisz József, dr. Prónai Ernő, dr Eisenberg Bertalan, Weiszbrunn Zsigmond, Steinber ger Mór, ifi. Weisz Mór, Klein Gusztáv, Steinberger Imre urak 1934-ben Steinberger Imre nevével találkozhatunk az igazgatósági tagok között. Egy csabai zsidónak sem volt peres váltóügye. részvénytársaság alapítói között találjuk Csillag Ignác nagykereskedőt és Malatyinszki József (szerk.): A Békéscsabai Tevan Nyomda egy évszázada (1903–2003), 28 középiskolát nem alapítottak a megyében, a diákok más felekezetűek zsidó diákok aránya 1856/57-ben 20,2 %, 1875/76-ban 34,4 %, 1900/01ben 28,8 %, 1927/28-ban 12,4 % volt,

miközben a zsidó népesség a város lakosságának mintegy 5 %-át tette ki. 1930-as években működött egy jesiva (Talmud-Tóra) iskola is, amelyet a rossz higiéniai körülményekre A békéscsabai zsidóság a kiegyezés utáni korszakban Ahogy a táblázatból is látszik, a békéscsabai zsidóság létszáma egy évszázad leforgása alatt majdnem a hatszorosára növekedett.24 Zsidó lakosság lélekszáma Békéscsabán A zsidó lakosság összlakosságon belüli százalékos megoszlása 1852-ben 426 fő 1,8 % 1900-ban 1772 fő 4,8 % 1941-ben 2433 fő 4,6 % Révész Fülöp 1926-ban megjelent kis történelmi könyvében a békéscsabai vezetést bölcsnek és jóindulatúnak, a népet pedig a más vallásúakkal szemben türelmesnek írja le. Ez a barátságos viszony tette lehetővé, hogy a zsidóság számban megerősödjön, és kivegye a részét a lendületnek induló ipar- és kereskedelemben. Gyárakat alapítottak, külföldi összeköttetéseket

létesítettek a gabonakereskedelemben, valamint kiszélesítették a nagybani kereskedelmet vidéki kisebb helyek bevonásával a) Bankok, pénzintézetek élén A Békés Megyei Kereskedelmi Bank Rt. 1922-ben alakult Az 1931 januárjában tartott közgyűlésen jelen voltak dr. Bíró Károly, a békéscsabai fiókintézet főnöke, Huszár Sámuel, a békéscsabai fiókintézet helyettese, Stark Nándor cégjegyző és 33 részvényes, többek között dr. Reisz József, dr. Prónai Ernő, dr Eisenberg Bertalan, Weiszbrunn Zsigmond, Steinberger Mór, ifi Weisz Mór, Klein Gusztáv, Steinberger Imre urak 1934-ben Steinberger Imre nevével találkozhatunk az igazgatósági tagok között. Egy csabai zsidónak sem volt peres váltóügye. A Békés Megyei Általános Takarékpénztár Rt. 1910-ben alakult A részvénytársaság alapítói között találjuk Csillag Ignác nagykereskedőt és 24 Malatyinszki József (szerk.): A Békéscsabai Tevan Nyomda egy évszázada (1903–2003),

Kner-Tevan Alapítvány, Békéscsaba, 2003., 22 o 29 Reisz Hermannt, aki az igazgatóság tagja is volt. A 13 tagú igazgatóságból 6-an zsidók voltak: Rosenthal Adolf (alelnök), Kulpin Mihály, Fisch Gyula, Schwartcz Berta (főkönyvelő), Pfeiffer István, Kulpin Ferenc.25 A Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület 1872-ben alakult. A csabai zsidóság a pénz- és hitelügyleteit itt bonyolította legnagyobb számban 1928-ban az igazgatóság tagjai a következők voltak: dr. Réthy Béla gyógyszerész; földbirtokos (elnök, igazgató); Roth József földbirtokos; Kocziszky Mihály földbirtokos; Ervin Kálmán kincstári főtanácsos, a Magyar Általános Hitelbank ny. igazgatója; dr Csákói Geist Gyula földbirtokos; Szalai Lajos földbirtokos; Leechtmann Jenő, a MÁV B. igazgatója; Fekete Sándor fűszer- és gyarmatáru nagykereskedő; Róna Gusztáv vas- és festék nagykereskedő; Szurda Szurday Géza, Kchmeister Frigyes utódai gyógyáru nagykereskedés

tulajdonosa; dr. Tardos Dezső ügyvéd A felügyelő bizottságban találjuk dr Szamek Ignác ügyvédet Jogtanácsosuk dr Kerényi Soma, ügyészük dr. Holländer Lipót ügyvéd voltak A Frenkel Miklós Bankháza (Andrássy u. 6 sz alatt) tisztán zsidó alapítású volt. Működött a városban egy hiteliroda is zsidó tulajdonban: Bizalom Áruhitel Közvetítő és Inkassó Iroda néven dr. Grünwald Árpád vezetésével 1935-ben 16 biztosító intézet működött Békéscsabán, ebből három intézet főnöke volt zsidó. Magyar-Hollandi Biztosító Rt vezetője: Strasser István, Providencia Biztosító Rt. főnöke: Lőb Jakab, Trieszti Általános Biztosító Társulat Főügyészsége főnöke: Reisz Hermann.26 b) Nagyipari tevékenységük A 19. század második felében országos lendületnek induló ipari és kereskedelmi életben a csabai zsidóság is aktív volt Gyárakat alapítottak, a gabonakereskedelemben külföldi összeköttetéseket létesítettek. A

nagybani és a kiskereskedelem fejlesztésében is élen jártak Békéscsabán is kibontakozott a szeszipar és a malomipar A Békéscsabai István Malom A Békéscsabai István Malom a várost keresztül szelő Élővíz-csatorna keleti partján helyezkedik el. Több mint tizenöt évtizede tartozik már a városképhez a malom anélkül, hogy kívülről az épület túl sokat változott volna. Annál nagyobbak, jelentősebbek voltak azonban azok a változások, amelyek a falai között zajlottak le. 25 A Békés Megyei Általános Takarékpénztár Részvénytársaság zárszámadása és üzleti jelentése az 1930-as évről. BML XI 208 26 Békéscsaba megyei jogú város Útmutatója és Címtára 1935., 50 o 30 Békéscsaba és környéke földjein bőséggel termett a selőtestület a helyben történő őrlésre hozott döntést, 1852-ben egy gőzma lom létesítését határozta el. A következő évben Pain Antal gépész vállalta a feladatot és felépítette. A

Pain-gőzmalom hét évig működött, finomlisztet azonban nem tudott őrölni. 1860-ban Epstein Lipót és családja átvették, majd Deutsch Bernát pesti kereskedő kezébe került. 1867 után a malom gyors fejlődésnek indult. 1872-ben Epstein Lajos özvegyétől a régi malmot gyulai szappanos- és gyertyaöntő mester vette át, majd új malmot épített. Jelentős fejlesztéseket hajtott végre: 3 emeletről 4 eme letesre építette, bevezette a malomba az iparvágányt, 1907-ben pedig gőz gépet állított üzembe. 1914-ben vette fel az Első Békéscsabai Gőzmalom Már ekkor bő választékot tudott nyújtani az őrletőknek. 1905-ben ve 1920-ra készült el. Megszüntették a vasúti kocsik lóvontatását, állítottak be egy gőzmozdonyt, meg egy motoros vagonvontatót a kocsik mozgatására. Mindez nagy lendületet adott a forgalmazásnak. 1907-ben építették be a malomba a 650 lőerős gépet, és ettől kezdve 1912-ig naponta 500 mázsa gabonát tudtak feldolgozni

a molnárok. A következő évben a teljesítőké pesség 1200 mázsára növekedett, de az 1915-ben bekövetkezett tűzeset miatt csak teljes újjáépítés után dolgozott a malom újra régi erővel, és csak 1924-re építették fel teljesen a mai formájára. Az újjáépítés után az István Malom napi 1500 mázsás feldolgozó kapa citással rendelkezett. 150 munkást foglalkoztatott A Springier rendszerű önműködő kiolvadó csapos tűzoltó berendezés a megtartott próba alkal mával egy famennyezetű raktárban gyújtott nagy tüzet, minden közremű ködés nélkül, rövid, pár perc alatt eloltotta, a raktár fa alkatrészeinek cse kély megpörkölődését leszámítva –, minden kár nélkül. ján Dávid János vállalkozó felépítette az ötemeletes, vasbeton, pálma fejű oszlopokkal és mennyezetekkel a 2500 tonna férőjű 15,3 széles, 31,3 méter hosszú, 20,5 méter magas. 1925-ben a meglévő 25 ezer mázsa befogadóképességű gabonasiló mellé a

telepen felépült egy 20 ezer mázsás gabonasiló és egy 15 ezer mázsa befogadóképességű őrlemény raktár. A malom és a lisztraktár között zárt szállítóhíd volt A vasbeton pezte belföldön kívül Ausztria, Hollandia, Anglia és Svájc, de különösen , ahol a Rosenthal malomnak köszönhető, hogy a csabai liszt egyik legnagyobb műszaki, termelési szempontból az iparág vezető nagy Reisz Hermannt, aki az igazgatóság tagja is volt. A 13 tagú igazgatóságból 6-an zsidók voltak: Rosenthal Adolf (alelnök), Kulpin Mihály, Fisch Gyula, Schwartcz Berta (főkönyvelő), Pfeiffer István, Kulpin Ferenc. bai zsidóság a pénz- és hitelügyleteit itt bonyolította legnagyobb számban. 1928-ban az igazgatóság tagjai a következők voltak: dr. Réthy Béla gyógy szerész; földbirtokos (elnök, igazgató); Roth József földbirtokos; Kocziszky Mihály földbirtokos; Ervin Kálmán kincstári főtanácsos, a Magyar Álta lános Hitelbank ny. igazgatója; dr

Csákói Geist Gyula földbirtokos; Szalai Lajos földbirtokos; Leechtmann Jenő, a B. igazgatója; Fekete Sándor fűszer- és gyarmatáru nagykereskedő; Róna Gusztáv vas- és festék nagyke reskedő; Szurda Szurday Géza, Kchmeister Frigyes utódai gyógyáru nagy kereskedés tulajdonosa; dr. Tardos Dezső ügyvéd A felügyelő bizottság ügyészük dr. Holländer Lipót ügyvéd voltak (Andrássy u. 6 sz alatt) tisztán zsidó alapítású volt. Működött a városban egy hiteliroda is zsidó tulajdonban: Bizalom Áruhitel Közvetítő és Inkassó Iroda néven dr. Grünwald Ár 1935-ben 16 biztosító intézet működött Békéscsabán, ebből három in tézet főnöke volt zsidó. Magyar-Hollandi Biztosító Rt vezetője: Strasser István, Providencia Biztosító Rt. főnöke: Lőb Jakab, Trieszti Általános Biztosító Társulat Főügyészsége főnöke: Reisz Hermann. A 19. század második felében országos lendületnek induló ipari és ke reskedelmi életben a

csabai zsidóság is aktív volt. Gyárakat alapítottak, a gabonakereskedelemben külföldi összeköttetéseket létesítettek. A nagyba ni és a kiskereskedelem fejlesztésében is élen jártak. Békéscsabán is kibon A Békéscsabai István Malom a várost keresztül szelő Élővíz-csatorna városképhez a malom anélkül, hogy kívülről az épület túl sokat változott volna. Annál nagyobbak, jelentősebbek voltak azonban azok a változások, amelyek a falai között zajlottak le. jelentése az 1930-as évről. BML XI 208 Békéscsaba megyei jogú város Útmutatója és Címtára 1935., 50 o Békéscsaba és környéke földjein bőséggel termett a búza, ezért a képviselőtestület a helyben történő őrlésre hozott döntést, 1852-ben egy gőzmalom létesítését határozta el. A következő évben Pain Antal gépész vállalta a feladatot és felépítette. A Pain-gőzmalom hét évig működött, finomlisztet azonban nem tudott őrölni. 1860-ban Epstein

Lipót és családja átvették, majd Deutsch Bernát pesti kereskedő kezébe került. 1867 után a malom gyors fejlődésnek indult. 1872-ben Epstein Lajos özvegyétől a régi malmot Rosenthal Márton gyulai szappanos- és gyertyaöntő mester vette át, majd új malmot épített. Jelentős fejlesztéseket hajtott végre: 3 emeletről 4 emeletesre építette, bevezette a malomba az iparvágányt, 1907-ben pedig gőzgépet állított üzembe 1914-ben vette fel az Első Békéscsabai Gőzmalom Rosenthal Márton Rt. nevet Már ekkor bő választékot tudott nyújtani az őrletőknek. 1905-ben vezették be a malom területén a keskeny nyomvonalú iparvágányt, amely 1920-ra készült el. Megszüntették a vasúti kocsik lóvontatását, állítottak be egy gőzmozdonyt, meg egy motoros vagonvontatót a kocsik mozgatására. Mindez nagy lendületet adott a forgalmazásnak. 1907-ben építették be a malomba a 650 lőerős gépet, és ettől kezdve 1912-ig naponta 500 mázsa gabonát

tudtak feldolgozni a molnárok. A következő évben a teljesítőképesség 1200 mázsára növekedett, de az 1915-ben bekövetkezett tűzeset miatt csak teljes újjáépítés után dolgozott a malom újra régi erővel, és csak 1924-re építették fel teljesen a mai formájára. Az újjáépítés után az István Malom napi 1500 mázsás feldolgozó kapacitással rendelkezett. 150 munkást foglalkoztatott A Springier rendszerű önműködő kiolvadó csapos tűzoltó berendezés a megtartott próba alkalmával egy famennyezetű raktárban gyújtott nagy tüzet, minden közreműködés nélkül, rövid, pár perc alatt eloltotta, a raktár fa alkatrészeinek csekély megpörkölődését leszámítva –, minden kár nélkül. A malomtelek Réthy utcai vonalán 1925-ben Obrist Vilmos tervei alapján Dávid János vállalkozó felépítette az ötemeletes, vasbeton, pálma fejű oszlopokkal és mennyezetekkel a 2500 tonna férőjű lisztraktárt. A mérete: 15,3 széles, 31,3

méter hosszú, 20,5 méter magas. 1925-ben a meglévő 25 ezer mázsa befogadóképességű gabonasiló mellé a telepen felépült egy 20 ezer mázsás gabonasiló és egy 15 ezer mázsa befogadóképességű őrleményraktár. A malom és a lisztraktár között zárt szállítóhíd volt A vasbetonszerkezetek a környék egyik legérdekesebb technikai alkotását képezték A vállalat gyártmányai búzaliszt, takarmányliszt és korpa volt. Piacait képezte belföldön kívül Ausztria, Hollandia, Anglia és Svájc, de különösen Csehország, ahol a Rosenthal malomnak köszönhető, hogy a csabai liszt név szerint keresett márka lett. A harmincas években az István Malom az egyik legnagyobb műszaki, termelési szempontból az iparág vezető nagy- 31 malmai közé emelkedett. Rövidesen a malom neve 1932-ben megváltozott, egészen 1947-ig az „Első Békéscsabai – Debreceni – Miskolci István Gőzmalom RT” nevet viselte. 1938-ban, a malomban hadi őrlésre

térek át, a napi kapacitás 250 mázsás bővítésével. A kialakított új részlegen kukoricát, rozst, árpát őröltek 1948 az államosítás éve volt A privatizáció révén a malom az Agrimil-Agrimpex Rt. tulajdonába került, utolsó üzemeltetője a Szabolcs Gabona Holding volt. A munkások létszáma fokozatosan csökkent, majd a malom megszüntette működését 150 évig dolgozott a malom a Körös mellett. Békéscsaba első, legrégibb ipari üzeme ma már nem őröl búzát, monumentális épületében csend honol. Megszűnésével lezárult a csabai ipartörténet malomipari fejezete. Az épület további sorsa kérdéses, a hajdan volt malom emléke csak fotókon őrződik. Erzsébet Gőzmalom Az „Erzsébet” gőzmalom a Szentmiklósi utca 7. sz (ma Lipták András utca) alatt működött Tulajdonosa: Flamm Sándor és Flamm Jenő 1926-tól a Flamm testvérek átépítették a malmot, és Csaba jelentős malomvállalatává tették. Napi 6 vagon

őrlőképességű, kereskedelmi és vámőrlésre berendezkedett malomról volt szó 1942-ben csak vámőrléssel és hántolással foglalkoztak. A búza- és kukoricaőrlemények mellett keresett exporttermékük volt az árpagyönykása, melyet külföldre is szállítottak. A malom készítette a lucernaszénából nyert neflalisztet, mely a jószághizlalás kedvenc terménye volt. Ma a szépen felújított épületben a Glass Kft üveg-nagykereskedés és az Express Car alkatrészház működik. Braun Gőzmalom A gyárat Braun Herman alapította az 1880-as évek elején. A Békéscsabai Függetlenség című napilap 1915 szeptember 1-jei számában Dr Herczog Henrik Braun Hermanról emlékezik meg, aki abban az évben hunyt el 63 évesen. Ebben a cikkben Herczog méltatja Braun Hermant, mint kereskedőt, aki tisztességes volt az embertársaival, de a hitbeli ismereteivel és széles tudásával is nagy hatással volt a békéscsabai társadalomra. Ő volt a békéscsabai

orthodox izraelita hitközség elnöke két évtizeden keresztül. E minőségében a hitközséget felvirágoztatta; intézményeit ápolta, gondozta. Neki köszönhető, hogy a zsidóság egyik intézménye, a Szent Egylet, Békéscsabán osztatlan maradt, és a jótéteményekben egyformán részesítette a mindkét hitközséget. Aranyszívű Braun bácsinak hívták, mert a házában a szűkölködők, szenvedők mindig otthont, tanácsot és támogatást kaptak. A Braun gőzmalom tulajdonosa 1915-től Braun Béla (Braun Herman fia) lett, és a Berényi út 61. sz alatt működött Vagyonuk a malomból és egy lakóházból állt. 10 fő dolgozott ebben a malomban 32 Baromfifeldolgozó és Tojás-nagykereskedés, Hűtőház A 19. század végén a baromfifeldolgozó ipar a fellendülő baromfite utódai baromfi feldolgozó és tojás-nagykereskedés, hűtőház az Orosházi út 4. sz alatt működött. A feldolgozás nagyrészt kézi erővel történt A 30-as években hetente

mintegy 20.000 baromfit dolgoztak fel Hubertus Kötszövőgyár A város egyik legnagyobb és legjelentősebb kötszövőgyára a „Hubertus” zsidó tulajdonban volt. A Trefort u 2 sz alatt 1910 óta működött Vezérigaz gatója , műszaki igazgatója Deutsch Iván voltak. Például a „Csodaszarvas” harisnya, mely kiváló minőségű és árban elérhető volt, még a háború előtt kiszorította a magyar piacról a külföldi árut. Az or szágban meghonosította a torontáli szőnyegek gyártását, melyeket „Kárpát ia” néven hozott forgalomba. Ezeket a termékeket az egész országban, mint a csabai Szövőgyár Rt-t. A vállalat 1935-ben fonalgyártásra is berendezkedett, ahol effekt és kézimunkafonalakat, továbbá a „Hóvirág” néven közismert mohair loop fonalat készítették. Tulajdonosait a németek internálták „Merkur” Szövöde alakult a Magyar Királyi Selyemfonadék haszonbérlete Rt., „Merkur” szövödéje. A gyár a Bezerédy utca 1

sz alatt működött, mérnö volt. A gyár üzemét 100 szövőszékkel kezdte, de 1929ben már több mint 300 szövőszékkel dolgozott Békéscsaba éppen fejlődésnek indult ipara 1902 őszén új gyárral gyarapo , a gyulai szövőgyár volt műszaki vezetője haris nyagyár létesítésének kérelmével fordult a csabai elöljárósághoz. A kérelmező vállalta, hogy üzeme az első évben 30–40, a következő évben 60–80 munkás nőnek nyújt állandó munkát. A község érdekében állt az iparfejlesztés, ezért elkezdődött a termelés, a gyárban munkahiány mutatkozott. A megrendelé sek elmaradása miatt csökkent a munkásnők keresete, akik emiatt sztrájkolni Dövényi Zoltán: Békéscsaba gazdasági és településfejlődésének korszakai In.: Békés csaba földrajza. Szerk: Tóth József Békéscsaba, 1976, 140 o Békéscsaba megyei jogú város Útmutatója és Címtára, 1930. 112 o „Első Békéscsabai – Debreceni – Miskolci István

Gőzmalom RT” nevet viselte. 1938-ban, a malomban hadi őrlésre térek át, a napi kapacitás 250 mázsás bővítésével. A kialakított új részlegen kuko ricát, rozst, árpát őröltek. 1948 az államosítás éve volt A privatizáció révén a malom az Agrimil-Agrimpex Rt. tulajdonába került, utolsó üzemeltetője a Szabolcs Gabona Holding volt. A munkások létszáma fokozatosan csök kent, majd a malom megszüntette működését. 150 évig dolgozott a malom a Körös mellett. Békéscsaba első, legrégibb ipari üzeme ma már nem őröl búzát, monumentális épületében csend honol. Megszűnésével lezárult a csabai ipartörténet malomipari fejezete. Az épület további sorsa kérdéses, a hajdan volt malom emléke csak fotókon őrződik. Erzsébet Gőzmalom Az „Erzsébet” gőzmalom a Szentmiklósi utca 7. sz (ma Lipták And rás utca) alatt működött. Tulajdonosa: Flamm Sándor és Flamm Jenő 1926-tól a Flamm testvérek átépítették a malmot, és

Csaba jelentős ma lomvállalatává tették. Napi 6 vagon őrlőképességű, kereskedelmi és vá mőrlésre berendezkedett malomról volt szó. 1942-ben csak vámőrléssel és hántolással foglalkoztak. A búza- és kukoricaőrlemények mellett keresett exporttermékük volt az árpagyönykása, melyet külföldre is szállítottak. A malom készítette a lucernaszénából nyert neflalisztet, mely a jószághizla lás kedvenc terménye volt. Ma a szépen felújított épületben a Glass Kft üveg-nagykereskedés és az Express Car alkatrészház működik. Braun Gőzmalom bai Függetlenség című napilap 1915. szeptember 1-jei számában Dr Herczog Henrik Braun Hermanról emlékezik meg, aki abban az évben hunyt el 63 évesen. Ebben a cikkben Herczog méltatja Braun Hermant, mint kereskedőt, dásával is nagy hatással volt a békéscsabai társadalomra. Ő volt a békéscsabai orthodox izraelita hitközség elnöke két évtizeden keresztül. E minőségében a hitközséget

felvirágoztatta; intézményeit ápolta, gondozta. Neki köszönhe tő, hogy a zsidóság egyik intézménye, a maradt, és a jótéteményekben egyformán részesítette a mindkét hitközséget. Aranyszívű Braun bácsinak hívták, mert a házában a szűkölködők, szenve dők mindig otthont, tanácsot és támogatást kaptak. A Braun gőzmalom tulajdonosa 1915-től Braun Béla (Braun Herman fia) lett, és a Berényi út 61. sz alatt működött Vagyonuk a malomból és egy lakóházból állt. 10 fő dolgozott ebben a malomban Baromfifeldolgozó és Tojás-nagykereskedés, Hűtőház A 19. század végén a baromfifeldolgozó ipar a fellendülő baromfitenyésztésnek köszönhette létrejöttét A Schneider Ignác utódai baromfifeldolgozó és tojás-nagykereskedés, hűtőház az Orosházi út 4 sz alatt működött. A feldolgozás nagyrészt kézi erővel történt A 30-as években hetente mintegy 20.000 baromfit dolgoztak fel27 Hubertus Kötszövőgyár A város egyik

legnagyobb és legjelentősebb kötszövőgyára a „Hubertus” zsidó tulajdonban volt. A Trefort u 2 sz alatt 1910 óta működött Vezérigazgatója Deutsch Vilmos, műszaki igazgatója Deutsch Iván voltak28 A vállalat elérte, hogy gyártmányai az országban közkedveltek és közismertek lettek Például a „Csodaszarvas” harisnya, mely kiváló minőségű és árban elérhető volt, még a háború előtt kiszorította a magyar piacról a külföldi árut. Az országban meghonosította a torontáli szőnyegek gyártását, melyeket „Kárpátia” néven hozott forgalomba Ezeket a termékeket az egész országban, mint a legjobbakat ismerték. A „Hubertus” ezzel a tevékenységével új iparágat vezetett be és új munkaalkalmat teremtett 1927-ben magába olvasztotta a Békéscsabai Szövőgyár Rt-t A vállalat 1935-ben fonalgyártásra is berendezkedett, ahol effekt és kézimunkafonalakat, továbbá a „Hóvirág” néven közismert mohair loop fonalat

készítették. Tulajdonosait a németek internálták „Merkur” Szövöde 1921-ben alakult a Magyar Királyi Selyemfonadék haszonbérlete Rt., „Merkur” szövödéje. A gyár a Bezerédy utca 1 sz alatt működött, mérnöke: Fischer Béla volt A gyár üzemét 100 szövőszékkel kezdte, de 1929ben már több mint 300 szövőszékkel dolgozott Excelsior Harisnyagyár29 Békéscsaba éppen fejlődésnek indult ipara 1902 őszén új gyárral gyarapodott. Schwarcz Ábrahám, a gyulai szövőgyár volt műszaki vezetője harisnyagyár létesítésének kérelmével fordult a csabai elöljárósághoz A kérelmező vállalta, hogy üzeme az első évben 30–40, a következő évben 60–80 munkásnőnek nyújt állandó munkát. A község érdekében állt az iparfejlesztés, ezért 1200 korona támogatás biztosítását vállalta hat éven át a gyárnak. Alighogy elkezdődött a termelés, a gyárban munkahiány mutatkozott. A megrendelések elmaradása miatt csökkent a

munkásnők keresete, akik emiatt sztrájkolni kényszerültek. A tulajdonos rövidesen bejelentette, hogy harisnyagyári vál27 Dövényi Zoltán: Békéscsaba gazdasági és településfejlődésének korszakai In: Békéscsaba földrajza Szerk: Tóth József Békéscsaba, 1976, 140 o 28 Békéscsaba megyei jogú város Útmutatója és Címtára, 1930. 112 o 29 Békéscsaba megyei város, in: Békés Vármegye, 1936., 230–331, o 33 lalkozását megszünteti. A bezárást azzal indokolta, hogy az a külföldi gyáros, aki a gépeket biztosította, váratlanul kilépett az üzletből. Schwarcz egyedül maradt, mivel elegendő tőkéje nem volt, a munkásnőket elbocsátotta. Egyévi működés után a harisnyagyár megszűnt, a gyárat elárverezték. Az üzem 44 kötőgépből a Deutsch testvérek csabai cége is vásárolt, majd a Gyulai Kötött- és Szövetáru Részvénytársasággal közös fiókgyárat létesítettek, és száz munkásnő alkalmazásával termeltek.

1924-ben az üzem a Békés Megyei Általános Takarékpénztár Rt. érdekkörébe került, amely korszerűsítette a Bajza utcai gyárat és emeletet épített rá Standard és Kotein gépekkel folyt tovább a munka. Az Excelsior eleinte hímző és horgoló pamutfonalak konfekcionálásával foglalkozott, majd áttért a harisnyagyártásra. A kezdeti nehézségek után a belföldi piacon elismertek voltak, hírnevet szereztek férfi, női és gyermek flór- és selyemharisnya-gyártásban. Az államosítás után az üzem a textilfeldolgozó KTSZ gépihurkoló részlegeként működött a megszűnéséig. Az 1473-ban létesített első magyar nyomda, Hess András nevéhez fűző dik. Példáját követve a török világ idején egy szegény sorsú, nagytehetségű fiatalember, Tótfalusi Kiss Miklós indult Amszterdamba, hogy kitanulja a betű mesterségét. Tíz év múlva tért vissza és nyomdát alapított A nyom daalapítás ettől az időtől kezdve a magyar kultúra egyik

sarkalatos kérdése lett. A heroikus munkából Békés megye is kivette a részét A megye legdinamikusabban fejlődő nyomdájának alapítási éve 1903. egy ócska nyomdagépet és könyvke reskedést Békéscsabán. Az alapító fia, 5. sz ábra Rokka Kötszövőgyár A Rokka Kötszövőgyár Rt. 1920-ban alakult, a Magyar Állami Hitel Bank, a Magyar Pamutipar Rt. és a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület érdekkörében, s így szintén zsidó érdekeltségű cég volt. Több száz munkást foglalkoztatott. Szőnyegszövő üzemek A szőnyegszövés Magyarországon új iparág volt az első világháború után. Csabán 1926-ban jött létre az első üzem, az igazi fellendülés azonban a harmincas évek második felében következett be.30 Nagyobb szőnyegszövő üzemet működtetett Weisz István az Andrássy út 44 sz alatt, Hazai Györgyné Torontáli szőnyegszövő üzemet tartott fenn az Andrássy 35. sz alatt, a gr. Tisza u 40 sz alatt Oberländer Zsigmond

szőnyegszövő üzeme dolgozott. A Gyóni Géza u 22 sz alatt a Spitz Testvérek üzemeltettek egy szőnyegszövő üzemet, és végül Steinherz Ernő vezetése alatt a Ferenc József téren működött egy szőnyegszövő üzem. Bohn M. és Társa Tetőcserép és Téglagyár Rt A Bohn és Társa Tetőcserép és Téglagyár Rt. 1908-ban alakult A gyár az Orosházi út 8. sz alatt működött, elnök igazgatója: Bohn József volt, cégvezetője Eyler Antal A nagyarányú építkezési kedv nagy keresletet támasztott termékei iránt, s ez a termelés gyors felfutásához vezetett. Évi teljes kapacitása 1935-ben 36 millió db tégla és cserép volt, a foglalkoztatott munkások száma 600–800-ra nőtt, ha teljes üzemmel dolgozott. 1944-ben már nem üzemelt 30 Békéscsaba megyei jogú város Útmutatója és Címtára 1935., 139 o 34 1910-től saját műhelyében hasznosította grafikai ismereteit. 1912-ben Tevan-könyvtár sorozatának kiadását. A füzetekből 1923-ig

213 szám jelent meg. Illusztrált könyveivel nagy népszerűségre tett szert Az Amatőr Tevan-sorozatot eredeti fametszetekről nyomtatott illusztráci ók díszítik. Nyomdájának fenntartásához más műveket is kiadott Ő hono lalkozását megszünteti. A bezárást azzal indokolta, hogy az a külföldi gyáros, aki a gépeket biztosította, váratlanul kilépett az üzletből. Schwarcz egyedül maradt, mivel elegendő tőkéje nem volt, a munkásnőket elbocsátotta. Egyévi működés után a harisnyagyár megszűnt, a gyárat elárverezték. Az üzem 44 kötőgépből a Deutsch testvérek csabai cége is vásárolt, majd a Gyulai Kötött- és Szövetáru Részvénytársasággal közös fiókgyárat létesítet tek, és száz munkásnő alkalmazásával termeltek. 1924-ben az üzem a Békés Megyei Általános Takarékpénztár Rt. érdekkörébe került, amely korszerűsí folyt tovább a munka. Az Excelsior eleinte hímző és horgoló pamutfonalak

konfekcionálásával foglalkozott, majd áttért a harisnyagyártásra. A kezdeti nehézségek után a belföldi piacon elismertek voltak, hírnevet szereztek férfi, női és gyermek flór- és selyemharisnya-gyártásban. Az ál lamosítás után az üzem a textilfeldolgozó KTSZ gépihurkoló részlegeként működött a megszűnéséig. Tevan Nyomda Az 1473-ban létesített első magyar nyomda, Hess András nevéhez fűződik. Példáját követve a török világ idején egy szegény sorsú, nagytehetségű fiatalember, Tótfalusi Kiss Miklós indult Amszterdamba, hogy kitanulja a betű mesterségét. Tíz év múlva tért vissza és nyomdát alapított A nyomdaalapítás ettől az időtől kezdve a magyar kultúra egyik sarkalatos kérdése lett. A heroikus munkából Békés megye is kivette a részét A megye legdinamikusabban fejlődő nyomdájának alapítási éve 1903. Ebben az évben vásárolt Tevan Adolf egy ócska nyomdagépet és könyvkereskedést Békéscsabán. Az

alapító fia, Tevan Andor Bécsben tanult 5. sz ábra Rokka Kötszövőgyár A Rokka Kötszövőgyár Rt. 1920-ban alakult, a Magyar Állami Hitel érdekkörében, s így szintén zsidó érdekeltségű cég volt. Több száz munkást foglalkoztatott. Szőnyegszövő üzemek A szőnyegszövés Magyarországon új iparág volt az első világháború után. Csabán 1926-ban jött létre az első üzem, az igazi fellendülés azonban a harmincas évek második felében következett be. Nagyobb szőnyegszö vő üzemet működtetett Torontáli szőnyegszövő üzemet tartott fenn az Andrássy 35. sz alatt, a gr. Tisza u 40 sz alatt Oberländer Zsigmond szőnyegszövő üzeme dolgozott. A Gyóni Géza u 22 sz alatt a egy szőnyegszövő üzemet, és végül Steinherz Ernő vezetése alatt a Ferenc József téren működött egy szőnyegszövő üzem. Bohn M. és Társa Tetőcserép és Téglagyár Rt A Bohn és Társa Tetőcserép és Téglagyár Rt. 1908-ban alakult A gyár az Orosházi

út 8. sz alatt működött, elnök igazgatója: Bohn József volt, cégve zetője Eyler Antal. A nagyarányú építkezési kedv nagy keresletet támasztott termékei iránt, s ez a termelés gyors felfutásához vezetett. Évi teljes kapacitása 1935-ben 36 millió db tégla és cserép volt, a foglalkoztatott munkások száma 600–800-ra nőtt, ha teljes üzemmel dolgozott. 1944-ben már nem üzemelt Békéscsaba megyei jogú város Útmutatója és Címtára 1935., 139 o 105. Tevan Andor (1889–1955) 1910-től saját műhelyében hasznosította grafikai ismereteit. 1912-ben kezdte el a Tevan-könyvtár sorozatának kiadását. A füzetekből 1923-ig 213 szám jelent meg. Illusztrált könyveivel nagy népszerűségre tett szert Az Amatőr Tevan-sorozatot eredeti fametszetekről nyomtatott illusztrációk díszítik. Nyomdájának fenntartásához más műveket is kiadott Ő hono- 35 sította meg a csomagolóanyag-gyártást. Tevan Andort, a nyomda tulajdonosát, a németek

elvitték A második világháború után hazánkban is meggyorsult a különböző iparágak fejlődése, ennek következtében megnőtt a csomagolóanyagok iránti kereslet. A békéscsabai nyomdának ez lett a fő terméke 1949-ben, a nyomdaipar államosításakor a Tevan Nyomdában 49 ember dolgozott, a szakmunkások száma 15 volt. Az üzemnek három kéziberakású gyorssajtolója, egy Láng automatája, egy tégelynyomója, egy Jávor Stancája, két vágógépe és húszmázsányi betűkészlete volt. Az éves termelési érték csaknem elérte az egymillió forintot Gesmey Nyomda A Gesmey nyomda, könyv- és papíráruház, a Szent István tér 3. sz alatt működött. 1922-től jegyezték be A cégtulajdonos Láng Sándor volt31 Hollander Nyomda Az Andrássy út 29. sz alatt üzemelt Egyéb zsidó gyárak Reisz Miksa bútorgyár Rt. Dénes Báling gép- és mérleggyár Werner Edéné és Tsa kőfaragó és betonárú üzem Hilf Rudolf ecetgyára Peroth S. és Ábrahám

cementárugyára (Prónay [ma: Szabó Dezső] u 8 sz) Hajós és Klein Első Békéscsabai Doboz és Papírárugyár (Prónay [ma: Szabó Dezső] u. 3 sz) Reichmann és Weisz kötszövőgyár Dr. Eisenberg Bertalanné, Friedmann Mór, Gissing Rezsőné, Guttmann Géza szikvízgyárai c) A helyi zsidóság kisipari tevékenysége A Kereskedelmi és Iparkamara 1941. évi adatai szerint Békéscsabán az összes iparűzők száma 2377, ebből zsidó 487, tehát az iparűzők 20,48 %-a zsidó. A gettósítás előtt iparjogosítvánnyal rendelkező zsidó iparosok szakmák szerinti megoszlása: szabók 21, fűzőkészítő 10, fehérnemű készítő 7, cipész 10, pék 8, nyomdász 8, villanyszerelő 8, szövő kisiparos 7, fodrász-kozmetikus 5, fényképész 5, szállító 6, órás-ékszerész 5, építési vállalkozó 4, míg a többi szakában 1-3 zsidóiparos volt (gépjavító, lakatos, épí31 OL. MNB Hitelinformációs jelentései Z 19 36 tő mester, kőfaragó, bádogos,

cipőkrém és légypapír készítő, dobozkészítő, esernyőjavító, ládakészítő, drótfonó, műszerész, festékgyártó, gyümölcsfel dolgozó, fogműves, mészáros-hentes, paplanos, kárpitos, mosodás, papír zacskó-készítő, kifőzde, kávémérés, könyvkötő, köszörűs, kalapos, bőrön dös, szobafestő, gumijavító, gépjavító, fémfeldolgozó, autógarage). nevű csabai polgár kéréssel és ajánlattal folyamodott az elöljárósághoz, engedélyezzék neki egy sörház felépítését, ahol főzne 70 akó jó sört, 15 akó 30 %-os pá linkát, amit a házi pincéjében lévő vendéglőjében szolgálna fel és ugyanitt gőzfürdőt létesítene. Az engedélyt kiadták, és 1840 körül felépült a liget szélén, a Kórház utcában a klasszicista épület. Itt nyílt meg Izsák mester serfőzdés vendégfogadója és benne a gőzfürdője. A gőzfürdőben volt egy „gőz-szoba” tusokkal. Egy helyiségben két nagy kerek fakád, ezek voltak a

medencék. Volt még két külön kádfürdős szoba fakáddal A helyben fő zött, jó hideg habos ser, a finom étel, az olcsó ár s a cigánybanda muzsikája népszerűvé és igen látogatottá tette a sörházat. Ez időben még nem volt színháza a városnak. Az ide eljutó Thália vándorpapjai tartották 1-2 hétre terjedő előadásaikat. Így méltán mondhatjuk, hogy itt ringott a csabai színjátszás bölcsője is. Már nagyon régen megszűnt a serfőzde és a fürdő. A közelmúltban megnyitott a Berger-sörház valami kori helyén egy új vendéglátó intézmény Munkácsy-ház néven. Felépült az üres telken a sportpálya, s az épületben öltözőket, edzőhelyiségeket alakí tottak ki. A pincében mindig volt vendéglő, kiskocsma, amit a „földgyom Országos viszonylatban elsőrangú és külföldi összeköttetéssel dolgo zó gabona- és terménykereskedők közül kiemeljük a Stern és Steinberger céget és a Hoffmann és Herzog gabona- és

terménykereskedő céget. Kivi telük főleg Ausztriába és Csehországba, továbbá Svájcba, Lengyelországba 1935-ben jegyezték be Hirsch Mózes Gabona és Terménykereskedését. Főleg magféleségekkel foglalkozott. László József gabona- és terményke reskedő cégét 1911-ben jegyezték be. Nemcsak terménykereskedelemből élt, hanem vegyeskereskedésből és ügynökösködésből. Békéscsabán a 12 gabona- és terménykereskedés közül 11 volt zsidó kézen. Gécs Béla: A liget szélén. In: Csabai Mérleg, 1994 május 26, [IV évf], 22 o sította meg a csomagolóanyag-gyártást. Tevan Andort, a nyomda tulajdo A második világháború után hazánkban is meggyorsult a különböző iparágak fejlődése, ennek következtében megnőtt a csomagolóanyagok iránti kereslet. A békéscsabai nyomdának ez lett a fő terméke rakású gyorssajtolója, egy Láng automatája, egy tégelynyomója, egy Jávor Stancája, két vágógépe és húszmázsányi

betűkészlete volt. Az éves termelé si érték csaknem elérte az egymillió forintot. működött. 1922-től jegyezték be A cégtulajdonos Láng Sándor volt Werner Edéné és Tsa kőfaragó és betonárú üzem Hilf Rudolf ecetgyára Peroth S. és Ábrahám cementárugyára (Prónay [ma: Szabó Dezső] u 8 sz) Hajós és Klein Első Békéscsabai Doboz és Papírárugyár (Prónay [ma: Szabó Dezső] u. 3 sz) Reichmann és Weisz kötszövőgyár Dr. Eisenberg Bertalanné, Friedmann Mór, Gissing Rezsőné, Gutt az összes iparűzők száma 2377, ebből zsidó 487, tehát az iparűzők 20,48 %-a zsidó. A gettósítás előtt iparjogosítvánnyal rendelkező zsidó iparosok : szabók 21, fűzőkészítő 10, fehérnemű ké szítő 7, cipész 10 pék 8, nyomdász 8, villanyszerelő 8, szövő kisiparos 7, fodrász-kozmetikus 5, fényképész 5, szállító 6, órás-ékszerész 5, építési vál lalkozó 4, míg a többi szakában 1-3 zsidóiparos volt (gépjavító, lakatos,

épí OL. MNB Hitelinformációs jelentései Z 19 tő mester, kőfaragó, bádogos, cipőkrém és légypapír készítő, dobozkészítő, esernyőjavító, ládakészítő, drótfonó, műszerész, festékgyártó, gyümölcsfeldolgozó, fogműves, mészáros-hentes, paplanos, kárpitos, mosodás, papírzacskó-készítő, kifőzde, kávémérés, könyvkötő, köszörűs, kalapos, bőröndös, szobafestő, gumijavító, gépjavító, fémfeldolgozó, autógarage). Több mint 150 esztendeje már, hogy egy Berger Izsák nevű csabai polgár kéréssel és ajánlattal folyamodott az elöljárósághoz, engedélyezzék neki egy sörház felépítését, ahol főzne 70 akó jó sört, 15 akó 30 %-os pálinkát, amit a házi pincéjében lévő vendéglőjében szolgálna fel és ugyanitt gőzfürdőt létesítene. Az engedélyt kiadták, és 1840 körül felépült a liget szélén, a Kórház utcában a klasszicista épület. Itt nyílt meg Izsák mester serfőzdés vendégfogadója

és benne a gőzfürdője. A gőzfürdőben volt egy „gőz-szoba” tusokkal. Egy helyiségben két nagy kerek fakád, ezek voltak a medencék. Volt még két külön kádfürdős szoba fakáddal A helyben főzött, jó hideg habos ser, a finom étel, az olcsó ár s a cigánybanda muzsikája népszerűvé és igen látogatottá tette a sörházat. Ez időben még nem volt színháza a városnak. Az ide eljutó Thália vándorpapjai Berger Izsák sörházában tartották 1-2 hétre terjedő előadásaikat Így méltán mondhatjuk, hogy itt ringott a csabai színjátszás bölcsője is. Már nagyon régen megszűnt a serfőzde és a fürdő. A közelmúltban megnyitott a Berger-sörház valamikori helyén egy új vendéglátó intézmény Munkácsy-ház néven Felépült az üres telken a sportpálya, s az épületben öltözőket, edzőhelyiségeket alakítottak ki. A pincében mindig volt vendéglő, kiskocsma, amit a „földgyomra” néven ismertek a városban32 d) Kereskedelmi

tevékenységük Országos viszonylatban elsőrangú és külföldi összeköttetéssel dolgozó gabona- és terménykereskedők közül kiemeljük a Stern és Steinberger céget és a Hoffmann és Herzog gabona- és terménykereskedő céget. Kivitelük főleg Ausztriába és Csehországba, továbbá Svájcba, Lengyelországba irányult.33 1935-ben jegyezték be Hirsch Mózes Gabona és Terménykereskedését. Főleg magféleségekkel foglalkozott. László József gabona- és terménykereskedő cégét 1911-ben jegyezték be Nemcsak terménykereskedelemből élt, hanem vegyeskereskedésből és ügynökösködésből. Békéscsabán a 12 gabona- és terménykereskedés közül 11 volt zsidó kézen. 32 Gécs Béla: A liget szélén. In: Csabai Mérleg, 1994 május 26, [IV évf], 22 o 33 Gyöngyösi János: Ipar, Kereskedelem, Hitelviszonyok. In: Békéscsaba Szerk: Korniss Géza, 1930., 303–304 o 37 Az eddig bemutatottakon kívül megemlíthetjük még Bőhm Lajost (Zsilinszky

u. 2), Farkas Antalt (Andrássy u 48), Iritz Lászlót (Apponyi u 5), Rosenberg Izsót (Szív u. 16), Ruhmann Kálmánt (Ferenc J tér 16), Krausz Győzőt és Újhelyi Ármint. A Schneider-féle baromfifeldolgozó üzembe lépése után növekedett a feldolgozott állapotban kiszállított baromfi mennyisége. A 30-as évek kezdetén ez a cég egymaga évente mintegy 0,8-1 millió csirkét, 30-40 ezer pulykát, 25-30 ezer kacsát, 50 ezer libát, valamint 10-15 millió db tojást exportált-elsősorban Németországba, Ausztriába, Svájcba, Angliába és Spanyolországba.34 Az említett cégen kívül a gettósítás előtt még 18 kereskedő rendelkezett iparjogosítvánnyal, például: a Grünwald, a Zinner, a Steiner és a Goldfinger család. A fűszer- és vegyeskereskedés terén 48 %-os a zsidó jelenlét. A gettósítás előtt összeírt kereskedői lista szerint 55 iparengedéllyel működő zsidó vegyes- és szatócsbolt volt például: Sáber Béla (Andrássy u.), Singer

Ignác (Andrássy u.) és Tardos János (Andrássy u) A textilüzletek közül országos viszonylatban is első rangú volt a Kulpin Jakab zsidó cég előkelő és kitűnően szortírozott áruháza és a nagykereskedelemben a Weisz és Janovitz zsidó cég üzlete. Textilnagykereskedői voltak még a városnak: Flischlovits és Schwarcz, Fonféder Náthán, dr. Sajó Jenő, Moskovics Jenő. A rőfös-rövidáru- divatáru kiskereskedelem szinte teljes mértékben zsidó kézben volt, körülbelül 66 személy35, például: Dénes Imre, Engel Sámuel (Felső Körös sor 9. sz), Blattberg Sándor, Nussbaum Mihály divatáru kereskedése, (Andrássy út 74. sz), Frisch Ferenc férfiruha, ruhakellék, posztókereskedése, Engel Jenő és Weisz Ármin rövid- és divatáru üzlete, végül Heuer Fülöp divat-, kötött-, szövöttáru, játék és bazáráru kereskedése.36 A gettósítás előtt összeírt könyv- és papírkereskedelmi iparengedélylyel rendelkező kereskedők között

7 bolt volt zsidó kézben. Így Gesmey Soma (Szent István tér 3. sz), Friedmann Sándor (Lázár u 23), Hollander Hermin (Andrássy 49), Guttman Izidor (Jókai u 10), Volvivics József (Berzsenyi u. 59), Tiegermann Irén (Luther u 15), Bródi Gyula (Gömbös u. 20) A legjelentősebb épület-fakereskedők a következők voltak: Lőwy Albert, Sipos Ignác, Weiberger Imre és Leisler Lipót fatelepei. Kiemelkedő cégek a műszaki és autókereskedelem terén Ickovits Lipót, valamint Rotter Sándor és tsa voltak. 34 Dövényi Zoltán: Békéscsaba gazdasági és településfejlődésének korszakai. In: Békéscsaba földrajza Szerk: Tóth József Békéscsaba, 1976, 154 o 35 OL MNB Hitelinformációs jelentései Z. 19 36 Békéscsaba megyei jogú város Útmutatója és Címtára. 1935, 112 o 38 Az Iczkovits család üzleti tevékenysége igen széles körű volt: foglalkoz tak gépkereskedelemmel, mezőgazdasági gépraktáruk volt, és olajexpor tot is bonyolítottak. Lerakatok

volt Orosházán, Szegeden, Tótkomlóson Jó és nagy forgalmú üzleteket vittek, elsőrangú vevőkörrel rendelkeztek, a boltot szakszerűen vezették. Vaskereskedést üzemeltettek: Einhorn Áb rahámné áruraktára, Viski Hermann (Andrássy u. 16), Markovits Miksa ócskavas-kereskedése. és nyersbőrkereskedők között csak zsidók találhatók. A legjelen tősebb kereskedést Ádám Pál bőrkereskedését kiegészítette gyapjú eladásával. A bőr-nagykereskedelemben Katz Ernő, Ginsztler Ernő, Erdős Izidor és Brüller Ármin tevékenykedtek. Kizárólagos volt a zsidó jelenlét a bor-nagykereskedelemben Ferenc, Spitz Samu, Kohn Sándor, Grünbaum Zsigmond, Brüll Rudolf. Hannesz József rum, likőr és szeszes italok gyártásával és kereskedésével foglalkozott. A tűzifa és tűzelőanyag-kereskedésben 14 zsidó üzlettulajdonos volt, például: Benjámin Márton (Luther u. 16), László Sándor (Baross u 19), Werner András (Andrássy u. 73), Schwarcz Gábor

(Andrássy u 24), Schwarcz Dezső (Kinizsi u. 8), Weisz József és fia (Bánszky u 2), Weren Edéné és tsa (Andrássy u. 27) Említésre méltó a zsidóság szerepe a vendéglős üzletágban. öt vendéglő volt zsidó kézen: Eiberger Salamon (Orosházi u. 91), Freyber ger Márton (gr. Tisza u 15), Lerner Sámuel (Békési u 30), Ipitz Jakab (Pe tőfi Liget), Reisz Gyula (Szt. István tér 2) Kilencen kocsmát működtettek A Berényi út – Zrínyi utca sarkán (akkor Felsánc néven szerepelt, ami az utcában húzódó mély vízelvezető sáncra utal) állt Pollák Arnold földbirto elfogadta a Csabai Általános Népegylet alapszabályát és megalakulását tartalmazó kérelmet. A jóváhagyást követően, 1903 április 26-án, a Pol lák-kocsmában tartották meg a népegylet alakuló ülését, mely alkalomból ötszázan léptek a tagok sorába. A kocsma kezdetben a haladó kispolgárság gyülekező helye volt. Ketten kávémérést és két kifőzdét üzemeltetett:

Jakabovics Jakab és A város kis- és nagy kereskedelmében nagy szerepet játszott a zsidóság. 1939-től egyre jobban korlátozták őket, és végül a puszta létük is veszély ben forgott. Békéscsaba megyei jogú város Útmutatója és Címtára, 1936. Csabai Mérleg, 1996. március 21, (VI évf,) 11 sz Az eddig bemutatottakon kívül megemlíthetjük még Bőhm Lajost (Zsi linszky u. 2), Farkas Antalt (Andrássy u 48), Iritz Lászlót (Apponyi u 5), Rosenberg Izsót (Szív u. 16), Ruhmann Kálmánt (Ferenc J tér 16), Krausz Győzőt és Újhelyi Ármint. Schneider-féle baromfifeldolgozó a feldolgozott állapotban kiszállított baromfi mennyisége. A 30-as évek kezdetén ez a cég egymaga évente mintegy 0,8-1 millió csirkét, 30-40 ezer pulykát, 25-30 ezer kacsát, 50 ezer libát, valamint 10-15 millió db tojást exportált-elsősorban Németországba, Ausztriába, Svájcba, Angliába és Az említett cégen kívül a gettósítás előtt még 18 kereskedő

rendel kezett iparjogosítvánnyal, például: a Grünwald, a Zinner, a Steiner és a Goldfinger család. A fűszer- és vegyeskereskedés terén 48 %-os a zsidó jelenlét. A gettósí tás előtt összeírt kereskedői lista szerint 55 iparengedéllyel működő zsidó vegyes- és szatócsbolt volt például: Sáber Béla (Andrássy u.), Singer Ignác (Andrássy u.) és Tardos János (Andrássy u) A textilüzletek közül országos viszonylatban is első rangú volt a Kulpin Jakab zsidó cég előkelő és kitűnően szortírozott áruháza és a nagykeres kedelemben a Weisz és Janovitz zsidó cég üzlete. Textilnagykereskedői voltak még a városnak: Flischlovits és Schwarcz, Fonféder Náthán, dr. Sajó Jenő, Moskovics Jenő. A rőfös-rövidáru- divatáru kiskereskedelem szinte teljes mértékben zsidó kézben volt, körülbelül 66 személy Imre, Engel Sámuel (Felső Körös sor 9. sz), Blattberg Sándor, Nussbaum Mihály divatáru kereskedése, (Andrássy út 74. sz),

Frisch Ferenc férfiruha, ruhakellék, posztókereskedése, Engel Jenő és Weisz Ármin rövid- és diva A gettósítás előtt összeírt könyv- és papírkereskedelmi lyel rendelkező kereskedők között 7 bolt volt zsidó kézben. Így Gesmey Soma (Szent István tér 3. sz), Friedmann Sándor (Lázár u 23), Hollan der Hermin (Andrássy 49.), Guttman Izidor (Jókai u 10), Volvivics József (Berzsenyi u. 59), Tiegermann Irén (Luther u 15), Bródi Gyula (Gömbös A legjelentősebb épület-fakereskedők a következők voltak: Lőwy Al bert, Sipos Ignác, Weiberger Imre és Leisler Lipót fatelepei. Kiemelkedő műszaki és autókereskedelem terén Ickovits Lipót, valamint Dövényi Zoltán: Békéscsaba gazdasági és településfejlődésének korszakai. In: Békés csaba földrajza. Szerk: Tóth József Békéscsaba, 1976, 154 o OL MNB Hitelinformációs jelentései Z. 19 Békéscsaba megyei jogú város Útmutatója és Címtára. 1935, 112 o Az Iczkovits család üzleti

tevékenysége igen széles körű volt: foglalkoztak gépkereskedelemmel, mezőgazdasági gépraktáruk volt, és olajexportot is bonyolítottak. Lerakatok volt Orosházán, Szegeden, Tótkomlóson Jó és nagy forgalmú üzleteket vittek, elsőrangú vevőkörrel rendelkeztek, a boltot szakszerűen vezették. Vaskereskedést üzemeltettek: Einhorn Ábrahámné áruraktára, Viski Hermann (Andrássy u 16), Markovits Miksa ócskavas-kereskedése. A toll és nyersbőrkereskedők között csak zsidók találhatók. A legjelentősebb kereskedést Ádám Pál és Ádám István vezette Lerner Zoltán a toll- és bőrkereskedését kiegészítette gyapjú eladásával. A bőr-nagykereskedelemben Katz Ernő, Ginsztler Ernő, Erdős Izidor és Brüller Ármin tevékenykedtek. Kizárólagos volt a zsidó jelenlét a bor-nagykereskedelemben is: Stern Ferenc, Spitz Samu, Kohn Sándor, Grünbaum Zsigmond, Brüll Rudolf. Hannesz József rum, likőr és szeszes italok gyártásával és

kereskedésével foglalkozott. A tűzifa és tűzelőanyag-kereskedésben 14 zsidó üzlettulajdonos volt, például: Benjámin Márton (Luther u. 16), László Sándor (Baross u 19), Werner András (Andrássy u. 73), Schwarcz Gábor (Andrássy u 24), Schwarcz Dezső (Kinizsi u. 8), Weisz József és fia (Bánszky u 2), Weren Edéné és tsa (Andrássy u. 27)37 Említésre méltó a zsidóság szerepe a vendéglős üzletágban. Összesen öt vendéglő volt zsidó kézen: Eiberger Salamon (Orosházi u. 91), Freyberger Márton (gr Tisza u 15), Lerner Sámuel (Békési u 30), Ipitz Jakab (Petőfi Liget), Reisz Gyula (Szt István tér 2) Kilencen kocsmát működtettek A Berényi út – Zrínyi utca sarkán (akkor Felsánc néven szerepelt, ami az utcában húzódó mély vízelvezető sáncra utal) állt Pollák Arnold földbirtokos háza, egyben kocsmája, mely nevezetes várostörténelmi esemény miatt érdemes említésre. A század elején agrárszocialista szervezkedések és

megmozdulások helyszíne volt Békéscsaba. Az események hatására, a belügyminisztérium elfogadta a Csabai Általános Népegylet alapszabályát és megalakulását tartalmazó kérelmet. A jóváhagyást követően, 1903 április 26-án, a Pollák-kocsmában tartották meg a népegylet alakuló ülését, mely alkalomból ötszázan léptek a tagok sorába. A kocsma kezdetben a haladó kispolgárság gyülekező helye volt.38 Ketten kávémérést és két kifőzdét üzemeltetett: Jakabovics Jakab és Klein Éliásné. A város kis- és nagy kereskedelmében nagy szerepet játszott a zsidóság. 1939-től egyre jobban korlátozták őket, és végül a puszta létük is veszélyben forgott. 37 38 Békéscsaba megyei jogú város Útmutatója és Címtára, 1936. Csabai Mérleg, 1996. március 21, (VI évf,) 11 sz 39 e) Zsidóbirtokok A legnagyobb gazdasággal Rosenthal Adolf gőzmalom tulajdonos rendelkezett, akinek 6000 hold földje volt.39 Holländer Lipót 115 hold,

Markovics Kálmánné 213 hold, Neumann Manóné 151 kat. hold földdel rendelkezett. Korniss Géza tanácsnoknak 100 hold földje volt Füzesgyarmaton, amit bérbe adott 50 holdon, illetve azon felüli birtokon gazdálkodott Weisz Mihály, dr Holländer Lipótné, Bohn M és tsa Tetőcserép és téglagyár. Tízen birtokoltak 5 holdnyi vagy annál kisebb birtokot: Iczkovits Ferenc (a város egyik leggazdagabb embere), Kohn Kálmánné, Tevan Rezső és László, Dr. Révész Sándor, dr Farkas Ernő, Gergely Ferenc, Epstein Miklósné, Jun Jenő, Fonféder Náthán40 Dr. Holländer Lipót törvényhatósági bizottsági tag egyik felszólalásában a műtrágyák fokozottabb használatára hívta fel a figyelmet Ehhez kérte a kormány támogatását, hiszen a csabai gazdák nem tudták megvásárolni a drága műtrágyát állami támogatás nélkül. Dr. Révész Fülöpné vármegyei tb főorvos nejét, az izraelita nőegylet alelnökét, özv. Friedmann Mórhét, az izraelita

Szegény Gyermekeket Felruházó Egyesület elnökét a békéscsabai ínségsegítő mozgalom során kifejtett tevékenységéért miniszteri elismerésre terjesztették elő Mindketten részt vettek az 1931/32. évi téli ínségenyhítő mozgalomban, és általában a szegények gondozásában Békéscsaba területén.41 A zsidóság birtokait azonban 1939 után a zsidótörvények következtében nem tarthatta meg. Békéscsaba polgármesteri iratának 32/1944 ikt számú hivatkozása szerint 1943-ban zsidó kézen már nem volt földingatlan, azt részben eladták, részben pedig az Országos Földintézet vette át.42 óta működött a békéscsabai izraelita anyahitközségben a békés a betegeket, támogatta a szegény betegeket, gondozta az izraelita temetőt, a haldoklók és a halottak iránt teljesítette a vallása szerinti kötelezettsége 1926-ban Fried József volt az elnöke, gény gyerekeket téli ruhákkal és könyvekkel. Elsősorban az elemi iskolások Izraelita

Nőegylet 1863 óta működött. Az egylet célja a se, és a szegény sorsú, erkölcsös hajadonok kiházasítása. Adakoztak hazafi as, emberbaráti célokra is. A Nőegylet jövedelme tagdíjakból, belépő tagok felvételi díjaiból, az alaptőkéből, alapítványok kamataiból, színi előadások, hangversenyek és táncvigadalmak belépési díjaiból, adományokból és kü lönböző családi események kapcsán történő gyűjtésekből állt. Elnöknője: Rosenthal Adolfné, alelnökök dr. Révész Fülöpné és Iritz Aladárné voltak létrehozásának a célja a jótékony összejövetelein vallásos, hazafias és tudományos felolvasásokat rendeztek. Ezenkívül szerveztek gyűjtéseket, szórakoztató kat, illetve estélyeket. 1930-ban alakult, elnökük Kalmár Rózsi, alelnökeik Fischer Margit, Erdős Boriska, Rusz Erzsébet. A békéscsabai Izrealita Hitközség alapszabályait 1898-ban fektették le. Céljai között volt az izraelita felekezeti, vallásos,

nevelő és jótékonysági intézkedések és intézmények fenntartása és fejlesztése. Létszáma 684, és a Lázár u. 2 sz alatt működött Elnöke dr Tardos Dezső ügyvéd volt A békéscsabai Autonóm 39 Zsidó Lexikon. Szerk: Újvári Péter, 1929, 102o 40 BML. 28 dosszié Az 5 holdon aluli zsidóbirtokok bejelentése és hasznosítása a megye községeiben. (1942–1944) 41 BML IV.B 410biz/84 1054/1932 42 BML V.B 825967/1944 40 nöke 1929-ben Fonféder Mózes nagykereskedő, alelnöke Grünwald Mór fakereskedő. A békéscsabai Autonóm Ortodox Izraelita Chewra Kadisa Grünwald Kálmán elnökletével a Luther u. 14 sz alatt működött 1928 gőzmalom tulajdonos rendelkezett, akinek 6000 hold földje volt. Holländer Lipót 115 hold, Markovics Kálmánné 213 hold, Neumann Manóné 151 kat. hold földdel rendelkezett. Korniss Géza tanácsnoknak 100 hold földje volt Füzesgyar maton, amit bérbe adott. 50 holdon, illetve azon felüli birtokon gazdálko dott Weisz

Mihály, dr. Holländer Lipótné, Bohn M és tsa Tetőcserép és Ferenc (a város egyik leggazdagabb embere), Kohn Kálmánné, Tevan Re zső és László, Dr. Révész Sándor, dr Farkas Ernő, Gergely Ferenc, Eps tein Miklósné, Jun Jenő, Fonféder Náthán. Dr. Holländer Lipót törvényhatósági bizottsági tag egyik felszólalásá ban a műtrágyák fokozottabb használatára hívta fel a figyelmet. Ehhez kér a drága műtrágyát állami támogatás nélkül. Dr. Révész Fülöpné vármegyei tb főorvos nejét, az izraelita nőegylet alelnökét, özv. Friedmann Mórhét, az izraelita Szegény Gyermekeket Fel ruházó Egyesület elnökét a békéscsabai ínségsegítő mozgalom során ki fejtett tevékenységéért miniszteri elismerésre terjesztették elő. Mindketten részt vettek az 1931/32. évi téli ínségenyhítő mozgalomban, és általában a A zsidóság birtokait azonban 1939 után a zsidótörvények következtében hivatkozása szerint 1943-ban zsidó

kézen már nem volt földingatlan, azt Zsidó Lexikon. Szerk: Újvári Péter, 1929, 102o BML. 28 dosszié Az 5 holdon aluli zsidóbirtokok bejelentése és hasznosítása a megye községeiben. (1942–1944) 5. Zsidó egyesületek, egyletek 1830 óta működött a békéscsabai izraelita anyahitközségben a békéscsabai izraelita Chewra Kadisa. Ez az egyesület lelkiismeretesen látogatta a betegeket, támogatta a szegény betegeket, gondozta az izraelita temetőt, a haldoklók és a halottak iránt teljesítette a vallása szerinti kötelezettségeket, a rábízott alapítványokat kezelte. 1926-ban Fried József volt az elnöke, 1942-ben pedig Goldberg Sándor. 312 tagot számlált A Malbisch Arumim egylet célja az volt, hogy ellássa az izraelita szegény gyerekeket téli ruhákkal és könyvekkel. Elsősorban az elemi iskolások igényeit elégítették ki. Az egylet elnöke: Dr Szamek Ignácz, gazdasági elnöke özv Tevan Andorné 1942-ben 235 tagot számlált43 A

békéscsabai Izraelita Nőegylet 1863 óta működött. Az egylet célja a betegek, keresetképtelenek, özvegyek, árvák, lányok, asszonyok segélyezése, és a szegény sorsú, erkölcsös hajadonok kiházasítása. Adakoztak hazafias, emberbaráti célokra is A Nőegylet jövedelme tagdíjakból, belépő tagok felvételi díjaiból, az alaptőkéből, alapítványok kamataiból, színi előadások, hangversenyek és táncvigadalmak belépési díjaiból, adományokból és különböző családi események kapcsán történő gyűjtésekből állt. Elnöknője: Rosenthal Adolfné, alelnökök dr. Révész Fülöpné és Iritz Aladárné voltak 1942-ben 246 tagja volt. A békéscsabai Izraelita Lányegylet létrehozásának a célja a jótékonyság gyakorlása, önképzés, az emberbaráti összetartás mélyítése volt. Az összejövetelein vallásos, hazafias és tudományos felolvasásokat rendeztek. Ezenkívül szerveztek gyűjtéseket, szórakoztató és tudományos

délutánokat, illetve estélyeket. 1930-ban alakult, elnökük Kalmár Rózsi, alelnökeik Fischer Margit, Erdős Boriska, Rusz Erzsébet.44 A békéscsabai Izrealita Hitközség alapszabályait 1898-ban fektették le. Céljai között volt az izraelita felekezeti, vallásos, nevelő és jótékonysági intézkedések és intézmények fenntartása és fejlesztése. Létszáma 684, és a Lázár u. 2 sz alatt működött Elnöke dr Tardos Dezső ügyvéd volt A békéscsabai Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség szervezeti szabályzata 1871-ben jött létre, 1906-ban kiegészítették. A hitközség elnöke 1929-ben Fonféder Mózes nagykereskedő, alelnöke Grünwald Mór fakereskedő. A békéscsabai Autonóm Ortodox Izraelita Chewra Kadisa Grünwald Kálmán elnökletével a Luther u. 14 sz alatt működött 1928 43 BML. VB 826721/1942 44 BML. IVB, 424 3 doboz 180 41 óta működtették az Aggok Házát. [Lásd mai fényképét a Függelékben!) Az épületben ma

szeretetotthon működik. A közel 40 lakója közül csak 1-2 zsidó származású. 1999-ben egy emléktáblát helyeztek el, melyen az alábbi szöveg olvasható: Az aggok otthona épült 1929-ben. Tervezte és kivitelezte: Tevan Rezső okleveles építészmérnök, aki Csabán született 1883-ban, és mártírhalált halt 1945. április hónapjában, a bergenbelseni koncentrációs táborban. Az épület homlokzati Mózes-szobrát tervezte: Kolozsváry Sándor festőművész, született: Magyarhomorág községben 1896-ban, és mártírhalált halt Soronkőhidán 1944-ben. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 1999. Az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egylet helyi fiókja, mely a Lázár u. 2 sz alatt működött, 1911 és 1943 között tevékenykedett Elnöke dr. Révész Fülöp, a békéscsabai hitközségek történetének megírója, társelnöke pedig dr. Silberfeld Jakab, a tudós főrabbi volt, akinek

vallástörténeti, irodalmi és publicisztikai munkásságát a Zsidó Lexikon is megörökítette45 A Békéscsabai Kereskedelmi Csarnok legkorábbi adata 1873-ból származik. Az egyesület székháza az Apponyi u 2/a szám alatt volt, 1942ben 307 taggal működött Elnöke Szelner Antal, fűszerkereskedő Az egylet célja Békéscsabán a kereskedők ügyeinek szellemi, erkölcsi és anyagi érdekeinek előmozdítása. Az egylet tagjai részére felvilágosítást nyújt kereskedelmi szakkérdésekben, véleményt ad más testületek vagy hatóságok részére. Elintézi a felmerülő vitás kereskedelmi vonatkozású ügyeket Könyvtárat és szakkönyvtárat tart fenn, szórakoztató alkalmakat, hangversenyeket, felolvasásokat rendez, és ápolja a jó viszonyt egyéb gazdasági érdekképviseletekkel és társadalmi egyesületekkel.46 A békéscsabai Kereskedők Egyesülete 1905-ben fogalmazta meg az alapszabályát. Az egylet elnöke Klein Gusztáv, egyesületi titkára dr

Tardos Dezső, a hitelesítők Rosenthal Ignác és Reisz Jenő voltak. Célja Békéscsaba és vidéke kereskedelmi érdekeinek előmozdítása. Különböző szakosztályokat alakítottak 45 46 BML. VB 826721/1942 BML. NB 424 3, doboz 186 42 Magántisztviselők Szövetségének alakuló közgyű kulturális érdekeinek a szolgálata, a munkafeltételeinek és életviszonyainak a javítása. Elnöke Balogh Zsigmond, alelnöke Schwartz Sándor, főtitkára A csabai zsidók érdekeik védelme és gazdasági előrejutásuk érdekében további egyletekhez csatlakoztak. A Magyar Fakitermelők, Fakereskedők Egyesületének Alsó-Tiszavidéki csoportjában találunk békéscsabaiakat is: Lőwy Albert, Weisz Kálmán, Altmann Rudolf fakereskedők. Az 1934ben tartott alakuló ülésen jelen voltak többek között: Rusz Károly, Rusz Lipót, Sipos Ignácz, Weisz József, Kern Ernő. helyi csoportja a két világháború között működött. Célja tagjainak gazda sági, társadalmi,

kulturális érdekeinek a védelme. Titkára: Deutsch Jenő Amatőrfényképészek gármester. Az 1933 január 5-én írt jegyzőkönyv alapján, többek a követke ző személyek voltak jelen: dr. Rosenthal József, Neumann Andor, Singer László, Schreiner Ferenc, Gutvill Frigyes, Rosenbaum Gyula. A békéscsabai Kereskedők én tartotta alakuló ülését. A megjelenteket dr Tardos Dezső, a Kereske delmi Csarnok elnöke üdvözölte. Az ülést Fischer Salamon nyitotta meg A vezetőség és a választmány tagjai között a következő személyeket talál juk: Kulpin Ede, Weisz Ferenc, Weisz Kálmán, Tescher Jenő, Reisz József, Gutmann Jenő, Szelner Antal, Révész Jenő. A csabai zsidók jelen vannak a alakulásán is. Ez is elit egyesületnek számított A díszelnök Budafalai Bud János dr. országgyűlési képviselő volt A tiszteletbeli elnökök Bohnert Jó zsef, dr. Berthóthy Károly, Beliczey Géza földbirtokosok A zsidóságot Ro senthal Adolf, Schwartz Sándor,

Weisz Andor, Iczkovits Alfréd képviselte. 1927-ben alakult meg a békéscsabai Maróczi Sakk-kör, dr. Rosenthal József védi teendőket dr. Faerber Vilmos látta el óta működtették az [Lásd mai fényképét a Függelékben!) Az épületben ma szeretetotthon működik. A közel 40 lakója közül csak 1-2 zsidó származású. 1999-ben egy emléktáblát helyeztek el, melyen az alábbi szöveg olvasható: Tevan Rezső okleveles építészmérnök, aki Csabán született 1883-ban, és mártírhalált halt 1945. április hónapjában, a bergenbelseni koncentrációs táborban. Az épület homlokzati Mózes-szobrát Kolozsváry Sándor festőművész, és mártírhalált halt Soronkőhidán 1944-ben. Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 1999. Közművelődési Egylet helyi fiókja, mely a Lázár u. 2 sz alatt működött, 1911 és 1943 között tevékenykedett Elnöke dr. Révész Fülöp, a békéscsabai hitközségek történetének megírója, társelnöke

pedig dr. Silberfeld Jakab, a tudós főrabbi volt, akinek vallástör téneti, irodalmi és publicisztikai munkásságát a Zsidó Lexikon is megörö legkorábbi adata 1873-ból ben 307 taggal működött. Elnöke Szelner Antal, fűszerkereskedő Az egylet célja Békéscsabán a kereskedők ügyeinek szellemi, erkölcsi és anya gi érdekeinek előmozdítása. Az egylet tagjai részére felvilágosítást nyújt kereskedelmi szakkérdésekben, véleményt ad más testületek vagy hatósá gok részére. Elintézi a felmerülő vitás kereskedelmi vonatkozású ügyeket Könyvtárat és szakkönyvtárat tart fenn, szórakoztató alkalmakat, hang versenyeket, felolvasásokat rendez, és ápolja a jó viszonyt egyéb gazdasági A Magyarországi Magántisztviselők Szövetségének alakuló közgyűlését 1927-ben tartotta. A szövetség célja tagjainak gazdasági, társadalmi, kulturális érdekeinek a szolgálata, a munkafeltételeinek és életviszonyainak a javítása. Elnöke

Balogh Zsigmond, alelnöke Schwartz Sándor, főtitkára Mayer Vilmos.47 A csabai zsidók érdekeik védelme és gazdasági előrejutásuk érdekében további egyletekhez csatlakoztak. A Magyar Fakitermelők, Fakereskedők és Faiparosok Országos Egyesületének Alsó-Tiszavidéki csoportjában találunk békéscsabaiakat is: Lőwy Albert, Weisz Kálmán, Altmann Rudolf fakereskedők. Az 1934ben tartott alakuló ülésen jelen voltak többek között: Rusz Károly, Rusz Lipót, Sipos Ignácz, Weisz József, Kern Ernő. A Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetségének békéscsabai helyi csoportja a két világháború között működött. Célja tagjainak gazdasági, társadalmi, kulturális érdekeinek a védelme Titkára: Deutsch Jenő48 A Magyar Amatőrfényképészek Országos Szövetségének békéscsabai csoportja elit csoport volt, hiszen a díszelnöke maga Jánossy Gyula polgármester. Az 1933 január 5-én írt jegyzőkönyv alapján, többek a következő

személyek voltak jelen: dr Rosenthal József, Neumann Andor, Singer László, Schreiner Ferenc, Gutvill Frigyes, Rosenbaum Gyula. A békéscsabai Kereskedők Atlétikai és Vívóegylete 1923. június 24én tartotta alakuló ülését A megjelenteket dr Tardos Dezső, a Kereskedelmi Csarnok elnöke üdvözölte Az ülést Fischer Salamon nyitotta meg A vezetőség és a választmány tagjai között a következő személyeket találjuk: Kulpin Ede, Weisz Ferenc, Weisz Kálmán, Tescher Jenő, Reisz József, Gutmann Jenő, Szelner Antal, Révész Jenő.49 A csabai zsidók jelen vannak a Körösvidéki Motorsport Club megalakulásán is. Ez is elit egyesületnek számított A díszelnök Budafalai Bud János dr. országgyűlési képviselő volt A tiszteletbeli elnökök Bohnert József, dr Berthóthy Károly, Beliczey Géza földbirtokosok A zsidóságot Rosenthal Adolf, Schwartz Sándor, Weisz Andor, Iczkovits Alfréd képviselte 1927-ben alakult meg a békéscsabai Maróczi

Sakk-kör, dr. Rosenthal József vezetésével. A békéscsabai Nyugdíjasok társadalmi Egyesületében az ügyvédi teendőket dr Faerber Vilmos látta el50 Kereskedők Egyesülete 1905-ben fogalmazta meg az Dezső, a hitelesítők Rosenthal Ignác és Reisz Jenő voltak. Célja Békéscsaba és vidéke kereskedelmi érdekeinek előmozdítása. Különböző szakosztályo 47 48 49 50 BML. NB 4243 doboz 188 BML.IVB 424 3 doboz 223 BML.NB 4243 doboz 187 BML.NB 424 3 doboz 250 43 Az ókorban a zsidók életvitele és vallása különbözött a körülöttük élő népektől, hiszen Istenről sem képet, sem szobrot nem készítettek. A val lásuk radikalizmusa miatt többször érték a zsidókat vádak, és gúnyolódá sokat is el kellett viselniük. Amikor diaszpórába kerültek, ez a folyamat csak erősödött, mivel most már nem a hazájukban, hanem idegen területen pártot alakított, és ugyanebben az évben Istóczy Győző parlamenti kép viselő javaslatot

terjesztett a képviselőház elé, melyben azt kérte, hogy a kormány kényszerítse Törökországot Palesztina feladására, hogy a magyar zsidóságot oda deportálhassák. 1880-ban megalakult a Nem-zsidók Szö felvidéki „tót” nemzetiségi pártok is. eltűnt . A falubeliek azonnal a zsidókat gyanúsí tották, hogy a lány vérét a húsvéti pászka elkészítéséhez használták. Istóczy Győző az országgyűlésen uszító antiszemita beszédek sorát mondta el. Az ő gyűlölködő munkájának eredményeképpen több megyében a katonasá got kellett kivezényelni a fosztogató tömeg ellen. Kossuth Lajos így nyilatkozott a zsidó kérdésben: „A zsidó kérdésben (szég yen és botrány, hog y Mag yarországon ez is lehetséges) sötétségének hag yománya, a másik bizonyos köz gazdászati és társadalmi bajok . A nép érzi a nyomort, de nem tud magának okairól beszámolni s ‚malaisere’ spekulálva, a középkori zsidóg yűlölet előáll s azt

mondja: te szegény nyomorgó nép, megmondom én neked, mi a te nyomorod titka: a zsidó. s természetesen az a visszhang kél: Üssük Ferencz József király trónbeszédében felhívta a parlamentet, hogy szün tessék be a fajok, felekezetek és osztályok közötti viszályok szítását. Mégis, negyven évvel később, kiadták A tiszaeszlári-ügy emlékiratait, Franciaországban a Dreyfus-per, úgy Magyarországon a tiszaeszlári vérvád Az antiszemitizmus Békéscsaba városában is jelen volt. A Békés című járól, melyet a zsidókérdésben fejtettek Id. Fükszel Ármin szerint a zsi Békés című hetilap, 1882. november 19 44 6. Az antiszemitizmus megjelenése Az ókorban a zsidók életvitele és vallása különbözött a körülöttük élő népektől, hiszen Istenről sem képet, sem szobrot nem készítettek. A vallásuk radikalizmusa miatt többször érték a zsidókat vádak, és gúnyolódásokat is el kellett viselniük Amikor diaszpórába

kerültek, ez a folyamat csak erősödött, mivel most már nem a hazájukban, hanem idegen területen kellett megélniük a hitüket. Magyarországon Stöcker porosz udvari lelkész, 1878-ban Antiszemita pártot alakított, és ugyanebben az évben Istóczy Győző parlamenti képviselő javaslatot terjesztett a képviselőház elé, melyben azt kérte, hogy a kormány kényszerítse Törökországot Palesztina feladására, hogy a magyar zsidóságot oda deportálhassák. 1880-ban megalakult a Nem-zsidók Szövetsége Az antiszemitizmust rendületlenül szították a klerikális pártok és a felvidéki „tót” nemzetiségi pártok is. 1882 tavaszán Tiszaeszlárról eltűnt egy cselédlány, Solymosi Eszter. A falubeliek azonnal a zsidókat gyanúsították, hogy a lány vérét a húsvéti pászka elkészítéséhez használták Istóczy Győző az országgyűlésen uszító antiszemita beszédek sorát mondta el. Az ő gyűlölködő munkájának eredményeképpen több

megyében a katonaságot kellett kivezényelni a fosztogató tömeg ellen. Kossuth Lajos így nyilatkozott a zsidó kérdésben: „A zsidó kérdésben (szég yen és botrány, hog y Mag yarországon ez is lehetséges) százankint kapom a leveleket . A dolognak két oldala van: az eg yik a középkor sötétségének hag yománya, a másik bizonyos köz gazdászati és társadalmi bajok . A nép érzi a nyomort, de nem tud magának okairól beszámolni s ‚malaisere’ spekulálva, a középkori zsidóg yűlölet előáll s azt mondja: te szegény nyomorgó nép, megmondom én neked, mi a te nyomorod titka: a zsidó. s természetesen az a visszhang kél: Üssük a zsidót.”51 Ferencz József király trónbeszédében felhívta a parlamentet, hogy szüntessék be a fajok, felekezetek és osztályok közötti viszályok szítását. Mégis, negyven évvel később, kiadták A tiszaeszlári-ügy emlékiratait, mely a Horthy-korszak antiszemita irodalmának egyik alapvetése lett.

Amiként Franciaországban a Dreyfus-per, úgy Magyarországon a tiszaeszlári vérvád lett az antiszemita vérvád emblémája. Az antiszemitizmus Békéscsaba városában is jelen volt. A Békés című megyei lapban olvashatunk dr. Fükszel Ármin és dr Kovács István vitájáról, melyet a zsidókérdésben fejtettek Id Fükszel Ármin szerint a zsi51 Békés című hetilap, 1882. november 19 45 dóságot a felebaráti szeretet és tisztelet jellemzi. Utal a 10 parancsolatra, mely a büntetőjog alapelve. Fontosnak tartja, hogy a magyar társadalom megőrizze a polgári szabadság és egyenlőség rendjét, melyben szabad a verseny, vallás és a terhekből mindenki egyformán részesedik. Fükszel buzdítja a zsidóságot, hogy a kitartó hazaszeretetével némítsa el az ellenségeit és biztosra veszi, hogy a magyar haza nem fogja eltaszítani kebléből hű gyermekeit. Javasolja, hogy mindenki a saját bűnéért lakoljon, és ha ezt az elvet az emberek megtanulják,

akkor nem lesz többé antiszemitizmus. Dr. Kovács István azonban vitába szállt Fükszel Árminnal Szerinte Mózesnek, a törvényhozónak, egy erkölcsileg süllyedt néppel volt dolga, mely államalapításra emiatt képtelen. Úgy vélte, hogy a Mózes-vallásúaknál a vallás az egyént, nem a magasabb cél felé emeli. Felteszi a kérdést: a zsidó, aki Istennel kizárólagos szövetségben van, embertársának tartja-e azokat, akik nincsenek ebben a szövetségben és egyáltalán ha asszimilált zsidó, akkor minek egyetemes zsidó szövetség. Azzal vádolja a zsidókat, hogy a tőke hatalmát magukhoz ragadták, hogy kijátsszák az állam jogos ellenőrzését.52 Ezek a cikkek 1882 augusztusában jelentek meg, és egy év múlva már zsidóellenes tüntetés volt Békéscsabán, sőt, zsidóüldözésre felbujtó falragaszok jelentek meg, és 8 bolt ablakát is bezúzták.53 Az antiszemitizmus megjelenése azonban nem akasztotta meg az országban a zsidóság

fejlődését és megerősödését. Nagy létszámú, iskolázott, művelt, értelmiségi, vállalkozói és kereskedelmi réteg alakult ki. Pl a csepeli Weiss Manfréd és családja például a magyar gépipari üzem megteremtői Sorolhatnánk mérnököket, kutatókat, közgazdászokat és más szakembereket, akiknek múlhatatlan érdemei vannak a magyar ipar és kereskedelem fejlesztésében. A zsidó írók, költők és művészek is hozzájárultak a magyar kultúra létrehozásához. Az első világháborúban 36 volt Békéscsabán a zsidó hősi halottak száma. Az itthon maradt idősebbek anyagi segítséget nyújtottak és előmozdították a fogyófélben levő közszükségleti és hadianyagok beszerzését Az első világháború elvesztése, a kommün, illetve a trianoni békediktátum (1920) miatti sokk után azonban ismét felerősödött Magyarországon az antiszemitizmus. A háborús vereségekért, a gazdasági összeomlásért és a történelmi Magyarország, az

Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolásáért a zsidóságot tették felelőssé. A polgári és a szocialista forradalomban vállalt közreműködésük miatt bűnbakszerepre kárhoztatták az izraelitákat. A kommün alatt a csabai zsidóság passzívan viselkedett, mert ez a politikai rendszer hazafias és egzisztenciális érdekeivel ellentétben állt. Migend Dezső felelős szerkesztő a Körös-vidék 1939. január 1-jei számában a következő vezércikket jelentette meg: Új világ születik Ebben 52 Békés című hetilap, 1882. augusztus 6 és augusztus 27 53 Békés című hetilap, 1883. szeptember 23 46 temetni kell, mely a zsidó nemzetközi nagytőke önző világa volt. Migend Dezső úgy gondolta, hogy a magyar föld népének az évszázados keservei, nyomorúságai a zsidó törvény megszületésével megszüntethetők. vörös Vezérek csak szédítették húsz éven át a keresztény munkásságot, de közben a harácsoló zsidóvilág malmára hajtották a

vizet. A Bárdos Braun féle panamában mag yar munkás évtizedeken keresztül csak fizette a szakszervezeti pártadót, a zsidó vezérek pedig autón jártak, pezsgőt ittak, igaz gatói állásokat viseltek és nag y fizetéseket húztak.” Végül a főszerkesztő Békéscsaba választópolgárait arra buzdítja, hogy Isten nevében induljanak harcba a hazáért a zsidó nemzetközi vörös népnyúzók ellen. 1940. augusztus 10-én a Körös-vidék című békéscsabai napilapban című cikk, mely a következőket tar Békéscsabán több egyesület is kizárta tagjai köréből a zsidó vezetőket, de a cikk szerzője buzdítja azokat a társadalmi egyesületeket, melyek ezt így nem engedelmeskedtek a zsidó törvény szel lemének, hogy a nemzetük iránti kötelességből távolítsák el a körükből a zsidókat. Szükségesnek tartja a szerző, hogy Békéscsabán a gazdasági és a szellemi életet megtisztítsák a zsidók uralmától és befolyásától. Ez volt az

Körös-vidék (független keresztény politikai napilap), 1939. január 1, [XX évf], 1 szám Körös-vidék (független keresztény politikai napilap), 1940. augusztus 10 [XXI évf], dóságot a felebaráti szeretet és tisztelet jellemzi. Utal a 10 parancsolatra, mely a büntetőjog alapelve. Fontosnak tartja, hogy a magyar társadalom megőrizze a polgári szabadság és egyenlőség rendjét, melyben szabad a verseny, vallás és a terhekből mindenki egyformán részesedik. Fükszel buzdítja a zsidóságot, hogy a kitartó hazaszeretetével némítsa el az ellen ségeit és biztosra veszi, hogy a magyar haza nem fogja eltaszítani kebléből hű gyermekeit. Javasolja, hogy mindenki a saját bűnéért lakoljon, és ha ezt Dr. Kovács István azonban vitába szállt Fükszel Árminnal Szerinte Mó zesnek, a törvényhozónak, egy erkölcsileg süllyedt néppel volt dolga, mely államalapításra emiatt képtelen. Úgy vélte, hogy a Mózes-vallásúaknál a vallás az

egyént, nem a magasabb cél felé emeli. Felteszi a kérdést: a zsidó, aki Istennel kizárólagos szövetségben van, embertársának tartja-e azokat, akik nincsenek ebben a szövetségben és egyáltalán ha asszimilált zsidó, akkor minek egyetemes zsidó szövetség. Azzal vádolja a zsidókat, hogy a tőke hatalmát magukhoz ragadták, hogy kijátsszák az állam jogos ellenőr már zsidóellenes tüntetés volt Békéscsabán, sőt, zsidóüldözésre felbujtó falragaszok jelentek meg, és 8 bolt ablakát is bezúzták. szágban a zsidóság fejlődését és megerősödését. Nagy létszámú, iskolázott, művelt, értelmiségi, vállalkozói és kereskedelmi réteg alakult ki. Pl a csepe li Weiss Manfréd és családja például a magyar gépipari üzem megteremtői. Sorolhatnánk mérnököket, kutatókat, közgazdászokat és más szakembere az írásában a keresztény magyar élet az új világot jelenti, és a régi világot temetni kell, mely a zsidó nemzetközi

nagytőke önző világa volt. Migend Dezső úgy gondolta, hogy a magyar föld népének az évszázados keservei, nyomorúságai a zsidó törvény megszületésével megszüntethetők. „A zsidó vörös Vezérek csak szédítették húsz éven át a keresztény munkásságot, de közben a harácsoló zsidóvilág malmára hajtották a vizet. A Bárdos Braun féle panamában ellopták a zsidó vörösök a megrokkant keresztény munkások pénzét. A keresztény mag yar munkás évtizedeken keresztül csak fizette a szakszervezeti pártadót, a zsidó vezérek pedig autón jártak, pezsgőt ittak, igaz gatói állásokat viseltek és nag y fizetéseket húztak.”54 Végül a főszerkesztő Békéscsaba választópolgárait arra buzdítja, hogy Isten nevében induljanak harcba a hazáért a zsidó nemzetközi vörös népnyúzók ellen. 1940. augusztus 10-én a Körös-vidék című békéscsabai napilapban megjelent A zsidó törvény szelleme című55 cikk, mely a következőket

tartalmazta: Békéscsabán több egyesület is kizárta tagjai köréből a zsidó vezetőket, de a cikk szerzője buzdítja azokat a társadalmi egyesületeket, melyek ezt még nem tették meg, és így nem engedelmeskedtek a zsidó törvény szellemének, hogy a nemzetük iránti kötelességből távolítsák el a körükből a zsidókat. Szükségesnek tartja a szerző, hogy Békéscsabán a gazdasági és a szellemi életet megtisztítsák a zsidók uralmától és befolyásától. Ez volt az országos politikai hangulat is. fejlesztésében. A zsidó írók, költők és művészek is hozzájárultak a magyar Az első világháborúban 36 volt Békéscsabán a zsidó hősi halottak szá ma. Az itthon maradt idősebbek anyagi segítséget nyújtottak és előmozdí tották a fogyófélben levő közszükségleti és hadianyagok beszerzését. Az első világháború elvesztése, a kommün, illetve a trianoni békediktátum (1920) miatti sokk után azonban ismét felerősödött

Magyarországon az an ténelmi Magyarország, az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolásáért a zsidóságot tették felelőssé. A polgári és a szocialista forradalomban vállalt közreműködésük miatt bűnbakszerepre kárhoztatták az izraelitákat kommün alatt a csabai zsidóság passzívan viselkedett, mert ez a politikai rendszer hazafias és egzisztenciális érdekeivel ellentétben állt. Migend Dezső felelős szerkesztő a Körös-vidék 1939. január 1-jei szá mában a következő vezércikket jelentette meg: Új világ születik. Ebben Békés című hetilap, 1882. augusztus 6 és augusztus 27 Békés című hetilap, 1883. szeptember 23 54 Körös-vidék (független keresztény politikai napilap), 1939. január 1, [XX évf], 1 szám 55 Körös-vidék (független keresztény politikai napilap), 1940. augusztus 10 [XXI évf], 182. szám 47 7. A holocaust időszaka A holocaust héber megfelelője a soa, mely szerencsétlenséget, megsem misítést, csapást,

katasztrófát jelent. lelkemet, a föld mélységeibe jutnak.” A holocaust szó a Biblia görög fordításában az égő/egészen égő áldozat „S oltárt épített Noé az Úrnak, és vett minden tiszta állatból és minden tiszta madárból, és áldozott égőáldozattal az oltáron.” Magyarországon Teleki Pál első miniszterelnöki szerepéhez kötődik rendelkezett, hogy a más nemzetiségű fiatalok aránya az egyetemeken nem haladhatja meg az országos népességhez viszonyított arányukat, zsidók esetében az 5,9 %-ot. 1938-ban Imrédy Béla miniszterelnöksége idején fogadta el a magyar országgyűlés az első zsidó törvényt, ami a társadalmi és a gazdasági élet hatékonyságát hivatott „szolgálni”. A törvény kimondta, hogy a sajtó-, ügy védi, mérnöki és orvosi kamara tajgai között legfeljebb 20 % lehet zsidó. Zsidónak az izraelita vallásúak számítottak. 1939-ben kormánya idején hagyja jóvá az országgyűlés a második

zsidótörvényt, amely a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalását igyekszik korlátozni. Az új törvény szerint zsidónak minősült az ember nemcsak vallása, ha nem származása szerint is. A zsidó ekkor már önálló fajként jelenik meg Nem lehettek lapszerkesztők, lapkiadók, nem vezethettek színházat, mozit. A második zsidótörvény kihirdetése után nem juthattak állampolgárság hoz, sőt az 1914. július 1 után kelt állampolgárságot is visszavonták tőlük 1941-ben Bárdossy László kormánya idején születik meg a legkegyetlenebb faji törvény, amely megtiltotta a zsidók és nem zsidók közötti házasságot. 1942-ben a Kállay-kormány idején megszületett a harmadik zsidótör vény, mely a zsidó birtokosokat az állam térítés ellenében mező- és erdő gazdasági ingatlanaik átadására kötelezheti, valamint a zsidók a jövőben sem szerezhetnek mezőgazdasági ingatlant, továbbá kis- és nagyközségek ben lakótelket sem. nem

hajtotta végre Hitler elvárását, mely a zsidóság teljes megsemmisítését (1944. március 19) után a Lásd Szent Biblia már idézett műben: Zsoltárok 63. 9, valamint Genezis 8 20 48 7. A holocaust időszaka A holocaust héber megfelelője a soa, mely szerencsétlenséget, megsemmisítést, csapást, katasztrófát jelent. „Azok pedig, akik veszedelemre keresik lelkemet, a föld mélységeibe jutnak.” A holocaust szó a Biblia görög fordításában az égő/egészen égő áldozat jelentésében szerepel. „S oltárt épített Noé az Úrnak, és vett minden tiszta állatból és minden tiszta madárból, és áldozott égőáldozattal az oltáron.”56 Magyarországon Teleki Pál első miniszterelnöki szerepéhez kötődik 1920-ban a numerus clausus, zárt szám néven ismert törvény, amely úgy rendelkezett, hogy a más nemzetiségű fiatalok aránya az egyetemeken nem haladhatja meg az országos népességhez viszonyított arányukat, zsidók esetében az

5,9 %-ot. 1938-ban Imrédy Béla miniszterelnöksége idején fogadta el a magyar országgyűlés az első zsidó törvényt, ami a társadalmi és a gazdasági élet hatékonyságát hivatott „szolgálni”. A törvény kimondta, hogy a sajtó-, ügyvédi, mérnöki és orvosi kamara tajgai között legfeljebb 20 % lehet zsidó Zsidónak az izraelita vallásúak számítottak. 1939-ben Teleki Pál második kormánya idején hagyja jóvá az országgyűlés a második zsidótörvényt, amely a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalását igyekszik korlátozni. Az új törvény szerint zsidónak minősült az ember nemcsak vallása, hanem származása szerint is. A zsidó ekkor már önálló fajként jelenik meg A gyáriparban 23-24.000 alkalmazottat bocsátottak el a törvény hatására Nem lehettek lapszerkesztők, lapkiadók, nem vezethettek színházat, mozit. A második zsidótörvény kihirdetése után nem juthattak állampolgársághoz, sőt az 1914. július 1 után

kelt állampolgárságot is visszavonták tőlük 1941-ben Bárdossy László kormánya idején születik meg a legkegyetlenebb faji törvény, amely megtiltotta a zsidók és nem zsidók közötti házasságot. 1942-ben a Kállay-kormány idején megszületett a harmadik zsidótörvény, mely a zsidó birtokosokat az állam térítés ellenében mező- és erdőgazdasági ingatlanaik átadására kötelezheti, valamint a zsidók a jövőben sem szerezhetnek mezőgazdasági ingatlant, továbbá kis- és nagyközségekben lakótelket sem. A magyar kormány 1942-43-ban még nem volt lojális a németekhez és nem hajtotta végre Hitler elvárását, mely a zsidóság teljes megsemmisítését szorgalmazta. Ennek ellenére az országban szabadon érvényesülhetett az antiszemita propaganda. A német megszállás (1944 március 19) után a 56 Lásd Szent Biblia már idézett műben: Zsoltárok 63. 9, valamint Genezis 8 20 49 németek elvárták a Sztójay-kormánytól, hogy

„rendezze” a zsidókérdést. Követelték, hogy a zsidók viseljenek megkülönböztető jelet, telepítsék őket gettókba, majd hogy deportálják őket. Horthy Miklós kormányzó felhatalmazta a kormányt, hogy intézze a zsidók sorsát A kormány elrendelte a sárga csillag viselését, a zsidók telefonjainak bejelentését, gépjárműveik elkobzását, tiltotta őket az ügyvédi gyakorlattól, majd az április 14-én kelt rendelet kötelezte őket vagyonuk bejelentésére házaiktól, lakásaiktól kezdve az ékszerekig. A bejelentett vagyont elkobozták Elvették a zsidó tulajdonosoktól vállalataikat, boltjaikat, árukészleteiket, a kistulajdonosokat megfosztották iparengedélyüktől A zsidókat gettókba telepítették, majd május 15-én megkezdődött a magyarországi zsidó lakosság marhavagonokba zsúfolása és deportálása a munkatáborokba. Békéscsabát a holocaust időszakában Székács István főispán irányította. A város zsidó közössége

meglehetősen nagy létszámú és jómódú volt a német megszállásig. A zsidó törvények végrehajtásának békéscsabai dokumentumai 1939-ben, de különösen 1940–1941-től szaporodtak meg Megkezdődött a Békéscsaba város területére kiadott iparjogosítványosok iparjogának felülvizsgálata, az iparjogosítványok arányszámának megállapítása. Egy kiküldött bizottság nyilvános ülésen vizsgálta a zsidó képviselők tagságának megszüntetését, s így huszonnégy zsidó képviselő tagságát szüntették meg, a póttagok közül tizenötükét57 1944 márciusában már egész rendeletözön korlátozta tovább a zsidók életlehetőségeit. A sárga csillag viselésére kötelezett zsidók „elkülönítő elhelyezése” 1944 májusában történt meg. A békéscsabai zsidóságot nem tudták egy egész városrészben, illetve elzárt utcákban gettószerűen elhelyezni, ezért a polgármester a 770 zsidó családot (kb. 2200 lélek) 100

különálló és igénybe vett házba tömörítette össze, és így úgynevezett „Zsidó háztömböket és házakat” létesített.58 Ezek a különálló házak és háztömbök a következők voltak (6. sz ábra): 1. Trefort utcában: 3, 7, 9, 13, 19 sz 2. Prónay [ma: Szabó Dezső] utcában: 1, 2, 3, 6, 7, 10, 14, 18, 22, 35., 42, 52–58 sz 3. Pilsudszky [ma: Rákóczi Ferenc] utcában: 1, 4, 16, 33 sz 4. Jókai utcában: 1, 3, 5, 9, 10, 11, 12, 15, 16, 21, 27, 62, 64 sz 5. gr Tisza István [ma: Szarvasi] utcában: 10, 12 sz 6. Szigetvári utcában: 2, 2/1, 13 sz 7. Szív utcában: 2, 4 sz 8. Luther utcában: 9, 13/1, 14, 15, 16, 18 sz 57 BML. VB 82 6217/1939 58 BML. VB 82 3055/1944 50 9. Beliczey [ma: Mednyánszky] utcában: 2, 7, 8, 10, 12, 15, 16, 18, 12. Gyóni Géza utcában: 2, 3, 13, 22 sz 14. Csaba utcában: 1, 3 sz 6. sz ábra Ugyanekkor bezártak 226 zsidó boltot és 137 ipari vállalatot. Számos dokumentum igazolja a zsidókat ért sérelmeket:

megszüntető zsidó ipar telepekről való kimutatás, a zsidók utazási korlátozásai, zsidó műtárgyak elhelyezése, zsidó üzletek igénybevétele, zsidó vagyonok bejelentése, arany készletekről kimutatás vagy a zsidó kertész jogosítványok bevonása. az összetömörített zsidók? Két váltás ágy neműt, párnát, paplant, szalmazsákot vagy matracot, személyenként egy széket, családonként egy kis asztalt, evőeszközöket, edényeket, két fel németek elvárták a Sztójay-kormánytól, hogy „rendezze” a zsidókérdést. Követelték, hogy a zsidók viseljenek megkülönböztető jelet, telepítsék őket gettókba, majd hogy deportálják őket. Horthy Miklós kormányzó felhatal mazta a kormányt, hogy intézze a zsidók sorsát. A kormány elrendelte a sárga csillag viselését, a zsidók telefonjainak bejelentését, gépjárműveik elkobzását, tiltotta őket az ügyvédi gyakorlattól, majd az április 14-én kelt rendelet kötelezte őket

vagyonuk bejelentésére házaiktól, lakásaiktól kezdve az ékszerekig. A bejelentett vagyont elkoboz ták. Elvették a zsidó tulajdonosoktól vállalataikat, boltjaikat, árukészletei ket, a kistulajdonosokat megfosztották iparengedélyüktől. A zsidókat , majd május 15-én megkezdődött a magyarországi zsidó lakosság marhavagonokba zsúfolása és deportálása a Békéscsabát a holocaust időszakában Székács István főispán irányítot ta. A város zsidó közössége meglehetősen nagy létszámú és jómódú volt a német megszállásig. A zsidó törvények végrehajtásának békéscsabai do kumentumai 1939-ben, de különösen 1940–1941-től szaporodtak meg. Megkezdődött a Békéscsaba város területére kiadott iparjogosítványosok iparjogának felülvizsgálata, az iparjogosítványok arányszámának megálla pítása. Egy kiküldött bizottság nyilvános ülésen vizsgálta a zsidó képvi selők tagságának megszüntetését, s így huszonnégy

zsidó képviselő tagsá gát szüntették meg, a póttagok közül tizenötükét. 1944 márciusában már egész rendeletözön korlátozta tovább a zsidók életlehetőségeit. A sárga csillag viselésére kötelezett zsidók „elkülönítő elhelyezése” 1944 májusában történt meg. A békéscsabai zsidóságot nem tudták egy egész városrészben, illetve elzárt utcákban gettószerűen elhe a 770 zsidó családot (kb. 2200 lélek) 100 kü lönálló és igénybe vett házba tömörítette össze, és így úgynevezett háztömböket és házakat” Ezek a különálló házak és háztömbök a következők voltak (6. sz ábra): 1. Trefort utcában: 3, 7, 9, 13, 19 sz 2. Prónay [ma: Szabó Dezső] utcában: 1, 2, 3, 6, 7, 10, 14, 18, 22, 3. Pilsudszky [ma: Rákóczi Ferenc] utcában: 1, 4, 16, 33 sz 4. Jókai utcában: 1, 3, 5, 9, 10, 11, 12, 15, 16, 21, 27, 62, 64 sz 5. gr Tisza István [ma: Szarvasi] utcában: 10, 12 sz 9. Beliczey [ma: Mednyánszky] utcában: 2,

7, 8, 10, 12, 15, 16, 18, 20, sz. 10. Lepény utcában: 4, 8 sz 11. Wlassich utcában: 4, 6, 7, 16 sz 12. Gyóni Géza utcában: 2, 3, 13, 22 sz 13. Knézich utcában: 2, 7, 13, 19 sz 14. Csaba utcában: 1, 3 sz 15. Kinizsi utcában: 6, 8, 10, 16, 18 sz 16. Haan utcában: 1, 9, 11 sz 17. Munkácsy utcában: 5, 7, 10 sz 18. Irányi utcában: 3, 8, 15 sz 19. Andrássy utcában: 5, 19 sz 6. sz ábra Ugyanekkor bezártak 226 zsidó boltot és 137 ipari vállalatot. Számos dokumentum igazolja a zsidókat ért sérelmeket: megszüntető zsidó ipartelepekről való kimutatás, a zsidók utazási korlátozásai, zsidó műtárgyak elhelyezése, zsidó üzletek igénybevétele, zsidó vagyonok bejelentése, aranykészletekről kimutatás59 vagy a zsidó kertész jogosítványok bevonása. Mit vihettek magukkal az összetömörített zsidók? Két váltás ágyneműt, párnát, paplant, szalmazsákot vagy matracot, személyenként egy széket, családonként egy kis asztalt, evőeszközöket,

edényeket, két fel59 BML. VB 82 2734/1944 51 sőruhát, felsőkabátot, férfiak egy pár, a nők két pár cipőt és 14 napra való fejadag szerinti élelmiszert. A zsidók többi ingó és ingatlan vagyonát hatóságilag felleltározták és lepecsételték. Este 8 árától reggel 9 óráig nem hagyhatták el lakásukat. Júniusban a 3113 zsidót a Dohánybeváltó telephelyére zsúfolták össze, 2500 főt magából a városból, a többieket a szomszédos falvakból és városokból hozták be, ezek: Bánhegyes, Békés, Elek, Endrőd, Gyula, Mezőkovácsháza, Orosháza, Szarvas és Tótkomlós. Ma ezt a helyet egy emlékkocka jelöli (Lásd fényképét a mellékletben!) A Békéscsabán koncentrált zsidók bevagonírozására június 25-én került sor, melynek felelőse Ferenczy László csendőr alezredes volt. Apja főszolgabíró volt, már gyerekkorában katonai pályára készült. Trianon után, amikor kényszerleszerelések voltak, csendőri pályára

került. Magyarország egész területén felelős volt a gettóba tömörítésért Egy polgármesteri kimutatás (1945 május 15) alapján Békéscsabáról 3 ezer 500 embert zsidó származása, 23-at politikai meggyőződése miatt hurcoltak el, 800-at munkatáborba kényszeríttettek. A Békés Megyei Levéltár dokumentumai szerint körülbelül 3 ezer 800 megyei zsidó veszett oda, mindössze 150–160-an élték túl a népirtást. Tibori János történetíró arról ír, hogy 2 ezer 200 békéscsabai zsidóból 182 visszaérkezett, Dedinszky Gyula evangélikus lelkész, helytörténész és néprajzkutató 2 ezer 400 elhurcoltról és 400 túlélőről tud. Csak az a biztos, hogy 1941-ben 2 ezer 433 izraelita felekezetű lakosa volt Békéscsabának. Az ágostai hitvallású evangélikus Rudolf Reálgimnáziumban tanító tudós főrabbi (1913tól), dr Silberfeld Jakab sem élte túl Auschwitzot A békéscsabai zsidókat egy Auschwitzba irányított vonatra tették, míg a

vidékieket Stutthofba vitték, ahol a legtöbben túlélték a háborút. Adolf Eichmannak köszönhetik az életüket, aki 5 millió svájci frankért hajlandó volt megkímélni kürölbelül 30 ezer ember életét. A gyulai népbíróság Békéscsabán, a Vígadó nagytermében 1946. augusztus 30-án meghozott ítéletében 10 év börtönbüntetésre ítélte Jánossy Gyulát, aki 14 évig volt Békéscsaba polgármestere. A második világháború, a német fasizmus és a hazai nyilas rémuralom hatalmas szenvedéseket hozott a magyar zsidóságra. A magyar nyelvterületről származó 900000 zsidóból mintegy 600000 halt mártírhalált Ezt a nagy veszteséget a magyar zsidóság máig sem tudta kiheverni. Sajnos a keresztény egyházak ebben az időszakban hallgattak. Maga a zsidó felsőbb vezetés sem mert semmit tenni annak érdekében, hogy a hatalmas mészárlást megakadályozzák, pedig talán röpiratok terjesztésével és a zsinagógákban lehetett volna

tájékoztatni a zsidó lakosságot. 52 Krausz Tamás egyetemi tanár könyvében (Antiszemitizmus – holocaust – államszocializmus – 2004.) felveti a Budapesti Zsidótanács felelősségét auschwitzi jegyzőkönyvben Alfréd Wetzler, a két haláltáborból szökött szlovák férfi 1944. április 25-én és 26-án Zsolnán beszámolt a gázkamrákról, a jegyzőkönyvet sokszorosí tották és azt a két nappal később Pozsonyba érkező Kasztner Rezső olvas ta, sőt magával vitte Budapestre. Ő akkor a Segélyező és Mentőbizottság tagja volt. A budapesti zsidótanácsban is elolvasták a jegyzőkönyvet, de nem hozták nyilvánosságra, inkább „elaltatták” a zsidó lakosság és a ma gyar társadalom józan részének éberségét. A zsidó hitközségi vezetők és a budapesti zsidótanács vezetői való színűleg abban gondolkodtak, ha ezt a zsidók tudomására hozzák, akkor hogy az növelné a zsidók tragédiáját, pedig a nácik éppen attól

rettegtek, mert akkor nem működött volna a szisztéma. A zsidó lakosság kis része csak sejtett valamit, de a borzalmakat nem hitte el, amikor a vezetőik egy szót sem szóltak. Többek között Krausz Tamás édesanyja is elmondta, hogy nekik semmiről sem volt fogalmuk, meg is járta ő is Auschwitzot. vízió miatt. Államhivatalnokok hajtották végre a deportálást, a mozdony vezetőtől a hivatalnokig, csendőrig, több százezer ember. A zsidó nagy tőkések a rendszerhez elvtelenül alkalmazkodtak. A Kasztner-vonaton jelentős mértékben a pénzes emberek családjai utaztak ki Svájcba, 1600-an. Kasztner tehát nem a zsidóság megmentéséről tárgyalt, hanem csak né könyvében így nyilatkozik a Kasztner-ügyről: „Hannah Arendt egyértel műen elítéli, hogy Kasztner a nácikkal tárgyalt, kiválogatott embereket, a prominens vezetőket, akiket megmentett s ugyanakkor másokat hagyott meghalni. Arendt értékelésével, a morális váddal szemben azonban föl

vethető a kérdés: jobb lett volna, ha Kasztner néhány ezer emberen sem próbál segíteni? A talmudi megítélés szerint, aki egy embert ment meg, az Molnár Judit: Zsidósors 1944-ben V. csendőrkerületben Cserépfalvi Kiadó, Buda pest, 1995, valamint Szita Szabolcs: Mentőbizottság. Kasztner Rezső SS embervásár sőruhát, felsőkabátot, férfiak egy pár, a nők két pár cipőt és 14 napra való fejadag szerinti élelmiszert. A zsidók többi ingó és ingatlan vagyonát hatóságilag felleltározták és lepecsételték. Este 8 árától reggel 9 óráig nem hagyhatták el lakásukat. Júniusban a 3113 zsidót a Dohánybeváltó telephelyére zsúfolták össze, 2500 főt magából a városból, a többieket a szomszédos falvakból és városokból hozták be, ezek: kés, Elek, Endrőd, Gyula, Mezőkovácsháza, Orosháza, Szarvas és . Ma ezt a helyet egy emlékkocka jelöli (Lásd fényképét a került sor, melynek felelőse Ferenczy László csendőr

alezredes volt. Apja főszolgabíró volt, már gyerekkorában katonai pályára készült. Trianon után, amikor kényszerleszerelések voltak, csendőri pályára került. Magyar ország egész területén felelős volt a gettóba tömörítésért. Egy polgármes teri kimutatás (1945. május 15) alapján Békéscsabáról 3 ezer 500 embert zsidó származása, 23-at politikai meggyőződése miatt hurcoltak el, 800-at megyei zsidó veszett oda, mindössze 150–160-an élték túl a népirtást. Ti bori János történetíró arról ír, hogy 2 ezer 200 békéscsabai zsidóból 182 rajzkutató 2 ezer 400 elhurcoltról és 400 túlélőről tud. Csak az a biztos, 2 ezer 433 izraelita felekezetű lakosa volt Békéscsabának. Az ágostai hit vallású evangélikus Rudolf Reálgimnáziumban tanító tudós főrabbi (1913tól), dr. Silberfeld Jakab sem élte túl Auschwitzot A békéscsabai zsidókat vitték, ahol a legtöbben túlélték a háborút. Adolf Eichmannak köszönhetik az

életüket, aki 5 millió svájci frankért hajlandó volt megkímélni kürölbelül A gyulai népbíróság Békéscsabán, a Vígadó nagytermében 1946. au Krausz Tamás egyetemi tanár könyvében (Antiszemitizmus – holocaust – államszocializmus – 2004.) felveti a Budapesti Zsidótanács felelősségét Haraszti az auschwitzi jegyzőkönyvben leírja, hogy Walter Rosenberg és Alfréd Wetzler, a két haláltáborból szökött szlovák férfi 1944. április 25-én és 26-án Zsolnán beszámolt a gázkamrákról, a jegyzőkönyvet sokszorosították és azt a két nappal később Pozsonyba érkező Kasztner Rezső olvasta, sőt magával vitte Budapestre. Ő akkor a Segélyező és Mentőbizottság tagja volt. A budapesti zsidótanácsban is elolvasták a jegyzőkönyvet, de nem hozták nyilvánosságra, inkább „elaltatták” a zsidó lakosság és a magyar társadalom józan részének éberségét. A zsidó hitközségi vezetők és a budapesti zsidótanács vezetői

valószínűleg abban gondolkodtak, ha ezt a zsidók tudomására hozzák, akkor kitör a káosz és utánuk csak rosszabb jöhet. A káoszt úgy állították be, hogy az növelné a zsidók tragédiáját, pedig a nácik éppen attól rettegtek, mert akkor nem működött volna a szisztéma. A zsidó lakosság kis része csak sejtett valamit, de a borzalmakat nem hitte el, amikor a vezetőik egy szót sem szóltak. Többek között Krausz Tamás édesanyja is elmondta, hogy nekik semmiről sem volt fogalmuk, meg is járta ő is Auschwitzot. A jobboldali konzervatív elit nem mert ujjat húzni Hitlerrel a területvízió miatt. Államhivatalnokok hajtották végre a deportálást, a mozdonyvezetőtől a hivatalnokig, csendőrig, több százezer ember A zsidó nagytőkések a rendszerhez elvtelenül alkalmazkodtak A Kasztner-vonaton jelentős mértékben a pénzes emberek családjai utaztak ki Svájcba, 1600-an. Kasztner tehát nem a zsidóság megmentéséről tárgyalt, hanem csak

néhány pénzes ember sorsát rendezte el. Egy másik történész, Molnár Judit könyvében így nyilatkozik a Kasztner-ügyről: „Hannah Arendt egyértelműen elítéli, hogy Kasztner a nácikkal tárgyalt, kiválogatott embereket, a prominens vezetőket, akiket megmentett s ugyanakkor másokat hagyott meghalni. Arendt értékelésével, a morális váddal szemben azonban fölvethető a kérdés: jobb lett volna, ha Kasztner néhány ezer emberen sem próbál segíteni? A talmudi megítélés szerint, aki egy embert ment meg, az az egész világot megmenti.”60 A második világháború, a német fasizmus és a hazai nyilas rémuralom hatalmas szenvedéseket hozott a magyar zsidóságra. A magyar nyelvterü letről származó 900.000 zsidóból mintegy 600000 halt mártírhalált Ezt a nagy veszteséget a magyar zsidóság máig sem tudta kiheverni. Sajnos a keresztény egyházak ebben az időszakban hallgattak. Maga a zsidó felsőbb ban lehetett volna tájékoztatni a zsidó

lakosságot. a zsinagógák 60 Molnár Judit: Zsidósors 1944-ben V. csendőrkerületben Cserépfalvi Kiadó, Budapest, 1995, valamint Szita Szabolcs: Mentőbizottság Kasztner Rezső SS embervásár 1944–1945. Korina K 2005 53 1945-ben ellentmondásos folyamat indult meg: a haláltáborokból, mun kaszolgálatból hazatérő, a gettóból szabaduló zsidók egy része felé fordult, mások viszont az átélt szenvedések hatására fe ledni próbálták hitüket, származásukat. 1949-től az ateista állam nyomá sára az időleges hitélet visszaszorult, és később egyes zsidó vezetők és fia talok ellen cionista-ellenes akciók indultak. 1956-ban számos zsidó család A Kádár-korszak alatt az Állami Egyházügyi Hivatal ellenőrizte – a hitközségi vezetést, mely inkább csak a szervezeteit és a hitélet külsőségeit próbálta fenntartani. A rendszerváltás után megerősödtek a cionista szervezetek, civil és ifjú ság egyesületetek, a kulturális, az

oktatási és a sportélet is. Lehetővé vált községek. A vegyes házasságokból származók jó része keresi gyökereit, a zsidósághoz való kötődését. Egy olyan zsidó réteg kezd kialakulni, mely hű a vallásához, hagyományaihoz, erősen kötődik szülőföldjéhez és büszke Izrael Államra. A zsidó politikai és kulturális törekvések mai megélését és megismerését is segíti a megújult zsidó folyóirat, a segítik az oktató munkát is. e sorok írója is jó szívvel ajánlja tanítványainak és más értelmiségi érdeklődőnek is. A békéscsabai zsidók közül alig több mint százan tértek vissza a la kóhelyükre. Kezdetben a hitközséget alapítványok támogatták Problémák voltak a vagyonuk visszaszerzésével is, de folyamatosan sikerült helyreáll niuk. Először mind a két vallási hitközség újraszerveződött, majd 1950ben rabbi, Schlomo Snitzer irányítása alatt egyesültek A neológ zsinagógát eladták, és csak az

orthodox zsinagógát használták. Az 1990-es évekre már nem volt hivatalos zsidó hitközség és a zsinagógát is eladták. 1992-ben a ligeti temetőjük előtt állították fel a második világháború zsidó áldozatainak emlékművét, melyen a következő mondat áll: „Nézzétek és lássátok, hogy van-e olyan mély fájdalom, mint az enyém.” A holocaust 50. évfordulója alkalmából, 1994-ben helyreállították a neológ temetőt és a temető előtti emlékműnél megemlékezést tartottak, ahol Békéscsaba városának vallási és nem vallási vezetői is tiszteletüket tették. Több vallási vezető is bocsánatot kért az egyháza nevében, amiért nem tettek semmit a zsidókért a holocaust idején. Lásd a Függelék fotóin. A felvételeket Micheller Magdolna készítette 2004-ben 54 8. A deportáltak hazatérése 1945-ben ellentmondásos folyamat indult meg: a haláltáborokból, munkaszolgálatból hazatérő, a gettóból szabaduló zsidók egy

része a cionista mozgalmak felé fordult, mások viszont az átélt szenvedések hatására feledni próbálták hitüket, származásukat. 1949-től az ateista állam nyomására az időleges hitélet visszaszorult, és később egyes zsidó vezetők és fiatalok ellen cionista-ellenes akciók indultak 1956-ban számos zsidó család elhagyta az országot. A Kádár-korszak alatt az Állami Egyházügyi Hivatal ellenőrizte – a hitközségi vezetést, mely inkább csak a szervezeteit és a hitélet külsőségeit próbálta fenntartani. A rendszerváltás után megerősödtek a cionista szervezetek, civil és ifjúság egyesületetek, a kulturális, az oktatási és a sportélet is. Lehetővé vált a zsidóság szabad megélése. A vidéki városokban ismét létrejöttek a hitközségek A vegyes házasságokból származók jó része keresi gyökereit, a zsidósághoz való kötődését. Egy olyan zsidó réteg kezd kialakulni, mely hű a vallásához, hagyományaihoz, erősen

kötődik szülőföldjéhez és büszke Izrael Államra. A zsidó politikai és kulturális törekvések mai megélését és megismerését is segíti a megújult zsidó folyóirat, a Szombat. Modern szerkesztése, aktuális és érdekes történeti elemzései és aktuális hírei érdemben segítik az oktató munkát is. e sorok írója is jó szívvel ajánlja tanítványainak és más értelmiségi érdeklődőnek is. A békéscsabai zsidók közül alig több mint százan tértek vissza a lakóhelyükre. Kezdetben a hitközséget alapítványok támogatták Problémák voltak a vagyonuk visszaszerzésével is, de folyamatosan sikerült helyreállniuk. Először mind a két vallási hitközség újraszerveződött, majd 1950ben rabbi, Schlomo Snitzer irányítása alatt egyesültek A neológ zsinagógát eladták, és csak az orthodox zsinagógát használták. Az 1990-es évekre már nem volt hivatalos zsidó hitközség és a zsinagógát is eladták. 1992-ben a ligeti

temetőjük előtt állították fel a második világháború zsidó áldozatainak emlékművét, melyen a következő mondat áll: „Nézzétek és lássátok, hogy van-e olyan mély fájdalom, mint az enyém.” A holocaust 50. évfordulója alkalmából, 1994-ben helyreállították a neológ temetőt61, és a temető előtti emlékműnél megemlékezést tartottak, ahol Békéscsaba városának vallási és nem vallási vezetői is tiszteletüket tették. Több vallási vezető is bocsánatot kért az egyháza nevében, amiért nem tettek semmit a zsidókért a holocaust idején. 61 Lásd a Függelék fotóin. A felvételeket Micheller Magdolna készítette 2004-ben 55 Visszaemlékezések62 Braun Emil 1938 után kezdett kiteljesedni a fasizmus és ettől kezdve állandó rettegésben élt a család. A gazdasági megszorítások egyre súlyosabbá váltak, bár ezek eltörpültek a lelki hatásoktól. Az egymás után jövő zsidótörvények egyre jobban nyomorították

általában a zsidók helyzetét A legidősebbik bátyám gimnáziumi érettségi után nem mehetett egyetemre, Brünben (Csehszlovákia) járt egy éven keresztül, majd azt követően, hogy németek Csehszlovákiába bevonultak, visszakerült Békéscsabára. Villanyszerelési üzletben volt eladó. A másik bátyám, Imre ragyogó matematikus lévén, jeles érettségi bizonyítvánnyal kénytelen volt vasesztergályos tanulónak menni. Nővérem, Magda, a Lórántffy Zsuzsanna Gimnáziumban érettségizett, de utána nem tanulhatott tovább, így a kozmetikus szakmát tanulta ki. Reménytelennek találtam a tanulást így, 15 éves koromban malomipari tanulónak mentem el. 1942-tól mindhárman munkatáborba kerültünk. 1944 májusában Szolnokra vonultam be, minden kapcsolatom megszakadt családom többi tagjaival Szolnokon a német parancsnokságba kerültem, és öt munkatáboros bajtársammal együtt részint a parancsnokság konyhájánál segítettünk, másrészt

különböző temetői munkákat láttunk el. 1944 október 9-én Szolnokot elhagyva, Budapest – Dunaföldvár – Sárbogárd útszakaszon vonultunk vissza. 1944 december 4-én Sárbogárd mellett a századtól megszöktem, és igen szerencsés körülmények között, december 13-án visszaérkeztem Békéscsabára. Olyan lakásba érkeztem haza, amely teljesen ki volt fosztva Egyedül voltam, a családom többi tagjairól nem tudtam semmit Hogy milyen állapotban voltam, jellemző, hogy mikor két bajtársammal együtt megközelítettem a malmot, három munkatársam kint állt a sarkon, és bennünket, meglátva bement. Utólag bevallották, hogy három koldusnak néztek bennünket és ezért történt mindez Matvon András, a malom megbízott vezetője, becsületesen kezelte a pénzügyeket. A gettósítás előtt Matvon András az Erzsébet-helyen levő testvéréhez szöktette a szüleimet és a nővéremet. Néhány hét ott bujkálás után egy szerencsétlen közbejött

esemény miatt lebuktak, és a csabai rendőrségre kerültek. A rendőrtiszt a Matvon Andrástól azt kívánta megtudni, milyen anyagi áldozatok alapján vállalta el a bujtatást. Matvon úr azt mondta a rendőrtisztnek, hogy kedves uram, ön a becsületről nem hallott még A rendőrtiszt annak érdekében, hogy minél tovább maradhassanak Békéscsa62 Az eredeti visszaemlékezések (részben angol nyelven is!) M. Serédi Anikó tulajdonában érhetők el, kéziratban. 56 bán, feltette azt a kérdést a nővéremnek, hogy szökés alatt viseltek-e sárga csillagot. A nemleges válaszra közölte, hogy nyolc napra elítéli őket sárga csillag nem viselése miatt. Ezt követően, a tiszt közölte apámmal, válasz szon ki ismeretségi köréből olyan rendőrt, aki majd Debrecenbe fogja kí sérni. A kísérő rendőr útközben közölte nővéremmel, hogy szökjön meg, ő nem fogja meggátolni, de ahhoz, hogy mind a hárman megszökjenek, nem tud hozzájárulni. Rövid,

Debrecenben töltött idő után – a sárvári interná lótáborba kerültek, majd onnan augusztus első napjaiban Auschwitzba. A nővéremet munkára vitték, majd Magdeburgba sikerült későbbi megszök nie, és 1945 nyarán visszaérkezett Békéscsabára. A család többi tagjairól tyám Dombrovica községben, még Imi bátyám Ausztriában tűnt el. onalizálási okokból a termelésből kikapcsolták. 1950-től közel 3 évig a bé késcsabai István Malomnál voltam tisztviselő, majd a pártbizottság utasítá jöttem és elmentem vasipari segédmunkásnak a forgácsolóba, ahol 1962-ig pénzügyi osztályvezetőként kerültem nyugdíjba 1984-ben. csabára költöztem. A szüleim a középosztályhoz tartoztak A neológ hit község tagjai voltunk. Édesapámnak volt egy boltja a főutcán, ahol elektro mos berendezéseket, rádiókat, bicikliket árult, továbbá volt itt egy műhely is a rádiók és az elektromos gépek javítására. Ebben a javítóműhelyben

édesapám egy könyvelőt és 11 személyt foglalkoztatott. Ebben az időben két zsidó elemi iskola működött, az egyik az ortodox, a másik a neológ hitközséghez tartozott. 1936-ban kezdtem a neológ isko A „Megkülönböztető törvények” a zsidó népesség ellen már 1938-ban met, az ipart és a kultúrát. Az elkövetkező években még szigorúbb törvények születtek. Sok zsidó, főleg egyetemi diplomával és a vezetői szinteken, elvesz tette a munkáját és a megélhetéshez szükséges eszközeit. Ez alól kivétel az első világháború magasan kitüntetett zsidó veteránjai és háborús rokkantjai. A „numerus clausus” megtiltotta, hogy a középiskola végzős diákjai tovább Lásd részletesebben a Hirsch Gábor által írt monográfiában, Békéscsaba–Auschwitz– Birkenau retúr Tevan Kiadó, Budapest, 2013. 1938 után kezdett kiteljesedni a fasizmus és ettől kezdve állandó ret bár ezek eltörpültek a lelki hatásoktól. Az egymás

után jövő zsidótörvé nyek egyre jobban nyomorították általában a zsidók helyzetét. A legidőseb (Csehszlovákia) járt egy éven keresztül, majd azt követően, hogy németek Csehszlovákiába bevonultak, visszakerült Békéscsabára. Villanyszerelési üzletben volt eladó. A másik bátyám, Imre ragyogó matematikus lévén, jeles érettségi bizonyítvánnyal kénytelen volt vasesztergályos tanulónak menni. Nővérem, Magda, a Lórántffy Zsuzsanna Gimnáziumban érettsé tanulónak mentem el. 1942-tól mindhárman munkatáborba kerültünk. 1944 májusában Szol részt különböző temetői munkákat láttunk el. 1944 október 9-én Szolno kot elhagyva, Budapest – Dunaföldvár – Sárbogárd útszakaszon vonultunk vissza. 1944 december 4-én Sárbogárd mellett a századtól megszöktem, bán, feltette azt a kérdést a nővéremnek, hogy szökés alatt viseltek-e sárga csillagot. A nemleges válaszra közölte, hogy nyolc napra elítéli őket sárga

csillag nem viselése miatt. Ezt követően, a tiszt közölte apámmal, válaszszon ki ismeretségi köréből olyan rendőrt, aki majd Debrecenbe fogja kísérni A kísérő rendőr útközben közölte nővéremmel, hogy szökjön meg, ő nem fogja meggátolni, de ahhoz, hogy mind a hárman megszökjenek, nem tud hozzájárulni. Rövid, Debrecenben töltött idő után – a sárvári internálótáborba kerültek, majd onnan augusztus első napjaiban Auschwitzba A nővéremet munkára vitték, majd Magdeburgba sikerült későbbi megszöknie, és 1945 nyarán visszaérkezett Békéscsabára. A család többi tagjairól sajnos közelebbi híreket nem tudtam meg, csupán annyit, hogy Laci bátyám Dombrovica községben, még Imi bátyám Ausztriában tűnt el. A malmot „vezettem” a háború után 1949 augusztusáig, mikor is racionalizálási okokból a termelésből kikapcsolták. 1950-től közel 3 évig a békéscsabai István Malomnál voltam tisztviselő, majd a

pártbizottság utasítására elkerültem onnan Budapesten dolgoztam 1955-ig, ahol megbecsülték a munkám, majd megszüntették származásom miatt az állásomat. Hazajöttem és elmentem vasipari segédmunkásnak a forgácsolóba, ahol 1962-ig dolgoztam, majd átkerültem a konzervgyárhoz üzem-írnokként, és végül pénzügyi osztályvezetőként kerültem nyugdíjba 1984-ben. Hirsch Gábor63 ta a rendőrtisztnek, hogy kedves uram, ön a becsületről nem hallott még. A rendőrtiszt annak érdekében, hogy minél tovább maradhassanak Békéscsa 1929-ben születtem Debrecenben, majd a családommal együtt Békéscsabára költöztem. A szüleim a középosztályhoz tartoztak A neológ hitközség tagjai voltunk Édesapámnak volt egy boltja a főutcán, ahol elektromos berendezéseket, rádiókat, bicikliket árult, továbbá volt itt egy műhely is a rádiók és az elektromos gépek javítására. Ebben a javítóműhelyben édesapám egy könyvelőt és 11 személyt

foglalkoztatott. Ebben az időben két zsidó elemi iskola működött, az egyik az ortodox, a másik a neológ hitközséghez tartozott. 1936-ban kezdtem a neológ iskolában A „Megkülönböztető törvények” a zsidó népesség ellen már 1938-ban érvényben voltak. Ezek a törvények szabályozták a gazdaságot, a kereskedelmet, az ipart és a kultúrát Az elkövetkező években még szigorúbb törvények születtek. Sok zsidó, főleg egyetemi diplomával és a vezetői szinteken, elvesztette a munkáját és a megélhetéshez szükséges eszközeit Ez alól kivétel az első világháború magasan kitüntetett zsidó veteránjai és háborús rokkantjai. A „numerus clausus” megtiltotta, hogy a középiskola végzős diákjai tovább- Az eredeti visszaemlékezések (részben angol nyelven is!) M. Serédi Anikó tulajdonában érhetők el, kéziratban. 63 Lásd részletesebben a Hirsch Gábor által írt monográfiában, Békéscsaba–Auschwitz– Birkenau retúr

Tevan Kiadó, Budapest, 2013. Békéscsabára. Olyan lakásba érkeztem haza, amely teljesen ki volt foszt va. Egyedül voltam, a családom többi tagjairól nem tudtam semmit Hogy milyen állapotban voltam, jellemző, hogy mikor két bajtársammal együtt nünket, meglátva bement. Utólag bevallották, hogy három koldusnak néz Matvon András, a malom megbízott vezetője, becsületesen kezelte a pénzügyeket. A gettósítás előtt Matvon András az Erzsébet-helyen levő testvéréhez szöktette a szüleimet és a nővéremet. Néhány hét ott bujkálás őrségre kerültek. A rendőrtiszt a Matvon Andrástól azt kívánta megtudni, 57 folytassák tanulmányaikat, egyetemre, főiskolára menjenek. Így arra kényszerültek, hogy más elfoglaltság után nézzenek Először 1938-ban találkoztam a zsidóellenes törvénnyel, miután Ausztriát hozzácsatolták a Német Birodalomhoz. Akkor az én osztrák nem-zsidó óvónőmnek megtiltották, hogy zsidók foglalkoztassák,

és vissza kellett mennie az elfoglalt Ausztriába. A 40-es években a városom lakossága körülbelül 50.000 lehetett, és ennek 5–6 %-a volt zsidó, ami durván 3000 fő 1940-ben, miután befejeztem az elemi iskola 4. osztályát, az Evangélikus Gimnáziumban folytattam a tanulmányaimat. Az osztályunkban 35 diák volt, és közülünk öten voltunk zsidók. A tanárok és a diákok többsége nem bánt velünk másként Az egyik korlátozás az volt, hogy nem lehettünk tagjai a Cserkész szervezetnek és a rendezvényein sem lehettünk jelen. Később, míg az osztálytársaink heti 1–2 alkalommal katonai jellegű leventeszolgálatot teljesítettek, nekünk, pedig fel kellett készülnünk a kötelező munkaszolgálatra, így ástunk és lapátoltunk. Hiányosan voltunk informálva arról, hogy mi történik Németországban, Lengyelországban, Csehszlovákiában Volt néhány menekült Lengyelországból és Csehszlovákiából, akiket családok meghívtak szombati

ebédre. Ezek az emberek meséltek arról, hogyan bánnak a zsidókkal a szülőföldjükön. Nem hittük el a kegyetlen és a szörnyű eseményeket, amelyek az országukban élő zsidókkal történtek Mint később kiderült, nagyon optimisták voltunk a jövőnkkel kapcsolatban. Mivel édesapám kitüntetett első világháborús veterán volt –, élvezett néhány előnyt. 1940-ben sok zsidót, 18–48 éves korig elvittek kötelező munkaszolgálatra, hogy az országban vagy az országon kívül dolgozzanak: sáncokon, a bori rézbányában, aknát szedjenek az ukrán fronton. Édesapámat 1942ben, 48 éves kora előtt hívták be szolgálatra, hogy építkezésen és a földeken dolgozzon A nürnbergi törvény szerint a zsidók sárga és fehér jelvényt viseltek a karjukon. A német hatóságok 23600 zsidót öltek meg, akik közül 14–18.000 magyarok voltak Békéscsabán voltak már 1941-ben antiszemita hangok. Az 1941 augusztusában alakult nyilaskeresztes mozgalom

kérvényt nyújtott be, melyben az állt, hogy a zsidó főmérnököket, orvosszakértőket és állatorvosokat távolítsák el, és tiltsák ki a zsidókat a közös fürdőkből. Ebben az időben ezt a kérvényt még elutasították. Ezek ellenére a zsidóság többsége – bizonyos korlátozásokkal – élte a maga életét. 1944 márciusában a zsidóellenes tevékenységek megnövekedtek. A Sztójay-kormány bevezetett több zsidóellenes törvényt, melyek között volt a sárga csillag viselése Ezt a jelet minden zsidónak hordani kellett hat éves kortól úgy, hogy mindenki számára látható legyen A német hatóság elrendelte a zsidó lakosok összeírását. Így megszületett egy hivatalos lista, amely 812 ortodox és 1237 neológ zsidó személyt tartalmazott Békéscsabán. 58 Amikor megpróbált vonattal hazautazni, elfogták és Kistarcsára, Magyar ország egyik internáló táborába vitték. 1944 április 28-án innen indult Auschwitzba az elő

szállítmány, mielőtt még a magyarországi tömeges deportálás megkezdődött. A tragédiája az volt, hogy 1944 március 17-én megszületett Péter nevű kisfia. A nagybátyám soha nem látta a fiát 1944. május 25-én a körülbelül 2000 zsidó lakost 100 gyűjtötték össze Békéscsabán. A mi házunkban, melyben 3 ember kényelmesen elfért, 14 fő lett összezsúfolva. Naponta csak két órára mehet A helyzet június közepén drámai fordulatot vett, amikor a zsidókat a vas út melletti Dohánybeváltó helyre vitték. Itt sokat éheztünk, szenvedtünk a túlzsúfoltságtól és a katonák bántalmazásától. ta kínozták a jómódú nőket, hogy kiszedjék belőlük az elrejtett értékeiknek illetve magas fizetség ellenében keresztény házaknál találtak menedéket. A közeli falvakból is idehozták a zsidókat. A gettóban két hetet töltöttünk, és ez idő alatt 13 személy követett el öngyilkosságot vagy halt meg. 1944 június 26-án, a

Békéscsabán összegyűjtött zsidókat vasúti va gonokba zsúfolták össze és elszállították őket szállítmány 1944. június 29-én érkezett meg Auschwitz–Birkenauba három másik transzporttal együtt (Debrecen – 3842 fő, Kecskemét – 2642 fő, Nagyvárad –2819 fő). Miután megérkeztünk, gyorsan el kellett hagynunk a vagont, és minden bőröndünket ott kellett hagynunk. Ezzel a szállítmány nyal érkezett édesanyám (48), nagymamám (81), Malvin nagynéném (40), Tibi unokatestvérem (15), másik nagynéném, Rózsi (33), két fiával Józsival (10) és Péterrel (3 hónap). Csak Tibi és én (14) éltük túl a Shoa-t A férfiakat és a nőket, a munkaképeseket és a munkaképteleneket különválasztották. Mielőtt beléptünk a „szaunába”, ki-ki csak a saját cipőjét, egy zsebkendőt pős fertőtlenítőszerrel láttak el. Kaptunk csíkos ruhát és alsónadrágot volt egy olajos hordó a toalettnek, mivel éjszaka nem lehetett kimenni. A

betonpadlón fagerendák voltak letéve, és mi ezeken aludtunk úgy, hogy a fejünket egymás hasára helyeztük. A háromemeletes hálóhely csak néhány hónap múlva lett kialakítva. Minden nap korán keltünk, kita geli valamilyen édes, sötétszínű víz volt. Az ebéd többé-kevésbé sűrű leves hiányzott, akkor addig kellett kint állnunk, míg az eltűnt személy meg nem folytassák tanulmányaikat, egyetemre, főiskolára menjenek. Így arra kénysze rültek, hogy más elfoglaltság után nézzenek. Először 1938-ban találkoztam a zsidóellenes törvénnyel, miután Ausztriát hozzácsatolták a Német Biro dalomhoz. Akkor az én osztrák nem-zsidó óvónőmnek megtiltották, hogy zsidók foglalkoztassák, és vissza kellett mennie az elfoglalt Ausztriába. A 40-es években nek 5–6 %-a volt zsidó, ami durván 3.000 fő 1940-ben, miután befejeztem az elemi iskola 4. osztályát, az Evangélikus Gimnáziumban folytattam a zsidók. A tanárok és a diákok

többsége nem bánt velünk másként Az egyik korlátozás az volt, hogy nem lehettünk tagjai a Cserkész szervezetnek és a rendezvényein sem lehettünk jelen. Később, míg az osztálytársaink heti 1–2 alkalommal katonai jellegű leventeszolgálatot teljesítettek, nekünk, pedig fel kellett készülnünk a kötelező munkaszolgálatra, így ástunk és lapátoltunk. Hiányosan voltunk informálva arról, hogy mi történik Német országban, Lengyelországban, Csehszlovákiában. Volt néhány menekült Lengyelországból és Csehszlovákiából, akiket családok meghívtak szom bati ebédre. Ezek az emberek meséltek arról, hogyan bánnak a zsidókkal a szülőföldjükön. Nem hittük el a kegyetlen és a szörnyű eseményeket, ame lyek az országukban élő zsidókkal történtek. Mint később kiderült, nagyon optimisták voltunk a jövőnkkel kapcsolatban. Mivel édesapám kitüntetett első világháborús veterán volt –, élvezett néhány előnyt. 1940-ben sok

zsidót, 18–48 éves korig elvittek kötelező munkaszolgá a bori rézbányában, aknát szedjenek az ukrán fronton. Édesapámat 1942ben, 48 éves kora előtt hívták be szolgálatra, hogy építkezésen és a földe ken dolgozzon. A nürnbergi törvény szerint a zsidók sárga és fehér jelvényt viseltek a karjukon. A német hatóságok 23600 zsidót öltek meg, akik közül ben az állt, hogy a zsidó főmérnököket, orvosszakértőket és állatorvosokat távolítsák el, és tiltsák ki a zsidókat a közös fürdőkből. Ebben az időben ezt a kérvényt még elutasították. Ezek ellenére a zsidóság többsége – bizonyos 1944 márciusában a zsidóellenes tevékenységek megnövekedtek. A Sztó jay-kormány bevezetett több zsidóellenes törvényt, melyek között volt a . Ezt a jelet minden zsidónak hordani kellett hat éves kor tól úgy, hogy mindenki számára látható legyen. A német hatóság elrendelte . Így megszületett egy hivatalos lista, amely

812 ortodox és 1237 neológ zsidó személyt tartalmazott Békéscsabán. A német megszállás napján a nagybátyám üzleti úton volt Budapesten. Amikor megpróbált vonattal hazautazni, elfogták és Kistarcsára, Magyarország egyik internáló táborába vitték. 1944 április 28-án innen indult Auschwitzba az elő szállítmány, mielőtt még a magyarországi tömeges deportálás megkezdődött. A tragédiája az volt, hogy 1944 március 17-én megszületett Péter nevű kisfia. A nagybátyám soha nem látta a fiát 1944. május 25-én a körülbelül 2000 zsidó lakost 100 elkülönített házba gyűjtötték össze Békéscsabán. A mi házunkban, melyben 3 ember kényelmesen elfért, 14 fő lett összezsúfolva. Naponta csak két órára mehettünk ki az utcára, és a lakosság többi részével nem érintkezhettünk A helyzet június közepén drámai fordulatot vett, amikor a zsidókat a vasút melletti Dohánybeváltó helyre vitték. Itt sokat éheztünk,

szenvedtünk a túlzsúfoltságtól és a katonák bántalmazásától. A gettó olyan volt, mint maga a pokol. A latrina egy gödör volt, a tetején egy gerenda A katonák naponta kínozták a jómódú nőket, hogy kiszedjék belőlük az elrejtett értékeiknek a helyét. Nagyon kevésnek sikerült elszöknie Romániába vagy Budapestre, illetve magas fizetség ellenében keresztény házaknál találtak menedéket. A közeli falvakból is idehozták a zsidókat. A gettóban két hetet töltöttünk, és ez idő alatt 13 személy követett el öngyilkosságot vagy halt meg. 1944 június 26-án, a Békéscsabán összegyűjtött zsidókat vasúti vagonokba zsúfolták össze és elszállították őket Auschwitzba. Mindegyik vagonba adtak egy vödör vizet és egy üres vödröt a toalett számára. A szállítmány 1944. június 29-én érkezett meg Auschwitz–Birkenauba három másik transzporttal együtt (Debrecen – 3842 fő, Kecskemét – 2642 fő, Nagyvárad –2819 fő).

Miután megérkeztünk, gyorsan el kellett hagynunk a vagont, és minden bőröndünket ott kellett hagynunk. Ezzel a szállítmánynyal érkezett édesanyám (48), nagymamám (81), Malvin nagynéném (40), Tibi unokatestvérem (15), másik nagynéném, Rózsi (33), két fiával Józsival (10) és Péterrel (3 hónap). Csak Tibi és én (14) éltük túl a Shoa-t A férfiakat és a nőket, a munkaképeseket és a munkaképteleneket különválasztották. Mielőtt beléptünk a „szaunába”, ki-ki csak a saját cipőjét, egy zsebkendőt és a szemüvegét vihette magával. Mindenkit teljesen leborotváltak és csípős fertőtlenítőszerrel láttak el Kaptunk csíkos ruhát és alsónadrágot A barakkban volt egy olajos hordó a toalettnek, mivel éjszaka nem lehetett kimenni. A betonpadlón fagerendák voltak letéve, és mi ezeken aludtunk úgy, hogy a fejünket egymás hasára helyeztük. A háromemeletes hálóhely csak néhány hónap múlva lett kialakítva. Minden nap korán

keltünk, kitakarítottuk a lakhelyünket, utána számláláson kellett jelen lennünk A reggeli valamilyen édes, sötétszínű víz volt Az ebéd többé-kevésbé sűrű leves volt szárított zöldségekkel. Az esti étkezést számlálás követte Ha valaki hiányzott, akkor addig kellett kint állnunk, míg az eltűnt személy meg nem 59 került. Általában kint dolgoztam, cipeltem és ürítettem az emberi ürülékkel teli hordókat, de ha szerencsés voltam ételt, kávét, teát vittem Nagyon sokáig nem voltunk tudatában a gázkamráknak és krematóriumoknak. Azt mondták, hogy a magas kémények, a lángok és a füst a sütödéhez tartoztak. A legtöbb szelekciót a nagyobb zsidó ünnepeken és shabbatkor hajtották végre. Miután felszabadítottak és visszatértem a hazámba, az unokatestvérem, Böske elmondta, hogy édesanyám és más helybéli nő szelekciója Stutthofban 1944 szeptember 25-én történt Stutthof Lengyelországban, Danzig mellett

található, ahol számos szelekció történt. Édesanyám azután halt meg, december 18-án. Az utolsó napokban a táborban egyre gyengébb és gyengébb lettem, különböző betegségeim voltak, és így két hétre elkülönítettek. Itt kaptam a tetovált számomat: B-14781. A szovjet front egyre közeledett, 1945 január 18-án volt táborunk végső kiürítésének a napja. Elindult a „halál menet” Néhányan elbújtunk a barakkokban. Az embereknek egy másik táborba kellett elmenniük, amely 3 km-re volt. Sok embert, aki nem tudott lépést tartani, lelőtték 1945 január 27én érkezett meg a felszabadító szovjet hadsereg Ekkor én nagyon rossz állapotban voltam, és csak négykézláb tudtam járni. 15 éves voltam és 27 kg. Néhány hetet töltöttem kórházban Ezután a szovjetek elvittek először Kattowitzba, később Chernowitzba, majd néhány napot töltöttünk Sluzkban (Minszk mellett). Innen kéthetes utazás után jutottam Magyarországra A Nyugati

pályaudvaron több mint egy évi távollét után találkoztam édesapámmal. Visszatértem Békéscsabára Befejeztem a középiskolát, majd az 1956-os forradalom idején kivándoroltam Svájcba, ahol 1958-ban megszereztem az elektromos mérnöki diplomát. 1968-ban megnősültem Van két fiam: Mihály és Mátyás. 1995 óta nyugdíjas vagyok Jankay Tibor 1944 májusa. Német csizmák döngenek Gestapó autók cikáznak az alföldi kisváros kövezetén. Roskadtan, megtört lélekkel, nyomorult kényszerotthonába zsúfolva néz vigasztalan jövője elé a kiközösített zsidóság Munkaszolgálatos kálváriámnak most indul el második szakasza. Az elsőt Erdélyben robotoltam végig Hosszú hónapok keserű rabszolgasága után leszereltek, s hazakerültem. Most újra behívtak és ezúttal nincs irgalom. Rabszolgatársaimmal együtt Hajdúnánásra indítanak. Irány Nagyvárad Vonatunk éjszakának idején lomhán, vontatottan mászik be az állomásra. Itt kiszállítanak

bennünket, hogy a nánási vonaton folytassuk utunkat tovább A sötét, kietlen 60 állomáson áldozati barmok módjára sárga karszalagosan állunk összeterel ve s megbújva. Várjuk a nánási vonatot s vele ismeretlen, baljós sejtelmek Most csendőrszuronyok villannak az éjszakába, s árva csoportunk már ott áll a kakastollak gyűrűjében. Még csak igazolni sem kell magunkat Karunkon a sárga szalag. Nincs mit tagadnunk, zsidók vagyunk Felmu tatjuk Hajdúnánásra szóló bevonulási parancsunkat, ahova reggelre várnak bennünket. A csendőröket mindez nem érdekli Sorakozót vezényelnek s elindítanak bennünket ki az állomásból, Várad kihalt, sötét utcáin keresz tül. Vonul a fáradt, szomorú sereg az ismeretlen cél felé Végre, hosszú és kapuja előtt. Oda haj tanak be. E-borzalmakkal teli infernóba Ott élem át mindazt az irtózatot, melyet a német szadista raffinéria kitervelt, és famulusai, a csendőrök zord Az egyik barátnőm házában

sok időt töltöttem. Egyszer zsúrt tartott megértettem. Megfosztottak a barátoktól, amikor lassan, észrevétlenül kez dett terjedni az indokolatlan gyűlölet. közé kerültünk. A fogva tartottak kopaszak voltak, rongyokban jártak és szomjaztak. Három hónap múlva mi is úgy néztünk ki Magam sem tudom ránk rakódott. Sokszor éreztünk valami büdöset, de fogalmunk sem volt, mi ez. Néhány emberhez eljuthatott a hír az elgázosításról, ugyanis már a vagonban hajtogatták, hogy az idősek vegyék magukhoz a kisdedeket, jobb dolguk lesz úgy. Ők már tudták, hogy az időseket és a kisgyerekes történik, hogy a táborban még örültünk is Mengelének. Jóképű, harmincas tiszt volt. Soha nem gondoltuk, hogy milyen kegyetlen Arról sem tudtunk, hogy élőkön kísérleteznek. Csak azt láttuk, hogy eltűnnek emberek Néha jazunk. Aki odament a vödörhöz, azt lelőtték vagy agyonverték Elállatia sodtunk. Képzeletben minden este levelet írtam egy

fiúnak, hogy megőriz zem a józan eszemet. Sokan megőrültek Nem egészen egy évet töltöttem Auschwitzban, mert utána elvittek munkára. Amikor kel teli hordókat, de ha szerencsés voltam ételt, kávét, teát vittem. Nagyon sokáig nem voltunk tudatában a gázkamráknak és kremató riumoknak. Azt mondták, hogy a magas kémények, a lángok és a füst a a nagyobb zsidó ünnepeken és shabbatkor hajtották végre. Miután felszabadítottak és visszatértem a ha béli nő szelekciója Stutthofban 1944. szeptember 25-én történt Stutthof Lengyelországban, Danzig mellett található, ahol számos szelekció történt. Az utolsó napokban a táborban egyre gyengébb és gyengébb lettem, különböző betegségeim voltak, és így két hétre elkülönítettek. Itt kaptam a B-14781. A szovjet front egyre közeledett, 1945 január 18-án volt táborunk végső kiürítésének a napja. Elindult a „halál menet” volt. Sok embert, aki nem tudott lépést tartani,

lelőtték 1945 január 27én érkezett meg a felszabadító szovjet hadsereg Ekkor én nagyon rossz kg. Néhány hetet töltöttem kórházban Ezután a szovjetek elvittek először Kattowitzba, később Chernowitzba, majd néhány napot töltöttünk Sluzkban (Minszk mellett). Innen kéthetes utazás után jutottam Magyarország . Befejeztem a középiskolát, majd az 1956-os forradalom idején kivándoroltam Svájcba, ahol 1958-ban megszereztem az elektromos mérnöki diplomát. 1968-ban megnősültem Van két fiam: Mihály és Mátyás. 1995 óta nyugdíjas vagyok 1944 májusa. Német csizmák döngenek Gestapó autók cikáznak az alföldi kisváros kövezetén. Roskadtan, megtört lélekkel, nyomorult kény szerotthonába zsúfolva néz vigasztalan jövője elé a kiközösített zsidóság. sőt robotoltam végig. Hosszú hónapok keserű rabszolgasága nünket, hogy a nánási vonaton folytassuk utunkat tovább. A sötét, kietlen állomáson áldozati barmok módjára

sárga karszalagosan állunk összeterelve s megbújva. Várjuk a nánási vonatot s vele ismeretlen, baljós sejtelmekkel teli sorunk beteljesedését Most csendőrszuronyok villannak az éjszakába, s árva csoportunk már ott áll a kakastollak gyűrűjében. Még csak igazolni sem kell magunkat Karunkon a sárga szalag. Nincs mit tagadnunk, zsidók vagyunk Felmutatjuk Hajdúnánásra szóló bevonulási parancsunkat, ahova reggelre várnak bennünket. A csendőröket mindez nem érdekli Sorakozót vezényelnek s elindítanak bennünket ki az állomásból, Várad kihalt, sötét utcáin keresztül. Vonul a fáradt, szomorú sereg az ismeretlen cél felé Végre, hosszú és kétségekkel teli út után ott állunk Várad gettójának kapuja előtt. Oda hajtanak be E-borzalmakkal teli infernóba Ott élem át mindazt az irtózatot, melyet a német szadista raffinéria kitervelt, és famulusai, a csendőrök zord kárörömmel teljesedésbe visznek. Vágó Györgyné Az egyik

barátnőm házában sok időt töltöttem. Egyszer zsúrt tartott a lány. Azt kérdezte, hogy ugye megértem, hogy nem hívhat meg Sajnos megértettem. Megfosztottak a barátoktól, amikor lassan, észrevétlenül kezdett terjedni az indokolatlan gyűlölet 1944-ben 18 éves voltam, mikor vagonokba kényszeríttették az egész családomat. Amikor Auschwitzba érkeztünk, azt hittük elmebajosok közé kerültünk. A fogva tartottak kopaszak voltak, rongyokban jártak és szomjaztak. Három hónap múlva mi is úgy néztünk ki Magam sem tudom elhinni, hogy ez megtörténhetett. Gyilkoltak, öltek Nem maradt családom Nem lehet elmondani azt a megaláztatást, ami évek hosszú során ránk rakódott. Sokszor éreztünk valami büdöset, de fogalmunk sem volt, mi ez. Néhány emberhez eljuthatott a hír az elgázosításról, ugyanis már a vagonban hajtogatták, hogy az idősek vegyék magukhoz a kisdedeket, jobb dolguk lesz úgy. Ők már tudták, hogy az időseket és a

kisgyerekes anyákat megölik. De többen annyira nem voltunk tisztában azzal, hogy mi történik, hogy a táborban még örültünk is Mengelének. Jóképű, harmincas tiszt volt. Soha nem gondoltuk, hogy milyen kegyetlen Arról sem tudtunk, hogy élőkön kísérleteznek. Csak azt láttuk, hogy eltűnnek emberek Néha kéjesen öltek a tisztek. Kitették a vizet, mert tudták, hogy nagyon szomjazunk Aki odament a vödörhöz, azt lelőtték vagy agyonverték Elállatiasodtunk Képzeletben minden este levelet írtam egy fiúnak, hogy megőrizzem a józan eszemet Sokan megőrültek Nem egészen egy évet töltöttem Auschwitzban, mert utána elvittek munkára. Amikor Drezdában az utcán 61 sáncokat ástunk, csodálkoztunk, hogy vannak, akik még otthon laknak. Túléltem a koncentrációs tábort, a barátnőm, a családom azonban nem. Békéscsabán, a Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskolában felavattak egy táblát, melyet a Lorántffy Zsuzsanna Leánykollégium

Auschwitzba hurcolt tanulói emlékére állítottak. Ebben az iskolában a zsidó törvények miatt már nem érettségizhettem le. Végül a fiammal, a kvízprofesszor Vágó Istvánnal egyszerre tettem le a vizsgát Magyar Bálint: Minden a szavakkal kezdődik64 Nem a vagonajtó csapódása, nem a csendőrök káromkodása, nem is a megkínzottak jajveszékelése. Nem ezek az első hangok Kultúrált urak: politikusok, újságírók, közgazdászok, statisztikusok választékos szavaival, gördülékeny mondataival kezdődött minden. Újságcikkekben, könyvekben, tanulmányokban leirt, politikai gyűléseken tartott beszédekben elhangzott, könnyen emészthető, minden bajra magyarázatot nyújtó gondolatmenetekkel a „káros zsidó befolyásról”, a „magyar életerőt elszívó idegen parazitákról”. Apám története Más idők, más szavak: „Nincs vallásfelekezet, melyből szabadságharcunkban hősök és dúsan áldozók nem támadtak volna: alig van népfaj, mely

a zsidókat hűségben és munkásságban nemzeti háborúnk körül felülhaladná; a jogegyenlőség kimondás újjászületésünknek egyik szükséges következménye s midőn azt a mózesvallásúakra alkalmazzuk, az emberi és polgári kötelesség egyszerű teljesítésén túl, a hazafiúi érdemet jutalmazzuk meg.” Ükapám, Szemere Bertalan, Magyarország második felelős kormányának miniszterelnöke indokolta így a zsidók egyenjogúsításának szükségességét 1849 nyarán Kevés kérdés volt, amelyben a szabadságharc egyik vezetője, Szemere, és egyik eltiprója, Haynau táborszernagy egyetértett, ám a zsidóság szerepe a szabadságharcban ezek közé tartozott. Az osztrák tábornok a következő megjegyzéssel vetett ki hadisarcot az elfoglalt magyar városok zsidó lakosaira: „A Magyarországban levő izraelitáknak legnagyobb része érzelmeik és gonosz cselekvésmódjuk által az ottani forradalmat, mely az ő közreműködésük nélkül soha nem

nyerhetett volna kiterjedést, előmozdították.” A magyar országgyűlés lépése, amellyel 1849 júliusában megadta a magyar zsidóknak az egyenlő jogokat, már csak tisztán morális állásfoglalás volt. A szabadságharc végnapjait élte, a gesztus semmilyen kézzelfogható katonai, politikai előnyt nem ígért: a meggyőződés és becsület diktálta így. 64 Megjelent elsőként: Népszabadság, 2004. április 15 62 Az 1867-es kiegyezés és az erre épülő duális államrend liberális politi kája nem feledkezett meg a zsidók egyenjogúsításáról. Ettől kezdve a ma gyar állam fél évszázadon keresztül nem tett különbséget polgárai között azok vallási meggyőződése alapján. Másik ükapám, Kürthy József a libe rális politikát megvalósító Szabadelvű Párt képviselőjeként foglalt helyet a Parlamentben, mikor fia, Emil dédapám fiatal újságíróként Az előítéletek legyőzéséhez elnevezésű skót rítusú szabadkőműves-páholy

tagja lett. Eb ben az időszakban a hírhedt antiszemita Istóczy Győző egy-egy zsidóelle nes kirohanása után a képviselőtársak dühös kiáltásai vagy éppen gúnyos liberalizmus még a zsidók egyenjogúsítását zászlajára tűző francia köztár vérváddal meggyanúsított ártatlan magyar zsidókat az 1883-as tiszaeszlá ri perben felmentették, míg másfél évtizeddel később Alfred Dreyfust, a francia hadsereg vezérkari kapitányát zsidó származása miatt hamis vádak alapján megfosztották uniformisától, és életfogytiglani száműzetésre ítél zadban rehabilitálták Dreyfust, Magyarországon viszont megjelentek azok a fajpróféták, akiknek eszméi a Horthy-rendszer ideológiai fundamentumát képezték. A nemzet modernizálásában jelentős szerepet játszó, a magyar kultúrához ezer eltéphetetlen szállal kötődő, azt felbecsülhetetlen kincsek kel gazdagító zsidókat ők árulónak, idegennek, ellenségnek bélyegezték. a

Horthy-korszakban felelős szerkesz tőként dolgozott az Est lapbirodalomhoz tartozó Magyarország című na pilap élén. A hivatalos kultúrpolitika gyanakvással figyelte ezt is és a többi Est-lapot is, a szélsőjobboldal pedig „zsidólapként” ostorozta. „Őskeresz tény” nagyapám Ínyesmester álnéven egyben irodalmi kontextusba ágya zott recepteket is közölt a Pesti Naplóban az olvasók nagy gyönyörűségére. Évekkel később – ahogyan egy irodalmi visszaemlékezésből kiderül – az éhező munkaszolgálatosok ábrándozva idézgették az Ínyesmester írásait. Magyarországon a nyilvános, mocskolódó zsidózáshoz sokaknak nem volt szükségük zsidótörvényre. 1937-ben a Magyar sajtó igazi arca című szélsőjobboldali kiadványban „lezsidózták”. A pamfletet Szálasi későbbi sajtófőnöke, Fiala Ferenc szerkesztette. A „társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról” szóló törvényjavaslatot,

közis mertebb nevén az első zsidótörvényt pár hónappal később terjesztették a képviselőház elé, amelyet zsidóellenes jogszabályok egész sora követett. nagyapám naponta küldte neki a Magyarország legfrissebb számait. Né Túléltem a koncentrációs tábort, a barátnőm, a családom azonban nem. Békéscsabán, a Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskolában felavattak egy táblát, melyet a Lorántffy Zsuzsanna Leánykollégium Auschwitzba hurcolt tanulói emlékére állítottak. Ebben az iskolában a zsidó törvények miatt már nem érettségizhettem le. Végül a fiammal, a kvízprofesszor Vágó Ist Magyar Bálint: Minden a szavakkal kezdődik Nem a vagonajtó csapódása, nem a csendőrök káromkodása, nem is a megkínzottak jajveszékelése. Nem ezek az első hangok Kultúrált urak: politikusok, újságírók, közgazdászok, statisztikusok választékos szavaival, gördülékeny mondataival kezdődött minden. Újságcikkekben, könyvekben,

tanulmányokban leirt, politikai gyűléseken tartott beszédekben elhangzott, könnyen emészthető, minden bajra magyarázatot nyújtó gondolatmenetekkel a „káros zsidó befolyásról”, a „magyar életerőt elszívó idegen parazitákról”. Más idők, más szavak: „Nincs vallásfelekezet, melyből szabadsághar cunkban hősök és dúsan áldozók nem támadtak volna: alig van népfaj, mely a zsidókat hűségben és munkásságban nemzeti háborúnk körül felül haladná; a jogegyenlőség kimondás újjászületésünknek egyik szükséges következménye s midőn azt a mózesvallásúakra alkalmazzuk, az emberi és polgári kötelesség egyszerű teljesítésén túl, a hazafiúi érdemet jutalmazzuk meg.” Ükapám, Szemere Bertalan, Magyarország második felelős kormá nyának miniszterelnöke indokolta így a zsidók egyenjogúsításának szüksé vezetője, Szemere, és egyik eltiprója, Haynau táborszernagy egyetértett, ám a zsidóság szerepe a

szabadságharcban ezek közé tartozott. Az oszt rák tábornok a következő megjegyzéssel vetett ki hadisarcot az elfoglalt magyar városok zsidó lakosaira: „A Magyarországban levő izraelitáknak legnagyobb része érzelmeik és gonosz cselekvésmódjuk által az ottani for radalmat, mely az ő közreműködésük nélkül soha nem nyerhetett volna kiterjedést, előmozdították.” A magyar országgyűlés lépése, amellyel 1849 júliusában megadta a magyar zsidóknak az egyenlő jogokat, már csak tisz tán morális állásfoglalás volt. A szabadságharc végnapjait élte, a gesztus semmilyen kézzelfogható katonai, politikai előnyt nem ígért: a meggyőző Megjelent elsőként: Népszabadság, 2004. április 15 Az 1867-es kiegyezés és az erre épülő duális államrend liberális politikája nem feledkezett meg a zsidók egyenjogúsításáról. Ettől kezdve a magyar állam fél évszázadon keresztül nem tett különbséget polgárai között azok vallási

meggyőződése alapján. Másik ükapám, Kürthy József a liberális politikát megvalósító Szabadelvű Párt képviselőjeként foglalt helyet a Parlamentben, mikor fia, Emil dédapám fiatal újságíróként Az előítéletek legyőzéséhez elnevezésű skót rítusú szabadkőműves-páholy tagja lett. Ebben az időszakban a hírhedt antiszemita Istóczy Győző egy-egy zsidóellenes kirohanása után a képviselőtársak dühös kiáltásai vagy éppen gúnyos kacaja közepette, megszégyenülten volt kénytelen leülni. Ekkor a magyar liberalizmus még a zsidók egyenjogúsítását zászlajára tűző francia köztársasági eszmének is például szolgálhatott volna. A rituális gyilkossággal, vérváddal meggyanúsított ártatlan magyar zsidókat az 1883-as tiszaeszlári perben felmentették, míg másfél évtizeddel később Alfred Dreyfust, a francia hadsereg vezérkari kapitányát zsidó származása miatt hamis vádak alapján megfosztották uniformisától,

és életfogytiglani száműzetésre ítélték. A 19 század végi Magyarországon normává vált a jogállamiság és a tolerancia A helyzet hamarosan megváltozott: Franciaországban az új évszázadban rehabilitálták Dreyfust, Magyarországon viszont megjelentek azok a fajpróféták, akiknek eszméi a Horthy-rendszer ideológiai fundamentumát képezték. A nemzet modernizálásában jelentős szerepet játszó, a magyar kultúrához ezer eltéphetetlen szállal kötődő, azt felbecsülhetetlen kincsekkel gazdagító zsidókat ők árulónak, idegennek, ellenségnek bélyegezték. Apai nagyapám, Magyar Elek a Horthy-korszakban felelős szerkesztőként dolgozott az Est lapbirodalomhoz tartozó Magyarország című napilap élén. A hivatalos kultúrpolitika gyanakvással figyelte ezt is és a többi Est-lapot is, a szélsőjobboldal pedig „zsidólapként” ostorozta. „Őskeresztény” nagyapám Ínyesmester álnéven egyben irodalmi kontextusba ágyazott recepteket is

közölt a Pesti Naplóban az olvasók nagy gyönyörűségére Évekkel később – ahogyan egy irodalmi visszaemlékezésből kiderül – az éhező munkaszolgálatosok ábrándozva idézgették az Ínyesmester írásait. Nagyapám saját példáján tapasztalhatta, hogy Magyarországon a nyilvános, mocskolódó zsidózáshoz sokaknak nem volt szükségük zsidótörvényre. 1937-ben a Magyar sajtó igazi arca című szélsőjobboldali kiadványban „lezsidózták”. A pamfletet Szálasi későbbi sajtófőnöke, Fiala Ferenc szerkesztette. A „társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról” szóló törvényjavaslatot, közismertebb nevén az első zsidótörvényt pár hónappal később terjesztették a képviselőház elé, amelyet zsidóellenes jogszabályok egész sora követett. Amikor édesapám, Magyar Bálint gyerekkorában vidéken nyarait, nagyapám naponta küldte neki a Magyarország legfrissebb számait. Né- 63 hányan

azon is csodálkoztak, hogy egy tízéves fiú újságot olvas, azt pedig már végképp nem értették, miért éppen „zsidólapot”. Édesapám 1927 és 1931 között irodalmat és művészettörténetet tanult Budapesten. Később többször mutatta nekem az egyetemi zsidóveréseket tiltó rektori plakátokat. Volt azonban, akit az egyetemi zsidóverés nem zavart Amikor ezt a tekintélyes, tudós férfiút újságírók kérdezték az egyetem falai között dúló antiszemita erőszakról, így felelt: „Nem zavar a lárma, mert úgyis a tengerről felelnek, és így e zajongás megfelel a tenger lármájának.” A professzort Teleki Pálnak hívták, kétszer is ült Szemere Bertalan miniszterelnöki székében. Nevéhez fűződik az 1920-as numerus clausus törvény, amely megsemmisítette az elődje által olyannyira szorgalmazott polgári jogegyenlőséget Magyarországon, valamint a második zsidótörvény elfogadtatása és a harmadik előkészítése. Ez utóbbi

megtiltotta a zsidók és nem zsidók közötti házasságot és nemi kapcsolatot. Apámat azonban sem Teleki, sem a fajvédelmi törvény nem tudta megakadályozni abban, hogy 1944 januárjában elvegye azt a nőt, akit szeretett, bár első felesége, Éva kereszténynek, édesapja zsidónak minősült. Az esküvői tanúk közül ketten zsidók voltak, ketten keresztények Édesapám iskolai barátját és munkaszolgálatos egykori katonatársát hívta tanúskodni. 1944-ben apám a magyar légvédelem fényszórós hadnagya, civilben az Operaház titkára volt. Apám halála után mesélte el Éva, hogyan vitt rendszeresen élelmet az Európában utolsóként felállított budapesti gettóban éhező apósának és hamis keresztleveleket más rászorulóknak. Anyám története Anyai nagyanyámnak, Klein Rózának és családjának magyar zsidóként nem volt maradása a román uralom alá került Kolozsváron. 1928-ban mindannyian Budapestre költöztek. Nagyanyám, mert szülei

nem engedték, hogy román szerelméhez menjen férjhez, ekkor már az első világháború magyar katonájának, Schwarcz Dezsőnek lett a felesége Házasságukból született Eta, Albert és édesanyám, Olga A fénykép, amelyet húsz éve hordok magammal, 1944 kora nyarán készült: fiatal, szőke lány, mosolyog, vállán ballonkabát, rajta sárga csillag. A magyar kormány ekkor, minden idők legnagyobb háborújának ötödik évében nyilvánította anyámat, a Mester utcai Kereskedelmi Középiskola III. osztályos tanulóját a nemzet ellenségének, akinek megjelölése és deportálása az egyik legfontosabb stratégiai-politikai céllá vált. Anyám a nyilasuralom alatt kétszer került a halál közvetlen közelébe. Először október 16-án, Szálasi hatalomátvételének másnapján, amikor a terror elöntötte a főváros utcáit. A nyilasok leterelték őket a pincébe, és testi motozással valamennyi holmijukat elvették. Itt talált rájuk kifosztva 64

nagyapám, Schwarcz Dezső, aki megszökött a délvidéki munkaszolgálat ból. Éjjel, néhány órával később SS-ek és nyilasok egy csoportja az egész családot kizavarta a házból. A Dob utcán ötös sorokba állított több száz embertől ezúttal személyes tárgyaikat rabolták el: „Maguknak erre már úgy sincs szükségük.” A menet a Duna-part felé indult Ekkor megjelent egy máig azonosítatlan külföldi diplomata, és megmentette őket a kivégzéstől. Nem sokkal később a család az Óbudai téglagyárba került. A szövetsé zsidókat tehát gyalog hajtották az osztrák határ felé. A család életét azok a Vadász utcai „Üvegházból” származó svájci menlevelek mentették meg, ból. Anyámékat később volt osztályfőnöke bújtatta, majd egy védett ház – a kivégzéseket megszakítva – szétfutottak, anyámék pedig elmenekültek. másként alakult. Ók, akárcsak a félmilliós vi déki zsidóság többi tagja, áldozatul estek a

holocaust leggyorsabb depor tálási akciójának. A Gestapo zsidóügyi osztályának vezetője, ját”. Ezt addig az osztrák származású Hermann Höffle tartotta, aki a nácik hatalmának tetőpontján, 1942 nyarán 53 nap alatt 275 ezer zsidót hurcol tatott a varsói gettóból a treblinkai haláltáborba. Két évvel később, a fo lyamatosan romló katonai helyzet ellenére Eichmann ezt a „teljesítményt” akarta túlszárnyalni, de az ország területén szétszóródva élő majdnem 800 ezer magyar zsidót 150 fős egységével egyedül nem lett volna képes csillag gal megjelölni, gettóba zárni, és deportálni. A magyar közigazgatás, a ren dőrség és a csendőrség közreműködése nélkül Eichmann-nak erre esélye sem volt. Budapestre érkezve azonban az új, kollaboráns Sztójay-kormány belügyi vezetőivel, akiket a megszállás után nem véletlenül neveztek ki (a helyén maradó szemita alispánjaként már 1941-ben kitiltotta a zsidókat a

fürdőkből és a strandokról, de rendeletét hosszas huzavona után az akkori belügyminisz ter még megsemmisítette. Baky, a volt csendőrtiszt, az egyik nyilasfrakció vezetőjeként így nyilatkozott a parlamentben az 1942 elején Újvidéken és környékén lezajlott mészárlásról: „a magyar nép öntudatára ébredt és ta lán túlment a határon és életét vesztette talán egy vagy két ártatlan zsidó vagy szerb”. (A hivatalos magyar adatok szerint a honvédek és csendőrök partizánellenes razzia ürügyén 3340, zömében szerb és zsidó civil polgárt gyilkoltak le, köztük 729 nőt és 147 gyermeket.) hányan azon is csodálkoztak, hogy egy tízéves fiú újságot olvas, azt pedig már végképp nem értették, miért éppen „zsidólapot”. Édesapám 1927 és 1931 között irodalmat és művészettörténetet tanult Budapesten. Később többször mutatta nekem az egyetemi zsidóveréseket tiltó rektori plakáto kat. Volt azonban, akit az

egyetemi zsidóverés nem zavart Amikor ezt a tekintélyes, tudós férfiút újságírók kérdezték az egyetem falai között dúló antiszemita erőszakról, így felelt: „Nem zavar a lárma, mert úgyis a tenger ről felelnek, és így e zajongás megfelel a tenger lármájának.” székében. Nevéhez fűződik az 1920-as numerus clausus törvény, amely megsemmisítette az elődje által olyannyira szorgalmazott polgári jogegyen lőséget Magyarországon, valamint a második zsidótörvény elfogadtatása és a harmadik előkészítése. Ez utóbbi megtiltotta a zsidók és nem zsidók Apámat azonban sem Teleki, sem a fajvédelmi törvény nem tudta meg akadályozni abban, hogy 1944 januárjában elvegye azt a nőt, akit szeretett, bár első felesége, Éva kereszténynek, édesapja zsidónak minősült. Az es küvői tanúk közül ketten zsidók voltak, ketten keresztények. Édesapám ni. 1944-ben apám a magyar légvédelem fényszórós hadnagya, civilben az szeresen

élelmet az Európában utolsóként felállított budapesti gettóban éhező apósának és hamis keresztleveleket más rászorulóknak. és családjának magyar zsidó ték, hogy román szerelméhez menjen férjhez, ekkor már az első világhá Schwarcz Dezsőnek lett a felesége ságukból született Eta, Albert és . A fénykép, amelyet húsz éve hordok magammal, 1944 kora nyarán készült: fiatal, szőke lány, minden idők legnagyobb háborújának ötödik évében nyilvánította anyá mat, a Mester utcai Kereskedelmi Középiskola III. osztályos tanulóját a nemzet ellenségének, akinek megjelölése és deportálása az egyik legfonto Először október 16-án, Szálasi hatalomátvételének másnapján, amikor a terror elöntötte a főváros utcáit. A nyilasok leterelték őket a pincébe, és testi motozással valamennyi holmijukat elvették. Itt talált rájuk kifosztva nagyapám, Schwarcz Dezső, aki megszökött a délvidéki munkaszolgálatból. Éjjel,

néhány órával később SS-ek és nyilasok egy csoportja az egész családot kizavarta a házból. A Dob utcán ötös sorokba állított több száz embertől ezúttal személyes tárgyaikat rabolták el: „Maguknak erre már úgy sincs szükségük.” A menet a Duna-part felé indult Ekkor megjelent egy máig azonosítatlan külföldi diplomata, és megmentette őket a kivégzéstől. Nem sokkal később a család az Óbudai téglagyárba került. A szövetségesek bombatámadásai miatt vagonokban deportálni már nem lehetett, a zsidókat tehát gyalog hajtották az osztrák határ felé. A család életét azok a Vadász utcai „Üvegházból” származó svájci menlevelek mentették meg, melyeket anyám öccse, Albert szerzett. Nagyapám megszökött a téglagyárból Anyámékat később volt osztályfőnöke bújtatta, majd egy védett ház kétszobás lakásában húzták meg magukat 72 sorstársukkal. Ennek ellenére újra a nyilasok kezébe kerültek. Anyámat

nagyanyámmal és nagynénémmel már a Duna-partra terelték, amikor egy orosz légitámadás miatt a nyilasok – a kivégzéseket megszakítva – szétfutottak, anyámék pedig elmenekültek. A vidéki rokonok sorsa másként alakult. Ók, akárcsak a félmilliós vidéki zsidóság többi tagja, áldozatul estek a holocaust leggyorsabb deportálási akciójának A Gestapo zsidóügyi osztályának vezetője, Eichmann azért érkezett Magyarországra, hogy megdöntse az SS deportálási „rekordját”. Ezt addig az osztrák származású Hermann Höffle tartotta, aki a nácik hatalmának tetőpontján, 1942 nyarán 53 nap alatt 275 ezer zsidót hurcoltatott a varsói gettóból a treblinkai haláltáborba. Két évvel később, a folyamatosan romló katonai helyzet ellenére Eichmann ezt a „teljesítményt” akarta túlszárnyalni, de az ország területén szétszóródva élő majdnem 800 ezer magyar zsidót 150 fős egységével egyedül nem lett volna képes csillaggal

megjelölni, gettóba zárni, és deportálni. A magyar közigazgatás, a rendőrség és a csendőrség közreműködése nélkül Eichmann-nak erre esélye sem volt. Budapestre érkezve azonban az új, kollaboráns Sztójay-kormány belügyi vezetőivel, Endre Lászlóval és Baky Lászlóval tárgyalhatott, akiket a megszállás után nem véletlenül neveztek ki (a helyén maradó Horthy beleegyezésével) államtitkárrá. Endre Pest megye hírhedten antiszemita alispánjaként már 1941-ben kitiltotta a zsidókat a fürdőkből és a strandokról, de rendeletét hosszas huzavona után az akkori belügyminiszter még megsemmisítette. Baky, a volt csendőrtiszt, az egyik nyilasfrakció vezetőjeként így nyilatkozott a parlamentben az 1942 elején Újvidéken és környékén lezajlott mészárlásról: „a magyar nép öntudatára ébredt és talán túlment a határon és életét vesztette talán egy vagy két ártatlan zsidó vagy szerb”. (A hivatalos magyar adatok szerint

a honvédek és csendőrök partizánellenes razzia ürügyén 3340, zömében szerb és zsidó civil polgárt gyilkoltak le, köztük 729 nőt és 147 gyermeket.) 65 Ilyen partnerekkel Eichmannéknak nem volt nehéz dolguk, és Magyarország „zsidótlanításának” koncepciója hamarosan elkészült. De ne tévedjünk: Sztójay, Endre, Baky és társaik csak a parancsokat adták, a végrehajtás azonban a jegyzők, vasutasok, rendőrök, csendőrök, jogászok, szolgabírók, összesen mintegy 200 ezer olyan ember feladata volt, akik ekkor már évtizedek óta azt hallották, hogy minden baj okozói a zsidók. Ők voltak azok, akiket már megmérgeztek a szavak Ők voltak azok, akik 1938 óta átültették a gyakorlatba az újabb és újabb zsidótörvények egyre szigorúbb előírásait. Miért álltak volna éppen most ellen, miért szabotálták volna éppen ezeket a parancsokat? Már jóval 1944 előtt hozzászokhattak ahhoz, hogy a zsidók másodrendű állampolgárok,

akiket az egymást követő kormányok újabb és újabb jogoktól fosztanak meg. A deportálás nem a vagonokkal kezdődik Éppen ellenkezőleg: a magyarországi pályaudvaron 1944-ben álló vonat az utolsó előtti stáció, az oda vezető úton az első lépést az embereket faji alapon megkülönböztető ideológia elfogadása jelenti. A magyar hatóságok még a németeket is elkápráztatták teljesítményükkel. A gettósítás április 16-án kezdődött, és néhány hét alatt százezreket zsúfoltak lezárt városrészekbe, téglagyárakba, malmokba. Nagyapám testvére, Schwarcz Margit, sógora, Grósz Lajos és unokatestvére, Bözsi néni férjével, Kurtág Lajossal persze nem voltak tisztában azzal, hogy a kollaboráns kormány meg akarja valósítani a „zsidómentes Magyarország” régi álmát. Ők a sárga csillag szégyenét érezték és a szomszédok közömbös viselkedése miatti védtelenséget, majd azt a döbbenetet, hogy néhány nap alatt egy élet

munkáját kobozhatja el tőlük az az állam, amelynek ők is polgárai voltak. A legrettenetesebb csak ezután jött. június második felében a békéscsabai dohánygyárban kialakított g yűjtőtáborba terelték őket Itt – mint a legtöbb mag yar gettóban és g yűjtőtáborban – éhezés, szörnyű körülmények, a csendőrök puskatusa, a testüregekre kiterjedő motozás (nehog y a zsidó bármit is elrejtsen a „nemzeti vag yonból’), majd a deportálás várt rájuk. június 26án 3100 társukkal eg yütt hajtották őket vagonba. Többnapos vagonút étlen-szomjan, állva, összepréselve, egyetlen falat étel vagy korty víz nélkül, a lassan megtébolyodók üvöltését és a haldoklók nyöszörgését hallgatva, pokoli forróságban és bűzben. Ezután akár megváltásnak is tűnhetett, amikor végre kinyílt a tolóajtó Valószínűleg június 28-án vagy 29-én érkeztek meg Birkenauba. A transzporttal érkező emberek többsége, mint mindig, ezúttal

is a gázkamrák felé indult Sosem fogom megtudni, hogy rokonaim túlélték-e a szelekciót, és ha igen, akkor hol, mikor és milyen körülmények között haltak meg. Egy bizonyos, tőlük nem kérdezhettem meg. Egyikük sem tért vissza 66 Schwarcz Dezső ra mutatva magyarázta egy orosz katonának, hogy ő „jevrej”, vagyis zsidó. A felszabadító válasz helyett két pofon kíséretében húzta le róla bőrkabát pesti gettó lakói életüket köszönhették a Vörös Hadseregnek. Az új kormány hatályon kívül helyezte a zsidóellenes törvényeket, de a háború végét újabb csalódások követték. A Birkenauban meggyilkolt Bözsi néniék mezőberényi házát 1944-ben elvették, és 1945-ben az újjászervező dő Független Kisgazdapártnak utalták ki. Édesanyámék kétszobás József utcai lakását egy olyan kisnyilas kapta meg, aki a felszabadulást követően – mint annyian mások – fordított egyet a köpönyegen. Nagyapám hiába Édesapám a

háború után a Nemzeti Színház főtitkáraként ismerte meg szintén ott dolgozó édesanyámat. Anyám ekkorra már Siklósra magyarosí totta a nevét, és a hitközség méltatlankodása ellenére – a családból egyedül – kikeresztelkedett. Mint oly sokan mások, ő is felejteni akart, nem beszélt életének második világháborús szakaszáról, el akart menekülni mindattól, ami „zsidó”. Szüleim 1950-ben házasodtak össze Magam 1952-ben szü lettem. Megkereszteltek, katolikusnak Nem hívő apám úgy gondolta, leg jobb, ha felnőttként magam döntök hitem felől. Ha néhány évvel korábban Kertész Imre fogalmazott, saját hazám „törvényes hatóságai államközi keretek közt, lepecsételt áruszállítmány formájában egy idegen nagyhata lomnak, kifejezetten a meggyilkoltatás céljára” adtak volna át. Engem, a keresztény vallású, de nem hívő, félig zsidó egészen magyart, aki szerint az ilyen önfelosztó önmeghatározásoknak csak

családtörténeti jelentősége lehet. Identitásomat tekintve ugyanis az efféle szétszálazást, rétegbontást emlékezetében mi különbözteti meg egymástól Voronyezst és Auschwitz– tizedeken keresztül egyik traumáról sem lehetett nyíltan beszélni. A doni katasztrófa talán azért él elevenebben a magyar családok köztudatában, mert itt egyes családtagok, apák, fiúk, férjek, testvérek estek el, akiknek emlékét a megmaradottak ápolják. Auschwitz–Birkenauban viszont egész gyarország „zsidótlanításának” koncepciója hamarosan elkészült. De ne tévedjünk: Sztójay, Endre, Baky és társaik csak a parancsokat adták, a végrehajtás azonban a jegyzők, vasutasok, rendőrök, csendőrök, jogá szok, szolgabírók, összesen mintegy 200 ezer olyan ember feladata volt, akik ekkor már évtizedek óta azt hallották, hogy minden baj okozói a zsidók. Ők voltak azok, akiket már megmérgeztek a szavak Ők voltak azok, akik 1938 óta

átültették a gyakorlatba az újabb és újabb zsidótör vények egyre szigorúbb előírásait. Miért álltak volna éppen most ellen, miért szabotálták volna éppen ezeket a parancsokat? Már jóval 1944 előtt hogy a zsidók másodrendű állampolgárok akiket az egymást követő kormányok újabb és újabb jogoktól fosztanak meg. A deportálás nem a vagonokkal kezdődik Éppen ellenkezőleg: a magyarországi pályaudvaron 1944-ben álló vonat az utolsó előtti stáció, az oda vezető úton az első lépést az embereket faji alapon megkülönböz tető ideológia elfogadása jelenti. A magyar hatóságok még a németeket is elkápráztatták teljesítményük kel. A gettósítás április 16-án kezdődött, és néhány hét alatt százezreket zsúfoltak lezárt városrészekbe, téglagyárakba, malmokba. Nagyapám test , sógora, férjével, Kurtág Lajossal persze nem voltak tisztában azzal, hogy a kolla boráns kormány meg akarja valósítani a „zsidómentes

Magyarország” régi álmát. Ők a sárga csillag szégyenét érezték és a szomszédok közömbös alatt egy élet munkáját kobozhatja el tőlük az az állam, amelynek ők is A legrettenetesebb csak ezután jött. június második felében a kialakított g yűjtőtáborba terelték őket. Itt – mint a legtöbb mag yar gettóban és g yűjtőtáborban – éhezés, szörnyű körülmények, a csendőrök puskatusa, a testüregekre kiterjedő motozás (nehog y a zsidó bármit is elrejtsen a „nemzeti vag yon ból’), majd a deportálás várt rájuk. június 26án 3100 társukkal eg yütt hajtották őket vagonba. Többnapos vagonút étlen-szomjan, állva, összepréselve, egyetlen falat étel vagy korty víz nélkül, a lassan megtébolyodók üvöltését és a haldoklók nyöszörgését hallgatva, pokoli forróságban és bűzben. Ezután akár meg váltásnak is tűnhetett, amikor végre kinyílt a tolóajtó. Valószínűleg június . A transzporttal érkező em

berek többsége, mint mindig, ezúttal is a gázkamrák felé indult. Sosem fogom megtudni, hogy rokonaim túlélték-e a szelekciót, és ha igen, akkor hol, mikor és milyen körülmények között haltak meg. Egy bizonyos, tőlük Oszthatatlan identitás 1945 januárjában Budapesten anyai nagyapám, Schwarcz Dezső magára mutatva magyarázta egy orosz katonának, hogy ő „jevrej”, vagyis zsidó. A felszabadító válasz helyett két pofon kíséretében húzta le róla bőrkabátját. Az ilyen incidensek azonban nem változtattak azon a tényen, hogy a pesti gettó lakói életüket köszönhették a Vörös Hadseregnek. Az új kormány hatályon kívül helyezte a zsidóellenes törvényeket, de a háború végét újabb csalódások követték. A Birkenauban meggyilkolt Bözsi néniék mezőberényi házát 1944-ben elvették, és 1945-ben az újjászerveződő Független Kisgazdapártnak utalták ki. Édesanyámék kétszobás József utcai lakását egy olyan kisnyilas

kapta meg, aki a felszabadulást követően – mint annyian mások – fordított egyet a köpönyegen. Nagyapám hiába reklamált a kerületi orosz katonai parancsnokságon. Az orosz tiszt közölte: választhat, elköltözik vagy malenykij robot és Szibéria. Édesapám a háború után a Nemzeti Színház főtitkáraként ismerte meg szintén ott dolgozó édesanyámat. Anyám ekkorra már Siklósra magyarosította a nevét, és a hitközség méltatlankodása ellenére – a családból egyedül – kikeresztelkedett. Mint oly sokan mások, ő is felejteni akart, nem beszélt életének második világháborús szakaszáról, el akart menekülni mindattól, ami „zsidó”. Szüleim 1950-ben házasodtak össze Magam 1952-ben születtem Megkereszteltek, katolikusnak Nem hívő apám úgy gondolta, legjobb, ha felnőttként magam döntök hitem felől Ha néhány évvel korábban érkezem, ez nem érdekelte volna a kollaboráns magyar kormányt, és ahogy Kertész Imre

fogalmazott, saját hazám „törvényes hatóságai államközi keretek közt, lepecsételt áruszállítmány formájában egy idegen nagyhatalomnak, kifejezetten a meggyilkoltatás céljára” adtak volna át. Engem, a keresztény vallású, de nem hívő, félig zsidó egészen magyart, aki szerint az ilyen önfelosztó önmeghatározásoknak csak családtörténeti jelentősége lehet. Identitásomat tekintve ugyanis az efféle szétszálazást, rétegbontást ugyanúgy nem lehet megtenni, mint szétválasztani az anyai és az apai vért. Tavaly télen egy csoportnyi magyar diákot kísértem egy másik magyar tragédia helyszínére, Voronyezsbe. Azon gondolkoztam, hogy a nemzet emlékezetében mi különbözteti meg egymástól Voronyezst és Auschwitz– Birkenaut. Mindkét helyen magyarok százezrei „nyugszanak”, hosszú évtizedeken keresztül egyik traumáról sem lehetett nyíltan beszélni A doni katasztrófa talán azért él elevenebben a magyar családok

köztudatában, mert itt egyes családtagok, apák, fiúk, férjek, testvérek estek el, akiknek emlékét a megmaradottak ápolják. Auschwitz–Birkenauban viszont egész közösségeket, teljes családokat irtottak ki, és az esetek többségében nem maradt senki, aki az áldozatokért gyertyát gyújthatott volna. Lehet, hogy így van, de ez akkor is csak az egyik ok. 67 Voronyezs – gyász. Auschwitz – gyász és egyben olyan felelősség, amellyel nem könnyű együtt élni. Nehéz megérteni, hogy a magyar állam megtagadta, meghurcolta, kifosztotta és a halálba küldte sok százezer polgárát. Hiába a több ezer, talán több tízezer bátor ember, aki életét is kockára téve mentette az üldözötteket, mégis nehéz feldolgozni azt a tényt, hogy a magyar társadalom többsége passzívan nézte honfitársai kálváriáját, és sokan boldogan csaptak le a zsidó javakra. Nehéz felfogni, hogy ami történt, nem néhány bűnöző magánakciója volt, hanem

egy hosszú folyamat betetőzése, amelyért felelős a magyar politikai elit, az értelmiség és a társadalom nem elhanyagolható része. Nem a mi vétkünk, ami történt, de nekünk kell szembenéznünk vele. Nem vigasztalhatjuk magunkat azzal, hogy a zsidóságot más országokban is elpusztították, ne azt emlegessük, hogy a francia rendőrség, a holland hivatalnokok, a baltikumi vagy éppen ukrán SS-önkéntesek és a lengyel kollaboránsok segítsége nélkül a nácik máshol sem irthatták volna ki a zsidókat. Kollektív bűnösség nincs, és nem is lehet, az utódok nem tehetők felelőssé a 60 éve történtekért. De egyéni felelősség van Nekünk az a felelősségünk, hogy emlékezzünk és kimondjuk hangosan és érthetően: sok százezernyi egyéni megalkuvásból, irigységből, gyávaságból, bűnből és rosszindulatból állt össze az a tragédia, amely 1944–1945-ben bekövetkezett A múlt feldolgozását nem alapozhatjuk felejtésre és újabb

hazugságokra. Mondjuk tehát el, hogy mi történt 60 éve ebben az országban. Mondjuk el gyerekeinknek, a következő generációknak, hogy hat évtizede magyarok üldöztek, aláztak és gyilkoltak meg magyarokat egy gonosz és értelmetlen ideológia alapján. Tegyük meg azért, hogy azok a bizonyos kódolt vagy egyértelmű szavak soha többé ne vezethessenek a vagonajtó csapódásához. A nemzeti emlékezetnek legyen kitörölhetetlen eleme, hogy a holocaust magyar tragédia, hiszen minden tizedik áldozatát – azaz jóval több mint félmillió magyar zsidót és romát – magyar állampolgárként ölték meg. A legnagyobb náci megsemmisítő tábor minden harmadik áldozatát a náciknak segédkező magyar kormány parancsára a magyar hatóságok deportálták Magyarországról, s bár Auschwitz–Birkenauban nincsenek sírok, ez a hely történelmünk legnagyobb magyar temetője. 68 Jelenleg Békéscsabán körülbelül 15, a megyében 50–60 zsidó él, aki

gyakorolja vallását. A békéscsabai Zsidó Hitközség elnöke, dr Moskovits Sándor szerint Közép-Kelet-Európában 60 éve nem építettek új zsinagó gát. Az első, ahol bán, a Széchenyi ligetben áll. Építése 2003-ban kezdődőtt, és 2004-ben évfordulóját. Ugyanebben az évben a zsi nagóga múzeumában Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar me gye 7–12. évfolyamos diákjainak képzőművészeti alkotásaiból rendeztek kiállítást. Békéscsaba városától 40 millió forintot, a MAZSIHISZtől 30 millió forintot kaptak az építkezéshez, de a kerítés és egyéb külső és belső munkálatokhoz még szükséges volt körülbelül 20 millió forint. A zsinagógában rendezvényeket, kiállításokat terveznek és szerveznek középiskolások és főiskolások számára, valamint rendhagyó történelem és osztályfőnöki órákat is. A békéscsabai zsidó hitközség szeretne péntek esti imát is tartani a zsinagógában, és ezért felvették

a kapcsolatot az aradi, a debreceni és a szegedi zsidó hitközségekkel, hogy meglegyen az imához szükséges 10 férfi. Ezek a törekvések szépen valósulnak meg, évente. A kapcsolat Sze könyvbemutatókat is szervezett, szervez a békéscsabai zsidó hitközség ve zetősége. Idén a holocaust 70 évfordulóján szobor állítását is tervezik, amit Voronyezs – gyász. Auschwitz – gyász és egyben olyan felelősség, amellyel nem könnyű együtt élni. Nehéz megérteni, hogy a magyar állam megtagadta, meghurcolta, kifosztotta és a halálba küldte sok százezer pol kára téve mentette az üldözötteket, mégis nehéz feldolgozni azt a tényt, hogy a magyar társadalom többsége passzívan nézte honfitársai kálváriáját, és sokan boldogan csaptak le a zsidó javakra. történt, nem néhány bűnöző magánakciója volt, hanem egy hosszú folya mat betetőzése, amelyért felelős a magyar politikai elit, az értelmiség és a társadalom nem

elhanyagolható része. Nem a mi vétkünk, ami történt, de hogy a zsidóságot más országokban is elpusztították, ne azt emlegessük, hogy a francia rendőrség, a holland hivatalnokok, a baltikumi vagy éppen máshol sem irthatták volna ki a zsidókat. Kollektív bűnösség nincs, és nem is lehet, az utódok nem tehetők fele lőssé a 60 éve történtekért. De egyéni felelősség van Nekünk az a felelős ségünk, hogy emlékezzünk és kimondjuk hangosan és érthetően: sok száz ezernyi egyéni megalkuvásból, irigységből, gyávaságból, bűnből és rossz indulatból állt össze az a tragédia, amely 1944–1945-ben bekövetkezett. A múlt feldolgozását nem alapozhatjuk felejtésre és újabb hazugságokra. el gyerekeinknek, a következő generációknak, hogy hat évtizede magyarok ideológia alapján. Tegyük meg azért, hogy azok a bizonyos kódolt vagy egyértelmű szavak soha többé ne vezethessenek a vagonajtó csapódásához. , hiszen minden tizedik

áldozatát – azaz jóval több mint félmillió magyar zsidót és romát – magyar állampolgárként ölték meg. A legnagyobb náci megsemmisítő tábor minden harmadik áldozatát a ná ciknak segédkező magyar kormány parancsára a magyar hatóságok depor tálták Magyarországról, s bár Auschwitz–Birkenauban nincsenek sírok, ez a hely történelmünk legnagyobb magyar temetője. 9. Napjaink zsidó hitközsége Jelenleg Békéscsabán körülbelül 15, a megyében 50–60 zsidó él, aki gyakorolja vallását. A békéscsabai Zsidó Hitközség elnöke, dr Moskovits Sándor szerint Közép-Kelet-Európában 60 éve nem építettek új zsinagógát. Az első, ahol épült egy zsinagóga – egy kis múzeummal – Békéscsabán, a Széchenyi ligetben áll Építése 2003-ban kezdődőtt, és 2004-ben már itt tartották a holocaust 60. évfordulóját Ugyanebben az évben a zsinagóga múzeumában Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megye 7–12

évfolyamos diákjainak képzőművészeti alkotásaiból rendeztek kiállítást. Békéscsaba városától 40 millió forintot, a MAZSIHISZtől 30 millió forintot kaptak az építkezéshez, de a kerítés és egyéb külső és belső munkálatokhoz még szükséges volt körülbelül 20 millió forint. A zsinagógában rendezvényeket, kiállításokat terveznek és szerveznek középiskolások és főiskolások számára, valamint rendhagyó történelem és osztályfőnöki órákat is. A békéscsabai zsidó hitközség szeretne péntek esti imát is tartani a zsinagógában, és ezért felvették a kapcsolatot az aradi, a debreceni és a szegedi zsidó hitközségekkel, hogy meglegyen az imához szükséges 10 férfi. Ezek a törekvések szépen valósulnak meg, évente. A kapcsolat Szegeddel és Araddal is aktív A megemlékezések mellett továbbképzéseket, könyvbemutatókat is szervezett, szervez a békéscsabai zsidó hitközség vezetősége. Idén a holocaust 70

évfordulóján szobor állítását is tervezik, amit a városi önkormányzat is támogat. 69 Napjaink értékválságos világában akaratlanul is fogódzókat, mintákat, késcsabai zsidó családok mintája is, ahol a nagypapa még kékfestő és házaló kereskedő, a fiú villanytelepet tervez és nyomdát alapít, az unoka pedig már városának és alapítójának is. A hírneves nyomdász a deportálást Bécsben élte végig, ahol az ő szavaival élve „nyomorúságos páriaként” legalsóbb rendű napszámos munkát végzett. Nagyobbik fiát a nyilasok ölték meg Bu dapesten, 1944-ben. Testvérei, sógorai, távoli rokonsága csaknem kivétel nélkül a holocaust áldozatává lettek. Ez egy magyar zsidó család rövid tör ténete. Talán végre, hat évtized múltán, okolunk belőle élet példáján azt kívánjuk érzékeltetni, hogy a fajelmélet őrülete nyomán elpusztított életek nemcsak a felhalmozott tőkéjét, vagyonát, hanem a tu datosan

felépített szakmai karriereket, s ezáltal Békéscsaba városának a 19megindult polgári fejlődését is hosszú-hosszú időre A Tevan család története maga az európaiság története. A zsidó keres kedőcsalád a mai Szlovákia területéről települt Csabára. A vonatkozó ada telepítendők között volt a Tevan és a Reis (később Révész) család is. A Tevan-család Árva-megyéből, Dolny-Kubinból érkezett, kékfestők voltak. Tevan József házaló kereskedő volt, aki feleségül vette Einer Ro záliát. Tíz gyermekük közül a legidősebb volt Tevan Adolf (1854–1921), aki 1884-ben kötött házasságot a békéscsabai neológ izraelita templomban Fischer Teréziával (1868–1944). A feleség tíz gyermeket szült; 1944-ben elvitték Auschwitzba több gyermekével együtt. Tevan Adolf tulajdonosa volt a Tevan–Reisz közös cégnek, sényi bányaigazgatóság széntermékeinek csabai főügynöksége volt, majd az irodagép- és villamos berendezések

bizományos árusítója: dolgozott, mint könyvelő a Biener-féle könyvkereskedésben is. Tevan Adolf dolgozta Korniss Géza: Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia Körösvidék nyom Micheller Magdolna – Máthé Ilona: Zsidó családok szerepe a polgári fejlődésben a Dél-Alföldön 1867–1944 között. Studia Iudaica Aradiensis 2006/II 40–43 o 70 10. Békéscsabai zsidó életutak Napjaink értékválságos világában akaratlanul is fogódzókat, mintákat, példákat keresünk. Megítélésünk szerint értékként jelenhet meg azon békéscsabai zsidó családok mintája is, ahol a nagypapa még kékfestő és házaló kereskedő, a fiú villanytelepet tervez és nyomdát alapít, az unoka pedig már Bécsben tanulja a nyomdász szakmát. A nyomda országos hírnevet szerez városának és alapítójának is. A hírneves nyomdász a deportálást Bécsben élte végig, ahol az ő szavaival élve „nyomorúságos páriaként” legalsóbb rendű

napszámos munkát végzett. Nagyobbik fiát a nyilasok ölték meg Budapesten, 1944-ben Testvérei, sógorai, távoli rokonsága csaknem kivétel nélkül a holocaust áldozatává lettek. Ez egy magyar zsidó család rövid története Talán végre, hat évtized múltán, okolunk belőle A továbbiakban néhány család65, neves pénzember, híres értelmiségi élet példáján azt kívánjuk érzékeltetni, hogy a fajelmélet őrülete nyomán elpusztított életek nemcsak a felhalmozott tőkéjét, vagyonát, hanem a tudatosan felépített szakmai karriereket, s ezáltal Békéscsaba városának a 1920. században oly szépen megindult polgári fejlődését is66 hosszú-hosszú időre megszakították. Nem rajtuk múlott 1. A Tevan család A Tevan család története maga az európaiság története. A zsidó kereskedőcsalád a mai Szlovákia területéről települt Csabára A vonatkozó adatok alapján III Károly 1718-ban telepítette át a szlovákokat Békéscsabára, a

telepítendők között volt a Tevan és a Reis (később Révész) család is. A Tevan-család Árva-megyéből, Dolny-Kubinból érkezett, kékfestők voltak. Tevan József házaló kereskedő volt, aki feleségül vette Einer Rozáliát Tíz gyermekük közül a legidősebb volt Tevan Adolf (1854–1921), aki 1884-ben kötött házasságot a békéscsabai neológ izraelita templomban Fischer Teréziával (1868–1944). A feleség tíz gyermeket szült; 1944-ben elvitték Auschwitzba több gyermekével együtt. Tevan Adolf tulajdonosa volt a Tevan–Reisz közös cégnek, amely a Petrozsényi bányaigazgatóság széntermékeinek csabai főügynöksége volt, majd az irodagép- és villamos berendezések bizományos árusítója: dolgozott, mint könyvelő a Biener-féle könyvkereskedésben is. Tevan Adolf dolgozta 65 Korniss Géza: Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia Körösvidék nyomdája, 1930 Békéscsaba 423–448 o 66 Micheller Magdolna – Máthé Ilona:

Zsidó családok szerepe a polgári fejlődésben a Dél-Alföldön 1867–1944 között. Studia Iudaica Aradiensis 2006/II 40–43 o 71 ki Csaba elektromos közvilágításának tervét. Részletes kivitelezésének és megvalósításának szerződésben garantált javaslatát 1893-ban terjesztette a képviselő-testület elé. A közgyűlés évekig tárgyalta az ügyet, de nem Tevan kapta a megbízást. A villanytelep építése az általa javasolt helyen valósult meg 10 év múlva, így 1904-ben lett villanyvilágítás Békéscsabán. Tevan Adolf rendkívüli munkakedvvel és kimeríthetetlen energiával fogott elképzelései megvalósításához. A könyv iránti szeretete és rajongása vette rá maradandó értékű vállalkozása indítására. 1903 áprilisában átvette Lepage Lajostól a főutcán, az akkori Járásbíróság épületében lévő könyv- és papírkereskedéssel összekapcsolt nyomdáját, ahol megnyitotta szatócs üzletét, és megalapította a

Tevan-nyomdát. Gyertyák, lámpaüvegek, petróleum és kocsikenőcs, ostornyelek és más hasonló portékák között a bolt hátsó részében egy lábbal taposó kézisajtó dolgozott. Kezelője egy alkalmazott nyomdász, meghívókat és többféle apró nyomtatványt készített. Tevan Adolf 14 éves fiát, Tevan Andort, 1907-ben a bécsi nyomdászati szakiskolába küldte. Visszatérése után Tevan Andor átvette a cég vezetését, és negyedszázad alatt országos hírnevet szerzett a Tevan-nyomdának. 1909 őszén önálló, független hetilapot indított Békéscsaba és Vidéke címen. Az újság neve később Csabai Napló lett. Tevanék könyvsorozatokat adtak ki, kultúrát adtak az emberek kezébe, és olyan személyiségeket nyertek meg, mint Krúdy Gyula, Kosztolányi Dezső vagy Karinthy Frigyes. 1944-ben, a zsidó törvények idején, az üzemet a kereskedelem és az ipari tevékenység mentette meg. 1949-ben államosították Tevan cégét A Békési Nyomda

néven tovább működő, csomagolóanyagokat nyomtató üzemet 1964-ben egyesítették a gyomai Kner nyomdával. Tevan Gizella (1886–1963) dr. Südy Ernő gyógyszerész felesége lett Mind a ketten részt vettek a város kulturális és politikai életében. Mindkét gyermekük (Erzsébet, Ernő) kiváló gyógyszerész lett és megbecsült közéleti személyiség. Ismert kultúraszervező volt Tevan Flóra (1888–1944), dr Révész Sándor fogorvos felesége. Auschwitzban ölték meg őket Tevan Ferenc (1891–1944) építészmérnök lett. 1944-ben ismeretlen helyen halt meg. Tevan Rezső (1893–1944) is építészmérnök volt Két gyereke (Zsófia, György) Domokos Máriával (1892–1981) kötött házasságából született, akik szintén mérnökök lettek. Tevan Rezső Bergen-Belsenben halt meg Tevan Ilona (1896–1944) Iparművészeti Főiskolát végzett. Kolozsváry Sándor (1898–1944) festőművész volt a férje, aki a nyilasok áldozata lett. Gyermekeik (György,

Pál) grafikusművészek lettek. Tevan Erzsébet (18991945) dr Böhm József ügyvédhez ment férjhez, aki munkaszolgálatosként pusztult el. Tevan Margit (1901–1978) önálló iparművésszé vált Férjét, Engel Miklós vegyészmérnököt, a haláltáborban ölték meg. Engel-Tevan István, a fia, grafikusművész lett. Tevan László (1903–1943) filozófus volt 72 és a háború alatt tűnt el, mint munkaszolgálatos. László fia mérnöknek, (1889–1955) kiskereskedő, a békéscsabai Tevan-nyomda megalapítója, aki ezáltal a 20. század magyar művelődéstörténet egyik szép fejezetének elindítója volt. Feleségétől, Fischer Clarissa-tól, három gyerme Tevan Pál (1916–1944) Bécsben szakiskolát végzett, az apja a ’30-as dapesten. Tevan Zsuzsa (1919–1989) még jelen volt Békéscsabán azon az Tevan Gábor (1923- ) az USA-ban él; saját nyomdája van. désük, fatelepük és benzinkútjuk volt. 1860 körül született az Ungvár közelében

található Komaróczon. Családjával Makóra települtek, majd 1884-ben Tótkomlósra költöztek. Iczkovits Lipót vegyeskereskedést nyitott a Fő utca főtér felőli telken, majd a századfordulón megkezdte a Singer varrógépek árusítását. Az 1910-es években létrehozta az ország első vidéki Fiókokat nyitott Békéscsabán, Orosházán és Szegeden. Fatelepet működ tetett Orosházán és Pitvaroson. Feleségül vette Weber Ferenc komlósi kereskedő lányát, Weber Zsuzsannát. Békéscsabán, az Andrássy úton vett modern lakást. Gyermekeik: Ferenc (1882), Julcsa (1884), Fanny (1886), Te réz (1888), Jenő (1890) és Sándor (1893). 1942-ben, amikor megkezdődtek a zsidóellenes intézkedések, özv. Icz kovits Sándorné, Ferenc, Jenő és Sándor a családjaikkal beköltöztek Békés csabára. Tótkomlóson, Szegeden, Pitvaroson és Orosházán eladták keres kedéseiket és házaikat. Az 1942-ben meghalt Iczkovits Jenő Békéscsabán, az orthodox temetőben

nyugszik. A deportálás alatt néhányan bujkáltak, a többieket Makóról, Tótkomlósról, Budapestről, Békéscsabáról és Szegedről hurcolták el. A család nagyobb része Strasshofba holocaustot. A háború után a túlélők többsége Izraelbe vándorolt ki, néhá Strasshof Ausztriában Bécs mellett található. Itt állt meg a Kasztner vonat is, melyen Dr. Szabó Ödön fiatal rabbi, cionista vezető is utazott, Békésszentandrásról kiválasztva a „Vész árváit” akció keretében, ő így jutott ki Izraelbe. Ezen adatok, tények elsőként Gábor Hirsch (Svájc–Gyula, 2008. június 28-i) leveléből kerültek a szerző birtokába Ezeket az összefüggéseket a már idézett könyvében (2013). részletesen is megírta Ifj. Balogh István: A Tótkomlósi Zsidók Története, Yes-Press 2001 Bt Tótkomlós ki Csaba elektromos közvilágításának tervét. Részletes kivitelezésének és megvalósításának szerződésben garantált javaslatát 1893-ban

terjesztette a képviselő-testület elé. A közgyűlés évekig tárgyalta az ügyet, de nem Tevan kapta a megbízást. A villanytelep építése az általa javasolt helyen valósult Tevan Adolf rendkívüli munkakedvvel és kimeríthetetlen energiával fogott elképzelései megvalósításához. A könyv iránti szeretete és rajongása vette rá maradandó értékű vállalkozása indítására. 1903 áprilisában átvette Lepage Lajostól a főutcán, az akkori Járásbíróság épületében lévő könyv- és papírkereskedéssel összekapcsolt nyomdáját, ahol megnyitotta szatócs üz Gyertyák, lámpaüvegek, petróleum és kocsikenőcs, ostornyelek és más hasonló portékák között a bolt hátsó részében egy lábbal taposó kézisajtó dolgozott. Kezelője egy alkalmazott nyomdász, meghívókat és többféle apró nyomtatványt készített. Tevan Adolf 14 éves fiát, Tevan Andort, 1907-ben a bécsi nyomdászati őszén önálló, független hetilapot indított

Békéscsaba és Vidéke újság neve később Csabai Napló lett. Tevanék könyvsorozatokat adtak ki, mint Krúdy Gyula, Kosztolányi Dezső vagy Karinthy Frigyes. 1944-ben, a zsidó törvények idején, az üzemet a kereskedelem és az ipari tevékeny néven tovább működő, csomagolóanyagokat nyomtató üzemet 1964-ben Tevan Gizella (1886–1963) dr. Südy Ernő gyógyszerész felesége lett gyermekük (Erzsébet, Ernő) kiváló gyógyszerész lett és megbecsült köz életi személyiség. Ismert kultúraszervező volt Tevan Flóra (1888–1944), dr Révész Sándor fogorvos felesége. Auschwitzban ölték meg őket Ferenc (1891–1944) építészmérnök lett. 1944-ben ismeretlen helyen halt meg. Tevan Rezső (1893–1944) is építészmérnök volt Két gyereke (Zsófia, György) Domokos Máriával (1892–1981) kötött házasságából született, akik szintén mérnökök lettek. Tevan Rezső Bergen-Belsenben halt meg Tevan Ilona (1896–1944) Iparművészeti Főiskolát

végzett. Kolozsváry Sándor (1898–1944) festőművész volt a férje, aki a nyilasok áldozata lett. Gyermekeik (György, Pál) grafikusművészek lettek. Tevan Erzsébet (18991945) dr Böhm József ügyvédhez ment férjhez, aki munkaszolgálatosként pusztult el. Tevan Margit (1901–1978) önálló iparművésszé vált Férjét, Engel Miklós vegyészmérnököt, a haláltáborban ölték meg. Engel-Tevan István, a fia, grafikusművész lett. Tevan László (1903–1943) filozófus volt és a háború alatt tűnt el, mint munkaszolgálatos. László fia mérnöknek, János technikusnak tanult. Tevan Andor (1889–1955) kiskereskedő, a békéscsabai Tevan-nyomda megalapítója, aki ezáltal a 20. század magyar művelődéstörténet egyik szép fejezetének elindítója volt. Feleségétől, Fischer Clarissa-tól, három gyermekük született Tevan Pál (1916–1944) Bécsben szakiskolát végzett, az apja a ’30-as években bízta rá az üzem irányítását. 1944-ben a

nyilasok ölték meg Budapesten Tevan Zsuzsa (1919–1989) még jelen volt Békéscsabán azon az ünnepségen, melyet édesapja 100. születésnapján szerveztek Tevan Gábor (1923- ) az USA-ban él; saját nyomdája van. 2. Az Iczkovits család Békéscsaba és a környék leggazdagabb és legnagyobb családja az Iczkovits család volt. A dél-magyarországi megyék településein több gépkereskedésük, fatelepük és benzinkútjuk volt Iczkovits Lipót 1860 körül született az Ungvár közelében található Komaróczon. Családjával Makóra települtek, majd 1884-ben Tótkomlósra költöztek. Iczkovits Lipót vegyeskereskedést nyitott a Fő utca főtér felőli telken, majd a századfordulón megkezdte a Singer varrógépek árusítását. Az 1910-es években létrehozta az ország első vidéki gépkereskedését. Fiókokat nyitott Békéscsabán, Orosházán és Szegeden. Fatelepet működtetett Orosházán és Pitvaroson Feleségül vette Weber Ferenc komlósi kereskedő

lányát, Weber Zsuzsannát. Békéscsabán, az Andrássy úton vett modern lakást. Gyermekeik: Ferenc (1882), Julcsa (1884), Fanny (1886), Teréz (1888), Jenő (1890) és Sándor (1893) 1942-ben, amikor megkezdődtek a zsidóellenes intézkedések, özv. Iczkovits Sándorné, Ferenc, Jenő és Sándor a családjaikkal beköltöztek Békéscsabára Tótkomlóson, Szegeden, Pitvaroson és Orosházán eladták kereskedéseiket és házaikat Az 1942-ben meghalt Iczkovits Jenő Békéscsabán, az orthodox temetőben nyugszik. A deportálás alatt néhányan bujkáltak, a többieket Makóról, Tótkomlósról, Budapestről, Békéscsabáról és Szegedről hurcolták el. A család nagyobb része Strasshofba67 került, ahol túlélték a holocaustot. A háború után a túlélők többsége Izraelbe vándorolt ki, néhányan pedig Angliában és Svájcban telepedtek le68 67 Strasshof Ausztriában Bécs mellett található. Itt állt meg a Kasztner vonat is, melyen Dr. Szabó Ödön fiatal

rabbi, cionista vezető is utazott, Békésszentandrásról kiválasztva a „Vész árváit” akció keretében, ő így jutott ki Izraelbe. Ezen adatok, tények elsőként Gábor Hirsch (Svájc–Gyula, 2008. június 28-i) leveléből kerültek a szerző birtokába Ezeket az összefüggéseket a már idézett könyvében (2013). részletesen is megírta 68 Ifj. Balogh István: A Tótkomlósi Zsidók Története, Yes-Press 2001 Bt Tótkomlós 73 3. Más csabai zsidó híres személyiségek Csillag Ignác Cegléden született 1864-ben. 1887-ben költözött Békéscsabára, ahol bor, sör és szesznagykereskedő lett E mellett élénk közéleti tevékenységet fejtett ki, tagja volt a következő szervezeteknek: Békés vármegye törvényhatósági bizottsága, Békéscsaba város képviselőtestülete, Békés megyei Általános Takarékpénztár Részvénytársaság, Békéscsabai Sertéshizlaló Részvénytársaság felügyelő-bizottsága, Kereskedelmi Csarnok társelnöke,

Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara, Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés Budapesti Központi Választmánya, Békéscsabai Fürdő R.T, a békéscsabai izraelita hitközség kultusz elnöke, az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület békéscsabai fiókja igazgatótanácsának tagja, a szegedi zsidó hitközség községkerületi képviselő tagja, a Békéscsabai Chevra Kadishának választmányi tagja. Őfelsége kitüntette közéleti tevékenységéért a Ferenc József-rend lovagkeresztjével. Ellmann Adolf 1874-ben született Madarászon. Nagyszalontán végezte a középiskolai tanulmányait. 1888-ban lett férfiszabó Békéscsabán 1903-ban nyitott üzletet. A városban az Ipartestület elöljárósági tagja, a férfiaszabó iparosok szakosztályának és a tanonc vizsgáztató bizottság elnöke Ezeken kívül tagja volt Békéscsaba város képviselőtestületének, a Magyar Általános Takarékpénztár R.T békéscsabai fiókja igazgató

tanácsának, az izraelita hitközség választmányi testületének s végül a Szent Egylet gondnoka is ő volt. Engel Iván (Békéscsaba, 1899 – Svájc: Basel, 1985) zongoraművész. A budapesti Zeneakadémián Thomán István (zongora), Kodály Zoltán és Weiner Leó (zeneszerzés) tanítványa volt. Már a Thomán-mesteriskolai növendék-hangversenyen feltűnést keltett Beethoven-, Brahms-, Liszt és Dohnányi-művek előadásával. Bartók és Kodály baráti köréhez tartozott Két évig a kairói zeneakadémia tanára, utána évekig Berlinben élt, és Európa-szerte sokat hangversenyezett. 1945–56 között a budapesti Zeneművészeti Főiskolán tanított, majd Svájcban folytatta előadóművészi és zenepedagógiai tevékenységét Ott élt haláláig Dr. Hollander Lipót ügyvéd, Arad megyében született 1872-ben Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, 1910-ben költözött Békéscsabára Tagja volt a Békéscsaba város képviselőtestületének, a

színügyi bizottságnak és Békés vármegye törvényhatósági bizottságának, igazgatósági tagja a városi villamos műveknek és a Fürdő Rt-nek. A Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület, az Auróra Kör, több közgazdasági vállalat és 1912-től a vármegye ügyésze volt. Részt vett az első világháborúban, szolgálataiért több érdemrenddel kitüntették. Jankay Tibor festőművész Békéscsabán született 1899-ben, hatgyerekes családban. Iskoláit szülővárosában kezdte; a négy elemit az Irányi utcában, a polgárit a Petőfi utcai Polgári Fiúiskolában végezte. Hatéves korától kezd- 74 ve rendszeresen rajzolgatott, festegetett, már gyerekkorában elhatározta, hogy művész lesz. az Iparművészeti Főiskolán, majd a Kép zőművészeti Főiskolán végezte művészeti tanulmányait jai során találkozott Szinyei Merse Pállal és P. Picassóval is Békéscsabán 1926-ban nyílt meg az első önálló kiállítása a Munkácsy Mihály

Múzeum ban. 1934-ben műtermet kapott a várostól, szintén a múzeumban Az 1939–1945 közötti évek rendkívül nehéz időszakát jelentették éle induló vagonok, ahonnan a cseh-német határnál így életben maradt. A világháború alatt a művészet volt élete megmentője Mindig kellett valamit rajzolni, festeni, például térképeket, a parancsnokok Alexander Irén is hazakerült 1945 januárjában a német koncentrációs tá borból. Békéscsabán a Teleki utcában emeletes lakást utaltak ki számukra a Pepperdine Egyetemen, ahol később a képzőművészeti tanszék egyik veze tője volt, és 1977-ig tanított. Műveiből az Egyesült Államokban több önálló kiállítást rendeztek, így New Yorkban, Clevlandben, Santa Barbaraban, San Műcsarnokban csoportos tárlaton szerepeltek munkái, valamint a békéscsa bai Munkácsy Múzeum rendezett kiállítást összegyűjtött alkotásaiból. Kivándorlása után háromszor látogatott haza Békéscsabára:

először leiben mindig azt nyilatkozta, hogy szülővárosára hagyja életművét. Ezt teljesítette végrendeletében, melyet 1990-ben fogalmazott meg, és letétbe Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata elfogadta a hagyatékot és a végrendeletben foglaltakat; miszerint a város a művészeti alkotások bemutatására egy állandó kiállítóhelyet biztosít, mely a Jankay Tibor Mú jelenleg Békéscsaba városának egyik művészeti kiállító- és találkozóhelye a Csaba Center III. emeletén volt A Jankay-hagyaték lenleg a Munkácsy Mihály Múzeumban látható. Az önálló Jankay Múzeum – anyagi és más elvi okok miatt – megszűnt. A névadó állandó kiállítása mellett a mai kortárs művészek alkotásait láthatjuk. A képzőművészethez jól kapcsolódik a zene, az irodalom s újabban az sorozat is. Utóbbiban – a szervezők szándéka szerint – azokat a személyisé geket hallhatjuk, akik meghatározóak a város szakmai, kulturális

életében. Cegléden született 1864-ben. 1887-ben költözött Békés csabára, ahol bor, sör és szesznagykereskedő lett. E mellett élénk közéle ti tevékenységet fejtett ki, tagja volt a következő szervezeteknek: Békés vármegye törvényhatósági bizottsága, Békéscsaba város képviselőtestülete, Sertéshizlaló Részvénytársaság felügyelő-bizottsága, Kereskedelmi Csar Fürdő R.T, a békéscsabai izraelita hitközség kultusz elnöke, az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület békéscsabai fiókja igazgatóta nácsának tagja, a szegedi zsidó hitközség községkerületi képviselő tagja, a választmányi tagja. Őfelsége kitüntette közéleti tevékenységéért a Ferenc József-rend lovagkeresztjével. Ellmann Adolf középiskolai tanulmányait. 1888-ban lett férfiszabó Békéscsabán 1903-ban nyitott üzletet. A városban az Ipartestület elöljárósági tagja, a férfiaszabó ipa rosok szakosztályának és a tanonc

vizsgáztató bizottság elnöke. Ezeken kívül tagja volt Békéscsaba város képviselőtestületének, a Magyar Általános Taka rékpénztár R.T békéscsabai fiókja igazgató tanácsának, az izraelita hitközség választmányi testületének s végül a Szent Egylet gondnoka is ő volt. Engel Iván (Békéscsaba, 1899 – Svájc: Basel, 1985) zongoraművész budapesti Zeneakadémián Thomán István (zongora), Kodály Zoltán és Weiner Leó (zeneszerzés) tanítványa volt. Már a Thomán-mesteriskolai növendék-hangversenyen feltűnést keltett Beethoven-, Brahms-, Liszt és Dohnányi-művek előadásával. Bartók és Kodály baráti köréhez tartozott Két évig a kairói zeneakadémia tanára, utána évekig Berlinben élt, és Eu rópa-szerte sokat hangversenyezett. 1945–56 között a budapesti Zenemű vészeti Főiskolán tanított, majd Svájcban folytatta előadóművészi és zene pedagógiai tevékenységét. Ott élt haláláig Tagja volt a Békéscsaba város

képviselőtestületének, a színügyi bizottság nak és Békés vármegye törvényhatósági bizottságának, igazgatósági tagja a városi villamos műveknek és a Fürdő Rt-nek. A Békéscsabai Takarék pénztár Egyesület, az Auróra Kör, több közgazdasági vállalat és 1912-től a volt. Részt vett az első világháborúban, szolgálataiért Jankay Tibor festőművész Békéscsabán született 1899-ben, hatgyerekes családban. Iskoláit szülővárosában kezdte; a négy elemit az Irányi utcában, a polgárit a Petőfi utcai Polgári Fiúiskolában végezte. Hatéves korától kezd ve rendszeresen rajzolgatott, festegetett, már gyerekkorában elhatározta, hogy művész lesz. Budapesten az Iparművészeti Főiskolán, majd a Képzőművészeti Főiskolán végezte művészeti tanulmányait Tanulmányútjai során találkozott Szinyei Merse Pállal és P Picassóval is Békéscsabán 1926-ban nyílt meg az első önálló kiállítása a Munkácsy Mihály Múzeumban.

1934-ben műtermet kapott a várostól, szintén a múzeumban Az 1939–1945 közötti évek rendkívül nehéz időszakát jelentették életének, a munkatáborok borzalmai, a nagyváradi gettó, a Németországba induló vagonok, ahonnan a cseh-német határnál sikerült megszöknie, így életben maradt. A világháború alatt a művészet volt élete megmentője Mindig kellett valamit rajzolni, festeni, például térképeket, a parancsnokok arcképét. Ez a tudás segítette át a legkritikusabb pillanatokban Felesége, Alexander Irén is hazakerült 1945 januárjában a német koncentrációs táborból. Békéscsabán a Teleki utcában emeletes lakást utaltak ki számukra 1948 novemberében, Jankay édesanyjának inspirálására – aki már kint volt Los Angelesben – kivándoroltak Amerikába. Jankay Tibor 1949 márciusában már tanárként dolgozott Los Angelesben a Pepperdine Egyetemen, ahol később a képzőművészeti tanszék egyik vezetője volt, és 1977-ig

tanított. Műveiből az Egyesült Államokban több önálló kiállítást rendeztek, így New Yorkban, Clevlandben, Santa Barbaraban, San Franciscoban, Denverben, Los Angelesben. 1970-ben Magyarországon a Műcsarnokban csoportos tárlaton szerepeltek munkái, valamint a békéscsabai Munkácsy Múzeum rendezett kiállítást összegyűjtött alkotásaiból. Kivándorlása után háromszor látogatott haza Békéscsabára: először 1969-ben, majd 1976-ban és 1979-ben. Látogatásai alkalmával s a leveleiben mindig azt nyilatkozta, hogy szülővárosára hagyja életművét Ezt teljesítette végrendeletében, melyet 1990-ben fogalmazott meg, és letétbe helyezett. 1994-ben, 95 éves korában hunyt el Los Angelesben Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata elfogadta a hagyatékot és a végrendeletben foglaltakat; miszerint a város a művészeti alkotások bemutatására egy állandó kiállítóhelyet biztosít, mely a Jankay Tibor Múzeum nevet viseli. A gazdag

örökség 1997 júliusában érkezett haza A Jankay Múzeum jelenleg Békéscsaba városának egyik művészeti kiállító- és találkozóhelye a Csaba Center III. emeletén volt A Jankay-hagyaték jelenleg a Munkácsy Mihály Múzeumban látható Az önálló Jankay Múzeum – anyagi és más elvi okok miatt – megszűnt. A névadó állandó kiállítása mellett a mai kortárs művészek alkotásait láthatjuk. A képzőművészethez jól kapcsolódik a zene, az irodalom s újabban az Arcok emberközelben sorozat is. Utóbbiban – a szervezők szándéka szerint – azokat a személyiségeket hallhatjuk, akik meghatározóak a város szakmai, kulturális életében Mindez Jankay Tibor hagyatékának, szellemének közelében. Talán azt is 75 érdemes felidézni, hogy a már idézett bevásárlóközpont földszintjén üzemelő elegáns és ugyanakkor népszerű kávézó is Jankay nevét viseli. A múlt így is tovább él(het). Dr. Reisz József lozsvárott végezte,

Marosvásárhelyen szerzett ügyvédi diplomát. Az első világháborúban való részvételéért több kitüntetést kapott. A Békés megyei Dr. Kerényi Soma Szarvason született 1854-ben Budapesten végzett jogot és itt kapott ügyvédi oklevelet is Békéscsabán 1881-ben nyitott ügyvédi irodát 18 éven át volt az izraelita hitközség elnöke, ezen kívül tagja volt a vármegyei törvényhatósági bizottságnak, alelnöke volt a békéscsabai Kaszinó Egyletnek, valamint a Békéscsabai Takarékpénztár jogtanácsosa volt. Perlrott-Csaba Vilmos (Békéscsaba, 1880 – Budapest, 1955) festő. Tanulmányait az Iparrajz iskolában kezdte Budapesten, majd Koszta Józsefnél Nagybányán tanult. Párizsban egy ideig a Julian Akadémiára járt, ahol J P. Laurens volt a mestere, majd 1906-ban H Matisse tanítványa lett A Salon d’Automne 1907-es tárlatán több képével szerepelt a Fauve-ok termében Ettől kezdve rendszeresen részt vett kiállításokon 1909-ben a

párizsi Galerie Veilben Metzingerrel és A. Derainnel rendezett kollektív kiállítást 1911-ben ösztöndíjjal Spanyolországban járt. 1914-ben jött vissza Budapestre Számos kiállítása volt Európa különböző nagyvárosaiban (1920: Prága, 1921: Drezda, 1922, 1924,1926: Hamburg, 1927: Zürich stb.); több díjat nyert. Budapesten 1919-ben, 1925-ben, valamint 1931-ben az Ernst Múzeumban Gráber Margittal és Szobotka Tiborral volt közös kiállítása. Korai munkái, pl. Cigányok a csűrben (1904) a nagybányai iskola stílusában készültek, majd L. Greco, a Fauve-ok és főleg a kubizmus hatott rá A két világháború között biblikus témájú kompozíciókat festett Egyes rajzaiban analitikus, formabontó kísérletek mutatkoznak (Lőcsei templom belseje) Tájképein P. Cézanne, csendéletein néha G Braque hatása érződik Később visszatért a posztimpresszionizmushoz. A harmincas években festett aktos kompozíciói P Gauguin hatását mutatják.

Litográfiái külön albumban jelentek meg Önarckép c. munkáját az Akadémia Kislexikon (Bp 1990) is lehozta Dr. Prónai Ernő 1886-ban Budapesten született, jogi tanulmányait Budapesten és Kolozsvárott végezte, Marosvásárhelyen nyert ügyvédi oklevelet Részt vett a vidék egyik legnagyobb pénzintézetének, a Békés megyei Kereskedelmi Bank Részvénytársaság, alapításában, melynek jogtanácsosa volt. Tagja volt Békéscsaba város képviselőtestületének és iskolaszékének, valamint Békés vármegye törvényhatósági bizottságának. Ő volt a békéscsabai izraelita hitközség iskolaszékének az elnöke is Reisz Hermann 1868-ban született Békéscsabán. A Generál Biztosító Társulat helyi vezetője volt, alapító tagja és később igazgatósági tagja is a Békés megyei Általános Takarékpénztár Rt.-nek, a Békéscsabai Fürdő Rtnek és a Békés megyei Sertéshízlaló Rt-nek Továbbá az Excelsior harisnyagyárnál és a békéscsabai

városi villamos műveknél igazgatósági tag volt gye törvényhatósági bizottságának és Békés város képviselőtestületének. Dr. Reisz Miksa avatták orvossá. 1888-tól 1928-ig állt a város szolgálatában: 29 évig kerüle ti, később ügyvezető közösségi, majd tíz éven át városi tiszti főorvos volt. Nevéhez fűződik a békéscsabai kórház bővítése, volt. Őfelsége a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki a közpályán 76 megemlékeztek munkájáról. A kitüntetést Fábry Sándor főispán adta át A főispán többek között elmondta, hogy Reisz Miksát már gyerekkora óra kadatlan szorgalmat. A Magyar Vörös Kereszt Egylet helyi fiókjának veze tő főorvosa volt, ezen kívül alelnöke a békéscsabai Múzeum Egyesületnek, majd alapító elnöke a békéscsabai Auróra zenei, irodalmi és képzőművé 7. számú ábra Lásd részletesebben: Mészárosné Serédi Anikó: Zsidók Békéscsabán. A békéscsabai zsidó hitközség

története Szt. Pál Akadémia, Bp 2006 szakdolgozat érdemes felidézni, hogy a már idézett bevásárlóközpont földszintjén üze melő elegáns és ugyanakkor népszerű kávézó is Jankay nevét viseli. A múlt így is tovább él(het). a vármegyei törvényhatósági bizottságnak, alelnöke volt a békéscsabai Ka szinó Egyletnek, valamint a Békéscsabai Takarékpénztár jogtanácsosa volt. Perlrott-Csaba Vilmos (Békéscsaba, 1880 – Budapest, 1955) festő. Tanul mányait az Iparrajz iskolában kezdte Budapesten, majd Koszta Józsefnél ben. Ettől kezdve rendszeresen részt vett kiállításokon 1909-ben a párizsi pestre. Számos kiállítása volt Európa különböző nagyvárosaiban (1920: Dr. Reisz József 1883-ban született Jogi tanulmányait Budapesten és Kolozsvárott végezte, Marosvásárhelyen szerzett ügyvédi diplomát Az első világháborúban való részvételéért több kitüntetést kapott. A Békés megyei Kereskedelmi Bank Rt. ügyésze

volt, ezen kívül tagja volt a Békés vármegye törvényhatósági bizottságának és Békés város képviselőtestületének Dr. Reisz Miksa 1853-ban született Békéscsabán 1879-ben Bécsben avatták orvossá. 1888-tól 1928-ig állt a város szolgálatában: 29 évig kerületi, később ügyvezető közösségi, majd tíz éven át városi tiszti főorvos volt Nevéhez fűződik a békéscsabai kórház bővítése, melynek egy ideig igaz gatója is volt. Őfelsége a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki a közpályán végzett tevékenységéért. A Békés megyei Közlöny 1907 júliusi számában megemlékeztek munkájáról.69 A kitüntetést Fábry Sándor főispán adta át A főispán többek között elmondta, hogy Reisz Miksát már gyerekkora óra ismeri, és nagyra becsüli benne az öntudatos munkaképességet és a lankadatlan szorgalmat. A Magyar Vörös Kereszt Egylet helyi fiókjának vezető főorvosa volt, ezen kívül alelnöke a békéscsabai

Múzeum Egyesületnek, majd alapító elnöke a békéscsabai Auróra zenei, irodalmi és képzőművészeti körnek. 1928-ban hunyt el 7. számú ábra Korai munkái, pl. Cigányok a csűrben (1904) a nagybányai iskola stílusában készültek, majd L. Greco, a Fauve-ok és főleg a kubizmus hatott rá A két vi lágháború között biblikus témájú kompozíciókat festett. Egyes rajzaiban anali tikus, formabontó kísérletek mutatkoznak (Lőcsei templom belseje). Tájképein P. Cézanne, csendéletein néha G Braque hatása érződik Később visszatért a posztimpresszionizmushoz. A harmincas években festett aktos kompozíciói P Gauguin hatását mutatják. Litográfiái külön albumban jelentek meg Önarckép c. munkáját az Akadémia Kislexikon (Bp 1990) is lehozta Dr. Prónai Ernő volt. Tagja volt Békéscsaba város képviselőtestületének és iskolaszékének, valamint Békés vármegye törvényhatósági bizottságának. Ő volt a békés Reisz Hermann 1868-ban

született Békéscsabán. A Generál Biztosító Társulat helyi vezetője volt, alapító tagja és később igazgatósági tagja is a Békés megyei Általános Takarékpénztár Rt.-nek, a Békéscsabai Fürdő Rtnek és a Békés megyei Sertéshízlaló Rt-nek Továbbá az Excelsior haris nyagyárnál és a békéscsabai városi villamos műveknél igazgatósági tag volt. Reisz Miksa dr. 69 Lásd részletesebben: Mészárosné Serédi Anikó: Zsidók Békéscsabán. A békéscsabai zsidó hitközség története Szt. Pál Akadémia, Bp 2006 szakdolgozat 77 Dr. Révész Fülöp vármegyei, tiszti főorvos 1852-ben született Dobrón Orvosi gyakorlatát 1878-ban kezdte meg Békéscsabán. 1927-ben ünnepelte doktorrá avatásának ötven éves évfordulóját, mely alkalommal a Pázmány Péter egyetem arany diplomával tüntette ki, plakettet kapott a békéscsabai orvostársaktól, a budapesti magyar fogorvosok egyesülete tiszteletbeli tagjává választotta. Iskolaszéki

elnöke volt a békéscsabai neológ izraelita hitközségnek.70 Dr. Révész Sándor 1889-ben született Bácsfeketehegyen Békéscsabán végezte középiskolai tanulmányait, és Budapesten, illetve Münchenben az egyetemet. 1912-ben avatták doktorrá, mint fogorvos praktizált Részt vett az első világháborúban, érdemei elismeréseként több kitüntetést kapott. 1920-ban az Auróra Kör titkára lett. Sokat tett azért, hogy Békéscsabán magas színvonalú zenei és művészeti élet alakult ki. Rosenthal Adolf Gyulán született 1863-ban. Békéscsabán végezte a gimnázium négy osztályát, Budapesten a Kereskedelmi Akadémiát, míg szaktudását Németország egyik molnár iskolájában szerezte meg. Ebben az időben az ország egyik legképzettebb malom szakembere volt. Édesapjától, Rosenthal Mártontól vett át egy kis vámőrlő malmot, melyet az évek folyamán elsőrangú, modernül berendezett malommá fejlesztett, mely külföldön is hírnévre tett

szert; a Rosenthal-liszt fogalommá vált. Rosenthal Adolf lett az 1914-ben részvénytársasággá alakult malom alelnöke. A közélet terén a következőkben vett részt: a vármegyei törvényhatósági bizottság és a város képviselőtestületének a tagja, a Magyar Nemzeti Bank békéscsabai fiókjának censora, a Központi Statisztikai Hivatal értékmegállapító bizottságának tagja, a Hazai Bank Rt., a Békés megyei Általános Takarékpénztár Rt és a Borsod-Miskolci és Debreceni István gőzmalom Rt., valamint a Békéscsabai Villamos Művek Rt igazgatósági tagja, a Csabai Gőztéglagyár Társaság, Suk, Wagner és Társai Rt. elnöke Az első világháborúban hősi halált halt. Andor fia emlékére hadiárvaházat alapított, támogatott minden jótékonysági akciót. Testvére, Rosenthal Ignác, 1905-ben jelentős összeget ajánlott fel a csabai munkásházak létesítésére. Cégvezető társa volt a Rosenthal malomnak, melyet virágzóvá fejlesztett,

és előkelő összeköttetéseket biztosított számára külföldön is. Fáradhatatlan munkásságot fejtett ki mint képviselőtestületi, megyebizottsági, közigazgatási bizottsági és sok más szakbizottság és választmány tagja, mint pénzintézeti igazgató, kaszinó tag, iskolaszéki és színügyi bizottsági elnök; és lelkes vezetője számos kulturális és nemzetgazdasági ügynek. Egyik alapítója volt a Műbútorgyár részvény70 Részletesebben lásd: Gergely Gábor Dávid szerkesztésében: Békésmegyei Fejek Corvina Könyvnyomda, Békéscsaba, 1929 78 társaságnak, alapítója a hitelszövetkezetnek, mely később Békéscsaba-váro Dr. Rosenthal József volt városi képviselőtestületi tag és kórházi bizottsági tag. Ezen kívül részt vett az Auróra Kör zenei szakosztályában, ügyvezető elnöke volt a Békés Roth József Gyomán született 1873-ban. Középiskoláit Hódmezővásár helyen, a felsőkereskedelmi iskolát Budapesten végezte.

1912-ben a Bé kés-Csabai takarékpénztár egyesület vezérigazgatójává választotta. Műkö intézetek és ipari vállalatok alapításában. Vezető szerepet játszott a helyi Dr. Silberfeld Jakab főrabbi 1878-ban született Gyöngyösön, Budapesten végezte tanulmányait a Rabbiképző Intézetben. 1903-ban teológiai dok torrá avatták, majd a következő évben pappá. 1912 szeptemberétől hosszú évekig békéscsabai főrabbiként szolgálta közösségét. Steinberger Imre Stern Samuval a Stern és Steinberger céget. Az első világháborúban való részvételéért több kitüntetést kapott. 1920-ban megalapította a Kereskedelmi Bank és Váltóüzletet, melyből 1922-ben alakult meg a csabai Kereskedelmi Csarnoknak és a Vidéki Gabonakereskedők Or iskolája felügyelő-bizottságnak és Békéscsaba megyei város képviselő testületének, elnöke a Békéscsaba város Villamos Művének és a Békés csabai Áruforgalmi Rt.-nek Dr. Tardos Dezső csabán.

1903-tól tagja volt Békéscsaba képviselőtestületének és Békés vár megye törvényhatóságának. Elnöke a Békéscsabai Izraelita Hitközségnek, a Békéscsabai Kereskedelmi Csarnoknak, igazgatósági tagja a Békés-Csa bai Takarékpénztár Egyesületnek és titkára a Békéscsabai Izraelita Nőegy Dr. Weisz Bernát 1850-ben született Békéscsabán Miután befejezte is kolai tanulmányait, önálló birtokos lett. Részt vett a Sertéshizlaló Rt ala vármegye törvényhatósági bizottságának és Békéscsaba város képviselő testületének. A földművelésügyi miniszter díjjal tüntette ki a lótenyésztés Dr. Révész Fülöp vármegyei, tiszti főorvos 1852-ben született Dobrón doktorrá avatásának ötven éves évfordulóját, mely alkalommal a Pázmány bai orvostársaktól, a budapesti magyar fogorvosok egyesülete tiszteletbeli tagjává választotta. Iskolaszéki elnöke volt a békéscsabai neológ izraelita Dr. Révész Sándor 1889-ben

született Bácsfeketehegyen Békéscsabán egyetemet. 1912-ben avatták doktorrá, mint fogorvos praktizált Részt vett az első világháborúban, érdemei elismeréseként több kitüntetést kapott. 1920-ban az Auróra Kör titkára lett. Sokat tett azért, hogy Békéscsabán magas színvonalú zenei és művészeti élet alakult ki. Ebben az időben az ország egyik legképzettebb malom szakembere volt. Édesapjától, Rosenthal Mártontól vett át egy kis vámőrlő malmot, melyet az évek folyamán elsőrangú, modernül berendezett malommá fejlesztett, mely külföldön is hírnévre tett szert; a Rosenthal-liszt fo galommá vált. Rosenthal Adolf lett az 1914-ben részvénytársasággá alakult malom alelnöke. A közélet terén a következőkben vett részt: a vármegyei törvényhatósági bizottság és a város képviselőtestületé nek a tagja, a Magyar Nemzeti Bank békéscsabai fiókjának censora, a Központi Statisztikai Hivatal értékmegállapító

bizottságának tagja, Borsod-Miskolci és Debreceni István gőzmalom Rt., valamint a Békés csabai Villamos Művek Rt. igazgatósági tagja, a Csabai Gőztéglagyár Társaság, Suk, Wagner és Társai Rt. elnöke Az első világháborúban hősi halált halt. Andor fia emlékére hadiárvaházat alapított, támogatott minden jótékonysági akciót. , 1905-ben jelentős összeget ajánlott fel a csabai munkásházak létesítésére. Cégvezető társa volt a Rosenthal malom nak, melyet virágzóvá fejlesztett, és előkelő összeköttetéseket biztosított számára külföldön is. Fáradhatatlan munkásságot fejtett ki mint képvi selőtestületi, megyebizottsági, közigazgatási bizottsági és sok más szakbi zottság és választmány tagja, mint pénzintézeti igazgató, kaszinó tag, is kolaszéki és színügyi bizottsági elnök; és lelkes vezetője számos kulturális és nemzetgazdasági ügynek. Egyik alapítója volt a Műbútorgyár részvény Részletesebben

lásd: Gergely Gábor Dávid szerkesztésében: Békésmegyei Fejek. Corvi társaságnak, alapítója a hitelszövetkezetnek, mely később Békéscsaba-városi takarékpénztár részvénytársasággá alakult át. Dr. Rosenthal József orvos 1891-ben született Békéscsabán Több éven át volt városi képviselőtestületi tag és kórházi bizottsági tag. Ezen kívül részt vett az Auróra Kör zenei szakosztályában, ügyvezető elnöke volt a Békéscsabai Sakk-körnek és tagja a Magyarországi Sakkszövetség és Délkerületi Sakkszövetség tanácsának. Roth József Gyomán született 1873-ban. Középiskoláit Hódmezővásárhelyen, a felsőkereskedelmi iskolát Budapesten végezte 1912-ben a Békés-Csabai takarékpénztár egyesület vezérigazgatójává választotta Működése alatt ez az egyesület országos hírnévre tett szert Részt vett pénzintézetek és ipari vállalatok alapításában Vezető szerepet játszott a helyi társadalmi és kulturális

egyesületekben. Dr. Silberfeld Jakab főrabbi 1878-ban született Gyöngyösön, Budapesten végezte tanulmányait a Rabbiképző Intézetben. 1903-ban teológiai doktorrá avatták, majd a következő évben pappá 1912 szeptemberétől hosszú évekig békéscsabai főrabbiként szolgálta közösségét. Steinberger Imre 1887-ben született Békéscsabán. 1911-ben alapította Stern Samuval a Stern és Steinberger céget. Az első világháborúban való részvételéért több kitüntetést kapott. 1920-ban megalapította a Kereskedelmi Bank és Váltóüzletet, melyből 1922-ben alakult meg a Békés megyei Kereskedelmi Bank Rt. Ezen kívül társelnöke a Békéscsabai Kereskedelmi Csarnoknak és a Vidéki Gabonakereskedők Országos Szövetségének Tagja továbbá a békéscsabai Izraelita Hitközség iskolája felügyelő-bizottságnak és Békéscsaba megyei város képviselőtestületének, elnöke a Békéscsaba város Villamos Művének és a Békéscsabai Áruforgalmi

Rt.-nek Dr. Tardos Dezső ügyvéd Nagyszalontán született 1875-ben Budapesten, 1902-ben tett ügyvédi vizsgát, ugyanebben az évben telepedett le Békéscsabán. 1903-tól tagja volt Békéscsaba képviselőtestületének és Békés vármegye törvényhatóságának Elnöke a Békéscsabai Izraelita Hitközségnek, a Békéscsabai Kereskedelmi Csarnoknak, igazgatósági tagja a Békés-Csabai Takarékpénztár Egyesületnek és titkára a Békéscsabai Izraelita Nőegyletnek. Dr. Weisz Bernát 1850-ben született Békéscsabán Miután befejezte iskolai tanulmányait, önálló birtokos lett Részt vett a Sertéshizlaló Rt alapításában Az Izraelita Hitközség gazdasági elnöke volt, ezen kívül tagja a vármegye törvényhatósági bizottságának és Békéscsaba város képviselőtestületének. A földművelésügyi miniszter díjjal tüntette ki a lótenyésztés terén elért sikereiért. 79 A fentiekben bemutatott személyiségeket jobb esetben díszes

síremlékük őrzi a békéscsabai neolog zsidó temetőben. Egy-egy emléktábla (pl a Tevan nyomdáé) csak alig jelez valamit a gazdag életútból. Legtöbb esetben nem maradt a városban családtag, utód sem. Mindezek alapján úgy ítéljük meg, hogy a társadalmi, városi emlékezet kötelessége az emlékezés, az emlékeztetés. A békéscsabai Andor-napok Mettől meddig viselte a jogelőd tagintézményetek a neves nyomdász Tevan Andor nevét? Volt-e ezen évek alatt kiemelkedő megemlékezés a Tevan-család érdemeiről, Te van Andor munkásságáról? Ha igen, kérlek, részletezd is a formákat, tanulságokat! Az iskola Tevan Andor nevét 1980. augusztus 31-től 2005 július 31-ig, azaz egy hónap híján negyedszázadig viselte. Mitykó János igazgató 1980. március 6-án kelt levelében kérte az isko la névhasználatának engedélyezését a Megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztályán Dr. Becsei József osztályvezetőtől Az indoklásból néhány gon

dolat: „Olyan személyiség nevét viselné iskolánk, aki a jelentősebb kulturá lis központtól távol, az agrárjellegű Békés megyében működő nyomdában, de országos hatáskörrel mutatott példát a korszerű tipográfia és míves ha szág nyomdái közül, hamarosan a legjobbak közé került munkája minősé gével, modern szellemiségű és megoldású kiadványaival.” 1980. augusztus 31-én országos jelentőségű rendezvény központja lett az iskola: ekkor volt az iskola avatása, amelyen jelen volt Pozsgay Imre mű velődésügyi miniszter, a Tevan család képviseletében Tevan Zsuzsanna. Az avatás után került sor az országos tanévnyitó ünnepségre az új iskola A fellelhető dokumentumok, és a közös emlékezet alapján elmondha tó, hogy olyan kiemelkedő megemlékezés, amely kizárólag a Tevan-család érdemeivel, és Tevan Andor munkásságával foglalkozott, nem volt a név lékezett a névadóról és családjáról. Rendszeres volt a

kapcsolat Tevan An Zsuzsanna többször meglátogatta az iskolát, és fogadta az iskola tanárait és diákjait budapesti otthonában, amikor Tevan Andor sírjánál rótták le kegyeletüket a híres nyomdász halálának évfordulóján. (1989 augusztus Az interjú készítője és a válaszadó igazgató évtizedek óta ismeri egymást, ezért a tegező formula. 80 A fentiekben bemutatott személyiségeket jobb esetben díszes síremlé kük őrzi a békéscsabai neolog zsidó temetőben. Egy-egy emléktábla (pl a Tevan nyomdáé) csak alig jelez valamit a gazdag életútból. Legtöbb esetben nem maradt a városban családtag, utód sem. Mindezek alapján úgy ítéljük 11. Tevan Andor emlékezete A békéscsabai Andor-napok 2015. február Készítette: Micheller Magdolna71 Mettől meddig viselte a jogelőd tagintézményetek a neves nyomdász Tevan Andor nevét? Volt-e ezen évek alatt kiemelkedő megemlékezés a Tevan-család érdemeiről, Tevan Andor munkásságáról?

Ha igen, kérlek, részletezd is a formákat, tanulságokat! Az iskola Tevan Andor nevét 1980. augusztus 31-től 2005 július 31-ig, azaz egy hónap híján negyedszázadig viselte. Mitykó János igazgató 1980. március 6-án kelt levelében kérte az iskola névhasználatának engedélyezését a Megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztályán Dr. Becsei József osztályvezetőtől Az indoklásból néhány gondolat: „Olyan személyiség nevét viselné iskolánk, aki a jelentősebb kulturális központtól távol, az agrárjellegű Békés megyében működő nyomdában, de országos hatáskörrel mutatott példát a korszerű tipográfia és míves hagyományok egységének a megteremtésére. Nyomdája, az akkori Magyarország nyomdái közül, hamarosan a legjobbak közé került munkája minőségével, modern szellemiségű és megoldású kiadványaival” 1980. augusztus 31-én országos jelentőségű rendezvény központja lett az iskola: ekkor volt az iskola avatása,

amelyen jelen volt Pozsgay Imre művelődésügyi miniszter, a Tevan család képviseletében Tevan Zsuzsanna. Az avatás után került sor az országos tanévnyitó ünnepségre az új iskola udvarán. A fellelhető dokumentumok, és a közös emlékezet alapján elmondható, hogy olyan kiemelkedő megemlékezés, amely kizárólag a Tevan-család érdemeivel, és Tevan Andor munkásságával foglalkozott, nem volt a névhasználat alatti 25 évben, de számtalan olyan rendezvény volt, ami megemlékezett a névadóról és családjáról. Rendszeres volt a kapcsolat Tevan Andor leányával Tevan Zsuzsannával 1989-ben bekövetkezett haláláig Tevan Zsuzsanna többször meglátogatta az iskolát, és fogadta az iskola tanárait és diákjait budapesti otthonában, amikor Tevan Andor sírjánál rótták le kegyeletüket a híres nyomdász halálának évfordulóján. (1989 augusztus 71 Az interjú készítője és a válaszadó igazgató évtizedek óta ismeri egymást, ezért a

tegező formula. 81 15 – 1955. október 5) Minden ballagás alkalmával a végzős nyomdász diákok megkoszorúzták az iskola falán lévő emléktáblát, és a békéscsabai nyomdászképzés 40 éves jubileumi ünnepsége keretében is volt egy bővebb megemlékezés a névadóról. A nyomdász tanulóknak a tananyag részét képezte Tevan Andor munkássága, de az iskola gimnáziumi tanulói is jól ismerték a Tevan Andorhoz kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat. Az iskola pedagógiai programja az osztályfőnökök számára előírta, hogy a tanév elején a diákoknak adják át a legfontosabb ismereteket: „Hagyományőrző tevékenységek • A névadóhoz kötődő hagyományok: • Tanév elején a tanulók megismertetése Tevan Andor életpályájával, nyomdai-kiadói szerepével. • Andor napi műsoros megemlékezés. • Ballagáskor a névadó emléktáblájának megkoszorúzása.” Miért nem Tevan Andor nevét viseli az új összevont intézmény? A

2004-ben elfogadott önkormányzati Fejlesztési és intézkedési terv VI. pontjában a középiskolákra vonatkozó intézkedési irányok között a 7 pontban megfogalmazódott döntés szerint, „az Iskolacentrum infrastruktúrájának felhasználásával meg kell oldani a Ruhaipari és Iparművészeti Szakképző Iskola és Kollégium által ellátott feladatok biztosítását.” A Közgyűlés úgy döntött, hogy ezt a feladatot egy új intézmény létrehozásával valósítja meg, melybe – profiljuk megőrzésével – összevonja és egy (jogi, gazdasági) egységbe foglalja az alábbi iskoláit: • Ruhaipari és Iparművészeti Szakképző Iskola és Kollégium, • Hugonnai Vilma Egészségügyi Szakközépiskola, • Tevan Andor Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola. Az új intézmény évfolyamonként három gimnáziumi és négy szakközépiskolai (nyomdaipari, egészségügyi, művészeti és ruhaipari), azaz hét osztály beiskolázásával fog működni. A

jelenlegi intézmények jogi személyiségük megszűnte után a helyileg is egységes intézmény megvalósulásáig jelenlegi helyükön működnek, székhely illetve telephely minőségben. Az új egységes intézmény kialakítása során lényeges szempontja volt a város akkori vezetőinek, hogy az integráció egyenrangú felek között jöjjön létre, és még a látszatát is el akarták kerülni annak, hogy a létszámában legnagyobb intézmény, a Tevan középiskola bekebelezze a két kisebbet. Ezért ragaszkodtak ahhoz, hogy az integrált intézménynek új nevet kell választania. Így lett az új névadónk Szent-Györgyi Albert 82 nyomdaipari tanműhelyt fogjuk elnevezni Tevan Andorról. Az emléktáb lát áthelyeztük a tanműhely előterébe, és minden évben koszorút helye keretében került sor, három éve pedig a Tevan Andorról elnevezett An dor Napi Szimpóziumon emlékezünk meg, és helyezzük el az emlékezés Ezért is kérlek, értelmezd az

Andor-nap lényegét, nevelési-szakmai szerepét, benne a tragikus sorsú zsidó család sorsát, Tevan Andor példáját! Az Andor Napi Szimpózium gyökerei az 1990-es évekig nyúlnak vissza. elsősorban akkor, amikor valamelyik nyomdaipari cég szponzorálni tudta. Ezek a szakmai rendezvények a szponzoráló szervezet nevét viselték, és nem tekintették feladatuknak a hagyományápolást. dezvényt, és Andor Napi Szimpóziumnak fogjuk nevezni ezután. Rendez megemlékezni Békéscsaba híres nyomdászáról, Tevan Andorról. Másrészt megteremtjük annak lehetőségét, hogy a nyomdászszakma képviselői ta lálkozzanak egymással, és kötetlenül elbeszélgessenek a számukra fontos dolgokról. Harmadrészt előadóink segítségével olyan információkat is közvetítünk, amelyekből – azt gondolom – egyaránt profitálhatnak laikus vendégeink, a végzett nyomdászok és a hallgatóság soraiban helyet foglaló, szakmai vizsgájukra készülő nyomdász

növendékeink is. Az idei rendezvé ezért egy előadás keretében behatóbban is foglalkoztunk a Tevan család sával. (Dr Szabó Ferenc, a Kner-Tevan alapítvány elnöke: Tevan Andor és A szimpóziumok tematikájának kialakítását, és a rendezvények meg szervezését a nyomdaipari munkaközösség tanárai végzik, Haba Józsefné szakmai igazgatóhelyettes, és Bjelik János munkaközösség-vezető irányí 15 – 1955. október 5) Minden ballagás alkalmával a végzős nyomdász di ákok megkoszorúzták az iskola falán lévő emléktáblát, és a békéscsabai nyomdászképzés 40 éves jubileumi ünnepsége keretében is volt egy bővebb megemlékezés a névadóról. A nyomdász tanulóknak a tananyag részét képezte Tevan Andor mun kássága, de az iskola gimnáziumi tanulói is jól ismerték a Tevan Andorhoz kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat. Az iskola pedagógiai programja az osztályfőnökök számára előírta, hogy a tanév elején a diákoknak

adják át a legfontosabb ismereteket: „Hagyományőrző tevékenységek • A névadóhoz kötődő hagyományok: • Tanév elején a tanulók megismertetése Tevan Andor életpályájával, nyomdai-kiadói szerepével. • Andor napi műsoros megemlékezés. • Ballagáskor a névadó emléktáblájának megkoszorúzása.” Miért nem Tevan Andor nevét viseli az új összevont intézmény? A 2004-ben elfogadott önkormányzati Fejlesztési és intézkedési terv VI. pontjában a középiskolákra vonatkozó intézkedési irányok között a 7 pontban megfogalmazódott döntés szerint, „az Iskolacentrum infrastruk túrájának felhasználásával meg kell oldani a Ruhaipari és Iparművészeti Szakképző Iskola és Kollégium által ellátott feladatok biztosítását.” A Közgyűlés úgy döntött, hogy ezt a feladatot egy új intézmény létreho zásával valósítja meg, melybe – profiljuk megőrzésével – összevonja és egy (jogi, gazdasági) egységbe foglalja

az alábbi iskoláit: • Ruhaipari és Iparművészeti Szakképző Iskola és Kollégium, Az új intézmény évfolyamonként három gimnáziumi és négy szakkö zépiskolai (nyomdaipari, egészségügyi, művészeti és ruhaipari), azaz hét osztály beiskolázásával fog működni. A jelenlegi intézmények jogi szemé lyiségük megszűnte után a helyileg is egységes intézmény megvalósulásáig jelenlegi helyükön működnek, székhely illetve telephely minőségben. város akkori vezetőinek, hogy az integráció egyenrangú felek között jöjjön . Így lett az új névadónk Szent-Györgyi Albert Ebben a helyzetben a Tevan középiskolában úgy döntöttünk, hogy a nyomdaipari tanműhelyt fogjuk elnevezni Tevan Andorról. Az emléktáblát áthelyeztük a tanműhely előterébe, és minden évben koszorút helyezünk el valamelyik jeles ünnepünkön Eleinte erre a ballagási ünnepség keretében került sor, három éve pedig a Tevan Andorról elnevezett Andor

Napi Szimpóziumon emlékezünk meg, és helyezzük el az emlékezés koszorúját. Az Andor-napokon magam is részt vettem. Dicséretes kezdeményezésnek vélem Ezért is kérlek, értelmezd az Andor-nap lényegét, nevelési-szakmai szerepét, benne a tragikus sorsú zsidó család sorsát, Tevan Andor példáját! Az Andor Napi Szimpózium gyökerei az 1990-es évekig nyúlnak vissza. Akkoriban csak néhány alkalommal, rendszertelenül került megrendezésre, elsősorban akkor, amikor valamelyik nyomdaipari cég szponzorálni tudta. Ezek a szakmai rendezvények a szponzoráló szervezet nevét viselték, és nem tekintették feladatuknak a hagyományápolást. Három éve döntöttük el, hogy hagyománnyá tesszük ezt a szakmai rendezvényt, és Andor Napi Szimpóziumnak fogjuk nevezni ezután. Rendezvényünknek több célja is van Egyrészt szeretnénk minden alkalommal megemlékezni Békéscsaba híres nyomdászáról, Tevan Andorról. Másrészt megteremtjük annak

lehetőségét, hogy a nyomdászszakma képviselői találkozzanak egymással, és kötetlenül elbeszélgessenek a számukra fontos dolgokról. Harmadrészt előadóink segítségével olyan információkat is közvetítünk, amelyekből – azt gondolom – egyaránt profitálhatnak laikus vendégeink, a végzett nyomdászok és a hallgatóság soraiban helyet foglaló, szakmai vizsgájukra készülő nyomdász növendékeink is. Az idei rendezvényünkön a békéscsabai nyomdászképzés 50 éves jubileumát is ünnepeltük, ezért egy előadás keretében behatóbban is foglalkoztunk a Tevan családdal, és a család tagjainak a békéscsabai nyomdászképzésre gyakorolt hatásával. (Dr Szabó Ferenc, a Kner-Tevan alapítvány elnöke: Tevan Andor és a békéscsabai nyomdászképzés) A szimpóziumok tematikájának kialakítását, és a rendezvények megszervezését a nyomdaipari munkaközösség tanárai végzik, Haba Józsefné szakmai igazgatóhelyettes, és Bjelik János

munkaközösség-vezető irányításával. - 83 12. Deutsch-Jankay Tibor rézkarcai Szegedi Kozák Mária megnyitó beszéde 2008-ból Köszöntöm Önöket a Főiskola által szervezett Zsidó Kulturális Nap al kalmából, ezzel a most nyíló kiállítással. A Jankay Tibor Művészeti Közala pítvány és intézménye, a Jankay Galéria nevében is köszönöm a figyelmes ségét és a meghívást Micheller Magdolna főiskolai tanárnak, tudományos referensnek. Megtiszteltetés számunkra, hogy hozzájárulhatunk a város kulturális és művészeti értékeinek bemutatásával a modern IZRAEL 60. évfordulójának tiszteletére rendezett eseménysorozathoz. Békéscsaba városa gazdag és különleges művészeti gyűjtemény örö köse, melyet Deutsch-Jankay Tibor képzőművész végrendeltében hagyott szülővárosára. Ebből a hagyatékból válogattam a mai ünnephez kapcsoló dó munkákból egy kiállításra valót. Jankay Tibor hat gyermekes zsidócsaládban

született 1899-ben, Deut sch Simon és Lőwy Janka gyerekeként. A Jankay nevet 1945-ben vette fel, édesanyja Janka keresztnevéből eredően. Iskoláit Békéscsabán kezdte, majd a művészeti tanulmányait a Budapesti Iparművészeti és Képzőművészeti Főiskolán folytatta. Számos külföldi tanulmányúton járt, sikeres művész ként szerepelt kiállításaival, de lakóhelye, otthona szeretett városában Bé A nyugodt, derűs művész életére a II. világháborús időszak sok meg próbáltatást hozott. 1944 április 8-tól őt is a sárga csillag viselésére köte lezték. Ötször kapott behívót, egyszer katonának, később négyszer munka szolgálatra. Volt szökevény, átélte a nagyváradi gettó borzalmait, szeretett választottját Alexander Irént Auschwitzba hurcolták, s ő maga is halálvo haza Csabára rengeteg nélkülözés és megpróbáltatás árán. Néhány hónap múlva szerelme Irénke is hazatért Auschwitzból. A szerencsés hazatérést,

boldog találkozást a háborús élményeit megrázó rajzsorozatban a MÁR TÍROK című albumban adta közre 1947-ben, a békéscsabai Tevan Kiadó E könyvhöz készített eredeti szénrajzaiból hoztam el 7 db-ot a zsidó nép legősibb szimbólumára gondolva. A MENÓRA 7 ágát jelentse most 1-1 kép a zsidóságot ért borzalmakról, szenvedésekről, de maradjon meg üzenete: A MENÓRA a hit fényének és a reménynek a jelképe. 84 12. Deutsch-Jankay Tibor rézkarcai Szegedi Kozák Mária megnyitó beszéde 2008-ból Köszöntöm Önöket a Főiskola által szervezett Zsidó Kulturális Nap alkalmából, ezzel a most nyíló kiállítással. A Jankay Tibor Művészeti Közalapítvány és intézménye, a Jankay Galéria nevében is köszönöm a figyelmességét és a meghívást Micheller Magdolna főiskolai tanárnak, tudományos referensnek. Megtiszteltetés számunkra, hogy hozzájárulhatunk a város kulturális és művészeti értékeinek bemutatásával a modern

IZRAEL 60. évfordulójának tiszteletére rendezett eseménysorozathoz. Békéscsaba városa gazdag és különleges művészeti gyűjtemény örököse, melyet Deutsch-Jankay Tibor képzőművész végrendeltében hagyott szülővárosára. Ebből a hagyatékból válogattam a mai ünnephez kapcsolódó munkákból egy kiállításra valót Jankay Tibor hat gyermekes zsidócsaládban született 1899-ben, Deutsch Simon és Lőwy Janka gyerekeként. A Jankay nevet 1945-ben vette fel, édesanyja Janka keresztnevéből eredően. Iskoláit Békéscsabán kezdte, majd a művészeti tanulmányait a Budapesti Iparművészeti és Képzőművészeti Főiskolán folytatta. Számos külföldi tanulmányúton járt, sikeres művészként szerepelt kiállításaival, de lakóhelye, otthona szeretett városában Békéscsabán maradt A nyugodt, derűs művész életére a II. világháborús időszak sok megpróbáltatást hozott 1944 április 8-tól őt is a sárga csillag viselésére

kötelezték Ötször kapott behívót, egyszer katonának, később négyszer munkaszolgálatra Volt szökevény, átélte a nagyváradi gettó borzalmait, szeretett választottját Alexander Irént Auschwitzba hurcolták, s ő maga is halálvonat utasa volt már, amikor sikerült megszöknie. 1944 decemberében ért haza Csabára rengeteg nélkülözés és megpróbáltatás árán. Néhány hónap múlva szerelme Irénke is hazatért Auschwitzból. A szerencsés hazatérést, boldog találkozást a háborús élményeit megrázó rajzsorozatban a MÁRTÍROK című albumban adta közre 1947-ben, a békéscsabai Tevan Kiadó gondozásában. E könyvhöz készített eredeti szénrajzaiból hoztam el 7 db-ot a zsidó nép legősibb szimbólumára gondolva. A MENÓRA 7 ágát jelentse most 1-1 kép a zsidóságot ért borzalmakról, szenvedésekről, de maradjon meg üzenete: A MENÓRA a hit fényének és a reménynek a jelképe. 85 Jankay Tibor ott volt a nagyváradi gettóban, e

pokoli környezetben skicceket vázolt fel a borzalmakról, érzéseit, élményeit képpé formálta, minden kifejezőeszköznél időállóbban rögzítette. Jankay rajzain a legfontosabb kifejezőeszköz a tömeg, ha végigtekintünk a képeken – cím szerint a Munkaszolgálatosok, az Indulás a kínzó kamrákba, A félelmetes menet, A villamos drótok mögött – érzékelhetjük, bár sokféle arc, karakter villan ki a sokaságból, mégis mind egyformák, s mind tehetetlen elszenvedői valami rettenetes törvénynek. Kivételnek tekinthető a Péntek este a gettóban alakos imádkozó csoportját az ima szentsége emeli ki a gonosz erőknek alávetett tömegből. Hitük vállalásával emelkednek felül a mindent elpusztító gonoszságokon. Minden benne van a képekben, amit soha nem lehet elfelejteni. Jankay gondolatait idézem, a Mártírok c. könyv előszavából: „Határtalan szenvedések és megaláztatások után most mégis visszajöttem. Vázlatkönyvem néhány

darabját feldolgozva, itt közreadom, hogy egy szerény festő néma krétája is odaálljon vádlónak azok ellen, akik galád tetteikkel az isteni és emberi eszményeket gyáván és kegyetlenül megcsúfolták.” Ezek a rajzok mindenkihez szólnak. Jankaynak művészi formába kellett öntenie mindazt, amit megtapasztalt, átélt, hogy mások számára is elképzelhetővé, megtanulhatóvá és taníthatóvá, s az új nemzedékek számára is átörökíthetővé válhasson. Egy ilyen rettenetes témakörhöz, mint egy mezőváros zsidó lakossá gának szerepe a polgári fejlődésben, majd annak gazdasági, jogi és emberi létének ellehetetlenítése állami törvényekkel, valamint gettósítása, deportá lása, megsemmisítése. szinte lehetetlen befejezést írni Ez esetben csak annyit tehetünk, hogy megismételjük a bevezetőben leírt családi legendák tanulságát, ők is emberek (voltak), büntetéseiket több azonban semmivel. Talán a szerzők maguk valamivel

jobban értik ma eze ket a mondatokat, őket is elvitték, ők se jöttek vissza, életben maradtak, Magyarországon, legyen az a Dunántúl kis mezővárosa vagy az Alföld nagyvárosa alig maradt valami utánuk. Maradtak persze épületek (bankok, gyárak, malmok, kereskedő-házak, nyomdák) –, ez is a zsidó kultúra 21. jelzi, ki alapította, virágoztatta fel az adott céget. Többnyire azonban csak a zsidó temetők emlékkövei, valamint az emlékfalakra felírt sok-sok név A szerző a jelen kismonográfiával csak arra vállalkozhat, hogy Bé késcsaba egykor virágzó zsidó közösségéről, annak gazdasági, kulturális törekvéseiről készített összegzést. Valamint arra tett kísérletet, hogy be mily gyorsan és hatékonyan vált a propaganda (sajtó, rádió, gyűlések) ha tására egy-egy vidéki városban is követendő mintává. Az addig békes ségben együttélő népcsoportok (Békéscsaba esetében szlovákok, zsidók, magyarok) ellenfelekké,

ellenségekké váltak. A zárt lakóhely kijelölését, hivatalnokok irányították, magyar csendőrök felügyelték. Igen, valóban német követelésre. Az együttérzés emberi gesztusai előfordultak, szólnak is ilyen történetekről szép, szomorú visszaemlékezések, sajnos azonban nem ez volt a jellemző. A társadalom, a város lumpen elemei gazdagodni akartak, ha máshogy nem, hát a zsidó vagyonból. Félelmetes volt olvasni a levéltári dokumentumokban, hogy még a zsidó temetőben fellelhető fém (réz, vas) elemeket is összeírták, mi hasznosítható belőle. Nehéz ezt A szerző a maga tudása és meggyőződése alapján dolgozott. M Serédi Anikó e témából írt és megvédett szakdolgozata a második diploma része volt. E kötetben az ő munkája a zsidó közösség történetének vázat adta zésére vállalkozott. Mindketten gyűjtötték, olvasták, olvassák a témában irt Jankay Tibor: A bölcs (81x40 cm, olaj, farost) 86 Jankay Tibor ott

volt a nagyváradi gettóban, e pokoli környezetben skicceket vázolt fel a borzalmakról, érzéseit, élményeit képpé formálta, minden kifejezőeszköznél időállóbban rögzítette. Jankay rajzain a legfon tosabb kifejezőeszköz a tömeg, ha végigtekintünk a képeken – cím szerint a Munkaszolgálatosok, az Indulás a kínzó kamrákba, A félelmetes menet, A villamos drótok mögött – érzékelhetjük, bár sokféle arc, karakter villan ki a sokaságból, mégis mind egyformák, s mind tehetetlen elszenvedői va Kivételnek tekinthető a Péntek este a gettóban alakos imádkozó cso portját az ima szentsége emeli ki a gonosz erőknek alávetett tömegből. Hitük vállalásával emelkednek felül a mindent elpusztító gonoszságokon. Minden benne van a képekben, amit soha nem lehet elfelejteni. Jankay gondolatait idézem, a Mártírok c. könyv előszavából: tem. Vázlatkönyvem néhány darabját feldolgozva, itt közreadom, hogy egy szerény festő néma

krétája is odaálljon vádlónak azok ellen, akik galád tette ikkel az isteni és emberi eszményeket gyáván és kegyetlenül megcsúfolták.” Ezek a rajzok mindenkihez szólnak. Jankaynak művészi formába kellett zelhetővé, megtanulhatóvá és taníthatóvá, s az új nemzedékek számára is átörökíthetővé válhasson. Jankay Tibor: A bölcs (81x40 cm, olaj, farost) Összegzés, tanulságok Egy ilyen rettenetes témakörhöz, mint egy mezőváros zsidó lakosságának szerepe a polgári fejlődésben, majd annak gazdasági, jogi és emberi létének ellehetetlenítése állami törvényekkel, valamint gettósítása, deportálása, megsemmisítése. szinte lehetetlen befejezést írni Ez esetben csak annyit tehetünk, hogy megismételjük a bevezetőben leírt családi legendák tanulságát, ők is emberek (voltak), büntetéseiket több szálon lehet magyarázni, embertelen sorba taszításukat, életük elvételét azonban semmivel. Talán a szerzők maguk

valamivel jobban értik ma ezeket a mondatokat, őket is elvitték, ők se jöttek vissza, életben maradtak, de elköltöztek Budapestre, elmentek Palesztinába, Amerikában élnek. Itt Magyarországon, legyen az a Dunántúl kis mezővárosa vagy az Alföld nagyvárosa alig maradt valami utánuk. Maradtak persze épületek (bankok, gyárak, malmok, kereskedő-házak, nyomdák) –, ez is a zsidó kultúra 21. századi lenyomata. Ma számos házon, ipari épületen egy-egy emléktábla jelzi, ki alapította, virágoztatta fel az adott céget. Többnyire azonban csak a zsidó temetők emlékkövei, valamint az emlékfalakra felírt sok-sok név jelzi, itt éltek, de nem haltak . A szerző a jelen kismonográfiával csak arra vállalkozhat, hogy Békéscsaba egykor virágzó zsidó közösségéről, annak gazdasági, kulturális törekvéseiről készített összegzést. Valamint arra tett kísérletet, hogy bemutassa az országosan állami, politikai szintre emelt antiszemitizmus mily

gyorsan és hatékonyan vált a propaganda (sajtó, rádió, gyűlések) hatására egy-egy vidéki városban is követendő mintává. Az addig békességben együttélő népcsoportok (Békéscsaba esetében szlovákok, zsidók, magyarok) ellenfelekké, ellenségekké váltak. A zárt lakóhely kijelölését, az összeköltöztetést, a dohánylerakatba zsuppulást, az elhurcolást magyar hivatalnokok irányították, magyar csendőrök felügyelték. Igen, valóban német követelésre. Az együttérzés emberi gesztusai előfordultak, szólnak is ilyen történetekről szép, szomorú visszaemlékezések, sajnos azonban nem ez volt a jellemző. A társadalom, a város lumpen elemei gazdagodni akartak, ha máshogy nem, hát a zsidó vagyonból. Félelmetes volt olvasni a levéltári dokumentumokban, hogy még a zsidó temetőben fellelhető fém (réz, vas) elemeket is összeírták, mi hasznosítható belőle. Nehéz ezt kommentálni. A szerző a maga tudása és meggyőződése

alapján dolgozott. M Serédi Anikó e témából írt és megvédett szakdolgozata a második diploma része volt. E kötetben az ő munkája a zsidó közösség történetének vázat adta Micheller Magdolna a téma családtörténeti és társadalomtörténeti elhelyezésére vállalkozott. Mindketten gyűjtötték, olvasták, olvassák a témában irt munkákat, ezek többségét a téma irodalmaként közreadjuk. 87 A két szerző megközelítése, stílus nem azonos. A téma iránti elkötelezettségük azonban igen közel áll egymáshoz Mindketten úgy vélték, a békéscsabai zsidóság történetét meg kell ismerni legalább azoknak, akik ebben a városban, ebben a régióban élnek. Talán itt is szabad használni a peszakkor felolvasandó Haggáda tanulságait: add tovább fiaidnak! Meséld el tanítványaidnak, miért és hogyan történhetett meg a Kárpát-medencében, hogy egy itt élő népcsoport gazdasági eredményeit, kulturális hagyományait, s a csoport

személyeit, embereket meg lehetett semmisíteni a 20. században? A kismonográfiát nem tekintjük teljesnek, számos ponton kiegészíthető, bővíthető. De úgy ítéljük meg, s ebben megerősítettek bennünket a szakmai lektorok is –, hogy a rettenet után 64 évvel már kötelességünk volt írni minderről, s közreadni azt. Ehhez a modern Izrael létrehozásának 60 évfordulójára szervezett zsidó kulturális nap szép hátteret ígért. Most a holocaust 70. évfordulója újabb átdolgozásra buzdított bennünket Csábító volt a 200 évforduló is, hisz valószínűleg 1815-ben már éltek zsidók Békéscsabán, ma 2015-ben is élnek. Velünk élnek Kötetünket elsősorban a felsőoktatásban tanuló fiataloknak, a felelős értelmiségi létre készülő tanítványoknak szánjuk. Ugyanakkor jó szívvel ajánljuk minden gondolkodó felnőttnek is, kollégának és nem tanárnak egyaránt. Allerhand, Jacob: A zsidóság története MIOK, Budapest, 1988.

(Alef-könyvek) Arendt, Hannah: A totalizmus gyökerei. Európa K, Budapest, 1992 Attias, Jean – Christophe – Benbasza, Esther: A zsidó kultúra lexikona. Balogh István ifj.: A tótkomlósi zsidók története Yes-Pess 2001 Bt Tót komlós Balogh István: Békés békétlenség. A békés megyei zsidók története Tót komlós – Bp. 2007 Szerzői kiadás Barcy Magdolna és tsai: Vélemények a másságról – előítéletek a fiatalok Barnai, Elie összeállításában: A zsidó nép világtörténete. A patriarchák korától napjainkig. Gemiai K Bp 1995 (A) Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból. Válogatta és sajtó alá rendezte: K Cseh 1995. Békés megyei Fejek Szerkesztette: Gergely Gábor Arnold Carvi Békéscsaba. Történeti és kulturális monográfia Főszerkesztő: Kornics Géza városi közigazgatási és kulturtanácsnok. Előállította a Kőrösvi Bibó István: Zsidókérdés

Magyarországon 1944 után. Válogatott tanulmá nyok 2. kötet, Magvető Kiadó, Budapest, 1986, 621811old Braham, Randolph Lewis: A magyar holocaust. Gondolat, Budapest, 1988 Csepeli György:. és nem is kell hozzá zsidó Az antiszemitizmus társada Deutsch Róbert és társai: Halljad Izrael. A zsidó vallás alapjai Budapest, Dittel Szilvia – Pécsi Tibor: A 437 ezer nyomában. Új Pedagógiai Szemle, 2007. október Erdész Ádám: Egy igazi alapító (Kner Izidor). In: Emberek és folyama tok a történelemben. Művelődéstörténeti Kiskönyvtár, Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 2003. 79–99 o Sorozatszerkesztő: Elek Tibor 88 A két szerző megközelítése, stílus nem azonos. A téma iránti elköte békéscsabai zsidóság történetét meg kell ismerni legalább azoknak, akik ebben a városban, ebben a régióban élnek. Talán itt is szabad használni a peszakkor felolvasandó Haggáda tanulságait: add tovább fiaidnak! dencében, hogy egy itt élő

népcsoport gazdasági eredményeit, kulturális a 20. században? A kismonográfiát nem tekintjük teljesnek, számos ponton kiegészíthe tő, bővíthető. De úgy ítéljük meg, s ebben megerősítettek bennünket a írni minderről, s közreadni azt. Ehhez a modern Izrael létrehozásának 60 évfordulójára szervezett zsidó kulturális nap szép hátteret ígért. Most a holocaust 70. évfordulója újabb átdolgozásra buzdított bennün ket. Csábító volt a 200 évforduló is, hisz valószínűleg 1815-ben már éltek zsidók Békéscsabán, ma 2015-ben is élnek. Velünk élnek Kötetünket elsősorban a felsőoktatásban tanuló fiataloknak, a felelős értelmiségi létre készülő . Ugyanakkor jó szív vel ajánljuk minden gondolkodó felnőttnek is, kollégának és nem tanárnak Irodalom a) Történeti munkákból Allerhand, Jacob: A zsidóság története MIOK, Budapest, 1988. (Alef-könyvek) Arendt, Hannah: A totalizmus gyökerei. Európa K, Budapest, 1992

Attias, Jean – Christophe – Benbasza, Esther: A zsidó kultúra lexikona. Balassi – Larousse, 2003. Balogh István ifj.: A tótkomlósi zsidók története Yes-Pess 2001 Bt Tótkomlós Balogh István: Békés békétlenség. A békés megyei zsidók története Tótkomlós – Bp 2007 Szerzői kiadás Barcy Magdolna és tsai: Vélemények a másságról – előítéletek a fiatalok körében. Animula, Budapest, 1996 Barnai, Elie összeállításában: A zsidó nép világtörténete. A patriarchák korától napjainkig. Gemiai K Bp 1995 (A) Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból. Válogatta és sajtó alá rendezte: K Cseh Edit. Szerkesztette: Erdmann Gyula, Békés Megyei Levéltár, Gyula, 2002. 1995. Békés megyei Fejek Szerkesztette: Gergely Gábor Arnold Carvina-könyvnyomda, Békéscsaba, 1929 Békéscsaba. Történeti és kulturális monográfia Főszerkesztő: Kornics Géza városi közigazgatási

és kulturtanácsnok. Előállította a Kőrösvidék Nyomdája Békéscsabán, 1930 Bibó István: Zsidókérdés Magyarországon 1944 után. Válogatott tanulmányok 2 kötet, Magvető Kiadó, Budapest, 1986, 621811old Braham, Randolph Lewis: A magyar holocaust. Gondolat, Budapest, 1988 Csepeli György:. és nem is kell hozzá zsidó Az antiszemitizmus társadalom-lélektana Kozmosz K 1990 Deutsch Róbert és társai: Halljad Izrael. A zsidó vallás alapjai Budapest, 1988. Dittel Szilvia – Pécsi Tibor: A 437 ezer nyomában. Új Pedagógiai Szemle, 2007. október Erdész Ádám: Egy igazi alapító (Kner Izidor). In: Emberek és folyamatok a történelemben Művelődéstörténeti Kiskönyvtár, Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 2003. 79–99 o Sorozatszerkesztő: Elek Tibor 89 Erdész Ádám: Kner Imre a kirekesztés és az üldöztetés éveiről Bárka 2014. I. 74–80 old Főszerkesztő: Elek Tibor Erényi Tibor: A zsidók története Magyarországon a

honfoglalástól napjainkig. Változó Világ K 1996 Gonda László: A zsidóság Magyarországon 1526–1945 Századvég K. Budapest, 1992 Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Politikai eszmetörténet Osiris K. Budapest, 2001 Hanák Péter szerkesztésében: Zsidókérdés, asszimiláció, antiszemitizmus. Tanulmányok a zsidókérdésről a huszadik századi Magyarországon. Gondolat K. Budapest, 1984 Heller Ágnes: Auschwitz és Gulág Múlt és jövő K. Budapest, 2002 Karády Viktor: A magyar zsidóság helyzete 1939–44. Medvetánc, 1985/2–3 Karsai László: Holocaust. Pannonica, Budapest, 2001 Kovács M. Mária, Yitzak M Kashti és Erős Ferenc szerkesztésében: Zsidóság, identitás, történelem T-Twins kiadása, 1992 Kovács M. Mária: Ügyvédek az ár ellen Medvetánc, 1985/2–3 Krausz Tamás: Antiszemitizmus – holocaust – államszocializmus. Nemzeti Tankönyvek, Budapest, 2004 László Klári szerkesztésében: Magyar emlékmécsesek. Tanulmányok

a KÚT pszichoterápiás rendelő gyakorlatából: holocaust túlélők és leszármazottaik terápiája. SOTE, Budapest, 1995 Liska Márton: Forradalom és rendszerváltás – Magyar zsidó történetek. Századvég, 2007/4. Litván József: Ítéletidő. Szelényi Iván és Tóth Pál Péter közreműködésével Tekintet K. Budapest, 1991 Magyar Zsidó Lexikon Szerkesztette Újvári Péter. Budapest, 1929 Magyarországi Zsinagógák Főszerkesztő: Gerő László. Budapest, 1989 Malatyinszki József: A békéscsabai Tevan-nyomda egy évszázada 1903– 2003. Dürer Nyomda Mészárosné Serédi Margit Anikó: Zsidók Békéscsabán. A békéscsabai zsidó hitközség története Szent Pál Akadémia, Budapest, 2006 Szakdolgozat [Elérhető TSF GFK könyvtára, Békéscsaba] Micheller Magdolna (társszerzővel): Zsidó családok szerepe a polgári fejlődésben a Dél-Alföldön 1867–1944 között. Javaslatok egy magyar-román interregionális együttműködésre Kutatási

tématerv Studia Iudaica Aradiensis 2006/II 40–43 old Arad Vasile Goldis University Press Micheller Magdolna: Életmentés vagyonért, valutáért a vészkorszakban. Recenczió Szita Szabolcs: aki egy embert megment – a világot menti meg. Mentőbizottság: Kasztner Rezső, SS embervásár 1944–45 Corvina, Budapest, 2005 c könyvéről Múltunk, 20062 sz 282–285 o 90 Micheller Magdolna: Zsidók és szlovákok együttélése a 20. századi Tót komlóson. Megjegyzések Benedek István Gábor: Komlósi Tóra c kö tetéről. Tevan, Békéscsaba, 2003 In: Micheller Magdolna: Metszetek a 20. századi magyar tehetséggondozás történetéből Tanulmányok TSF Gazdasági Főiskolai Kar, Békéscsaba, 2006. 270–273 o Micheller Magdolna (társszerzővel): Békéscsabai értelmiségi zsidó életutak. Comunitáti minoritare ca promotonse ale culturi europene: Destine év reiesti in Békéscsaba. Arad (Románia) Vasile Goldis Universität 2008 Micheller Magdolna: A zsidó viccek

értéktartalma mai olvasatban, In: Ormos Mária: A zsidó mentalitás. Előadás Elhangzott Zsidó párbeszéd történelem vonatán. Európa és Magyarország a 20 században Múlt és jövő K. 2005, 191–204 o igazat. A zsidóság a tankönyvekben és a hittankönyvekben Makkabi, Raj Tamás: Zsidó eszmék és jelképek. A zsidóság hitvilága és közgondolko dásának filozófiája. Saxum Kiadó, 2002 Raj Tamás: 100+1 jiddis szó. Zsidóságismeret új megközelítésben Makkali, Bp. 2006 (Második változatlan kiadás) Nyomda és Könyvkiadó, Békéscsaba, 1926. Schmidt Mária: Mentés vagy árulás? Magyar zsidó önmentési akciók a má Singer, Isaac Bashevis: A rabbi előtt. Elbeszélések Novell K Budapest, Sharit, Ari: Hazám, az ígéret földje. Izrael győzelme és tragédiája Atlantic Standeisky Éva: Antiszemitizmus az 1956-os forradalomban. In: Rainer Szita Szabolcs: Aki egy embert megment – a világot menti meg. Mentőbi zottság. Kasztner Rezső

SS-embervásár 1944–1945 Korina K 2005 Szita Szabolcs szerkesztésében: Raul Wallenberg emlékezete. Bibliográfiák Tímár Lajos: Vidéki városlakók. Debrecen társadalma 1920–44 Magvető Kiadó, Budapest, 1993. Erdész Ádám: Kner Imre a kirekesztés és az üldöztetés éveiről Bárka 2014. I. 74–80 old Főszerkesztő: Elek Tibor Erényi Tibor: A zsidók története Magyarországon a honfoglalástól napjain kig. Változó Világ K 1996 Gonda László: A zsidóság Magyarországon 1526–1945 Századvég Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Politikai eszmetörténet Hanák Péter szerkesztésében: Zsidókérdés, asszimiláció, antiszemitizmus. Tanulmányok a zsidókérdésről a huszadik századi Magyarországon. Heller Ágnes: Auschwitz és Gulág Múlt és jövő K. Budapest, 2002 Karády Viktor: A magyar zsidóság helyzete 1939–44. Medvetánc, 1985/2–3 Karsai László: Holocaust. Pannonica, Budapest, 2001 Kovács M. Mária, Yitzak M Kashti

és Erős Ferenc szerkesztésében: Zsi dóság, identitás, történelem. T-Twins kiadása, 1992 László Klári szerkesztésében: Magyar emlékmécsesek. Tanulmányok a KÚT pszichoterápiás rendelő gyakorlatából: holocaust túlélők és leszár Liska Márton: Forradalom és rendszerváltás – Magyar zsidó történetek. Litván József: Ítéletidő. Szelényi Iván és Tóth Pál Péter közreműködésével Magyar Zsidó Lexikon Szerkesztette Újvári Péter. Budapest, 1929 Magyarországi Zsinagógák Főszerkesztő: Gerő László. Budapest, 1989 Malatyinszki József: A békéscsabai Tevan-nyomda egy évszázada 1903– Mészárosné Serédi Margit Anikó: Zsidók Békéscsabán. A békéscsabai zsi dó hitközség története. Szent Pál Akadémia, Budapest, 2006 Szakdol gozat. [Elérhető TSF GFK könyvtára, Békéscsaba] Micheller Magdolna (társszerzővel): Zsidó családok szerepe a polgári fej lődésben a Dél-Alföldön 1867–1944 között. Javaslatok egy

magyar-ro mán interregionális együttműködésre. Kutatási tématerv Studia Iudai ca Aradiensis 2006/II. 40–43 old Arad Vasile Goldis University Press Recenczió Szita Szabolcs: aki egy embert megment – a világot menti meg. Mentőbizottság: Kasztner Rezső, SS embervásár 1944–45 Cor vina, Budapest, 2005. c könyvéről Múltunk, 20062 sz 282–285 o Micheller Magdolna: Zsidók és szlovákok együttélése a 20. századi Tótkomlóson Megjegyzések Benedek István Gábor: Komlósi Tóra c kötetéről Tevan, Békéscsaba, 2003 In: Micheller Magdolna: Metszetek a 20. századi magyar tehetséggondozás történetéből Tanulmányok TSF Gazdasági Főiskolai Kar, Békéscsaba, 2006. 270–273 o Micheller Magdolna (társszerzővel): Békéscsabai értelmiségi zsidó életutak. Comunitáti minoritare ca promotonse ale culturi europene: Destine évreiesti in Békéscsaba. Arad (Románia) Vasile Goldis Universität 2008 Micheller Magdolna: A zsidó viccek értéktartalma mai

olvasatban, In: Micheller Magdolna szerkesztésében Perspective – kitekintés c. magyar-román-szlovák periodika különszáma, Bcs–Arad–Banská Bytrica, 2008. Ormos Mária: A zsidó mentalitás. Előadás Elhangzott Zsidó párbeszéd MTA, 2005. november 18 Ormos Mária: Az antiszemitizmus alakváltozatai a 20. században In: A történelem vonatán. Európa és Magyarország a 20 században Múlt és jövő K. 2005, 191–204 o Raj Tamás összeállításában: A gyerekeknek nem mindig mondják meg az igazat. A zsidóság a tankönyvekben és a hittankönyvekben Makkabi, Budapest, 1994. Raj Tamás: Zsidó eszmék és jelképek. A zsidóság hitvilága és közgondolkodásának filozófiája Saxum Kiadó, 2002 Raj Tamás: 100+1 jiddis szó. Zsidóságismeret új megközelítésben Makkali, Bp. 2006 (Második változatlan kiadás) Révész Fülöp: A békéscsabai izraelita hitközség múltja és jelene. Tevan Nyomda és Könyvkiadó, Békéscsaba, 1926. Schmidt Mária:

Mentés vagy árulás? Magyar zsidó önmentési akciók a második világháború alatt. Medvetánc, 1985/2–3 Singer, Isaac Bashevis: A rabbi előtt. Elbeszélések Novell K Budapest, 2006. Sharit, Ari: Hazám, az ígéret földje. Izrael győzelme és tragédiája Atlantic Press K. Bp, 2013 Fordította: Bokor Pál Standeisky Éva: Antiszemitizmus az 1956-os forradalomban. In: Rainer M. János – Standeisky Éva szerkesztésében Évkönyv 2006 1956-os Intézet, Budapest, 2006., 147–185 o Szita Szabolcs: Aki egy embert megment – a világot menti meg. Mentőbizottság Kasztner Rezső SS-embervásár 1944–1945 Korina K 2005 Szita Szabolcs szerkesztésében: Raul Wallenberg emlékezete. Bibliográfiák Ex Libris K. Bp 2007 Tímár Lajos: Vidéki városlakók. Debrecen társadalma 1920–44 Magvető Kiadó, Budapest, 1993. 91 Toiler, Ernst: Német voltam én is . Kossuth Kiadó, 1974 (Eine Jugend in Deutschland Leipzig, New York, 1933.) 1970 Varga László: A zsidó

bevándorlás Magyarországon Századok1992/1., 59–79 o [A] zsidó iskolaügy története Magyarországon Neveléstörténeti Füzetek 14. Szerkesztette Balogh László, Budapest, 1994., 49–66 o b) A téma pszichológiai, szépirodalmi lenyomatából Bruber, Martin: Én és Te. Esszé Európa Kiadó, Budapest, 1994 Cohen, Rich: Dühös zsidók. Ulpius-ház, Budapest, 2000 Cohen, Asher: SOÁ. A zsidó vészkorszak (1933–1945) Cserépfalvi, Múlt és jövő, 1944. Czeizel Endre – Bárdossy Péter: Kertész Imre és a Sors – Mit adtak a magyar zsidó-géniuszok kultúránknak, Galenus K. Bp 2014 Ember Mária: Naplónak indult. Norvan Kiadó, Budapest, 2005 Faragó Vilmos: Hosszú utca, darabvég. Egy családfa ágai Zenit Kiadó, Móra Kiadó, 2000. Fenákel Judit: A fénykép hátoldala. Novella Kiadó, Budapest, 2002 Gergely Ágnes: két szimpla Kedvesben. Memoár Európa K Bp 2013 Hermann Imre: Az antiszemitizmus lélektana. Cserépfalvi K, 1945 alapján 1990 Kertész Imre:

Sorstalanság. Magvető K Budapest, 1975, 2002 Konrád György: Zsidókról Európa K. Bp 2011 Konrád György: A láthatatlan hang. Zsidó tárgyú elmélkedések Palatinus K. Budapest, 1997 Klein, Georg: Üstökösök. Három öntörvényű élet Corvina K 2014 Fordította: Kúnos László Marton Kati: Kilenc magyar, aki világgá ment és megváltoztatta a világot. Corvina, Budapest, 2008. Mészöly Miklós: Megbocsátás. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1984 Nádas Péter: Egy családregény vége. Jelenkor Kiadó, Pécs, 1993 Noszlopi László: Sorselemzés és kísérleti ösztöndiagnosztika. A Szondi-féle ösztönlélektan teljes ismertetése (1947) Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989. Rab Erzsébet: És nem verik félre a harangot Anonymus K. 1948 Dr Friedmann Hillélné Rab Erzsébet: És nem verik félre a harangot A dombóvári főrabbi családjának története 2 átdolgozott kiadás Dálnoki média Kft., 2006 Szántó T. Gábor: Keleti pályaudvar, végállomás Magvető

K Budapest, 2002. 92 Szondi Lipót: Káin a törvényszegő. Mózes a törvényalkotó Gondolat K Virág Teréz: Emlékezés egy szederfára. Animula, Budapest, 1996 Závoda Pál: A fényképész utókora. Magvető K Budapest, 2004 campusán és annak jogelődjén 2000 januártól – 2015 januárig: A zsidóság múltja, jelene, jövője / Hazai Zoltán. – Békéscsaba: TSF Körös Főiskolai Kar, 2001. – 52, [9] p: ill; 30 cm konzulens: Micheller 2. Nagy Zsófia Zsófia. – Békéscsaba: TSF Körös Főiskolai Kar, 2001 –41, [14] p: ill; 3. Szekeres Rudolf A magyarországi zsidóság, és a zsidó vallás főbb ünnepeinek kapcsolata a zsidóság ókori történelmével / Szekeres Rudolf – Békéscsaba: TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2001. – 52 p; 30 cm konzulens: Micheller Az európai zsidóság megpróbáltatásai / Ágoston Zita Katalin. – Bé késcsaba: TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2002. – 44, [2] p ill, részben 5. Jakus László „Az élet szép” című

film alapján / Jakus László. – Békéscsaba : TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2002. – 42 p : ill, részben színes; 30 cm 6. Vetró Valéria Magyar zsidók a holocaust idején / Vetró Valéria. – Békéscsaba: TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2002. – 36, [12] p : ill ; 30 cm Toiler, Ernst: Német voltam én is . Kossuth Kiadó, 1974 (Eine Jugend in Deutschland Leipzig, New York, 1933.) 1970 Varga László: A zsidó [A] zsidó iskolaügy története Magyarországon Neveléstörténeti Füzetek 14. Szerkesztette Balogh László, Budapest, 1994., 49–66 o Bruber, Martin: Én és Te. Esszé Európa Kiadó, Budapest, 1994 Cohen, Rich: Dühös zsidók. Ulpius-ház, Budapest, 2000 Cohen, Asher: SOÁ. A zsidó vészkorszak (1933–1945) Cserépfalvi, Múlt és jövő, 1944. Czeizel Endre – Bárdossy Péter: Kertész Imre és a Sors – Mit adtak a ma gyar zsidó-géniuszok kultúránknak, Galenus K. Bp 2014 Ember Mária: Naplónak indult. Norvan Kiadó, Budapest, 2005 Faragó

Vilmos: Hosszú utca, darabvég. Egy családfa ágai Zenit Kiadó, Móra Kiadó, 2000. Fenákel Judit: A fénykép hátoldala. Novella Kiadó, Budapest, 2002 Gergely Ágnes: két szimpla Kedvesben. Memoár Európa K Bp 2013 Hermann Imre: Az antiszemitizmus lélektana. Cserépfalvi K, 1945 alap Kertész Imre: Sorstalanság. Magvető K Budapest, 1975, 2002 Konrád György: Zsidókról Európa K. Bp 2011 Konrád György: A láthatatlan hang. Zsidó tárgyú elmélkedések Palatinus Klein, Georg: Üstökösök. Három öntörvényű élet Corvina K 2014 For dította: Kúnos László Corvina, Budapest, 2008. Mészöly Miklós: Megbocsátás. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1984 Nádas Péter: Egy családregény vége. Jelenkor Kiadó, Pécs, 1993 Noszlopi László: Sorselemzés és kísérleti ösztöndiagnosztika. A Szondi-fé le ösztönlélektan teljes ismertetése (1947.) Akadémiai Kiadó, Budapest, Rab Erzsébet: És nem verik félre a harangot Anonymus K. 1948 Dr Fri edmann

Hillélné Rab Erzsébet: És nem verik félre a harangot. A dom bóvári főrabbi családjának története. 2 átdolgozott kiadás Dálnoki média Kft., 2006 Szántó T. Gábor: Keleti pályaudvar, végállomás Magvető K Budapest, Szondi Lipót: Káin a törvényszegő. Mózes a törvényalkotó Gondolat K Budapest, 1987. Virág Teréz: Emlékezés egy szederfára. Animula, Budapest, 1996 Závoda Pál: A fényképész utókora. Magvető K Budapest, 2004 c) A témából készült szakdolgozatok a SZIE GAEK – gazdasági campusán és annak jogelődjén 2000 januártól – 2015 januárig: 2001 1. Hazai Zoltán A zsidóság múltja, jelene, jövője / Hazai Zoltán. – Békéscsaba: TSF Körös Főiskolai Kar, 2001. – 52, [9] p: ill; 30 cm konzulens: Micheller Magdolna 2. Nagy Zsófia Egy munkaszolgálatos visszaemlékezése a tények tükrében / Nagy Zsófia. – Békéscsaba: TSF Körös Főiskolai Kar, 2001 –41, [14] p: ill; 30 cm, konzulens: Micheller Magdolna 3.

Szekeres Rudolf A magyarországi zsidóság, és a zsidó vallás főbb ünnepeinek kapcsolata a zsidóság ókori történelmével / Szekeres Rudolf – Békéscsaba: TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2001. – 52 p; 30 cm konzulens: Micheller Magdolna 2002 4. Ágoston Zita Katalin Az európai zsidóság megpróbáltatásai / Ágoston Zita Katalin. – Békéscsaba: TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2002 – 44, [2] p ill, részben színes, konzulens: Micheller Magdolna 5. Jakus László Történelmi dráma egy nép, egy család életén keresztül a 20. században „Az élet szép” című film alapján / Jakus László. – Békéscsaba : TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2002. – 42 p : ill, részben színes; 30 cm konzulens: Dovala Márta 6. Vetró Valéria Magyar zsidók a holocaust idején / Vetró Valéria. – Békéscsaba: TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2002. – 36, [12] p : ill ; 30 cm konzulens: Micheller Magdolna 93 2004 7. Csasztvan Attila A zsidóság társadalmi szerepe

és helyzete a múltban és jelenben / Csasztvan Attila. – Békéscsaba: TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2004 – 60 p.: ill, részben színes ; 30 cm konzulens: Micheller Magdolna 8. Cseh Gábor A makói zsidó kisebbség / Cseh Gábor. Békéscsaba: TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2004. – 60 p : ill ; 30 cm konzulens: Micheller Magdolna 9. Kiss György A zsidóság Magyarországon és két alföldi hitközség / Kiss György. – Békéscsaba: TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2004. –53,[13]p:ill;30cm, konzulens: Micheller Magdolna 10. Latorcai László Zsidó asszimiláció, zsidó identitás Magyarországon, a 19–20. században / Latorcai László. – Békéscsaba: TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2004 – 48 p. : ill ; 30 cm konzulens: Micheller Magdolna 2005 11. Csikós Gábor A mezőberényi zsidóság szerepe a polgári fejlődésben / Csikós Gábor. – Békéscsaba: TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2005. – 38, [ 17] p : ill, részben színes ; 30 cm konzulens: Micheller

Magdolna 12. Dombovári Henrik Krisztiánné A zsidóság polgári életben betöltött szerepe a békeidők idején / Dombovári Henrik Krisztiánné. – Békéscsaba: TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2005. – 50, [2] p : ill ; 30 cm konzulens: Micheller Magdolna 13. Kiss Endre Kiskunfélegyházi zsidóság szerepe a polgáriasodó város életében / Kiss Endre. – Békéscsaba: TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2005 – 47 p ; 30 cm konzulens: Micheller Magdolna 14. Szabó Réka A Bács-Kiskun megyei zsidóság kulturális és művelődési viszonyai / Szabó Réka. – Békéscsaba: TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2005 – 52, [3] p. : ill, részben színes ; 30 cm konzulens: Micheller Magdolna 2006. 15. Dóczi Lajos László Egy település zsidó társadalomtörténete / Dóczi Lajos László. – Békéscsaba: TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2006 – 43, [2] p : ill ;30cm konzulens: Micheller Magdolna 94 16. Tóth Géza Mihály A zsidó társadalom története a kezdetektől

napjainkig / Tóth Géza Mi hály. – Békéscsaba : TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2008 – 40, [2] p ; A zsidóság lélektana / Zámbori Zsuzsanna. – Békéscsaba : SZIE Gaz dasági Kar, 2009. – 35, [2] p : ill, színes ; 30 cm 7. Csasztvan Attila A zsidóság társadalmi szerepe és helyzete a múltban és jelenben / Csasztvan Attila. – Békéscsaba: TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2004 – 8. Cseh Gábor A makói zsidó kisebbség / Cseh Gábor. Békéscsaba: TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2004. – 60 p : ill ; 30 cm A zsidóság Magyarországon és két alföldi hitközség / Kiss György. – Békéscsaba: TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2004. –53,[13]p:ill;30cm, 2008. 16. Tóth Géza Mihály A zsidó társadalom története a kezdetektől napjainkig / Tóth Géza Mihály. – Békéscsaba : TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2008 – 40, [2] p ; 30 cm konzulens: Micheller Magdolna 2009. 17. Zámbori Zsuzsanna A zsidóság lélektana / Zámbori Zsuzsanna. –

Békéscsaba : SZIE Gazdasági Kar, 2009 – 35, [2] p : ill, színes ; 30 cm konzulens: Micheller Magdolna 10. Latorcai László Zsidó asszimiláció, zsidó identitás Magyarországon, a 19–20. században / Latorcai László. – Békéscsaba: TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2004 – 11. Csikós Gábor A mezőberényi zsidóság szerepe a polgári fejlődésben / Csikós Gábor. – Békéscsaba: TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2005. – 38, [ 17] p : ill, A zsidóság polgári életben betöltött szerepe a békeidők idején / Dom bovári Henrik Krisztiánné. – Békéscsaba: TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2005. – 50, [2] p : ill ; 30 cm konzulens: Micheller Magdolna Kiskunfélegyházi zsidóság szerepe a polgáriasodó város életében / Kiss Endre. – Békéscsaba: TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2005 – 47 p ; 30 cm 14. Szabó Réka A Bács-Kiskun megyei zsidóság kulturális és művelődési viszonyai / Szabó Réka. – Békéscsaba: TSF Gazdasági Főiskolai Kar,

2005 – 52, [3] p. : ill, részben színes ; 30 cm konzulens: Micheller Magdolna 15. Dóczi Lajos László Egy település zsidó társadalomtörténete / Dóczi Lajos László. – Békés csaba: TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2006. – 43, [2] p : ill ;30cm 95 96 FÜGGELÉK 97 98 99 Gabor Reisz Isak Gruber Jakob Kurtag Natan Kurtag 5. 6. 7. 8. 1382 1382 1838 931 1409 1867 1697 1482 Házszám vegyeskereskedés kis vegyes kereskedés vegyeskereskedés bolt vegyeskereskedés kis rőfösáru házaló nincs foglalkozása kereskedő és egy bolt Jogállás [állapot] és foglalkozás nős, 3 gyermek nős, 5 gyermek nős, 2 gyermek nős, 5 gyermek nős nős, 4 gyermek özvegy, 3 gyermek nős, 5 gyermek 37 53 42 38 42 45 56 60 Nős vagy nőtlen, Életkisgyermekek száma kor 65 Az összeírás német nyelven készült, magyarra fordította Dusnoki József. 66 egybekapcsolva Samuel Ciner Joseph Deutsberger 3. 4. David Schvartz

Abrohám Freund 1. 2. Családfő Sorszám Domony Domony Domony Árva Szirák Domony Óbuda Nyitra [1]834 [1]822 [11843 [1]835 [1]840 [1]842 [1]828 [1]817 Mikor és honnan Melyik évben telepedett itt le jött ide a tekintetes uradalom a tekintetes uradalom a tekintetes uradalom a tekintetes uradalom a tekintetes uradalom a tekintetes uradalom a tekintetes uradalom a tekintetes uradalom Mely hatóság veti föl a lakosok közé Békéscsaba, 1852 november 1. Csaba városa tanácsának Úgy tapasztaltam, hogy Csaba városában oly izraeliták is több idők ólta tartózkodnak, kik rendesen lakosoknak eddigelé bé nincsenek véve; a miért is az izraelita elöljárók által eme összeírás oly maghagyással adatik ki visszavárólag a tanácsnak, hogy azt kombinálván átvizsgálván s arról jelentést tegyenek hozzám, kik rendesen a város által lakosokul bé nem vétettek. Ezentúl pedig e tárgyban a legnagyobb óvkodással légyenek. Kelt

Csabán, nov[ember] 1. 1852 Polner Lajos főszolgabíró Békéscsabai izraelita lakosok összeírása Michael Reisz Samuel Reisz Moritz Reisz Wilhelm Pulitzer Isak Spitzer Fölöpp Veisz Leopold Lövi Eduard Kugel Abroham Blajer Aron Blajer Simon Zabel Sigmond Blajer Moritz Hofman 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 1697 Sigmond Freund Saloman Reisz 13. Jakob Vertheim 12. 14 571 Maritz Lövi 11. 100 325 240 1095 1470 240 1699 917 1099 817 941 941 931 928 1054 716 Ruben Stern 1464 Simon Spitzer Házszám 9. Családfő 10. Sorszám vegyeskereskedés rőfösáru házaló terményházaló kocsmáros kis boltocska vaskereskedés vegyeskereskedés rongyszedő kis termény házaló szappanfőző kocsmáros kocsmáros foglalkozás nélküli terménykereskedő rőfösáru kereskedés szabó kis termény házaló kocsma díszműáru kereskedés Jogállás [állapot] és foglalkozás nős, 7

gyermek nős nős, 1 gyermek nős nős, 1 gyermek nős, 6 gyermek nős, 1 gyermek nős, 5 gyermek nős, 3 gyermek nős nős, 1 gyermek nős, 2 gyermek özvegy, 1 gyermek nős, 5 gyermek nős nős, 2 gyermek nős, 3 gyermek nős, 5 gyermek nős 37 30 32 36 66 44 30 42 33 28 30 31 64 33 28 30 30 46 38 Nős vagy nőtlen, Életkisgyermekek száma kor Móricföld, Bánánt Heves Békés Domony Domony Trencsén Makó Temesvár Szirák Zenta Bobro Bobro Bobro Bobro Óbuda itt született Makó Makó Domony [1)841 [1)849 [1]851 [11845 [1]845 [1]843 [1]840 [1]849 [11840 [1]851 [1]849 [11852 [11852 [1]852 [1]828 [1]844 [1]838 [1]840 Mikor és honnan Melyik évben jött ide telepedett itt le az uradalom a városi elöljáróság a városi elöljáróság a városi elöljáróság a városi elöljáróság a városi elöljáróság a városi elöljáróság a városi elöljáróság a városi elöljáróság a

városi elöljáróság a tekintetes uradalom a városi elöljáróság a városi elöljáróság a városi elöljáróság a tekintetes uradalom a tekintetes uradalom a tekintetes uradalom a tekintetes uradalom Mely hatóság veti föl a lakosok közé 101 Marton Lövi Saloman Svartz Karoly Stern 45. 46. David Lusztig 42. Adolf Friedmand Simson Klein 41. 43. Jakob Sonenfeld 44. Franz Viner 40. Adolf Blajer 35. 39. Israel Oppenheim 34. Lopold Fein Josef Kahn 33. 38. Sigmond bauer 32. Samuel Veisz Jakob Gruber 31. David Kuntag Adolf Gruber 30. 37. Isak Löbl Gruber 29. 36. Moritz Veisz Családfő 28. Sorszám 636 545 1040 76 1054 314 1756 706 25 1132 1445 24 835 824 692 Megyer 1664 1659 856 Házszám pálinkakereskedő gyümölcskereskedő tanító rőfösáru kereskedés vegyes kereskedés kis boltocska kocsmáros kis házaló kereskedés terményházaló tanító kocsmáros terményházaló kis

termény házaló rongyszedő nős, 2 gyermek nős, 5 gyermek nős, 1 gyermek nős, 5 gyermek nős, i gyermek nős, 5 gyermek nős, 2 gyermek nőtlen nős nős, 6 gyermek nős, 6 gyermek nős, 1 gyermek nős, 1 gyermek nős nős, 2 gyermek nős, 1 gyermek nős, 1 gyermek kocsmáros nős, 6 gyermek nős, 3 gyermek 40 50 26 40 60 42 40 23 30 50 52 34 34 39 36 32 30 43 33 Nős vagy nőtlen, Életkisgyermekek száma kor posztóval házaló kis boltocska rőfösáru házaló Jogállás [állapot] és foglalkozás Dabas Nagyvárad Okány Makó Szirák Sarkad Baracska Nagyvárad Makó Békés Domony Makó Trencsén Domony Gyoma Domony Domony Domony Irsa [1]848 [1]849 [1)851 [1)852 [1)838 [1)847 [1)852 [1)846 [1)842 [1)832 [1]830 [1)849 [1)845 [1)833 [1)843 [1]842 [1)842 [1)842 [1)843 Mikor és honnan Melyik évben jött ide telepedett itt le a városi elöljáróság a városi elöljáróság a városi

elöljáróság a városi elöljáróság az uradalom a városi elöljáróság a városi elöljáróság a városi elöljáróság a városi elöljáróság a tekintetes uradalom a tekintetes uradalom a városi elöljáróság a tekintetes uradalom a tekintetes uradalom a tekintetes uradalom a tekintetes uradalom a tekintetes uradalom a tekintetes uradalom a tekintetes uradalom a tekintetes uradalom Mely hatóság veti föl a lakosok közé 102 David Riesz Jakob Breier Fölöpp Fay Marton Veisz Josef Lamberger Sigmond Lövi Abroham Leidersdorf Samuel Leidersdorf Marton Veisz Moses Svartz 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. David Gruber Fölöpp Griner 53. 66. Moritz Berger 52. Aron Lövi Bernad Biner 51. Marton Lusztig Emanuel Lövi 50. 64. Juachim Kurtag 49. 65. Josef Blajer Isak Kolis 47. Családfő 48. Sorszám 1519 12 612 1210 571 1076 705 1835 913 116 915 2010 891 886 2627 967 657 2448 572 972

Házszám vegyeskereskedés vegyeskereskedés terménykereskedő kereskedés alkusz rőfösáru kereskedő kis termény házaló terményházaló rőfös kereskedő rongykereskedő kereskedés volt kereskedő vegyeskereskedés császári szállító kocsmabérlő vegyeskereskedés alkusz rongyszedő kis termény házaló kereskedés Jogállás [állapot] és foglalkozás nős, 3 gyermek nős, 1 gyermek nős, 5 gyermek nős, 3 gyermek nős, 4 gyermek nős, 1 gyermek nős, 1 gyermek nős, 4 gyermek nős, 10 gyermek nős, 3 gyermek nős, 3 gyermek nős, 5 gyermek nős, 4 gyermek nős, 6 gyermek nős, 2 gyermek nős, 1 gyermek nős, 6 g-yermek nős, 3 gyermek nős, 1 gyermek nős, 3 gyermek 34 29 40 63 32 31 65 37 55 41 62 42 38 40 32 38 59 40 62 38 Nős vagy nőtlen, Életkisgyermekek száma kor Domony Szirák Trencsén Nyitra Domony itt nevelkedett Aszód Pécel, Pest megye Domony Békés Domony Domony Makó

Trézenföld Arad Nagyvárad D[éva]Ványa itt nevelkedett Óbuda Makó [1]842 itt nevelke¬dett [1]840 [1]823 [1]840 [1]820 [1]844 [1]820 [1]830 [1]830 [1]830 [1]838 [1 ]830 [1]846 [1]850 [1]831 [1]820 [ 1)843 itt nevelkedett Mikor és honnan Melyik évben jött ide telepedett itt le a tekintetes uradalom a tekintetes uradalom a tekintetes uradalom a tekintetes uradalom a tekintetes uradalom a tekintetes uradalom a tekintetes uradalom a tekintetes uradalom a tekintetes uradalom a tekintetes uradalom a tekintetes uradalom a városi elöljáráság a városi elöljáróság a tekintetes uradalom a tekintetes uradalom Mely hatóság veti föl a lakosok közé Natan Leidersdorf Ignatz Kohn Herman Singer Herman Goldberger Lazar Svartz Samuel Svartz Leopold Stern Gabor Braun Marton Perlusz Josef Fischer Markus Multats Lőrintz Silberman Bernad Léder 69. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. Josef Tevan 68. 70.

Jakob Bügler Családfő 67. Sorszám 103 1756 1659 587 1445 674 1210 1756 1482 1482 650 1210 1076 1576 649 Házszám rongyszedő kiskereskedő kiskereskedő kiskereskedő kis termény házaló terményházaló kis termény házaló terményházaló terménykereskedő parpolekészítő kocsmáros kis házaló elvált nős nőtlen, 1 gyermek nős, 1 gyermek nőtlen nős nőtlen nős nőtlen , nős, 2 gyermek nős, 3 gyermek nőtlen anyját 5 gyerekkel nőtlen, eltartja terményházaló rőf sáru kereskedő nős, 1 gyermek 48 52 40 37 28 36 34 25 30 35 40 44 26 26 25 Nős vagy nőtlen, Életkisgyermekek száma kor rőföskereskedés Jogállás [állapot] és foglalkozás Kolozsvár Mol, Bács megye Tapula, Bács megye Nick Szirák Domony Irsa itt született itt született Domony Békés Aszód itt született itt született itt született [1 ]847 [1]848 [1]848 [1]847 [1]830 [1 ]840 [1]846 [1 ]841

[1]850 [1]840 Mikor és honnan Melyik évben jött ide telepedett itt le nincs felvéve nincs felvéve jelenleg Makón van nincs felvéve jelenleg nincs itt nincs felvéve itt nevelkedett nincs felvéve, de v. bizonyítványa a tekintetes uradalom a tekintetes uradalom a városi elöljáróság a tekintetes uradalom Mely hatóság veti föl a lakosok közé Moses Leidersdorf 87. 104 Marton Bügler David Deutsch Markus Reis Moritz Svartz Varkus Ledrer 89. 90. 91. 92. 93. Adolf Ring Moses Leidersdorf 87. 86. 85. 1752 2448 931 1684 646 Sigmond Bellek 539 Jakob Ciner 1467 Samuel Cinernél [lakik] Natan Kohn 24 Adolf Blajernél [lakik] Samuel Straus 1707 83. 84. Jogállás [állapot] és foglalkozás Nős vagy nőtlen, Életkisgyermekek száma kor terménnyel házaló terménnyel házaló ciépszsegéd kis házlaó rőfősáru kereskedés szabadságolt katona szabadságolt katona szabadságolt katona nőtlen nőtlen 16 18 26 42 nős, 5

gyermek nőtlen 18 18 17 31 48 nőtlen, eltartja az anyját és 3 gyermekét nőtlen nőtlen házaló kiskereskedő nős, 3 gyermek nős, 2 gyermek orvos orvos mint talált gyermek Árva Székudvar Arad itt született Székesfehérvár Sz[ent]Péter Pest Trézenföld [1]848 [1]848 [1]836 [1]852 [1]847 [1]859 Mikor és honnan Melyik évben jött ide telepedett itt le Adatközlésük szerint a hatóság az 1848. évben felvette őket az itteni lakosok közé Házszám Simon Reiner Családfő 82. Sorszám a tekintetes a tekintetes a tekintetes a városi elöljáróságnál a városi elöljáróság a városi elöljáróság Mely hatóság veti föl a lakosok közé Weisz Regina békéscsabai lakos végrendelete Békéscsaba, 1881. október 11 Közjegyzői okirat Előttem, Félix Ákos királyi közjegyző előtt alólírt helyen, évben, hónapban és napon megjelent az általam személyesen ismert Weisz Regina özvegy Kurtág Jakabné, most

másodszor férjezett Mandel Mártonné kiskereskedő, Csabajaminai 584. sza lakos és általam hasonlólag személyesen ismert Biener Bernát úr és Lasky Jakab úr kereskedő, békéscsabai lakosok, mint e célra felkért és aggálytalan ügyleti tanúk folyamatos jelenlétében személyesen következőképpen jelentette ki végakaratát német nyelven és 3046/T.ME 1878 számú nyelvjogosítványom alapján 67 magyar nyelven vétetett fel Végakaratom ha az isteni gondviselés is úgy rendelné, hogy életem pályáját befejeznem kellene, az esetben következőket rendelem 1. Gyermekem van négy: Kurtág Hani Stern Dávidné, Kurtág Száli előbb özvegy Stern Károlyné, most férjezett Weisz Simonné, Kurtág Zsigmond és a még most kiskorú Kurtág Etelka. 2. Hani és Száli lányaimat férjhezmenetelük alkalmával sorsukhoz illően kiházasítottam, mint ezt a kezemnél lévő házassági szerződések igazolják Zsigmond fiamat is kelégítettem, midőn tőlem eltávozott

3. Csak Etelka kiskorú leányom eddig nem kapott semmit Megtörténhetik, hogy ha én elhaláloznám, még mielőtt őt kiházasítanám, rövidséget szenvedhetne többi testvéreitől, és így, éppen Etelka leányom teljes biztossága szempontjából rendelem a következőket: 4. Halálom után, ami vagyonom van, nevezetesen a jaminai szőlőkben létező ház és kiskereskedés, azonfelül minden ingó pénzzé tétetvén, abból legelőbb is 2044 (kétezer-negyvennégy) forint Etelka 67 Az 1874. XXXVtc (A királyi közjegyzőkről) 91 §-a rendelkezett a közjegyzők által végezhető fordításokról. (Magyar Törvénytár 1872–1874 évi törvényczikkek. Bp 1896 367) leányomnak kizárólag adassék; mert ugyanannyit minden gyermekem már kapott volt. 5. Ami ezen felül marad, abból 300 (háromszáz) forint adassék ki mostani férjem, Mandel Mártonnak, sokévi buzgó fáradsága jutalma és elismerése gyanánt 105 6. Ha még ennek kifizetése után valami

fennmaradna, az egyenlően osztassék el mind a négy gyermekem között. 7. Ha azonban férjem nálam előbb halna el, az esetben az ötödik pontban rendelt összeg is, ha tudniillik a vagyonból kitelik, gyermekeimre esik Miről ezen közjegyzői okirat felvétetett, általam a félnek a tanúk folytonos és együttes jelenlétében fel is olvastatott, és jogosítványom alapján német nyelven híven lefordítva – bár magyarul is ért – megmagyaráztatott, s miután a végrendelkező fél, úgy a tanúk is arról győződtek meg, hogy ez híven van felvéve, s végrendelkező fél ezt saját végrendeletének nyilvánította, melyen változtatni ezúttal nem akar, aláíratott, illetve mert a fél írni tudatlan, keze jegyével elláttatott, nevét egyik ügyleti tanú írván ide. Végül tanúsítom én, királyi közjegyző, hogy végrendelkező fél teljesen ép testi és lelki állapotban volt, akaratát személyesen, saját élő szavával jelentette ki, és hogy a

felkért ügyleti tanúk folyton egy helyen együtt jelen voltak, tehát az 1874. évi) (XXV törvénycikk 82 §-a minden kívánalmainak elég lett téve Kelt Békéscsabán, saját irodámban 1881. ezernyolcszáz­nyolvanegyedik évi október 11. tizenegyedik napján délutáni négy órakor Weisz Regina Lasky Jakab névíró és ügyleti tanú Biener Bernát, mint tanú Félix Ákos királyi közjegyző BML VII. 165 Omazta Gyula békési közjegyző iratai 285/1881 Kézzel irt, hitelesített tisztázat 106 Fényképek 2004-ből és 2008-ból 1. fotó: A szerző az emlék-temető bejáratánál (2004) 2. fotó: Új zsinagóga és múzeum épül (2004) 107 3. fotó: Sírkövek a neológ temetőben (2004) 4-5-6. fotó: Emlékfal és néhány ismert család sírköve (2004) 108 109 Fotók 2008-ból 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 A könyvben szereplők 7. fotó: A Szent Györgyi Albert

Szakközépiskola oktatói (A képen középen látható Haba Józsefné szakmai intézményvezető helyettes, mellette, nekünk balról, Bjelik János a nyomdász szakmai munkaközösség vezetője.) 8. fotó: Tálas Csaba (Szent Györgyi Albert Szakközépiskola intézményvezetője) 123 Gergely Ágnes levele 2012-ből 2012. márc30 Kedves Magdi! Ahogy hazajöttem, azonnal elolvastam a könyveteket, nagyon izgalmas, és nemcsak a témája, hanem a mélyén rejlő kutatómunka és a korrekt adatolás miatt is. Többnyire egyetértettem Veletek, de néhol vitatkoztam is. Például az antiszemitizmus kiindulópontjáról (20. o) Szerintem a gyűlölet irracionális, és nincs kiindulópontja Jeruzsálemben Csoóri Sándor angol tolmácsa voltam (nem fogadta el a hivatalos tolmácsot, ezért vállaltam el a munkát). Egy konferencián megkérdezték, van-e Magyarországon antiszemitizmus. Erre azt felelte: Kun Béla, Rákosi, Gerőstb. Én meg azt gondolom: és Tiszaeszlár? A

könyvet a pontosságra törekvés mellett áthatja a jóakarat, ha mondhatom így, a szó krisztusi-egyetemes értelmében. Ez eddig, az a ritka könyv, amely nem ír a háború utáni „bosszú”-ról. (Akik írnak róla, többnyire nem ásnak mélyre) Nagyon jó, hogy beiktattátok Magyar Bálint szép írását. Néhány személyes megjegyzés: Vágó György a gyakorló-vezető angoltanárom volt, (nem tudtam, hogy zsidó – sosem szoktam ezzel törődni). Engel-Tevan István jó barátom volt haláláig. 124 Végül egy-két dolog nem elég világos, pl. a „büntetések” (89 o, 8 sor), és rögtön utána az, hogy a szerzőket „is elvitték, ők se jöttek vissza, elköltöztek Budapestre, elmentek Palesztinába, Amerikában élnek”. Mi történet Veletek, hol éltek Ti – hogy kell ezt érteni? Szerintem ha lesz második kiadás, ezt valahogy pontosabban kell megfogalmazni. Apróság: Eichmann keresztneve Adolf (55. o) Imponáló a szakirodalom, jók az

illusztrációk. Egészében élvezetes munka, gratulálok és köszönöm. Szeretettel Gergely Ágnes 125 A kötetben szereplők jegyzéke: Bíró Tibor dékán, PhD, SZIE GAEK Szarvas Virágné Horváth Erzsébet ny. főiskolai tanár, PhD, Bcs Szenográdi Péter középiskolai tanár, PhD, Bcs. Belvárosi Gimnázium Malatyinszki Szilárd andragógiai szakértő, PhD, Harruckern János Középiskola Gyula-Mezőhegyes Micheller Magdolna főiskolai tanár, CSc, SZIE GAEK Békéscsabai Campus Magyar Bálint szociológus, Bp. Hirsch Gábor elektromérnök, Svájc Tálas Csaba középiskolai tanár, igazgató, Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola, Bcs. Szegediné Kozák Mária ny. népművelő, Bcs Gergely Ágnes költő, író, műfordító, magyar-angol szakos tanár, Bp. 126