Történelem | Középiskola » Megyesi Bálint - Magyarország története 1526 és 1711 között

Megyesi Bálint Magyarország története 1526 és 1711 között AZ ORSZÁG 3 RÉSZRE SZAKADÁSA Kettős királyválasztás: 1. A mohácsi csatavesztés után a székesfehérvári országgyűlés 1526nov10-én királlyá választotta Szapolyai Jánost – I.János 2. A Habsburg-párti nagybirtokosok, főpapok 1526dec17-én Pozsonyban Habsburg I.Ferdinándot emelték trónra – Trónviszályok Ferdinándot bátyja,V.Károly német-római császár támogatta, 1527-ben kiszorította Szapolyait az országból, aki Lengyelországból a török szultánhoz fordult segítségért. 1529-ben Szulejmán visszavette Budát, Bécs ellen indult, de vissza kellett vonulnia. Nyomában Ferdinánd Esztergom kivételével az egész É-Dunántúlt visszahódította – az ország kétfelé szakadt. 1532-ben Szulejmán ismét Bécs ellen indult, azonban a magyarok megállítják Kőszegnél Jurisics Miklós vezetésével. 1538-ban Váradon békét kötött Ferdinánd és Szapolyai: maradt az ország

területi megosztása (NY: Ferdinándé, K: Szapolyaié), de Szapolyai halála után az egész ország Ferdinánd kezére fog kerülni. IJános feleségül vette Jagelló Izabellát, gyerekük János Zsigmond, csecsemő volt, mikor apja 1540-ben meghalt. A csecsemő gyámjai: – Török Bálint (az ország legnagyobb főura), – Fráter György (Martinuzzi, György barát, pálos szerzetes), elérték, hogy megkoronázzák a csecsemőt II.János néven A szultán is elismerte 1541-ben Ferdinánd Buda ellen indult, a gyámok török támogatást kaptak, aug.29-én a janicsárok megszállták Budát, a szultán birodalmához csatolta a Duna menti területeket. Török Bálintot életfogytiglani fogságba vitette Isztambulba és elrendelte, hogy Izabella, II.János és Fráter György Lippára költözzön – MO 3 részre szakadt: – törökök: középső rész ék alakban, – Ferdinánd: Felvidék, NY-Dunántúl, Horvátország és Szlavónia, – Fráter György: Tiszántúl és

Erdély. 1541-ben a gyalui egyezményben Fráter György megállapodott Ferdinánddal, hogy Ferdinándé lesz az egész ország, ha kiűzi a törököt. De 1542-ben a Buda elleni gyenge Habsburg támadás elhalt. Fráter György berendezkedett Erdélyben, vissza akarta állítani az ország egységét, 1551-ben Habsburg katonaságot hívott Erdélybe. A főparancsnok, Castaldo tartva Fráter György cselszövésétől, meggyilkoltatta alvinzi kastélyában. A szultán hadat küldött MO ellen, hogy megakadályozza Erdély és a királyi MO egyesülését. (Aldana emlékiratot írt a magyar hadjáratokról) AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG LÉTREJÖTTE A XVI.sz második felében alakult ki Fráter György irányításával MO-on megmaradt a megyerendszer és a rendi gyűlés, de I.Ferdinánd új központi hivatalokat (kormányszékeket) szervezett: helytartóság és magyar kamara – a császár nevezte ki a tisztviselőket. Megyesi Bálint: Magyarország története 1526 és 1711 között

1 A szervezeteket átvitték Erdélybe: – a megyerendszert (mely a királyi határozatokat hajtotta végre és a megyei nemesség önvédelmi szervezete volt), – az országgyűlést (mely a Hunyadiak korától rendi gyűlés volt). Erdély 2 féle népessége (székelyek és szászok) székek-rendszerben élt: Nem tartoztak adóval, mert katonai és határőrszolgálatot láttak el. Így a székelyek gazdálkodhattak – székely lófők/közszékelyek. A szász-városok szövetségének Kolozsvár volt a központja. A „három nemzet” (magyar vármegyében élők, székely székek, szász székek) rendi szervezete különböző volt, az 1437-es kápolnai únió volt az önálló erdélyi államszervezet alapja. – Erdélyben a király nagyobb hatalommal rendelkezett, mert a földek többsége királyi tulajdonban volt. – A rendi gyűlés itt gyengébb volt, a király hívta össze (azt hívott, akit akart), de ha az erdélyi fejedelem meghalt, a rendi gyűlés

választhatta a következő fejedelmet + a török szultánnak is jóvá kellett ezt hagynia a hűbériség miatt. – Erdély önálló hadügyet nem viselhetett: külpolitikáját és hadügyét csak a törökkel egyeztetve intézhette. – Évi adót kellett fizetniük. – A végrehajtó hatalom a f ejedelem familiárisainak a k ezében volt, akik intézték a közigazgatást. VÁRHÁBORÚK (1552-68) A rendi gyűlésnek meg kellett szavaznia az adót és hadsereget kellett felállítania. Kellett a pénz az idegen származású zsoldosokra és új végvárrendszer kiépítésére, mert a régit a török terjeszkedés szétzúzta. (Luxenburgi Zsigmond alatt: Duna-Dráva folyásánál, Hunyadi Mátyás Boszniában kiegészítette). 1543-47-ben tágult a török ék, 1552-68 között zajlottak a valódi várháborúk. A török 3 átjárója a Dunán: Gyurgyevó (Bolgár-román határ), Nándorfehérvár (legjobb) és Eszék. Az új végvárrendszer a l egjobban felszerelt várakra

támaszkodott: Kanizsa, Győr, Komárom, Kassa, Érsekújvár és Temesvár. Sokba került a kiépítésük, az eredetileg földesúri várakat modernizálták, tűzfegyverrel (ágyuval) szerelték fel és templomokat alakítottak át kihasználva a vastag falakat és a vékony, lőrésszerű ablakokat. Ezek a várak: o az utánpótlási vonalakat tudták megszakítani, o a hírvivők útját akadályozták, o a határvonalakon átcsapva bizonytalanná lehetett tenni a török helyzetét. 1. A lakótornyokat őrtornyokká alakították át – magas megfigyelőállások (Salamon torony és Nagyvázsony) 2. Ezeket falakkal vették körül, a sarkokra körbástyát építettek Gond: oldalazótűz + a szomszédos bástyáról védett körbástya csúcsán holttér volt, ahova nem hatottak tűzfegyverek és ahol a török könnyedén felállíthatott ostromlétrákat. 3. Vauban (XIVLajos hadmérnöke) a holttér kiküszöbölésére feltalálta a szögletes bástyát (3 szögletű és 5

szögletű óolasz bástya). 4. A bástyákra füleket illesztettek (fülesbástya, újolasz bástya), hogy a bástyákon lévő ágyukat kevesebb ágyuval, kisebb szöggel tudják csak tűz alá venni. 5. A vár egyik leggyengébb pontja a kapuzat volt, védelme: vizesárokkal, cölöpös árkokkal, csapóhíddal és barbakán kaputoronnyal. Megyesi Bálint: Magyarország története 1526 és 1711 között 2 Győrben korszerű vár készült, Eger kapott egy fülesbástyát, de a többi vár maradt, ahogy volt az állandó pénzhiány miatt. Az adót le lehetett tudni katonáskodással, így a katonák gazdálkodhattak, kereskedhettek – új rend: vitézlőrend. Pénzben és terményben fizették őket („Se pénz, se posztó!”) 1552-ben török hadjárat indult két irányból: – A rumériai hadtest Szulejmán Ahmed nagyvezér vezetésével Temesvárt vette ostrom alá, várkapitány: Losonczy István. A zsoldossereg megadta magát, a török szavát megszegve

lemészárolta őket, Losonczyt lefejezték. – Ali budai pasa Drégely várát vette ostrom alá, várkapitány: Szondi György. Hősies harc után elestek. A török sereg Szolnoknál egyesült és Eger ostromára indult, várkapitány: Dobó István. A hősies küzdelem után a török visszavonult (októberben, Kászim napja után nem háborúztak). 1566-ban Szulejmán utolsó MO-i hadjáratára indult, Szigetvárt ostromolta, várkapitány: Zrínyi Miklós. A török célja Bécs elfoglalása volt Zrínyi kirohant a várból Az idős Szulejmán az ostrom alatt járványos betegségben meghalt, a törökök nem mentek Bécs felé. 1568-ban az új török szultán, II.Szelim és Miksa császár megkötötte a drinápolyi békét, mely a várháborúk végét jelentette. Rögzítették MO területi megosztottságát a „status quo” (fennálló helyzet) alapján. „De facto” (ténylegesen) 1541-ben szakadt 3 részre MO, azonban „de iure” (jog szerint) csak a várháborúk

után a drinápolyi békével. 1570-ben a speyeri egyezményben Miksa és János Zsigmond megállapodtak a királyi MO és Erdély határának fennállásáról. János Zsigmond lemondott a magyar királyi címről és erdélyi fejedelem lett. 1571-ben örökös nélkül meghalt Erdély új fejedelme, Báthory István Oroszország felé akart terjeszkedni. Miksa ténylegesen megkísérelte az abszolútizmus kiépítését, de végül elfogadta a rendi gyűlés jogait. A megbízhatatlan magyar nemesek helyett idegen eredetű személyekkel akarta irányítani az országot. 1576-ban meghalt I.Rudolf folytatta ezt a politikát, hadserege is külföldi zsoldoshadsereg volt A TÖRÖK BERENDEZKEDÉS MO-ON (XVI-XVII.SZ) Vilajet: a meghódított magyar területeket a t örök katonai célú közigazgatási egységekre osztotta, MO-on 6 darab volt:Buda, Temesvár, Kanizsa, Eger, Várad és Érsekújvár. Pasa: a vilajet élén álló polgári és katonaifőtisztviselő volt. A budai pasa a

szultán MO-i helytartója is volt. Szandzsák: közigazgatási egység volt, a vilajet része. Bég: a szandzsák élén álló polgári és katonai főtisztviselő volt. Defter: adókönyv, defterdár: adónyilvántartó, adószedő. Mufti: mohamedán egyházjogász volt, az adott ügyet elhelyezte a Korán könyvében, majd az ügyet véleményezte. Kádi: a tényleges bíró volt, aki eldöntötte az ügyeket (pl. Werbőczi István) Haradzs: a nem mohamedán hitű alattvalókra kivetett állami adó, melyet mindenképpen behajtottak. Összegét pénzben állapították meg – akcse: kis ezüstérme Évi haradzs=50 akcse Az állami adót kiegészítették közmunkával, pl. anyagszállítás, várépítés Dzsizje: földesúri adó volt (a kapuadóhoz hasonló). Évi dzsizje= 50 akcse + a földesúr kötelessége volt minden termény és minden állat után a tizedet beszolgáltatni. Rablógazdálkodás: A törökök nem törődtek a termelőmunka hosszútávú megszervezésével,

csak az adó beszedését intézték. Tovább hódítottak, mert az új területekről több adót lehetett kaszálni. Szulejmán halála után a hódítás megálltával a Török Birodalom meggyengült Megyesi Bálint: Magyarország története 1526 és 1711 között 3 A török hódoltsági területek viszonylag jól éltek: a magyar gazdák marhatenyésztésből éltek, melyhez legelő, fű kellett, ezért beköltöztek mezővárosokba. A török nem akadályozta, hogy a magyar gazdák a marhákat NY-ra szállítsák, mert haszna volt belőle. Khászbirtok: kincstári (szultáni) kezelésben lévő birtok volt, az itt élők szabott összeggel adóztak. A REFORMÁCIÓ HATÁSA MO-ON NY-európaiak, elsősorban német hoszpeszek és bányászok hozták be MO-ra a korszerű technikát, modern városokat alapítottak – középkori német szászok. A XVI.sz-ban a reformáció nagyon gyorsan terjedt: É-MO és Erdély német nyelvű szász lakosságának fiataljai Németországba

mentek ki tanulni. Hazajövetelükkor hozták a luteranizmust, pl. Albert Türer erdélyi szász Dévai Bíró Mátyás szászoknak hírdette a luteri tanításokat, pl. „Ha mindenki maga olvassa a Bibliát, nem kell papság és az egyházi birtokokat szét kell osztani”. Nemesek is csatlakoztak hozzá, akik az egyházi birtokokra tartottak igényt. Kálmáncsehi Sánta Márton és Mélius Juhász Péter a radikálisabb kálvini elveket valló és hírdető reformátusok voltak. Mezővárosok lakói és végvári katonák hamar csatlakoztak a kálvinizmushoz. Hitviták csúcspontja: Nyílvános viták voltak papok között, nagy hatású prédikációkat mondtak. A XVI.sz 2felében Szervet Mihály képviselte a racionálisabb elveket: antitrinitanizmus – MO-on unitarizmus, melynek sok értelmiségi híve volt, pl. János Zsigmond olasz orvosa 1568-ban a tordai országgyűlésen kimondták, hogy vallási hovatartozása miatt senki keresztényt nem lehetett üldözni. Erdélyben 4

hivatalos vallás volt: katolikus, luteránus, kálvinista és az egész Európában üldözött unitárius. Az anabaptistákat Erdélyben sem tűrték meg, csak török területeken. 1569-70-ben Karácsony György vezetésével felkelés tört ki: „Fegyver nélkül is ki lehet űzni a törököt az országból!” – lemészárolták őket. Maradandó értékek: – Felkarolták az iskolaügyet, új iskolák alakultak: Sárospatak, Pápa, Debrecen, Sopron – Fejlődött a könyvnyomtatás, hogy mindenki Bibliához juthasson. – Bibliafordítások: Károli Gáspár: „Vizsolyi Biblia”, Sylvester János: Újtestamentumfordítása. – Heltai Gáspár, Bornemissza Péter költészete. A 15 ÉVES HÁBORÚ ÉS A BOCSKAI-FÉLE SZABADSÁGHARC (1591/93-1606) Báthory István, partiumi nagybirtokost erdélyi fejedelemmé választották (1571-86) és mivel szükség volt külső támogatásra a török kiűzéséhez, elfogadta a lengyel királyi címet (1576-86). Moldva és

Havasalföld török protektorátus volt, tehát a törökök veszélyeztették a lengyeleket is. Ezért Báthory megpróbálta az erők egyesítését, de a lengyel főurak inkább Oroszország felé akartak terjeszkedni – sikertelen erőegyesítő politika. Megyesi Bálint: Magyarország története 1526 és 1711 között 4 A XVI.sz végén a keresztély liga (a pápa, a Habsburgok, a Német Birodalom és É-itáliai fejedelemségek) hajlandóak voltak egy törökellenes hadjáratra, amely alatt Lengyelország semleges maradna, Franciaország pedig nem támadna Habsburg-érdekeltségeket. Erdély, Moldva és Havasalföld is csatlakozott a k eresztény ligához, melynek célja Buda visszafoglalása volt és a lehető legnagyobb területről kiszorítani a törököt. 1591-ben a perzsák fellázadtak a Török Birodalom ellen, de a törökök újra a birodalom stabil részévé tették Perzsiát. Szinán pasa lett a nagyvezér, aki új, adóképes keresztény területeket akart

hódítani, célja Bécs elfoglalása volt. 1591-93 között volt a kisebb várháborúk időszaka. Telli Haszán, a boszniai begler bég megtámadta Sziszek várát, de vereséget szenvedett és meghalt – „casus belli”, 1593-ban a törökök háborút indítottak és megtámadták az É-dunántúli várakat, elfoglalták Veszprém, Palota és Győr várát. A magyarok visszahódították a Budát É-ról övező végvárvonalat és a hódítást meg is tudták tartani 1595-ben a magyarok visszahódították Gyurgyevót Báthory Zsigmonddal, 1596-ban a törökök elfoglalták Egert, a mezőkeresztesi csatában megverték az egyesült császári-erdélyi hadsereget. A keresztények ebben a csatában alkalmazták először a kézifegyvereket felszerelt gyalogságot. Sikerült a törököket megfutamítani, de a török táborhoz érve fegyelmezetlenül fosztogatni kezdtek, ezalatt a szpáhik és a janicsárok összeálltak és vereséget mértek rájuk. – Haszon: megtalálták a

török elleni hatékony harcmodort! 1596-ban a magyarok visszafoglalták Esztergomot, de 1605-ben elvesztették. 1600-ban a török elfoglalta Kanizsát és meg is tartotta. 1596 után a háború hanyatlott, több pénzre volt szükség, ezért a legvagyonosabb urak ellen felségsértési pereket indítottak, mely fővesztéssel és birtokelkobzással járt. – A Habsburg uralkodó hármas nyeresége: – A birtokszerzés által jövedelemre tett szert, melyből ki tudta fizetni a zsoldoshadsereget. – Mivel a magyar főurak valamilyen reformált vallás hívei voltak, a felségsértési perek általi kiiktatásukkal a reformáció is hanyatlott. – Az ellenreformációval elő lehetett segíteni az abszolútizmus erősödését. 1604-ben Bocskai Istvánt (Partium és Erdély legnagyobb ura volt) felségsértési perre idézték, ő azonban megtagadta az idézést és elsáncolta magát Szentjobb és Kereki várában. Belgiojoso, kassai főkapitány feladata volt Bocskai

előállítása. Ostromolni kezdte a várakat, de Álmosd és Diószeg között vereséget szenvedett a Bocskai által szervezett hajdu seregtől. A hajduk elszegényedett kisnemesek, foglalkozás nélküli marhahajtók és szökött jobbágyok voltak. Télen már Bocskai kezén volt a Felvidék nagy része is 1605-ben török segítséggel birtokba vette Erdélyt, erdélyi fejedelemmé választották. A szerencsi országgyűlés a királyi MO fejedelmévé is megválasztotta, így lehetőség adódott Erdély és a királyi MO egyesítésére. A török ezt támogatta, koronát küldött Bocskainak, mert úgy gondolta, hogy ő majd gyengíteni fogja a Habsburgokat. Bocskai a koronát csak fejedelmi ajándékként fogadta el, különben centralizálnia kellett volna a h atalmat és a Habsburgok támadtak volna ellene és török hűbéres uralkodóvá vált volna. 1606-ban Bocskai képviselője, Illésházy István Bécsben tárgyalt Rudolf öccsével, Mátyás főherceggel és

megkötötték a bécsi békét: – A bécsi udvar lemondott az erőszakos ellenreformációról, az augsburgi békére hivatkozva szabad vallásgyakorlást adott a feudális rend szerinti szabadoknak és városlakóknak. – Lemondtak a MO-i abszolútizmusról, az országggyűlést újra összehívva kormányoztak, amely nádort választhatott. – Garantálták Erdély függetlenségének megtartását, Basta fővezérrel visszavonták katonáikat. Erdélyt megerősítették 3 vármegyével: Bereg, Szatmár és Ugocsa Megyesi Bálint: Magyarország története 1526 és 1711 között 5 – A Habsburg uralkodó véget vetett a 15 éves háborúnak, Bocskai lemondott a magyar fejedelmi címről és vállalta, hogy nem visel többet hadjáratot a Habsburgokkal szemben – kompromisszum. 1606-ban a Habsburgok megkötötték a törökkel a zsitvatoroki békét a „sátorvárosban” Illésházy István közvetítésével 20 évre a „status quo” alapján: Kanizsa és Eger

török kézen maradt. 1663-ig hosszabbították meg, a szultán elismerte magával egyenrangúnak a Habsburg császárt, elismerte a hódoltságban élő magyar nemesek adómentességét. A településeken bírák szedtek adót és egyösszegben adták át a töröknek. Bocskai a s aját birtokán letelepítette a hajdukat – Hajduság, adómentességet adott nekik katonáskodásukért cserébe Erdély és a királyi MO határánál. 1606-ban meghalt Bocskai, a Habsburgok nem akarták elismerni a hajduk adómentességét, ezért azok fellázadtak, megfenyegették a b écsi udvart. Az ausztriai rendek is mozgolódtak a Habsburgok ellen az őket ért gazdasági veszteség miatt (Rudolf Prágában székelt). Mátyás főherceg felajánlotta Rudolfnak, hogyha lemond a Magyar Királyságról a javára és halála után a császári cím is az övé lesz, akkor ő majd lecsillapítja a lázadókat. 1608-ban összehívták a pozsonyi országgyűlést: – Törvénybe iktatták a bécsi

békét. – A nemesek jogait kiterjesztették, védték őket a szabad királyi városokkal szemben. – A jobbágyok szabad költözésének engedélyezése innentől a nemesek joga volt. – Kiterjesztették a szabad vallásgyakorlatot. – Szabályozták az országgyűlés ülésezésének rendjét: 2 csoportban üléseztek:  az ország főrendjei (személyes meghívó)  alsótábla: megyei nemesség, szabad királyi városok (képviselők útján) – Kidolgozták a nádorválasztás menetét, Illésházy lett az 1. nádor – A Habsburg uralkodó 4 j elöltet állított: 2 ka tolikust és 2 protestánst. Közülük választhatott az országgyűlés. – Mátyás főherceg II.Mátyás néven magyar uralkodó lett (1608-19) Halála után II.Ferdinánd került a trónra (1619-37) Bocskai politikai végrendeletében nemcsak birtokairól rendelkezett, hanem MO függetlenségének megőrzéséről is írt: „Amíg a Habsburgoknál van a korona, le kell mondani az

egyesítésről, Erdély maradjon független. A királyi MO nemességének hasznos fenntartani erdélyi fejedelmet az abszolútizmussal szemben. Ha nemzeti uralkodót választanak, Erdélynek is csatlakoznia kell.” Pázmány Péter, a királyi MO politikusa, jezsuitából lett esztergomi érsek, az ellenreformáció híve volt. Szerinte is fontos volt az Erdélyi Fejedelemség fenntartása II.Ferdinánd erőszakos ellenreformációba kezdett, a csehek felkeltek ellene és kirobbant a 30 éves háború. Az ellenreformáció kulturális hatása: Káldi György elkészítette az első katolikus bibliafordítást. Pázmány Péter megalapította a nagyszombati egyetemet (ma ELTE). ERDÉLY ARANYKORA ÉS ROMLÁSA Erdélyi fejedelmek: – János Zsigmond – Báthory István – Báthory Zsigmond – Bocskai István – Rákóczi Zsigmond – Báthory Gábor (a hajduk megölték). Megyesi Bálint: Magyarország története 1526 és 1711 között 6 Bethlen Gábor (1613-29): a török

őt jelölte ki erdélyi fejedelemnek. Magyar és protestáns politikát akart folytatni (már a török nélkül). Gazdaságpolitikája: reformokat léptetett életbe: – Vissza akarta állítani a fejedelmi birtokok túlsúlyát – az elosztogatott javak visszavételével megnövelte birtokait. – Fejedelmi monopóliumot vezetett be Erdély legfontosabb kiviteli cikkeire: bányatermékek, higany, méz, viasz és marha. – Iparfejlesztő politikát folytatott: német bányászokat csábított Erdély területére, letelepítette az üldözött anabaptista morva iparosokat, akik fejlett technikát hoztak magukkal. – A megnövekedett jövedelmet felhasználva, a NY-i abszolútizmus mintájára állandó zsoldoshadsereget állított fel, melyhez háborúban a székelyek, a hajduk és a fegyverre kelt nemesek is csatlakoztak. – Szakképzett hivatalnok apparátust szervezett. A kálvini reformáció elveit vallotta, „princess absolutus”-nak hivatta magát. 1619-ben

szövetségeseket keresett II.Ferdinánddal szemben a cs ehek személyében és bekapcsolódik a 30 é ves háborúba. Hadjáratot indított a királyi MO-on keresztül a Habsburgok ellen, nemesek is csatlakoztak hozzá. 1620-ban a besztercebányai országgyűlés királlyá választotta, de nem koronáztatta meg magát. Elkésett a fehérhegyi csatából, a cseheket elsöpörték és ő szövetséges nélkül maradt 1621/22-ben aláírta a nikolsburgi békét II.Ferdinánddal: megerősítették a bécsi békét és az 1608-as határozatokat. Erdélyhez kapcsoltak 7 vármegyét: Szabolcs, Szatmár, Ugocsa, Bereg, Zemplén, Borsod és Abaúj. Megkapta a birodalmi hercegi címet Uralkodása Erdély számára az aranykort jelentette. I.Rákóczi György (1630-48) tovább növelte birtokait, bekapcsolódott a 30 é ves háborúba a svédek oldalán, de Morvaország felé tartva a t örök Porta megállította: Rákóczi a s védekkel kívánt egyesülni és a Habsburgokra támadni, de a

török szultán parancsa megtiltotta a háborút, mivel a török adóztatható területeket akart meghódítani + belső reform is kellett még. Köprüli/ü Mohamed kezében volt a h adseregreform feladata, nagyvezéri dinasztiát alapított. Fia, Ahmed. Célja: megerősíteni a hadsereg vezetését, megszüntetni a korrupciót és elkerülni a Habsburg-török háborút. 1645-ben aláírták a linzi békét: a korábbi békéket megerősítették, kiterjesztették a protestánsok vallásszabadságát a mezővárosok és a falvak lakosságára is. Erdély elérte hatalmának csúcsát. 1648: westfáliai béke. II.Rákóczi György (1648-60) meggondolatlan uralkodó volt, a svéd király szövetségeseként megtámadta Lengyelországot. A szultán, aki korábban megtiltotta neki a támadást, Erdélybe uszította a török és krími tatár hadat, Rákóczi seregét elfogták, a Krími-fsz-re hurcolták. 1660-ban a szásztemesi csatában a török elleni küzdelemben meghalt a

fejedelem Erdélyben. A törökök tovább pusztítottak és fontos várakat szereztek meg: Váradon megszervezték az 5. vilajetet 1662-re Apafi Mihály fejedelem, a törökök jelöltje megszilárdította a helyzetét, az erdélyi önállóság már csak látszat volt. ZRÍNYI MIKLÓS POLITIKAI PROGRAMJA ÉS TÖR ÖKELLENES HARCAI Zrínyi Miklós (1620-64) költő, hadvezér, politikus volt. Birtokai Horvátországban voltak, központja Csáktornya volt. Bekapcsolódott a dunántúli vidékekről Velencébe tartó marhakereskedésbe, ebből nagy vagyonra tett szert 1655-ig hitt a Habsburg segítségben a török ellen. A „Szigeti veszedelem” című eposzával a magyarokat és a Habsburgokat hazaszeretetre, török elleni harcra ösztönözte. MO nádora akart lenni, de nem választották meg, hogy ne legyen háború. Megyesi Bálint: Magyarország története 1526 és 1711 között 7 1655-ben Wesselényi Ferenc lett az ország nádora. Zrínyi politikai koncepciója: A

meglévő erőforrások kihasználásával és NY-i szövetségesekkel megerősíteni a gazdaságot, több adó a kézi tűzfegyverekkel felszerelt, gyalogos többségű reguláris hadsereg felállításához. Megfogalmazta a felkészülés gyakorlati feladatait: – „Tábori kis tracta”: összefoglalta a tábori élet szabályait, – „Vitéz hadnagy”: megfelelően képzett tisztek alkalmazása szükséges. Saját jövedelméből egy 5000 fős mintahadsereget szervezett, várat épített: Zrínyi-Újvár. Francia segítséget kapott, a mainzi érsek aláírta a rajnai szövetséget. 1663-ra a törökök befejezték a r eformokat, céljuk Bécs elfoglalása volt. A Habsburgok Rajmondo Montecuccolit nevezték ki fővezérnek („A háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz, pénz!”). Célja: feltartóztatni, de nem megtámadni a törököket Nyáron a törökök átkeltek a Dunán, a 40 napos esőzés ellenére elfoglalták Érsekújvárt, vilajetet szerveztek, ez volt az

utolsó nagy nyereségük. A Habsburgok Zrínyinek adták át a magyar sereg főparancsnokságát, aki téli hadjáratot szervezett. 1664 februárjában felégette a tölgyfagerendákból álló eszéki hidat, a török utánpótlás kulcsát. Célja: megteremteni Kanizsa ostromának feltételeit. Zrínyi törökprovokáló hadjárata miatt ismét Montecuccolit nevezték ki főparancsnoknak, de ő feladta Kanizsa ostromát. 1664.aug1-én megakadályozta a t örök Ausztriába való átlépését, Szentgotthárdnál óriási győzelmet aratott a török főseregen. 1664.aug10-én a H absburg császári udvar aláírta a vasvári békét a törökkel a „status quo” alapján: az előző évek minden török hódítását a szultán kezén hagyta. RENDI SZERVEZKEDÉS ÉS A THÖKÖLY VEZETTE FELKELÉS A vasvári békekötés országos felháborodást váltott ki, az összeesküvés főszervezői: Zrínyi Miklós, öccse Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc. Zrínyi Miklós váratlanul

meghalt, a Csáktornya melletti kursaneci erdőben egy megsebesített vadkan végzett vele. Öccse folytatta a szervezkedést + csatlakozott hozzájuk: Wesselényi Ferenc (az ország nádora), Nádasdy Ferenc (Zrínyi barátja) és I.Rákóczi Ferenc (IIRákóczi György fia) Szövetségüket aláírták „subrosa” (titokban) a sárospataki várban. 1666-ban Wesselényi a törökökhöz fordult, felajánlotta a királyi MO-ot hűbéresként, ha cserébe olyan jogai lesznek, mint Erdélynek. A török Porta azonban félt a Habsburgoktól, nem akart háborút, ezért Bécsben elárulta az összeesküvést. 1671-ben kivégezték Zrínyi Pétert, Nádasdyt és Frangepánt Bécsújhelyen. Wesselényi beteg volt, I.Rákóczi Ferenc életét anyja mentette meg váltságpénz befizetésével Felesége: Zrínyi Ilona, fiuk II.Rákóczi Ferenc volt I.Lipót császár a felkelést ürügyként felhasználva abszolútista kormányzati rendszert vezetett be MO-on: – Felfüggesztette a rendi

alkotmányt. – Nádort nem választhattak. – Elkobozta a protestáns templomokat. – Az át nem tért papok gályarabok lettek. – A végvári katonaságot szélnek eresztette. – A jobbágyok és kisnemesek birtokait elvette. – Növelte az állami adót. Thököly Imre a kuruc mozgalom élére állt, hadserege elbocsátott végváriakból, üldözött protestánsokból és szökött jobbágyokból állt. 1678-ban elfoglalta a felvidéki bányavárosokat A kuruc sikerek hatására I.Lipót német-római császár, MO és Csehország királya 1681-ben a soproni országgyűlésen visszaállította a rendi alkotmányt és a p rotestáns vallásszabadságot. Megyesi Bálint: Magyarország története 1526 és 1711 között 8 1682-ben a török elismerte Thökölyt MO fejedelmének. A TÖRÖK KIŰZÉSE MO-RÓL 1682-ben IV.Mehmed uralkodása idején a törökök ostrom alá vették Bécset Kara Musztafa nagyvezér vezetésével. 1683-ban Sobieski János lengyel király és

Lotharingiai Károly császári fővezér nemzetközi összefogással visszaverte az ostromot, a török megkezdte a visszavonulást MO irányába. 1684-ben XI.Ince pápa kezdeményezésére létrejött a Szent Liga, cél: a török kiűzése MO-ról, tagjai: Habsburg Birodalom, Lengyelország és Velence. Franciaország semleges maradt, Oroszországgal csak a hadműveleteket egyeztették. MO felszabadítására indult Savoyai Jenő császári fővezér, Lotharingiai, Sobieski, Bajor Lajos (Türken Lajos) és Erős Ágost szász választófejedelem. 1685-ben Thököly kegyvesztett lett a török udvarnál, mert nem volt hajlandó felvonulni Bécs ellen + embereinek nagy része is elhagyta. 1686-ban a Budát körülvevő keresztény sereget körbevette egy török sereg, de a nemzetközi jelentőségű harcban sikerült Budát visszafoglalni. Ezután egy lassú hadjárat indult 1697-ben Savoyai Jenő Zentánál hatalmas győzelmet aratott, de Temesköz török kézen maradt még.

Várható volt IIKároly spanyol király halála és egy örökösödési háború Angolok és hollandok közvetítettek a császár és a szultán között. 1699-ben a karlócai békében a török lemondott MO-ról a T emesköz kivételével. A Habsburgok kialakították a határokat. A szabadság ára, az elégedetlenség okai: A sereg ellátása nagyon nehezen volt megoldható a török ellenállás miatt, ráadásul az Alföld elpusztásodott és a gyér területeken élő lakosság nem termelt eleget. MO-on nem volt ipari háttér az utánpótlási útvonalakhoz – a nemesség elégedetlenségének okai:  1687-ben a Habsburg udvar országgyűlést hívott össze és elérte, hogy a magyar rendek lemondjanak a szabad királyválasztás jogáról és az Aranybulla ellenállási záradékáról.  A Habsburgok felállították az Újszerzeményi Bizottságot, mely az újonnan szerzett területekről birtokokat adományozott el. Az ott élő nemes csak akkor tarthatta meg

birtokát, ha eredeti oklevéllel rendelkezett és a birtok értékének 10%-át fegyverváltság címén befizette. – a 2. elégedetlen réteg: vitézlő rend:  A háborúk lezártával a Habsburgok a magyar katonákat bocsátották el és nem a külföldi zsoldosokat. De ők, mivel nem akartak lesüllyedni az adófizető jobbágyok sorába, bujdostak, összeesküvésre és vezetőre vártak. – a jobbágyság elégedetlenségének okai:  A katonákat el kellett látniuk (most már főként külföldi katonákat): • Kvártély: szállást kellett biztosítani a katona számára. • Porció: a lovas katona lovát is el kellett látni. • Forspont: a gyalogos katonát szállítani kellett.  Saját földesuraikkal szemben is elégedetlenek voltak, mivel azok a majorság kiterjesztésével az eddigi közös területeket elfoglalták, ott gabonát termesztettek, fokozták az ingyenmunkát, robotot, terményadót, földesúri kilencedet Hogy ne szökhessen el a jobbágy,

Megyesi Bálint: Magyarország története 1526 és 1711 között 9 ismét bevezették a röghözkötést, így megjelent a 2. jobbágyság rendszere (refeudalizáció) 1697-ben a tokaji borvásáron kitört a hegyaljai felkelés: Tokaji Ferenc, Szalontai György, Kis Albert (Thököly volt kurucai) fegyveres ellenállást építettek ki. Leverésükre be kellett vetni a reguláris katonaságot. A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC (1703-11) II.Rákóczi Ferenc (IRákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fia) átélte anyja mellett Munkács ostromát. Jezsuiták Habsburg-szellemben nevelték Bécsben Tőle várták, hogy a bujdosók élére álljon és a felkelőket a Habsburgok ellen vezesse. 1697-ben a hegyaljai felkelés kirobbanásakor Bécsbe menekült. Tudta, hogy a felkelés sikeréhez megfelelő nemzetközi helyzet, támogatás és és társadalmi kell.Bercsényi Miklós, ungi főispán, barátja, megmutatta a hazai állapotokat. 1700-ban levelezni kezdett XIVLajossal, de a Habsburg udvar

elfogta a leveleket, Rákóczit Bécsújhelyen ugyanabba a cellába zárták, ahonnan Zrínyi Pétert vitték kivégzésre. Felesége pénzzel kiszabadította, majd 2 évig Lengyelországban bujdosott Közben II.Károly meghalt és kitört a spanyol örökösödési háború Szalontai György, Kis Albert és Esze Tamás beállt a Habsburgok seregébe toborzótisztként, de gyakorlatilag Rákóczinak gyűjtötték a hadat a Habsburgokkal szemben. 1703-ban felkeresték Brezán várában Rákóczit, hogy álljon a felfegyverzett parasztság élére. Egy kiáltványt és egy piros zászlót „Cum Deo pro patria et libertate” („Istennel a hazáért és a s zabadságért”) felirattal küldött MO-ra. 1703-ban Károlyi Sándor, megyei tisztviselő, alispán, a felfegyverzett sereget Dolhánál a tiszaháti felkelésben megverte. A magmaradt sereg a Vereckei-hágóhoz vonult, de Rákóczi elborzadt a „sereg” láttán. Bízva a francia király segítségében és a gyors

győzelemben, a felkelők élére állt. XIVLajos 1708-ig 15000 t allér támogatást küldött, emelte 30, m ajd 50 t allérra. Külföldön fegyvert vásároltak, zsoldosokat toboroztak, akik kiképezték Rákóczi seregét. Nemesek is csatlakoztak hozzá: Bercsényi, Károlyi Sándor, akinek huszárjai 1704-ben már Bécs sáncai alatt nyargaltak. Hadvezérek: Esze Tamás, (Vak) Bottyán János, Béri Balogh Ádám. 1703-ban Rákóczi kibocsájtotta a vetési pátenst (uralkodói parancs): mentesítette adófizetési kötelezettségük alól a fegyvert fogott jobbágyokat és azok családjait. A jobbágyok örökös adómentességet akartak, nem csak a h arc idejére. A nemesek sérelmezték, hogy Rákóczi beleavatkozott az ügybe. Rákóczi igyekezett megőrizni a társadalmi egyensúlyt 1704-ben XIV. Lajos támadást indított a Habsburgok ellen, de Höchstädtnél vereséget szenvedett a Savoyai Jenő vezette császári seregtől, vissza kellett vonulnia. A kurucok vereséget

szenvedtek Nagyszombatnál. Az 1705-ös szécsényi országgyűlés megszervezte a R ákóczi-szabadságharc államát. Az itt összegyűlt nemesek és a hadsereg képviselői vezérlőfejedelemmé választották Rákóczit. A külügyet, a hadügyet és a pénzügyet szinte korlátlan módon intézhette, de szerveztek mellé egy 24 tagú szenátust, melynek feladata a fejedelem ellenőrzése volt. Vezetője Bercsényi Miklós lett, aki a hadsereg főparancsnoka lett főgenerális títulussal. A törvényhozó szervet is felállították, a fejedelemnek országgyűlést kellett összehívnia, ahol meg kellett jelennie a hadsereg képviselőinek is. Államforma: konföderáció (nemzeti abszolútizmus) 1705: zsibói vereség Erdélyben. 1707-ben az ónodi országgyűlésen Rákóczi kezdeményezte az állami adó bevezetését – közteherviselés (vagyonadó). Ő maga állami adót nem szedett eddig Kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. Bercsényi: „Eb ura fakó! József

császár nem királyunk!” Megyesi Bálint: Magyarország története 1526 és 1711 között 10 A spanyol örökösödési háború elhúzódott, a franciák nehéz helyzetben voltak, békét akartak kötni a Habsburgokkal. 1707-től egyre ritkábban jött francia segély – Rákóczi a Körmöc és Selmec nemesfémbányáiból származó jövedelmet a h adsereg felszerelésére költötte. A posztógyártást is támogatta, a belső piacról elvonta a nemesfémet. 1705-től rézpénzt veret „pro libertate”/”Recrudescunt” felirattal, ám ez hamar elértéktelenedett. (Angliában a X VIIIsz-ban meg tudott gyökeresedni a papírpénz, a növekvő tőke következtében volt árufedezet és fejlett államgazdaság). Rákóczi újabb külpolitikai támogatást keresett: brandenburgi őrgrófság (Berlin és környéke, Balti partvidék), mely megerősödött a westfáliai békével. A spanyol örökösödési háborúban I.Frigyes királlyá koronáztatta magát,

Poroszország katonaállamként született meg Fia, Frigyes Vilmos, Habsburg-rivális, szívén viselte a h adsereg ügyét. Rákóczi felvette a kapcsolatot I.Frigyessel, felajánlotta a magyar királyi trónt Frigyes Vilmosnak 2 feltétel: – Rákóczinak ki kellett mondania a Habsburgok trónfosztását (1703). – Hadseregével a sziléziai határhoz kellett vonulnia. Ha ezt a sereget Frigyes Vilmos megfelelőnek találja, MO-ra jön és megkoronáztatja magát. 1708-ban Rákóczi serege beleszaladt a Habsburg hadseregbe, a trencsényi csatában a magyarok hatalmas vereséget szenvedtek. A franciák se küldtek már pénzt és a t ársadalmi egyensúly is megingott. 1708-ban a sárospataki országgyűlésen Rákóczi kimondta, hogy az a paraszt, aki végig kitart a szabadságharc ügye mellett, örökre adómentességet kap. De a hadsereg bomlását már nem tudta megakadályozni. 1710-ben a romhányi vereség után a szabadságharc visszaszorult a Rákóczi-birtokokra. Az

életben maradt főtisztek tárgyalni akartak. Pálffy János lett a Habsburg sereg főparancsnoka MO-on. INagy Péter orosz cár Poltavánál vereséget mért XIIKároly svéd királyra és Varsóban tartózkodott. Rákóczi tőle kért segítséget, de Nagy Péter megtagadta az azonalli segítségnyújtást. Károlyi Sándor a nagykárolyi birtokra hivatta Pálffy Jánost és vezérkarát 1711: a majtényi fegyverletétel után aláírták a szatmári békét (kompromisszumos béke): a Habsburgok nem tudtak győzni a franciák ellen, Poroszország is megerősödött, a Habsburgoknak K-európai birodalmat kellett szervezniük, ehhez szükséges volt MO megbékéltetése. – A magyarok elismerték a Habsburgok örökös királyságát. – A Habsburgok lemondtak az abszolútizmusról, elismerték a rendi alkotmányt (nádorválasztás, országgyűlés). – A tiszti rangú parasztok megkapták az adómentességet. – A nemesek megtarthatták birtokaikat, büntetlenek maradtak, ha

hűségesküt tettek a királynak. Rákóczi ezt megtagadta és száműzetésbe ment Rodostóba II.Rákóczi Ferenc kiáltványa a világhoz a szabadságharc okairól és céljairól (Forráselemzés): 1704 elején került megfogalmazásra, a szabadságharc elején, a sikeres időszakban, amikor még létezett társadalmi összefogás és még lehetett bízni a gyors francia segítségben. Szerzője: Ráday Pál, a fejedelem „intimus secretariusa” (belső titkára). Latinul fogalmazta meg, mivel Európának szánta és ezt a XVIII.sz-i művelt európai olvasó megértette Elsősorban Habsburg-ellenes területekre szánta: Német Birodalom, Poroszország, Bajorország. A Habsburg vádak a magyar szabadságharc ellen:  felségsértés,  Isten kegyelméből való hatalommal uralkodó személy ellen lázadnak. Rákóczi ezeket a vádakat akarta megcáfolni. Megyesi Bálint: Magyarország története 1526 és 1711 között 11 A kiáltvány kapcsolódott a születő

sajtóhoz, a vállalkozócsaládok szerteágazó levelezőhálózatot tartottak fenn, pl. a Fuggerek Budán (kereskedelmi levelezők) A röplap egy konkrét esemény kapcsán született (pl. mohácsi vész), gyakran 2 oldalas volt és 1 kép volt rajta (pl. Zrínyi és a vadkan) A periódika a XVIIsz második felében általában 2heti közléssel megindult Angliában, a XVIII.sz első felében pedig Franciaországban Rákóczi rendszeres periódikát bocsájtott ki, amíg volt rá pénze, de az 1. MO-i periódika csak pár évig létezett, címe: „Mercurius verídicus” volt (Igazmondó hírvivő). A kiáltvány 1. mondata szimbolikus értékű: „Ismét felszakadnak a h íres magyar nemzet sebei” (latinul: Recrudescunt). – Nemessség elégedetlenségének okai (politikai, gazdasági sérelmek), vitézlő rend elégedetlensége (állás és adómentesség elvesztése), adófizető parasztság terhei. Rákóczi szélés látókörű politikus volt, a mai történészek is

ezeket tartják a szabadságharc kirobbanásának fő okainak. Megyesi Bálint: Magyarország története 1526 és 1711 között 12