Agrártudomány | Állattartás » Pavelka Alexandra - Kimérizmus és mozaicizmus macskákban

Kimérizmus és mozaicizmus macskákban ÍRTA: Pavelka Alexandra állattenyésztő mérnök Khimaira a görög mitológiában egy szörnyalak, oroszlán feje, teste van, ezen kívül van még két másik feje is, egy kecske- és egy kígyófej. A kimérizmus szó ebből ered: valami, ami első ránézésre az alapvető biológiai ismereteink szerint lehetetlennek tűnik. Normál esetben az egyed egy egyszeres információ tartalmú (haploid) pete-, és egy szintén haploid hímivarsejtből áll össze, így lesz kétszeres információtartalmú (diploid) a sejtjeinek genetikai állománya. Minden tulajdonságát két allél határozza meg, egyet az anyától, egyet az apától örököl. A kimérák esetében az embriófejlődés korai szakaszában két, már megtermékenyített petesejt olvad össze, így lesz az utód kettő helyett négyszeres információtartalmú. Az egyesült embrióban mindkét sejtpopuláció megőrzi a saját DNS szekvenciáját. Ahogy fejlődik a macska

teste, akár teljes szervrendszerek is kialakulhatnak különböző sejtpopulációkból. Például előfordulhat, hogy a macska méhe az egyik eredeti embrió sejtcsoportjaiból fejlődik ki, a gyomra a másikéból. Olyan, mintha saját maga ikerpárja lenne egy testben. Leggyakrabban a bunda színének alakulásából lehet rá következtetni, de a genetikai tesztelés eredménye a mérvadó. Ha például egy macska bundájának egyik fele fekete, a másik kék, akkor valószínűleg kiméra. A kék szín a fekete világosított változata, a feketéhez képest recesszív, akkor jelenik meg, ha egy macska mindkét szülőjétől a kék gént örökli. Vagyis egy kétszeres információtartalmú egyed nem lehet egyszerre fekete és kék is. Kimérák esetében egy fekete és egy kék egyed embrionális kori összeolvadása adja a fekete és kék szín együttes megjelenését. Legjobb példa erre az interneten elhíresült Narnia nevű brit macska, akinek arca egyik fele fekete,

másik fele kék. Vannak olyan esetek is, amikor a külső megjelenés alapján egyáltalán nem merül fel annak gyanúja, hogy a macska kiméra lenne. A teknőctarka (feketevörös, kék-krém) vagy calico (teknőctarka fehérrel) macskák első látásra kimérának tűnhetnek, főleg, ha majdnem szimmetrikusan az arcuk egyik fele vörös, a másik fekete, azonban ez nagyobb valószínűséggel a teknőctarka szín normál öröklődésmenetének az eredménye. A macskáknak összesen 19 pár, azaz 38 kromoszómájuk van. A 19pár az ivari kromoszóma, nőstények esetében XX, hímek esetében XY. A vörös színt kialakító gén az ivari X kromoszómához kötött. Egy nőstény macska akkor lesz vörös, ha mindkét X kromoszómán örökli a vörös allélt, ha csak az egyiken, akkor teknőctarka lesz. Hímek akkor lesznek vörösek, ha az Y kromoszóma mellett egy vörös génváltozattal ellátott X kromoszóma van. Ezek alapján elméletben teknőctarka hímek nem

léteznek, mégis van rájuk példa. Két oka lehet az előfordulásuknak. Az egyik az, hogy az ivari kromoszómák száma nem kettő, hanem három, egy Y és két X, az egyik X-en vörös allél van, a másikon nem. A másik lehetséges ok az, hogy ezek a macskák kimérák. Genetikai vizsgálattal lehet meghatározni a jelenség okát Kiméra létrehozható mesterségesen is, laboratóriumi körülmények között. Két embriót vesznek ki még azelőtt, hogy a méhbe beágyazódnának, ekkor még csak néhány sejtből állnak. A külső burkokat eltávolítják róluk, így könnyebben összeilleszthetők, majd az osztódással megnagyobbodott embriót visszahelyezik az anyába. Laikusok gyakran kimérának nevezik a felemás szemű macskákat is, pedig ennek a jelenségnek is lehet többféle oka. Fehér, vagy foltos macskák egyik szeme lehet kék, a másik színes, ennek általában az az oka, hogy a pigmenttermelő sejtek nem egyformán oszlanak el a bőrben, vagy egyáltalán

nem jutnak el mindenhová az embrionális fejlődés során. Tűnhet a felemás szemszínű macska akár teljesen egyszínűnek is, azonban genetikai vizsgálattal felderíthető, hogy valójában foltos, tehát van rajta valahol egy kis területen fehér szín, ami nehezen észrevehető. Érdekes bundaszínt okozhat a mozaicizmus is, amikor az egyedben két, vagy több, genetikailag különböző sejtpopuláció van jelen, melyek egyetlen megtermékenyített petesejtből származnak, tehát nem két megtermékenyített petesejtből jönnek létre, ahogy a kiméránál történik. A mozaikosságot sejtosztódási hibák és mutációk okozhatják. Véletlenszerű hibák lépnek fel a sejtosztódás során az embrionális fejlődés korai szakaszában, vagy akár később is. Mutáció léphet fel egyetlen sejt DNS-ében, mely tovább adódik a belőle kialakuló összes további sejtnek és ez fog okozni például egy eltérő szemszínt. Bármilyen különleges is egy ilyen macska,

sem a kimérizmus, sem a mozaicizmus nem öröklődő tulajdonságok, nem tudják továbbvinni az utódaikra. Azok a kimérák, melyek egy XX és egy XY ivari kromoszómapárral rendelkező embrióból olvastak össze, interszexuális jellegűek és meddők. A korábban említett teknőctarka hímek, melyek XXY szerkezetű kromoszómatöbblettel rendelkeznek, humán tudományban leírt Klinefelter-szindrómásnak felelnek meg, hím nemi jellegeik nem kifejezettek és szaporodóképességük is zavart szenved. Nincsenek pontos adatok arra vonatkozóan, hogy a kimérizmus mennyire ritka. Egyes források macskák esetében 1%-os előfordulásról beszélnek, de mint említettem, vannak teljesen átlagosnak látszó kimérák is. Ha nincs kiugró tulajdonság, például felemás bundaszín, akkor valószínűleg nem is vizsgálják, így sok eset nem derül ki. A tapasztalatok szerint a kimérák hasonló egészségi állapottal rendelkeznek, mint normális társaik. Más fajoknál is

előfordul a jelenség, embereknél a rendelkezésre álló tapasztalatok alapján a kimérizmust összefüggésbe hozzák autoimmun betegségekkel és meddőséggel. 2026 október Felhasznált irodalom: WORKMAN, MEGHAN: All about chimera cats